TERMÉSZETISMERET. (Biológia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

TERMÉSZETISMERET (Biológia)

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 5. osztálya számára

5.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Talajalkotó – talajszemcse. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A talajszerkezet vizsgálata. Morzsalékos?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. A talaj levegőtartalmának vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. A talaj nedvességtartalmának vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. A talaj humusztartalmának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. A talaj mésztartalmának meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. A talaj kémhatásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. A földigiliszta mozgásának és táplálkozásának megfigyelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Földi apróságok – A talajban található élőlények megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Neveljünk babot! A csírázás.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Neveljünk babot! Hogyan fejlődik a növény különböző talajtípusokban?. . . . . . . . . 24 12. Keményít-e a keményítő?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szerző: Csizmadia Lajos Lektor: Dr. Farkas Sándor Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Természetismeret Biológia – 5. osztály

A kísérlet leírása

1. Talajalkotó – talajszemcse Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj több részből áll össze: alkotói a kőzettörmelék a rajta megtapadó talajnedvességgel, a levegő és a humusz. A talaj termékenységét

sok apró szemcsét tartalmaznak és nagy mennyiségű humuszt. Derítsük fel, hogy a ti talajmintátok milyen tulajdonságokkal rendelkezik!

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

Szárítsátok ki a hozott talajmintát! Öntsétek rá egy száraz tálcára, egyengessétek el vékony rétegben, helyezzétek napos helyre! Enyhén dörzsöljétek szét a talajt dörzsmozsárban, majd mérjetek ki 100 g-ot és tegyétek a szitába! Egy csipetnyi részt a dörzsmozsárban maradt talajból szórjatok mm papírra! Nézzétek meg nagyítóval! Öntsétek fel másfélszeres men�nyiségű vízzel, rázzátok meg és

Talajalkotó, talajszemcse

4

és művelhetőségét meghatározza, hogy a benne levő kőzettörmelék az aprózódás és mállás során mekkora lesz. Az igazán jó, fekete talajok

hagyjátok ülepedni a szitán átrostált talajt a mérőhengerben! Mérjétek az időt! Húzzatok filccel egy vonalat az ülepedett rész tetejére 3 másodpercnél és egyet nyolcnál! A felette levő rész tartalmazza a legkisebb összetevőket, hogy megkapjuk, öntsétek ki egy lapos tálba és pároljátok be vízfürdőn. Mérjétek meg a tömegét az így kapott mintának!

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• ta lajminta • dig itá lis mérleg • tá lca • dörzsmo zsá r törőve l • mm papír • nag yító • szita (pá r mm-es átm érőv • 100 cm 3-e s mérőhenge el) r • víz • vízfürdő


Készítette: Csizmadia Lajos

FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. A határozáshoz használjátok az alábbi táblázatot!

A % annyi, amennyi grammot mértetek a bepárlás után.

Leiszapolható rész (%-ban)

Talajtípus >25

homoktalaj

25-60

vályogtalaj

60<

agyagtalaj

(Stefanovits szerint)

A talajtípus:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szitán maradt rész – kavics

A három mp-nél jelölt – durva homok

A nyolc mp-nél jelölt – finom homok

Becsüld meg, milyen arányban vannak egymáshoz képest:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: - http://www.vaderstad.com/hu/tudastar/amit-tudni-kell-a-talajrol/kulonboz-talajok-jellemzi (2014. április 30.) - Dr. Suba J. (1992) Növényélettani gyakorlatok I. és II. kötet. Emtex-Jatex, Eger - Jámbor GY., Kissné G. Á.,Vízvári A. (2013) Természetismeret 5. Élő és élettelen környezetünk. Mozaik Kiadó, Szeged p. 26-27. - zeus.nyf.hu/~tkgt/okse/tatata08/tata0807.pdf (2014. április 30.)

5



2. A talajszerkezet vizsgálata. Morzsalékos? Emlékeztető, gondolatébresztő A jó gazda ismeri a földjét, művelhető talaját. Látni, ahogy bejárja, felemeli és morzsolja kezei közt. Ilyenkor azt figyeli, mekkora mor-

Mit csinálj, mire figyelj?

Vegyetek ki néhány talajmorzsát és helyezzétek el a Petri-csészékbe (annyiba, ahány mérést végeztek, érdemes háromba vagy annál többe). Öntsetek egységesen 10 cm desztillált vizet rájuk, hagyjátok állni 3

agyagtalaj morzsalékos talajszerkezet

6

zsákra esik szét, és hogyan tapadnak össze a talajszemcsék. Az az igazán jó talaj, ami nem esik szét víz hatására sem, morzsalékos

egy ideig (kb. egy tucat percig), majd mozgassátok a vizet a csésze enyhe megdöntésével és forgatásával. Nagyítóval figyeljétek meg a szétesést. Érdemes alulról megvilágítani a mintákat.

homoktalaj

szerkezete lehetővé teszi a gyökerek levegőzését, tápanyaghoz jutását. Nézzétek meg a talajmintátokat, vajon mennyire morzsalékos?


• ta lajminta (1. kísérletb ől) • Petri-csé szék • desztillá lt víz • nag yító • írásvetít ő

humuszban gazdag talaj



FELADATLAP


A kiértékeléshez kövessétek az alábbi ábrát:

MEGFELELŐ A morzsák nem, vagy alig esnek szét

LEROMLÁS ROSSZ A morzsák egyformán szétesnek kisebb-nagyobb darabokra

A morzsák teljesen szétesnek

A megállapított érték: 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . stb.

Átlaga: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az 1. kísérletnél megállapított talajtípusok hogyan sorolhatók be? Vegyétek figyelembe a kapott eredményeteket is:

Homoktalaj: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vályogtalaj: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Agyagtalaj: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mit gondoltok, mitől javulhat vagy maradhat jó a talajszerkezet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Készítsetek néhány rajzot a Petri-csészékben látottakról:

Felhasznált irodalom: - Dr. Suba J. (1992) Növényélettani gyakorlatok I. és II. kötet. Emtex-Jatex, Eger

7



3. A talaj levegőtartalmának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az igazán jó termőképességű talaj kellően laza, morzsalékos, a szemcsék között hézagok vannak, így a növény gyökere megfelelő men�nyiségű vizet, ásványi anyagot és levegőt kap. Ehhez szükséges a

nek, se vízhez, se tápanyaghoz nem jutnak. Tovább súlyosbítja a helyzetet az időjárás, a szárazság vagy a túl sok csapadék, az erős szél, a hideg. Vajon a ti talajmintátok kellően laza?


1. A frissen behozott talajmintából (vagy korábban dunsztos üvegben eltettből) két marokkal rakjatok a főzőpohárba, öntsetek rá vizet és figyeljétek a víz felszínét. Mit tapasztaltok? Mi történik a talajjal? 2. A kémcső feléig rakjatok a talajból, a másik kémcsőbe ugyanaddig vizet. Határozzátok meg a víz

Talaj – levegő

8

szakszerű talajművelés, melyhez a talaj kellő időben és gyakoriságban jut a típusának megfelelően. Ha ez nem következik be, akkor romlik a talajszerkezet, a felsőbb rétegek kiszáradnak, az alsóbbak eltömőd-

térfogatát mérőhengerrel, majd öntsétek rá a talajra. Figyeljétek meg a változást! Jelöljétek meg a víz szintjét, miután már nem láttok változást. Tisztítsátok ki a kémcsövet és töltsetek bele vizet, amit utána mérjetek le mérőhengerrel. A mért adatokat jegyezzétek fel és számoljátok ki a levegőtartalmat.


• ta lajminta (1. kísérletb ől) • 400 cm 3-e s főzőpohá r • két nag y m éretű kémcső • víz • 100 cm 3-e s mérőhenge r



FELADATLAP


Mit láttatok a víz felszínén? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mire utalhat ez a jelenség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kémcsőben hasonlót figyelhettetek meg, de itt már mennyiségeket is mértetek.

- Az először mért vízmennyiség: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3 (a)

- Mennyi volt tehát a kémcsőben a talaj térfogata? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3 (a=b)

- A másodszor mért vízmennyiség: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3 (c)

- Számoljátok ki: (a + b) – c = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3 (d)

- A levegőtartalom: d / b × 100 = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

A teljes értelmezéshez szükséges a talaj százalékos nedvességtartamának a meghatározása is. Az igazán jó talaj nedves és levegős egyszerre.

Felhasznált irodalom: - Dr. Suba J. (1992) Növényélettani gyakorlatok I. és II. kötet. Emtex-Jatex, Eger - http://www.karpataljalap.net/2004/02/13/talaj-termokepessege-es-annak-megovasa (2014. április 30.)

9



4. A talaj nedvességtartalmának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A talajban a víz többféle formában létezik, egy része hasznosítható a növények számára, más része nem. Az áradások, esőzések utáni magas talajvízszint, a belvíz és az aszály

sodik részében azt fogjátok meghatározni, hogy mennyi vizet képes befogadni. Nézzétek meg, hogy szomjas-e a talajotok!


1. A vizsgálandó talajminta előzőleg átesett egy szikkasztáson (több órán át volt magas hőmérsékletű térben), elveszítette víztartalmát. Tömege 10 g volt, mielőtt a szárítás megkezdődött. Mérjétek meg, most mennyi a tömege! (Ne felejtsétek el kivonni az edény tömegét a mérésből!) Határozzátok meg számítással a %-os víztartalmat! Talaj - nedvesség

10

következtében kialakuló száraz talaj igen rossz hatással lehet a növényekre. A kísérlet első részében azt figyelitek meg, hogy a talajmintátok mennyi vizet tartalmazott. A má-

2. Tegyétek a száraz talajt egy tüllel kibélelt tölcsérbe, amit állítsatok egy mérőhengerbe. Adagoljatok hozzá 5 cm3 vizet, lassan. Ami átcsöpögött, újra öntsétek rá, ha a talaj még nem teljesen nedves. Ha nem csepeg, jöhet másodszor 5 cm3, egészen addig, amíg már nem tud többet magában tartani. Nézzétek meg, mennyit engedett át és mennyit kötött meg.

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• ta lajminta (szá rított) • dig itá lis mérleg • szá rítósz ekrény (vag y gá ztűzhely sütő tere) • tölcsér • tüllhá ló • mérőhen ger

)



FELADATLAP


1. A szikkasztott talaj tömege: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g (az edény tömege: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g)

A talaj víztartalma: nedves talaj tömege – száraz talaj tömege = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g azaz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

Számoljátok ki a talajmintátok %-os víztartalmát:

talaj víztartalmának tömege/nedves talaj tömege × 100, azaz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

Ha megoldottátok a 3. kísérletet (A talaj nedvességtartalmának vizsgálata), akkor most látjátok, hogy a szemcsék közti térben mennyi a nedvesség- és levegőtartalom.

Hasonlítsátok össze a különböző mintákat, amiket begyűjtöttetek. Melyik volt a legmagasabb levegő- és nedvességtartalmú?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A felhasznált víz mennyisége: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3.

A végül összesen lecsepegett víz mennyisége (a mérőhengerben lévő víz): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3.

A kettő különbsége a vízkapacitás, ami a megkötött vizet jelenti (számoljátok ki): felhasznált víz – mérőhengerben levő víz =. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

Nézzétek meg a két érték közti különbséget (1. és 2. kísérlet): a talajminta vízkapacitása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .cm3, a talajminta víztartalma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3, a különbségük: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3.

Ez különbség/ vízkapacitás× 100 = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %.

Ha az érték magas, akkor a talajotok „szomjas”.


11



5. A talaj humusztartalmának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A humuszt elpusztult élőlények maradványai alkotják. A humusz felelős a talaj termőképességéért. Minél nagyobb a mennyisége, annál ter-


Rétegezzetek egy kevés talajt az izzító tégelybe, aminek a tömegét előtte lemértétek. Mérjétek meg így a tömeget! Figyeljétek meg a minta színét, majd kezdjétek hevíteni. Kb.

Talaj - humusz

12

mékenyebb és általában annál sötétebb színű a talaj. Így befolyásolják az élőlények a talaj minőségét, akár azon, akár abban élnek, mint pl. a

negyed órával később oltsátok el a lángot és hagyjátok kihűlni a talajt. Közben figyeljétek meg a színét! Ha már biztonságos, akkor mérjétek meg a tömegét!

földigiliszta. Vajon hogyan mutathatjuk ki a humusztartalmat?


• szá ra z ta lajminta • ag yagos d róthá ló • vashá rom láb • borszesz égő • g y ufa • mérleg • izzító tége ly

)



FELADATLAP


Az izzító tégely tömege: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g

A folyamat során milyen módon változott a mintátok színe? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mire utalhat ez a változás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az első mérés eredménye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g: a hevítés előtt a talajminta és az izzító tégely. A második mérés eredménye: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g: a hevítés után a talajminta és az izzító tégely. A különbségük: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g.

Tapasztalt eltérésből mire lehet következtetni, mi hiányozhat az égés után? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számoljátok ki:

különbség/(első mérés eredménye – az izzító tégely) × 100 = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

Hasonlítsátok össze a különböző talajmintákból és mérésekből származó százalékokat. Melyik származhatott termékeny talajból? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: - Jámbor GY, Kissné G. Á.,Vízvári A. (2013) Természetismeret 5. Élő és élettelen környezetünk. Mozaik Kiadó, Szeged - Dr. Suba J. (1992) Növényélettani gyakorlatok I. és II. kötet. Emtex-Jatex, Eger

13



6. A talaj mésztartalmának meghatározása Emlékeztető, gondolatébresztő A kalcium nem csak a tejben található és nem csak a csontokat erősíti. Ott van a talajban is, meghatározza annak szerkezetét, egyes tulajdonságait, ott van a növényekben, segíti a fejlődésüket, a gyümölcsök és zöldségek harsogó keménységének a kialakítását. A

nem tudják megfelelő mértékben felvenni a tápanyagokat. Kimutatását a talajban 10 %-os sósavval végezzük. (Figyelj a balesetvédelmi előírásokra!) Vajon melyik talaj adja meg a megfelelő mennyiségű kalciumot a vele élő növényeknek?


Adagoljatok egy kanálnyi földet a talajmintákból külön-külön három Petri-csészébe. A csepegtetővel kellő mennyiségű sósavat en-

Talaj - mész

14

jó kalcium-ellátottság a talajt morzsalékossá, megfelelő vízgazdálkodásúvá teszi. Hiányában a talaj leromlik, a növények hajtásvégei, gyökerei, termései megbarnulnak, elhalnak. Ha viszont túl sok, akkor a talaj száraz lesz, és jóval több trágyát és vizet igényel, a növények

gedjetek rájuk. Figyeljétek meg a változást! Néhány mészkődarabot rakjatok óraüvegre. A sósavból kerüljön a mészkövek felületére is!


• 3 ta lajmin ta • 3 Petri-c sésze • 10 %-os só sav • csepeg te tő • ka ná l • mészkőd a rabok • óraüveg

)



FELADATLAP


A kalcium elsősorban kalcium-karbonátként van a talajban, ami a mészkő alkotója is. Amikor sósavat csepegtettetek rá, mit láttatok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ez a folyamat gázképződésre utal. Jelöld, hogy láttatok-e hasonlót a talajmintákon (használj eltérő színeket):

nem

gyengén

erősen, röviden

tartósan

Az ábrának megfelelő mésztartalom a következő:

< 1 %

1-3 %

3-5 %

5%<

Mit gondoltok, melyik talaj megfelelő egy - mészkedvelő növénynek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - mészkerülő növénynek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rajzoljátok le a mészkő és a sósav reakcióját!

Felhasznált irodalom: - Dr. Suba J. (1992) Növényélettani gyakorlatok I. és II. kötet. Emtex-Jatex, Eger - http://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/mesztartalom.html (2014. április 30.) - http://www.kerteszekaruhaza.com/tapanyagellatas/tapelemek/kalcium.html (2014. április 30.)

15



7. A talaj kémhatásának vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Savanyú a citrom, a töltetlen cukorka, az ecet, de hogyan lehet a talaj? Ehhez az ízhez társul egy természettudományos kifejezés: a sav és a savas kémhatás. Olyan anyagok, amikhez általában a maró hatást kapcsoljuk, megváltoztat-

sek, a kettő között. A növények „választanak”, bizonyos kémhatásnál jobban fejlődnek. Állapítsátok meg, milyen a talajotok: savas, közömbös vagy lúgos?


A Petri-csészébe előkészített talajt (5 g száraz talaj + 12,5 cm3 desztillált víz összekeverve, egy napon keresztül lefedve) keverjétek fel, majd

Talaj - kémhatás

16

ják a vizes oldatok tulajdonságát. A talajban is találunk ilyeneket. Természetesen, mint a világban sok dolog, ez is kétarcú: vannak a savassal ellentétes, úgy nevezett lúgos kémhatást kiváltó anyagok, a skála túlsó feléről, vagy közömbö-

szűrjétek át az összeállított szűrőberendezéssel. A szűrletbe tegyétek bele a sárga színű indikátort. Figyeljétek a színváltozást!


• szá ra z ta lajminta • dig itá lis mérleg • nag y mér etű Petri-csé sze • desztillá lt víz • üvegbot • tölcsér • szűrőpap ír • 50 cm 3-e s főzőpohá r • á llvá ny • szűrőka ri ka • univerzá l indikátor p apír

)



FELADATLAP


Milyen színű lett az univerzál indikátor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Savas, semleges vagy lúgos (jelöljétek be és olvassátok le):

6 savas

7

8

S E M L E G E S

lúgos

Rajzoljátok le a szűrést! Írjatok hozzá magyarázatot!

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


17



8. A földigiliszta mozgásának és táplálkozásának megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő Ez az érdekes felépítésű talajlakó állat lelkes és jó gazda. Segítségével a talaj megújul. A földigiliszta többek közt szellőzteti, trágyázza, porhanyítja és forgatja a talajt. Tes-

mozgásával, hanem táplálkozásával is fokozza. Csaknem hat évig „gazdálkodik”. Megfigyelése közben ne feledjétek, a kísérletek után vissza kell juttatnotok a természetbe.


A természetben befogott példányokat kettesével, hármasával helyezzétek el egy nedves talajjal kétharmadig megtöltött befőttes üvegbe. A földbe érdemes előzőleg kávézaccot keverni, szeretik a giliszták. A földre rakjatok egy marék száraz fűszálat, levelet. Figyeljétek meg, hogyan viselkednek a földigiliszták a talajra helyezésnél. Egy hét múlva újra nézzétek meg, hol helyezkednek el, mit csinálnak.

Földigiliszta

18

te kiválóan alkalmazkodott a talajszemcsék közti mozgáshoz a sötétben, mégis reagál a fényre, és ezt is látni fogjátok ebben a kísérletben. A talaj termékenységét nem csak

Táplálkozásához: Mi történt a fűszálakkal két héttel később? A mozgásához: Vegyetek ki egyet a giliszták közül, mozgassátok meg a kezetek közt. Mit éreztek? Tegyétek tálcára és nagyító segítségével figyeljétek meg a bőrét, a szelvényeket, a fejét és farkát. Keressétek meg a legnagyobb gyűrűket! Fogjátok meg és helyezzétek el egy vékony papírhengerbe és előbb a farkánál, majd a fejénél világítsátok meg. Merre mozdul az állat? Volt különbség a két megvilágításnál?


• befőttes üveg • ta laj • kávézacc • elszá radt fű és levél • papírhen ger • nag yító • erős fény ű lá mpa

)



FELADATLAP


Az állat teste . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . áll, ezért nevezik gyűrűsféregnek. Hogyan írnátok le a féregmozgást?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ebben a mozgásformában a bőr is részt vesz, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . segítségével halad. A kapaszkodáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . használ, a csúszáshoz a bőr által termelt .................................. .................................. Azt a testrészét, ahol a legnagyobb gyűrűket találtátok, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .-nek nevezzük. Ez is részt vesz az állatok szaporodásában. A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -hez közelebb és a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -tól távolabb helyezkedik el.

Mi történt a megvilágítás hatására a fejnél?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A farki résznél?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rajzoljatok le egy gilisztát, jelöljétek a részeit!

Táplálkozása során a talaj áthalad a bélrendszerén. Hogyan tudjuk ezt bizonyítani az állat boncolása nélkül?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi történt a fűszálakkal?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhasznált irodalom: - http://lamgrub.wordpress.com/pinceteruletrol/termeszeti-ertekek/erdekessegek/ (2014. április 30.) - Jámbor GY., Kissné G. Á.,Vízvári A. (2013) Természetismeret 5 Élő és élettelen környezetünk. Mozaik Kiadó, Szeged - http://kapanyel.blog.hu/2012/05/17/kavezacc_a_kertesz_jo_baratja (2014. április 30.) - Dr. Perendy M. (1980) Biológia gyakorlatok kézikönyve. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

19



9. Földi apróságok – A talajban található élőlények megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő Ha erdőben jártok, és a lehullt falevelet félresöpritek vagy egy-egy kisebb követ felemeltek, feltárul egy új világ. Az avar és a talaj felső

része nyüzsög az ott található apró (2 mm-nél is kisebb) élőlényektől. Elsősorban korhadékevőket találunk itt, melyek segítik az avarban

zajló bomlást. Fantasztikus élmény megfigyelni ezt a fénytől elzárt mikrovilágot!


A begyűjtött mintákat helyezzétek el a talajfuttatókban! A talajfuttatóról: egyszerű készítéséhez vegyetek egy erősebb szitát vagy tésztaszűrőt kb. 2-3 mm átmérőjű lyukakkal. Rögzítsetek hozzá papírtölcsért pl. ragasztóval vagy fülekkel. A tölcsér végén legyen egy kb. egy cm-es nyí-

lás. Ez alá rakjatok egy elsötétített üvegű poharat, benne vizes papírcsíkokkal. Egy vékony talajréteget rakjatok a szitára és felülről világítsátok meg. Pár nap múlva rázzátok ki Petri-csészébe az állatkákat és törmeléket. Figyeljétek meg őket mikroszkóppal!

Földi apróságok


• ta lajminta ava rra l és m oháva l • ta lajfutta tók • szigetelő sza lagga l sö tétített pohá r • Petri-csé szék • papírcsík ok • sztereo-m ikroszkóp

bőrfutrinka

tölgyes-tövises cincér

csapó cserebogár

20

házi cincér

közönséges cserebogár

)



FELADATLAP


Mit találtatok a talajfuttatók alatt?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mit gondoltok, miért kellett vékonyan rétegezni a talajt az eszközbe, és benedvesített papírlapot rakni alá?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miért kellett elsötétíteni a poharat és megvilágítani a talaj tetejét a futtatóban?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mire szolgált a tölcsér?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Láttatok-e az állatkák közt gyorsan mozgó egyedeket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ha igen, ezek mivel táplálkozhatnak?

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Készítsetek néhány rajzot a mikroszkópban látottak alapján!

Felhasznált irodalom: - Dr. Perendy M. (1980) Biológia gyakorlatok kézikönyve. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

21



10. Neveljünk babot! A csírázás Emlékeztető, gondolatébresztő A növény életét magkorában kezdi. Kedvező körülmények közt a mag kicsírázik – ehhez megfelelő hőmérséklet, víz és levegő kell. A mag bel-

köcske, amikből később a növény gyökere és szára lesz. Kövessétek végig ezt a folyamatot! Hogyan alakul ki a magból egy babnövény?


A feladat hosszabb megfigyelést igényel. Tegyetek vizes vattát három-négy, előtte fertőtlenített (pl. alkohollal) Petri-csészébe. Helyezzetek mindbe három babmagot, majd rakjátok sötét helyre. Minden nap figyeljétek meg a változást, készítsetek rajzokat vagy fényképeket. Amikor elérte a két centimétert a gyökér hossza, vegyetek ki egy babmagot és vékony tűfilccel jelöljétek be vonalzó mentén milliméterenként. A babot csomagoljátok vizes vattába. Neveljünk babot!

Csírázik

22

sejében sok elraktározott tápanyagot találunk a sziklevélben, amit a csírázáshoz használ fel. A folyamat során megnő a rügyecske és a gyö-

A gyökérszál lógjon ki szabadon. Egy drótszálat tekerjetek a babszem köré, és a másik végét befőttes üveg tetején, egy lyukon át vezessétek ki, rögzítsétek. Az üveget béleljétek ki vizes vattával, majd lógassátok bele a babot. Tegyétek sötét helyre, vizsgáljátok meg egy hét múlva. Mérjétek meg a szakaszok hosszát! Figyeljétek meg, hol nőtt a gyökér jobban! A többi kicsírázott babszemet ültessétek el műanyag poharakba, később szükség lesz rájuk.


• lóbab vag y ta rkabab • Petri-csé szék • steril vatt a vag y smin keltávolító vatta • víz • virág föld • kisebb m űa nyag poh a ra k • vona lzó • kifőzött b efőttes üveg • drót

)



FELADATLAP


Készítsetek rajzot egy csírázó babról!

Írjátok le ide a gyökér csúcsától mért, beosztások közti mm-eket sorrendben:

......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelöljétek a következő számegyenesen a mm-eket egymás után, mindet háromszorozva:

0 Egyforma a növekedés üteme a gyökér hosszában?

......................................................................................................................

Ha nem, akkor hol tapasztalható a legerőteljesebb növekedés?

......................................................................................................................

Mekkora lett a gyökér teljes hossza?

......................................................................................................................

Mekkorát nőtt egy hét alatt?

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - http://hu.metapedia.org/wiki/Csira (2014. április 30.) - Dr. Lénárd G. (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest

23



11. Neveljünk babot! Hogyan fejlődik a növény különböző talajtípusokban? Emlékeztető, gondolatébresztő Már csíráztattok babot, szükségetek is lesz rá ebben a kísérletben. Először a kis növényeket átültetjük több, különböző talajba, utána


Az újságpapírra óvatosan, a növény szárára vigyázva, egy késsel segítve emeljétek ki a kis poharakból a földkolonccal együtt a babot. Figyeljétek meg a gyökérzetét, a szikleveleket és a lombleveleket! Mossátok le a talajt róla! A cserepet vagy poharat töltsétek negyedéig a választott talajjal, majd tegyétek rá a növény gyökerét. Rétegezzétek rá a többi földet, ujjatokkal

Bab átültetés előtt

Bab csíráztatása, átültetése

24

mindnek ugyanazokat a feltételeket biztosítjuk. Melyikben fejlődik a legjobban?

tömködjétek meg a tetejét. Öntözzétek meg! Rakjátok megfelelően világos, de ne túl meleg helyre. Állítsatok mellé egy hurkapálcát, jelöljétek be a magasságot. Háromnaponta olvassátok le vonalzóval, illetve számoljátok meg a leveleket, figyeljétek színüket és magasságukat. Ne felejtsétek rendszeresen megöntözni!


• különböző ta lajok • má r levé llel rendelk ező babnövényk ék • poha ra k vag y kis cse repek • víz • újság pap ír • vona lzó • kiskés • bolti tápo ldat

)



FELADATLAP


A következő táblázatban kövessétek a növény változásait:

1. nap

4. nap

7. nap

10. nap

13. nap

16. nap

19. nap

Magasság

Levelek száma

Levelek épsége

Levelek színe (színezz)

Melyik talaj bizonyult a legjobbnak?

......................................................................................................................

Próbáld feljavítani a legrosszabb talajt, adj hozzá egy kis tápoldatot. Történt változás?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Jámbor Gy., Kissné G. Á.,Vízvári A. (2013) Természetismeret 5. Élő és élettelen környezetünk. Mozaik Kiadó, Szeged

25



12. Keményít-e a keményítő? Emlékeztető, gondolatébresztő Igen, ez a keményítőnek nevezett, növényekből származó anyag valóban keményít. A keményítővel kezelt textíliák fényesek, kevésbé


Készítsetek keményítő oldatot! Forraljatok fel kb. 250 cm3 vizet, adagoljatok hozzá 50 g keményítőt, keverjétek össze, majd fejezzétek be a forralást. Hagyjátok kihűlni az oldatot, majd minden csoport kapjon belőle pár cm3-t egy óraüvegre. Cseppentsetek hozzá Lugol-oldatot. Figyeljétek meg a változást! Az áztatott babról vegyétek le a héját, majd szedjétek szét a két szikKeményítő-e a keményítő?

26

gyűrődőek, könnyebb őket vasalni. Nem oldódik hideg vízben, de forró vízben sem alkot víztiszta oldatot. A keményítő tartalék tápanyag, főleg

levelet, és az egyikre jutassatok egy kis Lugol-oldatot, a másikról készítsetek kaparékot egy tárgylemezre. Cseppentsetek rá vizet, majd takarjátok le fedőlemezzel. Mielőtt megnéznétek mikroszkóp alatt, a Lugol-oldatból közvetlenül a fedőlemez mellé rakjatok egy cseppet, és egy szűrőpapír darab segítségével a túloldalról szívassátok át. Figyeljétek meg a keményítőszemcséket a mikroszkópban!

gumókban, magvakban található. Jódoldattal mutatható ki. Hogyan?


• á ztatott b ab • keményít ő • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • borszesz égő • 400 cm 3-e s pohá r • mérleg • Lugol-old at • kés • víz • mikroszk ópizá ló kész let

)



FELADATLAP


Ha átnéztek a keményítőoldaton, milyennek látjátok?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Milyen színű lett a Lugol-oldat hatására?

......................................................................................................................

Mi lehet a Lugol-oldatban, amivel a keményítő reagál?

......................................................................................................................

Mit figyeltetek meg, amikor a bab belsejébe került ebből az anyagból?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Rajzoljátok le, mit láttatok a mikroszkópban! Színezzétek is a rajzot!

Felhasznált irodalom: - http://www.jotudni.hu/tippek/kemenyites.html (2014. április 30.) - Dr. Perendy M. (1980) Biológia gyakorlatok kézikönyve. Gondolat Könyvkiadó, Budapest - http://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny%C3%ADt%C5%91 (2014. április 30.)

27

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TERMÉSZETISMERET. (Biológia) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents