KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

KÉMIA munkafüzet

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára

9.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Fémek lángfestése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Vezetőképesség vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Sav-bázis reakciók, kémhatás vizsgálata különféle indikátorokkal, ph méréssel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Sók hidrolízisének vizsgálata, a kémhatás vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Elektrolízis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Oldódás, oldhatóság és az oldódás energiaviszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Különböző töménységű oldatok készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Kémiai reakciók energia viszonyai, katalizátor szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Gázfejlődéses, csapadékképződéses reakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Kémiai reakciók időbeli lefolyásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. A reakciósebesség függése a koncentrációtól és hőmérséklettől, a katalizátor szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Egyensúlyi reakciók és azok befolyásolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Redoxireakció, standard potenciál szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerző: Vaskóné Csák Erika Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Kémia – 9. osztály

A kísérlet leírása

1. FÉMEK LÁNGFESTÉSE

Emlékeztető, gondolatébresztő

Az anyagok tulajdonságait atomjaik elektronszerkezete határozza meg. A kémiai reakcióban elektronok vesznek részt, miközben az atommag változatlan marad.

A különböző kationok más-más színűre festik a lángot. A lángfestést az okozza, hogy a fématomok gerjeszthetők. A gerjesztett atomok elektronjainak kisebb energia

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Vastagabb vasdrótot márts a kémcsőbe töltött sósav oldatba, majd tartsd a Bunsen-égő lángjába. Addig tartsd a lángba, amíg lángfestést már nem tapasztalsz.

Ezután a meleg dróttal érintsd meg egymást követően az óraüvegre tett sókat, majd a drótot tartsd a Bunsen-égő színtelen lángjának alsó harmadába.

Lángfestés

nátrium-klorid lángfestése

4

szintű pályákra való visszaugrásakor az adott fématom jellemző színű fényt bocsát ki, és ha ez a látható tartományba esik, „megfesti a lángot”.

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• vasdrót • óraüveg • Bunsen-é gő • kémcső • veg yszer es k a n á l • nátrium-k lorid • 2 mol/dm 3 koncentráci ójú sósav oldat • ka lcium-k lorid • stroncium -k lorid • bá rium-k lorid • ká lium-k lorid • réz-szulf át

réz-szulfát lángfestése

)

Készítette: Vaskóné Csák Erika


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Töltsd ki a táblázatot! Na+

Ca 2+

Ba 2+

Sr2+

Cu2+

K+

A láng színe e- héj szerkezete

2. Mi okozza a tűzijátékok varázslatos színpompáját?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Mi a közös, illetve mi a különbség a periódusos rendszer azonos csoportjában levő atomok elektronszerkezetében?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Mi a lángfestési kísérlet lényege? 1. az alapállapotú atomok elektronjait csak megfelelő energiájú fénnyel mozdíthatjuk ki stabil helyzetekből 2. a legkülső elektron eltávolításához különböző mennyiségű energia szükséges 3. a gerjesztett állapotú atomok elektronjai alapállapotba való visszatéréskor különböző energiájú fénysugarat bocsátanak ki 4. bizonyos elektronok bekerülve a mag vonzásába fényt sugároznak ki 5. a különböző atomok gerjesztéskor eltérő mennyiségű energiát adnak le fény formájában 5. Melyik állítás igaz vagy hamis? 1. az elektronok az energiaminimum elvének megfelelően épülnek be az atomba 2. a K héj esetében a feltöltődéskor az energia minimum elvén kívül csak a Pauli-elvet kell figyelembe venni 3. a beépülő elektronok egymást taszítják 4. az atom egy adott alhéján egyszerre maximum két elektron mozoghat 5. az alhéjak atompályáinak feltöltődését a Hund-szabály is befolyásolja 6. Melyik állítás igaz vagy hamis a pályaenergiával kapcsolatosan? 1. a pályaenergia az adott pályán lévő elektron energiája az alapállapotú atomban 2. a pályaenergia mértékegysége KJ/mol 3. minden elektron jellemezhető pályaenergiával 4. az adott pályán lévő elektron energiája bármely atom esetén azonos 5. a pályaenergia az atompálya méretének növekedésével nő Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához

5



2. VEZETŐKÉPESSÉG VIZSGÁLATA


Az elektromosság jelenségét az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (elektronok vagy ionok) jelenléte vagy mozgása okozza. Az

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Tegyél a főzőpoharakba desztillált vizet, szilárd nátriumkloridot, réz-szulfátot, illetve nátrium-klorid és réz-szulfátoldatokat. Kapcsold össze a vezetőképesség-vizsgáló készüléket sorosan, a főzőpoharakkal, az egyenáramú áramforrással, illetve az árammérő műszerrel vagy a zseblámpa izzóval. Így külön-külön vizsgáld meg az egyes anyagok áramvezető képességét. 2. Porcelántégelyt félig töltsd meg kristályos kálim-nitráttal. Helyezd a kristályok közé 1 cm távolságra szénelektródokat. A szénelektródokat 12 voltos egyenáramú áramforrás két pó-

Vezetőképesség vizsgálata

6

elektromos áram a töltéshordozók rendezett mozgása az anyagon keresztül.

lusához kösd, izzó vagy áram-, feszültségmérő közbeiktatásával. Zárd az áramkört és vizsgáld meg a kálium-nitrát vezetőképességét szilárd állapotban. Ezután Bunsen-égő lángjával olvaszd meg a szilárd anyagot és figyeld meg a vezetőképességét olvadt állapotban. A kálium-nitrát szilárd állapotban nem vezet, olvadt állapotban viszont igen. 3. Helyezd a vezetőképességvizsgáló készülék két elektródája közé fémlemezt (vas-, alumínium-, vagy rézlemezt) és zárjátok az áramkört. A fémek vezetik szilárd állapotban az elektromos áramot.


• porcelá n tége • szénrúd-e lyek lektródok • Bunsen-é gő • vas há rom láb • ag yagos d róthá ló • vezetőkép esség vizsgá ló készülék • főzőpoha ra k, 100 cm 3 • eg yená ra mú á ra mforr ás 10-14 V • á ra m- va g y feszültsé g mérő műszer • zseblá mp a izzó • kristá lyo s ká lium-nit rát, nátrium-k lo rid, réz-szu lfát • g ra fitr úd • vas-, a lum ínium- és ré zlemez • desztillá lt víz

4. Tegyed a két grafit elektród közé grafit rudat és így zárd az áramkört. A grafit jól vezeti az elektromos áramot.

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! Anyag

Megfigyelés

Magyarázat

fémek sók sóoldat só olvadék víz grafit

2. Melyik állítás igaz a fémes kötésre? 1. elsőrendű kémiai kötő elem 2. erőssége függ a fématom méretétől 3. delokalizált elektronrendszer 4. erőssége függ a vegyértékelektronok számától

3. Melyik állítás igaz a fémekre? 1. atomjaik vegyértékelektronjai az atommaghoz viszonylag közel helyezkednek el. 2. atomjaik ionizációs energiája nagy 3. atomjaik szívesen képeznek negatív töltésű ionokat 4. a hőmérséklet emelésével elektromos vezetőképességük csökken 5. a kisméretű fématomokat tartalmazó fémeknek alacsonyabb az olvadáspontjuk, mint a nagyméretű fématomokat tartalmazó fémeknek

4. Melyek a fémrácsos anyagok jellemzői? 1. a fématomok közti kötést a vegyértékelektronok biztosítják 2. valamennyi delokalizált elektron az atomokhoz (atomtörzsekhez) közösen tartozik 3. a rács egyes rétegei erő hatására elmozdulhatnak egymáson 4. delokalizált elektronrendszer miatt jó elektromos- és jó hővezetők

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához

7



3. SAV-BÁZIS REAKCIÓK, KÉMHATÁS VIZSGÁLATA KÜLÖNFÉLE INDIKÁTOROKKAL, PH MÉRÉSSEL


Brönsted szerint mindazokat a molekulákat és ionokat, amelyek az adott reakcióban protont adnak át savaknak, melyek vesznek fel, bázisoknak nevezzük. Az oldatokban


1. A hosszúnyakú száraz gömblombikot hidrogén-klorid gázzal töltsd meg. A megtelt lombikot zárd le egy olyan egyfuratú dugóval, amelynek furatába rövid, az edény belseje felé eső végén kihúzott végű üvegcső van. Az üvegcső szabad végét fogjad be és a gömb lombikot lefelé fordítva, félig vízzel telt üvegkádba helyezd, melyben a vizet pár csepp lakmuszoldattal megfestettétek. A víz alatt az ujjad elveszed az üvegcsőről és vársz, míg abba kevés víz felszívódik. Ez után az üvegcső végét ismét befogod, a lombikot a vízből kiemeled és a csőben levő vizet körbefolyatod, majd a lombikot aljával felfelé újra a víz alá meríted és az üvegcső nyílásáról az ujjadat hirtelen leveszed. 2. Szükséged lesz egy száraz (!) gömblombikra, amelybe jól ilAmmónia szökőkút

8

az oxóniumionok savas kémhatást a hidroxidionok lúgos kémhatást eredményeznek. A kémhatás kimutatására indikátorokat használunk, illetve pH értékkel fejezzük ki.

leszkedő dugót keresel. Ezt a dugót átfúrod úgy, hogy egy kihúzott végű üvegcsövet éppen bele tudjál nyomni. A cső keskenyedő vége a dugó keskenyebb része felé legyen. Egy nagyobb edénybe vizet teszel, s ebbe kevés fenolftalein-oldatot csepegtetsz. Ezután egy kémcsőbe szalmiákszeszt öntesz. A gömblombik száját fölé helyezitek és a szalmiákszeszt lassan, óvatosan melegítitek. A lassú melegítés azért fontos, mert a célunk az, hogy az NH4OH-ból azaz a szalmiákszeszből kiűzzük az ammóniagázt, úgy, hogy közben minél kevesebb vízpára távozzon. Ha megtelt a lombik ammóniagázzal, dugaszold be az üvegcsővel átfúrt dugóval. A dugóból kivezető üvegcsövet mártsd bele az edény vízébe, melybe fenolftalein tettél, majd – még a víz alatt! – mutató-


• gá zfejlesz tő • 1000 cm 3 -es hosszún ya k ú gömblombik • eg y furatú pa ra fa vag y g umidugó, kihúzo tt vég ű üvegc • üvegkád sővel • papírdob oz • óraüvege k • szilá rd n átrium-k lori d • koncentr á lt kénsav • koncentr á lt sósav • desztillá lt víz • sav- bá zi s indikátor oldatok • sza lmiá k szesz • pH mérő

ujjaddal fogd be. Az üvegcsőbe juttatott pár csepp vizet rázd bele a lombikba, ezután tedd vissza a lombikot a vízbe. Most engedd el az üvegcsövet: a lombikba az üvegcsövön keresztül szökőkút szerűen benyomul a fenolftaleines víz, amely az ammónia oldódása folytán megpirosodik.

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot!

lakmusz

fenolftalein

univerzál indikátor

metilnarancs

pH mérő

HCl oldat NH3 oldat

2. Számítsd ki! a. 2,4 x 1024 db ammónia molekulát oldunk 800 g vízben. Hány tömeg %-os lesz az oldat?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

b. Milyen kémhatású lesz az oldat, ha 200 cm3 0,4 mólos nátrium-hidroxidot és 250 cm3 0,3 mólos sósavat elegyítünk? Válaszodat indokold!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

c. Mekkora a pH-ja

• 0,1 mol/dm3 koncentrációjú sósavnak?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

• 0,5 mol/dm3 koncentrációjú kénsavnak

• 1 mol/dm3 koncentrációjú kálium-hidroxidnak?


9



4. SÓK HIDROLÍZISÉNEK VIZSGÁLATA, A KÉMHATÁS VIZSGÁLATA


A sók ionkristályos vegyületek, többségük jól oldódik vízben. A sók oldódása során előfordul, hogy a só valamelyik ionja nem csak hidratálódik, hanem kémiai reakcióba is

lép a vízzel. Az olyan sav-bázis folyamatokat, amelyekben a víz nem csak oldószer, hanem reakciópartnerként is részt vesz, hidrolízisnek nevezzük.


1. Hat darab 100 cm3-es főzőpohárba töltsél 50-50 cm3 desztillált vizet és mindegyikben külön- külön oldjál fel 2,5-2,5 g nátrium-kloridot, nátrium- kar-

bonátot, ammónium-acetátot, vas(III)-kloridot, ammóniumkloridot, alumínium-szulfátot. Az oldódás után indikátorral vizsgáld meg a kémhatásukat.

Sók kémhatás vizsgálata univerzálindikátorral

10

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• 100 cm 3-e s poha ra k • csipesz • szilá rd n átrium-k lori d • nátrium-k a rbonát • a mmóniu m-k lorid • a mmóniu m-ka rbonát • vas(III)-k lorid • a lumíniu m-szulfát • desztillá lt víz • univerzá l indikátor o ldat • univerzá l indikátor p apír • zöldségés g y indikátoro ümölcs k



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés

Magyarázat

NaCl NH4Cl Na 2CO3 (NH4)2CO3 FeCl3 Al2(SO4)3

2. Írd fel a kálium-hidroxid és kénsav közt lejátszódó só képzési reakciót! a. Milyen a keletkezett oldat kémhatása?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

b. milyen összefüggés van a közömbösítés és a hidrolízis között?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................


11



5. ELEKTROLÍZIS


Egyes anyagok szilárd halmazállapotban nem vezetik az elektromosságot, olvadékként vagy oldatban


1. Nátrium-klorid oldat elektrolízise Az elektrolizáló küvettát metilnarancs indikátorral megfestett nátrium-klorid oldattal töltsd meg és grafit elektródok között elektrolizálj. 2. Cink-jodid elektrolízise A cink-jodid oldattal megtöltött küvetta rekeszeibe helyezz rézRéz-szulfát oldat elektrolízise

12

azonban igen. Ezeket az anyagokat elektrolitoknak nevezzük. Azt a folyamatot, amikor a kémiai reakció

drót elektródapárt, majd indítsd meg az elektrolízist. 3. Réz-szulfát-oldat elektrolízise Töltsd meg az elektrolizáló küvettát indikátorral megfestett réz- szulfát-oldattal, majd grafit elektródok között elektrolizálj kb. 1 percig.

elektromos áram hatására megy végbe, elektrolízisnek nevezzük.


• elektrizá ló küvetta e lektródta rtó lappa l • 9 V-os ele m • csipesz • telített ré z-szulfát old at • metilna ra ncs-, la kmu sz -, fenolf ta lein in dikátor olda • telitett n átrium-k lori tok d oldat • telitett ci nk- jodid old at • réz-szulf át oldat • g ra fit ele ktródok • rézdrót e lektródapá r



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! Katód folyamat

Anód folyamat

NaCl ZnI2 CuSO4 2. Csoportosítsd a felsorolt fogalmakat és tulajdonságokat! A) galváncella; B) elektrolizáló cella; C) mindkettő; D) egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

. . . . . . . elektromos energiát alakít át kémiai energiává . . . . . . . kémiai energiát alakít át elektromos energiává . . . . . . . működése redoxifolyamaton alapul . . . . . . . pozitív pólusa az anód . . . . . . . negatív pólusán semlegesítődnek a kationok . . . . . . . anódja a negatívabb standard potenciálú elektród . . . . . . . katódján mindig redukció történik . . . . . . . működése sav-bázis folyamaton alapul

3. A) NaCl vizes oldatának elektrolízise Pt-elektródokkal B) NaCl vizes oldatának elektrolízise Hg – katóddal C) mindkettő D) egyik sem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

. . . . . . . redoxifolyamat . . . . . . . az anódon a OH- -ionok semlegesítődnek . . . . . . . a katódon a Na+-ionok semlegesítődnek . . . . . . . a katódfolyamat fő terméke hidrogéngáz . . . . . . . az anódon a Cl- -ionok semlegesítődnek . . . . . . . a katód felületén Na bevonat keletkezik . . . . . . . az elektrolízis fő erméke a katódon a hidrogén, az anódon a klór . . . . . . . az elektrolízis főterméke az anódon a klór, a katódon a nátrium

5. Válaszd ki a katódra vonatkozó igaz/hamis állításokat!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

negatív elektród pozitív elektród a kationokat vonzza az anionokat vonzza az elektrolit ionjaitól elektront vesz át az elektrolit ionjainak elektront ad át a hozzá érkező ionok oxidálódnak a hozzá érkező ionok redukálódnak

6. Számolási feladat a. Hány cm3 standard áll. hidrogén fejlődik a víz bontásakor, ha az anódon 8 g oxigén vált ki?

b. 96500 C töltés hány gramm oxigén kiválásához szükséges?

4. Az alábbi megállapítások az elektrolízisre vonatkoznak. Válaszd ki azokat az igaz/hamis megállapításokat, amelyek a kationokra vonatkoznak!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

negatív ion pozitív ion a katódon semlegesítődik az anódon semlegesítődik az elektródhoz érve elektront vesz fel az elektródhoz érve elektront ad le az elektrolízis során oxidálódik az elektrolízis során redukálódik


13



6. OLDÓDÁS, OLDHATÓSÁG ÉS AZ OLDÓDÁS ENERGIAVISZONYAI


Az oldatok többkomponensű, homogén rendszerek, amelyek oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldószerek lehetnek dipólus molekulákból álló, azaz poláris oldószerek és lehetnek apoláris oldószerek. Az oldott anyag lehet szilárd, cseppfolyós és légnemű is.

Az oldódás folyamata során kölcsönhatás alakul ki az oldószer és az oldandó anyag részecskéi között. Az oldódást kísérő hőváltozás nagyságát a hidratációs energia és a rács felbontásához szükséges energia különbsége dönti el. Az oldandó anyagnak azt a men�-


1. Vizsgáld meg néhány anyag oldhatóságát különféle oldószerekben. Tölts meg félig vízzel három kémcsövet, tegyél a vízbe kevés cukrot, konyhasót, jódot. Vizsgáld meg az előbbi anyagok benzinben való oldhatóságát is. 2. Vizsgáld meg a jód oldódását különféle oldószerekben: víz, alkohol, benzin.

3. Hasonlítsd össze a kálium-nitrát és a nátrium-hidroxid oldhatóságát 100 g vízben a hőmérséklet függvényében, pl. 20°C-on és 40°C-on. 4. Olvasd le a kémcsőbe helyezett hőmérőn az oldódást kísérő energiaváltozást a kálium-nitrát és a nátrium-hidroxid oldódásakor.

Nátrium-hidroxid, kálium-nitrát oldódása, hőmérséklet változás

14

nyiségét, amelyet 100 gramm, az adott hőmérsékleten telített oldat tartalmaz, az anyagok oldhatóságának nevezzük. Leggyakrabban a telített oldat tömegszázalékos összetételét adjuk meg, ami a függvénytáblázatból kiolvasható.


• kémcső 13 db • hőmérő • Bunsen é gő • főzőpohá r • mérleg • cukor • konyhasó • jód • nátrium-h idroxid • ká lium-n itrát • a lkohol • benzin • víz



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! oldószer

oldott anyag

Megfigyelés

Magyarázat

cukor víz

só jód cukor

benzin

só jód

100 g vízben (20°C)

100 g vízben (40 °C)

KNO3 NaOH kálium-nitrát nátrium-hidroxid

2. Hogyan hígíthatunk, illetve töményíthetünk oldatot?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Miért veszélyes a felszíni vizek élővilágára a hőszennyezés?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Számítsd ki a nátrium-klorid oldáshőjét, ha a rácsenergiája +770 KJ/mol, a hidratációs energiája pedig-766 KJ/mol! Hogyan változik az oldat hőmérséklete, ha vízben oldjuk?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs –Péntek Lászlóné : Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ)

15



7. KÜLÖNBÖZŐ TÖMÉNYSÉGŰ OLDATOK KÉSZÍTÉSE


Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Az összetétel az oldott anyag és

az oldat mennyiségének arányát jelenti, amelyet legtöbbször %-ban adunk meg.


1. Három mérőlombikba mérj ki rendre 1; 0,1 és 0,01 mol/dm3 koncentrációjú réz(II)-szulfátoldatot. A kémcsövek mögé tegyél fehér papírt háttérnek.

Figyeld meg az oldatok színe közötti különbséget. Számolással határozd meg a szükséges men�nyiségeket!

Analitikai mérleg

Különböző töménységű réz-szulfát oldatok

16

Táramérleg


• 100 cm 3-e s mérőlomb ikok • réz(II)-sz ulfát (kristá lyos) • dig itá lis mérleg • óraüveg • víz • veg yszer es k a n á l

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! CuSO4 oldat

Megfigyelés

Magyarázat

1 mol/dm3

0,1 mol/dm3

0,01 mol/dm3

2. Számítás elvégzése után készítsd el az előző töménységű oldatokat. Az oldatok mennyisége 100 cm3 legyen! Milyen eszközöket használsz a mérésekhez? Nevezd meg és rajzold le! ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... 3. Hogyan töményíthetők az oldatok? Töményítsd 2X, 3X és 4X-szeres töménységűre sorban az oldatokat! (különböző módszert alkalmazz)

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs –Péntek Lászlóné : Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ)

17



8. KÉMIAI REAKCIÓK ENERGIA VISZONYAI, KATALIZÁTOR SZEREPE


A kémiai reakciókat energiaváltozások kísérik. A hőtermelő, exoterm reakciókban a keletkezett termékek belső energiája kisebb, mint kiindulási anyagok belső energiái. A hőelnyelő, endoterm

reakciók csak energia felvétellel, azaz energia befektetéssel mennek végbe. Endoterm reakciókban termékek belső energiája nagyobb, mint a kiindulási anyagoké.


• tojáshéj • desztillá lt víz • kockacuk or • ciga retta ha mu • 1,0 mol/d m3 koncentr Mit csinálj, mire figyelj? ációjú nátrium- sz ulfát-oldat • porcelá n tá l • g y újtópá lángolva ég. A cukor égés közben 1. Keverj össze kb. 3,2 g cinkport lca • fenolf ta le lecsöpög, ezért porcelán tálat és 1,5 g kénport. A keveréket in oldat • csipesz kell tenni alá. halmozd fel a vas háromlábra • Bunsen-é helyezett dróthálóra, majd megőkémcsövek • nag y mér etű kristá ly 4. A kristályosító csészét kb. ¾ legítsd! osító csésze részig töltsd meg a nátrium• elektródo k 2. Egy kisebb darab tojáshéjat fogj szulfát-oldattal. Töltsd meg a • kémcsöv ek 2 db meg csipesszel, tartsd a Bunsenkémcsövet buborékmentesen • vezeték d ró to k égő lángjába, izzítsd 2-3 percig. az oldattal és ujjaddal befogva, • eg yená ra mú feszültsé g forLehűlés után a kiizzított tojástedd szájával lefelé fordítva a rás • cink héjat tedd vízbe. kristályosító csészébe, majd • kénpor rögzítsd a Bunsen-állványhoz. • bá rium-hid 3. Tégelyfogóval fogd meg egy kocA kémcső alá helyezz elektróroxid • a mmónium-k kacukor egyik sarkát, próbáld dokat. Kapcsold az elektrólorid • lombik égő gyújtópálcával meggyújtadokat az áramforráshoz. Ha • dugó ni. A cukor nem gyullad meg, a kémcsövek megteltek gázcsak megpörkölődik, illetve zal, fejjel lefelé ujjaddal bekaramellként lecsöpög. Ezután fogva óvatosan emeld ki és xidot és a kockacukor másik sarkát durranógáz formájában mutasd ammónium-kloridot, majd mártsd cigarettahamuba, majd ki parázsló gyújtó pálcával. zárd le gumidugóval! Rázással tarts alá égő gyújtópálcát. A indítsd meg a reakciót! cukor rövidesen meggyullad és 5. Szórj lombikba bárium-hidro-

Katalizátor hatás vizsgálata kockacukorral, hamuval

18

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! Tapasztalat

Magyarázat

cink és kén reakciója tojáshéj hevítése víz bontása bárium-hidroxid és ammónium-klorid reakciója

2. Rajzold fel az exoterm és az endoterm reakció energia diagramját!

3. Számold ki a vízbontását kísérő energiaváltozást!

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Melyik reakcióra jellemző?

A) exoterm reakció

B) endoterm reakció

C) mindkettő

D) egyik sem

a. . . . . . . . soha nincs aktiválási energia b. . . . . . . . a hőmérséklet emelésével nő a sebessége c. . . . . . . . sebessége nem függ a képződött anyagok koncentrációjától d. . . . . . . . sebessége megfelelő katalizátorral növelhető e. . . . . . . . ilyen folyamat: N2(g)=2 N(g) f. . . . . . . . ilyen folyamat: F(g) +E – =F –(g) g. . . . . . . . aktiválási energiája negatív érték h. . . . . . . . minden égés ilyen folyamat i. . . . . . . . reakció hője 0kJ/mol-nál kisebb

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK)

19



9. GÁZFEJLŐDÉSES, CSAPADÉKKÉPZŐDÉSES REAKCIÓK


A vizes oldatokban lejátszódó kémiai reakciók érdekes csoportját képezik azok a folyamatok, amelyekben a keletkezett termék csapadék. A csapadékképződéssel járó folyamatokban az oldatokban levő ionok közül kettőből vízben ros�-

szul oldódó, szilárd halmazállapotú vegyület, azaz csapadék képződik. A gázfejlődéssel járó reakciók akkor tekinthetők egyirányúnak, amikor a gáz eltávozik / eltávozhat a reakció térből.


1. Szórj kémcsőbe 2-3 g kristályos kálium-permanganátot, hevítsd Bunsen-égő lángjánál. A fejlődő oxigéngázt parázsló gyújtópálcával mutasd ki.

3. Helyezz az üvegkádba égő gyertyát és közben a sósavat cseppenként adagoljál a mészkőre. Az üvegkádban az égő gyertya hamarosan elalszik.

2. Helyezz az oldalcsöves kémcsőbe kis cink granulátumot. A cseppentőbe 3/4 részig sósavat szívjál fel. Csepegtess a készülék összeállítása után sósav oldatot a cinkre. Figyeld meg a heves gázfejlődést. Végezz durranógáz próbát. Ha a durranógázpróba negatív, akkor a fejlődő hidrogént a cső végén gyújtsd meg.

4. Kémcsőben lévő ezüst-nitrátoldathoz öntsél konyhasóoldatot!

Kálium-permanganát hevítése

20

5. Egy kémcsövet félig tölts meg bárium-klorid-oldattal, majd kb. fele annyi 1 mol/ dm3 koncentrációjú kénsav oldatot adjál hozzá.


• ká lium-p erma nga ná t • g ra nulá lt cink • 1:1 a rá ny ba n híg ított koncentrá lt sósa v • da rabos m ész • 0,05 mol/ 3 kő dm koncen trációjú bá rium-k lo ri • 1 mol/dm 3 d- oldat koncentráci ójú kénsav-olda t • ezüst-nit rát-oldat • konyhasó oldat • 10 cm 3-e s mérőhenge r • g yer tya • olda lcsöv es kémcső • derékszö gben meghaj lított kihúzott vé g ű üvegcső • kémcső • kémcsőfo gó • Bunsen-é gő • g y újtópá lca • üvegkád • NaOH old at • K NO old a t 3 • CaCl old a t 2 • Na PO o ldat 3 • FeSO o4 ld at 4

)



FELADATLAP



Magyarázat

kálium-permanganát hevítése

cink és sósav reakciója

mészkő és sósav reakciója

konyhasó és ezüstnitrát oldat reakciója

bárium-klorid és kénsav reakciója

2. Az alábbi anyagok sósavban való oldásakor melyik esetben nem fejlődik gáz? a. ha mészkövet oldunk benne b. ha vas(II)-szulfidot oldunk benne c. ha cinket oldunk benne d. ha magnézium - oxidot oldunk benne e. ha nátriumot oldunk benne

3. Melyik esetben nem válik le csapadék? a. ezüst-nitrát-oldat+sósav b. bárium-klorid-oldat+kénsavoldat c. vas(II)-szulfát-oldat + NaOH-oldat d. kálium–nitrát-oldat + NaOH-oldat e. kalcium-klorid-oldat + trinátrium- foszfát- oldat Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK)

21



10. KÉMIAI REAKCIÓK IDŐBELI LEFOLYÁSAI


A szervetlen kémiai reakciók jelentős része igen gyorsan játszódik le. Más folyamatok lejátszódásához

gyakran hosszú időre van szükség. ilyen pl. a fa korhadása, a vas rozsdásodása.


1. Öntsél ezüst-nitrát oldathoz kálium jodid oldatot. 2. Brómos vízhez adjál hangyasavat. 3. Egy kémcsőbe öntsél össze azonos térfogatú vas(III)-kloridot és kálium-tiocianát-oldatot. Figyeld meg, hogy a vörös szín azonnal megjelenik.

4. Öntsél egy kémcsőbe kb. 1/3 részig vas(III)-klorid-oldatot, majd adjál hozzá ugyanakkora térfogatú nátrium-tioszulfát–oldatot. Az összeöntéstől számított 2 perc alatt az oldat színe sárgából sötétvörösön át borvörösre, majd sárgászöldre változik.

Ezüst-nitrát és kálium-jodid oldatok reakciója

22


• telített b rómos víz • ha ng yasa v oldat • vas(III)-k lorid-oldat • nátrium-t ioszulfát-old at • ká lium-, vag y a mmó niumtiocia nát-o ld • 0,06 mol/ 3at dm koncen trációjú ká lium-jodid -oldat • ezüst-nit rát-oldat • kémcső • kémcső á llvá ny • 10 cm-es pipetta • szemcsep pentő • főzőpohá r • mérőhen ger

)



FELADATLAP



Magyarázat

ezüst-nitrát + kálium-jodid

brómos víz + hangyasav

vas-klorid + kálium-tiocianát

vas-klorid+ nátrium-tioszulfát

2. A katalizátorokra vonatkozóan melyik állítás igaz vagy hamis? a. megnövelik a reakció sebességét b. a reakcióban maguk is aktívan részt vesznek c. a reakció lejátszódásához kisebb aktiválási energiájú reakció utat biztosítanak d. egyensúlyi reakció esetén lecsökkentik az egyensúly beállításának idejét e. endoterm reakció esetén lecsökkentik a reakcióhő értékét 3. A reakció sebességére vonatkozóan melyik állítás igaz és melyik hamis? a. A reakciósebesség a reagáló anyagok koncentrációjának az időegység alatti csökkenése. b. A reakciósebesség a hőmérséklettel növelhető. c. A reakciósebesség a reakciótermékek koncentrációjának az időegység alatti növekedése. d. A reakciósebesség a nyomással befolyásolható. 4. Az aktiválási energiával kapcsolatos állítások közül melyik igaz és melyik hamis? a. az az energiamennyiség, amely 1 mol aktivált komplexum kialakításához szükséges b. jele Eakt, mértékegysége kJ/mol c. az exoterm reakciók lejátszódása nem igényel aktiválási energiát d. endoterm reakciók lejátszódásához feltétlenül szükséges e. egy adott reakció aktiválási energiájának nagysága függ a hőmérséklettől

Felhasznált irodalom: Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit : Kémia a középiskolák számára (NTK)

23



11. A REAKCIÓSEBESSÉG FÜGGÉSE A KONCENTRÁCIÓTÓL ÉS HŐMÉRSÉKLETTŐL, A KATALIZÁTOR SZEREPE


A folyamatok időbeli lefolyását reakciósebességgel jellemezhetjük. Ez függ a kiindulási anyagok kon-

centrációjától, hőmérsékletétől, minőségétől illetve a katalizátortól.


1. Öntsél azonos térfogatú és töménységű nátrium-tioszulfátoldatokhoz különböző töménységű, azonos térfogatú sósav oldatot.

Azonos töménységű és térfogatú oldatokat használva hasonlítsd össze a színváltozás gyorsaságát a szobahőmérsékletű oldatoknál tapasztaltakkal.

2. A Na 2S2O3 és HCl-oldat elegyítését végezd el úgy, hogy először jeges vízben hűtsd, majd úgy, hogy az oldatokat forrásban levő vízben kb. 60°C-ra melegítsd!

3. Vizsgáld meg a hidrogén-peroxid bomlását szobahőmérsékleten és késhegynyi mangán-dioxid hatására is.

Hidrogén-peroxid bomlása mangán-dioxid hatására

24


• nátrium-t ioszulfát-old at • sósav • mérőhen ger • főzőpohá r • hidrogén -per • ma ngá n-d oxid ioxid • Petri-csé sze • jég

)



FELADATLAP



Magyarázat

0,01 molos HCl

nátrium-tioszulfát-oldat

0,05 molos HCl

0,1 molos HCl

1 molos HCl

jeges vízben HCl

60°C-os vízben HCl

2. Írd le a tapasztaltakat:

a. hidrogén-peroxid bomlása szoba hőmérsékleten

.......................................................................................................................

b. hidrogén-peroxid bomlása mangán-dioxid hatására (mi a szerepe a mangán-dioxidnak?)

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

c. írd fel a bomlás egyenletét

.......................................................................................................................

d. rajzold fel a reakció katalizált és nem katalizált energia diagramját

Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs –Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ)

25



12. EGYENSÚLYI REAKCIÓK ÉS AZOK BEFOLYÁSOLÁSA


A kémiai reakciók egy része nem csak egy irányban játszódik le, hanem a képződött anyagok visszaalakulnak a kiindulási anyagokká.


1. Egy nitrogén-dioxid és dinitrogén-tetraoxid gázkeverékkel töltött, jól ledugaszolt lombikot helyezz jeges hűtőkeverékbe, majd kis idő múlva óvatosan melegítsd vízfürdőn. 2. Kémcsőbe önts néhány cm3 vizet és tegyél bele 0,1 g nátriumSzükséges anyagok, eszközök

26

Az egyensúlyi rendszerekre vonatkozik a Le Chatelier–féle elv: ha az egyensúlyi rendszerre külső kényszer hat, akkor olyan változás kö-

karbonátot. Adjál hozzá egy előzőleg gumidugóval a kémcsőbe erősített fecskendőből 1-2 cm3 tömény ecetsavat. 3. A dugattyú hirtelen visszanyomásával, ill. elengedésével figyeld meg a változást.

vetkezik be a rendszerben, amely a külső kényszer hatását csökkenteni igyekszik.


• gömblom bik • g umidugó • jég • nitrogén-d ioxid és din itrogén-tetroxid gá zkeverék • kémcső • nátrium-k a rbonát • fecskend ő



FELADATLAP



Magyarázat

gázelegy 0°C gázelegy 60°C A dugattyú vis�szanyomásával A dugattyú elengedésével

2. Számold ki a következő reakció reakcióhőjét!

CH4+ H2O(g)

CO(g)+3H2

3. Jelöld milyen irányú változás történik, ha CH4+ H2O(g)

CO(g)+3H2

a. növeljük a víz koncentrációját?

b. katalizátort alkalmazunk?

c. melegítjük a gázelegyet?

d. növeljük a nyomást?

e. a CO-t elvezetjük?

4. Az ammónia szintézisnél, milyen változtatással tudod az egyensúlyt eltolni az ammónia képződés irányába?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Írjad fel az ammónia szintézis egyensúlyi állandóját!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs –Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ)

27



13. REDOXIREAKCIÓ, STANDARD POTENCIÁL SZEREPE


Az oxidáció és a redukció olyan kémiai folyamatok, amelyekben elektronátmenet megy végbe. Az


1. Dörzspapírral tisztítsd meg a vasszöget, koncentrált sósavoldatban áztasd néhány percig, majd öblítsd le desztillált vízzel. A főzőpoharat töltsd meg 2/3ad részig a réz-szulfát-oldattal, ezután tedd bele az előkészített vasszöget és várj néhány percig. 2. Dörzspapírral tisztítsd meg a réz drótot, koncentrált sósavoldatban áztasd néhány percig, majd öblítsd le desztillált vízzel. A főzőpoharat töltsd meg 2/3 –ad részig a vas-szulfát- oldattal, ezután tegyed bele az előkészített réz drótot, és várj néhány percig. Szaturnusz fája

28

oxidáció és a redukció egyidejűleg végbemenő folyamatok, ezért redoxireakciónak nevezzük őket.

3. A réz drótot tegyed ezüst-nitrát oldatba és várj néhány percig. 4. Klórgázzal telt kémcső száját zárd le KI oldattal megnedvesített vattával. Figyeld meg a vatta színváltozását. 5. Szaturnusz fája: A főzőpoharat töltsd meg 2/3-ad részig 0,5 tömeg%-os ólom-acetátoldattal. A pohár tetejére tegyél gyújtópálcát, erre akaszd rá a cink lemezt úgy, hogy a lemez vége kb. 3 cm távolságra legyen a pohár aljától.


• 0,1 mol/d 3 m koncentr ációjú réz-szulfátoldat • 0,1 mol/d 3 m koncentr ációjú vas-szulfátoldat • cink leme z • réz lemez • 0,5 tömeg %-os ólom-a cetát oldat • Ezüst-nit rát• 200 cm 3-e oldat s főzőpohá r • g y újtópá lca • cérna • vasszög • 50 cm 3-e s főzőpohá r • KI



FELADATLAP



Magyarázat

vas+réz-szulfát réz+vas-szulfát réz+ezüst-nitrát kálium-jodid+ klór Szaturnusz-fája

1. Standardpotenciál a. a fém a saját a ionjait tartalmazó oldat közötti potenciálkülönbség b. a galvánelem pólusai közötti potenciálkülönbség (ha nem halad át áram) c. a standard hidrogénelektród és az 1 mol/dm3 koncentrációjú oldatba merülő elektród között fellépő potenciál különbség d. különböző fémek érintkezésekor keletkező potenciál különbség e. bármely fém és a standard hidrogén elektród közötti potenciál különbség

2. Az elektród potenciál a. a fém és egy elektrolitoldat között fellépő potenciál különbség b. a galvánelem pólusai közötti potenciál különbség (ha áram nem halad át) c. a standard hidrogénelektródból és a vizsgált elektródból álló galvánelem elektromotoros ereje d. különböző fémek érintkezésekor keletkező potenciál különbség e. bármely fém és a standard hidrogén elektród közötti potenciál különbség

3. Melyik sorban található csupa olyan elem, amely a hidrogén iont redukálni képes? a. Zn, Cu, Fe b. Zn, Al, Ca c. Ca, Cu, Na d. valamennyiben e. egyikben sem Felhasznált irodalom: dr Siposné dr Kedves Éva-Horváth Balázs –Péntek Lászlóné :Általános és szervetlen kémia (MOZAIK KIADÓ) Rózsahegyi Márta- Wajand Judit :575 kísérlet a kémia tanításához

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents