Ajánlás A MEOSZ 2015. évi tisztújító Küldöttközgyűlését előkészítő Jelölő Bizottság megválasztásának és a Jelölő Bizottsági tagságra történő jelölés elveinek meghatározásáról, a MEOSZ Elnökség jóváhagyásával. Az Ajánlás indokai: A MEOSZ hatályos Alapszabálya értelmében a MEOSZ Vezető és Ellenőrző testületeinek mandátuma 2015. május hónapban lejár, ezért az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöki és tagi tisztségeire választási eljárást kell kiírni. A MEOSZ Alapszabálya értelmében, a tisztújító Küldöttközgyűlést megelőző évben (2014) megtartásra kerülő Küldöttközgyűlésen, a választási eljárás előkészítésére 1 fő elnökből és 10 tagból álló = 11 fő Jelölő Bizottságot kell választania. A MEOSZ 2014. évi rendes Küldöttközgyűlésének időpontja és helyszíne: 2014. április 25. (péntek) 10.00 óra 8600. Siófok, Hotel Ezüstpart Konferencia terme. Ezen a Küldöttközgyűlésen meg kell választani a MEOSZ Jelölő Bizottságát, tehát e Küldöttközgyűlés időpontjáig, a tagszervezeteknek, a MEOSZ tagozatainak és szekcióinak jelölteket kell javasolniuk a MEOSZ Jelölő Bizottságának tagjaira, illetve elnökére. A megválasztásra kerülő Jelölő Bizottság feladatai az Alapszabály értelmében: 1. A tagegyesületek körében a jelölési eljárás lefolytatása, amelynek során, a tagegyesületek, bármely tagegyesület tagjainak köréből jelölteket javasolhatnak a MEOSZ Elnökségébe, Ellenőrző Bizottságába, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottságba. 2. A tisztségviselőkre vonatkozó javaslatok összegyűjtése, a javasolt személyektől a jelölést vállaló nyilatkozatok beszerzése, majd az egyes jelöltekre tett jelölések száma alapján a jelöltek sorrendjének összeállítása és a Jelölő lista Küldöttközgyűlés elé terjesztése. A Jelölő Bizottság által összeállított Jelölő lista a Küldöttközgyűlés döntését csak segíti, de a Küldöttközgyűlés számára kötelező érvénnyel nem bír. A MEOSZ helyzetének rövid értékelése a Jelölő Bizottságba történő jelölés, majd választás, továbbá a Jelölő Bizottság által folytatandó jelölési eljárás megkönnyítése érdekében. Elért eredményeink, pozitívumaink 1. A MEOSZ – amely a tagszervezetek összességéből álló Szövetség - ma Magyarország egyik legismertebb, leginkább kiterjed hálózattal, legnagyobb regisztrált tagsággal rendelkező civil szervezete. 2. A MEOSZ és annak tagszervezetei beépültek a helyi és országos döntés előkészítő, döntéshozatali, társadalmi, politikai mechanizmusba, szervezettségünk, szakértelműnk, tevékenységünk alapján, a fogyatékossággal élő emberek szervezetei között a legismertebb, legelismertebb, legerősebb befolyásoló erővel rendelkező szervezet vagyunk. 3. Szervezeti hálózatunk rendelkezik olyan innovatív elemekkel, amellyel más, hasonló tevékenységet végző civil szervezetek nem rendelkeznek – pl. a sorstársi tanácsadó hálózat, a
tapasztalati tanácsadó hálózat, az ország egész területén elérhető információs hálózat, kiterjed intézményi és intézményi forma nélküli, működőképes, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató hálózat. 4. Szervezetünk rendelkezik szinte valamennyi szervezeti szintet (a tagegyesületek döntő többségét, a helyi csoportok jelentős számát) néhány másodperc alatt elérő informatikai hálózattal, amelynek segítségével, belső és külső kommunikációnk, többségében korszerű elektronikai eszközökkel valósul meg. 5. Szervezetünk, egészen a helyi csoportok döntő többségének szintjéig, rendelkezik elkötelezett, önkéntes tevékenységet végző, szervezett, rendszeres, folyamatos képzésben részesülő, többségében szakmai szempontból is felkészült aktivista hálózattal. 6. A Szövetség Központja és a tagegyesületek, helyi csoportok közt működnek folyamatos és rendszeres elektronikus és papír alapú információs csatornák: honlap, email kapcsolattartás, elektronikus tagnyilvántartó rendszer, Mozgalmi Értesítő, Humanitás c. havi lap, eseti kiadványok, stb. 7. Szövetségünk és tagegyesületeink, a hasonló célú civil szervezetekhez képest kimagaslóan gyakori, rendszeres, folyamatos országos és helyi sajtó (elektronikus, írott, TV, rádió) megjelenéssel, kapcsolatokkal rendelkeznek. 8. Szövetségünk és tagegyesületeink, más hasonló célú civilszervezetekhez képest, összehasonlíthatatlanul nagyobb társadalmi aktivitást fejtenek ki az érdekérvényesítés területén, elsősorban nem az eseményeket követő, hanem kifejezetten proaktív, javaslattevő módon, illetve az érdekvédelem területén, a hasonló célú magyar civil szervezetek közt nem jellemző akciókkal, demonstrációkkal, gyakori nyilvános, személyes megjelenésekkel helyi és országos médiumokban. 9. Szövetségünk és tagegyesületeink egy része, más hasonló célú civil szervezetekhez képest, kimagasló mértékben, mennyisében, minőségben ( ISO minőségbiztosítási rendszerben) nyújt hiányokat pótló köznevelési, szociális, egészségügyi, szabadidős, szabadidősport, kulturális, művészeti szolgáltatásokat, folyamatos, rendszeres, jó szakmai színvonalú felnőttképzési, munkaerő – munkaerő – piaci szolgáltatásokat, továbbá jelentős számban teremtettünk és tartunk fenn, fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek számára akkreditált foglalkoztatóként, munkahelyeket. 10. Szövetségünkben a tisztségviselők körében, továbbá tagegyesületeinkben a vezetők, helyi csoportvezetők körében alapvetően az önkéntes, társadalmi munkavégzés a jellemző. Országosan több ezer önkéntes munkás végez tevékenységet, amely lényegesen magasabb arányú, mint más, hasonló célú civil szervezetek esetében. 11. Szövetségünk és a hozzánk tartozó tagegyesületek döntő többségének anyagi működési feltételei, bár sajnos a korábbi évekhez képest romló színvonalon, de mégis biztosítottak. Az évente a tagegyesületek által beküldött adatszolgáltatás adatai szerint, a jelentősebb taglétszámú egyesületeink döntő többsége rendelkezik akadálymentesített, saját tulajdonú, vagy tartós, állandó használati jog alapján használt iroda, illetve közösségi helyiséggel, megfelelő technikai infrastruktúrával. Az adatszolgáltatásban közölt adatok alapján jól látható, hogy a Szövetség és a tagegyesületek összesített éves költségvetési adatai szerint, a működési forrásoknak – bár sajnos évenként növekvő arányú, de - még mindig csak kevesebb, mint 1/3 részét fedezi az állami költségvetési támogatás. Ez pedig, azt jelenti, hogy tagegyesületeink döntő többsége képes előteremteni a működési fenntartási költségeinek többségét helyi, illetve egyéb saját maga által szerzett forrásokból. 12. A Szövetség és a tagegyesületek között a személyes kapcsolattartás élő, működő rendszert alkot, az egy – egy régióban megrendezésre kerülő kihelyezett Elnökségi ülések, és a Területi Aktivisták Tanácskozása (TAT) működtetése, illetve egyéb, a tagegyesületek által, a MEOSZ
támogatásával megrendezésre kerülő rendezvények, akciók során, ahol szinte minden esetben részt vesznek MEOSZ tisztségviselők, illetve munkatársak. 13. A Szövetség Elnöksége és a tagegyesületek többsége komoly erőfeszítéseket tesz a mozgalom jövője érdekében a vezetői és aktivista hálózat utánpótlásának biztosítása érdekében, évek óta kiemelt program a „fiatalítás” – megtartva és megbecsülve az évek, vagy évtizedek óta önkéntesként jól dolgozó középkorosztályt és az idősebb korosztályt. 14. A 2013. év végén, a MEOSZ rendkívüli Küldöttközgyűlése által elfogadott Alapszabály módosítás számtalan ponton fogalmaz meg közös irányokat, elvárásokat a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi és mozgalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a MEOSZ és annak tagegyesületei irányában. 15. A Szövetség, az állami költségvetési forrásból származó bevételének, az elmúlt években átlagosan 70 %-át, a tagegyesületek számára adta át, tevékenységük támogatására. Részben normatív, a taglétszámhoz és a helyi csoportok létszámához kapcsolódó, részben egyes kiemelt célok megvalósulásához kapcsolódó módon, pl. sorstársi tanácsadó hálózat működtetése, részben egyes kiemelt programok megvalósításához pályázati úton, részben a tagegyesületek által működtetett intézmények működésének támogatására, továbbá az önhibájukon kívül, krízis helyzetbe került tagszervezetek pályázati úton történő támogatására. Ez a gyakorlat és a költségvetési támogatás ilyen arányú továbbadása helyi szervezetek részére, a hasonló célú Szövetségek között kimagaslóan magas arányt jelent. Kedvezőtlen tényezők és tendenciák. 1. Kétségtelen tény, statisztikai adataink is alátámasztják, hogy a tagegyesületek és ezen keresztül a MEOSZ tevékenységében is igen magas az időskorú, emiatt és más tényezők miatt is inaktív tagok aránya, ezzel párhuzamosan, viszonylag alacsony az aktív középkorú és a fiatal tagok aránya. Ez a tény természetesen nem azt kell, hogy jelentse a vezetés számára, hogy az idős emberek kevésbé értékesek mozgalmunk számára, hanem azt kell elérni, hogy a fiatalítással, új erők bevonásával, az időskorú tagjaink is jobb lehetőségekhez juthassanak, élvezhessék a sok évtizedes tagságuk és esetleges önkéntes tevékenységük gyümölcseit. 2. Jelentős számban vannak a tagszervezetek tagjai közt olyan személyek, akik korábban csak azért léptek be az egyesületekbe, mert ettől valamely előnyt reméltek, pl. LÁT-hoz jutás, járműszerzési támogatáshoz jutás, stb. – ők jellemzően passzív tagok, tagdíjat nem fizetnek, rendezvényeken, programokon nem vesznek részt. Velük szemben, felszólítást követően, érvényesíteni kell a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó Alapszabályi rendelkezéseket. 3. Tagegyesületeink egy része – általában a kicsi, a korábbi nagy egyesültekből, jellemzően személyi okok miatt kiváló, de megalapozott személyi és anyagi háttérrel nem rendelkező, vagy azt megteremteni képtelen, kevés taglétszámmal, alacsony anyagi forrással és nem kellően motivált, nem aktív vezetéssel rendelkező egyesületek – nem tudnak fennmaradni, nem fejtenek ki tényleges tevékenységet. Bár lehet és kell kísérletet tenni „megmentésükre” ezt azonban nem kell bármi áron erőltetni. Tudomásul kell venni, hogy ha a helyi tagság nem képes megfelelő vezetőket „kitermelni”, a szükséges források többségét helyben biztosítani, akkor, csak központi intézkedésekkel, segítséggel ezek az egyesületek nem tudnak fennmaradni. 4. A helyi csoportok mintegy 20 -25 %-a nem fejt ki értékelhető tevékenységet, ezek egy részét, csak azért hozták létre egyes tagegyesületek, hogy ezen a csatornán keresztül részesülhessenek többlet állami támogatásban a MEOSZ költségvetési forrásaiból. A MEOSZ-nak jelzőrendszereket kell működtetni a „falból” létrehozott, nem működő helyi csoportok után kifizetésre kerülő támogatások megszüntetése érdekében.
5. A tagegyesületek mintegy 20 %-a – jellemzően, inkább a kis létszámú helyi érdekkörű egyesületek (nagy tisztelet a kivételeknek, mert hála istennek szép számmal vannak kiválóan működő „kis” egyesületeink) - nem vállal részt a MEOSZ közös tevékenységében, nem vesz részt a közösségi rendezvényeken, pl. Küldöttközgyűlés, kihelyezett Elnökségi ülések, TAT, a közös akciókban, a mozgalmi képzéseken, nem nyújt magáról adatszolgáltatást, vezetője gyakran elérhetetlen, a szervezet nem demokratikus körülmények közt működik. A MEOSZ-nak olyan adatszolgáltatási és monitoring rendszert kell működtetnie, amely alkalmas arra, hogy rövid időn belül, objektív módon jelezze, hogy mely egyesületek esetében kell segítséget nyújtania, végső esetben pedig, szankciókat is kell érvényesítenie. 6. Egyes tagegyesületeink vezetője, vezetősége felett „megállt az idő” nem képesek fejlődni, megújulni, megelégszenek azzal, hogy „vannak”. Nem vonnak be új erőket a vezetésbe, mert féltik a pozíciójukat, vélt hatalmukat, netán a szerény tiszteletdíjukat, vagy költségtérítésüket, nem akarnak mást a „tűz közelébe engedni”. A MEOSZ-nak olyan kapcsolatrendszert kell működtetnie, amely alapján, objektív módon meg lehet állapítani ezeket a hibákat, lehet segítséget nyújtani a kiküszöbölésükre, végső esetben pedig, az Etikai Bizottság működtetésével, a helyi közösséget rá kell vezetni a változtatás szükségességére, közvetlen beavatkozás nélkül – erre egyébként a MEOSZ-nak nincs és nem is szabad, hogy joga legyen. 7. Tagegyesületeink tagságában, jelentős számban vannak olyan emberek, akik a jelenlegi szigorú mozgássérültségi minősítésnek (közlekedőképesség súlyos korlátozottsága) nem felelnek meg, vagy „csak” megváltozott munkaképességű emberek, de nem mozgásszervi okok miatt, vagy nyugdíjasok, vagy mozgássérült emberek családtagjai, de aktív tagok, részt vesznek programokban, gyakran motorjai az egyesületeknek. Őket nem szabad „kirekeszteni” csak azért, mert a szigorodó jogszabályi körülmények közt, ők már nem számítanak hivatalosan mozgássérültnek, hanem fel kell használni erejüket, lelkesedésüket, tudásukat a közösségek érdekében. A negatív jelenségekből le kell vonni néhány következtetést. 1. A MEOSZ és a tagegyesületek társadalmi, politikai, mozgalmi erejét nem a minél magasabb – adott esetben nem valódi – taglétszám adja, hanem az aktív, a közösségért tenni akaró, ezt tagdíjfizetésben is kifejező tagok elkötelezettsége és aktivitása. 2. Be kell engedni a mozgalomba, akár vezető tisztségbe is olyan embereket, akik tenni akarnak és tudnak a közösségért, függetlenül attól, hogy megfelelnek – e a mai kifejezetten szigorú mozgássérültségi kritériumoknak, mert ők, új lendületet adhatnak a mozgalomnak. Arra azonban Alapszabályi rendelkezésekkel, illetve a választást előkészítő tevékenység során kifejezetten oda kell figyelni, hogy a mozgássérült emberek vezető szerepe és meghatározó befolyása megmaradjon a mozgalomban. 3. Nem csak a „jól látható” mozgássérültséggel rendelkező emberek lehetnek alkalmasak vezető tisztségekre, hanem a lelkesedésük, tenni akarásuk, tehetségük, rátermettségük alapján alkalmas, többségében mozgássérült emberek. Természetesen, mint a MEOSZ vezetésében, mint pedig az egyesületek vezetésében, már a jelölési tevékenység során törekedni kell arra, sőt kifejezett segítő intézkedéseket kell tenni, nem csak morális elvárással, hanem konkrét Alapszabályi rendelkezéssel is, annak érdekében, hogy minél több alkalmas és rátermett súlyosan mozgássérült ember, a nehezebb körülményeitől függetlenül, kellő segítő háttér biztosításával vegyen és vehessen részt a mozgalom vezetésében. Ebben a döntésben nem szabad anyagi és kényelmi szempontoknak érvényesülnie, a mi mozgalmunknak különösen kötelezettsége „helyzetbe hozni” a nehezebb körülmények között élő, tehetséges embereket.
A MEOSZ továbbfejlődésének szükséges irányairól, a negatív jelenségek kiküszöbölésének módjairól, valamint a 2014. évben kezdődő és 2015. év májusáig lefolytatandó tisztségviselő jelölési eljárást segítő szempontok meghatározásáról, a MEOSZ Elnökség döntése alapján 2014. április 25.-én, Siófokon, a Küldöttközgyűlést követően nyílt tanácskozást, illetve vitafórumot rendezünk. E vitafórum javaslatai alapján a MEOSZ Elnöksége Ajánlást fog kibocsátani a megválasztásra kerülő Jelölő Bizottság számára, a tisztségviselő jelöltek kiválasztásának megkönnyítése érdekében. Szempontok és feltételek a Jelölő Bizottsági tagok jelölésére. 1. A mozgalmi életben való jártasság, több éves mozgalmi tevékenység, nem csak a jelölő tagegyesületben, hanem tágabb körben is – megyei, régiós, országos területen szerzett tapasztalat ismertség, ismeretség, amelyet pl. megszerezhetett rendezvényeken, képzéseken történt részvétellel. 2. Aktivitás, jó kommunikációs képesség, utazási és közlekedő készség, annak érdekében, hogy más tagegyesültek felkeresésével, közvetlenül végezhessen jelölést - előkészítő tevékenységet. 3. Nyitottság, empátiás képesség, diplomáciai érzék. 4. Aktív (tagdíjfizetésben is megnyilvánuló) tagság valamely tagegyesületben. 5. Morális „támadhatatlanság” – példamutató magatartás. 6. Elkötelezettség a közös Szövetségi célok megvalósításában – pl. a fiatalítási, megújítási törekvések támogatásában, súlyosan mozgássérült, tehetséges emberek előnybe részesítésével kapcsolatos elkötelezettség. 7. A területi arányosság megtartására való törekvés – lehetőség szerint minden régióból és a fővárosból is kerüljön be tag a Jelölő Bizottságba, annak érdekében, hogy minél kevesebb utazási költséggel és leterheltséggel legyenek személyesen is elérhetők a tagegyesületek. 8. Nem abszolút kizáró ok, de lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a Jelölő Bizottság tagjai közül minél kevesebb legyen olyan tag, aki várhatóan maga is jelölt lehet egy - egy MEOSZ tisztségre. 9. A Jelölő Bizottság tagjai számára a MEOSZ-nak kell biztosítania a tagegyesületek felkeresésével járó költségek teljes körű megtérítését, beleértve a súlyosan sérült tagok tevékenységével kapcsolatban felmerülő speciális szállítás, esetlegesen személyi segítségnyújtás többlet költségeit is. Budapest, 2014. március 3. Az Ajánlást, az Elnökség 2014. február 14.-én hozott Határozata alapján összeállította: dr. Hegedüs Lajos elnök
