MÁSODIK *
* RENDES * K Ö Z G Y Ű L É S * * A U G • XXVIII •
• SEPSI-SZENT-GYÖRGYÖN * • 1887 *
1Ü5738
Nyomatott Ormds Ferencinél (Stein János könyvnyomdász "tóda) Kolozsvárt.
A. AZ E. M. K. E. J E L E N T É S E . i.
Az i g a z g a t ó
választmány.
Erősbödésünk, terjedésünk s e végre olvastatásunk levén a főczél, minél rövidebben kell áttekintést a d n u n k a második rendes év nagy munkájáról, az életről és forgalomról, melyről csak a hazafias napi sajtó visszalapozott k ö t e t e i nyújthatnak részletesebb képet, holott a sajtóban is az E. M. K. E. életé nek csak töredéke kerül fölszinre világosság elé. Az E. M. K. E. — más egyesületek példájára — nem reproducálhatja, még h a annyira köztermészetüek is, országos mozgalma és cselekvése tényeit, végnélkül való iratait, élőszó felkéréseit és felhívásait, mert egy tömör j e l e n t é s k e retébe nem férő óriás halmaz volna ez, s mert épen ez bizonyítja az E. M. K. E. külön helyzetét, hogy nem csak alapszabályszerü czélja eltérő a köz művelődés minden hazai egyesületétől, de tartalék nélkül mindenestől a nyil vánosság elé lépnie n e m i s s z a b a d . A ki arra való, megkereséseire örömmel szolgálunk nép- és államfentartóküzdelmeink benső adataival: de egészen közre — bár mennyire érezzük is, hogy e tartózkodás a reklám és megítélés szempontjából sokak előtt talán hát rányunkra lehet — csak némelyeket hozhatunk. Törvényes minden, mit teszünk; azonban az E. M. K. E. alapszabályai nál és természeténél fogva zárt egyesület is, s szent munkáját roszakaratu iz gatóktól védnie nemcsak a sikerülhetés diplomatiája indokolja, hanem a k e resztyén tan is: „Nolite dare sanctum , neque mittatis margaritas vestras : ne forte conculcent eas pedibus suis, et conversi dirump a n t vos." (Math. 6, 7). Összegezzük az E. M. K. E. eddigi életét. Legifjabbak vagyunk a közműveltségi egyesületek sorában, a többiek lé tezése példájára alakulva; a helyzet súlyossága s a nemzet mély ösztöne ál tal immár a legnagyobbak. Az előkészületi munkától eltekintve, az 1885. ápr. 12-én Kolozsvárit tartott nagy országos összejövetelben alkottuk meg alapszabályainkat 8 indultunk meg id. választmány mellett 300 frttal. Az alapszabályok megerősíttetvén, ugyancsak 1885. aug. 31-én kolozsvári közgyűlésünkben mondtuk ki a létesülést, mely alkalomra már 50,000 forintot haladó töke gyúlt egybe.kezeinkhez.
a*
Tavaly, 1886. aug. 29-én számoltunk be, mint első rendes közgyűlésben, megint csak Kolozsvárit a rendes m u n k a első eredményeivel: immár 150,000 frttal pénzben, s területenként teljességig vitt fiókhálózat felmutatásával. Ez idő alatt 100,000 számra árasztott fölhívásainkkal és kéréseinkkel, igazgató választmányunk, directoriumunk, szakosztályaink, megyei választmá nyaink, vidéki köreink s községi fiókjaink megalakításával, különféle szabály zataink s alapvető m u n k a p r o g r a m m u n k elkészítésével, f o k o z a t o s a n a szer vezkedés, erőgyűjtés és tervkészítés hármas stádiumait haladók meg, hogy a j e l e n évben folytatásuk és növelésök mellé hozzátársuljon a folyomány, az el ső akczio. Szorosan véve nem most kezdődnek ugyan az első akczio szálai, mert számo irányban léptünk fel mindjárt kezdet óta s akczio, még pedig páratlan és cso dás, m a g á n a k az egyesületnek jelen arányai szerint a legnehezebb viszonyok közt világra hozása; de tényleg mégis csak a lefolyt 1887-diki egyesületi év ben krystályodott ki a vég, hogy hová, mivel, miként siessünk: a megváltó példájára n é h á n y kenyérrel kielégíteni sok ezer éhezőt s kielégíteni ugy, hogy a t a k a r á s titán n e fogyjon el, hanem még szaporodjék, még több legyen az asztal, semmint az ebéd előtt vala. Ez volt a j e l e n évi választmány feladata. É s mi sem bizonyítja inkább, hogy az E. M. K. E. fölött a gondviselés különös kegye őrködik, mint az, hogy e feladat közmegelégedésre örvendete sen sikerült. Az akczio évekre kidolgozott nagy munkálata, tökélyesbitett társadalmi szervezés, 250,000 frtra nőtt tőke jelzi ez 1887. aug. 28-ki közgyűlésünket. Szabad folyó immár az E. M. K. E.; isten segítsen, hogy tengerré legyünk ! Nem magától lett s e m m i ; az E M. K E. lefolyt évi nagy munkája sem végződött magától. Minden hó 12-én d. u. 3 órakor, meghivás és minden kérés nélkül, együtt ült Kolozsvár város közgyűlései dísztermében az idén is az az erdélyrészi kis országgyűlés, mely az E. M. K. E. igazgató-választmánya. Néha k é t nap g is, mint ápr. 12-én és 13-áu, az akczio tervének végleges megállapítása alkalmá val, néha rendkivülileg is, mint j a n . 19-én, mindannyiszor— és ez a megjegy zendő — nagyobb részben nem a Kolozsvártt lakó férfiak, hanem messze v i d é k e k képviselői, buzgó alapítók, kik áldozatukon felül időt s munkát felajánlani Ujabb s nagyobb áldozattal utaznak, költekeznek Erdély fővárosában, még csak azon erkölcsi rekompenzáczió nélkül is, hogy beszédeiket legalább olvasni fog j a az ország, mert e beszédek a diseretio tárgyai s épen nem haza, hanem va lóban a veszélyeztetett hazáról szólanak. Összeállítjuk nagyjában azok neveit, kik a vidékről egyik vagy másik igazgató választmányi gyűlésre — legtöbben majdnem mindenikre — megjelen tek, hadd beszéljen ez az E, M. K. E. szelleméről mindennél ékesebben s mutassa központosítást kerülő szervezetünk életrevalósága mellett sikereink tit kát, mely a m u n k a . Az igazgató választmány kolozsvári gyűléseire bejártak : A l s ó - F e h é r m e g y é b ő l : ifj. G á s p á r J á n o s megyei első aljegyző; báró K e m é n y Kálmán főispán; dr. K o v á c s Ödön theol. akad. tanár; gróf T e l e k y Arvéd, gróf T e 1 e k y Károly, gróf T e 1 e k y Gusztáv, b i r t o k o s o k ; T ö • r ö k Bertalan megyei főjegyző; Z e y k József birtokos. B r a s s s ó m e g y é b ő l : gróf B e t h l e n András főispán; K o os Ferencz kir> tan., tanfelügyelő; S z t e r é n y i József szerkesztő, dr. W e i s z Ignácz ügyvéd.
B u d a p e s t r ő l : gróf B á n f f y Béla orsz. k é p v . ; B e d ö Albert min. tan.,' orsz. fő erdőmester; H o r v á t h Gyula orsz. képv., O r b á n Balázs orsz. k é p v . ; dr. P a p p Samu orsz. képv., li e m é n y i Antal ügyvéd. O s i k n i e g y é b ö l : G y ö r f f y Gyula orsz. képv. H á r o m s z é k m e g y é b ö l : 1' o t s a József főispán. H u n y a d m e g y é b ö l : Gróf K u n n Géza birtokos. K o l o z s m e g y é b ö l : A j t a i Géza birtokos, báró B á n f f y Adám birto kos, B e r i l c M ó z s a birtokos, G a á 1 Gyula birtokos, M a t s k á s s i Péter birtokos. S z a c s v a y Sándor birtokos, V ö r ö s s Sándor állami gazd. a k a d . igazgató. (A megye részéről látogatói voltak az üléseknek: B ö n i s István fő jegyző, G y a r m a t h y Miklós alispán, H ó r y Béla árvasz. elnök, báró J ós i k a Samu főispán, M a t s k á s s i Pál árvasz. ülnök.) Ki s-K ük ül lő m e g y é b ő l : gróf B e t h l e n Árpád birtokos, H. G a á l Domokoi alispán, gróf H o r v á t h-Toldy Lajos orsz képv. M a r o s - T o r d a m e g y é b ö l : báró B á n f f y Zoltán főispán, G á 1 f f y Sán dor jószágigazgató, K o v á c s Ferencz apátplébános, gróf L á z á r J e n ő orsz. képv., T h o 1 n a y Kegináld birtokos. N a g y - K ü k i i l l ö m c g y é b ő l . - gtóf B e t h l e n Gábor főispán, gróf H a l I e r Jenő "orsz. képv. H o r v á t li László tanfelügyelő, S z o b o s z 1 a y Ká roly alispán. S'z e b c n m e g y é b ö 1: E. K i s s Károly ügyvéd. S z i 1 á g y m c g y é b ő 1: N a g y László esperes. S z o 1 n o k-1) o b o k am e g y é b ö 1: B e t c g li Imre birtokos, gróf Bethlen Ödön birtokos, gróf B c t li 1 e n Pál birtokos, báró B o r n e m i s z a Béla bir tokos, gróf K o m i s Viktor birtokos, ifj, gróf T e l e k y Domokos orsz. k é p viselő. T o r cl H - A ra u y o s m e g y éb ö 1: B e t e g li Sándor birtokos, gróf B e t h l e n Bálint birtokos, S z i l v a s s y Béla birtokos, AV e r e s s Dénes alispáu. r d v a r h e l y m e g y é b ö l : id. D á n i e l Gábor főispán, ifj. D á n i e l Gá bor orsz. k é p v , l . ' g r o n Gábor orsz. képv. Összeszedtük és egybevetettük a vidékiek és kolozsváriak ülés-látogatásá nak összszámát s az eredmény az, hogy a többség átlag a vidékiek mérlegére esik, tehát a határozatok mindig az élet és közetlen szükségesség hatása alatt születtek a mellett, hogy az egyes vidéki és lényeges ügyekben a vidéki elnök ségek mindig előlegesen külön is megkérdeztettek, mint ez pl. a segélyezések kérdésénél, az iparmozgalom ügyeinél történt s a mint többek közt az egye sület által felállítandó pénzintézet kérdésében is megtörténni határoztatott. K o l o z s v á r r ó l egyébiránt, mint az igazgató-választmány választott vagy virilis tagjai, az alábbi férfiak folytak be a lefolyt évben az akczio megindítá sa nagy munkájára: B a r t h a Miklós szerkesztő, B e n i g n i Samu n a g y i p a ros, B i r ó Béla r. kath. stat. kanonok-előadó, dr. C s e r n á t o n i Gyula gymn. tanár, dr. O s i k y Viktor egyetemi tanár, dr. C o n c h a Győző egyetemi tanár, C s e h Lajos nyűg. bányatanácsos, de ( í e r a n d o Attila iró, D e á k y Albert ügyvéd, I) i t r ó í József mérnök, D o r g ó Albert kir. közjegyző, dr. É l t e s Károly apát-plcbános, gróf E s t e r h á z y Kálmán orsz. képv., dr. F e l m é r i Lajos egyetemi tanár, F c r c n c z József unit. püspök, G a m a u f Vilmos erdélyi gazd. egyleti t i t k á r , G i r s i k J á n o s erdőigazgató, dr. H a l l e r Károly egye temi tanár, H a l l e r Kczsö ügyvéd, dr. H e g e d ű s István egyetemi tanár, II o r o v i t /, Samu vállalkozó. Í n c z e József ügyvéd, dr. J e n é i Viktor egye temi tanár, M a g y a r y Mihály nyomdatulajdonos, N a g y Béla pénzügy-igaz gató, P o l c z líezső ügyvéd, l í i e g e r Imre tanár, S i g m o n d . Dezső orsz.
VI képv., dr. S z á s z Béla egyetemi tanár, S z á s z D o m o k o s ref. pttspök, dr. T ö r ö k István gymn. igazgató, V é g h Bertalan életbizt. igazgató. Az ülések elnöklését mindannyiszor — kivéve legutóbb 2 esetet — az egyesület fáradhatatlan elnöke gróf B e t h l e n Gábor főispán vitte, kinek ha zafias lélektől áthatott vezetésének köszönhető, hogy a mindig erdélyi érdek lődéssel s azért erdélyi t ű z z e l és s z í v ó s s á g g a l folyt viták csak tisztáz t á k a kérdéseket, de keserűséget nem hagytak a szivekben. Ha mi sikert je lenthetünk e nagy munkásságú év eredményeként e sorainkkal, az mind az ő nevével kapcsolatban veendő s valóban nagy társadalmi mozgalmunk nem ta lálhatta volna meg nálánál méltóbb, nemesebb s szent lelkesültségtöl mélyeb ben áthatott vezetőjét. Az igazgató-választmány ülései a lefolyt év alatt mindig nyíltak voltak >' zártüléssé alakulásra egyszer sem volt szükség, mindennemű közlemény azon ban csak ugy kerülhetett nyilvánosság elé, mint azt a titkár a hírlapokkal közölte. A d i r e c t o r i u m volt az idén is, az igazgató választmány tárgyalásainak előkészitöje s a folyó ügyek rövid uton elintézője, d r. H a l l e r Károly működő alelnökkle élén, ki, nincs e jelentésben oly tény, hogy a n n a k közvetlen része se és intézője ne lett volna s kinek az egyesület érdekében tett lépései, fáradt s á g g a l s áldozattal tett különböző sokszoros utazásai szintén külön fejezetet ér d e m e l n é n e k e jelentés során. B i r ó Béla kanonok, erdélyi r. kath. status előadó, dr. F e l m é r i Lajos egyetemi tanár s miután N a g y Béla pénzügyigazgató évközben lemon dott, a helyébe megválasztott S i g m o n d Dezső orsz. képviselő a directorium tagjai. Összesen 22 ülést tart, rendszerint a váratlan szükségek szerint hirtelen összeülve, m i n t e g y p e r m a n e n s t a n á c s , támogatva a közetlen tiszti kart, mely egyetértő szellemmel történő meghányása-vetése az intézkedések nek, az E . M. K. E. sikerei egyik további titka és előmozdítója. A 22 ülésben több száz kisebb-nagyobb fontosságú ügy tárgyaltatik le, számos olyan, mely igazgató választmány elé soha nem került. Az egészen diserét, de elvi fontosságú s többnyire igen nagy jelentőségű ügyek az idén is az igazgató választmány és directorium elkerülésével, vagy is i n k á b b az általa eszközölt áttétellel, az e l n ö k i s z a k o s z t á l y által in téztettek el, mely szakosztálynak jegyzökönyvei, levél- és irattára az egyesület egyéb irományaitól elkülönözve zár alatt közetlenül kezeltetnek. Tartatott általa 7 ülés, gróf B e t h l e n Gábor közvetlen vezetése alatt s részt vettek e 12 tagu szakosztályból a t a n á c s k o z á s o k o n : dr. H a l l e r Károly alelnök, G y a r m a t h y Miklós Kolozsmegyealispánja, H o r v á t h Gyula orsz. képviselő, K o v á c s Ferencz apátplébános, S z á s z Domokos ref. püspök mint vendég, és a titkár mint jegyző és előadó. Végzett ügyeiről nem számolunk, hanem hivatkozunk a bevezetésben tett kijelentésünkre. Többi szakosztályaink közül a fiók-választmányok s különösen a női vá lasztmányok alakulása következtében, minthogy a m u n k a ezek által vétetett át, egészen szünetelt a g y ű j t ő s z a k o s z t á l y működése. Ellenben tartott: 1. Az irodalmi szakosztály gróf K u t i n Géza, majd dr. S z á s z Béla el nöklete alatt két ülést, megállapítván az alakítandó népkönyvtárak- és olvasó körök által használható könyvek és olvasmányok részletes kathalogusát, alap szabálytervezeti mintáját, s a memorandumszerü fölhívást, melyben c jelentős közműveltségi intézmények létesítése érdekében kezdeményezünk; 2. A közművelődési szakosztály gróf E s t e r h á z y Kálmán elnöklete alatt két ülést, véleményt nyújtván az u. n. növendékcsere ügyében, majd pe-
Vlf dig megbirálván s terjesztésre ajánlván a Mehner-féle népies n. n. j ó füzetek ből a viszonyainkhoz valókat; 3. A közgazdasági szakosztály báró J ó s i k a Sámuel elnöklete alatt két ülést, melyek tárgya volt a vidéki pénzintézetek betétek által való támogatá sának fontos kérdése, a kolozsvári neol. izr. hitközséggel kötött 5000 frtos köl csön ügye, s pár ipari vállalat tökebefektetésért való folyamodványa fölött való határozás, Nem e külön ülésezésekben határolódik azonban szakosztályainknak, az E. M. K. E. e consultativ közegeinek munkálkodása: hanem igenis nagy mér vet nyert tevékenységök s úgyszólván egészen vállaikra nehezedett — legalább néhány tagjukban — a teher, az év főmunkáját, az első akczio megindítását illetőleg. Az igazgató választmáin határozata alapján ugyanis mindenik szakosztály elnökéből, előadójából és szakosztályilag megválasztott 1 tagjából alakíttatott egybe az az a d h o c-b i z o 11 s á g, mely hosszas és részletes adatgyűjtés, főés albizottságok kiküldése, egy egész évig elhúzódott szorgalmas, beható kriti ka s összehasonlító mérlegelő munka után megállapította és kidolgozta az egyesület segélyezései elveit, a segélyezés concrét helyeivel és intézményeivel együtt, hosszú évekre előre kitérjedöleg. Hat szakosztály után 3 — 3 tagot v é v e : gróf B e t h l e n Gábor elnöklete alatt: B a r t h a Miklós, dr. C o n c h a Győző, dr. C s e r n á t o n i Gyula, D e á k y Albert, gróf E s t e r h á z y Kálmán, dr. F e l m é r i Lajos, Gamauf Vilmos, G y a r m a t h y Miklós, dr. H a l l e r Károly, H o r v á t h Gyula, dr. H e g e d U s István, báró J ó s i k a Samu, K o v á c s Ferencz, g r ó f K u u n Géza, R í e g e r Imre, S á n d o r József, dr. S z á s z Béla és U g r o n Gábor, ez az adhoc-bizottság, mely előadójává dr. H e g e d ű s Istvánt választván, ál talános irányelvek megállapítása mellett mindjárt az egyesületi év elején G y a r m a t h y Miklós elnöklete alatt egy szűkebb 7-es bizottságot küld ki magából, elnök és előadó mellett tagok levén ebben: B a r t h a Miklós. G a m a u f Vil mos, dr. H a l l e r Károly, K o v á c s Ferencz apátplébános és S á n d o r József. E 7-es bizottság számos, a részletekbe menő ülésezés után további albizottságul B a r t h a Miklós elnöklete alatt, dr. H e g e d ű s István előadót, G a m a u f Vilmost, K o v á c s Ferencz apátplebánost és S á n d o r József titkárt küldi ki, mely bizottság aztán a d h o c 5-ös a l b i z o t t s á g nevet nyer, heteken át reggeltől estig dolgozik, majd fokozatosan beszámol a 7-es bizottságnak, ez a plenumnak s végül az igazgató választmány ápr. 12-én és 13-án két napig tar tó tárgyalás után megállapodik a munkálatban, melynek elkészítéséhez ezer fej gondolkodása s ezer szív lelkesedése járult. 7
Hátrább leírjuk a modus procendedit is, melylyel az adhoc-bizottság, il letve az igazgató-választmány az anyag begyűjtését illetőleg eljárt, itt most még a tí-ik szakosztály, a k i t e l e p í t ő s z é k e l y - s z a k o s z t á l y mega lakulásáról emlékezünk meg, mi az ápr. 12-én B a r t l i a Miklós alelnök által Kolozsvárra egybehívott gyűlésben történt. E szakosztály tagjai ama fér fiak köréből állottak egybe, kik fennebb az igazgató választmány tagjaiul felso roltattak. E l n ö k : gr. B á n f f y Béla, alelnök H o r v á t h Gyula, előadó B a r th a Miklós; tagok többek közt: B e d ő Albert, gróf B e t h l e n Géza, id. D á n i e l Gábor. G a m a u f Vilmos. G á l f f y Sándor, G y ö r f f y Gyula, K o v á c s Albert, K o v á c s Ferencz, M i k ó Bálint, O r b á n Balázs. P ó c s a József, S z a b ó József, S z a t h m á r y György, dr. T ö r ö k Albert, U g r ó n Gábor. E szakosztály említett ápr. 12-ki ülésében megállapodott a kitelepítés általános elveiben s az igazgató-válasz!máin' elé f u j t a n d ó javaslat kidolgozásával B a r t h a Miklóst bizta meg.
A szervezettel végzendők először, kiemeljük, hogy az E. M. K. E. a lefolyt évben is párhuzamban tartotta szem előtt az összefogó rendszeres központi nyilvántartást és az egyedül gyümölcsöző autonóm fiók-élet fejlesztését. Ez évben alakultak m e g : hunyadmegyei, kis-küküllőmegyei, maros-tordamegyei, szolnok-dobokamegyei és udvarhelymegyei női választmányaink: B a r c s a y Kálniánné, gr. H o r v á t h - T h o 1 cl y Lajosné, báró B á n f f y Györgyné, gróf B e t h l e n Pálné és dr. T ö r ö k Albertné elnökségeik alatt; a szilágy megyei választmány ; alakultak újra a Kolozsvár városi (igen tevékenyen), a Vajda-Hunyad és Medgyes városi választmányok, s keletkeztek a toroezkói kör és cs.-gorbói fiók. E nagy lépések közt n a g y : gróf K á r o l y i Tiborné és a gróf D e s s e w f f y Aurél elnökségök alatt a Budapest fővárosi férfi és nő választmány megalakulása, mely e s e m é n y életünkben, s az a szövetségi lépés, melyet az orsz. iskola-egylet tett felénk, midőn felajánlotta, hogy fővárosi tagjaink tag díjainak alapszabályszerli 25°/ -ért lemond a saját gyűjtésről. Egy tekintet különben a tagok megyék szerint csoportosított névsorára s azonnal szembeötlő, hogy egyesületünk a haza bármely vidékén és városában egy fölhívásra képes fiókot alakítani, a minthogy mindenfelé elöjegyezvék azon vezér férfiaink és nemes hölgyeink nevei, kiknél elébb-utóbb a megalakítás iránt hazafias bizalommal alkalmatlankodni kénytelenek leszünk. Magukban az erdélyi részekben ma már kivétel nélkül minden megyében v a n megyei választmányunk, összesen 16, minden nagyobb helyen önálló vá rosi választmányunk, összesen 8 ; ezek mellett pedig szintén többé-kevésbé önállólag 15 vidéki körünk van, a megyei választmányok által müködölcg 2 6 fió kunk. Ide véve az 5 megyei női választmányt, 70 e l n ö k s é g g e l van E r d é l y behálózva, mihez hozzáveendő, hogy a szilágyinegyei „Wesselényi-egylet" egy megyei válasz! mány hatáskörében az E. M. K. E.-vel szövetségben áll s az év folyamán az aradi „Kölcsey-egylet' -tel oly egyességre léptünk, hogy nevezett testvér-egylet beszedi az E. M. K. E. aradmegyei tagjaitól a tagdijt, a megyei választmányoknak az alapszabályok által biztosított 25°/ -ka fejében, mely össze get saját megyei kultur-czéljaira fordítva, erről évi jelentésében számol el. A választmányok, körök, fiókok szervezetével s működésével jelentésünk külön részletes fejezete foglalkozik, kiemeljük azonban itt általánosságban, hogy ez évben a központtal való contaktus elevenné tételére különösen befolyt az egyesület által megindított iparmozgalomban való változatos levelezés s még sokkal i n k á b b az akczio megindítását illető anyagbekérés s az e körül kifej lett élénk és gazdag irat-váltás. Az egyes elnökségek tagjainak számlakönyve központilag kiszolgáltatva levén, állandó kölcsönös közlés által tartatott fön a tagmozgalom képe s éretett el a nyilvántartás tisztasága. Ötezerét halad a központnak csak a fiókok irányában .tett levelezése számja, mig az általános postaküldemények darab számja az idén is fölért 30,000-ig. E correspondenczia magyarázza meg a központi iroda munkáját, melyről — minthogy a párhuzam felcmlitésével kezdők — itt mondjuk el, hogy : a mindig postafordultával elintézett f o l y ó ü g y e k t e - n g e r e k ö z t , háromszor szólította föl ez évben zárt levélben egyenként és u é v s z e r i n t az egyesület' tagokat e s j d é k e s dijaik beküldésére; 10,000 példányban terjesztette cl a tava lyi közgyűlés fölhívását a nemzethez; adakozásra kérő felhívásokkal megkereste az egész magyar h a z a összes viriliseit; elvégezte az 1885-ben, a megalakuláskor, s az azóta összesen kibocsátott 10,000 ívnek tulajdonosaiktól való bekérését; lebonyolította egy 100,000 trtos nem'.otöri fölszerelés vállalkozása ügyét, mely egymaga egy irattárrá nőtte ki magát; végezte a hazafias sajtóban az összes ágitácziót; végrehajtotta hátralék nélkül az igazgató választmánynak c mozgalmas év ben való minden határozatait; kezdeményezte s elvégezte a szünetelő gyüjtö-szak0
:
0
osztály helyett az idén mégejtett s immár majdnem kimeritettnek látszó több féle gyűjtés-módokat; kielégített az ország minden részéből seregesen hozzá forduló minden megkeresést, s mit.egyedül kellett vala emliteni: elkészítette és teljesen rendbehozta az egyesületnek összes számadásait, könyveit, melyek a hir telen tulárasztás s folyton reáeső uj anyag következtében csaknem nyers a n y a g gyanánt feküdtek 1885. ápr. 12-étöl, t e h á t " ) é v t ő l k e z d v e fölhalmaz ó d v a maig. K i b e s z é l n e itt még részletekről! Egy szük irodában összezsúfolódva folyt — mintegy 4 hónapig még éjjel is — a munka, csakhogy a közgyűlés elé úgy állhassunk, mint kik gyűjtésben, szervezkedésben, rendszerességben, tervkészítésben kimerítettünk mindent, mi csak emberileg lehető. A harmadik rendes igazgató választmánynak immár új ösvényeket kell törnie. Mi eredménye lett e széles alapú tovább-fejlődésuek, bizonyíték erre egy felől először is a tagok szaporodásában nyilvánuló erkölcsi haladás, mely sze rint oly esztendőben, midőn a legmegrázóbb elemi crapások sújtották hazán kat s hosszú ideig lázas háborús hír foglalta le a figyelmet s a kedélyeket, midőn a mellett a tagok gyűjtését viszonyainkhoz képest már kimeritettnek m o n d á k : örökös és alapító tagjaink száma 200 al, rendes tagjaink száma harmadfélezcrrel, pártoló tagjaink száma 1000-el szaporodott, mely szaporodás következtében f. év j u n . 30-án összes örökös- és alapító tagjaink száma 1548ra, a rendes tagoké 11,329-re, a pártolóké 3944-re, s így összes tagjaink lét száma 16,843-ra, emelkedett. De bizonyíték másfelöl az az anyagi gyarapodás, mely az adakozás uj útját kereső áldozatkészség folytán az esedékes tagdijakkal együtt kész va gyonunkat az utolsó zárszámadásig, f. év jul. 1-éig. p o n t o s a n : 258,007 frt és 4t> krra emelte, tehát a tökét egy év alatt majdnem megkétszerezte. E tökeemelkedés 10,253 tétel alatt történt, vagyis 10,253 külön ezimet tartalmazó pénzküldemény érkezett, ennyiszer nyúlt felénk a kéz, hozván egy szerre legkissebb összegben 4 krt, legnagyobban 2202 frt 0 3 krt. Az aláírásban biztosított, s ha akadálytalanul befoly, még v á r a n d ó ö s z s z e g összesen, közel 185,7'JO frt. és 55 kr., vagyis mint a j u n . 30-ki mérleg mutatja: az E. M. K. E. készpénz és v á r a n d ó v a g y o n a e g y ü t t v é v e c pillanatig 443,798 forint 01 krajczár. A várandó azonban csak évek folyamán esedékes s mint az egyesületi élet természettana mutatja, legalább 5 0 % - k a storno alá esik. A tény az, hogy készpénz vagyonunk aug. 12-kéig n e g y e d m i l l i ó 5ös °/o" kamatozó tökét mutat. ra
E 10.253 czimbö), lia néhány nagyobbat itt kiemelünk, p é l d a k é p e n tesszük, i l l u s t r á l n i az áldozatkészség képét, jelölni a medret, melyben jelen leg a közadakozás nagyjában mozog. Első sorban is elvi jelentőségű s a szivet magosán füldobogtaló áldozat volt ez egyesületi évben nemes K i s - K ü k ü l l ő v á r m e g y e közönsége. Mindjárt közgyűlésünk után azon örvendetes esemény vezette be ugyanis az évet, hogy a kis-kükiíllőmenti kies megye törvényhatósági közgyűlése, szeretett elnökünk gróf B e t h l e n Gábor főispán elnöklete alatt, két év alatt befizetendőleg, 2°/ -os v á r megyei pótadó alakjában, 10.000 frtot szavazott meg. Már előbb 1885. novemb. 26-án szavaztatott ugyan meg egyesületünk e legnagyobb örökös tagsága s T i s z a Kálmán belügyminiszternek 1886. febr. 6-án 5580/HI. b. sz. alatt kelt leiratával „ t e k i n t e t t e l e k i v á l ó a n k ö z é r d e k ű " egyesületre, valamint az 0
A 1883. évi XV. törvényezikk azon rendelkezésére, mély szerint „a megyék köz művelődési czélokra is vethetnek ki pótadót," e l v b e n helyben is hagyatott a z : azonban, a pótadóval való fedezés kimondásánál az idézett törvény 10. §-nak intézkedése, mely szerint a póladó igénybe vétele és mérve iránt a törvényha tósági közgyűlés rendszerint évenkint előre a költségvetés megállapítása alkal mával határoz, figyelmen kivül hagyatván, a fedezés módjának már most ki mondásához a miniszteri megerősítés hozzá nem járulhatott. Ennek következté ben az 1886. szept. 25-én Dicső-Szt.-Mártonban tartott őszi rendes közgyűlés az utóbbi kifogást a bizottsági tagoknak is előre értesítése mellett szabályosan elenyésztetvén, a fedezésnek 2 % - o s pótadóval való megejtése az 1886. okt. 9kén 55,928/111. b. sz. alatt kelt belügyminiszteri leirattal tudomásul vétetett. A határozat ellen egyetlen oldalról fölfolyamodás történvén, az erre érkezett bel ügyminiszteri leiratban ismét azt a jól eső erős és biztos hangot halljuk felénk szólani, mely ez előtt 3 évvel egyesületünk megindulásakor korlátjaik közé uta sította vissza Besztercze-Naszód- és Szebenmegyék nemzetiségi zajongóit, kik a vármegyei zöldasztal mellől hitték magukat illetékeseknek, hogy egy törvényes és hazafias társadalmi mozgalmat feszítsd meg kiáltásokkal elfojthassanak. „Az E. M. K. E. — mondja T i s z a Kálmán a felfolyamodással élt gör. keleti pap be adványára okt. 19-én 57,291/111. b. sz. alatt — a közművelődés előmozdítására czélzó s a k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g e k k e l s z e m b e n m i n d e n e l l e n s é g e s i n d u l a t o t k i z á r ó k ö z é r d e k ű m ű k ö d é s é t e vármegyére is kiter jesztvén, annak ilyetén támogatása a megyebeli lakósokra b á r m e l y a j k ú a k i s l e g y e n e k a z o k , s é r e l m e t n e m v o n h a t m a g a u t á n . " Valóban ez első E. M. K. E. pótadó ilyetén bevezetése után méltán írhatta a megye nevé ben, annak lelkes alispánja H. G a á l Domokos egyesületünkhöz: „Vajha Kis-Küküllőmegyének ezen áldozata az ország minden részében nagyra élesztené a h a zafias lelkesültség lángját, hogy annak fényénél és éltető melegénél az E. M. K. E. működése nemcsak hatályos, hanem egészen sikerteljes lehessen!" A nemes megyét, mint legnagyobb örököstagunkat az igazgató választmányi gyűléseken ez évben a törvényhatóság közgyűlése határozatából gróf B e t h l e n Árpád megyei virilis bizottsági tag képviselte. Alig hangzottak el tavalyi kolozsvári első rendes közgyűlésünkön az élje nek, midőn az ezt követő ünnepélyes diszebéden S z á s z Domokos erdélyi ref. püspök választmányi tag viharos hatást keltett hatalmas felköszöntőben azon kijelentést tette, hogy élete tartamáig minden évben évi 200 frtot fizet az egye sület pénztárába. Társas összejövetelen jelentette ki folyó év február havában P e i e l l e István kolozsvári nagy-kereskedő is 1000 írttal alapitóvá belépését, az összeget mindjárt másnap egészben lefizetve. Évi 100 frtot szavazott meg S z e n t e s város közönsége, m i g a z e g y e s ü l e t f e n n á l l . És meg kell itt is említenünk F e r e n c z y Lajos városi kép viselőt Miskolczról, ki évi 5 0 frtot igért a mig él, s kérés és felszólítás nélkül a legnagyobb pontossággal fizeti immár a 3-dik 50 frtot. Ugyancsak 1000 frt. alapítványt tett le a „Magyarországi tanítók Eötvös alap'-jánál G y e r t y á n f f y István a m. kir. állami Paedagogium igazgatója, azon mély vonatkozású rendeltetéssel, hogy az összeg kamatai évenkint az E. M. K. E. által ajánlt valamelyik erdélyrészi tanítónak adassanak, kit az egyesület saját czéljai szempontjából e jutalomra kiváltképen érdemesnek talál. A Bécsben fennállott „Bécsi magyar segélyző és társas-egylet" feloszolván. 1000 frtot tevő vagyonának az egyesület számára leendő juttatása végett, a job b á r a erdélyiekből álló tagoknak f. év febr. 13-án tartott gyűléséből megkereső lépések történtek dr. B o r o s n y ó i Lukáts Lajos volt elnök] által, minek követ keztében az ügy immár belügyminiszteri jóváhagyás stádiumába került.
