A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete
KÉMIA munkafüzet
Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára
7.
os
C S O DÁ L
O AT S
TE
RM
É S ZE T
z t ály
TARTALOM 1. Keverék vagy vegyület?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Keverékek szétválasztása I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Keverékek szétválasztása II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Oldatok kémhatásának vizsgálata univerzális indikátorral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Kémhatás vizsgálat növényi színanyagokkal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Oldódás - hőmérsékletváltozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Kolloidok I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Kolloidok II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Miből áll a levegő?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Levegőszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Csapadék a laborban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Vízszennyezettségi vizsgálatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Szerzők: Materné Mestyán Ildikó és Tóthné Zachár Gyöngyi Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.
3
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
1. KEVERÉK VAGY VEGYÜLET?
Emlékeztető, gondolatébresztő
A keverékek és a vegyületek is ös�szetett anyagok. A keverékek ös�szetevőinek aránya kis mértékben változhat, és fizikai változás útján
választhatjuk szét őket. A vegyületek alkotórészeinek aránya állandó, és csak kémiai változás során bonthatók szét. A következő kí-
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Kén és vaspor keverékének egy részét szórd főzőpohárban lévő vízbe, majd keverd össze üvegbottal! Mit tapasztalsz? Hogyan helyezkednek el az egyes anyagok a vízben? 2. A maradék keverékhez közelíts mágnessel! Válaszd szét teljesen a vasport a kéntől a művelet megismétlésével! 3. A különválasztott anyagokat ismét keverd össze, és tedd száraz
kémcsőbe! Ferdén fogasd állványba, majd tegyél alá homokkal telt tálat és addig melegítsd, amíg izzani kezd! Ezután várd meg, amíg a kémcső kihűl és törd össze! Szedd ki belőle óvatosan a keletkezett anyagot, majd újra vizsgáld meg a 2. és 1. pontok szerint! Értelmezd a látottakat, tapasztalatokat!
Vaspor és kénpor szétválasztása
4
sérletben példát láthatsz mindkét anyagcsoportra és megnézzük mi a különbség fizikai és kémiai változás között.
Hozzávalók (eszközök, anyagok)
• 2 db 200 cm 3-es főző pohá r • 1 db kém cső kémcső á llvá nyb an • Bunsen-á llvá ny dióva l • üvegbot • kémcsőfo gó • mág nes • homokka l telt tá l • eg y veg ysz eres ka ná l k énpor és ug ya nen nyi vaspor keveréke
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Melyik anyag helyezkedik el a víz tetején?
.......................................................................................................................
Melyik anyag helyezkedik el pohár alján?
.......................................................................................................................
Miért?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Milyen szétválasztást végeztél?
.......................................................................................................................
2. Mi történt a mágnes hatására?
.......................................................................................................................
Miért?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Milyen szétválasztást végeztél?
.......................................................................................................................
3. Mi történik a mágnes hatására?
.......................................................................................................................
Milyen szétválasztást végeztél (volna)?
.......................................................................................................................
4. Egészítsd ki a mondatokat megfigyeléseid alapján!
A kén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . halmazállapotú anyag. A vas . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . halmazállapotú anyag. Hő hatására a két anyag között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . változás zajlott le. Ennek eredményeként az anyagok tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új anyag, vas-szulfid jött létre. A vas és a kén az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . csoportjába tartozik. A vas-szulfidot a
......................
csoportjába soroljuk. Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 135. ISBN 963 17 7208 DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80.,81. ISBN 978 963 697 394 0
5
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
2. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA I.
Emlékeztető, gondolatébresztő
A keverékek összetett anyagok, fizikai tulajdonságaikat az ös�szekeverés után is megtartják. Szétválasztásuk is eltérő fizikai tulajdonságaik alapján (részecs-
Az adszorpció az oldott anyagok kivonásának egyik módja, adszorbens (nagy felületű anyag) segítségével.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Sókeverék szétválasztása a. Keverj össze 1-1 kanálnyi nátrium-kloridot, mészkőport és szalmiáksót! Szórd a keveréket egy széles nyakú gömblombikba, amit befogtál egy talpas állványba. Zárd le a lombik száját egy hideg vízzel töltött gömblombikkal, majd melegítsd óvatosan a keveréket addig, amíg sókiválást tapasztalsz a vizes lombik alján! b. A lombikban maradó keveréket öntsd át egy főzőpohárba és Vörösborból fehér bor
6
keméret, oldhatóság, forráspont stb.) lehetséges. Ilyenek az oldás, ülepítés, kristályosítás. Ezeket az eljárásokat az iparban is gyakran alkalmazzák.
próbáld vízben feloldani! Kevergesd, majd hagyd ülepedni. Szűrd le! c. A szűrletet párold be vízfürdőn! 2. Vörösborból fehér bor a. Tölts főzőpohárba vörösbort, melegítsd forrásig. Ha már forr, tegyél bele két kanálnyi faszénport és forrald tovább két percig. Hűtés után szűrd le. Figyeld meg a szűrlet színét!
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• Konyhasó , mészkőpor, sza lmiá ksó , • Vörösbor • A ktív szén , • Desztillá lt víz 100cm 3 • 500 cm 3-e s gömblomb ik, • á llvá ny lo mbikfogóva l • Bunsen é gő, • 250 cm 3-e s főzőpohá r, • Szűrőpap ír 2 db, tölcsé r
)
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Nevezd meg a három só közös tulajdonságait!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Melyik anyag vált ki a hideg vizes lombik alján? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melyik halmazállapot-változás zajlott le először? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melyik anyag oldódott fel vízben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Foglald az alábbi táblázatban össze a három anyag megfigyelt tulajdonságait! A szétválasztás alapjául szolgáló tulajdonság
Közös tulajdonság
Konyhasó (nátrium-klorid) Szalmiáksó (ammónium-klorid) Mészkőpor (kalcium-karbonát)
2. Magyarázd meg az ábra alapján az adszorpció fogalmát! .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... ....................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek Mozaik Kiadó 1999. p49-50 ISBN963 697 243 5 Perczel Sándor: Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában Tankönyvkiadó Bp 1985 p74-75. Rózsahegyi Márta Wajand Judit:575 kísérlet a kémia tanításához Tankönyvkiadó Bp. 1991. p93.ISBN963 18 3118 3
7
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
3. KEVERÉKEK SZÉTVÁLASZTÁSA II.
Emlékeztető, gondolatébresztő
A keverékek összetett anyagok, ös�szetevőinek aránya kis mértékben változhat, és fizikai változás útján választhatjuk szét őket. A szétválasztás módszerei az alkotórészek eltérő tulajdonságain alapulnak.
Oldószer és oldott anyag szétválasztásának egyik módszere a kristályosítás. Ezt az eljárást az iparban is használják pl. kristályok tisztítására, mert a kiváló anyag szerkezetébe szennyeződések nem épülnek be. Így
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Kristályok néhány pillanat alatt? Tegyél egy 100 ml-es főzőpohárba 15 cm3 desztillált vizet, majd szórj bele 100 g kristályos nátrium-acetátot! Melegítsd az oldatot a szilárd anyag feloldódásáig! Fedd le óraüveggel, és hagyd kihűlni! Kihűlés után dobj bele néhány nátrium-acetát-kristályt! 2. Desztillálás a. Szereld össze a készüléket a vízcsap közelében! A frakcionáló lombikot az elvezető cső alatt tedd a lombikfogóba és rögzítsd az állványba! A lombik nyaka függőleges legyen!
a feloldás előtti anyagnál tisztább kristályt kapnak. Folyadékelegyek alkotóit desztillálással választhatjuk szét, az eltérő forráspontjuk alapján. Ezt az eljárást alkalmazzák az iparban a kőolaj feldolgozásánál.
Hozzáv
alók b. A hűtőcsövet rögzítsd a másik (eszközök, anyagok) állványhoz ferdén, és csatlakoztasd a lombik oldalsó, elvezető • veg yszere ska ná l csövéhez! • 2 db 100 m l-es főzőpoh c. A hűtő alsó, bevezető csövét ár • 2 db á llvá n y kösd össze gumicső segítségé• lombikfogó vel a vízcsappal! • hűtőfogó • fra kcioná d. A felső, elvezető gumicsövet ló lombik du góva l • hőmérő tedd a lefolyóba! • h ű tő e. A főzőpohárban készíts kb. • g umicsöv 50 cm3 1:1 arányú keveréket ek • ta lpas lom bik vízből és étolajból! Öntsd a • vashá rom lá b frakcionáló lombikba! Utána • kerá miabet ét e zárd le a lombikot hőmérő• Bunsen-égő s dróthá ló vel ellátott dugóval! A hő• 100g nátriu m-acetát+n mérő alsó vége az elvezető éhá ny kristá ly cső magas• 50 cm 3 desz tillá lt víz • 25 cm 3 éto ságánál laj
Desztilláló berendezés legyen! f. A hűtő elvezető vége alá tegyél szedőedénynek talpas lombikot! Ha szükséges, tegyél a talpas lombik alá „magasítást”! g. Töltsd fel vízzel a hűtőcsövet, utána állítsd be a vízfolyást úgy, hogy gyenge sugárban folyjon! Melegítsd forrásig a lombikot, utána szabályozd az égőt úgy, hogy a forrás egyenletes legyen! Olvasd le a hőmérő értékét! h. Addig folytasd a melegítést, míg az egyik folyadék összegyűlik a szedőedényben! Zárd el az égőt, és figyeld meg a folyadékokat a gömblombikban és a szedőedényben is!
8
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Hogyan változott a nátrium-acetát oldékonysága a hőmérséklet emelkedésével?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
2. Mi történt a nátrium-acetát kristály hatására az oldatban?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
3. Rajzold le a létrejött kristályokat!
4. Milyen fizikai folyamatok, halmazállapot-változások történnek a desztillálás során?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
5. Tudsz ennél egyszerűbb eljárást mondani két, egymással nem elegyedő folyadék szétválasztására?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
6. Mit mutatott a hőmérő?
.......................................................................................................................
7. Melyik folyadék ment át a szedőedénybe? Az olaj hogyan juthat át?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1999): Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. p. 49. ISBN 963 697 243 5 DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80., 84. ISBN 978 963 697 394 0 DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 62., 84. ISBN 978 963 697 402 2
9
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
4. OLDATOK KÉMHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA UNIVERZÁLIS INDIKÁTORRAL
Emlékeztető, gondolatébresztő
A vizes oldatok egyik fontos tulajdonsága a kémhatás, mely lehet savas, lúgos vagy semleges. A különböző kémhatások kimutatására az indikátorokat használhatjuk, ilyen az univerzális indikátor is. Ennek
segítségével egyszerűen megállapíthatjuk a kémhatás mértékét számszerűen jelző pH értéket. A kísérlet során sav és lúg oldatokat készítünk, majd hígítjuk azokat. A savas és lúgos kémhatású oldatok
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Készíts pH-skálát univerzális indikátorral! a. Tegyél 15 db kémcsövet egymás mellé a kémcsőállványba! b. Számozd meg a kémcsöveket nullától tizennégyig! c. Önts 10 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú sósavoldatot a nullával jelölt kémcsőbe! d. Mérj a tizennégyes számú kémcsőbe 10 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxidoldatot! e. Mindegyik kémcsőbe cseppents tíz csepp univerzális indikátort! f. A tömény sósavoldatból egy cm3-t mérőhengerrel mérj ki, öntsd át az egyes számú kémcsőbe és mérj hozzá kilenc cm3 desztillált vizet!
g. Rázd össze, majd ebből mérj ki újabb egy cm3-t és öntsd a kettes számú kémcsőbe, majd kilenc cm3 vízzel hígítsd fel! h. Mindaddig folytasd a hígítást, amíg el nem éred a semleges kémhatású, hetes pH-jú oldatot! i. A skála másik oldalát az 1 mol/ dm3 nátrium-hidroxid-oldatból kiindulva a fentiekhez hasonlóan készítsd el! j. Figyeld meg az oldatok színét! 2. Önts össze oldatokat és figyeld a színváltozást! 50 cm3-es főzőpoharakba öntsd össze a megadott kémcsövek tartalmát! a. A kettes számúhoz a tizenkettes számú oldatot!
Kémhatás vizsg. univerzálindikátorral
10
egymással való kölcsönhatását közömbösítésnek nevezzük. A kísérlet során láthatod, hogy víz hozzáadásával az erős savak és lúgok „ereje” csökken.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• 1 db csep pentő • kémcsőá llvá ny • 15 db kém cső • 1 db mérő henger • 3 db 50 cm 3 -es főzőpoh ár • univerzá lis indikáto r • 110 cm 3 d esztillá lt víz • 10 cm 3 1 m ol/dm 3 konc entrációjú sósavo ldat • 10 cm 3 1 m ol/dm 3 konc entrációjú nátriu m-hidroxid -oldat
b. A kilences számúhoz az egyes számút oldatot! c. A tizenhármas számúhoz az ötös számú kémcsőben levő oldatot! Milyen változást tapasztaltál?
)
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Töltsd ki a táblázatot!
0.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
pH Univerzál indikátor színe Oldat kémhatása
2. Milyen színűek és kémhatásúak lettek összeöntés után az oldatok?
a.)
.................................................................................................................
.......................................................................................................................
b.)
.......................................................................................................................
c.)
.......................................................................................................................
.................................................................................................................
.................................................................................................................
3. Döntsd el: igaz vagy hamis az állítás?
. . . . . . . . . A savak „erőssége” hígítás hatására csökken.
. . . . . . . . . A pH érték növekedése egyre „erősebb” lúgot jelent.
. . . . . . . . . Savas és lúgos oldat összeöntése mindig semleges oldatot eredményez.
. . . . . . . . . Az egyes és kilences oldat összeöntésével piros oldatot kaphatunk.
. . . . . . . . . A hatos és tizenkettes oldat összeöntése zöld színű oldatot eredményezhet.
Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 135. ISBN 963 17 7208
11
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
5. KÉMHATÁS VIZSGÁLAT NÖVÉNYI SZÍNANYAGOKKAL
Emlékeztető, gondolatébresztő
Sok színes virág és növény színét az úgynevezett antociánok adják, amelyek a sejtnedvben felgyülemlő anyagcseretermékek. Jellemző tulajdonságuk, hogy fény hatására,
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Készíts indikátort! a. Darabolj apróra néhány vöröskáposzta levelet (ha van reszelő, reszeld le), tedd főzőpohárba, sózd meg 5 g konyhasóval, öntsd fel 250 cm3 vízzel és főzd kb. 10 percig! Hűtés után szűrd le! b. A kész indikátorból tölts három kémcsőbe 3-3 cm3-t. Az elsőbe cseppents egy csepp 2 mol/ dm3-es sósavat, a másodikba egy csepp desztillált vizet, a harmadikba egy csepp 2 mol/dm3-es nátrium-hidroxid oldatot. Jegyezd megfigyelésedet a feladatlap táblázatába! Vöröskáposzta indikátor készítése
pH vizsgálat vöröskáposzta indikátorral
12
illetve savas vagy lúgos közegben megváltoztatják színüket. Egyszerű eljárással – főzés, vagy sózás – kivonhatjuk a növényi sejtekből, és indikátorként használhatjuk őket.
2. Vizsgáld meg az általad készített indikátorral a tálcádon lévő háztartási anyagok kémhatását! A folyadékokból 1-2 cm3-t tölts a kémcsőbe, majd cseppents hozzá az indikátorból! A szilárd anyagokból készíts a kémcsőben híg oldatot desztillált vízzel, mielőtt vizsgálod. Megfigyeléseidet rögzítsd a feladatlap táblázatában! 3. Tervezz közömbösítési reakciókat a tálcádon lévő anyagok felhasználásával!
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• Vöröskáp oszta levél • Desztillá lt víz, • Konyhasó , • 2 mol/dm 3 -es HCl oda t és NaOH oldat, • La kmusz oldat • 300 cm 3-e s főzőpohá r, • Vashá rom láb, ag yagos dróthá ló, • Bunsen é gő • Kémcső 15 db • Cseppen tő, • Tölcsér, sz űrőpapír, • Há zta rtá si a nyagok: mosópor, szóda bika rbóna , sütőpor, sza la lká li, ecet , citromlé, rosto s üdítő, fogk rém, szappa n, m osogatószer , tusfürdő, g y ümölcsök.
)
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. A vöröskáposztából készített oldat desztillált vízzel hígítva kék színű. A sósav és a nátrium-hidroxid hatására is megváltoztatja színét, jelezve ezzel annak savas, illetve lúgos kémhatását. Megfigyeléseiddel egészítsd ki a táblázatot! Kémhatás:
SAVAS sósav oldattal
SEMLEGES desztillált vízzel
LÚGOS Nátrium-hidroxid oldattal
A vöröskáposztalé színe:
2. Töltsd ki a táblázatot megfigyeléseidnek megfelelően! Háztartási anyagok
Káposztalé színe
Kémhatás
Mosópor Mosogatószer Ecet Szappan Fogkrém Tusfürdő Szódabikarbóna Szalalkáli Sütőpor Fogkrém Rostos üdítő Gyümölcsök:
3. Melyik anyaggal tudnád közömbösíteni a szódabikarbóna kémhatását? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Mivel közömbösítenéd a citrom kémhatását? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Miért használható a szódabikarbóna a népi gyógyászatban gyomorégésre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.......................................................................................................................
6. Miért érezzük tisztábbnak a fogunkat egy alma elfogyasztása után? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Mi a magyarázata annak, hogy a mosóporos víztől síkosabbnak érezzük a kezünket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ....................................................................................................................... Felhasznált irodalom: Dr Siposné dr Kedves Éva-Péntek Lászlóné –Horváth Balázs: Kémia7. Mozaik Kiadó Szeged 2003 ISBN 978 963 697 394 0 P77-78 Péntek Lászlóné: Kémia 7. munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged 2003. p55.
13
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
6. OLDÓDÁS - HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁS
Emlékeztető, gondolatébresztő
A kémiai és fizikai változások egy részét belső energiaváltozás kíséri. Az exoterm változás során az anyag belső energiája csökken,
azt hő formájában adja le környezetének. Endoterm változás során pedig nő az anyag belső energiája, amit általában hő formájában vesz
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Oldódás energiaváltozása a. Tégy három kémcsőbe 5-5 cm3 desztillált vizet. Mérd meg a hőmérsékletét. Szórj az elsőbe egy kanálnyi konyhasót, a másodikba nátrium-hidroxidot, a harmadikba kálium-nitrátot! Alaposan rázd össze, majd mérd meg mindhárom oldat hőmérsékletét! 2. Odafagy! Tölts az Erlenmeyer lombikba 30 cm3 hideg desztillált vizet, helyezd jégfürdőbe, ezután mérj ki 14 g kristályos ammóniumnitrátot. Cseppents a falapra 8-10 csepp vizet. Szórd az ammónium-nitrátot hirtelen mozdulattal a lombikba, keverd el és szorítsd a falaphoz a lombi-
kot. Tartsd így egy percig, majd emeld fel a lombikot! 3. Endoterm – melegítsd, exoterm – hűtsd! a. Számozz meg két nagyobb kémcsövet! Mérj ki az elsőbe 2 g ammónium- nitrátot, a másodikba 2 g mangán-szulfátot! Önts a kémcsövekbe kis részletekben desztillált vizet és mérd meg az oldatok hőmérsékletét! Készíts mindkét kémcsőben telített oldatot úgy, hogy legyen az alján egy kevés szilárd anyag. b. Melegítsd az elsőt! Az ammónium-nitrát feloldódása után adj még hozzá, hogy ismét telített oldatot kapj. Hűtsd le az oldatot! c. A 2. kémcsövet is melegítsd! Ezután jégbe hűtve csökkentsd az
Nátrium-hidroxid, kálium-nitrát oldódása, hőmérséklet változás
14
fel környezetétől. Az oldódás függ az anyagok hőmérsékletétől, és annak változtatásával az oldódási egyensúlyt befolyásolhatjuk.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
)
• 10-10 g sz ilá rd K NO , kristá lyos, N 3 N H NO aOH, NaCl, 4 3 M n SO , • Desztill4 á lt víz, ebből 30 cm 3 jégbe hűtött , • Kémcső 4 jég db, nag y 2 d b • 200 cm 3-e s Erlenmeyer lombik, • 500 cm 3-e s főzőpohá r, • Hőmérő • Veg yszer es k • Kémcsőfo a ná l, üvegbot, gó, • Bunsen é gő • 15x20 cm -es fa lap/fém lap
oldat hőmérsékletét! Ebből az oldatból hűtéssel készíts telített oldatot mangán-szulfát hozzáadásával, majd hagyd felmelegedni.
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Jegyezd le az 1. kísérletben mért adatokat!
a. A víz hőmérséklete oldás előtt:
................................
b. A sóoldat hőmérséklete:
................................
c. A nátrium-hidroxid oldat hőmérséklete:
................................
d. A kálium- nitrát oldat hőmérséklete:
................................
Melyik anyag oldódása volt exoterm?
.......................................................................................................................
Mely anyag oldódása volt endoterm?
.......................................................................................................................
2. A második kísérletben a lombik odafagy a falaphoz. Magyarázd meg a jelenség okát!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
3. Töltsd ki a táblázatot a harmadik kísérlet során mért eredményekkel és a megfigyelt változásokkal! Az oldat hőmérséklete Az oldódás belső ener- Melegítés hatására bekö- Hűtés hatására bekövetvetkező változás: kező változás: (ºC) giaváltozás szerint:
Ammónium- nitrát oldat (NH4NO3)
Mangán-szulfát oldat (MnSO4)
Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 Kísérlet a kémia tanításához Tankönyvkiadó Bp.1991. p110-111. ISBN 963 18 3118 3
15
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
7. KOLLOIDOK I.
Emlékeztető, gondolatébresztő
A kolloidok átmenetet képeznek a valódi oldatok és a heterogén rendszerek között. Olyan összetett anyagok, melyekben a részecskék mérete szabad szemmel nem látható: 1-600 nm (1 nm, nanométer = 10 -9 m), a
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Gázban diszpergálunk a. Tölts egy főzőpohárba óvatosan a tömény sósav oldatból! Figyeld meg a sósavas üveg szájánál bekövetkező jelenséget. b. Öblíts ki két kisebb főzőpoharat tömény ammónia oldattal, illetve tömény sósav oldattal! Illeszd a két főzőpohár száját egy máshoz! 2. Folyadékban diszpergálunk a. Ez 250 cm3-es főzőpohárba tégy 150 cm3 vizet és egy tojás fehérjét. Üvegbottal laposan keverd össze! Ezt a fehérje oldatot használjuk a továbbiakban. Sósav és ammónia gázok reakciója
16
fényt szórják (Tyndall effektus). A hétköznapi életben gyakran találkozhatunk velük, az élő szervezetek folyamatai is gyakran kolloid rendszerekben zajlanak. Keletkezésük diszpergálással történik, azaz egy
b. Tölts a fehérje oldatból egy másik főzőpohárba 50 cm3-t, hígítsd fel desztillált vízzel 100 cm3-re, majd 15 g nátrium-hidrogénkarbonáttal főzd óvatosan. Forrás előtt hagyd abba a melegítést, öntsd le a tisztáját egy üres főzőpohárba. Közben oldj fel 20 g alumínium-szulfátot 100 cm3 desztillált vízben. A két oldatból önts 30-30 cm3-t egy nagyobb főzőpohárba! c. Oldj fel 20 g kénport 25 cm3 96%os etil alkoholban. Szűrés után a szűrletből önts 10 cm3-t 100 cm3 desztillált vízbe! A kapott zavaros oldatot szűrd meg! Mit tapasztalsz?
anyagot egy másikban szétoszlatunk, elkeverünk. Ezek elnevezése diszpergáló közeg és diszpergált anyag. A két anyag halmazállapotától függően a kolloidok többfélék lehetnek.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• A lumíniu m-szulfát, • Tömény a mmónia o ldat • Tömény sósav oldat, • Szódabik a rbóna • Kénpor, • Desztillá lt víz, • Tojásfeh érje, • 100 cm 3-e s és 500 cm 3 -es mérőhenge r, • 250 cm 3-e s főzőpohá r 6 db, • Kémcső 5 db, • Üvegbot, • Tölcsér, sz űrőpapír, • Veg yszer es ka ná l, • Óraüveg
)
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. A kísérletek során állítottál elő ködöt, füstöt, emulziót, habot és szuszpenziót. Így nevezzük a különböző kolloid rendszereket a közeg és diszpergált anyag halmazállapota szerint. Írd a fenti kifejezéseket a táblázat megfelelő helyére a kísérletekben használt anyagok halmazállapota alapján! Gázt oszlattunk
Folyadékot kevertünk
Szilárd anyagot kevertünk
Gázban
Folyadékban
2. A konyhában, mindennapjainkban, és a természetben is találkozhatunk kolloid rendszerekkel. Jelöld karikázással, minek tekinthetők a felsorolt anyagok! Tejszínhab: 1. emulzió 2. hab 3. szuszpenzió Majonéz: 1. hab 2. emulzió 3. szuszpenzió Esőfelhő: 1. füst 2. emulzió 3. köd Piskóta tészta: 1. köd 2. szuszpenzió 3. emulzió Felvert tojásfehérje: 1. köd 2. hab 3. szuszpenzió
Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 13, pp132. ISBSN963 18 3118 3 dr Siposné dr Kedves Éva- Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged 1998. PP 79-82. ISBSN 963 697 189 7
17
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
8. KOLLOIDOK II.
Emlékeztető, gondolatébresztő
A kolloidok diszpergált rendszerek. Csoportosításuk történhet a keveredő anyagok halmazállapota, de a részecskék közötti kölcsönhatás alapján is. Szol: olyan folyékony kolloid rendszer, amelyben a kolloid részecskék önálló oldószerburokban mozog-
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Gél-Kocsonya Tölts két kristályosító csészébe 10-10 cm3 tömény kalciumacetát oldatot, amit előzőleg 2 csepp 50%-os nátrium-hidroxid oldattal meglúgosítottál. Mérj ki 10-10cm3 fenolftalein oldatot, és timolftalein oldatot. Folytonos keverés közben öntsd a fenolftalein oldatot az első kristályosító csészébe, a timolftalein oldatot a másikba. Figyeld a változást! 2. Szolból gél, gélből szol Tegyél egy kisebb főzőpohárba 10 cm3 desztillált vizet, szórj bele néhány vegyszeres kanálnyi zselatint. Üvegbottal keverd jól el, Vegyészek virágoskertje
18
nak, így képesek egymáson elgördülni. (pl.: hígított tojásfehérje, tej) Gél: olyan nagyobb viszkozitású folyékony kolloid rendszer, amelyben a kolloid részecskék oldószerburka részben átfedi egymást, és az így kialakuló térhálós szerkezet miatt kocsonyás, zselészerű szer-
tölts át belőle egy kémcsőbe, majd állítsd a kémcsövet 60º C-os vízfürdőbe, amíg fel nem oldódik. Vedd ki a vízfürdőből, hagyd dermedni. Próbáld meg kiönteni a kémcsőből. A megdermedt zselatint állítsd ismét vízfürdőbe 70º C-on és ezután ismét próbáld meg kiönteni. 3. Vegyész virágos kertje Egy főzőpohárba mérj 10 cm3 vízüveg oldatot, desztillált vízzel hígítsd háromszorosára. Ha van saját szép üvegedényed, töltsd bele és dobj az oldatba néhány színes fémsó kristályt!
kezet alakul ki. (pl.: kocsonya, zselé, joghurt). A szol állapotú anyagok hűtéssel vagy az oldószer elvonásával gél állapotúvá alakíthatók. A szol-gél átalakulás reverzibilis (megfordítható).
Hozzávalók
• 1%-os a lk oholos feno lf ta lein oldat 10 cm 3 • 1%-os a lk oholos timo lf ta lein oldat 10 cm 3 • Telített k a lcium-acet át oldat 20 cm 3 • 50%-os N aOH oldat 5 cm 3 • Zselatin • Telített v ízüveg olda t, • Desztillá lt víz • Színes fé msók: CoCl , CuSO , NiC 2 FeCl , 3 l2 4 • Főzőpo há r 50 cm 3, 150 cm 3es, 250 cm 3 -es • Kristá lyo sító csésze 4 0 ml 2 db • Mérőhen ger 10 cm 3 • Bunsen é gő, • Vashá rom láb, • A g yagos dróthá ló, • Üvegbot
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Mitől lett színes az első kísérletben készített acetát gél?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
2. Sorolj fel a hétköznapi életből példákat gélek, kocsonyák előfordulására, felhasználására!
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
3. Válogasd szét a felsorolt anyagokat kolloid állapotuk jellege szerint! Írd a táblázat megfelelő helyére a kifejezéseket!
Tej, kocsonya, gyümölcskocsonya, testápoló tej, arctisztító zselé, gumicukor, naptej
Gél állapotú
Szol állapotú
Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 132-133, 139. ISBSN963 18 3118 3 dr Siposné dr Kedves Éva- Horváth Balázs - Péntek Lászlóné: Kémia 9. https://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_9-Kolloidok_es_ heterogen_rendszerek-100612 letöltve: 2014-04-21.
19
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
9. MIBŐL ÁLL A LEVEGŐ?
Emlékeztető, gondolatébresztő
Levegő nélkül nem alakult volna ki élet a Földön. A levegő legfontosabb alkotórészei: az oxigén, a nitrogén, kisebb mennyiségben a szén-dioxid, a vízpára, a por, a nemesgázok,
szerepet játszanak. Előállítjuk ezt a két anyagot és megvizsgáljuk legfontosabb tulajdonságaikat.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Fogj egy kémcsövet, jól zárd le gumidugóval. oszd öt egyenlő részre a gumidugó belső pereme és a kémcső alja közötti térfogatot vonalzó segítségével. Jelöld meg tollal a térfogatrészeket. Vedd ki a dugót, és szórj a kémcsőbe kb. 0,5 g vasport, majd helyezd vis�sza a dugót. Kémcsőfogó segítségével tartsd a kémcsövet ferdén a lángba néhány másodpercig, majd a felmelegített vasport rázd át az egész gáztéren. Végezd el a melegítést és átrázást 10-12-szer, majd várj, míg a kémcső lehűl. Merítsd ezután a kémcsövet szájával lefelé tartva az üvegkádban levő vízbe, és a víz alatt vedd ki a
Kálium-permanganát hevítése
20
a virágpor (pollenek), stb. A levegő összetételét egy egyszerű kísérlettel fogjuk igazolni. A levegő két alkotórésze, az oxigén és a széndioxid az élőlények életében fontos
dugót. Tartsd úgy a kémcsövet, hogy a belső és a külső víz szintje azonos legyen. Figyeld meg, a kémcső hányad részéig nyomul be a víz! 2. Tegyél egy kémcsőbe 1 kanálnyi kálium-permanganátot. Kémcsőfogóval óvatosan melegítsd az anyagot. Kb. fél perc múlva tarts parázsló gyújtópálcát a kémcsőbe. Mi történt a pálcával? 3. A főzőpohár aljára rögzíts egy gyertyát, majd gyújtsd meg! A gyertya mellé önts kevés ecetet, aztán szórj bele egy vegyszeres kanálnyi szódabikarbónát!
Hozzávalók (eszközök, anyagok
• veg yszer es k a n á l • 1 db 100 m l-es főzőpoh ár • üvegkád • 2 db kém cső • g umidugó (kémcsőbe) • kémcsőfo gó • pa rá zsló g y újtópá lca • g yer tya • Bunsen-é gő • 0,5 g vasp or • 1 ka ná l k á lium-perm a nga nát • 1 ka ná l sz ódabika rbó n a • kevés ecet
)
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. A kémcső térfogatának hányad részéig nyomult be a víz?
.......................................................................................................................
A felhevített vaspor megköti a levegő oxigénjét. Egészítsd ki!
vas + . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Következtess! Hány térfogatszázalék oxigént tartalmaz a levegő?
.......................................................................................................................
2. Mi történt a parázsló gyújtópálcával?
.......................................................................................................................
Mi okozta a pálca lángra lobbanását?
.......................................................................................................................
3. Mi történt az égő gyertyával?
.......................................................................................................................
Mi okozhatta, hogy a gyertya elaludt?
.......................................................................................................................
4. Válogasd szét az oxigén és szén-dioxid tulajdonságait!
OXIGÉN:
SZÉN-DIOXID:
1. színtelen gáz
6. mészkő és sósav reakciója közben keletkezik
2. az égést táplálja
7. az égés egyik feltétele
3. az égést nem táplálja
8. nagyobb mennyiségben gátolja a légzést
4. szagtalan
9. életfeltétel
5. kálium-permanganát hevítésével állítható elő
Felhasznált irodalom: DR Győri Erzsébet: Kémia 7. (fakultatív tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára) Tankönyvkiadó, Budapest 1988. p.6.,41. ISBN 963 18 1370 3 DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.23. ISBN 978 963 697 402 2
21
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
10. LEVEGŐSZENNYEZÉS
Emlékeztető, gondolatébresztő
A Föld élővilágának életműködéséhez szükséges levegő összetételének kialakulása a zöld növények fotoszintézisének köszönhető. Az emberi tevékenységnek következtében a szén-dioxid, a kén-dioxid,
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Egy 50 cm3-es főzőpoharat egyharmad részéig tölts meg vízzel, tegyél bele egy zöld levelet és egy színes virágot. Helyezz a tetejére egy üveglapot. Egy kisebb kénszalagot fogj csipeszbe és gyújtsd meg a borszeszégő lángjánál. Húzd kissé félre az üveglapot és a kénszalagot a főzőpohárban égesd el teljesen. Vizsgáld meg indikátorral az oldat kémhatását. Figyeld meg, mi történik a növényi részekkel. Savas eső
22
a nitrogén-oxidok, a freonok és még számos olyan anyag kerül nagyobb mennyiségben a levegőbe, melyek komoly környezetvédelmi problémák kialakulásához vezetnek. Ezek közül most a savas esők
2. Önts egy kevés kénsavat az óraüvegre készített mészkődarabokra. Figyeld meg, mi történt a mészkővel. 3. Helyezz a kémcsőállványra két kémcsövet, az egyikbe néhány vasforgácsot, a másikba rézforgácsot. Önts a kémcsövekbe egy-két cm3 kénsavat. Figyeld meg, mi történik a fémekkel!
