TERMÉSZETISMERET. (Földrajz) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

TERMÉSZETISMERET (Földrajz)

Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 5. osztálya számára

5.

os

C S O DÁ L

O AT S

TE

RM

É S ZE T

z t ály

TARTALOM 1. Hol található a levegő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Van–e súlya a levegőnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Van–e nyomása a levegőnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Mi történik a felmelegedett levegővel?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Hogyan terjed szét a hő a levegőben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. Összepréselhető-e a levegő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. A talaj vízáteresztő és vízmegtartó képességének vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Az élővilág és a talaj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Kőzetfelismerés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. A mészkő és a dolomit megkülönböztetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Agyagtérkép készítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Mi mozgatja az iránytű tűjét? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Szerzők: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet” című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19.

Természetismeret Földrajz – 5. osztály

A kísérlet leírása

1. Hol található a levegő? Emlékeztető, gondolatébresztő A levegő tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Megtalálható a vízben, a tárgyakban, a növényekben és az emberi és állati testekben. Könnyű és átlátszó. A szárazföldön körülvesz bennünket. Kitölti a rendelke-

Mit csinálj, mire figyelj?

1. A kísérlet lépései: a. Az üveg aljára helyezz papírlapot, úgy hogy ügyelj arra, nehogy elmozduljon! b. Tölts egy edénybe vizet! c. Helyezz pingponglabdát az edényben lévő víz felszínére! d. Nyílásával lefelé fordítva, tedd az üveget a labda fölé és merítsd a vízbe addig, míg el nem éri az edény alját! Eredmény: A víz nem folyik be az üvegbe. A labda az edény alján marad és majdnem száraz. Hol található a levegő?

4

zésére álló teret. Gázok elegye, fő alkotórészei: a nitrogén és az oxigén, kisebb mértékben szén- dioxidot, nemesgázokat és vízgőzt is tartalmaz. A légnemű alkotórészek mellett előfordulnak benne folyékony

Oka: Az üvegben lévő levegő megakadályozza, hogy a víz befolyjon és elérje a papírt. Az üveg tehát csak látszólag volt üres. 2. A levegő betölti a rendelkezésére álló teret a. A terem egyik végébe, középre és a terem másik végébe álljon egy tanuló! b. A terem egyik végében álló tanuló fújjon egy dezodorból a levegőbe! c. Stopperrel mérjük, mikor érzi a

és szilárd halmazállapotú anyagok is. A levegő tulajdonságai mérhetők. Sűrűsége a földfelszíntől felfelé haladva fokozatosan csökken.

Hozzávalók (eszközök, anyagok

• befőttes üveg • a befőtte s üveg nél m agasabb, vízzel teli e dény • ping pong labda • papírlap • dezodor, • stopper

középső, ill. a legtávolabbi diák a dezodor illatát! d. A terem közepében álló szóljon, ha érzi, hogy érzi a dezodor illatát! e. A terem másik végében álló szóljon, ha érzi a dezodor illatát!

)

Készítette: Dorogi Ferenc, Parragi Krisztina


FELADATLAP

Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)

1. Mi történt a pingponglabdával? Miért?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

2. Az üveget a vízbe merítve, miért nem töltődik meg vízzel?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Hol bújik meg a levegő?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

4. Mi történt az edény alján lévő papírlappal?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

5. Egészítsd ki a hiányos mondatot a levegő tulajdonságaival!

A levegő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . gázelegy.

Fő alkotórészei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , kisebb

mértékben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . tartalmaz.

Hány másodperc múlva jelenik meg az illat a terem közepén, a terem végében?

Idő (mp) Terem közepén álló diák Terem végén álló diák

A levegő, melyik tulajdonságára utal az illat terjedése?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia 263 pp.

5



2. Van–e súlya a levegőnek? Emlékeztető, gondolatébresztő A levegő főként gáz halmazállapotú anyagokból áll. A gázokat két csoportra oszthatjuk a levegőnél nehezebb és a levegőnél könnyebb gázok.

mindig felemelkednek, mivel kön�nyebbek a víznél.

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

A kísérlet lépései: 1. Jelöld meg a pálcikák felezőpontját! 2. A ragasztószalag segítségével rögzíts egy-egy hasonló nagyságura felfújt léggömböt a pálcika két végére! 3. Függeszd fel a pálcát a súlyközéppontjánál! Eredmény: A lufikkal a két végén a pálcika vízszintes marad, mert a léggömbök súlya ugyanakkora. A levegő súlya

6

A levegő fajsúlya 1,293g/cm3. Ha a vízbe szívószállal levegőt fújsz, akkor buborékokat látsz a folyadékban. Ezek a légbuborékok

A következő kísérleti lépés: Fújjad nagyobbra az egyik léggömböt! Eredmény: A pálcika elbillen a jobban felfújt léggömb irányába. Oka: Mert a jobban felfújt léggömb belsejében lévő zárt levegő nehezebbé teszi, tehát a levegőnek van súlya.


• eg y 30 cm -es pá lcika • két eg y fo rma méretű re felfújt léggöm b • ceruza • vona lzó • ragasztó sza lag

)



FELADATLAP


1. Egészítsd ki a mondatot! A levegő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . halmazállapotú. A levegőnél könnyebb gázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szállnak, ezen tulajdonságot a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . felhasználják a légkör elemzésénél. A levegőnél nehezebb gázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szállnak, mélyebb helyeken találkozhatunk velük például a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . amikor a bor erjedni kezd.

2. Mi történt, ha a két léggömböt egyforma nagyságúra fújtad fel?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Mi történt, ha az egyiket kevésbé fújod fel?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Melyik kép, melyik kísérletet jelöli?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

........................................................

Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.

7



3. Van–e nyomása a levegőnek? Emlékeztető, gondolatébresztő A légkör a Földünket körülbelül 1000 km-es sávban körülölelő levegőréteg. Súlyából adódóan nyomást gyakorol a testekre, a tár-


A kísérlet lépései: 1.Tedd a vonalzót, úgy az asztalra, hogy egyharmada túllógjon azon! 2. Tegyél radírt a vonalzó túllógó részére addig, amíg a másik vége felemelkedik! 3. Helyezz papírlapot a vonalzó

A levegő súlya

8

gyakra. Vajon mi az oka annak, hogy mi miért nem érzékeljük magunkon?

asztalon lévő részére, simítsd rá az asztalra! 3. Ismét tegyél radírt a vonalzó túllógó részére! Nézzed meg, men�nyivel több radírt kell a vonalzóra rakni! Eredmény: A papírlap megakadályozza, hogy a vonalzó felemel-


• aszta l, • vona lzó, • radírg um ik, • nag yobb papírla

p

kedjen, mert a levegő ránehezedik a papírra. A papír felülete nagy, így a felette lévő levegő mennyisége megakadályozza, hogy felemelkedjen.

)



FELADATLAP


1. Igazak, vagy hamisak a következő állításokat!

-

A vonalzó kétharmada lelóg az asztalról.

-

A papírlapnak a vonalzót teljesen le kell fednie.

-

Amikor a vonalzóra ráütöttél a papír és a vonalzó is elemelkedett az asztaltól.

-

A papírlap könnyebb, mint a vonalzó, így könnyen felemelkedett.

-

A papírlap megakadályozta, hogy a vonalzó felemelkedjen.

-

A papír felülete nagy, így a felette lévő levegő mennyisége megakadályozza, hogy felemelkedjen.

2. Egészítsd ki a következő szöveget!

A papírlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , hogy a vonalzó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . , mert a levegő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a papírra.

A papír felülete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , így a felette lévő levegő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.........................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . amellyel kapcsolatba kerül.

megakadályozza, hogy felemelkedjen. Tehát a levegő nyomóereje hat minden

Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp:263.

9



4. Mi történik a felmelegedett levegővel? Emlékeztető, gondolatébresztő A meleg és a hideg levegő hatalmas tömegekben mozog a légkörben. A műholdak segítségével megfigyelhetjük ezek mozgását. A meteoroló-

A lufit felfújja a meleg levegő


• léggömb • üres üveg pa lack • meleg víz zel teli mély tá l


A kísérlet lépései: 1. Húzd rá a léggömböt az üveg nyakára! 2. Merítsd az üveget a meleg vízbe és tartsd benne egy percig! Eredmény: A léggömb felfújódik. Oka: A levegő részecskéi a meleg hatására elkezdenek mozogni,

10

gusok tanulmányozzák a tulajdonságaikat és előjelzést készítenek az időjárásról.

eltávolodnak egymástól, így a levegő az üvegben terjeszkedni kezd. Egyre nagyobb térre van szüksége, így behúzódik a léggömb belsejébe, ezáltal a lufi felfújódik. 3. Folyass hideg vizet az üvegre! Eredmény: A léggömb leereszt.

Oka: A levegő részecskéi lelassulnak, összehúzódnak, közelednek egymáshoz. Visszatérnek az üveg belsejébe.

)



FELADATLAP


1. Rakd sorrendbe a képeket és egészítsd ki szöveggel!

2. Mi történt a léggömbbel, amikor az üvegpalackot meleg vízbe raktad?

....................................................................................................................... ....................................................................................................................... Mi az oka?

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

Mi történt a léggömbbel, amikor hideg vizet folyattál a palack falára?

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

Mi az oka?

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

3. Egészítsd ki a következő szöveget!

A levegő részecskéi a meleg hatására elkezdenek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egymástól, így a levegő az üvegben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Egyre nagyobb térre van szüksége, behúzódik a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . belsejébe és ezáltal a lufi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: - Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia pp. 263

11



5. Hogyan terjed szét a hő a levegőben? Emlékeztető, gondolatébresztő A meleg levegő kiterjed, könnyebb lesz és felemelkedik, majd a helyére hidegebb és nehezebb levegő érkezik. A hideg levegő felmelegszik és


A kísérlet lépései: 1. 1 méter hosszúságú zsineghez rögzítsd csíkokra vágott selyempapírt! 2. Ragaszd a zsineg két végét a két ablakszárny alsó részéhez! 3. Nyisd ki az ablakot, amíg a zsineg feszülése engedi! Eredmény: A papírcsíkok a szoba belseje felé mozdultak el. Hogyan terjed szét a hő a levegőben?

12

felemelkedik. A felfele emelkedő levegőtömeg a magasban lehűl, nehezebb lesz és lesüllyed. Így egy körfolyamat alakul ki.

Oka: A beáramló hideg levegő a szoba belseje felé löki a papírcsíkokat. 4. Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a zsineget az ablak felső részéhez rögzíted! Eredmény: A papírcsíkok kifelé hajolnak el.

Hozzávalók (eszközök, anyagok)

• selyempa pír • olló • zsineg • ragasztó sza la

g

Oka: A hideg levegő beáramlásával együtt a szoba felső rétegeiben található meleg levegő távozik a szobából.



FELADATLAP


1. Szinezd be a földgömbön, hol a legnagyobb a napsugarak beesési szöge? Mit okoz ez?

.......................................................................................................................

Mi történik a felmelegedett levegővel?

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

....................................................................................................................... .......................................................................................................................

2. A Finnek egyik kedvenc időtöltése a szaunázás.

A következő képen jelöld be hol van a legmelegebb és hol a leghidegebb a szaunában?

Faszén


13



6. Összepréselhető–e a levegő? Emlékeztető, gondolatébresztő A levegő összenyomható, ilyenkor a részecskéi egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Minél sűrűbb a levegő, annál nehezebben lehet összepréselni, így válik lehetővé, hogy a

gumiabroncsok meg tudják tartani a nehéz gépeket. Az összenyomott levegő a tároló edények sérülésekor nagyon gyorsan visszanyeri eredeti térfogatát.


A kísérlet lépései: 1. Fűzd át a madzagot a kulcskarikán és erősítsd oda erősen két ponthoz. (pl. ajtókilincs, fiók) 2. Fújd fel a léggömböt és kössed be a nyílását, hogy a levegő ne tudjon kijönni belőle!

3. Madzag segítségével rögzítsd a léggömböt a kulcskarikához! 4. Szúrd ki a lufit egy gombostűvel! Eredmény: A léggömb teljes sebességgel végigfut a zsinegen, mert amikor a

Levegő összenyomása fecskendőben

14


• madzag • kulcska ri ka • közepes m éretű léggöm b • gombostű

lufit elengedjük, a levegő kiszökik belőle és ennek hatására a léggömb ellenkező irányba lökődik.



FELADATLAP


1. Egészítsd ki a szöveget! Amikor a léggömb nyílása zárva van, a benne lévő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egyformán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . a falát mindenütt. Amikor a léggömböt elengedjük, a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kiszökik belőle, ennek hatására a léggömb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . irányba lökődik. 2. Igazak vagy hamisak a következő állítások?

1. A levegő nem nyomható össze.

2. Ha a levegőt összesűrítjük, akkor a nyomása megnő.

3. A felfújt léggömb falát a levegő, különböző módon nyomja.

4. A levegő gázok elegye.

5. A légnyomás minden irányban hat.


15



7. A talaj vízáteresztő és vízmegtartó képességének vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj a földkéreg legfelső laza, termékeny rétege. Táplálékul szolgál a növények és az állatok számára, de sok élőlény élőhelye is. Talaj akkor alakul ki, ha az elaprózódott kőzet-


A kísérlet lépései: 1. Mérj egyforma térfogatú talajmintákat! 2. Helyezd őket szűrőpapírra! 3. A talajmintákkal teli szűrőlapokat tedd tölcsérbe, a tölcsért helyezd főzőpohárba! 4. Önts a talajmintákra egyenként azonos mennyiségű vizet! Jegyez fel a víz mennyiségét! 5. Stopperral mérd meg a talajmintákat egyenként, mennyi idő Talajok nedvszívó képessége

16

törmelék humusszal - azaz elhalt növényi és állati maradványokkalkeveredik. Annál termékenyebb egy talaj minél nagyobb a humusztartalma. A talaj alkotórészei közé tar-

alatt folyik le a víz a főzőpohárba! Mérd meg a mintákon átfolyott víz mennyiségét! Eredmény: Minél nagyobb a talajt alkotó részek szemcsemérete, annál gyorsabban halad át rajta a víz. Az agyagtalajok megtartják a vizet, míg a kavicsos talajon átfolyik az.

tozik a talajnedvesség. Fontos, hogy a talajban ideális mennyiségű talajnedvesség legyen és raktározódjon.


• ta lajmintá k (ag yagos, homokos, kavic sos és tőzege s ta laj) • főzőpohá r • üveg tölcsé r • mérleg • stopperó ra • szűrőlap



FELADATLAP


1. Válaszolj a következő kérdésekre! a.) Jelöld be az üvegeken az átszivárgott víz mennyiségét!

pl: fekete föld

homokos talaj

kavicsos talaj

b.) Melyik talajban szivárgott át leggyorsabban, s melyikben a leglassabban a víz?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

c.) Mitől függ a talaj vízáteresztő képessége?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

d.) Melyik talajnak a legoptimálisabb a vízáteresztő, illetve a vízmegtartó képessége?

......................................................................................................................

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet

17



8. Az élővilág és a talaj Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj tulajdonságai közül elsősorban a szín, a szilárdság és a szemcseméret, az ami leginkább befolyásolja az élőlények életét. A talaj színéhez hasonlíthat az állatok szí-

ne (homok-teve). A felszín szilárdsága az állatok végtagjainak alakját is meghatározza. Puha talajon az állatok lábai szélesek ( pl. teve). A talaj szilárd alkotóinak szemcse-

mérete a talajlakó élőlények és a növények elterjedését befolyásolja. Az Atterberg-féle skála az egyik leggyakrabban elterjedt szemcseméret-osztályozási skála.


A kísérlet menete: a. Hasonlítsátok össze az applikáció segítségével a teve színét a homok színével! b. A tálcába helyezzetek homokot, majd állítsuk bele a téglatestet először állítva, majd fektetve. Figyeljétek meg mikor keletkezik mélyebb nyom! c. Morzsoljuk szét az agyagot a kezünkkel. Milliméterpapírra helyezzünk agyagszemcsét, homokszemcsét, kavicsot, nagyító segítségével hasonlítsuk össze a szemcseméreteket! Eredmény: a. A teve színe hasonlít a homok színéhez. Agyagtalaj mikroszkópos képe

Téglatest homokban

18

b. A téglatest állítva mélyebb nyomot hagy a homokban. c. A legnagyobb szemcseméretű a kavics, majd a homok végül a lösz következik. kavics > homok > agyag Oka: a., A talaj színéhez alkalmazkodik a teve szőrzetének a színe. b., Egyenlő nyomóerőknél minél kisebb a nyomott felület, annál nagyobb a nyomás. c., A kavics legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll, homoknak nevezzük a 2 mm és 0,02 mm közti szemnagyságú kőzettörmeléket. Az agyag finomszemcsés összetevőkből

Homok, agyag, kavics


• madzag • applikáci ó a tevéről, • homok, • tá lca , • téglatest , • kavics, • ag yag, • millimét erpapír, • nag yító, • Atterber g-féle ská la

)

áll szemcsemérete nem haladja meg a 0,002 mm-t.

Homoktalaj mikroszkópos képe



FELADATLAP


1. A tevét a „sivatag hajójának” is szokták nevezni, jelöld a vaktérképen a felsorolt sivatagokat!

a., Szahara b., Namib-sivatag

e., Nagy- homoksivatag

i., Takla-Makán

c., Kalahári-sivatag

f., Góbi- sivatag

d., Nagy-Viktória-sivatag,

g., Atacama-sivatag

h., Thar

j., Arab- sivatag

www.ofi.hu

2. Gondolj arra, hogy egy túlélő túrán veszel részt! Milyen ruházatot vinnél magaddal egy homoksivatagban! Indokold hogyan alkalmazkodnál a talaj szerkezetéhez, a hőmérséklethez!

......................................................................................................................

......................................................................................................................

......................................................................................................................

3. Az Atterberg-féle skála, milliméter-papír és nagyító segítségével határozzuk meg az agyag, a homok és a kavics szemcseméretét, majd osztályozzuk őket! Mérettartomány

Elnevezés

200–20 mm

durva kavics

20–2 mm

finom kavics

2–0,2 mm

durva homok

0,2–0,02 mm

finom homok

0,02–0,002 mm

kőzetliszt

< 0,002 mm

agyag

A kőzet megnevezése

méret

Forrás: www.wikipedia.hu

elnevezés

agyag homok kavics Felhasznált irodalom: saját ötlet

19



9. Kőzetfelismerés Emlékeztető, gondolatébresztő A kőzetek fizikai és kémiai folyamatok során a kőzetburokban keletkeznek. Egy-egy kőzetféleség általában nagy tömegben fordul elő. Legnagyobb részben ásványokból

épülnek fel (ásványtársulások), de találhatunk bennük szerves anyagokat, vizet és gázokat is. Keletkezésük, fizikai- és kémiai- tulajdonságaik alapján csoportosíthatjuk őket.


A kísérlet lépései: 1. Rakd magad elé a nagyjából azonos nagyságú kőzet darabokat! 2. Vizsgáld meg őket a következő szempontok szerint: - szín, - súly (mérleget használj), - kőzetalkotó ásványok nagysága

szerint (nagyítót használj), - keménység szerint (Karcold meg a kőzetet szöggel! Kalapáccsal próbálj belőle leválasztani egyegy darabot vagy törd össze). 3. Rakd őket keletkezésük szerinti csoportokba!

Vizsgáljuk meg most a következő kőzeteket: mészkő, dolomit, feketekőszén, barnakőszén, bazalt.


• mészkő • dolomit • feketekő szén • ba rna kősz én • ba za lt • nag yító • vona lzó • mérleg • szeg, ka la pács

Kőzetfelismerés

bazalttufa

bazalt

feketekőszén

20

dolomit

édesvízi mészkő

vöröshomokkő

)



FELADATLAP


1. Töltsd ki a táblázatot! mészkő

feketekőszén

barnakőszén

bazalt

dolomit

I. Fizikai tulajdonságok: - szemcseméret - keménység - súly - szín II. Kialakulása III. Felhasználás IV. Lelőhely IV. Lelőhely

2. Jelöld az előző feladat kőzeteinek előfordulását Magyarország térképén!

Forrás: www.sulinet.hu


21



10. A mészkő és a dolomit megkülönböztetése Emlékeztető, gondolatébresztő A sósav a dolomit és mészkő megkülönböztetésére szolgáló legegyszerűbb anyag. Ha a kalcitot is tartalmazó kőzet felületére sósavat cseppentünk, láthatóan-hallhatóan

pezsegni kezd, a reakció során buborékok képződnek. A sósav hatására a kalcitból (mészből) szén-dioxid szabadul fel, amely kisebb-nagyobb hólyagokat fejleszt. A keletkezett szén-

dioxid gáz rövid időn belül eltávozik a kőzetek felületéről és a levegővel elkeveredik. Minél több kalcitot tartalmaz egy kőzet annál hevesebb pezsgést tapasztalhatunk.

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

A kísérlet lépései: 1. Rakd a két vizsgálandó kőzetet egy tálcára! 2. Karcold meg a kőzetek felszínét a szeggel! 3. Szívj fel a pipettával az ecetből és cseppents egy-egy cseppet a két kőzetre! 4. Karcold meg a két kőzetet másik helyen a szeggel! 5. Szívj fel a másik pipettával a sósavból és cseppents a két kőzetre! Tapasztalat: A mészkő felszínét ecettel megcseppentve a pezsgés jól látható

és hallható. A dolomit felszínén viszont ez a reakció nem játszódik le, nincs pezsgés. Sósavval megismételve a kísérletet a dolomiton is kismértékben tapasztalható a reakció. Oka: A mészkő nagymértékben tartalmaz kalcitot, mely reakcióba lép a sósavval, így pezsgés látható és hallható mindkét esetben. A dolomitnál viszont a sósavat használva láthattuk a reakciót, mivel kevesebb kalcitot tartalmaz.

A mészkő és a dolomit megkülönböztetése

mészkő

sósav reakciója a mészkővel

22

dolomit


• mészkő • dolomit • 20%-os e cet • 10%-os só sav • 2 db pipet ta • szeg • tá lca

)



FELADATLAP


1. Mi történt, amikor a mészkőre 20%-os ecetet cseppentettél? Indokold meg miért? .......................................................................................................................... ..........................................................................................................................

2. Mi történt, amikor a dolomitra 20 %-os ecetet cseppentettél? Indokold meg miért? .......................................................................................................................... ..........................................................................................................................

3. Mi történt, amikor a mészkőre sósavat cseppentettél? Indokold meg miért? .......................................................................................................................... ..........................................................................................................................

4. Mi történt, amikor a dolomitra sósavat cseppentettél? Indokold meg miért? .......................................................................................................................... ..........................................................................................................................

2. Igazak vagy hamisak a következő állítások?

1. A mészkő szerves üledékes kőzet.

2. A dolomiton élénk pezsgés volt tapasztalható, amikor az ecet rácseppent.

3. A mészkő nehezebbe volt karcolható, mint a dolomit.

4. A mészkő, amikor az ecet rácseppent jobban pezsgett.

5. A dolomit kalcittartalma sokkal nagyobb, mint a mészkőé.


23



11. Agyagtérkép készítése Emlékeztető, gondolatébresztő A mindennapi, életben az ismeretlen helyeken a térkép segítségével tájékozódunk. Térképet használunk, ha autóval utazunk, túrázunk, vagy


A kísérlet menete: 1. Készíts térképet egy lapra egy tanösvényről! Ne felejtsd el a jelmagyarázatot és az É-i irányt! 2. Simítsd el az agyagot az üvegtálcára! Agyagtérkép készítése

24

idegen településekkel ismerkedünk. A térkép a valóság kicsinyített mása. A kisebbítés arányát méretaránnyal fejezzük ki. Környezetünket a tér-

3. Rajzold meg a hurkapálca segítségével a térképet az agyagba! 4. Borszeszégőt használva szárítsd meg a térképet! Ha nincs rá mód, tedd ki a napra és hagyd, hogy megszáradjon!

kép, jelek és színek segítségével mutatja be, ezeket a jelmagyarázatba találhatjuk.


• ag yag • üveg tá lc a • borszesz égő • hurkapá lc ika

)



FELADATLAP


1. Írd le, mit látsz a térképen, használd az égtájakat!

Felhasznált irodalom: - Janice VanCleave 1994: SH Junior Földrajz. Springer Hungarica Kiadó, Budapest pp. 194

25



12. Mi mozgatja az iránytű tűjét? Emlékeztető, gondolatébresztő A Földnek mágneses tere van, amely a Föld magjának fémes összetétele és a Föld forgása miatt alakul ki. A mágneses mezejének vonalai egyik


A kísérlet menete: 1. Töltsd meg a vízzel a lavórt! 2. Ragassz a lavór szélére kék és piros szigetelőszalag csíkokat a Föld mágneses pólusainak megfelelő irányban! 3. A tálca közepére rögzítsd a mágnest a ragasztószalaggal! 4. Helyezd a vízre a tálcát! 5. Forgasd meg a tálcát! Mi mozgatja az iránytű tűjét?

26

pólustól a másikig futnak. Bolygónk úgy viselkedik, mint egy mágnes. Az iránytű mágnesezett lemeze (tűje) a mágneses erővonalak irányába áll

Mi történik? Amikor a tálca megáll, a mágnesek a Föld mágneses pólusainak irányába mutatnak. Oka: A szabadon mozgó mágnes vége beáll a Föld mágneses pólusainak irányába.

be, csúcsaival a pólusok felé mutat. Európában 1200 körül használtak először iránytűt.


• lavór • víz • rúd mág n es • a lavórná l kisebb mű a nyag tá lca , • piros és k ék szigetelő sza lag

)



FELADATLAP


1.

a.) Rajzold le a tanterem felülnézeti képét!

b.) Mágnes segítségével határozzad meg az É-i irányt!

c.) Jelöld be a térképen az É-i irányt és ehhez viszonyítsd a tárgyak helyzetét!

2.

a.) Csoportokban készítsetek térképet az iskolátok udvaráról!

b.) Rejtsetek el egy tárgyat az udvaron!

c.) A kiinduló helyzetet megjelölve, az égtájak segítségével, írjátok le az elrejtett tárgy helyzetét!

d.) A csapatok cseréljenek térképet és az iránytűt használva próbálják a tárgyakat megtalálni!

Felhasznált irodalom: -Antonella Meiani–Pier Giorgio Citterio 2006: Kísérletek Nagy Könyve. Novum Kiadó, Szlovákia, pp. 263

27

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-

lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TERMÉSZETISMERET. (Földrajz) o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

Recommend Documents