Turizmus Magyarországon

Budapest, 2014. december 2.

Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS1 1. A turizmus jelentősége magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus szatellit számláit legutóbb 2009-ről készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1189 milliárd forintot tett ki (2009-es folyóárakon), ami 5,5%-os közvetlen hozzájárulást jelent a GDP-hez. 2009-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 333 ezer fő volt, a munkahelyek 8,6%-át a turizmus generálja közvetlenül. Mivel 2009-ben volt a gazdasági válság mélypontja, a válság előtti utolsó év, 2007 adatait is közöljük. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül, vagyis a tovagyűrűző hatások nélkül is 5,9%-os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellit számlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátorhatást figyelembe véve a munkahelyek körülbelül 13%-át (mintegy 500 ezer munkahelyet) közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja.2 A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2013-ban a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása nomináláron 1209,3 milliárd forint (2012-ben 1165,4 milliárd forint), azaz a GDP 4,1%-a (2012-ben 4,2%), a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 3127,8 milliárd forint (2012-ben 3024,5 milliárd forint), vagyis a GDP 10,6%-a (10,8%) volt, amely a világszintű átlagot (9,5%) is meghaladja. 2014-re a közvetlen és az összes hozzájárulás esetében is növekedést vár a WTTC: a közvetlen hozzájárulás összege 4,0%-kal, a közvetett hatásokat is magában foglaló hozzájárulás összege 3,6%-kal fog emelkedni. Becslésük szerint 2013-ban a turizmus foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 5,8%-át, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 10,0%-át tette ki. A közvetlen hozzájárulás aránya változatlan maradt, az összes hozzájárulás aránya némiképp csökkent 2012-höz képest. 2014-re ebben a tekintetben is kismértékű növekedést vár a WTTC: a turizmus közvetlen hozzájárulása a foglalkozáshoz 6,0%, összes hozzájárulása 10,4% lesz. A WTTC a más iparágakkal történő összehasonlítás 3során azt találta, hogy a közvetlen, közvetett és járulékos hatásokat figyelembe véve a turizmus az ötödik legnagyobb iparág a világon a GDP-hez történő hozzájárulás szempontjából, és a negyedik legfontosabb munkahelyteremtő ipar. Európában a GDP-hez történő hozzájárulás szerint a 4. helyen, munkahelyteremtés szempontjából a harmadik helyen található.4

1

A helyzetelemezés során a következő szervezetek jelentéseit, kutatási eredményeit használtuk fel: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), World Travel & Tourism Council (WTTC), STR Global Hotel Review, TourMIS, IPK International, Nemzetgazdasági Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). 2 A KSH legutóbb 2005-ben publikálta a multiplikátorhatást is figyelembe vevő mutatókat. Akkor a foglalkoztatásra vonatkozó szorzó 1,5908 volt. 3 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/2013_Global_summary_1.pdf 4 http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/2013_Europe_summary.pdf 1

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013-ban a nemzetközi utazásokból 4,0 milliárd euró (1179,3 milliárd forint) devizabevétel származott – ennyivel javítva a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,6%-át a nemzetközi utazások adták.5 2013-ban a Magyarországra látogató külföldi és a belföldi turisták költése összesen 1232,2 milliárd forint volt, amiből 262,0 milliárd forint áfabevétel keletkezett.6 Becslésünk a következő adatokon alapul: a KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú költése 2013-ban 890,9 milliárd forint volt. Ugyanebben az évben a magyar lakosság turisztikai célú (többnapos) belföldi utazásra 258,5 milliárd forintot költött. A Magyar Turizmus Zrt. saját kutatási eredményein alapuló becslés szerint 2013-ban az egynapos (turisztikai célú) belföldi utazásokra fordított becsült összeg 82,8 milliárd forint volt, így a magyar lakosság belföldi utazásokra fordított összes kiadása 341,3 milliárd forintra tehető. A külföldi vendégforgalom alakulását több külső tényező, elsősorban az egyes országokban még mindig fennálló gazdasági nehézségek, valamint a futball VB miatt elhalasztott utazások kedvezőtlenül, a kedvező ár-érték arány, az újra javuló légi összeköttetés kedvezően befolyásolták. A belföldi vendégforgalom alakulása esetében a várható negatív hatások megegyeznek a külföldi vendégforgalomnál tapasztalhatóval, ám erőteljesebben jelentkeznek, illetve a kevesebb hosszú hétvége is némiképp kedvezőtlen hatást gyakorol, míg a SZÉP kártya egyértelműen pozitív hatótényező. Emiatt a belföldi vendégforgalom esetében 2014-ben a 2013. évi rekorderedmény újbóli elérésére számítunk.

2. Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása A nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben haladta meg az egymilliárdot, 2013-ban pedig tovább nőtt, 4,8%-kal, 1087 millióra. Ez a növekedési ütem meghaladja a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzésének éves átlagát (+3,8%). A nemzetközi turistaérkezések tekintetében TOP 10 desztináció esetében Spanyolország a 4. helyről a 3. helyre került, megelőzve Kínát, valamint Thaiföld a 15. helyről a 10. helyre került fel, kiszorítva a rangsor elejéről Malajziát (1. táblázat). A világ nemzetközi turisztikai bevételei 1195 milliárd USD-t (900 milliárd eurót) tettek ki, ami reálértéken (helyi valutákban számítva) 5,0%-kal több bevétel 2012-höz képest. A turisztikai kiadások alapján felállított sorrendben említést érdemlő változás 2012-höz képest, hogy az egyik legfontosabb feltörekvő küldőpiac, Oroszország egy hellyel előre lépett, így 4. a rangsorban, megelőzve az Egyesült Királyságot. Az orosz turisztikai kiadások (reálértéken és helyi valutában számítva) 24,9%-kal nőttek 2013-ban, míg a 2012-től az első helyen található Kína esetében 2013-ban is 26,1%-os növekedést regisztráltak. Az elhúzódó gazdasági problémák ellenére is egy hellyel javult Olaszország pozíciója, 2013-ban a 9. lett a rangsorban. Fontos továbbá, hogy Japán (amely 2012-ben még a 9. helyen volt) kikerült a tíz legnagyobb turisztikai költésű piac közül, 2013-ban csak a 12. lett, a 10. helyre Brazília lépett be. A tíz legnagyobb turisztikai kiadással jellemezhető ország közül (reálértéken és helyi valutában számítva) számottevő, 5% fölötti növekedést ért még el Ausztrália (+9,0%) és Brazília (+12,9%). 5

Az MNB 2014-ben módosította a fizetési mérleg számításának módszertanát. A korábbi adatok visszamenőleges revíziójának eredményeit 2014. szeptember 23-án publikálta az MNB. További információk a módszertani változásról az MNB honlapján találhatók. 6 27%-os áfával számolva. 2

1. táblázat A nemzetközi turistaérkezések száma, a turisztikai bevételek és kiadások mértéke alapján legjelentősebb országok, 2013* Ország

Nemzetközi turistaérkezések száma (millió)

Ország

Nemzetközi turisztikai bevételek (milliárd USD)

Nemzetközi turisztikai kiadások (milliárd USD)

Ország

1. Franciaország

84,7

1. USA

173,1

1. Kína

128,6

2. USA

69,8

2. Spanyolország

60,4

2. USA

104,7

3. Spanyolország

60,7

3. Franciaország

56,7

3. Németország

91,4

4. Kína

55,7

4. Kína

51,7

4. Orosz Föderáció

53,5

5. Olaszország

47,7

5. Makaó (Kína)

51,6

5. Egyesült Királyság

52,6

6. Törökország

37,8

6. Olaszország

43,9

6. Franciaország

42,9

7. Németország

31,5

7. Thaiföld

42,1

7. Kanada

35,2

8. Egyesült Királyság

31,2

8. Németország

41,2

8. Ausztrália

28,4

9. Orosz Föderáció

28,4

9. Egyesült Királyság

40,6

9. Olaszország

27,0

10. Thaiföld

26,5

10. Hongkong (Kína)

38,9

10. Brazília

25,1

* Előzetes adatok.

Forrás: UNWTO

2013-ban az International Air Transport Association (IATA) 5,2%-os növekedésről számolt be a nemzetközi utaskilométer (RPK)-mutató tekintetében, amely – a viszonylag lassú gazdasági növekedés és a magas üzemanyagárak ellenére – némiképp meghaladja az elmúlt 30 év távlatában számított éves átlagos növekedési ütemet. Eközben a load factor mutató is magas maradt: 79,5%-os volt. Az STR Global adatai szerint a szállodaiparban is jellemzően pozitív évnek számít 2013, a legtöbb régióban és alrégióban nőtt a foglaltság, noha az ADR és a RevPAR mutatók már vegyesebb képet mutatnak.

Európa nemzetközi turizmusának alakulása A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken. A UNWTO adatai szerint 2013-ban itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 52,0%-át, 565,0 millió érkezést. Ez 4,8%-os növekedésnek felel meg 2012-höz képest. Az európai alrégiók teljesítménye nem egyformán alakult. Az európai érkezések 22,1%-át (124,8 millió érkezést) adó Közép- és Kelet-Európa 7,4%-os növekedése nagyban köszönhető a feltörekvő országok kiemelkedő szereplésének. ÉszakEurópára (67,9 millió érkezés, +4,0%), illetve Dél-Európára és a Mediterrán térségre (200,6 millió érkezés, +5,3%) kissé lassabb növekedés volt jellemző. Nyugat-Európában 2,7%-os növekedést regisztráltak, ezzel az érkezések száma ott elérte a 171,8 milliót az előzetes adatok szerint. A nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében is a régiók közül Európa részesedése (41,0%; 490,1 milliárd USD) volt a legnagyobb. 2012-höz képest (helyi valutákban számítva) 3,9%-kal emelkedtek a kontinensen a turisztikai bevételek, vagyis a nemzetközi turistaérkezések számánál kissé lassabb ütemben. 3

Az Association of European Airlines (AEA) szerint 2013-ban a nemzetközi utasok száma összességében 2,8%-kal nőtt, ugyanakkor a belföldi utasok száma 1,8%-kal csökkent 2012-höz képest. Az üléskapacitáskihasználtság (ASK) 2,2%-kal, a nemzetközi utaskilométer mutató 3,0%-kal nőtt. 2012-höz képest 7,6 millióval több utas választotta az AEA szervezethez tartozó utasszállítókat. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2013-ban az európai szállodák jó eredményeket értek el: a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 2,4%-kal (1,6 százalékponttal) nőtt, és minden alrégió növekedést könyvelhetett el. Ezzel szemben az euróban számított átlagár 1,0%-kal csökkent, így végül a RevPAR 1,4%-kal bővült. Kelet-Európa mutatói ennél kissé kedvezőtlenebbül alakultak: bár a foglaltság 3,0%-kal (1,8 százalékponttal) nőtt, az euróban számított átlagár 4,0%-kal, a RevPAR pedig 1,1%-kal csökkent. 2014 első 10 hónapjában a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 2,1%-kal (1,5 százalékponttal) nőtt 2013 azonos időszakához képest. Az európai régiók közül a legnagyobb mértékben Dél-Európában (3,6%-kal) és Észak-Európában (3,0%-kal) javult a foglaltság. KeletEurópában csökkenés mutatkozott (-4,3%), Nyugat-Európában pedig továbbra is kismértékű, 1,8%-os volt a növekedés. A pénzügyi mutatók javulást jeleznek: az euróban számított átlagár 3,8%-kal, a RevPAR 5,9%-kal nőtt. A régiók között azonban számottevő eltérések láthatók: Észak-Európában jelentős, 12,4%-os, Dél-Európában mérsékeltebb (+6,6%) növekedés volt tapasztalható a RevPAR tekintetében. Nyugat-Európában 2,8%-kal nőtt, Kelet-Európában viszont jelentősen, 11,2%-kal csökkent a RevPAR. Az IPK International felmérése szerint 2013-ban a vizsgált 15 éves és annál idősebb európai népesség összesen 432,1 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás ott-tartózkodással járt. 2012-höz képest 3%-kal, vagyis 11,9 millióval nőtt az összes külföldi utazás száma. Továbbra is NyugatEurópa generálja a legtöbb külföldi utazást, ezt követi, jelentősen lemaradva, az Egyesült Királyságot és Írországot is magába foglaló Észak-Európa. A harmadik helyen a Földközi-tenger térsége áll.7 2013-ban is a szabadidős utazások (holiday) adták az összes külföldi utazás csaknem háromnegyedét, és a szabadidős célú utazások terén is kiemelkednek a nyugat-európai országok. A kissé eltérő utazási szokásokat jelzi, hogy az összes utazáson belül a hagyományos küldőpiacokon, vagyis a történelmi értelemben vett Nyugat-Európában az összes külföldi utazáson belül még mindig magasabb a szabadidős célú utazások aránya, mint Kelet-Európában. A válságot követően a szabadidős utazások száma 2011-ben érte el újra a 2008-as szintet, 2012-ben lényegében stagnált, 2013-ban pedig ismét nőtt. Az európaiak külföldi utazásainak száma meglehetősen erős koncentrációt mutat: 15 ország adta az összes kiutazás 83%-át, ezen belül 5 ország (Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Oroszország) generálta az utazások több mint felét 2013-ban. A legfontosabb európai küldőországok listáját továbbra is Németország vezeti, amely az összes külföldi utazás 17%-át adta. 2013-ban a német utazások száma 2%-kal növekedett. A második helyet az összes utazás 14%-át generáló Egyesült Királyság foglalja el.

7

Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország Dél-Európa: Bosznia, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország Kelet-Európa: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia FÁK: Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna 4

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban az amerikai, a belgiumi, a brit, a cseh, a dán, a francia, a holland, a lengyel, a norvég, az olasz, az orosz, az osztrák, a svájci és a svéd vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken is bővült. A nemzetközi adatokkal (IPK) összehasonlítva látható, hogy Magyarországon jellemzően hasonló tendenciák érvényesülnek, mint összességében Európában. Hazánkban az IPK által jelzett csökkenéssel ellentétben nőtt a holland beutazó forgalom.

3. Magyarország turizmusának alakulása A válság előtti 2007-es év eredményeit a magyarországi turizmus eredményei – a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma alapján – először 2011-ben haladták meg, 2012-ben és 2013-ban pedig további növekedés történt. 2013-ban a szállásdíjbevételek folyó áron számított szintje is már számottevő mértékben, 18,7%-kal meghaladta a 2007-es eredményeket, a férőhely-kapacitások pedig hasonló ütemben (+16,2%) bővültek. A turizmus devizaforgalma Az MNB által közzétett 2013. évi fizetési mérleg adatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek 3970,0 millió eurót (1179,3 milliárd forintot) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. Ez euróban számítva 0,6%-os csökkenést, míg forintban számítva 2,4%-os növekedést jelent 2012-höz képest. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 1436,5 millió euró (-6,6%), azaz 426,8 milliárd forint (-3,8%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 2533,6 millió eurót (752,5 milliárd forintot) tett ki. Ez euróban számítva 3,2%-os, míg forintban számítva 6,2%-os növekedést jelent 2012-höz viszonyítva. 2013-ban a szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,6%-át a nemzetközi utazásokból származó bevételek adták. 2014 első félévében a Magyarországra látogató külföldiek 1912,5 millió eurót (+5,9%), azaz 586,7 milliárd forintot (+9,8%) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 705,3 millió euró (+12,3%), vagyis 216,4 milliárd forint (+16,3%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 1207,2 millió eurót (+2,6%), azaz 370,3 milliárd forintot (+6,3%) tett ki.

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma A KSH adatai szerint 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (8 885 053 fő) 6,0%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (22 968 472 éjszaka) 5,3%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 0,6%-os csökkenést jelent. A 2013-ban regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben (az utolsó, válság előtti évben) mért adatokhoz képest összesen 14,1%-kal emelkedett, ami a belföldi 10,3%-os és a külföldi 17,8%-os növekedésnek köszönhető (1. ábra).

5

1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámának alakulása, 2007-2013 25 000 Külföld +17,8%

20 000

15 000

Belföld +10,3%

10 000

Összesen +14,1%

5 000

0 2007

2008

2009

2010

Külföld

2011

2012

2013

Belföld Forrás: KSH

2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 42,0% volt. A kereskedelmi szálláshelyek forintban számított szállásdíjbevételei 2013-ban kissé gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a vendégéjszakaszám: 166,6 milliárd forintot (+9,5%) tettek ki. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel (148,9 milliárd forint, az összes szállásdíjbevétel 89,4%-a) a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó 67,1 milliárd forint vendéglátásból és 65,4 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak 2013-ban. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 299,0 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+10,4%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2013-ra számított árindexe 3,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,8%-os árnövekedést mértek. 2007-hez képest a szállásdíjbevételek terén 18,7%-os növekedés figyelhető meg. A külföldiek 16,6%-kal, a belföldiek pedig 22,5%-kal többet költöttek szállásdíjra (2. ábra).

6

2. ábra A bruttó szállásdíjbevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007-2013 (ezer forint) 180 000 160 000 140 000

Külföld +16,6%

120 000 100 000

Belföld +22,5%

80 000 60 000 40 000

Összesen +18,7%

20 000 0 2007

2008

2009

2010 Külföld

2011

2012

2013

Belföld Forrás: KSH

2013-ban a vendégéjszakák 76,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál ismét kissé kedvezőbben alakult: a vendégek száma (7 002 955 fő) 6,4%-kal, a vendégéjszakák száma (17 567 972 éjszaka) pedig 5,7%-kal emelkedett. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága ebben az évben 49,7%-ot tett ki, a gyógyszállodákban 61,2%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A szállodák átlagosan 15 124 forintos bruttó átlagárral működtek 2013-ban. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- és a négycsillagos szállodákat, valamint a gyógyszállodákat jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 7514 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az öt- és a négycsillagos, valamint a gyógyszállodákban mérték. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2013-ban a felmérésben részt vevő 71 magyarországi szállodában a növekedés a foglaltság tekintetében jobb volt (+2,9%, illetve +1,8 százalékpont), mint az európai átlag, és lényegileg megegyezett a kelet-európai átlaggal. Az euróban számított átlagár és a RevPAR tekintetében Magyarországon sokkal kedvezőbben alakult a növekedés. Ami az abszolút számokat illeti, miközben a foglaltság tekintetében kedvezőbbek voltak a magyarországi mutatók, mint a kelet-európai átlag, az euróban mért RevPAR tekintetében továbbra is jelentősen elmaradtak attól. A KSH előzetes adatai szerint a 2014. január−szeptemberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 6,8%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva: 7,4 millió vendég 19,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. 2014 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 144,0 milliárd forintot (+10,9%) tettek ki, a vendégéjszakák számánál is dinamikusabban nőttek. A szállásdíjbevételek 88,2%-a a szállodákban keletkezett. A vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket is figyelembe véve a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 250,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+9,3%). A szálláshely-szolgáltatásnak és vendéglátásnak az év első kilenc 7

hónapjára számított árindexe 2,6%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 3,2%-os árnövekedést mértek. 2014. január–szeptemberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 52,4% volt, a gyógyszállodákban 63,2%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A vendégéjszakák 73,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma (5,7 millió fő) 6,5%-kal, a vendégéjszakák száma (14,2 millió éjszaka) pedig 4,0%-kal nőtt 2013 azonos időszakához képest. Az STR Global 2014. októberi felmérése (amelyben 69 magyarországi szálloda vett részt) szerint az első 10 hónapban a foglaltság (+3,3%), az euróban számított átlagár (+4,3%) és a RevPAR (+7,8%) is nőtt. A növekedési ütem az előző időszakhoz képest felgyorsult. Az euróban számított RevPAR októberben például 22,6%-kal volt magasabb, mint 2013 októberében. A változást jelző mutatóink egyébként is minden tekintetben jóval kedvezőbben alakultak, mint a kelet-európai átlag. (Forintban számítva az átlagár 8,7%-kal, a RevPAR pedig 12,3%-kal emelkedett az első tíz hónapban.) Az abszolút számokat vizsgálva megállapítható, hogy a felmérésben részt vevő magyarországi szállodák foglaltsága (69,1%) jelentősen meghaladja a kelet-európai átlagot (59,1%), és alig marad el az európai átlagtól (70,0%). A RevPAR Európában átlagosan 74,89 euró, Kelet-Európában viszont 46,59 euró, Magyarországon pedig 44,17 euró volt, ami Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia RevPAR mutatóját haladja meg a vizsgált európai országok közül. A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A magyar lakosság – nemzetközi összehasonlításban – keveset utazik szabadidős céllal. Az utazásra szánt kiadásokból pedig csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra. A KSH adatai szerint 2013-ban a turisztikai célú többnapos belföldi utazások során8 a magyar lakosság összesen 258,4 milliárd forintot (-3,1%) költött. Ugyanekkor a turisztikai célú külföldi látogatások során a magyarok összesen 394,2 milliárd forintot, a többnapos turistautakra 373,2 milliárd forintot (+2,0%) költöttek el. 2013-ban az előző évhez képest 17,7%-kal csökkent a magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma, ami így is csaknem elérte a 14,1 millió utazást. Többnapos belföldi utazáson összesen 59,9 millió napot töltöttek el a magyarok (-16,8%). A belföldi utazásból való kimaradás okai között (akárcsak a megelőző években) az anyagi okok vezetnek (az utazásból kimaradók 49,2%-a említette). A második legnyomósabb indokot az egészségügyi okok jelentik (19,3%). A munkából adódó kötelezettségek 9,4% otthon maradását indokolták. 2012-höz képest csökkent azoknak az aránya, akik az anyagi nehézségeket említették az utazásból való kimaradás okaként, miközben az egészségügyi korlátokat említők aránya nőtt. A belföldi turizmusban rejlő további lehetőségeket jelzi ugyanakkor, hogy (2013. áprilisi felmérésünk alapján) az utazás vonzó a megkérdezettek többsége számára, ami számos pozitív és hosszú távú hatással jár. Ezen belül is a belföldi utazások kikapcsolódást nyújtanak és élményekkel töltenek fel, miközben közelebb hozzák egymáshoz az együttutazókat. A többnapos turisztikai célú belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton turisztikai régió volt 2013-ban: összesen 15,0 millió napot töltöttek itt a magyarok. A második „helyezett” a Budapest–Közép-Dunavidék régió 10,0 millió nappal, a dobogó harmadik fokára ÉszakMagyarország került 7,6 millió nappal (3. ábra).

8

A KSH csak a többnapos turisztikai célú utazásokat vizsgálja. 8

3. ábra A többnapos belföldi utazások megoszlása időtartam és az úti cél régiója szerint 2013-ban (ezer nap)

7,6%

Balaton (14 979,9)

1,8% 25,0%

9,1%

Budapest−Közép-Dunavidék (9973,7) Dél-Alföld (5533,0) Dél-Dunántúl (4343,6)

12,8%

Észak-Alföld (6365,4) Észak-Magyarország (7649,4) 16,7%

10,6% 7,3%

9,2%

Közép-Dunántúl (5466,4) Nyugat-Dunántúl (4527,5) Tisza-tó (1056,9)

Forrás: KSH

A többnapos belföldi utazások száma alapján ugyanígy alakult a sorrend, a kiadásokat figyelembe véve viszont kissé eltérően: 1. Balaton, 2. Észak-Magyarország, 3. Budapest–Közép-Dunavidék. Az átlagos tartózkodási idő a Balatonnál (5,6 nap), a Nyugat-Dunántúlon (4,4 nap) és a Tisza-tónál (4,2 nap) volt a leghosszabb. Az egy fő egy napjára jutó költés a Nyugat-Dunántúlon (5446 forint) és a Balatonon (5426 forint) volt a legmagasabb. A belföldi utazások során továbbra is az a legjellemzőbb, hogy az úti cél vagy a saját régióban, vagy valamely szomszédos régióban található, továbbá mindenhol népszerű a Balaton és a Budapest– Közép-Dunavidék régió is. A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja – ÉszakMagyarország – kivételével valamennyi tervezési-statisztikai régióban a Balaton (turisztikai) régió. Valamennyi turisztikai régióban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása a legfontosabb motiváció, kivéve a Balatonnál, ahol a szórakozás, pihenés, üdülés, sport. A második helyen – a Balaton kivételével – a szórakozás áll. A harmadik legnépszerűbb utazási cél – a Budapest–Közép-Dunavidék, a Tisza-tó és a Közép-Dunántúl kivételével – az egészségmegőrzés. Utóbbi három régióban a hobbi jellegű munkavégzésé a harmadik hely. A legfontosabb motivációval összhangban a legnépszerűbb szálláshely is a rokonok, barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 53,2%-ában itt szálltak meg a belföldön utazók. Szállodát 22,1%-ban, saját nyaralót, házat 12,3%-ban vettek igénybe. (2012-ben szállodában 16,8%-ban, saját nyaralóban 16,1%-ban szálltak meg.) Az utazáson eltöltött napokat figyelembe véve kissé nagyobb, 24,3%-os volt a szállodák részesedése.

9

2014-ről az első féléves adatok állnak rendelkezésre, ekkor a turisztikai célú többnapos belföldi utazások száma (6,6 millió utazás) 4,7%-kal nőtt 2013 azonos időszakához képest. Ezen utazások 80,1%-a 1–3 éjszakás utazás (+7,2%), 19,9%-a 4 vagy több éjszakás utazás (-4,1%) volt. Belföldi utazásaik során a magyarok 24,8 millió napot töltöttek távol otthonuktól, ez az előző év azonos időszakához képest 1,9%-os növekedésnek felel meg. Ezen belül az 1–3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő, ami a teljes tartózkodási idő 63,3%-át teszi ki, 6,5%-kal nőtt, a 4+ éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő pedig 5,1%-kal esett vissza. Ugyanebben az időszakban a turisztikai célú többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság közel 114 milliárd forintot költött, ami 2013 első hat hónapjához képest 13,2%-os bővülést jelent. Az 1–3 éjszakás utazások során kiadott összegek az átlagosnál dinamikusabban, 16,4%-kal emelkedtek, a 4+ éjszakás utazások esetén a költés 8,5%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken a keresletfelmérésből származó adatokhoz képest kedvezőbb tendenciákat tapasztaltunk. A KSH adatai szerint 2013-ban a belföldi vendégek száma (4 497 361 fő) 6,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (10 985 589 éjszaka) 5,5%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap (-1,0%) volt. A szállodák belföldi forgalmában jelentős növekedést regisztráltak: a belföldi vendégek száma 8,2%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 7,3%-kal nőtt, vagyis a növekedés mértéke mindkét esetben meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek átlagát. 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 10,7%-kal, a szállodák belföldiektől származó szállásdíjbevétele 11,6%-kal nőtt. A pénzügyi-gazdasági válság hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a belföldi vendégforgalom növekedése már 2008-ban, a válság kirobbanását megelőzően lelassult, a válság hatása azonban 2009ben vált láthatóvá. A 2010-től négy éven át folyamatosan tapasztalt növekedésnek köszönhetően a 2013-ban regisztrált belföldi vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében 10,3%-kal volt magasabb (4. ábra). 4. ábra A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon (2007–2013) 12 000 000 10 000 000

9 957 726 9 964 883

9 494 598

10 985 589 10 413 017 10 204 743 9 940 710

8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013 Forrás: KSH 10

2013-ban 1560 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. Az év során a Széchényi Pihenőkártya tulajdonosok 15 313 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (61 090 millió forint) 25,1%-ával volt egyenértékű. A KSH előzetes adatai szerint 2014 első kilenc hónapjában a belföldi vendégek száma (3,9 millió fő) 9,8%-kal, a vendégéjszakák száma (9,5 millió éjszaka) 8,3%-kal emelkedett 2013. január−szeptemberhez képest a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban egyaránt 14,2%-kal bővült. A szállodákban a belföldi vendégek száma 10,1%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 7,3%-kal nőtt. 2014 szeptemberében 2002 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. 2014 első háromnegyed évében a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok 13 024 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (54 072 millió forint) 24,1%-ával volt egyenértékű. Az egyéb szálláshelyek9 elsősorban a belföldi vendégek körében népszerűek: 2013-ban a vendégéjszakák 63,7%-a származott a hazai vendégektől. Ennek eredményeként a 728 ezer belföldi vendég (+6,2%) több mint 2,3 millió vendégéjszakát (+7,2%) töltött el az egyéb szálláshelyeken. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2013-ban a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (43,6 millió fő) összességében 0,1%-kal, ezen belül a többnapos látogatóké (10,6 millió fő) 2,6%-kal nőtt. 2013-ban a Magyarországra érkező látogatók több mint egyharmada, a többnapos látogatók 85,0%-a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus dominált (75,0%), az üzleti turizmus 10,0%-ot tett ki. A turisták mellett további 28,8 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt. Így 14,8 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, számuk 0,3%-kal csökkent 2012-höz képest. A turisták 60,9%-a több napig tartózkodott az országban. A több napra érkező turisták száma 5,0%-kal nőtt a 2012. évi kismértékű csökkenés után, miközben az egynapos turisták száma 7,5%-kal csökkent 2013-ban. A turisták körében a szállodatípusú (szálloda és panzió) szálláshelyek mellett népszerűek a rokonok, barátok által kínált „elszállásolás” és a fizető magánszálláshelyek is. A legtöbb turista a július– szeptemberi és az április–júniusi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, egészségturizmus, üdülés (vízparti, hegyvidéki, falusi) és hivatásturizmus. A turisták átlagosan 4,2 napot töltöttek el hazánkban 2013-ban. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak. 2013-ban a Magyarországra érkező turisták fogyasztása összesen 890,9 milliárd forintot tett ki, ami 6,0%-os növekedést jelent 2012-höz képest. Ezen belül a több napra érkezők 836,6 milliárd forintot (+6,6%), az egynapos turisták 54,3 milliárd forintot költöttek (-3,3%). Magyarország összes utasforgalmi-export bevétele 2013-ban 1264,3 milliárd forintot tett ki. Az utasforgalmi export 70,4%-a – 890,6 milliárd forint – származott a turisztikai céllal érkezőktől.

9

Egyéb (üzleti célú) szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) 11

A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a több napra érkező külföldi látogatók a kiadások 40,6%-át szállás- és vendéglátó szolgáltatásokra fordították. A Magyarországra látogató külföldiekre vonatkozó főbb mutatók alakulását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat A Magyarországra érkező látogatók legfontosabb mutatóinak alakulása 2012 Látogatók száma (ezer fő)

Változás 2013/2012

2013

43 565

43 611

0,1%

Ebből: egynapos látogatók (ezer fő)

33 212

32 987

-0,7%

többnapos látogatók (ezer fő)

10 353

10 624

2,6%

14 879

14 836

-0,3%

Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók száma(ezer fő)

6 271

5 803

-7,5%

turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók száma (ezer fő)

8 607

9 034

5,0%

13 489

13 509

0,1%

1 390

1 327

-4,5%

1 208 547

1 263 957

4,6%

Ebből: egy napra érkező látogatók költése (millió forint)

339 907

344 902

1,5%

több napra érkező látogatók költése (millió forint)

868 640

919 055

5,8%

840 731

890 944

6,0%

56 210

54 345

-3,3%

turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók költése (millió forint)

784 521

836 598

6,6%

Ebből: szabadidős céllal érkező turisták költése (millió forint)

714 887

748 101

4,6%

üzleti céllal érkező turisták költése (millió forint)

125 844

142 842

13,5%

Turisztikai motivációval érkező látogatók száma (ezer fő)

Ebből: szabadidős céllal érkező turisták száma (ezer fő) üzleti céllal érkező turisták száma (ezer fő) Látogatók összes költése (millió forint)

Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók költése (millió forint)

Forrás: KSH

2014 első félévében a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest 3,5%-kal, 19,6 millió főre emelkedett. Az egynapos látogatók száma 2,2%-kal, a többnapos látogatóké 7,6%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók száma (7,4 millió fő) 7,0%-kal, ezen belül az egynapos turistáké (3,3 millió fő) 10,0%-kal, a többnapos turistáké (4,1 millió fő) 4,8%-kal nőtt. A szabadidős turizmusban részt vevők száma (6,3 millió fő) 8,7%-kal emelkedett, az üzleti turizmusban részt vevőké (613 ezer fő) 8,8%-kal csökkent 2013 első félévéhez viszonyítva.

12

2014 első hat hónapjában a turisták kiadásai 454,4 milliárd forintot tettek ki, 17,2%-kal növekedtek. Ezen belül az egynapos turisták kiadásai (32,0 milliárd forint) 21,1%-kal, a többnapos turisták kiadásai (422,3 milliárd forint) 16,9%-kal emelkedtek. A szabadidős turizmusból származó bevételek (389,6 milliárd forint) 22,0%-kal nőttek, az üzleti szegmens bevétele (64,8 milliárd forint) pedig 5,2%-kal csökkent 2013 első félévéhez viszonyítva. A legfontosabb küldőországok meghatározása többféle szempont szerint történhet: a kereskedelmi szálláshelyek vendég- vagy vendégéjszakaszáma, a Magyarországra érkező turisták száma, illetve a Magyarországra több napra érkező turisták száma. Mivel a turisztikai bevételeket tekintve a többnapos látogatások jelentősebb szerepet játszanak, jelen elemzésünkben a 2013. évi többnapos turisztikai célú látogatások száma, valamint a kereskedelmi szálláshelyek 2013. évi vendégéjszakaszáma szerint legfontosabb tizenöt országot vizsgáljuk részletesen. Ezek között természetesen átfedések is vannak: Ausztria és Németország mindkét tekintetben az élbolyban szerepel (3. táblázat). 3. táblázat

Helyezés 2013-ban

Helyezés 2012-ben

Helyezés 2011-ben

Helyezés 2010-ben

Helyezés 2009-ben

Magyarország legfontosabb küldőpiacai* Több napra érkező turisták száma (fő)

Küldőpiac

Részesedés

2013 1.

1.

1.

1.

1.

Németország

2.

2.

2.

2.

2.

Ausztria

4.

4.

4.

4.

3.

Oroszország

12.

8.

6.

5.

4.

3.

3.

3.

3.

6.

5.

5.

5.

7.

10.

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Részesedés

2013

2013/2012

1 831 932

20,3%

2 030 649

16,9%

-5,4%

793 318

8,8%

804 786

6,7%

0,1%

n.a.

n.a.

767 851

6,4%

25,0%

Egyesült Királyság

363 517

4,0%

678 426

5,7%

11,6%

5.

Olaszország

391 115

4,3%

627 337

5,2%

0,5%

6.

6.

Csehország

493 878

5,5%

565 490

4,7%

5,0%

8.

7.

7.

Lengyelország

635 393

7,0%

538 910

4,5%

11,1%

11.

11.

9.

8.

U.S.A.

425 579

4,7%

507 614

4,2%

12,7%

8.

6.

7.

8.

9.

Hollandia

285 284

3,2%

469 182

3,9%

2,1%

7.

9.

9.

10.

10.

Románia

588 943

6,5%

411 065

3,4%

-1,9%

9.

10.

10.

11.

11.

Franciaország

201 245

2,2%

390 985

3,3%

2,6%

11.

12.

12.

12.

12.

Spanyolország **

n.a.

n.a.

319 949

2,7%

-12,5%

13.

13.

13.

13.

13.

Szlovákia

638 919

7,1%

289 311

2,4%

8,4%

14.

14.

15.

15.

14.

Ukrajna

208 845

2,3%

262 398

2,2%

9,2%

18.

16.

14.

14.

15.

Svédország

134 825

1,5%

256 537

2,1%

5,1%

*Sorrend a 2013-as vendégéjszakák száma alapján. ** A Spanyolországból és Portugáliából érkező többnapos turisták száma 211 171 fő. Forrás: KSH

13

A 4. táblázatban a legfontosabb küldőpiacainkról érkező látogatók 2013. évi mutatóit foglaltuk össze. Eszerint a turisztikai motivációval érkezők aránya a legnagyobb küldőországok közül az Amerikai Egyesült Államok (96,4%), az Egyesült Királyság (86,3%), Hollandia (75,4%) és Németország (65,1%) esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált országnál megfigyelhető a szabadidős turizmus dominanciája (80% feletti, az Egyesült Királyság esetében 79,8%), üzleti céllal legtöbben a britek (20,2%), a lengyelek (14,3%), az amerikaiak (13,2%) és a németek (12,3%) közül látogatnak Magyarországra. A rokon- és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisták körében Románia esetében volt a legmagasabb (69,1%), de Olaszország (43,6%), Szlovákia (32,6%) és Németország (28,1%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai motiváció. Ausztriából, az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból 34,2, 36,8, illetve 30,6%-ban városnézés céljából érkeznek, de ez a motiváció Olaszországban (35,0%) is számottevő. Üdülés céljából arányaiban a legtöbben Lengyelországból (46,3%) és Csehországból (35,5%) érkeznek. A hivatásturizmus az Egyesült Királyság (20,2%) esetében a második legfontosabb motiváció volt. Csehország (26,9%), Ausztria (25,4%) és Lengyelország (17,4%) esetében a második, Szlovákia (11,4%) esetében a harmadik legfontosabb indok a magyarországi utazásra az egészségmegőrzés. Turisztikai céllal a leghosszabb időt átlagosan a hollandok (9,4 nap), az olaszok (8,1 nap), az amerikaiak (7,3 nap), a németek (6,9 nap), a lengyelek (6,4 nap) és a britek (6,0 nap) töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára) jóval alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra érkező turisták száma 2013-ban Németország (1832 ezer fő), Ausztria (793 ezer fő), Lengyelország (635 ezer fő), Szlovákia (639 ezer fő), Románia (589 ezer fő), Csehország (494 ezer) és az USA (426 ezer fő) esetében volt a legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya Hollandia (100,0%), az Egyesült Királyság (99,9%), Lengyelország (99,4%), Németország (98,8%), Olaszország (98,5%) és az USA (95,9%) esetében volt meghatározó. Szlovákiában (26,4%) és Ausztriában (24,4%) volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya. A turisták közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (174,5 milliárd forintot), őket az amerikaiak (82,9 milliárd forint), az osztrákok (73,5 milliárd forint), a lengyelek (50,8 milliárd forint) és a britek (42,8 milliárd forint) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet az Egyesült Államokból (25 445 forint), az Egyesült Királyságból (19 634 Ft), a Németországból (13 660 forint) és a Csehországból (13 531 forint) érkezők költötték. Szlovákia (7083 forint) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést.

14

4. táblázat

A legfontosabb küldőországok főbb mutatóinak alakulása 2013-ban* Ausztria

Csehország

Egyesült Királyság

Hollandia

Lengyelország

Németország

Olaszország

Románia

Szlovákia

USA

Összes látogató (fő)

7 116 951

1 188 288

421 745

378 503

1 812 258

2 848 169

633 874

7 282 012

10 015 165

460 518

Turisztikai motivációval érkező látogatók (fő)

3 255 182

591 485

364 036

285 284

639 464

1 853 767

396 888

1 167 808

2 420 038

443 717

45,7

49,8

86,3

75,4

35,3

65,1

62,6

16,0

24,2

96,4

Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (fő)

3 184 680

528 914

290 482

261 451

547 911

1 625 413

372 250

1 102 076

2 280 768

385 312

Szabadidős turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%)

97,8

89,4

79,8

91,6

85,7

87,7

93,8

94,4

94,2

86,8

70 502

62 571

73 554

23 833

91 553

228 354

24 638

65 732

139 270

58 405

2,2

10,6

20,2

8,4

14,3

12,3

6,2

5,6

5,8

13,2

793 318

493 878

363 517

285 284

635 393

1 831 932

391 115

588 943

638 919

425 579

24,4

83,5

99,9

100

99,4

98,8

98,5

50,4

26,4

95,9

Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint)

73 501

33 868

42 798

33 425

50 796

174 494

32 573

20 704

29 014

82 946

Turisztikai célú látogatók átlagos tartózkodási ideje (nap)

2,1

4,2

6,0

9,4

6,4

6,9

8,1

2,5

1,7

7,3

10 891

13 531

19 634

12 518

12 392

13 660

10 138

7 235

7 083

25 445

Turisztikai motivációval érkezők aránya az összes látogatón belül (%)

Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (fő) Üzleti turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) Több napra érkező turisztikai célú látogatók (fő) A többnapos utazók aránya a turisztikai célú látogatókon belül (%)

Egy fő egy napi költése (fő/nap/forint)

Turisztikai célú látogatók főbb motivációi

városnézés (34,2%)

üdülés (35,5%)

városnézés (36,8%)

üdülés (25,3%)

üdülés (46,3%)

rokon, barátlátogatás (28,1%)

rokon, barátlátogatás (43,6%)

rokon, barátlátogatás (69,1%)

rokon, barátlátogatás (32,6%)

városnézés (30,6%)

egészségturizmus (25,4%)

egészségturizmus (26,9%)

hivatásturizmus (20,2%)

rokon, barátlátogatás (25,0%)

egészségturizmus (17,4%)

városnézés (17,5%)

városnézés (35,0%)

városnézés (9,1%)

városnézés (18,1%)

rokon, barátlátogatás (22,2%)

rokon, barátlátogatás (21,9%)

városnézés (17,3%)

rokon, barátlátogatás (19,5%)

városnézés (20,2%)

hivatásturizmus (14,3%)

üdülés (15,4%)

hivatásturizmus (6,2%)

hivatásturizmus (5,6%)

egészségturizmus (11,4%)

hivatásturizmus (13,2%)

15

A legfontosabb küldőországok összesítése a turisztikai célú többnapos látogatók 2013. évi száma (Németország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Csehország, USA, Olaszország, Egyesült Királyság, Hollandia), valamint a kereskedelmi szálláshelyek 2013. évi végleges vendégéjszakaszáma alapján (Németország, Ausztria, Oroszország, Egyesült Királyság, Olaszország, Csehország, Lengyelország, USA és Hollandia) történt. Oroszország esetében a külföldi látogatókra vonatkozóan a KSH nem publikált adatokat 2013-ban. Érdemes megvizsgálni az európai (15 éves és annál idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK felmérés eredményeit is, amelyek szerint szintén Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 19,9%-kal, a szabadidős utazásokból 20,0%-kal részesedett 2013-ban. Az első három küldőpiac (Németország, Románia és a Cseh Köztársaság) adta a magyarországi beutazások négytizedét (5. táblázat).

16

5. táblázat A magyarországi utazások számának alakulása 2013-ban* Utazások Rangsor

Ország

1.

Németország

2.

Szabadidős utazások Utazások száma (ezer)

Megoszlás

Rangsor

Ország

Utazások száma (ezer)

Megoszlás

1 128

19,9%

1.

Németország

717

20,0%

Románia

730

12,8%

2.

Cseh Köztársaság

366

10,2%

3.

Cseh Köztársaság

461

8,1%

3.

Románia

346

9,7%

4.

Ausztria

423

7,4%

4.

Lengyelország

275

7,7%

5.

Lengyelország

410

7,2%

5.

Ausztria

271

7,6%

6.

Szlovákia

401

7,1%

6.

Szlovákia

217

6,1%

7.

Egyesült Királyság

246

4,3%

7.

Olaszország

176

4,9%

8.

Olaszország

225

4,0%

8.

Egyesült Királyság

148

4,1%

9.

Oroszország

166

2,9%

9.

Franciaország

133

3,7%

10.

Hollandia

157

2,8%

10.

Hollandia

102

2,8%

11.

Franciaország

148

2,6%

11.

Oroszország

85

2,4%

12.

Ukrajna

131

2,3%

12.

Horvátország

78

2,2%

13.

Spanyolország

130

2,3%

13.

Svédország

78

2,2%

14.

Horvátország

108

1,9%

14.

Spanyolország

75

2,1%

15.

Szerbia

105

1,8%

15.

Svájc

60

1,7%

16.

Svédország

100

1,8%

16.

Szerbia

59

1,6%

17.

Svájc

86

1,5%

17.

Belgium

53

1,5%

18.

Belgium

71

1,2%

18.

Ukrajna

52

1,5%

19.

Bulgária

65

1,1%

19.

Norvégia

44

1,2%

20.

Finnország

57

1,0%

20.

Bulgária

35

1,0%

21.

Norvégia

55

1,0%

21.

Dánia

29

0,8%

22.

Dánia

48

0,8%

22.

Fehéroroszország

25

0,7%

23.

Görögország

42

0,7%

23.

Finnország

24

0,7%

24.

Szlovénia

31

0,5%

24.

Görögország

24

0,7%

25.

Törökország

31

0,5%

25.

Írország

21

0,6%

26.

Bosznia

27

0,5%

26.

Törökország

19

0,5%

27.

Fehéroroszország

25

0,4%

27.

Szlovénia

16

0,4%

28.

Írország

25

0,4%

28.

Bosznia

14

0,4%

29.

Portugália

16

0,3%

29.

Litvánia

14

0,4%

30.

Litvánia

14

0,2%

30.

Portugália

11

0,3%

31.

Lettország

12

0,2%

31.

Lettország

8

0,2%

32.

Észtország

8

0,1%

32.

Észtország

5

0,1%

5 682

100,0%

3 580

100,0%

Összesen

*Megjegyzés: az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatfelvételen alapulnak. Forrás: IPK International - ETC Pool Report 2013 17

A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2013 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak10 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába. A kiutazások számának alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások számának alakulása. Miközben általában a németek szabadidős kiutazásainak száma kissé bővült 2002 és 2013 között, addig a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma jelentős mértékben, 46,5%-kal esett vissza (5. ábra). Az osztrák szabadidős utazások számának jelentős általános növekedésével egy időben a magyarországi utazások száma 26,4%-kal csökkent. Az orosz kiutazó forgalom dinamikus bővüléséből a magyarországi turizmus is profitált az elmúlt években. A hullámzó teljesítmények ellenére 2002 és 2013 között a szabadidős célú utazások volumene megötszöröződött. A csehek külföldi utazásainak száma jelentős mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, és a Magyarországra irányuló cseh kereslet követte ezt a tendenciát: a szabadidős utazások száma 101,1%-kal bővült az említett periódusban. A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind a Magyarországra irányuló utazások esetében. A szabadidős utazások számában 2010 és 2012 között tapasztalt jelentős növekedést követően 2013-ban csökkent a hazánkba irányuló román szabadidős célú utazások száma.

5. ábra A Németországból Magyarországra irányuló utazások számának alakulása, 2002–2013 (ezer utazás)

2 000 1 800 1 600 Összes kiutazás

1 400

Szabadidős célú kiutazások

1 200 1 000 800 600 400 200 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: IPK International – ETC Pool Report

10

A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és Oroszország játssza a legnagyobb szerepet beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK 2013-as adatai szerint Németországból, Romániából és a Cseh Köztársaságból érkezik a legtöbb utazó, illetve ezekből az országokból ered a legtöbb szabadidős utazás. A fenti eltérések miatt mind az öt említett piac forgalmának alakulását megvizsgáljuk. 18

Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai szerint 2013-ban a külföldi vendégek számában (4 387 692 fő) 5,4%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (11 982 883 éjszaka) pedig 5,2%-os növekedést regisztráltak. A külföldiek átlagosan 2,7 éjszakát töltöttek el. A korábbi jelentős növekedést követően 2013-ban a szállodákban (a kereskedelmi szálláshelyek átlagától kis mértékben elmaradva) a külföldi vendégek száma 4,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 4,5%-kal emelkedett. 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek és a szállodák külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele egyaránt 8,8%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégforgalom növekedését egyértelműen a válság vetette vissza, a folyamatos növekedés ebben a szegmensben is 2010-ben indult meg (6. ábra). 6. ábra A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon (2007–2013) 14 000 000 11 982 883

12 000 000 10 000 000

11 392 183 10 410 774

10 170 808 10 009 531 9 220 143

9 613 728

8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: KSH

A KSH előzetes adatai szerint 2014 első háromnegyed évében a külföldi vendégek számában (3,6 millió fő) 3,8%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (9,8 millió éjszaka) pedig 1,8%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban egyaránt 8,9%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 3,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,6%-kal volt magasabb, mint 2013 első kilenc hónapjában. Ahogy említettük, legfontosabb küldőpiacaink rangsora kissé eltér, ha a több napra érkező turisták, illetve ha a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát vesszük figyelembe, azonban mindkét mutató szerint Németország és Ausztria áll az élen. Küldőpiacaink közül a nemzetközi 19

trendeknek megfelelően nő a közeli és szomszédos országok szerepe, amit jelez a korábbi rangsorokkal való összehasonlítás (5. táblázat). Legfontosabb tíz küldőországunk közül 2013-ban Oroszország (+25,0%), az USA (+12,7%), az Egyesült Királyság (+11,6%) és Lengyelország (+11,1%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2012-höz képest. A TOP 10 küldőországon kívüli országokból érkező forgalom szintén igen kedvezően alakult: Ausztrália (+43,9%), a Koreai Köztársaság (+43,9%), Észtország (+28,1%), Izrael (+27,5%), Litvánia (+26,9%), Kanada (+22,3%), Málta (+21,8%) és Ciprus (+20,1%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 592 ezres növekedést tapasztaltak 2012-höz viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+153,6 ezer), a brit (+70,5 ezer), az amerikai (+57,2 ezer), a lengyel (+53,8 ezer), az izraeli (+48,6 ezer), a koreai (+31,3 ezer), a cseh (+26,9 ezer), a belga (+24,9 ezer), az ausztrál (+23,8 ezer), a szlovák (+22,4 ezer), az ukrán (+22,1 ezer) és a finn (+21,6 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az egyéb szálláshelyeken 2013-ban jelentős mértékben nőtt a külföldi vendégforgalom: a vendégek száma (335 ezer) 24,6%-kal, a vendégéjszakák száma (1,3 millió) pedig 12,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az egészségturizmus jelentősége A WHO (World Health Organization) előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségügy együtt a világ vezető gazdasági ágazata lesz. A keresletet generáló tényezők összetettek. A fejlett európai országok többségében és az Amerikai Egyesült Államokban 2020-ra a lakosság fele az 50+ korosztályba fog tartozni. Ezekben az országokban nő a születéskor várható élettartam is, így egy széles társadalmi réteg van kialakulóban, amelynek tagjai rendelkeznek diszkrecionális jövedelemmel, amit szívesen költenek utazásra és utazásaik során egészségi állapotuk megőrzésére vagy javítására. Az elmúlt 50 évben a civilizációs ártalmakkal összefüggésben helytelen életmódbeli szokások alakultak ki, amelyeknek egyik következménye az egészségromlás. A fejlett országokban a fertőző betegségek visszaszorultak, de a krónikus betegségek járványszerűen terjednek. Világszerte az első számú halálozási ok a szív- és érrendszeri megbetegedés, ami 2020-ra évi 25 millió ember haláláért lesz felelős. A cukorbetegség gyakorisága minden országban nő, 2030-ra 552 millió cukorbeteg lesz. A magas vérnyomás 2025-re népbetegség lesz, előrejelzések szerint várhatóan 1,56 milliárd embert érint. Minden 10. felnőtt krónikus veseelégtelenségben szenved. Jelenleg 250 millió ember érintett a krónikus obstruktív légúti betegségben, a következő 10 évben a számuk a tízszeresére növekszik, ezzel 2030-ra a leggyakoribb halálok lesz. A mozgásszervi betegségek csoportja Európában a legnagyobb számú és legköltségesebb betegségcsoport. A felnőtt népesség 20–30%-a szenved mozgásszervi fájdalomtól, a derékfájás a munkaképtelenség leggyakoribb oka. Európában minden ötödik ember áll tartós kezelés alatt reumatológiai betegség miatt. Az egészségturizmus aktív része a prevenció mindhárom fokozatának (egészségmegőrzés, már meglévő betegség esetén az állapotromlás megakadályozása, szövődmények kialakulásának megakadályozása), hozzájárul a lakosság egészségügyi állapotának megőrzéséhez és javításához. Nő az egészségtudatos turisták száma, akik egészségi állapotuk megőrzése vagy javítása érdekében rendszeresen vesznek igénybe egészségturisztikai szolgáltatást, illetve a gyógyszeres kezelés mellett a betegségüknek megfelelő gyógykúrát. A természetes gyógytényezők alkalmazása mellett nő az egészségügyi turisták száma is, akik lakóhelyükön kívül vesznek igénybe orvosi szolgáltatást,

20

elsősorban azért, mert lakóhelyükön az adott beavatkozás nem, vagy csak jelentősen drágábban, vagy hosszú várakozást követően érhető el. Az egészségturizmus a belföldi és a beutazó turizmusban egyaránt jelentős szerepet játszik. 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,7%-át (509 038 fő), vendégéjszakáinak 8,2%-át (1 890 241 éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. 2013-ban a gyógyszállodákban a vendégek száma 1,6%-kal, a vendégéjszakák száma 3,4%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégek száma (231 801 fő) 1,9%-kal csökkent, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (1 080 749 éjszaka) 3,4%-kal növekedett, vagyis nőtt az átlagos tartózkodási idejük. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma (277 237 fő) 4,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (809 492 éjszaka) 3,3%-kal nőtt. A gyógyszállodák vendégeinek 54,5%-a, vendégéjszakáinak 42,8%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,7 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,7 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban 2013-ban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 25,4%-a), Oroszország (21,6%), Ausztria (9,2%), Csehország (5,8%), Izrael (3,9%), Románia (2,8%), Szlovákia (2,6%), Ukrajna (2,1%), Svájc (2,1%), Olaszország (2,1%), Japán (2,0%), Lengyelország (2,0%), az Amerikai Egyesült Államok (1,9%), Franciaország (1,6%), az Egyesült Királyság (1,5%), Szerbia (1,3%), Spanyolország (1,2%), Svédország (1,1%) és Hollandia (1,0%) vonatkozásában regisztrálták. A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásaival kapcsolatban a KSH az ún. egészségmegőrzés szerepét vizsgálja (6. táblázat), a gyógykezelésekre nem tér ki, így a legfontosabb motivációk rangsorában ezt a motivációt a VFR-turizmus, a szórakozás, pihenés, üdülés, sport motiváció – és sok esetben – a hobbitevékenység, illetve az üzleti turizmus megelőzi, ám öt régióban, a Balatonon, az Észak-Magyarország régióban, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a NyugatDunántúlon még így is az egészségmegőrzésé a harmadik hely. 6. táblázat A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségmegőrzésre, 2013 Mutató

Összes utazás

Egészségmegőrzés*

Turisták száma (ezer fő)

14 050

568

Turisták tartózkodási ideje (ezer nap)

59 896

2 657

4,3

4,7

258 447

23 325

Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) Turisták kiadásai (millió Ft)

*A gyógykezelés nem szerepelt a megnevezhető fő motivációk között.

Forrás: KSH

A KSH keresletfelmérése (7. táblázat) szerint 2013-ban a Magyarországra látogató külföldi turisták körében – a VFR turizmus és a városnézés után – a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus volt (a külföldiek esetében a gyógykezelést és az egészségmegőrzést egyaránt vizsgálják). 2013-ban az összes egynapos turista 17,1%-ának, az összes többnapos turista 10,8%-ának volt az egészségturizmus a legfontosabb motivációja. Ez tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban is: 2013-ban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 9,0%-át, a szállodák külföldi vendégéjszakáinak pedig 10,8%-át gyógyszállodákban töltötték el.

21

7. táblázat A Magyarországra látogató külföldi turisták utazási szokásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségturizmusra, 2013 Megnevezés

Turisztikai motiváció összesen

Egészségturizmus*

Turisták száma (ezer fő)

14 836

1 968

Turisták tartózkodási ideje (ezer nap)

62 224

8 086

4,2

4,1

890 944

126 422

Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) Turisták kiadásai (millió Ft) *Gyógykezelés és egészségmegőrzés.

Forrás: KSH

Az egészségturizmust magasabb költés, kisebb szezonalitás és magasabb színvonalú szolgáltatások igénybevétele jellemzi (6. és 7. táblázat).

22

8. táblázat A gyógyszállodák 2013. évi összefoglaló adatai Mutató

Összes szálloda

Szállodai szobakapacitás (szoba)*

Gyógyszálloda

59 400

4 802

Szállodai vendégek (ezer fő)

7 003

509

Ebből: külföldi vendégek (ezer fő)

3 870

232

belföldi vendégek (ezer fő)

3 133

277

Szállodai vendégéjszakák (ezer)

17 568

1 890

Ebből: külföldi (ezer)

10 015

1 081

belföldi (ezer)

7 553

809

Szállodák bruttó bevételei (millió Ft)

268 796

31 593

Ebből: szállásdíjbevétel (millió Ft)

148 852

14 482

vendéglátás bevétel (millió Ft)

56 446

4 917

egyéb bevétel (millió Ft)

63 498

12 194

Egy vendégre jutó szállásdíj (Ft)

21 256

28 450

Ebből: külföldi (Ft)

25 596

40 460

belföldi (Ft)

15 895

18 408

Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (Ft)

8 473

Ebből: külföldi (Ft) belföldi (Ft)

7 661

9 890 6 594

8 678 6 304

Szállodai bruttó szobaár (Ft)

15 124

13 738

Szállodai szobafoglaltság (%)

49,7

61,2

7 514

8 384

REVPAR (Ft)

* 2013. július 31-i adat. 2012. júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról 2013. január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Forrás: KSH

A gyógyszállodákat az átlagosnál jobb kihasználtság jellemzi, míg 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 42,0% volt, és a szállodákban 49,7%-os kapacitáskihasználtságot regisztráltak, addig a gyógyszállodákban 61,0% volt a kihasználtság.

23

A MICE turizmus alakulása A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közreműködésével 2013-ban is figyelemmel kísérte a magyarországi rendezvénypiac változásait, trendjeit (9. táblázat). 9. táblázat A MICE turizmus legfontosabb mutatói, 2009–2013* Mutatók Nemzetközi konferenciák száma

2009

2010

2011

2012

2013

2013/2012

356 db

537 db

602 db

505 db

1017 db

+101%

82 000 fő

125 600 fő

125 404 fő

135 340 fő

237 801 fő

+76%

Nemzetközi konferenciákon részt vevők átlagos száma

230 fő

234 fő

209 fő

268 fő

234 fő

-12%

Nemzetközi rendezvények átlagos időtartama

3,3 nap

3,7 nap

3,4 nap

3,4 nap

3,4 nap

0%

Nemzetközi konferenciákon részt vevők száma

* A 2013-ban bevezetett új kritériumrendszernek köszönhetően bizonyos mutatószámokban eltérések figyelhetőek meg, továbbá néhány adat esetében a korábbi évek eredményeivel történő összehasonlítás nem értelmezhető. A megkeresett partnerek száma bővült, összetétele változott: kongresszusi központok, szállodák és utazási irodák mellett különböző rendezvényhelyszínek, éttermek, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, minisztériumok, kastélyok, múzeumok és szövetségek is szolgáltattak adatokat. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező, a statisztikában szereplő eredmények kizárólag az adatközlő partnerek által önkéntesen megküldött adatokon alapulnak. Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság

2013-ban a nemzetközi konferenciák száma megduplázódott az előző évhez képest, ami a statisztikai adatgyűjtési rendszer újragondolásának köszönhető. A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest-központú. A nemzetközi konferenciák közel 70%-ának még mindig a főváros ad otthont. A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Pécs, Szeged, Debrecen, Eger és Balaton-parti települések szerepeltek. Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében döntő fontosságú a vidéki konferenciavárosok nemzetközi piacra történő bevezetése. A nemzetközi konferenciák többségének 2013-ban is a szállodák (66,9%) szolgáltak helyszínül. Ez az arány növekedést mutat az előző év értékéhez (62,8%) képest. 2013-ban a nemzetközi konferenciák 14,7%-ának biztosított helyszínt egyetem, illetve tudományos intézet. A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kissé csökkent, 2013-ban 5,8%-ot tett ki. A rendelkezésünkre álló információk alapján a nemzetközi konferenciák 12,6%-a került megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban, múzeumban vagy rendezvényés kiállítóközpontban (10. táblázat).

24

10. táblázat A nemzetközi konferenciák megoszlása a helyszín típusa alapján, 2009–2013 Helyszín jellege

Nemzetközi konferenciák megoszlása Magyarországon (%) 2009

2010

2011

2012

2013

Kongresszusi központ

13,1

7,6

5,4

6,0

5,8

Szálloda

74,7

63,4

63,1

62,8

66,9

Egyetem /tudományos intézet

8,1

20,1

20,1

26,0

14,7

Egyéb

4,1

8,9

11,4

5,3

12,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

Forrás: Magyar Kongresszusi Igazgatóság

A konferenciákon átlagosan 234 fő vett részt. A rendezvények legnagyobb része (52,1%) 50 és 100 fő közötti résztvevőszámmal bírt. 2013-ban a szakma 16 alkalommal számolt be 1000 fő feletti konferenciáról. Az 1000 fő fölötti rendezvények száma túlszárnyalta a 2008-ban hozott kiemelkedő eredményeket, akkor összesen 13 db ekkora méretű konferencia lebonyolítására került sor. 2013-ban kiemelkedően magas résztvevőszámú nemzetközi konferenciák többek között a következőek voltak: 13th Annual Conference of the ESC, 10th Autism-Europe International Congress, 4th European Conference on Interventional Oncology, amelyek elsősorban az orvostudomány témáira fókuszáltak. 2013-ban 41,4%-ban az orvosi témájú, továbbá 14,2%-ban a gazdasági témájú nemzetközi konferenciák voltak a legvonzóbbak a szakmai közönség számára. Ezt követi a természettudományi témát felölelő konferenciák aránya 9,2%-kal. Az informatikai témájú konferenciák 4,6%-ot tettek ki az összes rendezvényszámból, de jelentős számban rendeztek gyógyszerészi, műszaki, jogi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális és turisztikai témájú konferenciákat is. A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők (66,8%) állnak az élen. A brit megrendelők (4,7%) a második helyet foglalják el, őket követik a németek 4,5%-kal. A konferenciák megrendelői között közel azonos arányban találunk szervező irodákat (38,9%) és cégeket (39,1%). A megrendelések 17,7%-a szövetségektől, 4,3%-a pedig egyéb megrendelőktől érkezett, közöttük számos minisztériumot, alapítványt, kutatóintézetet és egyházat találunk. A közvetítő irodák 64,5%-a volt magyar.

4. Versenytárselemzés Európai szintű versenyhelyzet 2014-ben egy, a European Travel Commission (ETC) által a tagjai számára lebonyolított kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, a nagy Európán kívüli küldőpiacokon milyen stratégiát követnek, milyen marketingtevékenységet folytatnak Európa versenytársai. A vizsgálat során a 11. táblázatban szereplő piacokat azonosították Európa mint turisztikai desztináció versenytársaiként.

25

11. táblázat Európa mint turisztikai desztináció versenytársai

Versenytársak

Piacok Amerikai Egyesült Államok

Brazília

Japán

Kanada

Kína

Oroszország

Kína

USA

USA

USA, amerikai nagyvárosok

USA

Egyiptom

Brazília

Mexikó

Dél-Korea

Mexikó

Ausztrália

Kína

Ausztrália

Ausztrália

Thaiföld

Kína

Oroszország

Dubai

amerikai nagyvárosok

Oroszország

Malájzia

Dél-Afrika

Dél-Korea

USA

Thaiföld

Thaiföld

Dél-Afrika

Forrás: European Travel Commission, Magyar Turizmus Zrt.

Beutazó turizmus Magyarország turisztikai versenytárselemzése során több szempontot vettünk figyelembe, amit a turisztikai kínálat sokszínűsége, a jelentőséggel bíró küldőpiacok száma, a több érintett és nem utolsósorban a rendelkezésre álló piaci információk köre indokol.

A magyarországi turisztikai szakértők értékelése szerint A Magyar Turizmus Zrt. 2014 júliusában online kutatást bonyolított le a magyarországi turisztikai szakértők körében. A megkérdezett szakértők véleménye meglehetősen megoszlik hazánk versenytársait illetően. A válaszadók jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyarország legerősebb versenytársainak, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban említésre kerülnek a balti és a mediterrán, tengerparti országok is, közülük is elsősorban Horvátország (7. ábra), de újdonságként (alacsony említési gyakorisággal) megjelenik Görögország, Törökország mellett Málta és Portugália is, míg Olaszország nem szerepel a listában.

26

7. ábra Magyarország legfontosabb közvetlen versenytársai a beutazó turizmus szempontjából (említések gyakorisága) 0%

5%

10%

15%

20%

25%

Csehország Ausztria Horvátország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária Balti országok Törökország Szerbia Németország Spanyolország Portugália Málta Görögország Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy elsősorban termék- és desztinációszintű verseny van és a részletes eredmények szerint az egyes turisztikai termékek esetében más és más országok jelentenek versenytársat (12. táblázat). Míg összességében a leggyakrabban Csehországot és Ausztriát nevezték meg versenytársunkként, addig termékre „lebontva” egyértelműen Ausztria áll az élen, illetve a nemzetközi szabadidős turizmusban meghatározó szerepet játszó vízparti turizmus esetében Horvátország.

27

12. táblázat Magyarország versenytársai különböző motivációk esetén* Ausztria

Bulgária

Csehország

MICE-turizmus

xx

xx

Gyógyturizmus

x

x

Wellnessturizmus

xx

Horvátország

Vallási turizmus

Románia

Szerbia

Szlovákia

Szlovénia

Baltikum

xx

Kulturális turizmus

xx

Fesztiválturizmus, nagyrendezvények

xx

Bor és gasztronómia

x

Kerékpáros turizmus

xx

Vízi sportok

x

Vadászturizmus

x

Horgászturizmus

x

Vízparti turizmus

xx

x xx

xx

Falusi turizmus

xx

Filmturizmus

x xx

(x)

(x)

x x

Ökoturizmus

Városlátogatások

Lengyelország

xx

x

x x

xx

xx

x

Ifjúsági turizmus

(x)

x

Családi turizmus

xx

Szenior turizmus

xx

Prémiumtermékek

xx

x x

* Több desztináció is megjelölhető volt. Az adott termék versenyhelyzetét értékelő válaszadók legalább 40%-a által említett versenytársakat jelöljük x-szel. (xx) jelöli a 70%-ot meghaladó említési gyakoriságot, (x) jelöli a legmagasabb említési gyakoriságot akkor, ha egy termék említési gyakorisága sem érte el a 40%-ot. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A Magyar Turizmus Zrt. külképviselőinek értékelése alapján AZ MT Zrt. külképviselői is termékek szerint és célcsoportokra vonatkoztatva készítették el 2014-ben az egyes küldőországokra vonatkozó elemzést, jelölve a versenytársak által kommunikált versenyelőnyt is. Magyarország versenytársaként leggyakrabban Ausztriát, Olaszországot, Németországot, Franciaországot, Csehországot, Spanyolországot, Horvátországot, az Egyesült Királyságot, Szlovéniát, Lengyelországot, Szlovákiát és Portugáliát említik. Nagyon fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy a termékek, illetve célcsoportok szerinti bontású vizsgálat azt mutatja, hogy Magyarország sokkal szélesebb piacon versenyez a turistákért, mint korábban, sokkal „magasabbra is került a léc”, a magyar turisztikai kínálatot már egyértelműen nemcsak a közép-európai, hanem a nyugat-európai kínálattal is összevetik. Fontos kiemelni továbbá, hogy szinte minden küldőpiacunk esetében versenytársként szerepel a belföld, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami igen speciális versenyhelyzetet jelent Magyarország számára.

28

Az IPK International európai kiutazásokra vonatkozó adatai alapján A 33 európai ország 15 éves és annál idősebb lakossága körében végzett, turisztikai célú és szabadidős turisztikai célú utazásokat vizsgáló felmérés adatai szerint Magyarország 2013-ban a vizsgált európai népesség 21. legkedveltebb európai úti célja volt, ami 2013-ban 5,7 millió utazást jelentett, 1,5%-os részesedést biztosítva hazánk számára. Ezzel Egyiptom és Dánia között foglalunk helyet. A szabadidős célú utazások tekintetében Magyarország 2013-ban szintén a 21. helyet foglalta el (1,2%-os részesedés, 3,6 millió utazás). 2013-ban – a 2012. évi 14,0%-os növekedést követően – Magyarországon 4,4%-kal csökkent az európai szabadidős utazók száma. Magyarország legfontosabb küldőpiacai – az IPK adatai szerint – 2013-ban Németország, Románia, Csehország, Lengyelország és Ausztria voltak. Azt is megvizsgáltuk tehát, hogy ezeken a piacokon mely országokkal versenyez Magyarország. (Küldőpiacainknak az utazások, illetve a szabadidős utazások száma alapján meghatározott rangsorát az 5. táblázatban mutattuk be.)

Kit tekint legfőbb versenytársainak a Magyar Turizmus Zrt.? A fenti három felmérést összegezve a Magyar Turizmus Zrt. a következő desztinációkat tekinti elsődleges versenytársainak a nemzetközi turisztikai piacon: Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Románia. Másodlagos versenytársaink: Bulgária, Horvátország, Görögország, Törökország, Olaszország és Németország (8. ábra). Az előbbiek tengerparti desztináció jellegükből kifolyólag, Németország pedig eltérő mérete és gazdasági fejlettsége miatt sorolódik a másodlagos versenytársak csoportjába. Természetesen az egyes turisztikai termékek, illetve piacok esetében a sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk marketingtevékenységünket.

29

8. ábra Magyarország versenytársai a beutazó turizmus szempontjából

IPKadatok alapján

DK, UKR

AU, BG, CRO, CZ, DE, ES, PL, SK, PT, GR, TR, IT

SLO, RO

Szakmai panelkutatás alapján

B, EGT, Mediterrán térség / tengerparti országok, CH, FR, UK, USA, NL, SV, Thaiföld / egyéb tengerentúl

Baltikum SRB

Észak-Európa BELFÖLD MN Tunézia, Marokkó Kína

Külképviselők tapasztalata alapján

Jelmagyarázat: AU= Ausztria, B=Belgium, BG=Bulgária, CH=Svájc, CRO=Horvátország, CZ=Csehország, DE=Németország, DK=Dánia, ES=Spanyolország, EGT=Egyiptom, FR=Franciaország, GR=Görögország, IT=Olaszország, MN=Montenegró, NL=Hollandia, PL=Lengyelország, PT=Portugália, RO=Románia, SK=Szlovákia, SLO=Szlovénia, SRB=Szerbia, SV=Svédország, TR=Törökország, TUN=Tunézia, UK=Egyesült Királyság, UKRA=Ukrajna, USA=Amerikai Egyesült Államok. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

30

Mit mondhatunk el ezekről a piacokról? A UNWTO 2013. évi adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma szerinti világrangsorban Magyarország (egy helyet javítva korábbi pozícióján) a 26. helyet foglalja el. Legfontosabb versenytársaink közül Ausztria (két helyet rontva, a 13. helyen található) és Lengyelország (18. hely) előz meg minket, Csehország pedig a 32. helyen található. Másodlagos versenytársaink közül Spanyolország a 3., Olaszország az 5., Törökország a 6., Németország a 7., Görögország a 16., Horvátország a 25., Portugália a 36., Bulgária a 41. helyen található. Románia és Szlovénia nem szerepel az első 50 desztináció között. Magyarországon, a UNWTO adatai szerint, 2014 első féléve során a 2013-as év azonos időszakához képest 7,6%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Elsődleges és másodlagos versenytársaink adatai a 13. táblázatban láthatók.

13. táblázat A nemzetközi turistaérkezések száma és a turisztikai bevételek alakulása Magyarországon és versenytársaink körében* 2014 első féléve (az előző év azonos időszakához viszonyítva, %) Ország

Nemzetközi turistaérkezések számának változása

Nemzetközi turisztikai bevételek változása**

Elsődleges versenytársak Lengyelország

+13,0%a)

+0,6% a)

Románia

+10,8%b)

+27,1%b)

+7,6%

+12,7% a)

+5,6% b)

+3,1%

+2,7%

+6,7%

Ausztria

+0,6% b)

-5,3% a)

Szlovákia

-13,8%

+3,2%

Magyarország Szlovénia Csehország

Másodlagos versenytársak Görögország

+16,7%

+13,4%

Portugália

+12,2%

+10,4%

Törökország

+7,8% b)

+4,9%b)

Spanyolország

+7,0% b)

+4,7%

Németország

+5,1%

+3,3%b)

Horvátország

+4,9% b)

-1,5% a)

Bulgária

+3,8% b)

+4,1%

+1,5%

+3,0%c)

Olaszország

* Sorrend a nemzetközi turistaérkezések számának változása alapján. ** Helyi valutában, folyó árakon számítva. Románia és Horvátország esetében euróban számítva. a) 1 –3. havi adatok. b) 1–7. havi adatok. c) 1–5. havi adatok. Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt.

31

A TourMIS felhasznált adatai a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák számára vonatkoznak. A TourMIS adatbázis (számított) adatai és a statisztikai hivatalok fellelhető adatai alapján a 14. táblázatban mutatjuk be, miként változott 2013-ban elődleges, illetve másodlagos versenytársaink vendégforgalma. Magyarországon 2013-ban 5,2%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, azaz a rendelkezésre álló adatok alapján a harmadik legdinamikusabb növekedési ütemet érte el elsődleges versenytársai körében.

14. táblázat Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2013-ban* Ország

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem (%)

Elsődleges versenytársak Ausztria

96 874

+1,9%

Csehország

20 720

+0,8%

Lengyelország

12 471

+5,0%

Magyarország

11 983

+5,2%

Szlovénia

5 962

+3,2%

Szlovákia

4 340

+5,8%

Románia

3 468

+5,4%

Másodlagos versenytársak Spanyolország

252 448

+3,7%

Olaszország

184 758

+2,3%

Görögország

162 918

+14,4%

Németország

71 919

+4,5%

Horvátország

59 688

+3,8%

Portugália

32 079

+10,5%

Bulgária

14 370

+6,8%

n.a.

n.a.

Törökország *Rangsor a vendégéjszakák száma alapján.

Forrás: TourMIS, KSH, DZS, Eurostat, INSSE, GUS, NSI, SETE

Ugyanezen források szerint 2014 első hónapjaiban Ausztria, Szlovákia, Bulgária és Olaszország kivételével mindegyik versenytársunk esetében fellendült a beutazó turizmus. Magyarországon 2014 első kilenc hónapjában 1,8%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma (15. táblázat).

32

15. táblázat Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2014 első hónapjaiban* Ország

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem (%)

Hónap

Elsődleges versenytársak Ausztria

80 671

-1,3%

1–9

Csehország

10 236

+6,8%

1–6

Lengyelország

10 202

+3,9%

1–9

Magyarország**

9 783

+1,8%

1–9

Szlovénia

4 368

+1,3%

1–8

Románia***

3 278

+7,9%

1–10

Szlovákia

1 777

-11,2%

1–6

n.a.

+12,0%

1–9

Horvátország

56 500

+1,9%

1–8

Németország

51 573

+5,3%

1–8

Portugália****

17 992

+9,6%

1–7

Bulgária

13 395

-2,3%

1–9

Olaszország

n.a.

-3,7%

1–5

Törökország

n.a.

n.a.

n.a.

Görögország

n.a.

n.a.

n.a.

Másodlagos versenytársak Spanyolország

*Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. **KSH előzetes adat. *** Összes szálláshely. ****Szállodai és szállodajellegű szálláshelyi vendégéjszakák száma. Forrás: TourMIS, KSH, Bloomberg, DZS, GUS, INSSE, NSI

Nemzetközi összehasonlításban (az STR Global European Review adatai szerint) a felmérésben részt vevő magyarországi szállodák foglaltsága (62,4%) meghaladta a kelet-európai átlagot (55,3%), de kissé elmaradt az európai átlagtól (66,0%) 2013-ban. A RevPAR Európában átlagosan 68,59 euró, KeletEurópában 44,97 euró, Magyarországon pedig 38,87 euró volt. Az STR Global 2014. októberi felmérése (amelyben 69 magyarországi szálloda vett részt) szerint az első 10 hónapban a foglaltság (+3,3%), az euróban számított átlagár (+4,3%) és a RevPAR (+7,8%) is nőtt. A növekedési ütem az előző időszakhoz képest felgyorsult. Az euróban számított RevPAR októberben például 22,6%-kal volt magasabb, mint 2013 októberében. A változást jelző mutatóink egyébként is minden tekintetben jóval kedvezőbben alakultak, mint a kelet-európai átlag. (Forintban számítva az átlagár 8,7%-kal, a RevPAR pedig 12,3%-kal emelkedett az első tíz hónapban.) Ha Magyarország versenytársai portfolióelemzését elvégezzük legfontosabb küldőpiacainkra vonatkoztatva, a következőket tapasztalhatjuk (9. ábra). Németország esetében elsődleges versenytársaink közül Ausztria az abszolút piacvezető. Másodlagos versenytársaink közül Spanyolország és Olaszország megelőzi, de utóbbiak piaci pozíciója gyengül. Magyarország az összes fő „kihívójával” éles versenyben áll a német piacon. Az adatok alapján Csehország és Szlovákia piacvesztése megállt. 33

Ausztriában a versenyt egyértelműen Horvátország és Szlovénia vezeti, ám részesedésük stagnál. Németország piaci részesedése elmarad Magyarországétól, ám dinamikusabban növekszik. A rendkívül dinamikusan fejlődő orosz küldőpiacon összes elsődleges versenytársával erős versenyben áll Magyarország, ám a korábban nagy részesedéssel bíró Horvátország és Ausztria lemaradtak (Horvátország EU-csatlakozása és az ebből következő vízumkényszer erősen visszavetette az orosz forgalmat). Csehország egyértelműen kiugrott a többi desztinációhoz képest, és Bulgária is felzárkózott mellé. Ezen a piacon Magyarország részesedése relatíve magas, és a növekedési ütem is kedvező, de Szlovákia még dinamikusabb bővülést produkált 2013-ban. Az Egyesült Királyságban Magyarország piaci részesedése nem túl nagy, de stabilan növekszik, Horvátország helyzete azonban sokkal dinamikusabban javul, mint Magyarországé a 2013. évi adatok alapján. Bulgária és Lengyelország részesedése hasonló, ám míg Lengyelország növekedési üteme elmarad a magyartól, addig Bulgáriáé kissé meghaladja azt. Spanyolország és Portugália magas piaci részesedése ellenére további bővülést tudott elérni 2013-ban. Olaszországban a korábbi helyzet változni látszik: Spanyolország és Horvátország pozíciója romlott. Elsődleges versenytársaink közül Románia van egyértelműen jobb helyzetben, mint Magyarország mind a részesedés, mind pedig a növekedési ütem szempontjából. Szlovénia részesedése bár magas, de csökkenést könyvelt el 2013-ban. Magyarországnál magasabb növekedési ütemet ért el még Szlovákia, úgy tűnik, hogy a kedvezőbb ár-érték arányú desztinációk élvezik még a válság forgalmat átterelő hatását. Másodlagos versenytársai közül Németországgal haladt fej-fej mellet Magyarország a 2013-as adatok szerint.

34

9. ábra Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2013-ban Az alábbi ábrákon a buborékok mérete azt jelzi, hogy az egyes vizsgált desztinációkban mekkora fontossággal bír az adott küldőpiac. Görögországra és Törökországra nincs elérhető releváns adat. Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján.

Németország (növekedési ütem és részesedés, %) 20,0

15,0

Növekedés

10,0

5,0

0,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

-5,0

-10,0

-15,0

Részesedés Ausztria

Bulgária

Horvátország

Csehország

Németország

Magyarország

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Olaszország

35

Ausztria (növekedési ütem és részesedés, %) 15

10

Növekedés

5

0 -2

0

2

4

6

8

10

12

14

-5

-10

Részesedés Ausztria

Bulgária

Horvátország

Csehország

Németország

Magyarország

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Olaszország

Oroszország (növekedési ütem és részesedés, %) 40

30

20

Növekedés

10

0

-5

0

5

10

15

20

25

-10

-20

-30

-40

Részesedés

Ausztria

Bulgária

Horvátország

Csehország

Németország

Magyarország

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Olaszország

36

Egyesült Királyság (növekedési ütem és részesedés, %) 35

30

25

Növekedés

20

15

10

5

0 -5

0

5

10

15

20

25

30

35

-5

Részesedés Ausztria

Bulgária

Horvátország

Csehország

Németország

Magyarország

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Olaszország

Olaszország (növekedési ütem és részesedés, %) 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Növekeéds

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

-2,0

-4,0 -6,0 -8,0

-10,0 -12,0 -14,0

Részesedés Ausztria

Bulgária

Horvátország

Csehország

Németország

Magyarország

Lengyelország

Portugália

Románia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Olaszország

Forrás: KSH, MT Zrt., TourMIS, Eurostat, DZS, GUS, INSSE, NSI

37

Budapest Mivel Budapest kiemelt szerepet tölt be Magyarország beutazó turizmusában és így a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében is, különleges figyelmet érdemel a versenytárselemzés során is. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Krakkóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Dublinnal versenyez a nemzetközi piacon (10. ábra).

10. ábra Budapest versenytársai a nemzetközi piacon

ETC

Amszterdam, Koppenhága, Lyon, München, Nápoly, Brüsszel, Milánó

Krakkó

Bécs

London, Párizs, Róma, Berlin

Lisszabon Barcelona Isztambul Dublin

Prága

Külképviselők MKI

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága. Budapest előnye a vendégszeretet, a szép fekvés, a „nagyvárosiasság”, a hagyományos attrakciók mellett a sok trendi, fiatalos látnivaló és program, illetve a kreatív ipar jelenléte és ismertsége. Folyamatos a fejlődés: az új attrakciók és beruházások mellett az infrastruktúra és a város rendezettsége is egyre javul. 2013-ban Budapest árérték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyult az STR RevPAR- és ADR-adatai alapján. Hátránya ugyanakkor, hogy még mindig kevésbé rendezett és tiszta, mint Bécs vagy Prága, még mindig előfordul, hogy gondot jelent a nem megfelelő nyelvtudás, infrastruktúrája fejletlenebb, mint Bécsé, hiányzik továbbra is konferenciaközpont és a repülőtér megfelelő összeköttetése a belvárossal. A Duna magasabb szintű turisztikai célú hasznosítása is hagy még kívánnivalót maga után.

38

A három főváros 2013. évi és 2014. évi legfrissebb adatait a 16. táblázatban foglaljuk össze. Az adatokból látható, hogy a számottevő változás nem történt a piaci helyzetben: Prága őrzi vezető pozícióját, ám Budapest piaci részesedése javult. A rendelkezésre álló 2014. évi előzetes adatok a helyzet konzerválódását jelzik. 16. táblázat Budapest és legfőbb versenytársai vendégforgalmának alakulása 2013-ban és 2014 első félévében* 2013** Vendégéjszakák száma (ezer) Budapest

Növekedési ütem, %

2014. első félév*** Piaci részesedés, %

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem, %

Piaci részesedés, %

6 913

+6,0%

22,4%

3 174

+6,2%

22,4%

Bécs

10 877

+3,7%

35,3%

5 051

+5,8%

35,7%

Prága

13 057

+0,9%

42,3%

5 914

-0,2%

41,8%

*A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma. Bécs esetében a tágabb értelemben vett város adatai szerepelnek. ** Végleges adatok. *** Előzetes adatok. Forrás: TourMIS, KSH

Az STR Global adatai szerint 2014 első 10 hónapjában a magyarországi felmérés jelentős részét képviselő (56 egység, több mint 11 ezer szoba) budapesti szállodák foglaltsága az országos átlagot kissé meghaladó mértékben, 3,3%-kal nőtt. Az euróban számított átlagár 2,5%-kal, az euróban számított RevPAR pedig 5,8%-kal emelkedett Budapesten.

A fenti képet árnyalják a Magyar Turizmus Zrt. által 2014 tavaszán külföldi tour operátorok és újságírók körében lebonyolított (nem reprezentatív), Budapest mint kulturális desztináció imázsát vizsgáló szakértői megkérdezés eredményei. Ezek szerint is leginkább Prágához és Bécshez hasonló Budapest. Viszonylag sokan említették még Krakkót, Pozsonyt, Párizst, Varsót és Berlint is. A fenti, „legkézenfekvőbb” összehasonlítások mellett többek válaszában szerepelt még Barcelona, Brüsszel, Koppenhága, Milánó, München és Lisszabon is. A korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy Budapest imázsára sokáig rányomta a bélyegét a „volt szocialista blokkba tartozó”, szürke város képe. Budapest imázsa az élénk, fiatalos irányba változik, miközben a hagyományok, a történelmi emlékek és a modernség egymás mellett élését is sokan emelik ki előnyeként (mindez Buda és Pest kettősségében is tükröződik) – de maradt még tere a fejlődésnek. A jelenlegi felmérés eredményei szerint Budapest vonzereje sokszínűségében is rejlik, USP-ként a turisztikai szakma leggyakrabban a kultúrát, a gasztronómiát, a látványt/fekvést és az életstílust emelte ki; klasszikus és „trendi” értékeket egyaránt említettek. Fontos továbbá, hogy Budapest ár-érték aránya jónak találták. Budapest egyértelműen egy nagyváros, amire kissé kevésbé tekintenek kulturális úti célként, mint city-trip úti célként. Ha kultúra, akkor az építészet, az örökség és a gasztronómia képezik a legfontosabb asszociációkat fővárosunkkal kapcsolatban. A szakmai válaszok szerint a jelenlegi turisztikai tendenciáknak nem felel meg maradéktalanul Budapest, a „Trendi Budapest” koncepció még kevésbé tükröződik a válaszokban.

39

Belföldi turizmus A rendelkezésre álló statisztikák és piaci információk (a KSH-nak a magyar lakosság többnapos utazásait vizsgáló keresletfelmérése, az MT Zrt.-nek a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatása, illetve az IPK szabadidős célú utazásokra vonatkozó felmérési eredményei) alapján a magyarországi szolgáltatók elsősorban a következő piacokkal versenyeznek a magyar turistákért: Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Ukrajna és az USA (11. ábra). A KSH keresletfelmérésének a 2.4. fejezetben ismertetett adatai alapján a belföldi utazások népszerűségének erősítése mellett – vonzó turisztikai termékek és programok promóciója révén – a kiadások további növelése a Magyar Turizmus Zrt. célja.

11. ábra Magyarország versenytársai a belföldi turizmus szempontjából

IPK adatok alapján

AU, CRO, CZ, DE, ES, FR, IT, RO, SK, UK, UKR, USA

Egyiptom, Portugália, Svédország, Montenegró, Dánia, Írország, Marokkó, Kína, Ausztrália, Grúzia, Örményország, BoszniaHercegovina

CH, SRB, NL

GR, TR, BG, PL, SLO

DK, TUN

KSH adatok alapján MT Zrt./MÁST 2012 kutatás alapján

Jelmagyarázat: AU=Ausztria, BG=Bulgária, CH=Svájc, CRO=Horvátország, CZ=Csehország, DE=Németország, DK=Dánia, ES=Spanyolország, FR=Franciaország, GR=Görögország, IT=Olaszország, NL=Hollandia, PL=Lengyelország, RO=Románia, SK=Szlovákia, SLO=Szlovénia, SRB=Szerbia, TR=Törökország, TUN=Tunézia, UK=Nagy-Britannia, UKR=Ukrajna, USA=Amerikai Egyesült Államok. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

40

5. Magyarország turisztikai kínálata Természeti és ember alkotta vonzerőink „Magyarország több mint gondolnánk!” Nemcsak invitáló szlogenként állja meg a helyét ez a mondat, de szakmai szemmel nézve is érvényes ez a megállapítás. Hazánk a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógyvizek változatos összetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, a gyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szerzett tapasztalat és szaktudás versenyelőnyt jelent. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80 százalékát lefedik. Fürdőink mellett a kulturális, a vallási, a bor- és gasztronómiai, illetve az aktív és ökoturisztikai termékek körében is számos olyan attrakcióval és szolgáltatással rendelkezünk, amelyek egyediek, s amelyek az elmúlt pár év koncentrált vidékfejlesztésének köszönhetően már önálló és értékesíthető szolgáltatást, üde színfoltot jelentenek a hazai turizmusban.

Szálláshelyek A KSH előzetes adatai szerint 2014 júliusában a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3134 volt, amelyekben 139 666 szoba 367 963 férőhellyel várta a vendégeket. (2013 júliusában a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma 365 641 volt.) A szállodai férőhelyek 31,2%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely a négycsillagos házakban található (17. táblázat). 2014. január– júliusban a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 49,3% volt, a gyógyszállodákban 59,3%-os kapacitáskihasználtságot mértek. 17. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2014. július Egységek Szálloda

Szobák

Férőhelyek

1 031

59 287

142 285

5 csillagos

10

2 230

4 671

4 csillagos

190

18 982

44 392

3 csillagos

158

9 447

22 986

32

4 926

11 250

1 061

11 603

30 388

Üdülőház

413

7 550

25 057

Közösségi szálláshely

378

13 628

47 905

Kemping

251

47 598

122 328

Összesen

3 134

139 666

367 963

Gyógyszálloda Panzió

A KSH által alkalmazott szállodai kategória megegyezik az MSZÉSZ által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. Az Európai Unió tagországainak jelentős részében egységesen alkalmazott szállodaminősítő rendszer a Hotelstars Union. A szállodák összesen adata tartalmazza azokat a szállodaegységeket is, amelyek kategóriamegjelölés nélkül üzemeltek. A szállodák egyes kategóriáira vonatkozó volumenindexek a vonatkozási időszakban érvényes besorolással rendelkező egységek adatait vizsgálják.2012. júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról 2013. január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. Forrás: KSH előzetes adatok

41

2013-ban a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 42,0% volt, ezen belül a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 49,7%-ot tett ki. A gyógyszállodákban 61,2%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A KSH előzetes adatai szerint 2014. január–júliusban a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 49,3% volt, a gyógyszállodákban 59,3%-os kapacitáskihasználtságot mértek. 2013-ban a működő egyéb üzleti célú szálláshelyek száma 35 636 (-1,7%) volt, ezek 93 937 (-1,6%) szobával és 214 213 (-2,2%) férőhellyel várták a vendégeket. A kapacitásmutatókra erős területi koncentráltság volt jellemző, hiszen a vendéglátók 56,2%-át, míg a férőhelyek 52,8%-át a Balaton régió adta. Az egyéb szálláshelyeken belül a falusi szállásadásban 2 950 vendéglátó várta a vendégeket 8 326 szobával és 21 603 férőhellyel. A falusi vendéglátók 31,6%-a található az Észak-Magyarország régióban, 21,1%-a a Nyugat-Dunántúlon, illetve 14,1%-a a Dél-Dunántúlon. A férőhelyek száma növekedést mutatott az Észak-Alföldön (+13,9%), a Dél-Dunántúlon (+4,1%), valamint a Dél-Alföld régióban (+1,9%).

Közlekedés A beutazó turizmusban a légi közlekedés szerepe meghatározó, azonban Magyarország és ezen belül Budapest légi elérhetősége és emiatt utasforgalma (2014-ben 9 millió utas várható) még mindig jelentősen elmarad a versenytárs bécsi (18 millió utas) és prágai (12 millió) repülőterekétől annak ellenére, hogy az utóbbi években növekedett a forgalma. A két nagy vidéki nemzetközi repülőtér (Hévíz-Balaton és Debrecen) forgalma pedig csak töredéke (30–40 ezer utas) más hasonló nyugateurópai regionális repülőterek forgalmának. A 2012-ben megszűnt nemzeti fuvarozó, a Malév által hagyott űrt a konkurensek mára szinte teljes egészében betöltötték, sőt 2014-re a légitársaságok konszolidálták budapesti járataikat, némelyiket más desztinációra cserélték és több járatot megszüntettek azok közül, amit 2012-ben nyitottak. A légitársaságok korrekciójának és az új járatok nyitásának köszönhetően a budapesti repülőtér utasforgalma 2014-ben várhatóan minden eddigi utasszám-rekordot megdöntve eléri a 9 milliót (2011-ben 8,9 millió ). Az utasforgalom növekedése mellett jelentősen átstrukturálódott a budapesti repülőtér forgalma, a korábbi, Malév által szállított 1,5 milló átszálló utas száma 2014-re 150 ezerre csökkent és ez alatt az idő alatt a teljes utasszám növekedett. Ezzel a növekedéssel közel 1,35 milló utas már közvetlenül hozzájárul Budapest és a magyar turizmus eredményeihez. Ezen utasok 60%-a külföldi, akik már kimondottan a budapesti repülőtérre érkeznek. A fenti utasforgalmi adatok változását érdemes fuvarozónként is elemezni. 2014-ben a budapesti forgalom 53%-át az ún. low-cost társaságok teljesítik, amelyek rugalmasabban és gyorsabban reagálnak a piaci változásokra, így a Budapest iráni keresletet is jobban ki tudják szolgálni. A legnagyobb forgalmat bonyolító légitársaságok között is az első két helyen diszkont légitársaságot látunk: első a Wizzair, második a Ryanair, a harmadik helyen pedig a Lufthansa áll. E légitársaságok az Airfrance-KLM csoport mellett nagyon fontos szerepet játszanak az üzleti és konferencia utazók igényeinek kielégítésében is, ezáltal Budapest üzleti desztinációkénti értékesítése könnyebbé válhat.

A budapesti repülőtér legnépszerűbb és legnagyobb utasszámot produkáló desztinációinak sorrendje a következő: London, Párizs, Brüsszel, Frankfurt. 2014-ben komoly előrelépés mutatkozott új középtávú járatok elindulásával, idesorolható a Wizzair bakui és dubai járata. 42

A 2014-es év talán legnagyobb sikere az októbertől napi járatot indító Emirates légitársaság dubai járata, amelyen széles testű, közel 250 utas szállítására alkalmas repülőgép közlekedik. Ez óriási növekedési potenciált generál az ázsiai piacon (elsősorban az arab országokban, Kínában, Japánban), illetve Ausztráliában, tovább erősítve a Magyar Turizmus Zrt. ezeken a piacokon folytatott marketingtevékenységének eredményeit az elmúlt 4 évben. A Budapest Airport 2014-ben is fejlesztette a repülőtér szolgáltatásait, új üzletek és vendéglátó egységek nyíltak a terminálban, valamint megújították parkolási rendszerüket, ezzel is javítva az utasok kényelmét. Továbbra is hiányzik a repülőtér és a városközpont közti gyors kötöttpályás összeköttetés, valamint egy tranzitszálloda a terminál épülete mellett. A vidéki repülőtervek vonatkozásában örvendetes, hogy 2014-ben Hévíz-Balatonnál tovább növekedett a Lufthansa által üzemeltetett járatok száma, így már Friedrichshafenből és Baselből is el lehet jutni a nyugat-dunántúli régióba. A cseh nemzeti légitársaság (CSA) nyáron elindított menetrendszerinti járata is pozítivan hat a régió értékesítésére, ami Prágán és a cseh piacon kívül kiváló további utazási lehetőséget teremt az orosz és nyugat-európai átszálló utasok részére is. Debrecenben a Wizzair sikeresen üzemelteti menetrendszerinti eindhoveni és – a már napi – londoni járatait. Ezen kívül a tour operátorok részéről felmerült egy, a Debrecent az orosz piaccal összekötő járat iránti igény is. Ami a hajózást illeti, a dunai üdülőhajók forgalma 2014-ban várhatóan meghaladja a 400 ezer utast, ezzel Budapest a legfontosabb dunai kikötővárossá válik. A hajózási vállalatok várakozásai szerint a rövidebb (5–7) napos utat választó európai vendégek száma jelentősen nem emelkedik, míg a tengerentúli vendégek száma 20%-ot meghaladó mértékben fog növekedni. A tengerentúli vendégek itt kezdik vagy fejezik be útjukat, így a vendégek 40%-a további két-három napot tölt Budapest ötcsillagos szállodáiban. Mivel az évekkel ezelőtt megkezdett árverseny tovább nem folytatható, így a hajóstársaságok a kínálat hatékonyabb diverzifikációjában látják a növekedés lehetőségét, ami új programok, programgazdák, valamint új helyszínek bevonását teszi szükségessé. A hajón érkező vendégek magasabb életkora miatt, illetve a hatalmas, két-három évre előre lekötött kontingensek miatt a magyar turisztikai szolgáltatóknak számos nem szokványos feltételnek is meg kell felelniük. A budapesti „hajós” turizmusra nézve veszélyt jelenthet a lassan szűkös kikötői infrastruktúra, illetve a turistabuszok rendezetlen helyzete. További veszélyt jelenthet Bécs rendkívül erős, a bécsi repülőtérrel közösen folytatott lobbytevékenysége. A vasúti forgalomban a Railjet járatok számának növekedése segíti az osztrák, svájci és német nagyvárosok gyors elérését, bár a forgalom további növekedésének gátat szabnak a magyarországi kapcsolódó menetrendek és a belföldi utazás eltérő körülményei. 2014 decemberétől néhány bécsi Railjet vonatpár meghosszabbítja útvonalát Debrecenbe.

6. Előrejelzés A nemzetközi turizmus várható alakulása 2014-ben és 2015-ben A UNWTO előrejelzése szerint 2014-ben összességében a nemzetközi turistaérkezések száma a 2013. évihez hasonló, annál kissé lassabb ütemben, 4,0–4,5%-kal fog bővülni. Ez némiképp meghaladja a UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzése éves átlagát. Európa esetében 3,0–4,0% közötti növekedésre számítanak a UNWTO szakértői.

43

A UNWTO 2030-ig szóló előrejelzése szerint a nemzetközi turizmus a korábbinál kissé lassabb ütemben növekszik tovább: a nemzetközi turistaérkezések száma évente átlagosan 3,3%-kal nő. A fejlődő gazdasággal rendelkező turisztikai desztinációkban (közéjük tartozik Közép- és Kelet-Európa is) a nemzetközi turistaérkezések száma kétszer olyan gyorsan (évente 4,4%-kal) bővül majd, mint a fejlettekben (ahol évente átlagosan 2,2%-os növekedésre számítanak). Az európai utazók körében is egyre népszerűbbek az Európán kívüli utazások, a UNWTO előrejelzése szerint 2030-ig Európa részesedése a nemzetközi turizmusból 41%-ra csökken. A következő 20 évben a nemzetközi turistaérkezések jelentős hányada Ázsia és a Csendes-óceáni térség országaiból származik majd, ahol a kiutazások száma évente 5,0%-kal (17 millióval) fog növekedni. A WTTC előrejelzése szerint a turizmusiparág 4,3%-kal fog bővülni 2014-ben, a turisták növekvő tartózkodási idejének és egy főre jutó költésének növekedése következtében. Ebben az évben 272 millió munkahely köszönhető közvetve és közvetlenül az ágazatnak. A WTTC előrejelzése szerint Európa növekedési üteme ugyanakkor elmarad a fejlődő régiókétól: 2014-ben 2,9%-os turizmusnak (közvetlenül és közvetve) köszönhető GDP-növekedést várnak. Középtávon és világviszonylatban is kedvezőek az iparág kilátásai: a WTTC 2024-ig átlagosan évi 4,2%-os növekedési ütemet prognosztizál, és az időszak végére 347 millió munkahely generálására számít. Vagyis tíz év múlva a GDP egytizedét teszi majd ki a turizmus teljes hozzájárulása, továbbá minden 10. munkavállaló a turizmusnak köszönheti majd megélhetését a világon. Az ETC által felkért Tourism Economics becslése szerint az (UNWTO kategorizálása szerint) Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben 3,5%-kal fog növekedni, ám a leggyakrabban Európaként értelmezett, legfontosabb küldőpiacainkat és versenytársainkat egyaránt magába foglaló ún. „ETC+3” kategória (ld. a 18. táblázat megjegyzését) országai esetében a nemzetközi turistaérkezések száma 4,3%-kal fog növekedni. Európán belül az EU-tagországok esetében 3,7%-os bővülést várnak. A nyugat-európai desztinációk 2,2%-os, az észak-európaiak 4,9%-os, míg a déleurópaiak 6,3%-os növekedésre számíthatnak a szakértők szerint. Közép- és Kelet-Európa esetében 0,1%-os csökkenést valószínűsítenek, az ukrajnai helyzettel összefüggésben. A közép-európai és balti országok csoportjában az átlagnál lassabb, 3,1%-os növekedést jeleznek előre (18. táblázat). 2014 – a nyári időszakot is magában foglaló – első három negyedévének statisztikái alapján minden valószínűség szerint idén megszilárdul az európai turizmus növekedési tendenciája. A Tourism Economics szakértői tartós gazdasági növekedést várnak, ami a turisztikai kereslet további bővülését valószínűsíti Európában. A vendégek száma az országok többségében kissé gyorsabb ütemben növekszik, mint a vendégéjszakák száma – párhuzamosan a főutazást kiegészítő rövidebb utazások iránti kereslet erősödésével. A korábbi trendekkel ellentétben a nagy desztinációk, a hagyományos nyári utazások célpontjai a turizmus növekedésének a motorjai 2014-ben. Miközben úgy tűnik, Európának sikerült kihasználnia a nemzetközi turizmus világszerte tapasztalható élénkülését, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európa versenytársai komoly erőfeszítéseket tesznek részesedésük növelésére. A Tourism Economics előrejelzése szerint a Magyarország legnagyobb küldőpiacát jelentő Európa kiutazásainak száma 2014-ben várhatóan 3,2%-kal, 2015-ben 4,5%-kal fog növekedni. Ezen belül a leggyakrabban Európaként értelmezett, legfontosabb küldőpiacainkat magába foglaló ETC+3 kategória országainak kiutazásai 2014-ben várhatóan 4,0%-kal, 2015-ben 4,8%-kal fognak növekedni.

44

18. táblázat A világ turizmusának alakulása 2011-2013 között és előrejelzés 2015-ig* 2011

2012

2013

2014

2015

2011

Beutazó turizmus**

2012

2013

2014

2015

Kiutazó turizmus***

Világ

4,9%

4,0%

4,9%

4,1%

4,9%

3,5%

3,8%

4,8%

4,1%

5,6%

Amerika

4,3%

4,5%

3,4%

6,1%

4,7%

3,6%

5,9%

2,7%

5,0%

4,8%

Észak-Amerika

2,9%

4,3%

3,9%

6,7%

4,9%

0,4%

5,3%

2,2%

5,4%

5,3%

Karibi térség

2,2%

3,4%

2,2%

4,6%

4,1%

-5,0%

-1,7%

-1,5%

5,1%

5,1%

10,4%

5,6%

2,6%

5,4%

4,7%

17,8%

9,4%

5,1%

3,7%

3,1%

Európa

6,5%

3,3%

6,1%

3,5%

3,9%

4,3%

3,6%

4,1%

3,2%

4,5%

ETC+3

5,8%

2,2%

5,8%

4,3%

3,6%

2,2%

1,6%

2,4%

4,0%

4,8%

EU

5,5%

2,3%

5,4%

3,7%

3,2%

2,0%

1,2%

2,2%

4,1%

5,0%

10,1%

6,9%

8,5%

2,7%

6,4%

12,6%

11,7%

9,5%

0,9%

3,2%

Észak-Európa

2,5%

0,2%

4,9%

4,9%

3,7%

4,3%

2,9%

4,3%

4,6%

4,4%

Nyugat-Európa

4,6%

3,2%

5,2%

2,2%

2,6%

3,6%

3,2%

2,4%

4,9%

5,2%

Dél-Európa/Mediterrán térség

7,7%

1,6%

6,5%

6,3%

4,0%

2,4%

-2,8%

0,6%

3,1%

3,0%

Közép- és Kelet-Európa

9,7%

7,3%

7,1%

-0,1%

4,8%

5,9%

6,4%

7,3%

0,5%

4,6%

- ebből Közép-Európa és Baltikum

6,9%

4,2%

5,7%

3,1%

4,5%

-4,1%

2,2%

2,6%

2,0%

6,5%

Ázsia

6,4%

6,7%

6,2%

4,7%

6,7%

7,3%

7,4%

7,7%

5,1%

6,9%

Északkelet-Ázsia

3,8%

6,0%

3,5%

6,1%

7,6%

7,7%

8,4%

8,6%

5,4%

6,5%

Délkelet-Ázsia

10,2%

8,9%

10,5%

2,2%

6,2%

5,2%

5,7%

6,9%

2,7%

8,2%

Dél-Ázsia

14,1%

3,7%

6,6%

8,1%

5,1%

11,0%

4,1%

3,1%

10,2%

6,4%

Óceánia

2,7%

2,4%

4,1%

4,9%

2,9%

7,1%

4,9%

5,2%

4,6%

6,0%

-7,7%

8,2%

-1,1%

2,1%

5,3%

4,8%

6,7%

1,0%

3,3%

5,0%

1,1%

-6,0%

0,3%

4,9%

7,4%

-11,2%

-11,4%

2,8%

Közép- és Dél-Amerika

EU-n kívüli országok

Afrika Közel-Kelet

45

4,8%

9,0%

Megjegyzések: *2013: becslés, 2014, 2015: előrejelzés. **Az ország többnapos turistaérkezéseinek száma, beleértve a régión belüli forgalmat is. ***Az összes régióba történő látogatások számának összege. Európa: A UNWTO által alkalmazott definíció szerint Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldovai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. ETC+3: az ETC tagországok (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország Portália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország), továbbá Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. Forrás: ETC, European Tourism: Trends & Prospects (Q3/2014)

46

A magyarországi turizmus várható alakulása 2013-ban és 2014-ben Az MT Zrt. által 2014 nyarán megkérdezett magyarországi beutaztató turisztikai szakemberek saját területükön forgalmuk 2014 első félévi alakulását némiképp kedvezőbbnek látták az egy évvel korábbi állapothoz képest, a 2014 egészére vonatkozó várakozások pedig egyre pozitívabbak. A korábbi évektől eltérően a belföldi turizmusban érintett turisztikai szakemberek egyértelműen optimistábbak. Saját területükön a 2014. évi forgalom eddigi alakulását az egy évvel korábbi állapothoz képest jobbnak ítélték, és a 2014 egészére és 2015-re vonatkozó várakozásaik nekik is egyre optimistábbak, nagyobb mértékben, mint a beutaztató szakembereké. A szakértőket arra is megkértük, hogy ne csupán saját szakterületüket, vállalkozásukat tekintve, hanem az egész magyarországi beutazó és belföldi turizmusra vonatkozóan fogalmazzanak meg előrejelzést. Eszerint 2014-ben a külföldi vendégéjszakák számának növekedését várta a válaszadó szakértők 51%-a, stagnálásra a válaszadók 39%-a, gyengülő eredményekre pedig 10%-uk számított. 2015-re vonatkozóan még optimistábbak a várakozások: javulásra a válaszolók 65%-a, romlásra pedig a válaszadók 6%-a számított. (Az egyes kérdésekre körülbelül 100-100 fő adott választ.) A belföldi vendégéjszakák számára vonatkozó várakozások derűlátóbbak voltak. 2014-re a válaszadó szakértők 57%-a javulást, 85%-a stagnálást várt, csökkenésre csupán 9%-uk számított. 2015-re a szakértők 61%-a javulást, harmada stagnálást, 5%-a romlást jelzett előre. A magyarországi turizmus alakulását 2014-ben és 2015-ben is számos külső, illetve belső tényező határozza meg. A megkérdezett szakértők által a beutazó turizmus vonatkozásában leggyakrabban kiemelt külső tényezők: az euró-forint árfolyam kedvező alakulása, a javuló légi összeköttetések, amit továbbra is gyengít a nemzeti légitársaság hiánya, továbbá a tengerentúlról érkező közvetlen járatok hiánya. Többen említették a nemzetközi politikai helyzetet, az orosz-ukrán konfliktus, illetve a terrorizmus légi közlekedésre gyakorolt negatív hatását és a kedvezőbben alakuló gazdasági helyzetet. A belső tényezők közül kiemeljük a turisztikai kínálat bővülését, diverzifikálódását, minőségének javulását, noha felhívták arra is a figyelmet, hogy a kínálatnak sajátosnak is kell maradnia. Fontos tényezőként említették továbbá Magyarország mint úti cél ár-érték arányának, illetve ismertségének és imázsának alakulását, javulását, noha többek véleménye szerint nemzeti turisztikai marketingre sokkal több forrás lenne szükséges, hogy versenytársainkhoz képest e téren se maradjunk le, egy válaszadó javaslata szerint turizmus törvényben kellene rögzíteni az idegenforgalmi adó marketing célra történő felhasználását. A válaszadók által említett további tényezők: Magyarország általános (nem kifejezetten turisztikai) megítélése a küldőpiacokon, az infrastruktúra, a közbiztonság és köztisztaság javulása, az áfa alakulása, az erős szállodai verseny, a gördülékenyebb vízumkiadás, a határátlépési pontok számának növekedése és a szabályozási környezet megfelelő alakulása, hosszú távú tervezés, stratégiai gondolkozás, egy budapesti turisztikai koncepció elkészülte, a gasztronómia nagyobb mértékű hangsúlyozása a kommunikáció során, a határon túli együttműködések fokozása. Örvendetes, hogy a korábbi évekhez képest érezhetően csökkent a nyelvtudással kapcsolatos problémák említése, és Budapest imázsának és ismertségének változását egyértelműen látják és üdvözlik a szakértők.

47

A Tourism Economics-nak – a KSH és a UNWTO többnapos látogatókra vonatkozó adatai, továbbá gazdasági fejlődést vizsgáló háttéradatok felhasználásával dolgozó – ökonometriai modelljének eredményei alapján megállapítható, hogy a 2013–2016-os időszakban a Magyarország iránti nemzetközi turisztikai kereslet diverzifikálódására lehet számítani. A vizsgált küldőpiacok11 közül a növekedés fő forrása (10% feletti részesedéssel) Németország, az USA és Oroszország, kisebb mértékben (5% feletti részesedéssel) Kína, Spanyolország, Svájc, Ausztria, Svédország, Franciaország, Belgium, Japán, Norvégia és Törökország lesz. Az adatok arra utalnak, hogy középtávon Németország és Ausztria pozíciója fő küldőpiacaink között újra meg fog erősödni. A megkérdezett hazai szakértők szerint a belföldi turizmusban egyértelműen a legfontosabb és a beutazó turizmusnál is jelentősebb a gazdaság fejlődésének szerepe, illetve ezzel párhuzamosan a háztartások jövedelmének, ezen belül a szabadon elkölthető jövedelmek alakulása. Éppen ezért a legtöbben a SZÉP Kártyát említették. Volt, aki a recesszióból kilábalást követő elhalasztott keresletet is kiemelte. Fontos tényező továbbá a programkínálat változása, a jó, ám tovább erősítendő belföldi marketing, a szolgáltatások minőségének és ár-érték arányának javulása, részben az EU-pályázatoknak köszönhetően. Ezek mellett külön említésre került a lakosság fokozottabb egészségtudatossága és ehhez kapcsolódva a wellnesskínálat bővülése is. Fontos külső tényezőt jelent az ünnepnapok, hosszú hétvégék száma is, továbbá az, hogy a forint-euró árfolyam nem kedvez a külföldi utazásoknak, és természetesen az időjárás. Többen említették az ifjúsági turizmus helyzetének változását, amely eltérő hatást gyakorolt az egyes szolgáltatói csoportokra.

Forrásként kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is megjelölni. A Magyar Turizmus Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az adatok alapján hozott üzleti döntésekért, az adatok bármilyen jellegű felhasználása következményeiért.

További információk:

Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: (1) 488-8710 Fax.: (1) 488-8711 E-mail: [email protected] Internet: szakmai.itthon.hu

11

Európa mint turisztikai desztináció fő hagyományos és feltörekvő küldőpiacai: Németország, Ausztria, Lengyelország, USA, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Japán, Svájc, Svédország, Belgium, Kína, Dánia, Törökország, Norvégia, Kanada, Brazília és India. 48