xi Alapitótag O r b á n Balázs orsz. képviselő, a piispök-ladányi vasútállomás nál ezer frtot (200 darab aranyat) lelvén, sietett az összegről, miután Curiai végzés által annak birtokló jogába helyeztetett, az egyesület j a v á r a nagylelkűen lemondani. Miután a kitűzött határidőig tulajdonosként senki nem jelentkezett : az összeg kiszolgáltatásáért lépések tétettek a letéteményes fővárosi áll. rendőr hivatalnál. Uj, az E. M. K. E. gyűjtése történetében váratlan és fölemelő kezdemé nyezés az, mely K a r á c s Teréznek beküldött fillérei alapján B a r t h a Miklósné által példátlan erélylyel és önfeláldozással Kolozsvárit a tél folyamán inauguráltatott. K a r á c s Teréz, ki m á r az 1830-as évektől erre felé a magyar közműve lődés, a nemzeti nőnevelés egyik legelső úttörő hősnője gyanánt áldozá a h a zának életét, — aggkora beteg magányából értesülve az uj ébredésről, sietett cse kély nyugdija filléreiből élete egész idejére mindennapra 1 krczárt fölajánlani. Az első év 365 krját beküldve, gyönyörű lángszavakkal hivta föl a magyar n ő ket az adakozás ezen módjára. Minden nap a háztartásban egy krajczárt meg takarítani s meggyüjteni, ha csak 100,000 magyar nő szánná r á e r r e m a g á t ! B a r t h a Miklósné — kinek kiváló férje szóban és Írásban annyi tűzzel és annyiszor hivta fel a magyar társadalmat O'Connelnek az irek számára tett csodás penny-gyűjtése példájára — B a r t h a Miklósné ragadta meg a nehéz föl adatot, testet adni egy kimondott szónak, s férfiúnak becsületére váló, illetve csak nőt jellemző önfeláldozással, félig betegen indult n e k i : ideát v a l ó s í t a n i , — lelkes társnőket toborozva össze — tél közepén h á z a l n i ! M a g y a r y Gézáné, P á k e y Lajosné, W e i s e l Mari, N a g y Piroska, C s á k á n y Vilma önkéntes társnők kíséretében, majd megnyerve S z á s z Gerőnét, B o r o s s Györgynél, De G e r a n d o Antoninát, A g h Vilmát (Bánfi-Hunyadon), N e m e s Irmát (Szamos falván), N e m e s s á n y i Marit, K e l l n e r n é - A r a n y Juttat (Beszterczén), B i k f a l v y Islvánnét (Zilah), dr. C s e r n á t o n i Gyulánét (Deésen), P a p Jánosnét (Sz.-Kereszturt), özv. K o p r i v a Ferencznét, S i m a y Ferencznét (Türéből), B a r t h a Vilmát (Sepsi-Szent-Györgyről), P a p Bertát és P a p Annát (SzékelyKereszturról), N e m e s s á n y i Vilmát (Gyéresről); házról-házra ismerős és isme retlen nőkhöz bemenve, rövid idő alatt nem kevesebb, mint közel 1000 aláiró találtatott, kik együtt h a r m a d f é l e z e r forintot tesznek e z é v b e n krajczáronként félre. Évkönyvünk megfelelő helyén közöljük az e l s ő 1 0 0 0 nevét, kik példát adtak az igazi korái-munka csodás eredményéről: sokat nyújtani a köznek, anél kül, hogy az egyes túlságosan megsinylené. A Kolozsvárról így megindított hullámverés hatása a Budapest fővárosi választmány azon ténye, hogy félre téve a tagokat gyűjtő nehézkes s töméntelen költségbe kerülő szokott utat, 3600 perselyt helyezett el, a főváros lelkes hölgyei nél, kik családjok édes szentélyében, terhes gondjaikon felül, a r r a is kötelezték magukat, hogy minden héten egy hatost dobnak a nemzeti ügy ez önkéntes adöpénz tárába! Tervben van a perselyeknek tovább terjesztése s valóban n e m lehetne csodásabb eredményt elérni, mintha minden istentől" megáldott tűzhelynél, min den templomban és közhelyen ily perselyek helyeztetnének el. A skót presbyteri egyház tudtunkkal nem ad összes lelkészi k a r á n a k semmi fizetést, de el tartja mindannyiát fényesen csupán . . . a templomban kitett perselyek által. Nagy eredményű pénzteremtési forma az E. M. K. E.-re nézve a tánczvigalmak rendezése. Levéltárunk — mint mozgalmunk emlékeit — százait őrzi az idei farsang báli meghívóinak.
XII Első helyen áll a tánezvigalmak közt •— hogy egyes megemlítéseket is te g y ü n k — a fővárosi E. M. K. E. bál, mely az idén is megtartatva, a l e g f é n y e s e b b erkölcsi siker mellett 1450 irtot jövedelmezett. Ö Felsége Urunk és Királyunk ismét 100 frttal váltotta meg jegyét, s a bálon jelen voltak a f ő v á r o s legelső politikai, katonai, születési s t á r s a d a l m i előkelősé g e i . — A maros-tordamegyei női-választmány m a r o s - v á s á r h e l y i bálja, mely ről megfelelő helyen külön emlékezünk meg, szintén a legelőkelőbb közéleti té nyezők fényes részvéte melleit 1055 frt 30 krt jövedelmezett. Nem kevesebb mint 735 frt 50 kr folyt be a kis, de drága magyar Nagy-Enyed városában tartott bál jövedelmében; 603 frt. átlagjövedelmet jelentett be a derék székely városban, Udvarhelyen tartott bál bevételében az udvarhelymegyei nő-választ m á n y ; 500 frt juttatott a kolozsvári nő-egylet egy népünnepélyből: 377 frt. 88 krt a Békés városi bál eredménye; s 442 frtot teremtett a í l y a r m a t h y Zsigáné tombolája a Margitszigeten 1886. szeptemberében. Nem czélunk azonban itt ismételni a sajtóból eléggé ismert adatokat. De ki kell emelnünk a tényt, vagy legalább élénken utalnunk kell a Kolozsvár vá rosi választmány aegise alatt lefolyt ama kolozsvári estélyekre, melyeket a tél folyamán a költő P e t e l e i István rendezett. A ,,Kolozsvár városi választmány' fejezet alatt le vannak irva az estélyek, ugy a mint a városi választmány rölok nyilatkozik: itt is ismételjük azonban köszönetünket úgy a rendezőség s annak feje, mint az estélyeken rész vett. nagy nevek és úrnők iránt, kik nem csak 1806 frt 20 krhoz közeledő jövedelmet teremtettek, de Kolozsvár, mint erdély részi vezérváros életében az E. M. K. E. küldetéséhez méltó új szellemet jut tattak érvényre ez estélyek alatt. Nem szüneteltek azonban a taggyüjtések sem, sőt. hatalmas eredmények jelentettek be. Hogy lehetne különben az E. M. K. E.-nek 17.000 tag-létszáma, midőn csak most üli második közgyűlését?! Itt sem lehet feladatunk minden gyűjtést elősorolni, de némelyek könnyel hajtanak a szembe s édes őket minél többször emlegetni. Már csak a közgyűlés után vettük B a r o s s Gábor közmunka és közleke désügyi miniszter, illetve L u k á c s Béla m. kir. áll. vasúti elnök igazgató kö tetnyi iv-gyüjteményét, melyeken a m. kir. állam-vasutak hazafias tisztviselői 8862 frt 5 3 krt irtak alá, 2202 frt 0 3 krt, mint. esedékes részletet azonnal beszállítván. „Örömemre szolgál, közölnöm e tényt", mondotta s. mondhatta méltán a miniszter leiratában. A r i m a m u r á n y - s a l g ó - t a r j á n i v a s m ű r é s z v é n y t á r s a s á g 2031 trt 85 kr. aláírási eredményt jelentett be 1886. decz. 2-kán,-közel 2000 Irtot egyszersmind beszállítván; a magyar észak-keleti vasút vezérigazgatója I v á n k a Imre 574 frt 64 kr aláírást gyűjtött a vasút tiszti; altiszti, szolga és munkásszemélyzete közt s 478 frtot összegyűjtve küldött be Kolozsvárra; B i h a r m e g y e lelkes főszolgabirái: S z a b ó Sándor (Kakasd), K i s s Elek (Nagy-Várad), F r á t e r Gyula ( D e r e c s k e ) , ' P á l i n k á s Imre (Tenke). B e l i c z a y Sándor (Belé nyes), C s á n y i István (Élesd), G é c z y János (Kapoesány) gyűjtésükben 3648 frt aláírásról értesített B e ö t h y Andor alispán; és 1011 frt aláírás érkezett Vesz prémmegye alispánja, V é g h e l y i Dezső utján, befolyt 511 frllal kapcsolatban. Általában á l l a m i és t ö r v é n y h a t ó s á g i tisztviselőink lelkében él az E. M. K. E. szent hivatása és czélja leginkább' átértve és átérezve. Időren dileg véve 754 írt aláírást jelent be s 354 frt 20 krt küld be aug.' hó végén M a t t y ó k Bencze Pest-Piíis-Solt-Kiskunmegyc főszolgabirája; 312 frt 30 kr. aláírást jelent be B é l y János gyó'rmegyei főszolgabíró, az egész összeget beküldv e ; bejelent K a p e z y Vilmos györmegyei főszolgabíró 148 irtot: S z a k á l l An-
xm tal nógrádmegyei főszolgabíró 144 frtot; ifj. S z i l á g y i Lajos ráczkevei (Péstm.) főszolgabíró 4 3 3 frt 17 krt; E r d ő h e g y i Barna mándoki (Szabolesm.) főszol gabíró 486 frtot; L o v á s z Gábor margittai (Biharm.) főszolgabíró 252 frtot: S z ő l ő s y Ferencz vaskohi (Biharm.) főszolgabíró 180 frtot; G e r e n d a y Lajos szegszárdi (Tolnám.) főszolgabíró — a z e g é s z ö s s z e g e t b e g y i i j t v e — 6 8 0 frtot; M o n t s k o Ferencz (Bethlen falu, Szepesm.) főszolgabíró — majdnem az egészet begyiijtve— 1.71 frtot; T o m p a Miklós háromszékmegyei főszolgabíró 607 frtot; dr. A n g y a l Kálmán torontálmegyei főszolgabíró 174 frt 5 0 k r gyűj tést. Hasonlóképen járul buzgalma folytán Erdély nagy ügyéhez: N e s s e l f e l d Lajos Torda város főjegyzője 536 frt, B a l o g h Vilmos min. titkár 202 frt 2 0 kr., Tasnádi N a g y Gyula orsz. levéltárnok 204 frt, K o v á c s Géza magy. kir. fó'erdész 143 frt, G i d ó f a l v y Béla vezető számtiszt Lúgosról 120 írt, Z s o l n a y Mihály budapesti postatiszt 420 frt, S z o n d y Mátyás szabadkai törvény széki biró 128 írt,, T o p e r e z e r Károly margittai (Torontálm.) kir. járásbiró 102 frt, Háromszékmegye alispánja báró A p o r Gábor a közlekedésügyi miniszter rendeletéből egy utmunka-birságból 500 frt gyűjtéssel, illetve bejelentéssel. Lehetetlen, hogy a fenséges eszme ne hatott volna gyujtólag épen a fen séges iránt nyitva álló ifjúi szivekre. Eltekintve az iskolákban állandólag folyó, . egyformán kedves, de kisebb gyűjtésektől: kiemelendő e tekintetben a budapesti m. kir. magy. tud. és műegyetem polgárainak 670 frt, valamint a kolozsvári egyetem egyes karjai ifjúságának 310 frt. adakozása. Az összes kibocsátott ivek bekéretvén, legnagyobb tétellel 8 5 4 frt aláírás sal érkezett be a gróf B e t h l e n Pál választmányi tag ive. Az egyesek nagyobb áldozatára példa a S z a u t t e r Gusztáv pécsi közés váltó-ügyvédé, ki 500 frttal lépett be, az olasz S i d o l i circus-társulatáé, mely szintén 500 frttal lépett be a tagok közé; a gróf T e l e k y Árvédé, ki miu tán édes atyja kifizette helyette 1000 frtos alapítványa hátralevő 4 0 0 frt rész letét, a „saját erejéből" akarva igéretét beváltani, zsebpénzéből ujabb 4 0 0 frtot küldött, mely összeggel legnagyobb 1500 frtos alapitójává lett az egyesületnek. K a f a j Károly, az egyszerű székely birtokos, első alapitónk, áthatva a t a valyi közgyűlés magasztosságától, 300 frtos alapítványát 500 frtra emelte föl. Ex uno disce omnes ! A példákból csak képét akartuk adni a nemzet áldozatának, nem kimerí teni a sajtó útján amúgy is ismert adakozásokat, melyek módjának és lelemé nyességének vége-hossza nincs. De ez idézetek a r r a is példák, mily gondos kathegorisálással tartatnak nyilván — örök időkre fölfektetve — a közönség fillérei, még az itt fel nem so rolt legeslegkisebbek is. Emiitök, hogy az egyesület pénztári könyvei és számadásai, mindenben a a megállapított s elfogadott részletes pénztárkezelési szabályzatot tartva szem előtt — a megelőző két közgyűlés által adott indemnityhez képest, elkészültek. Június hó 22-én szabályszerüleg elébb egy háromtagú bizottság, majd a számvizsgálók kiszálván megvizsgálták és számbavették a pénztár-, fő- és szám lakönyveket, naplót, folyó számlakönyvet és forgalmi naplót stb., s ezeket egy mással, valamint a hozzájok tartozó okmányokkal és iratokkal, a titkári be utalásokkal és levéltárral egybekasonlitván, mindent ,,a l e g s z e b b s a l e g n a g y o b b p o n t o s s á g g a l vezetettnek" találtak, mely után nyomban meg ejtetvén az egyesületnek biztonság szempontjából a városházán elhelyezett Wertheim-szekrényében őrzött vagyona fölött a pénztárvizsgálat is, kitűnt, hogy az E. M. K. E. vagyona p é l d á s h ű s é g g e l és t i s z t a s á g g a l mindenben a szabályzatnak, számadásoknak és a hozott határozatoknak megfelelőleg tel jesen hiánytalanul kezelve és megőrizve van.
XIV Mint az eredetiben mellékelt zárszámadásokból kitfínik az E. M. K. E. Ö B S z e s k i a d á s a 1887. deez. 28-tól mind máig (1885. jun. 30-ig), t. i. az akczio általános és egyetemleges megindítása pillanatáig segélyezésekben és költségekben együttvéve 11.907 frt 19 kr., mely összegnél megkívánjuk itt j e gyezni, hogy ez nincs benne abban a hátrább részletezendő 16,355 frtban, mely a t u l a j d o n k é p e n i a k c z i o e l s ő t ö m e g e s s e g é l y e s mely nek folyósítása már megindittatott, vagyis mely még ez évben, mint megszava zott segély a tanévnek szeptemberben való megújításával kiadandó. Ebből a lefolyt 3 é v ö s s z e s egyenes személyi kiadása 3995 frt, mely öszszegbe értendő a titkár, pénztárnok, könyvelő, titkári segéd s a szolga dij ásása, vagyis ez összeg szülte kezdet óta a dolgokat s hozta létre a befolyt s a még biz tosított negyed és negyed milliót! Oly egyenes személyi kiadás, melyről merjük ál lítani, hogy a végzett óriási munka mellett példátlanul áll s mindennél inkább il lusztrálja a takarékosságra törekvést, melylyel az igazgató választmány a nemzet drága filléreivel eljár. N e m érdektelen ezzel szemben az összehasonlítás kedveért ideigtatva megjegyeznünk a berlini sulferájn eljárását, mely fennállása után több évvel e sorokat adta ki évi jelentésében: „A 12,332 márka ez évi j ö v e d e l e m b ő l k. b. 500 márka lett a tulaj donképi egyesületi czélokra, iskolák támo gatására forditva, mig a többi az egyesület terjedéséhez föltétlenül szükséges agitáczióra fordittatott." Nagyrészt követelnek azonban a fenti 11,907 frtból a nyomtatványok, az a valóságos papiremésztés, melylyel az ily természetű mozgalom jár. Csak nyomtatványokért, sokszorosításért 1332 frt 60 krt adtunk ki e három év alatt akkor, midőn minden nyomdai munkát — ugyszólva — árverelésre bocsátottunk s a vállalkozó nyomdász hazafiságból több alkalommal a munkának csak anya gát számította fel. Az iroda teljes fölszerelése, házbérrel, a fűtés és világítás kiadásaival a föl használt anyaggal az agitáczióra esetről-esetre fölvett rendkívüli segéderőkkel, a nagymennyiségű könyvkötői munkával s főleg a pénztár-könyvelés rendszere keresztülvitelére legutóbb használt többszörös szakerőkkel, kezdettől máig 2826 forint 92 krt vett igénybe, oly összeget, melynek befektetése és kiadása jövő évek terhére volna valójában felírandó, minthogy az általa létrehozott munka mint valóban alapítási munka késő évek kiadásait könyitette, apasztotta s enyésztette el. Összesen 430 frt 46 krral szerepelnek a kiadások közt a postadíj s 400 frttal az id. előkészítő bizottság annak idejében tett kiadása; 552 frt 04 kr ral az összes utaztatás, az e g y e d ü l 350 frtba került Wertheim-szekrény, az okmánybélyegek, az értékpapírok átiratási dijai, az apróbb kiadások stb. A fennmaradó 2460 forint 17 krajczár az akczio fejezete alatt fordul elő, itt csak azt hangsúlyozván még egyszer, hogy a fent részletezett 3995 frt egyenes személyi alapítási összegben egy nagy központi igazgatás 3 éve, egy végnélküli országos agitálás, egy egyesületnek a legválságosabb viszonyok közt megteremtése foglaltatik a mellett, hogy az 1332 frt 60 kr nyomtatványi öszszegből a fiókok sok idejüleg ingyen láttattak el nyomtatványnyal s hogy e pénz a tömérdek bárczakönyv, persely, ivek fedezője is, s hogy az irodának, mint olyannak ezimén fölvett 2826 frt 92 kr magában involválja mindazt a cselekvést, mely az egyesület fogalmát teszi ki: a maga megpihenhetetlen adminisztrácziójával, mely kényesebb és érzékenyebb bármely adminisztrácziónál, minthogy az egyesület a tagok kegyén s őrködő kritikáján alapulva, nincs oly elképzelhető kívánság, mely azonnal s formailag kifogástalanul ne volna tel jesítendő. A minden oldalról készségesen ajánlkozó erkölcsi munkát pedig szintén a központnak kell aggodalmasan kiszolgálni és keretben összetartani.
Áttérve az organizáczio, erőgyűjtés, megalapitó kezelőmunka ez adatai után, a revers oldalnak szintén nagy vonásokban feltüntetésére: az alapszabályszerü föladat szerint két csoportra osztva lehetttnk legvilágosabbak. Alapgondolata létezésünknek, hogy az anyaállammal való törvényes poli tikai uniót az é r z ü l e t e k é s é r d e k e k t á r s a d a l m i u n i ó j a által gyöke reztessük életté, a mi végre föladatunk egyfelől országrészünk gazdasági érde keit az állami központtal kölcsönösségbe s másfelől az államalkató elemet az anyaállambeli hasonló elemmel műveltségi és érzületi azonosságba hozni. Az alföldi medencze levén felleglakásuk szomszédja és pendentja, kell, hogy közgazdaságilag a mezőgazda alfölddel szemben iparos oiszágrészszé legyünk s hogy a czivilizált Európában legkeletre tolt székelységünket a Tisza-Dana-köz törzs magyarságával hozzuk ethnographiailag kapcsolatba. E kettős föladat elérése végett kell: 1) emelni népünk vagyoni állapotán, a talpa alatti föld megőrzése s ipari gravitaczió alapján pénzbeli gazdagodása által; és 2) kell clúturintézmények létesítése által helyreállítani a homogeneitás ama folytonosságát, mely megszakadt — régiesen szólva — Erdély és Magyar ország közt. A k ö z g a z d a s á g i czélt már alakulásával egyidejűleg szolgálni kezdte egyesületünk, midőn első sorban is egy erdélyrészi földhitelintézet melletti agitáczióval kezdte, fölfejtve speciális viszonyainkat s vezetői és erdélyrészi orsz. képviselőink által a kormány elé menve ez Ugygyel, mig másfelől alapszabá lyainkkal egyidejűleg irtuk zászlónkra, hogy iparunknak b e l f o r g a l m a t kell teremtenünk s meg kell szereznünk számára az első hazai fogyasztót, az államot, a kincstárt. Ismeretes a közönség előtt a földhitelintézet melletti tevékenységnek a kért 500,000 frt állami segély ezúttal való meg nem nyerhotése következtében elhangozása, mi mellett az egyesület nem szűnt meg akarni: saját hatáskörében dolgozva házilag segítenie pénzviszonyainkon. Mindenek előtt kimondta, hogy az erdélyrészi vidékenkét már létező j ó hirli magyar pénzintézeteket nálok való tőke elhelyezés által segiti prosperá lásra, elhelyezve egyelőre a nagyenyedi kisegitő-takarékpénztárnál 10,000, a dévai előlegezési és a brassói takarékszövetkezetnél külön 5—5 ezer forintot; fiókjai után agitácziót indit a Raiffeisen-hitelszövetkezetek érdekében s a mi fő, megkísérti Kolozsvárit nagyobb tőkével egy önálló hitel- és takarékszövetke zet létesítését s pedig oly formán, hogy elébb bekéri e tárgyban az összes fió kok véleményét a nyélbeütés ideje, módozatai s a szükség iránt? Utóbbi tekintetben egy alapszabály-tervezeti javaslat már készült is s ismételt vitatás tárgyát képezte a választmányi gyűlésekben. A ki ismeri országrészünkben a gombamódra szaporodó pénzintézetecs» kék nemzetiségi tendencziáját, méltányolni fogja az E. M. K. E. ez irányú őr ködő törekvését, midőn egyszerű bár, de kellő időben való orvosságot keres ismert bajok ellen. A magyar pénzintézetek prosperálása által főleg a városok, melyek töb bé kevésbé iparos jellegűek, nemzeti létünk e góczpontjai nyernek s bennök az ipar és kereskedelem, speciális helyzetünk e megváltói. A ipar és kereskedelem emelésére nem szűnő munkásságot fejtettűnk ki 8 fokozatosan nagyot ez évben. Ez nem is lehetett máskép Első volt az E. M. K. E., ki a nemzet és az ország társadalma előtt f ö l f e d e z t e az er délyrészi ipart, országos szózataival útját törte a belforgalomnak s állandó belfogyasztast inaugurált. A vámharcz kitörésekor sietett állam és nemzet fi gyelmét ezerszeres fölhívások, megkeresések, a nyilvánosság utján való fölvi14 ~ ,i- £ j fg^Q^ fordítani. Az E. M. K. E. indította meg tagjai által az 1886. ülésből a kolozsvári, „határszéli iparkiállitásM, mely augusztusi t a l
közgyűlésünk alkalmával az egész országból összesereglett tagok előtt szász és székely iparunk bemutatója volt. Az E. M. K. E. szedte először rendbe ipa runk termelő képességének képét, megbízottak utaztatása s az összes városok iparosaival való gyülésezések által. Az országból jövő megrendelések ezreit közvetítette, az ipar és kereskedelem propagálása végett a titkárt az „Ifjú Er dély" ezimtt kereskedelmi és ipar-lap szerkesztésére hatalmazta föl, s nagyrészben az egyesületnek is köszönhető, hogy a vámharcz általában nem sújtó, hanem a belfogyasztás felébresztése által messze időkre kihatóan előnyünkre szolgál. Az E. M. K. E. védegylet nélkül a honi ipar védelmét divattá tette a hazában, mely mellett az iparosok szünetlenül kérelmeikkel, bajaikkal keresik föl az E. M. K. E.-et, s az egylet mindannyiszor segit, közvetít. így az iroda hónapokon át minták r a k t á r a s anyagok expedicziója. A mint tavaly első lépés volt, hogy az érintett határszéli kiállítással ipa runk följött Kolozsvárig, — az idén fővárosi választmányunknak segé lyével magába az ország szivébe mentünk föl, megismertetni magunkat s piaezot szereznünk. Máj. hó közepén az orsz. kiáll, nagy iparcsarnokában e r d é l y i b a z á r t rendeztünk, törekedvén, hogy csak oly czikkeket s oly árban állítsunk ki, mi nőket bármikor, bármily mennyiségben s ugyan oly árban nyújthatunk. Hála fiókrendszerünknek s önfeláldozó társadalmi erőinknek, a bazárt alig két hét előkészülettel, egészen váratlanul találva meg átlag készleteikért iparosainkat, oly sikerrel rögtönöztük, hogy bemutatónkkal nemcsak nem vallottunk szégyent, hanem a több ezer írtra menő elárusitáson és számos megrendelésen felül piaczképességünket kedvezőleg igazoltuk, a minthogy tényleg a fővárosban s ez á l tal közvetve a vidéken többfelé piaczra is leltünk. Különösen hálásan gondol hatunk ez ügyben fővárosi férfi és nő választmányunkra, mint a mely nélkül iparunk az ország szeme elé igy külön csoportosítva s ily előnyösen soha nem kerül v a l a ; nem értük volna el, hogy a legmagasabbb s legelőkelőbb nevek együtt a főváros hazafias közönségével egy héten át, máj. 14—21-ig, minden n a p áramlat g y a n á n t látogassák kirakatainkat, dicsérve és vásárolva az ipartár gyakat, melyek részletezésébe itt nem bocsátkozhatunk. Az erdélyrészi ipar ez első megjelenése a fővárosban a földmiv.-, ipar és kereskedelemügyi miniszter ur megnyitó jelenléte mellett történt s többek közt K o b u r g Fülöp herczeg és fenséges neje, T i s z a Kálmán miniszterelnök s T r e f o r t Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter magos látogatásával is .dicsekedhetett. Gróf K á r o l y i Tiborné és gróf D e s s e w f f y Aurél főv. vál. elnököké, K a m m e r m a y e r Károly kir. tan. polgármester alelnöké és lovag F a l k Z s i g m o n d kir. tan. fővárosi választmányi pénztárnoké az —ismételjük — m e g hálálhatatlan siker érdeme, s kinek nevével a fent elésorolt s elésorolandó öszszes közgazdasági lépéseink, mint kezdeményezővel, közbenjáróval s fáradhatat lan intézővel közvetlen összeköttetésben állanak, H o r v á t h Gyula orsz. kép viselő választmányi tagé. A „ B u d a p t s t fővárosi választmány" fejezete alatt mond j u k el köszönetünket több fővárosi kereskedővel szemben. É s ha fővárosba menetele iparunknak volt a második lépés, harmadik az, melyet közgyűlésünkkel egyidejűleg rendezett s tárva álló s z é k e l y - k i á l l í t á s u n k k a l teszünk, midőn megint külön a székely megyék, röviden a szé kelyföld iparát és gazdaságát együtt csoportosítva mutatjuk be az erdélyi ré szekből, az anyaállamból összesereglett tagok s a fővárosból ez alkalomra le rándult iróínk és művészeink társasága előtt, nem csak, hanem magának a szé kelységnek is fejlődését mozdítjuk elő, midőn az önismereten kívül egyéb a székelységre tanúságos czikkeket is a kiállításra bocsátottunk, (
xvn Hálás köszönet illeti itt P o t s a József főispánt a háromszékmegyei vál. elnökét, ;ki a székelység közgazdasági érdekeinek n a g y m u n k á s a gyanánt, szí ves volt az eszmét egész erővel fölkarolni. Levelezéseink és hírlapi fölhívásaink nem csak a társadalmat a közigaz gatási, törvénykezési, közoktatási, közegészségi intézmények igazgatóságait nyer* ték meg ezerszeres megrendelésekre s belforgalmunk állandóvá tételére, h a n e m kérésünkkel s utánjárásunkkal sikerült erdélyrésxi kisiparunknak épen a v á m háborus időben való alimentálása végett az első fogyasztótól, a kincstártól előbb 100,000, majd 50,000 frt munkát nyerni meg. Itt is H o r v á t h Gyula éber s szivvel-lélekkel odaadott m u n k á s s á g á n a k köszönhetjük, hogy báró F e j é r v á r y Géza honvédelmi miniszter ur a nép felkelés fölszereléseiből 100,000 frt bakkancs- és szíj munkát juttatott E r d é l y n e k olykép, hogy központi minták adása, az óvadéknak 10°/ -ról 5 % - r a szálitása, az átvétel helyéül Kolozsvár megengedése stb. által minden l e h e t ő k ö n n y e b b s é g é r e volt a E. M. K. E.-nek s bátorítására a k i s i p a r n a k : d e az egyesület vállalta magára, mintegy erkölcsi vállalkozó g y a n á n t az ipa rosoknak városonként való konsorcziumba szedését, a m u n k a részletes kiosztá sát, a kincstári bizottság előtt átszolgáltatását, szóval egy központi n a g y vállal kozó minden rengeteg teendőjét, izgalmát és felelősségét. 9
Ám az E. M. K. E. örömmel tette, mert meg akarta szerezni az erdélyrészi kis ipar számára a bizonyságot, hogy a hadsereg számára időre, mennyiségre és minőségre bármely pillanatban szállítani képes, hogy tehát a felelős miniszter bármely időben a védképesség koczkáztatása nélkül itthon és a kisipar által is készíttetheti el a szükségleteket, ha nem egészen, megfelelő részben. Nagy munka volt: számba venni egy országrész összes iparosainak mun kaképességét, kiválogatni a beválókat, csoportonként szövetkezésre birni őket, érintkezni velők — mondhatnók oktatni őket, — raktárt kezelni központilag számokra, átadni a munkát az államnak, elszámolni föl- és lefelé a n n y i fővel, a n n y i ezer meg ezer darab után. De tettük örömest a legnagyobb áldo zatok árán, mert kivívtuk, a mit egész hitünkkel reméltünk előre, hogy a kincs tár Erdély iparosainak legelső munkáját és — csekély kivétellel — f ö l t é t l e nül j ónak találta. Az egész erdélyrészi társadalom dolgozott a vállalkozás módozataiban egé szen járatlan kisiparosaink ez első rigorosum tétele sikerültén, a mint ez a fió kokról szóló rész megfelelő helyein részletesen feltüntetve van. Aug. 15-én adtuk át az utolsó szállítmányt, mely meg sem történt még, midőn a magyar kormáuv 15,000 méter posztó megrendelést tett általunk k . b. 45—50,000 frt értékben. * Az egyesületnek minden iparmozgalmában készséges közege volt B i n d e r Lajos erdélyrészi m. kir. iparfelügyelö. Apróbb közgazdasági lépésekkel nem foglaljuk le a figyelmet. Megemlít j ü k azonban, hogy az E. M. K. E. utóbb Erdély bortermelése érdekében, egyik elsőrendű legnagyobb kiviteli intézméuy, az „Erdélyi Pinczeegylet" kebelében foglalt el erőteljes álláspontot, hajtva e megállott nagyfontosságú vállalat áta lakulását s magának részvényeinél fogva beleszólást és befolyást biztosítván az igazgatóságban; megemlítjük, hogy az ifjabb kereskedelmi nemzedék aug. 14-én és 15-én tartott kolozsvári orsz. értekezletét, a n n a k előkészületeit minden er kölcsi erejével és befolyásával sietett támogatni; s hogy egybegyüjtötte és állí totta tervét, annak is, hol mily l o k á l i s i p a r i f e l a d a t o k várják az egye sület tevékenységét rendre a jövőben? Utóbbi pont százszoros szállal j á t s z i k bele a kitelepítés vajúdás alatt levő kérdésébe s részletes tárgyalásra lel az alább megemlítendő memorandumban. Közgazdasági czél lebegett azonban még előttünk, midőn kiterjedt figyel-
1»
XVUl műnk a szak, illetve a reális oktatásra és intézményeire is s egyelőre évi 150 frt segélyt szavaztunk meg 10 évi időtartammal a dévai főreáltanoda tápintézete, évi 100 frtot ugyancsak 10 évi időtartamra a brassói közép kereskedelmi és ipar iskola konviktusa, 50 frt segélyt a szászvárosi s 100 frt segélyt a nagy-szebeni iparos ifjak olvasó és segélyző egyesülete számára, évi 300—300 frtot 10 évig egy Magyar-Igenben és Mező-Szengyelen s évi 100 frtot s szintén 10 évig egy Nagy-Rápolton felállítandó női munkatanitói állomás számára. A Deés városi vá lasztmány 100 frtot szavazott meg a deési iparos ifjak önképző körének.
# A közgazdasági irány ezzel ölelkezvén a k ö z m ű v e l ő d é s i föladattal, illetve átmenve abba, rátérünk és megkísértjük átlátszóan adni képét a n n a k a munkálati eljárásnak, melyet az elől ismertetett adhoc bizottság végzett az E. M. K. E. akcziója tervének tisztán közművelődési másik felét illetőleg. Adj, hol megállanom, — monda egy mechanikus bölcsész — s kimozdítom helyéből a földet, Ez elv kellett, hogy irányadónk legyen nekünk is, csekély eszközökkel nagyot végzendők. A bevezetésben emiitett csodatevő módot kel lett felfedeznünk. Előttünk feküdtek a hivatalos állami statistika és jelentések, az erdély részi tő- és alispánoktól, tanfelügyelőktől, közéleti férfiaktól megalakulásunk óta bekért adatok és vélemények egész halmazai, melyekhez társult a viszo nyainkról irt müvek, a hírlapokban megjelent, vagy egyesektől beküldött ja vaslatok tömege. Előttünk feküdt továbbá a részben ez anyag alapján még tavaly elkészí tett munkaprogramul a maga megállapodásaival, mely szerint az állam, egyház és társadalom hármas tényezöségc szemmel tartásával a fenti hivatalos és fél hivatalos, továbbá a magyar felekezektől és a fiókok elnökségeitől még előbb bekérendő adatok és javaslatok alapján a kész és várható erőhöz képest ki dolgozandó a teendők évekre terjedő rendszeres terve, egymás melletti s egy másutáni sora, rendje. Az alapgondolat — mint kifejeztük — az alföld és a székelység közt meg szakadozott ethnographiai eontinuitás önerősitő. önfejlesztő épitgetése áthidalása Igazgató választmányunk az előzmények egybevetése alapján megszerkezté a még szükséges kérdöpontokat s azokat a munkaprogramm emiitett határo zata szerint megküldé a 16 erdélyrészi megye és 8 város E. M. K. E. választ mányaihoz, továbbá az összes vidéki körök és fiókok elnökségeihez, nem különben az erdélyrészi magyar, u. m rom. kath., ev. ref, unit. egyházak főhatóságaihoz, az újonnan alakult magy. luth. esperességhez s egyes nagyobb zsidó hitközségekhez, kérvén, hogy a csatolt munkaprogramm alapelveit szemmel tartva, területökre vonatkozólag tegyék meg a minden fajta felkarolás, segélye zés propoziczióit, a mi a föczél szempontjából csak szükségesnek látszik. Az adhoc, illetve a 7-es, illetve az 5-ös bizottság s ennek előadója dr. H e g e d ű s István áttekinthető formába szedvén a fent elésorolt s az erre be érkezett anyagot, először is csoportokra választotta a kéréseket külön, némelyeket kizárólag az állam, másokat kizárólag az egyház hatáskörébe utalva, másokat pe dig egyesületi feladatoknak ismervén föl s jelentve ki, a mint akár egyma g a az egyesület, a k á r pedig az egyesület az állammal, egyházzal és társada lommal külön-külön, vagy együttvéve hivatott az illető kérdéseket megoldani. Azokra nézve, melyek az állam hatáskörébe tartoznak, egy, a magyar kor mányhoz benyújtandó részletes s átfogó m e m o r a n d u m szerkesztését java solta, mi az igazgató választmánytól elfogadtatván, készülőben van s fejezeten k é n t közéletünk kiváló férfiai által íratva, feltüntetni fogja Erdély politikai, közműveltségi, nemzetiségi, felekezeti, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, gazdasá gi, bányászati, erdészeti s hadászati viszonyait. A szerkesztéssel Bartha M i k1Ó8 alelnök bízatott meg.
WC. Kizárólag a felekezetek feladatának jelentette ki a templomok építését auuál inkább, mert a magyar egyházak m á s n e m ű s z ü k s é g l e t e i e l s ő s o r b a n öleltetvén föl, az egyházak hazafísága azt a könnyebbülést, a köte lezettség a m a csökkenését, mit így érezni fog, bizonyára templomok, a nem zeti szellem eme jelképei emelésére forditandja. Az egyesületi föladat gyanánt fölismert és elkülönített teendők — igy is óriási — halmazát illetőleg mindenekelőtt arra kellett törekedni, hogy a n e m z e t összesége által nyújtott áldozat félreértést és belső viszályt kikerülő mó don egyoldalú párt-, felekezet-, osztály- s protegált helyi érdekeken messze fe lülemelkedve osztassék meg s osztassák ugy, hogy az egyesületnek — minde nét szétforgácsolván — rövid j á t é k a után rá ne Írassák fejfájára: fűit, a felkarolt kérdéseknek pedig további anyagi táplálék hiányában csúfos bukás ne legyen a végok. A vezetők ezért, kik a minden oldalról fölkelt aggodalmaskodás ós fi gyelmeztetés ellenére első sorban idézték föl bátor szívvel az E. M. K. E. szellemét, a teljes erkölcsi felelősség tudatában, az erdélyrészi életből és a beadványokból kivont általános elvek erős és egészséges fundamentumát rak ták le az ős nemzet ifjú lelkesedésének új temploma, az egyesület alá. Ez egyik elvet, a székelységnek az alfölddel culturvonalok által való egy bekapcsolását már a munkaprogramm előírta, de előírta az eth'nographiai tér kép, mely Bukovinától — a Királyhágó mentén haladva —- Szerbiáig harmadfél milliónyi kompakt h et e r o g é n tömeg sziklafalát mutatja, melytől innen l e g k e letrc egy tenyérnyi folton küzd az ötszörte csekélyebb székely s melyen túl a fal egyre szélesedik a Tisza felé. Schcmatikusan vázolva: Erdély északkeleti, dél keleti szögletétől s közből az országrész közepén eső Maros-Vásárhelytől kiin dulva, három párhuzamos — nevezhetnők: Szamos-,Maros,-Dél-Kárpát — vonallal húzatott meg a jobbára vasutak, folyók, ország- és vásárutak mentén haladó irány Debreczen, Nagy-Várad és Arad felé. Az országrész nyugatán és kele tén, északtól délre tartva, keresztben két más vonal — nevezhetjük Olt- és Ma ros vonal — metszi ezeket s azonkívül egy harmadik, mely az országrész kö zepén a Mezőségen megy a hármas lineán keresztül. A két utóbbival párhuza mosan, az északi, közép, déli, keleti, nyugati, mezőségi vonalokhoz külön tár sul a két KUkiillöt kígyózva összekötő küküllöi mellékvonal. Mint a helyismerö azonnal észre is veheti, e vonalok nem az ö n k é n y szüleményei, hanem — mindenütt segítségül vétetvén az egyéni helyismeret és az országrészszel nyu gatra szomszédos megyék egyleteinek vagy vezérférfiainak megkérdezése is — a természetes helyzet önkéntelen kifolyásai, a minthogy az elhagyatott s küz dő vidékek és helyek petitumai túlnyomó részben valósággal épen e z — e g y e s magyarsági foltokat, oázisokat egybekötő - - vonalakba esnek. Minden helység, mely széles szalagban véve, ez irányokban fekszik, lánczban följegyeztetett, s culturális szükségletei kielégítése végett, elsőrendűnek vé tetett az, melyben a magyarság a lakosságnak legalább egjdiarmadát teszi s mely igy erősíttetvén a szomszéd magvar községekkel a vonal helvreállitására hivatott." Egyelőre kerekszámban mintegy 120 ily első rangú helység öleltetett föl. Ebből már az idén gondoskodás ' történt k é t h a r m a d r ó l s pedig a „gondoskodás " szó valódi értelmében. A bizottság ugyanis - egész mélyében áthatottan a föltétlen siker erköl csi kötelezettségétől, melynek az E. M. K. E.-et ephemer j u t a l m a k a t osztogató egyl etesd i játék által végzetes nemzeti kudarcz tárgyává kitennie nem szabad — a felölelt helyekre állandó segélyezést proponált olyképen, hogy a megszavazott összeg az illető helynek évek során át, mindaddig, mig a szükség fennáll, biz tosíttassák, mi végre nem a bizonytalan befolyású tagdijakra, hanem a már befolyt töke k a m a t j ö v e d e l m é r e kell a segélyezést fektetni. Ujabb alko1
XX tás, ujabb gyűjtés vagy felszabadult kamatjövedelem positiv hasisára építte tik mindig. D e nem is lehet ez máskép, midőn az egyesület kimondott elve, hogy a magyar egyházakkal, mint elsőrendű cultur intézményekkel, azoknak papi, ta nítói, tehát biztosított fizetést követelő szükségletein segítve, szövetkezve dol gozik, s midőn államot, községet, birtokosságot valamely oskola, óvó, könyvtár kölcsönös létrehozására csak ugy nyerhet meg, ha maga bizonyos összeg ál landó fizetésére ajánlja föl magát. Meg kívánjuk különben itt közbevetve jegyezni, hogy az egyesület 1) egy azon községben a különböző magyar felekezetek közül — föltéve természetesen, hogy mindenik küzd — nehogy felekezeti bizalmatlanságot keltsen, mindig az erősebbet erősiti; 2) kisdedóvót lehetőleg csak oda állit, hol a gyermeket erős iskola s azontúl az ifjút és férfiút erős egyház veszi át. A felekezeti uton nyújtandó segélyek az e g y h á z f ö h a t ó s á g o k k a l történendő megállapodások szerint közvetve, vagy közvetlenül, de minden esetben a járandóságnak az egyesület től való eredete kitüntetésével fognak kifizettetni. H a még hozzá vesszük ekéz hogy az egyesület individualitását biztosí tandó, a bizottság új intézmények létesítésénél az egyesület által tett közvet len beruházásokra nézve a tulajdonjog föntartásának kimondását indítványozta elmondtuk a legfőbb alapelveket. Az igazgató választmány ápr. 12-én s folytatólag 13-án tartott igen népes, minden eddigi esetnél népesebb üléseiben általánosságban és részleteiben e g y h a n g u l a g f o g a d t a el a javaslatokat, minek visszhangja csakhamar nyilvá nult a sajtó és a választmányok, körök, fiókok o s z t a t l a n h e l y e s l é s é b e n , mik egyre érkeznek mind maig. A személyi segélynyújtás folytonossága — pár adhoc jutalmazást kivéve — 10—32 é v b e n á l l a p í t t a t o t t meg, a beruházásokra szükséges töke pedig aként Íratott körül, hog} vagy pénzintézettől veszi költsön az egyesület a kamatfize téssel amortizálandó szükséges befektetési capitálist, vagy pedig — miként egyik egyházfő fölajánlotta — a felekezetek teszik meg az egyesület által is jóváha gyott beruházásokat, melylyel szemben az E. M. K. E. mintegy az egyháztól vett kölcsönnel szemben szintén kamattörlesztést nyújt. Utóbbi ajánlat, illetve határozat alapján keletkezett az egyházakkal való „szerződés" kérdése, mely mindenesetre az egyesület s a magyar egyházak közt való viszonyt annál bensőbbé tenni hivatott. Meg levén állapítva az elvek, azok szigorú követésével jelöltettek ki a köz ségek s ezek intézményei, mi annál inkább közmegelégedésre történt, mert az emiitett ápril 12-ki és 13 ki igazgató választmányi gyűlésekre — hónapok óta előre jelezve levén — i m p o s á n s számmal jelenvén meg minden vidék representatora, ki-ki szabadon érvényesíthette, és érvényesíttette, az igazság határain belől, a partialis szükségletek felöl való óhaj okát. Megszavaztatott, részben már folyósittatott, s e z é v b e n — az egyházak tól és elnökségektől beérkezendő válaszok után — megfelelő évi részletében okvetlenül folyósittatni fog, a közgazdasági fejezetnél fentebb emiitett segélye ken kivül, az alábbi helyekre az alábbi ö s s z e g : P a p i f i z e t é s e k javítására vagy kreálására 32 évi időtartammal éven k i n t : 1. A l s ó - P o r u m b á k (Fogarasmegye, r. kath.) 100 frt; 2. B é k á s (Csikmegye, r. kath.) 200 frt; 3. D o b r a (Hunyadm., r. kath.) 120 frt; 4. B r a s s ó (Brassóm., lutk.) 200 frt; 5. K ü k ü l l ő v á r (Kis-KiikUllőm., ev. ref.) 100 frt; 6. M e d g y e s (Nagy-Küküllőm., ev. ref.) 100 frt; 7. N a s z ó d (Besztercze-Na szódm., r. kath.) 300 frt; 8. N a g y - S z e b e n (Szebenm., r. kath.) 50 frt; 9. N a g y - S z e b e n (Szebenm., ev. ref.) 50 frt; 10. O l á h - U j f a l u (Fogarasm., ev. ref.) 50 frt; 11. P á n c z é l c s e h (Szoln.-Dobokam., ev. ref.) 100 frt; 12. r
XXI
S e g e s v á r (Nagy-Küküllőm., ev. ref.) 100 frt; 13. T o p á n f a l v a (Torda-Aran y o s m , r. kath. 10 *évre) 100 frt; 14. U z d i-S z t.-Pé t e r (Kolozsm., ev. ref.) 100 frt; 15. az ev. ref. egyháznak valamely m e z ő s é g i község számára, rendelkezésére bocsáttatott évi 300 frt, összesen 1970 frt. évi k i a d á s 32 évig. Ó v ó f ö l á l l í t á s a r ' a személyi járandóságul k a p 10 évi tartammal éven k é n t : 1. A l p e s t e s (Hunyadm.) 150 frtot; 2. A 1 v i n c z-B o r b e r e k (AlsóFehérm.) 150; frtot 3. B e s z t e r c é é (Besztercze-N.-m.) 300 frtot; 4. B o r b á n d (AIsó-Fehérm.) 150 irtot; 5. B r a s s ó (Brassóm.) 200 frtot; 6. B r a s s ó (Brassóm.) 200 irtot; 7. C s e r n a - K e r e s zt u r (Hunyadm.) 150 frtot; 8. G y a l u (Ko lozsm.) 300 frtot; 9. Ö r d ö g k ú t (Szilágym.) 370 frtot; 10. P e t r o z s é n y (Hunyadm.) 250 frtot; 11. S e g e,s v a r (Nagy-KükUllöm.) 250 frtot, összesen 2470 frt. évenkint. T a n i t ó b e á l l í t á s á r a vagy fizetésére szintén 10, illetve a feleké^ zeti tanítóknál 32 évre kiadatik évenkint a következő k ö z s é g e k b e n : 1. A b o s f a l v a (Küküllőm., r. k a t h ) 100 frt, 2. B a l á z s f a l v a (Al.-Fehérm.), 4 0 0 frt, 3. B o l d o g f a l v a (Kis-Küküllőm., ev. ref.) 150 frt, 4. B u z á s - B o c s á r d (A.Fehérm.,ev.fref.) 50 frt, 5. C s e r t é s - H o n d o l (Hunyadm., r. kath.) 200 frt, 6. C s ő in á f á j a (Kolozsm., ev. ref) 50 frt, 7. H a r i (Alsó-Fehérm., ev. ref.) 100 frt, 8. I l o s v a (Szilágym., ev. ref.)50 frt, 9. K a j á n t ó (Kolozsm., ev. ref.) 50 frt, 10. K i s - é s N a g y - B u n (Kis-Küküllőm., ev. ref.) 50 frt, 11. K o l o z s - B a r á k a (Kolozsm.), 100 frt, 12. K o m j á t s z e g (Torda-Aranyosm., unit.) 50 frt, 13. K ö v e s d (Szilágym., ev. ref.) 50 frt, 14. M . - N . - S o m b o r (Kolozsm.) 275 frt, 15. M a r o s - G e z s e (Alsó-Fehérm., ev. ref.) 50 frt, 16. M a r o s - S z i - K í r á l y (AlsóFehérm., ev. ref.) 50 frt, 17. N é m a (Szolnok-Dobokam., ev. ref.) 50 frt, 18. R é c s e (Szilágym., ev. ref.) 50 frt, 19. S z á s z - S e b e s (Szebenm., r. kath.) 100 frt, 20. S z á s z - U j f a l u (Alsó-Fehérm,, ev. ref.) 50 frt, 2 1 . S z i n d (Torda-Ara nyosm., unit.) 50 frt, 22. T o r o c z k ó (Torda-Aranyosm), 200 frt, 2 3 . T ö l g y e s (Csikm., r. kath.) 300 frt, mihez hozzávéve a fenti: 24. M a g y a r - I g e n (AlsóFehérm.) 300 frt, 25. M e z ő - S z e n g y e i (Torda Aranyosm., r. kath.) 300 frt, 26. N a g y - R á p o l t (Hunyadm., ev. ref.) 100 frt. tételeket, összesen 3275 forint évenkint. Belevonva ezekhez 1. a dévai föreáltanodának évi 150 frt, 2. a brassói ipariskolának évi 100 frt. segélyeket; összesen 7965 frt. évi személyi j á r a n d ó ság biztosítandó 10—32 évig, mi 159,300 frt. töke 5°/ -ja. E g y é v i s e g é l y k é p kiadatott, vagy kiadandó szintén még ez év b e n : 1. B á b o n y b a n (Kolozsm.) tanitó jutalmazására 25 frt, 2. B a l á z s f a l v á n (Alsó-Fehérm.) kölcsön-könyvtárra 50 frt, 3. D e é s e n (Szoln.-Dobokam.) az izr. iskolának 50 frt, 4. É r - M i n d - S z e n t e n (Szilágym.) tanitónak 50 frt, 5. É r - K á v á s o n (Szilágym.) tanitónak 50 frt, 6. M e d g y e s , Szeben, SzászSebes, Besztercze áll. iskoláinak szász-magyar nyelvtanokra 50 frt, 7. N a g yS z e b e n iparos ifjak olvasó egylete 100 frt, 8. K ó r o d S z e n t - M á r t o n b a n (Kis-Küküllőm.) taneszközökre 25 frt, 9. N a g y - Ö l y v e s e n (Maros-Tordam.) iparos ifj. olvasó-egyletének 100 frt, 10. S á r d o n (Alsó-Fehérm.) taneszközök re 30 frt, 11. S z a m o s f a l v á n (Kolozsm.) tanitónak 25 frt, 12. S z á s z v á r o s o n (Hunyadm.) iparos ifjak olvasóegyletének 50 frt, 13. T a s n á d - S z a r v a d o n (Szilágym.) tanitónak 50 frt, 14. T o r o c z k ó n (Torda-Aranyosm.) iskolának 300 frt; összesen 865 frt, mi újra 17,300 frt. ez évi 5%-os kamata. 0
B e f e k t e t é s i s k o l á k r a megszavaztatott egyszersmindenkorra — az iskolák minőségét itt tovább nem részletezvén — a következők szerint: 1. A l s ó T ö ö k (Szoln.-Dobokam.) 300 frt, 2. C s o r n a f á j a (Kolozsm.) 300 frt, 3. K a j á n t ó (Kolozsm) 600 frt, 4. G o r o s z l ó (Szilágym.) 200 fit, 5. H é j a s f a l v a (Nagy-Küküllőm.) 400 frt, 6. I l o s v a (Szilágym.) 300 frt, 7. K o m j á t s z e g (Torda-Aranyosm.) 600 frt, 8. M . - N . - S o m b o r (Kolozsm-) 700 frt, 9, M a r o s -
Exn j n d a s (Torda-Aranyosm) 500 frt. 10. M a r o s S z e n t A n n a (Maros-Tordarn.) 100 frt, 1 1 . M a r o s - S z e n t k i r á l y (Alsó-Fehérm.) 300 frt, 12. M e z ö - C s a 1 o l y (Szilágym.) 300 frt, 13. N y é n (Háromszékm.) 500 frt, 14. P u s z t a i a m a r á s (Kolozsm.) 300 frt, 15 S á r d (A.-Fehérm) 500 frt, 16. S z a k a d a t Szebenm.) 100 frt, 17. S z á s z - K é g e n (Maros-Tordam.) 600 frt, 18. S z á s z J j f a 1 u (Alsó-Fehérm.) 200 frt, 19. S z e n t-M a r g i 11 a (Szoln.-Dobokam.) 100 frt, 20. S z i n d (Torda-Aranyosm.) 600 í r t ; összesen 7900 frt., mely öszzeg elvi megállapodás szerint kamatos törlesztéssel vétetvén kölcsön, ugyan akkora tőke a kamatok fedezésére lekötendő. Összesen tehát 184,500 frt tőkének kamat-jövedelme osztatik ki az idén 167,200 frt. összes jövedelme van lekötve, már most ugy, hogy azzal 10— <2 évig többé nem rendelkezhetünk. A fenmaradott k. b. 3000 frt évi kamat-jövedelmet az igazgató választnány a további ágitáczió fentartására reserválta, melyre hogy mily szükség 'an, bizonyíték a naponta á r a d a t k é n t é r k e z ő u j a b b k é r é s e k s az kczió megindításával már k ü l ö n i s e l ő j e g y z e t t h e l y e k é s i n t é z í é n y e k hosszú sorozata, melyek számára föltétlenül ujabb tökét kell teremBnünk, ha az egyesület 10—32 esztendeig alunni s ez alatt végleges felcdése menni nem akar, hogy n e is említsük egy r e n d e l k e z é s i - s t á r t a é k a l a p t e r e m t é s é n e k okvetetlen szükségességét. Személyi és dologi kiadásokban 16.730 frt ez év, az első akczio első évéek kiadása, melylyel szemben — ha a dologi kiadást is a kamat-jövedelem jrhére fektetjük — k. b.. 12,000 frt kamat áll ez évben. A 258,007 frt és 06 r töke ugyanis — némely papírjaink miatt nem egészen hajt 12,000 forintot. Előjegyezve s részben az állammal, az egyházakkal, otthelyi birtokosságal felállitandólag előírva van eddigelé is. hogy néhány nevet említsünk, a övetkező névsor: A l s ó-Ucsa (Fogarasm.) áll. iskola, B e r e c z k (Háromszékm.) vó, B o d o l a (Háromszékm.) ovó, B ó 1 y a - M i h á l y f a l v a (Nagy-Küküllőm.) vó, B r á d (Hunyadm.) ovó. C s i e s ó - M i h á I y f a 1 v a (Szoln.-Dobokam.) isola, D i ó d (Alsó-Fehérm.) áll. iskola, D i t r ó - H ó d o s (Csikm.) közs. iskola, ' . - K e r c s e s o r a (Fogarasm.) ovó. G o m b á s (Alsó-Fehérm.) áll. iskola, G y i t e s - B i i k k (Csikm.) áll. iskola. H a d r é v iTorda-Aranyosm.) községi iskola, l e r e l ő - S z e n t p á l (Kis-Küküllőm.) ovó és községi iskola, K i s - B a r c s a l u n y a d m . ) az uj egyház tovább fejlesztése. K i s - S á r m á s (Kolozsm.) állami kola, K o 1 o z s (Kolozsm.) ovó, K ö li a 1 o m (Nagy-Küküllőm.) ovó, K r a kó (Alsó-Fehérm) áll. iskola, K u d u (Szoln-Dobokam.) ovó, L o z s á d ifluyadm.) ovó, M a g y a r - R a g ó (Alsó-Fehérm ) áll. iskola, M a g y a r i'» k e r é k íolozsm.) iskola, M e z ő - M é h e s (Torda-Aranyosm.) iskola, Móc.s (Kolozsm) vö, M e z ö - T ó h á t (Torda-Aranyosm.) iskola, N y á r á d t ő (Maros-Tordam) özs. iskola, 0 - F e n e s (Kolozsm.) községi iskola. O - K a d n a (Beszterczeaszódm.) ovó, P ó c s t e l k e (Kis-Küküllőm.) áll iskola, P ó k a f a l v a (Alsóehérm.) áll. iskola, R a d n ó t i i (Kis-Küküllőm.) ovó, S á r k á n y (Fogarasm.) llami iskola, S á r p a t a k (Nagy-Küküllőm.) ovó, S ó s - M e z ő (Háromszékm.) II. iskola, S z é k e l y - F ö l d v á r (Torda-Aranyosm.) iskola, II g r a (Kis Kiiüllőm.) ovó, U z d i - S z c n t - P é t e r (Kolozsm.) közs. iskola, V a s l á b (Csikm.) llami iskola, V e r e s p a t a k (Alsó-Fehérm.) ovó, V i n g á r d (Alsó-Fehérm.) kola stb. É s a n é p k ö n y v t á r a k , o l v a s ó k ö r ö k százai ! E tekintetben az igazgató választmány memorandumszerii fölhívást bucsátt ki az összes elnökségekhez, kérvén az idevonatkozó első lépések megtéfelét, ire nézve mellékeltettek: egy népkönyvtári alapszabályzat mintája s az olvasitó könyvek jegyzéke, melyeket mind nagy gonddal az irodalmi szakosztály 'Igoza ki Az c tekintetben eddig történt mozgalom az egyes választmányok,
xxm körök és fiókok jelentéseiben alább olvasható, mindenesetre azonban az egye sületre egyik legnagyobb teendő mielébb ez irányban is vár. Nem részletezve külön a fent elősorolt felölelt helyekre vonatkozólag a létesítésnek külön-külön egy irathalmazt képező eljárásait, további akczióképen emeljük k i : a b r a s s ó i m a g y a r l u t h e r á n u s e s p e r e s s é g , illetve az erdélyi ág. hitv. ev. magyar gyámintézet és a k o l o z s v á r i i z r . n e o l ó g h i t k ö z s é g számára nyújtott kölcsön ügyét. A szász nyelvű erdélyi luth. püspökségből ugyanis egyesületünknek is er kölcsi támogatása mellett a brassömegyei magyar evang. egyházközségek esperesség gyanánt kiválva s a kormány által is elismertetve, a tiszai magyar ág. hitv. evang. superintendencziához csatlakoztak, minek következtében önállóságra jutva, úgy az esperesség, mint az erdélyi ág. hitv. ev. magyar gyámintézet által első sorban kéretett egyesületünktől, hogy először is brassói magyar egyházköz ségük mindenek fölött kiszabadittassék a brassói szász takarékpénztár kezéből, mely 6°/ -os 10,000 frt kölcsönnel tartja vissza. Az igazgató választmány egy hangúlag szavazta meg e kölcsönnek az E. M. K. E.-vel szemben való 5%-os kölcsönné convertálását, a mellett, hogy ez egyházközségnek a brassói szász egyháztól a kiválás miatt elvesztett tűzi-fa s egyéb dotátioját évi 200 frtnak 10 évre való megszavazásával állította helyre. Az egyházmegyei esperesség f. év jul. 2Ö-án Brassóban tartott közgyűlésén hazafias hálával fogadta az E. M. K. E. értesítését s köszönete tolmácsolására az elnökséget kérte föl. 0
A kolozsvári izr. neol. hitközség az egyesület által is jólismert hazafias kiváló elemekből alakulva, a magyar szellem hordozójaként, örömmel részesittetett a fennebbihez hasonló segélyben, midőn uj temploma fölemelésére 5000 frt. 5°/ -os kölcsön nyújtatott, mit a hitközség nem csak a legmeghatóbb sza vakkal köszönt meg, hanem immár a Kolozsvárra vasúton jövök által a Nagyutczán látható, díszesen emelkedő istenházában a .hála jelképéül 2 drb. E. M. K. E. persely állandó elhelyezését foganatositá. Általában segélyzö eljárásunk igazságossága minden oldalról csak az el ismerés viszhangjára talál, s minden válaszoló irat tartalmát adjuk, midőn besztercze-naszódmegyei választmányunk rövid szavait idézzük: „Elfogódásunk, meg lepetésünk első pillanatában nem tudunk egyebet mondani, mint hogy szivünk minden csepp vére hálát, köszönetet érez." Ám nem csak a közvetlen segély, de kéréseink által is építeni törek szünk. Átirattal kerestük meg pl. a naszódi alapok kormánybiztosságát, hogy O - R a d n á n az alapokból egy erdövédi, bányászati előképző iskola létesí tését, az erdélyi r. kath. status igazgató-tanácsát, hogy mint földesúr K o 1 o z sM o n o s t o r o n a felekezeti iskola helyreállítását kivinni szíveskedjenek, me lyek közül utóbbi kérésünk már is teljesítésre lelt: Kolozsvár szomszédságá ban a r. kath. iskola nem sokára fölállittatik. A szintén Kolozsvár szomszéd ságában fekvő S z a m o s f a l v a ref. iskplája érdekében ugyanígy fordulunk az ev. ref. egyházkerülethez. Igy fordulunk többek közt a fent említett elő jegyzett községek közül: R a d n ó t i i r a nézve a r. kath. statushoz, V i n g á r d r a nézve a ref. egyházkerülethez, D i t r ó - H ó d o s r a nézve Ditró-Szárhegy birtokosságához stb. stb. Indirect segély az elnökségek által f. év j u l . 1-éig az alapszabály értel mében visszatartott 2ö°/ ' összesen 1299 frt 61 kr. értékben, mely összeg: része az e jelentés első felében jelzett 2080 frt. 17 krnak, s melynek értéke sítése felöl a választmán v i kvól szóló fejezetben nem egy culturalis intézmény beszél. Pleonasmus elkerüléséért oda utalunk. Kiadatott azonban ugyan e 2UX0 frt 17 kr további számlájára már ko rábban: a brassói egyik kisdedovónak 200 frt, az ördögkuti ó v ó - i s k o l á n a k i l 8 3 frt, 85 kr beruházás, s 185 frt léi évi lizetés részlet, a kolozs-barákai iskola 0
rt
XXIV számára 100 frt, a kaczkói szegény gyermekek téli ruházatára 20 frt, a csik-kozmási leégettek iskolájának 10 írt, német-magyar nyelvtanokra a már elősorolt 4 iskola számára ujabb 13 frt, a kis-baresai ref. egyháznak 50 frt, s több a d i r e c t o r i u m , v a g y e l n ö k i s z a k o s z t á l y által kiutalt tétel. N e m hagyhatjuk a culturalis lépések közt említés nélkül a több ezer drb u. n. jó-ponyva kiosztását, mely kísérlet volt e téren s mely — a kiosztást esz közölt Kolozsvár városi választmány jelentése alapján — további nagy mennyi ségben való terjesztésnek adta meg tapasztalati alapját, valamint föl kell emlí tenünk a különböző ajkúak közt megkezdett u. n. n ö v e n d é k - c s e r é t , mi különösen országrészünk 3 nyelvű lakossága közt áldásos feladatot ró az E. M. K. E.-re s fiókjaira, Még a k i t e l e p í t é s kérdéséről — e szintén munka-programbeli feladat ról — kell megemlékeznünk, hogy madár-távlatos képét nyújtottuk legyen a megindult akcziónak. A székely kitelepítő szakosztály ápr. 1'2-kén általánosságban a következő elvekben állapodott m e g : A telepítés három fő ágra oszlik: 1) iparos-telepitésre, 2i földműves-tele pítésre, 3) székely munkások nyugatra irányítására. A mi az első pontot illeti. Kolozsvárit, Tordán, Maros-Vásarhelytt, Sz.-Udvarhelytt, Kezdi-Vásárhelyit a kis-ipar némely ága tultengésben van, Nagyon sok a mester — töke és piacz nélkül. A bizottság czélja fölkutatni a nyomorral küzdő, különben munkás és j ó z a n életű kis-iparosokat, s őket nyugat felé az erdélyi részekben olyan községekbe telepíteni, a hol a közforgalom immár piaczot teremtett, s a hol a vidék a maga ipari szükségleteit beszerezni szokta. Ezen iparosok egy vallásfelekezethez tartoznak. Kitelepitésök által elő lesz segitr e az illető hely fejlődése; "biztos kenyér lesz adva a most nyomorral küzdő iparosnak; és megerősíttetik az a magyar egyház, az a magyar hely, mely ma félig küzdve sem missiót, sem feladatot nem tud teljesíteni. A telepítésnek ez a neme a legolcsóbb és a leggyorsabb. Az ember-anyag értelmes; a műhely k ö n n y e n mozgósítható s az eredmény hamar mutatkozik. A bizottság feladata e l ő l e g e s e n g o n d o s k o d n i t e l e k r ő l és h á z r ó l , melynek árát a törlesztő kölcsönök rendszeréhez képest fizetné vissza a települő. A földmives telepítésnél szintén irányadó elv, hogy csak egy felekezetű egyének telepíttessenek egy községbe, és csakis oda, a hol már kész egyházat k a p n a k . A birtoktest valamelyik földhitellel foglalkozó bank utján vásároltat n é k meg, melylyel szemben a törlesztés iránt az egylet vállal szavatosságot. A birtok kihasitásnál 10 hold termőföld a minimális, 15 hold a maximális te rület egy-egy települő család részére. Első sorban székelyek telepítendők; de nincsenek kizárva a bukovinai és moldovai csángók sem. A települők számára az állami erdőségekből az egylet eszközöl olcsó épületfát. A kihasitást, és az egész telepitési folyamatot az egylet végzi. Települő helyekül az Erdélyben levő kincstári jószágok és a Mezőség jelöltetnek m e g ; a hely megválasztásánál a geográfiai continuitásra erős figyelem fordítandó. A települő-helyhez kötött italmérési jogot az egylet magának tartja, hogy a közegészségügyre és erköl csiségre szabályozólag folyhasson be.' A birtok-kihasitásnál egyházi ezélokra annyi fordittatik, a mennyi a települőket a kepefizetés alól örökre mentesítheti. Kisérlet tétetik az örökhaszonbévi intézmény meghonosítására. Az amorti/.áezió 50 évi részletekre osztatik fel. A települő bízottság feladata lesz. hogy a Komániába menő munkakereső székely vándorlást nyugotra terelje. Nyugaton vannak az uradalmak és a bá nyatelepek. A m u n k a szükségletet székely munkások által fedezve, megakadá lyoztalak a kivándorlás s az ezzel összekötött demoralizatió és elnemzetietlene-
XXV dés. Csak Petrozsényben négyszáz csiki mnnkás dolgozott a közelebbi években, de nagy a munkáshiány az aranyhegyekben, mióta az angolok és francziák gőzerővel dolgoznak ott. Ez elvek részletes kifejtésével s a eoncrét javaslat kidolgozásával — mint emiitők — B a r t h a Miklós alelnök, szakosztályi előadó bízatván meg, az igaz gató választmány maga részéről budapesti jogtanácsosunk utján egyelőre tudakolásképen lépéseket tett a m. tud. akadémia által kezelt 1862. július 23-kán letett 10,000 frtos, most már kétszer akkorára növekedett K r a 1 o v á n s n k y féle székely kitelepítési hagyaték megnyerhetése tárgyában, minek illetékes kö rökben annál kevésbé állanak útjában, mert valóban keresve sem található a végrendelkező akaratának megfelelő hasonló második eset. Az igazgató választ mány még a conkrét terv elkészülését várja, hogy a n n a k bemutatásával hiva talosan forduljon az akadémiához. E kérdéssel függ össze az u. n. székely cseléd-kérdés. Az alíöldön moz galom indult meg, kivált nö-cseléderőknek az E. M. K. E. által leendő odavitele tárgyában, Alaposan tanulmányoztatván azonban a kérdés, különösen az érdekelt székely választmányok megkérdezése után kitűnt, hogy az alföldön nyújtott bérek távolról sem közelitik meg még azt a dijat sem, mit maguk a székely gazdák otthon a d n a k . Különben is az egyesület akkor teljesít culturalis föladatot, ha vegyes lakosságú vidékre szabad székelyt hoz ki, talpa alá önmüvelte földdel, székelyt, ki a vidék ethnographiai arczulatját s szavaza tával politikai képét is megváltoztattatni hivatott, Ezért e kérdést levettük napirendről. # Ezek után gyorsan siethetünk a befejezés felé. Ténykedésünkül azon ban még első sorban álljon itt, mikép országrészünk viszonyainak minél in kább való megismertetése, küzdelmeinknek a nemzet szive s világossága által való minél közvetlenebb szemlélése végett, kéréssel fordultunk a fővárosi irók és művészek társaságához, hogy tagjai második rendes közgyűlésünk alkal mával az erdélyi részekbe lerándulni s gyűlésünket jelenlétükkel megtisz telni szíveskedjenek. Kérésünk legmélyebb hála érte, meghallgatásra talált, mi nek következtében e lerándulás ügyében fővárosi írókból és erdélyrészi egyleti tagokból pünkösd másod napján magát egész Unnepélylyé kinőtt n a g y értekez let tartatott Kolozsvártt, midőn — uti irányú! Erdély déli része jelöltetvén ki — megállapittattak a lerándulás részletei is. Lázas lelkesedéssel üdvözölték az összes utbaejtendö elnökségek s a polgárság, szász testvéreink együtt velünk, a lerándulás eszméjét, melynek lefolyásáról, a programmba fölvett Arad, Déva, Vajda-Hunyad, Piski, Petrozsény, Segesvár, Brassó, Élőpatak, Sepsi-Szt.-György városok hazafias lakosságának e felemelő ünnepeiről már csak jövő évi jelen tésünkben emlékezhetünk meg. Hálás köszönet illeti azonbau előre is e rende zés minél méltóbbá tételén hazafias lelkesedéssel dolgozó, fáradhatatlan társa sági titkár, D o l i n a y Gyulát, s az egész társaságot azért is, hogy a minden megállás helyén nyújtandó írói és művészi előadásokkal nem csak a nemzeti culturát hirdetik s hintik közöttünk, hanem az előadások jövedelmét mindenütt az E. M. K. E.-nek szánván, ezzel is ügyünk dicsőségét szolgálják s emelik. Legyen a magyar irók és művészek Erdélyben tartózkodása Erdély egész föl dének a hazafias érzés s nemzeti szellem számára való lefoglalása! A hazafias érzés és nem-eti szellem egyik védbástyáját vélte támogatni az igazgató választmány azon még megemlítendő tényével is. hogy m i d ő n . a nyugati culturvonal főhelyének T o r o c z k ó városának május hó 1-én töitént nagy részben való elhamvadásáróljértesült, azonnal 300, illetve 500 írttal kezd te meg a gyűjtést, jelt adván ezzel a társadalomnak, mely nem is késett csak az egyesület utján is k. b. 3000 frtot juttatni azonnal a vész színhelyére.
XXVI Állást foglalt egyesületünk, mint nagyjelentőségű eulturalis és közgazdasági kérdésben a hétfalusi csángó-magyarságnak Brassó városával szemben folytatott erdő-perében mindaddig, mig a magyar kormány kezébe nem vette a megoldást. Küldöttségünk j á r t az ország herczegprimásánál s Erdély r. kath. püspö kénél pártfogásaikat kérendő. Küldöttségünk j á r t báró F e j é r v á r y Géza hon védelmi miniszternél k i s i p a r o s a i n k n a k a népfölkelés és honvédség fölszerelé seinek munkájában részesítése ügyében, minek örvendetes eredményéről már számoltunk. Az igazgató választmánynak képviselői utaztak a fővárosi bazára brassói kisdedóvó — az első egyesületi óvó — megnyitására; többszörös kör utazás történt ipari s egyéb kérdésekben, a főváros, a szász és székely váro sok között a működő alelnök, a titkár, az egyesületi szakértő részéről : a fő városban f. év szeptember elején tartandó orsz. közművelődési congressuson való álláspontunkat illetőleg országrészünk különös helyzetével indokolt, utasí tást dolgoztunk ki, mely sokszorosítva congressusi képviselőinknek inegküldctik. A honvédelmi miniszternél történt fogadással kapcsolatban emeijiik ki hálásan a pártfogást, melyben az E M. K. E a magyar kormány által ez év ben Í J általában részesittetett. T i s z a Kálmán miniszterelnök, mint pénzügy miniszter „teljesen méltányolva az áldásos működést, melyet az egyesület alig k é t évi fennállása óta kifejt" szavakkal engedte meg, hogy az erdélyrészi kincs tári bánya- és kohó müveknél az egyesület j a v á r a látogató-könyvek helyeztes senek e l : T r e f o r t Á g o s t o n vallás- és közoktatásügyi miniszter évi jelen téseit külön levél kíséretében mindig megküldte egyesületünknek ; B a r o s s Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter—„kiváló örömemre szolgál, hogy az egyesület kérését teljesíthetem," mondja egyik leiratában — több alkalom mal engedett jelentékeny utazás ' és szállítási kedvezményt; Gróf S z é c h e n y i Pál 'földművelés-, ipar-és kereskedelemügyi miniszter a székely kiállításnak ke gyeskedett segélyt nyújtani, fővárosi bazárunkat pedig személyesen nyitotta meg. Egy kedves és egy szomorú kötelességet is teljesítettünk, midőn igazgató választmányi határozatból üdvözlő táviratot küldtünk szeretett elnökünknek ez évben megtartott 10 éves főispáni jubileuma alkalmából, s szintén táviratilag legbensőbb részvétünket fejeztük ki a költő férj előtt annak elhunyta fölött, ki „a m a g y a r n y e l v e t legszebben beszélte s ki szive vérével E r d é l y b ő l eredett," Jókainé-Laborfalvi Róza koporsója fölött. 1
Egyesületünk halottjai fölsoroltatnak a választmányok jelentéseiben s meg vannak jelölve névsorunk folyamán. Különösen véssük szivünkbe azonban e helyen azok neveit, kik végső leheletökkel gondoltak a küzködő hazára s bár nem nagy összegekkel, de az egyesület szentségét jelképező végső üdvözlettel megemlékeztek az E. M. K E.-röl. a nemzet lelkesedése kedves gyermekéről. I m m á r csak néhai. B a l o g h István tiszafüredi (Hevesm.) ügyvéd 100 forintot, dr. F ö l d y J á n o s Budapestről 100 frtot, H o r v á t h József Budapestről 500 frtot, H u n y a d i Zsófia Kábáról (Hajdúm.) 5 frtot, K a n i z s a y Károly tiszaőrsi (Hevesm.) plébános 200 frtot, M a c z a J á n o s borkereskedő N a g y s z e b e n ből 500 í'itot, S o l t é s z Nagy J á n o s kerezcsorai (Fogarasm) birtokos 2000 frtot, S ö r ö s Imre. Dunapataji uy. r, kath. lelkész 100 frtot, S z i l á g y i Mihály Ko lozsvárról 100 frtot hagytak végrendeletileg. Legyen nyugalmok csendes, emlékezetök áldott, kiknek emlékezésök utolsó perezben is a nemzetről vala. Midőn ínég az 188H—7. év iga ptiú választmánya választott tagjainak névsorát csatolnék, befejezzük ezzel e rövid körültekintést, minden további rész letet lovélheli é r i n t k c é s s ' á m á r a hagyva, a melylyel minden tagtársnak a leg szívesebb örömmel s oigáliink. sőt a melynek minél élénkebben és buzgóbban való igénybevételét hazafias bizalommal várjuk és kérjük.
XXVII Tiszt, elnök: Gróf K i i u n Kocsárd, birtokos. Al-Gyógy. (Hunyadm.) Elnök: Gróf B e t h l e n Gábor, Kis- és Nagy-Kükülló'megyék főispánja. Segesvár. Alelnökök: Dr. H a l l e r Károly, kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. Br. B á n f f y Ádám, birtokos. Válaszút. (Kolozsmegye.). B a r t h a Miklós, az „Ellenzék" szerkesztője. Kolozsvár. Br. J ó s i k a Sámuel, Kolozsmegye főispánja. Kolozsvár. Gr. T e l e k i Domokos, orsz. képviselő. Kozárvár. (Szolnok-Dobokamegye). Titkár: S á n d o r József. Kolozsvár. Pénztárnok: C s i k i Imre. Kolozsvár. Jegyzők: Dr. C s e r n á t o n i Gyula, ev. ref. fó'gymn. tanár. Kolozsvár. R i e g e r Imre, rom. kath. tanár. Kolozsvár. Dr. T ö r ö k István, ev. ref. fó'gymn. igazgató. Kolozsvár. V á r a d y Albert, tan. Kolozsvár. Joy tanácsosok: H a l l e r Rezső, ügyvéd. Kolozsvár. R e m é n y i Antal, ügyvéd. Budapest. Választott
iffHiZffató
választmányi
tagok:
Br. B á n f f y Zoltán, Maros-Tordamegye főispánja. Maros-Vásárhely. B e n i g n i Sámuel, nagy iparos. Kolozsvár. Gr. B e t h l e n Bálint, birtokos. Gyéres. Dr. C o n c h a Győző, kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. Id. D á n i e l Gábor, Udvarhelymegye főispánja. Székely.-Udvarhely. Gr. E s t e r h á z y Kálmán, orsz. képviselő. Kolozsvár. Dr. F e l m é r i Lajos, kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. F e r e n c z József, unitárius püspök. Kolozsvár. H. G a á l Domokos, alispán. Dicső-Szent-Márton. Gr. H a l l e r Jenő, birtokos. Medgyes. Dr. H e g e d ű s István kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. H o r v á t h Gyula, orsz. képviselő. Budapest. H o r v á t h László, kir. tanfelügyelő. Segesvár. Dr. J e n é i Viktor, kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. E. K i s s Károly, ügyvéd. Nagy-Szeben. K o o s Ferencz, kir. tanfelügyelő. Brassó. Gr. K o r n i s Viktor, birtokos. Deés. K o v á c s Ferencz, apát-plebános. Maros-Vásárhely. Dr. K o v á c s Ödön, ev. ref. theol. akad. tanár. Nagy-Enyed. Gr. K u u n Géza, birtokos Maros-Németi (Hunyadmegye). L ö n h a r t Ferencz, erdélyi róm. kath. püspök. Gyula-Fehérvár. N a g y Béla, pénzügyigaz^ató. Kolozsvár. P o l c z Rezső, ügyvéd. Kolozsvár. S i g m o n d Dezső, orsz. képviselő. Kolozsvár. Dr. S z á s z Béla, kir. tud. egyetemi tanár. Kolozsvár. S z á s z Domokos, erdélyi ev. ref. püspök. Kolozsvár. S z o b o s z l a y Károly, alispán. Segesvár. Gr. T e l e k i Gusztáv, birtokos. Drassó (Alsó-Fehérmegye). T ö r ö k Bertalan, megyei főjegyző. Nagy-Enyed. U g r ó n Gábor, orsz. képviselő. Székely-Udvarhely. Dr. W e i s z Ignácz, ügyvéd. Brassó. Z e y k József, birtokos. Gombás (Alsó Fehérmegye). Ez állandó törzskaron felül, mint fennebb kifejtettük, az i g a z g a t ó választ m á n y n a k közvetlen tagja az egyesület mind az 1570 örökös és alapító tagja, mely intézkedés azon e g é s z s é g e s j e l l e g e t a d j a a m u n k á s s á g n a k , hogy a hatá rozatok iránya nem lehet évről évre más oldalú, h a n e m mindig azon többség szerint nyilvánul, mely többség á l d o z a t a i n á l f o g v a a', ü g y e k r e döntőleg befolyni képes és hivatott. És ha szervezetünk, ha törekvéseink őszintesége minden részrehajlás és egyoldalúság vádjától szeplötlenül mentnek mutatja az E. M. K. E.-t: az elő adottak elnémitólag kell hogy hassanak ama izgatókra, kik a nemzetiségek el len támadással gyanúsították m á r megindulása előtt az egyesületet. Igenis, a közgazdasági, az ipari előnyökben egyaránt részesítettünk s r é szesitiink m i n d e n k i t , ez országrésznek bármely nyelven beszélő minden fiái; a közműveltségi intézményeket azonban nem kötöttük s nem erőszakoljuk s e n -
ixvm k i r e ; h a n e m megelégszünk, h a egyszerűen az európai haladásnak s tökélete sedésnek emelhettük azokat azok számára, kiknek a r r a szükségök van s kik azt elfogadják. Álljon elé e jelentésünk után egyetlen egy szász vagy román polgártár sunk, ki hozzánk fordulva, őt a rendelkezésünkre álló közgazdasági előnyök valamelyikéből kizártuk volna, s viszont álljon elé egyetlen egy is közülök, kire az E. M. K. E. nem hogy az állam nyelvét, de a különben t a r t o z ó k ö t e l e s hazafias érzést kötötte, kényszergette volna. Nem a g r e s i v harcz az E. M. K. E . : de — a mint rosszul mondták — v é d e l m i küzdelem sem. Az E. M. K. E. positiv társadalmi intézmény, mely alapjait ez ország törvényeiben, ez állam politikai egységének fejlesztésében, az emberi jogokban, a honpolgár szellemi művelődése és anyagi gyarapodása erkölcsi s termé szeti kötelességében találja: azért határozottan s biztosan halad, mint az emel kedő nap, növekvő erejével egyre édesebbé tevén a hazai föld drága melegét s egyre kedvesebbé a nemzeti műveltség szép világosságál! II.
Budapest fővárosi választmány. Közel h a r m a d f é l e z e r tagja volt már az E. M. K. E.-nek Budapest fővárosában s a közvetlenül környező Pest-Pilis-Solt-Kiskun-megyében, midőn elérkezettnek látta egy fővárosi választmány alakításának idejét. Magából a fővá rosból 255 örökös és alapító, 1062 rendes, 315 pártoló tag, körül a megyéből pedig 52 örökös és alapító, 335 rendes, 289 pártoló tag állott egyesületi érint kezésben és összeköttetésben a kolozsvári központtal, — oly erkölcsi és anyagi hatalom, hogy csupán a fővárosi tagokból a legszebb, a legnagyobb, az E. M. K. E. c z é l j a i r a n é z v e l e g b e f o l y á s o s a b b választmányt lehetett és kel lett mielőbb organisálni. Szerte az anyaállam megyéiben és városaiban — mint közvetítők az egyesület és a társadalom közt — már rendben megnyerve és biztosítva voltak az ügynek a legelőkelőbb közéleti férfiak; igy volt ez a fővá rosban is, hol azonban az erőgyűjtésen felül szükséges és tárva álló s z e l l e m i t á m o g a t á s e g é s z s ú l y a v o l t i g é n y b e és m u n k á b a v e e n d ő . „Igen erősen kiemeljük — irja az igazgató választmánynak a megalakulás alkalmára a fővárosi választmányhoz irt czélmagyarázó levele — igen erősen kiemeljük az E. M. K. E. egész élete programmjának azon legbensőbb alapgon dolatát, hogy a magyar nemzet e nagyszabású társadalmi mozgalmának a meg szakadt ethnographiai continuitást kell áthidalnia, összekötve egymással a Tiszától a Keleti-Kárpátokig a nép tengerben élő s munkáló magyarsági szige teket s általában mindenáron s mielőbb oda törekedvén, hogy az o r s z á g I e g k e l e t é n e g y t ö m e g b e n l a k ó s z é k e l y s é g közművelődési, közgazdasági s közlekedési vonalok által — egybefogva a hazafias és államalkotó elemet — ö s s z e k a p c s o l t a s s é k az a l f ö l d t ö r z s m a g y a r s á g á v a l , i l l e t v e a m a g y a r m e t r o p o l i s s a l , B u d a p e s t t e l . Ez óriási czél adja meg az E. M. K. E. fővárosi választmánya nagy hivatásának s föladatának magyarázatát. Az eleven szükséglet, melynek kimerítő rendszeres képét adja a közvetlen érintke zés és együttélés, kormány, társadalom, sajtó, vállalkozó pénztöke s egyéni !evékenység által könnyebben lesz kielégíthető, a súlyos problémák hamarább és sikeresebben lesznek megoldhatók, h a az ország közepében együttérző, hatalmas médiumunk ténykedik, mintegy a nemzeti haladás előretolt hadserege gyanánt.
XXIX £1 fogunk jó'ni imminens bajainkkal s kérni 'fogjuk, hogy fővárosi tagtársaink tekintélyeikkel, befolyásukkal, a központból országosan hallható hangjukkal, n e c s a k t a g d i j - f i z e t ő c o n t r i b u e n s e i , hanem igazi propaganda-csinálói, megoldói is legyenek az e pillanatban legországosabb ügynek, a politikailag megszűnt Erdély társadalmi, közgazdasági s nemzeti uniójának is, annak tény leges megoldásának tehát, mi 3 9 évvel előbb k i m o n d a t o t t u g y a n , de v é g r e h a j t a n d ó u l r e á n k h a g y a t o t t . . . . Szivünk legbensejéből óhajtjuk — végzi az átirat — hogy az E. M. K. E. fővárosi választmánya mielőbb, mint egy hatalom álljon az ország szine előtt, a központban való hordozója gyanánt Magyarország azon egyötöde ügyének, mely egyötöd a haza egészét föltételezi s vonja magával, ha bukik" F. év jan. 16-án az o r s z á g h á z üléstermében jött össze az alakuló köz gyűlés, melyen az elnöki széket gróf B e t h l e n Gábor egyesületi elnök, az elő adói széket H o r v á t h Gyula igazgató választmányi tag foglalta el, míg a j e g y zőséget H i n d y Kálmán egyesületi tag vitte. Budapest szine-java, közben hölgy tagokkal, volt jelen. Megnyitás és a fővárosi választmány megalakulása szük ségességének előadó által gyönyörű beszédben való kifejtése után egyhangú él jenzés közt mondatott ki a megalakulás s egyhangú fölkiáltással állíttatott egy be a választmány s tisztikar. Kimondatott, hogy egy férfi és egy nő választmány alakittatik olykép, hogy a főváros kerületei szerint minden kerületnek külön-külön nő elnöksége legyen. A választmányi tagok száma több százban állapíttatott meg. A növálásztmány elnöke: gróf K á r o l y i Tiborné. A férfi választmány elnöke: gróf D e s s e w f f y Aurél. Alelnökök: K a m m e r m a y e r Károly, kir. tan., a főváros polgármestere, H o r v á t h Gyula orsz. képvis., H e g e d ű s Sándor orsz. képv., M e n d l István, R é m i Róbert. Pénztárnok: Lovag F a l k Zsigmond, kir. tanácsos. Jegyzők: H i n d y Kálmán. B á n ó Zoltán, M á r k u s József, H ű v ö s József. Titkárok: V i s i Imre, H o r v á t h Sándor. A fővárosi választmány első sorban is az erőgyűjtés kiaknázását ölelte föl, mi mellett már fennállása 4-ik havában oly intézkedést tett, mely nélküle s e m m i k é p e n n e m l e t t v o l n a eí'íectuálható, vagy legalább nem oly fényes sikerrel s mindenesetre nem oly csekély anyagi áldozatok árán. Értjük az erdélyrészi iparczikkek fővárosi kiállítását. Az igazgató választmány jelentésében igyekeztünk minél világosabbá tenni e — szerénységből „bazárnak" nevezett. —kiállítás jelentőségét s fontosságát az egyesület munka-programmja szerint. Itt még némelyeket ismételünk, ugy a mint erről a fővárosi választmány maga referált a központhoz Kolozsvárra. „F. évi május hó 14-én nyilt meg és május hó 21-én záratott be — irja a jelentés — az erdélyi iparczikkekből rendezett ezen bazár. Bár vajmi rövid volt az idő, mely e bazár előkészítéséhez és szervezéséhez rendelkezésünkre állott, ugy hogy az csaknem rögtönzöttnek mondható, mindazonáltal nem vitatható el, hogy ugy az anyagi oldalt illetőleg, mint erkölcsi tekintetben számot tevő si kert ért el. Kimondott czélja e bazárnak nem annyira az árukból befolyó pénz beli nyereség, mint inkább az erdélyi iparczikkeknek fővárosunkban széles k ö rökben való megismertetése s ez által azon czél biztosítása lévén, hogy ezen czikkeknek itt piacz teremtessék: az áruba bocsátott czikkek igen mérsékelt, úgyszólván előállítási árban adattak el. Hogy ennek daczára a bazár rende zése anyagi veszteséggel nem járt, sőt az némi tiszta hasznot is jövedelmezett az egyesületnek, az a főváros áldozatkészségén felül azon körülményben találja
XXX magyarázatát, hogy a bazár látogatása mérsékelten megállapított bemeneti dijak hoz köttetett." Az elárusitást nagyban megkönnyítette egyes fővárosi kereskedők azon szívessége, hogy a hazafias czélra való tekintetből, díjtalanul vállalkoztak, és r é szint személyesen működtek közre az eladásnál, részint pedig megbízottjaik által végeztették ezt. Személyesen vettek részt az d a r u s í t á s n á l : T i t s c h Gyula, E r n y e i Gyu la és N á d o s y György kereskedők. Segédeket küldöttek a következő czégek: B r á z a y Kálmán, H a a s Fülöp és fiai, S c h n e i d e r József, K e r t é s z Tódor, P e t e n d o r f e r J., S c h r e i b e r J. és unokaöcscsei. A bazár kapcsán a kiállított tárgyakból sorsjáték rendeztetett, melynek eredménye szintén kielégíthetőnek mondható. Az erőgyűjtés érdekében a fővárosi választmány egyik nagyszabású és gyakorlati intézkedése gyűjtő perselyek elhelyezése volt, melyekből a gróf K á r o l y i Tiborné ő nagyméltósága elnöklete alatti női választmány közreműködése mellett 3200 darab osztatott szét a főváros lakosai között. A perselyek átvételéhez azon kötelezettség füzetett. hogy az átvevő ebbe egy éven át hetenkint 10 krt tartozzék betenni s igy azok beszedése csak a jövő év folyamán fog eszközöltetni, minek következtében most még az ebből várható pénzbeli eredmény meg nem állapítható. A fővárosi választmánynyal az E. M. K. E. szervezete teljes betetőzését érte. Az anyaállamban megyei és városi választmányok alakifása — mihelyt szükség — csak rövid napok ügye!
III.
A megyei és városi választmányok a körökkel és fiókokkal. I. Alsó-fehérmegyei választmány. — Székhely: Nagy-Enyed. —
Az 1785-iki Hóra- s az 1848-iki Jánku lázadás által legtöbbet, a török s labancz viszályban annyit szenvedett Alsó-Fehérmegye az E. M. K. K. megin dulása óta mint egy test áll az egyesület mellett. Legtöbb tagot küld be az igazgató választmányi gyűlésekre s hatásköré ben kiválóan tervszerű gonddal működik. Memorandumszerüen legelőször dolgozta ki e megye területén foganato sítandó intézmények okadatolt javaslatát s ha messze látó szemmel sorolta tol választmányunknak m á r a mult évben azon községeket, melyek nemzetiségi és culturális szempontból első sorban igényelnék az E M. K. E. pártolását és t á mogatását : rajta volt, hogy a megfelelő anyagi erő gyűjtése által képesítse is az egyletet nagy feladatai megoldására. Ezen czél érdekében a lefolyt tél folyamában sok helyen rendeztek tagjai tánczvigalmat s egyéb mulatságokat, melyek között péld.: a N a g y - E n y e d e n rendezett tánczvigalom valóban meglepő tiszta jövedelmet, 700 frton felül biz tosított az E. M. K. E. j a v á r a . De eltekintve ettől, Alsó-Fehérmegyében az uj áramlat óta számos jelét láthatjuk a felelevenedett, úgyszólva: bátrabb és biztosabb érzést váltott köz-
szellemnek, mely minden alkalmat megragadott, hogy részint a közelebbi, részint távolabb vidékek segélyt, támogatást váró hazafias intézményeit kitelhetően r é szeltesse sok felé és sokképpen igénybe vett jövedelme megtakarított filléreiből. így a b á l á z s f a l v i f i ó k k ö r a kebelében alakított s a központ által 5 0 írttal segélyezett könyvtár, j a v á r a 74 frt 69 krt jövedelmező tánczvigalmat r e n dezett ; könyvtárát ujabban is 72 kötet szépirodalmi müvei gyarapította. A m a g y a r - i g e n i f i ó k k ö r tagjai a M.-Igenben tervezett leány-iskola létesítése körül harczolkodnak s ezenkívül örömmel értesülünk arról is, hogy V a j a s d o n , ezen volt határőri községben, egy ó v o d a létesítését teljes sikerrel biztatólag vették munkába egyletünk buzgó tagjai. A v í z a k n a i k ö r rendszeres társalkodó egyletet alakított, melynek ala kuló félben levő könyvtára az igazgató választmánynak adományozás utján le endő támogatásába ajánltatik; sőt még fontosabb czélt is tűzött ki jövőre e de rék kis k ö r : egy óvoda létesítése által, mely eszme szintén a központ támoga tására vár. Az a l v i n c z i f i ó k k ö r munkássága a szép sikerrel működő b o r b á n d i kisdedóvoda helyzetének biztosítása s az a l v i n c z i kisdedóvőda létesítése k ö rül forog. A megyei választmány legfőbb tevékenységét jelenleg azon intézmények létesítése igényli, melyekre az igazgató válaszmány a segélyt m á r megszavazta. Nem csekély feladat ez, — mint általában a segélyezésre felölelt helyeken sehol - meggondolva, hogy a legtöbb helyen ismét csak az illető kör tagjainak ujabb áldozatkészsége fogja az E. M. K. E.-vel válvetve lehetővé tenni, hogy a czél elérve legyen s az eszme valóvá váljék. így van ez különösen a segélyezésre megszavazott balázsfalvi iskolánál és a m.-igeni leány-iskolánál, melyek ezután jönnek létre az illetők áldozatkész közreműködésével s igy van a m á r megala kult borbándi, s az alakuló alvinczi kisdedovódáknál is, melyeknél a szép siker immár .szembeötlően nyilvánul. Nagyon óhajtandó, hogy azon iskolák, melyek részben az illető egyházak megfelelő támogatásának feltétele alatt fognak az E . M. K. E. részéről segélyben részesülni, mihamarább megnyerhessék a támoga tást, — mihez csak az illető egyházak válasza szükséges még — mert minden elmúló év folyamában ujabb meg ujabb áldozatot látunk elhullni a nemzetietlen s hazafias érzés nélküli lét hínárjában. Ily választmány mellett sajnosán kell följegyezni, ha egy-egy buzgó tagunk elhal, mert egy-egy erőnk hull el vele, a minthogy szomorúan emlékezünk meg e választmányunkról való jelentésünkben mindjárt itt legelöl az évközben elhunyt: özv. br. K e m é n y I s t v á n n é - b r . Bánffy Katalin alapító tagról, ki életében e vidék társadalmának minden jótékony mozgalmában kiváló részt vett; Z e y k M i k l ó s alapító tagról, az 1848—49. idők egyik vitéz harczosáról; P á v a y V. F e r e n c z alapitóról, kit ifjú korában szólított el a halál tevékenysége köréből; és B e n e d e k K á r o l y rendes tagról, a balázsfalvi kör egyik leglelkesebbjéről, ki mint orvos önfeláldozó buzgalma, mint társadalmi ember jelleme s közbecsü lésben állott magatartása által tünt ki. E megyei választmány tagjainak s z á m a : 3 örökös, 51 alapító, 641 rendes, 114 pártoló, összesen 809 tag, mely számban a 8 szolgabirósági j á r á s szerint alakított 8 vidéki kör tagjai foglaltatnak. E 8 vidéki körön kivül Alsó-Fehérmegye területén önálló városi választ mányt alkotott G y u l a - F e h é r v á r szab. kir. város. A m e g y e i v á l a s z t m á n y tisztikara s tagjai, kik közül különös hálával kell kiemelnünk ifj. G á s p á r János pénztárnok s T ö r ö k Bertalan titkár urak fáradhatatlan buzgalmát, következők: elnök: Z e y k József; alelnökök: C s a t ó
xxxn János, kir. tanácsos, alispán és gróf T e l e k y Gusztáv; titkár T ö r ö k Berta lan; jegyző: V á r ó Ferencz, tanár, gymn. igazgató; pénztáros: ifj. G á s p á r J á n o s ; ellenőr: T ó t h Miklós. V á l a s z t m á n y i t a g o k : Kovács Sándor, Müller Mihály, Pávai V. Elek, br. Splényi Henrich, Szász József. Továbbá az egyes fiókkörök részéről: dr. Botz József, Hegedűs János, dr. Kovács Ödön, dr. Magyari Károly, Szilágyi Farkas, Scheidel József, Vájna István, dr. Boér Jenő, Csató Ferencz, Zeyk Endre, Rákosy Lőrincz, Blaska Ubáld, Elekes Albert, ifj. Benkő Elek, Enyedi Lajos, Finna István, Zalányi Farkas, Baranyai István, De ák György, Dékáni Ernő, Kendeffy Lajos, Tokos Sándor, Nagy Károly, Damó . Vilmos; és a fiókkörök elnökei és jegyzői; továbbá az alapitó és örökös tagok. A körök tisztikara s választmányi tagjai a legutóbbi összeállítás szerint következők:
1. Alvinczi kör. E l n ö k : Teleky József; a l e l n ö k : Batta Bertalan; j e g y z ő : Székely Le hel; p é n z t á r n o k : Verzár Rezső; v á l a s z t m á n y i t a g o k : Szőcs Imre, id. Péterífy László, Dékáni Ernő, Andrej Lajos, Deák György, Bardocz Samu, Sza bó József, Kendeffy Lajos, Gondol Dániel, Komáromy Viktor, Czitrom József, Tankó József, F á r a József, Csűrös József és Csóka Miklós.
2. Balázsfalvi kör. E l n ö k : Balog János, a l e l n ö k : Grün A. S a m u ; j e g y z ő : Tornya Lajos; p é n z t á r o s : Mendel Simon; k ö n y v t á r n o k : Ágoston Mózes; v á l a s z t m á n y i t a g o k : Enyedi Lajos, Finna István, Kolumbán Antal, Cseresnyés Ödön, Dobolyai József, Fejér Alajos, Nagy András, Kolumbán János, Varró Ferencz, Zalányi Farkas, Turzon Gyárfás, Sipos József Balázsfalván a fiókkör által alakított s fent emiitett könyvtár tagjainak összes száma 3 8 s a folyó évben 35-ön 354 könyvet vettek ki olvasás végett. A könyvtár állapotát illetőleg jelenthetjük, hogy az elmúlt év folyamán beállittatott 3 i 8 kötet szépirodalmi, 3 0 kötet történelmi és 30 kötet gazdasági könyvvel és a folyó évben a fiókkör választmányának intézkedéséhez képest gyarapittatott 72 kötet szépirodalmi munkával és Arany János, meg Petőfi összes költeményeivel.
3. Magyar-igeni kör. E l n ö k : Köblös Miklós; a l e l n ö k : Lukácsfy Viktor; j e g y z ő : Köblös Dezső; p é n z t á r o s : Nagy Károly; v á l a s z t m á n y i t a g o k : Bodor Lőrincz, Bürger Albert, Bürger Márton, Br. Kemény László, Koncz Albert, Körözsi Sán dor, Kozma Gyula, Sántha János, Szontagh Elek, Szöllősi Károly, Tokos Sán dor és Vadadi Gergely.
4. Maros-ujvári kör. E l n ö k : Jucho Ferencz, kir. tanácsos, főbánya-igazgató; a l e l n ö k : Br. Kemény E n d r e ; j e g y z ő ; Fülei Sz. Lajos; p é n z t á r o s : Veress Gyula; v á l a s z t m á n y i ' t a g o k : Séder Rezső, ifj. Benkő Elek, Bartha Mózes.
5. Nagy-Enyed városi kör. Elnök: Kovács Gyula polgármester; a l e l n ö k : Török Dániel, id: Winkler János; j e g y z ő : Dr. Bartók György; p é n z t á r o s : Erőss István: V á l a s z t m á n y i t a g o k : Sebesi Ádám, Horváth József, Hegedűs János, Sebestyén Sán dor, Scheidel József, Czirner J. József, Veress Miklós, Ungár Sámuel, Gráf Já nos, Incze Sámuel, dr. Bocz József, Kerekes Mihály, Keresztes József, Dancs Sámuel, Váró Ferencz, dr. Kovács Ödön, Szilágyi Farkas, Lázár Károly, Fo-
xxxni lyovics Sándor, Fájler Farkas, dr. Magyari Károly, Müller Mihály, Fodor Mik lós, dr. Winkler Albert, Kovács Sándor, dr. Dárdai Sándor, Vájna István, Makkai Domokos.
6. Nagy-Enyed vidéki kör. E l n ö k : Zeyk Gábor; a l e l n ö k : Szalánczi Lőrincz; j e g y z ő : Sándor János; v á l a s z t m á n y i t a g o k : dr. Boér Jenő, Gsató Ferencz, Frics Vilmos, Gruzda Domokos, Imreh József, Lővvi Sámuel, Morágyi István, Slafkovics Jáczint, Salamon Simon, Szász József, Tóth Miklós, Török Bertalan.
7. Verespataki kör. E l n ö k : Apostol Alajos; a l e l n ö k : Moldován Lajos; j e g y z ő : Grünvald Rikhárd és Jánki Kálmán; p é n z t á r o s : ilj. Kornya György; v á l a s z t m á n y i t a g o k : Ebergényi Mózes, Fürtös Béla, Ajtai János, Dregán János, Kremniczky F. Jakab, Bartha András, Damó Vilmos.
8. Vizaknai kör. E l n ö k : Timár Károly; a l e l n ö k : Kremniczky Amand; j e g y z ő : Am brus K á r o y ; p é n z t á r o s : Benedek Kálmán; v á l a s z t m á n y i t a g o k : Sylvester Domokos, Bakk Endre, Szőcs Sándor, Szőcs József, ifj. Reithoífer Alajos, Koppándi Péter, Rácz Farkas és Telegdy Vilmos.
II. Gyula-Fehérvár városi választmány. Gyula-Fehérvár, e régi fejedelmi székváros, az igazi hazafias és nemzeti szellem tűzhelye ma is. „Nem vagyunk kénytelenek — irja Nóvák Ferencz elnök egyik átiratá ban — a tagok beiratkozását felkérésekkel, ugyszólva házalással eszközölni, mert az E. M. K. E. alapeszméje polgártársaink alapérzületébe annyira bevésődött, hogy ezek áthatva a czéllól, önként hozzák meg áldozatukat." Felemelő, melegítő szavak, melyeknek háttereként ismerni kell a helyi vi szonyokat, hogy igazán méltányoljuk a buzgalmat, melylyel a 107 rendes tagot tevő névsor az idén még 34-el, s a 7 alapító még egygyel szaporittatott. Nincs is Gyula-Fehérvártt rendes tagnál kisebb tagsági kathegoria s a vá lasztmányra az is jellemző, hogy az alapszabályszerü 2 5 % - o t nem tartja viszsza, hanem mind beszolgáltatja a központi nemzeti tőke növelésére. Az 1887-ik évben tagdíj czimen bevétele volt 204 frt. Rendeztetett azon kívül felolvasás, melynek tiszta jövedelme 8 frt 19 kr. volt, s a veres kereszt egylettel szövetkezve egy bál, mely tiszta jövedelműi 90 frtot tett ki. Utóbbinál különben nem csak az anyagi haszon nézendő, hanem az erkölcsi tény is, mely a veres-keresztegyletnek az E. M. K. E. segélyére sietősében nyilatkozik. Nincs egyébiránt társas összejövetel, melyben a gyulafehérvári magyarság és választmány a czélt szem elől tévesztené. Igy történt, hogy egy alkalommal összeült társaság részéről 24 frt 13 ki" gyűjtetett össze, s hogy továbbá a leg közelebb megtartott követválasztás alkalmával a választási banquetten egyes felköszöntöktől 34 frt 50 krt vétetett be az E. M. K. E. javára. A választmány különös figyelmét terjesztette ki a helyben alakult k i sd e d-ó v ó e g y 1 e t r e és i p a r i s k o l á r a , mely intézetek mindketteje a hazai czél előmozdítására irányul. A mi különösen a kisdedóvodát illeti, az kiválóan megfelelt az eddigi vá rakozásnak, mert eléretett vele az, hogy a különböző ajkú gyermekek már zsenge korukban megtanulják a magyar nyelvet.
€
A városi iparosok érdekében, kik anyagi szükségletekkel küzdenek, a kez deményezést a városi közönség tette meg, a midőn a már megszerzett iparos iskolai helyiség mellé egy olvasó-egylet felépítését vette tervbe. E tekintetben a választmány óhajtása az, hogy a központ az iparos-egylet olvasókörét alkalmas olvasmányok megküldésével*gyarapítsa. A buzgó és minden tagjában lelkes tisztikar és választmány névsora ez : Elnök Nóvák Ferencz kir. tan., polgármester; alelnök Halász Jakab, titkár Issekutz János, pénztárnok Mihelyes Zsigmond, ellenőr dr. Cserny Béla, jogtaná csos dr. Mohay Sándor. Választmányi tagok: Fuchs Dávid, Salmen Frigyes, Zsakó István, Frőlich Gyula, dr. Náthán Bernát, Pál István, Straszer Lajos, Baruch Albert, Rajnay Ignácz. Avéd Jákó, Jakabfy Albert, dr. Elekes Victor, dr. Tódor József, Stiaszny Nándor, Kovács Sámuel, Korner József. Elhunytak a következő tagtársaink: J o k s z m a n Nándor kir. törvényszé ki elnök, G l ü c k J a k a b birtokos, M e n d e l Mózes nagybirtokos, N i n g e r J á nos törvényszéki biró, K o c s i s Miklós városi ellenőr, L o b s t e i n Antal keres kedő. Legyen nyugalmok csendes és emiékök áldott!
III. Besztercze-naszódvármegyei választmány. — Székhely: Besztercze. — E megyében, melynek egész területén csak 3658 magyar lakik, kisded me gyei választmányunk az idén m á r f i ó k a l a k i t á s r ó l is gondolkozni elég erős nek érezte magát. Megindította a mozgalmat Ő-Radnán, majd Naszódon is Hókkör megalakítása végett s addig is, míg a terv valósitható lesz, gondoskodott, hogy legyen e helyeken a pénzek begyűjtésére meghatalmazottja. A választmány működése eddig főleg Besztercze városra szorítkozik. A tagok s z á m a : alapító 6, rendes 64, pártoló 13, összesen 83, melyből idei szaporodás: 10 rendes és 2 pártoló, tehát még e nem magyar megyében is fejlődés észlelhető. Elnök: S z á s z Dénes kir. törvényszéki b i r ó ; működő al elnök: dr. H a v a s Gyula kir. tanfelügyelő; jegyzők: K r a m e r Gyula polgári iskolai tanár és S z o n g o t t Vilmos kir. járásbirósági aljegyző; pénztárnok: K o v á c s i k J á n o s polgári iskolai .segédtanár; ellenőr: B é l d i János vármegyei pénztári ellenőr. V á l a s z t o t t t a g o k : Tóth Samu kir. törvényszéki telekkönyvvezető, Fleischer Rezső kereskedő, Tergovics Ede háztulajdonos, Szongott Ger gely háztulajdonos, Schmidt Lajos kir. törvényszéki biró, Barkassy József kir. állatorvos. Alapító tagok : Algátzy Lázár kir. adófelügyelö, Kellner Ignácz kir. közjegyző. A magyar kaszinónak mint örökös tagnak képviselője Pánczél Já nos vármegyei főjegyző. Az egyesület által megszavazott 300 frt évi segély felhasználásával a me gyei választmány még ez évben meg fogja nyitani a b e s z t e r e z e i m a g y a r k i s d e d ó v ó intézetet, mely a nemzeti törekvés elöhaladásában e Bukovinával határos végmegyében, „egy új mértföld mutatót fog jelezni." A választmány alelnöke jun. 13-án személyesen szállott ki E n t r a d a m megyei községbe, hogy S z a t h m á r i Jakab áll. elemi tanítónak buzgó műkö déséért ünnepélyesen átadja az E. M. K. E. 50 frt jutalmát. Az egyesület ipari mozgalmában többszörös tanácscsal állott e választ mány is a központ oldala mellett.
IV. Brassómegyei választmány. — Székhely: Brassó. — E választmány fejtette ki a lefolyt évben a leginfensivebb működést, miről az, alábbi rövid, tömör sorok csak vázlatos képet adnak.
Mindenesétre főrésze van ebben azon körülménynek, hogy a brassómegyei választmány a „Brassó" politikai lapban központi hivatalos orgánummal, össze tartó és közvetítő médiummal bír: de hálával kell gondolnunk hazánk keleti végvárosa, Brassó nemzeti szellemtől áthatott, magyarságára, magára a buzgó választmányra, annak elnökére K o o s Ferencz kir. tanácsos tanfelügyelő ú r r a , s fáradhatatlan lelkes működő jegyzőjére, S z t e r é n y i József szerkesztő ú r r a , ki minden kérdés kezelője s ellátója volt, mig dr. W e i s z Ignácz alelnök ur a központi igazgató-választmány felé hordozta egész éven át első sorban a köz vetítő munka terhét. A példás renddel vezetett igtató idei 207 drbja közül egy sincs ellátatla nul, pedig főleg az iparkérdések miatt Brassó volt a legnehezebb, kényesebb, szétágazóbb kérdésekkel a központból meglalálva. Egy örökös, 24 alapító, 357 rendes és 42 pártoló tag van e megye kebelében, minden magyar községben szétoszoltan, kivéve az egy Zajzon községét. A fenti számban 70 vasúti tag van, kiknek dijai közvetetlen a m. kir. áll. vasutak k o lozsvári üzletvezetőségéhez a központba folynak, de az illetők jogaikat Brassóban gyakorolják. A tisztikar s választmány következőleg alakíttatott e g y b e : Elnök: K o ó s Ferencz kir. tanácsos-tanfelügyelő. Alelnök: dr. W e i s z Ignácz ügyvéd. Jegyző K a b d e b ó Ferencz ügyvéd. Pénztáros: J ó z s a Mihály tanitó. Titkár: S z t e r é n y i József lapszerkesztő. Ellenőr: S z e n t i Bálint pénzügyi titkár. Ügyész: H a r math Lajos ügyvéd. , Választmányi tagok: a) B r a s s ó b ó l : Gencsy István kir. adófelügyelő Józsa Ferencz iparos, Kovács Károly törvényszéki biró, Lázár Gerő nagykeres kedő, Mayer József ügyvéd, Szabó Incze vasúti mérnök, Skita Mihály járásbiró, Vargyassy Ferencz fögymnásiumi igazgató s Vizy József törvényszéki b i r ó ; b) m e g y e i e k : Bartha Károly igazgató (Tatrang), Borcsa Mihály lelkész (Bácsfalu), Deák Sándor lelkész (Türkös), Fejér Gyula lelkész (Pürkerecz), Gödri J á nos ügyvéd (Hosszúfalu), Papp János tanitó (Zajzon), Masznyik Gyula lelkész (Hosszúfalu). Ezeken kívül vannak választmányi megbízottak: Sipos J á n o s közs. jegyző (Csernátfalu), Kiss Árpád lelkész (Csernátfalu). Mihályi Károly lelkész (Apácza), Szemerjai Károly igazgató (Krizba), Szabó László jegyző (BarczaUjfalu) s Pánczél István főszolgabíró (Predeál). E díszes nevekből s gonddal egybeállított választmány a f. közgyűlési év ben, 1886. okt. hó 17-én tartotta első rendes közgyűlését, melyen a központi választmányt S á n d o r József Litkár képviselte. Brassóban e közgyűlés nemzeti ünnep volt, első ily nemben, az egész napig tartott fölemelő ünnepélyességek által a szívben kitörölhetetlenül emlékezetes. Azóta tartott m i n d e n h ó n a p b a n g y ű l é s t , melyen a részvétel teljesen kielégítő. Ezen 10 ülésen hozatott összesen 74 határozat, melyek mind fogana tosítva is vannak. Az 1886. év okt. havának 17-ik napján nyitotta meg az általa létesített e l s ő m a g y a r k i s d e d ó v ó intézetet, melyben az első évben 120 gyermek járt s ezek között 23 német s 3 románajku. A gyermekek száma folyton sza porodik. A jul. 17-én megtartott vizsga igen kitűnően sikerült. Az 1887-ik év jul. havának l\ső napján nyittatott meg a m á s o d i k ó v ó i n t é z e t , Bolonya külvárosban, hol ez ideig mintegy 40 gyermek van beiratkoz va. Mindkét óvót a központ évi két-kétszáz írtján felül nagyobbára a magyar ság önerejéből tartja fönn. Ő Felsége a király 300 frtot adott ez óvóknak. Még egy h a r m a d i k ó v ó i n t é z e t létesítésén is fárad a választmány Bol gárszeg külvárosban, hol a magyarság a túlnyomó románság közé van beékelve.
A magyarság önérzetének ébresztésére a brassómegyei választmány nem zeti ünnepélyek rendezését határozta el s már 1887. m á r c z i u s 1 5 - é n nagy s általános ünnepélyt rendezett az összes brassói magyar egyletek közreműködé sével. Ez volt az első márcz. 15-iki ünnepély Brassóban, a mely most évrőlévre ismételtetni fog. Mily culturalis jelentőségűek Brassóban ez ünnepélyek, bizonysság rá, hogy az első márcz. 15-két K o s s u t h Lajos sietett Turinból kelt magasztos szavakkal üdvözölni. Az ünnepek ezéljából a választmány állandó márczius 15-ki bizottságot alkotott. Felkarolta a választmány a székely kivándorlás ügyét, mely kérdéssel ál landóan foglalkozik. Az erdélyi részekből legtevékenyebb részt vett a népfölkelési szükségletek beszerzése körül, a mennyiben Brassóra egyedül mintegy 35,000 frt áru szíjazati m u n k a esett. A fővárosi bazár dolgában is tevékeny részt vett, egyetemben a „Brassói kereskedelmi és iparegyesület "-tel, mely egylettel karöltve rendkívül sokat tett a választmány a vámháboru által sújtott határszéli iparosok félsegélésére. Ez egylet titkára a választmány titkára. Ujabban a választmány egy nagyobb vállalat létesítésén fárad, - - neveze tesen e g y k ö z m ű v e l ő d é s i és k ö z g a z d a s á g i c s a r n o k létrehozásán, mely nek tervezete m á r készen áll. E tekintetben most folynak a tanácskozások és készülődések. Alapos a remény, hogy a terv valósulni fog. A választmány magának külön ügyrendet és pénztárkezelési szabályzatot dolgozott ki. Tagdijakban befolyt legújabban 1885-ki hátralékból 50 frt, 1886. évi tag dijakból stb. 799 frt 38 kr. Az egyesületet érdeklő ügyekben dr. H a l l e r Károly működő alelnök két szer j á r t Brassóban, mely alkalommal választmány tagjaival értekezletek tar tattak. Az akczio megindításához igen gondos beadvány küldetett a központhoz, minek a segélyek kiosztásainál hatása meg is látszott.
V. Csikmegyei választmány. — Székhely: Csik-Szereda. — E székely végmegye választmánya M i k ó Bálint főispán, B e c z e Antal alispán és I m e t s Fülöp Jákó esperes igazgató vezetése alatt másfélév óta áll fenn. Ez idő alatt összesen hat választmányi gyűlés tartatott, melyekből a mult év második felétől a mostanig terjedő időre keltő esik. Egyik nov. 17-ikére, a másik f. évi jan. 26-ára. Az előbbinek tárgyai közül a legfontosabbat, s általában ezen egyleti évi tevékenységnek mintegy súlypontját képező ügyet, a segélyezésekre vonatkozó beküldött memorandum tartalmának megállapítása képezte, melyet, minél meg fontoltabb megbeszélés czéljából, a választmányi gyűlést megelőzőleg 5 tagból álló bizottság előleges eszmecsere tárgyává tett. Egyéb tárgyai voltak : a csík szeredai kisdedóvó egyesületnek kérése, hogy megyei választmány pénztárában visszamaradó 2 5 % - b ó l mérsékelt évi segély nyujtassék, s a pénzbeszedésre vonatkozó jelentések és határozatok. A j a n u á r i vál. gyűlés foglalkozásának kiválóbb tárgyait az 1886-dik év második felére vonatkozó jelenlés megállapítása, továbbá azon gondoskodás ké pezték, hogy a pénztár kezelésének és állapotának megvizsgálására 3 tagból ál ló bizottság küldetett ki.
A választmány saját külön „Ügyrendje" felhatalmazást tartalmazván, az elnökség számára, hogy a felmerülő ügyeket elnökileg ellássa, melyeket aztán a közelebbi vál. gyűlésnek bejelenteni tartozik: ez intézkedés magyarázza meg, hogy gyakoribb választmányi összejövetelre miért nem volt szükség. Ilyen uton nyertek elintézést egyebek között a népfelkelési felszerelés, a Sepsi-Szentgyörgyön rendezendő székely kiállítás, a Budapesten rendezett b a z á r ügyéről szóló megkeresései a központnak. A bazár ügyében kiváló szolgálato kat tett özv. L a k a t o s Jánosné a csíkszeredai felső leányiskola lelkes igazgatója. A csikmegyei választmány egyike azoknak, melyek a tagdijak beszedésé ben a legrendszeresebben s legerélyesebben j á r n a k el, hogy az E. M. K. E.-t is más magyar egyesületek sorsára jutni ne engedjük. Általában igen buzgó munkásaink P á l Gábor titkár és P e t r e s Antal pénztárnok urak, kik n e m szűnő lelkesedései dolgoznak a szent nemzeti ügy j a v á r a . A tagok gyűjtése jelenleg is folyamatban van, a mennyiben n é h á n y g y ű j tő iv még az ivtartók által kezeltetik; a megye területén lakó értelmiség azon ban nem nagy kivétellel m á r a tagok között van. A tagok száma 1886. aug. l-ig volt 16 alapító, 190 rendes és 4 3 párto ló. A gyarapodás azóta (ide nem számítva a gyergyóvidéki fiók körébe eső ta gokat) 5 alapító, 40 rendes és 16 pártoló tag. A segélyezések tervének megállapítása alkalmával az igazgató választmány hálásan vette a csikmegyei választmány férfias őszinte átiratát, melyben sietett aggodalmainak nyílt kifejezést adni, alkalmat adván az által a központnak az a g g o d a l m a k eloszlatására, a mi nem csak szóval, hanem mint azt a való ság is bizonyítja, t é n y l e g meg is történt. A tisztikar következő: Elnök: M i k ó Bálint főispán. Alelnökök: B e c z e Antal alispán, I m e t s Fülöp Jákó főgym. igazgató, esperes. T i t k á r o k : P á l Gá bor fögymn. tanár, dr. B e t e g Antal ügyvédjelölt. J e g y z ő : T. N a g y Imre ta nár és szerkesztő. Pénztárnok: P e t r e s Antal megyei pénztárnok. Ellenőr: S a l a m o n Alajos kir. adóhivatali ellenőr.
1. Gyergyóvidéki
kör.
— Székhely: Gyergyú-Szent-Miklós. —
Elnök: M i k ó Árpád orsz. képviselő. Társelnök: K i s Antal ny. honvéd ezredes. Pénztárnok: B e n e d e k György. Jegyző: ifjú P u s k á s Lajos. Eddigi tevékenységét főleg az erőgyűjtésben összpontosította.
VI. Fogarasmegyei választmány. — Székhely: Fogaras. —
Elnök: Horváth Mihály főispán. Alelnökök: Rottler József, Pánczél Ká roly. Jegyzők: Váró Benjámin, Borosnyai Béla. Pénztárnok: Fleissig Gyula. A választmánynak van négy alapító, 106 rendes és 10 pártoló tagja. Az ipái-mozgalomban elnök buzgó közvetítésére Fogaras kiváló figyelem tárgya lett. Többen részt vetlek a fővárosi b a z á r b a n ; a népfölkelési fölszerelé sekből pedig S z ő c s István 4169 frt áru szíj-munkát vállalt, melyek oly jók voltak, hogy az átvevő bizottság egyhangú elismerését vívták ki.
VII. Háromszékmegyei választmánySzékhely: Sepsi-Szt.-György.
Hazánk legkeletibb megyéjében 1886. folyamán alakult meg a választmány a megye székhelyén, S e p s i - S z e n t g y ö r g y ö n , hol 1887. aug. 28-án az E. M. K, E. második rendes közgyűlése foly.
xxxvrri E megye területén önálló választmány a K é z d i-V á s á r h e 1 y városi s önálló kör az e r d ő v i d é k i , mely utóbbi levelezéseit — a megyei választmány nyal való megegyezés folytán — a kolozsvári központtal szintén közvetlenül végezi. A megyei választmány első nagyobb ténykedése maga a hazafias lépés, melylyel az E. M. K. E. közgyűlését, mihelyt, erre a legelső alkalom megnyílt, körébe meghívni sietett, alkalmat adva ezáltal a r r a is, hogy a f ' ő v á r o s i i r ó k és m ű v é s z e k e r d é l y i n a g y l e r á n d u l á s a , melynek végczéljául a szé kelység megismerése szolgál, épen a lerándulok által óhajtott irányban sikerül hessen. Ez az első közgyűlés az egyesület megalakulása óta Kolozsváron kivül, s a körülmény nyújtása, hogy az anyaállamból jövő egyesületi tagok és vendé gek a székelyföldet láthassák, elsőrendű culturalis ténykedés, midőn az E. M. K. E. kifejezett végczélja é p e n : a székelységnek az anyaállam magyarságával való társadalmi összecsatolása. A közgyűlés alkalmára a megyei választmány s z é k e l y - i p a r é s m e z ő g a z d a s á g i k i á l l í t á s t rendezvén, e nagy és nehéz munkával is a jelzett szellemben vett közművelődési czél van szolgálva s pedig első sorban bemutat tatván az irók és művészek társaságának és az országból mindenünnen össze sereglett tagoknak az összes székely megyék ipari és mezőgazdasági productumai: ezzel egyfelől a székelység közeledik az önismerethez, másfelöl a nemzet összesége ismeri föl a székelységet, melynek fürdői érdekében egy Kárpát-egy let alakítása az egyesület egyik legközelebbi teendője. Erőteljes támogatást nyújtott e megyei választmány az egyesület ipari mozgalmaiban, különösen a népfelkelési fölszerelések szállítása ügyében. A sepsi szentgyörgyi csizmadiáknak 5000, a kézdi-vásárhelyieknek 15.000 frt áru bakkancs szállítmány juttattatott az E. M. K. E. által, mely szállításban székely iparosaink ugy az anyag jósága, mint a munka ponlossága állal becsületet sze rezlek maguknak is, az erdélyrészi kisiparnak is általában. A sepsiszentgyör gyi szíjgyártók együttesen vállalkoztak a brassóiakkal. Tárgyalta az igazgató választmány a sepsi-szentgyörgyi szövő részvénytő ke befektetés által való emelésének kérdését is, azonban a közgazdasági osz tály indokolt javaslatára egyelőre csak az erkölcsi propagálás mellett kellett maradni, nem bírván még az egyesület akkora tőkét, hogy egyszerre 25 - 40,000 frt tőkét, a mennyire okvetlenül szükség volna, ez üdvös s nagy hivatásu tár sadalmi vállalatba befektethessen. A tisztikar névsora következő: Elnök: P ó t s a József tőispán; alelnök: U j v á r o s s y József és S e e t h a l Ferencz; titkár: V á j n a Miklós, pénztárnok: F o r r ó B é l a . Választmányi tagok: báró A p o r Gábor, báró S z e n t k e r e s z t y Béla, id. T o m p a Miklós, G á b o r Péter, H e n t e r Béla, H o l l a k y Ál illa. S z o tyori N a g y Károly, S z e n t i v á n y i Miklós, Z a t h u r e c z k y Gyula, S é r a T a más, D a m o k o s Albert, D á m o k o s János és D e á k Sámuel. Munkás szellemünk itt maga az elnök, ki, hogy elsőrendű állásában Há romszékmegye közgazdasági és culturalis fülvirágzására minden leheletével mi ként munkál, bizonyítja a beterjesztés is, melyet a megye viszonyairól az egye sület fölkérésére nagyszabású javaslatként nyújtott be a központhoz. Hálás köszönettel soroljuk föl e helyen, hogy a székely kiállításhoz e je lentés elkészüléséig, — a u g . l-ig — hazafias áldozatokkal járultak : a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 100 frt segélylyel, 10 drb 20 frkos arany nyal j u t a l m a k r a ; a brassói kereskedelmi és iparkamara 100 frt segélylyel és 5 drb 20 frkos aranynyal;, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara jutalmakra
XXXJX 10 frttal; az erdélyi gazdasági egylet, jutalmakra 5 0 írttal; Csikmegye törvény hatósága ugyancsak jutalmakra 10 drb 10 frkos aranynyal, mig a székely m ű velődési és közgazdasági egyesület 250 frt jutalmon felül kiállítás és alkal mi ismertetés végett rendelkezésre bocsátotta és saját költségén kiállította a m a rosvásárhelyi székely-iparmuzeum azon tárgyait, melyek a székely iparra t a n u ságosak. A közlekedésügyi miniszter a m. kir. államvasutakon a tárgyak szállí tására 5 0 % kedvezményt engedélyezett.
1.
Erdővidéki
kör.
— Központ: Baróth. (Onállólag működik.) —
Ez évben hatásköre területe szabályosan körüliratott, mi a körrel, az udvarhelymegyei, valamint a háromszékmegyei választmánynyal való ismételt iratváltásra adott okot. Elnök: B a r t . h a Sándor. Titkár: R é v a y Pál és Z ö l d Sándor. Pénztár nok : dr. H a j ő s Béla. Az erdővidéki ifjúság a kör kezdeményezésére f. év jul. 31-én Bibarczfal ván az E. M. K. E. javára tánczmulatságot rendezett, mely 25 forintot jöve delmezett.
3. Bodola-nyéni fiók. Elnök: Puskás Lajos. Titkár: Csulak Lajos. P é n z t á r n o k : Mátyás Lajos. Jegyző: Vén Árpád. E kis fiók a taggyüjtés terén szorgalmasan működik. Területe egyike az egyesület által felölelt pontoknak.
VIII. Kézdi-Vásárhely városi választmány. Egyike legkorábban alakult választmányainknak, mely az iparkérdések ben megbecsülhetetlen szolgálatol tett a központnak. Tartott 3 választmányi- s egy közgyűlést, melyeken nagyobbára a központi igazgató választmánytól érkezeit ügyek nyertek elintézést. Az 1886. decz. 12-én tartott közgyűlésen indítvány folytán határozatba ment, hogy S o ó s m e z ő n egy magyar iskola és óvoda létesítése iránt a vá lasztmány, illetve elnökség a szükséges lépéseket tegye meg. Eziránt az elnökség a kellő adatok befejezése után munkálatot készített, melyet az igazgató választmányhoz belerjesztett. Az ezen naptári évre esőleg két választmányi ülés tartatott, melyekben kebli ügyek, a központi igazgató választmányától érkezett leiratok és megkere sések intéztettek el. Ezek közt kiváló helyei foglal el a kézdivásárhelyi iparo sok által a katonaság számára szükségelt iparczikkek készíttetése iránti közve títés eszközlése, miben M o l n á r Józsiás elnök volt lelkes és lankadhatatlan mun kása az egyesületnek. Összesen 3000 pár bakkane.s adatott 15.000 frt értékben a kézdi-vásárhelyi csizmadiáknak, kik Romániából jöttek haza a munka hirére s kiválóan kifogástalan inunkat szállítói lak. A tagok száma 7 alapító, 75 rendes, 31 pártoló. Elhunytak a rendes tagok sorából: B a l o g Izsa és K e l e m e n István kir. törvényszéki bírák. A tisztviselők és választmány tagjai következők: Elnök: M o l n á r józsiás. Alelnök: F e j é r Károly. Titkár : ü o b a y János, G y ö n g y ö s i István. Pénztárnok:
N a g y Ferencz Választmányi tagok: Székely János ref. pap.Benkő Pál, id. Tóth István, Nagy József (szeszgyáros), Benkő Sándor, Kovács István, Sándor Kál mán, Szigyártó Izidor, Kökösy Károly, br. Bánffy Zsigmond, Zajzon Lázár.
IX. Hunyadmegyei választmány. — Székhely: Déva. — Gróf K u u n Kocsárd lelkes példájára s Kénosi S á n d o r József kir. köz jegyző kitartó fáradozására hatalmas taglétszámmal indult meg a hunyadmegyei magyarság az E. M. K. E. zászlója alatt. Hunyadmegyében, hol minden 20-ik ember magyar, 47 alapító, 339 ren des, 90 pártoló tag iratkozott föl, mihez járult 1886-ban szaporodás: 1 alapító, 38 rendes, 2 pártoló tag, 1887-ben szaporodás 38 rendes s 2 pártoló tag. Öszszesen tehát 609 a tagok száma. Beküldetett a központba eddigelé 4579 frt 55 kr., ideiglenesen elhelyez tetett a dévai pénzintézetekben 1147 frt 9,9 kr., a hátszegi takarékpénztárban 579 frt 78 k r , a mi összesen 6360 frt 62 kr. behajtott követelést tesz ki. Igen rendszeres fiók-szervezettel bir, melynek a megyei választmánynyal együtt való eló'számlálása itt következik: Tiszteletbeli elnökök; Gróf K u u n Kocsárd, Gróf K u u n Géza. Társ-elnök: báró J ó s i k a Géza. Alelnökök: Dr. S ó l y o m - F e k e t e Ferencz, R é t h i Lajos. P é n z t á r n o k : Kénosi S á n d o r József. Titkárok: M a j 1 a n d Oszkár, K o l u m b á n Samu. Választmányi tagok: Barcsay Kálmán, Barcsay Béla, Dobay Károly, Duka Achil, Hetyei Gábor, Jankó János, Issekutz Antal, ifj. báró Jósika Lajos, Kenderesi Ernő, László Ignácz, László Zsigmond, Lázár Farkas, Lengyel Ger gely, Molnár Sándor, Pogány György, Porzsolt József, Kénosi Sándor Miklós, Szitás János, Szőcs Sándor, Tajcsek Ferencz, Téglás Gábor. Számvizsgálók: Andersen László, Kéz József. Ügyész: Lázár György. 1. A l g y ó g y i
kör.
Tiszteletbeli elnök: Gróf K u u n Kocsárd. Elnök: B a l o g József. Pénztár nok: Kénosi S á n d o r Lajos. Titkár: J a k a b Mózsa. Választmányi tagok: Velicska Lajos, Koncz Imre, Fried Eszkelesz, Bányai Lajos, Simon Zsigmond, Varga József, Újvári Gyula, Márton Gyula, Henning György, Izrael Mór. 2. N a g y á g i k ö r . Elnök: H ü t t l József főbánya-tanácsos. Alelnök: P r o c u p e k P é n z t á r n o k : H e r m a n n Vilmos. Titkár: R é v a i Károly.
Sámuel.
3. P i s k i i kör. Elnök: Daravári P a u l e Iván. Titkár: S z a t h m á r i L i c h t e n s t e i g e r József.
Elek.
Pénztárnok:
4. Körösbányai kör. Elnök: M a r k o s i László. T i t k á r : K o n c z Domokos. Pénztárnok: b ó István.
Sza
XLI 5. Szászvárosi kör. Elnök: B á g y a Zsigmond. Alelnök: D ó z s a Dénes. T i t k á r : Dr. K o r b e r Endre. Pénztárnok: D e á k Gerö. A szászvárosi kör alelnöke, F ü l ö p Géza szászvárosi ev. ref. lelkészszel, igen szép és igen fáradtságos áldozatot hoztak a népíölkelési fölszerelések ügyében, midőn élére állván a szíjgyártó és csizmadia kisiparosoknak s vagyonukkal állván jót értök, képesítették őket, hogy 10,314 frt áru m u n k á r a vállalkozzanak, me lyet igen jó minőségben állítottak ki. Valóban ily társadalmi támogatás nélkül kisiparosaink soha meg nem tanulták volna a kincstári vállalkozás eljárásait.
6. Petrozsényi kör. Elnök: H o l l a k i Arthur.
T i t k á r : N a g y Miklós. P é n z t á r n o k :
Vagner
Henrik.
7. Hátszegi kör. Elnök: Gróf T h o r o c z k a y Miklós. Alelnök: N e m e s Sámuel. Titkár : J á n ó Albert. P é n z t á r n o k : H e r c z e g Ignácz. 8—10. A b r á d i , m a r o s - i l y e i és p u j i körök még nem alakultak meg. Nagy szolgálatot tesz a „Hunyad" társadalmi lap.
X. Vajda-Hunyad városi választmány. E kis őrszemünk az országrész végső délnyugati szögletében — még ta valy alakulva — lelkes és buzgó munkásságot fejt ki. Folyó év márcz. havában közgyülésileg újjá alakulva, a társadalmi moz galom érdekében egészséges szervezetté osztotta be magát, midőn külön-külön elnök alatt 7—7 tagból állólag: 1. színielőadás rendező, 2. zeneestély rendező, 3. felolvasásokat rendező, s 4. társas estélyeket rendező csoportokat küldött ki, melyeknek munkarendje szabályszerűen megállapittatott s melyek olcsó estélyek rendezése által még a szegényebb sorsuaknak is lehe tővé teszik az ily exponált vidékeken olyannyira szükséges társadalmi érintke zést, a melleit, hogy a szavalatok, fölolvasások stb. által fokozatosan művelőleg is hatnak reájok. A választmány igyekezett a város minden számottevő polgárát tagul nyer ni meg; részt vett a fővárosi erdélyi bazárban, s azon indítványa által, hogy az erdélyrészi kincstári bányáknál és kohóműveknél az egylet számára látoga tó-könyvek helyeztessenek el, új gyűjtési forrást fedezett föl az ügynek. Rendes tagjai száma 76, a pártolóké 40, mely szám együtt a tagoknak ez évben épen megkétszereződését mutatja. Rendeztetett — hadd álljon itt ügyes gyakorlati példa gyanánt! — márezius 13-tól máj. 7-ig két 10 kros és egy 15 kros beléptidiju társasestély ; két 10 kros és egy 15 kros felolvasó estély; egy 30 kros zeneestély és egy színielőa dás, melyek fillérekből 99 frt 29 krt jövedelmeztek. Rövid szünet után aug. hó 10-én egy társas kirándulás rendeztetett, mely ismét 3 frt 44 krt mutatott föl. Elnök: M á r k u p Ferencz m. kir. vasgyári mérnök. Alelnök: B e r i v o y János földbirtokos. Titkár és jegyző: Csiksomlyói C s i k y Antal m. kir. vasgy. s. mérnök. Pénztárnok: Dr. J u c h o Ferencz gyógyszerész.
V á l a s z t m á n y i t a g o k : Várady Bertalan főszolgabíró, Tornya Sándor m. kir. járásbiró, Hajtmann Pál m. kir. állami vezértanitó, dr. Büehler Mór m. kir. vasgyári orvos, Benedikty József földbirtokos, Butsy József város-kapitány, Dósa Károly m. kir. aljárásbiró, Gál Sámuel ref. lelkész, Mátyásy József keres kedő, Strausz Nándor szolgabíró, Szállasy Miklós kereskedő, ifj. Török Antal városi tanácsnok, Vadas Gyula m. kir. erdész, Nehéz János m. kir. állami ta nító, özv. Mátyássy Zsófia magánzónő, Tornya Sándorné jbiróné, özv. Strausz Jánosné kereskedőné, Schulcz Józsefné gyárosné, Bőhm Róza és Ludvig Erzsé bet m. kir. áll. tanítók, Csiksomlyói Csiky Antalné mérnökné, Zuuly Albertné magányzónő, Hajtman Pálné tanitóné, Frischholcz Árpádné segédszolgabiróné.
XI. Kis-küküllőmegyei választmány. — Székhely: Dicsö-Szent-Márton. —
A megyei választmány, melynek területén lelkes nőválasztmány is műkö dik, még csak i d e i g l e n e s e n van megállapítva. E l n ö k e : Gr. Bethlen Gábor. A l e l n ö k : Frits Eezső. T i t k á r : Csató Gábor. P é n z t á r n o k : Nyárádi Dénes. J e g y z ő : Szabó Mihály. T a g o k : Gr. Bethlen Árpád, gr. Haller Jenő, hilibi Gaál Domokos, Gyár fás Lajos, Pekri Sándor, Gerendy István, Gáspár György, Fekete György, Kódiger Árpád, Székely János, Pekri Gábor, Horváth Albert, Apáthi Péter, Ko vács Elek, Kinizsi Mihály. A megyei választmány alatt álló fiókok 1) a d i c s ő s z e n t m á r t o n i (elnök F r i t s Eezső); és 2) a h o s s z ú a s z ó i (elnök Gyárfás Károly); alaku lóban van a r a d n ó t h i üók és terveztetik egy b a l a v á s á r i fiók, vagy kör. Önálló választmány a megye területén az Erzsébetvárosi. Tagok dijai buzgón szedetnek be. Elhalt Thurótzy Pál 100 frtos alapító tag. Nagyobbmórvü működési terv a választmány részére még nincs megálla pítva, mert az a végleges megalakulás után lesz foganatba véve. Egyelőre a taggyűjtés és az egylet czéljára rendezett mulatságok stb. gyámolitása volt a czél; annyival inkább, mert a culturegyleti 10,000 forintos alapítvány rovatai útján való fedezése most van folyamatban. A megyei választmány folyó év szeptember havában fog végleg megalak i t t a t n i ; midőn rendszeres működési terv is lesz kidolgozva ós a jövő évben foganatba véve.
XII. Erzsébetvárosi választmány. E l n ö k ; Dr. Wolff Bogdán, orvos. A l e l n ö k : Gilyén Lajos, kir. járás biró. A l e l n ö k : Avedik Lukács, plébános. T i t k á r : Issekutz Viktor, ügyvéd. P é n z t á r n o k : Szenkovitu Lajos, kereskedő. J o g t a n á c s o s : Markovich Já nos, ügyvéd. J e g y z ő : Gorove János. Á taggyüjtés terén buzgó munkálkodást fejt ki.
XIII. Kolozsmegyei választmány. — Központ: Kolozsvár. —
Egyike azon választmányoknak, melynek területén legtöbb culturalis föl adata s e czélra számos már megalakult fiókja van. E közgyűlési évben újraalakuló s szervezkedő közgyűlést tartott.
ispán, Imre.
E l n ö k : Báró Jósika Samu, főispán. A l e l n ö k : Gyarmathy Miklós, al Báró Bánffy Ádám birtokos. P é n z t á r n o k : Hóry Béla. Ellenőr: Duha Körei és fiókjai itt következnek:
1. Kalotaszegi kör. — Központ: Bánffy-Hunyad. —
A kör 1886. február 28-án alakult meg 16 alapitó, 47 rendes, 3 pártoló taggal. T i s z t e l e t b e l i e l n ö k : Br. Jósika Samu. E l n ö k : Gyarmathy Zsigmond. A l e l n ö k ö k : Barcsay Domokos, Szabó Gyula. P é n z t á r n o k : Koleszár Lajos. J e g y z ő : Bálás János. V á l a s z t m á n y i t a g o k : Máthó János, Gajzágó Antal, Agh Ferencz, Telegdy Károly, Berger Adolf, Csákány István, Király György, Bavasz György, Keresztes Sándor, Gothárd Zsigmond, Ignácz Károly, Bod László, Fekete Já nos, Bágyi Miklós, Királyi József, Schweiger Nándor, Veress Mihály, Lőb E n sel, Kovács Károly. Az I-síi választmányi ülés 1886. jun. 9-én tartatott meg, a Il-ik 1886. nov. 13-án, utóbbi ülésen, melyen Koleszár Lajos áll. isk. igazgató, jegyzői tisz tét letéve, pénztárnoknak választották meg, a tényleges élet megindult; ujabb 23 tag jelentetik be s a központból kiküldött kérdőpontok nyomán a választ mány a munkaprogrammba fölvétel végett ajánlja a magyarókereki ev. ref. is kola ügyét, melyről Koleszár Lajos személyes kiszállás alapján kimerítő jelentést és indokolt ajánlatot terjesztett be. A tagok száma jelenleg: 18 alapitó, 84 rendes és 3 pártoló. Összesen 105 tag, kik mellett bárczakönyvvel számos gyámolitó gyűjtetett.
2. Gyalui kör. A fiókegylet ez évben is az erők gyűjtését, a közérdekei!sóg felköltését tűz te feladatául. Sikerült a gyalui kis iparosokat ez ügynek megnyerni, kik két tánozmukitságot rendezve 88 frtot számoltak le, meíy összeg takarókpénztárba lett elhelyezve, mig 100 forintra kinövi magát, akkor a gyalui iparosok alapitó tagsági díját fogja képezni. Ezen kívül más kisebb adományokat elhallgatva 1(1 frt 50 krt küldött a központba, mint egy magán mulatság alkalmával öszszejött adományt. A tagok száma 44, melyből alapitó 6, rendes tag 38. E l n ö k : üeési Gyula, ref. lelkész. P é n z t á r n o k : Csákány Ádám. J e g y z ő : Finta Endre. V á l a s z t m á n y : Péchy Elek, Garami Róbert, Bócz István, Dr. Sigmund József, Hankó Antal, Beteg Márton. 3. A l m á s v i d é k i
kör.
— Központ: Hidalmás. —
S o m b o r y Lajos elnöklete alatt tevékenyen működött a tag- és pénzgyűjtés, valamint a működési terület pontos rendbe szedése terén. Az akczio megindításához kidolgozott javaslattal járult, minek következ ményű, hogy Magyar-Xagy-Somboron fölállítandó iskola számára a központ 700 frt befektetést s tanitó fizetésre 10 éven át adandó évi 275 frtot szavazott meg. Igaz köszönet illeti S o m b o r y Lajos elnököt, ki nem csak buzgón ve zette e kör ügyeit, hanem a jelzett iskola fölállításában maga részéről az is-
XLIT kolai helyiség fölépítése végett szükséges helyiséget, illotve belsőséget, hol egy úttal gyümölcsiskola is létesíthető, 1—2 holdnyi kiterjedésben, nemkülönben az épület számára szükséges 12—2'> szál tölgyfát ingyen ajánlotta föl. T i s z t e l e t b e l i e l n ö k : Gróf Bethlen Ödön. E l n ö k : Sombory Lajos. A l e l n ö k : Hatfaludy Mór, Bányai Mihály. J e g y z ő : Ballá Károly, P é n z t á r n o k : Császár Sámuel.
4. Türe-kapusvidéki kör. — Ülés helye esetről esetre határoztatik meg. —
E l n ö k : Bonis István. A l e l n ö k ö k : Simay Ferencz ós Lázár István. T i t k á r : Valler József. J e g y z ő : Sanda György. P é n z t á r n o k : Ifj. Bene dek Sándor. E l l e n ő r : Kiszely László. Van 53 tagja. Főmunkásságát az erőgyűjtésre fektette.
5. Tekevidéki kör. — Központ: Teke. — T i s z t e l e t b e l i e l n ö k : Gyulay Bichárd. E l n ö k : Gyárfás Benedek. T i t k á r : Beinbold Arthur. J e g y z ő : Győrffy József. P é n z t á r n o k : Gyulay Miksa. E l l e n ő r : Gombos Sándor. J o g ü g y i t a n á c s o s : Szilágyi Sándor,
6. Egeresvidéki kör. — Központ: Egeres. —
E l n ö k : Biró András. A l e l n ö k : Fekete Bogdán. J e g y z ő : Ábrahám Antal. P é n z t á r n o k : Polik József. V á l a s z t m á n y i t a g o k : Merza Márton, Binder Hermán, Felvinczi György, Vetési Imre, Bitai Kálmán. Tagjai száma 25. Eddig főleg az erőgyűjtésre szorítkozott.
