Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon www.itthon.hu H-1012 Budapest, Vérmező út 4. • Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 • E-mail: [email protected]

2003

Terület: Lakosság: Népsűrűség:

93 030 km2 10 116 742 fő (2004. január 1.) 109,0 fő/km2

Főváros: terület: lakosság: népsűrűség:

Budapest 525 km2 1 705 309 fő (2004. január 1.) 3248 fő/km2

Földrajzi helyzet

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km.

Földrajzi tájegységek

Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. Két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Duna-Tisza-köze szintén síkság, míg a Dunától nyugatra fekvő táj, a dimbes-dombos Dunántúl közepén Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton található. Hegyvidékei, a Dunától nyugatra fekvő Dunántúli-középhegység 400-700 méter magas hegyei (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Visegrádi-hegység), a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység 500-1000 méter magas hegyei (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). A kedvelt turisztikai célpont, a „magyar puszta” egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait a Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők.

Turisztikai régiók

Éghajlat

Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest–Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklet -1 °C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklet 21,3 °C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785.

Turisztikai régiók és Tourinform-irodák

Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest

Tourinform-iroda

Régiók I Balaton I Budapest–Közép-Dunavidék I Dél-Alföld I Dél-Dunántúl I Észak-Alföld I Észak-Magyarország I Közép-Dunántúl I Nyugat-Dunántúl I Tisza-tó

Általános információk Magyarországról

Ismerje meg Magyarországot! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. Az elmúlt év összefoglaló statisztikai adatait tartalmazó kiadványunkat tartja a kezében a Kedves Olvasó, amelyet hagyományosan, hosszú évek óta megjelentetünk annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Magyarországon a mindenkori kormányzat évről évre nagyobb figyelmet szentel a turisztikai ágazatnak, felismerve az állami szerepvállalás jelentőségét a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazatának fejlesztésében. Bár a 2003-as év komoly kihívást jelentett az egész turisztikai szakma számára – mind hazai, mind nemzetközi szinten –, ezt az ország népszerűsítése érdekében kifejtett intenzív marketingtevékenység fokozásával próbáltuk ellensúlyozni. Kedvező irányba befolyásolhatja a magyarországi idegenforgalom alakulását a világ utazási és turisztikai keresletének ismét megindult növekedése is. Az Európai Unióba való belépésünkkel a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé váltunk. Meggyőződésünk, hogy az EU-tagság a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja Magyarország számára a legfejlettebb országokhoz – rövid időn belül – történő felzárkózásra. A gazdaság fejlődése ugyanakkor együtt jár a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmének növekedésével, ami pozitívan hat a turizmus keresletére is. A magyarországi beutazó turizmus elsősorban az európai küldőországokra épül: a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 70%-át az EU-ból érkező turisták adják, akiknek érdeklődése hazánk iránt tovább növekedett 2003-ban. A Magyarország népszerűsítésére irányuló marketingtevékenység alapját továbbra is a kiemelt termékeink, termékcsoportjaink jelentik: Budapest, Balaton, az egészségturizmus és a konferencia- és incentive turizmus. Rendkívül fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése is. Elkezdődött, és a 2004. év folyamán befejeződik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely 2013-ig határozza majd meg hazánk turizmusfejlesztésének követendő irányvonalait. Jelen kiadványunk áttekintést ad a magyar turizmus irányításának szervezeti felépítéséről, a nemzeti turisztikai marketingszervezet 2003. évi tevékenységéről, valamint tényeket és adatokat ismertet a világ és Magyarország 2003. évi turisztikai forgalmáról. Reméljük, hogy akár turistaként, akár szakemberként forgatja lapjait, megtalálja benne az Ön érdeklődésére számot tartó információkat. Jó szívvel és büszkén hívjuk Önt is, hogy ismerje meg hazánk egyre gyarapodó, egyedülálló turisztikai kínálatát!

Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

Tények és adatok A világ turizmusa 2003-ban, Magyarország helye a világ turizmusában A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint 2003-ban a világon 694 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, ami 1,2%-os csökkenést jelent a 2002. évhez képest. Európa továbbra is vezető szerepet tölt be a fogadóterületek között, 2003-ban a nemzetközi turistaérkezések 57,8%-át mondhatta magáénak. Európán belül a közép-kelet-európai régióban realizálódott a világ turistaérkezéseinek 9,8%-a, amely az európai forgalom 17%-át jelentette. A 2002. évhez képest Közép-Kelet-Európa turizmusa a kontinens átlagánál (0,4%) lényegesen nagyobb mértékben, 4,7%-kal nőtt.

Nemzetközi turistaérkezések száma, 2001–2003 2001

Európa Észak-Európa Nyugat-Európa Közép-Kelet-Európa Dél-Európa/ Mediterrán térség Amerika Ázsia és Óceánia Afrika Közel-Kelet Világ összesen

esedés 2002 (millió fő)

2003

2003/2002 (%)

2003 Részesedés (%)

390,8 44,6 139,2 63,4

399,8 46,4 141,1 65,2

401,5 47,1 139,1 68,3

100,4 101,5 98,6 104,7

57,8 6,8 20,0 9,8

143,7 120,2 121,1 28,3 23,6 684,1

147,0 114,9 131,3 29,1 27,6 702,6

147,0 112,4 119,1 30,5 30,4 694,0

100,0 97,9 90,7 104,9 110,3 98,8

21,2 16,2 17,2 4,4 4,4 100,0

Forrás: World Tourism Organization

2003-ban a turisztikai bevételek a világon 514,4 milliárd USD-t tettek ki, ami – változatlan áron számolva – 2,2%-os visszaesést jelent a 2002. évhez képest. A nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan a bevételek tekintetében is Európa állt az első helyen: a bevételek 54,8%-át realizálta az elmúlt évben. Európán belül Közép-Kelet-Európában 25,5 milliárd USD bevétel származott a turizmusból (-4,3%), ez a világ turisztikai bevételeinek 5%-a, Európa turisztikai bevételeinek pedig 9%-a. A 2002. évhez képest a turisztikai bevételek volumene csupán a Közel-Keleten növekedett, Európában 2,8%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 2003-ban 740 USD-t tett ki átlagosan a világon, a legmagasabb kiadás az amerikai kontinenst jellemezte (1030 USD). Európában az egy főre eső bevétel 700 USD volt, a Közép-Kelet-Európába érkezők esetében azonban ennek mindössze a fele (370 USD).

2

Nemzetközi turisztikai bevételek, 2001–2003 2001

2002

2003 2001

Európa 225,8 Észak-Európa 31,7 Nyugat-Európa 81,4 Közép-Kelet-Európa 22,7 Dél-Európa/ Mediterrán térség 90,0 Amerika 122,2 Ázsia és Óceánia 88,0 Afrika 11,7 Közel-Kelet 11,8 Világ összesen 459,5

Változás 2003/2002 2002 2003 (milliárd USD)

Részesedés 2003/2002* (%)

Egy főre eső 2003 2003 Részesedés Egy főre eső (%) bevétel (USD)

240,5 35,5 87,1 23,5

281,9 40,7 102,8 25,5

97,2 98,5 97,3 95,7

54,8 7,9 20,0 5,0

700 860 740 370

94,4 114,3 94,7 11,8 13,0 474,2

113,0 115,8 88,6 14,0 14,1 514,4

97,0 99,7 88,9 97,4 117,1 97,8

22,0 22,5 17,2 2,7 2,7 100,0

770 1030 740 460 460 740

* Az árfolyamváltozással korrigált, becsült adatok. Forrás: World Tourism Organization

A világ legkedveltebb turisztikai desztinációinak rangsorában 2003-ban az első hat helyen nem történt változás. Az első helyen Franciaország állt 75 millió nemzetközi turistaérkezéssel, a további sorrend Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Kína és Nagy-Britannia. Kanada ugyanakkor 12,7%-os visszaesést regisztrált a nemzetközi turistaérkezések tekintetében, aminek következtében az első tíz desztináció sorában előrébb lépett Ausztria, Mexikó és Németország. Magyarország 2002ben a világ 12. legkedveltebb turisztikai desztinációja volt.1 2003-ban a legtöbb turisztikai bevételt regisztráló desztináció az Amerikai Egyesült Államok volt, amelyet Spanyolország, Franciaország és Olaszország követett. A tíz legtöbb turisztikai bevételt realizáló ország közé az elmúlt évben belépett Görögország. Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi turisztikai bevételek rangsorában a világon.1

A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján (millió fő), 2003 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Franciaország 75,0 Spanyolország 52,5 USA 40,4 Olaszország 39,6 Kína 33,0 Nagy-Britannia 24,8 Ausztria 19,1 Mexikó 18,7 Németország 18,4 Kanada 17,5 Forrás: World Tourism Organization

1

A 2003. évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja.

3

A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján (milliárd USD), 2003 0 10 20 30 40 50 60 70 80 USA 65,1 Spanyolország 41,7 Franciaország 36,6 Olaszország 31,3 Németország 23,0 Nagy-Britannia 19,4 Kína 17,4 Ausztria 13,6 Törökország 13,2 Görögország 10,7 Forrás: World Tourism Organization

A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2003-ban a turizmus közvetlenül 1280,4 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,7%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 67,4 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,6%-a. A 2003. év folyamán a turizmusra fordított kormányzati kiadások elérték a 224,1 milliárd USD-t, a tőkebefektetések 9,6%-a, 686 milliárd USD áramlott a turizmusba.

A turizmus gazdasági jelentősége, 2003 Világ

GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett)

Európai Unió* Közép-Kelet-Európa (milliárd USD)

Magyarország

1280,4 3526,9 224,1 686,0

385,6 1074,5 60,7 194,4

21,0 80,6 3,9 18,6

3,5 7,2 0,3 1,2

millió fő

millió fő

millió fő

ezer fő

67,4 194,6

7,4 20,7

2,3 8,9

247,5 401,7

* EU-15. Forrás: World Travel & Tourism Council

Magyarországon a turizmusban foglalkoztatottak aránya és a turisztikai célra fordított kormányzati kiadások egyaránt meghaladják a világ és az Európai Unió átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világhoz és az Európai Unióhoz képest is lényegesen alacsonyabb Magyarországon. A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2003-ban 5,0%-kal (3465 millió USD) járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,4%-ot (7232,5 millió USD) tett ki. A foglalkoztatottak 6,3%-a, 247,5 ezer fő 4

dolgozott közvetlenül a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma meghaladta a 400 ezret (10,2%). A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,1% volt (85,2 milliárd forint). A turizmus gazdasági jelentősége (%), 2003 14 12 10 8 6 4 2 0

Világ

Európai Unió (EU-15)

GDP (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett)

Közép-Kelet-Európa

GDP (közvetett) Kormányzati kiadások

Magyarország

Foglalkoztatás (közvetlen) Tőkebefektetések

Forrás: World Travel & Tourism Council

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2003-ban Magyarországon a nemzetközi turisztikai bevételek 3029 millió eurót tettek ki, ami 12,2%-kal maradt el a 2002. évben regisztrált bevételektől. A turisztikai kiadások az elmúlt évben elérték az 1788 millió eurót (-1,7%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (1241 millió euró) 2003-ban 23,8%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest. A turizmus devizamérlege (millió euró), 1998–2003 5000 4224

4000

3752 3248

3448

3359

3029

3000 2596

2000

1934 1314

1909 1450

2245 1507

1819

1788

1628 1629 1241

1000 0

1998 Bevétel

1999

2000 Kiadás

2001

2002

2003

Egyenleg

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

5

A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, 2001–2003 2001

2002

30 679

31 739

31 412

99,0

11 167

12 966

14 283

110,2

Belföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)

3 003 7 754 2,6

3 163 8 089 2,6

3 367 8 571 2,5

106,5 106,0 96,2

Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)

3 070 10 894 3,5

3 013 10 361 3,4

2 948 10 040 3,4

97,8 96,9 99,0

Együttesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)

6 073 18 648 3,1

6 176 18 450 3,0

6 315 18 611 2,9

102,3 100,9 96,7


1 556 3 985 2,6

1 633 4 152 2,5

1 717 4 353 2,5

105,1 104,8 100,0


2 432 7 640 3,1

2 427 7 529 3,1

2 375 7 346 3,1

97,9 97,6 100,0


3 988 11 626 2,9

4 060 11 681 2,9

4 092 11 699 2,9

100,8 100,2 100,0

Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő)

2003

2003/2002 (%)

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

Ebből: szállodákban

6

2001

2002

2003


260 1 379 5,3

315 1 522 4,8

324 1 558 4,8

102,9 102,4 100,0


396 2 434 6,1

320 1 967 6,1

324 1 835 5,7

101,3 93,3 93,4


656 3 813 5,8

635 3 489 5,5

649 3 393 5,2

102,2 97,2 94,5

Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) Devizakiadás (millió euró) Devizaegyenleg (millió euró)

4 224 1 628 2 596

3 448 1 819 1 629

3 029 1 788 1 241

87,8 98,3 76,2

2003/2002 (%)

Magánszálláshelyek vendégforgalma

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank

Az utazási irodák által lebonyolított forgalom, 2001–2003 Magyarországra látogató külföldiek 2001

Résztvevők száma (kirándulók és turisták) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

2002

2003

Külföldre látogató magyarok

Belföldi utazásszervezés

2001

2002 (ezer fő)

2003

2001

2002

2003

587 533 1961

583 553 2043

547 503 1743

566 534 3638

603 576 3872

687 662 4410

340 144 597

521 177 526

668 164 505

3,7

3,7

3,5

6,8

6,7

6,7

4,1

3,0

3,1

114,0 139,2 153,3 115,1 90,5 122,8 113,9 84,4 88,1

128,3 92,5 96,0

100,0

103,3

(előző év = 100%)

Résztvevők száma (kirándulók és turisták) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

92,1 94,3 94,1

99,3 103,8 104,2

93,8 90,9 85,3

91,5 89,5 89,7

106,4 107,7 106,4

99,7

100,3

94,6

100,3

98,8

91,1

73,2

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

7

Magyarország beutazó turizmusa A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, 2001–2003 2001

Ausztria Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Macedónia Moldávia Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró* Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Európa ebből: EU-15 országai Egyéb európai országok USA Kanada Amerika Izrael Japán Kína Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika Összesen 8

2002 (ezer fő)

2003

2003/2002 (%)

4 790 4 735 4 870 66 73 85 261 131 99 535 772 771 447 513 659 54 58 67 12 14 13 73 67 59 187 233 249 63 68 74 211 239 240 2 581 2 115 1 540 27 27 31 767 906 768 14 18 18 39 42 36 3 3 3 96 30 20 78 66 74 200 207 208 2 726 2 739 2 875 38 37 38 419 418 466 93 88 91 17 18 17 4 861 5 660 5 976 73 81 84 117 127 158 117 123 132 3 488 3 912 3 347 3 889 4 051 4 425 618 598 612 172 143 118 2 691 2 642 2 450 29 855 30 994 30 712

102,9 116,9 75,8 99,9 128,5 113,9 94,2 88,4 106,9 109,0 100,3 72,8 114,3 84,8 96,1 86,0 108,9 67,5 112,6 100,5 105,0 101,9 111,5 103,2 96,1 105,6 103,9 124,1 107,7 85,6 109,2 102,3 82,4 92,7 99,1

9 026 9 089 9 461 20 829 21 905 21 251 355 335 304 61 61 54 451 428 385 119 90 104 97 87 79 16 12 12 328 274 275 27 29 22 18 15 17 30 679 31 739 31 412

104,1 97,0 90,6 89,4 90,1 116,1 90,6 99,4 100,3 74,1 119,6 99,0

* 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia.


A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban 31,4 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra. A Magyarországra látogató külföldiek száma 2002-ről 2003-ra kismértékben, 1%-kal csökkent.

A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2003

Magyarország fő küldőpiaca Európa, ahonnan 2003-ban a látogatók 97,8%-a érkezett. Az elmúlt évben Romániából, Ausztriából, Szlovákiából, Szerbia és Montenegróból, valamint Németországból utaztak a legtöbben Magyarországra. Ezen öt ország a látogatók 68,4%-át adta. A 2003. év folyamán Magyarország hagyományos küldőpiacait2 tekintve a Svájcból, Olaszországból, Németországból, Ausztriából és Hollandiából érkező látogatók száma emelkedett, az USA-ból érkezőké pedig csökkent. A szomszédos országok3 közül a szlovák, a román és a szlovén látogatók száma növekedést mutatott, a horvát, a szerbiai és montenegrói és az ukrán látogatók száma pedig csökkent az előző évhez képest.

Közúti Légi Vízi Vasúti

Dinamikusan fejlődő küldőpiacaink4 esetében a Csehországból, Belgiumból, Izraelből, Görögországból, Svédországból, Franciaországból, Spanyolországból, Oroszországból, Norvégiából és az Egyesült Királyságból érkező látogatók száma növekedést, a Finnországból, Kanadából, Japánból és Portugáliából érkezők száma csökkenést mutatott.

90% 4% 1% 5%


A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2001–2003 2001

Közúti Vasúti Légi Vízi Összesen

2002 (ezer fő)

2003

27 315 28 524 28 256 1 815 1 746 1 611 1 391 1 302 1 353 153 168 191 30 679 31 739 31 412

2003/2002 (%)

99,1 92,3 103,9 113,7 99,0


2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma 2948 ezer külföldi vendégérkezést (az összes vendég 46,7%-a) és 10 040 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 53,9%-a) tett ki, a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 3,1%-kal csökkent az előző évhez képest. 2003-ban a teljes külföldi vendégforgalom 73,2%-a szállodákban realizálódott. Ugyanebben az évben a szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 58,0%, a vendégéjszakák számát tekintve 62,8% volt.

2

Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Svájc.

3

Szomszédos országok: Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ebben a csoportban nem szerepel Ausztria, amely a hagyományos küldőpiacok közé tartozik.

4

Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok és Spanyolország.

9

A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2001–2003 2001

Szálloda összesen 2 432 5 csillagos 294 4 csillagos 809 3 csillagos 1 058 2 csillagos 219 1 csillagos 51 Panzió 238 Turistaszálló 31 Ifjúsági szálló 47 Üdülőház 61 Kemping 261 Mindösszesen 3 070 2001

A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2003

Szálloda összesen 7 640 5 csillagos 753 4 csillagos 2 553 3 csillagos 3 408 2 csillagos 776 1 csillagos 151 Panzió 765 Turistaszálló 145 Ifjúsági szálló 221 Üdülőház 361 Kemping 1 763 Mindösszesen 10 894

Vendégek száma 2002 2003 (ezer fő)

2 427 305 866 1 025 191 40 232 29 31 54 241 3 013

2 375 332 888 966 155 34 224 27 32 53 237 2 948

Vendégéjszakák száma 2002 2003 (ezer éjszaka)

7 529 809 2 684 3 272 638 126 731 96 152 296 1 556 10 361

7 346 888 2 749 3 105 495 108 701 77 130 304 1 483 10 040

2003/2002 (%)

97,9 108,8 102,6 94,2 81,3 85,7 96,7 93,6 104,4 99,7 98,2 97,8 2003/2002 (%)

97,6 109,9 102,4 94,9 77,6 86,0 95,8 80,5 85,2 102,5 95,3 96,9


Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, 2001–2003 2001

5 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda 3 csillagos szálloda 2 csillagos szálloda 1 csillagos szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping

9% 27% 31% 5% 1% 7% 1% 1% 3% 15%


10

Szálloda összesen 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Mindösszesen

3,1 2,6 3,2 3,2 3,5 3,0 3,2 4,7 4,7 5,9 6,8 3,5

Átlagos tartózkodási idő 2002 2003 (éjszaka)

3,1 2,7 3,1 3,2 3,3 3,2 3,2 3,3 4,9 5,5 6,5 3,4

3,1 2,7 3,1 3,2 3,2 3,2 3,1 2,9 4,1 5,7 6,3 3,4

2003/2002 (%)

99,7 100,8 99,9 100,7 95,6 100,8 99,3 86,1 82,9 104,6 96,9 99,0


A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2003 Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák vendégek vendégátlagos vendégek vendégátlagos 2003/2002 2003/2002 2003/2002 2003/2002 száma éjszakák tartózkodási száma éjszakák tartózkodási (%) (%) (%) (%) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka)

Ausztria 245 Belgium 41 Bulgária 13 Csehország 56 Dánia 51 Finnország 40 Franciaország 120 Görögország 30 Hollandia 103 Horvátország 33 Írország 13 Lengyelország 87 Luxemburg 4 Nagy-Britannia 142 Németország 748 Norvégia 22 Olaszország 185 Oroszország 54 Portugália 7 Románia 89 Spanyolország 94 Svájc 55 Svédország 56 Szerbia és Montenegró* 65 Szlovákia 36 Szlovénia 21 Törökország 19 Ukrajna 54 Egyéb európai országok 83 Európa 2 565 ebből: EU-15 országai 1 879 Ázsia 192 ebből: Izrael 62 Japán 66 Egyéb ázsiai országok 65 Afrika 6 Amerika 174 ebből: USA 138 Kanada 14 Egyéb amerikai országok 22 Ausztrália és Óceánia 12 Külföld összesen 2 948 Belföld összesen 3 367 Mindösszesen 6 315

99,4 104,2 98,9 109,1 107,6 97,0 106,0 111,2 96,3 109,8 136,3 77,3 173,9 99,3 92,4 107,1 106,7 111,6 97,2 99,3 104,4 101,0 110,6 81,5 103,9 108,4 139,1 102,7 87,1 97,8 98,5 94,3 92,7 91,9 98,6 100,3 102,3 103,2 94,8 101,5 101,4 97,8 106,5 102,3

719 139 25 155 293 126 290 79 434 66 41 246 15 386 3 648 67 480 199 17 210 250 205 167 146 87 41 52 128 223 8 934 7 084 531 212 148 171 21 523 416 45 61 32 10 040 8 571 18 611

96,7 106,7 92,4 108,1 114,0 96,0 108,7 112,6 98,6 108,3 135,2 66,5 195,6 98,6 90,8 105,0 106,7 111,5 98,9 117,2 104,3 102,9 112,3 85,8 97,1 104,1 138,4 108,6 87,8 96,3 96,5 100,1 100,7 96,6 102,6 106,3 103,3 104,1 94,8 104,4 105,7 96,9 106,0 100,9

2,9 3,4 1,9 2,8 5,7 3,2 2,4 2,6 4,2 2,0 3,2 2,8 3,8 2,7 4,9 3,0 2,6 3,7 2,4 2,4 2,7 3,7 3,0 2,2 2,4 2,0 2,7 2,4 2,7 3,5 3,8 2,8 3,4 2,2 2,6 3,5 3,0 3,0 3,2 2,8 2,7 3,4 2,5 2,9

191 32 11 39 26 34 105 29 61 28 11 49 3 130 550 20 164 45 6 68 90 45 49 59 19 18 18 42 73 2 014 1 480 186 61 63 62 5 161 129 12 20 9 2 375 1 717 4 092

97,1 103,2 98,7 110,0 105,4 97,8 106,2 111,8 90,7 107,3 136,3 76,1 192,5 98,0 93,0 107,0 105,1 116,0 93,9 99,5 105,0 101,5 110,8 81,8 98,5 109,9 142,1 104,3 85,5 97,9 98,4 94,3 93,1 92,1 97,8 94,7 101,6 102,6 92,4 101,3 98,6 97,9 105,1 100,8

508 89 21 107 93 108 255 76 183 53 30 116 11 353 2 385 61 432 152 15 138 241 167 146 131 43 34 49 98 203 6 299 4 925 515 209 143 164 18 487 389 40 58 26 7 346 4 353 11 699

93,4 102,9 95,3 109,5 105,2 96,4 110,1 113,1 89,6 99,3 150,7 69,6 249,7 97,0 91,6 105,0 106,0 116,4 96,2 116,0 105,1 104,1 112,3 85,1 100,8 109,2 143,2 111,2 87,0 96,9 96,4 100,4 101,2 97,6 101,7 106,3 103,0 103,7 93,7 105,1 104,4 97,6 104,8 100,2

2,7 2,8 1,9 2,7 3,6 3,2 2,4 2,6 3,0 1,9 2,7 2,4 3,7 2,7 4,3 3,1 2,6 3,4 2,5 2,0 2,7 3,7 3,0 2,2 2,3 1,9 2,7 2,3 2,8 3,1 3,3 2,8 3,4 2,3 2,6 3,6 3,0 3,0 3,3 2,9 2,9 3,1 2,5 2,9

* 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

11

A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003

A külföldi vendégéjszakák 70,6%-a (7084 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkező vendégektől származott. A 2003. évben a hagyományos küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból és az Olaszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett, a lengyel, német, osztrák és holland vendégéjszakák száma ezzel szemben visszaesett. A szomszédos országok közül jelentősen növekedett a román, az ukrán, a horvát és a szlovén vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A Szerbia és Montenegróból és Szlovákiából érkezők ezzel szemben 2003-ban kevesebb vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a 2002. évhez képest. A dinamikusan növekvő küldőpiacokat vizsgálva, 2003-ban nagymértékben emelkedett a dánok, a görögök, a svédek, az oroszok, a franciák, a csehek és a Belgiumból érkezők által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Jelentős csökkenés jellemezte a kanadai és a finn piacot.

Balaton 29% Budapest–Közép-Dunavidék 44% Dél-Alföld 3% Dél-Dunántúl 3% Észak-Alföld 6% Észak-Magyarország 2% Közép-Dunántúl 3% Nyugat-Dunántúl 9% Tisza-tó 1%

Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: a vendégek 83,5%-a három régiót, a Budapest–Közép-Dunavidéket (58,0%), a Balatont (16,6%) és a Nyugat-Dunántúlt (8,9%) keresi fel. 2003ban a külföldi vendégek számában két régió könyvelhetett el növekedést: a Tisza-tónál 9,5%-kal, a Budapest–Közép-Dunavidéken 1,7%-kal emelkedett a külföldi vendégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenést a Balaton (-9,7%), a Dél-Dunántúl (-9,4%) és az Észak-Alföld (-6,7%) regisztrálta.


A külföldi vendégéjszakákat tekintve három régió túlsúlya figyelhető meg, amelyekben a külföldi vendégéjszakák 82%-a realizálódott. Ezen belül a Budapest–Közép-Dunavidék részesedése meghatározó, amelyet a Balaton és a Nyugat-Dunántúl követ. A vendégek számának alakulásához hasonlóan a legtöbb régió a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák

A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai, 2003* 1. hely ország

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

2. hely %

ország

Németország 63,4 Ausztria

3. hely %

ország

9,2 Dánia

4. hely %

ország

%

1–5. hely aránya összesen (%)

5. hely %

ország

7,1 Hollandia

6,9 Svájc

2,2

88,8

Németország 14,3 Olaszország 8,3 Németország 13,8 Olaszország 8,5 Németország 36,6 Románia 6,7 Németország 55,3 Ausztria 7,9 Németország 51,2 Lengyelország 11,2

USA USA Hollandia Csehország Ukrajna

8,2 8,4 6,0 4,9 5,7

Nagy-Britannia Nagy-Britannia Olaszország Hollandia Oroszország

7,1 7,4 5,8 3,9 4,8

Spanyolország Spanyolország Ausztria Olaszország Ausztria

5,3 5,5 5,4 3,1 3,5

43,2 43,6 60,5 75,1 76,4

Németország Németország Németország Németország Németország

Hollandia Románia Svájc Szlovákia Olaszország

6,5 9,0 5,6 9,1 4,8

Csehország Ausztria Csehország Hollandia Hollandia

5,8 6,6 2,7 6,3 4,3

Szlovákia Olaszország Hollandia Ausztria USA

5,5 3,9 2,5 4,1 4,1

59,6 70,9 83,2 68,8 56,7

25,0 36,9 48,6 35,0 36,3

Lengyelország Hollandia Ausztria Lengyelország Ausztria

16,8 14,5 23,8 14,3 7,2

* A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

12

tekintetében is jelentős csökkenést regisztrált: az Észak-Alföldön eltöltött vendégéjszakák száma 13,7%-kal, Észak-Magyarországon 13,4%-kal, a Balaton esetében 10,4%-kal, Dél-Dunántúlon 9,9%-kal, a Dél-Alföldön 4,1%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. Az egyes régiók főbb küldőpiacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet. Németország az összes régió tekintetében a legfontosabb küldőország. A nyugat-dunántúli régió első öt küldőpiaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A legtöbb külföldi vendégéjszakát, az összes külföldi vendégéjszaka 16,5%-át augusztusban, a legkevesebbet, 2,9%-ot januárban regisztrálták a hazai kereskedelmi szálláshelyek. A legtöbb vendégéjszakát a tavaszi–nyári hónapokban töltötték a külföldiek Magyarországon, májustól szeptemberig realizálódott a vendégéjszakák 65%-a. A 2003. május– szeptemberi időszakban ugyanakkor májusban (-9,4%), júniusban (-3,2%) és júliusban (-9,2) csökkent a vendégéjszakák száma az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva, növekedés volt viszont megfigyelhető a téli – január (+2,5%), november (+2,5%), december (+14,4%) – hónapokban, valamint áprilisban (+4,3%) és augusztusban (+0,2%). A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), 2003 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

0

január

200


2003-ban a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,4 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét (2,5 éjszaka). Az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte az elmúlt évben a Dániából (5,7 éjszaka), Németországból (4,9 éjszaka), Hollandiából (4,2 éjszaka), Luxemburgból (3,8 éjszaka), Svájcból (3,7 éjszaka) és Oroszországból (3,7 éjszaka) érkezőket. 2003-ban az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,8 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. 13

2003-ban a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szinte minden régióban meghaladta a belföldi vendégekét, kivéve a Dél-Alföld régiót, ahol megegyezett a két érték. A külföldi vendégek kiemelkedően hosszú ideig, átlagosan 5,9 napig időztek a Balaton régióban, a második helyen az Észak-Alföld állt 4,7 nappal, amelyet a Tisza-tó követett (4,5 nap). 2003ban a külföldiek átlagos tartózkodási ideje négy régióban, a NyugatDunántúlon (+4,9%), a Közép-Dunántúlon (+3,1%), a Budapest–KözépDunavidéken (+2,4%) és a Dél-Alföldön (+2,4%) mutatott növekedést. A legnagyobb, 10,1%-os csökkenést Észak-Magyarország regisztrálta. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek jelentős része, 70,9%-a (63 milliárd forint) a külföldi vendégektől származott. A 2003. év során a külföldi szállásdíjbevételek volumene 2,7%-kal esett vissza. A külföldi vendégektől származó szállásdíjbevételek döntő többségét, 83,7%-át két régió regisztrálta: a Budapest–Közép-Dunavidék (67,8%) és a Balaton (15,9%). Az elmúlt év folyamán a Magyarországra szervezetten érkező külföldiek száma 6,2%-kal csökkent, ezen belül a turisták száma 9%-os visszaesést mutatott. 2003-ban a szervezett formában érkező külföldiek 1743 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, átlagos tartózkodási idejük 3,5 nap volt.

Belföldi turizmus A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2003

5 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda 3 csillagos szálloda 2 csillagos szálloda 1 csillagos szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping

1% 10% 23% 12% 5% 17% 10% 7% 9% 6%


14

2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3367 ezer volt (+6,5%), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8571 ezret (+6%) tett ki. A belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya az elmúlt években folyamatosan növekedett, amelynek eredményeként 2003-ban az összes vendég 53,3%-a volt belföldi, a vendégéjszakák esetében pedig 46,1% volt az arányuk. 2003-ban a belföldi vendégéjszakák több mint felét (50,8%), 4353 ezer éjszakát a szállodák regisztrálták. A belföldi szállodai vendégforgalom 2002-höz képest 4,8%-os növekedést mutatott, az ötcsillagos szállodák vendégforgalma -10,9%-kal, a négycsillagosoké +27,2%-kal, a háromcsillagosoké -1,5%-kal, a kétcsillagosoké -0,1%-kal, az egycsillagosoké +20,2%-kal változott. 2003-ban a további kereskedelmi szálláshelyek közül mindössze az ifjúsági szállókban csökkent a belföldi vendégéjszakák száma, ezzel szemben az üdülőházakban, a turistaszállókon és a kempingekben a 2002. évhez képest több vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban. A belföldi vendégek 16,9%-a választotta úti célul a Balaton régiót, a második helyen a Budapest–Közép-Dunavidék szerepelt, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, amelyet az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió követett. A vendégek száma a legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3%.

A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2001–2003 2001

Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Mindösszesen

1 556 35 251 801 360 109 591 314 195 187 159 3 003 2001


3 985 73 551 1 992 1 034 336 1 336 846 550 553 484 7 754


1 633 37 302 845 353 97 640 309 210 214 157 3 163

1 717 34 384 839 352 108 663 343 209 260 176 3 367


4 152 73 649 2 017 1 002 321 1 422 805 626 633 451 8 089

4 353 65 825 2 075 1 002 386 1 471 876 614 783 475 8 571

A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003

2003/2002 (%)

105,1 93,5 127,3 99,3 99,7 111,3 103,7 110,9 99,3 121,6 112,2 106,5 2003/2002 (%)

104,8 89,1 127,2 98,5 99,9 120,2 103,4 108,8 98,0 123,7 105,3 106,0

Balaton Budapest–Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

21% 15% 9% 9% 11% 14% 6% 12% 3%





2,6 2,1 2,2 2,5 2,9 3,1 2,3 2,7 2,8 3,0 3,0 2,6


2,5 2,0 2,1 2,5 2,8 3,3 2,2 2,6 3,0 3,0 2,9 2,6

2,5 1,9 2,1 2,5 2,8 3,6 2,2 2,6 2,9 3,0 2,7 2,5

2003/2002 (%)

99,7 95,3 99,9 99,2 100,2 108,0 99,9 98,0 98,6 101,8 94,0 99,5


15

A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva a Balaton régió állt 2003-ban az első helyen. A négy legnagyobb vendégéjszaka-forgalmat regisztráló régió a vendégéjszakák 62,1%-át regisztrálta. A belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban minden régióban növekedett a 2002. évhez képest, a Közép-Dunántúl 17,2%-os, a Tisza-tó 16,0%-os, a Dél-Alföld 12,8%-os, a Nyugat-Dunántúl 8,7%-os, a Dél-Dunántúl 8,1%-os, az Észak-Alföld 3,7%-os, Észak-Magyarország 3,7%-os, a Balaton 3,2%-os, a Budapest–Közép-Dunavidék pedig 0,9%-os növekedést regisztrált. A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (17,1% és 18%). A legalacsonyabb vendégéjszakaszámot, az összes vendégéjszaka 4,1%-át februárban regisztrálták. Az előző évhez viszonyítva februárban és márciusban csökkent a vendégéjszakák száma, az év többi hónapjában növekedés volt tapasztalható. Áprilisban 21%-kal, októberben 15,9%-kal, januárban 11,7%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), 2003 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

0

január

200


A belföldi vendégek átlagosan 2,5 napot töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A leghosszabb időt a Balatonnál töltötték, átlagosan 3,2 napot, a második helyen az Észak-Alföld, a Közép-Dunántúl és a Tisza-tó állt (2,6-2,6 nap). A legalacsonyabb átlagos tartózkodási idő – 2,3 nap – a belföldiek esetében a Budapest–Közép-Dunavidéket, a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot jellemezte 2003-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken 16

a belföldi vendégek 2002-höz képest a Közép-Dunántúl (+4,7%), Dél-Dunántúl (+2,2%) és Nyugat-Dunántúl (+1,3%) régióban töltöttek hosszabb időt. A 2003. év során a belföldi szállásdíjbevételek volumene 12,9%-kal (25,8 milliárd forintra) növekedett. A belföldi vendégforgalmat tekintve a szállásdíjbevételek kisebb területi koncentrációt mutatnak, a belföldi szállásdíjbevétel 21,5%-át a Balaton, 19,2%-át a Budapest–Közép-Dunavidék, 12,5%-át Nyugat-Dunántúl, 12,4%-át az Észak-Magyarország régió mondhatta magáénak az elmúlt évben. 2003-ban belföldi utazásának megszervezéséhez 668 ezer magyar utazó vette igénybe az utazásszervezők szolgáltatásait, ezen belül 164 ezer főt tett ki a turisták száma. A belföldön szervezett formában utazók összesen 505 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken. A szervezetten utazók átlagos tartózkodási ideje – a külföldinél lényegesen alacsonyabb – 3,1 nap volt.

Az üdülésicsekk-rendszer Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az 1998. január 1-től működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A 2003. január 1-től bevezetett rendelkezések szerint az üdülési csekk adómentes értékhatára 20 000 Ft-ról a mindenkori minimálbér (2003. január 1-jén 50 000 Ft) összegére emelkedett, és 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Mindennek jelentős élénkítő hatása volt a 2003. évi belföldi turizmusra: a belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya mind a szállodákban, mind az egyéb kereskedelmi szálláshelyek esetében jelentősen megnőtt, valamint megnövekedett a szervezett utazásokon résztvevők száma is. 2003-ban a munkáltatók összesen 4,85 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára, ami 2,5 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi értéknél. A 2002. évi 115 ezerről 174 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A 2003ban kibocsátott csekkekből 3,4 milliárd forintot váltottak be a tavalyi évben. A felhasználók összesen több mint 1500 szolgáltató, illetve elfogadóhely közül választhattak. Az üdülési csekk forgalma, 1998–2003

Csekkértékesítés (millió forint) Támogatottak száma (fő)

1998

1999

2000

2001

2002

2003

1 656,9 98 227

2 078,0 130 342

2 050,8 119 973

1 803,1 90 275

2 313,0 115 000

4 850,0 174 000

Forrás: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

Az üdülési csekk ismertségéről és a felhasználási szokásokról 2003 októberében a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvélemény-kutató Társaság készített felmérést5.

5

1000 fős mintán történt személyes megkérdezés, a minta a magyar lakosságot megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentálja.

17

6

Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás.

7

Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább.

8

Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás).

9

1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = nagyon rossz, 5 = nagyon jó.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 67%-a ismeri az üdülési csekket, ez az arány magasabb az érettségivel (73%) és a felsőfokú végzettséggel (85%) rendelkezők körében. Az üdülési csekk ismerete szorosan összefügg az utazási aktivitással, a felmérést megelőző 12 hónapban kiránduláson6 részt vevők 71%-a, az utazók7 72%-a, illetve a főutazáson8 részt vevők 75%-a ismeri az üdülési csekket. Az üdülési csekk ismeretének hiánya magasabb arányban jellemzi az 5 vagy több fős háztartásokat, a kisgyermekes szülőket és a 60 év felettieket, az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, illetve a Közép-Dunántúl statisztikai régióban élőket. A felmérés során megkérdezettek 4,2%-a vett már igénybe üdülési csekket. Az igénybevevők közül 69% 2003 előtt, 24% 2003 előtt és 2003ban is, 7% pedig csak a 2003. évben vette igénybe a csekk által nyújtott lehetőségeket, szolgáltatásokat. A legtöbben egy alkalommal vették igénybe az üdülési csekket 2003-ban, egy háztartásra átlagosan 43 737 forint értékű csekk jutott. Az üdülési csekket igénybe vevők átlagosan 4,2-re9, azaz jónak értékelték a csekket. A csekkel szembeni pozitív vélemények között kiemelendő, hogy sok helyen elfogadják, a hozzájutás egyszerűsödött, színvonalas szálláshelyeken lehet beváltani, jól felhasználható, és az interneten is lehet tájékozódni az üdülési csekk nyújtotta lehetőségekről.

Kiutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldre utazó magyarok száma 2003 során mintegy 10,2%-kal emelkedett az előző évhez képest, értéke megközelítette a 14,3 millió főt. 2003-ban a külföldre látogató magyarok száma mindössze a szerb határszakaszon (-6,0%) esett vissza, míg legnagyobb mértékben az ukrán (+60,4%), a szlovén (+27,4%) és a román (+20,8%) határon nőtt a 2002. év adataihoz képest. A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, 2001–2003 2001

Közúti Légi Vízi Vasúti Mindösszesen

9 850 729 17 561 11 167

2002 (ezer fő)

11 662 699 18 587 12 966

2003

12 903 772 19 588 14 283

2003/2002 (%)

110,6 110,4 105,6 100,2 110,2


10

Legalább egyéjszakás tartózkodási idejű utazás.

18

Az IPK International német kutatóintézet által éves rendszerességgel készített, az európai kontinens turizmusát – ezen belül kiemelten a kiutazásokat – vizsgáló felmérés eredményei szerint 2003-ban a magyar lakosság 3763 ezer külföldi utazáson10 vett részt, ezen belül a szabadidős célú utazások száma 2 651 ezret tett ki. A kiutazások száma a 2002. évhez képest 3%-kal, a szabadidős célú utazások száma 7,3%kal növekedett.

A magyar lakosság külföldi utazásainak száma, 2001–2003 2001 2002 2003 2003/2002 (ezer utazás) (%)

Külföldi utazások száma Ebből: szabadidős célú utazások

3291 3655 1442 2470

3763 2651

103,0% 107,3%

Forrás: IPK International

2003-ban a szabadidős célú külföldi utazások mindössze 4%-a irányult Európán kívüli11 országokba. Európán belül a legnépszerűbb régió a mediterrán térség volt (57%), amelyet Közép-Európa12 (19%) követett. A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 0 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Spanyolország Nagy-Britannia Lengyelország

50 100 150 200 250 300 350 400 450 429 412 411 408 387 241 197 161 115 110 106 Forrás: IPK International

A magyar lakosság külföldi szabadidős utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 0 Horvátország Olaszország Románia Ausztria Görögország Németország Franciaország Szlovákia Spanyolország Tunézia

50 100 150 200 250 300 350 400 450 346 332 295 279 235 203 129 103 83 55 Forrás: IPK International

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utazásszervezők 2003-ban 687 ezer magyar lakos számára szerveztek külföldi utazást, ezen belül a turisták száma 662 ezer főt tett ki. A szervezett formában utazó magyarok az elmúlt évben 4410 ezer éjszakát töltöttek külföldön, ami 6,7 napos átlagos tartózkodási időt eredményezett.

11

A kutatásban használt országcsoportosítás a mediterrán térség országai közé sorolja Albániát, Horvátországot, Ciprust, Görögországot, Izraelt, Szlovéniát, Törökországot, Egyiptomot és az egyéb észak-afrikai országokat is.

12

Ausztria, Németország és Svájc.

19

A magyar lakosság 2003. évi utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2003 októberében végzett kutatás13 a 2002. október és 2003. szeptember között megvalósult kirándulásokat, utazásokat, illetve főutazásokat vizsgálta. A vizsgált időszakban a magyar háztartások 66%-ában összesen 4930, háztartásonként 7,64 kirándulást14 tettek. Utazás15 a háztartások 62%-ában fordult elő, a megkérdezettek összesen 3218, háztartásonként átlagosan 5,21 utazáson vettek részt. Egy utazás átlagosan 3,12 éjszaka tartózkodási idővel járt. Az utazások fő motivációi közül kiemelkedett a pihenés, a rokon- és barátlátogatás, valamint a vízparti üdülés. Egy utazás átlagosan 26 313 Ft-ba került, egy magyar háztartás átlagosan 84 676 Ft-ot költött utazásra a vizsgált tizenkét hónapban.

13

A véletlenszerű mintavétellel összeállított, 1000 fős minta a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentatív. A megkérdezésre személyesen, a megkérdezettek lakásán került sor.

14

Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás.

15

Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább.

16

Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás).

20

Főutazáson16 a megkérdezettek 50,7%-a vett részt. A főutazások csaknem felének, 48%-ának a pihenés volt a fő célja, ezt a strandolás, fürdőzés (15%), illetve a rokonok és a barátok felkeresése követte (13%). A főutazás alatt leggyakrabban végzett tevékenység a pihenés (87%), a strandolás, fürdőzés (60%) és a természeti látnivalók megtekintése (45%) volt. A legtöbben júliusban (37%), augusztusban (29%) és júniusban (10%) vettek részt főutazáson, egy utazás átlagos hossza 8,4 éjszaka volt. A főutazások 42%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb a szálloda volt, amelyet a megkérdezettek 15%-a vett igénybe. A megkérdezettek fele ellátásáról saját maga gondoskodott.

Belföldi turizmus A kirándulások: • 96,3%-a, összesen 4750 kirándulás belföldre irányult, ez átlagosan 7,4 kirándulást jelent háztartásonként, • 47%-a nyáron, 11%-a télen valósult meg, • a fő motivációk a pihenés (15,8%), a rokon- és barátlátogatás (15,2%) és a vízparti üdülés (15,1%) voltak. Az utazások: • 88,7%-a belföldre irányult, a háztartások összesen 2852 belföldi utazáson vettek részt, ez átlagosan 5,13 utazást jelent, • 53%-a nyáron, 22%-a tavasszal történt, • legtöbbje a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régiókba irányult, • a legfontosabb céltelepülések Budapest (8%), Siófok, Eger, Debrecen (3-3%), illetve Balatonfüred, Hévíz, Pécs és Szeged voltak (2-2%), • a belföldi utazások során leggyakrabban (91%) végzett tevékenység a pihenés volt.

A magyarországi utazások legnépszerűbb úti céljai (%), 2003 0

5

10

15

Balaton

25

30 27

Budapest–Közép-Dunavidék

15

Észak-Magyarország

15 10

Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld

9 8

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

7

Közép-Dunántúl

7

Tisza-tó

20

2 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

A főutazások: • 69%-a, 349 főutazás belföldre, ezen belül 33%-a a Balaton régióba irányult, • 79%-a a nyári szezonra, ezen belül 42%-uk júliusra esett, • átlagos hossza 9,6 nap volt, • 62%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi- és magánszálláshelyek (38%) közül a fizető magánszállás volt a legnépszerűbb (9%), • a megkérdezettek fele (54%) ellátásáról saját maga gondoskodott, • úti céljáról előzetesen és az utazás közben a részt vevő háztartások 18-18%-a gyűjtött turisztikai információt, • költsége egy főre vetítve átlagosan 24 991 forintot tett ki. Egy utazási napra átlagosan 4514 forint kiadás adódott személyenként. A főutazás során a legtöbbet, átlagosan 17 655 forintot (32%) az étkezésre költöttek a résztvevők.

A belföldi utazások során végzett tevékenységek rangsora* Tevékenység

%

Pihenés Strandolás, fürdőzés Természeti látnivalók megtekintése Rokonok, ismerősök felkeresése Vásárlás Műemlékek meglátogatása Gyógyfürdő, kezelés igénybevétele Szórakozás, diszkó, tánc Múzeumlátogatás Kulturális rendezvények meglátogatása Vízisport Helyi ételek megkóstolása, borkóstolás Hobbitevékenység Kerékpározás Népi kulturális örökség megtekintése Kertészkedés, kerti munka

90,7 60,5 36,7 29,7 25,5 22,4 17,7 16,4 14,8 12,5 11,8 10,5 10,4 7,2 6,6 6,5

* A táblázat csak az 5%-nál magasabb arányban előforduló tevékenységeket tartalmazza Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

Kiutazó turizmus A kirándulások: • 3,7%-a külföldre irányult, • 37%-a nyárra, 23%-a őszre és 14%-a télre esett, • a fő motivációk a vásárlás (29%), az üzleti utak (12%), a rokonok, barátok meglátogatása (12%) és a pihenés (10,5%) voltak. Az utazások: • 11,3%-a irányult külföldre, az 1000 fős mintában összesen 363 külföldi utazást regisztráltak, • egy utazás átlagosan 6,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, • 61%-a nyáron történt, a téli időszak részesedése 11%-ot tett ki, • a legnépszerűbb úti cél Horvátország volt, ezt Románia, Ausztria, Németország, Olaszország és Görögország követte. Az Európán kívüli utak aránya 11% volt.

21

A külföldi utazások legnépszerűbb desztinációi (%), 2003 0 Horvátország Románia Ausztria Németország Olaszország Görögország Szlovákia Spanyolország Franciaország Tunézia USA Csehország Egyiptom Nem európai összesen

2

4

6

8

10

12

14

16

18 18

12 11 11 10 7 6 4 3 3 2 1 1 11

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

A főutazások: • 31%-a irányult külföldre, a leggyakrabban említett úti célok Horvátország (21%), Olaszország (14%), Románia (12%) és Görögország (11%) voltak, • 67%-a esett a nyári szezonra, • átlagos hosszuk 9,5 nap volt, • 67%-ában kereskedelmi szálláshelyet, 33%-ában egyéb szálláshelyet vettek igénybe, • úti céljáról előzetesen a részt vevő háztartások 60%-a, az utazás közben 62%-a gyűjtött turisztikai információt, • a főutazás költsége egy főre átlagosan 86 433 forintot tett ki, ez egy utazási napra vetítve 11 744 forintot jelentett személyenként. Az utazók a legtöbbet (40 217 forintot) a közlekedésre költötték, amely a főutazás költségeinek 23%-át jelentette.

Az egy főutazásra eső költségek alakulása (Ft)

Közlekedés Szállás Étkezés Szórakozás Vásárlás Utazási iroda csomagja Egyéb

Belföldi út esetén

Külföldi út esetén

Átlagosan

8 363 11 885 17 655 10 223 6 065 583 735

40 217 30 527 26 931 22 922 21 543 30 152 2 053

18 101 17 546 20 456 14 116 10 818 9 576 1 139

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

22

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2003. július 31-én 3517 kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon, 85 465 szobával, illetve 347 277 férőhellyel. A férőhelyek mintegy harmada, 109 726 a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül kiemelkedett a három- (45,8%), a négy- (21,5%) és a kétcsillagos (19,7%) házak szerepe. A kapacitás további jelentős részét, 30,7%-át (106 616 férőhely) a kempingek adták.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként, 2001–2003

2001

Szállodák összesen 736 5 csillagos 11 4 csillagos 72 3 csillagos 360 2 csillagos 217 1 csillagos 76 Panzió 1 258 Turistaszálló 261 Ifjúsági szálló 99 Üdülőház 374 Kemping 316 Összesen 3 044

Egységek száma 2002 2003

2003/ 2002 (%)

806 12 80 411 222 81 1 361 284 124 463 339 3 377

102,0 116,7 111,3 100,7 100,9 100,0 105,7 110,9 103,2 103,7 98,2 104,1

822 14 89 414 224 81 1 439 315 128 480 333 3 517

2001

Szobák száma 2002 2003

43 738 45 512 2 750 2 840 9 094 9 562 20 358 21 696 8 883 8 513 2 653 2 901 16 159 16 903 6 162 6 806 4 890 5 344 6 212 7 313 – – 77 161 81 878

2003/ 2002 (%)

2001

46 252 101,6 104 232 3 275 115,3 5 771 10 653 111,4 19 961 21 449 98,9 47 750 8 127 95,5 23 374 2 748 94,7 7 376 17 839 105,5 43 993 8 591 126,2 27 509 5 519 103,3 18 509 7 264 99,3 20 829 – – 102 557 85 465 104,4 317 629

Férőhelyek száma 2002 2003

107 899 5 979 20 878 50 999 22 115 7 928 46 744 29 267 20 881 23 984 106 388 335 163

109 726 6 859 23 552 50 263 21 579 7 473 48 908 35 859 21 523 24 645 106 616 347 277

2003/ 2002 (%)

101,7 114,7 112,8 98,6 97,6 94,3 104,6 122,5 103,1 102,8 100,2 103,6


A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, 2003 Konferenciatermek száma

Szállodák összesen 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Gyógyszálló Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

1 142 130 294 518 174 26 106 204 27 15 27 1 1 416

A konferenciatermek összes befogadóképessége (fő)

78 758 9 800 22 214 34 315 10 584 1 845 8 500 9 783 2 291 1 315 1 964 50 94 161 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

23

A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003

A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (18,8%) a Balaton régióban található, ezt követi a Nyugat-Dunántúl (14,3%), ÉszakMagyarország (13,6%) és a Budapest–Közép-Dunavidék régió, ahol az egységek 12,4%-a működött 2003-ban. A szállodák tekintetében két régió, a Balaton és a Budapest–Közép-Dunavidék szerepe kiemelkedő. Ötcsillagos szállodával 2003-ban csupán három régió rendelkezett: Budapesten 12 ötcsillagos ház üzemelt, az észak-magyarországi és a nyugatdunántúli régiókban pedig egy-egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 39,3%-a. A háromcsillagos szállodák tekintetében a Balaton régió áll az első helyen (23,2%), kiemelkedő továbbá a tó szerepe a nyaralóházak (30,8%) és a kempingek (22,5%) terén. A kereskedelmi szálláshelyeken a 2003. évben 6315 ezer vendéget regisztráltak, akik 18 611 ezer vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 2002-ről 2003-ra 2,3%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 0,9%-kal nőtt.


17% 35% 7% 6% 8% 10% 4% 11% 2%


A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003

A vendégek számának alakulása turisztikai régiók szerint, 2001–2003

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

2001

2002

2003

2003/2002 (%)

1 044 640

1 081 717

1 056 600

97,7

2 263 517 396 112 365 302 446 464

2 226 868 404 401 382 955 481 521

2 260 493 441 249 392 529 492 390

101,5 90,9 102,5 102,3

564 347 260 892 647 829 83 860

585 571 259 617 663 987 89 243

609 531 278 086 679 026 105 590

104,1 107,1 102,3 118,3


A vendégéjszakák számának alakulása turisztikai régiók szerint, 2001–2003


25% 32% 6% 5% 8% 8% 4% 10% 2%


24

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

2001

2002

2003

2003/2002 (%)

5 026 224

4 993 877

4 715 624

94,4

5 777 087 945 783 999 788 1 568 276

5 603 512 969 049 979 221 1 612 115

5 795 539 1 048 566 1 004 373 1 554 364

103,4 108,2 102,6 96,4

1 376 644 785 647 1 894 740 274 182

1 410 657 729 488 1 867 585 284 421

1 419 177 803 862 1 950 970 318 639

100,6 110,2 104,5 112,0


A belföldi és a külföldi vendégforgalom arányát17 tekintve megállapítható, hogy míg országosan a vendégéjszakák 46,1%-át adták a belföldi vendégek, addig Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, a Tisza-tónál, a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a nyugat-dunántúli régióban kiemelt jelentőséggel rendelkezett a belföldi vendégforgalom. 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb. Az összes vendégéjszaka 17,2%-át augusztusban, 45,1%-át pedig a június– augusztus időszakban regisztrálták. A májusi és a szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult (9,6%, illetve 9,4%). Az év során decemberben növekedett a leginkább (+10,6%), és márciusban esett vissza legjelentősebb mértékben a vendégéjszakák száma (-13,5%) a 2002. évhez képest. Jelentősebb növekedés jellemezte továbbá a januári és az áprilisi hónapok vendégéjszakáinak számát (+7,5% és +10,5%). 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 64,8%-a vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 62,9%-át töltötték szállodában. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (11,7%) és a kempingek (10,5%) rendelkeztek. A szállodai vendégek 8,9%-a szállt meg öt-, 31,1%-a négycsillagos egységben, 44,1%-uk pedig háromcsillagos szállodát választott. A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához hasonló mértékben nőtt a vendégforgalom 2003 során: a vendégek száma 0,8%-kal,

17

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát alapul véve.

A vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), 2003

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

január

3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200


25

A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2001–2003 2001


3,988 329 1 060 1 860 579 160 829 345 243 248 420 6 073 2001

Szálloda összesen 11 626 5 csillagos 826 4 csillagos 3 104 3 csillagos 5 400 2 csillagos 1 809 1 csillagos 487 Panzió 2 100 Turistaszálló 990 Ifjúsági szálló 771 Üdülőház 913 Kemping 2 248 Mindösszesen 18 648 371


4,060 342 1 167 1 871 543 137 872 338 241 267 398 6 176

4,092 366 1 272 1 804 507 143 887 370 241 313 413 6 315


11 681 882 3 333 5 379 1 641 447 2 153 901 778 929 2 007 18 450

11 699 953 3 575 5 180 1 497 494 2 171 953 743 1 087 1 958 18 611

2003/2002 (%)

100,8 107,0 109,0 96,4 93,4 104,4 101,7 109,5 100,0 117,2 103,8 102,3 2003/2002 (%)

100,2 108,0 107,3 96,3 91,2 110,5 100,8 105,8 95,5 117,0 97,6 100,9




2,9 2,5 2,9 2,9 3,1 3,0 2,5 2,9 3,2 3,7 5,4 3,1


2,9 2,6 2,9 2,9 3,0 3,3 2,5 2,7 3,2 3,5 5,0 3,0

2,9 2,6 2,8 2,9 3 3,5 2,4 2,6 3,1 3,5 4,7 2,9

2003/2002 (%)

100,0 100,0 96,6 100,0 100,0 106,1 96,0 96,3 96,9 100,0 94,0 96,7


26

a vendégéjszakák száma pedig 0,2%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstrukturálódását jelzi, hogy az egy-, négy- és ötcsillagos házakban regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma emelkedett, a két- és háromcsillagos szállodákban ugyanakkor a vendégek és a vendégéjszakák száma is visszaesett. A gyógyszállókban a vendégek száma 6,7%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nőtt a 2002. évhez képest. Ennek eredményeként a gyógyszállók az elmúlt évben 529,5 ezer vendéget és 2128,4 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2003-ban 2,9 éjszaka volt, a külföldiek átlagosan 3,4, a belföldi vendégek 2,5 vendégéjszakát töltöttek el. A 2003. év folyamán a legmagasabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,7 éjszaka), az üdülőházakban 3,5, az ifjúsági szállókban 3,1, a szállodákban 2,9, a turistaszállókban 2,6, a panziókban pedig 3,1 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek. A leghosszabb átlagos tartózkodási idő a Balaton régióban volt megfigyelhető (4,5 nap), ezt követte az Észak-Alföld (3,2 nap) és a Tisza-tó (3 nap), az országos átlagnál szintén magasabb átlagos tartózkodási idővel. 2002höz képest több régióban nőtt az átlagos tartózkodási idő, a Közép-Dunántúlon 2,9%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 2,2%-kal, a Budapest–KözépDunavidéken pedig 1,9%-kal. A kereskedelmi szálláshelyeket a legtöbben szabadidő eltöltése céljából vették igénybe (60%), ezt az egyéb üzleti útra (23%), a konferenciára (12%), illetve a gyógy- és termálturizmus (5%) céljából érkezők követték. A szállodák tekintetében hasonló megoszlás volt tapasztalható (a fenti kategóriák rendre 53, 25, 15, illetve 6 százalékot tesznek ki).

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitás-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2003 Szálloda 2003/ % 2002 (%)

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

Panzió Turista- és ifjúsági szálló* 2003/ 2003/ % % 2002 (%) 2002 (%)

Üdülőház 2003/ % 2002 (%)

Kemping 2003/ % 2002 (%)

Összesen 2003/ % 2002 (%)

33,8

92,3

21,0

98,3

24,7

79,1

26,3

95,1

17,2

98,8

26,6

93,7

38,5 39,6 21,7 22,9 34,5

100,3 99,4 100,1 101,1 93,0

20,4 22,4 15,9 17,0 16,3

97,9 98,7 102,0 96,3 89,8

21,0 17,1 9,5 20,2 12,1

102,7 77,0 98,0 111,1 92,9

17,6 17,7 23,8 24,6 23,1

114,5 63,2 115,9 115,3 108,9

4,4 4,0 10,2 7,4 13,4

85,0 65,9 112,4 94,4 103,3

33,1 36,4 16,2 17,8 22,6

100,5 98,4 101,2 102,7 95,6

25,2 19,7 33,3 22,6 33,1

91,3 94,7 106,0 92,6 97,4

13,8 12,9 15,2 20,0 16,5

98,7 85,7 97,7 90,4 95,9

17,5 17,4 9,7 12,8 16,2

85,8 104,0 87,0 122,1 90,6

22,0 16,2 25,3 19,8 22,6

102,7 170,2 141,6 92,4 108,9

7,7 10,1 6,4 8,4 10,9

105,2 100,3 49,8 104,4 87,8

17,6 15,3 16,5 13,4 22,8

92,8 103,7 82,8 97,5 94,9

* Adatvédelmi okokból a turista- és ifjúsági szállók adatai csak összevontan publikálhatók.


27

2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitás-kihasználtsága 22,8% volt, ami 5,1%-kal maradt el a 2002. évi adatoktól. Az egyes szállástípusok között a legmagasabb kihasználtsággal a 3-5 csillagos szállodák18 működtek (35,3%), a szállodák összesen 33,1%-os kihasználtságot regisztráltak. A legalacsonyabb, 10,9%-os kihasználtság a kempingeket jellemezte az elmúlt évben.

18

Adatvédelmi okokból a 3, 4, és 5 csillagos szállodák egy kategóriaként szerepelnek.

A kihasználtsági mutatókat vizsgálva 2003-ban három régió ért el kiemelkedő eredményeket: a Budapest–Közép-Dunavidék kereskedelmi szálláshelyein 33,1%-os, a Balaton régióban 26,6%-os, az Észak-Alföld régióban pedig 22,6%-os férőhelykapacitás-kihasználtságot regisztráltak az elmúlt évben.

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2003 Belföldi szállásdíjbevétel

Külföldi szállásdíjbevétel

Szállásdíjbevétel összesen

millió forint

2003/ 2002 (%)

millió forint

2003/ 2002 (%)

millió forint

2003/ 2002 (%)

millió forint

111,2 75,0 131,7 106,8 108,8 129,3 116,1 120,9 99,0 127,7 113,2 112,9

56 511 18 216 22 635 13 827 1 523 311 3 013 124 293 890 2 137 62 968

96,9 98,8 95,5 98,1 84,6 110,9 104,1 90,4 96,3 96,6 100,0 97,3

74 039 19 313 27 808 21 575 4 335 1 008 7 395 1 246 1 055 2 377 2 676 88 788

100,0 97,0 100,7 101,1 98,9 123,1 110,9 117,0 98,3 114,0 102,4 101,4

35 112 7 866 13 156 11 512 2 359 220 7 482 287 66 445 116 43 508

Szállodák összesen 17 529 5 csillagos 1 097 4 csillagos 5 173 3 csillagos 7 748 2 csillagos 2 812 1 csillagos 697 Panzió 4 382 Turistaszálló 1 122 Ifjúsági szálló 762 Üdülőház 1 486 Kemping 540 Mindösszesen 25 821

Vendéglátás bevétele 2003/ 2002 (%)

Egyéb szolgáltatásokból származó bevétel

Bevétel összesen

millió forint

millió forint

102,0 32 024 89,4 5 383 111,6 14 063 101,0 10 863 103,5 1 481 132,3 234 115,5 1 077 114,6 79 104,9 231 88,1 360 113,3 417 104,0 34 189

2003/ 2002 (%)

105,2 94,6 113,1 103,5 90,9 130,8 116,6 138,3 352,8 158,8 108,7 106,6

2003/ 2002 (%)

141 176 32 562 55 027 43 950 8 175 1 461 15 954 1 613 1 352 3 182 3 209 166 486

101,6 94,7 106,1 101,7 98,6 125,6 113,4 117,5 112,5 112,5 103,5 103,1


A szállodai szobák átlagára* és árindexe, 2002–2003 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

2 csillagos

1 csillagos

Szállodák összesen

szállodák

2003/2002 (%)

(forint)

Átlagár

Árindex

Február 2002 2003 Május 2002 2003 Július 2002 2003 December 2002 2003 2003/2002 (%)

25 492 28 399 33 905 30 597 27 093 25 432 25 291 26 297 92,4

11 076 10 363 15 003 13 979 13 018 12 865 12 352 12 561 95,0

6 087 6 508 7 089 7 271 7 474 7 780 7 033 7 669 104,6

4 782 5 634 5 097 5 615 5 410 6 377 5 669 5 868 110,3

3 080 4 383 3 795 4 695 4 339 5 603 3 998 5 255 121,8

10 069 10 115 11 544 11 379 9 714 10 394 10 571 11 418 100,4

96,4 100,4 94,0 98,6 99,8 107,0 97,9 108,0 -

* Egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel a szoba típusától függetlenül. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

28

A kereskedelmi szálláshelyeken a 2003. év során 88,8 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, ennek 70,9%-a külföldi, 29,1%-a belföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált szállásdíjbevétel mellett a vendéglátás további 43,5 milliárd forint, míg az egyéb bevételek 34,2 milliárd forint bevételt jelentettek, így a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele elérte a 166,5 milliárd forintot. Folyó áron mindez 3,1%kal több bevételt jelentett a kereskedelmi szálláshelyek számára, mint 2002-ben, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 9% volt. A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz képest, 2001–2003 300

euró/forint

290

USD/forint

280 270 260 250 240 230 210

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december

220

2001

2002

2003 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A magánszálláshelyek vendégforgalma 2003. július 31-én 45 353 magánszálláshely19 működött Magyarországon, 245 787 férőhellyel. A férőhelyek több mint kétharmada (68%) a Balaton régióban várta a vendégeket. A magánszálláshelyek 2003-ban 648,8 ezer vendéget regisztráltak, ami 2,2%-os növekedést jelent a 2002. évhez képest. A belföldi és külföldi vendégek aránya 50-50%-ot tett ki, a 2003. év folyamán mind a belföldi (+2,9%), mind a külföldi (+1,3%) vendégek száma növekedett. Az egyes turisztikai régiókat vizsgálva, a Balaton régió kivételével (ahová a vendégek 30,3%-a érkezett belföldről) mindenhol a belföldi vendégforgalom jelentős túlsúlya volt megfigyelhető az elmúlt évben. A vendégek száma a Tisza-tónál (+58,2%), a Dél-Alföldön (+22,5%) és Észak-Magyarországon (+14,0%) növekedett nagymértékben, a nyugatdunántúli (-8,9%) és a balatoni (-2,1%) régiók azonban a vendégek számának csökkenését regisztrálták. A belföldi vendégek esetében az elmúlt évben mindegyik turisztikai régió növekedést könyvelhetett el a Balaton régiót (-14,9%) kivéve, a külföldi vendégek száma a Nyugat-Dunántúlon 20%-kal, a Közép-Dunántúlon 14,9%-kal és Észak-Alföldön 0,7%-kal esett vissza 2003-ban. A magyarországi magánszálláshelyeken 2003-ban a vendégek összesen 3393,3 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ez 2,8%-kal maradt el a 2002. évi

19

A magánszálláshely a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást foglalja magában.

29

adatoktól. A külföldi vendégéjszakák száma jelentősen, 6,7%-kal csökkent, ezzel szemben a belföldi vendégek 2,4%-kal több éjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken az elmúlt évben. A vendégéjszakák számának nagymértékű emelkedése volt tapasztalható a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, 2003 Vendéglátók Férőhelyek száma Fizetővendéglátás Balaton Budapest–Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

28 756 1 027 769 681 3 074 1 753 850 864 856 228 38 089

156 746 4 668 2 743 3 637 12 991 11 310 4 878 4 435 3 911 1 251 203 827

Vendéglátók Férőhelyek száma

A magánszálláshelyek kapacitásának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003

Falusi szállásadás Balaton Budapest–Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

1 885 474 289 592 236 1 339 430 1 358 661 7 264

10 283 2 524 1 743 2 933 1 504 8 563 2 366 7 693 4 351 41 960

Vendéglátók Férőhelyek száma


69% 3% 2% 6% 5% 5% 3% 5% 2%


30

Magánszállásadás összesen Balaton Budapest–Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

30 641 1 501 769 970 3 666 1 989 2 189 1 294 2 214 889 45 353

167 029 7 192 2 743 5 380 15 924 12 814 13 441 6 801 11 604 5 602 245 787


A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint (ezer), 2003 Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendégek vendégéjszakák száma

Fizetővendéglátás Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Falusi szállásadás Balaton Budapest– Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Magánszállásadás összesen Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

216

88

304

1 244

412

1 656

12 10 3 14 24 5 3 14 1 291

25 9 19 15 30 16 12 15 7 227

37 19 22 29 53 21 14 28 8 517

68 57 12 111 99 24 27 59 3 1 647

125 52 99 91 138 68 59 122 46 1 160

192 109 110 202 238 92 86 181 49 2 807

6

8

13

38

38

76

2 1 2 1 4 2 15 2 34

7 3 9 5 25 8 16 17 98

9 4 12 6 29 10 31 18 131

9 3 13 2 11 8 89 15 188

31 12 37 20 93 38 58 72 398

40 16 50 22 104 46 146 87 587

221

96

317

1 282

450

1 732

14 10 4 16 24 9 5 28 3 324

32 9 22 25 35 41 20 31 23 324

46 19 26 41 59 50 24 59 26 649

76 57 15 124 102 36 35 147 19 1 835

156 52 111 128 159 160 97 180 118 1 558

232 109 126 252 260 196 132 327 137 3 393


31

A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása valamilyen formában az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket és azok feladatköreit a 2004 nyarán érvényes felépítésben mutatjuk be.

Az Országgyűlés

Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Elnök: Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnök: Nógrádi László Fidesz Dr. Tompa Sándor MSZP Dr. Tóth József MSZP Tagok: Bánki Erik Fidesz Dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz Dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Dr. Kolber István MSZP Korózs Lajos MSZP Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP Dr. Mézes Éva SZDSZ Nagy Jenő MSZP Németh Zsolt MDF Páva Zoltán MSZP

32

A turizmus fejlődése szempontjából és a turisztikai ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg (ilyen például az üdülésicsekk-rendszer működtetése).

Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének fel- és elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmuságazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: • a turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása; • az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban; • a turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése; • a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése;

• az idegenforgalmat érintő – nem törvényi szintű – szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülésicsekk-rendszer áttekintése); • egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése; • a turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén); • kinevezése előtt az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről; • együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel; • együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel.

Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: 06-1-441-5055 fax: 06-1-441-5057 e-mail: [email protected]

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság idegenforgalomért felelős politikai államtitkár: Pál Béla 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1-336-7610 06-1-336-7611 fax: 06-1-336-7612 e-mail: [email protected] honlap: www.gkm.hu Turisztikai Hivatal hivatalvezető: Székely György 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1-336-7630 fax: 06-1-336-7632 e-mail: [email protected]

A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tokaji Ferenc Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gonda Tibor Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tóth József Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagy Imre Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szabó Gábor Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Patyi Elemér Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kerekes László Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság

33

Az Országos Idegenforgalmi Bizottság Országos Idegenforgalmi Bizottság 1012 Budapest, Vérmező út. 4. telefon: 06-1-488-8680 e-mail: [email protected]

Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996-ban tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületként hozta létre a gazdasági miniszter. A bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionális idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így 2004. nyarán tagjai a következők: Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Magyar Turisztikai Egyesület, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest–KözépDunavidék és Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület, Idegenforgalmi Koordinációs Testület, Magyar Fürdőszövetség, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője.

Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Elnök: Dr. Wolff Péter elnök, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke Titkár: Dr. Faragó Hilda Tagok szavazati joggal: Dr. Csizmadia László elnök, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Háber Tamás elnök, Magyar Vendéglátók Ipartestülete Köves Tamás elnökségi tag, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Lengyel Márton elnök, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László elnök, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Molnár Gabriella elnök, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Szállodaszövetség Rosta Sándor elnök, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre elnök, Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Dr. Somogyi Zoltán elnök, Magyar Turizmus Rt. Igazgatósága Tárnoki László elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Tagok tanácskozási joggal: Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bálint Zoltán elnök, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Hegymegi János elnök, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Horváth Gábor elnök, Magyar Fürdőszövetség Kozák József alelnök, Idegenforgalmi Koordinációs Testület Németh Imre főtitkár, Magyar Természetbarát Szövetség Pertik Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Veiland László elnök, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Állandó meghívott tagok: Dr. Galla Gábor vezérigazgató, Magyar Turizmus Rt. Dr. Probáld Ákos főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai Főosztálya Székely György hivatalvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal 34

Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat.

A Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven hoztak létre. A Társaság 1996. január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: • Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; • Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; • a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; • a turisztikai szolgáltatások színvonalemelésének ösztönzése; • a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; • turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; • piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakma számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; • szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása mind belföldön, mind külföldön; • kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmusmarketing területén; • promóciós és public relations-tevékenység folytatása belföldön és külföldön; • széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése.

Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató: dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1-488-8700 fax: 06-1-488-8600 e-mail: [email protected] honlap: www.itthon.hu

A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: Dr. Somogyi Zoltán Tagok: Dr. Galla Gábor Székely György Dr. Vass György Dr. Wolff Péter

A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Karikás György Tagok: Dr. Niklai Ákos Rusznák Imre

35

A Magyar Turizmus Rt. 2003. évi tevékenysége A 2003. évtől kezdődően – a korábbi évekkel ellentétben – a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében évente nem egy-egy termék, hanem a négy legjelentősebb vonzerő – Budapest, Balaton, az egészségturizmus és a konferencia- és incentive turizmus –, valamint Magyarország turisztikai imázsának formálása kap folyamatosan kiemelt figyelmet.

Magyarország turisztikai imázsa A Magyar Turizmus Rt. marketingtervében megfogalmazott céljai eléréséhez kiemelkedően fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, amely nem függetleníthető Magyarország általános országképétől. A turizmusra ható politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. Jelenleg Magyarországnak mint turisztikai desztinációnak nincs határozott imázsa legtöbb küldőpiacunkon, ezért a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében különösen nagy hangsúlyt kap Magyarország arculatépítése. Az arculatépítés öszszetettsége komplex eszközrendszert igényel: a marketingkommunikáció széles eszköztárának elemei szólítják meg mind a nagyközönséget, mind a turisztikai szakmát.

Budapest Budapest Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is elismert, vonzó desztinációja. Kedvező természetföldrajzi adottságainak, a világörökségi helyszíneknek, a gyógyfürdőknek, a gazdag kulturális életnek, az építészeti és történelmi emlékeknek, a kiállítási és kongresszusi lehetőségeknek, valamint a kedvező ár-érték aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővárost, amely így a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Budapesten az elmúlt években jelentős turisztikai beruházások – elsősorban szállodaépítések és fürdőfejlesztések – valósultak meg, amelyek a turisztikai kínálatot tovább bővítették. A beutazó turizmus fejlődésében kiemelendő a fapados légitársaságok megjelenése Magyarországon, ami Budapestet számos európai fővárossal – így fontos küldőpiacainkkal – köti össze.

Balaton Budapest után a Balaton, amely Európa legnagyobb melegvizű tava, Magyarország második legkedveltebb desztinációja. A Balaton régió turizmusának alapját a természeti és kulturális örökségekre épülő, minőségi 36

turisztikai kínálat kialakítása jelenti. A Balaton a belföldi turizmus legnépszerűbb úti célja, amelyben fontos szerepet játszanak a Balaton-parti szállodák által kidolgozott speciális ajánlatok – hétvégi és családi programok –, de a régió egyre kedveltebb helyszíne a belföldi vállalati rendezvényeknek is. A balatoni aktív turizmus fontos elemét képezi, hogy 2004-re elkészül a tó körüli kerékpárút.

Egészségturizmus Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, aminek eredményeként az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak. A magyarországi fürdőkultúra évszázados hagyományainak, az elmúlt évek fürdőberuházásainak, fejlesztéseinek köszönhetően a külföldi és a belföldi kereslet egyaránt erősödött. A gyógyturizmus, gyógykúrák mellett egyre népszerűbbé válnak a wellness turisztikai termékek és szolgáltatások, ahol a belföldi kereslet dinamikusan fejlődik.

Konferenciaturizmus/MICE A hivatásturizmus, azaz MICE elemei közül (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition) a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a konferencia- és az incentive turizmusra helyezi a hangsúlyt. A magyarországi rendezvényszervezők és helyszínek – kiemelten Budapest – hagyományosan kedvelt MICE-desztinációk, aminek hátterében fontos szerepet kap a kedvező ár-érték arány is. Budapest az ICCA (International Congress and Convention Association) adatai szerint a világ legkedveltebb konferenciavárosai20 között 2003-ban a kilencedik helyen szerepelt. 2003-ban Magyarországra Németországból, Nagy-Britanniából, Ausztriából és Franciaországból érkezett a legtöbb konferencialátogató. Rendezvényeink 70%-ának a szállodák adtak otthont. A Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (Union of International Associations, UIA) adatai szerint Magyarország a nemzetközi konferenciák/szakmai ülések21 legkedveltebb desztinációi rangsorában a 29. helyet foglalta el 2003-ban a világon, ami 1,1%-os piaci részesedést jelent. Az UIA felmérése szerint a nemzetközi üléseknek otthont adó városok rangsorában Budapest a 18. helyen szerepelt 2003-ban, a nemzetközi rendezvények 0,8%-a a magyar fővárosban került megrendezésre.

20

Az ICCA azokat a nemzetközi szervezeti üléseket veszi a rangsor összeállításának alapjául, amelyeken a résztvevők száma minimum 50 fő, a részt vevő nemzetek száma legkevesebb három, és amelyek rotációszerűen, vagyis minden alkalommal más-más országban kerülnek megrendezésre.

21

Az UIA szerint nemzetközi szervezeti ülésnek azok a találkozók számítanak, ahol a résztvevők száma minimum 300, a külföldi résztvevők aránya legalább 40%-ot tesz ki, a részt vevő nemzetek száma legkevesebb öt, illetve időtartama legalább három nap.

37

Kampányok Belföld

A Magyar Turizmus Rt. 2003. május 1-jével kampányt indított a belföldi turizmus népszerűsítésére. Két hónapon keresztül az ország 800 pontján – a legforgalmasabb budapesti csomópontokon és metrólejárókban, vidéki helyszíneken, elsősorban megyeszékhelyeken és a fő közlekedési utak mentén – „Itthon otthon van” szlogennel óriásplakátok kerültek elhelyezésre. A plakátakciót május végétől kezdődően kuponos sajtóhirdetések egészítették ki, amelyek keretében térítésmentesen voltak megrendelhetők a Magyar Turizmus Rt. korcsoportos – ifjúsági, senior és családi üdülési ajánlatokat tartalmazó – kiadványai. A belföldi kampány elindításával egy időben, egy héten keresztül az esti híradó előtt találkozhattak az MTV2 nézői a balatoni nyári üdüléseket hirdető reklámspottal. A belföldi turizmust élénkítő kampány részeként a Magyar Turizmus Rt. négy régiója – Budapest–Közép-Dunavidék, Észak-Alföld, ÉszakMagyarország, Dél-Alföld – az RTL Klubbal közös road show-t szervezett. A négy régió emellett külön rovattal jelentkezett az RTL Klub Reggeli című műsorában. A Magyar Turizmus Rt. belföldi egészségturisztikai kampánya 2003 őszén indult. Az egészségturizmus mindkét területét – gyógyturizmus és wellness – felölelő belföldi kampány részeként 700 óriásplakát, a metróaluljárókban (Infoscreen) vetített reklámfilm és kuponos sajtóhirdetések, valamint a kórházakban, rendelőintézetekben elhelyezett plakátok és szórólapok szólították meg a gyógy- és wellnessturizmus célcsoportjait. A kampány eredményeként 2003. november végéig összesen 2882 kiadványt igénylő kupon érkezett be a Magyar Turizmus Rt.-hez.

Belföldi egészségturisztikai kampány: 700 óriásplakát, reklámfilm és sajtóhirdetések, 2882 kiadványigénylő kupon

Külföld

A Nemzeti Üdülési Szolgálattal együttműködve közös előadásokat, riportokat, sajtótájékoztatókat és kerekasztal-beszélgetéseket szervezett a Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmust élénkítő üdülési csekk népszerűsítése érdekében. Vezető gazdasági lapokban, továbbá szakmai lapokban PR-cikkek kerültek elhelyezésre. Az elfogadóhelyekkel közös promóciót egy DM-akció egészítette ki, ami 110 ezer munkaadót ért el. A kampány célja egyrészt az üdülési csekk ismertségének, másrészt az elfogadóhelyek számának növelése volt. 2003. május 12. és június 20. között, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-vel együttműködve a Magyar Turizmus Rt. intenzív sajtókampányt bonyolított le Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az északi-európai országokban: Svédországban, Dániában és Finnországban. A sajtóhirdetést a kampányban részt vevő képviseletek a helyi sajátosságokhoz igazították. A kampány során 35 újságban összesen 56 alkalommal jelent meg hirdetés. 2003. május közepétől június elejéig a Budapest-kampányhoz kapcsolódóan került lebonyolításra az a nemzetközi televíziós kampány, amely során a 2002 júniusában elkészült Magyarország-reklámfilmet 575 alkalommal sugározták nemzetközi televíziós csatornák. A Magyar Turizmus Rt. külföldi egészségturisztikai kampánya 2003 őszén kezdődött. A kampány célja a Magyarország iránt érdeklődő turisták figyelmének felkeltése volt az ország egészségturisztikai, elsősorban a gyógyturisztikai lehetőségei iránt. A kampány során az óriásplakátot, city-lightot,

38

utazási irodai plakátokat, sajtó- és reklámhirdetéseket és bannereket a külképviseletek az adott piac sajátosságait figyelembe véve alkalmazták. Elkészült továbbá egy 30 és egy 120 másodperces reklámfilm, amelyeket 5 nemzetközi csatornán – CNN, CNBC, Eurosport, National Geographic, Travel Channel – összesen 647 alkalommal vetítettek. A külföldi kampány részeként kuponos sajtóhirdetések is megjelentek. 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. első alkalommal helyezett el hirdetéseket a CNN Teletext oldalain egy főoldal és 5 aloldal terjedelemben, amelyek Magyarország szálláshelyeire, gyógyszállodáira, kulturális rendezvényeire, a turisztikai kártyákra, illetve a nemzeti turisztikai honlapra hívták fel a figyelmet. 2003-ban központilag koordinált formában valósult meg a Sziget Fesztivál népszerűsítése. Sajtó- és rádióhirdetések, PR-cikkek és internetes bannerek jelentek meg a német, francia, olasz, cseh és lengyel médiában, illetve a képviseletek honlapjain. Tony Curtis magyarországi látogatását élénk nemzetközi médiaérdeklődés kísérte. Budapesti tartózkodása alatt számos TV-, illetve rádióriporter és újságíró készített vele interjút (CNN, ZDF, Independent stb.). A magyar származású színész 2003. október végén forgatta a Magyar Turizmus Rt. két – az észak-amerikai és a japán piacot megcélzó –, a 2004. évi kampány során használt reklámfilmjét, amelynek kapcsán több mint félezer hír jelent meg szerte a világban.

Külföldi egészségturisztikai kampány: óriásplakátok, citylight, utazási irodai plakátok, sajtó- és reklámhirdetések, bannerek, 30 és 120 másodperces reklámfilmek, kuponos sajtóhirdetések

Kiállítások, vásárok, rendezvények A 2003-as év felvezetéseként, januárban egy országos „marketingterv road show” keretében 8 nagyvárosban ismerkedhetett meg a hazai szakma a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységének fő irányvonalaival. A nyolc helyszínen több mint ezer fő kísérte figyelemmel az előadásokat. A hazai turisztikai szolgáltatók az év folyamán a Magyar Turizmus Rt. honlapján megtalálható akcióterv segítségével tájékozódhattak a marketingakciókhoz való csatlakozási lehetőségekről.

Belföld

A 2003 januárjában lebonyolításra került R3, Randevú a Rendezvények Rendezvényén konferencia és kiállítás megrendezésében a Magyar Turizmus Rt. együttműködött a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségével. 2003 februárjában hagyományteremtő céllal indult a „Hónap régiója” rendezvénysorozat, amelynek során a turisztikai szakma és sajtó részére havonta egy-egy régió került bemutatásra, külön kiemelve a régióban megrendezésre kerülő jelentős eseményeket és újdonságokat. A Petőfi Rádióban a Hónap régiója rendezvénysorozathoz kapcsolódóan közönségjátékra is sor került. A 12. Welcome to Hungary workshopra 2003. március 18–22. között került sor, amelyen összesen 200 külföldi látogató és 75 belföldi kiállító cég képviseltette magát. A külföldi vendégek felkeresték az Utazás Kiállítást, valamint a Nyugat-Dunántúl régiót, ahol – az egészségturizmus kiemelt szerepét hangsúlyozandó – Magyarország egészségturisztikai kínálatát is megismerhették. 39

A 2003. március 20–23. között megrendezésre került Utazás Kiállításon a Magyar Turizmus Rt. 171 m2-es standdal vett részt, amelyből 100 m2-en a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság – mint kiemelt vendég – mutatkozott be. A kilenc turisztikai régió immár hagyományosan önálló standdal jelent meg a régióban lévő turisztikai szolgáltatók és Tourinformirodák bevonásával. Az Utazás Kiállításra elkészültek a speciálisan belföldi piacra szóló, üdülési ajánlatokat tartalmazó ifjúsági, családi és senior korcsoportos kiadványok, illetve a magyar nyelvű eseménynaptár.

Utazás 2003 Kiállítás: 171 m2-en, 9 turisztikai régió részvételével

2003-ban is folytatódott a kiemelt küldőországok lakosai magyarországi és a magyar lakosság belföldi utazási szokásainak, motivációinak, költési struktúrájának vizsgálata. Ennek keretében a Magyar Turizmus Rt. elsődleges kutatást végzett Nagy-Britanniában és Lengyelországban, amelynek eredményeit 2003 tavaszán relációs prezentációk alkalmával ismerhették meg a média és a turisztikai szakma képviselői. A 2003. április 30–május 4. között megrendezésre került Wellness Expón a Magyar Turizmus Rt. 16 m2-es standdal vett részt, a standon a dél-alföldi, valamint a nyugat-dunántúli régiók is jelen voltak. 2003-ban a Tiszteletbeli Konzulok Konferenciája harmadik alkalommal került megrendezésre, amelynek előkészítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. is aktív szerepet vállalt: a tanácskozáshoz kapcsolódóan egynapos turisztikai programot szervezett. 2003. május elejétől 19 hétvégén keresztül zajlott a „Nagy Tavak” road show, amelynek során Magyarország négy, turisztikai szempontból legjelentősebb tava, a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő tó mutatkozott be az ország különböző nagyvárosaiban. A négy tópart gyermekes családoknak és fiataloknak szóló konkrét ajánlatait bemutató kiadvánnyal, nyereményjátékokkal és vetélkedőkkel ösztönözte a belföldi lakosságot a hazai tavaknál történő nyaralásra. A belföldi turizmus élénkítését szolgálta az „Irány Magyarország” rendezvénysorozat, amelynek keretében – 2003 tavaszán – a vidéki Tourinformirodák mutatták be régiójuk turisztikai kínálatát a budapesti irodákban. A Magyar Turizmus Rt. a 2002. évhez hasonlóan 2003-ban is részt vett a szeptember 27–28. között megrendezésre került II. Sport Aktív Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállításon és Konferencián. 2003. november 5–6. között a Magyar Turizmus Rt. és a Turizmus Kft. szervezésében első alkalommal került megrendezésre a Business Travel Show a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a turisztikai szolgáltatók a corporate megrendelőkkel találkoztak. A Magyar Turizmus Rt. külképviselőinek bevonásával 14 országból 72 hosted buyer érkezett. Az eseményen mintegy 100 kiállító: magyarországi szállodák, rendezvényhelyszínek, utazási irodák, légitársaságok és egyéb turisztikai szolgáltatók vettek részt. A Magyar Turizmus Rt. a rendezvény alkalmából 90 külföldi szakembert látott vendégül.

Business Travel Show: 14 országból 72 hosted buyer, 100 kiállító 40

A Magyar Turizmus Rt. által kiadott, negyedévente megjelenő Turizmus Bulletin szakmai folyóiratban meghirdetett, a legszínvonalasabb szakdolgozatok

díjazását szolgáló pályázat 2003-ban is folytatódott. A pályázatra érkező művek több kategóriában kerültek díjazásra, a pályázat eredményhirdetésére 2003. november 20-án, ünnepélyes díjátadás keretében került sor.

Spa & Wellness Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár: 850 m2-en, 125 standon 170 kiállító

Magyarország egészségturisztikai szolgáltatásainak minél szélesebb körű megismertetése érdekében a Magyar Turizmus Rt. a Geomédia Rt.-vel közösen második alkalommal rendezte meg a SPA & Wellness Nemzetközi Szakkiállítást és Vásárt 2003. november 28–30. között, ahol 850 m2en, 125 standon 170 kiállító jelent meg. Az esemény alkalmával a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi sajtóbeszélgetést szervezett a meghívott külföldi újságírók részére. A kiállításra frissített tartalommal, a 2003 őszén életbe lépett rendeletben foglaltaknak megfelelően jelent meg a magyarországi minősített gyógy- és wellness-szállodákat bemutató kiadvány, amelynek összeállításában a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt., valamint a Magyar Fürdőszövetség is aktív szerepet vállalt. A korábbi évekhez hasonlóan 2003-ban megrendezésre került a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő verseny. A verseny megszervezése, a részt vevő társszervezetek koordinálása, valamint a hazai és nemzetközi zsűrizésben történő részvétel a Magyar Turizmus Rt. feladatai közé tartozott. A 2003. évi verseny győztes települései Kaposvár és Balatonszárszó voltak. A Magyar Turizmus Rt. 2003-ban összesen 157 külföldi kiállításon, 6106,5 m2-en vett részt, egységesített kiállítási arculattal. A Magyar Turizmus Rt. által kidolgozott koncepció alapján arculati kézikönyv készült, 3 különböző installációval. Magyarország a legjelentősebb nemzetközi turisztikai kiállításokon (15 kiállítás összesen 2707,5 m2-en, egyenként 100 m2 feletti kiállítási területtel) egyedi, elegáns kivitelű installációval jelent meg. 2003-ban az installáció az egészségturizmus kiemelt szerepére adaptálva került felhasználásra.

Külföld

2003-ban kiemelt figyelmet kapott a színvonalas és újszerű kiállítási attrakciók megvalósítása. Az attrakciókban elsősorban az egészségturizmus (gyógymasszázs) és a magyar népi hagyományok és gasztronómia állt a középpontban (kalocsai pingálóasszony, étel- és italkóstoltatás – magyar borok, szalámi, kolbász –, esetenként magyar étterem, Zsolnay-falikút). A nagyobb vásárokhoz – a berlini ITB-hez és a londoni WTM-hez – kapcsolódóan sajtótájékoztatóra és magyar estre is sor került. A kiállítások közül 2003-ban első ízben került megrendezésre Frankfurtban az IMEX incentive és kongresszusi kiállítás, amelyen a Magyar Turizmus Rt. 137,5 m2-es standdal vett részt, és 25 magyar kiállító cég képviseltette magát. Három vásáron, a milánói BIT-en, a berlini ITB-n és a londoni WTM-en a Magyar Turizmus Rt. standján kialakított európai uniós sarokban az érdeklődők átfogó tájékoztatást kaphattak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával kapcsolatban.

157 külföldi kiállításon összesen 6106,5 m2-en történő megjelenés

2003 áprilisában az ITD Hungaryval közösen a Magyar Turizmus Rt. részt vett a svájci BEA Bern kézműipari és lovas kiállításon, ahol Magyarország díszvendég státust kapott. A mindösszesen 1000 m2-es magyar standon 28 kézműipari és 4 turisztikai szolgáltató mutatkozott be. 41

A lovas világ legjelentősebb rendezvénye, a világ legnagyobb összdíjazású versenye a 2003-ban 105. alkalommal, a németországi Aachenben megrendezett CHIO Lovas Világfesztivál volt. Az esemény a lovas turizmus területén kiemelkedő megjelenést biztosított a magyar lovas kultúra és a magyar turisztikai kínálat bemutatására: Magyarország 2003-ban díszvendégként kapott bemutatkozási lehetőséget. Az egy hétig tartó, rendkívül nagy sikerű eseménysorozaton közel 100 ló, 100 lovas és 150 táncos mutatkozott be, a látogatók száma meghaladta a 300 ezret. A nyitóünnepséget a helyszínen 39 ezer néző kísérte figyelemmel, az ARDWDR német közszolgálati televízió 4 millió nézője 25 perces összefoglalót láthatott. A sajtó, rádió és televízió által generált összes elérés 10 millió fő feletti volt. A rendezvényen az akkreditált újságírók száma 470 volt. A rendezvény során 60 ezer kiadvány – köztük a rendezvényre elkészült, a minősített lovas szolgáltatókat bemutató prospektus – és 10 ezer magyar zászló került kiosztásra. A Magyar Turizmus Rt. több ezer szóróajándékot – golyóstollat, mini csokoládét, papírzászlót, kulcstartót, mézeskalács figurát és paprikafüzért – is biztosított az érdeklődőknek. 2003 őszén Magyarország három németországi vásáron, az erfurti Reisemarkton, a berlini Reisemarkton és a kölni Baeder és Wellness kiállításon is vendégország státust kapott, ahol 70-80 m2-es standon került bemutatásra a magyarországi turisztikai kínálat.

CHIO Lovas Világfesztivál: 300 ezer látogató, 470 újságíró, 60 ezer kiadvány, több ezer szóróajándék

2003-ban a magyar kulturális évad a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által Magyar Magic elnevezéssel Nagy-Britanniában került megrendezésre, amelynek előkészítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. londoni külképviselete aktívan együttműködött. Ennek keretében egy éven keresztül kiállítások, koncertek, kulturális, zenei és filmbemutatók kerültek megrendezésre. A turisztikai piac legnagyobb nemzetközi seregszemléje, a WTM (World Travel Market) novemberben került megrendezésre Londonban. A magyar megjelenést egy nagyszabású fogadással indította a Magyar Turizmus Rt., a Café Royalban, London egyik legnevesebb éttermében mintegy 240 vendég volt jelen. Az esemény célja részben az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar kulturális évad, a Magyar Magic rendezvénysorozatra. A Magyar Turizmus Rt. nemzetközi kampányának részeként a kiállításon, valamint London 5 csillagos szállodáiban került terjesztésre a 4 oldalas színes Magyarország mellékletbe csomagolt International Herald Tribune WTM-re megjelent száma. A Magyar Turizmus Rt. standja új attrakciókkal – kiskirálylány-pantomin, herendi testfestészet – fogadta az érdeklődőket. A Visegrádi Négyek (V4) együttműködés keretében 2003-ban 3 kiállításon vett részt a Magyar Turizmus Rt., Brazíliában, az USA-ban és Kínában. A China International Travel Mart-on a Magyar Turizmus Rt. koordinálásával a V4-országok közös prezentációt tartottak. A sikeres magyar megjelenés, valamint a Magyar Turizmus Rt. kínai piacon végzett aktív marketingmunkájának elismeréseként Magyarország elnyerte a kunmingi turisztikai hivatal „Turizmusért” díját.

42

A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon 2003. március 1–4. között Budapest adott otthont az egyik legrangosabb nemzetközi turisztikai szövetség, a European SITE Networking & Educational Program (ESNEP) éves konferenciájának, amelyen 26 ország 130 incentive utazási irodájának 180 képviselője vett részt. Az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének (ASTA) 45 fős elnöksége a Magyar Turizmus Rt. meghívására Magyarországon tartotta 2003. évi kongresszusát. 2003. június 27–28. között mintegy 250 fő részvételével Magyarországon tartotta éves közgyűlését a Német Autóbusz-vállalkozók Szövetsége (VPR). A háromnapos program megszervezésében a Magyar Turizmus Rt. aktív szerepet vállalt. A Magyar Turizmus Rt. franciaországi külképviseletével együttműködésben került lebonyolításra a francia utazási irodákat tömörítő AFAT Voyages – 480 francia utazási ügynökséget számláló önkéntes szervezet – 2003. évi, budapesti konferenciája, amelyre rekordszámú – több, mint 500 – turisztikai szakember érkezett. A Magyar Turizmus Rt. által 2003-ban elindított Konferencia Nagyköveti Program célja nemzetközi szövetségek megnyerése, hogy üléseiket Magyarországon rendezzék meg. A programon részt vehet minden olyan magyar szervezet, amely valamely nemzetközi szervezet tagszervezete. A fő célpiac Európa, ahol a szövetségi ülések 60%-át rendezik évente. A 2003. évben elkezdődött a programhoz szükséges adatbázis kialakítása, és a tájékoztató füzetek összeállítása, illetve kiküldése.

Kiadványok 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. több mint 8 millió kiadványt terjesztett, amelyen belül 5,1 millió prospektus a belföldi potenciális utazóközönséget célozta meg. Külföldön több mint 2,3 millió darab kiadvány került terjesztésre, amelyet a külképviseletek által – több mint 1 millió példányban – készített piacspecifikus kiadványok egészítettek ki.

8 millió kiadvány, amelyből 5,1 millió a belföldi közönség körében került terjesztésre

2003-ban összeállításra kerültek a „Lovas tanyák, lovas iskolák”; a Bortérkép; a Kerékpáros térkép; a Kedvezményes családi üdülések hazai tájakon 2003 – Hegy, vidék, város; Víz, napfény, fürdés; az Aktív üdülés, kényelmes pihenés idősebbeknek 2003; az Ifjúsági ajánlatok 2003 és a Gyógy + wellness üdülési ajánlatokat tartalmazó kiadványok. A 2004. évi kiemelt rendezvényeket tartalmazó eseménynaptár angol, német, francia és holland nyelven jelent meg, kiadásra került továbbá az ország éttermeit és egyéb vendéglátó helyeit összefoglaló éttermi kalauz füzet. Az év második felében megkezdődtek a 2004. évi kiadványok összeállításának előkészületei. Az országot öt régióban bemutató imázskiadványok előkészítése a Magyar Turizmus Rt. belföldi hálózatával szorosan együttműködve 43

történt. Míg a belföldi vendégeknek továbbra is kilenc turisztikai régiónak megfelelő bontásban készülnek a kiadványok, addig a külföldi vendégeknek a 2004. évtől kezdődően öt régióban (Budapest és környéke, Balaton és környéke, Észak-Magyarország, Alföld és Tisza-tó, Dunántúl) kerül bemutatásra az ország. A 2004. évi marketingtevékenységet előkészítendő, 2003-ban az alábbi kiadványok jelentek meg: • Magyarország, Budapest és Balaton leporelló, • Magyarország–Budapest–Balaton szórótérkép, • Kempingtérkép, • Ifjúsági szálláshely-katalógus, • Gyógy + Wellness című egészségturisztikai kiadvány, • Conference & Incentive Guide című általános MICE-kiadvány és az incentive programokat és helyszíneket bemutató kiadvány, • Világörökségi helyszíneket más turisztikai termékekkel összekapcsolva, például Tokaj – bor, Hortobágy – nemzeti parkok, bemutató kiadványok, • Shalom kiadvány, • A Visegrádi Négyekkel közös A/4-es méretű, színes invitatív kiadvány, • „Spa és Wellness a Balaton Régióban” ajánlati katalógus. A Magyar Turizmus Rt. gondozásában megjelenő, a Magyar Turizmus Rt. honlapján elektronikus formában is olvasható Turizmus Bulletin az egyetlen Magyarországon kiadott tudományos igényű turisztikai szakfolyóirat. Az 1997 óta megjelenő periodika egyaránt szól az elméleti és gyakorlati szakembereknek, köztük profitorientált turisztikai vállalkozásoknak, a társminisztériumoknak, a nonprofit állami, regionális és helyi szinten tevékenykedő turisztikai szervezeteknek, a szakmai szövetségeknek, a turisztikai tanácsadó cégeknek, a turizmuskutatással és -oktatással foglalkozó munkatársaknak és a jövő szakembereinek, a diákoknak. A Turizmus Bulletin című szakmai folyóiratban többek között a Magyar Turizmus Rt. által végzett elsődleges és másodlagos hazai és nemzetközi kutatások eredményei, a turizmus aktuális kérdéseit érintő tanulmányok, valamint a magyarországi vendégforgalmat bemutató statisztikai elemzések kerülnek publikálásra. 2003-ban kiadásra került a Turizmus Magyarországon 2001, illetve 2002 című, valamint a Turizmus Magyarországon 1990–2002 című magyar, angol és német nyelvű elektronikus formában is olvasható kiadvány, amelyekben a turizmus eredményei, a Magyar Turizmus Rt. szakmai tevékenysége és a legfontosabb kutatások összefoglalói kerültek bemutatásra.

Sajtó- és szakmai kapcsolatok Belföldi média-együttműködések

44

A 2003. év folyamán a Magyar Turizmus Rt. több mint 18 különböző hazai nagyközönségi lappal és a turisztikai szaklapokkal kötött stratégiai együttműködést. Ennek keretén belül PR-cikkek jelentek meg országos és megyei napilapokban, gazdasági napilapokban, női magazinokban, idegen nyelvű lapokban és nagyközönségnek szóló turisztikai magazinokban.

A cikkek mellett a Magyar Turizmus Rt. ösztönözte a szolgáltatói hirdetések, konkrét ajánlatok, akciók megjelentetését. A szolgáltatók a Magyar Turizmus Rt. által előzetesen megvásárolt hirdetési felületen 50%-os kedvezménnyel helyezhették el hirdetéseiket. A hazai média képviselői számára az év során 6 alkalommal szervezett a Magyar Turizmus Rt. sajtóutat, borturizmus, ökoturizmus és egészségturizmus témákban. Ezeknek a célja az új belföldi turisztikai szolgáltatások megismertetése volt a magyar lakossággal, valamint a szaklapok tudósításain keresztül a magyar szakmával.

Belföldi újságírói tanulmányutak

A belföldi sajtó számára az év elején a Magyar Turizmus Rt. honlapjának szakmai oldalain kialakításra került egy úgynevezett sajtószoba, ahol aktuális hírek, marketingakciókról, valamint eseményekről szóló információk olvashatók, eseményfotók láthatók, és az újságírók számára hasznos háttéranyagok, cikkek találhatók. 2003-ban 28 országból közel 1300 vendéget fogadott a Magyar Turizmus Rt. a legkiválóbb nemzetközi médiumok – Travel Holiday, Journal für die Frau, Travel Magazine, Voyage, El País, Stern, National Geographic, Conference&Incentive Travel Magazine, El Mundo, Reise Magazin, Geoplaneta Magazin, Golf Magazin, stb. – képviseletében. 2003-ban a tematikus, kiemelt termékekre (egészségturizmus, kongresszusi turizmus, golfturizmus, vadászat stb.) fókuszáló tanulmányutakra helyeződött a hangsúly.

Külföldi médiameghívások 28 országból közel 1300 vendég, 194 fő televíziós társaságoktól, közel 600 fő tour operátorok, illetve turisztikai szervezetek képviseletében

A televíziós társaságok képviseletében – köztük a német ZDF, a Bayerischer Rundfunk, ARD, WDR, a francia TV5, ArteTV, A3, a spanyol TVE1, valamint az olasz MTV – az év során mintegy 194 fő járt Magyarországon. A legnagyobb – nemzetközi érdeklődésre is számot tartó – események (Év Bortermelője-választás, Haydn Fesztivál, Miskolci Opera és Balett Fesztivál, Sziget Fesztivál, Művészetek Völgye, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) alkalmából, továbbá szakmai rendezvényekre (R3, Welcome to Hungary, Utazás Kiállítás, Business Travel Show, SPA Kiállítás) a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi újságíró study tourt szervezett. 11 alkalommal érkeztek különböző ismert útikönyvek – köztük a német Bruckmann kiadó kerékpáros útikönyve, a DuMont Extra Reiseführer, a brit Bradt Travelguides, az amerikai Rick Steve’s Guidebook, a francia Éditions Romain Pages – munkatársai. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt 2003-ban is nemzetközi sajtóközpontot üzemeltetett a Magyar Turizmus Rt. Az eseményre meghívott mintegy 60 újságíró a koncerteken, előadásokon kívül további programok keretében ismerhette meg a magyarországi turisztikai kínálatot. 2003-ban közel 600 fő érkezett külföldi tour operatorok, illetve turisztikai szervezetek képviseletében. Magyarországon jártak többek között az amerikai AMEX Vacations, a francia Kuoni, a svéd My Travel, a német Der Tour és a brit Erna Low munkatársai.

Külföldi szakmai tanulmányutak

45

Szakmai Hírlevél 3500 címre eljuttatott elektronikus szakmai hírlevél

A 2003-ban kialakított elektronikus, közvetlenül a honlapra épülő szakmai hírlevelet heti rendszerességgel több mint 3500 címre küldte meg a Magyar Turizmus Rt., azzal a céllal, hogy a turisztikai szakmát még hatékonyabb módon tájékoztathassa a Társaság tevékenységéről, valamint azokról az akciókról, amelyekhez a vállalkozók csatlakozhattak.

Honlap A Magyar Turizmus Rt. honlapján (www.itthon.hu) 2003-ban három nyelven – magyarul, angolul és németül – találtak hasznos információkat a turisták, illetve a szakmai érdeklődők. A nagyközönség az általános tudnivalókon kívül információt talált a közlekedésre, a szálláshelyekre és az egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint a turisztikai régiókra és termékekre, kiemelten az egészségturizmusra, a kulturális és vallási turizmusra, az aktív-, falusi és ökoturizmusra vonatkozóan. A magazin rovatban az aktuális hírekről olvashattak az érdeklődők. A további információkat keresőket linkgyűjtemény segítette. A szakmai oldalakon a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos általános információk mellett külön rovatban szerepeltek a sajtóhírek, a piackutatások, a kiállítások és vásárok, a MICE-turizmushoz kapcsolódó információk, illetve a szakmai partnerjegyzék. A Magyar Turizmus Rt. külképviseleteinek többsége saját honlapot is üzemeltet, amelyek az adott küldőpiacnak megfelelő specifikus információkat az adott desztináció nyelvén szolgáltatják a honlapot látogatók számára.

Reklámajándékok A 2003. év ajándékvásárlás és -készíttetés szempontjából elsősorban a gyógyturizmus és wellness jegyében zajlott, a kiemelt rendezvényeken és kiállításokon a wellness fürdőolaj, gyógyteák, büki és sárvári gyógytermékek népszerűsítették Magyarországot. A 2003. évi kiállításokon, a Magyarországra látogató szakmabeliek számára és egyéb általános ajándékozási célokra több mint 20 ezer db mini csokoládé, 5 ezer db mini paprikazsák, 5800 db díszdobozos pirospaprika, 40 ezer db golyóstoll, 2500 db pulikutya állatfigura, zenei CD-k és több mint 1000 db könyv állt rendelkezésre.

Szakmai együttműködések A turizmus interszektorális jellegéből adódóan nélkülözhetetlen a stratégiai partnerekkel való hatékony együttműködés, ami a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Ez kiterjed a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésére, a megállapodások további tartalommal, közös akciókkal való kitöltésére, valamint új partnerkapcsolatok kiépítésére. 46

A European Quartet – One Melody (www.european-quartet.com) a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) illetékes minisztériumainak és állami hivatalainak, valamint nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek 2003 februárja óta tartó együttműködése, amelynek célja közös marketing-, promóciós tevékenység folytatása. A cseh, lengyel, magyar és szlovák nemzeti turisztikai szervezetek a beutazó forgalom, és az ebből származó turisztikai bevételek növelését, továbbá az országukról mint turisztikai desztinációról kialakított pozitív imázs erősítését egységes és hasonlóan markáns célként tartják számon.

Visegrádi Négyek

Olyan távoli piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína vagy Japán nemcsak Magyarország, de más közép-kelet-európai országok sem jelentenek önmagukban vonzó úti célt, a nagy távolságból érkező turisták általában több országra kiterjedő körutazáson vesznek részt. A European Quartet tagjainak összekapcsolt turisztikai kínálata a távolról érkezők számára kellő vonzerővel rendelkezik. A földrajzi közelség, közös történelmi, kulturális, vallási és művészeti emlékek lehetővé teszik, hogy bizonyos termékek – történelmi városok, UNESCO világörökségi helyszínek, zsidó kultúra és örökség és gyógyfürdők – promóciójában egységesen lépjenek fel a Visegrádi Négyek. A megállapodás keretében közös akcióterv került kialakításra, amely a vásárokon való közös megjelenésre, közös honlap létrehozására, a régió térképével ellátott kiadvány megjelentetésére, a történelmi városokat és világörökségi helyszíneket bemutató film készítésére, közös road show-k és study tourok szervezésére, statisztikai adatok cseréjére, valamint a közös piackutatásra terjed ki. A visegrádi országokkal történő együttműködés keretében a Magyar Turizmus Rt. koordinálta a kína piacon történő megjelenést és az USA kvalitatív piackutatást Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország imázsára, valamint az európai, ezen belül kiemelten a közép-európai utazásokra vonatkozóan. A Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Rt. között megkötött megállapodás közös kutatásra, kiadványok készítésére, study tourok szervezésére, valamint termékfejlesztésre terjed ki. Az együttműködés célja a két szervezet marketingtevékenységének összehangolása.

Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. és a Magyar Turizmus Rt. között megkötött megállapodás célja a budapesti gyógyfürdők hatékonyabb promóciója, amelynek területei: újságíró-látogatások megszervezése a gyógyfürdőkben, kiadványok terjesztése, megjelenési lehetőség biztosítása a belföldi és a nemzetközi turisztikai vásárok alkalmával.

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.

A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió előírásainak megfelelően 2003-ban átalakította turisztikai adatfelvételi rendszerét, amelynek keretében a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták és a magyar lakosság utazási szokásait, motivációit, valamint turisztikai célú fogyasztását/költését rendszeres időközönként vizsgálja a 2003. év második félévétől. 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. aktívan együttműködött a Központi Statisztikai Hivatallal a felmérés módszertanának kialakításában, a felmérések kérdőíveinek kidolgozásában, illetve a kérdezőbiztosok felkészítésében.

Központi Statisztikai Hivatal

47

Az adatgyűjtéshez kapcsolódóan a Magyar Turizmus Rt. szóróajándékokat, kiadványokat, térképeket biztosított, koordinálta a nyereményjátékot, illetve a szolgáltatók által nyereményként tett felajánlásokat. A Magyar Turizmus Rt. közreműködött továbbá a felmérés turisztikai szakma és a Magyarországon tartózkodó külföldiek, valamint a magyar lakosság felé irányuló kommunikációjában, sajtótájékoztatók szervezésében és a felméréshez kapcsolódó, rendszeresen megjelenő „Számokban utazunk” című kiadvány összeállításában.

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

Az együttműködési megállapodás értelmében a Magyar Turizmus Rt. segítséget nyújt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége beutaztató tagirodáinak study tourok szervezésében, valamint a Magyarországot reklámozó színvonalas kivitelű marketingcélú kiadványok, prospektusok megjelentetésében.

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

Az 1993-ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. feladata a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek közötti kapcsolatteremtés. Az európai mintára kiépült, az államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolatokkal rendelkező, tájékoztató, tanácsadó és szolgáltató szervezet gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt. Ennek keretében a szervezet a következő feladatokat látja el: • befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés, • külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek segítése, • magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésének segítése, • gazdasági, jogi és piaci információk rendelkezésre bocsátása, publikálása, valamint • sokrétű szolgáltatások biztosítása a hazai és a külföldi üzletemberek és ügyfelek igényeinek figyelembevételével. Azokban a turisztikai szempontból jelentős küldőországokban – Horvátországban, Ukrajnában, Kínában, Szlovákiában, Kanadában, Görögországban és Törökországban –, ahol a Magyar Turizmus Rt. nem rendelkezik önálló képviselettel, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) helyi irodái látják el a turizmussal kapcsolatos marketingfeladatokat. Az ITDH-val kötött együttműködés a közös képviselet üzemeltetésén túl kiterjed az együttes megjelenésre nagyszabású kiállítások alkalmával.

Agrármarketing Centrum

48

Az Agrármarketing Centrum Kht. a magyar mező- és élelmiszer-gazdasági termékek piacbővítése céljából létrehozott szervezet, amelynek főbb feladatai a következők: • a közösségi marketingelemek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása, • a magyar élelmiszer-gazdaságban a korszerű kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet erősítése, • az ország agrárkínálatának formálása, • a magyar áruk exportképességének növelése, • a termelők, kiemelten a kis- és középvállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése, • a térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása, valamint • az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának erősítése.

Az Agrármarketing Centrummal kötött megállapodás értelmében a két fél közös vásári megjelenésekben, kiadványok készítésében, study tourok szervezésében és fotóarchívumok használatában működik együtt. A 2003. év során a Magyar Turizmus Rt. együttműködési megállapodások – amelyek közül kiemelendő a Magyar Fesztiválszövetséggel és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével történt együttműködés kialakítása – keretében több kiemelkedő kulturális rendezvény marketingmunkáját segítette.

További együttműködések

Az aktív turizmust érintő események, nagyrendezvények – amelyeken a Magyar Turizmus Rt. aktív együttműködő partnerként vett részt –, közül a Bécs–Budapest Szupermaratont, a 2004-es Atlétikai Világbajnokságot és a Műkorcsolya Európa-bajnokságot szükséges kiemelni. 2003-ban kidolgozásra kerültek a Magyar Kerékpáros Klubbal való együttműködés részletei.

Hálózatok A Magyar Turizmus Rt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Rt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinformhálózat segítségével valósítja meg.

Belföldi hálózat

A Magyar Turizmus Rt. hangsúlyos szerepet szán a belföldi turizmus élénkítése terén a regionális marketingigazgatóságoknak. A 2002 decemberében, a Stratégiai Termékek Igazgatósága szervezeti keretein belül alakult Regionális Marketing Koordinációs Iroda feladata az ország kilenc turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságok, illetve Regionális Turisztikai Projekt Irodák (RMI/RTPI) munkájának irányítása és koordinálása. A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi kereslet- és turizmusélénkítés jegyében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI-k/RTPI-k ennek keretében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 2. • telefon: 87-342-801, fax: 87-342-871 e-mail: [email protected] • honlap: www.balaton-tourism.hu

Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 11. • telefon: 1-479-0158, fax: 1-479-0149 e-mail: [email protected] • honlap: www.budapest-regio.hu

Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5700 Gyula, Erkel tér 1. • telefon: 66-521-020, fax: 66-521-024 e-mail: [email protected] • honlap: www.pusztaregion.hu

Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 7621 Pécs, Megye utca 4. • telefon: 72-514-620, fax: 72-310-067 e-mail: [email protected] • honlap: www.deldunantul.hu

49

Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház utca 8. • telefon: 56-516-110, fax: 56-516-116 e-mail: [email protected] • honlap: www.eszakalfoldi.hu

Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Dobó tér 9. • telefon: 36-512-440, fax: 36-512-446 e-mail: [email protected] • honlap: www.nordtur.hu

Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 2484 Agárd, Tópart utca 17. •telefon: 22-370-051, fax: 22-370-063 e-mail: [email protected] • honlap: www.kdregio.hu

Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 9400 Sopron, Új utca 4. • telefon: 99-512-594, fax: 99-512-598 e-mail: [email protected] • honlap: www.nyugatdunantuliregio.hu

Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1. •telefon: 59-351-753, fax: 59-351-753 e-mail: [email protected] • honlap: www.tisza-to-info.hu

Külföldi képviseletek

A Magyar Turizmus Rt. a 2003. év végén 18 országban 20 külképviseletet és három információs irodát működtetett. 2003-ban Dublinban képviselet és Koppenhágában információs iroda nyílt. A külképviseletek munkája eredményeképpen 2003-ban a nyomtatott sajtóban 3530 alkalommal, az elektronikus médiában pedig 439 alkalommal jelent meg Magyarországról szóló hirdetés. A honlapokon keresztül több mint hárommillió főt sikerült elérni. A médiamunka, a hirdetések és a PRmunka eredményeként a képviseletek összesen 3467,1 millió főt szólítottak meg, ezen belül a turisztikai szakma 60,4 millió főt tett ki. 2003-ban a képviseletek segítségével 3,9 millió kiadvány került terjesztésre, a Magyar Turizmus Rt. által szervezett tanulmányutakon 1729 fő vett részt, ezen belül az utazási irodák részéről érkezett 956 fő.

Tourinform-hálózat

A turisztikai tájékoztatás alappillére Magyarországon a Tourinform-hálózat, ahol a belföldi és a külföldi érdeklődők, látogatók egyaránt naprakész információt kapnak az ország kínálatáról, a turisztikai szolgáltatókról, valamint az aktuális rendezvényekről. A Magyar Turizmus Rt. saját Tourinform-irodái (Vörösmarty tér, Sütő utca és West End City Center) és a 24 órás Tourinform Telefonos Szolgálat üzemeltetése mellett ellátta az országos hálózat szakmai felügyeletét is. 2003-ban a hálózat az ország különböző pontjain 18 új Tourinformirodával bővült, így év végére közel 150 iroda várta az érdeklődőket. 2003-ban a Tourinform-irodákat közel 2 millió látogató kereste fel, a Tourinform Telefonos Szolgálathoz 40 ezer bejövő hívás, a hálózat irodáihoz pedig közel 353 ezer hívás érkezett, miközben az informátorok 255 ezer írásbeli érdeklődésre is válaszoltak.

2 millió látogató, 393 ezer telefonon, 255 ezer írásban érkezett információkérés 50

2003-ban – az előző évekhez hasonlóan – számos rendezvényen jelent meg Tourinform-pult, például a Múzeumok Majálisán, a Formula–1 Magyar Nagydíjon, az Európa Kulturális Sugárúton, a Sziget Fesztiválon és a Budapest Plázson.

A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei Amerikai Egyesült Államok Hungarian National Tourist Office N.Y. 10155-3398 New York, 150 East 58th Street, 33rd Floor (1 212) 355 0240, 355 5055 fax: (1 212) 207 4103 e-mail: [email protected], [email protected] honlap: www.gotohungary.com

Ausztria–Németország régió Direkció D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. (49 69) 9288 4620 fax: (49 69) 9288 4623 e-mail: [email protected] www.ungarn-tourismus.de

Ausztria Ungarisches Tourismusamt A-1010 Wien, Opernring 5/2. Stk. (43 1) 585 20 1213, 585 20 1214 fax: (43 1) 585 20 1215 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.at

Németország Ungarisches Tourismusamt Regioalbüro Nord/Ost D-10178 Berlin, Neue Promenade 5 (49 30) 243 146 0 fax: (49 30) 243 146 13 e-mail: [email protected] www.ungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Süd D-80637 München, Dom Pedro Str. 17 (49 89) 1211 5230, 1211 5253 fax: (49 89) 1211 5251 e-mail: [email protected] www.ungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Mitte/West D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. (49 69) 9288 460 fax: (49 69) 9288 4613 e-mail: [email protected] www.ungarn-tourismus.de

Belgium Office du Tourisme de Hongrie (Hongaars Verkeersbureau) B-1050 Bruxelles, Avenue Louise 365 (B-1050 Brussel, 365 Loizalaan) (32 2) 346 8630, 648 5282 fax: (32 2) 344 6967 e-mail: [email protected], [email protected] honlap: www.visithongrie.be, www.visithongarije.be

Csehország Madarská Turistika 140 21 Praha 4, 5. kvetna 65 (420 261) 174 166, 174 167 fax: (420 261) 174 168 e-mail: [email protected] www.madarsko.cz

Egyesült Királyság Hungarian National Tourist Office SW1X 8 AL London, 46. Eaton Place (44 207) 823 1032, 823 1055 fax: (44 207) 823 1459 e-mail: [email protected] www.hungarywelcomesbritain.com

Észak-Európa Dánia Ungarns Turistkontor DK 2100 Köbenhavn Ö, Strandvejen 6 (45 39) 161 350 fax: (45 39) 161 355 e-mail: [email protected] www.ungarn.dk

Finnország Unkarin Matkailutoimisto, információs iroda 00100 Helsinki, Kaisaniemenkatu 10 (358 9) 8240 1040 fax: (358 9) 8240 1041 e-mail: [email protected] honlap: www.unkarinmatkailu.fi

Svédország Ungerska Turistbyran I Norden S-114 34 Stockholm, Birger Jarlsgatan 22. (46 8) 204 040 fax: (46 8) 611 7647 e-mail: [email protected] www.ungernturism.org; www.ungarnturisme.com

Franciaország Office du Tourisme de Hongrie 75116 Paris, 140 avenue Victor Hugo (33 1) 5370 6717, 5370 6718 fax: (33 1) 4704 8357 e-mail: [email protected] www.hongrietourisme.com

Hollandia Hongaars Verkeersbureau 2593 BS Den Haag, Laan van Nieuw Oost Indie 271 (31 70) 320 9092 fax: (31 70) 327 2833 e-mail: [email protected] www.hungarytourism.nl

Írország

Olaszország Ufficio Turistico Ungherese 20145 Milano, Via Alberto Da Giussano 1. (39 02) 4819 5434 fax: (39 02) 4801 0268 e-mail: [email protected] www.turismoungherese.it Információs iroda 00187 Roma, Via Sallustiana 23. /fax: (39 06) 4744 836 e-mail: [email protected] www.turismoungherese.it

Oroszország Buro Torgovogo sovetnika po turizmu Vengerskoj Respubliki 123242 Moszkva, Krasznaja Presznya ul. 1-7 (70 95) 363 3962/3241 fax: (70 95) 363 3963 e-mail: [email protected] www.hungary.ru

Románia Consulatul General al Republicii Ungare, Sectia Turism 3400 Cluj-Napoca, C.P. 352 /fax: (40 264) 440 547 e-mail: [email protected] www.hungarytourism.ro

Spanyolország Oficina Nacional de Turismo de Hungría 28020 Madrid, Avenida de Brasil 17., piso 10, puerta B (34 91) 556 9348 fax: (34 91) 556 9869 e-mail: [email protected] www.hungriaturismo.com

Svájc

Hungarian National Tourist Office Dublin 2, Hungarian Embassy, 2 Fitzwilliam Place (353 1) 6612 879 fax: (353 1) 6612 889 e-mail: [email protected] www.visithungary.ie

Ungarisches Tourismusamt CH-8035 Zürich, Stampfenbach Str. 78 (41 1) 361 1414 fax: (41 1) 361 3939 e-mail: [email protected]; [email protected] www.ungarn-tourism.ch; www.hongrie-tourisme.ch

Japán

Szlovákia

Hungarian National Tourist Office 106-0031 Tokyo, Minato-ku, Nishiazabu 4-16-13, 28 Mori Building 11F (81 3) 3499 4953 fax:(81 3) 3499 4944 e-mail: [email protected] www.hungarytabi.jp

Veľvyslanectvo Maďarskej republiky Obchodná kancelária 811 06 Bratislava, Palisády 40 (421 2) 544 33 580 fax: (421 2) 544 16 366 e-mail: [email protected] www.hungarytourism.sk; www.madarsko.sk

Kína

Ukrajna

The Commercial Office of the Hungarian Embassy 100600 Beijing, TaYuan Diplomatic Compound 3-1-41 (86 10) 6532 3845, 6532 3182 fax: (86 10) 6532 5131 e-mail: [email protected]

Komercijnij Viddil Posolstva Ugorskoji Respubliki Informacijne Bjuro "Ugorshina-Turizm" 01034 Kijev, vul. Striletska 16. (380 44) 494 1900 / fax: (380 44) 228 0811 e-mail: [email protected] www.ugor.kiev.ua

Lengyelország Narodowe Przedstawicielstwo Turystyki Wegierskiej w Polsce 00-464 Warszawa, ul. Szwolezerów 10. (48 22) 841 3024 fax: (48 22) 841 4157 e-mail: [email protected] www.wegry.info.pl

Kiadja a Magyar Turizmus Rt. Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Layout: ViVA Média Holding

51

Elérhetőségeink: 1052 Budapest V., Sütő u. 2. (8.00–20.00) • Budapest H-1548 • Telefon: (1)438-8080 (0-24) • Fax: (1)488-8661 Hot-line: (0680)630-800, (0630)30-30-600 • Internet: www.hungary.com, www.itthon.hu • E-mail: [email protected] BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE RÉGIÓ Budapest 1052 Sütő utca 2. (Deák tér) Budapest 1185 Ferihegyi repülőtér 2A és 2B terminál Budapest 1014 Szentháromság tér (budai vár) • Tel.: (1)488-0475 • Fax: (1)488-0474 Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 11. • Tel.: (1)322-4098 • Fax: (1)342-9390 Budapest 1062 Nyugati pályaudvar • Tel./fax: (1)302-8580 Budapest* 1052 Városház u. 7. (Pest m.-i iroda) • Tel.: (1)428-0377 • Fax: (1)428-0375 • [email protected] Budaörs 2040 M1-M7 AGIP Komplexum • Tel./fax: (23)417-518 Cegléd 2700 Kossuth tér 1. • Tel.: (53)500-285 • Fax: (53)500-286 • [email protected] Gödöllő 2100 Gödöllői Királyi Kastély • Tel./fax: (28)415-402 • [email protected] Ócsa 2364 Bajcsy-Zsilinszky utca 2. • Tel.: (29)578-750 • Tel./fax: (29)578-751 • [email protected] Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. • Tel./fax: (24)429-747 • [email protected] Rétság 2651 Rákóczi út 26. • Tel.: (35)/550-155 • Fax: (35)550-156 • [email protected] Szentendre 2000 Dumtsa Jenő u. 22. • Tel./fax: (26)317-965, (26)317-966 • [email protected] Vác 2600 Március 15. tér 16–18. • Tel.: (27)316-160 • Fax: (27)316-464 • [email protected] Veresegyház 2112 Fő út 9. • Tel.: (28)558-035 • Tel./fax: (28)558-036 • [email protected] Zsámbék 2072 Etyeki út 2. • Tel./fax: (23)342-318 • [email protected] ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ Abaújszántó 3881 Szent István tér 1. • Tel./fax: (47)330-053 • [email protected] Aggtelek 3759 Baradla oldal 3. • Tel.: (48)503-001, (48)343-073 • Fax: (48)503-002 • [email protected] Balassagyarmat 2660 Köztársaság tér 6. • Tel.: (35)500-640 • Fax: (35)500-641 • [email protected] Bátonyterenye 3070 Ózdi út 9. • Tel.: (32)553-295 • [email protected] Dédestapolcsány 3643 Petőfi u. 21. • Tel./fax: (48)340-013, (48)501-037 • [email protected] Edelény 3780 István király út 63. • Tel./fax: (48)342-999 • [email protected] Eger 3300 Bajcsy Zsilinszky utca 9. Pf: 263. • Tel.: (36)517-715 • Fax: (36)518-815 • [email protected] Encs 3860 Petőfi utca 20–22. • Tel.: (46)587-389 • Tel./fax: (46)587-390 • [email protected] Gyöngyös 3200 Fő tér 10. • Tel./fax: (37)311-155 • [email protected] Hollókő 3176 Kossuth utca 68. • Tel.: (32)579-011 • Tel./fax: (32)579-010 • [email protected] Kazár 3127 Kossuth út 17. • Tel./fax: (32)341-363 • [email protected] Mezőkövesd 3400 Szent László tér 23. • Tel.: (49)500-285 • Fax: (49)500-286 • [email protected] Miskolc 3525 Széchenyi u. 35. (megyei) • Tel./fax: (46)507-386 • [email protected] Miskolc 3525 Városház tér 13. (városi) • Tel.: (46)350-425, • Tel./fax: (46)350-439 • [email protected] Pásztó 3060 Nagymező út 3. • Tel./fax: (32)563-315 • [email protected] Salgótarján 3100 Fő tér 5. • Tel.: (32)512-315 • Tel./Fax: (32)512-316 • [email protected] Sárospatak 3950 Eötvös u. 6. • Tel.: (47)315-316 • Tel./fax: (47)511-441 • [email protected] Sátoraljaújhely 3980 Kossuth tér 5. • Tel./fax: (47)321-458, (47)525-135 [email protected] Szécsény 3170 Ady E. út 12. • Tel./Fax: (32)370-777 • [email protected] Tokaj 3910 Serház út 1. • Tel.: (47)552-070 • Tel./fax: (47)352-259 • [email protected] ALFÖLD ÉS TISZA-TÓ RÉGIÓ Abádszalók 5241 Füzes Kemping, Strand út 2. • Tel.: (59)535-346 • Fax: (59)535-345 (05. 01–10. 30.) 5241 Deák Ferenc u. 1/17. • Tel./fax: (59)357-376 • [email protected] Baja 6500 Szentháromság tér 5. • Tel.: (79)420-793 • Tel./fax: (79)420-792 • [email protected] Berekfürdő 5309 Berek tér 11. • Tel.: (59)519-007 • Fax: (59)319-408 • [email protected] Berettyóújfalu 4100 József Attila u. 35. • Tel./fax:(54)400-718 • Tel.: (54)300-124 • [email protected] Békéscsaba 5600 Szent István tér 9. • Tel./fax: (66)441-261 • [email protected] Cserkeszőlő 5465 Fürdő u. 1/a • Tel.: (56)568-466 • Fax: (56)568-465 • [email protected] Csongrád 6640 Szentháromság tér 8. • Tel./fax: (63)570-325 • [email protected] Debrecen 4026 Kálvin tér 2/A. (megyei) • Tel.: (52)534-544, (52)534-545 • [email protected] Debrecen 4024 Piac u. 20. (városi) • Tel.: (52)412-250, (52)316-419 • Fax: (52)535-323 • [email protected] Gyomaendrőd 5500 Erzsébet liget 2. • Tel.: (66)386-851 • Fax: (66)/283-288 • [email protected] Gyula 5700 Kossuth L. u. 7. • Tel.: (66)561-681 • Tel./fax: (66)561-680 • [email protected] Hajdúböszörmény 4220 Kálvin tér 6. • Tel./fax: (52)561-851, (52)561-852 • [email protected] Hajdúnánás 4080 Fürdő u. 7. • Tel./fax: (52)702-223 (06.15–08.31.) 4080 Köztársaság tér 6. • Tel./fax: (52)382-076 • [email protected] Hajdúszoboszló 4200 Szilfákalja u. 2. • Tel./fax: (52)558-928, (52)558-929 • [email protected] Hortobágy 4071 Pásztormúzeum, Petőfi tér 1. • Tel./fax: (52)589-321 (02.15–12.15.) 4071 Czinege János u. 1. • Tel.: (52)589-110 • Fax: (52)369-109 • [email protected] Hódmezővásárhely 6800 Szegfű u. 3. • Tel./fax: (62)249-350 • [email protected] Jászapáti 5130 Tompa M. u. 2. • Tel./fax: (57)441-008 • Fax: (57)441-081 • [email protected] Jászberény 5100 Lehel vezér tér 33. • Tel./fax: (57)406-439 • [email protected] Karcag 5300 Dózsa György u. 5–7. • Tel./fax: (59)503-225 • [email protected] Kecskemét 6000 Kossuth tér 1. • Tel./fax: (76)481-065 • [email protected] Kisköre 3384 Kossuth L. utca 8. • Tel./fax: (36)358-023 • [email protected] Kiskőrös 6200 Petőfi tér 4/a. • Tel.: (78)514-850, (78)514-851 • Fax: (78)414-850 • [email protected] Kiskunmajsa 6120 Zárda u. 2. • Tel./fax: (77)481-327 • [email protected] Kistelek 6760 Kossuth u. 5–7. • Tel.: (62)597-420, • Fax: (62)597-421 • [email protected] Kisújszállás 5310 Rákóczi u. 3/a • Tel./fax: (59)520-800 • kisujszallas@tourinform Makó 6900 Széchenyi tér 22. • Tel./fax: (62)210-708 • [email protected] Mezőtúr 5400 Szabadság tér 17. • Tel.: (56)550-637 • Tel./fax: (56)350-901 • [email protected] Mórahalom 6782 Röszkei u. 2. • Tel./fax: (62)280-294 • [email protected] Nagykörű 5065 Május 1 út 1. • Tel./fax: (56)496-305, (56)494-240 • [email protected] Nyíracsád 4262 Petőfi tér 3. • Tel./fax: (52)207-271 • [email protected] Nyíregyháza 4400 Országzászló tér 6. • Tel./fax: (42)504-647, (42)504-648 • [email protected] Ópusztaszer 6767 Szoborkert 68. • Tel.: (62)275-133/121m • Fax: (62)275-007 • [email protected] Orosháza 5904 Fasor u. 2/a. • Tel./fax: (68)414-422 • [email protected] Pusztamérges 6785 Móra tér 4. • Tel./fax: (62)286-702 • [email protected] Ruzsa 6786 Alkotmány tér 2. • Tel./fax: 62/585-210 • [email protected] Sóstógyógyfürdő 4431 Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő, Víztorony, • Tel./fax: (42)411-193 (05.15–09.15.) 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4–6. (szezonon kívül) • Tel./fax: (42)402-115 • [email protected] Szarvas 5540 Kossuth tér 3. • Tel./fax: (66)311-140 • Tel.: (66)210-062 • [email protected] Szeged* 6722 Tábor u. 7/b. (megyei) • Tel.: (62)548-092, • Fax: (62)548-093 • [email protected] Szeged 6720 Dugonics tér 2. (városi) • Tel./fax: (62)488-690 • Tel.: (62)488-699 • [email protected]

Szeghalom 5520 Szabadság tér 10–12. • Tel./fax: (66)470-380 • [email protected] Szolnok 5000 Ságvári krt. 4. • Tel.: (56)420-704 • Fax: (56)341-441 • [email protected] Tiszacsege 4066 Fő u. 38. • Tel./fax: (52)588-036, (52)588-037 • [email protected] Tiszafüred 5350 Fürdő út 21. • Tel./fax: (59)511-123, (59)511-124 • [email protected] Tiszaújváros 3580 Széchenyi út 27. • Tel.: (49)542-238, (49)540-239 • Fax: (49)540-122 • [email protected] Tótkomlós 5940 Marx u. 15. • Tel./fax: (68)462-908 • [email protected] Vásárosnamény 4800 Szabadság tér 33. • Tel.: (45)570-206 • Tel./fax: (45)570-207 • [email protected] DUNÁNTÚL RÉGIÓ Bakonyszombathely 2884 Kossuth u. 50. • Tel.: (34)359-155 • Fax: (34)359-122 • [email protected] Bóly 7754 Erzsébet tér 1. • Tel./fax: (69)368-100 • [email protected] Bük 9737 Eötvös u. 11. • Tel.: (94)558-419, (94)558-439 • Fax: (94)359-322 • [email protected] Celldömölk 9500 dr. Géfin L. tér 1. • Tel./fax: (95)423-940 • [email protected] Csurgó 8840 Csokonai u. 24. • Tel./fax: (82)571-046 • [email protected] Dombóvár 7200 Hunyadi tér 27. • Tel./fax: (74)466-053 • [email protected] Dunaföldvár 7020 Rákóczi u. 2. • Tel./fax: (75)341-176 • [email protected] Dunaújváros 2400 Vasmű út 10/a • Tel./fax: (25)500-148, (25)500-149 • [email protected] Enying 8130 Kossuth u. 29. • Tel./fax: (22)372-952, (22)572-072 • [email protected] Fertőd 9431 J. Haydn u. 3. • Tel.: (99)370-182 • Tel./fax: (99)370-544 • [email protected] Gárdony 2484 Szabadság út 16. • Tel.: (22)570-078 • Tel./fax: (22)570-077 • [email protected] Győr* 9021 Árpád u. 32. (megyei) • Tel.: (96)522-255 • Fax: (96)522-224 • [email protected] Győr 9021 Árpád u. 32. • Tel.: (96)336-817 (városi) • Tel./fax: (96)311-771 • [email protected] Harkány 7815 Kossuth u. 2/a. • Tel.: (72)479-624 • Fax: (72)479-989 • [email protected] Kaposvár* 7400 Csokonai u. 3. (megyei) • Tel.: (82)508-150, (82)508-151 • Tel./fax: (82)317-133 [email protected] Kaposvár 7400 Fő u. 8. (városi) • Tel.: (82)512-921, (82)512-922 • Fax: (82)320-404 • [email protected] Kárász 7333 Petőfi u. 36. • Tel./fax: (72)420-074 • [email protected] Komárom 2900 Igmándi út 2. • Tel.: (34)540-590 • Tel./fax: (34)540-591 • [email protected] Kőszeg 9730 Jurisics tér 7. • Tel.: (94)563-120 • Tel./fax: (94)563-121 • [email protected] Lenti 8960 Táncsics M. u. 2/a. • Tel.: (92)551-188, (92)351-320 • Fax: (92)551-189 • [email protected] Magyarhertelend 7394 Kossuth L. u. 46. • Tel.: (72)521-002 • Tel./fax: (72)521-001 [email protected] Mesztegnyő 8716 Szabadság tér 6. • Tel./fax: (85)329-066 • [email protected] Mohács 7700 Széchenyi tér 1. • Tel.: (69)505-515 • Tel./fax: (69)505-504 • [email protected] Mosonmagyaróvár 9200 Kápolna tér 16. • Tel./fax: (96)206-304 • [email protected] Nagyatád 7500 Baross G. u. 2. • Tel.: (82)553-012 • Fax: (82)553-013 • [email protected] Nagykanizsa 8800 Csengery u. 1–3. • Tel.: (93)/313-285 • Fax: (93)536-077 • [email protected] Orfű 7677 Széchenyi tér 1. • Tel.: (72)598-116 • Fax: (72)598-119 • [email protected] Paks 7030 Szent István tér 2. • Tel.: (75)421-575 • Fax: (75)510-265 • [email protected] Pannonhalma 9090 Petőfi u. 25. • Tel./fax: (96)471-733 • [email protected] Pápa 8500 Fo u. 5. • Tel./fax: (89)311-535 • [email protected] Pécs 7621 Széchenyi tér 9. • Tel.: (72)213-315, (72)511-323 • Fax: (72)212-632 • [email protected] Pécsvárad 7720 Kossuth L. u. 31. • Tel./fax: (72)466-487 • [email protected] Sárvár 9600 Várkerület 33. • Tel.: (95)520-178, (95)520-181 • Fax: (95)520-179 • [email protected] Siklós 7800 Felszabadulás u. 3. • Tel.: (72)579-090 • Fax:(72)579-091 • [email protected] Sopron 9400 Liszt F. u. 1. • Tel.: (99)338-592 • Tel./fax: (99)338-892 • [email protected] Sümeg 8330 Kossuth L. utca 15. • Tel.: (87)550-276 • Tel./fax: (87)550-275 • [email protected] Szekszárd 7100 Garay tér 18. (városi) • Tel.: (74)511-263 • Tel./fax: (74)511-264 • [email protected] Szekszárd 7100 Bajcsy - Zs. u. 7. (megyei) • Tel.: (74)418-907 • Fax: (74)412-082 • [email protected] Székesfehérvár 8000 Városház tér 1. • Tel.: (22)312-818 • Fax: (22)502-772 • [email protected] Szombathely 9700 Kossuth Lajos u. 1–3. • Tel.: (94)514-451 • Fax: (94)514-450 • [email protected] Tamási 7090 Garay u. 1–3. • Tel./fax: (74)470-902 • [email protected] Tata 2890 Ady Endre u. 9. Pf.: 218 • Tel./fax: (34)586-045, (34)586-046 • [email protected] Veszprém* 8200 Megyeház tér 1. (megyei) • Tel.: (88)545-045, (88)545-047, (88)545-048, (88)545-039 Fax: (88)545-039 • [email protected] Veszprém 8200 Vár u. 4. (városi) • Tel./fax: (88)404-548 • [email protected] Zalaegerszeg* 8900 Kosztolányi u. 10. (megyei) • Tel./fax: (92)597-561 • [email protected] Zalaegerszeg 8900 Széchenyi tér 4–6. (városi) Pf: 506 • Tel.: (92)316-160, (92)510-696 • Fax: (92)510-697 [email protected] Zirc 8420 Rákóczi tér 1. • Tel.: (88)416-816 • Fax: (88)416-817 • [email protected] BALATON RÉGIÓ Alsóörs 8226 Strand sétány 1. • Tel./fax: (87)575-001 (szezonális iroda: 06.01.–08.31.) • [email protected] Badacsonytomaj 8261 Park utca 6. • Tel.: (87)531-013 • Tel./fax: (87)431-046 • [email protected] Balatonalmádi 8220 Városház tér 4. • Tel.: (88)594-081 • Tel./fax: (88)594-080 • [email protected] Balatonboglár 8630 Erzsébet u. 12–14. • Tel./fax: (85)550-168 • [email protected] Balatonföldvár 8623 Széchenyi Imre utca 2. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 (06.15–09.15) 8623 Kőröshegyi út 1. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 • [email protected] Balatonfüred 8230 Petőfi u. 68. • Tel.: (87)580-480 • Fax: (87)580-481 • [email protected] Balatonkenese 8174 Táncsics Mihály u. 24. • Tel./fax: (88)594-645 • [email protected] Balatonvilágos 8171 Aligai út. 1. • Tel./fax: (88)446-034 • [email protected] Buzsák 8695 Fő tér 1/a. • Tel./fax: (85)530-070 • [email protected] Fonyód 8640 Ady Endre u. 1. • Tel./fax: (85)363-170 • [email protected] Gyenesdiás 8315 Kossuth Lajos u. 97. • Tel./fax: (83)511-790 • [email protected] Keszthely 8360 Kossuth L. u. 28. • Tel./fax: (83)314-144 • Tel.: (83)511-660, (83)511-661 [email protected] Révfülöp 8253 Villa Filip tér 8/b. • Tel.: (87)463-194 • Tel./fax: (87)463-092 • [email protected] Siófok 8600 Víztorony, Pf. 75. • Tel./fax: (84)315-355, (84)310-117 • [email protected] Tapolca 8300 Fő tér 17. • Tel.: (87)510-777 • Fax: (87)510-778 • [email protected] Tihany 8237 Kossuth u. 20. • Tel.: (87)438-016 • Tel./fax: (87)448-804 • [email protected] Zalakaros 8749 Gyógyfürdő tér 10. • Tel./fax: (93)340-421 • [email protected] Zamárdi 8621 Kossuth utca 16. • Tel.: (84)345-291, (84)545-052, (84)545-053 • Fax: (84)345-290 [email protected] *Az iroda ügyfélszolgálatot nem lát el, információadás írásban vagy telefonon.

Terület: Lakosság: Népsűrűség:

93 030 km2 10 116 742 fő (2004. január 1.) 109,0 fő/km2

Főváros: terület: lakosság: népsűrűség:

Budapest 525 km2 1 705 309 fő (2004. január 1.) 3248 fő/km2

Földrajzi helyzet

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km.

Földrajzi tájegységek

Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. Két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Duna-Tisza-köze szintén síkság, míg a Dunától nyugatra fekvő táj, a dimbes-dombos Dunántúl közepén Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton található. Hegyvidékei, a Dunától nyugatra fekvő Dunántúli-középhegység 400-700 méter magas hegyei (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Visegrádi-hegység), a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység 500-1000 méter magas hegyei (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). A kedvelt turisztikai célpont, a „magyar puszta” egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait a Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők.

Turisztikai régiók

Éghajlat

Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest–Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklet -1 °C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklet 21,3 °C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785.

Turisztikai régiók és Tourinform-irodák

Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest

Tourinform-iroda

Régiók I Balaton I Budapest–Közép-Dunavidék I Dél-Alföld I Dél-Dunántúl I Észak-Alföld I Észak-Magyarország I Közép-Dunántúl I Nyugat-Dunántúl I Tisza-tó

Általános információk Magyarországról

Turizmus Magyarországon www.itthon.hu H-1012 Budapest, Vérmező út 4. • Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 • E-mail: [email protected]

2003

Turizmus Magyarországon

Recommend Documents