1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. május 15.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Ismét az MVM OVIT végzi a CERN rekonstrukciós munkáit Nyitott könyvek lesznek a gázkereskedelmi szerződések „Zöldnyomás” a Mátrai Erőművön
2 3-4 4-5
Szponzorálás Az MVM bemutatja: Zenergia Balázs Jánossal MVM Edison Light Up! ötlet virtuális erőműre
6 6
A paksi bővítés hírei A tárca nélküli miniszter bízik a befejezés határidejének tartásában Magyarország megtartja az orosz hitelkeretet OAH: nem változik a hivatal jogköre
7-9 9-10 10-11
Alternatív energia Helyi zöld megoldások segíthetnek az energiafüggőség csökkentésében Szén-dioxidból állítanának elő tüzelőanyagot az SZTE kutatói Több mint egymilliárdból újítják fel a pécsi erőmű fatüzelésű blokkját Meghosszabbítják az elektromos autók vásárlásának támogatását Hollandiában átadták az egyik legnagyobb tengeri szélerőmű-parkot Napelem-tetőcserepeket értékesít a Tesla
11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16
Hazai hírek MEKH: az áramrendszer biztonságosan működött januárban NFM: lehet választani a szabályozott és a piaci energiaárak között Szociális alapú áram- és gáztarifákat vezethetnek be
17-18 18 19
Külföldi energiaszektor Nyáron kezdődik a törökországi atomerőmű-beruházás Később indul az Emirátusok első atomerőműve Drágulhat az áram karbantartások miatt Az EDF a brit modellt szeretné a hazai piacon is A Gazprom megkezdte a Török Áramlat építését A balti államok összekötnék energiahálózatukat más uniós országokéval
20 21 22 22-23 24 25 Hírek röviden 26 Díjazta 2017 energiaköveteit az energiahivatal - Budapest idén is csatlakozik az Európai mobilitási héthez
2
Hírek az MVM Csoportról Ismét az MVM OVIT végzi a CERN rekonstrukciós munkáit 2017. május 8., 9.
(fotó: ovit.hu)
A 2012-14-es sikeres hálózatfelújítás után ismét az MVM OVIT-ot választotta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) 400 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatának bővítési és rekonstrukciós feladatainak elvégzésére - tájékoztatta a társaság az MTI-t. Az 1954-ben alapított, Genf közelében található CERN üzemelteti a világ legnagyobb részecskegyorsítóját. A Portfólió, az NRGreport, a ProfitLine, az inforadio.hu, a Magyar Hírlap, a Magyar Idők, az Energiainfó is ismertette a közleményt, melyben az MVM OVIT felidézte: tavaly kötöttek ismét szerződést a CERN-nel. A projekt egyrészt a meglévő 400 kilovoltos alállomás védelmi és irányítástechnikai rendszerének felújításáról szól, amelynek tervezési és előszerelési munkálatai 2016-17-ben Magyarországon folynak, majd 2018-19ben a helyszíni telepítés következik. A projekt része egy új, 400/66 kV-os alállomás védelmi és irányítási rendszerének szállítása is, amelyet az MVM OVIT tervez, telepít és helyez üzembe. A kivitelezésnél ismét a korábbi, 66 kV-os hálózat felújításakor már bevált hazai fejlesztésű és Magyarországon gyártott berendezéstípusokat használják. A projekt várhatóan 2019 tavaszán zárul a legösszetettebb fázissal, az üzembe helyezéssel. A korábbihoz hasonlóan az MVM OVIT legnagyobb részben saját belső erőforrásaira támaszkodva valósítja meg a projektet. A társaság szakemberei sok helyen végeztek és végeznek hasonlóan összetett munkát. A CERN mint elismert államközi szervezet az MVM OVIT számára kiváló referenciát jelent a külföldi partnereknek végzett villamoshálózat-fejlesztési feladatoknál. Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjében (LHC). A Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját. (hirado.hu, hvg.hu/MTI)
3
Nyitott könyvek lesznek a gázkereskedelmi szerződések 2017. május 8. Az Európai Bizottság eredeti javaslatán is továbbmegy a gázkereskedelmi szerződések átláthatóságának biztosításában az a megállapodás, amelyet az Európa Tanács kötött néhány nappal ezelőtt az Európai Parlamenttel tudósított a Bruxinfó. A máltai soros EU-elnökség és az EP által tető alá hozott alku értelmében a hazai gázfogyasztás 28 százalékát egyedileg vagy együttesen elérő, egy évnél hosszabb kereskedelmi szerződéseket kötelező lesz benyújtani ellátásbiztonsági vizsgálatra a kijelölt tagállami hatóságnak. Ha a hatóság kockázatokat látna, a szerződést továbbítania kell az Európai Bizottsághoz. A 28 százalékos küszöbérték jóval alacsonyabb a bizottság által eredetileg javasolt 40 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy a gázellátás-biztonsági jogszabály számottevően kiszélesítette azon kereskedelmi gázszerződések körét, amelyekre a jövőben rálátásuk lesz a tagállami hatóságoknak, illetve minősített esetekben az Európai Bizottságnak. Nevük mellőzését kérő források szerint a 28 százalékos szint kompromisszum az Európai Parlament maximális transzparenciát követelő és a Tanács sokkal óvatosabb álláspontja között. A gázbiztonsági csomag küszöbönálló elfogadásával az energiaunió egyik fontos pillére kerül helyére ennek fő célja a jövőben esetlegesen fellépő gázválságok megelőzése, hatásainak minimalizálása a kormányközi és kereskedelmi gázszerződések nagyobb átláthatóságán keresztül. Magyarország kezdettől fogva ellenezte a Brüsszel által javasolt mértékű transzparenciát, továbbá azt a korábban elfogadott jogszabályt, amely az EB-t felhatalmazza a kormányközi gázszállítási szerződések még aláírás előtti véleményezésére. Az ET fórumán azonban kisebbségbe került a magyar álláspont. Az Európa Tanács által még véglegesítésre váró új szabályok a jelenleginél szélesebb körű adatszolgáltatást írnak elő az egy évnél hosszabb szerződésekre a kijelölt hatóságnak, de szakértők szerint a rövidebb távú szerződéseket is lefedi, ha ellátásbiztonsági kockázatok merülnek fel. Az EB ugyanakkor indokolt esetben egyéb, az automatikus bejelentés hatálya alá nem eső gázkereskedelmi szerződéseket is bekérethet. Az adatszolgáltatás a szerződésekről teljes körű lesz, kivéve az árakra vonatkozó információkat, amelyek bizalmasak maradnak. A jogalkotók másfelől szigorítottak az adatvédelmi szabályokon a kijelölt hatóság és az EB tulajdonába kerülő üzleti titok védelme érdekében. A portál úgy tudja: hazánkban egyedül az MVM által
4
kötött hosszú távú gázszállítási szerződések tartoznak a 28 százalékos szabály alá, a más cégek által kötött nem kulcsfontosságú kis szerződésekre nem vonatkozik a benyújtási kötelezettség. Az MVM számára annyiból kedvezőtlenebb lehet az alacsonyabb küszöbérték, hogy így az esetleges diverzifikálás (az orosz eladótól beszerzett földgáz részarányának csökkentése) esetén sem mentesül majd a transzparencia-szabály alól. A csomag szerves része a kockázatalapú regionális tervezés, amelynek célja, hogy a tagállamok súlyos gázellátási válsághelyzetben előre egyeztetett konkrét tervekkel rendelkezzenek egymás védett fogyasztóinak, köztük a háztartások, a kórházak és más szociális intézmények kisegítésére. A jogszabály az eredetileg javasolt hat helyett négy ellátási folyosóba sorolja a tagállamokat. Magyarország az összes szomszédjával és Németországgal együtt a 2-es ukrán ellátási folyosóba, illetve a jövőben a déli gázfolyosó útvonalába került. Ez azért jó, mert ha az ukrán gázszállítás leállna, egyebek között Romániából, Ausztriából, Németországból is kaphatnánk segítséget. A szolidaritási intézkedésekről a közvetlenül összekapcsolt országoknak kormányközi megállapodást kell kötniük 2 éven belül. A gáztárolók használata is a csomag része - ez a tárolókkal jól felszerelt Magyarország jelentőségét növeli a szomszédok számára. „Zöldnyomás” a Mátrai Erőművön 2017. május 9.
(fotó: wwf.hu)
Annyira szigorodnak 2020 után az uniós környezetvédelmi előírások, hogy extra kiadásokra vagy lignitblokkjai bezárására is kényszeríthetik a Mátrai Erőmű Zrt.-t - a Világgazdaság cikkét B. Horváth Lilla jegyezte. Az Európai Unióban elfogadott referenciadokumentum alapján 2020 után a mostaninál jóval kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki a nagy tüzelőberendezések. Ez Magyarországon főleg az eladás alatt lévő, évi bő 6 millió tonna szén-dioxidot kibocsátó, így az ország kibocsátásának tizedét adó MERT lignitblokkjait érinti írta a lapnak küldött írásában Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és energia programjának vezetője. Ilyen helyzetben az erőmű az eddiginél is nagyobb környezetvédelmi beruházásra kényszerül, vagy szakítania
5
kell a lignittüzeléssel. Utóbbi mellett szól, hogy jelen működési környezetben egyre kevesebb forrása marad fejlesztésre. „Az új, szigorúbb uniós normákat még át kell ültetni a magyar jogba, de valóban lépnünk kell. Sajnos igaz, hogy a villamos energia alacsony nagykereskedelmi ára miatt a néhány éve még tízmilliárdos nagyságrendű nyereségünk lecsökkent, de még pozitívak a számaink” - válaszolt a Világgazdaságnak Valaska József, a MERT elnökvezérigazgatója. Vaszkó Csaba írásában az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértői intézet tanulmányát is idézte, miszerint a vizsgált tíz európai uniós ország szénipara együtt 65-féle támogatásból évi 6,3 milliárd euróhoz jut. Ezzel kapcsolatban Valaska József azt hangsúlyozta, hogy a MERT európai szénipari támogatást soha nem kapott. Egyébként Vaszkó Csaba szerint is csak a Vértesi Erőműnek juttatott támogatás felhasználásának átláthatóságát és eredményességét hiányolta az ODI. A WWF illetékese szerint csupán akkor szabad támogatni a szénenergia-ágazatot, ha a pénz felhasználása átlátható, és az átmenetet segíti. Így a MERT esetében sem a lignitblokkok működésének kitolása a cél, hanem a régió energetikai, gazdasági és szociális átmenetének segítése, hogy a telephely egy helyi munkaerőre épülő megújuló energiás központtá alakuljon. Éppen így látja Valaska József is, aki szerint a szigorodó környezetvédelmi előírások mellett és a lignitblokkok öregedésével az erőműtársaságnak a mostanitól jelentősen eltérő szerepet kell kialakítania. Még az is kérdés, hogy a két új paksi blokk mellett mekkora szükség lesz a visontai igaz, hazai energiahordozón alapuló - áramtermelésére. „Telephelyfenntartási stratégiánk sok variációjából német tulajdonosaink kilépése után már az új tulajdonos választ. Ám az átalakulásunkhoz sok pénzre, állami segítségre is szükség lesz, ha a MERT visszakerül magyar nemzeti tulajdonba” - mondta az elnök-vezérigazgató. Valaska József június 30-i hatállyal lemondott minden MERT-ben betöltött posztjáról, hogy megkönnyítse a társaság 2017 második felére várható tulajdonosváltását. Mint mondta, a MERT élén eltöltött sok év után méltatlannak találná, ha jelenlétével megnehezítené az új tulajdonos számára a menedzsmentváltást, nem kíván ezzel kapcsolatos perekbe sem bonyolódni, és végkielégítést sem igényel.
6
Szponzorálás Az MVM bemutatja: Zenergia Balázs Jánossal 2017. május 11., 12., 13.
(tavalyi fotó: mvmzenergia.hu)
A Junior Prima- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész szabadtéri zongoraestje május 21-én lesz Budapesten, a Szent István téren, a Bazilika előtt. A befolyt összegből az UNICEF tevékenységét támogatják. Bővebb információ az mvmzenergia.hu oldalon - írta a Figyelő, a Lokál Extra, a Magyar Idők szponzorált cikkében. Az MVM által szervezett eseményen a tavalyi koncerthez képest bővül a repertoár és kiteljesedik a romantika, Liszt Ferenc mellett Chopin, Saint-Saëns, Debussy és Beethoven legismertebb darabjait, valamint Cziffra György és saját átiratai is szerepelnek - mondta Balázs János az MTI-nek. A műsor tematikáját a víz mint energia adja, és fényfestés segíti a darabok megértését. A zongoraművész a tavalyi ZEnergia koncertet élete egyik legnagyobb élményének nevezte.
MVM Edison Light Up! ötlet virtuális erőműre 2017. május 9. A mai kisméretű napelem-parkok tervezésénél elsődleges cél, hogy helyileg használják fel a megtermelt energiát. A nagy költségek miatt a még éppen megtérülő legkisebb méretben indulnak a fejlesztések, mert a többletkapacitás nem értékesíthető hatékonyan. Az ötletet, amely megoldás lehet erre, az Origó ismertette: Gulyás Zoltán és Fábián Zoltán az MVM Edison Light Up!, vagyis az első hazai energetikai startup pályázaton indult, ötletük a 12 díjazott pályamű egyike. Egyik céljuk, hogy a kis- és közepes naperőműveket támogassák. Virtuális erőmű létrehozásával, a ma szigetszerűen működő napelem-parkok termelése összefogható és lehetővé válik a szabályozási piacon történő eredményes szereplés. Termelésük az időjárás-előrejelzésekkel és mesterséges intelligenciaeszközökkel jól tervezhető, így a megtérülési idő is rövidíthető a többletenergiák megfelelő időpontú értékesítésével. Az Origón közölt cikket az MVM Edison program támogatta.
7
A paksi bővítés hírei A tárca nélküli miniszter bízik a befejezés határidejének tartásában 2017. május 8., 9.
(fotó: kormany.hu)
A paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter bízik abban, hogy Paks II. 2026-ban üzemelni fog, az előkészítő beruházások a jövő év elején indulhatnak. Süli János budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottságnak az állami támogatás ügyében folytatott, 16 hónapig tartó vizsgálata megakasztotta a fővállalkozói szerződés végrehajtását, ennek a véghatáridőre gyakorolt esetleges hatását jelenleg elemzik, előterjesztést készítenek róla a kormánynak. A hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, az inforadio.hu, a pakspress.hu, a kormany.hu/MTI tudósítása szerint kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az államközi szerződésben szereplő 40 százalékos hazai beszállítói arány elérhető legyen, de felhívta a figyelmet ennek nehézségeire is. Süli János elmondta azt is: a korábbi kormánybiztos államtitkárként fog dolgozni mellette. Kérdésre válaszolva Aszódi Attila kijelentette: az orosz hitelkeretet megnyitották, ebből hamarosan megtörténhetnek az első kifizetések az orosz fővállalkozónak, de az államközi finanszírozási szerződés szerint Magyarországnak bármikor joga van az előtörlesztésre további díjak és kamatok nélkül. A munkamegosztás alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternél marad a Paks II. beruházást érintő brüsszeli kapcsolattartás. A tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozik egyebek mellett a két új blokk tervezéséről, beszerzéséről, kivitelezéséről, illetve a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodások szakmai irányítása, koordinációja, ő felel a megvalósítással kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért, miként a térségfejlesztés összehangolásáért is. A munkálatok csúcsidején 10-11 ezer ember dolgozik majd a területen, nekik a többi között lakást, étkezést, egészségügyi ellátást kell biztosítani. Hosszú távon fenntartható térségfejlesztést, tőkeerős helyi gazdaságot szeretnének megvalósítani. Kérdésre válaszolva megismételte, hogy a paksi beruházás megvalósítására kötött szerződés előnyös. Az akkori parlamenti pártok 2009-ben
8
konszenzussal döntöttek a beruházás mellett. Kijelentette: az atomerőműnek nincs alternatívája Magyarországon, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészítik egymást a hazai energiamixben. Süli János szerint akkor is megvalósul az atomerőmű bővítése, ha 2018-ban nem a Fidesz, hanem az ellenzéki pártok nyernek a választáson. Az mfor.hu tudósítója, Baka F. Zoltán kérdésére elmondta: bár kicsi esélyt lát arra, hogy az ellenzék győz jövő tavasszal, de ha mégis így lenne, akkor szerinte a program élére fognak állni. Nincs más lehetőség, atomenergiára, erőműre szükség lesz jelentette ki a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a beruházás elvi támogatásáról szóló országgyűlési határozatot támogatta mind a négy akkori parlamenti párt. A portál arra is kitért, miért nyilatkozik óvatosan Süli János a 40 százalékos magyar beszállítói arányról: ha nem állna rendelkezésre elég magyar munkaerő, külföldről kell dolgozókat felvenni, s akkor szállásokról is gondoskodni kell. Úgy vélte: a beruházás megközelítése nem jelenthet gondot, Budapest és Pécs felől is egy-másfél óra alatt el lehet jutni Paksra, de keresztirányban is gyorsan elérhető az erőmű. A Napi portálon Papp Zsolt arra is kitért, hogy hamarosan feláll a tárca nélküli minisztérium. Hatékony, 30-40 fős stábban gondolkodik a miniszter - az erőmű kérdésein túl innovációval és térségfejlesztéssel is foglalkoznak majd. Az 5-ös és 6-os blokk 2026-ra készülhet el, ám 20322040-ig működnek a régi blokkok is. A miniszter szerint a párhuzamos üzem nem gond, mert Magyarország energiaigénye ennél nagyobb, nem beszélve arról, hogy a 2020-as évek második felében más hazai nagy erőművek - Mátra, Százhalombatta - kiesnek a termelésből. Miként fogalmazott, nem az a kérdés, hogy megépüljön az atomerőmű 5-ös és 6os blokkja, hanem az, hogy 2030 után milyen erőművek épüljenek. Paks II. célja a meglévő atomerőmű kiváltása, ezért követelmény, hogy ne csupán alaperőmű, hanem programozható legyen - nagyobb teljesítményhatárok között, hatékonyabban tudjon működni. Éppen ezért a nagy - nem orosz - világcégek indulhatnak például az áramtermelő turbinákra kiírt pályázaton - mondta Aszódi Attila leendő államtitkár. Szerinte legvalószínűbb forgatókönyv az orosz hitel lehívása, majd refinanszírozása. Nemrégiben kezdeményezte az NGM az orosz hitelkeret aktiválását - így az államközi szerződés is működik. Miután az uniós jóváhagyások megszülettek, néhány hónapon belül az orosz félnek kifizethetők az első számlák az orosz hitelből idézte Aszódi Attilát a Napi.
9
Nem borúsan, csak reálisan látom a paksi bővítés magyar beszállítási lehetőségeit - válaszolta a Népszava kérdésére Süli János. A rendszerváltás utáni nagyiparunk szétesett, bevásárlóközpontok épültek - fogalmazott. Az atomerőműhöz szükséges gépek, műszerek, szakberendezések gyártásából az elmúlt 30 évben Magyarország kimaradt. Ezek beszerzése már a 80-as években, az első négy blokk befejezésekor is problémát okozott, pedig akkor még volt háttér - vélte a szakember, aki már akkor a helyszínen dolgozott üzembehelyezési mérnökként. Süli János a lap kérdésére úgy fogalmazott: reméli, hogy a 40 százalékos magyar beszállítói arányt „minél inkább megközelítjük” - idézte őt Marnitz István. Akár az orosz-magyar kormányközi szerződés kisebb módosításaira is sor kerülhet, hogy gyorsabban, a határidőket tartva haladjon a beruházás tudósított a tájékoztatóról Somogyi Orsolya a Magyar Idők c. lapban. A miniszter hozzátette: nem a szerződés lényegét érintő kérdésekről van szó, hiszen az előnyös és jó megállapodás Magyarország számára. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások viszont mintegy 16 hónapig tartottak, ez idő alatt nem lehetett kifizetéssel járó érdemi munkát végezni, a magyar megrendelő nem fizethetett az orosz félnek sem, amely az eljárás okozta bizonytalanság miatt nem is dolgozott olyan lendülettel, mint egyébként tehette volna. A felvonulási terület és a talaj előkészítése mellett számos olyan munkát el lehet végezni, amely nem engedélyköteles, ezek átütemezésével be lehet hozni a késést.
Magyarország megtartja az orosz hitelkeretet 2017. május 10., 11. A kormány nem vesz fel hitelt kiváltó kölcsönt - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a Hír TV stábjának kifejtette, hogy megvizsgálták a piaci lehetőségeket, de nem találtak olyat, amelyik az orosz hitelhez hasonlóan jó feltételeket kínálna. Miként az mfor.hu utalt rá, ebből nem következik, hogy az orosz hitel lesz az építkezés kizárólagos forrása. A miniszter nem először utal arra, hogy a magyar költségvetésnek minél nagyobb arányban kellene részt vállalnia a beruházás finanszírozásában. Még március elején fejtette ki a portál kérdésére, hogy a blokkok építésének előkészítésére idén esedékes összeget nem az orosz hitelkeretből szeretné kifizetni, hanem a magyar büdzséből.
10
(fotó: kormany.hu)
A 30 éves orosz hitelkeretet megtartjuk, az Államadósság Kezelő Központ azonban minden hitellehívásánál megvizsgálja az optimális finanszírozási konstrukciót. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Mfor kérdésére mondta ezt a Kormányinfón. Ez lehet, hogy a költségvetés, lehet, hogy az ÁKK, lehet, hogy az orosz hitel lesz - részletezte. Mindig az adott számla kifizetésekor kell mérlegelni, mi a jó megoldás. Megvizsgálták azt is, hogy nemzetközi pénzügyi konzorcium által kiváltható-e ez a hitel. Elmondta, sokat javult a magyar államháztartás finanszírozása, de a 30 éves futamidővel és a 10 milliárd euróval nehéz versenyezni. Idén 100 millió eurónyi munkát végeztek el a beruházás kapcsán, a következő egy évben 800-900 millió eurónyi költséggel számolhatnak - tudósított a kormany.hu az MTI alapján. Paks nélkül nem lenne olcsó áram Magyarországon - ismetelte meg, felidézve a németek példáját, akik sokkal többet fizetnek a zöld áramért - hangzott el a tájékoztatón. OAH: nem változik a hivatal jogköre 2017. május 10., 12.
(fotó: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal jogköre továbbra sem változik, minden olyan hatósági döntés hozzá tartozik, amely a nukleáris biztonságot érinti. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója adott tájékoztatást az atomtörvény legutóbbi módosításáról az Európai Unió Energiaügyi Főigazgatósága és az EURATOM Ellátási Ügynökség képviseletében érkezett ötfős delegációnak - olvasható a hivatal honlapján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezésében a szakemberek megbeszéléseket folytattak a tárca képviselőivel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával, ellátogattak a paksi atomerőműbe is. Szó volt egyebek között az atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbításáról, a Paks II. projekthez kapcsolódó hatósági feladatokról, valamint a hazánkban fogadott nemzetközi missziók felülvizsgálatainak eredményeiről. A bizottság kérdésére
11
válaszolva a főigazgató elmondta: a hivatal számára az egyik legnagyobb kihívás az új blokkok engedélyezésében és ellenőrzésében részt vevő képzett szakemberek megtartása, az iparágban tapasztalható magasabb jövedelmek szívó hatásának megfelelő kezelése. Az Országos Atomenergia Hivatal - a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kérelmére - elindította a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladéktároló üzemeltetési engedély iránti kérelmének elbírálását. A hivatal honlapján emlékeztetett: 2014 júliusa óta az NRHT az OAH felügyelete alá tartozik. A létesítmény üzemeltetési engedélyét 2012 szeptemberében a Tolna Megyei Kormányhivatal 5 évre adta ki. Most viszont a hivatalnak kell erről döntenie, ami idén szeptemberben várható.
Alternatív energia Helyi zöld megoldások segíthetnek az energiafüggőség csökkentésében 2017. május 8.
(fotó: kormany.hu)
A hazai energiaellátás biztonságához nemcsak a fosszilis energiaforrások és útvonalak diverzifikálására, hanem minél több helyi megoldás alkalmazására, innovatív és fenntartható technológia bevezetésére van szükség - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy környezeti fenntarthatósággal foglalkozó üzleti fórum budapesti megnyitóján. A kormany.hu, a hirado.hu, a Tőzsdefórum, a ProfitLine/MTI beszámolója szerint Szabó László kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy Magyarország már az elmúlt évben teljesítette a 2020-ra ígért vállalásait, miszerint az energiatermelés 15 százalékát megújuló energiaforrások fedezik, de van mit tanulni, mert a hosszú távú cél a részarány 50 százalékra emelése. Szerinte már elavult az az elképzelés, hogy kizárólag az állam biztosítsa központilag az energiát, ehelyett minél több megújuló erőforrásra támaszkodó megoldásra - napelemre, szélerőműre, geotermikus energiára - van szükség, hogy rugalmasabbá váljon a rendszer. A különböző technológiák - így például a rendezvényen résztvevő öt
12
északi ország vállalati tapasztalatainak - megosztása, azok alkalmazása újabb lépés lehet a fenntartható energiaellátáshoz - mondta az államtitkár. Elsbeth Tronstad norvég külügyi államtitkár egyebek között a rendezvényen megjelent északi országok és Magyarország közötti eredményes kétoldalú kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Beszédében rámutatott a norvég alapok meghatározó szerepére a zöld energiával kapcsolatos projektekben, csak a most záruló ciklusban 40 millió eurót különítettek el az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a zöld innovációval kapcsolatos projektekre. A zöld iparág innovációs programja és 37 egyedi projektje megtekinthető volt a rendezvényen. Idén először szervezték meg a Nordic Green Light fenntarthatósági üzleti fórumot a "zöld" szempontokat előtérbe helyező magyar vállalatok nemzetközi kapcsolatainak erősítéséért és a zöldgazdaság-fejlesztésben, az okos megoldásokban érdekelt magyar önkormányzatok zöld szemléletben rejlő lehetőségeinek bővítéséért. A rendezvényen 15 önkormányzat, 80 magyar és 20 skandináv vállalat vett részt, több száz üzleti tárgyalás zajlott.
Szén-dioxidból állítanának elő tüzelőanyagot az SZTE kutatói 2017. május 11.
(fotó: u-szeged.hu)
A napfényt használják olyan kémiai reakcióra, amellyel a szén-dioxidot alakítják át tüzelőanyaggá a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. A Janáky Csaba vezette kutatócsoport a folyamatban döntő szerepet játszó fotoelektródok működésének optimalizálásához talált új módszert - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. Ez alapján írta a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, az Origó: a szegedi, manchesteri és texasi kutatók eredményeit bemutató cikk a napokban jelent meg a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban. A napfény - mint megújuló energiaforrás - felhasználásának és a szén-dioxid hasznos termékké alakításának környezetvédelmi és gazdasági jelentősége vitathatatlan - hangsúlyozta Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa. Az MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot vezetője kifejtette: egy napelemet megvilágítva elektron-lyuk párok keletkeznek, ezeket "kiszedve"
13
áramot termelnek. A szegedi tudósok által használt rendszerben a napfény hatására létrejönnek ugyan az elekton-lyuk párok, de azokat nem nyerik ki áram formájában, hanem egy kémiai reakcióhoz használják fel szén-dioxid átalakítására valamilyen hasznos termékké. A kutatás célja olyan fotoelektródokat találni, amelyek a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokkal végzik el ezt a folyamatot. A természet inspirálja Janáky Csaba kutatócsoportjának munkáját: foto-elektródjaikban elválasztották a fényelnyelés, a töltéshordozók transzportjának és magának a kémiának, azaz a katalízisnek a funkcióját. E három szakasz közül a középsőre fókuszálva arra keresték a választ, hogy miként lehet a töltéshordozókat hatékonyan elvezetni. Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy foto-elektród hatékonyan működjön. Az egyik, hogy nyelje el a napfény jelentős részét. A második: a napfény hatására létrehozott töltéshordozóknak - amelyek elektronok és lyukak - a vándorlása megvalósuljon az elektródban. A harmadik feltétel, hogy miután odaért az oldat-elektród határfelületre az elektron, reagáljon a szén-dioxidra, azaz képes legyen azt átalakítani. Ezért olyan összetett elektródokat kell előállítani, amelyekben mind a három feladatért külön-külön komponens a felelős. Az SZTE munkatársai által kialakított rendszerben a napfénnyel való megvilágítás hatására, a réz-oxidban létrejövő töltéshordozók vándorlása, transzportja akkor javítható, ha nem a rézoxidban kell megtenniük ezt a viszonylag hosszú utat, hanem egy jól vezető hordozón, amire egy először általuk vizsgált szén-módosulatot, a háromdimenziós szerkezetű grafénhabot találták legalkalmasabbnak. Azt vizsgálták, milyen következményekkel jár, ha növelik a töltéshordozók transzportjának sebességét, ezáltal hatásfokát. A szegedi kutatók igazi újítása az, hogy számszerűsíteni tudták ezeket a hatásokat, így arra is módszert kínálnak, miként lehet racionálisan tervezni egy összetett foto-elektródot. Több mint egymilliárdból újítják fel a pécsi erőmű fatüzelésű blokkját 2017. május 9., 10.
(fotó: pannonpower.hu)
Több mint egymilliárd forintos - saját forrásból finanszírozott - beruházással újítják fel a pécsi erőmű faapríték-tüzelésű blokkját - tájékoztatta a Veolia
14
Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. az MTI-t. A szeptemberre befejeződő munkákról azt írták: a hatos számú gőzturbinába új, korszerűbb lapátokat szerelnek, amellyel annak óránkénti gőznyelése öt tonnával csökken. Így a keletkező gőzből az eddiginél nagyobb hatékonysággal nyerhető ki energia, ezáltal az erőmű tüzelőanyag-igénye mérsékelhető. A berendezést a General Electric újítja fel. A fatüzelésű blokk kazánját is modernizálják, mivel a forrcső- és a túlhevítő rendszer üzemideje közelít a 200 ezer üzemórához. A pécsi erőmű fatüzelésű blokkjában 2004-ben volt hasonló korszerűsítés, akkor a létesítmény működését széntüzelésűről tisztán fatüzelésűre állították át. (kamaraonline.hu, Index, pecsinapilap.hu, nrgreport.com, forestpress.hu) Korábban a cég közölte: idén is főként a térség agrárvállalkozóitól szerzi be a 2013-ban kialakított biomassza-tüzelésű blokk működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat, mintegy 3,5 milliárd forintért. A mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer 500 lakás és 460 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, a kogenerációs - azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító - erőmű emellett mintegy 220 gigawattóra áramot is előállít évente. Mivel a biomassza-tüzelés szén-dioxidtól mentes technológia, az erőmű évente több mint 150 ezer tonna káros gáz kibocsátását váltja ki. Meghosszabbítják az elektromos autók vásárlásának támogatását 2017. május 9.
(fotó: autoszektor.hu)
Az elektromos gépkocsik vásárlásának támogatására szánt tavalyi kétmilliárd forintos keretet nem sikerült elkölteni, ezért ennek idejét meghosszabbítják, sőt, az idén további hárommilliárd forintra lehet majd pályázni - fejtette ki Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottsága közlekedési albizottságának ülésén. A hvg.hu, a Napi, a magyarhirlap.hu, a vg.hu, az OrientPress, az Autószektor/MTI felidézte: tavaly októberben írták ki a pályázatot elektromos gépkocsik beszerzésére. Eddig 228 pályázat érkezett, 167 kiadott támogatói okirat született, 212 esetben már megítélték a támogatást. A 2+3 milliárd forintos keret 3500 autó beszerzésének támogatására elég. A kormány 2015 júliusában fogadta el a Jedlik Ányos tervet.
15
Az eddigi intézkedésekről szólva a helyettes államtitkár kiemelte: 2015 augusztusában hatályba lépett a zöld rendszám bevezetéséről szóló rendelkezés, az elektromos autók után nem kell regisztrációs, cégautó és gépjárműadót fizetni, nincs forgalomba helyezési illeték. Az önkormányzatoknak 2016 szeptemberében pályázatot írtak ki elektromos töltőállomások telepítésére, 75 pályázat érkezett be 409 töltőpontra, minden jelentkező támogatást kapott. Nikoletti Antal felidézte azt is: a BKV vásárolt 20, tisztán elektromos meghajtású autóbuszt, illetve van egy kommunális hulladékszállítási projekt, ahol a szállítást elektromos meghajtású járművekkel végzik majd, és ha sikeres, tovább tudják bővíteni a programot. Kitért arra is, hogy a visegrádi négyeket összehasonlítva Magyarország az élen áll, 836 tisztán elektromos személygépkocsit regisztráltak, és a tavaly kiírt pályázat ezt a számot még körülbelül 300-zal növeli. Csehországban 790, Lengyelországban 370, Szlovákiában 340 tisztán elektromos jármű üzemel. A regisztrált elektromos töltőállomások száma viszont 205 Magyarországon, míg Lengyelországban 325, Csehországban 450, Szlovákiában pedig 440. Hozzátette, hogy a folyamatban lévő, illetve a tervezett intézkedések segítik majd a belföldi töltőállomások elterjedését. Készül a kormányrendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről, és a tárca még év vége előtt beterjeszti az elektromobilitási törvényt, amely az elektromobilitással összefüggő minden témakört összefog majd. A további tervekkel kapcsolatban kiemelte az elektromos töltőberendezések telepítését megyei jogú városokba és kiemelt turisztikai helyszínekre, valamint a társadalmi tudatformálást.
Hollandiában átadták az egyik legnagyobb tengeri szélerőmű-parkot 2017. május 9.
(fotó: geminiwindpark.nl)
Hollandiában átadták az egyik legnagyobb, 150 turbinából álló tengeri szélerőmű-parkot - közölte a La Libre Belgique belga napilap. Matthias Haag, a kivitelező Gemini Wind Park nevű cég igazgatója szerint az ország északi vizein mintegy 85 kilométer hosszan elnyúló turbina-park a következő tizenöt évben mintegy másfélmillió embert fog ellátni árammal. Az új szélerőmű, amely
16
Hollandia teljes megújuló energia felhasználásának 13 százalékát egyedül fedezi, teljes kapacitású üzemben 600 megawatt energiát képes előállítani - ismertette az MTI cikkét a VG, az Energiainfó. A Siemensszel együttműködésben épített új szélerőmű turbinái akkor lépnek automatikusan működésbe, amikor a szél eléri a 3-5 méter/másodperc sebességet (10-18 km/óra), de ha viharossá fokozódik, azaz meghaladja a 25 m/s (90 km/óra) sebességet, akkor lekapcsolnak, a lapátokat pedig a szélirányra párhuzamos helyzetbe állítják - írta az Indexen Nagy Attila Károly a holland hírügynökségre hivatkozva. A Gemini a második legnagyobb tengeri szélerőmű, névleges kapacitásban csak a 630 megawattos, 175 turbinával üzemelő London Array előzi meg. Építését 2015-ben kezdték és összesen 2,8 milliárd euróba került. Hollandiának egyébként már három tengeri szélerőmű-parkja van, összesen 360 megawatt kapacitással üzemelnek. A kormány további öt tengeri szélerőmű építésére adott engedélyt. Azt remélik, hogy 2023-ra Hollandia energiaigényének 16 százalékát megújuló forrásokból tudják majd fedezni. Napelem-tetőcserepeket értékesít a Tesla 2017. május 10., 11.
(fotó: tesla.com)
Az elektromos autókat gyártó amerikai Tesla megkezdte a napelemként szolgáló tetőcserepek értékesítését. Az USA-n kívül a jövő évtől kezdődően lehet hozzájutni az áramot termelő cserepekhez. Az üvegből készült napelemtetőcserepeket tavaly ősszel mutatta be a Tesla, röviddel a SolarCity Corp. napelemgyártó vállalat akvizícióját megelőzően. A napelemeket hagyományos tetőcserepet és palalemezeket utánozó kivitelben lehet megvásárolni. A Tesla weboldalán elérhető kalkulátorral a potenciális vásárlók a ház alapterülete, a napsütéses órák száma és a lakóhelyükön elérhető adókedvezmények alapján kiszámíthatják a költséget és a befektetés megtérülési idejét. Egy lakóház áramellátásához elegendő a tető 30-40 százalékát napelem-tetőcseréppel lefedni. (hvg.hu, Portfólió, 24.hu, Napi, Origó, Privátbankár/MTI)
17
A hazai energiaszektor hírei MEKH: az áramrendszer biztonságosan működött januárban 2017. május 8., 9.
(fotó: tozsdeforum.hu)
A balkáni régióban és Magyarországon jelentős, tartós lehűlés volt januárban, ami csaknem három héten át megemelte az áramfogyasztást, a magyar villamosenergia-kínálatot termelési kiesések csökkentették, így a rendszer kifeszítve, de biztonságosan üzemelt - közölte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a januári árampiaci folyamatokat elemezve. Miként a hirado.hu, a Tőzsdefórum, az nrgreport.com, a Magyar Hírlap, a Világgazdaság, a Magyar Idők/MTI írta, az idei év első heteiben az átlagosan 350 megawattal magasabb rendszerterhelés és a termelési kapacitások kiesése együttesen, több napon is meghaladta az 1 gigawattot. A villamosenergia-rendszer a szokásosnál kisebb tartalékkapacitásokkal üzemelt, de az import és a belföldi termelés fennakadás nélkül fedezte a megnövekedett igényeket. A csúcskereslet ellenére nem volt olyan nap, amikor a rendszerben maximális kapacitáskihasználás mellett a rendelkezésre álló tartalékok ne tudták volna pótolni egy további nagy termelőegység kiesését. Mivel az olcsóbb közép-európai piacokról a határkeresztező kapacitások szűkösek voltak, a belföldi villamosenergia-árak a drágább balkáni régió áraival mozogtak együtt. Kivételt jelentett január második hete, amikor Magyarországon a régiós országoknál is magasabb árak alakultak ki. A hivatal jelezte: a belföldi árak akkor térnek el a szomszédos országokétól, ha a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a kereskedelem nem tudja kiegyenlíteni a piacok közötti árkülönbözetet. Január második hetében a folyamatosan telített ukrán, szlovák és osztrák határkeresztezőkön túl román irányból is szűkössé vált a kapacitás, Ausztria felől pedig a szokásosnál kevesebb importra volt lehetőség. A Szlovénia-Horvátország-Magyarország útvonalon még voltak szabad kereskedelmi kapacitások, de a kereskedelem nem működött hatékonyan, így nem töltötte be ármérséklő funkcióját. A hivatal szerint a januári események arra is rávilágítottak, hogy a villamosenergia-kínálat rugalmas alkalmazkodásának vannak olyan intézményi, szerződéses és jogi szabályozási
18
korlátai, amelyek akadályozzák a rendelkezésre álló kapacitások hatékony kihasználását. A megfogalmazott javaslatok elősegíthetik a nagykereskedelmi piacok fejlődését, erősítik a piaci versenyt, jótékony hatást gyakorolva a nagykereskedelmi árakra - hangsúlyozták.
NFM: lehet választani a szabályozott és a piaci energiaárak között 2017. május 11.
(fotó: kormany.hu)
Nem állja meg a helyét az Európai Bizottság észrevétele, miszerint Magyarországon nem lehet választani a szabályozott és a piaci energiaár között. A piaci ár rendszeresen magasabb, ezért az emberek többsége a magyar energetikai rendszer által kínált szabályozott áron veszi igénybe a szolgáltatást - mondta Aradszki András, az NFM államtitkára az M1 aktuális csatornán. Megismételte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol piaci körülmények határozzák meg az energiahordozók árát, 2010 és 2015 között több mint 20 százalékkal emelkedtek az árak. Ahol viszont szabályozott ár van, például Magyarországon, Máltán vagy Romániában, jelentős a csökkenés Magyarországon ez 25 százalékos volt. Az államtitkár úgy fogalmazott: Brüsszel megint a multinacionális cégek érdekeit képviseli, azt szeretné elérni, hogy Magyarországon se lehessen olcsón, szabályozott áron hozzájutni ezekhez a szolgáltatásokhoz, hanem "meglehetősen markáns összegű" profitot kapjanak a szolgáltatók. A magyar rezsicsökkentésnek éppen az a lényege, hogy "tiszta vizet öntöttek a pohárba", azon az áron tudják igénybe venni a fogyasztók a szolgáltatást, amely még megfizethető és versenyképes. Folyamatosan tárgyalnak az Európai Bizottsággal, próbálják közelíteni az álláspontokat. Magyarországnak sarkalatos az álláspontja abban, hogy elsődleges a fogyasztók érdeke, elsődleges, hogy az állam biztosítani tudja megfelelő áron az adott szolgáltatásokat, és csak ezután következik a szolgáltatók profitérdeke. A kormány következetes: a rezsicsökkentés értékeit fenn fogják tartani, nem látnak olyan okot, amely miatt ezen változtatni kellene. Egy bírósági eljárásban is meg tudják védeni a magyar érdekeket - idézte az államtitkárt az MTI alapján a hirado.hu, a magyaridok.hu, az NRGreport, a VG, a magyarhirlap.hu.
19
Szociális alapú áram- és gáztarifákat vezethetnek be 2017. május 11., 12.
(grafika: nepszava.hu)
Szeptemberre szociális alapú áram- és gázárcsökkentési javaslatot dolgoz ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte a Népszavával Dorkota Lajos, a hivatal elnöke. Eddigi kutatásaik szerint a kedvezményezetti körbe beletartozhatnak a nehéz szociális helyzetűek, a nagycsaládosok vagy akár a nyugdíjasok is. A csökkentés lehetséges mértékét nem kívánta megbecsülni. Marnitz István kérdésére, hogy a lépés egyszerre történne-e meg - akár már a téli szezon előtt -, hangsúlyozta: mindkét energiatarifa-javaslatukat egyszerre terjesztik be, az azt követő döntéshozatalra viszont nincs ráhatásuk. Szavai szerint a többi közműre - például távhőre, vízre vagy hulladékra - a vizsgálat nem terjed ki. A lap más forrásból származó ismeretei szerint felmerült a karácsonyi Erzsébet-utalványhoz hasonló rezsiutalvány ötlete is. Ez esetben a kedvezményt az állam állná; tarifacsökkentés esetén viszont azt a szolgáltatókra terhelnék. Nem mindegy: módszertantól függően a lakosság akár több mint 40 százaléka is rászorulónak minősül - jegyezte meg a cikk. További rezsicsökkentést javasolna Lázár János miniszter, aki a Kormányinfón a sajtóhírekre reagálva elmondta: a mai világpiaci árak alapján valóban lehet még mozgástér a közműdíjak mérséklésére. Miként a Magyar Idők idézte őt: elképzelhetőnek tartja a kedvezmények olyan típusú alkalmazását is, amelyről Dorkota Lajos beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint előbb meg kell nézni a rezsiarányt, vagyis azt, hogy a közműszolgáltatásokra fordított kiadásoknak mekkora az aránya a nyugdíjakon belül. Ezen adatok és a világpiaci árak vizsgálata után lesz látható, ha van további lehetőség.
20
Külföldi energiaszektor Nyáron kezdődik a törökországi atomerőmű-beruházás 2017. május 8.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Még idén nyáron elkezdődhetnek, és mintegy két évig tarthatnak az építésiszerelési munkálatok Törökországban, az akkuyui atomerőmű elsődleges létesítményein - azokon, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy megindulhasson a reaktorblokkok építése. A RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett adatok szerint - ezekre itthon az Atomenergiainfó hivatkozott - az akkuyui beruházásért felelős projekttársaság több megrendelésre készül. A beruházás első ütemének építési területén júliusig kell beszerezni az engedélyeket, megkezdeni a tereprendezést, a töltések, rézsűk építését, valamint az 1. és 2. számú blokk munkagödreinek kialakítását, aminek 2019 januárjára kell befejeződnie. A második lépésben augusztusig kell engedélyeztetni, szeptemberben pedig megindítani a tengervízlepárló létesítésével kapcsolatos földmunkákat, az ideiglenes építmények felhúzását. Ez az építési fázis 2019 áprilisáig tart. 2018 végéig kell lezárulniuk azoknak az idén decemberben kezdődő munkálatoknak, amelyekkel megépítik a vízelvezető csatornákat és elvégzik a tereprendezést a nagyon alacsony radioaktivitású hulladékok majdani tárolójának helyén. A Földközi-tenger partvidékére tervezett orosz technológiájú akkuyui atomerőmű lesz a világon az első, amelyik buildown-operate (BOO), azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd: a Roszatom beruházásában épül, a kész reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is a jórészt az orosz cég leányvállalatai által alkotott projekttársaság, az Akkuyu Nuclear lesz. A beruházás értékét 20 milliárd dollárra becsülik.
21
Később indul az Emirátusok első atomerőműve 2017. május 8.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Elhalasztották az Egyesült Arab Emirátusokban épülő atomerőmű első blokkjának beindítását. A Barakah néven ismert létesítmény az első nukleáris erőmű lesz az arab olajmonarchiában, egyben ez a legnagyobb jelenleg folyamatban lévő ilyen beruházás a világon - emlékeztetett az atomenergiainfo.hu portál. Összesen négy reaktor épül, kivitelezésükre 2009ben a KEPCO dél-koreai atomenergetikai társaság nyert el megbízást. A 2012-ben megkezdett munkálatok menetrend szerint zajlanak. Mint azt hivatalosan közölték, az építkezés általános készültségi szintje 79, ezen belül az első blokké 95 százalékos. Az idei évre tervezett indulást mégis elhalasztották, méghozzá várhatóan 2018-ra. Az ország atomenergetikai társasága, az ENEC ezt azzal indokolta, hogy teljesíteni kell a magas szintű biztonsági követelményeket. A Reuters hírügynökség az erőmű üzemeltetésére az ENEC és a KEPCO által létrehozott vegyesvállalathoz, a Nawahhoz közeli forrásból úgy értesült, hogy a társaság egyelőre a működési engedélyért küzd. Amikor ugyanis megállapodtak a KEPCO-val, a Barakah Atomerőműbe szánt APR-1400 reaktortípus még csak papíron létezett. Első példányát az eredeti tervek szerint 2013-ban kellett volna üzembe helyezni Dél-Koreában, a Shin Kori atomerőműben. Vagyis jóval korábban, mint az Emirátusokban megkezdte volna a működést, így lett volna idő a vele kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésére. Az a beruházás azonban biztonsági botrányok miatt három évet csúszott, és csak 2016 decemberében fejezték be - írta a Reuters, amely úgy tudja, hogy az arab ország atomfelügyelete ezért vár a működési engedély kiadásával, „függetlenül az építkezés menetétől”. Pedig már a fűtőelemek is megérkeztek az Emirátusokba, a KEPCO-nak pedig jelentős többletköltséget okoz a döntés, hiszen az olajmonarchiában dolgozó mintegy 21 ezer fős csapatának tovább kell maradnia.
22
Drágulhat az áram karbantartások miatt 2017. május 9.
(fotó: cez.cz)
A cseh energiakereskedők arra számítanak, hogy a harmadik negyedévben a nukleáris erőművek áramtermelésének visszaesése és a magyarországi, illetve balkáni kereslet feszessége miatt magasra szökhetnek az áramárak - írta a Napi portálon Komócsin Zoltán egy szakportál cikkét ismertetve. Ha a tavasz száraz lesz, a magyar vásárlók - amelyek általában a Balkánról importálnak vízi erőművekkel termelt áramot - alternatív forrást keresve a cseh és a szlovák piac felé fordulhatnak, ahol idén szűkös ellátás várható. Temelínben és Dukovanyban is egy-egy reaktort leállítanak júliusban, majd az utóbbiban egy további karbantartását kezdik meg a hónap közepén. A temelíni munkák augusztus közepéig tarthatnak, míg Dukovanyban szeptemberig elhúzódnak. Ehhez hozzá kell számítani a csúszásokat is, amelyek rendszeresek a reaktorok karbantartásánál. Így a nyári fogyasztási csúcs idején négy hétre kiesik 2 gigawatt a cseh áramtermelési kapacitásból. Emellett a harmadik negyedévben a megszokottnál kisebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás, miközben a cseh atomerőművek óriási súlyuk miatt nagy hatást gyakorolnak az áram árára. Csehország elektromos hálózata összeköttetésben áll Szlovákiával és Magyarországgal. Ha Románia és Szerbia árampiaca feszes lesz nyáron, Magyarország, amely rendszerint ezektől a szomszédaitól vesz elektromos energiát, Szlovákiából próbálhat meg vásárolni, amely viszont szintén a cseh piacon próbálkozhat. A cseh termelés visszaesése azonban bizonyos, ezért az áramkereskedők legvalószínűbb forgatókönyvében áremelkedés szerepel. Az EDF a brit modellt szeretné a hazai piacon is 2017. május 10.
(fotó: uk.reuters.com)
23
Tárgyalásokat kezdeményez az EDF az új francia kormánnyal: a NagyBritanniában elfogadott állami támogatási szisztémát kívánja kialkudni, emellett a torz árampiaci szabályozást is módosítaná. Miként a Portfólió utalt rá, az úgynevezett Contract for Difference (CfD) modellben a brit kormány - uniós jóváhagyással - hosszú távú szerződésben vállalta, hogy garantált áron átveszi a két új reaktorban termelendő áramot. Az EDF mintegy 21 milliárd eurós Hinkley Point projektjében a brit kormány megawattóránkénti 109,5 eurós átvételi árat garantált az atomerőműben termelt villamos energiára, 35 évre. Ha a piac e szint fölött alakulna, a különbözetet értelemszerűen az EDF téríti meg, míg ha ez alatt, akkor az állam egészíti ki az árat. Az atomerőművek példátlanul nagy súllyal, 75 százalékkal veszik ki részüket a franciaországi áramellátásból, ez magyarázza a fő üzemeltető EDF kivételezett helyzetét, amelyben az szinte egyenrangú félként bejelenti, hogy egyeztetést kezd a kormányzattal. Ugyancsak ez indokolja azt is, hogy a franciaországi elnökválasztási kampány egyik kiemelt témája az atomenergia volt - jegyezte meg a portál. Emmanuel Macron választási programjának azon pontja, amely a nukleáris energia arányát a jelenlegi 75-ről 50 százalékra mérsékelné, hosszú távú célt jelent - értelmezte az új elnök terveit Xavier Girre, az EDF pénzügyi vezetője a Reutersnek. Értesülések szerint Macron elhalaszthatja az atomenergia súlyának csökkentéséről szóló programja megvalósítását, és állítólag fontolgatja a brit típusú állami támogatási szisztéma franciaországi bevezetését. A hírre a társaság részvényárfolyama 8 százalékkal nőtt, noha később Macron egyik szóvivője cáfolta az értesüléseket. Az EDF arról is meg kívánja győzni az elnököt, hogy a számára kulcsfontosságú árampiac jelenlegi szabályozása torz, ami helyett egy pozitív és korrekt szabályozási környezetet kell kialakítani. A vállalat az úgynevezett ARENH mechanizmus újratárgyalását is szeretné elérni: az EDF-nek az atomerőművekben megtermelt áram 25 százalékát a versenytársaknak kell értékesítenie azért, hogy a kiskereskedelmi árampiaci versenyt fenntartsák, illetve javítsák. Az EDF ugyanis az atomerőmű-építés és -üzemeltetés mellett áramszolgáltatói tevékenységet is folytat.
24
A Gazprom megkezdte a Török Áramlat építését 2017. május 7., 8.
(fotó: rt.com/turkstream.info)
Az orosz gázcég megkezdte a Török Áramlat földgázvezeték lefektetését a Fekete-tenger fenekén, az orosz partok közelében. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette: a projekt megvalósítása szigorúan a tervek szerint halad, és hogy Törökország, valamint Oroszország európai partnerei számára 2019 végére megbízható új útvonal áll majd rendelkezésre az orosz gáz importjához. Moszkva először 2014-ben vetette fel a Török Áramlat megépítését, miután az Európai Unió az ukrajnai válság közepette blokkolta a Fekete-tenger alatt Bulgáriáig megépítendő Déli Áramlat projektjét. Az új vezeték tervét azonban felfüggesztették, amikor a török légierő 2015 végén lelőtt egy Szíriában feladatot végrehajtó, de a török légteret megsértő orosz vadászbombázót. A megvalósítás újabb lendületet vett, miután Moszkva és Ankara kapcsolataiban 2016-ban újabb enyhülés indult meg. Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg a kormányközi megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről - emlékeztetett az Origó, az Index, a vs.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár, a Napi, a GazdPort/MTI. A vezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. Ennek kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter, és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométeres szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas. A Gazprom 100 százalékos leányvállalata, a South Stream Transport decemberben a svájci Allseas Grouppal állapodott meg a Török Áramlat első, tengeri szakaszának megépítéséről.
25
A balti államok összekötnék energiahálózatukat más uniós országokéval 2017. május 8., 9.
(fotó: valitsus.ee)
A balti államok megállapodtak: energiahálózataikat Lengyelországon keresztül összekapcsolják más uniós országokéval, hogy ezzel is csökkentsék függőségüket Oroszországtól - jelentették be Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország miniszterelnökei tallinni sajtótájékoztatójukon. A hirado.hu, a kitekinto.hu/MTI beszámolója szerint az egykori szovjet balti tagállamok áramhálózatai még mindig Fehéroroszországhoz és Oroszországhoz vannak csatlakoztatva, dacára annak, hogy Lettország, Litvánia és Észtország 2004 óta a NATO és az Európai Unió tagjai. Riga, Tallinn és Vilnius emellett veszélyt lát a Moszkvától való energiafüggőségben, részben mivel szerintük nem átlátható a hálózat üzemeltetése, ez pedig megbízhatatlanná teszi a stabil áramellátást. Jüri Ratas észt kormányfő elmondta: leválasztanák a balti államokat az orosz hálózatról, amit Lengyelország segítségével valósítanának meg. Hozzáfűzte: megegyezés született a három másik miniszterelnökkel arról, hogy év végéig igyekeznek a feladatokat felosztani a négy ország között. Oroszország a múltban nem szakította meg a balti országok áramellátását, és nem is fenyegetett ezzel, ugyanakkor például Vilnius egyik legfőbb nemzetbiztonsági kockázatként kezeli Litvánia energiahálózatának függőségét. Emellett a balti államoknak megegyezésre kell még jutniuk Moszkvával az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád áramellátásáról is, hiszen az exklávé az anyaállamától kapja az áramot. Beata Szydlo lengyel kormányfő szólt a tervezett Északi Áramlat 2 gázvezetékről is, amelyet Európa stabilitására veszélyt jelentő politikai projektnek nevezett. Szerinte Németország és az EB kulcsszerepet játszik ebben.
26
Hírek röviden 2017. május 10., 11.
(fotó: mekh.hu)
Sikeres volt az idén először meghirdetett Energiakövetek pályázat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meg is ismétli majd - mondta Dorkota Lajos elnök a budapesti díjátadón. A pályázatot a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákoknak írták ki, jelentkezni egyperces videóval és egy felső tagozatos vagy középiskolás korosztályra szabott tematikus tanóra vázlatával lehetett. A legfőbb elvárás az volt, hogy a pályázók újszerűen és élvezetesen beszéljenek a tanulóknak az energiáról és az energiatudatosságról. Eredetileg három díjazottat választottak volna ki, de a pályázatok száma és jó színvonala miatt végül négy győztest hirdettek, ők 300 ezer forintos jutalmat kaptak. Előadói tréningen vesznek majd részt, mert ősszel nyertes óravázlataik alapján általános és középiskolákban órákat tartanak. A nyertesek: Csontos Csaba Péter, az ELTE TTK elsőéves, Gyulánszki Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem harmadéves, Molnár Janka Sára, az ELTE elsőéves és Nagy Bence, az ELTE negyedéves hallgatója. (nrgreport.com, Magyar Hírlap/MTI) 2017. május 10. Budapest idén is csatlakozik az Európai mobilitási héthez. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében immár tizenhatodik éve rendezhetik meg szeptemberben az Európai mobilitási hetet és annak központi eseményeként az Európai autómentes napot. A kampány célja: bátorítsa a tagállamok helyi hatóságait, hogy vezessenek be és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét az alternatív közlekedési módokra. (NRGreport/MTI)
Összeállította: László Judit
27