XIV. Kolozsvár városi választmány. D e á k y Albert alelnök buzgó vezetése alatt a Kolozsvár városi választ mány — egyike a legutóbb alakultaknak — rövid időn első sorba került. Az 1886 évi febr. 28-ik napján tartott gyűlésen indult meg a választ mány megalakulásának eszméje, mely alkalommal kandidáló bizottság külde tett ki. A kiküldött kandidáló bizottság ajánlatára 1886 mártius 7-kón tartott gyűlésen a választmány a következőleg alakíttatott m e g : Elnök: F e r e n c z József püspök, alelnökök: dr. J e n e y Viktor, D e á k y Albert. Vál. tagok: B o g d á n István, dr. F a r k a s Lajos, G i r s i k János, II o rv á t h Ákos, N a g y Lajos, dr. N a g y Mór, S z a b ó István, dr. S z á s z Béla, Tauffer Ferencz, T ö m ö s v á r y Miklós, V i r á n y i István és dr. V ö r ö s s Sándor. Jegyzők: Á r k o s s y Gyula és S z e n t k i r á l y i Kálmán. Számvizsgá lók: S z i l á g y i Béla, S z a b ó Ádám. Pénztárnok: H i n c z György, Ellenőr: S z ő o s Géza. Jogtanácsos: P o l c z Eezső. Az 1886 okt. 30-án tartott vál. gyűlésen a választmányba Kuszkó István t i t k á r n a k , az 1887 jun. 4-diki gyűlésen pedig dr. H a l l e r Károly, dr. F e r e n c z i Zoltán, dr. H e g e d ű s István, P e t e l e i István és dr. C s o r u á t o n i Gyula vál. tagoknak választattak meg. #
XL? A választmánj az alakulás óta, pontosan minden hó első szombatján d. u. 5 órakor a város házán, tartott 8 választmányi gyűlést, tárgyalt 40 jegyző könyvi ügyet. Dr. II i n c z György pénztárnok a központ által á t t e t t s a pénztárkezelésre vo natkozó nyugtákat, ügyiratokat, számlakönyvet, női filléres gyűjtések számláit át vévén, megállapittatott a különös holyi viszonyokhoz alkalmazott pénztárkezelési módozat, mely a fiókok által vezetendő incassora alkalmas mintául szolgálhat. Az országos mozgalom központi városa gyanánt jövedelmi íorrások szer zésére és felhasználására kiváló figyelmet fordított e választmány, s e t e k i n t e t ben részletes megvitatás alá kerültek a számbavehető módok és körülmények. Mint kiváló sikerű s a kolozsvári társadalmi érintkezést a lefolyt télen á t egészen új oldalról élénkké tett rendezésről kell ezek közt elsősorban a P o t e l o i István által rendezett társasestélyekrol megemlékeznünk. A választmány által fölkéretve, készséggel vállalkozott valamely rendezésre s D e á k y Albert alelnök. H i n c z György pénztárnok, M a t s k á s s i Pál, gróf T e l e k y László, V a r r ó László, H i r s c h l e r Ödön, K o r b u l y József ós S z a b ó Gyula urak ból bizottságot alakítva, 4 estély tervét alkotta meg, melyekre közreműködőkül: S z á s z Domokos, J a k a b Ödön, Á g a i Adolf, G y a r m a t h y Zsigánó, G e r ő Lina,dr. P u r j e s z Zsigmond,dr. H e g e d ű s I s t v á n , B a r t h a Miklós, B a r t h a Mik lósné, H e g e d ű s Sándor, dr. S z á s z Béla, E j s z a k i Károly, T e l e k i S á n d o r gr., K i s s K a t a , H o r v á t h Gyula, S z á s z Gerő, M i k s z á t h K á l m á n , G e i g e r Albert, De G e r a n d ó Antónia, H. K i s s Paula úrnőket és urakat sikerült m e g nyerni. A háziasszonyi tisztet esfólyenként báró J ó s í k a - W a l d e c k Valéria, T i s z a Lászlónó, De G ó r a n d ó Antonina, S i g m o n d Dezsőné vállalták el. Semmi sem természetesebb, mint hogy e szellemesen s egymással összefüggőleg rendezett estélyek rendkivülileg látogatottak voltak. A felolvasásokon, zenei elő adásokon, társas-játékokon kivül volt tombolajáték is, melyhez pénzbeli adományok és nyeremény tárgyak küldésével Kolozsvár közönsége hozzájárult. A négy es tély egy ötödikkel is megtoldatott. Dr F a b i n y Budolf egyetemi tanár ur ugyanis szives volt a négy estélyre szóló jegyek tulajdonosait a vegytani inté zet nagy termében „a s z i n e k b i r o d a l m á n á t " érdekes és tanulságos előadásban részesíteni. „Eleven Hirlap" czimen az egyik estélyen szóval el mondott újság szerkesztetett B a r t h a Miklós vezetése mellett. Az estélyek szokatlan anyagi eredményt, 1806 frt 20 kr. tiszta bevételt eredményeztek egyesületünknek, mi mellett azonban első a határtalan erkölcsi siker. Annyi előkelő és nagy név résztvevőse, kik közül legtöbben áldozatot s fáradságot nem kímélve utaztak Kolozsvárra, az E. M. K. E. fényét, zászlóját tette még ragyogóbbá, dicsőségesebbé! Itt is legmélyebb köszönetet mondunk a közreműködőknek, rendezőknek egyen-egyen a kedves emlékezetes estélyekért, melyeket eredeti összeállításokért s rendezésűkért Petelei-estélyeknek bízvást nevezhetnénk. Jövedelemszerzés tekintetéből más irányban folytatott tárgyalásai a vá lasztmánynak idő rendjén szintén megoldás alá fognak kerülni, kimondotta pl. a választmány azt is, hogy kötelességének ismeri, minden Kolozsvárit egészben vagy részben az E. M. K. E. javára rendezendő mulatságba, mutatványba s t b . segítőén, esetleg annak természete szerint ellenőrzőén is befolyni. A választmány működése alatt az egyletbe dr. H i n c z György és dr. V ör ö s s Sándor urak léptek be 100—100 írt. alapitványnyal alapitó tagokul. Munkaprogramm kidolgozására G i r s i k János elnöklete alatt dr. F a r k a s Lajos, dr. N a g y Mór és P o l c z Rezső kiküldetvén, a bizottság a jan. 8-án tartott gyűlés elé 13 pontból álló helyi programmot terjesztett be, a m ;
XLTI egyhangúlag elfogadtatván, pontjai mielőbbi megvalósítása végett megfelelő in tézkedés történt. Mindjárt az 5. pontot képező n ö v e n d é k e k - c s e r é j é n e k gyakorlati megvalósítása iránt az elnökség, s dr. F a r k a s Lajos és B o g d á n Ist ván küldetett ki, kikhez a közp. igazgató választmány részéről még B a r t h a Miklós alelnök, dr. C s e r n á t o n i Gyula jegyző és G a m a u f Vilmos küldettek ki. A közönség hirlapilag hivatott fel növendékek csere-ajánlására s ennek kö vetkeztében már is többen jelentettek be elhelyezendő növendékeket. A vidé ki választmányok mind megkerestettek ez ügyben s elhatároztatott, hogy szász és román lapokban is fölhivatik a szülők figyelme tanuló gyermekeinek nyelvelsaiátitás végett kölcsönös kicserélésére. A munkaprogramm 6. pontját képező névmagyarosítás előmozdítása te kintetéből dr. S z a b ó Gyula, K ő v á r i László, P o l c z Rezső és S a l a m o n Antal tagokból álló állandó bizottság küldetett ki. Az u. n. jó ponyva (Méhner-féle vállalat) érdekében a központi igazgató választmány már régóta óhajtván valamelyik fiók által kísérletet tenni, a Ko lozsvár városi választmány első sietett e tekintetben a kérdést kezébe venni. Mindenekelőtt megbírálván az eddig megjelent füzeteket, a közp. választmányt felkérte, hogy a kiadó-vállalat bizottságánál hasson oda, mikép az ily népszerű olvasmányok írására az erdólyrészi viszonyokat ismerő irók is kéressenek fel. Egyúttal a központban rendelkezésre állott népszerű olvasmányokat tartalmazó füzetekből 2000 darab kéretett, melyek az idei vizsgák alkalmával az összes helyi elemi- és népiskolák közt az igazgatóságok által kiosztattak. Az apró füzetek kitűnő hatást gyakoroltak a gyermekekre, kik pár óra múlva már kí vülről reczitálták a szépbe rejtett hasznos erkölcsi elveket. A főhatás azonban, mely a tulajdonképi czél volt, t. i. az alsó néposztálybeli szülőkkel ily utón való megismertetése e ponyvának, csak ezután következik. Több száz füzet adatott a városi fizetéses tűzoltók könyvtárának. Tiz n a p r a terjed egy-egy tűzoltó szolgálata, mely idő alatt még templomot sem látogathat, azután is csak egy szabad napja van. E többnyire családos emberek szellemi foglalkoztatására lehet-e jobb ú t ? — A választmány határozata folytán o népies olvasmányokból a kórház, gazdakörök, szegények háza, s a javító intézet nö vendékei között fog még több példáüy szétosztatni, s a népnek keze ügyében eső helyeken, kiskereskedésekben, árubódékban stb., egyelőre a lehető legolcsób áron megfelelő mennyiség közönséges ponyvára vettetni. A munkaprogramm 2-dik pontja értelmében, nő- választmány megalakí tása ügyében is megkezdődtek az intézkedések. Tervbe vétetett, hogy elnök és 6 alelnök és kiterjedt számú választmány választassék. Az ügy rövid idő múl va egy rendkívüli választmányi gyűlés elé kerül, s a megalakítás megtörténik. Az érdeklődők között már eddig is osztattak ki a filléres s más gyűjtéshez szükséges ivek és könyvek^ A népfelkelési felszerelési ipar-czikkek ügyében a helyi iparosok érde keinek előmozdításával és tájékoztatásával a választmányból B i n d e r Lajos, dr. H i n c z György bízattak meg. Összesen 10,320 fit áru munkát kapott a csizmadia-ipartársulat (az egyesületnek 200 frttal alapitója) s feladatát dicsé retesen oldotta meg.
XV. Kolozsi választmány. E l u ö k : Z a b u l i k László. J e g y z ő : M a l a c h o v s z k y Máté,
B e n e d e k János. P é n z t á r n o k :
XLVlI Igen lelkesen indult választmány, mely az erőgyűjtés mellett, Kolozs cul turalis viszonyait kimerítően feltüntető munkálatot küldött be a központhoz. Tervbe vett egy óvót a „Kerkápolyi-alap -ból. a
XVI. Maros-Torda megyei Maros-Vásárhely városi választmány. — Székhely: Maros-Vásárhely. —
Maros-Tordamegye Maros-Vásárhely sz. kir. várossal képezi az E. M. K. E. összes culturalis munkatervének kiindulási helyét, hadi központját. Egy erős választmány itt föltótlen szükség. Meg is vau. A megye és város együttesen alkotott választmányt, mely e közgyűlési év ben is nem lankadó buzgalommal dolgozott. Tartott az idén 4 választmányi ülést, melyeken elintéztetett összesen 2 9 tárgy. Ezek közül fontosabbak voltak: 1. Az 1886 év nov. 11-ről fölterjesztés az igazgató választmányhoz, a választ mány állapotáról, tagjairól, a gyűjtött összegekről. Ugyanakkor fölterjesztés a megye területén levő culturalis intézmények közül azokról, a melyek inkább se gélyezésre vannak szorulva; 2. Az oct. 5-iki ülésről felirat az igazgató választmányhoz az erdólyrészi jobb nevű, megbízható, szövetkószitő czégek megismertetése i r á n t ; 3 . Az igazgató választmány 1772—887 számú javaslatának a népkönyv tárak, olvasókörök szervezése iránt, s a népkönyvtárakban használható könyvek jegyzékének a vétel után azonnal való előterjesztése. A választmány megalakulása óta birt 544 taggal ós pedig ebből elhalás és elköltözés folytán jul. 1-én volt 1 örökös, 56 alapitó, 380 rendes, 78 pár toló; összesen 515 tag. A választmány tagjai által aláirt összeg 13,805 frt 43 krt képvisel; ebből egyenesen a központba fizettetett b e : alapitói díj 5081 frt 43 kr, rendes t a g díj 336 frt, pártoló tagdíj 18 frt; összesen 5435 frt 43 kr. E megyei választ mányunkhoz fizettetett b e : alapitói díj 1010 frt, rendes tagdíj 1460 frt 50 kr, pártoló tagdíj 119 frt 50 k r ; összesen 2590 frt. E szerint befizettetett a központba 5435 frt 43 kr, a megyei választmány hoz 2590 frt, leírandó 149 frt 50 k r : ö s s z e s e n b e f i z e t t e t e t t tehát
8174 frt 93 kr. Várandó még 5630 frt 50 kr. Általában e választmányunk pénzügyei példás renddel és önfeláldozó szorga lommal kezeltetnek, miért N a g y Sándor gyógyszerész, választmányi pénztárnok ur az ügy barátainak igaz hálájára méltó. E l n ö k : Br. B á n f f y Zoltán főispán. Alelnök: Gr. T e l e k y Domokos id., és G y ö r f i Pető polgármester. Jegyzők: L a k a t ó s Sámuel, Z. B o d o l l a G á b o r . Pénztárnok: N a g y Sándor. Jogtanácsos: D a r k ó Ákos. Választmányi tagok: Bihari Sándor, Bálint Dénes, Biró Ferencz, Antal János, Csongvai Lajos, Darkó Ákos, Deák Lajos, Dósa Elek, dr. Engel Imre, dr. Fabinyi Ferencz, F e k e t e Gábor, Filep Kálmán (Vaja), Horváth Gáspár, Ke lemen Albert (Szt.-Kirájy), br. Kemény I)omokos (Malomfalva), Kozma Gyula, Kovács Ferencz, Lázár Ádám, Karaszek Árpád, Losonczi Dénes, Lénárt József, Oroszlán István, Sándor László, Szabó János, Szentkirályi Gyula (Pagoesa), Szentmariai Dezső, Tolvaly Ferencz (Póka), dr. Turnovszki Mór, Vass Tamás,
XLVIII Maros-Tordamegyóben és Maros-Vásárhelyt a székely közművelődési és közgazdasági egylet is erőteljes góczponttal bir; azért kétszeresen elismerésre kötelező e vidék lakosainak s vezetőinek az E. M. K. E. mellett való lelkes buzgólkodása.
XVII. Nagy-küküllőmegyei választmány. — Székhely: Segesvár. — Egyike legrendszerezettebb megyei választmányunknak, moly főleg ez év ben — H o r v á t h László alelnök önfeláldozó munkássága alapján — igen élénk életet mutatott. Tagok száma összesen: 3 6 8 ; ezek közül 15 alapító, 325 rendes és 28 pártoló tag. Évközben elhalálozott 2 alapító t a g : K. H o r v á t h János kövesdi birtokos, volt főispán és országgyűlési képviselő; P e t k y Ferencz királyhalmi birtokos, Nagy-Küküllőmegye egyik kitűnő féríia; és 4 rendes t a g . Szaporodás volt 32 rendes és 2 pártoló tag. Bejött az 1887. évfolyamán összesen 291 frt 80 kr pénz; melyből a központi pénztárba boküldetott 208 frt 3 5 kr, a megyei választmány pénztárában van 83 frt 45 kr. Az eltávozottak az alelnök által külön hivattak fel tagsági dijaik beküldésére. A működés szervezete központi és vidéki rendezettség szerint következő: a) M e g y e i v á l a s z t m á n y ; hatáskörrel az egész Nagy-Küküllőmegye területére; ez egyszersmind S e g e s v á r vidéki kör. b) Fiókkörök vannak: M e d g y e s e n , B ü r k ö s ö n , K i s - K a p u s o n és Kőhalomban. A megyei választmány a fiókkörök közreműködésével igen gondos és rész letes előterjesztést tett az igazgató választmánynak a kiadott munkaprogramra alapján: a magyarságnak viszonyairól és állapotáról a megye területén; és meg tette javaslatait, illetőleg kérését a megye területén teendő egyházi és iskolai segélyezések iránt. A megyei összes tagokkal egy nagy gyűlés tartatott 1887. február hó 10-én gr. B e t h l e n Gábor elnöklete alatt, melyben is jelentés tétetvén az eddigi működésről, a tagok számba vétettek; a megyei választmány és tiszti kar újra szerveztetett; s hasonlóra hivattak fel a fiókkörök, hová az illetékes tagok beosztattak. A medgyesi fiókkör már megelőzőleg újra lett szervezve, az igazgató választmány intézkedése folytán H o r v á t h László alelnök által. A tag sági díjak beszedése és beküldése iránt intézkedések tétettek. Választmányi ülés tartatott 4. A működő alelnökség intézkedett minden fontosabb ügyben saját felelős ségre. Ez viszen rendes iktató jegyzőkönyveket ós őrzi a levéltárt. így elnökségileg intéztetett el az igazgató választmány felhívása, a nép felkelési felszerelések szükséglete tárgyában. Nagy küzdelembe került Segesvárt néhány vállalkozó találása; miután az előre jelentkező medgyesi bőriparosok és segesvári szíjgyártók is visszaléptek; s igy csak 1000 pár bakkanosra találta t o t t .két segesvári bőr- és czipő iparos, kik a kellő óvadék letétele mellett mun k á t kaptak. Ez alkalommal lehetett meggyőződni arról, hogy a kis ipar még mindig mily pangásban van, s annak fejlesztésén mily kevéssé tudnak és akar n a k segíteni, éppen a szász városokban fennálló és pénzügyileg virágzó „Ipar egyletek" (Gewerbe Vérein), melyek hivatásuktól eltérőleg csak egyszerű pénz intézetek.
XLIX i-.
Jobb sikert lehetett felmutatni a Budapesten rendezett erdélyi bazáron, hová szépen sikerült szövészeti műtárgyakat küldtek: Gróf B e t t i é n Kálmánné Nagy-Selykről; posztó, vászon és más szövő iparczikkeket segesvári és más ipa rosok ; asztalos munkákat. Segesvárról, melynek összeszerzésóben kiváló érdeme volt Szoboszlai Károly alispánnak. Az illető kiállitók is nagy hasznot kaptak, a számos és tömeges megrendelések által. Általában e választmány működése ezen megye területén, hol a nagy több ségben lakó szász és oláh nemzetiség között, a magyarság szórványosan ós csak kisebb területen lakik, oda irányult, hogy a mig a magyarságban a nemzeti önérzetet emeli, addig a más nemzetisegek iránt törekvéseink közérdekűségét mutassa és ismertesse meg. Megyei választmány. Elnök: gróf B e t h l e n Gábor főispán, lg. alelnök: H o r v á t h László kir. tanf. Alelnök: S z o b o s z l a i Károly alispán. Főjegyző : Kohn Nándor áll. isk. igazg. Aljegyző: Szieghart Elek tanító. Pénztárnok: Kispál Gábor. Ellenőr: Maurer Albert. Választmányi tagok: A) A l a p í t ó k : Gr. Bethlen Gábor, Baczó József, Borbély Karolina, Horváth László, br. Kemény Béla, Kispál Gábor, S. Pap György, dr. Kein Adolf, Mauksz Gyula, Krisztia Mátyás, I.endvai Sándor, gróf Haller Jenő (örökös tag). B) V á l a s z t o t t a k : Somogyi István, Simon Albert, Macza György, Kriza Gyula, Fodor Lázár, Balázs I m r e . Havadtői József, Grosz Károly. E g y l e t i t a g o k s z á ma 109.
1. Segesvári kör. Azonos a megyei választmánynyal.
2. Medgyesi kör. Elnök: Gróf H a l l e r Jenő. Ig. alelnök: Dr. K e i n Adolf. Jegyző: J e n n é Ede. E g y l e t i t a g o k s z á m a 129.
3. Bürkösi kör. Elnök: H o r v á t h István. Jegyző: T i s z o v s z k i Dániel. E g y l e t i s z á m a 28.
tagok
4. Kis-kapusi kör. Elnök h , : S i r u é n t a g o k s z á m a 50.
Gábor
kjegyző. Jegyző: H u s z á r
János.
Egyleti
5. Kőhalmi kör. Elnök: V é g h Albert kir. jb. Alelnök: S i m á i László kir. aljb. J e g y z ő : T é g l á s István áll. isk. igazgató. E g y l e t i t a g o k s z á m a 42.
XVIII. Szebenmegyei választmány. — Székhely: Nagy-Szeben. —
Szebenmegyóbüu, hol összesen 3091 magyar lakik, azt hittük, a választmány lelkét veszité az ifjan elhunyt V e r m e s Imre áll. főgymn. ban, fáradhatatlan titkárában, azonban N a g y József szebeni ev. ref. váltván föl a derék fériiut az erkölcsi munkában, benne hála az égnek odaadó munkását találta meg a magyarság szent ügye. .
megyei tanár lelkész ép oly
d
JU
A szebenmegyei fiók-választmány, 1886 augusztus 19-től 1887 július 31-ig tartott három választmányi gyűlést: 1886 november 12-ón, 1887 február 3-án, 1887 június 6-kán. Eészint a működés szélesebb körű kiterjesztése, részint pedig a tagok számának gyarapítása szempontjából munkába vétetett a lefolyt évben S z á s z S e b e s e n egy fiók-kör felállítása, a mi ugyan még nem valósult meg, de ala kulóban van. Igyekezett a megyei választmány az iparosokat szövetkezetté alakítani a népfölkelési szijmunkák szállítása ügyében, a midőn márcz. hóban egymagának N.-Szebennek 50,000 frt árut akart juttatni az E. M. K. E., s ha ez úttal anyag hiány miatt nem fogadhatták el a vállalkozást, szövetkezetté alakította később, aug. 1-én, a posztó készítőket, kik 5000 méter posztó szállítását vállalták el a honvédség számára k. b. 15,000 frt értékben. Van 2 örökös, 17 alapító, 143 rendes ós 32 pártoló tagja. A derék szebeni magyarság e választmány által különösen támogatja a központot az iparmozgalomban, melynek Nagy-Szeben iparos jellegénél fogva is erősen kell e városunk felé fordulnia, s mely legjobb kapocs, hogy az élet érdekek jól felfogott azonossága testvéri láuczával J'üzze egymás szivéhez or szágrészünk minden hű fiát. E l n ö k : M i k l ó s István, alelnökök: N i n g e r Ignácz és V e r e s Ignácz, itkár: N a g y József, pénztárnok: K á b d e b ó Péter, ellenőr: T a n g l József. Választmányi t a g o k : B e n e Róbert, J á n o s i Sándor, R u b i n s t e i n Samu, N a g y D é n e s ; mint alapítók: Bergay József, Borosnyói L. Béla, dr. Csányi Ferencz, Kábdebó Mihály, E. Kiss Károly, Fülöp Ferencz, K. Molnár Frigyes. Pollák Jakab, Pótsa Ferencz, Strasser Zsigmond, T. Szabó Sándor, Szabó Ist ván, dr. Szalay F e r e n c z ; a m. kir. áll. íőgymnásium; a m. kir. jogakadémia; a m. kir. áll. elemi fi- és leány^-isk. és polgári leány-iskola mint testületek. Kiemelendő törekvése a választmánynak egy társadalmi magyar hetilap alakítása, melynek központi segélyezését az E. M. K. E. alapszabálya kénysze re alatt a legnagyobb fájdalommal volt kénytelen megtagadni. Megemlítendő adalék a nagy-szebeni magyarság érzületéhez, mely szerint a f. évben a magyar olvasó- egylet a magyar polgári körrel egyesülvén, az alapsza bályok végpontjába azon tétel vétetett föl, hogy ha — a mit a gondviselés soha ne adjon — az új intézmény valaha feloszolnék, vagyona az E. M. K. E.-re szálljon.
XIX. Szilágymegyei választmány. — Székhely : Szilágy-Somlyó. —
Végre e megyében is sikerült N a g y László ref. esperes fáradozása alap ján saját szervezetet hozni létre, a mivel most már minden megyei választmá nyunk megalakulása megtörtént. F. év ápr. 11-én törtónt meg — előrement id. bizottság munkája u t á n — a megalakulás. E l n ö k , báró B á n f f y György. Alelnök: N a g y László. J e g y z ő k : H u l i n k a Sándor és V i s c h á n Elek. P é n z t á r n o k : B a r t h a Iván. Ellenőr: dr. A j t a y Endre. Választmányi tagok: gróf Bethlen Ferencz, Róner Albert, Somogyi Kál mán, Ajtay Albert, Nagy Domokos, Elekes Béla stb.
II Eddig az erőgyűjtés volt fő feladata. Az alakuló gyűléskor megvolt 1 örö kös, 12 alapitó, 86 rendes, 16 pártoló tagot, 2 alapitó, 41 rendes, 3 pártoló taggal szaporította. E megye az akczio tervében erős fölkarolásra talált, s ugyancsak e m e gyei választmánynak területén az egyesülettel szövetségben álló „Wesselényi egylet" felügyelete alatt munkál a dr. K o r m o s Béla verseczi kir. közjegyző nevéről nevezett ördögkuti óvó-iskola, az első, mely az E. M. K. E. aegise alatt és segítségével felállíttatott. Öt évig évi 300 frtot helyezett a nagylelkű adakozó kilátásba, melyre — saját kifejezett óhajához képest — fektettetett a debreczeni vonalban fekvő ez intézmény fölállítása. Az egyesület a berendezési 183 frt 85 kron kivül és az alapítványon felül még évi 70 frtot nyújt. Álljon i t t a testvér-egylet idevonatkozó jelentése, mint örvendeztető tény az egyesület hivatását, s eljárásainak helyességót illetőleg. Egyik első közéleti férfinak le vele „eléggé nem dicsérhető gondolatnak" nevezi épen e pontnak felkarolását, melyről a „Wesselényi egylet" alelnöke ezeket jelenti. 1. Szóban levő óvó-iskolánkban a tanítás rendesen kezdetét vette 1886 évi október hó 20-áu, a mikor is beiratkozva volt összesen 35 gyermek. Ezek közül 15 volt magyar, a többi román nemzetiségű, óvodai 15, elemi iskolás pedig 20 növendék. 2. Az intézet el van helyezve a Lázár Ferencz ördögkuti birtokos úr által 5 évre ingyen átengedett telken, s ezen telken található két szobás épü letben. Az intézetnél mint óvó-tanitó működik Mák János, képezdét végzett és most már okleveles tanitó, kiről általában örömmel kell kijelentenem, hogy zsenge intézetünk benne ép oly hivatott, mint ernyedetlen buzgalmú vezetőt talált. Az intézetnél működő dajka neve: Birsák Jánosné-Urházi Kata asszony, ki kötelességeit szintén egész odaadással ós derekasan teljesítette. Az intézet 2 tanterme az e czélra adományozott 183 frt 85 krból a szük séges bútorokkal most már teljesen felszerelve, a szükséges taneszközökkel pe dig a megyei tanfelügyelő utján a vallás- és közoktatásügyi miniszter enge délyezése folytán teljesen ellátva van. Övé-iskolánkban évzáró nyilvános vizsga tartatott f. é. június hó 16-kán a megyei főispán, tanfelügyelő, számos szülő és érdeklődő közönség részvétele mellett. A beirva volt 42 növendék közül a vizsgálaton megjelent 15 óvodás és 23 elemi iskolás gyermek. Az elemi iskolások közül, daczára, hogy a tanév, csak 7—8 hónapból állott, 16-on ugy a magyarok, mint a románok már jól ol vastak, irtak ós számoltak s általában értelmes feleleteikkel, mint a kis óvo dás gyermekek énekeikkel, kis verseikkel ós játékaikkal oly sikert mutattak föl, s annyi örömet okoztak, hogy e nap a jelenlevőknek valódi ünnepe volt.
XX. Szolnok-dobokamegyei választmány. — Székhely: Deés. —
A gróf K o m i s Viktor elnöklete alatt alakult Szolnok-dobokamegyei vá lasztmány az önszervezés terén működött. A központtól az egész megye tagj;,ii:;;Ií számlakönyvét kikapva, jelenleg a tagdijak beszedése főczólja. Elnök: gr. K o m i s Viktor. Alelnökök: br. B o r n e m i s z a Károly, V o i t h Gergely. Pénztárnok: br. P ö l l n i t z Károly. Ellenőr: K á s z o n y i J e nő. Jegyzők: B i r ó Antal és B á n d y György.
Lfi Választmányi tagok: B o k r o s Lajos, br. B o r n e m i s z a Károly, H a l á s z Ferencz, P l a c s i n t á r Ödön, R e t t e g i Sándor, S c h w a i z e r Sándor, S z a r v a d i Pál, V o i t h Gergely. Területén vannak az önállólag működő Deés városi és Szamos-Üjvár városi választmányok, a Bethlen-vidéki kör, továbbá egy fiók, a n a g y - i 1 o n d a i, melynek elnöke S i m ó Lajos. E megyei választmányunk területe szintén egyike azoknak, melyek első sorban vannak a központ által felölelve. Legutóbb erélyesen inditotta meg az elnökség a szervezkedést, kivált mióta a tagok számla-könyvét a kolozsvári központtól legújabban átvette.
1. Bethlen-vidéki kör. E kör 1885 decz. hó 5-én történt megalakulása óta élénk tevékenységet és buzgalmat fejtett ki első sorban a tagok és adományok gyűjtésében. Tagja v a n : férfi 1 0 1 , nő 2 1 . Összesen 122 Ezek közül alapító 1 1 . Bendes 78. Pártoló 3 3 . Tagsági dijban és adományokban beküldött 225 frt 21 krt. Elnök: gróf B e t h 1 e n P á l , gróf B e t h l e n Pálué. Alelnökök: G y á r f á s Albert, S i m o n Kálmán, gróf B e t h l e n Karolina, J é k e y Zsuzsanna. Jegyzők: Tordai Sándor, Szarvadi József. Pénztárnok : B i r ó Gyula. Jogtaná csos: K r a p p e r Gyula. Halálozás történt egy, s ez néhai gróf B e t h l e n Károly, ki az egylet alapító tagja volt. Halála által egy igen ügybuzgó tagját veszité el egyletünk. 2. Csáki-gorbói fiók. E l n ö k : báró J ó s i k a Leo. Alelnök: V a s s Imre. Titkár-, ( s e l i Pál. J e g y z ő : W a g n e r Lajos. Pénztárnok: F i s c h e r Vilmos. Jogtanácsos: K ov á c s y Albert. Az erőgyűjtés terén működik eddig.
XXI. Deés városi választmány. Tartott az 1886-ki E. M. K. E. közgyűlés óta 2 közgyűlést és 3 vá lasztmányi gyűlést. Megalkotta ezekben a saját ügykezelési szabályzatot, mi által a választ mányi működés úgy az egyes hivatalnokok ügvködési körének pontos kijelölé sében, mint a szervezettebb tevékenység következtében egy ujabb korszakba lépett. Ugyancsak kimagasló működéséhez tartozott az egyesületnek a Deés váro sában kifejtendő tevékenységéről elkészített s a központhoz beterjesztett mun kaprogramul. Legnevezetesebb tevékenységi mozzanatát képezi a választmány ez évi mű ködésének a deósi kis-iparosoknak a népfelkelési felszereléseknek elvállalása szempontjából szövetkezetekké való alakítása s általuk a központ által kiadott 7915 o. é. forintnyi munkálatnak elfogadása és azok beszállítása körüli mű ködése. F. évi márcz. 4-én kezdé meg ez iránti levelezéseit és tárgyalásait a köz ponttal és a helyi kis-iparosokkal s a b' drb távirati értesítés mellett miut-
egy 26 drb jelentést és értesítést küldött ez ügyben a központi elnökséghez. A kis-iparosoknak e kérdésben mindennapi tanácsadója és útbaigazítója volt s közvetítette e kérdésben minden óhajukat, kiállította részükre a szerződóseket, sőt a csizmadiáknak az egyleti pénztárból az 500 pár bakancs elvállalhatása szempontjából is egy 125 f r t n y i k ö l c s ö n t adott, hogy bánatpénzük le le gyen téve. E működés által egy néhány tősgyökeres iparos magyar családou anyagi lag jelentékenyen lett segítve s megismertetett azon nagyobb vállalkozási tér, melyet iparosainknak, ha meg akarnak élni, minél hamarább akármily áron meg kell hóditaniok maguknak. A központ határozata folytán aug. hó 1-én kiutaltatott a deési izraelita iskola igazgató-tanítója részére a megszavazott 50 frt segély s az ugyanakkor tartott választmányi ülésben az 1885 és 1886 években a kezelési költség (vagyis az alapszabály 18 §. által engedélyezett 25%) 480 frt megtakarított összegé ből megszavaztatott a deési iparos ifjak önképzőkörének 100 frt. A folyó ügyek ellátása, a melyekből különösen a tagsági díjak számos intézkedést vontak maguk után, mintegy 60 hivatalos ügyszámot vett igénybe. A tagok száma egyik újabb gyűjtés eredményében az 1886 év végétől számítva 5-el szaporodott s igy az akkori 333 tag 338-ra növekedett. Elnök: br. D i ó s z e g i Géza, megyei főjegyző. Első alelnök: F e n y ő La jos, polgármester. Másod alelnök: N a g y Benedek. Jegyző : Dr. B ó n i s Árpád és K á d á r József. Pénztáros: I l o s v a i Jenő. Ellenőr: M i k l ó s Gábor.
XXII. Szamos-Ujvár városi választmány. E városi választmányunk nemcsak lemoudottt az alapszabályokbau számá ra biztosított 25 % igénybevételéről: hanem kórdőpontjainkra, hogy mily cul turalis intézményt kellene a nemes város kebelében az E. M. K. E. segélyében részesíteni, azon választ adta, hogy nem óhajt venni, hanem adni. Nincs szüksége semmi újabb intézményre, mert saját erőn fentartott gymnasiumtól saját erőn fentartott óvóig mindene van. Ebben képét adtuk is a Szamos- üjvár városi választmánynak, melynek derék elnöke: V o i t h Miklós ügyvéd, alelnökei: G o p c s a Joáchim és B á r á n y Lukács; t i t k á r a i : dr. M á r t o n n * Lajos és N ó v á k G e r ő ; p é n z t á r n o k a : L ő r i n t z y Menyhért; ellenőre: B o g d á n fi István. Van 1 örökös, 3 alapitó, 102 rendes ós 18 pártoló, összesen 124 tagja, melyből 5 tag idei gyarapodás. Az erőgyűjtést nem lankadó buzgalommal folytatja.
