Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje

Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007–2009-ben végzett hallgatók körében

2011.

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI ......................................................................................... 4 II.

AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA ...............................................................................................12 1.

Adatfelvétel módja és ideje ............................................................................................................................... 12

2.

Kérdéstípusok .................................................................................................................................................... 12

3.

Adatfeldolgozás és adatközlés ......................................................................................................................... 14 Az eredmények bemutatásának módja ............................................ 14 Kerekítéssel összefüggő szabályok: .............................................. 15 Statisztikai hibahatár, konfidencia-intervallum, megbízhatósági szint .......................... 15 A szignifikancia-szint meghatározása és a változók közötti kapcsolatok elemzése .................. 16

TANULMÁNYOK ÉS TANULMÁNYI TERVEK ................................................................................................17 3. Tanulmányok a Szolnoki Főiskolán – a mintaképző szakjára vonatkozóan .................................................... 17 4. Korábbi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán ....................................................................................................... 23 5. Jelenlegi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán...................................................................................................... 26 6. Tanulmányi tervek a Szolnoki Főiskolán............................................................................................................. 29 7. Végzés utáni, befejezett tanulmányok más intézményben ................................................................................ 32 8. Jelenlegi tanulmányok más intézményben ......................................................................................................... 33 9. További tanulmányi tervek más intézményben .................................................................................................. 37

III.

A SZOLNOKI FŐISKOLA VÉGZETTJEINEK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI.................................41

10. Állandó munkahely az abszolutórium megszerzése után ............................................................................... 41 11. A jelenlegi/utolsó munkahely jellemzői ............................................................................................................ 49 12. A kérdezett beosztása ........................................................................................................................................ 61 13. A jelenlegi/utolsó munkahely – elégedettség................................................................................................... 64 14. Jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolata a végzettséggel ......................................................................... 71 2

15. Jövedelem ........................................................................................................................................................... 78 16. Karrier-terv .......................................................................................................................................................... 81

IV.

A SZOLNOKI FŐISKOLA ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................88

17. A Szolnoki Főiskola presztízse .......................................................................................................................... 88 18. A főiskolai oktatással való elégedettség .......................................................................................................... 91 19. A Szolnoki Főiskolával való teljes elégedettség ............................................................................................ 110

V.

KAPCSOLATTARTÁS A SZOLNOKI FŐISKOLÁVAL ......................................................................119

VI.

A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK,

PRIORÍTÁSOK MEGFOGALMAZÁSA ..........................................................................................................126

3

I.

A populáció és a minta sajátosságai

A vizsgálati populációt a 2007-2009. között a Szolnoki Főiskolán végzett (legalább abszolutóriumot szerzett) hallgatók jelentették, összesen 2690 fő. A 871 fős minta szak és tagozat szerint reprezentálja a populációt. A minta kisebb, az adatfelvétel során történő torzulásait súlyozással korrigáltuk – vagyis egy matematikai eljárással biztosítottuk, hogy a megadott szempontok, azaz a szak és tagozat szerint a minta összetétele megfeleljen a vizsgálati populáció megoszlásának. A következő táblázatok a megkérdezett volt hallgatók megoszlását mutatják a súlyozott mintán, ami a mintakiválasztásnak és a súlyozásnak köszönhetően reprezentatívnak tekinthető a vizsgálati populációra, azaz a Szolnoki Főiskola 2007. és 2009. között végzett hallgatóira. A hallgatók legnagyobb része, több, mint fele nappali tagozaton végezte tanulmányait, míg egyharmaduk levelező tagozaton, 14%-uk pedig távoktatás keretei között. A hallgatók között arányukat tekintve kiemelkednek a kereskedelmi (31%), az idegenforgalmi és szálloda (23%), valamint a külgazdasági (20%) szakon végzettek. A mintában mind a három vizsgált évfolyamból elegendő számú hallgató került bele ahhoz, hogy a statisztikai elemzés során ezt a szempontot is figyelembe vegyünk. A minta bemutatása során az alábbi táblázatokban az alapvető tanulmányi (szak, tagozat, végzés éve) és személyes jellemzők (nem, életkor, lakóhely) mellett tájékoztató jelleggel az egykori hallgatók életviteléve kapcsolatos jellemzőket is megadunk (családi állapot, gyermekek száma stb).

4

A válaszadók tanulmányi és személyes jellemzői 1. (százalékos megoszlások a súlyozott mintán, N=871)

agrármérnök szak

5%

idegenforgalmi és szálloda szak

23%

kereskedelmi szak

31%

külgazdasági szak

20%

mg-i és élelmiszeripari gépészmérnök szak

3%

műszaki menedzser szak

1%

tájgazdálkodási mérnök szak

8%

vendéglátó és szálloda szak

10%

nappali

52%

levelező

34%

távoktatás

14%

2007.

33%

befejezésének éve

2008.

37%

(a mintaképző szak

2009.

29%

adathiány

1%

Szak1 (a mintaképző szak alapján)

Tagozat

Tanulmányai

alapján)

1

A tanulmányban az agrármérnök, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és a műszaki menedzser

szakokat összevontuk „mezőtúri szakok” néven – e szakok külön-külön olyan kicsi elemszámmal szerepelt a mintában, hogy önmagukban nem voltak alkalmasak a statisztikai feldolgoz. 5

6


Kor

legfeljebb 25 éves

16%

26-30 éves

53%

31-35 éves

16%

35 év feletti

14%

adathiány

1%

házas

32%

egyedülálló

33%

kapcsolatban él

35%

adathiány

0%

nincs gyerekük

73%

1 gyerek

16%

2 gyerek

9%

3 gyerek

2%

4 gyerek

0%

adathiány

0%

Családi állapota

Gyerekek száma

Háztartáslétszám

1 fő

8

2 fő

32

3 fő

32

4 fő

21

7

5 vagy több fő

6

adathiány

1

8


Lakóhely településtípusa

Főváros

26%

Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város

22% ebből: Szolnok

4%

Egyéb város

38%

Község

13%

Külföld

1%

válaszhiány

0%

9


Megye

Budapest

26%

Bács-Kiskun megye

8%

Békés megye

6%

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

4%

Csongrád megye

5%

Győr-Moson-Sopron megye

1%

Hajdú-Bihar megye

8%

Heves megye

2%

Jász-Nagykun-Szolnok megye

13%

Komárom-Esztergom megye

0%

Nógrád megye

0%

Pest megye

17%

Somogy megye

0%

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2%

Tolna megye

0%

Vas megye

0%

10

Veszprém megye

0%

Zala megye

0%

Külföld

1%

adathiány

7%

11

II.

Az adatfelvétel módszertana

1. Adatfelvétel módja és ideje

Az adatfelvétel személyes megkereséssel történt. A kutatásban résztvevő végzett diákokat a Szolnoki Főiskola listájából választottuk ki a megadott mintaszempontok alapján véletlenszerűen. Az adatfelvételre 2011. március–április során került sor. 2. Kérdéstípusok

A kérdezés során használt kérdéstípusok a következők voltak:

Nyitott kérdések Ez esetben a kérdésre a válaszadó saját szavaival válaszol. E válaszokat utólagosan bekódoljuk, tehát az összes válasz alapján általunk meghatározott kategóriákba soroljuk, és a továbbiakban a hagyományos statisztikai módszerekkel elemezzük. Amennyiben több válasz is adhat a megkérdezett, a válaszok összege meghaladhatja a 100%-ot.

Zárt kérdések Ez esetben a kérdéshez előre megadott válaszelemek tartoznak, és a kérdezett ezek közül választhat egyet, vagy többet. Ha csak egyet választ, a válaszkategóriák megoszlása (az adathiánnyal együtt) 100%-ot ad ki. (Természetesen a kerekítési szabályok alkalmazása miatt a válaszok összege kis mértékben eltérhet a 100%-tól ebben az esetben is.) Amennyiben több választ is választhat a megkérdezett, akkor az összes válaszhoz tartozó említési arányok összege lényegesen is meghaladhatja a 100%-ot.

12

A zárt kérdéseket a válaszlehetőségeik típusa alapján alapvetően két csoportba sorolhatjuk: - kategoriális (pl. nem: férfi vagy nő) - kategoriális válaszok esetében a megoszlásokat vizsgáljuk, tehát hogy az egyes válaszlehetőségeket a kérdezettek hány százaléka választotta. - skálás válaszok (pl. elégedettség). Jelen kutatásban kétféle skála fordul elő: - Verbális/ordinális skálák: ezek olyan ordinális mérési szintű skálák, ahol a válaszkategóriákat szavak, kifejezések, vélemények jelentik, de ezek egyértelműen sorba rendezhetőek (pl. nagyon fontos – elég fontos – fontos – nem fontos). Mivel jelen tanulmányban nem használunk más típusú ordinális mérési szintű változót a verbális skálákon kívül, a két kifejezés a gyakorlatban megfeleltethető egymásnak. Noha ezekben az esetekben nem lehetünk biztosak az egyes válaszkategóriák közötti távolság egyenlőségében, a társadalomtudományos gyakorlatnak megfelelően és a könnyebb áttekinthetőség, összevethetőség érdekében e skálák esetében is megadjuk a magasabb mérési szintű változókra jellemző egyik legfontosabb ismérvet, az átlagot. A leggyakrabban használt ordinális skála a tanulmányban az iskolában szokásos 5-fokú skála, amelyet a különböző szempontok szerinti elégedettség mérésére használunk. A skála értékeinek (1–5) verbális megfelelői (vagyis a válaszkategóriák, amelyek közül a kérdezett választhat) az adott kérdéshez alkalmazkodnak. - Arányskálák: olyan skálák, ahol a két egymást követő skálaérték közötti távolság egységesen meghatározható, és a skálának van abszolút nulla pontja is. Az ilyen – legmagasabb mérési szintű – skálák előnye, hogy mindenfajta statisztikai felhasználásra alkalmasak, hátrányuk, hogy az empirikus társadalomkutatásban rendkívül ritkán fordulnak elő, ilyen skálát képeznek például a jövedelemmel kapcsolatos kérdések. A skálás válaszok esetében jellemzően mind a válaszok százalékos megoszlását, mind az átlagát megadjuk.

13

3. Adatfeldolgozás és adatközlés Az eredmények bemutatásának módja

A táblázatok és ábrák, amennyiben külön nem jelöljük az eltérést, a teljes mintára vonatkozó megoszlást tartalmazzák.

A tanulmány során feltüntetjük, hogy egyes kérdések milyen alapsokaságra vonatkoznak, és hány megkérdezettet érintenek.

A skála típusú kérdések esetében az átlagértékek megadása az érdemi válaszadók körében történik. Érdemi válaszok alatt az egyértelmű értékeléseket értjük, azaz nem tartoznak ide a „nem tudom” válaszok, valamint a válaszmegtagadások. A skála típusú kérdésekre adott válaszok vizsgálata során a válaszok átlaga mellett bemutatjuk azok szórását és relatív szórását 2 is. Az adatok összefüggésének vizsgálatakor azonban már nem közvetlenül ezekre az adatokra támaszkodunk, hanem az SPSS programcsomag használatával elvégzett variancia-elemzések és ttesztek eredményeire.

Bizonyos kérdések esetében előfordult, hogy a megkérdezettek egy része nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésekre. Az ilyen jellegű „válaszokat” nem tudja, nem válaszol, vagy az ábrákon rövidítve NT/NV-vel jelöljük.

Az ábrákon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért nem feltétlenül 0–100% skálákon mutatjuk be a megoszlásokat, hanem a válaszok gyakoriságához jobban illeszkedő intervallumban (pl. 90–100% között). Az ábrák felett mindig egyértelműen feltüntetjük a skála minimum és maximum értékét, valamint az intervallumon belüli megosztással segítjük az adatok egyértelmű értelmezését.

2

A szórás és az átlag hányadosát százalékos formában. 14

Az adatok bemutatása során törekedtünk a könnyebb olvashatóságot támogató ábrák használatára az alapvető adatok ismertetetése során. Ugyanakkor az ábrák nem teszik lehetővé, hogy bizonyos információmennyiségnél többet helyezzünk el rajtuk áttekinthető módon. Ezért sok esetben a főbb megoszlásokat ismertető ábrák mellett kiegészítő jelleggel táblázatokat is alkalmazunk az eredmények bemutatására. Ezekben – az áttekinthetőség és összevethetőség – érdekében szerepeltetjük az ábrákon megtalálható információkat is, de minden esetben további adatokkal egészítjük ki azokat. Az ennek következtében fellépő részleges adat-redundanciát csak a könnyed áttekinthetőséget lehetővé tevő ábrák mellőzésével vagy a táblázatok csonkolásával, a főbb tendenciákra utaló alapvető adatok mellőzésével lehetett volna elkerülni. A jelenlegi megoldás lehetővé teszi, hogy az olvasó a főbb tendenciák ismeretében, igényének megfelelően további, részletes információkhoz jusson a táblázatok tanulmányozásával. Kerekítéssel összefüggő szabályok:

- a kerekítést a sztenderd szabályok szerint végezzük, tehát, 0,5-től kezdődően felfelé, 0,5 alatt lefelé kerekítünk - a megoszlások összege a kerekítések miatt kis mértékben eltérhet a 100%-tól - ha egy válaszelemet senki sem választott, azt „-” jellel, hogyha kevesebb, mint 0,5% választotta, azt „0%”-kal jelöljük. Statisztikai hibahatár, konfidencia-intervallum, megbízhatósági szint

A véletlen mintás adatfelvételek szabályai szerint a 2690 elemű vizsgálati populáció és a 871 elemű minta esetében 95%-os megbízhatósági szinten a mintavételi hiba legfeljebb +/- 2,8%. Ez azt jelenti, hogy ha minden lehetséges módon 871 fős mintát vettünk volna a 2690 fős populációból, akkor a minták 95%-ban a mért válaszarány nem térne el a populációt jellemző

15

tényleges aránytól +/- 2,8%-nál nagyobb mértékben. Amennyiben egyes kérdések nem a populáció egészére, hanem csak annak egy részére vonatkoznak, a hiba mértéke ennél nagyobb lehet. A szignifikancia-szint meghatározása és a változók közötti kapcsolatok elemzése

Összhangban azzal, hogy az adatok közléséhez megadott konfidencia-intervallumot 95%-os megbízhatósági szint mellett adtuk meg, minden összefüggés bemutatása során az empirikus társadalomkutatásokban leginkább elterjedt 0,05 szignfikancia-szintet tartottuk szem előtt. Ami azt jelenti, hogy akkor és csak akkor tekintettünk egy összefüggést szignifikánsnak és mutattuk be, ha statisztikailag legfeljebb 5%-nyi esetben fordulhatna elő, hogy a mintában tapasztalt összefüggést csak mintavételi hiba okozta és az valójában nem érvényes a populációra.

Az adatok közötti összefüggések elemzése során a kapcsolatok szignifikanciájának ellenőrzésére nominális mérési szintű változók esetében a Pearson-féle χ2-statisztikát és indokolt esetben a kiigazított reziduálisok (adjusted standardized residuals) értékét használtuk fel, míg magasabb mérési szintű változók esetében a varianciaelemzést (ANOVA), illetve t-próbát végeztünk. Minden esetben a fentebb meghatározott 0,05-ös szignfikancia-szintet tekintettük mérvadónak. Mivel a statisztikai próbák konkrét eredményeinek folyamatos bemutatása nagymértékben rontaná a szöveg olvashatóságát, ezeket csak a tanulmány mellékletében átadott SPSS-output táblák tartalmazzák.

16

Tanulmányok és tanulmányi tervek 3. Tanulmányok a Szolnoki Főiskolán – a mintaképző szakjára vonatkozóan

A 2007-2009-ben végzettek túlnyomó többsége még hagyományos főiskolai képzésben részesült (97%-uk), de a bolognai folyamat eredményeként megjelentek az elsőként végzett BA-hallgatók is a mintában, a végzettek 2% már megszerezte bachelor képzésben diplomáját. Hogy milyen szintű képzésben szerezték a diplomájukat vagy abszolutóriumukat, atekintetben nincs különbség a kérdezettek szakja, tagozata és végzésük éve szerint.

Milyen szintű képzésben szerzett diplomát, abszolutóriumot? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 90%

92%

94%


2

0 1

97

1

93

2

97

3

96

nappali

0

2

5


levelező

100%

98

külgazdasági szak

mezőtúri szakok

98%

98

kereskedelmi szak tájgazdálkodási mérnök szak

96%

0

4 98

96

0 2

3

távoktatás

0 2

98

1

1

2007

97

2008

97

2

1

2009

97

2

1

Összes kérdezett

97

2

1

Hagyományos főiskolai képzésben

2

1

képzésben (alapképzés - bolognai rendszer)

NT/NV

A Szolnoki Főiskolán végzett hallgatók közel hattizede (58%) államilag finanszírozott képzésben szerezte a diplomáját, ezen kívül további 4% állami és költségtérítéses képzésben is részt vett. 17

38%-uk költségtérítéses képzésben tanult. Az, hogy valaki milyen képzési struktúrában végezte főiskolai tanulmányait összefügg választott szakjával is: - A kereskedelmi szakot végzettek csaknem fele (48%) költségtérítéses képzésben vett részt, míg a mezőtúri szakosoknak csak a 17%-ára jellemző ez; - a tájgazdálkodási mérnök, illetve a mezőtúri szakok volt hallgatóinak 21, illetve 16%-a mind állami, mind költségtérítéses oktatásban részt vett, miközben a más szakon végzetteknek csupán 0-4%-ára jellemző a kétféle finanszírozási forma együttes jelenléte a képzésükben. Természetszerűen a tagozat szoros összefüggésben van a finanszírozás módjával: míg a nappalisok 92%-a államilag finanszírozott képzésben vett részt, addig a levelezősök 27, a távoktatásban végzettek 7%-áról mondható el ugyanez; a távoktatottak 93%-a fizetett tandíjat. A 2007-ben végzettekre jellemző leginkább, hogy mindkét finanszírozási forma mellett tanultak (7%-uk).

18

Milyen finanszírozási formájú képzésben szerzett diplomát, abszolutóriumot? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%


40%

80%

58

kereskedelmi szak

11 36

52

26


67

mezőtúri szakok

67

nappali

0

29 17

40 16

0

6 20

27

64

6

20 21

92

levelező

0

48 62


100%

42

50

külgazdasági szak

távoktatás

60%

9 0

94

0

2007

57

2008

59

37

40

2009

57

41

20

Összes kérdezett

58

38

40

36

Államilag finanszírozott képzésben

Költségtérítéses képzésben

Mind állami, mind költségtérítéses képzésben

NT/NV

70

Ugyan a megkérdezettek közel hattizede tanulmányai befejezésekor már rendelkezett a végzettség megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával, nyelvvizsgákkal (57%), négytizedük számára ez problémát jelentett. 27% arról számolt be, hogy a mai napig nem sikerült letennie a szükséges nyelvvizsgákat. További 6%-nak tanulmányai befejezésekor még egyáltalán nem, 8%-nak részben nem voltak meg a szükséges nyelvvizsgái.

19

Az idegenforgalmi és szálloda, valamint a vendéglátó és szálloda szakon végzettek teljesítették legnagyobb arányban a diplomához szükséges nyelvvizsga, nyelvvizsgák követelményét, de még körükben is 21 illetve 25%-ról mondható el, hogy a mai napig nem rendelkezik a megfelelő nyelvvizsgával. Az, hogy egyáltalán nem sikerült teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket, az a kereskedelmi szakon végzettekre jellemző a leginkább (35%). A külgazdasági szakot végzettek 53%ának volt nyelvvizsgája a tanulmányai befejezésekor, de 17%-uk csak részben teljesítette a nyelvvizsga-követelményeket, míg további 31% egyáltalán nem. A tájgazdálkodási mérnök és a mezőtúri szakot végzettekre a többieknél nagyobb arányban, de így is csak 5-6%-ban jellemző, hogy koruk miatt nem kellett nyelvvizsgát tenniük.

20

Rendelkezett tanulmányai befejezésekor a végzettség megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával, nyelvvizsgákkal? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

40%

idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak

7

távoktatás

2007 2008

35

17

58

52

26

8 2

10 9

Összes kérdezett

57

0 60

6

18

0

36

30

3 5

40

10

8

59 54

25

7

55

2009

0 52

32

66

51

24

6 6

01 10

7

3 7

63

45

21

9

52

nappali

100%

6 4

49


levelező

80%

69


mezőtúri szakok

60%

6 8

9

8

29 7

6

6

25

20 10

30

00

27

10

igen, minden előírt nyelvvizsgával rendelkezett nem, csak részben rendelkezett az előírt nyelvvizsgával nem, egyáltalán nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával a mai napig nem rendelkezik az előírt nyelvvizsgával kora miatt nem kellett nyelvvizsgát tennie NT/NV

Aki a végzéskor nem, vagy csak részben teljesítette a nyelvvizsgákra vonatkozó követelményeket, azok hattizede a végzést követő egy évben letette a nyelvvizsgát. További 10% számára ehhez legfeljebb két év kellett, 14% számára ennél több idő. (A kérdezettek 16%-a már nem tudta, vagy 21

nem akarta megmondani, mennyi idő telt el az abszolutórium megszerzése és a hiányzó nyelvvizsgája között.)

Tanulmányai befejezése (az abszolutórium megszerzése) után mennyi időn belül sikerült megszereznie az előírt nyelvvizsgát? (válaszok százalékos megoszlása, N=127 3 hónapon belül 15%

16%

4 – 6 hónapon belül 7 – 12 hónapon belül 14%

20%

13 – 24 hónapon belül Több mint 24 hónap

10% 25%

Nem tudom/nem emlékszem

22

4. Korábbi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán

A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy azon a szakon kívül, ami alapján a kérdezett a mintába került, ezt a szakot megelőzően, ezt követően jelenleg, illetve a jövőben tervez-e tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán.

Korábban a kérdezettek 3%-a (29 fő) folytatott tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán. A korábbi tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - távoktatásban végzettek közül senki sem tanult korábban a Szolnoki Főiskolán; - a 2008-ban végzettek 5%-a tanult korábban is a főiskolán, míg a másik két évfolyamon végzetteknek 2-3%-a.

23

Korábban folytatott-e a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

40%

60%


4

96

kereskedelmi szak

4

96

külgazdasági szak 3

97


5

95

vendéglátó és szálloda szak 2

98

mezőtúri szakok 0

100

nappali

4

96

levelező 3

97

távoktatás 0

100

2007 2

98

2008

95

5

2009 2

Összes kérdezett

80%

100%

98

3

97

Igen

Nem

Mivel azok között, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán mindössze ketten említettek többféle tanulmányokat a következőkben az elsőként említett (korábbi) képzésre vonatkozó válaszokat mutatjuk be.

24

A mintába kerülés alapját jelentő szakot megelőző elsőként említett szakjukat a korábban már itt tanulók (29 fő) legnagyobbrészt hagyományos főiskolai képzésben (33%) vagy alapképzésben (25%) végezték.

Milyen típusú felsőfokú képzésben végezte korábbi tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=29)

% 25 3

alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés adathiány

33 8 8 22

Korábban elvégzett szakját 51%-uk diplomával zárta, de 10% esetében a tanulmányok lezárása még folyamatban van.

Korábbi, Szolnoki Főiskolán végzett tanulmányait hogyan fejezte be? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik korábban is tanultak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=29)

diplomával államvizsgával oklevéllel félbehagytam, nem fejeztem be folyamatban van jelenleg is

% 51 3 7 3 10 25

adathiány

26

Második szakot ketten említettek, egyikük alapképzésben vett részt, a másikuk szakirányú továbbképzésben – mindketten diplomával zárták tanulmányaikat.

5. Jelenlegi tanulmányok a Szolnoki Főiskolán

Jelenleg a kérdezettek 2%-a (15 fő) folytat tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán. A jelenlegi tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban tanulnak jelenleg is a főiskolán - a nappali tagozaton végzettekről ugyanez mondható el.

26

Jelenleg folytat-e a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

40%

4

60%

80%

100%

96

kereskedelmi szak 1

99


99

tájgazdálkodási mérnök szak 0

100


99

mezőtúri szakok 1

99

nappali 3

97

levelező 1

99

távoktatás 0

100

2007 2

98

2008 1

99

2009 3

97

Összes kérdezett 2

98

Igen

Nem

A mintába kerülésük okán megadott szak mellett más, jelenleg is folytatott tanulmányukul szolgáló szakjukat az itt tanulók (15 fő) elsősorban mesterképzés vagy alapképzés formájában végzik:

Milyen típusú felsőfokú képzésben végzi egyéb tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik jelenleg is tanulnak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=15) 27

alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés adathiány

% 29 37 19 15

Második, jelenleg is végzett szakot egyvalaki említett, amelyet mesterképzésben végez.

28

6. Tanulmányi tervek a Szolnoki Főiskolán

A kérdezettek 7%-a (62 fő) tervezi, hogy újabb tanulmányokba kezd majd az intézményben, 19% még bizonytalan e téren. A jövőbeli tanulmányokra vonatkozó összefüggések: - kereskedelmi szakot végzettek nagyobb arányban (11%) terveznek további tanulmányokat a Szolnoki Főiskolán - a távoktatásban és a 2008-ban végzettek a többieknél bizonytalanabbak a témában.

29

Tervezi-e, hogy folytatni fog a Szolnoki Főiskolán más szakon, vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben további tanulmányokat? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

4

40%

60%

76 11

67

külgazdasági szak

7

73

3


5

100% 20

kereskedelmi szak


80%

23 20

89

mezőtúri szakok

8

nappali

6

levelező

8

távoktatás

7

2007

5

2008

8

2009

7

Összes kérdezett

7

Igen

73

8 22

80

74

11

19

76 67

27

78 68 76

74

Nem

16

17 23 17

19

Még nem tudom

30

Az első említett szakjukat a további tanulmányokat tervezők (62 fő) elsősorban mesterképzés (28%) vagy alapképzés (24%) keretében tervezik végezni.

Milyen típusú felsőfokú képzésben tervezi végezni egyéb tanulmányait a Szolnoki Főiskolán? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik azt tervezik, hogy a továbbiakban még tanulnak a Szolnoki Főiskolán más szakon vagy felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben, N=62)

alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) doktori képzés (PhD/DLA) hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés adathiány

% 24 28 4 16 5 6 17

Második szakot egyvalaki említett, amelyet alapképzésben tervez majd elvégezni.

31

7. Végzés utáni, befejezett tanulmányok más intézményben

A Szolnoki Főiskola 2007-2009-ben végzett hallgatóinak 4%-a (32 fő) tanult más felsőoktatási intézményben is a Szolnoki Főiskola elvégzése után – a 2007-ben végzettek a többieknél nagyobb, 6%-os arányban.

A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után folytatott még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

40%

6

60%

98

külgazdasági szak

5

95


3

97


99

mezőtúri szakok

5

95

nappali

4

96

levelező

3

97

távoktatás 2

98

2008

6

94

3

97

2009 2

98

Összes kérdezett

100%

94

kereskedelmi szak 2

2007

80%

4

96

Igen

Nem

32

8. Jelenlegi tanulmányok más intézményben

A vizsgált populáció 4%-a (34 fő) folytat jelenleg is felsőfokú tanulmányokat más felsőoktatási intézményben. Akik nappalin végeztek, azoknak 6%-ára jellemző ez, míg a levelezősök, távoktatásban tanulók 12%-ára.

A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után, jelenleg folytat-e még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak

20%

40%

5

60%

100%

95

2

98

külgazdasági szak

6

94


5

95

vendéglátó és szálloda szak 1 mezőtúri szakok

80%

99

2

nappali

98

6

94

levelező 1

99

távoktatás 2

98

2007

4

96

2008

3

97

2009

5

95

Összes kérdezett

4

96 Igen

Nem

33

A Szolnoki Főiskola végzett hallgatói közül azok, akik jelenleg is a felsőoktatásban tanulnak (34 fő), már többnyire a bolognai rendszerben képezik magukat: kétharmaduk mesterképzésben (MA/MSc), egyötödük alapképzésben (BA/BSc) tanul.

34

Milyen képzésben tanul jelenleg? (az egyes választípusokat említők százalékos aránya azok körében, akik jelenleg is tanulnak más felsőoktatási intézményben, N=34)

Alapképzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/MSc) Doktori képzés (PhD/DLA) Hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzés Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés

% 23 64 6 6

A jelenleg is felsőfokú tanulmányokat folytató, Szolnoki Főiskolán végzett diákok közel fele jelenleg költségtérítéses képzésre jár, ugyanennyien államilag támogatott oktatásban részesül. Háromnegyedük (76%) levelező tagozaton tanul, egynegyedük (24%-uk) a hagyományos diákélet napjait toldotta meg – ők nappali tagozaton tanulnak.

Milyen finanszírozási formában tanul? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik tanulnak jelenleg más felsőoktatási intézményben, N=34)

Államilag támogatott Költségtérítéses Mindkettőben NT/NV

% 47 47 3 3

Milyen tagozaton tanul? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik tanulnak jelenleg más felsőoktatási intézményben, N=34) 35

Nappali Esti Levelező Távoktatás NT/NV

% 24 76 -

36

9. További tanulmányi tervek más intézményben

A kérdezettek 7%-a tervezi, hogy más felsőoktatási intézményben fog még tanulni – nagyobb arányban tervezik ezt a mezőtúri szakokon végzettek, bizonytalanabb a kérdésben a 2008-ban végzett évfolyam.

A Szolnoki Főiskolán elvégzett tanulmányai után, tervei szerint folytatni fog-e még további tanulmányokat más intézményben? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

40%

60%

80%

100%


4

78

18

kereskedelmi szak

7

74

19

külgazdasági szak

7


7


8

mezőtúri szakok

7

levelező

8

16

84

10

68

24

12

nappali

távoktatás

77

85

77 76

3

78

3

17 15 20

2007

6

2008

8

2009

7

79

15

Összes kérdezett

7

77

17

Igen

83 69

Nem

11 23

Még nem tudom

37

Akik nem (csak) a Szolnoki Főiskolán folytatták, folytatják vagy szeretnék folytatni tanulmányaikat, hanem máshol, jórészt nem a főiskola képzésének színvonala, hanem bizonyos képzésterületek hiánya, illetve a földrajzi távolság miatt keresnek másik felsőoktatási intézményt. Az érintettek közel egynegyede említette, hogy nincs olyan képzés a Szolnoki Főiskolán, amin részt szeretett volna, vagy szeretne venni. 19%-ukat a távolság készteti arra, hogy ne Szolnokot válasszák. 7-7%-uk magasabb szintű képzést választana, illetve jobb minőségű képzést, elismertebb intézményt keres, 5%-nak pedig az érdeklődési területe változott, most mást szeretne tanulni, mint amibe belekezdett. 33%-nyian nem tudtak vagy nem akartak érdemi választ adni a kérdésre.

Mi az oka annak, hogy nem a Szolnoki Főiskolán folytatta/ folytatja/ tervezi folytatni tanulmányait?

(az egyes választípusokat említők aránya azok körében, akik a Szolnoki Főiskola után másutt tanultak, tanulnak vagy terveznek tanulni; az érdemi választ adók körében, N=116)

% nincs megfelelő (olyan) képzés

23

távolság miatt, közelebb van

19

minőségibb oktatás, elismertebb iskola

7

magasabb szintűt szeretne (iskolai szint

7

más érdekli már

5

egyéb

6

válaszhiány

33

38

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan felsőfokú, posztgraduális vagy egyéb szakirányú képzés, amit hiányol a Szolnoki Főiskola kínálatából, amit szívesen elvégezne itt, ha lehetősége lenne rá, a válaszadók 92%-a nem tudott érdemi választ adni, „nem tudom”-mal felelt, vagy nem válaszolt a kérdésre. A minimális mennyiségű említéseket a következő táblázat tartalmazza.

Van olyan felsőfokú, posztgraduális vagy egyéb szakirányú képzés, amit hiányol a Szolnoki Főiskola kínálatából, amit szívesen elvégezne itt, ha lehetősége lenne rá? (az egyes választípusokat említők aránya, N=871; mivel egy válaszadó több választ is említhetett, a válaszok összege meghaladhatja a 100%-ot)

% adó és pénzügy

2

nyelv

1

magasabb szint (egyetem)

1

közgazdász

0

marketing

0

egyéb pénzügyi terület

2

egyéb

3

NT/NV

91

Akik azért választottak vagy választanának más felsőoktatási intézményt további tanulmányaikhoz, mert a Szolnoki Főiskolán hiányolják az érdeklődési körüknek megfelelő képzést (27 fő), legnagyobb arányban adó- és pénzügy (4 fő), illetve egyéb pénzügyi területhez (3 fő) kapcsolódó képzést látnának szívesen a Főiskola kínálatában. (A megkérdezettek többsége ebben – az érintettebb – körben sem adott érdemi választ a kérdésre.)

39

40

III.

A Szolnoki Főiskola végzettjeinek munkaerő-piaci jellemzői

10. Állandó munkahely az abszolutórium megszerzése után

A Szolnoki Főiskolán végzettek 91%-ának van jelenleg állandó munkahelye, és további 5%-nak jelenleg ugyan nincs, de korábban volt állása. A legjellemzőbb, hogy a végzettek cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgoznak - 82%-uk így dolgozik, s mindössze 2% él alkalmi jellegű, szerződéses munkákból. A kérdezettek 2%-a saját vállalkozását működteti. 5%-nak van állása, de jelenleg inaktív státuszban van. Az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettekre a többieknél jobban jellemző, hogy megbízásos munkákban dolgoznak (4%-uk), a mezőtúri szakokon végzettekre az önálló vállalkozás indítása (6%-uk). A külgazdasági szakon végzettekre a többieknél nagyobb arányban jellemző a munkanélküliség (10%-uk). A nappali tagozaton végzettekre a többieknél jobban jellemző, hogy alkalmi vagy szerződéses munkát végeznek, és az is, hogy nem találtak munkát. A levelezőn végzetteknek 8%-ának van ugyan munkahelye, de jelenleg inaktív státuszban van. A 2007-ben végzettek a többieknél nagyobb arányban dolgoznak cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, a 2008-ban végzettek körében a saját vállalkozás illetve a munkanélküli státusz, a 2009-ben végzettek körében a szerződéses munkák vállalása jellemző a többieknél inkább. A következő ábra a jelenlegi munkavállalói státuszt mutatja szakonként, tagozatonként, a végzés éve szerint. Az utolsó sor az összes kérdezett körében mutatja az adatokat.

41

Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 1%

0%

1%

1%

Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom

6% 2%

Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek

5%

Igen, saját vállalkozásomat irányítom, saját vállalkozásomba

2%

Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok Nem, jelenleg munkanélküli vagyok. Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok. Nem, jelenleg más forrásból származó jövedelmeimből élek 82%

Egyéb Nem válaszol

42

A következőkben a jelenlegi és a múltbeli gazdasági aktvitást, valamint a munkahely keresési terveket egy ábrában mutatjuk be. (Akiknek jelenleg nincs munkahelye, azokat eldöntendő kérdéssel arról kérdeztük, hogy volt-e munkahelyük az első felsőfokú végzettségük megszerzése óta; akiknek nem volt, azoktól szintén eldöntendő kérdéssel megérdeklődtük, hogy kerestek-e egyáltalán állást.) A nappalin végzettekre kevésbé jellemző, hogy van jelenleg állásuk. Szak és a végzés éve szerint nincs eltérés abban, hogy a végzetteknek van-e, volt-e munkahelye, illetve kerestek-e munkát.

Állásvállalás, álláskeresés (válaszok százalékos megoszlása, N=871) nem volt nem volt nincs még még jelenleg állása, de állása, állása és van korábban de nem is nem állása volt keresett keresett válaszolt Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező távoktatás 2007 2008 2009 Összes kérdezett

93

3

91 5 88 8 90 8 89 4 96 4 Tagozat szerint 88 5 94 5 95 3 A végzés éve szerint 94 4 88 7 91 3 91

5

0

2

1

1 1 2 3 -

2 2 3 -

1 1 1 -

2 0 -

4

1

-

2

0 2 1

1 2 3

0 1 2

1

2

1 43

44

A következőkben az államvizsga (abszolutórium) megszerzése utáni elhelyezkedés gyorsaságát vizsgáltuk, a válaszadók a felsorolt válaszelemek közül egyet választhattak. A Szolnoki Főiskola (jelenleg vagy korábban) munkahellyel rendelkező végzettjeinek 51%-a már az államvizsga (abszolutórium) megszerzése előtt állandó munkahelyen dolgozott, 12%-uk egy hónapon belül, 16% 1-3 hónap alatt, 10% pedig 4-6 hónap alatt talált munkalehetőséget magának. Szakonként és tagozatonként is találunk jellemző eltéréseket abban, hogy a végzettek milyen gyorsan tudtak elhelyezkedni. A nappali képzésben részt vevőknek 26%-a dolgozott már diploma előtt a munkahelyén, eközben a levelezős képzésben végzetteknek a 73, a távoktatásban végzetteknek 86%-a. A nappalisok kétharmada (69%) egy éven belül talált munkahelyet magának, és csak 4% esetében tartott ez egy évnél tovább. Szakonként a kereskedelmi és a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettekre jellemző leginkább, hogy már úgy végeznek, hogy van közben munkahelyük. A vendéglátó és szálloda szakosokra ez a többieknél kevéssé jellemző (40%-ukra), de 59%-uk nekik is egy éven belül munkát talált.

45

A Szolnoki Főiskolán megszerzett államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 2%

1%

1% az államvizsga (abszolutórium) előtt már azon a helyen dolgoztam

7%

az államvizsga (abszolutórium) után 1 hónapon belül 1-3 hónap alatt

10%

4-6 hónap alatt 51%

7-12 hónap alatt

16% az államvizsgát (abszolutóriumot) követően több mint 12 hónap alatt 12%

nem sikerült még állandó munkahelyen elhelyezkednem NT/NV

46

A Szolnoki Főiskolán megszerzett államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? az államvizs nem több ga előtt 1 1-3 4-6 7-12 sikerült mint 12 már azon hónapon hónap hónap hónap még NT/NV hónap a helyen belül alatt alatt alatt elhelyezalatt dolgozkednem tam Szak szerint idegenfor -galmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdál kodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

46

10

21

9

8

4

-

2

60

8

14

11

4

1

1

0

48

18

13

11

7

1

1

1

63

6

10

9

8

2

2

-

39

18

24

14

4

1

-

-

48

12

14

7

14

5

-

1

11 5

4 0

0 1

1 1

-

-

-

-

A végzés éve szerint 12 9 11 5 8 7

3 1 3

1 0 1

1 1 1

2

1

1

nappali levelező távoktatás

26 73

15 8

26 7

Tagozat szerint 17 5

87

9

2

2

2007 2008 2009

48 51 55

14 11 9

13 19 16

Összes kérdezett

51

12

16

10

7

47

48

11. A jelenlegi/utolsó munkahely jellemzői

A jelenlegi/utolsó munkahely ágazata jellemzően a kereskedelem, javítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás valamint a pénzügyi közvetítés - hogy a kérdezett mely ágazatban dolgozik vagy dolgozott, azt természetesen az határozza meg leginkább, hogy melyik szakon végzett. (A megfelelő ágazatot az előre megadott 14 ágazati kategória közül kellett a kérdezetteknek kiválasztania, de egyéb választ is adhatott.)

49

Az alábbi lehetőségek közül kérjük, válassza ki jelenlegi/utolsó munkahelye ágazatát. (válaszok százalékos meogszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

1% 2%

1%

7%

5% 7%

1%

Építőipar 2% Kereskedelem, javítás

9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 26%

Pénzügyi közvetítés

12% Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás

8% 16%

Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egyéb

A jelenlegi/utolsó munkahely cégformája döntően Kft (52%) vagy Zrt, Nyrt (28%) – bármely más cégformát a kérdezettek 20%-a adott meg. (Munkahelyük cégformáját a kérdezetteknek az előre megadott hat válaszkategória közül kellett kiválasztaniuk, de egyéb választ is adhattak.) 50

Természetesen a munkahely cégformája szerinti eltérések főként azzal vannak összefüggésben, hogy ki milyen szakon végzett: - az idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban helyezkednek el nonprofit szervezeteknél, - a kereskedelmi szakon végzettek másoknál nagyobb arányban találtak állást Zrt-ben, Nyrtben, - a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek inkább találtak helyet a Kht-knél, a nonprofit szektorban, illetve állami, önkormányzati szervezeteknél, - a vendéglátó és szálloda szakon végzettek a többieknél inkább dolgoznak Kft-knek, - a mezőtúri szakokon végzettek pedig saját vállalkozásukban. Tagozat és a végzés éve szerint nem mutatkoztak szignifikáns eltérések.

Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 1% 6% 0%

Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

1% 3% 3%

Bt.

3% 3%

Kft. Zrt., Nyrt. Kht.

28% 52%

Nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület), Önkormányzati Állami Egyéb

51

52

Mi az Ön jelenlegi/utolsó munkahelyének cégformája? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) Egyéni vállalkozó

Bt.

Kft.

Zrt., Nyrt.

Kht.

Nonprofit szervezet

Önkormányzati

Állami Egyéb NT/NV

Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodás i mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

2

3

55

26

6

2

3

2

1

3

2

48

34

2

3

6

1

2

3

2

52

33

2

2

4

3

2

43

16

3

10

8

13

2

4

4

65

18

2

1

1

3

1

1

8

2

48

21

1

6

11

1

1

3

3

6

1

1

1

Tagozat szerint nappali

3

1

54

28

levelező

4

4

47

27

1

4

3

7

2

1

távoktatás

5

2

53

29

1

2

2

2

2

2

3

4

8

1

1

A végzés éve szerint 2007

2

2

51

28

2008

4

2

53

27

1

4

3

5

1

0

2009

4

4

50

29

1

3

3

4

1

2

Összes kérdezett

3

2

52

28

0

3

3

6

1

1

A munkahelyek 83%-a piaci szférában működik, 16%-a közszférában. (Munkahelyük tulajdonosi szerkezetét az előre megadott két válaszelem közül egynek a kiválasztásával adhatták meg a kérdezettek, illetve egyéb választ is adhattak.) 53

A vendéglátó és szálloda szakon végzettek átlag feletti arányban dolgoznak a piaci szférában, a tájgazdálkodási mérnökként végzettek pedig a közszférában. A távoktatásban tanulók a többieknél inkább a piaci szférában helyezkednek el (89%-uk). A végzés éve szerint nem mutatkozott különbség a szegmensek között.

Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye: (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 0% 1%

16% Piaci szféra Közszféra Egyéb NT/NV 83%

Az Ön jelenlegi/utolsó munkahelye: (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelyük, N=837) Piaci szféra Közszféra Egyéb NT/NV Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

83

15

1

1

83 88 62 93 78

15 11 36 7 22

2 -

2 1 54

nappali levelező távoktatás 2007 2008 2009 Összes kérdezett

Tagozat szerint 83 16 81 18 88 7 A végzés éve szerint 81 18 84 14 84 15 83

16

1 1

0 1 4

1 0 -

1 1 1

0

1

A végzetteket nyitott kérdésben megkérdeztük arról is, hogy munkahelyükön milyen a külföldi tőke aránya. A külföldi résztulajdon arányát az érintett kérdezettek számszerűsítve adták meg, és az előforduló értékeket csoportosítottuk válaszkategóriákba. A munkahelyek 36%-ában van valamilyen arányú külföldi tulajdon.

Mivel igen magas a válaszhiány aránya (22%), a szegmensenkénti eltéréseket úgy vizsgáljuk, hogy a vizsgálatba nem vonjuk bele azokat, akik nem tudom választ adtak, vagy nem adtak választ. A mezőtúri szakokat végzettek a többieknél nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, ahol nincs külföldi résztulajdon. Tagozat illetve a végzés éve szerint nem mutatkozik eltérés a külföldi résztulajdon meglétében vagy hiányában a munkahelyekben. A kérdezettek 36%-a dolgozott tehát olyan helyen, ahol volt külföldi résztulajdon – körükben érdemes azt vizsgálni, hogy milyen arányú is volt ez a résztulajdon. A 36%-nyi külföldi résztulajdonnal bíró munkahely közül 27%-a teljesen külföldi tulajdonban van; 4%-uknál a külföldi tőke részaránya maximum 50%, 5%-uknál pedig a külföldi tulajdonos többségi, de nem 100%-os tulajdonrésszel bír.

55

Tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében akiknek van vagy volt munkahelye, N=738)

22% nincs külföldi résztulajdon 42%

max 50% 51-99% 100%-os külföldi tulajdon NT/NV

27% 5%

4%

A külföldi résztulajdon arányaiból átlagot számolva, azon munkahelyekben, ahol van ilyen, átlagosan 89% a külföldi tőke aránya (a távoktatásban végzettek munkahelyein legmagasabb a külföldi résztulajdon aránya).

56

A külföldi résztulajdon átlagos aránya – azok esetében, ahol van ilyen Átlag Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak 88% kereskedelmi szak 92% külgazdasági szak 89% tájgazdálkodási mérnök szak 93% vendéglátó és szálloda szak 87% mezőtúri szakok 79% Tagozat szerint nappali 86% levelező 89% távoktatás 99% A végzés éve szerint 2007 89% 2008 87% 2009 91% Összes kérdezett

89%

57

A

Szolnoki

Főiskola

végzettjei

jellemzően

legalább

20

fős

cégeknél/intézményeknél

dolgoznak/dolgoztak; 21%-uk munkahelyén ezernél is több főt foglalkoztatnak. Válaszaikat az előre megadott válaszkategóriák közül választhatták ki, egyet.

Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 3% 3% 4% 1–2 fő

6%

3–4 fő

21% 8%

5–9 fő 10–19 fő 20–49 fő 50–99 fő

17%

12%

100–249 fő 250–999 fő 1000 főnél több

13%

13%

Nem tudja

Ha a létszámkategóriákat az érvényben lévő cégméret-kategóriák mentén összevonjuk, akkor a végzettekre szakonként érvényes megállapításokat tehetünk. - A kereskedelmi szakon végzettek 43%-a 250 fős vagy annál nagyobb cégeknél dolgozik. - A tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek körében nagyobb azok aránya, akik 50-249 fős cégeknél helyezkedtek el; - a mezőtúri szakokon végzettek 14%-a 1-4 fős cégeknél dolgozik – jellemzően nagyobb arányban, mint a többi szakok végzettjei. Tagozat illetve a végzés éve szerint nincs szignifikáns eltérés szegmensenként. 58

59

Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek? (a válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 1-4 fő 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 plusz NT/NV Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

4 4 8 7 13


4 8 8

2007 2008 2009

4 7 7

Összes kérdezett

6

6

9

30

5 25 5 24 5 23 8 30 3 18 Tagozat szerint 6 25 7 22 3 35 A végzés éve szerint 5 29 6 23 8 25 6

26

22

30

3

19 28 41 33 38

43 35 23 19 29

4 4 1 -

27 30 18

35 31 33

3 3 4

26 27 27

35 35 28

2 3 4

26

33

3

60

12. A kérdezett beosztása

A kérdezett beosztására vonatkozó kérdésben az előre megadott válaszelemek közül arra kértük a kérdezettet, hogy egyet válasszon. A megkérdezettek 25%-a vezetőként, 72%-a alkalmazottként dolgozik vagy dolgozott munkahelyén. A vezetők közül 4% felső-, 10% közép- 12% pedig egyéb vezető. A vendéglátó és szálloda szakon végzettek közül nagyobb arányban kerültek ki egyéb vezetők, a mezőtúri szakokon végzettek köréből pedig vállalkozók.

Milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenlegi/ utolsó munkahelyén? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkahelyük, N=837) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

3 7

12

kereskedelmi szak 2 11

10

külgazdasági szak 2 8

13

tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

8

6

15

3 8

2008

5 12

Felső vezető

Közép vezető

4 10

10

61 78

13

2007

Összes kérdezett

21

65

10

2009 2 9

74 65

9

12

14 11 12 12

Egyéb vezető

Alkalmazott

22 0 70 20

66

21

100% 20

21

távoktatás 3 7

80%

76

10

5 9 7

60%

75

13

nappali 2 8 levelező

40%

20

63

41

72

11

69

30

74

20

72

21

Egyéni vállalkozó

NT/NV

61

62

Mindössze a válaszadók 1%-ára jellemző, hogy részmunkaidőben dolgozik, 93%-uknak teljes munkaidős állása van (a válaszhiány aránya 5% - eldöntendő kérdésben, a kérdezettek két válaszkategória közül egyet választhattak). A szegmensenként mutatkozó eltérések statisztikailag nem szignifikánsak.

Ön a jelenlegi/ utolsó munkahelyén teljes vagy részmunkaidőben dolgozik? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében, akiknek van vagy volt munkahelye, N=837) 80% idegenforgalmi és szálloda szak

85%

95


97

mezőtúri szakok

Összes kérdezett

teljes munkaidőben

4 0

90

5 2

93

4

2 0 1

94

93

részmunkaidőben

5 10

93 92

0

3

3 94

levelező

6 3

93

nappali

100%

2 97

2009

9 0


2008

2 94

külgazdasági szak

2007

95%

90

kereskedelmi szak

távoktatás

90%

6 2

1

4 7

1

5

NT/NV

63

13. A jelenlegi/utolsó munkahely – elégedettség

A végzettek jelenlegi illetve utolsó munkahelyével kapcsolatos elégedettségét hat szempont mentén vizsgáltuk. Minden szempontnál arra kértük a válaszadókat, hogy mondják el, mennyire elégedettek az adott szemponttal: teljes mértékben, nagymértékben, közepesen, kismértékben vagy egyáltalán nem (egy választ adhattak). A kérdezettek a munka személyi és tárgyi körülményeivel, valamint szakmai, tartalmi részével voltak a leginkább elégedettek, legkevésbé pedig a jövedelmükkel és szakmai előmenetelükkel. A verbális skála alapján elénk táruló képet erősíti az értékelések átlagainak vizsgálata is: munkájuk szakmai, tartalmi részét a kérdezettek átlagosan 3,92-re értékelték, személyi körülményeit 4,03-ra, tárgyi körülményeit 4,05-re. A szakmai előmenetel és a jövedelem háromnegyedeshez közeli, annál alig jobb osztályzatot kapott.

64

Mennyire elégedett Ön jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? (válaszok százalékos megoszlása, azok körében, akiknek van vagy volt munkájuk, N=837) 0%

20%

munka szakmai, tartalmi részével

29

szakmai előmenetellel, karrierépítéssel

22

szakmai presztízzsel

22

jövedelemmel, juttatásokkal

40%

60%

80%

41

24

34

4 21

32

41

15

100%

7 51 29

40

5 31

36

6 31

munkavégzés személyi körülményeivel

32

43

22

110

munkavégzés tárgyi körülményeivel

31

45

20

210

teljes mértékben

nagymértékben

közepes mértékben

kis mértékben

egyáltalán nem elégedett

NT/NV

65

Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása, akinek van vagy volt munkája, N=837)

a munka szakmai, tartalmi részével

Átlag

Szórás

Relatív szórás

3,92

0,93

23,73%

3,61

1,06

29,35%

3,75

0,95

25,20%

3,58

0,91

25,48%

4,03

0,85

21,01%

4,05

0,82

20,21%

a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel a szakmai presztízzsel a jövedelemmel, juttatásokkal a munkavégzés személyi körülményeivel a munkavégzés tárgyi körülményeivel

A következő táblázat azt mutatja, hogy szak, tagozat és a végzés éve szerint a végzettek az ötfokú verbális skálán átlagosan hányasra értékelték az egyes tényezőket.

Az elégedettségi szempontok mentén a következő, statisztikailag érvényes eltéréseket találtuk: - a munkavégzés körülményeivel az idegenforgalmi és szálloda szakot végzettek a többieknél elégedettebbek, a tájgazdálkodó szakot végzettek elégedetlenebbek. 66

- a munka szakmai, tartalmi részével, személyi és tárgyi körülményeivel a távoktatásban végzettek a többieknél elégedetlenebbek. - a 2008-ban végzettek a többieknél elégedetlenebbek munkájuk szakmai, tartalmi részével.

67

Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása szakonként, azok körében, akinek van vagy volt munkája, N=837)


kereskedelmi szak

külgazdasági szak

tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív

a munka szakmai, tartalmi részével 3,96 0,94

a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel 3,61 1,08

a szakmai presztízzsel

a jövedelemmel, juttatásokkal

3,73 0,98

3,59 0,93

a munkavégzés személyi körülményeivel 4,13 0,82

23,83%

30,02%

26,18%

26,00%

19,85%

19,20%

3,82 0,94

3,56 1,04

3,73 0,91

3,63 0,88

4,00 0,84

3,97 0,84

24,50%

29,06%

24,36%

24,29%

21,02%

21,18%

3,93 0,84

3,64 1,00

3,82 0,92

3,61 0,79

4,07 0,81

4,13 0,77

21,41%

27,34%

24,08%

21,91%

20,01%

18,72%

4,06 0,79

3,82 1,00

3,92 0,80

3,58 0,95

3,93 0,84

3,90 0,83

19,42%

26,31%

20,41%

26,69%

21,27%

21,34%

3,82 0,96 25,19%

3,58 1,03 28,70%

3,68 0,94 25,69%

3,44 1,03 29,98%

4,03 0,80 19,94%

4,09 0,70 17,11%

a munkavégzés tárgyi körülményeivel 4,16 0,80

mezőtúri szakok Összes megkérdezett

szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag

4,06 1,09

3,53 1,26

3,67 1,13

3,46 1,02

3,91 1,02

3,95 0,94

26,81%

35,80%

30,84%

29,47%

26,18%

23,70%

3,92

3,61

3,75

3,58

4,03

4,05

Mennyire elégedett Ön a jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása a tagozat és a végzés éve szerint, azok körében, akinek van vagy volt munkája, N=837)

nappali

levelező

távoktatás

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás

a munka szakmai, tartalmi részével 3,95 0,98

a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel 3,64 1,13

a szakmai presztízzsel 3,75 1,01

a jövedelemmel, juttatásokkal 3,56 0,97

a munkavégzés személyi körülményeivel 4,12 0,85

a munkavégzés tárgyi körülményeivel 4,16 0,83

24,81%

31,11%

26,98%

27,16%

20,72%

19,88%

3,96 0,91

3,59 1,07

3,80 0,95

3,62 0,90

3,96 0,88

3,98 0,82

22,90%

29,77%

24,96%

24,94%

22,34%

20,71%

3,70 0,77

3,55 0,72

3,67 0,67

3,51 0,71

3,90 0,69

3,85 0,72

20,77%

20,37%

18,12%

20,12%

17,65%

18,71% 69

2007.

2008.

2009. Összes megkérdezett

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag

4,00 0,94

3,67 1,10

3,81 0,95

3,58 0,87

3,98 0,88

4,06 0,79

23,48%

30,04%

24,92%

24,14%

22,14%

19,36%

3,81 0,93

3,57 1,05

3,67 0,93

3,55 0,94

4,03 0,82

4,01 0,83

24,45%

29,27%

25,41%

26,61%

20,48%

20,72%

3,94 0,91

3,57 1,02

3,78 0,95

3,62 0,91

4,09 0,83

4,07 0,84

23,10%

28,72%

25,22%

25,23%

20,34%

20,68%

3,92

3,61

3,75

3,58

4,03

4,05

70

14. Jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolata a végzettséggel

A válaszadókat arról is kérdeztük, hogy a jelenlegi, illetve utolsó fő tevékenységük mennyiben kapcsolódik a végzettségükhöz – a verbális skála négy eleme közül egyet lehetett választaniuk. A kérdezettek 86%-ának jelenlegi/utolsó fő tevékenysége valamilyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez: közülük 15% azt nyilatkozta, hogy nagyon nagymértékben kapcsolódik, 48%-é nagymértékben, 23%-é pedig kismértékben. 14% esetében munkája és végzettsége egyáltalán nem áll kapcsolatban egymással. A tájmérnök szak végzettjeinek munkája kapcsolódik legkevésbé a Szolnoki Főiskolán szerzett végzettségükhöz. A tagozatonkénti és végzés éve szerinti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak.

Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a Szolnoki Főiskolán szerzett végzettségéhez? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20% 10

kereskedelmi szak

24 64

45

21

30

44

mezőtúri szakok

17

nappali

16

45

levelező

14

51

távoktatás

15

2007

15

2008

14 17

Összes kérdezett

15

Nagymértékben

100% 17

47

7

2009

80% 31

13


Nagyon nagy mértékben

60%

43

17

külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak

40%

37

47 48

48

Kismértékben

16

6 1

28

0 15

20

25 21

55

49

10 1

11 25

0

20

22 23 23

23

Egyáltalán nem

0 0

14

0

14

0

10 0

13

1

16

0

12 0

14

0

NT/NV

Öt válaszlehetőséget tartalmazó zárt kérdésben vizsgáltuk, hogy a végzettek saját meglátásuk szerint mennyire tudják alkalmazni munkájuk során a főiskolán megszerzett tudásukat. A megkérdezettek 24%-a szerint közepes szinten tudják alkalmazni a képzés során megszerzett tudásukat a mindennapokban – 42%-uk szerint nagymértékben tudják alkalmazni, de csak 14% gondolja, hogy szerzett tudásuk teljes mértékben kompatibilis a napi feladatkörükkel. 12% érzi úgy, hogy csak kismértékben tudja alkalmazni a tudását, 8% pedig, hogy egyáltalán nem. 72

Az, hogy mennyire képesek tudásukat mindennapi munkájuk során felhasználni, az nagyban függ attól, hogy milyen szakon végeztek: az idegenforgalmi és szálloda, valamint a tájgazdálkodási szakon érzik legkevésbé kompatibilisnek a tudásukat a várakozásokkal. A mezőtúri szakokat végzettek véleménye polarizált: körükben szintén magas azok aránya, akik szerint tudásuk egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak – ugyanakkor magas azok aránya is, akik úgy tapasztalták, hogy teljes mértékben megfelel annak. A következő ábrán látható, hogy az egyes szakok, tagozatok, évfolyamok végzettjei, illetve összességében a kérdezettek mennyire látják alkalmazhatónak a főiskolán megszerzett tudásukat munkájuk során.

Mindent összevetve mennyire tudja/tudta a Szolnoki Főiskolán megszerzett tudását hasznosítani, alkalmazni jelenlegi/utolsó munkája során? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

20% 12 17 9 16 11 20

40% 34 42 49 41 52 36


14 16 11

40 41 49

2007 2008 2009

17 13 13

41 40

Összes kérdezett

14

60%

80%

27

15

100%

12 0 24 12 51 27 14 10 15 10 18 0 21 8 8 0 21 8 14 0 23 23

15 11 29

45

19 26 28

42

24

teljes mértékben

nagymértékben


kis mértékben

egyáltalán nem

NT/NV

8 0 9 0 4 7 0

9 10 0 13 8 0 13 60 12

8 0

73

74

A végzettek tudása és munkahelyük szükségletei közötti kompatibilitást négy válaszlehetőséget tartalmazó zárt kérdéssel vizsgáltuk, melyek közül a kérdezettek egyet választhattak. A végzettek háromnegyede (75%) szerint a Szolnoki Főiskolán szerzett tudásuk nagyjából megfelel annak, amire a munkahelyükön szükség van – mindössze 5% gondolja, hogy a tudásuk korszerűségben alatta marad az elvárásoknak, és 9% gondolja, hogy felülmúlja az elvárásaikat. Ez utóbbi 9%-on belül 8% számára az, hogy tudása felette állt a cég, intézmény elvárásainak, nem okozott problémát – 1% viszont úgy érzékelte, hogy tudásának naprakészsége, teljessége gondot okozott számára a napi munkavégzés során. A szegmensenkénti eltérések nem szignifikánsak.

75

A Szolnoki Főiskolán megszerzett tudása a munkahelyén szükséges, ott használt ismeretekhez képest…? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek van vagy volt munkája, N=837) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

6

kereskedelmi szak

3

külgazdasági szak

4


40%

60%

71

80% 8 1 14

75

10 0 11

79

10

100%

7 1 9 79

50 6


4

mezőtúri szakok

3

nappali

6

73

8 1 12

levelező

4

75

9 0 11

82

6 0 11

távoktatás 2

74 72

10 1 11 51

18

2007

4

76

7 0 12

2008

5

75

8 1 11

2009

5

73

10 1 11

Összes kérdezett

5

75

8 1 11

már (részben) elavult (volt), naprakészebb tudásra lett volna szüksége nagyjából megfelel(t) a munkavégzéséhez szükséges ismereteknek frissebb, naprakészebb (volt), mint amit a munkahelye elvárt, de ez nem okozott gondot frissebb, naprakészebb (volt), mint amit a munkahelye elvárt, és ez gondot okozott a munkavégzés során NT/NV

A végzettek 77%-a szerint nincs olyan tudásbeli vagy gyakorlati ismeret hiány a képzésben, amely gátolta volna őt akár az álláskeresésben, akár a napi munkavégzésben, további 7% pedig azt jelezte, hogy nem tudja, mi lehetne ilyen tényező. (Nyitott kérdés, utólag kategorizált válaszelemek.) 76

Rendkívül kis számban nyertünk javaslatokat arra nézve, mit korrigálhatna a főiskola. A válaszok leginkább a nyelvoktatás és a gyakorlati képzés hiánya köré csoportosultak (7-6%-os említési gyakorisággal).

Ha van olyan hiányossága a Szolnoki Főiskola képzésének, ami akadályozza(ta), Önt a munkakeresésében, munkába-állásban, kérem mondja meg, mi volt az? (N=871) Válaszadók száma

%

nyelvoktatás (minőség, mennyiség)

62

7

gyakorlati képzés, nem gyakorlatias

56

6

álláslehetőségeknél kis tér, nincs segít

9

1

elavultság

9

1

nincs olyan

667

77

egyéb válasz

31

4

Nem tudja

64

7

77

15. Jövedelem

A kérdezett háztartásának átlagos havi jövedelme – saját bevallás alapján – közel 294 ezer Ft. Az alábbi táblázat szakonként illetve a teljes minta esetében tartalmazza a Szolnoki Főiskolán végzettek átlagos havi nettó összjövedelmét. (Az átlagok csak azokra vonatkoznak, akik mondtak pontos összeget – a kérdezettek 47%-a nem tudott vagy nem akart a jövedelmére vonatkozó kérdésre válaszolni.)

Legmagasabb háztartási jövedelemről a kereskedelmi szakon végzettek számoltak be, míg legalacsonyabbról a mezőtúri szakok egykori hallgatói, de a tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek is kevesebb jövedelemről számoltak be, mint az ebből a szempontból listavezető szakok végzettjei. Ugyanakkor a háztartások jövedelme a kérdezettek személyes keresetén túlmenően is számos tényezőtől függ (háztartás nagysága, összetétele, élettárs/háztartás keresete stb.), hogy ezekből a statisztikai eltérésekből messze menő következtetések nem lehet levonni.

Háztartás havi nettó összjövedelme szakonként (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása és a válaszadók száma) n (válaszadók

Átlag (Ft)

Szórás

Relatív szórás


286 939 Ft

121431

42,32%

108

kereskedelmi szak

317 424 Ft

102591

32,32%

153

külgazdasági szak

296 348 Ft

106957

36,09%

86


274 219 Ft

95853

34,96%

41


299 957 Ft

88002

29,34%

27

mezőtúri szakok

235 764 Ft

90098

38,22%

43

Összes kérdezett

293 667 Ft

107806

36,71%

459

száma)

78

A háztartási jövedelemre vonatkozó nyitott kérdés után, azok körében, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni zárt kérdés formájában is rákérdeztünk jövedelmi helyzetükre: a válaszadók 7 kategória közül választhatták ki azt az egy jövedelmi intervallumot, amibe háztartásuk havi nettó jövedelme esik. A pontos összeget megadók válaszait is bekódoltuk ezekbe a kategóriákba. Így a jövedelemnagyság kategóriák a kérdezettek nagyobb hányadára relevánsak, mert azok egy része, aki a pontos összeget nem tudta vagy nem akarta megmondani, besorolta magát a felsorolt kategóriák egyikébe. Így a pontos összegre vonatkozó kérdésnél tapasztalt 47%-os adathiányt 25%-ra sikerült mérsékelni. A kérdezettek 13%-a esetében a háztartásuk jövedelme kevesebb, mint 100.000 Ft, egyötödüknél (24%) 200.000 és 299.000 Ft közötti, és ugyanennyien számoltak be 300.000 és 399.999 Ft közötti jövedelemről. 11% háztartásának jövedelme 400 és 499 ezer forint között van, 4% esetében ennél magasabb.

A háztartás havi nettó jövedelme, bevétele kategoriánként (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 2% 3%

4%

100 000 Ft-nál kevesebb

7%

100 000 - 149 000 Ft

21%

150 000 - 199 999 Ft 200 000 - 299 000 Ft 24%

4%

300 000 - 399 999 Ft 400 000 - 499 999 Ft 500 000 - 999 999 Ft

11%

NT 24%

NV

79

80

16. Karrier-terv

A Szolnoki Főiskola végzettjeit prekoncepcionált karrierívükről is kérdeztük. Legelőször zárt kérdésben arról, milyen pozícióban látják magukat öt év múlva (előre megadott öt válaszlehetőségből egyet választhattak). A végzettek 39%-a alkalmazottként látja magát 5 év múlva, és 52% gondolja, hogy valamilyen szintű vezető lesz: 8% jelenlegi karrier-lehetőségei alapján úgy számít, hogy felsővezető lesz, 24% középvezetői pozícióra, 21% egyéb vezetői pozícióra számít. 5% gondolja, hogy 5 év múlva egyéni vállalkozó lesz. Az idegenforgalmi és szálloda szakosok, valamint a kereskedelmi szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban látják magukat alkalmazottként, a mezőtúri szakokon végzettek pedig felsővezetőként, illetve egyéni vállalkozóként.

81

Jelenlegi karrierlehetőségei alapján, hogy látja magát, 5 év múlva Ön milyen beosztásban fog dolgozni? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%


6

kereskedelmi szak

7

24

külgazdasági szak

5

29


4

21 21

2007

7

2008

9

2009

6

Összes kérdezett

8

14

27

12

46

311

44

312

25 24

24

28 31

10 0 9 33 14

32

20

38

5 22

20

39

6 12

45

401

25

22

5 13

40

26 20

100%

33

15

26

6

80%

25

16

levelező távoktatás

19

23

6

60%

23

13

mezőtúri szakok

nappali

20

40%

24 18 22

21

Felső vezető

Közép vezető

Egyéb vezető

Egyéni vállalkozó

egyéb

NT/NV

43

401

39

6 12

37

6 24

39

5 12

Alkalmazott

Nyitott kérdésben tudakoltuk meg, hogy a kérdezettek számára mi az a legalacsonyabb havi nettó bér, amit megfelelőnek tartanának a megszerzett végzettségük és az eddigi tapasztalataik alapján. A kérdezettek 39%-a szerint legalább 200 ezer forintnyi jövedelem felelne meg végzettségének és tapasztalatainak; 38% 150 és 199 ezer forint közötti jövedelem felel meg ennek. 16% 100 és 149 ezer forint közötti jövedelmet tartana megfelelőnek. Mindössze 1% tartana reálisnak 100 ezer forint alatti havi nettó bért. A leggyakrabban említett reális bér kategória a 200 000 Ft-os fizetés: a kérdezettek 23%-a ezt tartaná megfelelőnek a képzettségéhez és tapasztalataihoz. 82

Mi az a legalacsonyabb havi nettó bér, amit megfelelőnek tartana a megszerzett végzettsége és eddigi tapasztalatai alapján? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

idegenforgalmi és szálloda szak 1

40%

21 38

külgazdasági szak 0 12

39

17

32

mezőtúri szakok 0 14

távoktatás 03

6

29

10 7 7

40 34

29 48

39

5

37

48

22

100%

9

44

31

levelező 0 12

2007 0

40

19

nappali 1

38

46

3


80%

36

kereskedelmi szak 0 14


60%

8 6

53

5

15

38

41

5

2008 0 14

40

38

8

38

7

39

7

2009 1


18

16

36

38

100 000 Ft alatt

100 000 és 149 000 Ft között

150 000 és 199 000 Ft között

legalább 200 000 Ft vagy több

NT/NV

83

A levelezőn illetve távoktatásban végzett hallgatók többre értékelik tudásuk piaci, „forintra átváltható” értékét, mint a nappalin végzettek. Az, hogy milyen szakon tanultak, valamint a végzés éve nem befolyásolta szignifikáns mértékben a válaszadók értékelését.

Megfelelőnek tartott legalacsonyabb havi nettó bér szakonként (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása és a válaszadók száma) n (válaszadók

Átlag (Ft)

Szórás

Relatív szórás


179 538 Ft

87334

48,64%

187

kereskedelmi szak

184 952 Ft

59225

32,02%

245

külgazdasági szak

183 717 Ft

47483

25,85%

163


173 182 Ft

46539

26,87%

59


182 304 Ft

52694

28,90%

81

mezőtúri szakok

190 015 Ft

54031

28,43%

75

nappali

171 228 Ft

65902

38,49%

418

levelező

194 810 Ft

59487

30,54%

277

távoktatás

195 675 Ft

52574

26,87%

117

Összes kérdezett

182 798 Ft

63048

34,49%

811

száma)

A továbbiakban előre megadott válaszelemekkel arról érdeklődtünk, hogy ehhez a legalacsonyabbnak tartott jövedelemhez képest a kérdezettek hogyan keresnek. A kérdezettek 18%-a lényegesen, 36%-uk pedig valamivel kevesebbet keres, mint az elfogadhatónak tartott legalacsonyabb bér – ez meglehetősen rossz képet fest arról, hogy a válaszadók hogy érzik, mennyire fizetik meg a tudásukat, tapasztalataikat. 29% keres körülbelül 84

annyit, amennyit még éppen elfogadhatónak tart, 9% keres ennél valamivel, 2% pedig lényegesen többet. Leginkább a külgazdasági szakon végzettekre jellemző, hogy keresetük körülbelül annyi, mint amit minimálisan megfelelőnek tartanak a végzettségükhöz és tapasztalataikhoz képest – a mezőtúri szakokon végzettek érzékelik a fizetési helyzetüket leginkább elkeserítőnek.

Jelenlegi/utolsó munkája során Ön ennél...? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében, akiknek van vagy volt munkájuk, N=837) 0%

20%


23

kereskedelmi szak külgazdasági szak

26

31

17 12

2007

36

11 13 18

10 1 7

27

35

28

39

21

15 0 8

33 36

21

levelező

6 3 8 9 34

18

34 28

nappali

8 34

37

27 18

100%

34

37

mezőtúri szakok

80%

43

10


60%

28

14


távoktatás

40%

9 35 11 2 7

38

35

515

30

7 25

2008

17

34

2009

16

39

29

10 2 4

Összes kérdezett

18

36

29

9 2 6

29

10 2 7

lényegesen kevesebbet keres(ett)

valamivel kevesebbet

körülbelül ennyit

valamivel többet

lényegesen többet

NT/NV

85

Ugyanakkor a jövővel kapcsolatban bizakodóak a kérdezettek: 48%-uk arra számít, hogy a még megfelelőnek tartott bérnél valamivel, 17% pedig, hogy lényegesen többet fog keresni öt év múlva. Egynegyedük (27%) nem számít a fizetése változására, viszont mindössze 1%-nyian számítanak csökkenésre: 0,6% véli, hogy valamivel, 0,5%, hogy lényegesen kevesebbet fog keresni. A nappali tagozaton végzettek számítanak leginkább arra, hogy öt éven belül valamelyest vagy lényegesen nő a fizetésük. A másik két szegmentáló változó mentén nincsenek statisztikailag lényeges eltérések.

86

Mit gondol, 5 év múlva Ön ennél...? (válaszok százalékos megoszlása; azok körében, akiknek van vagy volt munkájuk, N=837) 0%

20%

40%

60%

idegenforgalmi és szálloda szak 11

30

47

kereskedelmi szak 0

34

39


22

tájgazdálkodási mérnök szak 03 vendéglátó és szálloda szak 0

17 13

60

7 9

18

52

17

100% 14

55

21

80%

6 10

19

4

mezőtúri szakok 10

22

50

21

6

nappali 11

20

53

21

5

levelező 11

30

távoktatás 0 2007 11

47 44

13 35

31

10

48

13

8 12 6

2008 01

25

48

17

9

2009 10

25

47

21

6

17

7


27

48

lényegesen kevesebbet fog keresni

valamivel kevesebbet

körülbelül ennyit

valamivel többet

lényegesen többet

NT/NV

87

IV.

A Szolnoki Főiskola értékelése

17. A Szolnoki Főiskola presztízse

Az oktatási intézmények presztízsének egyik fő mutatója, hogy az ott szerzett diplomát a tapasztalatok szerint hogyan ítélik meg a munkaadók (vállalat-vezetők) – az erre vonatkozó kérdésünkben a felsorolt három válaszelem közül a kérdezettek egyet választhattak. Az egykori diákok bő kétharmada (68%-a) szerint a vállalatvezetők közepes erősségű diplomának tartják a végzettségüket, 14% szerint pedig a legjobbak között tartják számon. Csak 5% gondolja úgy, hogy végzettsége a gyenge diplomák közé tartozik. A volt hallgatók 13%-a (még) nem tudja megítélni, hogy a vállalatvezetők mennyire tartják értékesnek, piacképesnek a Szolnoki Főiskolán szerzett diplomát.

A különböző szakokon végzettek véleménye összességében hasonló: szaktól függően 65-72%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy tapasztalataik szerint a vezetők a közepes erősségű diplomák között tartják számon a Szolnoki Főiskola által kibocsátottakat. Ugyanakkor a tájgazdálkodási szakon, valamint a mezőtúri szakokon végzettek az átlagosnál valamivel nagyobb (11 ill. 14%-os) arányban vélik úgy, hogy a potenciális munkaadók gyenge diplomának tartják végzettségüket. Ezzel párhuzamosan a mezőtúri szakokon végzettek az átlagosnál kisebb, 6%-os arányban tapasztalták azt, hogy a legjobb diplomák között tartják számon a főiskolán szerzett végzettségüket.

A szakok mellett az oktatás jellege, a tagozat is befolyásolja az ezzel kapcsolatos véleményeket: a nappali tagozaton végzettek másoknál nagyobb (18%-os) arányban tapasztalták, hogy a vállalat- és intézményvezetők kimondottan jó véleménnyel vannak a végzettségüket igazoló okiratról, míg a távoktatásban tanultak éppen ellenkezőleg, lényegesen kisebb (2%-os) arányban számoltak be erről. Igaz, ez egyáltalán nem jár együtt a negatív tapasztalatok nagyobb arányával, véleményük szerint a vezetők túlnyomó többsége, 81%-a a közepes erősségű végzettségek közé sorolta a Szolnoki Főiskolán megszerzettet.

88

A végzés éve csak kis mértékben befolyásolta a válaszokat: az alma materüket 2009-ben elhagyok a korábban végzetteknél kisebb (2%-os) arányban tapasztaltak negatív értékeléseket végzettségükkel kapcsolatban – ennyien állították, hogy a vállalatok és intézmények vezetői gyenge diplomának tartják a Szolnoki Főiskola papírját.

Tapasztalata szerint a vállalat-, intézényvezetők hogyan ítélik meg a Szolnoki Főiskolán szerzett diplomát? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

40%

60%


14

kereskedelmi szak

15

66

külgazdasági szak

13

70


14

vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok nappali levelező

3 3

65

3 14

64

14

69 81

2007

14

2008

13

2009

15

Összes kérdezett

14

14

11 66

18

69 66

10 11 13

6

13

4

14

4

13

6

11

6

15

71 68

10 16

3

67

távoktatás 2

100%

72

20 6

80%

2 5

12 13

a legjobb diplomák között tartják számon a közepes erősségű diplomák között tartják számon gyenge diplomaként tartják számon nem tudja

89

90

18. A főiskolai oktatással való elégedettség

Egy-egy nyitott kérdésben kértük meg a volt hallgatókat, hogy mondják meg, véleményük szerint melyek azok a területek, amelyeken kimondottan jó a Szolnoki Főiskola oktatási tevékenysége, és mely területeken tapasztalt komoly hiányosságokat.

A főiskola közelmúltban végzett tanulói legnagyobb, 23%-os arányban az elméleti képzést ítélték spontán válaszaikban kimondottan jónak. De az összes választípushoz viszonyítva meglehetősen sokan említették a szakmai oktatást (8%), a tanárokat (7%), valamint a képzés színvonalát (6%) is. Nem elhanyagolható azok száma sem, akik konkrét képzési területet említettek.

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységében kimondottan jónak tartott területek (az egyes választípusokat említő százalékos aránya, több válasz lehetséges, N=871)

elmélet szakmai oktatás tanárok színvonal, minőség gyakorlat gyakorlatban (munkában) hasznosítható tudás kereskedelmi külgazdaság, külker közgazdaság idegenforgalom vendéglátó logisztika matematika statisztika minden jó volt agrár

% 23 8 7 6 5 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 91

mg-i és élelmiszeripari gépészet szálloda marketing tájgazdálkodás egyéb szak vagy tantárgy egyéb válasz nem tudja, válaszhiány

1 1 1 0 12 6 36

A komoly hiányosságok között leggyakrabban, 17%-ban a nyelvoktatást említették a volt diákok. Ami abból a szempontból kétség kívül jogos kívánalom, hogy a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben ma már általában megkövetelnek valamilyen szintű idegennyelv-tudást, ugyanakkor egyáltalán nem evidens, hogy az idegennyelvtudás megszerzése a felsőoktatási intézményben töltött tanulmányokhoz kötődjön.

A második leggyakrabban válaszadók

8%-a

(10% által) említett hiányosságot a szakmai oktatás jelenti, de a

említette

negatívumként

a

gyakorlat

hiányosságait

is.

Ebből

arra

következtehetünk, hogy a egyfajta aszimmetria van a képzés elméleti és gyakorlati része között, hiszen a képzés pozitívumai között első helyen szerepelt az elméleti képzés, míg a hiányosságok között dobogós helyett kapott a gyakorlati oktatás.

6%-nyian panaszkodtak a nem kielégítő színvonalra, minőségre, míg 4%-nyian a szervezetlenséget említették negatívumként.

Más hiányosságokat alig valaki említett. A válaszadók többsége, 55%-a egyáltalán nem tudott ilyet említeni.

92

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységében komoly hiányosságot mutatónak tartott területek (az egyes választípusokat említő százalékos aránya, több válasz lehetséges, N=871)

nyelvoktatás szakmai oktatás gyakorlat színvonal, minőség szervezetlenség gyakorlatban (munkában) hasznosítható tudás elhelyezkedésben nem tudnak segíteni logisztika elmélet tanárok miatt idegenforgalom kereskedelmi külgazdaság, külker vendéglátó közgazdaság marketing egyéb szak vagy tantárgy egyéb válasz nem tudja, válaszhiány

% 17 10 8 6 4 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 5 5 55

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettséget több szempont alapján is vizsgáltuk. Az iskolában szokásos ötfokú osztályozással értékelhették a főiskola tevékenységét a válaszadók.

Legnagyobb mértékben az elméleti oktatás színvonalával voltak elégedettek a volt főiskolások, értékelésük átlaga erős négyest (4,1) jelent. Meglehetősen elégedettek voltak a válaszadók a szakirányok számával és típusával is (3,92), de értékelésük átlaga még mindenképpen a négyes osztályzat irányába hajlott az oktatás módszerei, a szakmai felkészítés, a tanfolyamok száma, típusai, valamint a mesterképzési lehetőségek megítélése során is. Ezzel szemben a gyakorlati 93

oktatás színvonala (3,27) és az elhelyezkedési lehetőségek megismertetése, segítése (3,03) átlagosan már csak közepes értékelést kapott az egykori diákoktól.

94

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettség a vizsgált szempontok szerint (érdemi válaszok átlaga 1–5, szórása és relatív szórása; 1=egyáltalán nem elégedett, 5=teljes mértékben elégedett, az egyes területek az átlagos elégedettség alapján csökkenő sorrendben kerülnek bemutatásra, N=871)

Elméleti oktatás színvonala Szakirányok száma, típusa Oktatás módszerei Szakmai felkészítés Tanfolyamok száma, típusai Mesterképzési lehetőségek Gyakorlati oktatás színvonala Elhelyezkedési lehetőségek megismertetése, az elhelyezkedés segítése

Értékelések átlaga (1–5) 4,10 3,92 3,83 3,80 3,68 3,66 3,27 3,03

0,69 0,81 0,75 0,82 0,80 0,88 1,23

Relatív szórás 16,72% 20,55% 19,52% 21,49% 21,80% 24,05% 37,44%

1,12

37,08%

Szórás

Az átlagok bemutatása után a következő táblázat az egyes válaszok megoszlását mutatja az összes kérdezett körében.

95

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettség a vizsgált szempontok szerint (válaszok százalékos megoszlása, N=871)

0%

20%

Gyakorlati oktatás színvonala

17

Elméleti oktatás színvonala

60%

24

Oktatás módszerei

Tanfolyamok száma, típusa

12

33

24

32 29

teljes mértékben

nagymértékben


kis mértékben


nem tudja

10 40

19

48 31

9

31

49

23 11

9 15

33

18

Mesterképzési lehetőségek

16

43 22

Szakirányok száma, típusa

100%

56

21 9

80%

26

28

Szakmai felkészítés Elhelyezkedési lehetőségek megismertetése, az…

40%

9

8

30

201

22

4 02

29 21

24

A varianciaanalízis tanúsága szerint a különböző szakokon végzettek véleménye a képzés egyes területeiről nem különbözik szignifikáns mértében. Kivételként megállapítható, hogy a tájgazdálkodási mérnökként illetve a mezőtúri szakokon végzettek másoknál elégedettebbek a gyakorlati oktatás színvonalával.

96

Tagozat szerint a távoktatási képzés hordozza a legtöbb nehézséget, amennyiben az itt végzettek az oktatásnak minden dimenziójával a többieknél elégedetlenebbek. A végzés éve nem befolyásolja a vélemények alakulását.

97

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettség a vizsgált szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása szakonként, N=871)

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag kereskedelmi Szórás szak Relatív szórás Átlag külgazdasági Szórás szak Relatív szórás Átlag tájgazdálkodási Szórás mérnök szak Relatív szórás Átlag vendéglátó és Szórás szálloda szak Relatív szórás mezőtúri szakok Átlag idegenforgalmi és szálloda szak

Gyakorlati oktatás színvonala 3,22 1,35 42,07% 3,03 1,32 43,50% 3,31 1,03 31,24% 3,65 1,10 30,24% 3,41 1,06 31,10% 3,62

Elméleti oktatás színvonala 4,12 0,70 16,91% 4,07 0,73 17,80% 4,07 0,64 15,80% 4,15 0,67 16,25% 4,07 0,68 16,60% 4,23

Szakmai felkészítés 3,79 0,86 22,75% 3,71 0,78 21,06% 3,78 0,83 21,87% 3,97 0,72 18,28% 3,86 0,82 21,33% 3,97

Elhelyezkedés segítése 2,98 1,12 37,47% 2,96 1,16 39,08% 2,97 1,06 35,81% 3,26 1,11 34,13% 3,04 1,06 34,87% 3,24

Oktatás módszerei 3,80 0,76 20,01% 3,84 0,77 19,95% 3,75 0,68 18,08% 3,98 0,76 18,99% 3,78 0,70 18,39% 3,99

Szakirányok száma, típusa 3,88 0,86 22,09% 3,91 0,76 19,43% 3,84 0,86 22,41% 3,95 0,64 16,26% 3,99 0,83 20,72% 4,10

MesterTanfolyamok képzési száma, lehetőségek típusa 3,56 3,60 0,85 0,82 23,73% 22,89% 3,70 3,69 0,86 0,76 23,14% 20,66% 3,62 3,65 0,82 0,73 22,56% 19,86% 3,72 3,82 0,92 0,80 24,81% 20,99% 3,54 3,61 1,04 0,96 29,47% 26,70% 3,93 3,87

Szórás Relatív szórás Összes megkérdezett

Átlag

1,11 30,63%

0,64 15,05%

0,83 20,99%

1,20 37,13%

0,83 20,66%

0,78 18,99%

0,91 23,11%

0,82 21,11%

3,27

4,10

3,80

3,03

3,83

3,92

3,66

3,68

A Szolnoki Főiskola oktatási tevékenységével való elégedettség a vizsgált szempontok szerint (5 fokú verbális skála átlaga, szórása és relatív szórása a tagozat és a végzés éve szerint, N=871)

nappali

levelező

távoktatás 2007

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag

Gyakorlati oktatás színvonala 3,54 1,09 30,68% 3,23 1,29 39,74% 2,16 1,03 47,83% 3,33

Elméleti oktatás színvonala 4,16 0,68 16,31% 4,13 0,68 16,36% 3,82 0,67 17,56% 4,14

Szakmai felkészítés 3,86 0,85 21,93% 3,85 0,79 20,67% 3,48 0,68 19,51% 3,84

Elhelyezkedés segítése 3,01 1,13 37,63% 3,21 1,12 34,91% 2,63 0,97 36,86% 3,04

Oktatás módszerei 3,87 0,73 18,93% 3,91 0,75 19,11% 3,53 0,75 21,19% 3,87

Szakirányok száma, típusa 3,94 0,85 21,62% 3,99 0,73 18,37% 3,64 0,73 20,15% 3,91

MesterTanfolyamok képzési száma, lehetőségek típusa 3,65 3,70 0,97 0,86 26,57% 23,17% 3,77 3,78 0,83 0,76 22,00% 20,18% 3,46 3,40 0,64 0,63 18,65% 18,46% 3,68 3,67 99

2008

2009 Összes megkérdezett

Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag

1,27 38,12% 3,20 1,22 38,18% 3,31 1,19 35,88%

0,64 15,41% 4,08 0,69 16,90% 4,10 0,73 17,94%

0,79 20,57% 3,74 0,86 22,94% 3,83 0,80 20,75%

1,11 36,46% 2,93 1,15 39,20% 3,11 1,10 35,32%

0,77 19,81% 3,84 0,72 18,72% 3,79 0,77 20,21%

0,81 20,63% 3,89 0,83 21,42% 3,98 0,77 19,35%

0,82 22,22% 3,66 0,91 24,73% 3,63 0,92 25,31%

0,79 21,60% 3,68 0,75 20,37% 3,68 0,87 23,72%

3,27

4,10

3,80

3,03

3,83

3,92

3,66

3,68

100

A főiskolai oktatás értékelésének fontos dimenzióját jelenti, hogy a megszerzett tudás mennyiben hasznosítható a végzettek aktuális munkahelyén, munkakörében.

A munkahellyel rendelkező válaszadók összességében pozitív értékelést adtak korábbi tanulmányaikra. Az iskolában szokásos 1–5 osztályzatok alapján 3,7-es átlagos értékelést adtak az alapozó tantárgyakra, a szakmai tantárgyakra és szakirányos tantárgyakra is. A szakmai gyakorlat valamivel rosszabb, de a közepesnél jobb, 3,5-ös átlagos értékelést kapott.

Milyen mértékben segítették a jelenlegi munkakörében végzett tevékenységét? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiknek jelenleg van mukahelyük, N=794) 0%

20%

40%

60%

80%

100%

alapozó tantárgyak

4

6

szakmai tantárgyak

5

4

25

41

24

1

szakirányos tantárgyak

6

4

24

42

23

1

szakmai gyakorlat

7

28

8

40

31

30

22

17

0

7

egyáltalán nem segítették

kis mértékben


nagymértékben

teljes mértékben segítették

nem tudom

102

- A szakmai tárgyakat a külgazdasági és a vendéglátó és szálloda szakon végzettek tartják munkájuk szempontjából a leginkább hasznosnak, a tájgazdálkodási mérnökként végzettek a legkevésbé. - A szakirányos tárgyak későbbi hasznosságát a vendéglátó és szálloda, valamint a kereskedelmi szakon végzettek tapasztalják leginkább. - A szakmai gyakorlat szintén a vendéglátó és szálloda szakosokat segíti leginkább jelenlegi munkájában, a mezőtúri szakosok viszont ezzel a területtel a többieknél elégedetlenebbek. - Az alapozó tárgyak hasznosságát a levelezősök ítélték meg legpozitívabban, és a távoktatásban végzettek tartják legcsekélyebbnek a szerepüket. - A végzés éve semmilyen szempontból nem befolyásolta a válaszadók véleményét.

103

Milyen mértékben segítették a jelenlegi munkakörében végzett tevékenységét a …? (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása szakonként, 1=egyáltalán nem segítették, 5=teljes mértékben segítették; azok körében, akiknek jelenleg van munkahelyük, N=794)

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag kereskedelmi Szórás szak Relatív szórás Átlag külgazdasági Szórás szak Relatív szórás Átlag tájgazdálkodási Szórás mérnök szak Relatív szórás Átlag vendéglátó és Szórás szálloda szak Relatív szórás Átlag mezőtúri szakok Szórás Relatív szórás Összes Átlag megkérdezett idegenforgalmi és szálloda szak

alapozó tantárgyak 3,66 1,07 29,16% 3,72 0,92 24,67% 3,74 0,92 24,57% 3,61 1,09 30,17% 3,63 1,02 28,10% 3,81 1,17 30,66%

szakmai tantárgyak 3,58 1,11 31,12% 3,79 0,94 24,87% 3,89 0,85 22,00% 3,47 1,29 37,02% 3,89 1,05 26,94% 3,67 1,21 33,12%

szakirányos tantárgyak 3,54 1,13 32,01% 3,83 0,96 25,15% 3,77 0,94 24,92% 3,56 1,32 37,07% 3,86 1,03 26,76% 3,63 1,14 31,29%

szakmai gyakorlat 3,56 1,13 31,70% 3,55 1,06 29,89% 3,40 0,95 28,10% 3,27 1,27 38,71% 3,65 1,08 29,53% 3,12 1,25 39,90%

3,70

3,74

3,71

3,47

104

Milyen mértékben segítették a jelenlegi munkakörében végzett tevékenységét a …? (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása a tagozat és a végzés éve szerint, 1=egyáltalán nem segítették, 5=teljes mértékben segítették; azok körében, akiknek jelenleg van munkahelyük, N=794)

nappali

levelező

távoktatás

2007

2008

2009 Összes megkérdezett

Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag Szórás Relatív szórás Átlag

alapozó tantárgyak 3,68 1,09 29,63% 3,80 0,98 25,64% 3,52 0,67 19,03% 3,71 1,05 28,38% 3,71 0,95 25,71% 3,67 1,01 27,45%

szakmai tantárgyak 3,78 1,13 29,84% 3,75 1,02 27,12% 3,56 0,75 21,09% 3,74 1,07 28,56% 3,67 1,06 28,97% 3,81 0,97 25,52%

szakirányos tantárgyak 3,71 1,13 30,42% 3,74 1,07 28,66% 3,65 0,72 19,76% 3,67 1,08 29,40% 3,69 1,08 29,23% 3,79 0,99 26,23%

szakmai gyakorlat 3,53 1,18 33,34% 3,43 1,09 31,67% 3,31 0,79 23,83% 3,42 1,15 33,67% 3,40 1,09 31,92% 3,61 1,05 29,22%

3,70

3,74

3,71

3,47

105

Összességében a főiskolájukon kapott felkészítésről, oktatásról a végzetteknek egy ötfokú válaszkategóriájú zárt kérdésben kértük a véleményüket. Az itt végzettek 11%-a teljes mértékben, 54%-uk pedig nagymértékben elégedett az itt folyó oktatással. A képzéssel való elégedettség átlagértéke 3,75. Leginkább a levelező tagozaton végzettek, legkevésbé a távoktatásban részt vevők elégedettek a Szolnoki Főiskolán kapott oktatással. Szakonként és a végzés éve szerint nincs az elégedettségben statisztikailag jelentős különbség.

106

Mindent összevetve, Ön mennyire elégedett a Szolnoki Főiskolán kapott felkészítéssel, oktatással? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0%

20%

40%


11

53

kereskedelmi szak

13

52

külgazdasági szak

8


16

100%

33

40

54

8

63 15

nappali

12

levelező

12

2007

80%

55

mezőtúri szakok

távoktatás

60%

4

2009

12

Összes kérdezett

11

36

10

26

50

26

40

27

52

33 61

13 10

10

58

48

2008

35

0

30 25

10

48

51 53 59

54

teljes mértékben

nagymértékben

kis mértékben


0

34

20

35

20

27

32

30

20


107

Az ötfokú skálán mért elégedettség átlagértékeit szakonként, tagozatonként és a képzés éve szerint mutatja a következő táblázat.

Mindent összevetve, mennyire elégedett a Szolnoki Főiskolán kapott felkészítéssel, oktatással? (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása a szak, a tagozat és a végzés éve szerint, 1= egyáltalán nem elégedett, 5= teljesen elégedett; N=871)

Átlag

Szórás

Relatív szórás

n (válaszadók száma)

Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak

3,71

0,70

18,90%

196

kereskedelmi szak

3,75

0,69

18,33%

268

külgazdasági szak

3,71

0,62

16,74%

173


3,81

0,76

19,93%

66


3,74

0,66

17,54%

87

mezőtúri szakok

3,87

0,64

16,60%

81


3,73

0,72

19,27%

453

levelező

3,85

0,63

16,33%

295

távoktatás

3,57

0,58

16,26%

123


3,76

0,72

19,27%

283

2008

3,70

0,63

16,33%

324

2009

3,79

0,58

16,26%

257

108

Összes kérdezett

3,75

0,68

18,05%

871

109

19. A Szolnoki Főiskolával való teljes elégedettség

Általánosságban főiskolájukról a kérdezetteknek egy ötfokú válaszkategóriájú zárt kérdésben kértük a véleményüket. Az itt végzettek 10%-a nagyon jó, 60%-a pedig jó intézménynek tartja a Szolnoki Főiskolát. Az intézménnyel való elégedettség átlagértéke 3,80. Leginkább a levelező tagozaton végzettek, legkevésbé a távoktatásban részt vevők elégedettek kibocsátó intézményükkel. Szakonként és a végzés éve szerint nincs az elégedettségben statisztikailag jelentős különbség.

110

Mind a szakmai, mind az egyéb, Ön számára fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a Szolnoki Főiskoláról összességében? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

40%

60%

80%

100%

9

59

31

10

kereskedelmi szak

10

58

32

10

külgazdasági szak

9

58

32

10

tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

13

65

9

22

64 16

nappali

12

levelező

12

távoktatás 1

25 64

18

58

29 66

53

0 11 20 20

22 46

0 0

2007

11

58

30

10

2008

10

58

31

10

2009

10

63

26

10

Összes kérdezett

10

60

29

10

nagyon jó intézmény

jó intézmény

jó is, meg nem is

nem jó intézmény

NT/NV

111

Az ötfokú skálán mért elégedettség átlagértékeit teljes mintán és karonként mutatja a következő táblázat.

Mind a szakmai, mind az egyéb, Önnek fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a Szolnoki Főiskoláról összességében? (érdemi válaszok átlaga, szórása, relatív szórása a szak, a tagozat és a végzés éve szerint, 1= egyáltalán nem jó intézmény, 5= nagyon jó intézmény; N=871)

Átlag

Szórás

Relatív szórás

n (válaszadók száma)

Szak szerint idegenforgalmi és szálloda szak

3,77

0,61

16,24%

196

kereskedelmi szak

3,77

0,63

16,66%

268

külgazdasági szak

3,75

0,63

16,78%

173


3,90

0,59

15,11%

66


3,81

0,60

15,73%

86

mezőtúri szakok

3,94

0,64

16,28%

81


3,79

0,66

17,31%

452

levelező

3,90

0,58

14,77%

295

távoktatás

3,54

0,51

14,51%

123


3,80

0,64

16,74%

283

2008

3,78

0,62

16,45%

324

2009

3,81

0,61

16,11%

257

112

Összes kérdezett

3,80

0,62

16,38%

871

113

A közepes-erős hallgatói elégedettséget alátámasztja, hogy ha újra választhatnának, a közelmúltban végzett hallgatók bő négyötöde újra a Szolnoki Főiskolára jelentkezne: 73%-uk semmit sem változtatna, az intézményben újra a korábban választott szakjára jelentkezne, míg további 9%-uk ugyan ismét a főiskolára adná be jelentkezési lapját, de más szakot jelölne meg rajta. 11% azok aránya, akik teljesen más döntést hoznának, másik intézményben másik szakon kezdenék meg felsőfokú tanulmányaikat, és mindössze 6% azok aránya, akik ugyanarra a szakra, de másik intézménybe jelentkeznének.

Korábbi döntésükkel legnagyobb arányban az idegenforgalmi és tájgazdálkodási mérnök szakon végzettek elégedetlenek, 15 ill. 18%-uk most más intézménybe és más szakra jelentkezne. Ezzel szemben a kereskedelmi szakon végzettek az átlagosnál nagyobb, 78%-os arányban döntenének ugyanúgy, mint amikor a főiskolára jelentkeztek.

Úgy látszik, a távoktatás keretében végzettek tudták legpontosabban, hogy mit is várnak a Szolnoki Főiskolán végzett tanulmányaiktól, hiszen kilenctizedük újra ide, és újra ugyanarra a szakra jelentkezne. A volt nappali tagozatos hallgatóknak csak kétharmadáról mondható el ugyanez, 13%uk ugyan most is Szolnoki Főiskolára adná be jelentkezését, de más szakra, míg 14%-uk nemcsak szakot, de intézményt is váltana.

A végzettség megszerzésének éve nem befolyásolta az ezzel kapcsolatos – hipotetikus – döntést.

114

Ha most jelentkezne egyetemre, főiskolára, ismét a Szolnoki Főiskolát választaná és az elvégzett szakját választaná? (válaszok százalékos megoszlása, N=871) 0% idegenforgalmi és szálloda szak

20%

40%

12

mezőtúri szakok

nappali levelező

75 68

2008 2009

Összes kérdezett

15

7

5

10

6

10 3

73

66

8

13

4

90

70

1

10 1 1 4 23

9 12

77

73

9 0

14

8

74

2

11 1

7

77

9 0

8

10

1

8 2

18

10

70

távoktatás

2007

100%

5

78

külgazdasági szak


80%

68

kereskedelmi szak


60%

7

9

5

11 2

6

11 1 5

6

10 1

11 1

Igen, ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot Ugyanezt az intézményt, de más szakot Ugyanezt a szakot, de más intézményben Más intézményt, és más szakot Nem tudja

Akik most megváltozatnák korábbi döntésüket, megkérdeztük arról is, mi az oka ennek. A nyitott formában feltett kérdésre tipikusan négyféle okot említettek a válaszadók. (Egy megkérdezett több választ is említhetett.)

115

Akik újra a Szolnok Főiskolára jelentkeznének, de más szakra, legnagyobbrészt, 51%-ban azzal magyarázták véleményüket, hogy az általuk végzett szakkal nem lehet, de legalábbis nem tudtak elhelyezkedni. Egynegyedük érvelt azzal, hogy megváltozott az érdeklődési köre, vagy éppen jelenlegi munkájához más végzettség jobban passzolna. Ők csak elenyésző, 3%-os arányban indokolták döntésüket a képzés nem megfelelő minőségével, vagy éppen a főiskola távolságával (1%).

Ezzel szemben azok, akik ugyanarra a szakra jelentkeznének, de más intézménybe, elsősorban a képzés színvonalával elégedetlenek: 45%-uk mondta, hogy elismertebb, magasabb színvonalú képzést nyújtó intézményt választana. De jelentős körükben azok aránya is (19%), akik a főiskola távolsága miatt változtatnák meg korábbi döntésüket.

A más intézményt és más szakot választók közel fele (47%-a) mondta, hogy a Szolnoki Főiskolán megszerzett végzettségével nem lehet elhelyezkedni, míg bő egyharmaduk (35%) indokolta döntését megváltozott érdeklődési körével, vagy jelenlegi munkahelye elvárásaival. Az oktatás minőségét csak 16%-uk kifogásolta.

Az alacsony elemszámok miatt ennél a kérdésnél nem volt lehetőség a válaszok karonkénti, tagozatonként vagy a végzés éve szerinti bontására.

A változtatás oka döntéstípusonként (az egyes választípusokat említők százalékos aránya csoportonként, több válasz lehetséges)

nem lehet (tudott)

A Szolnoki főiskolát

Ugyanazt a szakot

Más intézményt és

választaná, de más

választanám, de más

más szakot

szakot (N=83)

intézményben (N=49)

választana (N=93)

51

12

47 116

elhelyezkedni vele megváltozott az érdeklődési

25

–

35

3

45

16

távolság miatt, messze van

1

19

2

egyéb válasz

11

24

2

nem tudja, válaszhiány

10

9

2

köre, jelenlegi munkája miatt nem jó a minőség, elismertebbet, magasabb színvonalút szeretne

Akik nemcsak a Szolnoki Főiskolára, de ott elvégzett szakjukra is újra jelentkeznének, azokat arról is megkérdeztük, hogy a szakon belül is ugyanazt a szakirányt választanák-e, mint korábban.

Akik kitartanak korábbi intézmény- és szakválasztásuk mellett többnyire nem változtatnának szakirányukon sem. 72%-uk biztos ebben, és további 20%-uk is valószínűnek tartja, hogy újra az elvégzett szakirányát választaná. Mindössze 1–1% azok aránya, akik valószínűleg vagy biztosan nem a korábbi szakirányuk mellett döntenének.

Összességében nincs statisztikailag igazolható eltérés sem a vizsgált szakok, sem a tagozatok, sem a végzés éve szerint a válaszokban.

117

Ezen a szakon belül ugyanazt a szakirányt választaná? (válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik újra a Szolnoki Főiskolára és elvégzett szakjukra jelentkeznének, N=637) 0%

20%

40%


76

kereskedelmi szak

76

külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak

100%

16

10 8

18 23

64

mezőtúri szakok

71 75

levelező

71

távoktatás

70

2007

71 76

01 4 30 6

21

70

2008

80%

68


nappali

60%

2 2 10 27 19

04 24 4

18 21

21 5 11 7

24 20

10 5 21 6

18

10 5

2009

71

21

11 6

Összes kérdezett

72

20

11 6

igen, biztosan

igen, valószínűleg

nem, biztosan nem

nem tudja, válaszhiány

nem, valószínűleg nem

118

V.

Kapcsolattartás a Szolnoki Főiskolával

Kilenc szempont mentén vizsgáltuk a volt hallgatóknak a Szolnoki Főiskolához való jelenlegi kötődését – arra kértük őket, hogy az előre megadott kilenc kapcsolódási pontból válasszák ki azokat, amelyek nála jellemzőek. A végzettek háromnegyede (73%) tartja a kapcsolatot a volt évfolyamtársaival. Hattizedük azzal kelti jó hírét, hogy pozitívan beszél a főiskoláról társaságban. Szinte minden második egykori hallgató figyelemmel kíséri a médiában a volt alma materével kapcsolatos híreket (45%). Egyötödük iratkozott fel a főiskola hírlevelére, szintén egyötödük a főiskola honlapján figyeli az eseményeket, aktualitásokat. 8%-nyian tagjai az öregdiák szervezetnek. Volt tanáraikkal a kérdezettek 7%-a tartja a kapcsolatot, 4% vesz részt valamilyen gyakorisággal a főiskola rendezvényein. Mindössze a kérdezettek 3%-a jelezte, hogy hivatalos a kapcsolata a főiskolával – ott oktat, fogad onnan gyakornokot, vagy a főiskola üzleti partnere.

119

Mint a Szolnoki Főiskola egykori hallgatója, milyen formában kötődik az intézményhez? (az adott módon kötődők aránya, N=871) 80 70 60 50

73 59 45

40 30

22

20

20 10

8

7

4

3

0

A kereskedelmi szakon végzettek jobban figyelik a média főiskoláról szóló híreit, szintén ők és az idegenforgalom és vendéglátás szakosok nagyobb arányban mutatják ki kötődésüket a főiskolához azzal, hogy pozitívan nyilatkoznak róla, a külgazdasági szakot végzettek pedig nagyobb arányban jelezték, hogy tartják a kapcsolatot volt évfolyamtársaikkal. A nappalisok háromnegyede, a távoktatásban végzettek négyötöde tartja a kapcsolatot volt évfolyamtársaival. A távoktatásban tanultak nagyobb arányban iratkoztak fel az iskola hírlevelére, követik a médiában a róla szóló híreket, nyilatkoznak róla pozitívan társaságban.

Mint a Szolnoki Főiskola egykori hallgatója, milyen formában kötődik az intézményhez? 120

(Az egyes formákat választók százalékos aránya, N=871)

idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasági szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

Társasá Volt Volt Hivatal Médiá- gban évf.társ tanárok Hírlevel os Alumni ban pozitíva akkal kal ére kapcsol tagja követe n tartom tartom feliratk atban vagyok m nyilatk a a ozom maradt híreket ozom kapcsol kapcsol am róla atot atot Szak szerint

Honlapját rendszeres en nézem

Rendezvényein részt veszek

18

5

8

20

50

67

4

76

8

25

4

7

26

56

67

2

70

5

22

4

10

25

40

54

1

79

7

16

7

3

15

34

43

63

13

15

1

9

30

36

52

5

80

5

12

2

3

11

29

48

4

62

8

58 54 76

3 2 2

76 64 80

8 6 4

57 61 60

2 2 5

72 75 71

6 6 8

59

3

73

7


18 22 23

4 5 1

2007 2008 2009

17 20 24

4 4 4

Tagozat szerint 6 18 43 7 21 42 14 43 64 Végzés éve szerint 6 20 43 9 23 47 8 25 46

Összes kérdezett

20

4

8

22

45

121

A főiskolával való, további kapcsolattartási módok közül a legnagyobb hajlandóságot arra mutatják a már végzett hallgatók, hogy részt vegyenek intézményi pályakövetési kutatásokban, anonim válaszadóként – minden harmadik kérdezett részt venne ilyenben. Minden tizedikük venne részt a főiskola rendezvényein. 8% szervezné meg, hogy gyakornokokat fogadjanak a főiskoláról, 6%-uk tartana szakmai/karrier előadást hallgatóknak a saját tapasztalatai alapján, ugyanennyien ajánlanák nevesítve az intézményt PR felületeken. 5% segítené elé a cége és a főiskola közötti együttműködést (üzleti, támogatási, szponzorációs területen). Konkrét anyagi támogatást, adományozást 3%-nyian vállalnának. Milyen kapcsolódási pontokat, támogatást vállalna szívesen a közeljövőben, amennyiben erre lehetőség nyílna? (az egyes lehetőségeket választók százalékos aránya, N=871) 0

5

10

15

Intézményi pályakövetési kutatásokra anonim válaszadás

25

30

35

40 35

Részvétel az Egyetem rendezvényein

10

Szakmai gyakorlat szervezése saját céghez

8

Intézmény nevesített ajánlása PR felületeken

6

Szakmai/karrier-előadás tartása a hallgatóknak

6

Együttműködések (üzleti, támogatási, szponzorációs) elősegítése saját cég és az egyetem között Anyagi támogatás, adományozás

20

5 3

A külgazdasági, valamint a vendéglátó és szálloda szakon végzettek a többieknél nagyobb arányban hajlottak a kutatásban való részvételre, a nappali tagozaton végzettek pedig arra, hogy 122

szakmai gyakorlatot szervezzenek a saját cégükhöz. A 2009-ben végzettek 15%-a venne részt főiskolai rendezvények, míg a többiek 8-10%-a, és 4%-uk vállalna anyagi támogatást, míg a korábban végzettek 1-3%-a.

123

Milyen kapcsolódási pontokat, támogatást vállalna szívesen a közeljövőben, amennyiben erre lehetősége nyílna? (Az egyes kapcsolódási pontokat választók százalékos aránya, N=871)

idegenforgalmi és szálloda szak kereskedelmi szak külgazdasá gi szak tájgazdálkodási mérnök szak vendéglátó és szálloda szak mezőtúri szakok

Részvétel az Egyetem rendezvényein

Szakmai/ karrierelőadás tartása a hallgatóknak

11

9

33

10

6

7

4

11

5

33

8

4

5

3

7

4

42

7

4

6

1

13

5

21

2

6

3

14

5

49

9

10

6

3

8

8

28

15

8

11

6

6 6 1

6 8 3

4 3 1

6 5 6

7 5 8

3 1 4

5

6

3


12 10 4

7 6 2

2007 2008 2009

10 8 15

6 5 8

Összes kérdezett

10

6

Intézményi Szakmai pályagyakorlat követési szervezése kutatásoksaját ra anonim céghez válaszadás Szak szerint

Tagozat szerint 39 11 30 6 33 4 Végzés éve szerint 32 9 37 7 37 10 35

8

Együttműködések elősegítése saját cég és az egyetem között

Intézmény Anyagi nevesített támogatás, ajánlása PR adomáfelületeken nyozás

124

125

VI.

A legfontosabb eredmények összegzése és fejlesztési javaslatok, priorítások megfogalmazása

A 2007-2009-ben végzettek túlnyomó többsége (97%-a) még hagyományos főiskolai képzésben részesült, így véleményük, értékelésük is leginkább ezt a képzési formát jellemzi.

Összességében a főiskolájukon kapott felkészítéssel, oktatással a végzettek 11%-a teljes mértékben, 54%-uk pedig nagymértékben elégedett. A képzéssel való elégedettség átlagértéke 1–5 skálán 3,75, azaz iskolai osztályzatokban kifejezve jó. Ha nemcsak a szakmai, oktatási szempontokat veszik figyelembe a hallgatók, hanem a főiskola nyújtotta szolgáltatásokat egészében osztályozzák, akkor is hasonló értékelést adnak: az itt végzettek 10%-a nagyon jó, 60%-a pedig jó intézménynek tartja a Szolnoki Főiskolát. Az intézménnyel való elégedettség átlagértéke 3,80.

A Főiskola oktatási tevékenységének értékelése jelentette a kutatás központi részét. A téma fontosságának megfelelően összetett módszertani apparátust használtunk fel. Nemcsak a Főiskolával és a Főiskola oktatási tevékenységével való általános, összesített értékeléseket mértük fel, hanem részben nyitott, részben zárt kérdések formájában vizsgáltuk a volt hallgatók véleményét. Ennek során egy-egy nyitott kérdésben kértük meg a volt hallgatókat, hogy mondják meg, véleményük szerint melyek azok a területek, amelyeken kimondottan jó a Szolnoki

Főiskola

oktatási

tevékenysége,

és

mely

területeken

tapasztaltak

komoly

hiányosságokat. A főiskola közelmúltban végzett tanulói legnagyobb, 23%-os arányban az elméleti képzést ítélték spontán válaszaikban kimondottan jónak. De az összes választípushoz viszonyítva meglehetősen sokan említették a szakmai oktatást (8%), a tanárokat (7%), valamint a képzés színvonalát (6%) is. A komoly hiányosságok között leggyakrabban, 17%-ban a nyelvoktatást említették a volt diákok. Ami abból a szempontból kétség kívül jogos kívánalom, 126

hogy a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben ma már általában megkövetelnek valamilyen szintű idegennyelv-tudást. A második leggyakrabban (10% által) említett hiányosságot a szakmai oktatás jelenti, de a válaszadók 8%-a említette negatívumként a gyakorlat hiányosságait is. Ebből arra következtehetünk, hogy egyfajta aszimmetria van a képzés elméleti és gyakorlati része között, hiszen a képzés pozitívumai között első helyen szerepelt az elméleti képzés, míg a hiányosságok között dobogós helyett kapott a gyakorlati oktatás. A válaszadók spontán válaszai után a Főiskola tevékenységének 8 területére, a gyakorlati és az elméleti oktatás színvonalára, a szakmai felkészítésre, az elhelyezkedés segítésére, az oktatás módszereire, a szakirányok és a tanfolyamok számára és típusaira, valamint a mesterképzési lehetőségekre zárt kérdés formájában is rákérdeztünk. Ezek közül legnagyobb mértékben az elméleti oktatás színvonalával voltak elégedettek a volt főiskolások, értékelésük átlaga az iskolában szokásos 1–5 skálán erős négyest (4,1) jelent. Meglehetősen elégedettek voltak a válaszadók a szakirányok számával és típusával is (3,92), de értékelésük átlaga még mindenképpen a négyes osztályzat irányába hajlott az oktatás módszerei, a szakmai felkészítés, a tanfolyamok száma, típusai, valamint a mesterképzési lehetőségek megítélése során is. Ezzel szemben

a

gyakorlati

oktatás

színvonala

(3,27)

és

az

elhelyezkedési

lehetőségek

megismertetése, segítése (3,03) átlagosan már csak közepes értékelést kapott az egykori diákoktól.

Mint korábban láttuk, a képzés hiányosságaként spontán válaszaikban legnagyobb arányban a nyelvoktatást említették a válaszadók. Ez összefügghet azzal is, hogy ugyan a megkérdezettek többsége (57%-a) tanulmányai befejezésekor már rendelkezett a végzettség megszerzéséhez előírt nyelvvizsgával, nyelvvizsgákkal, négytizedük számára ez problémát jelentett. 27% pedig arról számolt be, hogy a mai napig nem sikerült letennie a diplomához szükséges nyelvvizsgákat.

A Szolnoki Főiskolán végzettek 91%-ának van jelenleg állandó munkahelye, és további 5%-nak jelenleg ugyan nincs, de korábban volt állása. Az a legjellemzőbb, hogy a végzettek cégnél, 127

intézménynél teljes munkaidőben dolgoznak. A Szolnoki Főiskola (jelenleg vagy korábban) munkahellyel rendelkező végzettjeinek 51%-a már az államvizsga (abszolutórium) megszerzése előtt állandó munkahelyen dolgozott, 12%-uk egy hónapon belül, 16% 1-3 hónap alatt, 10% pedig 4-6 hónap alatt talált munkalehetőséget magának. Vagyis az intézmény végzettjei túlnyomórészt viszonylag gyorsan találtak állást.

A (jelenleg vagy korábban) munkahellyel rendelkező kérdezettek 86%-ának jelenlegi/utolsó fő tevékenysége valamilyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez. A képzés során megszerzett tudást a dolgozó végzettek bő négytizede nagymértékben tudja alkalmazni a mindennapokban, de csak 14% gondolja, hogy szerzett tudása teljes mértékben kompatibilis a napi feladatkörével. Minden ötödik válaszadó azonban úgy látja, csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem alkalmazható megszerzett tudása jelenlegi/utolsó munkahelyén. A végzettek 77%-a szerint nincs olyan tudásbeli vagy gyakorlati ismerethiány a képzésben, amely gátolta volna őt akár az álláskeresésben, akár a napi munkavégzésben. Hiányként legnagyobb arányban a nyelvoktatást és a gyakorlati képzést említették a válaszadók.

A képzés értékelése és a munkaerő-piaci tapasztalatok összecsengenek: két olyan területet találtunk, amit a hallgatók tapasztalata és véleménye szerint még mindenképpen érdemes lenne fejleszteni, amennyiben ezt a Főiskola lehetőségei megengedik. Bár nem evidens, hogy az idegennyelvtudás megszerzése a felsőoktatási intézményben töltött tanulmányokhoz kötődjön, mivel a hallgatók a Főiskola oktatási tevékenységében hiányosságokat érzékeltek e területen, valamint egy – kisebb, de nem elhanyagolható – részük hátrányát is látta nem megfelelő nyelvtudásának mind a diploma megszerzésében, mind a munkaerőpiacon, érdemes lehet kiemelt prioritásként kezelni a területet. Fontos a hallgatókban már tanulmányaik kezdetétől tudatosítani, hogy milyen fokú nyelvvizsgá(k)ra lesz szükségük a diploma megszerzéséhez, és hogy nyelvtudásuk mennyire fontos lesz későbbi elhelyezkedésükben, egyszersmind a Főiskola adottságihoz mérten lehetővé tenni, támogatni a nyelvi képzést az intézmény keretei között. A 128

második lehetséges fejlesztési cél a szakmai, gyakorlati képzés, amivel szintén viszonylag elégedetlenek a Főiskola hallgatói.

A vizsgált években végzettek 2%-a jelenleg is tanul a Szolnoki Főiskolán, míg 7% tervezi, hogy a jövőben újabb tanulmányba kezd az intézményben. A további tanulmányokat tervezők elsősorban mesterképzésben és alapképzésben gondolkodnak.

A bolognai rendszerbe való belépéssel a hallgatók számára is egyértelmű vált, hogy a hagyományos főiskolai képzés kikerül a magyar felsőoktatási rendszerből. Így a Szolnoki Főiskolán további tanulmányokat tervezők szándékaiból a jövőbeli fejlesztések szempontjából elsősorban az világlik ki, hogy igény van mesterképzésre.

A vizsgált populáció 4%-a folytat jelenleg is, és 7% tervez felsőfokú tanulmányokat más felsőoktatási intézményben. Akik nem (csak) a Szolnoki Főiskolán folytatták, folytatják vagy szeretnék folytatni tanulmányaikat, hanem máshol, jórészt nem a főiskola képzésének színvonala, hanem bizonyos képzésterületek hiánya, illetve a földrajzi távolság miatt keresnek másik felsőoktatási intézményt. Akik

azért

választottak

vagy

választanának

más

felsőoktatási

intézményt

további

tanulmányaikhoz, mert a Szolnoki Főiskolán hiányolják az érdeklődési körüknek megfelelő képzést, legnagyobb arányban adó- és pénzügy, illetve egyéb pénzügyi területhez kapcsolódó képzést látnának szívesen a Főiskola kínálatában.

A válaszadók kis száma a további képzési területekre vonatkozó igény felmérésben nem teszi lehetővé egyértelmű következtetések levonását, ugyanakkor rámutat arra, hogy érdemes lehet a végzős hallgatók véleményét kikérni ezzel kapcsolatban, különösen a több válaszadó által említett területekről (adó- és pénzügy). 129

Az oktatási intézmények presztízsének egyik fő mutatója, hogy az ott szerzett diplomát a tapasztalatok szerint hogyan ítélik meg a (potenciális) munkaadók. Az egykori diákok bő kétharmada (68%-a) szerint a vállalatvezetők közepes erősségű diplomának tartják a végzettségüket, 14% szerint pedig a legjobbak között tartják számon. Csak 5% gondolja úgy, hogy végzettsége a gyenge diplomák közé tartozik.

A közepes-erős hallgatói elégedettséget alátámasztja, hogy ha újra választhatnának, a közelmúltban végzett hallgatók bő négyötöde újra a Szolnoki Főiskolára jelentkezne: 73%-uk semmit sem változtatna, az intézményben újra a korábban választott szakjára jelentkezne, míg további 9%-uk ugyan ismét a Főiskolára adná be jelentkezési lapját, de más szakot jelölne meg rajta.

130

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje

Recommend Documents