Tudatos számítógép- és internethasználat „Lakosság edukáció”—felnőtteknek, szülőknek Hogyan tehetjük biztonságossá számítógépünket? Hogyan védhetjük meg személyes adatainkat? Hogyan internetezhetnek biztonságosan a felnőttek és a gyerekek? Ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a felnőtteket, szülőket az otthoni számítógép és internethasználattal kapcsolatban. Az alábbi tájékoztató segít Önnek eligazodni az otthoni számítógépével és az internet használatával kapcsolatban leggyakrabban előforduló problémák, veszélyek között. Azonban nem csak összegyűjtjük a problémákat és a veszélyeket, hanem sok hasznos gyakorlati tanáccsal, konkrét megoldással is segítünk. Ebben az ismertetőben konkrét eseteken keresztül sok egyértelműnek tűnő veszélyre, megoldandó problémára hívjuk fel a figyelmét, de higgye el érdemes elolvasni és megfogadni a tanácsokat, mert a problémák, káresemények nagy része az itt leírt minimális elővigyázatosság, vagy a karbantartás hiánya miatt történik. Ilyenek valószínűleg Önnel, vagy a közvetlen környezetében lévőkkel is előfordultak már, tudna Ön is példákat mondani, ezért ne kicsinyítse le a veszélyforrást! Egy dolgot ne felejtsünk el: az internet csodás világ: kinyitja képzeletünket, kapcsolatainkat, megsokszorozza tudásunkat. De csak akkor lesz használata pozitív élményszerű, ha tudatosan készülünk fel használatára, ha folyamatosan odafigyelünk és betartjuk az alapvető írott és íratlan használati, biztonsági szabályokat. Összefoglalónk a következő témákra terjed ki:
1 A számítógép és a mobil eszközök sérülékenysége, védelme 2 A számítógépünk és a telepített szoftvereink naprakészen tartása, tisztítása, védelme 3 Az eszközeink online sérülékenység vizsgálta 4 Adatmentés, adatbiztonság 5 Az azonosíthatóság és a titkosítás 6 Védekezés az internet káros hatásaival szemben 7 Online forráskritikai alapismeretek
1
1
A számítógép és a mobil eszközök sérülékenysége, védelme
A számítógépek és a mobil eszközök fizikai sérülése Az asztali és a teljes értékű mobil számítógépek [notebook, netbook] valamint a különböző hordozható informatikai mobil eszközök, mint a tábla PC [másnéven tablet] és az okostelefonok [a mobiltelefon és a leegyszerűsített számítógépek kombinációi, amelyek a működtető alapszoftverük, vagyis az operációs rendszerük típusáról elnevezve: Androidos, iOS - iPhone, Windows mobile stb. készülékek] nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra, sérülékenyek a fizikai behatásokra. Eset: A leggyakrabban előforduló káros fizikai behatás például akkor történhet, ha véletlenül leejtjük a kezünkből őket, vagy a hálózati áramkábelbe beleakadva lerántjuk az asztalról őket, vagy egyszerűen bekapcsolt állapotban "túlmozgással” áthelyezzük őket. Ilyenkor megrepedhet, eltörhet burkolatuk, képernyőjük, vagy rosszabb esetben működésképtelenek lesznek. A számítógépek nagy részében megtalálható adattároló merevlemez [HDD, hétköznapi nevén winchester] tartalmazza a gépet működtető alapszoftvert, az operációs rendszert [pl.: Windows, Linux, OS X], amely nélkül a számítógép nem indítható el, nem működtethető. Erre települnek a felhasználói programjaink is, mint pl.: levelező, képnéző, szövegszerkesztő programok, a játékok és itt találhatók meg az adataink is, pl.: szövegek, képek, videók. A merevlemeznek van mechanikus működésű része is, ha ütés éri, az adattároló lemez/ek megsérülhetnek, így nem lesznek olvashatók. Ennek eredménye az lehet, hogy a számítógép nem indul el, a számunkra legfontosabb saját adataink elvesznek. Van megoldás ennek visszaszerzésére, de ennek ára több százezer, sőt millió forint is lehet. Javaslat: Mindig fix helyre [pl: stabil asztalra] és annak ne a szélére helyezzük a számítógépet! Csak a fix helyre tett gépet kapcsoljuk be, bekapcsolt állapotban ne mozgassuk, előbb kapcsoljuk ki és várjuk meg, amíg a merevlemez teljesen leáll. A notebookok hálózati áramkábelét ne a közlekedési útvonalakba tegyük, beleakadva leránthatjuk a számítógépet az asztalról. Ha lehetséges, a mobil eszközökre mindig tegyünk védő tokot, amely kiválasztásánál ne csak a design, hanem az ütődésvédelem is szempont legyen. Fontos pl. az okostelefonoknál, hogy olyan tokot vegyünk csak meg, amely a sarkait is védi, mert leeséskor legtöbbször itt sérülhet meg, e nélkül pl. betörhet a kijelző üvege.
2
Mobil eszközeink tartalmáról otthon mindig készítsünk és tároljunk biztonsági másolatot, így ha megsérül, pótolni tudjuk.
Eset: A másik káros fizikai környezeti behatás csoportban a párásodás, beázás, fagyás, túlfeszültség, villámcsapás lehet. Az elektronikus eszközök nagy része bizonyos környezeti hőmérséklet tartományban és páratartalom mellett működik [pl.: -5°C- 40°C között, 80%-os relatív páratartalom mellett]. Ezeket az adatokat vásárláskor nézzük meg, és mindig vegyük figyelembe. A háztartási elektronikus eszközeink általában 230 V feszültség használatára lettek tervezve, az efeletti ún. túlfeszültség, vagy a közvetlen környezetünkben előforduló villámcsapás kárt tehet bennük. Javaslat: Beázás történhet csapadék [pl.: eső, hó], vagy mosogatás, vagy akár strandolás, fürdőzés közben is, ezért ilyen helyekre ne vigyünk számítógépet, mobil eszközt, vagy tegyük azt vízálló, cseppálló műanyag tasakba. Ha a hidegről behozzuk az informatikai eszközöket, várjunk a bekapcsolással fél órát, amíg átveszi a szobahőmérsékletet, mert a kicsapódó pára zárlatot okozhat az áramkörökben. Szaunába ne vigyünk mobil eszközt, mert a nagy hő és páratartalom tönkreteheti. A túlfeszültség és villámcsapás ellen földelt és túlfeszültségvédelemmel ellátott áramelosztókkal védekezhetünk, ezeket már 2000-3000.- Ft-ért beszerezhetjük. A számítógépek és mobil eszközök elvesztés és lopás elleni védelme A mobil számítógépek, okostelefonok, tabletek egyik legfőbb előnye a mobilitás, de ez sajnos lehet a hátrányuk is: az elvesztésüknek, ellopásuknak is nagy az esélye. Az ORFK tájékoztatása szerint naponta 10 db hordozható számítógépet/notebookot lopnak el. Egy európai felmérés szerint tíz emberből háromnak lopják el a mobil készülékét, vagy veszti el azt. Ezt elővigyázatossággal és konkrét védelemmel nagy százalékban megakadályozhatjuk. Eset: Egy felmérés szerint az európai felhasználók 69%-a bevallotta, hogy érzékeny információkat tárol és használ mobilkészülékén és 35%-uk azt, hogy nem használnak jelszót azok védelmére, tehát ellopásuk, elvesztésük esetén rengeteg személyes, bizalmas információ kerülhet elérhetővé. A számítógépünk, mobil eszközünk eltűnésével az anyagi veszteségen kívül néha nagyobb kárt tud okozni a rajtuk tárolt adatok eltűnése, mások általi illetéktelen felhasználása is. A közösségi tereken [pl.: étterem, kávézó, söröző, vonat, busz, váróterem, strand vagy wellness, koncert-, konferencia vagy kiállítási terem, reptér, benzinkút] őrizetlenül hagyott eszközöket egy mozdulattal ellophatják, de el is veszthetjük őket.
3
Eset: Előfordult már sokszor az az eset is, hogy parkolóban zárt, beriasztott autót törtek fel és lopták el belőle az ülésen, vagy a csomagtartóban hagyott számítógépet. Ismert példa az is, hogy a mobil telefont, tabletet és iratainkat az autóba beszállás előtt, a kulcs elővétele miatt az autó tetejére tesszük, majd ott felejtve elindulunk és elhagyjuk azokat. A megtaláló vissza is juttathatja, de vissza is élhet a bennük megtalálható adatokkal.
Javaslat: Soha ne hagyjuk őrizetlenül az asztalon, padon eszközeinket, még akkor sem, ha csak néhány méterre távolodunk el tőle. Zárt autóban se hagyjunk mobil eszközöket, főleg ne látható helyen. Ha van erre lehetőség, mindig használjunk PIN kódot, jelszót, vagy ujjlenyomat olvasót a készülékbe belépéshez, használatához. Egyes készülékeken beállítható az is, hogy az xedik belépési próbálkozásra törölje a teljes felhasználói adatokat, hogy legalább ahhoz ne férjenek hozzá a tolvajok. Ha a készülékünkben van térképes helymeghatározási, készülék megtalálási funkció, mindig tartsuk azt bekapcsolva, így láthatjuk egy térképen, hogy az elhagyott, ellopott készülék földrajzilag hol található meg. Egyes készülékeknél távolról le is tudjuk tiltani, törölni is tudjuk őket, üzenetet küldhetünk, ami megjelenik a lopott készülék képernyőjén [pl.: Apple iPhone, iPad stb.: http://www.apple.com/icloud/features/findmy-iphone.html]. Mindig legyenek felírva otthon készülékeink legfontosabb gyári adatai [márka, típus, gyári szám, telefonoknál IMEI szám], hogy ha otthonról vagy máshonnan mégis ellopják, a rendőrségen azt megadva körözést lehessen kiadni rá. Érdemes leadni a gyári számot a gyártónál is, mert a szervízhálózaton keresztül már több ellopott gép megkerült. Érdemes publikus oldalakon is közzétenni, pl.: a www.lopottlaptop.hu-n is. Persze ezt használt gép vásárlása előtt is érdemes megtenni. Célszerű pl. a notebookra matricát, gravírozást tenni, ezzel könnyebben meg tudjuk különböztetni a sok hasonló, egyforma között. Az elvesztés vagy ellopás miatti adatvesztés megelőzése érdekében mindig készítsünk otthon biztonsági adatmentést készülékeinkről. 4
A gép és az adatok elvesztését persze nem pótolja, de lehet külön biztosítást kötni legalább a számítógép értékére, amely havi kb. 500-800.- Ft, lopásra-rablásra, törésre, beázásra, túlfeszültségre is anyagi védelmet nyújthat.
Eset: Sokszor megtörtént eset, hogy a notebook, vagy netbook számítógépünkkel konferencián, képzésen, kiállításon stb. veszünk részt, egy pillanatra eltávolodva, a közelben [még akár rálátva is a helyre] egy rövid beszélgetés figyelemelterelését kihasználva ellopják a számítógépet. Javaslat: Néhány ezer forintért vásárolhatunk egy ún. Kensington-zárat, amellyel a notebook gépeken megtalálható foglalatba illeszthetjük a zárat és egy rövid, vékony drótkötél segítségével fix helyhez (pl.: asztalhoz) rögzíthejük számítógépünket. Ez komoly lopási kísérlettől nem véd meg, de egy ötletszerű lopást nyilvános helyen meg tud akadályozni.
2
A számítógépünk és a telepített szoftvereink naprakészen tartása, tisztítása, védelme
A számítógépünkre telepített programok frissítése A számítógépünkre, okostelefonra nem elég egyszer feltenni [installálni] a szükséges programokat. Mivel tökéletesen működő szoftver gyakorlatilag nincs, ezért a felfedezett szoftverhibákat, biztonsági réseket folyamatosan javítják, így nekünk is folyamatosan frissíteni, azaz a javított verziót újra felinstallálni szükséges. A számítógépünk csak így fog a lehető legjobb hatékonysággal és védelemmel dolgozni.
5
Eset: A felmérésekből kiderül, hogy a felhasználók több mint kétharmada nem figyel a számítógépükre telepített szoftvereik [legtöbbször ingyenes] frissítéseinek telepítésére, elhanyagolják azok naprakészen tartását. Ez komoly veszélyeket rejt magában, mert biztonsági réseket hagy és tart fenn a számítógépünkbe folyamatosan betörni akaró kártékony automata programok és rosszindulatú hekkerek számára. [A hacker szó eredeti értelmében az az informatikához profi szinten értő ember, aki „művészi szinten” megold minden hálózati problémát; ma a média káros hatására, hibásan a számítógépes bűnözők megnevezésére használják; ez a fogalom eredetileg a krekker (cracker)-re igaz valójában]. A teljes képhez azért meg kell jegyezni, hogy létezik az ún. etikus hacking, amely célja az ellenőrzött és pozitív megközelítésű biztonsági rés keresés. Ilyenkor a jóindulatú hacker akár a cég megrendelésére is be próbál törni a cég saját szervereire, amivel feltárja a biztonsági réseket, majd javaslatokat tesz a hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására. Javaslat: A számítógépünk alapszoftvere, az operációs rendszer [pl.: Windows, Linux, OS X] feltelepítés után folyamatosan üzenetet küld, ha frissítés érkezik, de a felhasználói szoftverek [pl.: levelező, csevegő, szövegszerkesztő, képnéző, játékok] többsége is. Fontos, hogy telepítéskor állítsuk be az automatikus frissítést, szoftver letöltést, de általában ez alapértelmezett is. Ne engedjük azonban a szoftverek telepítésekor az automatikus, vagyis beavatkozás nélküli telepítési módot, mert csak a testreszabott telepítésnél tudjuk ellenőrizni, hogy mit, hova, milyen beállítással telepítünk. Ha nem birkózunk meg ezzel a feladattal önállóan, kérjük tapasztaltabb ismerősünket, vagy szakember segítségét. Már rövidtávon megéri! Ha megjelent az operációs rendszerünkhöz készült általános javítócsomag [pl.: service pack], azt mindig telepítsük fel, mert egyszerre akár sok száz hiányosságot, hibát is javíthat. A szükségtelen programok eltávolítása [uninstall] Minden szoftvert csak addig hagyjunk felinstallálva a számítógépen, amíg használjuk, így helyet takaríthatunk meg a merevlemezünkön. Eset: A számítógépünk jelzi, hogy elfogyott, vagy nagyon kevés már a rendelkezésre álló szabad hely. A szoftverek nagy része rendelkezik eltávolító [uninstall] programmal, amely a számítógépről, az operációs rendszerről nyom nélkül eltávolítja azt. Ha mégsem, vagy fent hagy beállításokat, alkönyvtárakat, állományokat, használjunk tisztító programokat, amelyek sok ezer szoftvert ismernek és tényleg nyom nélkül eltávolítanak minden bejegyzést. Javaslat: Windows-nál, ha van saját eltávolítója a szoftvernek, akkor a Start/Minden program/«programnév» mappában a saját eltávolítóval, vagy általánosan a Start/Vezérlőpult/Programok eltávolítása pontnál lehet eltávolítani a szükségtelen programokat.
6
Erre a célra használhatjuk pl.: a magyar nyelvű ingyenes Revo Uninstaller Free [http://szoftverbazis.hu/szoftver/revo-uninstaller-free-v1-83--magyar--NQ13.html] programot is.
A merevlemez és az operációs rendszer karbantartása A merevlemezeken idővel sok nem használt állomány gyűlik össze, amit le lehet törölni, helyet szabadíthatunk fel és így gyorsíthatjuk is gépünk működését. Eset: Érezzük, hogy napról napra lassul a gépünk, akár percekbe telik, mire elindul egy program, és akkor is nagyon lassan fut, miközben a merevlemez állandóan dolgozik. Ennek oka lehet az ún. merevlemez töredezettség. A merevlemez töredezettség azt jelenti, hogy a merevlemezünkön az összetartozó adatok nagyon elszórva találhatók meg, így lassabb az elérésük, vagyis a programok lassabban indulnak el és lassabb a működésük is. Ha használjuk a töredezettség-mentesítőt, ezzel gyorsíthatjuk gépünket. Javaslat: Futtassuk le a Start/Minden program/Kellékek/Rendszerezközök pontnál a Lemeztöredezettség-mentesítő programot. Ez akár sok időt is igénybe vehet, de közben ne indítsunk el programokat. Az eredmény legtöbb esetben a gyorsabb működés. Eset: A számítógépünk lassulásának az is lehet az oka, hogy kevés a hely a merevlemezen. A Windowsnak sok üres hely kell a normál működéshez, ezért célszerű minden fölösleges állományt törölni. A Windows a merevlemez egy részét is "memóriaként" használja [virtuális memória] ennek méretét is be lehet állítani, ha nagyobb, gyorsabb lesz a gép működése. Javaslat: Futtassuk le a Start/Minden program/Kellékek/Rendszereszközök pontnál a Lemezkarbantartó programot. Ez megkeresi a felesleges, törölhető állományokat és el is távolítja azokat. Ez akár sok időt is igénybe vehet, de közben ne indítsunk el programokat. A merevlemezen lévő állományaink törléskor a Kukába kerülnek. A Kuka ikon az Asztalon található és jobb egérgombbal kattintva rajta a Lomtár ürítése pontnál kiüríthető. Ez a "végleges törlés", ekkor szabadul fel a hely. A virtuális memória mérete állítható a Start/Vezérlőpult/Rendszer és biztonság/Speciális rendszerbeállítások/Teljesítmény» Beállítások/Speciális/Virtuális memória» Módosítás pontnál. Ennek maximális mérete legyen minimum a fizikai memória [RAM, pl.: 4 GB]
7
mérete + 500 MB - 1 GB. Persze egy határ után ez nem segít, a gép fizikai maximumán túl nem lehet gyorsítani. Ha ezek után is lassú lesz a gépünk, sajnos újra kell telepíteni a Windows-t.
Szoftverek, programok kipróbálása A számítógéphasználatunk során sokszor botlunk megoldandó feladatokba, amelyekhez valamilyen szoftverre van szükségünk, de sajnos a programok rövid ismertetőiből ritkán derül ki, hogy alkalmasak-e a céljaink elérésére. A programok kipróbálása persze további problémát is okozhat. Eset: Az internet tele van ingyenesen, vagy próbaverzióban elérhető programokkal, de ennek ellenére nagyon nehéz megtalálni az igényeinket maximálisan kielégítő szoftvereket, főleg az ingyenesek között. A másik probléma az, hogy minél több szoftvert installálunk a számítógépünkre, az annál lassabb, instabilabb lesz, még akkor is, ha használat után letöröljük őket. Ezért fordul az is elő, hogy sokszor kell újrainstallálni a teljes gépet. Ezért javasolt egy "homokozó" kialakítása, ahol nyugodtan, a számítógépünk elrontásának félelmétől mentesen gyakorolhatunk, próbálkozhatunk. Javaslat: A feladatunk megoldásához két dologra van szükségünk: o olyan programgyűjteményekre, ahol ingyenes, vagy próbaverziós szoftvereket tudunk jogtisztán letölteni pl.:
www.letoltokozpont.hu http://www.szoftverbazis.hu http://www.downloads.hu http://download.chip.eu/hu/ http://letoltes.pcworld.hu http://letoltes.prim.hu http://freeware.linkcenter.hu http://www.softpedia.com http://download.cnet.com/windows/ http://www.tucows.com/downloads http://alternativeto.net
o egy ún. virtuális gép létrehozására alkalmas szoftver [pl.: Oracle VirtualBox, VMware, MS Virtual PC stb.], amely segítségével gyakorlatilag egy "homokozót" hozunk létre, amelyben bátran próbálkozhatunk, a gépünk alap operációs rendszerének működését nem befolyásolja.
Az ingyenes, magyar nyelven is elérhető Oracle VirtualBox virtuális gép programja [http://www.oracle.com/technetwork/server-storage/virtualbox/downloads/index.html ] szinte bármilyen operációs rendszerre letölthető. Ebben felinstallálhatunk pl.: egy külön Windows-t, amelyben nyugodtan, károkozás nélkül kipróbálhatunk bármilyen programot
8
és beállítást. A valódi Windows-unkba pedig csak a kipróbált, az igényeinknek megfelelő, tényleg szükséges programokat installáljuk fel. 3
Az eszközeink online sérülékenységének vizsgálta
Az otthoni vezeték nélküli internetelérés behatolásvédeleme Az otthonunkban az első behatolásvédelmi szint a bejövő internetkapcsolatunk hozzáférhető eleme a WiFi [WiFi: vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációs kapcsolat, szabvány] útvonalválasztó, elosztó [router]. Ennek védelme kiemelt fontosságú. Eset: Képzelje el azt, hogy az Ön lakása, háza körül a saját vezeték nélküli hálózatának vételi körzetében bárki be tudna lépni az Ön számítógépébe, így hozzáférne minden adatához és az Ön által vásárolt internet elérését is észrevétlenül használná. Ugye, ez nem lenne jó, ezt meg kell akadályozni! Ennek megakadályozása összetett feladat, mert be kell állítani a WiFi routert [pl.: Cisco, LinkSys, TP-Link, D-Link márkájú], az operációs rendszert [pl.: Windows] és a vírusvédelmi szoftvert [pl.: Comodo Internet Security] is.
Javaslat: Első teendő az, hogy az installáláskor a WiFi hálózatának egyedi nevet válasszon, mindenképpen változtassa meg a gyári nevet, hogy ne tudjanak könnyen próbálkozni vele. Azt is javasoljuk, a hálózat névből ne legyen kitalálható, hogy a tulajdonos kicsoda és hol lakik (ezzel pl. növelhetjük a betörés kockácatot, mert megtudhatják, hogy ott biztosan van számítógép) vagyis saját nevünket, címünket ne adjuk router névnek. Ezután állítsa a hálózatot rejtettre (így a WiFi-s eszközök nem találják meg automatikusan), így tovább szűkíti a támadás lehetőségét, mert kevésbé veszik észre az idegenek a támadási lehetőséget. Ön csak annak mondja meg a nevet, akit be akar engedni hálózatába. Talán a legfontosabb a megfelelően bonyolult otthoni WiFi jelszó választása. Ennek kritériumai: minél hosszabb legyen, ne használjunk neveket, ételmes szavakat, születési dátumokat, címeket, valamint legyenek benne elszórtan kis és nagy betűk, speciális karakterek [pl.: _ és -] és számok. Ez igaz minden más hely, hozzáférés jelszó választására is. Nagyon fontos: soha ne adjunk több helyen ugyanolyan jelszót! Ha valaki egy jelszavunkat megszerzi, felhasználó nevünkkel és jelszavunkkal végig próbálgathatja a legismertebb weboldalakat, szolgáltatásokat és hozzáférhet adatainkhoz. A WiFi routert mindig védjük erős titkosítási védelemmel, mint a WPA, vagy az erősebb WPA2 [WiFi Protected Access: védett WiFi hozzáférés 2. generáció], már szinte minden router támogatja ezt a szabványt, ezt a feltelepítéskor be kell állítani [Wireless/Wireless Security: WPA2 Personal]. Használjunk tűzfalat a routerben [Security/Firevall protection: Enabled], az operációs rendszerünkben [Windowsban: Start/Vezérlőpult/Rendszer és biztonság/Windows 9
Tűzfal: Windows Tűzfal bekapcsolása] és a vírusvédelmi szoftverben [pl.: Comodo Internet Security: Firewall] is. Az internetes támadások: vírusok mindenütt Egy felmérés szerint naponta másfél millió ember esik internetes csalás, zaklatás áldozatává. Ez éves szinten több mint fél milliárd ember!! - a számítógépes vírusok [a számítógépes vírusok működése hasonlít a biológiai vírusra, vagyis olyan program, amely saját másolatait helyezi el más programokban, dokumentumokban és többnyire tönkreteszik ezeket a megfertőzött állományokat], - a fertőzött weboldalak, - a trójai programok [kívülről hasznos programnak tűnnek, de titokban akár kémkedhetnek is], - az adathalászat [a bizalmas információink kicsalása tőlünk] szinte mindennap előkerülő fogalmak a médiában, és egyben megegyeznek: a szándékos károkozás és a haszonszerző számítógépes bűnözés a céljük. A statisztikák szerint a felhasználók 86%-a nézi naponta az e-mailjeit, 73%-a kommunikál közösségi oldalakon, 54%-a rendszeresen használ internetes csevegő [chat: szöveges, hangos vagy videós "telefonálás"] programokat [pl.: Skype, Google Talk, Facebook]. Ilyen nagy szám mellett sajnos természetes, hogy a felhasználók 47%-a kapott már gyanús linkeket [hyperlink, másnéven link: szöveg vagy kép, amire kattintva egy másik weboldal töltődik be] vagy csatolmányokat [pl.: levélbe illesztett kép, program]. Az e-mailezők 29%-a kapott már bank nevében bizalmas információkat kérő üzenetet, 26%ának gépe fertőződött már meg vírussal az üzenet mellékletének megnyitása közben, 13%-a pedig sajnos megadta személyes vagy banki adatait gyanús honlapokon. Talán már nem kell tovább ecsetelni, hogy mennyire kell vigyázni internethasználat közben! Eset: Mindennapos történet, hogy ismeretlentől kapunk e-mail-t, amelyben csatolmány található, vagy közösségi oldalakon küldenek ismeretlen tartalmat és kérik, kattintsunk rá, nyissuk meg. Igaz, hogy ezek legtöbbször csábító tartalmak, pl.: "HIHETETLEN, de pont TE vagy a 10., nyertél egy számítógépet, vagy egy telefont!". Ha óvatlanok vagyunk és rákkattintunk, ezzel elindíthatunk egy olyan programot, amely segítségével a bűnözők hozzáférhetnek 10
adatainkhoz. Sajnos, néha az is elég a fertőzéshez, ha megnyitunk egy levelet, akár az előnézeti ablakban is. Eset: Másik módszer például, hogy a bankunk honlapjával grafikailag teljesen megegyező oldalon egy bank adategyeztetésére hivatkozva felkérnek minket, hogy frissítés céljából adjuk meg az aktuális adatainkat, amit így tulajdonítanak el. Ezt hívják adathalászatnak, amelynek célja kicsalni a bankkártyánk, banki jelszavunk és pénzt levenni számlánkról. Eset: A közösségi oldalakon is egyre több vírus terjed. A Facebook legújabb vírusa (2013 tavaszán) a "Facebook sepetim" [vagyis: Facebook kosár] az üzenőfalon megjelenő bejegyzés, amely szerint ismerőseink megjelölték őket és másokat. Ha rákkatintunk a "facebooksepetim" feliratra nem a fecebooksepetim.com oldalra kerülünk, hanem az xn--qzbb.tk török oldalra, ahol vírust kaphatunk, másrészt kiposztolja magát a vírus a profilunkra, felcímkézi ismerőseinket, akiknek így szintén kikerül az oldalára és így tovább. Javaslat: Soha ne kattintsunk ismeretlentől kapott levélmellékletre! Ha ismerős címével is gyanússá válik, ellenőrizzük a küldőt és kérdezzünk rá a küldeményre! Sajnos sokszor előfordul, hogy más nevében, címével kapunk ismeretlentől káros levelet, figyeljünk erre is! Soha ne adjuk meg interneten (e-mail, fórum, csevegők, közösségi oldal stb.) személyes és banki adatainkat, a bankok ilyet csak személyesen az ügyfélszolgálatukon kérnek. Minden banki tranzakciónál ellenőrizzük a webcímet, pl.: a Mintapélda Bank webcíme https://www.mintabank.hu, de a következők már gyanúsak: http://www.minta-bank.hu, vagy az http://www.mintabank.com, és így tovább. Ne csak vírusvédő, hanem olyan komplex automatikus védelmi szoftvereket telepítsünk, amelyek minimális időráfordítással, nagy valószínűséggel megfelelő védelmet biztosítanak. Ilyen javasolt komplex szoftver a magyar nyelven is elérhető pl.: o a Commodo Internet Security [http://www.comodo.com], amely antivírus programot, többféle kiegészítő védelmet és tűzfalat is tartalmaz; o az avast! Free Antivirus [http://www.avast.com], vagy az AVG Anti-Virus Free [http://www.avg.hu] amely szintén sokrétű védelmet alkalmaz. Frissítsünk mindig automatizáltan! Használjunk tűzfalat a WiFi routerben, az operációs rendszerünkben és a vírusvédelmi szoftverben is! 4
Adatmentés, adatbiztonság
Adatmentés: backup, biztonsági másolat A vírus és behatolásvédelmi eszközök használata mellett fontos, hogy adatainkról készítsünk biztonsági másoltatot, hogyha mégsem sikerül megakadályozni a betörést, fertőzést, vagy akár egy fizikai meghibásodást, rendszer összeomlást, legyen honnan pótolni az elvesztett, megsemmisült adatokat. A legfontosabb kérdések ilyenkor: Mit? Milyen időközönként? Hova? Hogyan? 11
Eset: Először is meg kell határoznunk, melyek számunkra a fontos adatok. A legtöbb ember sajnos későn jön rá, hogy nem az akár sok százezer forintos szoftverek a legfontosabbak, mert azok pótolhatók bármikor, hanem a saját anyagaink, adataink. A "gyári" programok kis időráfordítással a CD/DVD-ről, vagy az internetes vásárlás helyéről újra letöltve bármikor újra felinstallálhatók a számítógépre, de ha pl. a nehezen kiizzadt 20 oldalas szöveges anyagunk, vagy az elmúlt 10 év digitális fotói semmisültek meg, akkor sűrűn és nem kifejezetten finoman cizelláltan gondolunk a károkozó felmenőire, de ha nincs mentésünk, ez persze ekkor már nem segít. Javaslat: Tehát már tudjuk: a saját adataink a legfontosabbak, ezeket kell minél biztonságosabban tárolni! A következő kérdés: Milyen időközönként mentsünk? Ezt mindig az anyagaink keletkezésének, módosításának sűrűsége határozza meg. Lehet csak a nagyobb módosítások után, vagy határozott időnként, pl. minden szombaton, vagy havonta egyszer. A „Hova?” kérdésre a mentendő adat nagyságának, mennyiségének ismeretében lehet válaszolni. Ha csak néhány szövegállományról, képről van szó, akkor elég a legolcsóbb írható CD, DVD, vagy egy 2 GB-os [1 byte= 1 karakternyi információ, 1 GigaByte= 1 millió karakternyi információ], USB portra csatlakoztatható PenDive, ha 10-15 GB adatmennyiséget akarunk menteni, elég egy 16 GB-os, ha ennél nagyobb javasolt a külső merevlemez. Ebből egy 500 GB-os merevlemezen már akár 10 éves képgyűjteményünk és összes szövegünk is elfér. Ma alegkorszerűbb otthoni mentési lehetőség a NAS [Network Attached Storage], vagyis a hálózati elérésű adattároló, amellyel az otthoni WiFin keresztül megoszthatjuk a család dokumentumait, képeit, videóit, zenéit. Ezeket így már a korszerű játék konzolokon [pl.: XBOX, PlayStation, Wii], vagy médialejátszókon [pl.: Popcorn, Dune, O!Play, WD TV, Apple TV] segítségével a TV-n is le tudjuk játszani. Fontos, hogy lehetőleg egyszerre több helyre, több eszközre készítsünk másolatot, mert ha az egyetlen másolatunk tönkremegy, nem lesz honnan pótolni. Van egy mondás az informatikában: ami egy példányban van meg, az nincs, ami több példányban van meg, az talán. Az utolsó kérdés a „Hogyan?”, vagyis hogyan, milyen szoftver segítségével kerülnek adataink a mentés helyére: o A legegyszerűbb mód, ha egyszerűen a Windows Intézővel alkönyvtárastul rámásoljuk a régire, felülírva a régi állományokat. o Másik módszer, ha nem akarunk mindent mindig felűlírni, amely lassú folyamat, használjunk más állománykezelő programot, mint pl.: a magyarul ingyenesen elérhető Total Commandert [http://www.totalcommander.hu], amely segítségével úgy másolhatunk, hogy az egyező nevű állományokat csak módosulás esetén írja felül, vagyis ténylegesen csak az újabbat, a módosítottat másoljuk. o A harmadik a Windows biztonsági mentés funkciója: Start/Vezérlőpult/Rendszer és biztonság/Biztonsági mentés és visszaállítás. itt megadjuk, hogy hova (akár DVD-re is), mely alkönyvtárakat és milyen ütemezésben, a többit a Windows intézi. 12
o Természetesen rengeteg egyéb programmal is lehet, ilyen az ingyenes, magyar nyelven is elérhető FBackup [http://www.fbackup.com/hu/] programmal. Itt megadjuk, hogy mit, hova, hogyan és mikor mentsünk.
Az adatmentések lemezeinek [CD, DVD, PenDrive, külső merevlemez stb.] tárolása célszerűen ne a számítógép mellett legyen, hanem más, biztonságos, lopástól, víztől mentes, tűzbiztos helyen, pl.: o mágnest tartalmazó eszközöktől távol (pl.: konyhai gépek, hangszórók, fúrógép), o a garázs egy száraz, biztonságos helyén, o a családi széfben, o vagy csak egy jól eldugott helyen.
Nagyon fontos a mentések ellenőrzése, legalább évente egyszer és/vagy a nagyobb tartalom/rendszerváltoztatás után mindig nézzük meg, hogy a mentés tényleg működike.
A teljes felinstallált számítógép lemezképének mentése Van megoldás arra, hogy teljes rendszerösszeomlás után legközelebb megússzuk a több napos installálási munkát? Igen, van. Eset: Lehet biztonsági mentést készíteni legfontosabb adatainkról, de lehet a teljes rendszerünkről is az adatokkal, beállításokkal együtt. Már szó volt az állományok biztonsági mentéséről. Most a teljes merevlemez tartalmának felinstallált állapotban történő biztonsági másolatáról lesz szó. Ezt nevezik lemezkép 13
készítésnek, mert olyan a szoftver, mintha lefotózta volna merevlemezünk teljes tartalmát és így is adja vissza. Az operációs rendszer és a felhasználói programjaink feltelepítése akár napokat is igénybe vehet. Ha ezután lemezkép másolatot készítünk róla, rendszer összeomlás után akár fél óra alatt visszaállíthatjuk azt. Javaslat: Lehetőség van arra, hogy a Windows felinstallálása, beállítása (internet, otthoni hálózat, nyomtató, webkamera stb.) után és a felhasználói, a játék programok feltelepítése után is teljes lemezképet mentsünk róla. Ez azt jelenti, hogy a teljes merevlemez összes programját, adatait és beállításai egyszerre, egyben mentsük el. Ha egy vírusfertőzés, vagy a merevlemez tönkremenetele bekövetkezik, egy óra alatt visszaállítható az akár több napos munkával feltelepített rendszer.
Célszerű két mentést készíteni: o csak a Windows az összes beállítással, o Windows és az összes felhasználói program, játék. Mivel rengeteg adatról beszélünk, ezt csak nagy kapacitású (pl.: 1 TB) külső merevlemezre érdemes elkészíteni. Elkészíthetjük a Windows-al is: Start/Vezérlőpult/Rendszer és biztonság/Biztonsági mentés és visszaállítás Lemezkép létrehozása pontnál. Elkészíthetjük pl: a magánhasználatra ingyenes DriveImage XML [http://www.runtime.org/driveimage-xml.htm] programmal. Ennek hatékonyságát még növelhetjük azzal, hogy a szintén ingyenes Ultimate Boot CD for Windows [http://ubcd4win.com] szoftverrel egy Windows visszaállító indító [boot] diagnosztizáló, javító lemezt készítünk hozzá. Ha módosítunk a rendszerünkön, újra el kell készíteni a lemezkép és az indító-javító lemezt is.
Windows helyreállító lemez készítése Ha az operációs rendszerünk indítása nem sikerül, sajnos legtöbbször újra kell installálni, ami igen időigényes feladat. Ez elkerülhető legtöbbször, ha készítünk egy ún. helyreállító CD/DVD-t [Boot CD/DVD], amely segítségével javítható a legtöbb Windows indulási probléma. Eset: Vírustámadás, vagy fertőzés miatt a számítógépünk Windows indító szektora megsérül, vagy megsemmisül, a gépünk nem indul el. Javaslat: Ha van rendszer-helyreállító CD/DVD lemezünk, legtöbbször meg tudjuk oldani a problémát. Bekapcsolás előtt betesszük a lemezt és bekapcsoljuk a gépet, vagy bekapcsolás után gyorsan betesszük a lemezt, mielőtt a gép elkezdi keresni az operációs rendszert. Az operációs rendszer indítása a lemezről történik, így azzal helyreállítható az indító [boot] szektor és a Windows. 14
Ha nem készítettünk ilyen lemezt előre, már nagyobb a probléma. Vegyük elő a Windows gyári installációs DVD-jét és próbáljuk meg azzal elindítani és javítani. Ha most akarunk ilyen lemezt készíteni, a Start/Vezérlőpult/Rendszer és biztonság/Biztonsági mentés és visszaállítás Rendszer-helyreállító lemez készítése pontjánál tehetjük meg. Tegyünk be egy CD/DVD lemezt a meghajtóba és nyomjuk meg a Lemez létrehozása gombot! Ha elkészült, tegyük a lemezt biztonságos helyre! Windows visszaállító indító, diagnosztizáló, javító lemezt készíthetünk a már említett ingyenes Ultimate Boot CD for Windows [http://ubcd4win.com] szoftverrel is. Ha módosítunk a rendszerünkön, újra el kell készíteni az indító-javító lemezt.
Törölt adatok helyreállítása A törölt adatok a Kukába kerülnek. De mi történik akkor, ha kiürítettük a kukát? Eset: Ha véletlenül kiürítettük a Kukát, vagy Shift+Del gombbal a Kukába mentés nélkült töröltünk adatokat, de gyorsan rájövünk: ez igen nagy hiba volt, akkor talán még van remény a visszaszerzésükre. Egy fontos szempontnak kell megfelelni: a törölt adatunk helye a lemezen ne legyen felülírva, vagyis ez azt jelenti, ne másoljunk rá más adatot, hanem lehetőleg azonnal kezdjük meg a helyreállítást. Javaslat: Ilyenkor használjunk helyreállító programot, amellyel a még nem felülírt adatunk nagy valószínűséggel visszaállítható. Ilyen például a magyar nyelven is elérhető „Undelete 360” [http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/undelete_360_2.12__magyar_.html] nevű szoftver: o alkalmazható: merevlemeznél, PenDrive-nál és memória kártyáknál, o a Windows fájlrendszereinél o a következő formátunokra: doc, xls, rtf, pdf, ppt, mdb, html, csv, txt, pas, cpp, eml, audió. Videók: avi, mp3, wav, wma, mpg, mov , asf, kép fájlok: jpeg, jpg, png, bmp, gif, tif, tga, eml, raw Üres hely törlése: van ennek értelme? Az előzőekben láthattuk, még a Kuka ürítésével törölt bizalmas adatunk is visszaállítható. Ez nekünk saját adatainkkal kapcsolatban időnként jó és hasznos megoldás lehet, de azt valószínűleg nem szeretnénk, ha más is meg tudná ezt tenni adatainkkal. Erre használhatjuk a ténylegesen végleges törlést végrehajtó programokat. Eset: Előfordult már sokunkkal, hogy új számítógépet, notebookot vásároltunk és így a már nem használt régit, vagy annak csak a merevlemezét el akartuk adni. Ilyenkor célszerű, hogy a merevlemezét úgy töröljük, hogy ne lehessen visszaállítani a törölt adatainkat. Ez úgy történik, hogy minden lemez területet felül kell írni más tartalommal,
15
karakterekkel [karakterek az ábrázolható betűk, számjegyek, irásjelek és speciális jelek, mint pl.: @,&, $]. Fontos információ, hogy a lemez formázása [a lemez operációs rendszer-függő formátumának logikai-szoftveres kialakítása] is visszaállítható, ez sem jó törlési megoldás! Egy probéla azért még van a "biztonságos törléssel": a többszörösen is felülírt (1x, 5x, 7x stb.) állományok visszaállítására is van módszer, eszköz. De ez már igen ritkán fordul elő a hétköznapi gyakorlatban és házilag nem igazán megoldható. Javaslat: Ilyen pl.: o az angol nyelvű, ingyenes Eraser program [http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/eraser_6.0.7.html], amely állományokat, könyvtárakat, vagy az egész lemezt törli teljesen biztonságosan Windows operációs renszer alatt, o vagy a Free File Wiper [http://download.cnet.com/Free-File-Wiper/30002248_4-12830832.html], o Talán az egyik legbiztonságosabb az O&O SafeErase [http://www.oosoftware.com/home/en/products/oosafeerase/] szoftver, amely fizetős, de van próbaverziója is. Ez az Amerikai Védelmi Minisztérium szabványán túlmenően az FBI által használt BSI törlést, majd a végén az ún. Gutmann törlést is használja, és mindezt 35x! Na, ez már tényleg törölve van! Ezeknél ki kell jelölni a törlendőket és beállítani a törlés mértékét. Nagyon óvatosan használjuk, mert ha fontos anyagot törlünk le, attól is érzékeny búcsút vehetünk, házilag már nem tudjuk visszaállítani! 5
Az azonosíthatóság és a titkosítás
A titkosított kommunikáció Néha szükségünk lehet arra, hogy a kíváncsi szemek elől elrejtsük üzeneteinket, leveleinket, egyéb kommunikációinkat. Ekkor titkosított adatkommunikációt megvalósító programokat kell keresnünk. Eset: Ha szeretnénk két egymástól távol lévő számítógép között titkosított internetes adatkapcsolatot létesíteni, az egyik legbiztonságosabb megoldás a virtuális magánhálózat [VPN: Virtual Private Network] létrehozása. Ezzel egy titkosított kommunikációs csatorna jön létre, amely elrejti a kommunikáció tartalmát a külvilágtól, vagyis nem lehet tudni, milyen beszélgetés és milyen állománycsere történik. Eset: Ha szeretnénk egyértelműen azonosítani magunkat egy e-mail-ben és/vagy szeretnénk titkosított e-mail-eket küldeni, fogadni, akkor szükségünk van egy e-mail titkosítást és azonosítást elvégző szoftverre. 16
Eset: Ha rejtve szeretnénk maradni internetezés közben, vagy olyan országban internetezünk, ahol bizonyos oldalak, tartalmak cenzúrázva vannak, használhatjuk a biztonságos, szabad böngészést titkosított csatornán. Legtöbbször ilyenkor lassabb lesz a böngésző és bizonyos szolgáltatások nem működnek, de rejtve maradhatunk.
Javaslat: A Windowsban a VPN beállítást a Start/Vezérlőpult/Hálózati kapcsolatok/Új kapcsolat vartázslóval lehet elvégezni. Ezzel kapcsolódhatunk a céges, vagy személyes hálózatokhoz a szükséges adatok [a hívott számítógép neve, vagy IP címe] megadásával. Könnyen létrehozhatunk titkos VPN csatornát két számítógép között a Comodo Unite [http://www.comodo.com/home/e-mail-security/vpnaccess.php?key5sk1=9aa67e3003da2da560f97ca64e073cc68d3d5bc6&key5sk2=2128&k ey5sk3=1365683371000&key5sk14=&key5sk15=1365506803000&key5sk16=2720&key5 sk17=1365683377000&key5sk18=2720&key5sk19=1365683990000&key6sk1=&key6sk2 =AS603&key6sk3=9&key6sk4=huhu&key6sk5=HU&key6sk6=1&key6sk7=http%3A%2F%2Fwww.comodo.com%2F&key6sk 8=116602&key6sk9=1280800&key6sk10=true&key6sk11=5b91422f208f2940a5210f333 e2b3be5b1b31ad9&key6sk12=2034&key7sk1=2&key7sk2=19&key1sk1=dt&key1sk2=htt p%3A%2F%2Fwww.comodo.com%2F] szoftverrel is, így titkosított csatornán tudunk kommunikálni, adatot cserélni, játszani. Titkosított e-mail küldésére és fogadására használhatjuk a Comodo E-mail Certificate megoldását [https://secure.comodo.com/products/frontpage?area=SecureEmailCertificate¤cy=EUR®ion=Europe&country=HU&entryURL=http%3A//www .comodo.com/home/internetsecurity/firewall.php&referrerURL=http%3A//csillagpor.hu/remek/programok/comodofirewall], amely egy regisztráció után máris ingyenesen használható otthoni felhasználási célra. Rejtett böngészés valósítható meg a Tor csatornáin a TorBrowser [https://www.torproject.org/projects/torbrowser.html.en#downloadtbb] böngésző csomaggal, így biztonságban internetezhetünk, valódi IP címünk [az internetre
17
kapcsolódó számítógépek egyedi címe, pl.: 123.456.789.123], így az internetezésünk valós földrajzi helye is rejtve marad. Az állomány titkosítás Néha szükségünk lehet arra is, hogy a kíváncsi szemek elől elrejtsük személyes anyagainkat, információinkat, erre a dokumentumok, képek stb. titkosítását és visszaalakítását elvégző programokra van szükségünk. Eset: Szinte mindenki írt már csak magának szóló szöveget, legyen az egy rendszeresen írt napló, vagy csak egy-egy gondolatának írásos lenyomata. Bizonyára fényképet is készítettünk már olyat, amit csak magunk akarunk időnként megnézni. Nyilván senki nem szeretné, hogy az ilyen bizalmas szöveg állományok, képek más kezébe kerüljenek, vagy felkerüljenek mindenki által hozzáférhetően az internetre, ezért célszerű titkosítani azokat. Eset: Manapság egyre több online/offline "hozzáférést" gyűjtünk be mindennapjaink adminisztrációjában, menedzselésében, amelyek különböző adatokkal hozzáférhetők, mint például egy bankszámla felhasználóneve és jelszava, vagy egy hitelkártya adatai, vagy egy hozzáférés a www.magyarorszag.hu ügyfélszolgálati oldalához, ahol hivatalos ügyeinket intézhetjük. Javaslat:
Állományok titkosításához használjunk titkosító, vagy valós idejű titkosító programot, amellyel idegenek számára hozzáférhetetlenné tesszük bizalmas információinkat. Ez egyébként elvesztés, ellopás esetén is adatbiztonságot nyújt. Ilyen program pl.: a magyar nyelven is elérhető TrueCrypt [http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/truecrypt.html] program, amely valós időben állományokat, vagy akár a teljes merevlemezt titkosítani tudja, sőt hordozható változata is van, így PenDrive-unkat, másnéven USB memóriakulcsunkat, vagy annak egy részét is titkosítani tudjuk. Érdekesség képpen ismert, hogy az FBI 12 hónap alatt sem tudta feltörni ezt a védelmet, aztán letett róla.
Bizalmas adataink, jelszavaink védelme, titkosítása A jelszavaink biztonsága kiemelten fontos biztonsági terület, mivel a kiberbűnözők ezekhez hozzájutva minden információnkhoz hozzá tudnak férni, írhatnak nevünkben ártó szándékú üzeneteket, felvehetnek pénzt bankszámlánkról, eladhatják értékeinket. Eset: Már említettük: az a jelszó a biztonságos, amely nem található ki! De kit ud megjegyezni 40-50 db hosszú, értelmetlen, bonyolult, jelszót? A megoldás a jelszó és egyéb bizalmas adat biztonságos tárolására alkalmas védelmi programok használata. Javaslat: 18
A jelszó minél hosszabb legyen, ne használjunk neveket, ételmes szavakat, születési dátumokat, címeket, valamint legyenek benne elszórtan kis és nagy betűk, speciális karakterek [pl.: _ és -] és számok. Nagyon fontos: soha ne adjunk több helyen ugyanolyan jelszót! Soha ne írjunk fel eszközeinkben sima szöveges dokumentumba PIN kódot, azonosító nevet, jelszót! Használjunk számítógépünkben, mobil eszközünkben, telefonunkban jelszó védő programot, lehetőleg olyat, amely szinkronizálja adatainkat készülékeink között. Ilyenek pl.: a következők: o egyszerű magyarul is elérhető ingyenes Windows, Mac jelszókezelő a KeePass Password Safe [http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/keepass_password_safe_2.17__magyar_. html], vagy a Big Crocodile [http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/big-crocodilev3-1-OH5.html] angol nyelvű program. o SafeWallet [https://safewallet.com]: jelenleg még ingyenes multiplatform [Windows, iOS: iPhone, Android] jelszóvédő program, később lesz fizetős verziója is. Beépül a böngészőbe, így onnan egy kattintással biztonságosan beléphetünk pl.: a banki oldalunkra, szinkronizálja készülékeinket. o 1Password [https://agilebits.com/onepassword]: az egyik legtöbb díjat kapott, legtöbbet tudó fizetős multiplatform alkalmazás [PC, Mac, iOS: iPhone-iPad, Android], beépül a böngészőbe, felhő alapú szolgáltatásoat is használ. Létezik egyedi és költségkímélő családi liszensze. A biztonság és a használhatóság megér egy egyszeri beruházást (kb. 10.000.- Ft/egyedi, 20.000.- Ft a családi 5 felhasználós licensz). Fontos teendő az is, hogy bármilyen weboldalra beléptünk, szolgáltatást igénybevettünk, a használat befejezése után mindig lépjünk ki a kilépés funkcióval, ne hagyjuk ott a számítógépünket belépve, alkalmat adva bárkinek, hogy nevünkben, hozzáférésünkkel visszaéljen, vagy hozzáférjen jelszavunkhoz, amit később fel tud használni. Sokszor az sem elég biztonságos, ha csak a böngésző program ablakát, lapját bezárjuk, mindig ki kell léptetni magunkat.
Egyértelmű azonosítás: az elektronikus aláírás Ha a kommunikációnkban egyértelműen szeretnénk magunkat azonosítani és/vagy ugyanezt elvárjuk partnerünktől, elektronikus aláírást kell használnunk. Eset: A Wikipédia szerint az elektronikus aláírás [http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektronikus_alá%C3%ADrás] "olyan kriptográfiai eljárás, amelynek segítségével joghatás kiváltására alkalmas, akár a kézzel írott aláírással vagy a közjegyző előtt tett aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre a hatályos jogszabályok - elsősorban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerint. Az elektronikus aláírás a digitális aláíráshoz hasonló fogalom, de míg a digitális aláírás elsősorban a technológiát, az elektronikus aláírás a technológia mellett a jogi fogalmat is jelenti." Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a küldő és a címzett is egyértelműen tudni fogja a személyazonosságot, akár hatósági szinten is elfogadva azt. 19
Az elektronikus aláírást leginkább a hivatalos munkában használják, például az elektronikus cégaláírásban, amelyet leginkább a cégbíróságok, pénzintézetek, jogi irodák használnak. Ma már találunk magánhasználatra ingyenes megoldást is, amivel várható az elektronikus aláírás elterjedése.
Javaslat: A vírus és a titkosítás témánál ajánlott Comodo Internet Security biztonságvédelmi programcsomag szolgáltatója ingyenes digitális aláírást is kibocsát otthoni felhasználói rendelkezésére [http://www.comodo.com/home/e-mail-security/free-e-mailcertificate.php?key5sk1=9aa67e3003da2da560f97ca64e073cc68d3d5bc6&key5sk2=212 8&key5sk3=1365683371000&key5sk14=&key5sk15=1365506803000&key5sk16=2720& key5sk17=1365683377000&key5sk18=&key5sk19=1365683432000&key5sk20=&key5sk 21=1365683439000&key6sk1=&key6sk2=AS603&key6sk3=9&key6sk4=huhu&key6sk5=HU&key6sk6=1&key6sk7=http%3A%2F%2Fwww.comodo.com%2F&key6sk 8=116602&key6sk9=1280800&key6sk10=true&key6sk11=5b91422f208f2940a5210f333 e2b3be5b1b31ad9&key6sk12=2034&key7sk1=2&key7sk2=19&key7sk3=46&key7sk4=15 3&key1sk1=dt&key1sk2=http%3A%2F%2Fwww.comodo.com%2F], amely segítségével titkosíthatjuk e-mailjeinket a csatolmánnyal együtt és védelmet kapunk a személyi adataink ellopása ellen. A Magyarországon legelterjedtebb szolgáltatók: o MicroSec e-Szignó [https://srv.e-szigno.hu/index.php?lap=index] o NetLock Mokka [http://www.netlock.hu/mokka/] o VeriSign [http://www.verisign.com] 6
Védekezés az internet káros hatásaival szemben
Jogellenes tartalmak, internetes zaklatás, erőszakos, pedofil, gyermekekre káros tartalmak és kommercializmus az online médiában Sajnos napjainkban nem csak a csalóktól, hanem az internetes zaklatóktól is meg kell tudnunk védeni magunkat és gyermekeinket. Ehhez megfelelő háttéranyagokra, tudatos, biztonságos internethasználatra, és persze szoftvereszközökre is szükségünk van. Az internetes bűncselekményekkel kapcsolatos megelőzés terén kiemelendő a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által üzemeltett Internet Hotline honlapja, ahol számos hasznos ismeretet találhatunk a biztonságos internethasználatról és az online jogsértésekről. Az esetlegesen bekövetkezett baj esetén pedig lehetőség van bejelenteni a törvénysértő internetes cselekményeket, tartalmakat. A bejelentő felület az alábbi linken érhető el: http://internethotline.hu/tart/index/31/Bejelentes Eset: Ha Önt, vagy gyermekét internetes fórumokon, blogokon, e-mailben erőszakos, szexuális tartalmú, csábító üzenetekkel zaklatják, vagy Önről vagy gyermekéről a hozzájárulása nélkül 20
bármilyen tartalmat tesznek közzé, soha ne hagyja reagálás, válaszlépés nélkül, ne bagatellizálja el, ne intézze el egy legyintéssel, mert későbbi nagyobb problémát, bajt előzhet meg vele. Tudnunk kell, hogy az álnevek mögé bújó, rosszindulatú internet-felhasználók személyét is ki lehet nyomozni, így ezt követően a zaklatók jogi felelősségre vonása is lehetséges. Eset: Az internetes böngészés, vagyis weboldalak nézegetése közben mi magunk és gyermekeink is akaratlanul is beleütközhetünk káros, illetve jogellenes tartalmakba, ugyanúgy, mint ahogyan a hétköznapi, offline életben is találkozhatunk olyan tartalmakkal, dolgokkal, amit nem szívesen néznénk meg, vagy nem szeretnénk, ha gyermekünk megnézne. Eset: Viselkedésünkre az interneten is ugyanúgy szabályok vonatkoznak, mint a való életben, tetteinknek az online világban is súlyos következményei lehetnek. Az interneten is létezik "íratlan szabályok gyűjteménye", az internetes illemtan, amelyben összefoglalható a helyes online viselkedési forma. Ez az ún. "net etikett", vagyis a netikett. Javaslat: Az internetes zaklató cselekmények törvénybe ütköznek, ezért az érintett szolgáltatónál, illetve a rendőrségnél, a gyermekek esetében akár az iskolában is jelenteni érdemes azokat. Ha az üzenetek egyértelmű fenyegetést tartalmaznak, minden esetben rendőrséghez érdemes fordulni. Felnőttként, szülőként sok támogató oldalt és szolgáltatást tudunk igénybevenni, ilyenek például az alábbiak: o NMHH Internethotline - [http://internethotline.hu/] online szolgáltatás a jogellenes, illetve kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére; o Microsoft Windows Live OneCare [http://www.microsoft.com/hun/biztonsag/csalad/onecare/] családbiztonsági szoftver; o Safer Internet Plus [http://www.saferinternet.hu] program; o Biztonságos Internet Akció [http://www.biztonsagosinternet.hu] program; o a Gyermekkrízis Alapítvány [http://kek-vonal.hu ] oldala; o a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat [http://www.gyermekmento.hu] oldala o a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete által létrehozott Bigyoo, azaz a Biztonságos Gyermekoldalak és Online tartalmak honlapja, számos tudnivalóval gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak, a kifejezetten gyerekbarát internetoldalak minősítő rendszerével: http://www.bigyoo.hu/
Az NMHH Internet Hotline [http://internethotline.hu/] - oldalon a gyerekek, valamint a szülők és a pedagógusok is hasznos tanácsokat, érdekes információkat találnak a biztonságos internethasználatról és a tudatos médiafogyasztásról. Ezen a honlapon be lehet jelenteni [http://internethotline.hu/tart/index/31/Bejelentes] a világhálón
21
található jogellenes, illetve kiskorúak számára káros tartalmakat, a következő kategóriák szerinti bontásban: o o o o o o o o o
hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom pedofil tartalom zaklatás rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom erőszakos tartalmat megjelenítő tartalom drogfogyasztásra csábító tartalom terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalom egyéb, a kiskorúakra veszélyes tartalom
A Microsoft Windows Live OneCare [http://www.microsoft.com/hun/biztonsag/csalad/onecare/] ingyenes családbiztonsági program, amely a család online védelmét biztosítja. A saját és gyermeke létező, vagy létrehozandó Windows Live ID azonosító és a gyermeke számítógépén a telepítés után a Szülői felügyeleti eszközök segítségével a következőket teheti meg: o tartalom- és kommunikációs szűrő segítségével biztonságosabbá, az életkornak megfelelően személyreszabottá teszi az internetes böngészést és keresést, o felügyelheti az internetes jelentések használatával a saját számítógépéről a gyermeke számítógépének internetes tevékenységét.
Az EU Safer Internet Plus programjának [http://www.saferinternet.hu] célja az internet használatának biztonságosabbá tétele, különösen a gyermekek számára és a jogellenes, valamint káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása. A weboldalon keresztül igénybe lehet venni az illegális, káros tartalmak elleni küzdelem segélyvonalát, az önszabályozáson és a tudatosság növelésén alapuló biztonságosabb környezet népszerűsítésének támogatását.
Az Európai Unió Biztonságosabb Internet Akció programját a hazai "Biztonságosinternet Hotline" [http://www.biztonsagosinternet.hu] oldal jeleníti meg, működteti. Az oldalon ötleteket kaphatunk a személyes internetes biztonság elérésére, és ha beleütközünk sértő, káros, vagy illegális tartalmakba, itt be is jelenthetjük azokat.
a Gyermekkrízis Alapítvány [http://kek-vonal.hu ] oldala, amely célja a gyermekek, fiatalok meghallgatása, a bajba jutottak segítése lelkisegély vonallal, eltűnt gyerekek vonalával és perzse nem csak online segítséggel, hanem kontakt módon is önkéntes segítőikkel klubházaikban.
a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat [http://www.gyermekmento.hu] oldala, amely célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása. Az egyesület közhasznú szervezet, vallásra, politikára és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, önkéntes alapon működik. Fő programjaik: o Egészségügyi program, 22
o o o o o o o o o o o
Gyermekélelmezési program, Nevelőszülői program, Törvény-előkészítési program, Üdültetési program, Képzési és továbbképzési program, Segélyszállítmányok, Más szervezeteknek nyújtott segítség, illetve együttműködés, Rendezvények, Információs és tájékoztatási program, Film, televízió és fotódokumentáció, Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény.
Sokféle Netikett kezdeményezés található a neten, beszélgessünk a weboldalak tartalmáról családtagjainkkal, gyermekeinkkel, az egyes eseteket példákkal illusztrálva alakítsuk ki a saját Netikettünket is, pl.: o Wikipédia [http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett], o Magyar Elektronikus Könyvtár [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hu n], o e-Etikett Kezdeményezés [http://www.eetikett.hu].
Társainkkal, családtagjainkkal, gyermekeinkkel nagyon fontos, hogy végigbeszéljük a veszélyeket és az elkerülésük módját. Ezt célszerű ciklikusan megismételni. A cél a felhőtlen, élményt adó internethasználat!
Internetes lábnyom, internetes hírnév, szociális média Az internet használata közben magunkról összegyűjthető információkat nevezzük internetes lábnyomnak. Ennek tartalma, és így a rólunk alkotott kép akár igen vegyes is lehet, ezért nem árt odafigyelni rá! Eset: Az internetet használva nevünkkel, e-mail címünkkel, azonosítóinkkal, a látogatott weboldalakkal, fórum és blog bejegyzéseinkkel, szociális média honlapokon magunk és mások által rólunk megjelenített oda nem illő információkkal sokszor akaratlanul, meggondolatlanul sok-sok információt hintünk szét magunkról weboldalak ezrein. Ez tulajdonképpen egy digitális akta rólunk. Ezzel leginkább önmagunknak árthatunk és gyermekeink is önmaguknak ártanak, amit persze legtöbben el szeretnénk kerülni. Eset: Az okostelefonok elterjedésével gyakorlatilag mindenkinél mindig kéznél van egy fényképezőgép, amivel sajnos meggondolatlan felvételeket is készíthetünk és azonnal meg is oszthatunk a világhálón. Ilyen lehet például egy buli közben még jó ötletnek tűnő fotók készítése és megosztása a Facebook-on, vagy a Google+-on, vagy videók készítése és publikálása a YouTube-on. 23
Eset: Vagy a tini lányok által kedvelt fürdőszobai hiányos öltözetű ön-fénykép készítése [sexting] és az aktuális barátnak elküldése, amit a partner azonnal, vagy később a szakítás után jópofán feltehet az internet számos helyére. Eset: Ilyen a Facebook, IWIW stb. oldalakra feltöltött családi rendezvények, utazások információi, fotói, videói is, amelyek nem mindig tartoznak a nagy nyilvánosságra. Javaslat: Nagyon sok nem publikus szöveg, fotó, video kerül fel a weboldalakra, ne bagatelizáljuk el ennek káros hatását másokra és önmagunkra, sőt leginkább gyermekeinkre, gondoljuk át mi is és beszéljünk gyermekükkel is, készítsük fel Őket az ilyen helyzetekben helyes viselkedésre. A szülőnek rettenetesen nagy szerepe van a felvilágosításban, véleményformálásban. Ma az interenet helyes használat megtanításának legalább akkora szerepe van gyermekeink személyiségfejlődésében, biológiai és mentális egészség-megőrzésében, mint az italozás, a dohányzás és a kábítószerek elleni küzdelemben, vagy az egészséges szexualitás kialakításában. Szülőként figyeljünk erre oda! A felnőttek utazási információi, képei, videói, vagy ingó és ingatlan tárgyainak képei, videói is túl sok információt jelenthetnek, ami egyszerűbb esetben csak írígységet, rosszabb esetben akár betörést is, vagy akár adóhatósági ellenőrzést is eredményezhet. Ne publikáljunk magunkról, családunkról, gyermekeinkről, barátainkról, ismerőseinkről személyes, bizalmas információkat! Próbáljuk ki, hogy saját nevünket beírjuk egy kereső szoftverbe [pl.: https://www.google.hu, http://www.bing.com, http://www.yandex.com, http://www.yahoo.com], milyen információk jelennek meg! Lehet, hogy meg fogunk lepődni... Még egyszer összefoglalva: családtagjainkkal, gyermekeinkkel nagyon fontos, hogy végigbeszéljük a veszélyeket és az elkerülésük módját, főleg gyermekeinknek mindenre hozzunk példákat is! Ezt célszerű ciklikusan megismételni. A cél a felhőtlen, élményt adó internethasználat! Kéretlen reklámok, kommercializmus Kéretlen e-mailek, felbukkanó ablakok, fizetett hirdetések. Eset: Az internetes honlapokat, a felnőttek és a gyermekeik postafiókját elárasztják a hirdetések, a kéretlen e-mailek [spam]. Címünket akaratunk ellenére sokféle eszközzel meg tudják szerezni és adatbázisba rakva sajnos a cégek egymás között is cserélgetik, pedig ez törvényellenes. A címünk birtokában az internetes "marketinggel" foglalkozó cégek legális, fél-legális és illegális eszközökkel megfigyelhetik és megszerezhetik szokásaink, internetes lábnyomunknak megfelelő érdeklődési körünket és testreszabott ajánlatokkal, sokszor 24
kéretlen, erőszakos módon visszaélve türelmünkkel elborítanak vásárlásra, pénzköltésre buzdító, néha a vásárlást kicsaló ajánlatokkal. Eset: Sokszor előfordul napjainkban, hogy rendkívül tetszetős, hívogató, interaktív játéknak tűnő mutlimédia ismertetőkre kattintva tudtunk nélkül már egy megrendelést indítunk el. Az árak vagy nincsenek feltüntetve, vagy nem azon az oldalon. Nemsokára megjön a számla is, sokszor egyből mellékelve egy behajtóval, ügyvédekkel, jogi útra tereléssel fenyegetőző üzenet azt felvázolva, hogy mi történik, ha mégsem fizetjük ki az adott terméket, vagy szolgáltatást. Javaslat: Az internetes böngészők használatakor célszerű letiltani az ún. felbukkanó ablakokat [pop-up window - pop-up ablak], mert az is egy bevett szokás, hogy egy honlap címét beírva megjelenik egy másik böngésző ablak is, benne egy kéretlen reklámmal, hátha rákattintunk (internet marketingben már ezért is pénzt kap a hirdetést megjelenítő). Ilyen beállítások pl. a leggyakrabban használt böngészőkben a következőknek megfelelően állíthatók be: o Internet Explorer (IE): Eszközök/Előugró ablakok blokkolásának ki/bekapcsolása, o Google Chrome (GC): Chrome-menü/Beállítások/Speciális beállítások/Adatvédelm/Tartalombeállítások/Pop-upok/Kivételek kezelése, o Firefox (FF): Beállítások/Tartalom/Felugró ablakok tiltása. Használjon privát módot böngészéskor, ilyenkor nem tárolódik a meglátogatott honlapok címe, egyéb adata: o Internet Explorer: Eszközök/Biztonság/InPrivate-böngészés, o Google Chrome: Inkognitó ablak, o Firefox: privát böngészés. Használjon követésvédelmet, ami azt jelenti, hogy a böngésző megakadályozza a weboldalak adatgyűjtését látogatásunkról és rólunk: o Internet Explorer: Eszközök/Biztonság/Követésvédelem, o Google Chrome: Fájl/Új inkognitóablak, o Firefox: Eszközök/Privát böngészés indítása. Törölje ki a böngészés mentett adatait gépéről: o Internet Explorer: Eszközök/Biztonság/Böngészési előzmények törlése, o Google Chrome: Chrome-menü/Előzmények/ Böngészési adatok törlése, o Firefox: Eszközök/Előzmények törlése. Soha ne kattintsunk gyanús oldalak aktív tartalmára, mert elindíthatunk vele rosszindulatú programokat, de meg is szerezhetik adatainkat! e-mail címeinket soha ne jelenítsük meg weboldalakon, mert emberek és automata szoftverek is összegyűjthetik azokat és így ez a kéretlen reklámok forrása lehet. Ezért lehet némely weboldalon azt látni, hogy az e-mail cím mintha rosszul lenne megadva: a
[email protected] helyett glazser.bozso(at)level.hu jelenik meg, vagyis az @ jelet a nevével: "at"-el helyettesítik. Ha írni akarunk erre a címre, akkor persze a
[email protected] címet kell használnunk a levelező programunkban. Levelező programunkban és vírusvédelmi szoftvereinkben mindig állítsuk be a spam, vagyis a levélszemét szűrését. Ezek a szoftverek nagyrészben kiszűrik a kéretlen reklámokat és a levélszemét mappába rakják. Sajnos néha nekünk fontos levél is 25
7
belekerülhet, így néha át kell néznünk a mappa tartalmát és véglegesen törölni kell a tényleges levélszemetet. A legtöbb levelező programban van lehetőség tiltólistákat, szabályokat is felállítani a levélszemét szűrésre. Ilyen például a bizonyos címről jövők, vagy a bizonyos nevet, szót tartalmazó levelek szűrése. Sajnos az üzleti élet sötét oldalán naponta egyre újabb módszereket eszelnek ki a pénzéhes, etikátlan cégek és emberek a bevételük növelésére, ezért a legfontosabb az, hogy körültekintően böngésszünk és levelezzünk! Online forráskritikai alapismeretek
Információ hitelesség és felhasználhatóság Napjainkban az információ szerzés egyik kiemelt forrása az internet, ezért gyakran felmerül egy kérdés: mennyire számíthatunk az interneten található tartalmak hitelességére? Eset: Manapság legtöbbször már nem az a kérdés, hogy egy információ "fent van-e" az interneten, hanem az, hogy megtaláljuk-e? Ha pl.: beírjuk egy keresőbe a "belső égésű motor" kifejezést, kb. 55.000 db találat jelenik meg, pedig még nem is angolul írtuk be. Akkor egyébként 8.500.000 db találat jelenik meg. Ez kezelhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy minél pontosabb kereső kifejezést adjunk meg, amivel kezelhető méretűre szűkítjük a találati listát, mert ha kitartók vagyunk, akkor is maximum az első 50-100 dbot fogjuk csak átnézni. Ha viszont megtaláltuk, még mindig két dolgunk van: el kell döntenünk, hogy az információ hiteles-e, tudnunk kell, hogy a megtalált információval mit tehetünk. A nyomtatott és audio-vizuális média használatakor egyébként a fenti kérdés ugyanúgy releváns, megtalálhatóak a tudományos igényű, korrekten alátámasztott információk, de megtalálhatók az enyhén szólva is viccesen komolytalan könyvek, újságok, filmek, ahogy szokták mondani: a cserebogarak halhatatlanságáról. Ha leülünk egy internet eléréssel rendelkező számítógéphez, elsőre úgy tűnhet, hogy a világ legtermészetesebb, legkönnyebb dolga az internet segítségével információt szerezni, tanulni. Ha belemélyedünk egy konkrét téma vizsgálatába rájövünk, hogy egy keresés eredményére 26
megjelenő oldalak minimum a fele "szemét", amit néha igen nehezen lehet elválasztani a szakmailag hiteles tartalmaktól. Az első probléma az, hogy a kereső kifejezésekre, kulcsszavakra megjelenő tartalmak legalább kétharmada nem a mi általunk valóban keresett tartalomra vonatkozik, csak a kereső szavak egy része egyezik, ezért jelenik meg a találati listában. A második probléma az, hogy a keresőkifejezésünkre megjelenő találati lista elején található tartalmak nagy része a keresőszavakra megjelenő fizetett hirdetésekből, reklámokból áll, amelyek döntő többsége szintén nem releváns, ha mégis, nem feltétlenül akarunk azonnal fizetni érte (pl.: azért, mert hátha ingyen is hozzá lehet férni az információhoz, tartalomhoz). Ha megtaláltuk a keresett információt, tartalmat, akkor jön a legnehezebb rész: el kell döntenünk, hogy az információ hiteles-e! A tartalmak keresésekor és annak felhasználásakor is különösen nagy probléma a plágium. A Magyar Értelmező Szótár szerint a "plágium: szellemi tolvajlás, más művének közlése saját név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználása a szerzőre való hivatkozás nélkül". Sokszor előfordul, hogy kereséskor már eleve egy plagizált tartalmat találunk, de az is sokakkal előfordul, hogy az interneten talált tartalmakat a jó öreg "cut/copy, paste", vagyis "kivág/másol, beilleszt" "technológiával sajátjaként tünteti fel. Egyik sem helyes magatartás, tartózkodjunk tőle! Javaslat: Keresőkifejezéseinket minél pontosabban, minél szűkebb találatot feltételezve adjuk meg! Az előző példánknak megfelelően, ha következő kifejezést adjuk meg, csak 205 db találat jelenik meg: {"belső égésű Otto motor felépítése és működése" ábra tananyag}. Ez azt jelenti, hogy az "" közötti részt pontosan keressük, az ÁBRA és a TANANYAG kereső szavak pedig ÉS kapcsolatban vannak. Arra vigyázzunk, hogy a szűkítéssel ne legyen egyoldalú a találati lista, próbáljuk meg minél több oldalról megközelíteni a kívánt témát. Használjunk kereső operátorokat, vagy pl.: a Google [http://www.google.hu/advanced_search], Bing [http://onlinehelp.microsoft.com/enus/bing/ff808438.aspx] stb. speciális keresés funkcióját, ahol megadhatjuk a pl.: o "a szavak mindegyékét": ez a szavak között ÉS kapcsolatot alkalmaz, o "a szavak bármelyikét": ez a szavak között VAGY kapcsolatot alkalmaz, o "ne tartalmazza a szavakat": azokat a szavakat, amiket el akarunk kerülni a találati lista szűkítésekor, o "pontosan ezeket a szavakat", vagy az ""-et használva: pontos kifejezésre kereshetünk, o nyelv szerint, o régió szerint, o időpont szerint.
27
A legfontosabb szempont az alapvető kritikai hozzáállás: az információ hitelességét MINDIG ellenőrizni kell, függetlenül az offline - online voltuktól és a publikálótól. A vizsgálatunkkor a következő szempontokat vegyük figyelembe: o a legkorrektebb tartalmak általában a hivatalos, az állami, a neves kiadók - cégek, vagy könyvtárak által működtetett oldalak pl.: Magyar elektronikus Könyvtár [http://mek.oszk.hu] vagy a magyarorszag.hu Kormányzati Portál ingyenes jogszabálykeresője [https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso/], o a nyomtatásban megjelent médiumok online változataiban általában megbízhatunk, o a szakmailag neves (mértékadó szakemberek által fémjelzett, vagy azok által szakmailag lektorált, támogatott) oldalak, tartalmak mindig hitelesebbek, mint a névtelen, vagy a semmitmondó álnév mögé bújt ismeretlenek anyagai, o a Web 2.0 korában a közösségi tartalomfejlesztés nagy kihívást jelent ebben a témában, mert a tartalmak nagyszámú felhasználó által előállított sok-sok apró ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen tartalom morzsákból állnak össze - ebben az esetben a nagyon nagyszámú, a téma iránt azonos érdeklődésű felhasználó által "ellenőrzött", értékelt közösségi tartalmakban általában megbízhatunk, lásd pl.: Wikipédia, ez előbb-utóbb kidobja magából a selejtet, o a szubjektív tartalmakkal (pl.: blogok, jegyzetek, interjúk) azonban vigyáznunk kell, ezek tartalmát csak a cikkekhez (posztokhoz) írt válaszok figyelembevételével értékeljük, o a tematikus keresők linkgyűjteményeit használhatjuk, de legyen a fejünkben, hogy ez nem egy téma teljes lefedését hivatott reprezentálni, hanem csak a szerkesztő és a beküldők nem reprezentatív gyűjtőmunkájaként jött létre, o figyeljük az oldalak minősítését, díjait is, ez is lehet egyfajta garancia, o mindig nézzük meg a tartalmak forrásmegjelölését, ellenőrizzük is, és a saját anyagainkkal mi is készítsük el, o és persze nem utolsó sorban legyünk biztosak saját tárgyi tudásunkban és hagyatkozzunk arra a döntésünkben. Soha ne plagizáljunk! Önmagunk és a világ felé is jobb, értékesebb, vállalhatóbb, ha a saját eredeti gondolataink megfogalmazásakor a megtalált tartalmakra csak hivatkozunk felhasználásukkor. Próbáljuk ki az MTA SZTAKI plágium keresőjét [http://kopi.sztaki.hu/], de kipróbálhatunk külföldi oldalakat is, pl.: a 3 Millió felhasználó által ellenőrzött Grammarly & Plagiarism Checker [http://www.grammarly.com/?q=plagiarism&gclid=CK7jua_ZxLYCFU5e3god0nQAXQ], vagy a PlLAGIUM.COM [http://www.plagium.com] oldalát. Fontos tudnunk, hogy az interneten található tartalmak alapvetően szerzői jog által védettek, tehát a megnézésen kívül legálisan semmit sem tehetünk velük. Van egy szerzői jogi megoldás viszont, az ún. Creative Commons [http://creativecommons.org/licenses/, http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/hu/] jogfelhasználási gyakorlat, amely kategóriákba rendezve különböző lehetőségeket biztosít a felhasználásra: o Nevezd meg! o Nevezd meg! - Így add tovább! o Nevezd meg! - Ne változtasd! o Nevezd meg! - Ne add el! 28
o Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! o Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!
29