XXIII. Torda-aranyosmegyei választmány. — Székhely : Torda. — Gr. B e t h l e n Géza főispán elnöklete alatt működik, eddigfőleg az erőgyűj tésre concentrálva magát. Tiszteletbeli elnöke: báró K e m é n y György. Alel nök: W e r e s s Dénes alispán és G e r g e l y Ignáoz kanonok. T i t k á r : N a g y Balázs. Pénztárnok: É r s e k Lajos. Területén van: 1. t o r d a - v á r o s i kör: 2. m a r o s - l u d a s i k ö r ; 3. f e l v i n c z - v i d ó k i k ö r ; 4. t o r o c z k ó - v i d é k i kör.
1. Torda városi kör. Elnöke: Szigethy C s e h i Sándor ^polgármester.
LIV 2. Maros-ludasi kör. Elnöke: gróf B ó l d i Ákos, jegyzője: galomban becses tanácsokkal szolgált.
F e r e n c z i Ferenoz. Az iparmoz
3. Felvincz városi kör. E körünk ez ideig tevékenységét tagok gyűjtésében s tagsági díjak be szedésében érvényesítette. Ez évben saját munkaprogramm kidolgozását vette munkába, melylyel körüliratik a helyi akczio. Van 4 alapító, 59 rendes, 41 pártoló tagja. Eluök: Gróf Z i c h y István. Alelnök: M é s z á r o s István. Titkár: M ag y a r i Efraim. Pénztárnok: S c h i e s s e l Albert. Választmányi t a g o k : Gróf Spanochi Frigyes, Tóth Mózes, Kovács Lajos, Nádudvari László, Keresztes Árpád, Szacsvai Lázár, Barta Dáuiel, Bíró Áron, Horváth György, Zsigmond Lajos, Mihály Gyula, Iliáu János, Paul Fiion, Zudor Károly né, Keresztes Árpádné, Magyari Fálné, Tóth Mózesnó.
4. Toroczkó-vidéki kör. Alakult f. év jau. 23-án Toroczkón. E l n ö k : O s o n g v a y Löriucz. Alel nök: G á l Miklós. Pénztárnok: P á l fi János. Van 40 rendes ós 2 alapító tagja. Igen gondos javaslatot nyújtott be Toroczkó segélyezését illetőleg.
XXIV. Udvarhelymegyei választmány. — Székhely: Székely-Udvarhely. —
Az elébb külön fennállott Udvarhely városi választmány egyesülve, fenti czimen is munkás megyei választmányunkká alakult. Elnök: D á n i e l Gábor főispán. Alelnökök: Dr. T ö r ö k Albert alispáu, U g r ó n Gábor orsz. képviselő, P a p János, S e b e s i Ákos. T i t k á r : dr. Solymossi Lajos. Jegyzők: Barabás Domokos, Tamás Albert. Jogtanácsos: Gyarmathy Ferencz. Pénztárnok: Pálffi Károly. Szervezetten működik s eddigelő kivált az iparmozgalomban jelentékeny szolgálatot tett a központnak.
1. Parajd-vidéki kör. Elnök: C s e n g e r y József, bányanagy. Alelnök: C s i s z é r Zsigmoud ev. ref. lelkész. Pénztárnok: C z e h e Imre. J e g y z ő : K o v á c s Mihály. Egyike leglelkesebb körünknek, melynek éltető lelke az elnök.
LV
IV.
Megyei nő-választmányok. I. Hunyadmegyei nő választmány. A. hunyadmegyei nő-választmány 1887. február havában alakult meg, Barcsai B a r c s a y Kálmáuné elnöklete alatt. Az alakuló közgyűlésen 42 nő volt jelen. A választmány tagjai következők: Elnök: Barcsai B a r c s a y Kálmáuné. Alelnök: Dr. S o l y o m - P e k e t e Perenczné. Választmányi tagok: Andersen Lászlóné, Barcsay Ádámné, Buda Károlyné, Brády Albertné, Boros Elekné, Balog Pálné, Barcsai Ákosné, Balog Jó zsefné, Duka Achilnó, Eperjesi Domokosné, Gerey Lajosné, Hollaky Arthurné, Hollaky Irarénó, Hültl Józsefné, Jakab Üdöuné, ifj. br. Jósika Lajosné, Issekucz Pálné, Lázár Györgyné, dr. Lészai Lászlóné, Mara Györgyné, Mátyásfi Zsófi, br. Nopcsa Elekné, Milassy Jánosné, Neme? Samuné, Puj Zsigmondné, Pogány Ádámné, Pavlas Edénó, Róthy Lajosné, dr. Reichenberger Zsigmondné, Szentiványi Gáborné. Titkár: Kénosi S á n d o r József kir. közjegyző, a megyei vá lasztmány fáradhatatlan pénztárnoka. A női-választmánynak 83 tagja van, kik tagsági díjaikat a férfi-választ mány pénztárába fizetik. Rendezett egy tánczestélyt, melynek szép eredménye 157 frt készpénz volt. Ezen kívül több fillér-gyűjtő tagot szerzett, kik az eredményt az év végén fogják beszámolni,
II. Kis-küküllőmegyei nőválasztmány. A kiskükiillőmegyei nő-választmány Dicső-Szent-Márton központtal, 1886 nov. 7-én alakult meg gróf T h o 1 d y - H o r v á t h Lajosné, szül. B e t h l e n I r m a grófnő elnöklete alatt. Alelnökök: hilibi G a á l Domokosné, F e l s z e g h y Sándorné, S z e n t p é t e r i Istvánné, K o v á c s y Károlyné és B r e t t e r Józsefné. Titkár és jegyző dr. S z a b ó Mihály, pénztáros C s a t ó Gábor, ellenőr H o r v á t h Ákos. Vau a választmánynak 130 rendes és két 100—100 forintos alapjtó tagja: báró Bornemisza Józsefné Gogán-Váraljáról és báró Apor I s t v á n Ádámosról. A választmányi tagok száma tekintettel a megyei körülményekre százhúsz ban állapíttatott meg, kik : Fekete Györgyné, Gáspár Györgyné, Végh Albertné, Pekri Sándorné, özvegy Pekri Istvánné, gróf Béldi Ferenczné, Szilvássy Sándorné, Muzsnai Józsefné, dr. Felszegi Jánosné, özv. Szabó Mihálynó, F r i t s Rezsőné, Hari Dánielnó, Engelmann Hermanné, Grün Ignáczné, Bukuresti János né, Székely Jánosné, dr. Ujvárosy Gáborné, Kozma Jánosné, Boór Gáborné, Boilla Zakariásné, Nyárádi Dénesné, Nagy Jánosné, Kapuesán Józsefné, Liebl Józsefné, Hirsch Mihályné, Bokor Andrásné, Csegezi Ferenczné, Petrits Andrásné, Kapezius Rezsőné. Szabó Gáborné, Ambrus Józsefné, Zehán Lászlóné, Mol nár Albertné, özv. Csató Gáborné, özv. Pekri Albertné, Zeyk Lászlóné, F r . F e kete Sándorné, Rettegi Károlyné, Nemes Ferenczné, Graeser Dánielné, Zsorszky Károlyné, Golian Döméné, Németi Mihálynó, Csinádi Istvánná, Szentpéteri Antalné, Bretter Adolfné, Bedőházi Pálné, Demény Dánielné, Fekete Judith, Ercsey Miklósné, Vájna Lajosné, id. Kovácsy Sándorné, Szántner Lajosné, Szánt-
ner Eóza, Földváry Gáborné, Kinizsi Mihályné, Kinizsi Zsuzsa, Máté Kati, Nagy Györgyné, Földváry Katalin, Pataki Lajosné, Kispál Sándornó, özv. Kispál Lajosné, Nagy Pálné, Kovács Elekné, Cseh Gáborné, Apáthi Gizella és Ju liska, ifj. Pataki Lászlóné, Járai Béláné, Derzsi Leontina, Felszeghi Gáborné, Felszegni Sándorné, Madaras Ferenczné, br. Bornemissza Józsefné, gr. Haller Jenőné, özv. Gergely Sándorné, Horváth Gáborné, özv. Szentmiklósi Miklósné, Gál Józsefné, Pekri Dénesné, gr. Vay Ábrahámné, Fucksbald Henrikné, üjvárosy Lajosné, Zöld Antalné, id. Pataki Lászlóné, Iszlai Lászlóné, Pataki Katin ka, Thuróczy Istvánné, Miklós Istvánné, Miklós Arpádné, Gyárfás Lajosné, Hor váth Eóza, lzmael Mihályné, Gálffy Albertnó^ Márkus Ferenczné, László Gidáné, Eresei Józsefné, Eéz Mihályné, Sándor Ágnes, Pataki Elekné, Beregszászi Eliza, Egyed Józsefné, Török Vilmosné, Dániel Ferenczné, báró Szentkereszty Anna, Gottfried Náthánné, Könczei Kálmánné, Andrási Gézáné és Benedek Mártonné.
III. Maros-tordamegyei nőválasztmány. E közgyűlési évben, 1886. decz. 8-án alakult meg Maros-Vásárhelyt imposáns részvét mellett a nőválasztmány báró B á n f f y Györgyné-B e t h l e n Margit grófnő összehivása és elnöklete alatt. Már maga a megalakulás ugy volt inszczenálva, hogy a magasztos czél javára azonnal gyümölcsöző legyen. Az összehívó elnök minden meghivott be lépő tagtól 1 frtot kért, minek alapján 123 frt. bevétel kisérte a megalakulást. Elhatároztatott ugyanekkor a tél folyamán tartandó nagy cultur-bál ren dezése, mi február 4-én Maros-Vásárhelytt imposáns részvét mellett meg is tar tatott. Nem kisebb összeg, mint 1045 frt 20 kr és egy drb 20 frankos arany folyt be, mely összeghez magas felülfizetésekkel járult a jelen volt előkelő kör, közös-, és honvéd-hadseregünk több jelenlevő kiváló tagja, mint Lobkovitz herczeg altábornagy, hadosztály-parancsnok, Mádi Kovács tábornok, Marjalaki al ezredes stb. „íme tisztelt központi igazgató választmány — irta az összeget beküldő átirat — egyik székely megye asszonyaitól egy homokszem a nemzeti épülethez." Ez asszonyok, e nemes hölgyek névsorát, mint a női választmány tiszti karát és tagjait a következőkben adjuk: E l n ö k : Báró B á n ff y Györgynó-Bethlen Margit grófnő. Alelnökök: O b e r s c h a l l Adolfné, G e c z ő Jánosné, M á r i a ff y Albertné, I l l y é s Károlyné. T i t k á r : G á l f f y Sándornó. Tagok: A g y a g á s i Károlyné, özv. A n t a l f f y Gáborné, A n t a l f f y Róza, báró B á l i n t i t t Józsefné, özv. B a r u c h Gyuláné, özv. B e r n á d y Dánielné, B e r n á d y Margit. B e r z e n c z e i Istvánné, B o d Margit, B o d o l l a Ágnes, B e n k ő Józsefné, B e n k ő Miklósné, gróf B e t h l e n Gyuláné, B i h a r i Sán dorné, B o r o s n y a i Pálné, B ö m c h e s Gyuláné, B u r s e h i k Jánosné, C s a n á d i Béláné, C s o n t o s Olivérné, D a m o k o s Lászlóné, D e á k Lajosné, D i c s ő Béláné, D á n i e l Ferenezné, E c k v e r t Józsefné, E n g e l Imréué, F e k e t e Gáborné, F ö l d v á r i Alexandriue, F á b i n y i Ferenczné, G á s p á r Gyuláné, G o r o v e Ignátzné, G o r o v e Irma, G ö r ö g Károlyné, G u n d h a r d t Lipótné, G u n e s c h Gusztávné, G u b o d i Sándorné, G y ö r í i Petőnó, H a l á s z Gáborné, gr. H a l l e r Antónia, H a r m a t h Luiza, H a r m a t h Sándorné H o r v á t h Jó-
LVH zselné, H i n c s Klára, H a l m á g y i Victorné, I m r é k Sándorné, J e s e n s z k y Sándorné, özv. J e n e y Albertné, K a u p p é Ferenczné, gr. K o m i s Ferenczné, K ö r ö s i Albertné, K ö r ö s i Erzsi, K ö r ö s i Margit, K o z m a Endréné, K u p l ' e r s t i c h Samuné, K u t i Albertné, br. K ö n i g s b r u n n Koderichnó, K a t h o n a y Gyuláné, K o z m a Gyuláné, K e l e m e n Adámné, K o n c z Józefné, L áz á r Benedekné, gr. L á z á r Kálmáuné, grót L á z á r Berta, gróf L á z á r Róza, M o l n á r Albertné, M a y e r Áromié, M e s t i c z Mihálynó, M á r i a f f y Mariska, M á r i a f f y Gabriella, M a c s k á s y Ferenczné. M a c s k á s y Júlia, N a g y Gézáné, P e t r i Jáncsué, l ' a á l Gyuláné, P á l l Károlyné, P e t k i Adél, P é t e r f i I)énesné, báró E ' o t h e n t h a l Henriehué. S t u u h e i l Gyuláné, S z e n t i v á n y i Gyuláné, S z e n t i v á n y i Aranka, S z e n t p é t e r i Jánosné, S z a t h m á r i Mi hálynó, S i in é u Györgyné, S i ra é n Vil ma, br. S z e u t k e r e s z t h y Zsigmondné, S z r . b ó Eszter, S z a b ó Zsuzsika, S z e n t m a r j a i Dezsőné, S t u p i c z k y Bóláné, S c h ö n s t e i n Gyuláné, S z e n t i v á n y i Kálmáuné, S c h ö n s t e i n Mártonné, S c h l o t t Károlyné, gr. T o l d a l a g i Viktörné, gr. T o l d a l a g i A n n a , gr. T o l d a l á g i Eóza, T i s c h l e r Gyuláné, T a ú s z i k ffugóné, V i t a ^ Sándorné, V i t a Etelka és V e r e s s Menyiiértné. Az elnök időközben megváltoztatott családi viszonyok következtében, ál landó lakhelyét más megyébe tevén át, benne az E. M. K. E. kimondhatatlan veszteséget szenvedett.
IV. Szolnok-dobokamegyei nő választmány. Gróf B e t h l e n Pálné-T i s z a Ilona elnöklete alatt mult év nov. 27-én alakult meg Deésen. A hölgyközönség igen nagy érdeklődése mellett az elnök grófnő fölhívá sára közfelkiáltással megválasztattak: alelnökökké: K a t o n a Istvánné, B e t e g h Iniréné, V o i t h Gergelyné és dr. G a j z á g ó Lászlóné; pénztárnokká: K a b o s Sándorné: titkárokká: H o l l a k y Zoltán és K e r e s z t e s Nándor. Választmányi lagok összesen 200-an. A választmány névsora ez : Dr. Almay Ferenczné, Anka Péterné, Bruszt Iguáczné, Brandt Viktorné, Bovánkovics Gyuláné. Bárány Lukácsné, Bárány Torka. Biró Antalné, Benkő Jánosné, Bálás Máténé, Burkhárdt Etelka, Bisztrai Károlyné, Bátki Mari. Betegh Kelemenné, Bodó Györgyné, Boross Józsefné, Bodor Bertalanné, Berde Sándorué. Biró Istvánné, Biró Józsefné, Bartalis Mik lósné, Bartha Istvánné. Budai Mihálynó. Bokros Lajosné, Bányai Károlyné, Bárdi Károlyné, Besenczki Antalné, Bárdi Zsigmondné, gróf Bethlen Sándorné, gróf Bethlen Károliua, Biró Gyuláné, báró Bánffy áliee, báró Bornemisza Károlyné, gróf Bethlen Aurélné, gróf Bethlen Gáborné. Bardocz Sándorné. Berzenczey Miklósné, Bodó Sándorné, özv. Bernád Józsefné, Boér Károlyné, Bonis Rozália, Boga Imréné. Bandi Györgyné, Bauer Mari, Benkő Gyuláné, Czeez Kálmánné, dr. Csernátoni Gyuláné, Osomaíáy Antalné, Ozobel Pálné, Csiszár Farkasné, Czeez Károlyné. Darkó Viktorné, báró Diószegi Ida, Dóesey Mariska, D u x E m a nuelné, Demsik Gyuláné, Bessowfl'y Mihályné. Demeter Bólánó, Eisonlohr Károlin, Eperjesi Istvánné, Eperjesi Józsefné, Fenyő Lajosné, Ferenczi E n d r é n é , Fekete Dánielné, Fischer Vilrnosué, Filep Istvánné, Fodor Ottilia, F l o t h n é - F e jérvári Róza, Farkas Ferenczné, ifj. Gaál Jánosné. Govrik Ferenczné, Gyárfás Albertné, Űálfalvy Mari, Hartmaun Sarolta, llirsch Lipótné, dr. Hankó Ödönné, Hosszú Lászlóné, Halász Ferenczné, Hatfaludy Józsefné, Huszár Györgyné, Hor váth Iniréné, Herepei Arpádnó, Hosszú L. Béláné, báró Horváth Samuné, Hye Adrienne, lueze Kálmánné, Imre Domokosné, Kászonyi Jenőné, Klein Frigyes-
LVTJJ né, Krémer Sámuelné. Krémer Lajosné, Köblös Istvánné, Körösi Ilona, Rovrig Simonné, Kese Elekné, Kepri Józsefné, Katona E l e k n é , Kászonyi Ist vánné, Kovács Sámuelné, Kis Jánosné, Keresztes Nándorné, Keczeli Ferenczné, Lószay Lászlóné, Löw Lajosné, László Lajosné, Mihály Ferenczné, ifj. Manu Gáborné, Mátyás Zsigmondnó, Makrai Vilma, Molnos Elekné, Móricz Sándorné, Meder Józsefné, Márkus Jánosné, Miskolczi M. Lajosné, Xikk Ferenczné, Nagy Józsefné, Nyegrucz Kristóíné. Nagy Lajosné, Nagy Sándorné, Nagy Istvánné, Nyárádi Izsáknó, Ocsvai Polixéna, Ocsvai Katalin, Orbán Kelemenné. Pap F a r kasné-báró Bornemisza Anna, Péterfy Zsigmondné, Papp Jenőné, Placsintár Ödönné, Póchy Lajosné, báró Pölnitz Lajosné, Pataky Dánielné, Placsintár Dávidné, Pollák Mórné, Pál Istvánné, özv. Pap Mártonné fdeési), Roth Pálné, Eeissig Adolfné, Bácz Lászlóné, Simon Lajosné, Szarvadi Pálné, Sebe Pálné, Szörcsey Elekné, Szentpéteri Jánosné, Swaiczer Alexandrin, Szabó Endréné, Szilágyi Albertné, Sahin Anna, Szigethi Zsigmondné, Szappanyos Miklósné, Simay Gergelyné, Schnell Károlyné, Szántó Károlyné, Szegedi Károlyné, Scheint Andrásáé, Schilling Ottó né, Szálai Lajosné, Somkereki Miklósné, Szőnyi Elekné, Szász Dánielné, Székely Sándonv' Szabó Lajosné, Sohár Marczelné, Szentgyörgyi Mórné, Szongott Józsefné, Szentpéteri Laura, Szarvadi Józsefné, Sáliak F e renczné, Simó Lajosné. Szügyényi Jozefin, Surányi Lajosné, Szentiváuyi Lász lóné, Tüzes Karácsonné, Tischler Domokosné, Tatrossi Sándorné, Torma István né, Torma Stephanie, Tüzes Pogdánné, Turcsa Lukácsné. Tömösvári Márton, Turkovits Mihályné, Tománn Józsefné, Újvári Autalné, Ujfalvy Polixéna, Weér Zsigmondné, Vojth Gergelyné, Vajda Gyuláné., Weér Miklósné, Vallva Ferencz n é , Vas Imréné. Voith Miklósné, gróf Wass Adámné, gróf Wass Jeuűné, gróf Wass Béláné, Voith Jakabné. Vékony Ferenczné, Varga Györgyné, dr. Wachsmann Edéné, Weér Dezsöné. gróf Wass Miklósné, Veress Imréné, Zámbler Do mokosné, dr. Zachariás Józsefné. Zibay Sámuelné és Jékey Zsuzsanna. Az alakuló közgyűlésen kimondatott a tél folyamán két tánczvigalom meg tartása, ugyanekkor dr. Csernátoni Gyuláué-Fejórvári Erzsi ivén 34 úrhölgy kö telezte magát filléres adakozásra.
V. Udvarhelymegyei nőválasztmány. Az első nőválasztmány, mely az igazgató-választmány kérésére megalakult. Dr. T ö r ö k Albertné — Zeyk Lenka elnök alatt kezdte meg működését s tartotta meg az alakuló gyűlést 188G. augusztus hó 29-én. Elhatározta mindjárt ez alkalommal, hogy 1886. okt. 16-án bazárt s ezzel kapcsolatosan közvacsorát rendez, mely fényes eredménynyel megtartatván, befolyt összesen 1064 Irt 61 krnyi impozáns összeg. A további taggyüjtést illetőleg a központiul ivek kéretvén, ezekkel a n ő választmány ápr. 3-án megtartott üléséből a tagok gyűjtésére föl lettek kérve s ki lettek küldve: özv. K a b o s Károlyné, C . s c n g e r v Józsefné. J a k a b Gyulá né, özv. J á n o s y Mihályné és S o ó Károlyné. A kiosztott ivek mindannyin a buzgó kezekben új tagokat hozott. Műkedvelő előadásból befolyt később 5 3 frt 80 kr. tiszta jövedelem, mi ből a sz.-udvarhelyi „ M á r i a - V a l é r i a g y e r m e k k e r t " javára 13 IVI 45 kr. adatott segélyképen. Tagdijakban hejölt 1.81 frt. egy asztaltársaságtól 21 frt, összesen 845 frt 30 kr. beküldetett. Mihez hozzávéve a tagdijak esedékes kötelezettségeit 368 frtot, az összes gyűjtés eredménye 1436 frt 30 kr.
LIX Az udvarhelymegyei nőválasztmány befolyt a központi szervezés tisz tábbá tételére is, midőn kérdésére szabályoztatott és mondatott ki, hogy a n ő választmányok egyedül és közvetlenül a központtal állanak összeköttetésben, a megyei választmányhoz való minden alárendeltség nélkül. A tiszlikarnak névsora, melyhez egy 100 tagból álló választmány csat lakozik : Elnök: dr. Török Albertné — Zeyk Lenka. Alelnökök: özv. Kabos Károly né, Csengery Józsefné, Szentkirályi Árpádné, Sebesi Ákosné. Ellenőr: Dr. Szabady Ferenczné. Pénztárnok: özv. Jánosy Mihályné. Jegyző: Laukó Albertné. T i t k á r : Szabó Károly. Választmányi tagok: Ádám Dénesné, Bod Károlyné, Blabanka Gyuláné, Diemár Károlyné, br. Gamera Oszkárné, , Papp Jánosné, Bedö Ferenczné, Czehe Imréné, Kassay F. Ignáczné, Koncz Árminné, Kruk Jánosné, Lanczky Sán dorné, Mezei Ödönné, Flórián Bogdánné, Gyarmathy Sándorné. Kapcza Tamásné, Fankovics Gyuláné, Fehérvári Lajosné, Félégyházi Antalné, Héjjá Endréné, Jakab Gyuláné, Becsek Dánielné, Sebestyén Istvánné, Wégler Gyuláné. Papp Ödönné, dr. Kassay Albertné, Kis Ferenczné, Koncz Lajosné László Domokosné, Madarász Veronika, dr. Nagy Sámuelné, Nirschi Lipótné, Gergely Já nosné, Lengyel Józsefné, Kandó Mózesné, Maert Károlyné, Pálfi Károlyné, Pálfi Dénesné, Sándor Mózesné, dr. Solymosi Lajosné, Szabó Dénesné, Szakács Károlyné, Tolvaly Zsigmondné, Ugrón Lázárnc, Miskolczi Károlyné, Mánya Ger gelyné. Zakariás Józsefné. Hlatky Miklósné, Perszián Jánosné, Szabó Mártonná, Reiner Jánosné, Sándor Dénesné, Simó Jánosné, Szabó Ferenczné, Lukács Ist vánné, Riemer Edéné, dr. Vajda Emiiné, Kozma Ferenczné, Pál Dénesné, B. Gálfi Endréné, Pálfi Ferenczné, Reiter Józsefné, Steinburg Ottóné, Szabó Albertné, Szakács Mózesné, Török Pálné, Ugrón Gáborné, Martini Róbertné, Ugrón Já nosné, Zajzon Ferenczné, Gyarmathy Ferenczné, Molnár Károlyné, Szabó Ist vánné, Rápoltby Domokosné, Rafay Károlyné, Schapek Józsefné, Szabó József né, Szabó Károlyné, Szabó Gergelyné, Sebestyén Mózesné, Vorsatz Antalné, Lányi Imréné, Sebessy Béláné, Weinberger Fanni, Kassay Andrásné, Székely Dénesné, Enyedi Jánosné, Kovács Lajosné, Soó Károlyné, Szigeti Istvánné, Ko vács Domokosné, Keresztes Oszkárné, Szántó Lajosné. Ez az első nőválasztmány. Áldja meg működését az ég s kövesse a ta gok buzgóságát minden magyar tisztelete.
V.
Tudnivalók. Az E. M. K. E. t a g j a l e h e t — a z alapszabályok szerint. — m i n d e n tör vényesen fennálló testület, minden férfi és nő, h a f e l v é t e l ö k e t a z i g a z g a t ó v á 1 a s z t m á n y e g y e n e s e n m e g n e m t a g a d j a . Sem a felvétel, sem az elutasítás nem indokolandó. Örökös tag mindazon jogi személy vagy testület, mely l e g a l á b b 5 0 0 fo rint, alapítványt tesz s ez alapítványt öt. év alatt lefizeti. Alapító tag, ki alapítványként egyszersmindenkorra l e g a l á b b 100 fo rintot befizet. A befizetés 5 óv alatt is történhetik, addig azonban évi 5 % ka mat fizetendő. E tagsági jog életfogytig tart. Az alapítványok csonkitatlanul törzsvagyon gyanánt kezeltetnek s csak kamatjaikat fordíthatni az egyesület czéljaira. Az örökös és alapító tagok az igazgató választmány virilis tagjai.
e*
LX Rendes tag, ki magát a taggyüjtő-iven aláírásával 6 évre évenkint 1 e ga l á b b 2 — 2 forint fizetésére kötelezi, vagy a ki ugyanezen időre egyszerre 10 forinttal megváltja e kötelezettségét. A rendes tagsági dijak fizetése elő r e történik. Minden tag köteles a közgyűlés, illetve választmány által hozott határoza tok hű megtartására, egyleti tagok gyűjtésére: magánjogi kötelezéssel el fogadja az egyesület alapszabályait s a tagsági dij nem fizetése esetére a ké sedelmi kamatok megtérítésével együtt alávetette magát bármely járás-, illető leg községi biróság illetőségének. Rendes tag elhalásakor az évi mulasztást ne talán más hátralékokkal együtt örökösei fizetik. Megszűnik a tagsági jog a kö telezettség utolsó évének lejártával, ha az illető tag kilépéséi legalább egy fél évvel előbb Írásban bejelentette, ellenkező esetben a kötelezettség egy újabb cyklusig tovább tart. Az egyesület alapszabályszerü ezélja: működési körében a hazafiságnak fejlesztése nemzeti irányú művelődés által. Az eszközök ugyancsak alapszabályszerüleg kétfélék: 1 . K ö z m ű v e l ő d é s i e k u. in.: egyházak segélyezése, óvodák, nép- én polgári iskolák segélyezése, esetleg létesítése; népkönyvtárak és olvasókörök al k o t á s a ; hazafias iratoknak magyar, német és román nyelveken való terjeszté s e ; megfelelő irányban működő hazafias erőknek az egyesületbe belevonása, vagy legalább is a kölcsönös támogatás kapcsolatába hozatala s mindazon törvény által megengedett intézkedések, melyek a fent jelzett czél előmozdítására szol gálnak. 2. K ö z v a g y o n o s o d á s i a k , u. m.: központi és vidéki pénzintézetek és közgazdasági (iparfejlesztő s ilynemű) egyletek alakitása és gyámolitása; mező gazdasági és ipari kiállítások rendezése: kitelepítések; iparos központok terem tése stb. A czél anyagi eszközeiül szolgálnak: a) örökös és alapító tagok alapítvá n y a i ; b) rendes, pártoló és gyámolító tagok dija: c) önkéntes adományok és hagyományok: cl) gyűjtések; e) jótékonyczélú előadások és sorsjátékok bevéte lei; / ) az alapítandó pénzintézetek alapszabályaiban az egylet javára kitűzött járulékok. A tiszteleti, örökös, alapitó és rendes tagok tanácskozás, inditványozás és választás jogával bírnak a közgyűléseken. Testületek s társulatok jogaikai egy meghatalmazott képviselő által gyakorolhatják. Az összes tagok élvezik az egye sület által nyújtandó kedvezményeket. Minden megye területén megyei, minden rendezett tanácsú vagy önálló törvényhatóságot képező városban, hol legalább 20 rendes tag lakik, külön vá rosi választmány alakul. E választmányok az alapszabályok és a közgyűlés ál tal kijelölt keretben maguk állapítják meg munkakörüket, saját tisztikart, férfi-, vagy nő elnököt választanak. A megyei választmányok — a rendezett tanácsú és önálló törvényhatósági joggal biró városok kivételével — vezetik és ellenőr zik az illető megye területén levő összes vidéki körök működését. Vidéki kör alakulhat minden városban, minden kis- és nagyközségben, avagy több községből alakult körben, hol legalább 20 tag lakik. Az egyes elnökségek a rendes- é s p á r t o l ó tagdijak 2 5 % - á t az igazgató vá lasztmányhoz való előleges bejelentés és e n n e k j ó v á h a g y á s a után saját helyi culturczéljaikra fordíthatják. y
