TERMÉSZETISMERET. (Kémia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

TERMÉSZETISMERET (Kémia)

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 6. osztálya számára

6.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Oldatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Részecskék mozgása – diffúzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Színes kémia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Talajvizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. „Konyhakémia” I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. „Konyhakémia” II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Színváltó italok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Kalcium-karbonát előállítása és vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Varázslatos üveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Keményítő előállítása és vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Színes lángok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Kémiai detektívek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szerzők: Materné Mestyán Ildikó és Tóthné Zachár Gyöngyi Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Természetismeret Kémia – 6. osztály

A kísérlet leírása

1. OLDATOK

Emlékeztető, gondolatébresztő

Az oldatok összetett anyagok, oldószerből és oldott anyagból állnak. Oldódás során az anyagok részecskéi hőmozgásuk következtében ke-

verednek egymással, részecskéik szabad szemmel nem láthatók. Az oldatokban az oldószer van jelen nagyobb mennyiségben, halmaz-

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Úszik, vagy elsüllyed? Készíts telített konyhasó oldatot! Mérj ki főzőpohárba 50 cm3 desztillált vizet és keverj el benne 18 g konyhasót! A másik főzőpohárba 50 cm3 csapvizet tölts. Mindegyik főzőpohárba tegyél bele egy tojást! Mit figyelsz meg? Vedd ki a tojásokat és cseppents a sóoldatba kék színező anyagból, a csapvízbe a pirosból! Ezután a telített sóoldatra óvatosan rétegezd rá a csapvizet cseppentő vagy kihúzott végű üvegcső segítségével! Tapasztalataidat rögzítsd a feladatlapon. Jód oldódása

2. Színes oldatok Készíts elő 4 db tiszta kémcsövet! Mindegyikbe tölts 8 cm3

állapota folyékony, az oldószer/oldott anyag lehet szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú is.

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• 250 cm 3-e s főzőpohá r, 5 db • kémcsöv ek, 15 db • veg yszer es k a n á l • kihúzott vég ű üvegcső , va g y cseppentő, (e • 100 cm 3-e setleg pipetta) s mérőhenge r • benzin • etil-a lkoh ol • desztillá lt víz • kék és pir os színezék (esetleg ételfesték) • 2 db nyer s tojás • 10-10 g a felsorolt a n yagokból: ká lium -perma nga n át, nátrium-k lo rid, réz-szu lf át, ka lcium-ka rbonát • vasresze lék • jód • ká lium-n itrát

desztillált vizet! Tegyél az elsőbe vegyszeres kanál hegyével egy kálium-permanganát kristályt, a másodikba kettőt, és így tovább. Próbálj azonos méretű kristályokat választani! Mit tapasztalsz?

3. Oldódik? Miben oldódik? Tölts 6 kémcsőbe 8 cm3 desztillált vizet! Tegyél az egyes kémcsövekbe az alábbi anyagokból: konyhasó, káliumnitrát, réz-szulfát, kalcium-karbonát, vasreszelék és jód! Ezután két kémcsőbe tölts 8-8 cm3 etil-alkoholt és benzint. Tegyél ezekbe is egy-egy jódkristályt! Kálium-permanganát oldódása

4


Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi

FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Rajzold be az ábrába a tojások helyzetét a folyadékokban! A másik rajzot színezd ki az 1. kísérletben tapasztaltak alapján!

Egészítsd ki a hiányos mondatokat megfigyeléseiddel!

A tojás a sóoldatban

A sóoldat több

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , a csapvízben a pohár

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . anyagot tartalmaz, sűrűsége

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . helyezkedett el. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ezért a tojás benne

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amikor a színezett folyadékokat egymásra rétegeztük, a nagyobb sűrűségű, töményebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alul, a kisebb sűrűségű hígabb

.....................

2. Minél több kristályt szórtál azonos mennyiségű desztillált vízbe, az oldat színe annál sötétebb lett. Minél több az oldott anyag, az oldat annál töményebb. Színezd a kémcsöveket megfigyelésed alapján! Kálium permanganát kristályok növekvő mennyiségben

desztillált víz

desztillált víz

3. Az oldódás függ az oldószer és az oldandó anyag minőségétől is. Rögzítsd megfigyeléseidet az alábbi táblázatban: Használd az „oldódik” „nem oldódik”, „rosszul oldódik” kifejezéseket! Só

Kálium-nitrát

Réz-szulfát

Kalcium-karbonát

Vasreszelék

Jód

Víz Alkohol Benzin

4. Kösd össze a megfelelő anyagokat aszerint, hogy mi miben oldódhat fel! Oldószer benzin víz alkohol

Oldandó anyag cukor étolaj körömlakk vaj fűszerpaprika citromlé zsír

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 98-105. ISBSN963 18 3118

5



2. RÉSZECSKÉK MOZGÁSA – DIFFÚZIÓ


Az anyagok részecskéi folyamatosan mozognak, mozgásuk következtében keverednek egymással. Ez a diffúzió jelensége. A keveredés történhet gázok és oldott anyagok


1. Készíts zselatin oldatot: Számozz meg 5 kémcsövet. Mindegyikbe tegyél 1-1 g zselatint és önts rá 6 cm3 desztillált vizet. 70ºC-os vízfürdőn melegítsd forrásig, míg átlátszó folyadékot kapsz. Az 1. számú kémcsőbe még melegen tegyél 1 cm3 ezüst-nitrát oldatot, a 2. számúba 1 cm3 réz-szulfát oldatot. Ezután, mind az öt kémcsövet hűtsd hideg vízfürdőn, hogy a zselatin megdermedjen. A kihűlt zselatinhoz addj a következő anyagokból 1-1 cm3-t: 1 és 3: dikálium-dikromát, 2: tömény ammónia, 4: réz-szulfát, 5: jódos keményítő oldat. Figyeld meg 30 perc múlva a kémcsöveket. 2. Diffúzió oldatokban: tölts 3 főzőpohárba 200-200 cm3 deszDiffúzió oldatokban

6

részecskéi között is. Kísérleteinkben erre nézünk példákat. Megvizsgáljuk azt is, hogy a részecskék mérete befolyásolja-e a diffúzió sebességét.

tillált vizet! Az első két pohárba cseppents 3-3 csepp fenolftalein oldatot, ezután önts az elsőbe 1 cm3 ammónia oldatot, a másodikba 1 cm3 sósav oldatot. Az első pohárba dobj néhány citromsav kristályt, a másodikba egy nátrium-hidroxid pasztillát, a harmadikba néhány rézszulfát kristályt. 3. Gázok diffúziója: Gombostűvel illessz egy-egy vattacsomót a gumidugókhoz. Itasd át az egyiket tömény sósav oldattal, a másikat tömény ammónia oldattal. Illeszd a dugókat az állványba vízszintesen rögzített üvegcső két végébe és figyeld a változást!

Hozzávalók • a mmónia oldat (híg és tömény), • sósav old at (híg és tö mény), • 1 mol/dm 3 -es diká lium dikromát old a • 0,5 mol/d 3 t, m -es réz-sz ulfát oldat, • 0,5 mol/d 3 m -es ezüst -nitrát oldat, • fenolf ta le in oldat, • jódos kem ényítő oldat, • szilá rd ré z-sz • szilá rd nát ulfát (1-2 g), rium-hidrox id (1-2 g), • citromsa v (1-2 g), • zselatin (5 -10 g), • desztillá lt víz, • vastag, m indkét végén nyitott üvegcső , bele illő g u midugóva l • gombostű , va • kémcső 10 ttapa macs, db • 250 cm 3-e , s főzőpohá r 3 db, • 150 cm 3-e s fő • Bunsen ég zőpohá r 3 db, ő, vashá rom láb, • 10 cm 3-es mérőhenger, • dróthá ló hőterelő bet éttel



FELADATLAP


1. Az utolsó kísérletben (3.) tapasztalsz lehamarabb változást. Megfigyeléseiddel egészítsd ki a megkezdett mondatokat! A vonalak száma egyezik a hiányzó szavak betűinek számával.

Az átlátszó üvegcső belsejében kis idő alatt előbb vékony, majd egyre vastagodó jelzi a

színű füst

találkozását. A sósavas vattából hidrogén-klorid

az ammónium-hidroxidból ammónia

szabadul fel. Két anyag kölcsönhatásakor szilárd anyag

keletkezik, ezt jelzi a

,

keletkezése. A füst a(z)

vattapamacshoz közelebb alakul ki, mert részecskéi nagyobbak, lassab-

ban mozognak.

2. Folytasd a példák felsorolását a gázok diffúziójára: pl. valaki sok parfümöt fúj magára és tőle egy méterre is érezni lehet a parfüm illatát;

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Rögzítsd a 2. kísérlet tapasztalatait az alábbi táblázatban! 1. főzőpohár (ammóniás oldat)

2. főzőpohár (sósavas oldat)

3. főzőpohár (desztillált víz)

A folyadék színe kezdetben: A változás a kristályok beledobása után:

4. Az első kísérlet eredményére kell a legtovább várni. Fél óra elteltével és egy óra múlva látható a változás. A kis méretű ionok bediffundálnak a kocsonyás zselatinba, – ezt színváltozás jelzi – míg a nagy részecskéjű keményítőszemcsék kívül maradnak.

Rajzold be a kémcsövekbe a folyadékokat és jelöld a színváltozásokat!

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 86-92, ISBSN963 18 3118

7



3. SZÍNES KÉMIA


Az anyagokat tulajdonságaikról ismerhetjük fel. Kölcsönhatásaik során gyakran az összetételük, szerkezetük is megváltozik, új anyagok keletkeznek. Ezek a kémiai válto-

zások, kémiai reakciók. Kémiai reakciók során a kiindulási anyagok érzékszervekkel megállapítható tulajdonságai is megváltozhatnak. Más halmazállapotú, más színű



1. Fehér! Tölts meg két főzőpoharat vízzel. Tegyél az egyikbe egy vegyszeres kanálnyi keserűsót, a másikba ugyanennyi timsót. Ezután mindegyik pohárba önts 2 cm3 tömény ammónia oldatot! 2. Színes! Tölts egy nagyobb kémcsőbe 10 cm3 réz-szulfát oldatot, majd cseppentő segítségével adj hozzá a nátrium-hidroxid oldatból, míg változást nem tapasztalsz. Öntsd ki a felét egy másik kémcsőbe! a. Az egyik kémcsövet melegítsd Bunsen égő lángján óvatosan. b. A másik kémcső tartalmát szűrd le. A szűrőpapíron maradó szilárd anyagot öblítsd le egy kis desztillált vízzel, majd egy tiszta kémcsőbe téve a lemosott

anyagot, adj hozzá 3 cm3 tömény sósavat. 3. Kémiai kaméleon! Tölts meg egy főzőpoharat 200 cm3 vízzel, és oldj fel benne egy kálium-permanganát kristályt. Ebből csepegtess 5-10 cseppet egy nagyobb talpas lombikba és hígítsd fel. Foly t onos keverés mellett csepegtess hozzá 10-12 csepp szőlőcukor oldatot. Mérj ki 10 cm3 nátriumhidroxid oldatot. Öntsd a lombikba és figyeld

Színes! Réz-szulfát és nátrium-hidroxid reakciója

8

anyagok jöhetnek létre a kiindulási anyagokból. Erre nézünk néhány példát.

• tömény a mm • tömény só ónia oldat sav oldat • timsó, • ká lium-p erma nga ná t (kristályos) • keserűsó • híg szőlő cuko • 0,1 mol/d 3 r oldat m réz-szulf át old • 2 mol/dm 3 nátrium- hid at roxid oldat • desztillá lt víz • veg yszer es k a n á l • kémcső 5 db • tölcsér, sz űrőpapír • Bunsen é gő • kémcsőfo gó • 10 cm 3-e s mérőhenge r • 250 cm 3 -es főzőpoh á r 3 db

a változást! Mérd az egyes fázisok közt eltelt időt!



FELADATLAP


1. Rajzold a főzőpoharakba a megfigyelt változásokat!

2. Jegyezd a pontozott vonalakra a tapasztalt színváltozásokat!

A nátrium-hidroxid hatására a világoskék oldat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű lett.

Melegítve a kémcső tartalmát, az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szűrőpapíron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű szilárd anyag maradt. Erre öntve a tömény sósavat az oldat színe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lett.

Mindegyik esetben olyan kémiai változás történt, melyben a kiindulási anyag, a rézszulfátban található réz különböző vegyületei jöttek létre. A réz különböző anyagokkal más-más színű vegyületet alkot.

3. Jegyezd le a 3. kísérletben tapasztalt megfigyeléseidet! Írd a pontozott vonalakra a megfigyelt színeket, és azt, hogy meddig volt látható. Keveréssel gyorsíthatod a változásokat!

Halványlila szín . . . . . . . . . . . . . . . másodpercig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szín . . . . . . . . . . . . . . . másodpercig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szín . . . . . . . . . . . . . . . másodpercig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szín . . . . . . . . . . . . . . . másodpercig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szín . . . . . . . . . . . . . . . másodpercig

Felhasznált irodalom: Janice Van Cleave: Kémia 101 könnyű és látványos kísérlet a kémia játékos tanulásához Springer Hungarica Kiadó 1995 ISBN963 8455 62 4 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/a-vas-elofordulasa-a-vas-es-az-acel-gyartasa/a-vas-iiionok-vizes-oldatanak-reakcioi ez a vasról szól, de ebben a feladatban nincs vas letöltve: 2014. április 25. http://users.atw.hu/laborom/kiserletek.htm#a1 letöltve: 2014. április 25.

9



4. TALAJVIZSGÁLATOK


A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege. Minőségét meghatározza a szerkezete, vízmegkötő, és megtartó képessége, humusztartalma. A humusz a lebomló


1. Víz és szerves anyag kimutatása: tegyél kémcsőbe egy kanálnyit a kiválasztott talajmintából és hevítsd óvatosan. Figyeld a változást, majd folytasd a melegítést. 2. Állítsd a szűrőállványba a tölcséreket, amikbe egy vattacsomóra 50-50 g talajmintát mértél ki a hozott talajfajtákból. Mindegyik tölcsér alá tegyél egy főzőpoharat. Önts mindegyikre 50 cm3 vizet. Figyeld, mikor jelenik meg az első vízcsepp. 30 perc elteltével mérd meg a főzőpohárba csepegett vizet! 3. A talajban lévő levegő kimutatása: főzőpohárban levő vízbe dobj egy száraz talajdarabkát! 4. Mésztartalom kimutatása: csepegtess kristályosító csészéMi történik a talajba kerülő szennyezett vízzel?

10

szerves anyagokból keletkezik. A talaj szervetlen anyagainak egy része a növények számára fontos tápanyagként szolgál. Az emberi tevékenység következtében sok-

ben lévő talajmintára híg sósavat! 5. Szennyezőanyag megkötés: Állíts össze egy állványt szűrőkarikával és tölcsérrel. Vattacsomóra helyezz a talajmintából és önts rá tintával színezett vizet! 6. Olajszennyezés hatása: Az előbbi szűrőállványba, egy újabb tölcsérbe és vattacsomóra helyezz talajmintát és önts rá olajat. Egy perc elteltével önts az olajos mintára 20 cm3 vizet! 7. Nitrát- és vastartalom kimutatása: tegyél egy kémcsőbe 2 cm vastag talajmintát, töltsd fel desztillált vízzel ¾ részéig. Alaposan rázd össze 10 percig, majd szűrd le. A szűrletből tégy két kémcsőbe 2-2 cm3-t. Az első kémcsőbe 2 cm3 nitrát reagenst, a másodikba 2 cm3 ammónium-

féle szennyező anyag kerül bele. Hogyan mutathatók ki ezek az anyagok? Vizsgáljuk meg a tulajdonságait!

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• szá ra z ta lajmintá k k ülönböző helyek ről (rét, kon yhaker t, stb.) • 5%-os a m mónium-ro da nid oldat • 0,1mol/d 3 m -es sósav oldat • nitrát-re agens, (0,01g a nilin 100 ml tömén y kénsavba n oldva , 1 ml h idegen telíte tt ká lium-k lori dda l kever v • desztillá e) lt víz • olaj • tinta • kémcsöv ek 5 db • kémcsőfo gó • Bunsen é gő • 250 cm 3-e s főzőpoha ra k 4 db • tölcsér, sz űrőá llvá ny, sz űrőka rikáva l, (4 -4 db) • kristá lyo sító csésze • vatta • cseppentő

rodanidot tegyél.

)



FELADATLAP


1. Rögzítsd tapasztalataidat! Hevítés hatására a kémcső falán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . jelentek meg, további hevítésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keletkezett. 2. Melyik talajminta tartalmazta a legtöbb vizet? Írd a táblázatba a mért adatokat! TALAJMINTA: VÍZTARTALOM:

Melyik minta kötötte meg leginkább a vizet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Melyik legkevésbé? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Mit tapasztaltál a vízbe dobott talajmintán? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mit bizonyít a változás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A sósav hatására bekövetkező változás alapján állapítsd meg a vizsgált talajminta mésztartalmát!

Ha nem pezseg, a minta mésztartalma < 1%, Ha gyengén pezseg, a minta mésztartalma 1-3%, Ha a pezsgés erőteljes, a minta mésztartalma 3-5%,

Ha a pezsgés állandó, a minta mésztartalma > 5%.

A vizsgált minta mésztartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .%

5. Milyen színű lett a szűrlet az 5. és 6. kísérletben?

.......................................................................................................................

Mire következtetsz a tapasztalatodból, hogyan hat a talajra az olajszennyezés?

.......................................................................................................................

6. A nitrát reagens intenzív kék színváltozást mutat, ha a vizsgált oldat literenként 1 mg nitrátot tartalmaz. 0,1 mg/l nitrát tartalom esetén 2-3 perc múlva jelenik meg halványkék gyűrű az oldatban. Az ammónium- rodanid vörös színnel jelzi a vas jelenlétét.

Jelöld + jellel a táblázatban tapasztalataid alapján a vizsgált talajok vas- és nitrát tartalmát! TALAJMINTA: Vasat tartalmazott: Nitrátot tartalmazott:

Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva- Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged 1998. PP 85-88. ISBSN 963 697 189 7

11



5. „KONYHAKÉMIA” I.


Vajon mi történik a sütőben, amikor anya mazsolás muffint süt? Egy sor kémiai folyamat játszódik le, gáz keletkezik, ami „felfújja” a

tésztát, könnyűvé teszi. A mazsola megduzzad a sütés végére, mert a tésztában lévő nedvesség egy részét „felszívja”. Modellezzük és


1. Csupasz tojás: Kristályosító csészében olvassz meg paraffint (gyertyát). Tiszta, száraz tojásokat márts olvadt paraffinba úgy, hogy kb. a fele belemerüljön. Tölts főzőpohárba 20%-os ecetet és tedd bele a paraffinos tojásokat. Amikor teljesen feloldódik a tojás kemény héja az ecetben, akkor vedd ki óvatosan a tojásokat és öblítsd le. A tojások egyik felét most csak egy rugalmas hártya borítja. Tedd az egyik tojást desztillált vízbe, a másikat sós vízbe. 90 perc múlva nézd meg az eredményt.

2. ”Kígyótojás”: 50 g porcukrot keverj össze 10 g szódabikarbónával, majd etil-alkohollal nedvesítsd meg. Gyúrd össze és formálj belőle kis gömböket, szárítsd ki őket. Helyezd a száraz „kígyótojásokat” etil-alkohollal átnedvesített homokra egy porcelán tálban. Gyújts meg egy gyújtópálcát és érintsd a homokhoz. 3. „Habkígyó”: 10 cm3 tojásfehérje oldathoz keverj 1 púpozott kanál szódabikarbónát. Egy 20 cm3-es mérőhengerben 5 cm3 vízhez keverj 1 kanál citromsavat. Öntsd hozzá a tojásfehérjés oldatot!

Cukor+nátrium-hidrogén-karbonát fekete kígyó

12

magyarázzuk meg ezeket a folyamatokat!


• citromsa v 10 g • desztillá lt víz • 20%-os e cet • 96%-os et il-a lkohol • homok • konyhasó 10 g • pa ra ffin • porcukor 50 g • nyers tojá s 2 db • tojásfehér je oldat 10 cm 3 • szódabik a rbóna 15 g • g y ufa , g y újtópá lca • porcelá n tá l • 250 cm 3-e s főzőpohá r 4 db • 20 cm 3-e s mérőhenge r • Bunsen-é gő • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló



FELADATLAP


1. Rögzítsd tapasztalataidat! Melyik pohárban viselkedett úgy a tojás, mint a süteményben a mazsola?

.......................................................................................................................

Írd a pontozott vonalakra a dőlt betűs kifejezésekből azokat, amik igazzá teszik a mondatokat! töményebb; összezsugorodott; oldatba; desztillált; megduzzadt; sós Magyarázat: a tojás rugalmas héja a mazsoláéhoz hasonlóan a kis vízrészecskéket átengedi. A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vízből beáramlottak a vízrészecskék a tojásba, ezért az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vízben a tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mert belőle a víz a töményebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

távozott. Ez a jelenség az élő szervezetekben is megfigyelhető ozmózis, melynek során egy félig áteresztő hártyán keresztül a hígabb oldatokból a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldat felé áramlanak az anyagok.

2. Mi történt a „tojásokkal”? Rajzold az ábrába megfigyeléseidet! Egészítsd ki magyarázó szöveggel is az ábrát!

3. Ebben a kísérletben nem a magas hőmérséklet, hanem a citromsav hatására keletkezett a szódabikarbónából szén-dioxid gáz. Ez hozta létre a „habkígyót” Rajzold le a változást!

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 140. ISBSN963 18 3118 3 http://www.youtube.com/watch?v=zLfsnsytG94&feature=related letöltve: 2014. április 27. http://users.atw.hu/laborom/kiserletek.htm#a1 letöltve: 2014. április 27.

13



6. „KONYHAKÉMIA” II.


Gyakran nem is gondolnánk, hogy a konyhánk akár kémiai laboratórium is lehet! A sütés-főzés során kémiai változások történnek ételeinkkel, takarítás, mosás mosoga-


1. Iható vas: tölts a kémcsövekbe mindegyik gyümölcsléből néhány cm3-t, majd cseppents hozzájuk egyenként az

ammónium-rodanid oldatból! Az ammónium-rodanid a vassal jellegzetes vörös színű anyagot képez. Melyik gyümölcslé vörösödik meg? 2. Bomlás burgonyával: tölts egy főzőpohárba 100 cm3 hidrogénperoxidot, tegyél bele egy szelet Hidrogén-peroxid és burgonya

14

tás során vegyszerekkel távolítjuk el a szennyeződéseket. A háztartásunkban található anyagok között néhány veszélyes vegyszer is akad, de ártalmatlan anyagokkal is idéz-

burgonyát! Milyen változást tapasztalsz? 3. Halványuló szín – eltűnő szín: tegyél annyi kémcsőbe ételfestékkel színezett vizet, ahányféle fehérítőd van! Mindegyik kémcsőbe csepegtess a fehérítő oldatokból, amíg változást nem tapasztalsz! Ezután a már színtelen oldatokhoz cseppents ismét ételszínezékkel festett vizet! 4. Vulkán kétféleképpen: Készíts elő két Erlenmeyer lombikot, az egyikbe tégy két kanál szódabikarbónát, a másikba tölts 200 cm3 kólát, vagy szénsavas üdítőt. A szódabikarbónára önts 100 cm3 ecetet és figyeld a változást. A kólához

hetünk elő akár „vulkánkitörést” is. Sorolj fel néhány ismert konyhai vegyszert!

Hozzávalók (eszközök, anyagok • 100%-os g y ümölcslev ek: a na nász, sz őlő, a lma , á fo • 5%-os a m nya mónium-ro d a n id oldat • nyers burg onya • tömény h idrogén-per oxid oldat • há zta rtá si fehérítők : Hy po, Domestos, F lóraszept, k lórmész • ételfesték • szódabik a rbóna • kóla , 20% -os ételecet • konyhasó , (pezsgőtab letta) • desztillá lt víz • kémcső 10 db • 250 cm 3-e s főzőpohá r 2 db • Erlenmey er lombik 2 db • cseppentő • veg yszer es k a n á l

keverj két kanál konyhasót, (vagy dobj bele egy fél pezsgőtablettát).

)



FELADATLAP


1. Jelöld a kémcsövekben színezéssel, melyik gyümölcslé tartalmazott vasat! Írd a kémcsövek alá a tartalmukat!

.....................

.....................

.....................

.....................

Tudod-e, melyik betegség származik a vas hiányából a szervezetben?

.......................................................................................................................

2. Rajzold az ábrába a megfigyelt változást!

3. Mi történt a 3. kísérletben a színezett vízzel?

...................................................................

Hány cseppre volt szükség az egyes fehérítő szerekből a változás megjelenéséhez?

Hypo:

..................

Domestos:

..................

Flóraszept: . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mit tapasztaltál, amikor a színtelen oldatokhoz ismét színezett vizet csepegtettél?

.......................................................................................................................

4. Rajzold le a „vulkánokat”! Az egyik vulkán kialakulását a szén-dioxid gáz keletkezése okozta, a másik „kitörést” a szén-dioxid hirtelen távozása az oldatból. Szerinted mi lehet a szénsavas üdítők buborékaiban?

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Janice Van Cleave: Kémia 101 könnyű és látványos kísérlet a kémia játékos tanulásához pp:106, pp134, pp98, pp88. Springer Hungarica Kiadó 1995 ISBN963 8455 62 4

15



7. SZÍNVÁLTÓ ITALOK


A kémia olyan változásokat vizsgál, amelynek során az anyagokat felépítő részecskék szerkezete megváltozik, és új anyag keletkezik. Ezeket kémiai változásoknak


1. 250 cm3-es főzőpohárba öntsünk kb. 25 cm3 0,1 mol/dm3 koncentrációjú ezüst-nitrát-oldatot és 75 cm3 desztillált vizet! Keverd meg üvegbottal az oldatot! Az ezüst-nitrát-oldatba öntsd a következő oldatokat a megadott sorrendben: • nátrium-karbonát-oldat, • nátrium-hidroxid-oldat • nátrium-klorid-oldat, • tömény ammóniaoldat, • nátrium-bromid-oldat, • nátrium-tioszulfát-oldat, • nátrium-jodid-oldat.

Reggeli italok készítése

16

nevezzük. A kémiai változások igen sokfélék lehetnek. Gyakran fényjelenséggel vagy színváltozással járnak. Vannak reakciók, amelyekben csak szilárd anyagok vesz-

A sorrend azért fontos, mert mindig az előállított vegyületet kell tovább vinni, ami a következő reakció kiindulási vegyülete. Egymás után óvatosan, a változás bekövetkeztéig kell öntögetni apránként a főzőpohárba a soron következő reagenst! Közben lassan kevergesd! A kapott reakciókat szép színváltozások követik, és ezek a színek mindig emlékeztetnek valamilyen reggeli italra. Pl.: tejeskávé, karamell, tej, madártej.

nek részt, de számos reakció csak vizes oldatban játszódik le. Most vizes közegben lejátszódó és színváltozással járó kölcsönhatásokra nézünk néhány példát.


• 1 db 250 cm 3 -es főzőpoh ár • 10 cm 3-e s mérőhenge r • üvegbot • 0,1 mol/d 3 m koncentr ációjú ezüst-nitrá t• 0,5 mol/d 3 oldat m koncentr ációjú nátrium-ka rb • 0,5 mol/d 3 onát-oldat m koncentr ációjú nátrium-hid roxid-oldat • 0,5 mol/d 3 m koncentr ációjú nátrium-k lo rid-oldat • tömény a mm • 0,5 mol/d 3 óniaoldat m koncentr ációjú nátium-bro mid-oldat • 0,5 mol/d 3 m koncentr ációjú nátrium-tio szulfát-olda t • 0,5 mol/d 3 m koncentr ációjú nátrium-jod id-oldat

)

Készítette: Materné Mestyán Ildikó


FELADATLAP


1. Milyen reggeli italra emlékeztetnek az oldatok összeöntése során tapasztalt színváltozások? Válassz a felsoroltak közül és írd ezeket a színváltozások mellé a pontozott vonalra! (madártej, vaníliás reggeli tejital, víz, karamell, tejeskávé, tej)

ezüst-nitrát +nátrium-karbonát:

......................................

+nátrium-hidroxid:

......................................

+nátrium-klorid:

......................................

+tömény ammóniaoldat:

......................................

+nátrium-bromid:

......................................

+nátrium-tioszulfát:

......................................

+nátrium-jodid:

......................................

2. Válogasd szét az anyagokat, a tulajdonságokat, a változásokat! Írd a kisbetűket a megfelelő helyre!

a.) levegő, b.) forró, c.) égés, d.) olvadás, e.) vas,

f.) oldás, g.) színtelen, h.) folyékony, i.) víz

anyag: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

tulajdonság: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

változás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: ERDEY László (1951): Bevezetés a kémiai analízisbe első rész Minőségi kémiai analízis. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 62-64. DR. MURÁNYI Zoltán - OLDAL Vince: EKF Kémia Tanszék Kísérletezés http://nepszerukemia.elte.hu/kiserletek_2009apr23.pdf DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.85. ISBN 978 963 697 394 0

17



8. KALCIUM-KARBONÁT ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA


A kalcium-karbonát többféle változatban is megtalálható a Földön. Legismertebb közülük a hatalmas hegységeket alkotó mészkő. A mészkőhegyek barlangjaiban


1. Mérjél ki mérlegen 5 g CaCl2 alapanyagot, majd ehhez mérjél be kb. 10% felesleggel számolva Na 2CO3-ot! Mindkét vegyületet külön-külön oldd fel vízben, az oldatok melegítése közben, folyamatos keverés mellett! Az oldatok elkészítése után add az alapanyaghoz a lecsapószert folyamatos keverés mellett! A CaCO3-ot leválása után hagyd ülepedni, majd szűrd le! A szűréshez hajtogass szűrőpapírt és dekantálva végezd el a szűrést! A kapott szilárd anyagot a szűrőpapírral együtt tedd óraüvegre, majd itasd le száraz szűrőpapírral a nedvességet, és ezután vedd le a szűrőpapírt! Szárítsd meg az előállított anyagot!

kálcium-karbonát + víz + ecetsav + sósav, gyújtópálca

18

keletkező cseppkő és mésztufa is kalcium-karbonát. Kristályos változata a kalcit és a márvány. Az élő természetben is sokféle változatban van jelen: a kagylóhéj, a csigaház, a

2. Készíts elő a kémcsőállványba 3 kémcsövet! Mindegyikbe tegyél néhány mészkődarabot. Az első kémcsőbe önts kevés vizet, a második kémcsőbe kevés ecetsavat, a harmadik kémcsőbe kevés sósavat! Ahol pezsgést tapasztalsz, közelíts a kémcső szájához égő gyújtópálcával! 3. Azonosítsd az óraüvegeken található fehér anyagokat! a. Készíts elő a kémcsőállványba két kémcsövet! Tegyél egy keveset mindegyik anyagból a kémcsövekbe! Önts mindegyikre 1-2 cm3 vizet, majd óvatosan rázogasd a kémcsöveket! Mit tapasztalsz? b. Az óraüvegen maradt anyagokra csepegtesd kevés sósavat! Mit tapasztalsz?

korallok váza, a madarak tojásának héja is főként kalcium-karbonát. A kréta szétmorzsolható, fehér mészkő, amely kisméretű ősállatkák szilárd vázának maradványa.


• borszesz égő • g y újtópá lca • 1 db 50 m l-es • 1 db 150 m főzőpohá r l-es főzőpoh ár • 1 db redő s szűrőpapír • 1 db üveg tölcsér • Bunsen á llvá ny • szűrőka ri ka • kémcsőá llvá ny • 5 db kém cső • szemcsep pentő • szűrőpap ír • 3 db óraü veg • 2 cm 3 ecet sav • 3-4 cm 3 só sav • mészkőd a rabok • 1. óraüve gen: 2 ka ná l konyhasó • 2. óraüve gen: 2 ka ná l mészkőpor (lehet a z 1. kísérle tben előá llított)

)



FELADATLAP


1. Egészítsd ki a mondatokat a kísérlet során tapasztaltak alapján!

A kalcium-klorid és nátrium-karbonát oldatokat melegíteni kellett, mert mindkét anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódott vízben. A két oldat összeöntése során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű anyag keletkezett, amely vízben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódik. A keletkezett anyag neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A dekantálva történő szűrés azt jelenti, hogy

....................................................................

...................................................

A szűréshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szűrőpapírt használtunk, hogy gyorsabb legyen a szűrés művelete.

2. Karikázd be a megfelelő kisbetűt! Melyik esetben tapasztaltál pezsgést? a.) mészkő+víz b.) mészkő+ecetsav c.) mészkő+sósav A keletkező gáz az égést a.) táplálja b.) nem táplálja 3. Írjuk le egyszerűen, szavakkal a változásokat! Egészítsd ki a folyamatokat!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . + ecetsav = kalcium-acetát + víz + . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . + sósav = kalcium-klorid+ . . . . . . . . . . . . . . . . . + . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Mit tapasztaltál az azonosításra szolgáló kísérletek során?

1. anyag+víz: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. anyag+víz: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. anyag+sósav: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. anyag+sósav: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egészítsd ki a mondatokat az anyagok nevével: konyhasó, mészkő!

Az első anyag a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mert vízben oldódott és sósav hatására nem történt változás.

A második anyag a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mert vízben nem oldódott és sósav hatására pezsgést tapasztaltunk.

Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.118. ISBN 978 963 697 394 0 Kecskés Andrásné-Rozgonyi Jánosné-Kiss Zsuzsanna: Kémia 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2001. p.108. ISBN 963 19 1543 3 RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 420-424. ISBN 963 18 31183

19



9. VARÁZSLATOS ÜVEG


Az üveg története valószínűleg az őskorra nyúlik vissza: az ősember használta a természetben megtalálható vulkáni üveget, az obszidiánt. A mesterséges üveg feltalálása kb. hét évezreddel ezelőtt történt. Az üveggyártás alapanyaga a tisz-


1. Bunsen-égő lángjába tartva hevítsd vörös izzásig az üvegcsövet, majd a forró üvegcsövet dobd hideg vízbe! Ezután a kvarcüveget is a Bunsen-égő lángjába tartva hevítsd vörös izzásig, majd tedd a hideg vízbe! Figyeld meg, mi történt az első és a második esetben! 2. Készíts a kémcsőállványba 3 kémcsövet! Tegyél mindegyikbe összetört üvegdarabokat! Az első kémcsőbe önts 1-2 ml vizet, a másodikba 1-2 ml sósavat, a harma-

Gyújtópálca vízüvegbe áztatva

Vízüvegben áztatott gyújtópálca lángba tartása

20

ta kvarchomok, belőle jön létre a kvarcüveg. A mindennapi életben azonban sokféle üveget használunk. Tulajdonságaik - használatuknak megfelelően- kismértékben eltérhetnek, amit az üveggyártás során különböző adalékanyagok haszná-

dikba 1-2 ml nátrium-hidroxidoldatot. Mit tapasztalsz? 3. a. Töltsd a főzőpoharat kb. 3/4 részéig a 10%-os vízüveg oldattal! Áztasd benne az éghető anyagot (pl. gyújtópálcát) 10-15 percig! b. A vízüvegoldattal átitatott anyagot tedd az óraüvegre és szárítsd meg! c. Az így átitatott anyagot tartsd a Bunsen-égő lángjába! Mit tapasztaltál?

latával érnek el. Az üveg hevítésekor fokozatosan lágyul meg, nincs meghatározott olvadáspontja. Az üvegek törékenyek, de kémiailag ellenálló anyagok.


• csipesz • 2 db nag y obb főzőpoh á r va g y kisebb üveg k • 1 db 150 m ád l-es főzőpoh ár • 1 db óraü veg • Bunsen-é gő • kémcsőá llvá ny • 3 db kém cső • üvegcső, kva rcüveg • összetört üvegda rabo k • éghető a n yag, pl.: g y ú jtópá lca • 1-2 ml só sav • 1-2 ml ná trium-hidro xidoldat • hideg víz • 80-100 m l-es 10 töme g %-os vízüvegolda t

)



FELADATLAP


1. Jegyezd le tapasztalataidat!

Az üvegcső a hideg vízben

......................................................................................

A kvarcüveg a hideg vízben

......................................................................................

A jelenség oka: A kvarcüveg melegítés hatására sokkal kevésbé tágul ki, mint az üvegcső. Ezért izzó állapotban a hideg vízbe mártható anélkül, hogy megrepedne. Ezért azokat az üvegedényeket, melyekben forralni vagy olvasztani szoktak, kvarcüvegből állítják elő.

2. Mi történt az üveggel

víz hatására?

...............................................................................................

sósav hatására?

...............................................................................................

nátrium-hidroxid-oldat hatására?

.............................................................................

3. Mit tapasztaltál, amikor a vízüveggel átitatott pálcát a lángba tartottad?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Kösd össze a különböző üvegtípusokat, különleges üvegeket felhasználásukkal!

ólomüveg

híradástechnikai eszközökben használják

biztonsági üveg

optikai üveg

autók ablakainak készítése

üveggyapot

poharak, vázák készítése

üvegkerámiák

vízüveg

fotokróm üveg

hő- és hangszigetelésre használják

szemüveglencsék készítése űrrepülők felszínét borítják fa korhadásának késleltetése

Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. pp.131-135.ISBN 978 963 697 394 0 RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 401-402. ISBN 963 18 8512 7

21



10. KEMÉNYÍTŐ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA


A zöld növények a fotoszintézis során szőlőcukrot (glükózt) állítanak elő. A keményítő óriásmolekuláját kis szőlőcukor-molekulák sokasága építi fel. A keményítő tartalék táp-

anyag, a növények magjában, gumójában halmozódik fel, ezért találunk a krumpliban, búzaszemben és más gabonafélékben, kukoricában, rizsben keményítőt. Az emberi és


1. Hámozz meg egy krumplit és reszeld le, majd a reszeléket egy mozsárban dörzsöld el 20 cm3 vízzel. Gézen keresztül öntsd az oldatot egy kristályosító csészébe. Várd meg, míg leülepedik a keményítő. Öntsd le róla a vizet, és a keményítőt szűrőpapírok között szárítsuk meg. 2. Tegyél egy kanál keményítőt kémcsőbe, és önts rá kb. 5 cm3 vizet. Rázogatással próbáld feloldani a keményítőt! Lassan melegítsd az oldatot, majd forrald fel! Hagyd kihűlni! 3. Készíts elő óraüvegekre a következő anyagokból 1-1 kanállal: liszt, vanília ízű pudingpor, szá-

raz tészta. Cseppents a 2. kísérlet végén lehűlt kémcsőbe, illetve az óraüvegekre elhelyezett anyagokra néhány csepp jódtinktúrát! Figyeld meg a színváltozást! 4. Helyezz vasháromlábra agyagos dróthálót. Önts egy nagyobb főzőpohárba kb. 150 ml vizet és kezdd el melegíteni. Egy másik főzőpohárban keverj el fél dl vízben három kanál lisztet, és öntsd a kb. 60°C-ra felmelegedett vízhez. Folyamatos keverés közben addig főzd, amíg be nem sűrűsödik, és opálossá nem válik. Fejezd be a melegítést és hagyd langyosra hűlni. Próbálj meg összeragasztani vele néhány papírdarabot.

Lugol-oldat cseppentése burgonyára és keményítő porra

22

állati szervezetben pedig a májban raktározódik ehhez hasonló anyag (glikogén).


• kés, kony ha i reszelő • 1 db 300 ml-es főzőp ohá r • 1 db 150 m l-es főzőpoh ár • 1 db krist á lyosító csé sze • 3 db óraü veg • borszesz égőégő • kémcsőá llvá ny • 1 db kém cső • kémcsőfo gó • dörzsmo zsá r • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • géz, szűrő papír, papír da rabok • üvegbot • szemcsep pentő • 1 krumpli • 2-3 cm 3 jó dtinktúra • kb. 250 m l víz • 1-1 ka ná l liszt, va níliá s puding por, szá ra z tészta



FELADATLAP


1. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a keményítő? Válaszolj megfigyeléseid alapján!

Színe:

................................... ...............................

Halmazállapota:

..................................................................

Oldódása hideg vízben: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . meleg vízben: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kimutatása: a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színe barnáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -re változik

2. Milyen színváltozást figyeltél meg a következő anyagok esetében?

liszt:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

vaníliás pudingpor:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

száraz tészta:

......................................................................................................................

3. A 4. kísérletben előállított ragasztó anyag a csiriz.

Egészítsd ki a szöveget a következő szavakkal!

sűrítésére, keményítő, ruhák, ragacsos, étkezési keményítő

A lisztben levő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a víz hatására megduzzad és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . gél keletkezik belőle. Hasonló okokból használják a keményítőt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keményítésére.

Az élelmiszerboltok polcain látható . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a főzelékek és levesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szolgál.

Felhasznált irodalom: Kecskés Andrásné-Rozgonyi Jánosné-Kiss Zsuzsanna: Kémia 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2001. p.161. ISBN 963 19 1543 3 DR Kisfaludi Andrea: Kémia a szakiskolák számára Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000. p.98.,99. ISBN 963 19 1593 X

23



11. SZÍNES LÁNGOK


A lángfestés egy érdekes kémiai jelenség. Bizonyos fémek (illetve vegyületeik) a lángot jellemző színűre festik. Ezt a jelenséget használják fel a tűzijátékoknál is. A különböző pirotechnikai keverékekbe meg-

felelő fémvegyületet keverve szép, színes lánghatások érhetők el. Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzi játék! Eleinte csak az egyházi személyek tiszteletére tartottak tűzijátékot! A feljegyzések

2. „Parázsló írás”: A káliumnitrát-oldattal fess a szűrőpapírra folyamatos ecsetvonással egy szöveget vagy mintát! Szárítsd meg a papírlapot! Fogj be kémcsőfogóba egy drótot, majd izzíts fel Bunsen-égő lángjában! Fémtálca fölött, tartsd a kezedben függőlegesen a papírt! Az írás kezdőpontjába szúrd bele az izzó drótot! Várj türelmesen és figyeld meg, mi történik!

3. A „lőgyapot ágyú” készítése (tanári bemutató kísérlet) A kémcső aljára tömjünk egy kis pamacs cellulóz nitrátot üvegbot segítségével! Ezután készítsük el az „ágyúgolyót” lazára sodort papírból, vagy polisztirolból, majd mártsuk bele grafitporba! A kész lövedéket toljuk a cellulóz-nitrát fölé, a kémcső felső harmadába! A megtöltött kémcsövet kettős dióval Bunsen-állványra ferdén rögzítsük! A kémcső nyílását irányítsuk a táblára erősített céltáblára! Figyelmeztessük a jelenlévőket a veszélyre! Ha megtettünk minden óvintézkedést, a kémcső alját borszeszégő lángjában elkezdhetjük melegíteni. Ha a lövés eldördült, az újratöl-

Kálium és kálcium vegyületek lángfestése

24



1. Lángfestés: Tegyél az óraüvegre kevés alkoholt, gyújtsd meg és szórj a színtelen lángba kevés káliumvegyületet. A másik óraüvegen levő alkohol lángjába kevés kalciumvegyületet. Majd próbáld ki az összes rendelkezésre álló vegyülettel. Figyeld meg a lángok színét!

szerint Magyarországon először Mátyás király esküvőjén volt tűzijáték 1476-ban. Jóval később 1686ban a Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték meg.

• 6-8 da rab óraüveg • g y újtópá lca • 1-1 ka ná l ká lium-, ka lcium-, stroncium-, bá rium-, ré z-, nátrium-ve g y ület • 2-3 ml ká lium-nitrátoldat • szűrőpap ír, ecset • drót • 1 db nag y méretű kém cső • Bunsen-á llvá ny • kettősdió • kémcsőfo gó • borszesz égő • üvegbot • cellulóznitrát • selyempa pír • polisztiro lgolyó

)

tés előtt várjuk meg, hogy a kémcső lehűljön! A grafit jelzi a céltáblán a becsapódás helyét.

Nátrium-klorid lángfestése

Réz-szulfát lángfestése



FELADATLAP


1. Foglald táblázatba megfigyeléseidet!

Vegyület neve

Láng színe

2. Magyarázzuk meg a2. kísérletben megfigyelt jelenséget az alábbi szöveg kiegészítésével!

Az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az égést táplálja. Közvetlenül megtalálható a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., de keletkezhet különböző anyagok bomlása során is. A papírra rajzolt „minta” égéséhez szükséges . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . gázt a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nevű anyag bomlása biztosította. A minta égésekor

termelődött hő gyorsan elvezetődött, így a papírlap többi része . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Fogalmazd meg, hogy a 3. kísérletben milyen balesetvédelmi szabályokat kell betartani!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: DR Győri Erzsébet: Kémia 7. (fakultatív tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára) Tankönyvkiadó, Budapest 1988. p.33. ISBN 963 18 1370 3 RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 568-569. ISBN 963 18 3118 3 http://akemiaklassz.blogspot.hu/ http://belvarbcs-oveges.hu/portal/sites/default/files/kiserleti-munkafuzetek/tanar/langfestes-femekkel-tanari.pdf

25



12. KÉMIAI DETEKTÍVEK


Nyomozzunk egy kicsit! Hogyan lehet készíteni és megfejteni titkosírásokat? Miért fontos, és hogyan tárható fel az ujjlenyomat? A titkos üzenetek alapja, hogy a tinta színe


1. Önts kevés vizet egy tálba, és adj hozzá 10-15 csepp jódtinktúrát! Facsard ki egy citrom levét egy főzőpohárba, majd vágj le egy akkora papírdarabot, hogy éppen beleférjen a lapos tálba! Az ecsetet mártsd bele a citromlébe, és írjál a papírra valamit, majd várd meg, amíg megszárad! A megszáradt papírt mártsd a jódtinktúra-oldatba, majd emeld ki! Mit tapasztalsz? 2. Mártsd az üvegbotot a kénsavoldatba! Írj vele a papírlapra! Gyújtsd meg a borszeszégőt, majd a papírlapot megfelelő magasságban tartsd a láng fölé! Lassú mozgatással szárítsd! 3. 2-3 ml vízben oldj fel annyi rézszulfátot, amennyi csak oldódik benne, majd írj vele fehér lapra

Titkosírás réz-szulfáttal

26

eltűnik, vagy épp láthatóvá válik, ha egy másik anyaggal bevonjuk a papír felületét. Így könnyen elkülönülhetnek a lap üres, és írást tartalmazó részei.

(pl. üvegbot segítségével). Várj, míg a papír megszárad. Helyezz el vasháromlábon agyagos dróthálót, arra egy kis porcelántálat, amelybe rakj néhány ml ammónium-hidroxid oldatot. Óvatosan melegítsd az oldatot és mozgasd felette a papírlapot! Mit tapasztalsz? 4. Készíts szűrőpapírra ujjlenyomatot úgy, hogy az ujjaid végét kend be nagyon vékonyan zsírral! Ezután helyezd az ujjaidnak ezt a részét egymás után a szűrőpapírra, és jól nyomd rá! Tedd agyagos dróthálóra a szűrőpapírt! Az ujjlenyomatot tartalmazó papír mellé tegyél néhány jódszemcsét! Majd takard le egy főzőpohárral légmentesen az agyagos hálón! Helyezd az agyagos hálót vashá-


• 10-15 cse pp jódtinktú ra • 1 db citro m leve (citro mfacsa ró) • nag yobb lapos tá l • 2 db 200 ml-es főzőp ohá r • ecset • főzőpohá r • vashá rom láb • kerá miab etétes dróth á ló • borszesz égő • kicsi porc elá ntá l • 3 db papír lap • 1 db szűrő papír • üvegbot • csapzsír • néhá ny sz emcse jód • 3-4 ka ná l réz-szulfá t • 3-4 ml a m mónium-hid roxid oldat • kb. 200 m l víz

romlábra! Az ujjlenyomat barna színnel néhány perc múlva előtűnik a szűrőpapíron! Ügyelj arra, hogy a jód gőzei ne tudjanak kipárologni a pohár alól!

)



FELADATLAP


1. Mit tapasztaltál az 1. kísérletben?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Magyarázat: A papírban levő keményítő a jóddal kék színű vegyületet hoz létre. A citromlé azonban ezt megakadályozza, ezért maradt az írás területén változatlan a papír.

2. Tedd igazzá a mondatokat a 2. kísérletben tett megfigyeléseid alapján! Húzd alá a megfelelő szavakat!

A szárítás során a kénsavoldatból a víz elbomlott / elpárolgott.

A kénsavoldat töményebb lett / hígabb lett.

A kénsav elvonta a papír alkotóelemei közül a hidrogént és oxigént / hidrogént és nitrogént.

A kénsav a papírt befestette / elszenesítette.

3. Milyen színű a réz-szulfát-oldattal létrehozott titkosírás?

......................................................................................................................

4. Miért fontos az ujjlenyomatunk?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Milyen színnel párolgott el a jód?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: KOVÁCS Orsolya (2008): Kémia a misztikában és az irodalomban. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/kemia_irod.html http://titan.physx.u-szeged.hu/modszertan/oktatas/szakdolgozatok/09Szkd_Fiz-Kem_KoppanyneMatray-VozarHajnalka.pdf Balázs Lórántné: Színes vegyészkedés Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest 1982. p.62. ISBN 963 11 2612 9

27

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TERMÉSZETISMERET. (Kémia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents