Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

A nemzetközi turistaérkezések száma, 2003–2005

2 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

1

A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon (2004-2005)

100 munkahelybıl 12 közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal

3

Bacsi - TUR TGA, 1 ea

Magyarország 2008-2009


2

A téma vázlata •

A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat, A turizmus fogalma – több értelmezésben és a fogalom fejlıdése. A turizmus fajtái és formái – motiváció és turizmus alanya és környezete szerint. A szabadidı és a turizmus kapcsolata Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre

• • • •


A turizmus rendszere, alrendszerei, környezete, kereslet és kínálat A turizmus rendszerének elemei: Közvetlen szereplık és befolyásoló környezet Szereplık: -

A turista (a turizmus alanya) A turizmus helye A turisztikai vállalatok Intézmények és szervezetek

A környezet: – – – – – –

Természeti Társadalmi Kulturális, mővészeti Gazdasági Technológiai, tudományos Politikai 6 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

3

A turizmus rendszerének felépítése (Kaspar- Fekete, ill. Lengyel M alapján) Gazdasági környezet

A TURIZMUS RENDSZERE

Társadalmi, kulturális környezet

A turizmus tárgya, intézményi alrendszer A turizmus alanya

HELY Szervezetek

Természeti környezet

vállalkozások Techológiai környezet

Politikai környezet 7 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

A turizmus rendszere (Lengyel M. alapján)

utazás

Turisztikai Termék

KERESLET: A turista: • Motiváció

közvetítık

• Szabadidı • Szabad rendelkezéső (diszkrecionális) jövedelem

KÍNÁLAT

marketing

• Vonzerı • Közlekedés, infrastruktőra • Szállás, étkezés, szórakoztatás, szolgáltatások • Biztonság, higiénia

Küldı piac

• Vendégszeretet Desztináció 8 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

4

A turizmus fogalma –a fogalom fejlıdése • Glücksmann (1929): • A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. • Schwink (1929-30): • Oly személyek áramlása, akik állandó lakhelyüket bármilyen szellemi, testi vagy szakmai motivációtól vezérelve ideiglenesen hagyják el. • Norwal (1936): • A turista olyan személy, aki ideiglenes jelleggel idegen országba látogat, azaz ott nem telepszik le állandó jelleggel és nem folytat rendszeres üzleti tevékenységet, az adott országban máshol megkeresett jövedelmet költ el. • Népszövetség (1937): • A turizmus minden olyan személyre vonatkozik, aki 24 órát, vagy annál többet utazik bármely állandó lakóhelyén kívüli országba. • Hunziker – Krapf (1942) ill. AIEST (Assoc. Internat. d'experts scientifiques du tourisme 1951):

• A turizmus az emberek lakóhelyén kívüli utazásából és tartózkodásából eredı kapcsolatok és jelenségek összessége feltéve, hogy az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve nem jövedelmezı tevékenység motiválta. • dr. Kolacsek András (Bp. Kgtud Egy, kb. 1980): • A turizmus önkéntes és békés célú rendszeres utazási forgalom, melynek ke retében az utasok, mint fogyasztók, szolgáltatásokat vesznek igénybe és átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen.

9


A turizmus fogalma –a fogalom fejlıdése/2 ENSZ konferencia, 1963. Róma: • látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyén kívüli más országba látogat bármely más célból, kivéve, hogy ott keres foglalkozást végezzen. • turista: olyan idıszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának célja szabadidı eltöltése, vagy üzlet, család, kiküldetés, értekezlet. • kiránduló: az az idıszakos látogató, aki nem tölt 24 órát a meglátogatott országban, beleértve a körutazásokon résztvevıket is. Leiper(1981): A turizmus egy öt elembıl álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévı nyílt rendszer, amelynek elemei: • dinamikus emberi elem: a turisták; akiknek az utazása bizonyos mértékig szabadidın alapul és otthonuktól távoli idıleges, legalább egy éjszakás tartózkodással jár. • három földrajzi elem; • a kibocsátó terület, • a tranzit út és • a fogadóterület • gazdasági elem: a turizmus szektor. Az egyes elemek funkcionálisan és térbelileg rendezettek, fizikai, technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezıkkel kölcsönhatásban állnak. Korábbi összefoglaló jellegő definíció: A turizmus önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. 10 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

5

A turizmus fogalma az új turizmus szemlélet szerint Probléma a régi definíciókkal: üzleti és kongresszusi turizmus! Lényeg: • Helyváltoztatás, idegen helyen való tartózkodás – v.ö. munkába járás, ingázás, illetve saját hétvégi házban való tartózkodás! • Máshol szerzett jövedelem elköltése – v.ö. vendégmunkások • Szabadidıben és munkaidıben is történhet Manilai Nyilatkozat (1980) - Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) konferencia: A turizmus Alapvetı tevékenység a nemzetek életében, közvetlen hatást gyakorol a társadalmi, kulturális és gazdasági életre, nemzetközi kapcsolatokra. Fejlıdése összefügg a társadalmi és gazdasági haladással - jog az aktív pihenéshez, az utazáshoz, a szabad idıhöz. Gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényezı , környezeti hatásai és alapvetı szerepe van az életminıség alakulásában. Feltétele: a tartós béke, ennek megteremtéséhez a turizmusnak is hozzá kell járulnia. A belföldi turizmus és ezen belül az ifjúsági, a senior- és a szociálturizmus, valamint a mozgáskorlátozottak turizmusának fontossága a turizmus fejlesztésében a gazdaságosság nem lehet az egyetlen szempont. A turisztikai igények kielégítése ugyanakkor nem csorbíthatja, a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, a történelmi és a kulturális emlékeket..

11


Új turizmus - definíciók Lengyel Márton (1986): Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, idıtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két fajtája van: • hivatásturizmus: a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidıs tevékenységek együttese. • szabadidı turizmus: az állandó lakáson kívül szabadidıben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság igénye motivál; önkéntes, tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek alanyai ideiglenesen utaznak el állandó lakóhelyükrıl máshová nem keresı tevékenység céljából, és ott pénzüket költik. Hágai Nyilatkozat (1989) (WTO): A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az 12 azokból eredı szükségletekBacsi kielégítésére szolgáltatásokat. - TUR TGA, 1 létrehozott ea

6

A turizmus fajtái: motiváció és környezet alapján (Bernecker) •

Pihenési célú turizmus: – közeli pihenés és – nyaralás (szabadság) fizikai és pszichikai regenerálódás céljából, – gyógyüdülés, természeti gyógyító tényezıkkel történı pszichikai és testi gyógyulás (víz, gázok, klíma),

•

Kulturális célú turizmus: – tanulmányi célú turizmus – alternatív turizmus (más kultúrák, szokások, hagyományok; mások életének, életvitelének megismerése), – vallási turizmus (zarándoklatok, búcsúk és más egyházi események, szent helyek felkeresése)

•

Társadalmi célú turizmus: – rokonlátogatás, – klubturizmus az üdülı vendégek (nyaralók) tudatos csoportosítása kifejezetten szórakoztató program céljából,

• •

Sportturizmus: az aktív és passzív sport turizmusa, Gazdasági célú turizmus:(MICE) – – – –

•

üzleti turizmus, incentív turizmus (vállalkozások jutalomútjai), kongresszusi turizmus, kiállítási és vásári turizmus,

Politikaorientált turizmus: – diplomata- és konferenciaturizmus, – politikai rendezvényekkel kapcsolatos turizmus.

13


Turizmusformák - A turizmus alanyának ismérvei szerint Eredet

• Belföldi turizmus • Külföldi turizmus

A turizmusban résztvevık száma

Résztvevık életkora

• Egyéni turizmus (szervezett v. szervezett) • Kollektív turizmus (többnyire szervezett) • Csoportos vagy társas turizmus • Klubturizmus • Tömegturizmus • Családi turizmus • Ifjúsági (15-24) • Senior (60 feletti)

Évszakok szerint

Nyári turizmus - Téli turizmus Fıszezoni - Szezonon kívüli turizmus 14 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

7

Turizmusformák/2 A tartózko- • Rövid idejő turizmus – átutazó vagy tranzitturizmus (a tartózkodási helyre való dás visszatérés nélkül) idıtartama – egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül) – rövid idejő, fıleg hét közbeni üzleti turrizmus – hétvégi turizmus (1-3 vendégéjszakával)

• Hosszú idejő turizmus – nyaralási (szabadság) turizmus négynél több vendégéjszakával – gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint kb. 3 hét)

Szállásforma

• Szállodai turizmus • Szállodán kívüli turizmus • Bungalow- vagy appartement-turizmus • Hétvégi ház turizmus • Kemping- vagy lakókocsi-turizmus 15 Bacsi - TUR TGA, 1 ea

Turizmusformák /3 Igénybe vett közlekedési eszköz

Hatása a fizetési mérlegre Finanszírozás módja

• Vasúti turizmus • Autós turizmus • Hajóturizmus • Repülıs turizmus (legújabban: diszkont vagy „fapados” ) • Aktív turizmus (külföldiek beutazó turizmusa belföldre, fogadott turizmus) • Passzív turizmus (kimenı turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön) • Szociálturizmus (gyenge fizetı képességgel rendelkezı lakossági rétegek részvétele a turizmusban) • Turizmus elı - vagy utófinanszírozással (hitelkártya)

16


8

Turizmusformák /4 Utazási forma • Egyéni turizmus (utazási iroda szervezésében vagy (utazás anélkül) szervezés • Átlagáras turizmus (az utazásszervez által kínált csomag, módja) ami átalányáron tartalmazza az utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendezı által szervezett utak, „csomagutak”) Utazási magatartás

• Intelligens turizmus • Kedvtelésbıl folytatott turizmus

Szociológiai tartalom

• Luxus és exkluzív turizmus • Hagyományos turizmus (az egyéni utak és szállodai tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben) • Ifjúsági turizmus • Felnıtt turizmus • Szociálturizmus • Szelíd turizmus

17


A szabadidı és a turizmus kapcsolata •

•

A szabadidı fogalma (Dumazedier): mindazon elfoglaltságok összessége, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat - pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés - amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektıl általa mentesül. A szabadidı felhasználásának három szakasza (Opaschowski): – A háborúk után és még az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidı – A hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidı jellemezte – a nyolcvanas évektıl jelentkezik erıteljesebben az élményorientált szabadidı-fázis (kulturált szabadidı életstílus) - a nem anyagi természető életértékek

• Az idegenforgalom jelentısége a szabadidı eltöltésében növekszik Tendenciák: • Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett • Az együttélés formáinak változása • A munka és a szabadidı újraértékelése • A hagyományos munkaidı -struktúrák felbomlása • A saját munka jelentıségének növekedése • A nemekrıl alkotott kép változása • Növekvı képzettségi szint • Fokozott környezet- érzékenység • Növekvı motorizáció • Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett • Fokozott városiasodás • A második lakhelyek elterjedése

18


9

Példák a fogalom változására, az egyes alrendszerekre és elemekre


Magyarország

20


10

A Balaton imázsa: Magyar Turizmus Bulletin, 2006


A Balaton imázsa/2 : Magyar Turizmus Bulletin, 2006


11

A Balaton imázsa/3: Magyar Turizmus Bulletin, 2006



12

Mennyi a túl sok turista? • A 60-as években népszerő úti cél • Fejlesztések hatására 20%-os csökkenés a turisták számában!!



13

Jellemezze a turizmus alanyát, illetve a turizmus intézményi alrendszerét az alábbi képeken látható desztinációkban: Szempont

1. úticél

2. úti cél…

Motiváció Életkor Szezon Utazási forma és eszköz Tartózkodás idıtartama Szálláshely Étkezés Szórakozás…


1.


14

2.


3.


15

4.


5.


16

6.


7.


17

Turizmus társadalmigazdasági

Recommend Documents