létrejöttének kémiai hátterét és következményeit vizsgáljuk meg kísérleteinkben.
Hozzávalók • veg yszer es k a n á l • 1 db 50 m l-es főzőpoh ár • 1 db kém csőá llvá ny • 2 db kém cső • 1 db üveg lap • 1 db csipe sz • 1 db óraü veg • borszesz égő • néhá ny d a rab rézforg á cs • néhá ny d a rab vasforg á cs • kénsza la g • néhá ny m észkőda rab • 5 cm 3 kén sav • univerzá lis indikáto r • zöld levé l, színes vir ág
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Milyen kémhatású a keletkezett oldat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mi történt a növényekkel?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
Ezzel a kísérlettel modelleztük a savas eső kialakulását. Próbáld meg kiegészíteni a mondatokat!
A különböző tüzelőanyagok kis mennyiségben tartalmaznak ként. Elégetésük során a kén a levegő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . reakcióba lép, és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , majd kén-trioxid keletkezik. Ezek a gázok a felhőkben lévő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . reagálnak, kénessav valamint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keletkezik. Az ilyen csapadékot nevezzük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .-nek.
2. Mi történt a mészkővel? A kísérlettel a savas esőknek a műemlékekre való káros hatását modelleztük.
.......................................................................................................................
3. Mi történt a vassal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
a rézzel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A savas esőnek a különböző fémekből készült tárgyakra korróziót fokozó hatása van.
4. Kösd össze a szennyező anyagokat az általuk okozott környezeti problémákkal, egy környezeti problémát több anyaggal is összeköthetsz!
por
szmog
nitrogén-oxidok
ózon
üvegházhatás
ólom
ózonlyuk
kén-dioxid
szén-dioxid
freonok
savas eső
porszennyezés ólomszennyezés
Felhasznált irodalom: DR BOKSAY Zoltán, DR TÖRÖK Ferenc, PINTÉR Imréné, DR BALÁZS Lórántné (1983): Kémia I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. p. 135. ISBN 963 17 7208 DR SIPOSNÉ Dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné(2009): Kémia 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 80.,81. ISBN 978 963 697 394 0
23
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
11. CSAPADÉK A LABORBAN?
Emlékeztető, gondolatébresztő
A csapadék szót hallva eső, vagy hó jut eszünkbe. A kémiában azonban csapadéknak a kémiai reakciók során keletkező, vízben nem, vagy igen rosszul oldódó vegyületeket nevezzük. Néhány fémion pl. réz, ezüst, nikkel, kadmium, kobalt vízben
2. Kobalt ionok reakciói: A következő 4 kémcsőbe 5 cm3 kobalt-klorid oldatot mérj ki! Az elsőbe nátrium-hidroxid oldatot, a másodikba sárgavérlúgsó oldatot, a harmadikba vörösvérlúgsó oldatot, a negyedikbe ammónium-hidroxid oldatot csepegtess
Ezüst ionok reakció
szerű, de történhet lassan is, így a reakciósebesség mérésére is alkalmas lehet. A vízben oldódó és ezért mérgező fémvegyületek némelyikét így lehet semlegesíteni, ezzel a mérgezés tüneteit enyhíteni.
Hozzávalók (eszközök, anyagok
Mit csinálj, mire figyelj?
Készíts elő tiszta kémcsöveket! 1. Ezüst ionok reakciói: tölts 4 kémcsőbe 5 cm3 híg ezüst-nitrát oldatot! Cseppentővel adagolj csapadék megjelenéséig az elsőbe híg sósav oldatot, a másodikba nátrium-klorid oldatot, a harmadikba ammónium-hidroxid oldatot, a negyedikbe nátrium-hidroxid oldatot! Próbáld meg feloldani a csapadékokat a reagensek további adagolásával! Melyik esetben sikerült?
24
oldódó vegyületei egyes savakkal, lúgokkal rosszul oldódó csapadékot képeznek. A keletkező csapadék színét egyrészt az azt alkotó ion színe befolyásolja, de színtelen ionokból is képződhet színes csapadék. A csapadék leválása lehet pillanat-
a csapadék megjelenéséig! Itt is vizsgáld, hogy feloldódik-e feleslegben a csapadék! A negyedik kémcső tartalmához adj hidrogén peroxidot és figyeld a változást! 3. Még néhány színes csapadék: Két kémcsőben nikkel-klorid oldathoz adj először nátriumhidroxid oldatot, a másikhoz ammónium-hidroxid oldatot! A
) • Fémiono k híg oldata i: A gNO , B aC l , C u S O 3 2 • Reagense 4 , CoCl2 , NiCl2 k: híg NaOH , NH4 OH, HC l, H2 SO , Na Cl 4 oldatok, • Vörösvér lúgsó, sá rga vérlúgsó oldat, • 30%-os H O • Kémcsőá 2 2 oldat, llvá ny, kém csövek 15 db, • Cseppen tő, 10 cm 3-e s mérőhenger réz-szulfát oldathoz sárgavérlúgsót, a bárium-klorid oldathoz híg kénsavat adj! 4. Csapadék lassan: 5 cm3 nátrium-tioszulfát oldathoz 5 cm3 híg kénsav oldatot adj, majd várj néhány percet!
Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Foglald össze az alábbi táblázatokban a kísérletek során végzett megfigyeléseidet! Ezüst-nitrát oldat
Ammónium-hidroxiddal
Nátrium-hidroxiddal
sósavval
Nátrium-kloriddal
Ammónium-hidroxiddal
Nátrium-hidroxiddal
Sárgavérlúgsó oldattal
Vörösvérlúgsó oldattal
Tapasztalt jelenség, csapadék színe:
A csapadék reagens feleslegben oldódik-e
Kobalt-klorid oldat Tapasztalt jelenség, csapadék színe:
A csapadék reagens feleslegben oldódik-e
2. Színezd a kémcsöveket a 3. kísérletben megfigyelt csapadék színének megfelelően! Írd az egymással reagáló anyagok nevét az ábrába!
Felhasznált irodalom: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/egyeb-femek/az-ezust-i-ionok-reakcioi, letöltve: 2014. április 21. • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/egyeb-femek/a-rez-ii-ionok-vizes-oldatanak-reakcioi letöltve: 2014. április 21. • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/egyeb-femek/a-nikkel-ii-ionok-vizesoldatanak-reakcioi letöltve: 2014. április 21. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/tevekenysegek-kemiai-feladatokgyujtemenye/a-kobalt-ii-ionok-vizes-oldatanak-reakcioi letöltve: 2014. április 21.
25
Kémia – 7. osztály
A kísérlet leírása
12. VÍZSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOK
Emlékeztető, gondolatébresztő
A víz az élet fenntartásához, az élő anyag működéséhez feltétlenül szükséges. A háztartásokban felhasznált ivóvizeket természetes
kat, melyek szennyező hatásúak is lehetnek. Ezért a természetes vizek védelme az egész emberiség fontos ügye.
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Vizsgáld meg a vizek vastartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml vas-klorid oldathoz adj kevés ammónium-rodanid oldatot! Önts kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés ammóniumrodanid oldatot! 2. Vizsgáld meg a vizek klórtartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml sósavhoz adj kevés ezüst-nitrát oldatot! Önts a kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés ezüst-nitrát oldatot! 3. Vizsgáld meg a vizek szulfáttartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml kálium-szulfát oldathoz adj kevés bárium-klorid oldatot! Tegyél a kémcsövekbe 2-2 ml-t a kapott vízmintákból,
Vizek klórtartalmának vizsgálata
26
vizekből nyerik. A természetes vizek jelentős része tartalmazhat a levegőből, a talajból, vagy emberi tevékenységből származó anyago-
majd adj hozzájuk kevés báriumklorid oldatot! 4. Vizsgáld meg a vizek foszfáttartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml káliumhidrogén-foszfát oldathoz adj kevés ezüst-nitrát oldatot! Tegyél 10-10 ml mosószeres vízmintát a kémcsövekbe, majd adj hozzájuk kevés ezüst-nitrát oldatot! 5. Vizsgáld meg a vizek nitrát tartalmát! Készítsd el a kontrolloldatot: 2 ml nátrium-nitrát oldathoz adj kevés vas(II)-szulfát oldatot, majd a kémcső falán csurgatva óvatosan cc. kénsavat öntünk hozzá! Tegyél a kémcsövekbe 10 ml-t a kapott vízmintákból, majd adj hozzájuk kevés vas(II)-szulfát oldatot, majd önts hozzájuk óvatosan kevés cc. kénsavat!
Hozzávalók (eszközök, anyagok
) • 30-30 m l lega lább há romféle vízmintábó l (csapvíz, esővíz, Ba laton viz e, környező pata k vize) • mérőhen ger • kémcsőá llvá ny • 20 db kém cső • 2 ml vask lorid oldat • 10 ml a mm ónium-roda nid oldat • 2 ml sósa v • 20 ml ezü st-nitrát old at • 2 ml ká liu m-szulfát o ldat • 10 ml bá ri um-k lorid o lda • 2 ml ká lium-hidrogé t n-foszfát oldat • 10 ml mo sószer • 10 ml cc.k énsav • 2 ml nátr ium-nitrát • 10 ml vas( II)-szulfát o ldat
Készítette: Materné Mestyán Ildikó
Kémia – 7. osztály
FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Egészítsd ki a táblázatot a kísérletek során szerzett tapasztalatokkal! Vizsgált szennyeződés
Kontroll
1. vízminta
2. vízminta
3. vízminta
1. vastartalom
2. klórtartalom
3. szulfáttartalom
4.foszfáttartalom
5. nitráttartalom
2. Egészítsd ki a megadott szavakkal a szövegrészletet!
forralással, egészségkárosodás, nitrátos, magas, magzatát, nitrát, ivóvizet
A nitrátos ivóvíz fogyasztása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lép fel, ugyanis a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
a bélcsatornában átalakul nitritté. Ha egy terhes nő fogyaszt nitrátos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , nemcsak magát, hanem a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . is mérgezi. Csecsemők esetében a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . víz fogyasztása a halálukhoz is vezethet. A nitrát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nem távolítható el a vízből. Azokon a településeken, ahol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az ivóvíz nitrát tartalma, zacskós vizet osztanak a családoknak.
Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.62.,66.ISBN 978 963 697 394 0 Dr Siposné dr Kedves Éva-Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1998. p.45.,46.,47. ISBN 963 697 189 7
27
JEGYZETEK
JEGYZETEK
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-
lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.