11. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

KÉMIA munkafüzet

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára

11.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Klór előállítása, reakciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Kísérletek kénhidrogénnel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Kísérletek kén-dioxiddal és kénsavval. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Kísérletek nitrogén tartalmú vegyületekkel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Glicerin előállítása és vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Néhány fémes elem kationjainak kimutatása, színes komplexek az analitikában . . . . . 14 7. Védekezés a korrózió ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Élelmiszerek savtartalmának meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. A természetes vizek keménysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. A balaton kémiai vízminőségének meghatározása gyorstesztek segítségével . . . . . 22 11. Töreki természetvédelmi terület szárazgyep talajának és nedves mocsári talajának összeasonlítása klorid-ion tartalom alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Felszíni víz (Balaton, Cinege patak, Sió csatorna) összes keménységének, Ca2+; Mg 2+ meghatározása komplexometriás titrálással.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. Permanganometria alkalmazása a térfogatos elemzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Szerzők: Hollósy Eszter, Kakasi Gabriella, Vaskóné Csák Erika Lektor: Dr. Kaleta Zoltán Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Tóth Adrien Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3

Kémia – 11. osztály

A kísérlet leírása

1. KLÓR ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓI

Emlékeztető, gondolatébresztő

A „VII.A” csoport elemeit gyűjtőnévvel halogéneknek nevezzük. Nevüket onnan kapták, hogy az I.-II. főcsoport elemeivel sószerű

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

a) Csiszolatos készüléket használunk. A fejlesztő lombikjába széles szárú tölcséren keresztül kristályos kálium-permanganátot szórunk. A csiszolatokat tömény foszforsavval (vagy kénsavval) kenjük, mert a csapzsírt a klór megtámadja. A gázfejlesztő csapos tölcsérébe tömény sósav oldatot öntünk. A sósavat cseppenként engedjük a kálium-permanganátra. A klórgáz kivezetésére használjunk derékszögben meghajlított üvegcsövet. Vezessük a száraz klórgázt álló helyzetű üveghenger aljára. Amikor a henger megtelt klór-

Klórgáz előállítása

4

anyagokká egyesülnek. Molekulaszerkezetük jellemzője, hogy kétatomos molekulát alkotnak.

ral, borítsuk le üveglappal, 1-2 hengert így megtöltve, tegyünk félre a további kísérletekhez. b) Lencse nagyságú megtisztított nátrium darabkát hosszúnyelű vaskanálban olvaszd meg és merítsd a klórgázba. c) Dobjál bele felizzított gombostűt. d) A z előállított klóros vízbe mártsunk lakmuszpapírt. e) Festékes vízhez töltsél klóros vizet és rázd össze.

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• csiszolato s lo • üveghenge mbik r • óraüveg • üvegcső (d erékszögben meghajlított) • ká lium-p erma nga ná t • sósav • gombostű • olvasztó ka ná l • nátrium • la kmusz • festék • kés

Készítette: Vaskóné Csák Erika


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Töltsd ki a táblázatokat! szín

szag

halmazállapot

sűrűség

szerkezeti képlet

Klór megfigyelés

magyarázat

Na + Klór Fe + Klór H2O + Klór Festék + Klór Indikátor + Klór

2. Az iskolában a technikusnak telített klóros vizet kell készítenie. Az egyik laboratóriumi segédkönyvben megtalálta, hogy légköri nyomáson és 25°C-on 100 g víz 641 mg klórt old. Hány tömeg % klórt tartalmaz a 25°C-on telített klóros víz?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Igaz-hamis állítások a klórról.

a. közönséges körülmények között gáz b. színtelen szagtalan c. sárgászöld, szúrós szagú d. vizes oldata savas kémhatású e. molekulája dipólusos f. a levegőnél nagyobb sűrűségű g. erős oxidáló szer h. vizes oldata az ezüst-nitrát-oldatból csapadékot választ le i. forráspontja magasabb a hidrogénnél, mert molekulái között erősebb dipólus-dipólus kölcsönhatás lép fel j. sok anyagot elszíntelenít, mert redukálja festékanyagukat k. előállítható sósavból erős redukáló szerrel l. vízben viszonylag jól oldódik, oldata semleges kémhatású

Felhasznált irodalom: dr Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum

5



2. KÍSÉRLETEK KÉNHIDROGÉNNEL


Kén az élő szervezetben: A fehérjék – amelyek az élő szervezetek legfontosabb alkotói – mindig tartalmaznak ként is. Kéntartalmuk a fehérjék rothadásakor,

Mit csinálj, mire figyelj?

a) Vas(II)-szulfidból közepes töménységű sósavoldat hatására kénhidrogén keletkezik. A gázfejlesztésére legalkalmasabb a Kipp-készülék. A Kipp-készüléket darabos vas(II)-szulfiddal töltjük meg és vízzel 1:1 arányban higított sósavat öntünk bele. A kén-hidrogén kellemetlen szagú és mérgező, ezért csak fülkében szabad fejleszteni és a fülke ajtaját csak résnyire hagyjuk nyitva.

Gázfelfogó henger

6

bomlásakor nagyon kellemetlen szagú és mérgező gázzá, kénhidrogénné alakul. A záptojás „illata” a kénhidrogén jellegzetes szagától ered.

b) Fogjunk fel a gázból nagy kémcsőnyi mennyiséget langyos víz felett, majd gyújtsuk meg. c) Tartsunk a fejlődő gáz útjába ólom-acetáttal átitatott szűrőpapír csíkot. d) Öntsünk gázmosóba 40-50 cm3 desztillált vizet és telítsük kénhidrogénnel. Az oldatot használjuk fel a következő feladat kísérleteihez.

Kipp-készülék

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• gá zfejlesz tő készülék • gá zfelfogó henger • kémcső • g y újtópá lca • Bunsen-é gő • vas(II)-sz ulfid • sósav • víz • KI-os I -o ldat • vas(III)2k lorid • ólom-acet átta l átitato tt szűrőpapír

e) Néhány cm3 kén-hidrogénes vízhez csepegtessünk KI-os I2-oldatot. f) Elegyítsünk kémcsőben néhány cm3 vas(III)-kloridot kén-hidrogénes vízzel.

)



FELADATLAP


1. Írd fel a következők egyenletét!

a.

keletkezése

.......................................................................................................................

b.

.......................................................................................................................

c.

.......................................................................................................................

égése

vas(III)-kloriddal való reakciója

2. Töltsd ki a táblázatot!

Mit tapasztaltál?

Magyarázat

ólom-acetát

KI-os I2-oldat vas(III)- klorid + kén-hidrogén

jel

szerkezeti képlet

szín

szag

alakja

polaritása

kén-hidrogén


7



3. KÍSÉRLETEK KÉN-DIOXIDDAL ÉS KÉNSAVVAL


A kén-dioxid színtelen, fojtó szagú, a levegőnél nehezebb, mérgező gáz.


a) Csiszolatos gázfejlesztő lombikjába Na 2SO3-ot szórunk, kevés vizet öntünk rá, úgy, hogy a csiszolatra tapadt Na 2SO3-ot lemossuk a lombikba, és hogy a sóból sűrű pép keletkezzék. A SO2 gáz olyan ütemben fejlődik, amilyen ütemben csepegtetjük a kénsavat. A derékszögben meghajlított gázelvezető csövet vezessük álló helyzetben levő gázfelfogó henger aljáig. Az üveghengert felül vattával lazán dugjuk be. A SO2-al megtelt hengert üvegMagnézium-szalag égése

8

A savas esők egyik okozója. Milyen módon kerül a levegőbe?

lappal fedjük le. Hasonlóképpen töltsünk meg még kettő gázfelfogó hengert. b) Az egyik kén-dioxiddal telt hengerbe dobjunk kék vagy piros virágot és ismét fedjük le a hengert. c) Kb. 6-8 cm hosszú magnézium szalag végét gyújtsuk meg Bunsen-égővel, majd az égő szalagot dobjuk a második SO2-dal telt hengerbe: a magnézium tovább ég. d) 200 cm3-es főzőpohárba szórjunk 4-5 kanál porcukrot és ezt


• gá zfejlesz tő lombik • derékszö gben meghaj lított cső • 2 db gá zf elfogó henge r • főzőpohá r • fém csipe sz • üveglap • kék vag y piros virág • mag néziu m sza lag • porcukor • tömény k énsav

öntsük le tömény kénsavval, majd üvegbottal gyorsan keverjük össze.

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! összegképlet

Szerkezeti képlete

kötése

polaritása

Vízben való oldódása

Színes virággal történt v.

magnéziummal

Kén-dioxid

Mi történt a porcukorral, miért?

.......................................................................................................................

2. Melyik sor tartalmaz olyan anyagpárt, amelyek reakciója során nem képződik kén-dioxid?

a. FeS+O2 b. Cu+H2SO4 c. Na 2SO3+H2SO4 d. H2SO4+H2O2

3. A tömény kénsavoldatra vonatkozó állítások közül melyik igaz vagy hamis?

a. minden fémmel reakcióba lép b. felhasználható ammónia gáz szárítására c. a vegyületnek savanyú sói is ismertek d. dihidrogén-szulfiddal reakcióba lépve redoxireakció játszódik le e. szabad levegőn a tömege állás közben csökken f. szabad levegőn a tömege állás közben nő g. nem oldja az ólmot h. forró állapotban a rézzel gázfejlődés közben reagál i. képes a jodidionokat jóddá oxidálni j. vízzel történő hígítása hő fejlődéssel jár

4. Válaszd a megfelelőt

A) kén-dioxid

B) kénsav

C) mindkettő

1. szúrós szagú gáz, vizes oldata lúgos kémhatású . . . . . . . . . . . 2. a kén és a hidrogénegyesülésekor keletkezik . . . . . . . . . . . 3. erős vízelvonó hatású, roncsoló vegyület . . . . . . . . . . . 4. a savas esők okozója . . . . . . . . . . . 5. oldódása exoterm folyamat . . . . . . . . . . . 6. atomrácsos szerkezetű . . . . . . . . . . . 7. tömény oldata a vasat passziválja . . . . . . . . . . . 8. a salétromsav gyártás alapanyaga . . . . . . . . . . . 9. 8-atomos molekulát alkot . . . . . . . . . . . 10. zsíroldó hatású . . . . . . . . . . .

D) egyik sem

Felhasznált irodalom: dr Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.

9



4. KÍSÉRLETEK NITROGÉN TARTALMÚ VEGYÜLETEKKEL


Miért lesz bővebb paradicsom termés ott ahol az ágyás a leérett cukorborsó helyére kerül?


1. Kémcsövekbe rendre kevés túrót, húst, keményre főtt tojásfehérjét teszünk. Ezután tömény szódaoldatot (Na 2CO3) öntünk a kémcsövekbe, annyit hogy ellepje a fehérje tartalmú élelmiszert. Ezután a kémcsöveket nagyon óvatosan melegítjük, a szájukat mindig arrafelé tartjuk amerre senki sem áll. A melegítés során az élelmiszerek fehérjetartalmából ammónia gáz válik szabaddá, amit a kémcsőhöz tartott piros lakmuszpapír, illetve a sósavba mártott üvegbot jelez. 2. Nagyobb, szélesebb üvegkádat töltsünk meg kb. félig vízzel és helyezzünk rá kis csészét úgy,

Rézhuzal reakciója salétromsavval

10


hogy az a víz színén ússzon. A csésze aljára helyezzünk kis porcelán lemezkét. Erre helyezzünk gyertyát és mikro égővel gyújtsuk meg, majd gyorsan borítsuk le nagyobb főzőpohárral, mely alatt a csésze kényelmesen elfér. Az égés megszűnése után a rendszer lassan lehűl és közben a belső vízszint felemelkedik. Nyomjuk le a poharat a vízbe addig, amíg a poháron belül és kívül a vízszint azonos lesz, a vízszintnél tegyünk a pohárra jelzést. A pohár kiemelése után állapítsuk meg, hogy a térfogatcsökkenés az eredeti térfogatnak hány százaléka?

• túró, hús, kemény re fő tt tojásfehérje • szódaold at • la kmuszp apír • üvegbot • kémcső • Bunsen-é gő • g y ufa • kémcsőfo gó • üvegkád • főzőpohá r • g yer tya • réz • sa létrom sav

3. A kémcsőben lévő vörösréz forgácsra HNO3-oldatot öntünk.



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! összegképlet

szerkezeti képlet

kötő e- párok

nem kötő e- párok

szigma kötés

Pi kötés

kötés polaritás

nitrogén

2. Melyik megállapítás nem igaz az ammóniára?

a. molekulája tetraéder alakú

b. molekulája dipólus

c. molekulái között hidrogénkötés alakulhat ki

d. molekulája proton megkötésére képes

e. kovalens kötést létesíthet egyes fém ionokkal

3. Az ammóniára vonatkozó alábbi állítások közül melyek helyesek?

a. vízben csak kis mértékben oldódik

b. molekulái trigonális piramis alakúak

c. közönséges körülmények között cseppfolyós halmazállapotú

d. vízben jól oldódik

e. savakkal közvetlenül egyesül

f. bizonyos fémionokkal komplexeket képez

g. vizes oldata lúgos kémhatású

h. könnyen cseppfolyósítható

4. Töltsd ki a táblázatot! Megfigyelés

Magyarázat

Élelmiszerek+szóda +melegítés Indikátor színváltozása Réz + salétromsav


11



5. GLICERIN ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA


Mit nevezünk többértékű alkoholoknak? Miben fordul elő glicerin? Milyen tulajdonságát használja a

kozmetikai ipar? Mi a dinamit és kinek a nevéhez fűződik a felfedezése?


1. Glicerin előállítása Tegyél egy porcelántégelybe nagyjából 50 g zsiradékot, adj hozzá apránként, állandó keverés mellett 50 g elporított ólomoxidot és ugyanannyi vizet. Melegítsd fokozatosan a keveréket folyamatosan kevergetve. A keveréket forrald, amíg az egész zsiradék át nem alakul, ekkor fejezd be a melegítést, és hagyd kihűlni az anyagokat. Dekantáláld a felül összegyűlt folyadékot – ami a glicerin – egy főzőpohárba, majd melegítsd vízfürdőn, hogy a víz elpárologjon. 2. A glicerin nedvszívó hatásának kimutatása Egymástól néhány cm távolságra cseppents szűrőpapírra egy-

egy csepp glicerint és vizet. Kb. 20 perc múlva vizsgáld meg a szűrőpapírt! 3. A glicerin reakciója réz(II)hidroxiddal Tégy egy kémcsőbe 1 cm3 rézszulfát oldatot, majd adj hozzá 1,5 cm3 nátrium-hidroxid oldatot. Világoskék csapadék jelenik meg. Adj hozzá egy kevés (2 cm3) glicerint, és rázd össze a keveréket! Jegyezd fel a tapasztaltakat! 4. Akrolein előállítása Tégy egy száraz kémcsőbe 1 g kálium-hidrogén szulfátot, adj hozzá néhány csepp glicerint és óvatosan melegítsd! Figyeld meg a keletkezett anyag szagát!

Glicerin reakciója réz(II)-hidroxiddal

12


• növényi o laj v • nátrium-h ag y zsír (50 g) idroxid olda t (10%-os) • réz-szulf át • glicerin • ólom-oxid (50 g) • ká lium-h idrogénszu lfát • víz • szűrőpap ír • ta lpaslom bik • porcelá n tégely • üvegbot • kémcsöv ek (3 db) • főzőpohá r • vashá rom láb ag yagos dróthá lóva l • kémcsőfo gó • szűrőpap ír • vízfürdő • g y ufa • cseppentő

)

Készítette: Kakasi Gabriella


FELADATLAP


1. A két legismertebb többértékű alkohol a glicerin és a glikol. Add meg a két vegyület tudományos nevét és képletét!

.......................................................................................................................

Biológiai hatásukat tekintve, milyen fontos tulajdonságban különböznek?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. A glicerint zsírok elszappanosításával lehet előállítani. Az elvégzett 1. kísérlet miben különbözik a szappanfőzéstől?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

....................................................................................................................... Mi keletkezett a reakció során és mi tette lehetővé a dekantálást? Miért lehet párologtatással eltávolítani a vizet?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Mi bizonyítja a glicerin nedvszívó hatását?

.......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hogyan nevezzük az ilyen tulajdonságú anyagokat?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Írd le pár szóban mit tapasztaltál a 3. kísérletben!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Magyarázat: A glicerin és a sok hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyületek komplex vegyület keletkezése közben oldják a réz(II)-hidroxidot.

5. Hol érezhetted a 4. kísérletben keletkezett anyag szagát?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen anyagcsoportba tartozik az akrolein? Írd le a keletkezését glicerinből! (vízkilépés)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: PARTENI Elena,et al. (1965) EXPERIENTE DE CHIMIE PENTRU LICEE Editura didactica si pedagogica BUCURESTI p.290-291 DR SIPOSNÉ DR KEDVES Éva (2009) KÉMIA10. tankönyv Mozaik Oktatási Stúdió SZEGED p. 82

13



6. NÉHÁNY FÉMES ELEM KATIONJAINAK KIMUTATÁSA, SZÍNES KOMPLEXEK AZ ANALITIKÁBAN


A kationokat és az anionokat analitikai osztályokba soroljuk. A csoportreagensekkel a kationok általában csapadékként leválasztha-

tók, illetve elvégezhetők az egyéni kimutatási reakciók. Ezek legtöbbje jellemző színreakció. A d mező fémeinek a sói gyakran maguk is


1. Réz(II)-ionok reakciói A réz(II) ion vizes oldatban kék színű, a vízmentes sók többnyire fehérek. a. Kb. 1-2 cm3 réz-szulfát oldathoz adj nátrium-hidroxid oldatot, míg csapadékkiválást nem észlelsz. Világoskék kocsonyás csapadék vált le. Adj a keverékhez ammónium-hidroxidot! A csapadék intenzív kék színnel feloldódik. b. 1-2 cm3 0,25 mólos réz-szulfát oldathoz adj sárga vérlúgsó oldatot! Vörösbarna réz(II)hexaciano-ferrát(II) csapadék válik le. Ötszörösre hígított CuSO4 oldatban rózsaszín elszíneződést tapasztalunk. 2. Vas(II) ionok reakciói A vas(II) vegyületek vizes oldatban többnyire halványzöldek, de könnyen vas(III) vegyületekké oxidálódnak, amelyek sárgásbarnák.

a. Adj 1-2 cm3 vas(II)-szulfát oldathoz 2,0 mólos NaOH oldatot. Az oldatból fakózöld vas(II)– hidroxid válik ki. Hosszabb ideig levegőn állva a csapadék megbarnul. b. Kb. 0,5 cm3 0,5 M-os vas(II)– szulfát-oldathoz adj kevés NaFot (ami komplexálja a vas(III) ionokat), majd cseppenként 0,02 M-os K3[Fe(CN)6]-vörösvérlúgsó oldatot, míg csapadékképződést nem észlelsz. A keletkezett vas(II)-hexaciano-ferrát(III) csapadék a Turnbull-kék. Fe3[Fe(CN)6]2 3. Vas(III) ionok reakciói a. Kb 0,5 cm3 0,3 M-os FeCl3 oldathoz adj 2,0 M-os NaOH-t, míg vörösbarna csapadék nem válik le. b. Kb 0,5 cm3 0,3 M-os FeCl3 oldathoz adj cseppenként sárgavérlúgsó oldatot, míg csapadék nem képződik. A kék színű vas(III)hexaciano-ferrát(II)-csapadék a

Réz-szulfát és nátrium-hidroxid oldat reakciója

14

színesek, és a változó vegyértékű fémeknél a szín utal az oxidációs számra.


• réz(II)-sz ulfát-oldat (0 ,25 mólos) • nátrium-h idroxid (2 m ólos) • a mmóniu m-hidroxid (2 mólos) • sá rga vér lúgsó-o 0,02mólos (K ldat [Fe(CN) ]) 4 • vas(II)-sz 6 ulfát • nátrium-fl uorid • vörösvér lúgsó 0,02 m ólos (K3 [Fe(CN) ]) 6 • vas(III)-k lorid oldat • a mmóniu m-roda nid o ldat (0,1 mólos) • kémcsöv ek (8 db) • kémcsőá llvá ny

berlini-kék. Fe4[Fe(CN)6]3 c. 0,5 cm3 0,3 M-os FeCl3 oldathoz adj 0,1M-os NH4SCN-oldatot. Az oldat sötétvörös színű lesz a vas-rodanid (Fe(SCN)3) képződése következtében.



FELADATLAP


1. Add meg a réz(II)-szulfát vízmentes-, és kristályvizet tartalmazó képletét!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Írd fel a három kation hidroxidjának keletkezését ionegyenlettel!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. A Cu(OH)2, de a Ni(OH)2 is ammónia hatására kék színű, oldható komplex vegyületté alakul. A réz-komplex négy-, a nikkel-komplex négy- vagy hat molekula ammónia ligandumot tartalmaz. Mi a komplex ionok képlete, magyarázd meg a bennük kialakuló kötéseket!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Mi történik a vas(II) hidroxiddal állás közben?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Mennyi az 1.b, 2.b, és 3.b kísérletekben szereplő komplex vegyületekben található elemek oxidációs száma? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. A 3.c reakció használható a természetes vizek vastartalmának kimutatására. Rendkívül érzékeny, jellemző reakció.

Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné- Dr Perczel Sándor et al. (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény IV. osztály Tankönyvkiadó, Budapest p.51-52, 64-68

15



7. VÉDEKEZÉS A KORRÓZIÓ ELLEN


A korrózió ellen különböző módokon védekezhetünk. Az egyik jó módszer a fémbevonat készítése. A passzív fémek vékony rétege megvédi az aktív fémeket a korróziótól.

Fémbevonat esztétikai céllal is készülhet, pl. krómozás, nikkelezés. A fémbevonat legtartósabban elektrolitból, elektrolízis útján vihető fel a bevonandó anyagra. Ez


1. Rézlemez nikkelezése Önts a főzőpohárba 100 cm3 nikkelfürdő-oldatot, majd helyezz két rézhuzalt (sínt) a tetejére. Az egyik huzal közepére kis horog segítségével függeszd fel az anódként szolgáló nikkellemezt, a másik sínhez erősítsd fel a bevonandó rézlemezt. Csipesz segítségével a síneket kapcsold az áramforrás megfelelő pólusaihoz. Kb. 30 perces elektrolízis után elég vastag nikkelbevonatot kapunk. Öblítsd le a nikkelezett lemezt és dörzsöld fényesre egy darab puha ruhával. 2. Alumínium eloxálása Tedd rövid időre az alumíniumlemezt nátrium-hidroxid oldatba, öblítsd le vízzel, majd helyezd salétromsavba. Pár perc után vedd ki és újból mosd le víz-

zel. A megtisztított alumíniumlemezt helyezd a galvanizáló berendezésbe anódként, katódnak ónlemezt alkalmazz, elektrolitként 15%-os kénsavoldatot. Az elektrolízist 20 percig végezd. A folyamat befejezése után mosd le és töröld szárazra az alumíniumlemezt. 3. Cinkbevonat készítése vaslemezen (horganyzás) Állítsd össze a galvanizáló berendezést! Tegyél bele cinkfürdő-oldatot. Kapcsold katódként a zsírtalanított és 10%-os sósavoldattal lemaratott vaslemezt, anódként cinklemezt használj! Az elektrolízist 30 percig végezd! A folyamat befejezése után vízzel öblítsd le és szárítsd meg a bevont lemezt!

Cinkbevonat készítése vaslemezen (horganyzás)

16

az eljárás a galvanizálás. Galvanizálás előtt a bevonandó felületet gondosan meg kell tisztítani.


• nikkelfü rdő-oldat • cinkfürd ő-oldat • nikkellem ez • rézlemez • vaslemez • cink leme z • ónlemez • a lumíniu mle • kénsavold mez at (15%-os) • 2 mólos n átrium-hidro xid oldat • 2 mólos sa létromsavo lda • a lacsony főzőpohá r (2 t 3 00 cm ) • 2 db 15 cm hosszú 2-3 mm átmérőjű ré zdrót (sín) • eg yená ra mforrás • huza lok • csipeszek • kis horgo k

)



FELADATLAP


1. Mit nevezünk korróziónak és hogyan csoportosíthatók a fémek a korrózióval szembeni viselkedésük alapján?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Adj példákat korrózióval szemben aktív-, és passzív fémekre!

.......................................................................................................................

2. Mi az elektrolízis lényege? Milyen folyamat megy végbe az anódon és milyen a katódon?

.......................................................................................................................

3. Az áramforrás melyik pólusához melyik elektródot kell kapcsolni?

.......................................................................................................................

4. Az 1. és a 3. kísérletben a katódként használt tárgy felületére nikkel, illetve cinkréteg válik ki. Az első esetben tetszetős külső keletkezik, a 2. esetben a cink véd a korróziótól. A használt elektrolitból kivált ionok az anódról pótlódnak, tehát az anód mennyisége fogy. Írd fel az első kísérlet katód-, és anódreakcióit!

.......................................................................................................................

Mennyivel nő a rézlemez tömege, ha 30 percig 1 A áramerősséggel végezzük a galvanizálást, és eközben men�nyivel csökken a nikkellemez tömege?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. A cinkkel bevont vas (horganyzott bádog) ellenáll a korróziónak. Mi ennek a magyarázata?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

6. Mit jelent az eloxálás?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Miért kell az alumíniumlemezt NaOH-ba, majd salétromsavba tenni és miért nem oldódik az utóbbiban? Elektrolitként kénsavat használtál, tehát tulajdonképpen a vizet elektrolizáltad. Írd fel a katódon és az anódon lezajló folyamatot!

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... Az anódon keletkezett atomos oxigén az alumíniumot oxidálta, és összefüggő, tömör alumíniumoxid bevonat keletkezett. Az alumínium alacsony értékű (nagy negatív szám) standardpotenciálja ellenére ellenáll a további korróziós hatásoknak. A jól eloxált tárgy az elektromos áramot nem vezeti!

Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné-Dr Perczel Sándor et al (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény IV. osztály Tankönyvkiadó Budapest p.136, 138-139

17



8. ÉLELMISZEREK SAVTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA


A szerves savak egy része előfordul különböző növényekben vagy állatokban. Soknak a neve annak az élőlénynek a nevével kapcsolatos, amelyből először előállították, pl.


1. Salátalé ecetsav tartalmának meghatározása A salátaléből pipettázz 10-10 cm3-t a titráló edényekbe, 2-2 csepp fenolftalein indikátor jelenlétében titráld meg a mintákat a nátrium-hidroxid mérőoldattal, amíg az maradandóan halvány rózsaszínűvé válik. A salátalében található ecetsav egy egyértékű karbonsav. 2. Savanyúkáposzta-lé tejsavtartalmának meghatározása Savanyúkáposzta levéből pipettázz 10-10 cm3-t három titráló lombikba. Kevés vízzel hígítsd fel, adj hozzá 2-2 csepp fenolftalein indikátort és titráld meg a mintákat a 0,1 mólos nátriumhidroxid mérőoldattal, amíg az maradandóan halvány rózsaszínűvé válik. A savanyúkáposztában a tejsavon kívül egyéb szerves savak is előfordulnak, de a számítást úgy Sav-bázis titrálás

18

sóskasav, citromsav, hangyasav, tejsav stb. A karbonsavak az erős szervetlen savakhoz képest gyenge savak. Savas kémhatásuk lúgokkal kö-

kell végezni, mintha csak tejsav volna bennük. 3. Citrom citromsavtartalmának meghatározása Táramérlegen mérj le 1 db citromot és a levét facsard főzőpohárba. A citromlevet öntsd át egy 100 cm3-es mérőlombikba és desztillált vízzel egészítsd ki 100 cm3-re (törzsoldat). A törzsoldatból pipettázz 10-10 cm3-t három titráló edénybe, 2-2 csepp fenolftalein indikátor jelenlétében titráld meg a mintákat a 0,1 mólos nátriumhidroxid mérőoldattal! A citromsav háromértékű gyenge sav. 4. Fehérbor szabad savtartalmának meghatározása A fehérborból pipettázz 10-10 cm3-t három titráló edénybe. A mintákat kezdődő forrásig melegítsd a szén-dioxid eltávolítá-

zömbösíthető. A karbonsavakban található karboxilcsoportok (-COOH) száma adja meg a sav értékűségét (mono-, di-, tri-, és polikarbonsavak).


• sa láta lé • sava ny úk áposzta-lé • citrom • fehérbor • 0,1 mol/d 3 m nátrium-h idroxid oldat • fenolf ta le in indikátor • büretta • bürettaá llvá ny • 12 db Erl enmeyer lom bik (titrá ló lom bik) • 10 cm 3-e s pipetta (4 db) • főzőpohá r • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló • tá ra mérle g mérőtest so rozatta l • 100 cm 3-e s mérőlomb ik

sára! A forró oldatokhoz adj 2-2 csepp fenolftalein indikátort és titráld meg a nátrium-hidroxid oldattal. A bor szabad savtartalmát borkősavban fejezzük ki, amely egy dihidroxi-dikarbonsav.

)



FELADATLAP


1. Írd fel az ecetsav képletét és reakcióját nátrium-hidroxiddal!

Az ecetsav moláris tömege M= . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . g/mol

1 mol ecetsav . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1mol NaOH-dal reagál.

A mérőoldat fogyások:

1. próba . . . . . . . . . . . . . . cm3

Átlagfogyás: V= . . . . . . . . . . . . . . cm3 10 cm3 salátalére

1000 cm3 NaOH . . . . . . . . . . . . . . 0.1 mol NaOH . . . . . . . . . . . . . . 0,1mol ecetsav

2. próba . . . . . . . . . . . . . . cm3

3. próba . . . . . . . . . . . . . . cm3

V1 cm3 NaOH . . . . . . . . . . . . . . 0,1 ∙ V1 : 1000 mol ecetsav = 0,1 ∙ V1 : 1000 ∙ MCH3COOH g ecetsav

A salátalé ecetsav koncentrációja cm= . . . . . . . . . . . . . . g/dm3 illetve

cn = . . . . . . . . . . . . . . mol/dm3

2. A tejsav képlete:

CH3-CH(OH)-COOH , moláris tömege M=90,08 g/mol A mérőoldat átlagfogyás 10 cm3 savanyúkáposzta-lére V2 cm3

1000 cm3 0,1 mólos NaOH . . . . . . . . . . . . . . 9,0 g tejsavval egyenértékű

V2 cm3 0,1 mólos NaOH

A savanyúkáposzta-lé tejsavtartalma . . . . . . . . . . . . . . g/dm3 .

x g tejsavval egyenértékű

3. A citromsav 2-hidroxipropán-1,2,3-trikarbonsav. Savanyú ízű, vízben jól oldódó kristályos anyag. Egy mólja 3 mol NaOH-dal egyenértékű. Moláris tömege: M = 192 g.

1mol NaOH . . . . . . . . . . . . . . 192/3 = 64 g citromsavval reagál

A mérőoldat átlagfogyás: V3 cm3 0,1 mólos NaOH oldat 10 cm3 citromlére. Egy citrom levéből 100 cm3 törzsoldatot készítettél, tehát egy citrom levére elhasználódott 10 ∙ V3 cm3 mérőoldat. Egy citrom mért tömege m g, amiben (V3/1000) ∙ 64 g citromsav van. Számold ki, 1 kg citrom citromsavtartalmát!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. A borkősav 2,3-dihidroxibutándisav. Moláris tömege 150 g. Nem mérgező, szilárd anyag, sói a tartarátok.

A káliumhidrogéntartarát a borkő. Írd fel a borkősav képletét! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mivel két karboxilcsoportot tartalmaz, egy mol NaOH fél mol borkősavat közömbösít. A mérőoldat átlagfogyása: V4 cm3 0,1 mólos NaOH oldat 10 cm3 borra. A mérési adatok alapján számold ki a vizsgált bor borkősavban kifejezett savtartalmát g/dm3 koncentrációban!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné –Dr Perczel Sándor et al (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény gimnázium IV. osztály Tankönyvkiadó Budapest p.155-158.

19



9. A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE


A természetes vizek keménységét a bennük oldott kalcium-, illetve magnéziumionok okozzák. Ezek az ionok részben hidrogén-karbonát-, részben szulfát-, klorid-, és nitrátionokkal együtt vannak jelen a vízben. A víz forralásával

megszüntethető a keménység egy része, mert csapadék formájában kiválik, ez a változó keménység, és ezt a hidrogén-karbonátok okozzák. A többi só hevítéssel nem alakítható csapadékká, ez az állandó keménység. Az összes keménység


1. A víz lúgosságának és változó keménységének meghatározása Mérj 100 cm3 vizsgálandó vizet Erlenmeyer-lombikba, adj hozzá 2 csepp metilnarancs indikátort és kezdődő piros színig titráld meg 0,1 mol/dm3-es sósavoldattal! Az oldatot forrald fel, ha visszasárgult, lehűlés után fejezd be a titrálást! Ismételd meg a mérést még kétszer, jegyezd fel a mérőoldat fogyást! 2. A víz összes keménységének meghatározása A lúgosság meghatározásánál felhasznált közömbös mintát

öntsd 250 cm3-es mérőlombikba! Pipettázz bele 0,1 mol/dm3-es nátrium-hidroxid és 0,05 mol/ dm3-es nátrium-karbonát mérőoldatok 1:1 arányú elegyéből 20 cm3-t. Melegítsd forrásig, hogy a levált csapadék összeálljon. Lehűlés után töltsd fel jelig a lombikot desztillált vízzel. Rázd össze, és szűrd le kb. a felét. A szűrletből mérj egy másik lombikba 100 cm3-t. Titráld meg 0,1 mol/dm3es sósavoldattal a feleslegben maradt lúgkeveréket. A fogyott cm3-t szorozd meg 2,5-del, mert a 250 cm3 törzsoldatból, csak 100 cm3-t titráltál.

Sav-bázis titrálás metilnarancs jelenlétében

20

a vízben levő valamennyi kalciumés magnéziumsó együttvéve. A víz keménységét német keménységi fokban adjuk meg. 1 NkO az a víz, melynek 1 dm3-ében 10 mg CaO-dal egyenértékű oldott kalcium-, és magnéziumsó található.


• vizsgá la n dó v • 0,1 mol/d 3 ízminta m -es sósav oldat • metilna ra ncs • 0,1 mol/d 3 indikátor m -es nátriu m-hidroxid oldat • 0,05 mol/ 3 dm -es nátr iumka rbonát old at • 250 cm 3-e s Erlenmey erlombik (6 db) • 250 cm 3-e s mérőlomb ik • szűrőpap ír • tölcsér • büretta • 20 cm 3-e s pipetta • pipetta la bd a • 100 cm 3-e s mérőhenge r • vashá rom láb • ag yagos d róthá ló

)



FELADATLAP


1. A víz lúgosságát az oldott kalcium-, és magnézium-hidrogén-karbonát okozza. Írd fel, a hidrogén-karbonát ion hidrolízisét!

.......................................................................................................................

A sósav hozzáadásával a hidrogén-karbonát-ionok szén-dioxidá és vízzé alakulnak. A szükséges sósav men�nyisége arányos az oldatban levő hidrogén-karbonátok mennyiségével. Egészítsd ki a reakciók egyenletét!

Ca(HCO3)2 + . . . . . HCl → CaCl2 + 2 CO2 + . . . . .

Mg(HCO3)2 + . . . . . HCl → MgCl2 + . . . . . + . . . . .

A 100 cm3 víz semlegesítéséhez szükséges 0,1 mólos sósavoldat köbcentimétereinek a száma a lúgossági fok. A számolás menete: MCaO = 56 g/mol, ami egyenértékű 1 mol hidrogén-karbonáttal.

1 mol HCO3- . . . . . 2 mol HCl

0,5 mol HCO3- . . . . . 1 mol HCl . . . . . 0,5 mol CaO . . . . . 28 g CaO

1000 cm3 sósav . . . . . 0,1 mol HCl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2,8 g CaO

1 cm3 0,1 mólos sósav . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2,8 mg CaO-dal egyenértékű

Mérőoldat fogyás 1. . . . . . . . . . . . . . . . cm3

100 cm3 vízre

Átlagfogyás: . . . . . . . . . . . . . . . cm3

2. . . . . . . . . . . . . . . . cm3 3. . . . . . . . . . . . . . . . cm3

1 Nko azt jelenti, hogy 1 mg CaO van 100 cm3 vízben.

átlagfogyás ∙ 2,8= . . . . . . . . . . . . mg CaO = . . . . . . . . . . . . . . . Nko

2. A bevitt 20 cm3 lúgoldatkeverék az összes oldott kalcium-, és magnéziumiont csapadékká alakította. Azért kell keveréket használni, mert a MgCO3 viszonylag jól oldódik vízben, a magnézium-hidroxid viszont rosszul. A kalcium-karbonátnál és hidroxidnál fordított a helyzet. Írd fel a két egyenletet!

.......................................................................................................................

A lecsapószerek maradékát az elhasznált 0,1 mólos sósavval állapítjuk meg.

Írd fel a titrálás egyenleteit!

.......................................................................................................................

1cm3 0,1 mólos sósav . . . . . . . . . . . . . . . 1cm3 0,1 mólos NaOH . . . . . . . . . . . . . . . 1 cm3 0,05 mólos Na 2CO3

A bevitt 20 cm3 lúgoldatból vond le a sósavval visszatitrált lúgoldat térfogatát, így megkapod a kalcium- és magnéziumionok csapadékká alakításához fogyott lúgoldat köbcentimétereit. A kapott térfogatot szorozd meg 2,8-del, és megkapod a víz összes keménységét Nko-ban.

Felhasznált irodalom: Dr Pálfalvi Aladárné –Dr Perczel Sándor et al (1982) Kémiai kísérletgyűjtemény gimnázium IV. osztály Tankönyvkiadó Budapest p.170-174.

21



10. A BALATON KÉMIAI VÍZMINŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA GYORSTESZTEK SEGÍTSÉGÉVEL


A víz vizsgálatainkat is mindig valamilyen céllal végezzük (kémiai összetétel, szennyezőanyag felderítés, minősítés stb.). A mintának és a mintavétel helyének reprezentatívnak kell lennie, ezért kell

minden esetben helyszíni szemlét végezni, mely kijelöli a mintavételi helyet és a vett minta minőségét befolyásoló tényezőket. A helyszínen gyorstesztek, illetve adatbegyűjtők segítségével tudjuk a méréseinket


Felszíni víz kémiai összetételének vizsgálata a) Helyszíni szemle A helyszíni szemle során jelöljük ki a vízmintavételi helyet. Mindig áramlásból egy rétegből vesszük a vízmintát, a vizsgálati anyaggal kiöblített edénybe. A mintát feliratozzuk. b) Helyszínen elvégzendő vizsgálatok Hőmérséklet, pH, vízben oldott gázok, átlátszóság. Ezeknél a paramétereknél nem lehet a vízmintát tartósítani és a mintavétellel egy időben kell elvégezni a méréseket. A kémiai szenzorcsomag tartalmaz hőmérséklet, oldott oxigén, pH és vezetőképesség szenzort. A szenzorok csatlakoztatása után az adatbe-

gyűjtőt kell bekapcsolni, és automatikusa kijelzi az eredményt. Secci korong segítségével a víz átlátszóságát lehet megállapítani. A korongot le kell lehetőleg a fenékig engedni és megmérni azt a távolságot, amikor már nem látszik a korong felfestése. c) Kémiai vízvizsgálat gyorstesztek segítségével (A laboratóriumban is elvégezhetőek a mérések 24 órán belül) A Visocolor vizsgálóbőrönd tartalmaz ammónia, foszfát, nitrát, nitrit, összes keménység, pH teszteket. Az útmutató alapján 5 ml vízmintával dolgozunk, és a leírás alapján hozzáadjuk a reagenseket, a várakozási idők betartása után egy színskálához

Vízminőség vizsgálat gyorstesztekkel

22

elvégezni. A gyorstesztek egyszerű fél-kvantitatív vizsgálati eljárások. Előnyük, hogy a helyszínen, gyorsan tudjuk elvégezni a méréseinket. Mi lehet a hátrányuk?


• vízminta vevő (1 l-es folyadéküveg) • Visocolo r vizsgá lóbő rönd • oldott ox igén titrimet riás készlet • kémia i sz enzorcsoma g • spricc fla ska • 5 db 250 cm 3 a lacson y főzőpohá r • Secci koro ng

hasonlítjuk az oldatainkat. A skáláról leolvassuk az eredményt. Az oldott oxigén tartalmat titrimetriás gyorsteszt segítségével határozzuk meg a leírt útmutató alapján, ennél a típusú mérésnél a mérőoldat fogyásából számoljuk ki a koncentrációt.

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot

Paraméterek Hőmérséklet pH Vezetőképesség Oldott oxigén Nitrát Nitrit Ammónia Foszfát Összes keménység Átlátszóság

Koncentráció

cm

2. A kapott értékek alapján megadott táblázat és az osztályba sorolás segítségével minősítsd a felszíni vizet (Amennyiben elvégeztétek a biológiai vízminősítést is, azt is vegyétek figyelembe)

I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyagtartalom kevés, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz. Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, természetes szagú és színű. Szennyező baktérium igen kevés. III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és a szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a gerinces állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó.

Vízminőségi komponens Vízhőmérséklet

I.

II.

C

25

30

30

µS/cm

80

160

160 6,5-8.5

0

Vezetőképesség pH

Vízminőségi osztály

Mértékegység

III-V

6,5-8,0

6,5-8,5

Oldott oxigén

mg/l

6

4

4

Nitrát

mg/l

20

40

40

Nitrit

mg/l

0,1

0,3

0,3

Ammónia

mg/l

1

2,5

2,5

Foszfát

mg/l

0,3

2

2

összes keménység

mg/l

150

350

350

3. Miért fontos a vizeink megfelelő oldott oxigén tartalma?

.......................................................................................................................

4. Sorolj fel 3-3db oldott oxigén növelő és csökkentő tényezőt. 1. 2. 3.

Növelő

1. 2. 3.

Csökkentő

A felszíni vizek oldott oxigén tartalma . . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . mg/l –ig változhat, a hőmérsékletváltozással

...............

arányos.

Felhasznált irodalom: Lévai T. (1999) Analitika I, Környezetvédelmi Minisztérium,p.15-18 www.nyme.hu/uploads/.../KOERNY_VED_FCNBKOV_IV_RESZ_01.pd...‎2014. április 12.

23



11. TÖREKI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET SZÁRAZGYEP TALAJÁNAK ÉS NEDVES MOCSÁRI TALAJÁNAK ÖSSZE- HASONLÍTÁSA KLORID-ION TARTALOM ALAPJÁN


Melyik aniont tartalmaznak többségében a talajoldatok? Mit gondolsz miért? Minden talajban megtalálható a kloridion. A meghatározás argentometriásan történik lúgos közegben. A talajok só-


1. Talaj oldatok klorid ion tartalmának meghatározása a) Vizes kivonat készítése: Mindkét talajmintából vizes talajkivonatot készítünk. 20 g légszáraz talajból 1:5 arányú vizes kivonatot készítünk. A kivonatot átszűrjük szűrőpapíron és 50 cm3 vizes kivonatot pipettázunk 200 cm3-es Erlenmeyer lombikba. b) pH beállítás: A kivonatokat 8.2 pH-ra állítjuk be mérőműszer segítségével NaHCO3 adagolásával. c) Klorid tartalom meghatározása csapadékos titrálással: A 8.2 pH-jú vizes kivonatokhoz 1 cm3 Kálium-kromát indikátort adagolunk és ezüst nitrát mérőoldattal vörösbarna színig titráljuk. A mérőoldat fogyást feljegyezzük. (V)

Talajkivonat átszűrése

24

tartalmának megítélésében fontos szerepet játszik a szerves anyag tartalom. A magasabb humusz tartalmú talajoknál a sótartalom kevésbé ártalmas. A klorid-ionokat a víz sokkal jobban kilúgozza a dur-

Ezüst- nitrát nehézfémsó ezért külön kell gyűjteni, nem szabad kiönteni a lefolyóba! 2. Ezüst-nitrát faktorának meghatározása 10 cm3 NaCl oldatot Erlenmeyer lombikba pipettázunk, 1 cm3 Kálium-kromát indikátort adagolunk hozzá és ezüst nitrát mérőoldattal vörösbarna színig titráljuk. A mérőoldat fogyást feljegyezzük. (V1) A mérést háromszor megismételjük. (az eredményeket átlagoljuk) Az elméleti fogyás ismeretében kiszámoljuk a mérőoldat faktorát.

va szövetű talajokból, mint a finom szövetűekből. A klorid-ion növeli sóhatást. Mit gondolsz, van-e különbség klorid-ion tartalomban a 2 talajminta között?


• ezüst-nitrá t mérőoldat • 10%-os K á liumkrom át indikátor • 0,05 mol/ 3 dm -es Na CO oldat lúgosí tó szer 2 3 • 0,05 mol/ 3 dm H SO -o ldat 2 semlegesítő 4 szer • fenolf ta le in indikátor semlegesítéshez • 6 db 200 cm 3 Erlenmeyer lombik • 3 db 150 cm 3 Erlenmeyer lombik • 2 db 20 cm 3 pipetta • 1 db 1 cm 3 pipetta • 1 db 100 cm 3 mérőhenge r • 2 db üveg tölcsér • 2 db szűrő papír • 1 db szem cseppentő • üvegbot • 2 db 150 cm 3 főzőpohá r • büretta • pH mérő m űszer

)

Készítette: Hollósy Eszter


FELADATLAP


1. Írd fel a reakció egyenletét (2 lépésben)

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Add meg a szárazgyep és a mocsári talaj kloridion tartalmát

Száraz gyep: Cl– mg / 100g (talaj) = 100 / 10 × V × c (AgNO3)× M (Cl–) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mocsári talaj: Cl– mg / 100g (talaj) = 100 / 10 × V × c (AgNO3) × M (Cl–) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

c (AgNO3) : 0,1 mol/dm3

M (Cl) : 35,5g

3. Add meg az ezüst-nitrát faktorát:

f: elméleti fogyás / gyakorlati fogyás = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Van különbség a két talajtípus között a só tartalomban? A táblázat segítségével találj magyarázatot a mérésed eredményére.

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Milyen káros folyamatot segíti elő a só koncentráció növekedése a talajban?

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... Szoloncsákos réti talaj

Szolonyeces réti talaj

Típusos réti talaj

Csernozjom réti talaj

Öntés réti talaj

Lápos réti talaj

Só felhalmozódás az Aszintben

+++

-

-

+

-

+

Só felhalmozódás a Bszintben

+

+++

+

+

-

+

Vasmozgás

++

++

+++

++

+

++

Humuszosodás

++

++

++

+++

+++

+++

Kicserélhető Na -tart. növekedés

+

++

-

-

-

+

Kilúgzás

-

+

+

+

+

-

Felhasznált irodalom: Dr. Fekete J., et al.(2007) Természettudományos vizsgálatok II., Környezetvédelmi Minisztérium, p.9 Lévai T (1999) Analitika I, Környezetvédelmi Minisztérium,pp.225-226

25



12. FELSZÍNI VÍZ (BALATON, CINEGE PATAK, SIÓ CSATORNA) ÖSSZES KEMÉNYSÉGÉNEK, Ca2+; Mg2+ MEGHATÁROZÁSA KOMPLEXOMETRIÁS TITRÁLÁSSAL


A felszíni vizek általában lágy vizek, 100-150 mg/dm3 CaO (1015 Nk0) A víz széndioxid tartalmának csökkentésekor a kalcium-karbonát kiválásával a magnéziumionok kerülnek túlsúlyba. A vízben lévő Ca 2+ és Mg2+

koncentrációban nem károsak, sőt szükségesek az emberi szervezet számára. A Balaton lágy vagy kemény vizű tavunk? Milyen sók vannak túlsúlyban a keménységet okozó sók közül. Ez a só okozza a tó zöldeskék színét.


1. A kalciumion és kalciumkeménység meghatározása (CaK) 200 cm3 Erlenmeyer lombikba kimérünk 50 cm3 vízmintát (v0) hozzáadunk 0,1-0,2 g murexid indikátort és körkörös rázogatással feloldjuk. Pipettázó labda segítségével gyorsan hozzámérünk 2 cm3 lúgosító (Nátrium-hidroxid) oldatot. A lazacvörösre színeződött oldatot intenzív rázogatás közben gyorsan lila színig titráljuk. A mérőoldat fogyás V1 (cm3) 2. Összes keménység meghatározása (ÖK) 200 cm3 Erlenmeyer lombikba kimérünk 50 cm3 vízmintát (V0) hozzáadunk 0,1-0,2 g eriokromfekete-T indikátort és feloldjuk. A mintához 2 cm3 Titráló eszközök

26

ionokat Eriokromfekete-T indikátor jelenlétében pH 9.5-10 tartományban A Ca 2+ ionokat murexid indikátor jelenlétében pH 12-13 tartományban komplexometriásan közvetlenül meghatározhatjuk. A keménységet okozó sók ilyen

puffer oldatot adunk (pipettázó feltétet használva). A borvörösre színeződött oldatot azonnal titráljuk. Az oldat a végpont előtt ibolyás kék és a végpontban égszínkék színűre változik. Mérőoldat fogyás V2 (cm3) 3. EDTA faktorának meghatározása 100 cm3 Erlenmeyer lombikba kimérünk 10 cm3 Kalcium-klorid alapoldatot, hozzáadunk 0,1-0,2 g eriokromfekete-T indikátort és feloldjuk. 50 cm3-re desztillált vízzel hígítjuk. Az alapoldathoz 2 cm3 puffer oldatot adunk (pipettázó feltétet használva) A borvörösre színeződött oldatot azonnal titráljuk. Az oldat a végpont előtt ibolyás kék és a végpontban égszínkék


• EDTA mér őoldat • CaCl2 a la poldat • Pufferold at: NH Cl / NH4 OH 4 • Lúgosító oldat 2 mol / dm 3 NaOH olda t • Eriokrom fekete-T ind ikátor • Murexid-i ndikátor • 2 db 200 cm 3 Erlenmeyer lombik • 3 db 100 cm 3 Erlenmeyer lombik • 50 cm 3 mér őh • 2 cm 3 pipet enger ta • veg yszere s ka ná l

színűre változik. (háromszor végezzük el a mérést és az eredményt átlagoljuk).

)

Készítette: Hollósy Eszter


FELADATLAP


A komplexometriás titrálások reakcióegyenlete: Men+ + H2Y2– = MeY2– + 2H+ 1. Számold ki a kalciumkeménységet, a magnéziumkeménységet és az összes keménységet mg/dm3-ben és németkeménységi fokban is.

CaK= V1 × T × 1000 / V0 (mg/dm3) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

MgK= (V2-V1) × T. 1000 / V0 (mg/dm3) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÖK= V2 × T × 1000 / V0 (mg/dm3) = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

T a mérőoldat titere (mérőszáma). Jelen esetben T = 1 mg CaO / cm3

1nk0 az a víz amelyben 10 mg CaO só van oldott állapotban M CaO = 56 mg

nk0 CaK= . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

nk0 MgK = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

nk0 ÖK = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Add meg az EDTA faktor számát.

Faktorszám: Elméleti fogyás / gyakorlati fogyás = . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Milyen keménységnek nevezzük a karbonát tartalmú kalcium és magnézium sókat? Húzd alá a helyes választ. Mit lehet a magyarázata ennek a kifejezésnek?

állandó keménység

változó keménység

.......................................................................................................................

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

.......................................................................................................................

27



13. PERMANGANOMETRIA ALKALMAZÁSA A TÉRFOGATOS ELEMZÉSBEN


A permanganometria olyan térfogatos elemzési eljárás, amelyben mérőoldatként KMnO4-ot használunk. A KMnO4 oxidáló hatású, így vele redukálószerek mérhetők. A meghatározások során végbemenő reakció erősen függ a rendszer

A permanganometriás titrálásoknál nincs szükség külön indikátorra, mert a KMnO4 erősen liláspiros színű, így már nagyon híg oldatban is észlelni tudjuk a színét.


1. Hidrogén-peroxid oldat töménységének meghatározása Üvegdugós edénykében mérj le 1,0 g tömény H2O2 oldatot. Gondosan mosd át egy 100 cm3-es mérőlombikba, és készíts törzsoldatot desztillált vízzel. Jól rázd össze a lombik tartalmát. A törzsoldatból kétjelű pipettával mérj be 10 cm3-t a titráló lombikba, adj hozzá 20 cm3 20%-os kénsavat és 10 cm3 desztillált vizet. Titráld meg hidegen KMnO4 oldattal, a halvány rózsaszín szín megjelenéséig. A mérést ismételd meg még kétszer, jegyezd fel a mérőoldat fogyást! 2. Mohr-só vas(II)-tartalmának meghatározása A vas(II)-vegyületeket a savas KMnO4 nagyon könnyen oxidálja vas(III)-vegyületekké. Mivel Permanganometria

28

pH-jától. A legerélyesebb oxidáló hatást a mérőoldat erősen savas közegben tudja kifejteni. A savas közeg létrehozására általában kénsavat használunk. A reakció lényege: MnO4– + 8H+ +5 e–→ Mn2+ + 4H2O

a vas(III) ionok sárga színűek, jelenlétükben nehéz észlelni a KMnO4 halvány rózsaszín színét, ezért a vas(III) vegyületet maszkírozni kell. Ez foszforsavval történik, ami a vas(III) ionokkal színtelen komplexet képez. Mérj le a vizsgálandó anyagból 1,5 g körüli mennyiséget analitikai mérlegen, majd kénsavval megsavanyított vízben oldd fel. Mosd át az oldatot egy 100 cm3es mérőlombikba, töltsd jelig ugyancsak megsavanyított vízzel. Rázd össze, majd pipettázz a titrálólombikba 10 cm3-t. Adj hozzá 10 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú kénsavat, 1-2 cm3 foszforsavat, hígítsd fel desztillált vízzel 50 cm3 térfogatra, és titráld meg 0,02 mol/dm3 koncentrációjú KMnO4 oldattal halvány rózsaszín színig!


• hidrogén -peroxid old at • kénsav (2 0%-os) • kénsav (1 mol/dm 3) • desztillá lt víz • Mohr-só • foszforsa v • K MnO o 4 ldat (0,02 m ol/dm 3) • üvegdugó s mérőedén y • 100 cm 3-e s mérőlomb ik (2 db) • 10 cm 3-e s pipetta (2 db) • pipetta la bd a • büretta • bürettaá llvá ny és bü retta fogó • titrá ló lom bik 100 cm 3-e s (6 db) • a na litika i mérleg

A mérést ismételd meg még kétszer, jegyezd fel a mérőoldat fogyást!

)



FELADATLAP


1. Az első kísérletben lejátszódó reakció egyenlete:

2MnO4– + 5H2O2 +6H + → 2Mn2+ + 5O2 + 8H2O

Mérőoldat fogyás:

1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3 Átlagfogyás: V1= . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

1 cm3 0,02 mol/dm3 koncentrációjú KMnO4 megfelel 1,7008 mg H2O2-nak.

10 cm3 bemért oldatra fogyott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V1 cm3 mérőoldat

100 cm3-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 ∙ V1 cm3

10 ∙ V1 ∙ 1,7008 mg H2O2 található a bemért kb. 1,0 g tömény H2O2 oldatban

ebből a tömény oldat tömegszázalékban megadott töménysége:

w%= . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

2. A második kísérletben lejátszódó reakció egyenlet:

10 Fe(NH4)2(SO4)2 + 2KMnO4 + 8 H2SO4 → 2MnSO4 + K 2SO4 + 10 (NH4)2SO4 + 8H2O +Fe2(SO4)3

Mérőoldat fogyás:

1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

Átlagfogyás: V2= . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm3

1 cm3 0,02 mol/dm3 koncentrációjú KMnO4 megfelel 39,216 mg Mohr-sónak, (Fe(NH4)2(SO4)2 ∙ 6H2O) , illetve 5, 584 mg Fe2+ ionnak.

A fogyások átlagából számítsd ki a minta vas(II)-tartalmát, majd a bemérés ismeretében számítsd ki a Mohrsó százalékos vas(II)-tartalmát!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: Dr. Horváth Ernőné (1987) Kémiai anyagvizsgálat IV. osztály Tankönyvkiadó Budapest p.67, 71-72.

29

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

11. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents