w w w. m e o s z . h u
XXXV. évf. 5. szám | 2015. május 150 Ft
A M O Z G Á S KO R L ÁT O Z O T TA K E G Y E S Ü L E T E I N E K O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G E L A PJ A
Új elnök a MEOSZ élén: Kovács Ágnes
A jövő szövetsége: kiszolgálni, egy lépéssel előbbre járni
Nemcsak kritizáltuk a kormányokat, hanem megoldásokat is javasoltunk A MEOSZ nem hagyhatja figyelmen kívül a nők többszörösen hátrányos helyzetét
Beszélgetés dr. Hegedüs Lajos örökös tiszteletbeli elnökkel az elmúlt tizennyolc év eredményeiről és nehézségeiről
ROLLÁTORHOZ ALKARTÁMASZ OPCIÓ
Kartámasz magasság: 110-125 cm fokozatmentesen állítható Markolat kinyúlás (kartámasz középtől): 10-40 cm fokozatmentesen állítható
C
M
Tömeg: 12 kg Max. terhelhetőség: 110 kg Max. felhasználó magasság: 190 cm
Y
CM
MY
CY
CMY
K
Bruttó fogyasztói ár: 19 825.- Ft MEYRA négykerekű, fékezhető járókerethez
rendelhető alkartámasz opció MEYRA MINTABOLT Tel.: 06-1 / 230-0593 1044 BUDAPEST, Megyeri út 205/B. E-mail:
[email protected]
E-mail:
[email protected] MEYRA OORI MINTABOLT 1121 Budapest, Szanatórium u. 19. Tel.: 06-30 / 640-4785 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
FOTÓ: BUKTA LÁSZLÓ
A különbözőség érték Új elnök a MEOSZ élén:
Kovács Ágnes
A MEOSZ május 8-án, Siófokon tartotta tisztújító küldöttközgyűlését. A szervezet új elnököt választott – mivel dr. Hegedüs Lajos, aki tizennyolc éven át vezette a szövetséget, nem indult újból az elnöki tisztségért –, emellett új elnökséget, felügyelő, valamint etikai bizottságot. A küldöttek a két elnökjelölt közül elsöprő többséggel Kovács Ágnesre adták le a voksukat. A MEOSZ tagszervezetei százhat szavazásra jogosult küldöttet delegálhattak a tisztújító küldöttközgyűlésre, és a tanácskozás megkezdéséig kilencvenhárman már át is vették a mandátumot, később a létszám kilencvenhétre emelkedett. „Ez egy olyan gyönyörű szám – mondta bevezetőjében dr. Hegedüs Lajos elnök, aki a délutáni választásig vezette a közgyűlést –, hogy egy csomó szervezet megnyalhatná mind a tíz ujját…”
Stabilitás és egység A leköszönő elnök felidézte az elmúlt tizennyolc év legfontosabb eseményeit (erről a Hegedüs Lajossal készült interjúban olvasható részletesen– a szerk.). Megjegyezte: a MEOSZ-nak kőkemény harcos arculata volt, minden esetben kiállt a fogyatékos emberek mellett, bárki is került hatalomra. A szövetség szervezettsége példaértékű. „De nem lehetett volna sikereket elérni, ha ti nem vagytok, nincsenek a tagegyesületek, a csoportok, az aktivisták, akik mozgósítanak – mondta. – Elsősorban a ti érdemeitek, hogy az elnökség most úgy adja át a stafétabotot az új vezetőségnek: van egy alap, amelyre lehet építeni, amely továbbfejlődhet. A mi történelmünk az elmúlt 34 évben egyfajta stabilitást hozott, egységet teremtett. Ezt a fajta egységet, szervezettséget én nem tapasztaltam más civil szervezeteknél. Ezt szeretném nektek most megköszönni, hogy lehetővé tettétek a MEOSZ számára.” (folytatás a 4-5. oldalon)
2015/5 | Humanitás
Teal Sherer még nem szupersztár, de már nevet szerzett magának Hollywoodban. A 34 éves kerekes székes színésznő és producer – aki 2012 nyarán filmkomédiát mutatott be a saját életéről „Az én bicebóca létem” címmel a YouTube-on – a fogyatékos művészek harcos szószólója, azért emeli fel a hangját, hogy tehetséges sorstársait ne rekessze ki a filmipar, a kultúra, a média. Sherer tizennégy évesen bénult le autóbalesetben, amikor három iskolatársával elindult a Tennessee állambeli Knoxville-be, hogy a munka ünnepén megnézze az esti tűzijátékot. Bár az élete gyökeresen megváltozott, a humorát a mai napig megőrizte. „Apám imádott vadászni, különösen a böjti récéket gyilkolászta előszeretettel, így amikor megszülettem, róluk kaptam a nevem, nem viccelek” – nyilatkozta nevetve. Sherernek a „The Guild” című internetes filmsorozat hozta meg a hírnevet, amelyben egy Venom nevű, négy keréken közlekedő boszorkányt játszott. Egy csapásra milliók rajongtak a szép színésznőért. Néhány éve csatlakozott a mozgássérült és ép művészekből álló Full Radius Dance tánccsoporthoz, hogy így harcoljon az előítéletek ellen. A mozgáskorlátozott színészek világszerte tiltakoznak, mert a filmekben és sorozatokban ritkán kínálnak nekik szerepet. Még a fogyatékos karaktereket is hollywoodi nagyágyúk alakítják, hogy garantált legyen a kasszasiker és a Golden Globe-győzelem. A filmekben különben is vannak úgynevezett flashbackek – azaz visszautalások a múltra, amikor a szereplő még nem volt mozgássérült –, amelyek lehetetlenné tennék a forgatást – mondják az ellenzők. A tévécsatornák persze tisztában vannak azzal: nem tisztességes, hogy a mozgáskorlátozott színészek nem kapnak lehetőséget. Ám a rendezők azzal érvelnek, hogy egy sorozat vagy film sikerét meghatározó főszerepet nem bízhatják rá egy teljesen ismeretlen színészre. Vagyis először be kell futniuk, hogy szerepet kaphassanak. Addig is azt javasolják, hogy építsenek ki jó kapcsolatot a hollywoodi írókkal, mert talán akkor nem lesznek visszaemlékezések. Még ma is élnek azok a sztereotípiák, hogy a fogyatékossággal élők nem valók filmre, színpadra, mert állítólag frusztrálnák a nézőket. Angliában megkérdezték az Eastenders című népszerű szappanopera producerét, miért nem szerepelnek nála fogyatékos emberek. Mire jött a durva válasz: Nem akarok pocsék sorozatot. De mit mondunk akkor a világkultúra legnagyobbjaira? Például Beethovenre. Másképp hallgatnánk az Örömódát, Európa himnuszát attól, hogy tudjuk: siketen szerezte? Vagy nem hatol a szívünkig Andrea Bocelli olasz tenor éneke, mert történetesen vak? A kérdésfeltevés is abszurd, hiszen a különbözőség itt érték. A művészet nem ismeri a fogyatékosságot. Legalábbis, nem lenne szabad! Ignácz Bea főszerkesztő
3
Új elnök a MEOSZ élén:
Kovács Ágnes
(folytatás a 3. oldalról)
ben 4,2 millió forintot fizettek be tavaly, és 96 385 000 forintot kaptak vissza. Vita folyt arról is, mikor hívható vissza egy tisztségviselő, és ezt ki teheti meg. Ez az újonnan megalakuló etikai bizottság hatásköre lesz – hangzott a válasz –, de nincsenek irányelvek, lehet javaslatot tenni, akár arra is, kik kezdeményezhetik. Ez viszont a felügyelő bizottság felelőssége. A vitában abban megegyeztek a küldöttek, hogy az a tisztségviselő hívható vissza, aki a MEOSZ céljaival ellentétes magatartást tanúsít. Egyébként az új alapszabály szerint az ellenőrző bizottság új neve felügyelő bizottság, és az etikai és fegyelmi bizottság nevéből is le kell hagyni az utóbbi szót, mert egy társadalmi aktivistának nem lehet fegyelmit adni.
Vita az alapszabályról A küldöttközgyűlés első napirendi pontként a MEOSZ alapszabályának módosításáról szóló előterjesztést vitatta meg – a módosítást dr. Hegedüs Lajos dr. Chikán Csaba alelnökkel készítette el. A módosítást az új Polgári Törvénykönyv teszi szükségessé, mivel az új szabályzókat be kell építeni. Dr. Hegedüs Lajos ezért csak azokról a részletekről beszélt, amelyeket itt lehet megvitatni. „Tisztáznunk kell, kit is hívunk aktív tagnak, teljes jogú rendes tagnak, fizető tagnak, és ki lehet pártoló tag. Ezeket azért is fontos meghatározni, mert a tagdíjfizetés, a dotáció a tagegyesületek felé ennek alapján történik. Aktív tagja a MEOSZ-nak az a tagegyesület, amelyik tagjairól orientáló adatokat tölt fel a szövetség nyilvántartása számára” – magyarázta. Ezután arról beszélt, hogy módosítani kell a képviseleti joggal rendelkező személyek számát is. Így határozott az elnökség, és ez is alapszabály-módosítást kíván, mert ez most aránytalan. Ezentúl minden tagegyesület, amelyik képviselőt jogosult küldeni, egy mandátummal rendelkezik, és minden kétezer fő után további egy szavazattal. Most az a szabály érvényes, hogy minden kétezer fő után jár egy mandátum. Küldötteket csak az aktív tagok után állíthat az egyesület, ezért is fontos a meghatározás. Dr. Hegedüs Lajos hozzátette: abban is a Polgári Törvénykönyvet kell alapul venni, hogy ki lehet a MEOSZ tagja. A tagsági viszony felmondása viszont a szövetség részére is újat jelent. A jövőben kizárható, aki az adatszolgáltatási, tagdíjfizetési kötelezettségének nem felel meg. Jelenleg tizenöt ilyen egyesületről beszélhetünk. A küldöttközgyűlésen vita alakult ki a tagdíjfizetéssel kapcsolatban: mennyi legyen az egyesületek által a MEOSZ-nak fizetendő tagdíj személyenként. „Jobb befektetés MEOSZ-tagnak lenni, mint a Questornál – mondta Balogh Zoltán, az ellenőrző bizottság elnöke nagy derültség mellett –, mert egyet fizet és nyolcat kap. Az alaptámogatáson kívül ugyanis még nyolc jogcímen (létszám alapú, csoport, képzési, adatlapi, sorstársi, intézményi, pályázati és intervenciós támogatás) kapnak vissza pénzt az egyesületek a szövetségtől. Az egyesületek összességé-
4
Kiegyensúlyozott gazdálkodás Miután a 2014-es gazdálkodásról szóló anyagot a MEOSZ az egyesületeknek megküldte, dr. Hegedüs Lajos csak kiegészítést fűzött hozzá. A szövetség kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, 2014-ben senki felé nincs tartozása, mindenben megfelelt a közhasznúságnak. Egyetlen függő tétel maradt, nevezetesen a foglalkoztatásbővítési román projekt, mert a román partnerek közül kettő nem tudta teljesíteni vállalt feladatát. A sikertelen befejezés azonban nem érinti hátrányosan a MEOSZ gazdálkodását, nem kell visszatérítenie semmit. A MEOSZ 2014-ben 167 600 000 forint működési támogatást kapott főbb tevékenységeire, programjaira az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ebből osztotta vissza a tagegyesületeknek a már említett összeget. Dr. Hegedüs Lajos megjegyezte: új Országos Fogyatékosságügyi Program készült, ennek is meg kell felelnie a szövetségnek, ezért a tevékenységek sorrendisége megváltozott. Első helyre került az állampolgári és emberi jogok fogalma. Végül felolvasta a független könyvvizsgáló jelentésének összefoglalóját, amely szerint a MEOSZ fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét a könyvvizsgáló valósnak, megfelelőnek és megbízhatónak találja. Dr. Hegedüs Lajos két jelentős tevékenység megemlítésével zárta a 2014. évi beszámolóját. Az egyik nagy projekt a ParaSzuperSztár tehetségkutató verseny volt (a Humanitásban folyamatosan hírt adtunk az eseményről, a szereplőkről, a nyertesekről – a szerk.). „A Nemzeti Kulturális Alap elutasította a pályázatunkat, így a MEOSZnak szinte egyedül kellett megrendeznie a versenyt, ezért
2015/5 | Humanitás
jelentősen átalakítottuk az esemény lebonyolítását – jelentette ki. – Sajnálatos az is, hogy az MTVA ígérete ellenére sem közvetített szinte semmit, viszont az elektronikus média nagyon részletesen tudósított a programról. A versenyen bármely fogyatékossággal élő részt vehetett, de a fogyatékos emberek más érdekvédelmi szervezetei mégsem támogatták a rendezvényt. A mozgássérült emberek aránya ötven százalék volt. Tizenöt nyertes szereplő kapott ösztöndíjat a MEOSZ-tól.” (A küldöttközgyűlés után az esti kulturális programban öt díjazott is fellépett – a szerk.) A másik jelentős eredménynek az ifjúsági tagozat fejlődését említette dr. Hegedüs Lajos. Nagy sikert arattak az érzékenyítő programok, melyeket minisztériumokban, kormányhivatalokban, iskolákban tartottak a fiatalok. Azt is sikerként könyvelte el, hogy huszonhét új hellyel bővült a sorstársi tanácsadó hálózat.
A mozgalomban erő van Balogh Zoltán, az ellenőrző bizottság elnöke az elmúlt tizennyolc évet egyetlen szóval jellemezte: egység. Ez az egység évtizedek óta működik, ebben a mozgalomban erő van. Kijelentette: a miniszterek jönnek-mennek, a mozgássérült emberek meg hajtják a szekereiket. Nemsokára olyan fontos választás következik, amelynek tétje, hogy a MEOSZ még legalább 180 évig szolgálja a magyar mozgáskorlátozottak érdekeit. Majd áttért az EB vizsgálatának anyagára, amely 25 oldalt tett ki. „Az elmúlt ciklus nem jelentett kis feladatot, mert hat évet kellett részletesen megvizsgálni, és ilyen még nem volt a MEOSZ-ban. Köszönet érte a munkatársaimnak. Itt nincs mód részleteiben beszámolni az anyagról, csak néhány közérdekűbb témát emelnék ki. A MEOSZ tagnyilvántartó rendszerében az egyesületek összesen 209 928 tagot regisztráltak, közülük 129 771 fő szerepel „aktív” tagként. Adatlapi rögzítés 96 185 főről van, azaz ennyi tagról kaptunk a személyes adatokon túl egészségügyi és rehabilitációs helyzetükre vonatkozó információt. A rendszerben tizenöt egyesület található, amely soha nem szolgáltatott adatot. A tagszervezetek pillanatnyi száma 99, de ez vitatható, mert több mint tucatnyi egyesületnél megkérdőjelezhető a jogilag törvényes működés” – egészítette ki. Az ellenőrző bizottság is elfogadta a független könyvvizsgáló jelentését, saját maga számára pedig azt javasolta, hogy gyakrabban tekintse át a szervezeti, gazdálkodási, ügyviteli munkálatokat. Lapunkat, a Humanitást fontosnak ítélte és megállapította, hogy színvonala sokat nőtt, ezt a rohamosan emelkedő előfizetők száma is jelzi. A küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a mérlegbeszámolót, mellékleteit, a közhasznúsági és az EB-jelentést,
2015/5 | Humanitás
valamint a 2015-ös év „laza” költségvetését és munkatervét. Dr. Hegedüs Lajos azért nevezte laza költségvetésnek, mert lehetőséget szerettek volna hagyni az új elnökségnek, hogy ők állítsák össze, legfőképpen a második félévit.
Választás: Kovács Ágnes lett az elnök A küldöttek titkos szavazással választották meg a MEOSZ elnökét, két alelnökét, a nyolc elnökségi tagot, a felügyelő bizottság elnökét és négy tagját, az etikai bizottság elnökét és három tagját. Mint ahogy írásunk elején beszámoltunk, a következő öt évre Kovács Ágnes lett a szövetség elnöke, meggyőző, elsöprő fölénnyel győzött (az áprilisi számunkban részletesen beszámoltunk a szakmai múltjáról és programjáról – a szerk.). Az új elnök első feladata az volt, hogy átadja az oklevelet a közgyűlés által örökös tiszteletbeli elnökké választott dr. Hegedüs Lajosnak, valamint örökös tiszteletbeli alelnökké választott dr. Chikán Csabának és dr. Gadó Pálnak. Egy-egy könyvvel is megajándékozta őket az elmúlt harminc év fotóival, és arra kérte a küldötteket, hogy írják be gondolataikat. A saját gondolatait „élőben” mondta el róluk. „Nagy megtiszteltetés volt veled, veletek egy csapatban dolgozni, rengeteget tanulhattam. Tőled elveket – fordult Hegedüs Lajoshoz –, értékeket és azt a bölcs tudást próbáltam ellesni, amivel te rendelkezel, amivel gazdagítottad a közösséget. De nemcsak te, hanem Csaba és Pali bácsi is.” Aztán gratulált az új csapatnak, sok sikert kívánt a közös munkájukhoz: „Remélem, az új elnökség is megfelelő módon szolgálja majd ezt a közösséget! Ez a közösség olyan értékeket hordoz, amelyeket kötelességünk továbbvinni. Hihetetlen értéke ennek a közösségnek az is, hogy össze tud zárni a bajban. Megtisztelő, hogy a bizalmatokból – fordult a küldöttek felé – a mai naptól elnökként folytathatom a munkát. Szeretném, ha közösen újabb értékekkel gyarapítanánk ezt a közösséget! Lehet, hogy eleinte bukdácsolva, de ígérem, ígérjük, hogy igyekszünk felnőni ehhez a feladathoz, és a lehetőségeinkhez mérten továbbfejleszteni ezt a közösséget, mert ez mindannyiunk érdeke” – zárta elnökként szavait. Rapai Nándor
5
A jövő szövetsége: kiszolgálni, egy lépéssel előbbre járni Megkérdeztük Kovács Ágnes elnököt, a két alelnököt, valamint az elnökség tagjait, milyen elképzeléseik vannak a MEOSZ jövőbeni tevékenységét illetően, melyek a legfontosabb feladatok?
KOVÁCS ÁGNES elnök (Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének elnöke): – A következő időszak feladatai számomra több szálon és párhuzamosan futnak, így elég nehéz erre röviden válaszolnom, ezért csak a legfontosabbakat említeném. Elkezdődött a hivatalos választás utáni procedúra, amely az átvételt jelenti, ezzel párhuzamosan a MEOSZ központjának átalakítása is lassan kezdetét veszi a munkatársak bevonásával. Az első munkaértekezleten elmondtam a kollégáknak, mi a célunk. A célunk nem más, mint a tagságot, a tagszervezeteket, a bizottságokat, az elnökséget, az elnököt kiszolgáló, szakmai alapon szerveződő központ létrehozása. Azaz, a tagságnak, a tagszervezeteknek tudniuk kell, kit, milyen témában, mikor és milyen elérhetőségeken találhatnak meg. A munkatársaknak segíteniük kell az egyesületek munkáját: időben eljuttatni hozzájuk a megfelelő információkat, szakmai tanácsokat adni problémáik megoldásában. Ugyanígy segíteniük kell az elnök, az elnökség, a bizottságok, a főtitkár, a szakbizottságok munkáját anyagok, információk
6
összegyűjtésével, szakmai hátteret biztosítani szükség esetén. A MEOSZ-központnak szolgáltatnia kell a szakmai szervezetek, döntéshozók és a kormány felé a választott tisztségviselőkön keresztül, ehhez pedig naprakésznek kell lennie. Sőt, ha megoldható, egy lépéssel előbbre kell járnia. Emellett ki kell szolgálnia a média kíváncsiságát, de megfelelő tudatossággal. Feladat és szakmai alapon szerveződő szervezeti egységek felállítását tervezem. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kommunikációra, amely többirányú természetesen. Sokszor elmondtam már, hogy minden, magára adó szervezetnek rendelkeznie kell saját kommunikációs stratégiával. A közeljövőben három nagyon sürgős feladatunk van a napi ad hoc teendők mellett. Az egyik a 2016. évi költségvetési törvénnyel kapcsolatos tennivalók, a másik a fogyatékosügyi program intézkedési tervéhez a javaslataink elkészítése. Első körben még a választások előtt elkészítettem egy javaslatcsomagot, de a következő időszakban tovább dolgozunk a részletesebb ajánlásokon. A fogyatékos emberek közössége számára nagyon lényeges az európai uniós források felhasználására kialakított operatív programok végrehajtása. Jelentős források állnak rendelkezésre – például közösségi közlekedés, egészségügyi és szociális intézmények akadálymentesítése –, és nem mindegy, mennyire képesek érvényesülni a mi szempontjaink ezek felhasználása során. Kezdeményeztem, hogy az operatív programok végrehajtása során építsenek be olyan mechanizmusokat, amelyek ezt garantálják majd számunkra. Várják a további egyeztetést és javaslatokat. Feladataink között ennek a területnek is nagy hangsúlyt kell kapnia 2020-ig.
Egyetérthetünk abban, hogy a feladatok végrehajtása csak akkor megy jól, és hoz újabb eredményeket számunkra, ha a lehetőségekhez mérten mindenki részt vesz benne. Szeretném és közös érdekünk, ha a látszólagos különbözőségeink ellenére összefognánk! Nagy szükség lesz a konstruktivitásra, kezdeményezőképességre és arra, hogy képesek legyünk meghaladni a saját korlátainkat. Az elmúlt 35 évünk eredményei reményt adnak arra, hogy ez most is így lesz. Ezúton szeretném megköszönni a bizalmat a tagszervezeteinknek, amelyet a megválasztásomkor kaptam. Igyekszem felelősen végezni a munkám az egész közösségünk számára. Az új elnökség nevében köszönöm a jelölőbizottság elnökének, Balogh Zoltánnénak és minden tagjának munkáját, azt gondolom, nem volt egyszerű feladatuk. Szeretném tiszteletemet és megbecsülésemet kifejezni a két korábbi elnöknek, dr. Chikán Csabának, dr. Hegedüs Lajosnak és külön köszönöm, hogy továbbra is segítik a szövetség munkáját! A MEOSZ valamennyi tagszervezete, tagja nevében szeretném kifejezni köszönetünket, őszinte és mély megbecsülésünket dr. Gadó Pál tiszteletbeli alelnöknek az elmúlt évtizedekben végzett példamutató, értékes, magas szakmai színvonalon végzett tevékenységéért! Megtiszteltetés volt vele tizenhat éven át együtt dolgozni, sokat tanulhattam tőle elvekről, értékekről, hitelességről. Ígérem, munkám során soha nem tévesztem azokat „szem elől”! FÖLDESI ERZSÉBET alelnök (Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke): – Fő területemnek a jövőben is a nemzetközi feladatokat tekintem, mert meggyőződésem: a hazai mozgalmat az viszi előre, hogy
2015/5 | Humanitás
nem zárt burokban, másoktól elszigetelten dolgozik. A külföldi jó példák nemcsak biztatást adnak sorstársaink számára, hogy lehet ezt másképp is megvalósítani, de felhasználhatók a döntéshozókkal szembeni tárgyalásoknál, amelyek során többnyire a nehézségekről hallunk. A nemzetközi feladatokon túlmenően fontosnak tartom a fogyatékos nők – különösen a vidéken élők – többszörösen hátrányos helyzetének megismertetését a társadalommal és a döntéshozókkal. Emellett szeretném továbberősíteni azt a tendenciát, hogy a nőszemléletű politika még meghatározóbb legyen a mozgalmunkon belül is. BRAUN JÁNOS alelnök (Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének egykori elnöke, mai vezetőségi tagja): – Nagyon szeretném, hogy a MEOSZ a jövőben egy megkerülhetetlen szövetség legyen, azaz a döntéshozók ne alkothassanak jogszabályokat, törvényeket a mi megkérdezésünk nélkül. Vagyis a gyakorlatban is érvényesüljön a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv. A szövetségünknek ehhez persze innovatívnak, kezdeményezőnek, tájékozottnak és segítőkésznek kell lennie. Az is fontos, hogy a MEOSZ az együtt gondolkodás, a cselekedet példamutatója legyen, közösségünk ös�szetartója, kapocs a fiatalok és az idősek között, de a sérült emberek és a többségi társadalom között is, mert csak ez hozhat valódi szemléletváltozást. BODOR ZOLTÁN (Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének ügyvezetője): – Kerekes székes emberként, rehabilitációs szakmérnökként legfontosabb feladatnak az akadálymentesítés
2015/5 | Humanitás
szakszerű végrehajtását és gyorsítását tartom, valamint azt, hogy minél előbb megvalósuljon a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. Vannak egyesületeink, amelyek folyamatosan részt vesznek az önkormányzat városfejlesztési projektjeiben, tehát a tervezéstől a kivitelezésig mindenben kikérik a véleményüket. Jó lenne, ha ez mindenütt elterjedne, mert így biztosan kevesebb rossz megoldás születik! Szorgalmazni fogom, hogy az akadálymentesítési szakemberekből, a mi tapasztalati szakértőinkből építsünk ki országos hálózatot, és folyamatosan képezzünk ki újakat. A cél érdekében szeretnék jó együttműködést kialakítani a budapesti egyesület Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontjával, valamint a Rehabilitációs Szakértők Országos Egyesületével.
tikus lévén pedig nagy hangsúlyt fektetnék az idősebb korosztályok oktatására, amely segíti őket, hogy eligazodjanak a mai digitális környezetben. Ma már szinte minden pályázatot elektronikus úton kell beadni, a legtöbb információ is így érkezik, kihagyhatatlan tehát a számítógépes képzésük. Szeretném, ha létrehoznánk egy „kisokost”, olyan szakmai tudástárat, ahol egy helyen, naprakészen megtalálhatók a mindennapi élethez szükséges törvények, jogszabályok, akadálymentes helyszínek (online akadálymentesítési térkép), a szociális ellátásokkal kapcsolatos információk, a rehabilitációs, táborozási, üdülési lehetőségek. Ide olyan, pár perces videók is felkerülhetnek, amelyek azt szemléltetnék, hogyan lehet könnyebben boldogulni a hétköznapokban (tanácsok, ötletek a háztartási munkák egyszerűbb elvégzésére).
BUKTA LÁSZLÓ (Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesületének elnöke): – Az egyesületek közül többen komoly működési problémákkal küzdenek évek óta, így van ez a mi térségünkben is. Fontos, hogy folyamatos tanácsadással segítsük őket kilábalni a gödörből. Emellett elengedhetetlen a tagság tájékoztatása az elvégzett feladatokról és lehetőségekről – a személyes kapcsolattartáson túlmenően elektronikus formában is, ehhez persze a felületek fejlesztésére és megismertetésére van szükség. Meggyőződésem, hogy a tagságot csalódottságából, kiábrándultságából csak jól felépített kommunikációval tudjuk visszahozni, és újra aktívvá tenni.
DR. CHIKÁN CSABA (Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesületének társelnöke): – A jövőben szövetségeseket kell keresnünk a különböző társadalmi csoportokban, a társadalmi szolidaritás jegyében legyünk jelen minden, pártpolitikától mentes civil megmozduláson, akcióban, ami jó célokat szolgál. Nem kön�nyű feladat kitekinteni a fogyatékosság szemüvege mögül, ehhez szakembereket kell megnyernünk. Már vannak különböző szakterületen dolgozó fogyatékossággal élők, vagy velünk együtt gondolkodó, cselekedni képes ép emberek. Nagyon fontos, hogy az önkormányzat minden településen jól együttműködjön a helyi szervezetünkkel. A MEOSZ-nak ehhez segítséget kellene adnia, megtalálva a legalkalmasabb módokat. Nagyon izgalmas kérdés az egyre kíméletlenebb versenyben lévő gazdaság résztvevőinek, irányítóinak viszonya a társadalom humán oldalához – egészségügy, oktatás, kultúra, társadalmi szolidaritás –, valamint a versengésben részt venni kevésbé képes emberek csoportjaihoz, ahová a fogyatékossággal élők is tartoznak. Gondolkodnunk kell erről, azután tenni valamit.
CSISZÁR ATTILA (Mozgáskorlátozottak Közép-magyarországi Regionális Egyesületének társelnöke): – Először is köszönöm a bizalmat. Én mint a legfiatalabb elnökségi tag fontosnak tartom, hogy minél több fiatalt bevonjunk az egyesületek életébe. Informa-
7
MESTERHÁZY ZSOLT (Mozgássérültek Aktív Egyesületének alelnöke): – Sokan beszélnek arról, hogy az ifjúság és az idősebb generáció között ellentét feszül. Kijelenthetem: nincs ellentét. Azonban azt gondolom, hogy a szövetségen belül a jövőben jobban össze kell fognunk, egységet teremtenünk: az idősebb korosztály tapasztalatát és a fiatalok lendületét ötvözve kell dolgoznunk. Másik kiemelt téma, melyet mindenképpen tovább kell fejlesztenünk, a szemléletformáló esélyórák tartása. Ez a program a gyermekek érzékenyítésén keresztül megteremti annak lehetőségét, hogy a jövőben egy elfogadóbb, toleránsabb világban élhetünk majd. A MEOSZ ifjúsági tagozatának vezetői 2013-ban kidolgozták az esélyórák képzési tematikáját, ennek megfelelően 2014-ben két turnusban el is kezdődött az esélyórákat bemutató fiatalok képzése. Jelenleg közel ötven „tréner” dolgozik az országban. Ez a szám azonban még kevés ahhoz, hogy jelentős eredményeket érjünk el, így fontos lenne, hogy a programot országos lefedettséggel tudjuk folytatni. Szívügyem a súlyosabb állapotban lévő mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatásának növelése. A munkaerőpiacon jelenleg ők vannak a leghátrányosabb helyzetben. Foglalkoztatásuk elősegítése érdekében fontos lépésekre lenne szükség. SZAKÁLL ISTVÁN (Mozgáskorlátozottak Dél-BácsKiskun Megyei Egyesületének elnöke): – Vallom, hogy az egyesületek megerősítése a MEOSZ legfőbb célkitűzései között kell, hogy legyen! Sorolhatnék még sok-sok olyan feladatot, témát, amely a mozgalom megszilárdítását kell, hogy eredményezze. Úgy gondolom: a megújult és megfiatalodott elnökség a tapasztalt, nagy múltú szakemberek bevonásával képes e feladatok megoldására. Az egyesületek megerősítése is több részből áll: törekednünk kell a tagság
8
megtartására, ezt az egyesületeknek maguknak kellene megoldaniuk. Természetesen a MEOSZ elnöksége javaslatokkal tud szolgálni erre vonatkozóan. A másik szempont az egyesületek gazdasági stabilitásának megteremtése. Két témában kellene még sürgősen lépnünk: az egyik a pályázatírás. Nagyon sok kis egyesület nem pályázik és így pénztől esik el, mert nehézséget jelent a megírás, a költségvetés elkészítése, az elektronikus úton történő beadás. Még önkormányzati támogatáshoz is csak komoly pályázat útján lehet hozzájutni. Ehhez kellene egy profi csapat, amelyik segít a megírásban. A másik téma a tényleges, valós tömegsport megteremtése. A sportolás nemcsak rehabilitációs szempontból fontos és szükséges – javítja az emberek egészségét, életkilátásait –, hanem óriási közösségteremtő ereje van. Összefogja, erősíti a tagszervezeteinket, új kapcsolatokat teremt más fogyatékossági és társadalmi csoportokkal. Azt gondolom, tudunk erre pénzt átcsoportosítani a költségvetésből. SZÉCSÉNYI LAJOS (Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke): – Több egyesületünk ápol szoros kapcsolatot határon túli, a fogyatékos emberek érdekvédelmét képviselő szervezetekkel. A kört érdemes bővíteni, hogy közös konferenciákat, akciókat, kulturális, sport- és turisztikai programokat rendezzünk. A nemzetközi együttműködés csak erősíti a tagszervezeteinket. A kisebb településeken működő tagegyesületek igen szerényen ellátottak számítógéppel, internetkapcsolattal, az elnök gyakran a saját komputerét használja egyesületi célokra. E nélkül pedig igen nehézkes a kapcsolattartás – de megemlíthetném a gyors mozgósítást, összefogást is egy adott témában – a MEOSZ és a tagegyesületek között. Úgy gondolom, ma már elemi követelmény, hogy mindenütt legyenek korszerű informatikai eszközök és internet. Támogatókat is úgy lehet találni, és hírt adni magunkról, ha van saját honlapunk,
Facebookunk. Ebben segítséget kellene nyújtanunk az egyesületeknek. A jövőben szeretném az önkéntes munka becsületét is visszahozni a tagjaink körében. A közös munka ugyanis összekovácsolja az embereket. SZÉKELY JÓZSEF (Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesületének elnöke): – Szeretném megerősíteni a tagegyesületeket. A tagszervezeteinknek régóta áhított vágya, hogy a kapcsolatuk szorosabbá, barátibbá váljék a MEOSZ-szal, és olyan kommunikáció alakuljon ki, amely segíti a működésüket, a munkájukat, így a szakmai tevékenységük is előrehaladást mutasson. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egyesületek naprakész információkkal rendelkezzenek a szövetség eredményeiről, nehézségeiről és a lehetőségekről is. Hatékony érdekképviseletet, érdekérvényesítést, társadalmi párbeszédet ugyanis csak közösen, egymást kiegészítve, erősítve tudunk folytatni, ahol mindenkinek megvan a maga feladata. Nagyon sok egyesületnél megfordulok, kivétel nélkül mindenki fájó pontként hozza fel az elvett jogosítványokat: a lakás-akadálymentesítési támogatás ügyintézését, a megszűnt közlekedési támogatást. Most azt várják a MEOSZ-tól, hogy visszaszerezze ezeket. Ez nekünk is fájó pont, és biztos vagyok benne, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy céljainkat elérjük.
A MEOSZ új elnöksége ELNÖK: Kovács Ágnes ALELNÖKÖK: Földesi Erzsébet, Braun János TAGOK: Bodor Zoltán, Bukta László, Csiszár Attila, dr. Chikán Csaba, Mesterházy Zsolt, Szakáll István, Szécsényi Lajos, Székely József FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ELNÖK: Balogh Zoltán TAGOK: dr. Urbán-Szabó Béla, Farkas Zsolt, Nagy Józsefné, Válóczi Ferenc ETIKAI BIZOTTSÁG: ELNÖK: dr. Hegedüs Lajos TAGOK: dr. Thiesz József, Salma Ferencné
2015/5 | Humanitás
A MEOSZ nem hagyhatja figyelmen kívül a nők többszörösen hátrányos helyzetét A MEOSZ újonnan megválasztott elnöksége elvek, értékek és prioritások mentén kívánja végezni tevékenységét a mozgássérült emberek és hozzátartozóik érdekében. A szövetség tevékenységével egyértelmű üzeneteket kíván hoz, hogy a nők szempontjai is részévé váljanak a fogyatovábbítani a szervezeten belül és a társadalom számára tékossággal kapcsolatos politikáknak, a mi szövetségünkegyaránt hitelesen. A mozgássérült emberek mozgalma a nek is olyan érdekképviseleti tevékenységet kell folytatnia, csoport egészének hátrányos megkülönböztetése ellen haramelyik azt maximálisan figyelembe veszi. Ezért a szövetcol, így nem hagyhatja figyelmen kívül a nők többszörösen ségen belül olyan struktúrát kell létrehoznunk, amely gahátrányos helyzetét és a számos területen fennálló speciális, a férfiakétól eltérő igényét. A MEOSZ elnöksége úgy határozott, hogy három állandó női meghívottal bővíti ki az elnökségi üléseket. Tomkóné Kiss Mária (Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke), Zámbóné Gálik Rozália (Mozgáskorlátozottak Inárcsi Egyesületének elnöke) és Ungvári Mihályné (Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesületének elnöke) – akik tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken – azt a felTomkóné Kiss Mária Zámbóné Gálik Rózsa Ungvári Mihályné adatot kapják, hogy felhívják a szövetség döntéshozóinak figyelmét arra: döntéseik során érvérantálja, hogy a mozgássérült nők szempontjai ne esetnyesítsék a mozgássérült nők szempontjait. legesen, hanem szisztematikusan beépüljenek mind a „A MEOSZ legutóbbi választásán az egyesületeknek oly MEOSZ belső tevékenységét érintő intézkedésekbe, mind sok szempontot kellett szem előtt tartaniuk a jelöltek felpedig abba az érdekképviseleti munkába, melyet az orszáállításánál, amely elvonta picit a figyelmet a férfi és női gos fogyatékosságügyi politika befolyásolása, kialakítása egyensúly elnökségen belüli megteremtésétől – mondja érdekében teszünk. Örömmel vettük Földesi Erzsébet alelKovács Ágnes elnök. – Így a tizenegy elnökségi tag könök asszonnyal, hogy az elnökségi döntést a férfi vezetősézött csak két nő végzi munkáját ebben a ciklusban. Ahgi tagok is maximálisan támogatták.” APRÓHIRDETÉS 63 éves, minden káros szenvedélytől mentes, enyhén mozgáskorlátozott budapesti férfi hasonló sorsú és adottságú, 55-63 év közötti budapesti hölgy ismeretségét keresi. Telefon: + 36 30 623 4176 16 óra után
Írjon a Teletextre!
Az MTVA ingyenes felületet biztosít a MEOSZ-központon keresztül tagegyesületeinek és tagjainak az M1, M2, M3, Duna és Duna World csatornán megjelenő Teletext 858. és 859. oldalán. Az információkat Sáfrány Lászlónak küldhetik el:
[email protected].
2015/5 | Humanitás
A MEOSZ csatlakozott a Rehab Critical Masshez Második alkalommal tartották meg május 17-én a fogyatékossággal élők, valamint a velük szimpatizáló ép barátaik, ismerőseik, szövetségeseik a Rehab Critical Mass felvonulást. A MEOSZ megalakulása óta az összefogás, a közös fellépés híve, ezért idén is csatlakozott hozzá. A „mindenki képes, csak másként” szlogenű esemény a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztésére, azokra a súlyos problémákra és hiányosságokra hívta fel ismételten az emberek és a döntéshozók figyelmét, melyek megoldása nem tűr halasztást. Kedves Olvasóink! Amennyiben Önök fontosnak érzik a Rehab Critical Mass törekvéseit, kérjük, írják alá az Elvárjuk! című kiáltványt! A petíciót az aláírásgyűjtő ívvel valamennyi egyesület, csoportvezető megkapta a legutóbbi Mozgalmi Értesítővel együtt. De letölthető a MEOSZ honlapjáról is: www.meosz.hu/rehabcriticalmass_ alairas/
9
Nemcsak kritizáltuk a kormányokat, hanem megoldásokat is javasoltunk Dr. Hegedüs Lajos tizennyolc év után, május 8-án köszönt le a MEOSZ elnöki posztjáról, ám nem marad munka nélkül, mert az új ciklusban az etikai bizottság elnökének választották, valamint tiszteletbeli elnöknek az ellenőrző bizottság javaslatára. Az elmúlt évek eredményeiről és nehézségeiről beszélgetünk vele. LEGNAGYOBB EREDMÉNYNEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNYT tartom. Minden nagyképűség nélkül állíthatom: nem született volna meg, ha nem én vagyok a MEOSZ elnöke. A korábbi vezetés ugyanis nem akart nyílt konfliktusba kerülni a kormánnyal. Én meg azt mondtam: menjünk ki az utcára, mutassuk meg, hogy vagyunk. Több mint 120 ezer aláírást szedtünk össze három hónap alatt. Az aláírások ugyan nem jelentettek kötelezettséget az Országgyűlésre nézve, de súlyuk volt, mert nem fogyatékos, hanem ép emberektől gyűjtöttük. Béki Gabriella és Szigeti György SZDSZes képviselőknek köszönhető nagyrészt, hogy törvény lett, mert szívügyüknek tekintették. Nem a kormány nyújtotta be, Kökény Mihály valamiért hezitált. Azt mondta: várjuk meg a következő ciklust, de nem valószínű, hogy a törvényt elfogadta volna a következő kormány. A parlament végül gyorsított eljárásban, az utolsó ülésnapon szavazta meg egyhangúlag. Minket is meghívtak, ott
10
ültünk a karzaton, és szót is kaptunk. Az esélyegyenlőségi törvény elindított egy sor folyamatot és teremtett hivatkozási alapot. Ez volt a MEOSZ életében az első nyílt színi megjelenés. Fordulópontot jelentett, hogy kimentünk az utcára és erődemonstrációt tartottunk, előtte főleg minisztériumokban tárgyaltunk. Azután jött a Fidesz, és szerencsére nagyon komolyan nekiállt a megvalósításnak. 1998-ban előkészítették a támogató szolgálatok rendszerét, a fogyatékossági támogatás bevezetését. Megalakult az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT), engem választottak meg társelnökének és azóta is minden alkalommal. 1999-ben kidolgozták az Országos Fogyatékosügyi Programot, az intézkedési tervet, a költségvetésben pedig forrást biztosítottak a támogató szolgálatokra, a fogyatékossági támogatásra és elkezdődtek a vizsgálatok.
A MEOSZ GAZDÁLKODÁSI NEHÉZSÉGEKKEL, A KÖZPONT SZEMÉLYES KONFLIKTUSOKKAL küzdött, amikor megválasztottak elnöknek. A szövetséget sikerült két év alatt megerősíteni mind gazdasági, mind erkölcsi szempontból. Aztán nagyon kacifántos folyamat végeredményeként megvettük a székházat mintegy 180 millió forintért, amit öt év alatt fizettünk ki. Közben teljesen akadálymentesítettük, leszigeteltük, klimatizáltuk mindkét épületet, megépítettük a fedett összekötő folyosót, az udvarban parkolóhelyeket alakítottunk ki. A MEOSZ örökölt Zamárdiban egy házilagosan készített 23 négyzetméteres bungalót, melyet lebontattunk, a helyére pedig kétszintes, hatszobás – az alsó szintje akadálymentes –, könnyűszerkezetes házat építettünk pályázati pénzből. Ez a mai üdülőnk. A 2000-es évek elején megalakítottuk az Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetet, később
2015/5 | Humanitás
becsatlakoztunk az akkreditált foglalkoztatásba, így lépegettünk előre.
KIHARCOLTUK, hogy az elektromos és az aktív kerekes székek bekerüljenek a támogatott gyógyászati segédeszközök körébe. Ebben a mozgalmunk meghatározó személyisége, Rádai Sanyi segített, aki rengeteget dolgozott a MEOSZ érdekében. Neki köszönhető, hogy kidolgozták az akadálymentesítés szabályrendszerét, technológiáját, és bekerült az építési törvénybe. A gépjárműszerzési támogatást az 1980-as években vívtuk ki, 300 ezer forintot adtak rá. De a szövetség kezdeményezte az évi 120 liter benzinjegyet és a lakás-akadálymentesítési támogatást is. Gadó Pali verekedte ki, a szövetség intézte egészen 2011-ig. Új lakásra 200 ezer forint járt, használtra 100 ezer, később megemelték 250, illetve 150 ezerre. Ennyiből akkoriban tisztességesen meg lehetett oldani egy lakás akadálymentesítését. Az összeg mára nagyon elinflálódott, a MEOSZ rendszeresen szóvá is tette, de a mindenkori kormányok szociális és pénzügyi tárcái passzolgatták egymás között az ügyet, mindenki a másikra mutogatott. Az akadálymentesítési határidők lejártával több mint negyven próbapert indítottunk gyógyszertárak, rendelők, kórházak, óvodák, iskolák, önkormányzati épületek és bíróságok ellen. Nagy szám volt, amikor az Országos Bírósági Hivatal ellen indított perünket a Fővárosi Bíróság tárgyalta, mert oda sem lehetett akadálymentesen bejutni. Egyik ügy sem ment el az ítéletig, mert mindegyik közszolgáltatóval egyességre jutottunk, és az akadálymentesítést el is
2015/5 | Humanitás
végezték. Ugyancsak az akadálymentesítés folyamatának gyorsításáért indítottuk a „Tégy rá egy lapáttal!” című figyelemfelkeltő akciósorozatunkat, ahol még Lenkovics Barnabás akkori ombudsman is lapátolta a betont, és épített rámpát a nagy nyilvánosság előtt. Szerveztünk nagy országos esélyegyenlőségi napokat, melyekre buszokkal jöttek a résztvevők. Az egyik témájának a „Bontsuk le a falakat!” választottuk. Papírdobozokból nagy falat építettünk – az ép és fogyatékos emberek közti falat jelképezte –, majd lebontottuk Göncz Kinga miniszterrel, Gönczöl Katalin állampolgári jogok biztosával, művészekkel és más közéleti személyiségekkel közösen. TÜNTETÉSEKKEL SIKERÜLT ELÉRNÜNK, hogy az uniós pályázati programok összhangban legyenek az Országos Fogyatékosügyi Programmal, szerepeljen bennük az esélyegyenlőség és a fogyatékosügy mint kiemelt szempont. Megdolgoztuk kicsit a nemzetközi fórumokat is, az Európai Fogyatékosügyi Fórum Brüsszelben így ugyanezt kép-
viselte. 2005-ben még egy nagy demonstrációt szerveztünk a Hősök terén a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületével közösen, amikor a szociális intézmények támogatását megnyirbálták. De tüntettünk a szakszervezetekkel együtt a munka törvénykönyvének módosítása miatt Kiss Péter minisztersége alatt. Azonnal intézkedett, és kiigazíttatta a sérelmezett passzusokat. NEM JÖTT LÉTRE A FOGYATÉKOS EMBEREK KÖZÖSSÉGÉNEK EGYSÉGE, pedig mindig, mindent megpróbáltam. A nagy álmom az volt, hogy jóval nagyobb sikert érhetünk el, ha mi, fogyatékos emberek összefogunk, mint amikor a MEOSZ egyedül küzd. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa sajnos nem állt ki egységesen az ügyek mellett. Volt, hogy a demonstráció előtti napon mondták: nem jönnek, mert kiegyeztek. Kudarcként éltem meg sokszor, hogy nem tudtunk közösen fellépni, mert előjöttek a parciális érdekek, és nem sikerült létrehozni egy nagy fogyatékosügyi összefogást.
Szerencsésnek érzem magam Dr. Hegedüs Lajos 1952-ben, másfél évesen lett a gyermekbénulás áldozata. A betegség kezdetben mind a négy végtagját érintette, de a sok műtétnek és a rehabilitációnak köszönhetően végül a bal lábára húzódott vissza, azóta ortopéd cipőt visel. „Szerencsésnek érzem magam – mondja –, mert kisgyermekként és később felnőttként is ugyanazt az életet élhettem, amit az épek, nem részesültem különleges bánásmódban a sérültségem miatt.” A Volánnál helyezkedett el Kaposváron, közben elvégezte a felsőfokú közlekedési technikumot, majd sikeresen felvételizett a jogi egyetemre. A Volán teherfuvarozási üzletágánál közel tíz évig dolgozott, sokáig vezetőként, majd az Állami Biztosítóhoz került, ahol a regionális igazgatói posztig vitte. A 2000-es években építette fel saját ügyvédi praxisát. Pártfogóként rendszeresen vállalja fogyatékos emberek ügyeit. Egy nyelvet beszél velük. Ami érthető, hiszen több mint harmincöt éve elismert szakértője a hazai fogyatékosügynek. Közreműködésével honosodott meg a rehabilitációs környezettervező mérnöki képzés a budapesti műszaki egyetemen, ahol évekig tanított. Hegedüs Lajos a MEOSZ alapítója. Már az első ciklusban beválasztották a vezetőségbe, később elnökségi tagja, majd alelnöke lett, a szövetséget 1997-től idén májusig vezette. Létrejötte óta társelnöke az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak, alapítója és elnöke volt a Fogyatékos Emberek Szervezetei Tanácsának, alelnöke a Fogyatékos Emberek Világszövetségének (DPI). (folytatás a 13. oldalon)
11
Hullámok hátán lovagol Pascale Honore – aki két évtizede szenvedett súlyos autóbalesetet – mindig arra vágyódott, hogy meglovagolja a hullámokat a dél-ausztrál partoknál. Álmát egy 23 éves rutinos szörfös fiú valósította meg 2013-ban, aki fura ötlettel állt elő: erős ragasztószalaggal magához rögzítette a 45 kilós nőt, és így egyensúlyozott vele a szörfdeszkán. Honore most vérszemet kapott: Ausztrália nyugati partjainál akarja legyőzni a hatalmas hullámokat. Az 52 éves nő Facebookján minden mozgássérült embert arra biztat, hogy ne hagyja ki életéből a szörfözést, mert csodálatos élménnyel gazdagodik. A video megtekinthető a YouTube-on: www.youtube.com/watch?v=U-dPHuL0l3s
Marvin munkába áll Marvint háztartási alkalmazottnak képezik ki, „aki” edényeket tisztít, kikapcsolja a lámpát, leszedi az asztalt. Marvin egy robot, és hamarosan munkába állhat, hogy megkönnyítse az idős, mozgássérült emberek hétköznapjait. Marvin intelligens, képes tanulni, köz-
Integráció a fedélzeten Május végétől különleges kirándulóhajó úszik a Duna németországi szakaszán. A 80 éves, teljesen felújított és akadálymentes Ulmer Spatz fedélzetén fogyatékossággal élők teljesítenek szolgálatot. Két év alatt hét matrózt képeztek ki arra, hogyan kell kikötni, elindulni, vészhelyzetben a hajóvezetőt helyettesíteni. A képzéshez és az életmentő tanfolyamhoz egyéni – egyszerűsített nyelvezeten megírt – tananyagot dolgoztak ki. A diákok nagyon büszkék a szakmájukra. De dolgoztak sérült emberek a hajó felújításán is. „Az a célunk, hogy hosszú távon javítsuk a fogyatékos emberek elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon” – jelentette ki a projekt vezetője.
12
li, ha egy parancsot nem ért, vagy a feladatot nem tudja megoldani. Gazdája ilyenkor megmutatja neki, mit kell tennie – például kitölteni egy pohár vizet –, ezt megjegyzi, és legközelebb nem jelent problémát a feladat. Az egészségbiztosító örül a fejlesztésnek, mert meghosszabbodik az idő, amit a sérült emberek a saját lakásukban töltenek, így később vonulnak idősek otthonába.
Küldetés
Monika Kuszynska képviselte Lengyelországot az idei Eurovíziós Dalfesztiválon, a 23. helyen végzett. A Various Manx együttes egykori népszerű énekesnőjét 2006-ban érte súlyos baleset, kerekes székbe került. Lépésről lépésre építette fel az életét, három év kihagyás után lépett újra színpadra. „Nem a győzelemre gondolok, hanem arra, hogy ledöntsek egy tabut. Az embert mesterségesen megkülönböztetik, s ez senkinek nem szolgál a javára” – nyilatkozta még tavasszal. A videoklip megtekinthető a YouTube-on: www.youtube. com/watch?v=4fjWLzeQ9K8.
Tarzan kerekes székben
Egy utolsó ellenőrző pillantás a biztonsági kötélzetre, aztán Johannes Waltinger lendületet vesz, és Tarzan módjára repül a következő fáig. A Nürnberg melletti schwarzenbrucki kalandparkban, a különlegesen kifejlesztett és abszolút biztonságos akadálypályán már a súlyosan mozgássérült emberek is garantált adrenalinmámorhoz juthatnak. „Az ember nem látja, hová tart. Olyan ez, mint egy vakrepülés. Nehéz, de ki nem hagynám semmi pénzért! Ám jó kondícióban kell lennie annak, aki rászánja magát erre a bátorságpróbára” – mondja a 23 éves kerekes székes fiú, aki a park tulajdonosának felkérésére teszteli a kötélpályát.
2015/5 | Humanitás
Nemcsak kritizáltuk a kormányokat, hanem megoldásokat is javasoltunk
FOTÓ: NAPSUGÁR ANNA
(folytatás a 11. oldalról)
AZ ELSŐ FIDESZ-KORMÁNY IDEJE VISZONYLAGOS BÉKEIDŐ VOLT, meglódultak a dolgok. Jó emberek foglalkoztak a területtel, akik érzékenyek voltak az ügy iránt. Harrach Péter, a területért felelős miniszter minden negyedévben munkaebédre hívta össze a fogyatékos emberek szervezeteit a minisztériumban, és közben kötetlenül beszélgettünk. De végigülte az OFT üléseit is. Kiss Péter szintén ilyen volt, az ő ideje alatt éltünk meg még ilyen áldott állapotot, rendszeresen részt vett a tanács ülésein, meghallgatta az embereket. Nem volt olyan miniszter 2010-ig, akivel ne találkoztam volna, Réthelyi Miklóssal és Balog Zoltánnal azonban nem sikerült, pedig többször kezdeményeztük. Miniszterségük alatt egyszer sem voltak jelen a fogyatékosügyi tanács ülésén, még egy beköszönés erejéig sem. Megjegyzem: nem is nagyon tartottak ülést. Soltész Miklós államtitkár vezette a tanácsot, vele lehetett találkozni, beszélni, talán még jó emberi kapcsolat is kialakult közöttünk, azonban ezek sajnos nem voltak sikeres évek a fogyatékos emberek szempontjából. Nagyon sok olyan intézkedés történt, amelyek komolyan sértették az érdekeinket és rontotta az életkörülményeinket. Jó viszonyt alakítottunk ki az Egyenlő Bánásmód Hatósággal és első elnökével, Demeter Judittal, most meg azt sem tudom, ki áll az
2015/5 | Humanitás
élén, mert semmilyen kapcsolat nincs közöttünk. Annak idején nem telt el olyan hónap, hogy ne kérték volna ki valamilyen ügyben a MEOSZ véleményét. AZ UTÓBBI NÉGY ÉS FÉL ÉVBEN NAGYON ROSSZUL ÉLTEM MEG AZT A HATALMI VÁKUUMOT, űrt, távolságtartást, hogy a kormány nem engedte, segítsünk neki. A MEOSZ-nak sohasem volt célja a konfrontáció, legfeljebb kényszereszköz. Mi a szaktudásunkat, a hátterünket akartuk adni, hogy jobb legyen. Az elmúlt években azonban nem tartottak rá igényt. Mi mindig kritizáltunk, ha egy intézkedés hátrányt okozott a fogyatékos embereknek, függetlenül attól, milyen párt színeit képviselte a kormány. De nemcsak kritizáltunk, hanem megoldásokat is javasoltunk, sőt, feladatokat vállaltunk a megvalósításban. Az utóbbi fél évben kicsit enyhülni látszik a korábbi feszültség, Czibere Károly mostani államtitkár befogadóbbnak tűnik, de sajnos még nem állt helyre a 2010 előtt bejáratott együttműködés – amikor számítottak a szakértelmünkre még akkor is, ha esetleg a döntésekben ez nem mindig jelent meg –, pedig mi most is csak segíteni szeretnénk. AMIKOR ELKEZDTÜK A MOZGALMAT, AZ ÖNKÉNTES MUNKÁNAK MEGVOLT A BECSÜLETE, aztán elanyagiasodott a világ. Átalakult a társadalom, de ez nem a MEOSZ sajátossága. A szövetség ma is az eredeti céloknak megfelelően működik: érdekeket véd és viszonylag harcos. Ma ugyan nehezebb
mozgósítani, mint tizenöt évvel ezelőtt, a területi szervezeteink valahogy belefásultak, megöregedtek, nem tudnak elég fiatalt bevonni. Évek óta a fiatalítás a mániám. Amikor elkezdtük szervezni a mozgalmat, még nem kellett fiatalokat toborozni, mert mi voltunk a fiatalok. Ma meg nem jönnek elegen. AZ ÚJ ELNÖKNEK ÉS AZ ELNÖKSÉGNEK AZT TANÁCSOLOM, hogy tartsanak mindig megfelelő távolságot a mindenkori hatalomtól, ne engedjék, hogy a MEOSZ-t behálózza a pártpolitika, de törekedjenek az elvszerű és lehetőleg szakszerű partnerségre. Soha ne folytassanak pártpolitikát, de mindig vegyenek aktívan részt a társadalompolitikában. Legyen a szövetség az a következetes, jobbító szándékú kritikus, amely minden körülmények között kész képviselni a fogyatékossággal élő emberek érdekeit, de nem kibicként viselkedik, hanem partnerként, segítőként, és részt vállal a feladatok megoldásában is. A szövetségnek és tagegyesületeinek megvan az erkölcsi alapja, tekintélye a civil szervezetek között, tudják rólunk, hogy mi nemcsak a markunkat tartjuk, hogy „adjatok többet”, hanem meg is mutatjuk: lehet jót, jól csinálni. Ezt bizonyítják az intézményeink, a szolgáltatásaink. Sokat köszönhetek ennek a mozgalomnak. Itt ismertem meg nagyon sok önzetlen, tenni akaró embert, kaptam rengeteg szeretetet és persze kritikát, de attól is épül az ember. Ne nehéz munkának tekintsék a tevékenységet, hanem óriási lehetőségnek, amit a sorsuk adott. Gábor Imola
13
30. BALATONI TALÁLKOZÓ Augusztus 25. és szeptember 3. között a Hotel Ezüstpart szállodában (8600 Siófok, Liszt Ferenc sétány 4.) rendezik meg az idei balatoni találkozót. Részvételi díj: félpanziós ellátással 60 300 Ft/fő + 400 Ft IFA/fő/nap Programok: hajókirándulás múzeumlátogatással, irodalmi est, sportnap, fürdés Igalban
A ceglédi egyesület hazai és külföldi üdülést szervez BEREKFÜRDŐ: JÚNIUS 20-29., AUGUSZTUS 1-10. ÉS 22-31. A Mozgássérültek Ceglédi Önálló Egyesülete három, 10 napos turnust szervez Berekfürdőn. Üdülési díj: tagoknak 36 000, nem tagoknak 40 000 Ft Az ár tartalmazza a szállás (és idegenforgalmi adót), a napi egyszeri főétkezés költségét. Jelentkezni lehet személyesen az egyesületben (Cegléd, Pesti út 23.), valamint telefonon (06-53/311-854). MONTENEGRÓ: JÚLIUS 10-19. 10 nap az Adriai-tenger partján, a hangulatos Herceg Noviban. Szállás: Vasiljevic panzió 2-3 ágyas, fürdőszobás és erkélyes szobáiban Étkezés: kontinentális reggeli és háromfogásos vacsora Fakultatív programok: kirándulás Kotorba, hajókirándulás a Kotori-öböl belsejébe, Szirti Madonna szigetére Ár: 105 000 Ft (nem tartalmazza a programokat és a biztosítást) Jelentkezés és bővebb információ Décsi Sándorné elnöknél: + 36 30 457 7009
Jelentkezés: augusztus 15-ig levélben (Mozgáskorlátozottak Békés Városi Egyesülete, 5631 Békés, Pf. 56.), illetve e-mailben (
[email protected]) A jelentkezéshez csatolni kell a személyenkénti minimum 31 500 forint előleg befizetéséről szóló igazolás másolatát. Az előleget az egyesület 11733072-20022954 számú OTP bankszámlájára kell átutalni. Bővebb információ Szulovszky Gyula elnöktől kérhető telefonon (+ 36 70 772 7924, 06-66/737-704), valamint e-mailben (
[email protected]).
Üdülés Tiszafüreden, Sonkádon és az erdélyi Torockón A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének három üdülője is várja a pihenni vágyókat. TISZAFÜREDEN: 8 db kétágyas szoba (akadálymentes) Üdülési díj: 2500 Ft/fő/éjszaka SONKÁDON: kőházban 8 db kétágyas szoba (nem akadálymentes), valamint 2 faházban 4 db kétágyas szoba (akadálymentes) Üdülési díj: 1500 Ft/fő/éjszaka
C
TOROCKÓN (ROMÁNIA): a házat előreláthatólag július végétől lehet igénybe venni.
M
Y
CM
Érdeklődni Kötél Máriánál lehet (+36 20 621 7474, e-mail:
[email protected]).
MY
CY
CMY
A Mezőberény Város és Környéke Mozgáskorlátozottainak Egyesülete kezdeményezésére az érvényes MEOSZ tagsági igazolvánnyal rendelkező vendégek kedvezményesen látogathatják a helyi termálfürdőt: napijegy 500 Ft. Szálláslehetőség: www.mezoberenyszallas.hu Bővebb információ Hajdú Ernőné egyesületi elnöknél: +36 20 616 5050,
[email protected],
[email protected]
K
TURUL KUPA TATABÁNYÁN A Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány június 27-én (szombat), 10 órától ismét megrendezi Tatabányán a Turul Kupát, az autósok ügyességi versenyét. Ugyanekkor tartják a kerekes székesek országos ügyességi versenyét is, a Humanitás Kupát. Kategóriák: 1. önhajtós női; 2. önhajtós férfi; 3. aktív; 4. a kerekes székest a segítő tolja; 5. utcai elektromos; 6. szobai elektromos; 7. három- és négykerekű elektromos moped Az érdeklődőket emellett családi sportnapra, az egykori tatai ifjúsági táborok mozgáskorlátozott lakóit pedig baráti találkozóra várják a szervezők. Bővebb információ: + 36 70 235 2733;
[email protected] Helyszín: Tatabánya, Szent Borbála tér 1. (Vértes Agorája)
Humanitás Főszerkesztő: Ignácz Bea • A szerkesztség és kiadó címe: 1032 Budapest, San Marco u. 76. • Telefon: (06-1) 388-2388 • E-mail:
[email protected] Tördelés: Zöldió • Megjelenik havonta • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ • Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapkézbesítőknél, valamint megrendelhető e-mailen:
[email protected] és telefonon: 06 80 444 444 Havi előfizetés: 150 Ft, negyedéves: 390 Ft, féléves: 720 Ft, éves: 1200 Ft • Kiadja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Felelős vezető: Kovács Ágnes • Nyomás: START Nonprofit Kft., Nyíregyháza • Felelős vezető: Balogh Zoltán • ISSN 02370433
14
Címlapon Kovács Ágnes és dr. Hegedüs Lajos Fotó: Dunai Katalin
2015/5 | Humanitás
FOTÓ: PIXABAY.COM
Kedvezményes fürdőbelépő Mezőberényben
N m s f k
PRÉMIUM ROLLÁTOR • Könnyű, kis méretre összecsukható • Ülőke és háttámla kárpittal, hordtáskával felszerelve • Anatómiai kialakítású, állítható magasságú markolat • Stabil, jól manőverezhető kialakítás a 190*33mm-es kerekeknek köszönhetően
Bruttó fogyasztói ár: 34 989.- Ft
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
Tömeg:
8 kg
Max. méret (HxSZ):
70 x 62 cm
Összecsukott méret: 70 x 26 cm Markolat magasság: 85-97,5 cm között 2,54 cm-es fokozatokban állítható Ajánlott testmagasság:
155–190 cm
Felhasználó max. tömege:
110 kg
Nagy szilárdságú alumínium ötvözetből készült, esztétikus járókeret. A rollátor nagymértékben segíti mindazok önálló közlekedését, bevásárlását, mindennapi életét, akiknek csak kisebb segítségre van szüksége a megfelelő járásbiztonság eléréséhez, gyengeség, egyensúlyzavar esetén és képesek a fékkarokat működtetni. A felszerelt ülőke és háttámla kárpit a járás közbeni pihenést szolgálja. A járókeret beltéri és korlátozott kültéri használatra is alkalmas. MEYRA MINTABOLT Tel.: 06-1 / 230-0593 1044 BUDAPEST, Megyeri út 205/B. E-mail:
[email protected]
MEYRA OORI MINTABOLT E-mail:
[email protected] 1121 Budapest, Szanatórium u. 19. Tel.: 06-30 / 640-4785 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Szkanderbajnok festőecsettel A tizenöt éves Farkas Istvánon nehéz észrevenni, hogy mozgássérült. Igaz, a szülei is mindig úgy nevelték, hogy ő ugyanolyan értékű ember, mint a társai. Idén áprilisban a nemzeti szkanderbajnokságon a mozgássérültek junior csoportjában bronzérmet nyert, a tavalyi ParaSzuperSztár tehetségkutató versenyen pedig első lett a Hajók című képével. A Farkas család életét nem ragyogta be mindig fény. – Négy hónapos volt István, amikor furcsán kezdte tartani a jobb kezét, nagyon feszítettek voltak az izmai – kezdi történetüket az édesapa, idősebb Farkas István. – Kiderült, hogy a fiunknak bal oldali agyérszűkülete van. A jobb oldala részlegesen bénult, csak a bal kezét tudja használni, ráadásul még epilepsziával is küszködik. Vittük mindenhová, Pécsre, az egyetemi klinikára, külföldre, de sehol nem kaptunk megbízható diagnózist. Volt olyan orvos, aki kerek-perec megmondta: akkor sem fog meggyógyulni, ha megműtik a kezét. István szerencsére eljutott a Dévény Anna Alapítványhoz, az ottani foglalkozások sokat segítettek neki és szépen cseperedett. A család a Pest megyei Perbálon él, természetesnek vették, hogy gyermeküket a helyi
óvodába viszik. Később mégis célszerűbbnek látták, ha átíratják a Pető intézet óvodájába. Aztán egy évet integrált oktatással is kísérleteztek a perbáli általános iskolában, de az sem vált be, így István újra a Pető intézetbe került. A sok hiányzás, kényszerű évismétlés miatt most járja a hatodik osztályt. – Itt jól érzem magam, sok barátom van – meséli a magas, jóképű fiatalember, akivel az intézet parkjában beszélgetünk. – Ugyanúgy kell tanulni, mint másutt, de csak tizenketten vagyunk egy csoportban. Sokat tornáztatnak, és gyógynövényes kezelést is kapok. Három szakkörbe járok, rajzra, szkanderezni és kézműves foglalkozásra. István nagyon szépen fest bal kézzel, szereti a színeket, a gyönyörű tájakat, műveiben azokat próbálja megörökíteni. Annak idején azt jósolta neki va-
laki, hogy sosem lesz ehhez kézügyessége, aztán lám, erre is rácáfolt. Persze ahhoz, hogy egy fiatal jól boldoguljon az életben, kell egy olyan szerető család is, mint Istvánéké. Az édesapja mindennap autóval hozza-viszi a fiát Perbál és a Villányi úti iskola között, emellett otthon is megteremti számára a mozgás lehetőségét. Szkanderasztalt készített neki, ahol edzheti magát, s mivel egyensúlyzavarral is küzd, épített neki egy háromkerekű speciális biciklit. Édesanyja is rendszeresen tornáztatta. Amélia, István nyolcéves kishúga szintén részt vesz a közös programokban. A gyerekek nagyon összetartanak, és sokat tanulnak egymástól. A család szerényen él, de boldogan. István most arról fest képet, hogy nincs különbség ép és fogyatékos ember között. Ahogyan eddigi céltudatosságát, akaraterejét megismertük, ezt el is hisszük neki. Garamvölgyi Annamária