TERMÉSZETISMERET. (Kémia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

TERMÉSZETISMERET (Kémia)

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 5. osztálya számára

5.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Ismerkedés a laboratóriumi munkával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Víz tulajdonságai I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Víz tulajdonságai II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Égés I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Égés II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Oldódás-olvadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Oldódás, elegyedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Növényeink anyagai – keményítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Növényeink anyagai – színanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Fogaink, csontjaink épsége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Kőzetek, ércek vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Konyhai anyagok – másképpen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szerzők: Materné Mestyán Ildikó és Tóthné Zachár Gyöngyi Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Természetismeret Kémia – 5. osztály

A kísérlet leírása

1. ISMERKEDÉS A LABORATÓRIUMI MUNKÁVAL

Emlékeztető, gondolatébresztő

A kémia a természettudományok közé tartozik, mely a természetben lejátszódó folyamatokkal, azok magyarázatával és a folyamatok-

ban részt vevő anyagokkal foglalkozik. A kémia fontos vizsgálódási módszere a kísérletezés. A kísérletek elvégzése során kísérleti esz-

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Vegyél két egyforma főzőpoharat! Mérleg segítségével mérj ki az egyikbe 100 g sót, a másikba 100 g lisztet! Figyeld meg, mekkora a térfogatuk! 2. Mérj ki 5 cm3 etil-alkoholt mérőhenger segítségével! Utána mérj ki 5 cm3 vizet egy másik mérőhengerbe, és öntsd bele az etilalkoholba. Rázd össze és olvasd

le az etil-alkohol és víz elegy térfogatát! 3. Tegyél agyagos dróthálót vasháromlábra. Helyezz a dróthálóra egy főzőpoharat, amelybe tegyél néhány darab jeget! Kezdd el melegíteni borszeszégővel. Olvasd le a halmazállapot-változásokhoz kapcsolódó hőmérsékleti értékeket!

Etanol+víz

Jégkocka melegítése forrásig, hőmérséklet mérése

4

közökkel, eljárásokkal és sokféle új anyaggal találkozhatsz. Közülük ismerkedünk meg néhánnyal a következő egyszerű kísérletekben.

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• veg yszer es k a n á l • ag yagos d róthá ló • vashá rom láb • borszesz égő • hőmérő • 3 db 150 cm 3 -es főzőpoh ár • mérleg • 2 db mérő henger • 5 cm 3 etil -a lkohol • 5 cm 3 víz • néhá ny d a rab jég • 100 g lisz t • 100 g só

)


Készítette: Materné Mestyán Ildikó

FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Rajzoljátok le az anyagok elhelyezkedését a főzőpoharakban!

100g só

100g liszt

Melyik anyagnak kisebb a térfogata? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tedd igazzá az állítást! Húzd alá a mondatban a megfelelő szót!

Az azonos tömegű anyagok közül annak nagyobb a sűrűsége, amelyiknek kisebb a térfogata. Ezek szerint a só sűrűsége kisebb/nagyobb, mint a liszt sűrűsége.

2. Egészítsd ki a mondatokat!

Az etil-alkohol és víz elegy térfogata . . . . . . . . . . . . cm3 , tehát. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mint az alkotórészek térfogatának összege.

Mit gondolsz, miért? Az etil-alkohol és a víz részecskéinek mérete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elegyedés közben a kisebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . részecskék kitöltik a . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . etil-alkohol részecskék közti hézagokat. Így az elegy térfogata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mint az alkotórészek térfogatának összege.

3. Írd be a halmazállapotokat a pontokra, a halmazállapot-változások nevét a nyilakra, a leolvasott hőmérsékleti értékeket a nyilak alá!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . oC

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

......................

. . . . . . . . . . . oC

Felhasznált irodalom: Jámbor Gyuláné-Kissné Gera Ágnes-Vízvári Albertné: Természetismeret munkafüzet 5. Mozaik Kiadó, Szeged 2013. p.10. ISBN 978 963 697 135 9 DR Győri Erzsébet: Kémia 7. (fakultatív tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára) Tankönyvkiadó, Budapest 1988. p.3.,4. ISBN 963 18 1370 3 DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.15. ISBN 978 963 697 394 0

5



2. VÍZ TULAJDONSÁGAI I.


A Föld fejlődésének és az élet kialakulásának szempontjából jelentős esemény volt a folyékony víz megjelenése. A víz az élet fenntar-

tásához, az élő anyag működéséhez is feltétlenül szükséges. A víz egyik fontos tulajdonsága, hogy kiváló oldószere számos anyag-


1. Vizsgáld meg különböző anyagok oldódását vízben! Tegyél négy kémcsőbe 2-3 cm3 vizet, majd 1-1 kiskanál cukrot, konyhasót, zsírt, mészkőport! Enyhén rázogasd meg a kémcsöveket! Mit tapasztalsz? 2. Készítsünk „tengervizet”! a. Önts egy kémcsőbe 3-4 cm3 vizet, tegyél bele két kiskanál konyhasót! Rázd össze az anyagokat! b. Helyezz egy vasháromlábra agyagos dróthálót. Egy főzőpohárba önts kb. két ujjnyi vizet, helyezz rá egy óraüveget. Önts az

óraüvegre kevés sós vizet, és melegítsd addig, míg az összes víz elpárolog. c. Ismételd meg a b.) pont kísérletét először csapvíz, majd desztillált víz felhasználásával! 3. Helyezz 3 kémcsövet a kémcsőállványba. Az elsőbe 2-3 cm3 csapvizet, a másodikba ugyanannyi sós vizet, a harmadikba ugyanannyi desztillált vizet. Tegyél mindegyikbe egy kiskanálnyi szappant, és rázd össze őket! Figyeld meg, hogyan habzanak!

Só oldása, kikristályosítása vízfürdőn

6

nak. Az élő szervezetekben és a természetben is számos oldattal találkozhatunk. Vizsgáljunk meg néhányat közülük!


• kémcsőá llvá ny • 8 db kém cső • borszesz égő • veg yszer es k a n á l • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • 1 db 50 m l-es főzőpoh ár • 3 db óraü veg • 3-4 cm 3 d esztillá lt víz • 20-25 cm 3 csapvíz • 1 ka ná l m észkőpor • 3 ka ná l k onyhasó • 1 ka ná l c ukor • 1 ka ná l zs ír • 3 ka ná l sz appa n

)



FELADATLAP


1. Mely anyagok oldódtak fel a vízben? Húzd alá a felsorolásból!

cukor, konyhasó, zsír, mészkőpor

2. Rajzold le, mit láttál az óraüvegeken! sós víz

csapvíz

desztillált víz

Mi okozhatta az eltérő mértékű szennyeződést?

.......................................................................................................................

3. Egészítsd ki a mondatokat!

A szappan a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vízben erősen habzik, a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vízben kevésbé.

A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vízben fehér, pelyhes csapadék képződik.

(Csapadék: oldhatatlan anyag.)

4. Rakd ki a megfelelő jeleket! Melyik vízben van több oldott anyag?

sós víz

csapvíz

desztillált víz

Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.72. ISBN 978 963 697 394 0 DR Siposné dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné (2009): Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 38., 44. ISBN 978 963 697 402 2 DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 8. Mozaik Kiadó Szeged,2004. p.124. ISBN 963 697 443 8

7



3. VÍZ TULAJDONSÁGAI II.


A víz az egyetlen anyag a Földön, amely természetes körülmények között mindhárom halmazállapotban megtalálható. Jól megfigyelhető, hogyan változik meg a víz halmaz-

állapota megfelelő hőmérsékleten. A halmazállapot változások során az anyag minősége nem, csak vízrészecskék közötti kölcsönhatások változnak meg. Életünk szempont-


1. Tegyél néhány jégdarabot egy főzőpohárba. Helyezz vasháromlábra agyagos dróthálót, majd tedd rá a főzőpoharat. Melegítsd a jeget borszeszégővel, és figyeld meg a változásokat! 2. Tegyél egy nagyobb méretű főzőpohár közepébe egy kisebb főzőpoharat, melybe rakj valamilyen nehezéket (pl. kavicsot). Önts a kisebb főzőpohár köré vizet. A nagyobb főzőpohár tetejét zárd le egy darab folpackkal (befőttes gumival rögzítsd). A folpack közepébe helyezz nehezéknek kis darab gyurmát, önts köré hidegvizet. Helyezz vasháromlábra agyagos dróthálót, majd tedd rá a főzőpoharat. Melegítsd

borszeszégővel, és figyeld meg a változásokat! 3. a. Egy kanál homokot keverj ös�sze egy kanál konyhasóval! b. A keveréket tedd 100 cm3-es főzőpohárba és önts rá annyi vizet, amennyi bőven ellepi! Keverd össze üvegbottal! Hagyd állni néhány percig! Mi történik? c. Öntsd le a vizet a homokról óvatosan egy másik főzőpohárba! d. Szerelj fémkarikát fémállványra, és tegyél bele egy tölcsért! Helyezz a tölcsér alá egy 100 cm3-es főzőpoharat úgy, hogy a tölcsér szára érintse a pohár belső falát! Helyezz redős szűrőpapírt a tölcsérbe! Öntsd a tölcsérbe a vizet!

Jégkocka melegítése forrásig, hőmérséklet mérése

8

jából a folyékony víz a legnagyobb jelentőségű. A környezetünkben előforduló vizek azonban nemcsak vízrészecskéket, hanem több-kevesebb oldott anyagot is tartalmaznak.


• 1 db üveg tölcsér • 1 db redő s szűrőpapír • borszesz égő • veg yszer es k a n á l • üvegbot • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • 3 db 100 cm 3-e • 3 db 50 cm 3 s főzőpohá r -es főzőpoh ár • fémka rik a • fémá llvá ny • néhá ny jé gda rab • 1 ka ná l h omok • 1 ka ná l k onyhasó • csapvíz • folpack fó lia • befőttes g umi • g y urma , nehezék

)



FELADATLAP


1. Írd a pontozott vonalakra, milyen halmazállapotokat figyeltél meg a kísérlet során, és a nyilakra a lezajlott halmazállapot-változások nevét!

........................

........................

........................

2. A 2. kísérlettel a víz körforgását modelleztük. Írd be a kisbetűket a víz körforgását ábrázoló rajz megfelelő helyére! a.) felhőképződés, b.) párolgás, c.) csapadék, d.) tenger, e.) talajvíz, f.) folyó, g.) Nap

A kép forrása: http://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/hogyan_kerul_a_viz_csapba)

3. Melyik anyag oldódott fel a vízben a 3. kísérletben?

.......................................................................................................................

Mi történt az oldatban néhány perc állás után?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Tedd igazzá a mondatokat! Húzd alá a mondatokban megfelelő szavakat!

A homok szemcséi kisebbek / nagyobbak, mint a szűrőpapír pórusai, ezért visszamaradnak

a szűrőpapíron.

A só részecskéi kisebbek / nagyobbak, mint a szűrőpapír pórusai, ezért átjutnak a szűrőn.

Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs-Péntek Lászlóné: Kémia 7. Mozaik Kiadó Szeged,2009. p.62.,64.,65.,66. ISBN 978 963 697 394 0 DR SIPOSNÉ dr Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné (2009): Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó, Szeged p. 60. ISBN 978 963 697 402 2 DR Siposné dr Kedves Éva-Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1998. p.32., 33. ISBN 963 697 189 7

9



4. ÉGÉS I.


Az egyik legfontosabb kémiai változás az égés. A laboratóriumi munka során is gyakran hevítünk, égetünk anyagokat. Ehhez a bor-

szeszégő és Bunsen égő lángját használjuk. Vizsgáljuk meg a láng szerkezetét, derítsük ki az égés feltételeit!


1. Láng vizsgálata: a. Gyújtsd meg a borszeszégőt, a Bunsen égőt és egy gyertyát! Hasonlítsd össze a lángok színét! A Bunsen égő levegő nyílását először teljesen zárd le, majd fokozatosan nyisd ki. b. Helyezz vízszintesen egy-egy hurkapálcát mindegyik lángba, majd vedd ki belőle. Figyeld a változást! c. Fogj kémcsőfogóba egy üvegcsövet és tartsd óvatosan az égő

gyertya lángjába. Tartsd a láng alsó, középső részéhez, a kanóc fölé. Pár másodperces várakozás után tarts a cső másik végéhez égő gyújtópálcát! Ismételd meg a kísérletet a borszeszégő és a Bunsen égő lángjánál is! 2. Az égés feltételei: a. Cseppents három porcelán tégelybe 15-15 csepp denaturált szeszt. Gyújtópálca segítségével gyújtsd meg mindegyiket. Az el-

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• denaturá lt szesz • víz • g yer tya • borszesz égő • Bunsen é gő • cseppentő • g y ufa • hurkapá lc a • üvegcső • porcelá n lap • 250 cm 3 fő zőpohá r • kémcsőfo gó

sőt hagyd égni, a másodikat takard le porcelán lappal, a harmadikra önts főzőpohárból 20 ml vizet. Mit tapasztalsz?

Borszeszégő lángja

Bunsen égő begyújtása

10

Gyertya lángja


Készítette: Tóthné Zachár Gyöngyi

FELADATLAP


1. a. Rajzold le és színezd ki a megfigyelt lángokat! Milyen különbséget figyeltél meg?

gyertya

borszeszégő

Bunsen égő

A gyertya anyaga paraffin, egy éghető, szilárd, kőolajból előállított anyag. A borszeszégőben tömény alkoholt – denaturált szeszt – égetünk. A Bunsen égőben a földgáz égését figyelheted meg. Mindegyik láng esetében megfigyelhető a láng szerkezete: belső sötét mag, a középső, fényesen világító burok, és a legkülső nem világító szegély.

Egészítsd ki rajzodat a láng részeinek megnevezésével!

b. Egészítsd ki a megkezdett mondatokat megfigyeléseidnek megfelelően!

A hurkapálcám mindegyik esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lettek. Egyik pálca sem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . meg a láng magjában. A láng szélével érintkező részük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . el.

c. Ha ügyesen végezted az 1. c kísérletet, akkor az üvegcső végén meg tudtad gyújtani a láng magjában keletkező, éghető gázokat. Rajzold le megfigyeléseidet! 2. Mit tapasztaltál a meggyújtott alkohollal végzett kísérletek során?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Megfigyeléseid alapján tedd igazzá a hiányos mondatokat a megfelelő dőlt betűs kifejezések beírásával!

Gyulladási hőmérséklet; lángja; levegőre; levegő oxigénjétől; gyulladási hőmérséklet; éghető anyag; hőmérsékletet; égető

A borszeszégőben lévő alkohol, a gyertya és a földgáz is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . anyagok. Égésükhöz szükség van . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megfelelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a gyufa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biztosította. A porcelán lappal a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . zártuk el az égő alkoholt, a víz a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alá csökkentette a

hőmérsékletet. Az első porcelán tálból az alkohol elégett, nem volt az égéshez szükséges . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ....................

Az égés feltételei tehát:

– ......................................

– ......................................

– ......................................

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 189-190. ISBSN963 18 3118 3 dr Siposné dr Kedves Éva- Péntek Lászlóné: Kémia munkafüzet 7. Mozaik Kiadó Szeged

11



5. ÉGÉS II.


Az égés a legfontosabb kémiai változás. Lehet gyors és lassú; a gyors égés feltételei az éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet.

Lánggal égnek az éghető gázok vagy gőzök és azok az anyagok, amelyekből éghető gázok vagy gőzök szabadulnak fel. Amelyik


1. Lángol, vagy izzik? a. Szórj borszeszégő lángjába egy kis kanál alumínium port és vasreszeléket, gyújts meg egy darab papírt, hurkapálcát és egy kis szövetdarabot. b. Porcelán tégelybe önts 1-1 cm3 etil-alkoholt, benzint és petróleumot. Égő gyújtópálcát tarts mindegyik folyadék fölé! Melyik gyullad meg hamarabb? c. Próbáld eloltani az égő folyadékokat először vízzel, majd szórj mindegyikre homokot! Mit tapasztalsz? Éghetetlen zsebkendő

2. Meggyullad?! Tarts borszeszégő lángjába egy darab kockacukrot! Egy másik kockacukrot forgass meg cigaretta hamuban és ezután tartsd a borszeszégő lángjába! 3. Éghetetlen zsebkendő: Egy főzőpohárban keverj össze 25-25 cm3 desztillált vizet és etilalkoholt. Mártsd az elegybe a nagyobb szövetdarabot, hogy jól

anyagból nem szabadul fel éghető gáz, vagy gőz, izzik. A tűzoltás lényege, hogy az égés valamelyik feltételét megszüntetjük.


• borszesz égő • g y ufa • tégely fogó csipesz • porcelá n tégely • 250 cm 3 fő zőpohá r • a lumíniu m por • benzin • ciga retta ha mu • csapvíz • desztillá lt víz • etil-a lkoh ol • faszén, a kísérletekb en nem szerepel • homok • hurkapá lc a • kockacuk or 2 db • papír • petróleum • szövetda rab 5x5 cm 1 db és 15x15 cm 1 d b • vasresze lék

átitassa, majd csavard ki a felesleget. Tégelyfogó csipesszel tartsd láng fölé, míg meggyullad. Vedd ki a lángból és figyeld a változást!

12

)



FELADATLAP


1. Jegyezd le tapasztalataidat!

Lánggal égett: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

......................................................

......................................................

Izzott:

......................................................

Leghamarabb meggyulladt:

......................................................

2. Megfigyeléseiddel egészítsd ki a hiányos mondatokat!

A lángba tartott kockacukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . csak megolvadt, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A cigaretta hamuba mártott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . meggyulladt, mert a hamuban lévő anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a cukor gyulladási hőmérsékletét.

3. Válaszolj megfigyeléseid alapján a kérdésekre!

Milyen színű lángot láttál?

......................................................

Meggyulladt a szövetdarab? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mi égett el a szövetdarabról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mikor gyulladt meg a szövetdarab?

Mi volt a szerepe a víznek a folyamatban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

......................................................

4. A hétköznapi életben is sokszor figyelhetünk meg égési folyamatokat. Nevezz meg néhányat a rajz alapján! ....................................................... ....................................................... ....................................................... ....................................................... ....................................................... ....................................................... ....................................................... ....................................................... Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp196. ISBSN963 18 3118 3 dr Siposné dr Kedves Éva- Ádám Tibor: Környezetvédelem munkafüzet Mozaik Kiadó Szeged 1998. PP 49-51. ISBSN 963 697 189 7 dr Siposné dr Kedves Éva- Horváth László- Péntek Lászlóné: Munkafüzet Kémia 7. Mozaik Kiadó 2010 pp21-25. ISBN978 963 697 402 2

13



6. OLDÓDÁS-OLVADÁS


Amikor teát készítünk, cukorral ízesítjük. Ha nem elég édes a tea, gyakran halljuk, hogy „még nem olvadt fel benne cukor”, vagy „ke-


1. Oldódik! a. Tegyél egy főzőpohárba 100 cm3 vizet és melegítsd forrásig. Közben 3 főzőpoharat tölts félig csapvízzel. Az elsőbe dobj egy kockacukrot, a másodikba két kanál kristálycukrot, a harmadikba két kanál porcukrot. Figyeld a változást! b. Keverd meg mindegyik pohár tartalmát üvegbottal! Mit tapasztalsz? c. Most a forró vízbe dobj bele egy kockacukrot! Figyeld keverés nélkül, majd keveréssel a változást! Cukor oldódása

Cukor olvadása

14

verd meg, hogy elolvadjon benne a cukor”. Miért hibásak ezek a megállapítások? Kísérleteinkben bizonyítjuk a különbséget a cukor

2. Olvad! Tegyél kémcsőbe három-négy kanál kristálycukrot és kémcsőfogó segítségével hevítsd a Bunsen égő lángján! Mit tapasztalsz? 3. Olvad - oldódik! Porcelán tégelyben olvassz fel négy kanál kristálycukrot úgy, hogy üvegbottal folyamatosan kevergeted. Amikor a teljes mennyiség felolvadt és egységes aranybarna színű, óvatosan önts rá egy kevés vizet! Melegítsd tovább folytonos keverés mellett. Mit tapasztalsz?

halmazállapot változása és az oldódása között.


• 250 cm 3 fő zőpohá r 5 d b • ag yagos d róthá ló • hőmérő • kerá miab etétes dróth á romszög • vashá rom láb • porcelá n tégely • Bunsen é gő • üvegbot • veg yszer es k a n á l • g y ufa • kockacuk or • kristá lyc ukor • porcukor • víz • kémcső • kémcsőfo gó

)



FELADATLAP


1. Az első kísérletben a cukor részecskéi elkeveredtek a víz részecskéivel, a cukor oldódott. Az oldódás sebességét befolyásolta a részecskék mérete és a hőmérséklet is.

Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

A hideg vízben leghamarabb a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódott fel, leglassabban a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kockacukor esetében jól látható volt a

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A keverés

mindhárom pohárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a részecskék keveredését. Leghamarabb a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódott fel. A kockacukor a forró vízben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódott, mint a hideg vízben, mert a forró vízben a részecskék mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . volt, így . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keveredtek a részecskék.

2. Rajzold a kémcsőbe a második kísérletben megfigyelt változást! Jegyezd le megfigyeléseidet!

A cukor halmazállapota melegítés előtt:

......................................................

A cukor halmazállapota melegítés után:

......................................................

A cukor színe melegítés előtt:

......................................................

A cukor színe melegítés után:

......................................................

A cukor szaga melegítés előtt:

......................................................

......................................................

A cukor szaga melegítés előtt:

3. A 3. kísérletben a cukor olvadását és oldódását is megfigyelhetted. Írd le, mi történt!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Melyik kedvelt ital készíthető el hasonló módon, víz helyett tejet használva?

.......................................................................................................................

Saját ötlet alapján

15



7. OLDÓDÁS, ELEGYEDÉS


Amikor reggelire teát, vagy kakaót készítünk, összekeverjük az anyagokat, keveréket állítunk elő. Az oldatok olyan keverékek, amelyeknek

egyik alkotórésze folyékony halmazállapotú, és általában nagyobb mennyiségben van jelen. Ez az oldószer. Az oldott anyag a kisebb men�-

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Keveredik! Tölts egy-egy főzőpoharat félig vízzel. Cseppents az egyikbe néhány csepp színes ételfestéket, szórj a másikba néhány kálium-permanganát kristályt. Figyeld a részecskék keveredését!

c. Most benzinben próbáld feloldani a konyhasót, mészkövet, őrölt paprikát és étolajat!

2. Oldódik? a. Tölts négy kémcsőbe desztillált vizet a feléig. Tegyél az elsőbeegy kanál konyhasót, a másodikba mészkövet, a harmadikba őrölt piros paprikát, az utolsóba néhány csepp étolajat! b. Ismételd meg az előző kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe etil-alkoholt töltesz, mielőtt beleszórod a szilárd anyagokat és az olajat.

3. K é s z í t s ü n k jódtinktúrát! Három tiszta kémcsőből az elsőt töltsd félig desztillált vízzel, a másodikat etil- alkohollal, a harmadikat benzinnel. Mindegyikbe szórj néhány jódkristályt! Melyik hasonlít az otthon is használt fertőtlenítő oldathoz?

Kálium-permanganát oldódása

Jód oldódása vízben, alkoholban, benzinben

16

nyiségű, és lehet folyadék, szilárd, de gáz halmazállapotú is. Mi mindent tudunk feloldani vízben? Más anyag is lehet oldószer, mint a víz?


• kémcső 2 0 db • 250 cm 3 fő zőpohá r • veg yszer es k a n á l • benzin • etil-a lkoh ol • ételfesték (folyékony) • desztillá lt víz • jód • étolaj • ká lium-p erma nga ná t • konyhasó • mészkő • őrölt fűsz erpaprika

)



FELADATLAP


1. Mit figyeltél meg az első kísérletben? Színezd a főzőpoharakat a látottak alapján!

2. Töltsd ki a táblázatot a második kísérlet sorozatban megfigyelt változások alapján! Írd a táblázatba, oldódott-e az anyag a megadott oldószerben! konyhasó

mészkő

őrölt paprika

étolaj

Desztillált vízben Alkoholban Benzinben

3. Színezd a kémcsöveket megfigyelésed alapján! Egészítsd ki a mondatokat!

A jód a vízben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldódott, az alkoholban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , a benzinben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . színű lett. A(z) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . oldat színe hasonlít a fertőtlenítő oldatéhoz. A tinktúra az anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -ban való oldásával készül.

4. Nevezd meg a felsorolt oldatok összetevőit!

OLDAT

OLDÓSZER

OLDOTT ANYAG

Tea:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Limonádé:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Kakaós tej:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Tengervíz:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Jódtinktúra:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Karamellás tej:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Szódavíz:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

Felhasznált irodalom: Dr Siposné dr Kedves Éva- Horváth Balázs- Péntek Lászlóné: Kémia munkafüzet 7 Mozaik Kiadó Szeged 2010. pp 44-45. ISBN978 963 6976 402 2 Jámbor Gyuláné- Vízvári Albertné- Kissné Gera Ágnes: Természetismeret 5. Mozaik Kiadó Szeged, 2013. pp 24-25. ISBN 978 963 697 323 0

17



8. NÖVÉNYEINK ANYAGAI – KEMÉNYÍTŐ


Ételeink fontos alkotórészei a szénhidrátok, amelyek biztosítják az energiát szervezetünk működéséhez. A keményítő is egyfajta

szénhidrát, ami megtalálható a gabonafélékből készült élelmiszerekben és néhány zöldségünkben. Felhasználása is sokrétű, a ruha-


1. Lugol oldat, és keményítő oldat készítése a. Mérj ki 2,5 g kálium-jodidot, majd 1,3 g kristályos jódot. Oldd fel egy kevés desztillált vízben a káliumjodidot, tedd bele a jódot és töltsd fel 100 cm3-ig. Ez a Lugol oldat, amivel a keményítő kimutatható. b. Tölts egy főzőpohárba 200 cm3 desztillált vizet és keverj el benne 5 g keményítőt. Ezt az oldatot használd a továbbiakban. c. Önts egy kémcsőbe az oldatból, és tedd félre! 2. Titkos üzenet a. Az előzőekben készített keményítő oldatból cseppentő segítségével írj titkos üzenetet a másik csoportnak egy szűrőpapírra. Hagyd száradni a papírt! b. A foglakozás végén a száraz papírokat cseréljétek ki egymás között, és fejtsétek meg a titkos

üzeneteket: ecsettel fessétek át a papírt Lugol oldattal! 3. Keményítsünk! A maradék keményítőoldatot melegítsd forrásig a Bunsen égővel, majd töltsd át egy nagyobb kristályosító csészébe. Lehűlés után a fehér textildarabot nyomkodd bele a keményítő oldatba alaposan, vedd ki belőle és simítsd ki, igazítsd formára. Hagyd megszáradni. A foglalkozás végén nézd meg újra. 4. Miben van keményítő? a. Az első kísérletben félretett kémcsőben lévő keményítő oldathoz cseppents az elkészített Lugol oldatból. Milyen színváltozást tapasztalsz? b. Vizsgáld sorra a hozott magvakat, élelmiszereket a Lugol oldattal!

Keményítő vizsgálata lugol-oldattal

18

keményítéstől kezdve a sütésen át ételeink sűrítéséig. Miben van keményítő? Vizsgáljuk meg!


• főzőpohá r 250 cm 3 • porcelá n tégelyek • cseppentő • szűrőpap ír • vashá rom láb • Bunsen é gő • ag yagos d róthá ló • üvegbot • ecset • kristá lyo sító csésze • kémcső • keményít ő • ká lium-jo did • jód • desztillá lt víz • növényi ré szek, mag va k (burgonyag umó kukoricaszem , búza , rizs , müzli) • péká ruk, szá ra z tészta félék • liszt, búza da ra • húsfélék

)



FELADATLAP


1. Milyen színváltozást tapasztaltál a 4. a kísérletben a jódoldat és a keményítő között?

.......................................................................................................................

Ez a színreakció bizonyítja a keményítő jelenlétét a különböző élelmiszerekben, növényi részekben.

Írd be a táblázatba a vizsgált anyagok nevét, és jelöld a színváltozást, ahol volt! Vizsgált anyagok: Tapasztalt színváltozás:

Tapasztalatid alapján csoportosítsd a vizsgált anyagokat keményítő tartalmuk szerint! Fejezd be a megkezdett csoportosítást! Keményítőt tartalmaz

Nem tartalmaz keményítőt

2. Megfejtetted a titkos üzenetet?

Írd ide a megfejtést: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen színeket figyeltél meg a papíron? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A foglalkozáson szerzett ismereteid alapján magyarázd meg ennek a titkosírásnak az elvét!

.......................................................................................................................

NÉZZ UTÁNA! Sherlock Holmes detektív történeteiben is találkozhatsz hasonló titkosírásokkal. További recepteket találhatsz titkosíráshoz a sulinet portálon: http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/titkosirasok-csodatintak

3. Mit tapasztaltál a textildarabon végzett kísérlet során?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Janice Van Cleave: Kémia 101 könnyű és látványos kísérlet a kémia játékos tanulásához Springer Hungarica Kiadó 1995 pp 128. ISBN963 8455 62 4 http://titan.physx.u-szeged.hu/modszertan/oktatas/szakdolgozatok/09Szkd_Fiz-Kem_KoppanyneMatray-VozarHajnalka.pdf http://szeretekhorgolni.com/horgolas-technika/horgolt_hopehely_kemenyites http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/elovilag.html

19



9. NÖVÉNYEINK ANYAGAI - SZÍNANYAGOK


Környezetünkben mindenütt zöld növényeket, tarka virágokat találunk, tél kivételével egész évben. Vajon mitől színesek a növények? A zöld színt a klorofill nevű anyag


1. Klorofill kivonása a. Tépj darabokra néhány zöld levelet, majd porcelán mozsárban kanálnyi kvarchomokkal és krétaporral dörzsöld el. Önts hozzá 20 cm3 etil-alkoholt, és dörzsöld tovább. b. A kapott anyagot főzőpohárba átöntve tartsd 10 percig 80ºC-os vízfürdőn. c. Szűrd át egy redős szűrőn egy Erlenmeyer lombikba. Figyeld meg az oldat színét fény felé tartva és úgy is, hogy felülről éri a fény! 2. Klorofill alkotóinak szétválasztása Az imént készített klorofill oldatVöröskáposztalé készítése

20

adja, amit egy egyszerű eljárással ki tudunk vonni a növények leveleiből, de a színes zöldségek, virágok színéért felelős antociánok is kinyerhetők, ha a növény sejtjeit

ból önts 5cm3-t egy főzőpohárba és állíts bele egy egész táblakrétát! Foglalkozás végén nézd meg a krétát! 3. Vöröskáposzta színanyagának kivonása a. Tépj apró darabokra egy vöröskáposzta levelet, sózd meg egy kanál sóval. Önts rá annyi vizet, hogy ellepje és főzd 10-15 percig forráspont közeli hőmérsékleten. b. Szűrd le redős szűrőn az oldatot! c. Ebből is mérj ki 5 cm3-t egy főzőpohárba és állíts ebbe is egy táblakrétát.

roncsoljuk. Arra is fény derül kísérletünkben, hogy a klorofill többféle anyagból áll, s ezek egymástól szétválaszthatók.


• zöld levele k (leg jobb a spenót) • vörös káp oszta levele k • etil-a lkoh ol (80%-os) • kva rchom ok • krétapor • konyhasó • kréta 2-3 db egész • desztillá lt víz • Bunsen é gő • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • Erlenme yer lombik • hőmérő • üvegbot • dörzsmo zsá r törőve l • szűrőpap ír • tölcsér

)



FELADATLAP


1. Milyen színű oldatot kaptál a zöld levelekből? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen volt az oldat színe, ha hátulról érkezett a fény? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyennek láttad az oldatot felülről érkező fényben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A klorofill segítségével kötik meg a zöld növények a napfény energiáját, és készítik saját testük anyagait a környezetből felvett egyszerű anyagokból. A fény különböző tartományait, a klorofill különböző alkotói képesek megkötni.

Milyen színeket figyeltél meg a krétán?

.......................................................................................................................

Rajzold le megfigyeléseidet!

2. Sorold fel a zöld növények számára szükséges anyagokat:

a. talajból veszik fel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b. levegőből veszik fel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Mit állítanak elő a felvett anyagokból? .......................................................................................................................

4. Ősszel a lombhullató fák levelei először több féle színben pompáznak, majd megbarnulnak, mielőtt lehullnak. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó BP. 1991. pp 93-95, pp176. ISBSN963 18 3118 3

21



10. FOGAINK, CSONTJAINK ÉPSÉGE


Csontjaink, fogaink keménységét és szilárdságát a kalciumvegyületek biztosítják, többek között kalcium-karbonát. A felnőtt ember csontjai kalciumtartalmának 20%-a évente felszívódik és újrapótlódik. Az emberi szervezet napi

kalciumfelvételéről tehát folyamatosan gondoskodni kell. A kalciumfelvétel biztosítása különösen fontos a fejlődő szervezetek, a gyermekek számára. Sok anyag viszont csökkenti, gátolja a kalcium felvételét, például savak, sok zsiradék


1. Tegyél mészkődarabokat óraüvegre, és cseppentsél rá ecetsavoldatot! 2. 150 cm -es főzőpohár aljába tedd 1 tojás darabokra összetört héját! Öntsél rá néhány cm3 ecetsavoldatot! Figyeld meg, mi történik, majd tarts égő gyújtópálcát a pohárba a távozó gáz útjába! Ezt ismételd meg néhányszor! Néhány perc múlva műanyag kanállal szedd ki a maradék tojáshéjat egy óraüvegre, és hasonlítsd össze a kísérlethez fel nem használt eredeti tojáshéjjal! 3

3. Helyezz egy óraüvegre néhány tojáshéj darabot és önts rá egy kis kólát. Mit tapasztalsz? 4. Ismételd meg a 2. és 3. kísérletet összezúzott csigaházzal, és csirkemell csont darabkával: először ecetsavat, majd kólát használj! 5. Fogj csipeszbe egy darab tojáshéjat, és tartsd néhány percig borszeszégő lángjába! Hasonlítsd össze az eredeti tojáshéjjal! 6. Ismételd meg az 5. kísérletet csigaház és csirkecsont darabbal is!

mészkő,kréta, tojáshéj + ecetsav

22

vagy cukor. Vizsgáljuk meg a mészkő, csigaház (melyeknek szintén a kalcium-karbonát a fő összetevője) illetve a csont ellenálló képességét néhány anyaggal szemben.


• 6 db 150 cm 3 -es főzőpoh ár • 4-6 óraüv eg • borszesz égő • veg yszer es k a n á l • g y újtópá lca • szemcsep pentő • csipesz • 6-8 cm 3 ecetsavolda t • 1 ka ná l d a rabos mész kő • 6-8 cm 3 k óla • tojáshéj, csiga há z, csi rkecsont (da ra bok)

)



FELADATLAP


1. Mi történt az 1. kísérletben?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Milyen változás figyelhető meg az ecetsavval kezelt tojáshéjon (az eredetihez képest)?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Mi történt az égő gyújtópálcával? Egészítsd ki a mondatot!

A keletkezett gáz a szén-dioxid, amely az égést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Milyen változás figyelhető meg a tojáshéjon a kóla hatására?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Mit tapasztaltál a kísérletek elvégzése során

.......................................................................................................................

a csigaház esetében?

a csirkecsont esetében?

.......................................................................................................................

5. Milyen változás van az égetés hatására

a tojáshéjon? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

a csigaházon? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

a csirkecsonton? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Következtess! Hogyan védheted meg fogaidat, csontjaidat?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: DR Siposné dr Kedves Éva-Péntek Lászlóné-Horváth Balázs: Kémia 8. Mozaik Kiadó 2004. p.117. ISBN 963 697 443 8

23



11. KŐZETEK, ÉRCEK VIZSGÁLATA


A kőzetek a Föld felszínét alkotó, nagy mennyiségben előforduló anyagok. Ezek egy része Földünk belsejéből került a felszínre (vul-

meket tartalmazó ásványi anyagokat érceknek nevezzük. Vizsgáljuk meg néhány kőzet és érc tulajdonságait!


1. Karcolási próba: A kapott kőzeteket, ásványokat körömmel vagy tűvel vagy késsel (vagy reszelővel) karcoljátok meg, majd a kapott kőzetekkel, ásványokkal karcoljátok meg a kapott üveglapot. Rögzítsétek a tapasztalatokat! 2. Karcszínpróba: A kapott kőzeteket, ásványokat húzzátok végig fehér papírlapon (esetleg mázatlan porcelánlapon)! Milyen színű a minták karca? 3. Savakban való viselkedés: A kapott kőzet és ásványmintákból (mészkő, dolomit, kősó) rakj egy kiskanálnyit a kémcsövekbe, majd önts rájuk annyi sósavat, hogy kb. egy ujjnyira ellepje.

24

káni kőzetek), más részük a tengerekben, szárazföldeken rakódott le (üledékes kőzetek), illetve később alakult át (átalakult kőzetek). A fé-

Amelyik kémcsőben nem történik változás, azt kémcsőfogó segítségével óvatosan melegítsd meg a borszeszégő lángjánál. 4. Homokkő tanulmányozása: A homokkő homokszemekből és kötőanyagból áll. Állapítsd meg, hogy az általad vizsgált homokkőnek mi a kötőanyaga. Tegyél kémcsőbe kevés darabos homokkövet. Önts rá kb. 3 cm3 vizet és rázogasd. Ha nem tapasztalsz változást, akkor tegyél egy másik kémcsőbe ismét kevés darabos homokkövet és önts rá kb. 3 cm3 sósavat. Ha így sem tapasztalsz változást, akkor melegítsd óvatosan a kémcsövet kémcsőfogó segítségével.


• kémcsőá llvá ny • 5 db kém cső • borszesz égő • veg yszer es k a n á l • kémcsőfo gó • tű, kés (r eszelő ) • üveglap (e setleg má za tla n porcelá n) • fehér pap írlap • 8-10 cm 3 sósavoldat • 1 ka ná l d a rabos mész kő • 1 ka ná l k ősó • 1 ka ná l d olomit • homokkő da rab • bauxit, k őszén, ba za lt vag y a ndezit, mé szkő, pirit, k a lcit, kősó, kaolin , ta lk (ezekb ől min. 6 féle)

Andezit

Bazalt

Bazalttufa

Biogén mészkő kagylóval

Földpátos gránit

Lösz

Riolit

Vöröshomokkő

)



FELADATLAP


1. Az alábbi tapasztalati táblázatok segítségével állapítsátok meg a kapott minták keménységét!

(Forrás: Makádi M.: Vizsgálódás ásványokkal, kőzetekkel a tapasztalati földrajztanulás során)

Keménység

Körömmel

1

könnyen

Tűvel

2

nehezen

3

nem

könnyen

4

nem

nehezen

Késsel

Egyébbel

5

nem

nem

nehezen

reszelővel könnyen

6

nem

nem

nem

a reszelő fogja acéllal könnyen, az üveget karcolja, acéllal ütve szikrázik

7

nem

nem

nem

8

nem

nem

nem

9

nem

nem

nem

Ásványok kőzetek tapasztalati : – az üveget karcolja: kemény; – az üveget nem, de a márványt karcolja: félkemény; – az üveget és a márványt nem karcolja: puha. Kapott minta neve Keménysége Karcszín

2. Írjátok be a táblázatba a minták megfigyelt karcszínét! 3. Egészítsd ki a mondatokat!

A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pezsgés közben oldódik a sósavban.

A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hidegen nem, csak melegítés hatására oldódik sósavban.

A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nem oldódik sósavban.

4. Húzd alá a kísérletben megfigyelt változást!

A homokkő a vízben szétmállott.

A homokkő a sósavban pezsegett.

A homokkő a sósavban csak melegítés hatására pezsgett.

A 3. és 4. kísérletben tett megfigyelések alapján döntsd el mi lehetett a homokkő kötőanyaga? Húzd alá!

AGYAG, MÉSZ, DOLOMIT

Felhasznált irodalom: DR Győri Erzsébet: Kémia 7. (fakultatív tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára) Tankönyvkiadó, Budapest 1988. p.10.,11.,12. ISBN 963 18 1370 3 http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/VizsgalatiEsBemutatasiGyakorlatokAFoldrajztanitasban/ch03.html (3. fejezet)

25



12. KONYHAI ANYAGOK – MÁSKÉPPEN


Biztosan segítettél már anyukádnak vagy nagymamádnak a konyhában, és megfigyelted, hogy mire használják az ecetet, szódabikarbónát vagy a tejet. Vajon az ecet csak savanyúságok készítésére használ-

ható? A tej csak folyékony részecskékből áll? Készítettél már pezsgőtablettából üdítőitalt? Vajon mitől pezseg, mi adja a színét? Játsszunk egy kicsit az említett anyagokkal, és választ kaphatunk a kérdésekre.


1. Önts kb. 100 ml vizet egy főzőpohárba, és oldj fel benne egy boltban kapható pezsgőtablettát! Figyeld meg a változást!

3. Önts kb. 200 ml tejet egy főzőpohárba! Adj hozzá két evőkanál ecetet és keverd meg! Hagyd állni 2-3 percig! Mi történt?

2. Tegyél dörzsmozsárba egy evőkanálnyi kristályos nátriumhidrogén-karbonátot és nagyjából ugyanennyi citromsavat! Adj a keverékhez egy kevés narancssárga ételfestéket, és jól keverd össze! Ezután vegyszeres kanállal kapard át egy nagyobb főzőpohárba a porkeveréket, majd önts rá kb. 100 ml vizet! Mit tapasztalsz?

4. Tegyél egy kanál szódabikarbónát egy félliteres vagy literes műanyag flakonba! Tölts egy lufiba három kanál ecetet! Erősítsd cellux (vagy befőttes gumi) segítségével a lufit az flakon szájához, majd emeld fel a lufit, hogy az ecet belefolyjon az flakonba! Figyeld meg a változást!

Pezsgőtabletta oldása

26

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• veg yszer es k a n á l • üvegbot • 1 db 250 cm 3 -e • 2 db 150 cm 3 s főzőpohá r -es főzőpoh ár • dörzsmo zsá r • 1 pezsgőta bletta • 1 evőka n á l kristá lyo s nátrium-hid rogén-ka rbo n át (szódabika rb óna) • 1 evőka n á l citromsa v • kevés na ra ncssá rga ét elfesték • 20 ml tej • 5 evőka n á l ecet • 1 evőka n á l szódabik a rbóna (nátriu m-hidrogén ka rbonát) • 1 db lufi • befőttes g u m i va g y c ellux • 1 db féllit eres vag y lite res műa nyag fla kon



FELADATLAP


1. Olvasd el a boltban vett pezsgőtabletta csomagolásán szereplő összetevőket, majd a táblázatot kitöltve hasonlítsd össze a saját készítésű pezsgőporral!

színe

alkotó részecskék mérete

vízben oldva habképzés van/nincs

összetevők neve

Bolti pezsgőtabletta Saját készítésű pezsgőpor

2. Hány részre válik szét a tej az ecet hatására?

.......................................................................................................................

Magyarázzuk meg a jelenséget! Egészítsd ki a mondatokat!

A tej olyan folyadék, melyben apró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . részecskék vannak eloszlatva egyenletesen. Az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hatására a kicsi, oldatlan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egy csoportba tömörülnek: ez a túró. A felül elhelyezkedő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . rész pedig a savó.

3. Milyen halmazállapotú anyag keletkezett a szódabikarbóna és az ecet kölcsönhatása során?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Mi történt a lufival a keletkező szén-dioxid hatására?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: archiv.fppti.hu/szakteruletek/kemia/kemiaegyeb/muranyi.doc Janice VanCleave: Kémia 101 könnyű és látványos kísérlet a kémia játékos tanulásához Springer Hungarica Kiadó Kft. 1995 p. 136.,140. ITJ 66-12-2

27

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TERMÉSZETISMERET. (Kémia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents