TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................... 4 2. A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE ................... 6 3. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................ 10 3.1. Helyzetértékelés ......................................................................................................................... 10 3.1.1. A társadalmi és gazdasági környezet értékelése .............................................................. 10 3.1.1.1. A gazdasági környezet bemutatása ....................................................................................... 10 3.1.1.2. A demográfiai környezet bemutatása ................................................................................... 11 3.1.1.3. A foglalkoztatási környezet bemutatása ............................................................................... 12 3.1.1.4. Az oktatási környezet bemutatása ........................................................................................ 12 3.1.1.5. A vonzáskörzet és a hallgatói kereslet bemutatása............................................................... 14 3.1.1.6. Ágazati és szakpolitikai megfelelés...................................................................................... 14 3.1.2. A képzési tevékenység értékelése .................................................................................... 17 3.1.2.1. A képzési portfólió ............................................................................................................... 17 3.1.2.2. Szakmai gyakorlati képzés ................................................................................................... 19 3.1.2.3. Felnőttképzés ........................................................................................................................ 21 3.1.2.4. Képzésfejlesztés ................................................................................................................... 23 3.1.2.5. Képzési eredményesség ........................................................................................................ 25 3.1.2.6. Nemzetközi dimenzió értékelése .......................................................................................... 29 3.1.2.7. Tehetséggondozás ................................................................................................................ 32 3.1.3. A K+F+I tevékenységek értékelése ................................................................................. 35 3.1.3.1. Kutatási portfólió értékelése ................................................................................................. 35 3.1.3.2. K+F kapacitások értékelése .................................................................................................. 37 3.1.3.3. K+F eredményesség ............................................................................................................. 39 3.1.4. Az intézményirányítás értékelése .................................................................................... 43 3.1.4.1. Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése ........................................................ 43 3.1.4.2. A gazdálkodási tevékenység értékelése................................................................................ 47 3.1.4.3. Pályázati abszorpció ............................................................................................................. 50 3.1.4.4. Infrastruktúra és vagyongazdálkodás ................................................................................... 51 3.1.4.5. Humánerőforrás .................................................................................................................... 54 3.1.4.6. A szolgáltatások értékelése .................................................................................................. 56 3.1.5. Az intézmény versenytárselemzése ................................................................................. 59 3.1.5.1. Oktatási terület ..................................................................................................................... 59 3.1.5.2. Kutatási terület ..................................................................................................................... 61 3.1.6. A gazdasági, társadalmi hatások értékelése ..................................................................... 65 3.1.7. A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése ................................................................. 67 3.1.8. Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése ......................................................... 69 4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS TERÜLETEI ....................................................................... 70 4.1. A jövőkép meghatározása .......................................................................................................... 70 4.1.1. A tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása .............................................................. 71 4.1.2. A szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása ................................................................... 71 4.2. A stratégiai irányok meghatározása............................................................................................ 72 4.2.1. Az általános stratégiai irányok ................................................................................................ 72 4.3. A stratégiai célok meghatározása ............................................................................................... 74 2
4.4. A stratégiai mutatószámok meghatározása .............................................................................. 119 4.5. Az éves működési terv kialakítása ........................................................................................... 126 4.6. A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása .......................................... 128 4.7. A stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása .................................... 131 5. A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS .......................... 137
3
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2012. január 1-én jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként. A jogelőd intézmények átalakulásának célja, hogy a közszolgálaton belül a honvédelem, a polgári közigazgatás, a rendészet és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése az összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzés pedig egységes intézményi bázison alapuljon. A létesítés tekintetében kiemelt cél, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek erősségeinek kiemelésével, az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodva működjön, továbbá meghatározó szerepet játsszon az életpálya és előmeneteli rendszerben egyaránt. Az egyetem utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. A képzési felületek közötti harmonizáció kiemelt jelentőséggel bír az állam működésének tágabb összefüggéseit is értő tisztek, kormány- és köztisztviselők, közalkalmazottak nevelésében, valamint a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében, továbbá elősegíti a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. Az egyetem szoros kapcsolatban áll a mindenkori kormányzattal, biztosítva számára a megfelelően felkészített utánpótlást. 2010 júniusában a Honvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium, valamint az érintett felsőoktatási intézmények képviselőiből munkabizottság jött létre. A munkabizottság előzetes koncepciót fogadott el az egységes egyetem létrehozására vonatkozóan. A kormányhatározat előkészítésére három albizottság megalakítására került sor (képzés-kutatási, szervezeti-vezetési és infrastruktúra-finanszírozási, jogi-felügyeleti albizottság). A három albizottság feltáró jelentést készített több témakörben. A 1278/2010. (XII.15.) Korm. határozat 2010. december 15-én került elfogadásra, amely – egyebek mellett – előírta a létesítésről szóló törvény, illetve a szervezetre, működésre és hallgatói, oktatói jogállásra vonatkozó törvény megalkotását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Létesítési tv.) március közepén fogadta el az Országgyűlés. E törvény rendezi a létesítés alapvető szabályait, a megvalósítás ütemtervét és a résztvevő intézmények, testületek feladatait, működését. A törvény rendelkezéseinek megfelelően, megalakult az Előkészítő Testület, és a Gazdálkodási Előkészítő Bizottság. Az egyetem fenntartói jogait a Fenntartói Testület útján a honvédelemért, a közigazgatásfejlesztésért és a rendészetért felelős miniszterek közösen gyakorolják. A fenntartói jogok gyakorlására feljogosított Fenntartói Testület az alakuló ülését határidőben megtartotta, a fenntartó miniszterek által delegált tagok kijelölése megtörtént, a Testület folyamatosan működik. Az egyetem létesítésének előkészítésére öt albizottság alakult (gazdasági-működési, oktatási, nemzetközi, felnőttképzési, tudományos albizottság). Az albizottságok helyzetfeltáró elemzését és a szervezeti, működési javaslatokat egyaránt tartalmazó szakértői anyag 2011. április közepére készült el. Az albizottságok munkájában a fenntartók és a jogelőd intézmények képviselői vettek részt.
4
Az Előkészítő Testület előterjesztése alapján a Fenntartói Testület elfogadta az Ideiglenes Szenátus választási szabályzatát. Az Ideiglenes Szenátus (ISZ) tagjainak megválasztása megtörtént, és a testület 2011. július 12-én megtartotta alakuló ülését. 2012. január 1-től az ISZ ellátja az Egyetem szenátusának feladatait, gyakorolja jogköreit. Az egyetem 2012. december 31-ig új szenátust választ. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.) 10. §. szerint a szenátus javaslatot tesz a Fenntartói Testületnek az Intézményfejlesztési Terv elfogadására. Az Intézményfejlesztési Tervben foglaltak megvalósulása esetén lehetővé válik, hogy – felhasználva az eddigi intézményi átalakítások tapasztalatait, eredményeit – tökéletesítsük egyetemünk oktatói, kutatói működési és szervezeti rendszerét. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy az Intézményfejlesztési Tervet évente felülvizsgáljuk. Az Intézményfejlesztési Terv a működési hatékonyság fokozását célozza. A megfogalmazott célok lehetőséget biztosítanak a korábban létrejött szervezet hatékonyságának növelésére és az alapvető infrastrukturális lemaradások megszüntetésére. Az egyetem létrehozása a Kormányprogram több célkitűzéséhez kapcsolódik. A magyar állam tekintélyének helyreállítása, a közbiztonság és a törvényes rend erősítése a közigazgatás és a közszolgálat személyi állományának elkötelezettségén és szakmai felkészültségén alapul. A polgári közigazgatási, a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és a rendészeti szerveknek olyan életpályamodellt kell kínálnia, amely már a felsőfokú szakemberképzés időszakában megteremti a hivatás iránti elkötelezettséget, biztosítja a professzionális képzést és a gyakorlatorientált oktatást, valamint a hivatásrendek közötti átjárhatóságot. A fenntartó és az intézmény egyaránt érdekelt az Intézményfejlesztési Terv célkitűzéseinek teljesítésében, mert az hosszabb távon az oktatói és adminisztrációs létszám racionálisabb kihasználását, a megtakarítások növelését, ezáltal a fenntartási-üzemeltetési költségek csökkenését eredményezi.
5
2. A JOGELŐDÖK INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEINEK ÉRTÉKELÉSE 1. táblázat A jogelőd IFT-k értékelése Stratégiai cél
Megvalósítás értékelése
Eredmény indoklása
Kapcsolódó stratégiai akció
Megvalósítás értékelése
Eredmény indoklása
0
A fenntartói akaratnak megfelelően csak az marad, ami HM tárcaérdekű
2
A duális rendszerű kifutó képzések befejeződtek, minden szakon az új képzések futnak
1
Az oktatók csapatgyakoroltatása nem, de a missziós részvétele javult
1
Részben valósult meg, néhány ERASMUS kurzus és a doktori képzés vonatkozásában
Nemzetközi oktatói-hallgatói mobilitás növelése
1
Az ERASMUS program sikeres (nulláról 29 600 euróra nőtt a keret). Emellett a nemzetközi gyakorlataink hoznak eredményt.
Növelni a K+F bevételeket
2
Tízszeresére nőtt a K+F bevétel (500 millió)
Sikeres kutatóegyetemi pályázat
0
Sikertelen volt a pályázat
Kutatói munkakörök számának növelése
0
Nem valósult meg
0
Minimálisan valósult meg (kutató év), de egyéb ösztönző rendszer nem alakult ki
A természettudományi képzések bővítése
Teljes körű átállás a bolognai rendszerre
ZMNE Az oktatási portfólió megújítása
1
A nemzetközi oktatási portfólió nem bővült a kívánt mértékben
Gyakorlatiasabb képzés oktatói feltételeinek javítása
Idegennyelvű képzések arányának növelése
ZMNE Kutatóegyetemi jelleg megalapozása
0
Az intézmény nem lett kutatóegyetem
Ösztönző rendszer kialakítása az oktatói–kutatói munkában
6
Stratégiai cél
ZMNE Infrastruktúra fejlesztése
ZMNE Versenyképes minőségbiztosítá si rendszer kialakítása az akkreditációra való felkészülés jegyében
Megvalósítás értékelése
1
2
Eredmény indoklása
A jelentős beruházások ellenére sem valósult meg a teljes felújítás
Sikeres akkreditáció és két alkalommal megszerzett Felsőoktatási Minőségi Díj
Kapcsolódó stratégiai akció
Megvalósítás értékelése
Eredmény indoklása
Szolgáltató és Szabadidő Központ, Multifunkcionális Konferencia- és Oktató-központ kialakítása
0
Nem jött létre
Kollégiumi felújítás
1
A „D” épület kivételével megvalósult
Szervezeti feltételek megteremtése
2
Létrejött a Minőségbiztosítási Iroda
A szabályozási környezet kialakítása
2
Elkészült a Minőségfejlesztési Program
2
Létrejött
1
A mesterszakok igen, a szakirányok nem jöttek létre
0
Intézményesen nem sikerült bekapcsolódni az NKI működtette rendszerbe
1
ERASMUS mobilitás nőtt, Leonardo program sikeres
Idegen nyelvű képzések arányának növelése
1
Részben valósult meg (nyári egyetemen angol nyelvű oktatás)
Önálló doktori iskola létrehozása
0
Nem jött létre
2
Megtörtént a nyitás más tudományágak felé
1
Részben valósult meg (orosz tanulmányi csereprogram, német szakmai gyakorlat)
Önkormányzati Akadémia elindítása Két mester-szak indítása, több szakirány létrehozása BCE KIK Oktatási portfólió átalakítása
1
A pozitív folyamatok folytatásának feltételei megteremtődtek
Alap-, (verseny-) és szakvizsgáztatás
Mobilitás növelése
BCE KIK Kutatásfejlesztési tevékenység bővítése
BCE KIK Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
1
2
Komoly hiányosság, hogy a doktori iskola nem jött létre
Megfelelő volt a fejlődés ezen a területen mind minőségileg, mind mennyiségileg
Interdiszciplinaritás növelése Közös szakok és képzési együttműködések előkészítése (angol, cseh, francia, orosz, német) Kínai kapcsolatok fejlesztése
2
Kínai hallgatók száma nőtt, intenzívebb kapcsolatok kínai egyetemekkel
7
Stratégiai cél
BCE KIK Infrastruktúra fejlesztése
BCE KIK Humán erőforrás fejlesztése
BCE KIK Gazdálkodás stabilizálása
BCE KIK Külső és belső kapcsolatok fejlesztése
Megvalósítás értékelése
0
1
1
2
Eredmény indoklása
Nem valósultak meg a tervezett fejlesztések
Csak részeredményeket sikerült elérni
Rövidtávon a működőképesség rendben, de a hosszú távú fejlődés és fenntarthatóság feltételei nem teremtődtek meg.
A kommunikáció javult, rendszeres a hírlevelek kiküldése, a dolgozók és a sajtó tájékoztatása. A kari kapcsolatok fejlődtek.
Kapcsolódó stratégiai akció Oktatási infrastruktúra fejlesztése (termek irodák, oktatás-technika) Akadálymentesítés, szállás, mosdó, gépészet, internetvég-pont, árnyékolás, sport Teljesítményértékelési rendszer kialakítása Minősített oktatók megtartása Egyéni karriermenedzsment Kiegyensúlyozot tabb korösszetétel kialakítása Kiadások racionalizálása, új források bevonása Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése
Megvalósítás értékelése
Eredmény indoklása
1
Csak a 101-es laboratórium készült el
0
Nem valósult meg
1
Csak a többletmunka honorálása volt rendszeres
1
Nőtt az arányuk
0
Nem valósult meg
1
Javult a korfa
1
A kiadás csökkentése igen, a bevétel-növelés nem valósult meg
0
Nem valósult meg
Belső kohézió erősödött
1
HÖK, szakkollégium, egyetemi karok, de az ALUMNI nem fejlődött
Külső kapcsolatok javultak
2
TÖOSZ, önkormányzatok, érdekkép-viselet,
2
Jelentős javulás állt be
2
2012-ben az utolsó évfolyam is kimegy
Külső és belső kommunikáció fejlesztése Hagyományos rendszerű képzések kifuttatása
RTF Oktatási portfólió megújítása
1
Az új típusú képzések egy része elindult, a hagyományos képzések befejeződnek.
Új szakok és szakirányok indítása
1
Szakirányú továbbképzések indítása
1
Részben valósult meg (rendészeti vezető MA, BA képzések indítása két szakon és 11 szakirányon. Részben valósult meg (kriminalisztikai szakértő), de igazságügyi szakértő nem
8
Stratégiai cél
RTF Doktori képzés
RTF Infrastruktúra fejlesztése
Megvalósítás értékelése
0
1
Eredmény indoklása
Kapcsolódó stratégiai akció
Megvalósítás értékelése
OKJ-s képzés indítása
0
Felsőfokú szakképzés (tiszthelyettes képzés fejlesztése)
0
Képzési igény nem támasztotta alá
Épületek felújítása
1
Részben sikerült megoldani (szituációs lőtér, határrendész kabinet)
Mobil internet kiépítése
0
Nem valósult meg
Számítógépes hálózat bővítése
1
Megvalósult, de csúcsidőben a sávszélesség nem elegendő
Telefonhálózat felújítása
2
Megvalósult
2
Nőtt a számuk, de még mindig alatta van a szükségesnek (28%)
2
Sikeres és folyamatosan növekvő részvétel (ERASMUS, Tempus, Leonardo, Socrates)
2
Sikeres TDK, demonstrátori rendszer, szakkollégium,
2
Gazdasági működőképesség folyamatos volt, nincs adóssága a karnak
Doktori iskola létrehozása nem valósult meg
Részeredmények születtek, de meghatározó beruházások elmaradtak (fűtéskorszerűsítés, közúthálózat)
Minősített oktatók arányának növelése
RTF Versenyképesség növelése
Növekvő részvétel a mobilitási programokban 2
Eredmény indoklása Nem versenyképes (közterület felügyelet)
A reálisan kitűzött célok megvalósultak Hallgatói tehetséggondozá s
Gazdasági stabilitás megőrzése
9
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Helyzetértékelés A helyzetértékelés célja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai irányaira, céljaira vonatkozó elképzelések megfogalmazása. Törekvésünk arra irányul, hogy az intézményt a megadott szempontok szerinti értékeljük. A helyzetértékelés során a hangsúlyt az intézmény társadalmi, gazdasági környezetének elemzésére helyeztük, figyelemmel az NKE sajátos helyzetére is. Az NKE jelenlegi telephelyei szerint a Közép-Magyarországra és az Észak-Magyarországra jellemző adatokat vettük figyelembe. A szegedi (Dél-Alföld) 2013-ban kifutó képzés nem számottevő, a szolnoki képzés (Észak-Alföld) tekintetében a környezet értékelése nem releváns, hiszen a jelentkezés Budapestre történik. 3.1.1. A társadalmi és gazdasági környezet értékelése 3.1.1.1. A gazdasági környezet bemutatása Az NKE – az itt tanuló hivatásrendek (közigazgatási szakemberek, rendőrök, honvédtisztek, nemzetbiztonsági szakemberek) jellegéből adódóan – országos vonzerővel bíró felsőoktatási intézmény. A Közép-Magyarországra jellemző gazdasági teljesítmény alapján kiemelkedő helyzetben van az intézmény, ugyanakkor a képzés jellege miatt ez az adat csak érintőlegesen határozza meg a környezetet (1. grafikon). Kétségkívül hozzájárul a jelentkezési hajlandósághoz, de a hivatásrendek jellege és a későbbi elhelyezkedési lehetőségek miatt, nem döntő ez a szempont. A legtöbb itt oktatott hivatásrend (kivétel a közigazgatási szakember) képviselője az ország bármely régiójába jó eséllyel pályázik, illetve a szolgálat érdekében áthelyezhető. 1. grafikon A gazdasági teljesítmény mutatói
Gazdasági teljesítmény az NKE vonzáskörzetében érintett régiókban 14000000 12000000
Régió részesedése az előállított bruttó hazai termékből (GDP) (millió FT)
10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0
KözépMagyarország
ÉszakMagyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
2007. év
11842384
1974776
2374906
2198793
2008. év
12678026
2031367
2510421
2370736
2009. év
12608660
1900127
2484200
2237175
10
Bár a Dél-alföldi régiónak gazdasági fejlettsége is alacsony, de Szegeden megtalálható a partnerként szóba jöhető felsőoktatási infrastruktúra. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán, valamint a Juhász Gyula Pedagógiai Karon folyik a HHK védelmi igazgatási szak alap- és mesterképzése (kifutó jelleggel). Hasonlóképpen az Észak-alföldi képzés is a HHK-nak ott meglevő oktatói és infrastruktúrális kapacitására alapozódik. Az NKE az ország egyetlen felsőoktatási intézménye, amely a szolnoki bázison képes a nemzetközi és hazai előírásoknak megfelelő akkreditált felsőfokú repülő-szakemberképzést folytatni, annak valamennyi polgári és katonai szakterületén, a bolognai folyamatban is. 1969 óta létezik repülésirányító képzés Magyarországon, a szakma büszke rá, hogy azóta repülésirányítás hibájából nem történt katasztrófa. A Ludovika zászlóalj egyetlen nem Budapesten, hanem Szolnokon állomásozó alegysége az 5. század. 3.1.1.2. A demográfiai környezet bemutatása A napjaink demográfiai jellegzetességeit az a tendencia határozza meg, amely a 80-as években kezdődött és napjainkban is tart, és a népesség fogyásában nyilvánul meg. A felsőoktatásban megjelenő hallgatók számának előrejelzését illetően kiemelten fontos, hogy a népesség számához hasonlóan az (élve) születések száma is fokozatosan csökken. Ennél azonban meghatározóbb, hogy adott társadalmi népességből mekkora az a számszerűsíthető tömeg, amely a felsőoktatási szolgáltatások iránti igénnyel lép fel (2. grafikon). 2. grafikon Népesedési folyamatok Az oktatásra ható népesedési folyamatok (2000–2011) 2700000 2600000 2500000 2400000 FŐ
2300000 2200000 2100000 2000000 1900000
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
3–22 éves népesség 2568408 2544818 2480725 2418259 2368557 2323669 22898262257499 2227514 2192342 2169262 2143458
A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma a 90-es évek eleje óta fokozatosan növekedett 2004-ig, 2005 óta azonban folyamatos visszaesés tapasztalható. A felvettek száma esetében hasonló tendencia figyelhető meg, azonban elmarad a jelentkezések számának csökkenésétől. Ez évben – vélhetően a csökkenő keretszámok és a hallgatói szerződések bevezetésének hírére – összesen 109 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, szemben a tavalyi 141 ezer felvételizővel. AZ NKE-re 3 345 első helyes jelentkezés érkezett be, a további helyes jelentkezések száma további 5 538. Összességében tehát több mint 8 000 jelentkező jelölte meg egyetemünket továbbtanulási szándékkal. Az első helyen jelentkezők esetében mintegy kétszeres, de van olyan szakunk, ahol 15-szörös a túljelentkezés.
11
Az integráció előtti évben az NKE jogelőd karokra összesen 5 648 első helyes jelentkezés érkezett be. Tehát ehhez képest is érzékelhető a csökkenés, azonban ez bizonyos mértékben az integráció miatt bekövetkezett átalakításoknak és a felsőoktatásban általában is megjelenő tendenciáknak köszönhető. 3.1.1.3. A foglalkoztatási környezet bemutatása Elemezve a jogelődök által nyújtott szolgáltatások iránti regionális vállalati, vállalkozási igényt, nem túl biztató a kép. A vállalkozások nem mutatnak kiemelkedő érdeklődést a szolgáltatások iránt. A speciális ismeretek iránt nagyobb a kereslet (biztonsági szektor, védelmi szektor egyes területei). Elsősorban a közös pályázatok területén nyújtott egyetemi szolgáltatások jelentettek üdítő kivételt (felsőoktatási indikátorok megszerzésének lehetősége: publikációk, egyéb disszeminációs lehetőségek, kutatók, laboratóriumi infrastruktúra). A vállalkozások információ ellátottsága esetleges, döntően a korábbi személyes kapcsolatok, esetenként az intézményi honlap segítette ezt a munkát. Az elmúlt évtizedben a gazdaság korszerűsödése rendkívül egyenlőtlen módon ment végbe hazánkban, így a régiók között jelentős munkaerő-piaci különbségek alakultak ki. A munkanélküliek munkához jutásának esélye a végzettség szerint változó. 3.1.1.4. Az oktatási környezet bemutatása 3. grafikon Az ózdi képzés hallgatóinak megoszlása
Az NKE ózdi képzésében résztvevő hallgatók megoszlása régiók szerint (2011) 0% 9%
3%
3% 1% 3%
81%
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Közép-Magyarország
Az Ózdon 2007-től folyó képzés népszerűségét a régió felsőoktatási intézményekkel való ellátatlansága fokozza. Ezt erősíti a markáns politikai akarat – bár a kettő nyilván összefügg – a képzés folytatására. Jellemző adata az itt folyó képzésnek, hogy a hallgatók 81%-a régióból érkezik (3. grafikon). A jelentkező hallgatók előképzettségét vizsgálva azt látjuk, hogy Közép-Magyarország ebből a szempontból is messze kiemelkedik (4. grafikon). Ez a tény, valamint az, hogy a jogelődök hallgatói elsősorban ebből a régióból érkeznek, biztató – de nem kizárólagos – a minőség szempontjából (5. grafikon). 12
4. grafikon Az érettségizettek száma régiók szerint
Érettségizett tanulók száma Magyarország régióiban (2008-2010) 30000 átlag:23626 25000 20000
2008
15000
2009
átlag: 10542
2010
10000 5000
Dé l- A lfö
ld
ld lf ö És za kA
sz ág
És za kM
ag y
ar or
án tú l
Dé l- D un
ga t-D
un
án tú l Ny u
ép -D
un
sz ág Kö z
ar or ag y Kö z
ép -M
án tú l
0
A demográfiai mutatók alapján az is körvonalazódik, hogy a következő öt évben 20%-al csökken a 18 éves korcsoport (2011-ben 120 ezer, 2017-ben várhatóan 95 ezer. 5. grafikon Az NKE hallgatóinak megoszlása régióként Az NKE hallgatóinak megoszlása régiók szerint (2011) 40 35 30 25 20
%
15 10 5 0
Régió összes
NyugatDunántúl
KözépDunántúl
Dél-Dunántúl
KözépMagyarország
ÉszakMagyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
6,7
9,9
7,2
36,9
11,3
15,9
12,2
HHK
1,83
4,56
2,39
16,84
3,94
5,47
4,23
KTK
2,06
2,58
1,88
11,63
3
2,74
2,64
RTK
2,81
2,72
2,91
8,42
4,31
7,73
5,3
Katonai alapismeretek tantárgyat országszerte nagyjából ezer diák tanul a középiskolákban. Jelenleg kilenc fővárosi intézménnyel folynak tárgyalások a tárgy bevezetését illetően a IX., a X. és a XIII. kerületben, így remélhetőleg ősztől újabb iskolák kapcsolódnak majd be a 13
programba. Belügyi rendészeti ismeretek oktatása is folyik, jelenleg 76 középiskolákban, több mint 1000 diák részére. A KTK több mint 20 középiskolával működik együtt, a jelentkezési időszak előtt tájékoztatja a diákokat a Kar által kínált képzésekről. Az NKE rendszeres Roadshow-k rendezésével ad betekintést az Intézmény által kínált képzésekbe. 3.1.1.5. A vonzáskörzet és a hallgatói kereslet bemutatása Az 5. grafikon világosan mutatja azt a tényt, hogy a jogelődök elsődleges merítése KözépMagyarország. Az egyetem hallgatói láthatóan az egész ország területéről érkeznek, azonban megfigyelhető a Közép-Magyarországi régió közel 40%-ot képviselő kiemelkedése és kismértékű asszimetria figyelhető meg a Dunántúli régiók hátrányára, melyek 10% alatti részesedést mutatnak. Összhangban a 4-5. grafikon adataival, azt látjuk, hogy az elővégzettség szempontjából – nappali tagozaton – domináns a gimnáziumi érettségi (6. grafikon). 6. grafikon A belépő hallgatók végzettsége
Az új belépő hallgatók elővégzettsége (nappali tagozat) 2000 1500 Fő
1000 500 0
2008/2009 2008/2009 Gimnázi 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Szakköz 2009/2010 2010/2011 2011/2012 umi ép-
3 kar össz.
466
987
1503
952
802
636
120
762
HHK
118
641
1069
544
715
526
36
643
KTK
227
235
288
241
56
49
52
72
RTK
121
111
146
167
31
61
32
47
3.1.1.6. Ágazati és szakpolitikai megfelelés A fenntartói elvárások – mint ágazati és szakpolitikai igények – egyértelműek és megfelelnek a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban, a Kormányzati Személyzeti Stratégiában, a Létesítési és Szervezeti törvényekben megfogalmazottaknak. A honvédelmi tárca elvárása az, hogy az egyetem (ezen belül elsősorban a HHK) a honvédtisztképzés letéteményeseként, a tárca humán stratégiájának megfelelően végezze a honvédtisztek képzését, az át- és továbbképzéseket, a nyelvképzést, folytassa a hazai és nemzetközi együttműködésben folyó gyakorlatokat és adjon helyet a szövetséges igények alapján folyó tanfolyamoknak. Ezen túl új igényként jelent meg a honvédtisztek előmeneteli rendszerét szolgáló Katonai Vizsgaközpont működtetése a HHK rendszerébe integrálva. A HHK-n folyó képzés biztosítja a tárca igényeit és – a honvédtisztekkel szemben támasztott követelmények mentén – felkészíti a honvéd tisztjelölteket első tiszti beosztásukra, végzi az MSc szintű képzéseket, biztosítja a katonai felsővezető és felsőfokú vezetőképzés feltételeit. 14
Ezen túl végrehajtja a fegyvernemi átképző, a törzstiszti és a hadműveleti tanfolyamokat. Végzi a szerződéses tisztek képzését, benne a harcászati és hadműveleti tanfolyamokat, valamint a törzstiszti tanfolyamot. Az át- és továbbképzés területén mind a hivatásos, mind a szerződéses tisztek számára szervez tanfolyamokat, minősítő vizsgákat és képzéseket. Részt vesz továbbá a hivatásos állomány visszaillesztését szolgáló rendszer át- és továbbképzési rendszerének működtetésében. Mindezekkel azoknak a tárcaérdekeknek a megvalósítását szolgálja, amelyek: – A vezetői képesség központú képzésre helyezi a hangsúlyt; – Rugalmasabb és tervezhetőbb személyügyi tevékenység, fegyvernemek átjárhatóság, átképezhetőség lehetőségét teremti meg. – Egyéves, hatékony, intenzív nappali MSc képzést biztosít. – Kétszintű (felső) vezetőképző tanfolyamot tervez. – Közszolgálati átjárhatóság feltételeinek megteremtését biztosítja. – Kezelhetőbb előmeneteli rendszer elemeit valósítja meg. – A hivatásos életpályához igazodó visszailleszkedés lehetőségét teremti meg.
közötti
A közigazgatási képzés területén a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programnak megfelelően teljesülnek az ágazati követelmények. Ebben megfogalmazzák: A képzés szakmai színvonalának erősítése, átjárhatóságának biztosítása céljából 2012-től elindul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a közszolgálati képzés alapintézménye. A továbbképzés új rendszerét az egyetemi oktató- és kutatóhelyekkel való stratégiai partnerségre kell építeni. A megyei kormányhivatalok képzési centrumának a régió egyetemi tudásbázisán kell működnie. A kormánytisztviselői előmeneteli rendszerbe illeszthető kreditrendszerű, kompetencia alapú, moduláris szerkezetű közigazgatási vezetőképzési rendszerre van szükség, amelyre ráépülhet egy tisztviselői vezetői elit (senior civil service) szervezésének koncepciója. Vissza kell állítani a közigazgatási alapvizsgát, oly módon, hogy annak teljesítése a „közigazgatási pályára való érettséget” bizonyítsa. Az alapvizsga átfogó tartalmi és módszertani megújításával párhuzamosan a közigazgatási szakvizsga rendszerbeli helyét is szorosabban kell illeszteni az előmeneteli és a vezetői karrier-koncepcióhoz. Ezen koncepció mentén kezdődött meg a KTK szervezetfejlesztése. Olyan kar létrehozását tűztük ki célul, amely: – biztosítja a közszolgálati megrendelői igényeknek megfelelő képzési struktúrát; – egyértelműen és elkülöníthetően államtudományi irányultságú szervezetté válik; – alkalmas az új közigazgatási alap- és mesterképzési szak tananyagának kifejlesztésére és megvalósítására; – készen áll az államtudományi doktori iskola megalapítására; – az oktatásban az általános társadalomelméleti és társadalomismereti tudásanyag és humánerőforrás bázisa; – képes a köztisztviselői képzési és az ÁROP feladatokban meghatározott feladatok ellátására, az egyes fejlesztési projektek képzési tartalmának befogadására, a képzésfejlesztés végrehajtására; – képes a közszolgálati életpályák teljes körű elemzésére, bemutatására, valamint a közszolgálati humánerőforrás ismeretanyag megújítására. A rendészeti képzés területén a meglévő képzési és vizsgarendszer átalakításával és fejlesztésével biztosítani kell, hogy az szerves részévé váljon a karrierrendszernek, egyaránt szolgálja a vertikális (felmenő) és a horizontális (szakmai) karrier ív megvalósulását. Egyben 15
teremtse meg a különböző közszolgálati életpályák átjárhatóságát. Elvárt eredménye mindennek, hogy – kiépüljön az a képzési és továbbképzési rendszer, amely biztosítja az állami iskolai végzettségen túl szükségessé váló szakmai ismeretek megszerzését, fejlesztését; – a rendészeti vezető és mestervezető képzés fenntartásával biztosított legyen a kellő kompetenciákkal rendelkező, vezetői feladatokra felkészített utánpótlás, illetve a vezetői készségek irányított fejlesztése; – az alap és szakvizsgarendszerének megújításával, illetve a továbbképzési rendszerek összehangolásával megteremtődnek a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság képzési feltételeinek alapjai, a beszámíthatóság. Ennek megfelelően a közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga rendszerét össze kell hangolni a rendészeti szakvizsga, a rendészeti vezetővé képző, a rendészeti mester-vezetővé képző, valamint rendészeti vezetői továbbképzések követelményrendszerével, ki kell dolgozni a megfeleltetés, a beszámítás feltételrendszerét. A hatályos jogszabályi környezet is lehetőséget ad a kölcsönös elismerésre és megfeleltetésre, illetőleg a felhatalmazások megnyitják az utat, hogy külön szabályok megalkotásával az átjárhatóság minél szélesebb körben biztosítható legyen. A képzési szerkezet tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy a továbbképzési rendszer korszerűsítése szükséglet, melynek az elmúlt években tapasztalt hiányosságai részben korrigálásra kerültek, ugyanakkor átfogó megújítása indokolttá vált. A kormánytisztviselők és a hivatásosok képzési, vezetőképzési, és átképzési rendszerének, az előmeneteli rendszerbe illeszthető, kreditrendszerű, kompetencia alapú, és moduláris szerkezetű megvalósítása a célkitűzés. A közszolgálati életpályák szempontjából létre kell hozni az általános közigazgatási vizsgák rendszerét, amelyek a közszolgálati életpálya elválaszthatatlan részét képezik, általános közigazgatási ismereteket kérnek számon, és nem elsődlegesen a munkakör betöltéséhez szükségesek. A Rendészeti Személyzeti Stratégiában megfogalmazottakra is figyelemmel folyik az RTK szervezeti átalakítása. Ebben egyrészt megjelenik a kari intézeti modell, másrészt maradnak önálló tanszékek is. A kar a bűnügyi tudományok egyetemi szintű koncentrációja érdekében létrehozza a Bűnügyi Tudományok Intézetét. Profiltisztítást hajt végre az alkotmányjog, a büntetőjog, a közigazgatási jog, továbbá a társadalomtudományok területén. Együttműködésben a KTK-val biztosítja a testnevelési feladatok ellátását, az indokolt humán erőforrás átcsoportosítás mellett.
16
3.1.2. A képzési tevékenység értékelése 3.1.2.1. A képzési portfólió A HHK oktatási portfóliója a közigazgatási, rendészeti és katonai-, a műszaki, a gazdaságtudományok-, és a társadalomtudományi képzési területen folytatott alapfokú-, mesterfokú és doktori képzéseket foglalja magában. A kar a teljes védelmi szféra – kiemelten a Honvédelmi Minisztérium illetve a Honvéd Vezérkar – részére teljes- és részidejű munkarendben, a honvédelmi és katonai képzési ágban 4 éves időtartamú alapképzésben, illetve 1 éves időtartamú mesterképzésben, a műszaki, a társadalomtudományi, és gazdaságtudományok képzési területeken 3 éves időtartamú alapképzésben, illetve 2 éves mesterképzésben képez honvédtiszti, közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői munkakörök betöltésére hivatott felsőfokú szakképzettségű szakembereket. A 2011/12. tanévben alapképzésben négy képzési területen, tíz akkreditált alapképzési (BSc.) szak, mesterképzésben két képzési területen, hat akkreditált mesterképzési (MSc.) szak került meghirdetésre és indításra. A katonai vezetői alapszakra való túljelentkezés a vizsgált években – a felvehető tisztjelöltek függvényében – többszörös volt. Megítélésünk szerint a társadalmi igény enyhén növekedhet az elkövetkezendő években, azonban a mindenkor felvehetőek száma felülről korlátos a megrendelői igényeknek megfelelően. A nemzetvédelmi és katonai képzési területen a rangsor-helyezéseket a képzések egyedisége miatt, csak a Karoknál lehet vizsgálni. A volt Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, a HVG rangsorolása szerint: – Felvi 2012-es, összesített kari rangsor 12. helyezett (4. az oktatói kiválóság alapján); – Felvi 2011-es, összesített kari rangsor 21. helyezett (9. az oktatói kiválóság alapján); – Felvi 2010-es, összesített kari rangsor 17. helyezett (11. az oktatói kiválóság alapján); – Felvi 2009-es, összesített kari rangsor 13. helyezett (21. az oktatói kiválóság alapján); A katonai vezetői alapszak népszerűségét jelzi a következő adatsor (év, jelentkezettek száma, felvettek száma): 2008 (332, 43 fő), 2009 (550, 303 fő), 2010 (654, 32 fő), 2011 (591, 63 fő). A képzési volumen az országos arányban levelező képzés esetén 15-20%, nappali képzés vonatkozásában 5-10% között helyezkedik el. A KTK a Budapesti Corvinus Egyetem karaként 2006-tól újította meg képzési portfólióját: a bolognai követelményeknek megfelelően több alap- és mesterszakot indított. Jelenleg tehát a KTK két alapszakon (igazgatásszervező; nemzetközi igazgatási) és két mesterszakon (közigazgatási; európai és nemzetközi igazgatás) végzi a képzést. Az igazgatásszervező alapképzés az országos népszerűségi listák élén helyezkedik el, igazi profilt adva a karnak. Az igazgatásszervező alapképzési szakon folyó, hagyományos igazgatásszervező képzés célja széles szakmai alapműveltséget biztosító graduális képzés, amelyet követően a végzettek megkezdhetik a közszolgálatot, illetve felvételüket kérhetik az igazgatási képzési ág adekvát mesterképzési szakjaira. Az igazgatásszervező alapképzési szakra épül szorosan a közigazgatási mesterképzési szak. A képzés ideje 4 félév, amely magában foglalja a közigazgatási szakmai gyakorlat idejét is. A közigazgatási mesterszakot a KTK először 2008 februárjában indította meg levelező, majd 2008 szeptemberétől nappali munkarendben is. A 2010. évtől a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a ráépülő európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak bővítette a KTK oktatási portfólióját.
17
A nemzetközi igazgatási alapszak elvégzésével, a nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel rendelkezők alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belül a nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására; a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre, közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére. A fenti alapszakra épülő európai és nemzetközi igazgatás mesterképzés célja olyan szakértők képzése, akik képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. Amíg a KTK a 90-es évekre a magyar közigazgatás személyi állományának több mint 25%át adta, addig mára az igazgatási képzési ág alap- és mesterszakjai a KTK-n kívül más egyetemek állam- és jogtudományi karain is működnek. A 2011. évtől a nemzetközi igazgatási alapképzési szak indítását a Fenntartói Testület döntése alapján felfüggesztettük, kivezetését tervezzük. Az RTK a doktori képzést kivéve valamennyi képzési szinten, a bolognai rendszernek megfelelő osztott képzést folytat. Kifutó főiskolai, illetve osztatlan képzése nincs. A Rendészeti, és Bűnügyi igazgatási BA szakokra Rendészeti vezető MA szak épül. A kar jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola 2006-ban a jogi és igazgatási képzési területen akkreditálta az általa folytatott képzéseket. A 2006-ban megkezdett első képzési ciklusban az integrált Bűnügyi igazgatási szakon a korábbi bűnügyi nyomozó, a gazdaságvédelmi nyomozó és a pénzügyi nyomozó szakok, illetve a Rendészeti igazgatási szakon a büntetés-végrehajtási, a határrendészeti, az igazgatásrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a vámigazgatási szakok szakirányokká váltak. Új szakirányként 2006-tól belépett a biztonsági, amely a magánbiztonsági szféra fogyasztói igényeit hivatott kielégíteni. A képzési kínálat 2012-től egészül ki a rendészeti igazgatási szak migrációs szakirányával. A Magyarországon akkreditált alap és mesterszakok képzési területenkénti besorolása a Kormány döntésével 2011. október 29-én megváltozott. Az RTF által kezdeményezett és a RTK által továbbfolytatott alap- és mesterképzések a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre kerültek át. A kar képzési portfoliója kiegészült a Kriminalisztikai szakértő, a Bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szakokkal és a Rendészeti asszisztens felsőfokú szakképzéssel. A bűnmegelőzési szakirányú továbbképzési szakon sem az értékelt időszakban, sem jelenleg nem folyik képzés. Horizontálisan a kar képzési kínálata BA szinten lefedi a magyarországi rendvédelmi szervek igényeit a 12 szakiránnyal. Az MA képzés esetében – a rendvédelmi szervek igényeit is figyelembe véve – a 12 szakirányon végzettséget szerzett hallgatók a Rendészeti vezető MA szakon együtt folytathatják tanulmányaikat. A Rendészeti vezető MA szak átalakítása szükséges abban az irányban, hogy a szakon ne csak általános rendészeti vezetői ismereteket szerezzenek a hallgatók, hanem a munkahelyüknek megfelelő szakmai ismereteiket is tovább fejleszthessék. Magyarországon más felsőoktatási intézmény a rendészeti képzési ágba tartozó Bűnügyi igazgatási, és Rendészeti igazgatási alapszakokon, illetve a Rendészeti vezető mesterszakon nem folytat képzést, ezért a képzés volumene 100%. A Kriminalisztikai szakértő szakirányú
18
továbbképzési szak esetében a DE, PTE, és a PPKE is képzést folytat. A saját képzés volumene ebből 42,77%. A vizsgált időszakban a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület hallgatóinak 19,05-19,81%-a, a jogi igazgatási képzési terület hallgatóinak pedig kevesebb mint 0,16%-a tanul, tanult a karon, illetve a jogelőd intézménynél. A jogi és igazgatási képzési területen a felvettek pontátlaga alapján az 2010-ben az RTF a tizedik. 2009-ben az intézménybe való bejutás nehézsége szerint a második helyen volt. Az első helyen szerepel folyamatosan az egy oktatóra jutó nappali munkarendű hallgatók száma alapján. Ötödik a rangsorban a szakterület elismert képviselőjének jelenléte az oktatásban mutató alapján. Az akadémiai doktorok arányát tekintve csak a kilencedik. 3.1.2.2. Szakmai gyakorlati képzés A HHK-n a szakmai képzés rendszere alapvetően, a katonai vezetővé válás gyakorlati műhelye. A gyakorlati képzés a katonai szakok tanterveiben, meghatározott formában és módon kerül végrehajtásra. A gyakorlások és a gyakorlatok rendszerének a honvéd tisztjelöltek parancsnokká válásában, vezetői-irányítói képességének kialakításában jelentős és nélkülözhetetlen a szerepe. A polgári szakokon a hallgatók a tantervben rögzített időtartamokban, alapvetően a közszolgálati szférában meghirdetett lehetőségeket kihasználva a védelmi igazgatási és közigazgatási területeken illetve ipai-, iparbiztonsági és védelmi ágazati szakterületen hajtják végre. A hallgatói gyakorlat a szakért felelős oktatók irányításával kerül megszervezésre. A szakértelem, a képességek, jártasságok szintje, tehát a fogadóhelyeken nyújtott teljesítményt a munkahelyi vezető értékelése szerint kerül megítélésre. A biztonság- és védelempolitikai, valamint a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóink az intézet oktatóinak közreműködésével és velük egyeztetve választanak szakmai gyakorlati helyet. A képzések széleskörű spektrumának köszönhetően a hallgatók a minisztériumi, kormányzat, hivatalos szerveken túl a civil szféra, kutatóintézetek és elemzőközpontoknál is teljesíthetik a tanterv által előírt szakmai gyakorlatukat. A biztonság- és védelempolitikai szakos hallgatók többek között rendszeresen töltenek szakmai gyakorlatot a Honvédelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, rendőrségi szervek, kutatóintézetek, vagy akár a tanszék/intézet szervezeteinél. A nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók többek között a Külügyminisztérium szerveinél, nemzetközi szervezeteknél, konzulátusokon és egyéb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézményeknél töltenek el szakmai gyakorlatot. Közlekedésmérnöki alapszak: a képzés gyakorlati helyeit az állami és a versenyszektor közlekedési, szállítmányozási, logisztikai vállalkozásai (BKV, Volán MÁV, Közlekedési Hatóság) adják. Az adott vállalatokkal megkötött szerződések biztosítják a tantervben előírt egybefüggő hathetes szakmai gyakorlat teljesítését. A Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézetnek évekre visszanyúló kapcsolatai vannak a két szakon tanuló hallgatók által szívesen választott szakmai gyakorlati helyekkel. A vonatkozó minisztériumi szervek, kutatóintézetek, vagy egyéb szervezetek készségesen fogadják megkeresésünket és segítséget nyújtanak a megfelelő gyakorlati hely megtalálásában. Katasztrófavédelmi mérnöki szakon a szak hallgatói gyakorlati képzésének – szakmai gyakorlat – végrehajtásában lehetőséget biztosítanak a katasztrófavédelmi tevékenységekben résztvevő védelmi igazgatási szervek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a 19
megyei igazgatóságok, minisztériumok, országos hatáskörű szervek védelmi szervezeti egységei, illetőleg a veszélyes és a kiemelten veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervek. Velük kialakított kapcsolataink jó szintűek. Közlekedésmérnöki alapszak: a gyakorlati képzésben részt vevő partnerek messzemenően támogatták és támogatják ma is a hallgatók gyakorlati felkészítését. A KTK a szakmai gyakorlatot „terepre”, a magyar közigazgatási praxisba utalja. A kari Életpálya Iroda koordinálásában fogja össze a hallgatók szakmai gyakorlatának adminisztrációját (2. táblázat). 2. táblázat Szakmai gyakorlatok mutatói Szak
igazgatásszervező alapképzési szak
közigazgatási mesterképzési szak
nemzetközi igazgatás alapképzési szak
Tagozat
Gyakorlat letöltésének ideje
Gyakorlat időtartama
Gyakorlat teljesítéséről szóló igazolások leadási határideje
nappali
4. félév nyara
6 hét
5. félév: szorgalmi időszak vége.
levelező
3-5. félévben lehetséges
6 hét
Legkésőbb 6. félév: szorgalmi időszak vége
nappali
2. félév nyara és 4. félév vagy 4. félév
kétszer 5 hét
levelező
2. félév nyara és 4. félév vagy 4. félév
kétszer 5 hét
nappali
4. félév nyara
6 hét
5. félév: szorgalmi időszak vége
levelező
3-5. félévben lehetséges
6 hét
Legkésőbb: 6. félév: szorgalmi időszak vége
4. félév
4 hét
4. félév: szorgalmi időszak vége
4. félév
4 hét
4. félév: szorgalmi időszak vége
nappali európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak levelező
3. félév: szorgalmi időszak vége 4. félév: szorgalmi időszak vége 3. félév: szorgalmi időszak vége 4. félév: szorgalmi időszak vége
A szakmai gyakorlatot a hallgatók tervezik és intézik, ezek elfogadása, adminisztrálása történik a Kari Életpálya Irodában. Az Iroda jelenleg – kapacitáshiány miatt – nem proaktív, így nem (vagy csak elvétve) szerez, közvetít gyakorlati lehetőségeket. Az egyetemet alternatív utakon megkereső potenciális munkáltatók becsatornázása és összekötése a hallgatókkal gyakorta ad hoc módon történik. Az RTK szakmai gyakorlati rendszerének jogi alapját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII törvény képezi, melynek 30. § (2). bekezdése lehetővé teszi, hogy a hallgatók a rendvédelmi szerveknél gyakorolhassanak, a különböző intézkedéseknél jelen lehessenek, kényszerítő eszközt alkalmazhassanak. A rendvédelmi szervek a gyakoroltatáshoz szükséges gyakorlóhelyeket, a kihelyezett szakmai foglalkozások, speciális technikai bemutatók, nyári és évközi szakmai gyakorlatok formájában biztosítják. A karon a gyakorlati ismeretek elsajátítását kriminalisztikai, közlekedési, határrendészeti kabinetek, a pszichológiai labor és a szituációs terem lőtér biztosítja. A képzést nagyban elősegítené egy intézkedéstaktikai gyakorlóhely kialakítása. A szakmai gyakorlatok szervezése az évfolyamok, a szakok és szakirányok sajátosságait figyelembe véve tanszékenként eltérően történik. 20
A nyári szakmai gyakorlatok a szakok illetve szakirányok tantárgy, óra- és vizsgarendjének megfelelően valamennyi szakirányon a 2. és 4. félévet követően 160-160 órában kerül végrehajtásra. Az első éves rendőri szakirányos hallgatók a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságon teljesítik a gyakorlatot. A másodéves rendőri szakirányos hallgatók a rendőrkapitányságokon a szakirányuknak megfelelő szolgálati ágaknál gyakorolnak. Az első éves büntetés-végrehajtási szakirányos hallgatók minden büntetés-végrehajtás szakterületen eltöltenek egy meghatározott időszakot. A másodéves hallgatók a tervezett beosztásától függően az adott szakterület munkájáról szereznek részletes ismereteket. Az első éves katasztrófa szakirányos a hallgatók egységesen a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon teljesítenek gyakorlati szolgálatot. A másodéves hallgatók nyári gyakorlatukat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon illetőleg a polgári védelem szerveinél töltik. Az első éves pénzügyi nyomozói és vám- és jövedéki igazgatási szakirányos hallgatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatóságánál majd ezt követően helyi szervnél gyakorolnak. A másodéves hallgatók szakirányuknak megfelelően kerülnek nyomozati, illetőleg vám- és jövedéki területre. Az első éves biztonsági szakirányos hallgatók a Közbiztonsági Tanszék által kijelölt vagyonvédelmi szervezeteknél teljesítik a gyakorlatot. Másodévben a hallgatók által választott vagyonvédelmi szervezeteknél kerül sor a gyakorlatok végrehajtására. A nyári gyakorlatokat a Kiképzési és Nevelési Intézet Kiképzési és Nevelési Osztálya koordinálja a szaktanszékekkel együttműködve. Valamennyi gyakorlóhely tájékoztatást kap a nyári szakmai gyakorlat időtartamáról, a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatókról. A gyakorlatok szervezése, koordinálása és végrehajtása során a kar szorosan együttműködik a rendvédelmi szervek országos hatáskörű szerveivel és a fogadó szervekkel. A kijelölt gyakorlati helyek infrastruktúrája biztosítja, hogy a hallgatók a gyakorlatokat eredményesen hajtsák végre. 3.1.2.3. Felnőttképzés A HHK jogelődje, a ZMNE a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált intézményként, a vonatkozó jogszabályok alapján végezte felnőttképzési tevékenységét. Képzési kínálata egyrészt illeszkedett a graduális képzésekhez: – a műszaki képzési területen pl.: CNC forgácsoló, CAD/CAM, CNC programozótechnológus szakmai képzések (évente 5-8 tanfolyam, 250-350 hallgató), – a katonai képzési területen a Honvédelmi Minisztérium által igényelt általános katonai és katonai-szakmai belső tanfolyamok (évente 35-45 féle tanfolyam, 55-65 tancsoport, 1 100-1 400 hallgató). Másrészt, általános informatikai képzések (pl.: ECDL, évente 4-8 csoport, 80-150 hallgató), illetve aktuális piaci igények (pl.: tűzvédelmi előadó, biztosításközvetítő, biztonsági őr, évente 5-8 tanfolyam, 180-300 hallgató) kielégítésére irányult. A továbbképzések az egyetemi infrastruktúrára alapozva, zömében saját előadók bevonásával valósultak meg. A katonai tanfolyamok területén szinte kizárólagos képző volt az intézmény. A műszaki és az informatikai továbbképzések az infrastruktúra és az oktató állomány által megengedett maximális létszámkeretekkel folytak. A képzések minősége megfelelt a képzési programok és a hallgatók elvárásainak. Az egyetem sikeresen alkalmazta a hagyományos, jelenléti oktatás mellett az elektronikus tananyagokra és tanulástámogató keretrendszerre alapozott blendedlearning módszert is, az itt kialakított élethelyzethez igazított oktatás módszertanával együtt. 21
A jövőre vonatkozóan, a fenntartó és megrendelő Honvédelmi Minisztérium képzéssel kapcsolatos állásfoglalása alapján az ECDL és a nyelvi képzések mellet, csak az általános katonai és a katonai-szakmai továbbképzések maradnak meg. Ez utóbbiak új típusú, a Magyar Honvédség Humán stratégiájában megfogalmazott katonai életpályához igazodó statikus tanfolyamokkal (harcászati, törzstiszti, hadműveleti, szakmai átképző, felsőfokú vezetői) egészülnek ki, melyek képzési programjai az év végéig kerülnek kidolgozásra és elfogadásra. A középfokú képzésben választható érettségi tantárgyat, a Katonai alapismereteket oktató pedagógusok részére kidolgoztunk egy 60 órás továbbképzési programot (A katonai alapismeretek közismereti választható érettségi tantárgy gyakorlati oktatásának és számonkérésének módszertana a középiskolák 9-12. évfolyamán. PED/236-1/2011. számon 2016. 12.01-ig akkreditálva). A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. alapján, a honvédelmi nevelésre történő felkészítés érdekében jelenleg folyik az óvoda- és az általános iskolai pedagógusok részére a továbbképzési program kidolgozása. A KTK keretében korábban működő – 2012. április 16-ától az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézetébe integrálódott – Közigazgatási Továbbképző Intézet jelenleg több szakirányú továbbképzést, felnőttképzést, szakképzést és tanfolyamot hirdet és üzemeltet. A képzési kínálat megfelelő, bár folyamatosan körvonalazódnak újabb szükségletek, újabb képzések iránt. Az Intézet tevékenységének fő területe a diplomára épülő, újabb oklevelet adó, 2-4 féléves szakirányú továbbképzési szakokon folyó képzések megszervezése. – – – – – – – – – – – –
Államháztartási költségvetési ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak. Esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Igazgatási szoftverkezelő szakirányú továbbképzési szak. Környezetvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Közigazgatási modernizáció, e-government szakirányú továbbképzési szak. Közmenedzsment szakirányú továbbképzési szak. Közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak. Önkormányzati pénzügyek szakirányú továbbképzési szak. Személyzeti igazgatás a közszférában szakirányú továbbképzési szak. Szociális igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak. Vámigazgatás szakirányú továbbképzési szak.
Az Intézet közbeszerzési, igazgatási ügyintézői, jövedéki ügyintézői és ingatlanközvetítői területen OKJ-s képzéseket szervez a jelentkezők számának függvényében, valamint akkreditált felnőttképzési tanfolyamokat indít (jogalkotástani pályázati, ügyirat-kezelési és elektronikus közigazgatási területeken), illetve szakmailag indokolt esetben – a soron kívüli akkreditációt követően – a megrendelővel történt megállapodás szerint. A meghirdetést követően jelentős érdeklődés mellett részben az intézet infrastruktúráján belül, részben azon kívül került sor az érvelés és tárgyalástechnikák, a konfliktuskezelési technikák, a protokoll a közigazgatásban és a változásmenedzsment a közigazgatásban című tréningek meghirdetésére. A programok iránti kereslet az utóbbi időben érezhetően csökkent, de ez a gazdasági recesszió, és az Intézet propagálási tevékenysége alábbhagyásának köszönhető. Nem tesz jót az Intézet külsős (meghívott) oktatói számára meghatározott rendkívül alacsony óradíj sem, mely erodálja a jobb szakemberek jelenlétét e képzéseknél. Az Intézet az eddigi években jelentős nyereséget tudott felmutatni, mely igazolja létjogosultságát.
22
Az RTK a felnőttképzés vonatkozásában az alábbi két területen folytatott képzési tevékenységet: – –
rendőrszervező; közterületfelügyelő.
A kar a fent említett képzések tekintetében rendelkezik a felnőttképzésről szóló törvény szerinti képzési programmal, amelyek megfelelnek a jogszabályban előírt követelményeknek. A képzések esetében a kar rendelkezik a szükséges képzési, és vizsgáztatási gyakorlattal, kapacitással. Rendőrszervező képzés A képzés a felsőfokú végzettséggel rendelkező a rendőrségnél dolgozók számára lett meghirdetve. A képzésben résztvevők számát, és személyét az ORFK Humánszolgálata határozta meg. Az RTF a képzés során a munkáltatói igényeket elégítette ki. A rendőrség szervéinél dolgozó munkavállalók önállóan nem, csak az ORFK-n keresztül jelentkezhettek a képzésre. A képzésen 2009 februárjától- 2012 februárjáig 624 fő vett részt. A rendőrszervező képzés esetében a jogelőd intézmény kidolgozta a modulári típusú képzési, és vizsgáztatási rendszert. Közterület felügyelő képzés Tanfolyami képzés formájában 360 óra időtartamú képzés, amelyre bárki szabadon jelentkezhetett. Az RTF 2009 decemberében vizsgáztatta utoljára a közterület felügyelő képzésen az intézményben felkészített tanulókat. Azóta ilyen képzés - érdeklődés hiányában nem folyik. Ennek az az oka, hogy jogszabály változás miatt számos magánvállalkozás kapott felhatalmazást a képzés és a vizsgáztatás lefolytatására, amelyek – minőségi követelményeket figyelmen kívül hagyva – jóval alacsonyabb áron tudtak ilyen képzést szervezni.. 3.1.2.4. Képzésfejlesztés A HHK minőségügyi, illetve infrastrukturális szempontból minden tekintetben megfelel a felsőoktatási törvényben, illetve más szabályzókban megfogalmazott egyetemi karok működésével, illetve működtetésével szemben támasztott követelményeknek. A HHK-n a Honvédelmi Miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar Főnökének szakmailag megalapozott elvárásai alapján megkezdődött a képzési struktúra és tartalom megrendelő igényekhez történő igazítása. A Honvédelmi Minisztériumban kidolgozott új humánstratégiára alapozva átalakítjuk a Nemzeti Tisztképzés rendszerét, melyhez hozzáigazítjuk, illetve az igényeknek megfelelően bővítjük a tiszti át- és továbbképzési rendszert. Pontosítjuk a Honvédelmi Tárca igénye alapján a védelmi képzési ágban működtetett alap és mesterképzési szakok körét. Jövőbeni tevékenységünk középpontjában a mindenre kiterjedő minőségi fejlesztés áll. A megrendelői igényekkel összhangban tevőlegesen, hatékonyan kívánunk közreműködni a közszolgálati életpályák megújításával kapcsolatosan kialakított stratégiai célkitűzések megvalósításában. A kar képzései által gondozott speciális és aktuális tananyagok, területek megkövetelik, hogy az adott tantárgy anyagát folyamatosan frissítsék és aktualizálják. A tanszéki értekezletek keretében minden félév kezdésekor megtörténik a tantárgyi tematikák és azok képzési anyagainak felülvizsgálata, aktualizálása, frissítése. A szakok oktatói köre a MAB érvényes akkreditációs követelményeinek alapvetően megfelelnek. 23
A szükséges tananyagok előállítása folyamatosan zajlik az egyetem és a kar keretein belül. Amikor lehetőség és anyagi keret van rá oktatóink igyekeznek új tankönyvekkel és jegyzetekkel bővíteni a hallgatók rendelkezésére álló tananyagbázist. A szak tantárgyainak tananyaga egyes területeken korszerű jegyzetek formájában rendelkezésre áll, más területeken a kidolgozás – többek között a tanév oktatási tapasztalataira is alapozva – folytatódik. Az egyetemi elképzeléseknek megfelelően, ahol ezt a tartalom (információbiztonság) lehetővé teszi, előtérbe kerülnek az elektronikus formában rendelkezésre álló tananyagok. A tananyag fejlesztés megvalósítását egyes területeken az oktatók magas fokú leterheltsége, általánosságban pedig az intézményi támogató kapacitás alacsonyabb szintje megnehezíti. A tananyagok fejlesztése mellett gondot fordítunk a tantárgyi programok korszerűsítésére is. Minden évben felülvizsgáljuk a tantárgyi programokat és frissítjük tartalom és felhasználható irodalom tekintetében. A felhasználói igényeknek, elvárásoknak ezen a területen is eleget kívánunk tenni. A folyamatosan érkező generációk közötti különbségek és a technikai színvonal emelkedése szükségessé teszik az oktatók számára az új körülményekhez alkalmazkodó tanítási módszerek elsajátítását és alkalmazását. A kar vezetésének folyamatos elvárása, hogy az oktatók saját szakterületükön és a képzést érintő kérdésekben aktuális tudással rendelkezzenek és fejlesszék azt. Az oktatók lehetőség szerint igyekeznek tudományos munkáik, kutatásuk eredményeit megjeleníteni az oktatásban. A kar hallgatóival az oktatók szoros kapcsolatot tartanak fent. Igyekeznek minden lehető módon segíteni és ösztönözni a hallgatókat tanulmányaik elmélyítésében és továbbvitelében. Teljesítményüket folyamatosan figyelemmel kísérik és támogatják őket tudományos kutatásaikban, munkájukban. A karon a belső rendszeres minőségbiztosítási tevékenység az oktató tanszékek oktatóinak bevonásával, véleményük kikérésével folyik. A kar az egyes hallgatókon keresztül folyamatos visszajelzést szerez a képzésben részt vevő hallgatóktól, valamint a képesítést megszerzett munkaerő piacon elhelyezkedett volt hallgatóinktól. A szakfejlesztési fórum lehetőséget biztosít az oktatók mellett a megrendelői, felhasználói (piaci) oldal igényei, elvárásai megismerésére, ezáltal a képzés rendszerének a megrendelői oldal igényeinek megfelelő korszerűsítésére is. A hallgatók évente (félévente) kerülnek megkérdezésre az oktatókkal, az oktatással, az ellátottsággal kapcsolatban. A hallgatók véleményezhetik az oktatók munkáját, a tananyag korszerűségét. Rendszeres a hallgatói fórum megtartása. Összevonásokon rendszeresen megkérdezzük a hallgatókat és összegyűjtjük a hallgatókat érintő kérdéseket, problémákat, hogy időben intézkedés történjen azok megoldására. A karon folyamatos a tananyagfejlesztés, értékelik a különböző szakmai konferenciák anyagait, tudományos kutatások eredményeit és a változások legfontosabb elemeit beviszik az oktatásba. A KTK képzésfejlesztése az egyetemi integráció óta lelassult. Néhány szabadon választható, és/vagy idegen nyelvű kurzust leszámítva érdemi átalakítás a képzések vonatkozásában nem történt. Ennek oka, hogy az intézményi struktúra megszilárdításáig felesleges tervezni, hiszen mind a végrehajtás felelősségi rendszere, mind a szakértők személye változhat. Az oktatás frissen tartásához rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, azonban ennek állapota folyamatosan romlik. A K+F tevékenységek megjelennek az oktatásban, hiszen az oktató-kutatók visszaforgatják legújabb anyagaikat az oktatásba. Egy oktatás módszertani 24
képzés régóta hiányzik a KTK-nak. A HÖK tanulmányi ügyvivőjével jó kapcsolatot ápol a KTK, véleményüket gyakran kikérjük, beépítjük. Az RTK rendelkezik megbízott szak-, szakirány- és tantárgyfelelősökkel. A szak- és szakirány-felelősök feladat és hatáskörét intézményi szabályzat állapítja meg. A hallgatók az idegen nyelv tanulásán kívül, egy viszonylag kis létszámú tanuló csoportban (szakaszok) töltik el a három évet többségében a karon lévő szállón. A kis közösségen belüli kapcsolatok, irányzatok személyiségformáló erejűek. A karon a hivatásos rendvédelmi szolgálat sajátosságait a hivatásos állományú oktatók, osztályfőnökök, valamint a rendészeti kiképző és nevelő szervezet közvetíti. A fokozott fizikai követelmények elvárások miatt a hallgatók nagy része sportol. A sport a különböző sportszakosztályokban a kar sportegyesülete a DSE égisze alatt szerveződik. A hallgatók részt vesznek a belügyminisztérium és a rendvédelmi szervek által szervezett sportversenyeken. Az oktatás-menedzsment hallgató centrikus megszervezésének mechanizmusai viszonylag korlátozottak voltak a karon, és a jogelőd intézményben. A ZH-k egyenletes elosztását a tanóratervezésnél a tanulmányi osztály koordinálta. A hallgatók tanulócsoportonként vizsgáztak. Vizsgaidőpontjaikat a tanárral egyeztetve, alakították ki, úgy hogy a két vizsgaidőpont között megfelelő távolság legyen. 2012-től bevezetésre került a NEPTUN rendszer. 3.1.2.5. Képzési eredményesség A KTK-n folyó képzések hatékonyságát és eredményességét értékelve elmondható, hogy a hallgatói előrehaladás – így a lemorzsolódás mértéke is – átlagos. Az oktatók megközelítőleg a törvényi előírásoknak megfelelően leterheltek. A kar oktatási kapacitása a határon van. A végzett hallgatók munkapiaci helyzete jó, sok végzősünk talál munkát a közszférában is. A végzett hallgatókat a kar Alumni szervezete támogatja, követi nyomon (DPR). 7. grafikon A munkaviszony jellege a végzett hallgatóknál
Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaviszonyának jellege (a válaszadók százalékában)
74,5
78,6
68,8
59,1 33,3
2008 Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul
22,5
Egyéb munkaviszonyban áll
8,6 8,8
Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja
Egyéb munkaviszonyban áll
Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja
2
12,9
7,6
Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő
23,5
Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2010 BCE-KIK
ZMNE
25
A 7. grafikon – amely hasonlóan ezen alpont többi mutatójához, a BCE-KIK és a ZMNE adataira támaszkodik, hiszen az RTF nem szerepel az FELVI adattárban – azt tükrözi, hogy a ZMNE-n végzett hallgatók jelentős része a közszférában helyezkedett el ebben az időszakban (67%-87%). Érdekesebb az a tendencia, amely a BCE-KIK végzőseit jellemzi, hiszen itt a közszférában elhelyezkedett végzős hallgatók aránya csak 25,5%-21,7%. Az RTK-n az eddigiekben nem gyűjtöttek adatokat az abszolutórium és az oklevél megszerzésének átlagos idejéről és a felhasználható statisztikákban sincs adat erre vonatkozóan. Az, hogy a hallgató hány félév alatt szerez diplomát, eddig azért nem került a figyelem középpontjába, mert a nappali munkarendben tanulóknál a kötött tanrend, a hallgató által a rendvédelmi szervvel kötött ösztöndíjszerződés, jelentős ösztönző erőt jelentett a tanulmányok mielőbbi befejezésére. A levelező munkarendben a hivatásos hallgatóknál az tényező, hogy a szolgálati helynek is hozzá kell járulnia az évhalasztáshoz, olyan feltételrendszert teremtett, amely a legtöbb hallgatónál korlátozta annak lehetőségét, hogy diplomáját a mintatantervben foglaltnál hosszabb idő alatt szerezze meg. A hallgatói lemorzsolódás a BA képzéseken a vizsgált időszakban 0,3–2,36% közötti, az MA képzésen 0-3,5%. A kriminalisztikai szakértő továbbképzési szak esetében a lemorzsolódás 0-25% közötti. Ez az adat azonban a képzésen részt vevő hallgatók alacsony létszáma miatt félrevezető (2010-ben a képzésen résztvevő 12 főből 3 fő kimaradt 25%). A karon az 2008-2011 között tanévenként egy oktatóra 15 (+- 0,1-2) beiratkozott hallgató jutott. 2012 első félévében ez a szám a beiratkozott hallgatók magasabb száma és a 2 fővel kevesebb oktató miatt 18,25. Az átlagos oktatói kontaktóra terhelés a vizsgált időintervallumban 30 hetes tanévet számolva 5,19 óra/hét/oktató. Az ilyen oktatói terhelés nagyon alacsonynak mondható. Ennek az oka, hogy a képzési portfólióban, a BA szakokon 11 szakirány van. A szakirányok képzési struktúrája jelentős számban tartalmaz olyan szaktantárgyakat, amelyek csak az adott szakirányon kerülnek oktatásra. Ezen speciális ismereteket oktatók esetében a tanóraszám nem növelhető, mivel a többi szakirányon az itt oktatott ismeret felesleges. Az oktató szaktudására viszont a szakmai felkészítés minőségének fenntartása miatt szükség van. Ugyanakkor az oktatók számának 2008-2011 közötti viszonylag állandó volta a romló költségvetési körülmények között azt is mutatja, hogy a képzés ilyen színvonalú ellátásához az intézmény elérte a minimális oktatói létszámot, az tovább nem csökkenthető. A terhek oktatók közötti arányosabb elosztása szükséges. A kurzuskínálat az adott időszakban megfelelőnek értékelhető. A hallgatók az idegennyelv kivételével szakasz kötelékben látogatták a kurzusokat. Ebből következően a kurzusokat felvett legkisebb létszám megegyezik a legkisebb létszámú szakasz tagjainak számával. Az átlagos szakasz létszám a vizsgált időszakban nappali és levelező tagozaton együttesen 20092011 között évenként 19; 20; 19 fő. Ugyanakkor sok évfolyam szintű előadás került megtartásra. A kurzusok összetétele szakirányonként jelentősen eltér. Az értékelt időszakban a kurzusok számáról, és a kurzust felvett hallgatók átlagos számáról az RTF nem gyűjtött adatokat. A végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetéről nincs adat a módszertani útmutatóban megjelölt adatbázisokban. Ilyen irányú kutatás a jogelőd intézményben nem folyt. Figyelembe kell azonban venni a kérdés elemzésénél, hogy a kar a nappali munkarendű képzésben résztvevő hallgatói – a biztonsági szakirányon tanulók kivételével – tanulmányaik befejezése után szinte kivétel nélkül a rendészeti szerveknél kapnak beosztást. A biztonsági szakirányon végzettek elhelyezkedéséről nincs információja a karnak.
26
A levelező munkarendű hallgatók esetében – a biztonsági, és a katasztrófavédelmi szakirány kivételével – a jelentkezés feltétele, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozzanak. E szakok, szakirányok esetében a diploma megszerzése után az elhelyezkedés teljes egészében megoldott. Az oktatás minőségét illetően, a rendvédelmi szervektől érkezett visszajelzések alapján pozitívan ítélik meg az RTF-en diplomát szerzett munkatársak szaktudását. A HHK szakjai esetében elmondható, hogy a hallgatók előrehaladása folyamatos. A tantárgyi csúszások, féléves csúszások csak néhány hallgatónál jelentkeznek. A szakokat a magyar felsőoktatásra jellemző lemorzsolódási szintnél némileg alacsonyabb érték jellemzi. A specifikus jellegnek köszönhetően a beiratkozott hallgatók igyekeznek elvégezni a szakot és képzésüknek megfelelő szakterületen elhelyezkedni. Ennek sikerességét a 4. grafikon mutatja. A vizsgált időszakban a BCE-KIK hallgatói körében nőtt (16,7%-24%), míg a ZMNE hallgató körében csökkent a munkanélküli periódus előfordulása (17,3%14,9%). 8. grafikon A munkanélküli periódus előfordulása a jogelődöknél
Munkanélküli periódus előfordulása az NKE jogelődein 2008ban és 2010-ben végzetteknél a végzettség megszerzése óta (a válaszadók százalékában) 100 90 80 70 60 50
%
40 30 20 10 0
2008
2010
BCE-KIK
16,7
24
ZMNE
17,3
14,9
Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul
A lemorzsolódás évfolyamonként 2-3 fő. A lemorzsolódás legjellemzőbb oka az „előtanulmányi” hiányosság. Ami a munkaerőpiaci státuszt illeti, elsöprő a végzett hallgatóknál az alkalmazotti arány (9. grafikon).
27
9. grafikon Munkaerőpiaci státusz mutatói
Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaerő-piaci státusa (a válaszadók százalékában) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2008
BCE-KIK
Inaktív
Nappali tagozatos hallgató
Munkanélküli
Vállalkozó
Alkalmazott
Inaktív
Nappali tagozatos hallgató
Munkanélküli
Vállalkozó
Alkalmazott
2010
ZMNE
Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul
10. grafikon Nettó átlagjövedelem változása
Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek havi nettó átlagjövedelme (a foglalkoztatottak körében)
eFt
200 195 190 185 180 175 170 165 160 155 150 145
2008
2010
BCE-KIK
163,7
168,9
ZMNE
195,7
184,3
Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul
A munkaerő piaci mozgásokat és értékelést mutatja a 10. grafikon, amely a nettő átlagjövedelem adatait tartalmazza. Szembetűnő a tendencia, hiszen a BCE-KIK hallgatói esetében érzékelhető növekedés, addig a ZMNE hallgatói esetében erős csökkenés tapasztalható. Igaz utóbbiak átlagjövedelme még így is meghaladja a másik csoport átlagjövedelmét. 28
11. grafikon Elégedettség
Az NKE jogelődein 2008-ban és 2010-ben végzettek elégedettsége a munka egyes szempontjaival (a foglalkoztatottak körében, 1-4-ig adható pontok átlaga) 4 3,5 3 2,5
2008
2
2010
1,5 1 0,5
BCE-KIK
Jövedelem és juttatások Személyi körülmények Tárgyi körülmények A munka összességét
Jövedelem és juttatások Személyi körülmények Tárgyi körülmények A munka összességét Szakmai tartalom Szakmai előmenetel Szakmai presztizs
Szakmai tartalom Szakmai előmenetel Szakmai presztizs
0
ZMNE
Forrás: http://www.felvi.hu/diploman_tul
Ennek megfelelő aztán az elégedettségi adatsor is, ami azt mutatja, hogy a jogelődöknél végzett hallgatók általában elégedetlenek a munkájukkal, hiszen 14 mutatóból, mindössze négynél haladja meg a közepes értékelést a vélemény (11. grafikon). 3.1.2.6. Nemzetközi dimenzió értékelése A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzéséhez és megtartásához a nemzetstratégia célokhoz való közvetlen megfelelés mellett a nemzetközi ismertség, elismertség növelése illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi szintéren való képviselete a leglényegesebb kritériumok. Középtávon éppen ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai főiránya is ebben a vonatkozásban a nemzetközi ismertség folyamatos javítása, a külföldi hallgatók és vendégoktatók vonzóképességének növelése. 3. táblázat A karok mobilitási tehetsége 2010/2011
Kar
Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz (%)
Kreditelismert résztanulmányok száma (db. kifelé irányuló mobilitás esetében)
Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (%)
Kiutazó oktatók és munkatársak aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest (%)
Idegen nyelven meghirdetett szakok száma
RTK
1,14
1
0,70
2
0
0
0
HHK/ZMNE
0,21
6
0,18
3
0
0
0
KTK/KIK
0,49
n.a.
0,35
33
0
0
1
0,50%
7
0,35
8,62
0
0
1
Összes
Külföldi telephelyek száma
Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma
29
A 3. táblázat világosan mutatja azt a kiindulási helyzetet, amit az NKE 2012. januári megalakulásakor a jogelődöktől a nemzetközi mobilitás és idegen nyelven folyó képzés területén örökölt. Ez alapján mind a hallgatói mind az oktatói/személyzeti mobilitás rendkívül alacsony, a hallgatói az 1%-ot sem éri el, az oktató/személyzeti pedig 8% körül mozog. Az adatok alapján egyedül a Közigazgatás-tudományi Kar oktatói/személyzeti mobilitása mutat olyan nagyságrendet, amely más felsőoktatási intézmények arányainak felel meg. Különösen riasztóak ezek a számok akkor, amikor tudjuk, hogy a magyar hallgatók nemzetközi mobilitási aránya fele (3%) az EU átlagnak. Ez a „röghöz kötöttség” jelentősen hátráltatja versenyképességünket. 12. grafikon Elnyert ERASMUS támogatás
Az ERASMUS programban nyert támogatás összege az NKE jogelődeinél (2008/2009-2011/2012) 70000
60000
50000
40000
30000
20000
10000
0 2008/2009 (EUR)
2009/2010 (EUR)
2010/2011 (EUR)
2011/2012-re megítélt (EUR)
HHK
6721
21466
24486
29380
RTK
62 533
54 322
46 910
39 230
KTK
8060
21311
30050
46980
Kedvezőbb a kép, ha csak az elnyert összegeket nézzük (12. grafikon). Itt a tendencia az érdekes, hiszen az RTK esetében csökkenő, míg a HHK és a KTK esetében növekvő. A kapcsolatok kiterjedtségét, egyúttal a jogelődök nemzetközi beágyazottságát mutatja a 13. grafikon. Az ERASMUS szerződések száma a KTK-n, míg a célországok száma az RTK-n a legnagyobb. Természetesen az NKE igen sajátos képzési és tudományos profilja olyan méretű mobilitást egyszerűen nem tesz lehetővé, mint például a gazdasági, orvosi vagy általános társadalomtudományi képzési területekkel foglalkozó felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor minden képzésben feltétlenül növelni kell középtávon mind a bejövő, mind a kiutazó – elsősorban részképzésben – résztvevő hallgatók számát, közelítve a 2020-as EU és nemzeti mobilitási célszámokhoz.
30
13. grafikon Bilaterális szerződések száma az ERASMUS programban
Az NKE bilaterális szerződései és a partner országok száma az ERASMUS programban (2012) 20 18 16 14 12 10
Db
8 6 4 2 0
HHK
RTK
KTK
Szerződés
8
17
19
Ország
6
12
9
Idegen nyelven folyó képzés, kreditelismerés Az idegen nyelvű tárgyak kínálatának növelése, közös képzések kialakítása, kettős illetve közös diplomát adó szerződéses együttműködések kialakítása az egyik legfontosabb előmozdítója a mobilitás növelésének. Ebben a vonatkozásban a KTK-n zajlanak előkészítő munkálatok, konzorciális együttműködés (Ludwigsburgh-Gent-NKE) közös képzés kialakítására. Az NKE-n jelenleg nincsenek idegen nyelven meghirdetett szakok és az idegen nyelven oktatott tárgyak száma is kevés, illetve ezek nem illeszkednek a magyar nyelvű tárgyak operatív tantervi rendszeréhez. Ezen a területen előrelépés szükséges, különösen a tárgyak számának növelésével, az operatív tantervben való meghirdetéssel, illetve a magyar hallhatók számára való megnyitásával kapcsolatban. Ezzel szoros összefüggésben növelendő a kreditelismert résztanulmányok száma, amerre egyébként az NKE az első fontos lépést megtette. Egy korszerű és az ERASMUS szabályoknak megfelelő kreditátviteli szabályzat elfogadásával 2012 tavaszán megteremtettük az adminisztratív lehetőségét a rugalmas tantárgy beszámításnak illetve elismertetésnek. Nyelvi felkészültség, hallgatói motiváció A mobilitást gátló tényezők második nagy csoportja a hallgatók nyelvtudása, készségeinek hiánya vagy gyengesége. Ez azután alacsony motiváltsággal párosul, illetve a nemzetközi tapasztalatok megszerzésének alulértékelésével. Ezért igen nagy jelentősége van a hallgatói nyelvtudás fejlesztésének, amelyeket az NKE három karának szervezeti kereteiben működő egységek végeznek (KTK: Idegen Nyelvi Központ; RTK: Idegen Nyelvi Központ; HHK: Nyelvoktatási Központ). A három nyelvi képző szervezeti egység mellett különös lehetőséget jelent a KTK-n működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, amely nyelvoktatással, kutatással és oktatásszervezéssel foglalkozó intézmény. 31
Ezek a szervezeti egységek és bennük elhelyezkedő oktatási kapacitás és potenciál komoly lehetőséget jelent az NKE számára a hallgatók nyelvtudásának fejlesztésében, motivációjuknak növelésében. A klasszikus nyelvtanítást ugyanakkor háttérbe szorítja egyrészt az a tény, hogy a hallgatók egyre jobb felkészültséggel érkeznek a középiskolákból, másrészt korlátozza a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló óraszám illetve nyelvtanári kapacitás is. Ugyanakkor a készségfejlesztő tárgyak meghirdetése és a szakmai kommunikáció fejlesztése még hatékonyabb lehet ilyen körülmények között. Alátámasztja mindezt, hogy már jelenleg is pl. a honvédtiszt képzés terén STANAG nyelvvizsgák inkább ilyen jellegű szakmai kommunikációs képességeket tesztelnek, mintsem klasszikus nyelvtudást. Mindezen komplex tevékenységek koordinálására, illetve a szakmai munka stratégiai irányainak kijelölésére a tudományos és nemzetközi rektor-helyettes irányítása alatt kialakuló Nemzetközi Intézet műhelyében fog sor kerülni. Határon túli magyar nyelvű képzés helyzete, lehetőségek Kihelyezett képzésünk nincs, illetve határon túli magyar hallgatók nem vesznek részt a képzési programjainkban rendszeresen. Az oktatói mobilitás is rendkívül alacsony ebben a relációban, amit középtávon az általános irányú mobilitáshoz hasonlóan fejlesztenünk kell. Erre különösen kiváló lehetőséget jelent az a speciális kapcsolatépítés, amelyet az NKE a fenntartói kezdeményezéseknek megfelelően megkezdett a Hét Határon átnyúló Önkormányzati Szövetséggel (HHÖSZ), és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Középeurópai Segítő Szolgálatával (CESCI). A két szervezettel kötött együttműködési szerződések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az NKE közszolgálati humánerőforrás fejlesztési tevékenysége hasznosuljon az EUs és nem-EUs szomszédok magyarságával való kapcsolattartásban. 3.1.2.7. Tehetséggondozás 14. grafikon TDK eredmények
OTDK és TDK összesített eredmények 2008-2012 1200 1000 800 600 400 200 0
OTDK résztvevők
OTDK helyezettek
TDK résztvevők
TDK helyezettek
Pro Scientia aranyérem
Összesen
524
192
990
440
10
KTK
262
96
495
220
5
HHK (ZMNE)
119
41
285
132
4
RTK
143
55
210
88
1
32
A 3. grafikonban a kari megoszláson látszik, hogy a KTK-n folyt és folyik abszolút értelemben a legaktívabb TDK munka, és a hallgatók tudományos eredményei is itt a legjobbak. A rendészeti és honvédelmi képzésben hasonló a résztvevők és helyezettek száma, a HHK-n ugyanakkor ezekhez az arányokhoz képest magas a Pro Scientia díjazottak száma, ami fontos minőségi mutatója az itt folyó munkának. Az egyetemi tehetséggondozás tudományos szervezeti kereteit az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács adja, amely az EHÖK-kel működik együtt. Az ETDT fogja össze a Kari Tudományos Diákköri Tanácsokat, amelyek a Tudományos Diákköröket koordinálják, illetve képviselik. A tehetséggondozásnak ez a rendszere autonóm hálózatként működik a tanárok és diákok együttműködésével és testületi munkájával. Az ETDT elnökét a szenátus választja. Fontos stratégiai irány a tehetséggondozás vonatkozásában az összevont egyetem kapcsán az OTDT-vel való együttműködés kialakítása és újraszervezése. Két fontos elemet azonosíthatunk ezen a területen: – A Had és Rendészettudományi szekció gyakorlatilag egy intézményt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelenti 2012. január 1-től. – Az egyéb szekciókban való részvétel stratégiájának kidolgozása, különösen az Állam és Jogtudományi szekcióban (de természetesen más pl. informatika tudomány, közgazdaságtudomány stb. esetében is). A tehetséggondozás másik kihívása egyúttal lehetősége az NKE fejlesztésében a nappali doktori képzés domináns megjelenése rövid és középtávon egyaránt. Rövidtávon a Hadtudományi Doktori Iskolában és Katona Műszaki Doktori Iskolában 2012 szeptemberében 13 nappali doktori hallgató kezdi meg tanulmányait, de 2013 őszétől – terveink szerint – két újabb doktori iskola lép be a képzésbe (államtudomány és rendészettudomány). A TDK munka, a tudományos publikálás, a kutatás illetve az intenzívebb mentori munka így kiemelt fontosságú lesz a tehetséges doktorandusz jelöltek megtalálásában, a hallgatók motiválásában illetve az általános oktató-hallgató együttműködés színvonalának emelésében. 15. grafikon Szakkollégiumok
Fő
Az NKE-n működö szakkollégiumok 2011
160 140
140
138
120 100 84 80 60 40 20 0 Tagok száma
Aktív hallgatói tagok száma
Bevont oktatók, kutatók száma évente
33
A tehetséggondozás másik fontos szervezeti formája, a szakkollégiumok (15. grafikon). A HHK-n kettő, a KTK-n és az RTK-n egy-egy szakkollégium működik, lefedve az egyetem tudományos területeit. A Biztonságpolitikai Szakkollégium a társadalomtudományok, a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium a műszaki tudományok, a Magyary Zoltán Szakkollégium a vezetés- és igazgatástudomány, míg a Szent György Szakkollégium a rendészettudomány területén fejti ki tevékenységét (16. grafikon). A közszolgálati ethosz kialakításában, az értékek megóvásában és a nemzet irányában elkötelezett gondolkodású szakemberek képzésében ennek a szervezeti modellnek igen komoly szerepet szánunk középtávon. Ezért az együttműködés a foglalkoztatási rendek között, a létszámok növelése, a hallgatók és tanárok vonatkozásában is fontos stratégiai feladat. A szakkollégiumok akkreditációja fontos lépés ezen az úton. 16. grafikon A szakkollégiumi létszámok
Az NKE Szakkollégiumi tagok megoszlása (fő) 2011
Szent György Szakkollégium (RTK)
15 22
Biztonságpolitikai Szakkollégium (HHK)
21 Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium (HHK)
80
Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium (KTK)
34
3.1.3. A K+F+I tevékenységek értékelése 3.1.3.1. Kutatási portfólió értékelése Az egyetem tudományos munkásságának is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a nemzeti közszolgálat minőségét javítsa, folyamatos megújítását lehetővé tegye, megkerülhetetlen tudásközpont és fejlesztő műhely legyen. Éppen ezért a képzés mellett folyamatosan szükség van a közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat illetve technológia innovációval foglalkozó projektekre, amelyek kutatási terepet adnak az egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeinek, és eredményeik a közigazgatás területein és a képzésben is hasznosulnak.
Rendészettudomány Társadalomtudomány,
Nincs saját (RTK)
17
13
0
0
Büntetés-végrehajtási vezető MSc Rendészeti Vezető MA
0
2011
Kapcsolódó graduális szakok (lista)
2010
Publikációk száma 2009
Megbízások összértéke (m Ft) Kapcsolódó hasznosító vállalkozások száma
Pályázati bevétel (m Ft)
doktori iskolák
ebből főállású
Tudományterület
kutatók létszáma
4. táblázat A karok által művelt tudományterületek
20
18
14
Pszichológia,
Határrendészeti ésvédelmi vezetői MSc
Társadalomtudomány (Hadtudományok tudományág)
0
Biztonság- és védelempolitikai MA Katonai vezetői MA Nemzetbiztonsági MA Védelmi igazgatási MA Nemzetközi Tanulmányok MA
70
52
62
0
Biztonságtechnikai mérnöki MSc Katasztrófavédelmi mérnöki MSc Katonai logisztikai MSc Védelmi vezetéstechnikai rendszertervező Msc
86
63
66
N.A.
N.A.
N.A.
176
133
142
Műszaki tudományterület (Katonai műszaki tudományok tudományág)
Államtudomány Közigazgatástudomány Összes
Hadtudományi Doktori Iskola
86
0
253
0
(HHK)
Katonai Műszaki Doktor Iskola
58
0
75
N. A.
253
0
(HHK)
Közigazgatás MA
Nincs saját (KTK)
236 13
0
506
0
0
0
Európai és nemzetközi igazgatási M.A. 0
A 4. táblázatban összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az NKE a három alapító jogelőd tudományos szakterületein túl (rendészettudomány, közigazgatás-tudomány és hadtudomány), a műszaki, a tágabb értelemben vett társadalomtudományi (pl. szociológia, pszichológia, politikatudomány) illetve a jogtudományi területeken is rendelkezik kapacitásokkal. A 2011es kiinduló helyzetben két doktori iskolával rendelkezik, és számos olyan graduális szakkal, 35
amelyekre újabb doktori iskolák építhetők. Mivel a szakstruktúrában a gépészettudományi jellegű képzések a fenntartói elvárásoknak megfelelően fokozatosan kifutnak, ezért a műszaki területen ezzel párhuzamos átalakításra van szükség, amely különösen az informatika tudományok, ezen belül a műszaki informatika illetve a gazdaságinformatika bizonyos területeinek fejlesztését teszik lehetővé (biztonságtechnikai, közigazgatási informatika, rendszerfejlesztés stb.). Az NKE kutatási és innovációs tevékenységének hasznosulása nem vállalati szinten értelmezhető, hanem a közigazgatás, a rendészet, a nemzetbiztonság és honvédelem rendszereinek fejlesztésében. 17. grafikon A doktori iskolák adatai
Doktori iskolák 2009-2011 50 40 30 20 10 0
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
Felvett hallgatók száma
Végzett hallgatók száma
Kiadott fokozatok száma
Katonai Műszaki Doktori Iskola
24
44
23
41
23
21
21
11
18
Hadtudományi Doktori Iskola
44
36
23
43
38
40
24
32
17
Az egyetem kettő akkreditált doktori iskolával – Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) és Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) – rendelkezik (17. grafikon). A HDI 2016. december 31-ig, a KMDI 2012. december 31-ig rendelkezik a MAB, illetve az Országos Doktori Tanács akkreditációjával. A HDI jelenleg 11 törzstaggal, 97 oktatóval, a KMDI 12 törzstaggal és 94 oktatóval végzi munkáját. Az egyetemen folyó munkát a 2012. január 1-től hatályos doktori szabályzat fogja keretbe. A jogelőd BCE-KIK és a BCE Társadalomtudományi Kara közösen működtette a Politikatudományi Doktori Iskolát, a politikatudományi- és a közigazgatás-tudományi alprogrammal.
36
3.1.3.2. K+F kapacitások értékelése Az NKE oktat-kutató állományának K+F szempontú, tudományos minősítés szerinti minőségi és mennyiségi értékélését az 5. táblázat foglalja össze. 5. táblázat Minősített oktatók-kutatók száma 2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Kutatók/oktatók összesen (minősítettek aránya)
Összes
Minősített
MTA tag
DSc
CSc
PhD
DLA
HHK összesen (84,7%)
170
144
1
11
32
100
0
KTK összesen (44,00%)
75
33
0
1
11
21
0
RTK összesen (33,33%)
93
33
0
1
6
26
0
Összesen (61,53%)
338
210
1
13
49
147
0
Egyetemi szinten a 60% feletti minősített oktatói arány már a 2012 őszén hatályba lépő Ftv. minőségi követelményeinek is megfelel, de belső struktúrájában komoly kihívásokat és fejlesztendő területeket jelent. 6. táblázat A minősítettek kor szerinti megoszlása 2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Életkor
Minősített
MTA tag
DSc
CSc
PhD
DLA
<25
0
0
0
0
0
0
25-29
1
0
0
0
1
0
30-34
14
0
0
0
14
0
35-39
12
0
0
0
12
0
40-44
22
0
0
0
22
0
45-49
24
0
0
4
20
0
50-54
29
0
2
4
23
0
55-59
32
0
1
14
17
0
60-64
45
0
1
18
26
0
>65
31
1
9
9
12
0
210
1
13
49
147
0
Összes
Összes
338
Egyrészt igen nagyok a kari illetve tudományterületi eltérések például az RTK (33%) és a HHK (84%) minősített oktatói arányok között. Ebben a vonatkozásban az RTK – és a KTK állományt dinamikusan fejleszteni kell, egyrészt a jelenlegi oktatók PhD fokozatszerzésével, másrészt minősített kollégák felvételével. Ennek a doktori iskolák alapítása vonatkozásában is komoly jelentősége van. Ugyancsak nehezíti a minőség szinten tartását az, hogy az átszervezések miatt a minősített oktatók aránya kedvezőtlenül változik. A „generációs” problématérkép is kirajzolódik, ami egyébként nemcsak az NKE, hanem az egész felsőoktatás sajátossága (6. táblázat). A kandidátusi fokozatok kifutásával megnőtt a 37
jelentősége a tudomány doktora (DSc) fokozatnak, aminek a követelményrendszere lényegében biztosítja az egyetemi tanári oktatói fokozat megszerzését. Ezért humán erőforrás fejlesztési szempontból a 40 év alatti PhD fokozattal rendelkező oktató/kutatók számára mindenképp ennek megszerzése a kitűzendő cél, ami a megfelelő MAB és MTA követelmények ismeretében, jól megalapozott előtanulmányokkal és publikációs tevékenységgel 5-10 év alatt teljesíthető. A K+F humánerőforrás harmadik jellemző értékelési tényezője a dedikáltan kutatással foglalkozó szakemberek és szervezeti egységek száma. Az NKE megalakulásának idejében két ilyen típusú szervezeti egység azonosítható – az RTK-n működő Társadalomtudományi tanszék illetve a HM számára rendszeres elemzéséket készítő komoly hagyományokkal rendelkező Stratégiai és Védelemi Kutatóközpont a HHK-n belül. Ezek alapadatait tartalmazza a 7. táblázat. 7. táblázat A kutatói kapacitások Kutatóközpontok
RTK
Kutatásfejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (fő)
Segédszemélyzet létszáma (fő)
Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma (fő)
A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma (fő)
tényleges (fő)
számított
tényleges
számított
számított
tényle- számíges (fő) tott
(FTE)
(fő)
(FTE)
(FTE)
(FTE)
tényleges (fő)
Főállású kutatók száma (fő)
tényleges (fő)
3,0
0,8
1,0
0,8
3,0
1,6
3,0
1,6
3,0
7,0
1,0
1,,0
6,0
6,0
7,0
7,0
7,0
6,0
10,0
1,8
2,0
6,8
9,0
8,6
10,0
8,6
9,0
Társadalomtudományi Tanszék HHK Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont Összesen
A kutatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra a karok, intézetek kutatási-, személyi-, laboratóriumi- és műhelyinfrastruktúrájában ölt testet. A Hungária krt-on és a szolnoki kampuszon 57, a Farkasvölgyi úti kampuszon 13 labor és szaktanterem szolgálja az oktatáskutatás céljait (8. táblázat).
38
8. táblázat Kutatás-fejlesztési infrastruktúra
Kar
K+F+I célú helyiségek hasznos alapterülete (m2)
RTK
710,4
K+F+I célú helyiségek kapacitása (fő)
K+F+I célú helyiségek rendelkezésre állása (óra/hét)
K+F+Ii célú kapacitások kihasználtsága (%)
Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista)
Nemzetközi viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista)
510
72
80
0
0
HHK
1 140
855
72
95
felsorolás
KTK
-
-
-
-
-
1
0 -
3.1.3.3. K+F eredményesség Az NKE tudományos publikációs teljesítményét a 18. grafikonban foglaltuk össze. Az oktatási és tudományos profil nemzeti közszolgálat fejlesztési jellege miatt a magyar nyelvű publikációk dominálnak, ugyanakkor fejlődési trendjében látszik az idegen nyelvű cikkek és monográfiák irányába tett erőfeszítések hatása a 2009-2011-es periódusban. Ugyanakkor a publikációs teljesítmény összevetve a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségével igencsak alacsony (például 2011-ben az egy oktatóra vetített megjelentetett cikk száma 0,42, azaz az NKE oktatóinak több mint fele nem publikált szakcikket), és szerkezetében is kihívásokkal terhes (idegen nyelvű cikkek alacsony száma). Még élesebben kirajzolódnak a stratégiai irányok a tudományos – különösen az impakt faktoros – hivatkozások vonatkozásában. Ezen a területen egyedül a HHK oktatói mutatnak fel eredményeket, itt is elsősorban a műszaki területen illetve a doktori iskolák által adott lehetőségek kihasználásával. A HHK-n is érdemes azonban észrevenni a tudományos out-put ingadozását, a 2011-es visszaesését, valószínűsíthetően a 2009-től kezdődő komoly szervezeti átalakulásoknak a következményeként. A 18-19. grafikonok egyértelműen jelzik, hogy a kiemelt felsőoktatási intézmény támogatás elnyeréséhez a publikációs téren határozott, feszes és gyors eredmények elérése a cél különösen a nemzetközi területeken (konferenciák, szakcikkek, monográfiák stb.) Ebben a vonatkozásban a doktori képzés fejlesztése, az oktató
1
Egyedülálló berendezések, illetve rendszerek, amelyek alapvető célja a katonai (haditechnikai) K+F segítése: Repülés-meteorológiai laboratórium (HAWK munkaállomás, EUMETCast műholdvevő rendszer, WRF numerikus modell szerver, KODEN kísérleti meteorológiai radar); LETVIS radar-szimulátor; 2 komplett micropilot rendszer UAV-khoz; Hicom/HiPath távközlési szakkabinet 2*15 munkahely; Anyagvizsgáló laboratórium szakítógéppel; Ionmozgékonysági spektrometriás elven működő mérgező harcanyag detektor; Sokcsatornás gamma spektrometriás mérőműszer (számítógép vezérlésű); Interjam rádióelektronikai felderítő és zavaró állomás. Nem egyedülálló berendezések, illetve rendszerek, de alapvetően katonai (haditechnikai) K+F kutatásokra alkalmazzuk: FESTO elektro-pneumatikus rendszer; FESTO Compact workstation; Cisco Hálózati Akadémia 2*15 munkahely; FESTO hidraulika-oktató rendszer; BET felületmérő készülék; Kapilláris gázkromatográf lángionizációs detektorral (számítógép vezérlésű laboratóriumi nagyműszer); Béta sugárzás mérő készülék.
39
teljesítményértékelés új rendszere, minőségi oktatócsere illetve a kinevezések és előmenetel ennek megfelelő átalakítása vezethet eredményre. 18. grafikon Publikációs mutatók
19. grafikon Impakt faktor mutatók
A kutatás-fejlesztés eredményességét az országos és nemzetközi díjak is jelzik, ezek vonatkozásában viszonylag kiegyensúlyozottság jellemzi az NKE karait illetve tudományterületeit, különösen az országos személyes ismertség vonatkozásában. A 9. táblázat is alátámasztja a nemzetközi stratégia és fejlesztés szükségességét, ezen a téren ugyanis mind a személyes, mind az intézményi elismertség tekintetében sok tennivaló van. 9. táblázat Nemzetközi ismertség és elismertség
Tudományterület
Nemzetközi tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉLY
2011 Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY
Országos tudományos Országos tudományos díjak, elismerések szervezeti tagságok száma száma SZEMÉY INTÉZMÉNY
HHK összes
Hadtudomány Műszaki tudomány
0
2
4
2
KTK összes
Közigazgatás-tudomány
2
5
5
2
RTK összes
Rendészettudomány
0
3
4
11
2
10
13
15
Összes
40
A 10-11. táblázatok a K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményességét foglalja össze. K+F sajátbevételek az elmúlt 3 évben rendkívül kis mértékben voltak csak jellemzőek, elsősorban az oktatási és továbbképzési bevételi fókusz eredményeként. Ösztönzők sem működtek ebben az irányban, ez látható a tudományos publikációk arányaiban alacsony számában. Ugyanakkor a fenntartói elvárások a K+F+I tevékenységgel kapcsolatban nem az egyetem jogelődjeihez kapcsolódtak költségvetés szempontjából (RTK és HHK), hanem a belügyi illetve honvédelmi tárca speciális szervezeteihez illetve programjaihoz. Többek között ezért sem értelmezhető az IFT sablon 28. táblázatának „vállalkozói” szemléletű hasznosulási kritériumrendszere, hiszen a kutatási hasznosulás a közszolgálat terén – különösen a fegyveres szolgálatok esetében – sok esetben nem is publikus. 10. táblázat K+F+I eredmények I. K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft)
2009 Kar
2010
Hazai forrásból Költségvetési forrásból
ÚMFT
HHK
0
155
KTK
6,49
RTF Összes
2011
Hazai forrásból Nemzetközi forrásból
Költségvetési forrásból
ÚMFT
0
0
75
0,00
0,85
15,62
0
0
0
6,49
155,00
0,85
ÚSZT
Hazai forrásból Nemzetközi forrásból
Nemzetközi forrásból
Költségvetési forrásból
ÚMFT
0
0
506
0
0,00
4,39
3,44
0,00
0,00
0
0
0
0
0
0
15,62
75,00
4,39
3,44
506,00
0,00
ÚSZT
ÚSZT
11. táblázat K+F+I eredmények II. Kar
K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft) 2009
2010
2011
HHK
0
0
0
KTK
1,4
0
0
RTF
0
0
0
1,4
0
0
Összes
A K+F+I együttműködések komoly lehetőséget jelentenek az NKE kiemelt intézményi státuszának megerősítésében és fejlesztésében. A 20. grafikon illusztrálja, hogy nemzetközi területen kimondottan ígéretes már a jogelődök portfóliójából összegyűjtött szerződéssel alátámasztott 51 intézményi kapcsolat és 11 szervezeti tagság is. Emellett az NKE 10 nonprofit intézménnyel és néhány kiemelkedő vállalattal is kapcsolatban van, amelyek tovább erősítik a K+F+I relevanciáját. 41
Az NKE testültei közül a K+F+I stratégiai irányainak kijelölésében, az erőforrások koordinálásában, a tudományos teljesítmény javításában az SZMSZ szerint működő a) Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak (EDHT) b) Egyetemi Tudományos Tanácsnak (ETT) kitüntetett szerepe van. Emellett a Stratégiai és Intézményfejlesztési Rektorhelyettes irányítása alatt álló pályázati referensek, illetve a TNRH alatt működő Tudományszervező Központ, mint állandó szervezeti egységek támogatják a feladatok végrehajtását. 20. grafikon Intézményi kapcsolatok
42
3.1.4. Az intézményirányítás értékelése 3.1.4.1. Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése Az egyetem az alapításának körülményei folytán erősen determinált a feladat ellátásában. Mindhárom fenntartó megrendelőként lép fel az egyetemmel szemben. A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium teljes egészében meghatározza az érintett karok képzési koncepcióját és kapacitásait. Már a minisztériumokban megtörténik a sajátos hivatásrendi stratégiai tervezés, illetve a megrendelői kontroll a végzős hallgatók beosztásba helyezésével teljesen zárt rendszert alkot. Ettől eltérő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt közigazgatási képzés. Itt a minisztérium a magyar köz- és államigazgatás egésze és egyes ágazatai számára határoz meg stratégiai célokat, amelyekhez az egyetemnek kell a megoldásokat hozzárendelni. Ezen túlmenően közös fenntartói elvárás az is, hogy a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság a képzések közelítése, esetenként közös modulokba történő szervezéssel valósuljon meg. Az egyetem ezen erős fenntartói elvárás-rendszer mentén alakítja stratégiai tervező és kontroll rendszerét. Létrehoztuk mindazon szervezeteket, amelyek a Felsőoktatási törvénynek megfelelő keretekben ellátják az egyetem oktató-kutató munka stratégiai tervezését, a közszolgálatiság képviselete mellett. Elfogadásra kerül és megkezdi – indikátor adatokkal történő feltöltéssel – működését az oktatók egységes terhelésmérése és az ehhez kapcsolódó teljesítményértékelési rendszer. Az intézményben a stratégiai tervezés összehangolását a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes irányítja. Az egyetem döntéshozatali rendszerét két törvény is befolyásolja. Egyrészt a Felsőoktatási törvény, másrészt a 2011. évi CXXXII. törvény. Ezen jogszabályokon felül az egyetem belső működési szabályai határozzák meg a döntéshozatalt. Valamennyi feladat magasabb vezetőhöz van rendelve, akik heti rendszerességgel tanácskoznak. Ezen a fórumon informálisan, majd az egyeztetések után szabályozott, írásbeli formában lehet döntést kezdeményezni. A Rektori Tanács egyeztet a Szenátus elé kerülő ügyekről, egyidejűleg kéri a Kari Tanácsi véleményeket is. Az egyetem sajátossága, hogy a Szenátus döntéseinek jelentős részéhez a három fenntartó miniszter képviselőiből álló Fenntartói Testület jóváhagyása szükséges. Emiatt az egyetemek gyakorlatától eltérően nagyon intenzív a fenntartói kapcsolat, ahol heti rendszerességgel tárgyalják meg az egyetem jóváhagyásra felterjesztett döntéseit. Összességében megállapítható, hogy az egyetem döntéshozatali modellje – több lépcsős volta ellenére – gyors és hatékony. Az oktatói-, kutatói (a továbbiakban: dolgozói) teljesítményértékelés célja, hogy megfogalmazódjanak azok az általános elvárások, amelyek alapján az egyetem dolgozói évi rendszerességgel szembesülnek az elvégzett munkájuk minőségével. A rendszer jellemzői: – Kompetencia alapú mérési és értékelési rendszer, amely munkakörelemzésen alapul és rendszert alkot. – A digitális alapú rendszer jelszóval védett, csak a felhasználók számára elérhető. – A teljesítményértékelési rendszer kapcsolatban van a dolgozók ösztönzési rendszerével, motivációs szereppel bír, biztosítja a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését. – A kompetenciákon kívül méri a munkakörhöz kapcsolódó azon feladatokat is, amelyek számszerűsíthetőek. (Tudományos fokozat megszerzése, publikációs kötelezettségek 43
– – – – – – –
teljesítése, külföldi, hazai kiadványokban való megjelenés, könyv, jegyzetírás, óratartási kötelezettségek teljesítése, konferencia kiadványok, osztályfőnöki munka stb.) A súlyozás a vonatkozó szabályzókon alapul. Az értékelési rendszer dolgozói önértékelésből (ezen van a hangsúly), vezetői értékelésből és e kettő közösen történő ütköztetéséből épül fel, a végső értékelés konszenzus eredménye. Eltérő az oktatók és a kutatók kompetenciáinak meghatározása, munkakör-specifikus értékelő lapok készülnek, külön a nem oktatói munkakörökben foglalkoztatott állományra (tanár, szakoktató), az oktatókra (tanársegéd, adjunktus, docens, e. tanár) és a kutatókra. A vezetői kompetenciákat a vezetői beosztásban lévőknél külön méri. Az értékelési rendszer új elemekkel és munkakörökkel bővíthető, igény szerint kiterjeszthető az egyetem más szervezeti elemeire is. Az értékelés tartalmazza az éves célkitűzéseket, és képes az év közben keletkezett új feladatok dokumentálására és értékelésére. Tartalmazza a következő időszak feladatainak meghatározását. A rendszer motiváló hatású, növeli az egyéni teljesítményt, biztosítja az azonos munkakört betöltők között a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését.
A minőségirányítás területén meghatározó eszköz az intézményi minőségfejlesztés és minőségbiztosítás. Az intézményi minőségfejlesztés a következő alapelvekre épít: – – – – – – – – – –
minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások; teljes elkötelezettség, aktív szerepvállalás; a működés folyamatos javítása; partnerközpontúság; programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése; az oktatók minőségének biztosítása; tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások; a differenciált szakmai profil kiegyensúlyozott, harmonikusan szervezetének és működésének az érvényesítése; belső információs rendszer; külső és belső nyilvánosság.
együttműködő
Az egyetem minőségbiztosítási rendszere Az egyetem az integrálódó karokkal lefolytatott széleskörű konzultáció és egyeztetés után megalkotta Minőségbiztosítási Szabályzatát. Az NKE teljes tevékenysége minőségbiztosítási rendszerbe történő foglalásának célja az oktatás, kutatás-fejlesztés, és a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az intézményi irányítás magas színvonalú ellátásának, folyamatos tökéletesítésének támogatása. Az NKE minőségbiztosítási rendszerének lényege a minőségértékelés és a minőségközpontú irányítás megvalósítása. A minőségértékelés megvalósításának szerepe, hogy segítségével az egyetem értékelje adottságait, eredményeit, valamint hiányosságait, ezáltal meghatározza mindazon tényezőket, melyek fejlesztésének, változtatásának a szükségessége indokolt. A rendszer meghatározó eszköze az Egyetemi Minőségbiztosítási Értékelő-Elemző Rendszer (EMIÉR). A minőségközpontú irányítás feladata, hogy a minőségértékelés eredményeképpen feltárt fejlesztési pontokra fókuszálva célokat jelöljön ki, valamint a célok megvalósítását támogató, mérő mutatókat határozzon meg. Emellett szabályozott keretet és erőforrásokat biztosítson a célok eléréséhez szükséges tevékenységek megtervezéséhez és végrehajtásához.
44
Az egyetem minőségfejlesztési programja A program az egyetemi minőségfejlesztés fő hangsúlyait az egységes minőségbiztosítási rendszer szervezeti és funkcionális elemeinek létrehozására helyezi, meghatározza a fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló folyamatokat. Az egyetem minőségirányítási rendszere megalapozásának és fejlesztésének legfontosabb, időszerű feladatai az alábbiakban foglalhatók össze: Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások – – – – –
Az egyetem minőségpolitikájának kialakítása, megfogalmazása, hivatalos kinyilvánítása. A minőségirányítási rendszer működtetéséhez a formális szervezet és testület(ek) létrehozása. Az egyetemi minőségirányítási rendszer dokumentációs rendszerének kialakítása, a meglévő minőségügyi eljárások átdolgozása, valamint újak kialakítása, az átalakításokkal kapcsolatos rendszermódosítások végrehajtása. Az akkreditációra történő felkészülés megkezdése (az induló adatbázisok és okmányok létrehozása). Az egyetem éves minőségcéljainak rendszeres megfogalmazása, a megvalósulást mérő, és igazoló indikátorok meghatározása, a teljesülés ellenőrzése.
Az intézmény szervezeti modelljének értékelése Az egyetem szervezetfejlesztése több lépcsőben valósult és valósul meg. 2011-ben a fenntartók meghatározták az egyetem induló, az oktatás folyamatosságát biztosító szervezeti modelljét azzal, hogy 2012-ben jelentős struktúra váltást kell végrehajtani. Első lépésként az egyetem központi vezetési és funkcionális szervezeti kerültek kialakításra és fejlesztésre. Ez a funkcionális területeken erősen centralizált modellt hozott létre azzal a céllal, hogy a karok oktatási szerkezetének átalakítása a lehető legjobban támogatott és egységes lehessen. A karok oktatási szervezetének átalakítása a 2012/2013-as tanév kezdetéhez igazodik. Célja kettős: egyrészt a fenntartói, megrendelői igényekhez a legrugalmasabban igazodó kari struktúrák alakuljanak ki, másrészt minden olyan terület, ahol egyetemi szinten egységes képzés valósítható meg, kerüljön közös intézeti, tanszéki szervezetbe. Ezek, vagy általános közszolgálati, vagy „tárcaközi” feladatokat látnak el. A kialakulás alatt lévő oktatási szerkezet a karokon: HHK: A fenntartó középtávú tárcastratégiájához igazodó képzési szerkezet, figyelembe véve a honvédelmi át- és továbbképzési célokat és elvárásokat is. RTK: A nagyon heterogén megrendelői szakigények és az egységes alapismereti igényeket is kielégítő új intézeti, tanszéki vegyes modell jön létre. KTK: A kormány Államreform Operatív Programjának, a köz- és az államigazgatás átfogó és folyamatos átalakítását kiszolgálni képes új oktatási struktúra kerül kialakításra. Cél a megrendelői igények rugalmas megvalósítása, az új igazgatási szerkezethez igazodó képzés. A kari átalakításokon túl megjelennek azok a karközi intézeti képzési helyek is, amelyek új igényként merültek fel az Egyetemmel szemben: katasztrófavédelem, nemzetbiztonsági, nemzetközi tanulmányok. A szervezetfejlesztés olyan nagy volumenű, hogy magában foglalja a korrekciós igényeket is. Ennek érdekében tervezetten félévente, de minden tanév végén kötelezően felül kell vizsgálni az intézmény szervezeti modelljét.
45
További fontos szempont, hogy a funkcionális szervezeti egységekkel szembeni elvárás a teljes rugalmasság. A külső körülmények, vagy a belső oktatási változásokra mindig reagálni képes moduláris szerkezetű felépítésre törekszünk ezen a területen. Az NKE organogramja (2012. május) azt a vezetői akaratot tükrözi, amely az oktatás megújításának egyik eszközeként karok szervezeti megújítását tűzte ki célul (1. melléklet). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyértelmű célként fogalmazta meg az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtését. Az egyetem létesítésének előkészülete során az Ideiglenes Szenátus egyik legfontosabb döntése a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása volt. Az SZMSZ meghatározta az egyetem szervezeti és vezetési rendjét, a testületek és bizottságok rendszerét, a központ és a karok kapcsolatrendszerét, a funkcionális feladat megosztását. A mellékletként elfogadott organogram tartalmazza a központ és a karok belső szervezetrendszerét. 2011-ben a jogelőd intézmények oktatási szervezetfejlesztése eltérő ütemben valósult meg. A HHK esetében gyakorlatilag kialakult a fenntartó által elvárt új szervezeti rend. Az RTK és a KTK szervezeti változás nélkül integrálódott. Továbbá meghatározásra kerültek azok az intézetek, amelyek „tárcaközi” oktatási, képzési igényeket elégítenek ki – rektorhelyettesi felügyelettel. A csatolt organogram a folyamatos egyetemi szervezetfejlesztés kiemelt jelentőségű állomása. Az átalakítási folyamat, ami a HHK-n 2011-ben lezajlott, ebben az organogramban teljesedik ki az RTK és a KTK vonatkozásában. Az itt realizált változások választ adnak azokra az elvárásokra, amelyeket a fenntartók és az Országgyűlés megfogalmaztak az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság, és a sajátos munkaerő piaci igények miatt. Jelentősnek mondható profiltisztítás és feladat koncentráció is megindult az egyetemen. HHK: a 2011. évben elvégzett szervezetfejlesztés miatt a kart csak kis mértékben érinti a mostani változás. A megkezdett átalakulás lezárásának is tekinthető a változás. RTK: a jelenlegi struktúra átalakítása kétirányú. Egyrészt megjelenik a kari intézeti modell, másrészt az eltérő megrendelői igények miatt, továbbá a vezényelt állományúak és a vezénylési megállapodásokra való tekintettel maradnak önálló tanszékek is. KTK: a legnagyobb volumenű és mélységű fejlesztésre ezen a karon kerül sor. Ennek legfőbb oka, hogy a közigazgatás területén ma nem biztosított a közszolgálati megrendelői igényeknek megfelelő képzési struktúra. Az egyetem létrehozásának és szervezetfejlesztésének egyik alapkritériuma a köz- és államigazgatási igényeknek is megfelelő képzési portfólió kialakítása, és az átalakuló közigazgatási rendszerhez igazodó szakemberképzés.
46
3.1.4.2. A gazdálkodási tevékenység értékelése Az intézmény jogelődeinél folytatott gazdálkodás összességében kiegyensúlyozottnak mondható, hiszen fenntartható módon – eladósodás nélkül – folyt az intézményfejlesztés. Az is látszik, hogy folyamatosan csökkenő támogatás és csökkenő bevételek mellett kellett biztosítani a minőségi oktatás-kutatás feltételeit (12. táblázat). 12. táblázat Bevételi adatok Bevételek típusai (m Ft) Állami támogatás (RTF) Állami támogatás (KTK) Állami támogatás (ZMNE) Összesen
2008 1 498,2 480,1 4 759,7 6 738,0
2009 1 274,2 493,8 3 969,6 5 737,6
2010 1 293,1 398,3 3 755,0 5 446,4
2011 1 232,6 463,8 3 154,6 4 851,0
263,0 758,0 576,3 1 597,3
259,0 674,9 858,8 1 792,7
341,5 651,8 713,3 1 706,6
342,6 480,0 706,2 1 528,8
60,3 63,7 30,6 154,6
85,9 88,5 59,9 234,3
74,2 38,5 61,9 174,6
56,6 27,7 115,1 199,4
ebből működési célra (RTF) ebből működési célra (KTK) ebből működési célra (ZMNE) Összesen
21,3 63,7
76,5 85,6 6,6 168,7
33,9 38,5 8,8 81,2
29,6 27,7 79,9 137,2
ebből felhalmozási célra (RTF) ebből felhalmozási célra (KTK) ebből felhalmozási célra (ZMNE) Összesen
39,0
40,3
27,0
30,6 69,6
9,4 2,9 53,3 65,6
53,1 93,4
35,2 62,2
Egyéb bevétel (RTF) Egyéb bevétel (KTK) Egyéb bevétel (ZMNE) Összesen
174,5 15,4 189,9
16,2 1,6 53,4 71,2
34,7 35,0 83,4 153,1
12,2 1,2 61,6 75,0
Pénzmaradvány igénybevétele (RTF) Pénzmaradvány igénybevétele (KTK) Pénzmaradvány igénybevétele (ZMNE) Összesen
18,9 67,7 273,7 360,3
110,2 54,1 369,8 534,1
84,8 8,7 292,7 386,2
206,4 11,6 315,1 533,1
Működési (saját) bevétel (RTF) Működési (saját) bevétel (KTK) Működési (saját) bevétel (ZMNE) Összesen Átvett pénzeszköz (RTF) Átvett pénzeszköz (KTK) Átvett pénzeszköz (ZMNE) Összesen
85,0
A kiadási oldalon is hasonló gondok és tendenciák jellemzik a jogelődök gazdálkodását. A működésre fordított kiadások (személyi 67%, és dologi 20%) nagyságrendekkel haladják meg a felhalmozási kiadásokat, ami 2,58% (12. táblázat). A ZMNE és az RTF költségvetési gazdálkodása alapvetően eltért a NEFMI költségvetési alárendeltségébe tartozó felsőoktatási intézmények költségvetési gazdálkodási rendjétől. A költségvetés tervezése nem a felsőoktatási intézményekre meghatározott normatívákon alapult, hanem a fenntartók által központilag meghatározott költségvetési keretszámokon A KTK gazdálkodásában ezen időszakban rövid távú célkitűzésként jelentkezett az egyensúlyteremtés, amely a gazdasági stabilitás visszaállítását célozta új bevételi források bevonásával, valamint a kiadások racionalizálásával, hosszú távú célkitűzés volt a fenntartható fejlődés amely – a működőképesség fenntartása mellett – a folyamatos fejlesztésre irányult. 47
13. táblázat Kiadási adatok Kiadások típusai (m Ft) Működési kiadások (RTF) Működési kiadások (KTK) Működési kiadások (ZMNE) Összesen
2008 1 690,4 1 319,7 5 137,6 8 147,7
2009 1 558,0 1 203,2 4 810,7 7 571,9
2010 1 505,2 1 098,4 4 432,1 7 035,7
2011 1 666,1 1 152,7 3 823,1 6 641,9
ebből Személyi kiadás (RTF) ebből Személyi kiadás (KTK) ebből Személyi kiadás (ZMNE) Összesen
1 017,4 586,2 3 951,3 5 554,9
986,4 524,1 3 496,1 5 006,6
914,3 505,8 3 343,3 4 763,4
940,6 483,9 3 151,8 4 576,3
ebből Dologi kiadás (RTF) ebből Dologi kiadás (KTK) ebből Dologi kiadás (ZMNE) Összesen
387,3 426,4 1 177,2 1 990,9
316,2 406,6 1 294,9 2 017,7
357,8 353,5 990,7 1 702,0
422,2 443,6 507,5 1 373,3
Felhalmozási kiadások (RTF) Felhalmozási kiadások (KTK) Felhalmozási kiadások (ZMNE) Összesen
39,0 252,8 201,5 493,3
86,1 10,2 212,3 308,6
17,5 4,9 119,0 141,4
88,3 10,6 77,3 176,2
ebből Beruházás (RTF) ebből Beruházás (KTK) ebből Beruházás (ZMNE) Összesen
37,9 45,1 201,5 284,5
31,4 9,9 208,1 249,4
12,3 3,7 119,0 135,0
72,4 4,3 77,3 154,0
ebből Felújítás (RTF) ebből Felújítás (KTK) ebből Felújítás (ZMNE) Összesen
1,1 207,7 0,0 208,8
54,7 0,3 0,0 55,0
5,2 1,2 0,0 6,4
15,9 6,3 0,0 22,2
0,0 0,0
4,2 4,2
0,0 0,0
0,0 0,0
ebből Egyéb felhalmozás (RTF) ebből Egyéb felhalmozás (KTK) ebből Egyéb felhalmozás (ZMNE) Összesen
14. táblázat Kötelezettségek Lejárt kötelezettségállomány (m Ft) 1-30 nap között (RTF) 1-30 nap között (KTK) 1-30 nap között (ZMNE) Összesen
2008 0,2
2009 19,9
2010 10,9
0,0 0,2
0,0 19,9
0,0 10,9
2011 2,9 0,0 2,9
31-60 nap között (RTF) 31-60 nap között (KTK) 31-60 nap között (ZMNE) Összesen
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,1
0,0 0,0
61-90 nap között (RTF) 61-90 nap között (KTK) 61-90 nap között (ZMNE) Összesen
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
90 napon túl lejárt (RTF) 90 napon túl lejárt (KTK) 90 napon túl lejárt (ZMNE) Összesen
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
0,1
48
Ami a jogelődök vagyoni helyzetét illeti, a táblázatból pontosan követhető, hogy az ingatlanok területén az RTF, míg a gépek, berendezések, felszerelések területén a ZMNE rendelkezett számottevő vagyonnal (15. táblázat). Utóbbi a saját gépjárművek terén is kiemelkedik a többiek közül. A jogelődök gyakorlatában nem volt az elmúlt években intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozás, így innen bevétel sem. 15. táblázat Vagyoni adatok Vagyon (m Ft) Immateriális javak (RTF) Immateriális javak (KTK) Immateriális javak (ZMNE) Összesen
2008
2009
2010
2011
1,3
0,8
0,4
0,2
14,3 15,6
13,9 14,7
22,3 22,7
17,4 17,6
0,0
0,0
0,0
0,0
Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (RTF) Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (KTK) Ingatlanok és vagyoni értékű jogok (ZMNE) Összesen
1 146,9
1 267,1
1 241,0
1 229,6
1 146,9
1 267,1
1 241,0
1 229,6
Gépek, berendezések, felszerelések (RTF) Gépek, berendezések, felszerelések (KTK) Gépek, berendezések, felszerelések (ZMNE) Összesen
93,6
74,5
59,0
95,6
820,7 914,3
772,4 846,9
775,1 834,1
412,3 507,9
8,0
5,3
3,3
8,1
28,7 36,7
17,8 23,1
14,0 17,3
9,6 17,7
0,0
0,0
0,0
0,0
80,6
5,2
6,2
10,5
187,7 268,3
52,9 58,1
50,8 57,0
26,1 36,6
0,0
0,0
0,0
0,0
Tárgyi eszközök értéke összesen (RTF) Tárgyi eszközök értéke összesen (KTK) Tárgyi eszközök értéke összesen (ZMNE) Összesen
182,2 0,0 1 037,1 1 219,3
85,0 0,0 843,1 928,1
68,5 0,0 839,9 908,4
114,2 0,0 448,0 562,2
Befektetett eszközök öszesen (RTF) Befektetett eszközök öszesen (KTK) Befektetett eszközök öszesen (ZMNE) Összesen
1 330,4 0,0 1 051,4 2 381,8
1 352,9 0,0 861,2 2 214,1
1 309,9 0,0 866,4 2 176,3
1 344,0 0,0 469,6 1 813,6
Vagyoni értékű jogokra adott előleg (RTF) Vagyoni értékű jogokra adott előleg (KTK) Vagyoni értékű jogokra adott előleg (ZMNE) Összesen
Járművek (RTF) Járművek (KTK) Járművek (ZMNE) Összesen Tenyészállatok (RTF) Tenyészállatok (KTK) Tenyészállatok (ZMNE) Összesen Beruházások, felújítások (RTF) Beruházások, felújítások (KTK) Beruházások, felújítások (ZMNE) Összesen Beruházásra adott előlegek (RTF) Beruházásra adott előlegek (KTK) Beruházásra adott előlegek (ZMNE) Összesen
49
3.1.4.3. Pályázati abszorpció 16. táblázat Pályázati adatok „A” Beadott pályázatok száma
Jogelőd
Elnyert pályázatok száma
Nemzetközi
Hazai
Elnyert támogatások összértéke (m Ft)
Nemzetközi
Hazai
Nemzetközi
Hazai
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
RTF
2
4
1
1
0
2
2
4
1
1
0
2
25,9 20,7 10,5
18,9
0
67,6
BCE KIK
5
7
1
5
3
1
4
7
1
3
3
1
9
167
31
34
22
15
ZMNE
3
5
1
0
0
0
3
3
1
0
0
0
155
75
506
0
0
0
17. táblázat Pályázati adatok „B”
Jogelőd
RTF
Pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak Hazai Nemzetközi száma 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 Biztosított önerő mértéke (m Ft)
Visszafizetett támogatások összértéke (m Ft)
13,6
0
0
0
0,9
3,7
0
0
0
0
0
0
BCE KIK
0
10
0
0
0
0
0
0
0
39
120
3
ZMNE
13
0
0
0
0
0
0
0
0
9
9
8
A jogelődöknél szükségszerűség volt a pályázati aktivitás növelése. A ZMNE ezen a területen 2008-ban hajtott végre minőségi ugrást, amikor a pályázati rendszer humán erőforrásának létrehozásával nagyságrenddel növelte ilyen irányú bevételeit (12 millióról, 170 millióra). Az RTF-en referens figyelte a kar profiljába tartozó pályázatokat, végezte a pályázatok elkészítését és az elnyert pályázatok bonyolítását. A sikeres részvételt hátráltatta, hogy a kar költségvetése nem tette lehetővé az olyan pályázatokban való részvételt, amely saját forrás biztosítását követelte meg. Már az is nehézséget okozott, ha a pályázat előfinanszírozású, illetve a pályázati összeg bizonyos része a pályázat lezárását követően a beszámoló elfogadása után került megtérítésre. A KTK esetében a pályázati tevékenység indikátorai – köztük a pályázati forrásból elnyert támogatások összege – a hazai pályázati lehetőségek körének szűkülését tükrözték és utalnak arra, hogy a nemzetközi alapok egyébként bővülő forrásait sem sikerült jobban hasznosítania a karnak (16-17. táblázatok).
50
3.1.4.4. Infrastruktúra és vagyongazdálkodás A HHK infrastruktúrája fejlett, kielégíti a felsőoktatásban elvárható igényeket (18. és 19. táblázatok). Kivétel ez alól a kollégiumi elhelyezés, amely csak részben (a honvédtisztek BSc szintű képzésében) felel meg. Ugyanakkor az építményekkel a kar nem gazdálkodik, annak használója csupán. Így sem kiadni, sem bérbe adni nincs lehetősége, igaz fenntartási költségekkel sem kell számolni. A kar vagyongazdálkodása hasonlóképpen korlátozott, ebből bevételszerzési lehetősége nincs. 18. táblázat A sportolás infrastruktúrája a HHK-n Mennyiségi megítélés Erőforrások
tornaterem,
jól ellátott
elegendő
X
kevés, túlterhelt
Felhasználás Órarendi keretek között
Órarenden kívül
X
X
szabadtéri sportpálya
X
X
X
közelharc szaktanterem
X
X
X
kondicionáló terem
X
X
X
akadálypálya
X
X
X
Öltözők
X
X
X
X
X
X
X
sporteszközök teniszpályák
X X
Az RTF földrajzilag egységesen, egyetlen telephelyen terül el, amely négy helyrajzi számmal azonosítható telken foglal helyet. A terület beépítettsége 25%, az RTF kezelésében lévő épületek összes alapterülete ~28 700 m2. Az infrastruktúra állapota és színvonala az elmaradt felújítások, a különböző korok, különböző igényeinek megfelelően épült épületek miatt vegyes összképet mutat. Az épületek az aktuális igényeknek megfelelően, fokozatosan kerültek kivitelezésre a jelenlegi elhelyezés szerint. Az RTF további épületekkel történő fejlesztésére, a területre vonatkozó hatályos övezeti besorolás előírásainak figyelembevételével, a jelenlegi beépítettség és egyéb terepadottságok miatt (erdővel, bozóttal benőtt meredek, sziklás hegyoldal) nincs lehetőség. Az alaptevékenységből adódó feladatok végrehajtását nehezíti a tantermi ellátottság elégtelensége, 53 db tanterem áll rendelkezésre, illetve az összevont létszámmal zajló képzések lebonyolításához biztosítandó nagy férőhely-kapacitású tantermek szűkössége. A bevételi előirányzat teljesítéséhez elengedhetetlen szakképzések lebonyolításához, illetve eseti jelleggel felmerülő külső igénylők (rendvédelmi szervek, egyéb oktatásszervezők) részére tantermi férőhely nehezen biztosítható. Többségben vannak a közepes – 30-40 fő kapacitású – tantermek, ebből 45 db áll rendelkezésre az RTK-n. Ugyanakkor csak kettő, 200 főt meghaladó befogadóképességű tanteremmel rendelkezik. A színvonal javítását igénylik az oktatók és dolgozók elhelyezési- és munkakörülményei is. Csekély a könyvtári 50 db olvasóhely, az 500 fős szálló férőhely. A tornatermi kapacitás és a kültéri sporttevékenységre alkalmas létesítmények szűkösek.
51
19. táblázat Egyéb rekreációs lehetőségek a HHK-n Terület Megnevezés
Kapacitás
Száma
Állapota
(m²) 1
Színházterem
580
330 fő
10. épület
megfelelő
2
Könyvtár
4000
500000 tétel
2. épület
megfelelő
3
Csapatmúzeum
200
„A” épület
megfelelő
4
Tornaterem
916
2 db
46. épület
megfelelő
5
Tornaterem
270
1 db
44. épület
megfelelő
6
Tornacsarnok
1017
1 db
33. épület
megfelelő
7
Fedett uszoda
8
Szauna
20
1 db
42. épület
megfelelő
9
Konditerem
164
1 db
42. épület
megfelelő
10
Futballpálya
11
Teniszpálya
7300
3 db
megfelelő
12
Futópálya
900
400 m
megfelelő
13
Akadálypálya
1500
1 db
megfelelő
14
Sportkert
400
15
Sportöltöző
220
46. épület
megfelelő
16
90
44. épület
megfelelő
17
150
33. épület
megfelelő
18
30
42. épület
megfelelő
Műszaki igény Karbahelyezés
Bővítés
előzetes egyeztetés alapján a Készenléti rendőrség objektumában, elsősorban a honvéd tisztjelöltek oktatására
megfelelő
megfelelő
karbahelyezés
karbahelyezés
A szálló 1980-ban épült háromszintes épület, szintenként 47 szobával. Kezdetben minden szoba három ágyas volt, a földszinten 2 szoba vendégszobává lett alakítva, így a szálló 417 férőhellyel kezdte meg működését. 1986-ban az A és B épületben lévő 48 szobát fürdőszobássá alakították át. Jelenleg 134 szobában közel 500 hallgató elhelyezése oldható meg. A tornaterem alapterülete 547,2 m², 2005-ben a sportpadló burkolat és az épületgépészet belsőleg felújításra került. Az erdei judo-terem alapterülete 97,12 m², 2003-ban teljesen felújították. A kondicionáló-terem alapterülete 93,5 m², 2005-ben lett belsőleg felújítva. A Közigazgatás-tudományi Kar elhelyezésének meghatározó tényezője az infrastruktúra szűkössége, mely a képzési és az azt kiszolgáló tevékenységeket is egyaránt jellemzik. 52
A Budapesti Corvinus Egyetem Intézményfejlesztési Tervének a 2008-2011-ig terjedő időszakban jelentkező célkitűzései az infrastruktúra vonatkozásában az alábbiak voltak: – – – – – – – –
Épületek – az épületrészek felújítása az olcsóbb és biztonságosabb üzemeltetés érdekében, valamint teljes akadálymentesítés Tantermek, oktatási helyiségek – szemináriumi és előadótermek számának növelése Oktató és adminisztratív munkatársak elhelyezése - a megnövekedett hallgatói létszám miatt – alapszak (BA), mesterszak (MA), egyetemi szak, továbbképzés – szükségessé vált oktatói és adminisztratív személyzet elhelyezése Kari szakkönyvtár (Bibliotheca Publica) – a belső tér felújítása, a tároló-kapacitás bővítése Informatika – internetvégpontok számának növelése, WIFI lefedettség kiépítése, számítógépek számának növelése, minőségi cseréje, projektorok számának növelése Nyelvi laboratórium – eszközpark cseréje Kollégium – a hallgatók közösségi tevékenységéhez klub kiépítése, felszerelése, Sportlétesítmény – a szabadtéri sportpálya csúszásveszélyes burkolatának cseréje, világítás, kerítés felújítása.
A fenti célok megvalósítása során csak részeredmények születtek (pl. új tantermek, mosdók), de az alapproblémát, az infrastruktúra szűkösségét nem sikerült megoldani. Az épület olcsóbb és biztonságosabb üzemeltetése területén is csak részben sikerült előre lépni. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a nyári időszakban ki nem használt helyiségek hasznosításából származó bevételt a kar nem tudta növelni. Összességében azt kell mondanunk, hogy a jogelődök infrastruktúrája – a HHK kivételével – csak szűkösen biztosította a szükségleteket. A vagyongazdálkodás területén pedig a rendelkezésre álló vagyoni elemek minimális bevételszerző képességet biztosítottak, amelyek költségvetés szempontjából nem számottevőek. A Ludovika Campus ebből a szempontból is áttörést jelent, hiszen egyrészt javítja az infrastrukturális helyzetet, másrészt mozgásteret biztosít a mindenkori rektor számára, a bevételek esetleges növelésével. A felsorolt hiányosságok mellett is jeleznünk kell, hogy a jogelődök eredményeire alapozva az egyik fontos hívószavunk a „sportos egyetem” képének kialakítása. Erre ösztönöznek minket az eddigi eredményeink, a Ludovika Campus nyújtotta lehetőségek és a hivatásrendekkel szemben megfogalmazott megrendelői igények.
53
3.1.4.5. Humánerőforrás 21. grafikon Az oktatók megoszlása a karok és a központ között
Az NKE oktatóinak megoszlása a karok és az egyetemi központ között
EK 9% KTK 22%
HHK 44%
RTK 25%
Az oktatók és kutatók megoszlás a karok és a központ (benne az intézetek) között jelentős eltéréseket mutat (21. grafikon), de ez csak az adminisztratív munkatársak arányával együtt értelmezhető (22. grafikon). 22. grafikon Az adminisztratív munkatársak aránya
Az NKE adminisztratív munkatársak aránya az összes, foglalkoztatott létszámhoz 900 800 700 600 500 400
43%
300
81%
200
23%
100 0
27%
26%
NKE
EK
HHK
RTK
KTK
Összes foglalkoztatott
838
263
297
161
118
Adminisztratív munkatárs
357
213
69
44
31
54
A két grafikon áttekintése alapján kimondhatjuk, hogy a karok között a HHK-n – ahol az összes oktató 44%-a dolgozik – van a legalacsonyabb arányú adminisztratív létszám (23%). Ugyanakkor a KTK-n és az RTK-n – ahol az összes oktató 22%-a, illetve 25%-a dolgozik – magasabb az adminisztrációs létszám aránya (26% és 27%). Ennek egyik oka az, hogy a HHK 2011-ben racionalizálta struktúráját és a kari belső arányokat, míg a másik két kar most dolgozik ezen. Önmagában az adminisztratív létszám magasabb aránya csak egy mérőszám, az egészséges struktúra és arányok kialakítását inkább a karhoz rendelt oktatási-kutatási portfólió határozza meg. Belátható, hogy a speciális – sok esetben néhány fős osztályokat jelentő – képzéseket folytató HHK és RTK esetében a magas oktatói létszám szükségszerűség, míg a nagyobb csoportlétszámokkal dolgozó KTK-nál ez nem indokolt. 23. grafikon Az oktatói-kutatói korösszetétel
Az NKE oktatóinak és kutatóinak korösszetétele Év 61-
19,34
36,3
51-60
41-50
20,53
31-40
16,96
20-30
6,87 0
%
%
5
10
15
20
25
30
35
20-30
31-40
41-50
51-60
61-
6,87
16,96
20,53
36,3
19,34
40
Az oktatók-kutatók korfája arra utal, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tennünk az utánpótlás tervszerű biztosítására (23. grafikon). Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a megemelt nyugdíjkorhatár miatt kitolódik a korfa. A kiugróan magas arány az 51-60 éves állománynál azt vetíti előre, hogy tíz éven belül az oktató-kutató állomány majd 60%-a – ebben a minőségében – befejezi munkáját. A minősített oktatók-kutatók korfája hasonló arányokat mutat. Különösen az MTA doktora cím esetében rossz a helyzet, hiszen ennek megszerzése időben és elvégzett munkában is a legnagyobb igényű (24. grafikon).
55
24. grafikon A minősített oktatók-kutatók korfája
Az NKE teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak és kutatóinak korösszetétele >65
14,76
60-64
21,43
55-59
15,24
50-54
13,81
45-49
11,43
40-44 35-39
5,71
30-34
6,67
25-29
0,48
0,00
%
%
10,48
5,00
10,00
15,00
20,00
25,00
25-29
30-34
35-39
40-44
45-49
50-54
55-59
60-64
>65
0,48
6,67
5,71
10,48
11,43
13,81
15,24
21,43
14,76
. 3.1.4.6. A szolgáltatások értékelése 25. grafikon Könyvállomány nagysága és megoszlása
NKE jogelődök könyvtárainak könyv állománya (2009-2011) 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0
HHK
RTK
KTK 2009
Könyv 382455 49475
Össz
HHK
RTK
KTK 2010
63364 495294 383 369 43424
Össz
HHK
RTK
KTK
Össz
2011
58483 485 276 384352 40541
59813 484706
A jogelődöknél működő könyvtárak dokumentum ellátottsága megfelelőnek mondható. Kiemelkedik ebből a szempontból a ZMNE könyvállománya, ami nagyságrendekkel nagyobb a másik két karnál (25. grafikon). A mai helyzetet jellemző, összesen közel félmilliós könyvállomány mennyiségileg, míg a gyűjtőkörnek megfelelő hadtudományi, 56
rendészettudományi, jogi és közigazgatási anyag minőségileg garancia az oktató-kutató munka kiszolgálására. Utóbbit jól szolgálják azok a külön gyűjtemények, amelyek adományozás útján jutottak az intézmény birtokába: Király Béla könyvtára, amely idegen nyelvű gyűjtemény és felöleli a XX. századi magyar történelem, a hadtudományok és a politika tudományok legjavát; Müeller Otthmár könyvtára, amely európai szintű, egyedülálló gazdagságú és minőségű gyűjteménye a robbantástechnika irodalmának. Árnyalja a képet, ha a könyvállomány mennyiségének változását is megnézzük. 2009-2011 között. Itt a számok alapján, mintegy 2%-os csökkenés mutatható ki, ami önmagában nem sok, de a felsőoktatási térben növekedés és nem csökkenés az elvárás. Különösen igaz ez akkor, amikor a felhasználók száma ugyanebben az időben 19%-al nőtt (26. grafikon). 26. grafikon A felhasználók számának változása Beiratkozott felhasználók számának változása az NKE jogelődök összesített adataiból (2009-2011) 15 500 15 000 14 500 14 000 13 500 13 000 12 500 12 000 11 500 Beiratkozott felhasználók száma
2009
2010
2011
12 850
14444
15292
Beszédes adatokat tartalmaz a 27. grafikon, amely a könyvtárhasználat néhány jellemzőjét mutatja. Ebből az látszik, hogy a távhasználat dinamikusan nő (120%), míg a helyben használt dokumentumok száma csökken (45%), miközben a kölcsönzött dokumentumok száma stagnál. Ebből egyenesen következik, hogy rohamosan növekszik az igény az elektronikus elérhetőség iránt, ami a könyvtári szolgáltatások fejlesztésénél meghatározó szempont kell legyen. Az informatikai szolgáltatások területén ellentmondásos a kép. A jogelőd intézmények jelentősen eltérő informatikai háttérrel kezdték meg az integrációt. Három eltérő hardver és szoftver állapot, három, a felügyeleti szervektől is függő, kultúra és környezet került összevonásra, hálózati kapcsolatok nélkül. A KTK informatikai szolgáltatásait korábban a BCE ISZK nyújtotta, mivel a kar nem rendelkezett önálló informatikai szervezettel és infrastruktúrával. Az egyetemi integráció egyik legfontosabb funkcionális kérdése az egységes informatikai rendszer kialakítása. Ennek érdekében megtörtént az infokommunikációs hálózati összeköttetés, a központi alkalmazások integrációja (Tanulmányi rendszer, Gazdálkodási rendszer, Tárhelyszolgáltatás, Levelező rendszer). Több mint 1 800 gép van hálózatba kötve a telephelyeken. Folyamatban van a jogelődök által használt alkalmazások egységesítése.
57
27. grafikon Könyvtárhasználati szokások NKE jogelődök könyvtárhasználati adatai 2009-2011 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0
HHK
RTK
KTK
Össz
HHK
RTK
2009
KTK
Össz
HHK
RTK
2010
KTK
Össz
2011
Beiratkozott felhasználók száma
10 037
1455
1 358
12 850 11 733
1 203
1 508
14 444 12 627
801
1 864
15 292
Kölcsönzők száma
4 478
1455
564
6 497
1 203
523
5 648
801
476
6 093
3 922
Távhasználatok száma
123 262
1180
11 157 135 599 166 252
Kölcsönzött dokumentumok száma
48 759
14400
1 214
Helyben használt dokumentumok száma
76 767
18000
43227 137 994 32 527
650
64 373 50 270 15 385 19673
4 816
12 141 179 043 200 675
510
97 521 298 706
1 177
66 832 41 159 23 815
1 408
66 382
46690
98 890
33321
75 174
9 521
32332
58
3.1.5. Az intézmény versenytárselemzése 3.1.5.1. Oktatási terület Jelenleg a következő intézmények hirdetnek a KTK képzési profiljával azonos igazgatásszervező BA, nemzetközi igazgatási BA, európai és nemzetközi igazgatási MA, közigazgatási MA képzéseket: 20. táblázat Versenytársak az oktatásban Intézmény
Andrásy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Jog-és Államtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Azonosítható versenyelőny (valamennyi karral szemben) A KTK kurrikulumai szolgáltak mintaként a többi (követő) intézmény számára. A KTK az első közigazgatási képző intézmény. A KTK-n a legmagasabb az állami finanszírozású helyek száma. A KTK-n valamennyi igazgatási képzési képzés megtalálható: jelenleg valamennyi alapképzésnek mester kifutása, és (tervezetten) doktori kézpési lehetősége is elérhető. A KTK-n oktató szakemberek publikációi alkotják a legtöbb kar oktatási törzsanyagát. A KTK erősebb eközigazgatási képzést, erősebb nyelvi kínálatot nyújt. A KTK kutatási és publikációs potenciálja magas, a kutatási eredmények integrációja könnyen megvalósulhat. A KTK-n valósulhat meg legkönnyebben a hivatásrendek közötti átjárás. (Közös képzési modul)
Azonosítható hátrány Német nyelven folytatja mesterképzését, így a nemzetközi mesterképzésre adekvátabb képzési arculatot mutat. A mesterszak költségtérítés mértéke 20%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Német nyelven folytatja képzését, így a nemzetközi mesterképzésre adekvát képzési arculatot mutat. Az alapképzési költségtérítés mértéke 40%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 40%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 30%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. Az alapképzési költségtérítés mértéke 20%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja. A mesterszak költségtérítés mértéke 10%-kal alacsonyabb.
Az alapképzési költségtérítés mértéke 30%-kal alacsonyabb. Alacsonyabb keretszámmal indítanak évfolyamokat, a minőségi oktatást ez jobban támogatja.
Összefoglalva a 20. táblázatot, a legtöbb versenytárs alacsonyabb kerettel, olcsóbb képzési formákat biztosít. Fontos továbbá, hogy – a jelenlegi tendenciákból következtetve valamennyi versenytárs kar vonatkozásában kötetlenebb, kisebb tanulmányi terhet adó, így könnyebben elvégezhető képzésekkel találkozhatunk. A KTK potenciális partnerei, velük kapcsolatban azonosítható együttműködési lehetőségek és szinergiák értékelése (21. táblázat).
59
21. táblázat Partnerek az oktatásban Intézmény Andrásy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Jog-és Államtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem – Állam- és Jogtudományi Kar
Együttműködés lehetséges területe Német nyelven folytatott mesterképzésére becsatornázhatjuk az alapképzésen végzettek egy részét.
Az Államtudományi Doktori Iskola számára hallgatókat fogadhatunk. Az alapképzés után jogi tanulmányokat folytatni kívánók számára könnyített képzési kurrikulumot munkálhatunk ki. Közös kutatásokban vehetünk részt, amelyek eredményeit közös tantárgyfejlesztésekké konvertálhatjuk. Közös államtudományi konferenciákat szervezhetünk. Közös továbbképzésekben gondolkodhatunk, optimalizálva erőforrásainkat.
Budapesti Corvinus Egyetem
A korábbi együttműködések a továbbiakban is fennállnak. Ezen kívül számos oktatásiés kutatási együttműködésre nyílik tér, gazdasági, társadalomtudományi, műszaki területen.
Valamennyi felsoktatási intézmény
Valamennyi felsőoktatási intézménnyel körvonalazható egy együttműködés, az aktuális fenntartói elvárások függvényében.
Az RTK fő célja, hogy magas szintű rendészeti szakmai felkészítést nyújtson a rendvédelmi szervek jövőbeni tiszti állománya számára. A kar az Európai Unióba integrálódott magyar közigazgatás egyik legjelentősebb területének, a rendészetnek – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – elismert tudományos kutatási és oktatási bázisa, amely eurokompatibilis felkészültségű szakembereket, vezetőket képez. Magyarországon más felsőoktatási intézmény a rendészeti képzési ágba tartozó Bűnügyi igazgatási, és Rendészeti igazgatási alapszakokon, illetve a Rendészeti vezető mesterszakon nem folytat képzést, ezért ezen a területen versenytárssal nem rendelkezik. A rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány esetében érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon biztonsági szakemberek főiskolai, egyetemi képzésével az RTK és az Óbudai Egyetem foglalkozik, mely intézmények alapjában véve nem versenytársai egymásnak. A Rendőrtiszti Főiskolán 2006-ban megindított biztonsági szakirány elsősorban a civil személy- és vagyonvédelmi vállalkozások menedzselésére, alsó és középszintű vezetésére készít fel. Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara ezzel szemben mérnököket képez, akik a mérnökképzés általános céljaival összhangban, természet-tudományos, műszaki, gazdasági, szervezési és jogi ismereteket is szereznek. Az Óbudai Egyetem előnye az RTK-val szemben, hogy az alapképzés befejezése után a hadés biztonságtechnikai mérnökök tanulmányaikat tovább folytathatják a Biztonságtechnikai mérnöki mesterszakon. Ezzel szemben az RTK-n képzett biztonsági szakemberek MA továbbképzése nem megoldott. A kar dolgozik a Biztonsági vezető MA szak indításán, melynek akkreditációs anyagát még ez évben be kívánja nyújtani a MAB részére. A HHK-nak a honvédtisztképzés területén nincs versenytársa, mivel ilyen képzés az országban máshol nem folyik. A had- és biztonságtechnikai mérnökképzés – amelyet az Óbudai Egyetemmel közösen művelt a kar – kifutó jelleggel megszűnik. A biztonság és védelempolitikai képzés szintén egyedi a hazai felsőoktatásban.
60
3.1.5.2. Kutatási terület Az NKE kutatási területének versenypozíciója részben egyszerű, más közelítésben viszont rendkívül komplex. Az egyszerűség abban jelentkezik, hogy az integrált egyetemmel intézményszerű monopólium jött létre illetve erősödött meg a had-, rendészet- és közigazgatás tudomány területén. Ez kiváló lehetőséget ad a hatékony erőforrás koncentrációra, az állam érdekeinek és fókuszainak érvényesítésére, a tudományterületek szinergiáinak szervezeti megteremtésére. A versenyhelyzet komplexitását ugyanakkor a társtudományokhoz való kapcsolatrendszer (például a jogtudomány, közgazdaságtudomány, informatikatudomány) jelenti, amely az NKE kutatóinak személyes tudományos beágyazottságán keresztül jelentkezik. Az egyetem számos minősített kutatója ugyanis ezekhez a társtudományokhoz kötődik egyetemi végzettsége, doktori fokozata illetve köztestületi munkája alapján. 22. táblázat A doktori képzés versenyhelyzete Kutatási terület
Verseny/Együttműködés
Egyetem
Doktori Iskola
Óbudai Egyetem
Biztonságtudományi
Nagyon jó kapcsolat az egyetemek között, de számos elemében konkurencia.
Debreceni Egyetem
Marton Géza Állam- és Jogtudományi
Verseny semleges helyzet, földrajzi távolság
Miskolci Egyetem
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi
Verseny semleges helyzet, földrajzi távolság
Pázmány Péter
Jog- és Államtudományi
Szoros együttműködés, partnerség
ELTE
Állam- és Jogtudományi
Versenyhelyzet, ELTE komoly hagyomány és erőforrás.
Pécsi Egyetem
Állam- és Jogtudományi
Partneri viszony, tradicionális együttműködés
Szegedi Egyetem
Állam- és jogtudományi
Partneri viszony, tradicionális együttműködés
Széchenyi Egyetem, Győr
Állam- és Jogtudományi
Partneri viszony, tradicionális együttműködés
Andrássy Egyetem, Budapest
Interdiszciplináris
Partneri viszony, tradicionális együttműködés
KGR
Állam- és Jogtudományi (nem akkreditált)
ELTE
Politikatudományi
BCE
Politikatudományi
BCE
Nemzetközi kapcsolatok
Szűkös erőforrások miatt inkább versenyhelyzet és konkurencia.
Pécsi Egyetem
Interdiszciplináris
„Helyettesítő” kategoria, mint számos hasonló DI esetében
Inkább versenyhelyzet politikai rendszerek komparatív elemzése
Együttműködésben van a KTK-val, de saját iskola esetén versenytárs.
61
A HHK kivételével sem a rendészeti, sem a közigazgatási területen nem folyt saját tudományos utánpótlás nevelés, hanem más egyetemek, karok, egyéb területeihez kapcsolódva zajlott ez (pl. közigazgatási karon a Pázmány, a Széchenyi Egyetem vagy a Corvinus Egyetem doktori iskoláiban illetve a rendészeti karon a Pécsi Egyetem jogi doktori iskolájában). Ebben a vonatkozásban tehát az NKE tudományos versenyhelyzete kimondottan éles, hiszen önálló reputációval megalakulásakor csak a Hadtudományi Doktori Iskola, illetve a Katona Műszaki Doktori Iskola révén rendelkezik (22. táblázat). Mivel a közszolgálat tudományterületei egy intézménybe kerültek, ezért az OTDK részvétel hasonló kihívásokat fog jelenteni hallgatóinknak mint a doktori képzés. Részben az egyetemi szekciók szinte azonnal országosak lettek, részben viszont a diverzitás biztosítása miatt komoly nehézség támadt a társterületek szekcióiban való sikeres szereplés biztosítására. A kihívást jelenleg az jelenti, hogy a Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottság, illetve az általa rendezett OTDK szekció „belterjessé” válhat, mert mind a rendészettudományi, mind a hadtudományi terület potenciális pályázói, TDK résztvevői az NKE-ről lesznek. Ezt elkerülendő az olyan társ téma területeken, mint a jog, a történelem, a szociológia, vagy akár az informatika, alkalmazott informatika más egyetemeken is hirdetni kell ezt a szekciót, azaz onnan is kell „toborozni” OTDK résztvevőket. NKE és a kutatóintézetek illetve minisztériumi háttérintézmények Az NKE versenyhelyzetben van a kutatás területén néhány MTA intézettel vagy minisztériumi háttérintézménnyel: pl. Jogtudományi Intézet, Magyar Külügyi Intézet. A Stratégiai Védelmi Kutató Intézet közel 20 éves múltra tekint vissza. Bár mind létszámában, mind lehetőségeiben komoly kihívásokkal küzd, mégis a területen az egyik vezető kutató intézet. Ugyanakkor ezekkel az intézményekkel nem a verseny erősítése, hanem az együttműködés a cél, az NKE kapacitásainak fokozatos megerősödésével úgy, hogy bizonyos területeken pl. külügyi kutatások, tanulmányok, ennek súlypontja az NKE-re kerüljön. Az NKE átfogó és integrált módon képes a rendészettudomány művelésére és megfelelően koncentrálja az ehhez szükséges szakembereket és kutatási eszközöket. Ebben a vonatkozásban monopol versenyhelyzetben van. Ez vonatkozik a rendészettudomány belső szakmai, szubsztantív területeinek tanulmányozására, (például a rendőri közrendvédelmi működés vagy a bűnügyi hírszerzés sajátos szakmai ismeretei) és a közigazgatási és jogi kontextus tanulmányozására egyaránt. A rendészet alapvető jogi és közigazgatási meghatározottsága miatt a rendészeti jog és a rendészeti igazgatás tudományos kutatása a rendészettudomány egyik stratégiai területe. További stratégiai területet alkot a rendészeti vezetés, a rendészeti menedzsment, a parancsnoki működés kutatása. A rendészet társadalmi beágyazottsága lényegessé teszi a tág értelembe vett társadalmi összefüggésrendszer szociológiai, történelemtudományi, stb. szempontú figyelembevételét. A kutatási helyzet szempontjából a rendészettudomány belső, kifejezetten szakmai témái nem jelentenek problémát. Éles versenyhelyzet az igazgatási, jogi, vezetési és társadalmi kontextus tudományos kutatásával keletkezhet. A versenyhelyzet pontos felmérését bonyolulttá teszi az önálló rendészettudomány viszonylag fiatal jellege az, hogy ez a fiatal tudományosság jelenleg is keresi tudomány-rendszertani helyét. A rendészettudományt hosszú ideig az állam- és jogtudományok keretében művelték és ebből fakadóan a rendészet jogtudományi megközelítése a mai napig döntő jellegű. Ilyen értelemben potenciális versenytársak az államés jogtudományi karok, illetve az állam- és jogtudományok különböző műhelyei. Az
62
államtudományok közül a közigazgatás-tudomány, a szakjogtudományok közül közigazgatási-jogtudomány foglalkozik aktívan a rendészet különböző területeivel.
a
Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez a jogtudományi, illetve közigazgatás-tudományi érdeklődés a dolog természeténél fogva kevésbé vonatkozik a rendészet belső, kifejezetten szakmai jellegű működésére. A rendészettudomány integrált művelésében kevesebb, a jogi és igazgatási, valamint a menedzseri, illetve társadalmi vagy éppen informatikai aspektusok kutatásában jóval több potenciális versenytárs. A rendészettudomány egyik „sui generis” műhelye kétségkívül az RTK. Hasonló átfogó rendészettudományi műhely a Magyar Rendészettudományi Társaság és annak különböző bizottságai és szakmai testületei, illetve az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának Rendészettudományi Albizottsága. Ezek azonban az RTK-tól teljesen különböző szervezeti formában működnek, illetve jelentős részben az RTK munkatársaiból állnak. Megítélésünk szerint az RTK vonatkozásában is az a helyes megközelítés, hogy azokat az intézményeket, amelyek érintkező kutatási területtel rendelkeznek, inkább együttműködő partnereknek tekintjük. Így például az állam- és jogtudományi karokkal való együttműködés megnyilvánulhat hazai és nemzetközi pályázatokon való közös részvételben. Az NKE sajátos profiljából adódóan a nemzetközi szintéren is inkább partnerek, mint versenytársak környezetében működik. Ugyanakkor amennyiben az egyetem Közép- és Kelet Európai régióban markáns szerepre tör, szem előtt kell tartani a versenytársak által a térségben kínált közszolgálati/közigazgatási képzések sajátosságait. A Best Masters.com közigazgatási mesterprogramok rangsorolása szerint az alábbi felsőoktatási intézmények jelennek meg az első 10 helyen2: 1. Lomonosov Moscow State University Master in Public Administration 2. University of Economics Prague, VSE Master in Public Administration and Regional Development 3. Corvinus University of Budapest MA in Public Administration 4. SGH - Warsaw School of Economics Master in Social Policy (Public Administration) 5. Central European University Master of Arts in Public Policy 6. State University of Management - Higher School of Business Master of Public Administration 7. KNEU - Kiev National Economic University Master in Public Service 8. Facultatea de Administratie Si Afaceri Universitatea Din Bucuresti Master in Public administration 9. Nicolaus Copernicus University Master in Economics of the Public System 10. Master’s School of Excellence in Business and Economics Master in Public Administration Management
2
forrás: http://www.best-masters.com/html2pdf/pdf/topics_classement.php?zone=eastern-europe&spec=publicadministration-management&PHPSESSID=83a3a82077b26946271782091d8103fc
63
A felmérésben közigazgatási mesterképzésben piacvezető Lomonosov egyetem Graduate School of Public Administration-al szemben az alábbi azonosítható hátrányokkal kell jelen pillanatban számolni; -
jelentős adminisztratív és menedzsment jellegű készségfejlesztést magában foglaló, konkrét közigazgatási problémák elemzésére épülő, szeminárium jellegű gyakorlatias képzés, oktatás-módszertani sokszínűség, folyamatos tematikai és módszertani/technológiai innováció, stratégiai nemzetközi partnerségek nagy presztízsű intézményekkel (ENA, LSE), globális nemzetközi beágyazódás és együttműködések (EGPA, IASIA, ASPA), négy nyelvű honlap (angol, francia, orosz, spanyol).
A katonai felsőoktatás minden országba eltérő. Vannak olyan országok, mint például Csehország és Lengyelországok, ahol a felsőoktatás integráns részét képezik a katonai felsőoktatási intézmények (pl.: Csehországban a brnoi Nemzetvédelmi Egyetem), de vannak olyan országok, mint például Ausztria, ahol a közelmúltig nem is adtak diplomát ezen intézmények. Ennek megfelelően nem készül katonai tanintézeteket magába foglaló rangsorolás. Ezt lehet mondani, ahány ország, annyi példa van a tisztképzésre, a katonai felsőoktatásra. Ez alapvetően történelmi, politikai és a hadseregek szervezési kérdéseire és okokra vezethető vissza. Hangsúlyos az NKE számára, hogy – tekintve a nemzeti tisztképzés meghatározottságát – nem versenytársaknak, hanem együttműködő partnereknek tekintjük ezeket az intézményeket. Az NKE-HHK nemzetközi kapcsolatai jelentős részben ilyen tanintézetekkel kialakult együttműködések.
64
3.1.6. A gazdasági, társadalmi hatások értékelése 28. grafikon Átlagkeresetek az egyetemen
Az NKE 2012. évi átlagkeresetei (Ft/fő/hó)
300 000 Ft
250 000 Ft
200 000 Ft 150 000 Ft
100 000 Ft
50 000 Ft
0 Ft
Ft/fő/hó
egyetemi összes
oktató, kutató
289 000 Ft
281 000 Ft
felsőfokú középfokú alapfokú végzettségű végzettségű végzettségű 277 000 Ft
193 200 Ft
148 500 Ft
Az NKE költségvetési létszáma 618. Emellett 170 fő hivatásos állományú, 55 fő egyéb kirendelt, 10 fő megbízási szerződéssel dolgozik az egyetemen. Az átlagkeresetek azt mutatják, hogy az egyetemen dolgozó közalkalmazott munkatársak bére (28. grafikon) – összehasonlítva a KSH megfelelő adataival – egészében megfelel az ágazat átlagának (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli012.html). Az NKE földrajzilag elkülönülő telephelyeken működik, ennek következtében, illetve a több ezer fős hallgatói létszám figyelembevételével jelentős gazdasági hatást gyakorol a közvetlen közelében lévő gazdasági szereplőkre. Keresletet befolyásoló hatása nehezen meghatározható, de ha a hallgatói juttatások adatait vesszük alapul ez több 100 millió Ft-os vásárlóerőt képvisel. A HHK elsősorban a védelmi szektorban érdekelt, ott beruházó-fejlesztő cégekkel örökölt kapcsolatokat a jogelődtől. Ezek a kapcsolatok elsősorban a K+F területén kecsegtetnek eredménnyel. Az RTK tevékenysége sem nélkülözheti a kiterjedt kapcsolatokat a különféle szakmai, tudományos szervezetekkel. Ilyenek például: Magyar Rektori Konferencia, Személy-, Vagyonvédelmi-, Magánnyomozói Szakmai Kamara, Magyar Rendészettudományi Társaság, IAPA Nemzetközi Polgárőr Szövetség, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Korszerű Rendőrtisztképzésért Alapítvány. A gazdasági szféra szereplőivel kialakított kapcsolatok lényeges bővítésére van szükség. Az RTK profilját tekintve a biztonsági szférához tartozó vállalkozások potenciálisan partnereinknek tekinthetők. Ezekkel közvetlen kapcsolatok fejlesztése szükséges, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetén (Személy-, Vagyonvédelmi-, Magánnyomozói Szakmai 65
Kamara) keresztül a kapcsolatok szervezettségét és hatékonyságát (pl. forrásbővítésben mérve: szakképzési fejlesztési hozzájárulás) fokozni lehet. 29. grafikon Együttműködési megállapodások fajtái
Együttműködési megállapodások megoszlása az NKE jogelődöknél (2009-2011 össszesített adat)
Egyéb, más intézmény 41% Hazai felsőoktatási intézmény 52% Külföldi felsőoktatási intézmény 7%
A jogelődök számos megállapodást kötöttek. A 29. grafikon azt mutatja, hogy elsősorban a hazai felsőoktatási térben volt igen nagyarányú ez a tevékenység (52%). Sajnálatos ugyanakkor, hogy a nemzetközi megállapodások volumene igen alacsony, mindössze 7%. Az együttműködések intenzitása is változó, egyrészt egy-egy pályázat kapcsán élénkülnek fel a kapcsolatok, másrészt sok a formális, tartalom nélküli együttműködési megállapodás. Ami az együttműködések jellegét illeti, kiegyensúlyozottabb a kép (30. grafikon). Döntő többségében oktatási megállapodásokat kötöttek a jogelődök, illetve szakmai és tudományos jellegű megállapodások születtek. Az adatok azt mutatják, hogy – tekintettel a közös oktatási tevékenység alacsony számára – formalizált, tartalommal kevéssé megtöltött szerződéseket kötöttek a jogelődök. Az együttműködések jövedelmezősége nehezen forintosítható. Kivétel ez alól az Óbudai Egyetemmel kötött pályázati megállapodás, amely mögött közel 900 millió forint áll. A jogelőd intézmények tudomány és kultúra közvetítő szerepe számottevő. A konferenciák, fesztiválok, kerületekkel közös rendezvények (Ludovika fesztivál) jelentős szerepet játszanak az intézmények és a környezet életében. Jó példa erre a ZMNE által támogatott Zrínyi fesztivál, amelyet – együttműködési megállapodásban rögzített elvek mentén – évente rendeznek meg a horvát-magyar határ mentén fekvő falvak adózva Zrínyi Miklós kultuszának és a hazaszeretetnek. A Zrínyi-Újvár Várjáték- és Kulturális Fesztivál a közös összefogás eredményeként 2007 óta működik. 2007-ben Őrtilos, 2008-ban Légrád, 2009-ben Murakeresztúr, 2010-ben Donja Dubrava rendezte az eseményt. Az 5. jubileumi rendezvénynek Belezna adott otthont, 2011. szeptember 10-én. 2012-ben Zákányfalu, 2013ban Donja Vidovec, 2014-ben Molnári települések a rendezők. 66
A konferenciák és más tudományos rendezvények – néhány kivételtől eltekintve – nyilvánosak, így jelentős vonzást gyakorolnak az adott tudomány művelőire, másrészt az érdeklődők számára is nyitottak. 30. grafikon Az együttműködési megállapodások jellege
Együttműködési megállapodások jellege az NKE jogelődöknél (2009-2011 össszesített adat)
Szakmai 22%
Tudományos 16%
Oktatási 62%
3.1.7. A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Az NKE és jogelődjeinek értékelését a fenntartható fejlődés szempontrendszerében négy területen végezzük el: –
A képzések területén eddig is azt a célt követtük, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai ne egy tantárgyhoz kötődjenek, hanem a gondolkodásban, a későbbi munkakörben kibontakozó szemléletben realizálódjanak. Mindezt úgy, hogy szakma specifikusan, a hivatásrendek sajátosságainak megfelelően és súllyal kerüljön be a tananyagok fejlesztésébe. – A fenti célkitűzést egyre inkább a gyakorlat- és problémaorientált képzésekkel valósítjuk meg. Ebben a valamennyi hivatásrendet érintő éves zárógyakorlat, a szakmai gyakorlatok rendszere, a hallgatói kutatómunka (TDK) és a gyakorlati életet jól ismerő külső előadók intenzív bevonása egyaránt segítségünkre van. – Különböző szintű elismerések rendszerét kialakítva motiváljuk mind az oktatókat, mind a hallgatókat a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. – Az állam- és jogtudományok területén a szociális érzékenység kialakítása, a hadtudományok és a rendészettudományok területén a civil kapcsolatok erősítése, valamennyi hivatásrendnél a környezetvédelem oktatásának, fontosságának hangsúlyozása segítheti ezt a területet.
–
Az intézményi gazdálkodás területén mind a jogelődöknél, mind az NKE viszonylatában ellentmondásos a kép. A racionalitás azt diktálja, hogy erősen központosított gazdálkodást folytassunk, míg a fenntartható fejlődés elvei szerint a decentralizált modell a preferált. 67
Az NKE esetében a vizsgált időszak végére kitűzhető cél a jelenlegi rendszer lassú, lépcsőzetes elmozdítása, a karok (intézetek) gazdálkodási szabadságának növelése. Elsősorban a K+F bevételek esetében követhető ez a módszer, egyúttal motiválva is a szervezeti egységek ilyen irányú tevékenységét. Fontos támogató eleme a racionalizált gazdálkodásnak az adattár alapú vezetői információs rendszer (VIR), amellyel a jogelődök közül a ZMNE rendelkezett egyedül. Ennek a rendszernek az aktualizálása az NKE szervezetére 6 millió forintos ráfordítással oldható meg. –
A kutatás-fejlesztés és innováció területén is elengedhetetlen a minőségirányítás bevezetése. Ez biztosítja a fenntartható fejlődést szolgáló kutatások támogatását, az egységes követelmények és az elvégzett munkát elismerő ösztönző rendszer kialakítását. Különösen hasznos ezen a területen az a szoros együttműködés, amely a jelenleg is futó TÁMOP pályázatokban a KKV-kal kialakult. – A kutatási területek – az intézmény jellegéből adódóan – országos hatókörűek, elegendő itt talán a kritikus infrastruktúrák védelmére, vagy a közigazgatási szakemberek át- és továbbképzésére gondolnunk.
–
A szolgáltatások szintjén is érvényesítjük a fenntartható fejlődés szempontjait. Egy felsőoktatási intézmény infrastrukturálisan, működési és kommunikatív jellegénél fogva is ideális színtere a konferenciáknak, előadássorozatoknak, és egyéb rendezvényeknek. Minden ilyen jellegű rendezvény lehetőség arra, hogy a fenntartható fejlődés követelményeit megismertessük. – Ugyancsak ide tartozik a könyvári szolgáltatások rendszere, a keresőszolgáltatások biztosítása. Ide sorolhatjuk az ALUMNI és diplomás pályakövető rendszereket is. A jogelődöknél ezek a rendszerek működtek, az NKE viszonylatában Életpálya Iroda segíti ezt a szolgáltatási formát. – A hivatásrendekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelően a szolgáltatások fejlesztésének kiemelt színtere a fizikai és szellemi rekreáció. Az infrastrukturális adottságok, a Ludovika Campus fejlesztési tervei kiemelt figyelmet fordítanak erre a területre, a sportos egyetem képének kialakítására és fenntartására. Ezt a célt szolgálja a Bárka Színház egyetemi színpadi szerepének kialakítása is.
–
Az intézményi működés és infrastruktúra fejlesztése területén is érvényesítjük a fenntartható fejlődés szempontjait. A képzés során keletkezett veszélyes anyagok szakszerű és szervezett begyűjtése (Hungária krt-i Campuson használt elemgyűjtők kihelyezése, szelektív hulladékgyűjtés), újra feldolgozott papír felhasználási arányának növelése, a továbbfejleszthető technológiák és rendszerek bevezetése mind ezt a célt szolgálják. Nehezíti a helyzetet, hogy a fenntartó minisztériumok szabályozó rendszere nem egységes, így karonként eltérő a követelmények érvényesíthetősége. Örömteli, hogy mindhárom karon szervezetten folyik a veszélyes anyagok kezelése, ártalmatlanítása, ami az évi 500 kg-os felhasználást tekintve indokolt. Ugyanakkor egyik jogelőd sem rendelkezett fenntarthatósági tervvel, vagy programmal. Az NKE vonatkozásában ez elengedhetetlen a 2012-es év végére.
–
Az infrastruktúra fejlesztések során a fenntarthatósági szempontok a Ludovika-projektben is érvényesülnek. – a kijelölt területen és a szomszédos utcákban úgy tud megvalósulni a beruházás, hogy bővül a zöldterület, az épületek egy része a szomszédos utcákban üres, vagy mára rossz műszaki állapotba került épületeket befogadó, köztulajdonban álló telkeken valósul meg;
68
– a beruházással és telepítéssel a történeti kulturális örökség ápolása, történeti hagyományok megelevenedése valósul meg, hiszen az épületegyüttes eredendően is felsőoktatási funkciót szolgált; – jelenleg az Orczy kert jelentős része elzárt a közcélú használattól, ipari funkciót szolgál, vagy szolgált a közelmúltig, és most megvalósulhat ezek zöldterületté alakítása, bekapcsolása a szabadidős funkcióba, az egyetemi campusba; – a Campus és a park rehabilitáció együttesen megvalósítja egy szlömösödő, részben rozsdaövezetivé vált korábbi történeti kert és közterület városrészi rehabilitációját, revitalizálását; – egy közbiztonságilag érzékeny területen jó tájolással jelenik meg a rendőrtiszti képzéshez szükséges létesítmények egy része, így bizonyosan javul a közbiztonság a Józsefvárosban; – a fejlesztés kisugárzó hatása révén egy megújulásra szoruló budapesti-józsefvárosi városrész fejődése, rendbetétele válik lehetségessé. – hosszú távon jól működő funkcionális és építészeti megoldás jön létre. Fontos középületeket hosszú évtizedekre tervezünk és építünk föl a magyar adófizetők pénzéből, időtálló megoldást adva. – A beruházás START mintaprogramban valósul meg. Kézi bontásban, romeltakarításban, kertészeti, parkrendezési munkában kínál majd foglalkoztatási lehetőséget a program. A 2012. évtől bevezetésre kerülő új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást. A programban a munkaerő piacon hátrányban lévő, köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát is elérjük. 3.1.8. Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése Az NKE a három jogelőd intézmény integrációjával jött létre. Az integráció során eltérő kultúrájú hivatásrendek, különböző hagyományrendszerek, eltérő felkészültségű felsőoktatási szervezetek alkottak újat. Az elkövetkező négy évben az integráció kiteljesítése az egyik legfontosabb feladat, amely elvezet a hazai felsőoktatási paletta meghatározó egyeteméhez. Olyan egyetemhez, amelyet nemzetközi szinten is jegyeznek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyértelmű célként fogalmazta meg az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtését. A létesítés tekintetében kiemelt cél, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek életpályastratégiájának integrált képzési központja legyen és hatékonyabbá váljon a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése. Az egyetem létesítése utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. A képzési területek közötti integráció meghatározó az állam működésének tágabb összefüggéseit értő tisztviselők, tisztek nevelésében, és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében. Az oktatási portfólió egyedisége, az integráció során megfogalmazott célok egyértelművé teszik, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jövőjét önállóan képzeli el és ennek megfelelően tervezi szervezetfejlesztését, szervezi struktúráját, vezetés-irányítási rendjét, csoportosítja erőforrásait. Ugyanakkor a nemzeti közszolgálati felsőoktatási együttműködési zóna meghatározó tagjaként – a közszolgálati továbbképzési-vezetőképzési rendszerben – szoros kapcsolatokat épít ki az ebben a zónában szolgáltató hét egyetemmel, és a kormányhivatalokkal. 69
4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS TERÜLETEI 4.1. A jövőkép meghatározása A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az a felismerés hozta létre, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést igényel. Másrészt, a képzett, tapasztalt és elkötelezett közszolgák számára – pályaelhagyás esetén – olyan, a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, amely a társadalom számára a további hatékony munkavégzést lehetővé teszi. Harmadrészt, célszerű a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra helyezni, úgy, hogy az egyetem az érintett hivatásrendek életpályastratégiájának integrált képzési központja legyen és hatékonyabbá váljon a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése. Az intézmény létrejötte megteremti a lehetőségét annak, hogy integráltabb képzési szerkezet jöhessen létre az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések területén. Ez az oktatási-kutatási-szervezeti integráció meghatározó keret az állam működésének tágabb összefüggéseit értő tisztviselők, tisztek nevelésében, és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében. Az intézmény olyan területeken oktat és kutat, amelyek egyedülállóak a hazai felsőoktatási palettán és nemzetközileg is egyedi ez a fajta integráció. Ennek megfelelően adottak a tartalmi alapok ahhoz, hogy itthon az egyetem vezető és meghatározó műhelye legyen az államtudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány a rendészettudomány és a határterületen kapcsolódó tudományágak művelésének. Nemzetközi színtéren pedig jó eséllyel pályázhat egy olyan pozícióra, amely megkerülhetetlen szellemi műhellyé teszi a fenti tudományterületeken. Az egyetem gazdasági és műszaki funkcióinak működtetése és fejlesztése egy olyan folyamat kell, hogy legyen, mely egy jól meghatározott Jövőkép felé tereli a mindennapi működést. Az egyetemi működés célja az alapfeladatok ellátása, a kibocsátás minőségének javítása. E két cél finanszírozása pusztán állami támogatásból nem oldható meg, hiszen az a béreket és azok terheit sem fedezi. Az egyetem jelenlegi gazdálkodási lehetőségeit a stratégiai tervezéssel növelni szeretnénk. Ennek elérése csak úgy képzelhető el, ha kiegészítő forrásokat tudunk bevonni. A többletbevétel szerzés célja az egyetemi küldetés megvalósításához szükséges kiadások fenntarthatósága, s emellett az élet-, munka- és szolgáltatási körülmények javítása. Mindezek alapján az egyetem gazdálkodási stratégiájának is arra kell választ adni, hogy miként tudunk – forrásokat teremteni az egyetemi műszaki fejlesztésekhez, – forrásokat teremteni az egyetemi szakmai fejlesztésekhez, innovációkhoz, – összhangot teremteni az Egyetem bevételteremtő képessége és kiadási szintje között, továbbá – a teljesítményt elismerő jövedelemszintet kialakítani, beleértve az ehhez szükséges források biztosítását is. A jövőre vonatkozóan azzal számolunk, hogy – az állami finanszírozású hallgatók képzési költségtérítését figyelembe véve – a költségvetés egyre nagyobb hányadát teszik ki ezen saját bevételek. Célunk a saját bevételek arányának növelése. A relatíve csökkenő állami rész pótlására a saját bevételek egyre nagyobb hányadát kell bevonni „közcélokra” (nem csak a
70
„megtermelőik” finanszírozására), ami a teljesítmény ösztönzés és elosztás új rendszerének kidolgozását igényli. A karok gazdálkodási jövőképében megjelölt célok természetesen csak akkor töltik be küldetésüket, ha azok pontosan illeszkednek az intézményi célok rendszerébe. A karok gazdálkodási tevékenységének és szervezetének jövőképe: – a karok gazdasági és műszaki szervezete hatékonyan, magas szakmai színvonallal és a megkívánt időzítéssel legyen képes kiszolgálni a hazai és a nemzetközi felsőoktatásban, kutatásban elérni kívánt célokat, – a karok belső környezetükben folyamatosan fenntartják a rendezett, kiszámítható, teljesítményelvű és költséghatékony munkavégzés feltételeit, – külső és belső kapcsolataikat az átláthatóság, a kezdeményezés, a hagyománytisztelet és a rugalmasság jellemzi. 4.1.1. A tevékenységre vonatkozó jövőkép meghatározása A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a következő négy évben folytatja az integráció kiteljesítését, megújítja oktatási és kutatási portfólióját, ehhez kialakítja és folyamatosan fejleszti szervezeti és vezetési struktúráját, stabilizálja gazdálkodását és a szolgáltatások széles palettáját hozza létre. Fenntartói elvárás, hogy az időszak végére az egyetem az államtudományok kiemelkedő oktatási-kutatási műhelye legyen. Olyan műhely, amely az alkotmányjogi ismeretek első számú művelője, stabil és elismert nemzetközi beágyazottsággal, teljes hazai lefedettséggel. Ennek elsődleges letéteményese a KTK, együttműködve az egyetem más karaival és intézeteivel. Az egyetem azokon a területeken, ahol – sajátos jellegénél fogva – eddig is egyedüli képzési hely volt (hadtudományok, rendészettudományok, nemzetbiztonság), korszerűsíti oktatásikutatási kínálatát, növeli nemzetközi elismertségét. Ahhoz, hogy a fenti célok megvalósuljanak az oktatás-, kutatás-, szervezet-, infrastruktúra-, humán erőforrás és szolgáltatásfejlesztés területein kell előbbre lépnünk. 4.1.2. A szervezetre vonatkozó jövőkép meghatározása Az egyetemi integrációt három karral valósítottuk meg. Hosszabb távon reálisnak tűnik egy negyedik – nemzetközi kar – létrehozása is. Az „államtudományi” profilú KTK Államtudományi Karrá fejlesztése, esetleg Állm- és Közigazgatás-tudományi Kar néven reális célkitűzése lehet egy következő fejlesztési ciklusnak. A karok közötti intézetek az integrációs szakaszban jól szolgálják a kiemelt területek fejlesztését, de hosszabb távon a kari képzés felé kell elmozdulnunk mind szervezeti, mind adminisztratív okokból. A KTK-n létrehozott intézeti szakcsoportok a kari szervezeti átalakításnak ebben a szakaszában megfelelnek, de rövid időn belül – az életképes szakcsoportokra alapozva – tanszékeket hozunk létre. Az integrációs célokat szolgáló közös kutatói szervezet még ebben a fejlesztési ciklusban létrehozható.
71
4.2. A stratégiai irányok meghatározása 4.2.1. Az általános stratégiai irányok 23. táblázat Stratégiai irányok elméleti összefoglalása Stratégiai terület
Stratégiai dilemma
Minimális vizsgálati szint
Stratégiai opciók
Oktatás
Képzési terület
Képzési területek
Fejlesztés
Képzési szint
Képzési területek és szintek
Fejlesztés
Tevékenységi hatókör
Intézmény egészére
Országos
Felnőttképzési aktivitás Képzési kínálat kialakításának motivációja Tevékenység súly az alaptevékenységekben Intézményi szerep az innovációs láncban
Intézmény egészére
Fejlesztés Munkapiaci (megrendelői) igények Fejlesztés
Intézmény egészére
Elsősorban tudományos kutatás
Tevékenység kiemelt területei
Minden művelt tudományágban
Fejlesztés
Tevékenység hatóköre
Intézmény egészére
Nemzetközi
Intézményirányítás
Belső működési struktúra átalakítása
Intézmény egészére
Nem tervezünk jelentős változásokat
Szervezeti önállóság
Integráció
Intézmény egészére
Laza tematikus vagy hálózatos együttműködés
Gazdálkodás
Gazdálkodás stratégiája
Intézmény egészére
Fenntartható módon
Gazdálkodási egyensúly fenntartása
Intézmény egészére
Kiadáscsökkentés és bevételnövelés egyszerre
Vállalkozási tevékenység intenzitása
Intézmény egészére
Fejlesztés
Szolgáltatási tevékenység intenzitása
Intézmény egészére
Szolgáltatások minőségének fejlesztése, és változatosabbá tétele
Oktatók-kutatók státusza
Intézmény egészére
Döntően főállású
Kapacitások fenntartása
Intézmény egészére
Oktatói-kutatói utánpótlás
Intézmény egészére
Infrastruktúra
Létesítményi kapacitások megőrzése
Hungária krt. Ménesi út, Farkasvölgyi út
Fejlesztés Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával Szinten tartás
Ludovica Campus
Fejlesztés
Szervezet átalakítás
Létesítménygazdálkodás Vezetés-irányításeszközrendszer Intézményfejlesztési célok ennek alárendelve
Intézmény egészére
Fejlesztés
Intézmény egészére
Kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzése
Kutatás-fejlesztés és innovácó
Humánerőforrás
Kiválóságra törekvés
Intézmény egészére Intézmény egészére
72
A 23. táblázatban összefoglaltuk azokat a stratégiai opciókat, amelyeket reálisan kitűzhetünk a vizsgált időszakra. Az oktatás, a kutatás, az intézményirányítás, a szervezet átalakítás, a humánerőforrás fejlesztés, a gazdálkodás, az infrastrukturális fejlesztések végrehajtása biztosítja azt, hogy megfeleljünk a stratégia célnak: a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzése. Ez olvasatunkban nem cím, hanem valóban olyan minősítés, amely tartalmában felel meg a követelményeknek.
73
4.3. A stratégiai célok meghatározása Oktatásfejlesztés Az NKE oktatási stratégiai célkitűzése, hogy a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás többciklusú, autonóm és többkarú egyetemeként, a fenntartó minisztériumok követelményeinek eleget téve, valamint a jogelődök értékeit és hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve: – biztosítsa a versenyképes szakmai tudás elsajátítását, a nemzeti, az európai és a szövetségesi értékek iránt elkötelezett közigazgatási, rendészeti, honvédelmi és nemzetbiztonsági értelmiség nevelését; – alapozza meg és segítse elő a hivatásrendek (és az általuk képviselt állami szolgálatok) közötti átképezhetőséget és átjárhatóságot; – erősítse tudományos-szellemi központ jellegét, fokozza a közös, illetve összehangolt kutatásokkal a tudományos kutatás gyakorlat-orientáltságát és hatékonyságát; – közvetlenül illeszkedve a hazai, valamint közvetve a külföldi felnőttképzési rendszerekhez, át- és továbbképző programjaival biztosítsa az élethosszig tartó tanulás periodikus, célorientált lehetőségét; – biztosítsa a közigazgatási, a rendészeti, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági személyi állomány ideális kompetenciáinak és személyiségjegyeinek kialakítását, ahol a végzett hallgató: feladatmegoldó, kreatív, innovatív gondolkodású, nyelveket beszélő, széles szakmai alapműveltséggel és együttműködési készséggel rendelkezik; – növelje a gyakorlatorientált képzés súlyát valamennyi képzési területen, szinten és formában; – hatékony képzéseivel szolgálja a Magyary Programban megfogalmazott célok elérését. Az egyetem átfogó felkészítést, biztos tudást és biztos életpályát biztosít a közigazgatás valamennyi szintjén és típusánál, a közszolgálati szerveknél, a fegyveres és rendészeti szerveknél, valamint olyan gazdasági társaságoknál és non-profit intézményeknél, melyek kapcsolatban állnak a közigazgatási szervekkel. Az itt szerzett végzettség a munkaerő piacon jól hasznosítható. Lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve intézményeiben, valamint nemzetközi szervezetekben, az azokhoz kapcsolódó vagy konkrét kapcsolattartó állami, önkormányzati, gazdasági és más hazai szervezetekben és szervekben történő munkavállalásra. Az NKE tevékenységének fókuszában az oktatás-nevelés-kutatás egysége, valamint a mindezeket szolgáló képzési környezet folyamatosan ellenőrzött minősége áll. Minden kar valamennyi alapszakán 2013-tól felmenő rendszerben megkezdődik az egységes egyetemi közös képzési modul oktatása. Az új képzési struktúra bevezetése érdekében 2012ben már nem indulnak el a korábban kialakított, de a profilhoz közvetlenül nem illeszkedő képzések. Az egyetemi közös képzés kialakítja az egységes közszolgálati attitűdöt; megalapozza a karok közötti esetleges szak- és szakirányváltást; erősíti a közszolgálati pályaíven a különböző szakemberek közötti együttműködést; megkönnyíti az átképző tanfolyamok eredményes elvégzését és mindezek eredményeként a hivatásrendek közötti majdani mobilizációt, az esetleges pályamódosítást. Legfontosabb feladataink: – – – –
a közös tantárgyi modul kialakítása, illetve tantervbe iktatása mindhárom karon; az alap- és mesterszakok, valamint doktori képzések összehangolása; a tantárgyi struktúra és a tantervi háló elemzése, összehangolása; egyes speciális követelményrendszerek vizsgálata, így különösen: o speciális felvételi alkalmassági kritériumok; o kar-, illetve szakváltás lehetőségei (alkalmassági kritériumok, feltételek, lehetőségek); 74
– – – – – – –
képzési szinergiák kihasználása, oktatási erőforrások közös hasznosítása; az oktatási portfólió változtatásának lehetősége, illetve szükségessége; a képzési struktúra munkaerő piaci szempontokat is tükröző felülvizsgálata; a nemzetközi diszciplínák felülvizsgálata; az idegen nyelvi képzések integrációs lehetőségei; a jogszabályi háttér vizsgálata, kodifikációs javaslatok; a hallgatói létszámtervezés.
A képzésfejlesztés, a közszolgálati attitűd kialakításának meghatározó eszköze az évente megrendezendő zárógyakorlat (válságkezelési szimuláció), amely lehetőséget biztosít az egyetemen tanuló hallgatók számára a közös feladatmegoldásra, a közös felelősségvállalásra, a megszerzett szakmai ismeretek közös hasznosítására, a közös sikerélmény megszerzésére. A képzés „fehér foltja”, amit érdemes lenne vizsgálnunk, hogy a közszolgálat számára hol képződnek a jogászok, a közszolgálati irányultságú, komplex tudású, államközpontú tananyagot szerzett jogi doktorok? Ennek vizsgálata, fenntartói (megrendelő) döntés elé vitele fontos fejlesztési feladatunk. Kari szintű feladatok A HHK képzésfejlesztési terveit a hazai, illetve külföldi felhasználói igények szerinti, minőségi színvonalú végrehajtás determinálja. Kiemelt szerepet kap a kar képzési képességeinek fejlesztése, így különösen a következők: – a létező szakok és szakirányok tanterveinek folyamatos pontosítása, korrekciója; – az új típusú tisztképzés rendszeréhez igazodó alap- és mesterképzési szakok szakindítási kérelmeinek kidolgozása; – a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági képzési ágakban működtetett alapés mesterképzési szakok tanterveinek kidolgozása; – a tiszti hivatásra történő felkészítés nevelési feladatrendszerének, illetve gyakorlatának újragondolása. – az oktatást, képzést biztosító technikai eszközpark és kiképző bázis megváltozott körülmények szerinti működtetése; – a megváltozott követelmények szerinti eredményes, hatékony oktatást, képzést biztosító számítógépes alapú szakkabinetek kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése; – a megváltozott követelmények szerinti csapat-bázisú gyakoroltatás rendszerének megalkotása, gyakorlati alkalmazásának bevezetése; – a tisztképzés új rendszeréhez igazodó csapatgyakorlati rendszer kialakítása és gyakorlati alkalmazása; – a tanfolyami rendszerű képzés személyi, technikai és technológiai feltételeinek tanszéki, intézeti, valamint kari kiépítése. A KTK képzésfejlesztési terveit és irányait alapvetően a közigazgatás-fejlesztési stratégia célrendszere határozza meg. Ennek mentén különösen a következő feladatok végrehajtására kell nagy hangsúlyt fektetni: Tartalomfejlesztés: A civil közigazgatási képzések tananyagának fejlesztése a 2012. szeptemberi tanévkezdésre el kell, hogy induljon, erre 2011/2012 tanév II. féléve során és a két tanév közti szünetben fel kell készülni. A bent lévő hallgatók számára kiírt tárgyakat és az azok oktatásához használt tananyagot át kell tekinteni, és meg kell kezdeni azok kiegészítését, átszerkesztését, ha kell újraírását. Erre a kar intézkedési tervet készít. Az átalakítással legkevésbé érinthető a 2012-ben induló 3. BA évfolyam és 2. MA évfolyam, de a tananyag súlypontjainak áthelyezését ott is el kell végezni. A 2012. szeptemberben belépő hallgatók már ebben, tartalom szempontjából fejlesztett képzésben vesznek részt. Itt tehát a hangsúly a tartalom (curriculum) átalakításán van, melyet kiegészít a fakultatív tárgyak kínálatának tervszerű átalakítása. 75
Képzésfejlesztés: ez a 2013-ban induló egészében megújított közigazgatási alap- és mesterképzést jelenti, melyben a fentiek szerint megújított tartalmú tárgyak mellett már teljesen új tantárgyak is meg kell, hogy jelenjenek [Stratégia és tervezés, közigazgatási (szervezeti és intézményi) szabályzatalkotás, jogalkotás és hatásvizsgálat, államháztartás és ellenőrzés, programfejlesztés és programelemzés, személyes kommunikációs készségek, stb]. Mind a tartalomfejlesztés mind a képzésfejlesztés egyik alapvető feladata, hogy reagáljon a közigazgatás átalakítása számára értelmezési keretként szolgáló, a célokat és a beavatkozási területeket meghatározó Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program alapvető célkitűzésire. Bár az egyetem maga a személyzeti beavatkozási területhez sorolt (Intézkedési terv 32. pontja), működése mind a négy területre (feladat, szervezet, eljárás, személyzet) kihat. A tartalomfejlesztés és a képzésfejlesztés eredményeként olyan tananyagnak és oktatási struktúrának kell fokozatosan létrejönnie, mely egyrészt a végzetteket alkalmassá teszi a három alapvető közszolgálati munkakörcsalád közötti választásra (mindhárom alapjaival megismerkedik), illetve beosztásra: végrehajtó, tervezői (stratégia-, és programalkotás, tervezés, szabályozás) és tárgyalói munkakörök. Mivel nem mindenki alkalmas mindhárom munkakörcsaládon belüli munkavégzésre, a képzés során fakultatív tárgyakkal kell elősegíteni a „specializációt”. A karnak értelemszerűen alkalmasnak kell lennie mind a három (és a vezetői munkakörcsaláddal együtt mind a négy) terület teljes körű képzési kiszolgálására. Ehhez az új tantárgyakat és tartalmakat ütemezetten elő kell állítani. A mesterképzésnek nemcsak a magasabb szintű tananyag átadásában, hanem a vezetői munkakörökre való felkészítésben is el kell térnie az alapszaktól. Nem lesz minden MA végzett vezető, de az alaptárgyaknak szerepelnie kell a kínálatban. Számos készség és képesség tantárgyszerű átadásában (annak megtervezésében) a karnak támaszkodnia kell az alapvetően kidolgozottabb és strukturáltabb katonai ismeretekre: jó példák erre a stratégiai, a vezetői, elemzői, koordinációs, szervezeten belüli kommunikáció, együttműködési készségek, stb. területei. A tananyag-megújítás állandó mozgási irányai egyrészt horizontálisak: az alapképzések közt az egyetemen nagy a távolság (ez így is marad), de az értelmes áthatásokra nyitottnak kell lenni. Ennek alapformája az áttanítás lehet, de nagyon fontos a tananyag egymás számára való bemutatása is. A mesterszinten több közös tárgy is lehet. A másik alapirány a vertikális: a vezető- és továbbképzésekben megjelenő új ismeretek (készségek, képességek) elindulnak „lefelé”, a szakirányú továbbképzési szakok, a mester és az alapképzés felé, illetve az alapképzésekhez írott valóban új tananyagok (amelynek elsajátítói majd csak évek múlva lépnének be a közszolgálatba) egyszerűsítve/átalakítva bekerülhetnek a szakirányú szakok és továbbképzések anyagába. Mindezt biztosítja/támogatja az új továbbképzési rendszer: a regionális egyetemi központok és a Kormányhivatalok szimbiózisa, egy módszertani központtal. A generalista képzési programunkban a jogi megközelítésre épülő filozófiát erősítjük a közigazgatás fejlesztés és menedzsment, a közpénzügyi, a közpolitikai és a közigazgatási személyzeti politikára irányuló ismeretek támogatásával. Hallgatóink közigazgatási attitűdjének kialakítása érdekében képzéseink során a tudásközvetítés mellett nagy hangsúlyt kívánunk fordítani a pedagógiára, a képességfejlesztésre, a szemléletformálásra és a személyiség fejlesztésére. A specialista-képzés keretében szükséges a közigazgatás megújuló, munkakör-alapú képesítési szabályaihoz igazodó olyan képzési programok tartalmi és módszertani fejlesztése, amely egy közigazgatási tudásbázis létrehozásának alapjául szolgál és támogatást ad a mindenkori kormányzati közszolgálati fejlesztésekhez 76
Ki kell alakítani a hazai közigazgatási vezetőképzés olyan differenciált rendszerét, amelyben a résztvevők a vezetési képesség (leadership), a stratégiai-szakpolitikai szintű gondolkodásmód, az eredmény-centrikus szemlélet, a szervezési képesség, a kommunikáció, a döntési képesség egyéni fejlesztése következtében a közszolgálat dinamizálásának élenjárói lehetnek A képzésfejlesztés háttere az azt támogatni és kiszolgálni képes oktatói/kutatói szervezet. A KTK mai tanszéki szervezete részben spontán jelleggel alakult ki, így nem tükrözi a közszolgálat valódi igényeit. Alapirány az intézeti szerkezet, mely nemcsak a tárgyakat és az oktatókat osztja újra, hanem megteremti az egészséges szinergiák természetes összekapcsolódását a karon belül. Vezethető méretű, de kellően nagy egységeket hoz létre, hogy az összetartozó tárgyak, tartalmak és kutatási területek között ne húzódjanak szervezeti határok. Tervezett intézeti portfóliók (kompetenciák): – Állam- és társadalomelmélet; – Közszervezés és szakigazgatás; – Közjog; – Civilisztika és nemzetgazdaság; – Életpálya és emberi erőforrás; – E-közszolgálat fejlesztés. Az RTK tervei szerint 2013-tól önálló alapképzési szakként indulhat meg a katasztrófavédelmi. A Belügyminisztérium – a rendészeti pályamodellel szoros összhangban – a következő öt-tíz évben fokozatosan emelni kívánja a rendészeti vezető mesterszak beiskolázási létszámát. A nappali tagozatos munkarendben a hat rendőri szakirányban és az új katasztrófavédelmi alapszakon a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben megkezdődik a kötelező belügyi alapmodul oktatása. Szoros összefüggés van az oktatás- és szervezetfejlesztési elképzelések között, melyek legjobban az intézetek létrehozására irányuló törekvésekben jelennek meg. 2012 januárjában megkezdődik az oktatás a Katasztrófavédelmi Intézetben, még ebben az évben megalakul a Nemzetbiztonsági Intézet és közeli terv a Nemzetközi Intézet létrehozása. A katasztrófavédelmi MA szak külön nem indul, egyetértésben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal. Az ilyen irányú tanulmányok folytatására a rendészeti vezető MA szak keretében van lehetőség. Alkalmazkodva a változó kihívásokhoz és a megrendelők igényeihez, megteremtjük a rendészettörténeti, és a nemzetközi rendvédelmi tevékenység oktatásának feltételeit, és kielégítjük a bűnügyi hírszerzés ismeretanyagának megújítására vonatkozó fenntartói igényeket is.
77
A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése 24. táblázat A HHK-n a következő alapképzési szakokon nem indul képzés Fsz
A szak megnevezése
Az utolsó indítás éve
1.
Büntetés-végrehajtási nevelő alapképzési szak
2011/2012.
2.
Közlekedésmérnöki alapképzési szak
2010/2011.
3.
Nemzetbiztonsági alapképzési szak
2010/2011.
4.
Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak
2011/2012.
5.
Gépészmérnöki alapképzési szak
2010/2011.
6.
Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak
2012/2013.
7.
Katonai gazdálkodási alapképzési szak
2012/2013.
8.
Védelmi igazgatási alapképzési szak
2012/2013.
9.
Pénzügy és számvitel alapképzési szak
2010/2011.
10.
Mérnök informatikus alapképzési szak
—
Megjegyzés
nem indult
25. táblázat A HHK-n a következő mesterképzési szakokon nem indul képzés Fsz
A szak megnevezése
Az utolsó indítás éve
Megjegyzés
—
nem indult
1.
Büntetés-végrehajtási vezető mesterképzési szak
2.
Katonai logisztikai mesterképzési szak
2011/2012.
3.
Biztonságtechnikai mérnöki mesterképzési szak
2011/2012.
4.
Katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak
2011/2012.
5.
Védelmi igazgatási mesterképzési szak
2012/2013.
6.
Védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező mesterképzési szak
2011/2012.
Lényeges változás várható a nemzetközi alapképzés terén, ugyanis a Fenntartói Testület döntésének megfelelően a KTK és a HHK nemzetközi alapszakai 2012-től már nem indulnak, így a 2011-ben indult utolsó évfolyamok 2014-ig, illetve legkésőbb 2016-ig kifutnak. A KTK nemzetközi igazgatási alapszak önálló szak jellegének fenntartása nem indokolt, ugyanakkor az igazgatásszervező (közigazgatási) alapszak nemzetközi szakirányaként, a KKK jelentős átdolgozása és racionalizálása mellett továbbra is fenntartandó. A jelenlegi helyzet intézményünk számára előnytelen: egyetemünk 2012-ben nem indíthatta el az igen népszerű nemzetközi igazgatási alapszakot és az európai és nemzetközi igazgatási mesterszakot, míg másik két intézmény, melynek erre engedélye volt igen. Az indítási tilalom fő oka az volt, hogy e szakok önmagukban nem egészen jók, a végzettség nem megfelelő, a közigazgatás nem kívánja e szakok végzettjeit felszívni. Mivel a gond a szakokkal van, ezért célszerűnek tűnik azok átdolgozása, a KKK-k módosítása.
78
A módosítás lényege, hogy az említett szakokat szakiránnyá dolgozzuk át. Mivel ezzel a két közigazgatási szak csak egy szakiránnyal rendelkezne, megteremtjük további (három, négy a szakma által igényelt) szakirány helyét is. Alapképzési szakirányok lehetnek: intézményirányítási, közpénzügyi/államháztartási, e-közigazgatási, közszolgálati életpálya. Mesterképzésen szakirány lehet: közpénzügyi, stratégiai és fejlesztési (ennek részeként közbeszerzés), közszolgálati életpálya, közigazgatási informatikai szakirány. Mindaddig, míg a szakirányok kidolgozása és jóváhagyása/hatályba léptetése megtörténik, a leendő szakirányokat specializációként (intézményi jogkörben) indítjuk el. A specializációkban és s majdani szakirányokban figyelemmel kell lennünk a Vezető- és Továbbképzési Intézet által gondozott szakirányú továbbképzési szakokra is, hiszen azokból a legkönnyebb és legegyszerűbb specializációra, szakirányra fejleszteni. A karok közötti áthallgatást bátorítandó, szükséges egy karközi specializáció is, pl. igazgatásszervező alapszak (rendészeti/honvédelmi/katasztrófavédelmi/adó- és vámügyi, stb specializációval). Megfontolandó olyan, most még más képzési területekhez tartozó szakokon való megjelenésünk, melyek szoros kapcsolatban állnak a közigazgatás szervek és a közintézmények tevékenységével. Másként fogalmazva, fontos célunk a közigazgatási működés és szolgáltató tevékenység minél szélesebb területeit lefedni szakemberkínálatunkkal. Az RTK rendészeti igazgatási alapszakon megszűnik a katasztrófavédelmi szakirány; 2012ben utolsó alkalommal lesz felvétel e szakirányra, és mint kifutó képzés 2015-ig, illetve legkésőbb 2017-ig befejeződik. Ezeket a képzéseket az NKE Katasztrófavédelmi Intézete gondozza tovább. Alapképzés A HHK új és kifutó jelleggel megszűnő alapképzési szakjai: – katonai vezetői 2013/2014-től megújult tartalommal folytatódik; – had- és biztonságtechnikai mérnöki (katonai) 2013/2014-től megszűnik; – katonai gazdálkodási 2013/2014-től nem indul; – katonai logisztikai 2013/2014-től induló új szak; – katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak; – biztonság és védelempolitikai szak megmarad (átkerül a Nemzetközi Intézethez); A részidős képzés: – védelmi igazgatási szak 2013/2014-től nem indul; – védelmi igazgatási (Ózd) átkerült a Katasztrófavédelmi Intézethez. A KTK igazgatásszervező, illetve nemzetközi igazgatási alapképzéseket folytat, ez utóbbit kifutó jelleggel. A kar fő profilját az igazgatásszervező képzés adja, mind a nappali, mind a részidős képzésben. A KTK-n az igazgatásszervező alapszak az egyetemi közös képzési modullal bővül 2013 szeptemberétől, vagy az igazgatásszervező alapszak helyett megkezdődik az új, közigazgatási alapszakon az oktatás. Az RTK a bűnügyi igazgatási alapszakon három szakirányt működtet: bűnügyi nyomozó; gazdaságvédelmi nyomozó; pénzügyi nyomozó. A rendészeti igazgatási alapszak szakirányai: biztonsági; büntetés-végrehajtási; határrendészeti; igazgatásrendészeti; katasztrófavédelmi; közlekedésrendészeti; közrendvédelmi; migrációs; vám- és jövedéki igazgatási. A katasztrófavédelmi szakirány utolsó, illetve a migrációs szakirány első alkalommal lett meghirdetve 2012-ben. A katasztrófavédelmi szakirányt kiváltó új, egységes 79
katasztrófavédelmi alapszakon, három szakiránnyal 2013-ban kezdődik meg a képzés, a Katasztrófavédelmi Intézetben. A büntetetés-végrehajtási nevelő alapszak 2012-től kerül a kar portfoliójába, amely – a megrendelő igényének megfelelően – nem lett meghirdetve, mert a rendészeti igazgatási alapszak büntetés-végrehajtási szakiránya kielégíti az igényeket. Mesterképzés A HHK új és megszűnő mesterképzési szakjai: – katonai vezetői megújult tartalommal; – biztonság és védelempolitikai: marad; – nemzetbiztonsági átkerült a Nemzetbiztonsági Intézethez; – katonai műveleti logisztikai 2013/2014-től induló új szak; – katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak; – nemzetközi kapcsolatok 2012/2013-től induló új szak a Nemzetközi Intézetnél; A részidős képzés: – biztonság és védelempolitikai átkerül a Nemzetközi Intézethez, ahol folytatódik a képzés; – védelmi igazgatási (Budapest) marad; – védelmi igazgatási (Ózd) 2012/13-ban nem indul. A KTK közigazgatási, valamint európai és nemzetközi mesterképzést folytat. Az előbbi mesterszakon a nappali munkarendben, állami támogatású, levelező munkarendben, költségtérítéses képzést biztosít. A közigazgatási képzésrendszer korábban kialakított struktúrája erodálódott, hatásfoka nem megfelelő ezért megújítása időszerű. Annak érdekében, hogy a megrendelő igényeinek megfelelő alapképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek az ágazatba, új közigazgatási életpályát támogató képzési rendszer kialakítása indokolt. Ennek megalkotása során a közigazgatási feladatellátáshoz szükséges képességek, ismeretek fejlesztésére irányuló stúdiumok rendszerbe állítása, a meglévők tartalmi és módszertani megújítása a legfontosabb szempont. A mesterképzéseken a stratégiai szintű gondolkodás fejlesztésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt, ennek megfelelően pl. a stratégiai menedzsment, stratégiai projektmenedzsment képzési területek fejlesztése szükséges és indokolt. Folyamatban van a KTK meglévő alap és a mester szakjaira vonatkozó képzési és kimeneti követelmények átdolgozása, valamint az ide vonatkozó átstrukturált mintatantervek elkészítése is. Már az alapképzés során előtérbe kell helyeznünk a hallgatók „közszolgálati” attitűdjének formálására, kialakítására irányuló képzéseket, mint pl. közigazgatási/közszolgálati etika. Elengedhetetlen ezen kívül újabb közigazgatás/közszolgálat-centrikus stúdiumok rendszerbe állítása is, mint a tárgyalás- és érvelés-technika a közigazgatásban vagy az integrált közszolgálati ismeretek. A képzési rendszer újrastrukturálása a közigazgatási felsőoktatásban összefügg az oktatási szervezeti egységek átalakításával is. Ennélfogva a KTK már a 2012/13 tanévtől kezdődően egy, a képzési portfólióval adekvát, az új közigazgatási képzéscsoportokra épülő, de egyúttal az egyetemi oktatásszervezeti struktúrába is illeszkedő intézeti szervezet létrehozását irányozta elő (lásd 1. melléklet: Az NKE organogramja). Az RTK folyamatosan működteti – levelező munkarendben – a rendészeti vezető mesterszakot. A korábbi 30 fős létszámot ez évtől 80 főre emelte a megrendelő Belügyminisztérium, és további ütemezett növeléssel, tíz év alatt várhatóan évi 300 fő lesz a beiskolázási létszám. 80
Az RTK létesítési engedéllyel rendelkezik a biztonsági szervező mesterszakra, amelynek indítási engedélyeztetése folyamatban van. A büntetés-végrehajtási vezető mesterszak ugyancsak 2012-től került a kar portfoliójába, amely – a megrendelő igényének megfelelően – nem lesz meghirdetve, mert az évi, mindössze néhány fős igényt a rendészeti vezető mesterszak kielégíti. Doktori képzés Tekintettel a felsőoktatási térben elvárt követelményekre, ezen a területen igen nagy kihívás elé nézünk. 2012-ben meg kell kezdenünk a KTK és RTK képzési portfóliójához tartozó doktori iskolák alapítási feltételeinek megteremtését. Ehhez a meglévő iskolák és az érintett karok minőségi alapot jelentenek. Ugyanakkor elengedhetetlennek látszik külső, minősített oktatók bevonása a szervezetfejlesztésben és az iskola működtetésében. Az NKE két doktori iskolájának működése alapvetően levelező jellegű képzésben zajlott az elmúlt években. Ebben a vonatkozásban két jelentős stratégiai irányváltás kezdődik meg 2012-vel: –
A 2012/13-as tanévben 13 nappali doktorandusz kezdi meg tanulmányait a KMDI illetve HDI programjában, ezáltal megerősítve a tudományos kapacitás bővítés ezen intenzívebb formáját azzal, hogy tanszékeken, kutatóközpontokban megjelennek azok a fiatalok, akik az NKE rendszerében készülhetnek fel kutató-oktató pályájukra.
–
A 2012-es év folyamán két újabb doktori iskola akkreditációs anyag készül el, illetve kerül beadásra a MAB-hoz, azzal a céllal, hogy 2013 szeptemberében megindulhasson ezeken is a képzés. Ezek a kezdeményezések a KTK illetve RTK tudományos képességeit lesznek hivatottak fejleszteni azokon a tudományterületeken, amelyek kapcsolódnak a karok szakjaihoz illetve oktató-kutató erőforrásaihoz.
A KTK doktori iskoláját úgy kell felépítenünk, hogy annak oktatási és kutatási területei felöleljék az államtudományok egészét. Az egyetem méretéből és az alapító karok helyzetéből kiindulva az építkezést a következő irányokba kezdjük: – a doktori iskolák alapításának előkészítése mind adminisztratív mind tartalmi vonatkozásban; – kiemelkedő hazai és nemzetközi szaktekintélyekkel való együttműködés kezdeményezése, különböző erősségű szövetségek és közös doktori kurzusok indítása; – nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítésének megkezdése a doktori képzésekhez, a közszolgálat, közszolgálat-menedzsment, közszolgálati jog, gazdaságtan és politikaalkotás jelentős műhelyeinek tanulmányozása és az NKE pozicionálása ezekhez viszonyítva; – 2013-15-ben a két új doktori iskolában a képzés elindítása. Az NKE működésének első négy évében, nemcsak hogy ezeknek a doktori iskolának kell beindulnia, de ezeknek kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezniük kell, valamint alkalmasnak lenniük vendégoktatók és kutatók fogadására és bizonyos területeken idegen nyelven folyó képzés biztosítására. A saját doktoranduszainkat fél-egy éves részképzésre kell tudnunk küldeni, és rendszeres doktori konzorciumokon való részvétel során fokozatosan felkészíteni a nemzetközi hálózatépítésre és a közös kutatásra. A doktori és a habilitációs munka minőségét a választott testületek garantálják. Az egyetem ez irányú tevékenységét reprezentáló Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács létrehozása 2012 januárjában megtörtént. A tudományos képzési és a kutatási feladatok koordinálására létrejött az Egyetemi Tudományszervező Központ. 81
Az elkövetkező időszakban a minősített oktatói, kutatói utánpótlás biztosításának kérdése meghatározó jelentőségűvé válik, amely szükségszerűen felveti a hallgatók még szélesebb bevonását az egyetemi kutatási tevékenységekbe. Alapvető igény mutatkozik egy, az oktatók és tudományos kutatók motiválását javító rendszer kidolgozása és bevezetése iránt. Ennek formája lehet egyfajta pénzügyi támogatás a nívós, külföldi publikációs tevékenység támogatására, illetve a pályázati források egy részének ilyen irányú felhasználása. A minősített oktatói utánpótlás biztosítása érdekében elértük, hogy az egyetem hozzájutott azokhoz az állami ösztöndíjas doktorandusz helyekhez, amelyek a jogelőd intézmények eddigi teljesítménye alapján megilletik. Szakirányú továbbképzések, vezetőképzés, tanfolyamok A Vezető- és Továbbképzési Intézet – amely ezen képzések területén meghatározó szervezeti egysége az intézménynek – a közszolgálati rektorhelyettes szakmai felügyeletével végzi a vezetőképzést. Az egyetem ilyen irányú fejlesztési céljainak meghatározásánál támaszkodunk a Kormányzati Személyzeti Stratégiában megfogalmazottakra. Ebből az derül ki, hogy az elmúlt években elkészült felmérések, szakmai értékelések és monitoring vizsgálatok szerint a közigazgatás továbbképzés rendszerének 1999-ben kialakított formája, szabályozási háttere, irányítási, tervezési, finanszírozási és metodikai kerete fokozatosan erodálódott, hatásfoka megkopott, ezért megújítása indokolttá vált. A továbbképzések: – zömében nem az adott munkakörhöz, feladatellátáshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére irányulnak, ennél fogva differenciálatlanul folynak; – nem vagy csak véletlenszerűen kapcsolódnak a szervezeti karrierrendszerhez, nem támogatják teljes körűen a rendszeren belüli előmenetelt, a közigazgatás belső mobilitását, nem adnak kézzel fogható segítséget az egyéni életpálya tervezéshez, nem tudnak érdemi hatást kifejteni a tehetségmenedzsmentre; – a közigazgatási szervek többségénél nem vagy csak formálisan kapcsolódnak a teljesítményértékeléshez, a minősítéshez és az ösztönzésmenedzsmenthez; – jelentéktelen szerepet kapnak a munkaerő-tervezés, a munkakörtervezés, a szervezetfejlesztés, és a szervezeti kultúra átalakítása során; – nem valós képzési igényeket elégítenek ki; – tartalmi és módszertani irányításának területén az elmúlt években a piacról történő koncepciótlan és finanszírozhatatlan „training-shopping” elv dominált. Ennek megfelelően a közigazgatásban dolgozók felkészültségének javításában egyetemünkre nagy felelősség hárul, hiszen a képzések tartalmi és módszertani megújításával az új közigazgatási életpályát támogató továbbképzési rendszert kell kialakítanunk. Olyan továbbképzési rendszert, amely alkalmas a fejlesztésalapú teljesítményértékelés kimenő eredményeinek fogadására is. A továbbképzések teljesítése az előmenetel és a pályán maradás feltételévé válik, így a hallgatók motivációja erős. A továbbképzésben a kompetenciafejlesztés stratégiai szinten történik (pl. stratégiai menedzsment, projektmenedzsment, stratégiai gondolkodás, tárgyalástechnika), emellett a szakmai jellegű képzések (jogszabályi környezet változásából eredő továbbképzések, változó tartalmú, adott szakterület aktualitását tárgyaló témák) dominálnak. A képzés alapjaként kialakított kompetenciahálóval a továbbképzési rendszer egésze kompetencia alapúvá válik. A továbbképzések katalógusa igen széles: az általános és vezetői kompetenciák fejlesztésétől a szakmai ismeretek bővítésén és nyelvi fejlesztésen át egészen az IKT kompetenciák fejlesztéséig minden területet lefed.
82
A fenti célok elérése érdekében egyetemünkön: – meg kell teremtenünk a továbbképzések közigazgatási tudásbázisát. – ki kell alakítanunk a közigazgatási szemléletváltásnak megfelelő szakmai-tartalmi kereteket; – ki kell dolgoznunk az önálló tanulást támogató módszertant; – részt kell vennünk az érdemi minőségirányítási (értékelés) és a minősítési (akkreditáció) eljárások kifejlesztésében; – meg kell teremtenünk a közigazgatási továbbképzésben a felsőfokú iskolarendszerű továbbképzések, az egyetemi mesterképzési és doktori kurzusok integrációját; – a hagyományos, tantermi oktatás helyett a munkaidőalap- kímélő, távoktatás alapú oktatást kell preferálnunk, amihez fejlesztenünk kell az informatikai hátteret; – a közigazgatási szakvizsga követelményrendszerét egységesíteni szükséges oly módon, hogy az ágazati ismeretek elsajátítása is a szükséges mértékben helyet kapjon. Szakirányú továbbképzések Az egységes közszolgálati szakirányú továbbképzés rendszerének kimunkálása alapjául az integrálódó intézmények szakirányú továbbképzési szakok működtetése során megszerzett tapasztalatai, a fenntartók igényei, a közszolgálati szakmai terület elvárásai és esetleg a korábban végzett hallgatók részvételének arányszámai kell, hogy szolgáljanak. A közszolgálati szakirányú továbbképzési szakok fejlesztése, bővítése során ki kell használni annak lehetőségét, hogy a szakirányú továbbképzések regisztrációja egyetemi hatáskörben van, így az újonnan létrehozott szakok tekintetében az egységes közszolgálatiság letéteményese éppen maga az egyetem lehet. Figyelemmel kell lenni ugyan a felsőoktatás rendszerében működtetett szakirányú továbbképzésekre, ugyanakkor a közszolgálati terület annyira specifikus, hogy a piacon nagy valószínűséggel a közszolgálati szakirányú továbbképzésekhez hasonló képzés sem jelenik meg. Ennek ellenére az egyetem célja mind a meglévő, mind pedig az újonnan beindítandó szakirányú továbbképzések minőségének megőrzése, fejlesztése, amelynek érdekében a tizenkét szakirányú továbbképzési szakot korábban gondozó KTK Közigazgatási Továbbképző Intézetének tapasztalatai jól hasznosíthatók Meg kell vizsgálni a szakirányú továbbképzésekben rejlő stratégiai potenciált a korábban végzett hallgatók továbbképzései tekintetében. A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI.28.) Korm. határozatban meghatározott feladat a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi továbbképzések egységesítése, részleges integrációja. Az összehangolás szükségessége, valamint a kapacitások jobb kihasználása egyaránt indokolja, hogy létrejöjjön egy integrált közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési rendszer. Egy változatban a közszolgálati továbbképzések egész feladata az NKE hatáskörébe kerülhet. Az egyetem a megyei kormányhivataloknál lévő telephelyein végezné a továbbképzések szervezését. Az oktatói kapacitást az NKE a Kormányhivatalok szakemberei segítségével és az állami egyetemeken dolgozók támogatásával biztosítaná. Az érintett egyetemekkel az NKE feladatátadási megállapodásokat kötne. Bármely szervezeti megoldás valósul meg, az NKE kulcsfontosságú szerepét fog betölteni ezen a területen, a fent említett együttműködésekre támaszkodva. Az RTK a megrendelői igényeknek megfelelő gyakorisággal és létszámban végzi és folytatja a jövőben is a kriminalisztikai szakértő szakirányú továbbképzési szakon, öt szakterületen (okmány-, nyom-, ujjnyom-, írás- és fegyverszakértő) az oktatást.
83
Szakirányú továbbképzési kérdés a szakjogász-képzés (jogvégzettek szakirányú továbbképzései). A közigazgatásban számos jogász dolgozik, akiknek a szakirányú továbbképzését a jogi karok végzik, de a közszolgálati szakismeret jelentős része az egyetemünkön van pl. katonai szakjogász. Megvizsgálandó ezért, hogy erre a speciális, de elég nagy piacon, miként tudnánk érvényesíteni az érdekeinket. Alapvetően közös képzésekkel (közös diplomákkal), melynek egyik példája a már folyó NKE-ELTE-PPKE közös kodifikátor szakjogászi képzés. E területen kezdeményezőnek kell lennünk, nekünk kell felmérni, milyen szakjogászi diplomákra vár, áll készen a közszolgálat. Vezetőképzés Fokozott figyelmet fordítunk a felsővezetők képzésére. Ebben a körben kiemelt integratív témakörök oktatására kell törekednünk. Ilyenek az állam szerepe a fenntartható gazdaságban, válságmenedzsment, az informatikai rendszerek biztonsági kérdései. Hosszabb távon elkerülhetetlen az idegen nyelvű felsővezető képzés bevezetése is. A vezetőképzés szektorsemleges képzési témaköreiként a vezetői készségfejlesztő tréningek valamennyi érintett ágazatra jellemző kurzusait rögzíthetjük. – Az általános vezetői készségfejlesztés körébe tartozó témakörök (vezetői önismeret, kommunikáció, csoportos együttműködés, vezetési stílus) jellemzően a vezetővé képzés keretében használhatók fel. – A felsővezetői képzés keretében a stratégiai gondolkodás, stratégiai menedzsment, stratégiai erőforrás-gazdálkodás témakörű képzések alkotják az ágazatsemleges témaköröket. – A kurzusok párhuzamos fejlesztésének megszüntetésével és a kínálat egységesítésével a közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági és a honvédelmi terület vezetői értékrendjének, módszerének és stílusának egységes értékelvű kialakítására nyílik mód. – A kurzusok egységesítése egyúttal azt is jelenti, hogy az életpályák közötti átjárás esetén a kurzusokon való részvétel elismertethető. A vezetőképzés szervesen illeszkedik a közigazgatási továbbképzés rendszerébe. Ily módon a vezetőképzési kreditrendszer a munkakörhöz meghatározott követelményekhez igazított előmeneteli rendszer részévé válik. Az előmeneteli rendszerbe illeszthető kreditrendszerű, kompetencia alapú, moduláris szerkezetű közigazgatási vezetőképzési rendszer jön létre, amelyre ráépül tisztviselői vezetői elit (senior civil service) szervezésének koncepciója. Az egyetemi képzési rendszert úgy kell kialakítanunk, hogy az megfeleljen a vezetőképzés két alapvető elemének: a vezetői utánpótlásképzésnek, amely elsősorban a vezetési készségek fejlesztésére, a vezetési stílusokra és attitűdformálásra összpontosít, illetve a vezetői kiválósági képzésnek. Mindkét képzést különböző vezetői továbbképzések egészítik ki. A Honvédelmi Minisztérium állásfoglalásának megfelelően a kétszintű katonai felsővezetői képzés a HHK Katonai Át- és Továbbképző Központban folytatódik a jövőben, ahol a végzetteknek a következő követelményeknek kell megfelelni: – a tanfolyam végén megfelelő hadelméleti és szakmai kompetenciákkal rendelkezik; – felső szintű ismeretekkel rendelkezik a biztonságpolitikai, geopolitikai, geostratégiai folyamatok elemzése, értékelése területén; – képes békében és háborúban katonai egység, magasabb egység vagy törzs vezetésére, valamint szövetségi törzsben végzendő vezetői feladatra; – vezetői szintű közszolgálati ismeretek, a kormányzati szektor és munkáltatói jogkör jogszabályainak ismerete, így pályaelhagyás esetén alkalmazható az állami, önkormányzati és a civil szférában egyaránt; – kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapot; – vezetői szintű angol nyelvű kommunikációs készség, protokoll és média ismeretek. 84
Tanfolyamok A jogelőd intézményekben a tanfolyami képzéseknek nagy hagyományai vannak. Az NKE a közszolgálati munkaerőpiac igényeinek megfelelő tanfolyamok megindítására vállalkozhat. Az egy-két napos kurzusok mellett szükség van a néhány hetes tanfolyamok megszervezésére is. A tanfolyamokon – a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően – széles módszertani eszközök alkalmazása szükséges. Ennek során lehetőség szerint az e-learning alkalmazások és a tréningmódszerek felhasználása is indokolt. Az új rendszerű tisztképzéshez kapcsolódó tanfolyami rendszer struktúrája kialakult, jelenleg folyik a megrendelő által a tanfolyamok be- és kimeneti követelményeinek meghatározása, ezek alapján kerülhet sor 2012 első negyedévében a képzési- és tantárgyprogramok kidolgozására és véglegesítésére. Az oktatói létszám csökkenése miatt a katonai tanfolyamokon külső, oktatási tapasztalattal nem rendelkező szakemberek bevonása válhat szükségessé. A közigazgatási tanfolyamok és szakirányú továbbképzések a Közigazgatási Továbbképző Intézetben folynak. Egyéves szakirányú képzései: közigazgatási modernizáció (egovernment); közmenedzsment; esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatás; igazgatási szoftverkezelő; környezetvédelmi igazgatás, közszolgálati kommunikáció; önkormányzati pénzügyek, személyzeti igazgatás a közszférában, választási igazgatási szakirány. Kétéves szakirányú képzései: államháztartási és költségvetési ellenőrzési; szociális igazgatási; vámigazgatási szakirány. A bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szakon – ahol éveken keresztül eredményes képzés folyt – a felvételizők alacsony száma miatt a képzés szünetel. Felsőfokú szakképzés A közigazgatási képzés területének három szakképzése a Vezető- és Továbbképzési Intézetben folyik. Ingatlanközvetítő, igazgatási ügyintéző, valamint közbeszerzési referens képzései OKJ-s végzettséget adnak az itt folyó képzések. A rendészeti asszisztens OKJ-s felsőfokú szakképzés az Európai Üzleti Polytechnikum és Szakközépiskolával együttműködve folyik. A várható szakképzési és felsőoktatási változásokhoz igazodva mérlegelni kell a felsőfokú szakképzés önálló folytatását. A RTK és jogelődje közel másfél évtizede folytatja a rendészeti szervező OKJ-s képzést. Kiegészítő jellegű képzések A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának egyik célja a közigazgatási területre történő átképzés megszervezése. A Rekonverziós Program célja, hogy az abban részt vevő minél előbb képesítést szerezzen, és minél előbb elhelyezkedjen a közigazgatásban, illetve a képesítési idő folytatása alatt közigazgatási gyakorlatot folytatva aktív résztvevője legyen vagy maradjon a közszolgálati területnek. A HHK kiegészítő jellegű képzést nem folytat. A KTK a mesterszakra felvételizni kívánó azon jelentkezőknek, akiknek alapdiplomájuk nem biztosítana felvételt, részismereti képzést is folytat, költségtérítéses formában. Az RTK rövidebb-hosszabb időtartamú jogi és rendészeti szakmai (bűnüldözési, szabálysértési, uniós határellenőrzési, légi biztonságvédelmi, közterület-felügyeleti és más) továbbképzéseket szervez a megrendelő, valamint más együttműködő szerveknek, és a megrendelői igényekkel összhangban azokat a jövőben is biztosítja. Külföldi képzés, részképzés, mobilitási programok, idegen nyelvű képzés 85
Mindhárom kar részese az Erasmus keretei között folyó csereprogramoknak, bár a részvétel mértéke jelentősen különbözik. A széleskörű Erasmus együttműködést magáénak tudó KTK, illetve az ilyen együttműködésekbe csak a közelmúltban belépett HHK és az RTK között. A csereprogramokon részt vevő hallgatók száma alacsony, s még a KTK-nál is csak tízes nagyságrendről beszélhetünk. Az érkező oktatói mobilitás még korlátozottabb, csak nagyon ritkán fogadunk vendégoktatókat. Az NKE keretében tehát mindenképp indokolt a szakmaspecifikus hallgatói, oktatói és munkatársi mobilitás erősítése. A hallgatói mobilitás mindhárom karon az azonos profilú felsőoktatási intézményekhez köthető, ezért mind a tanulmányi, mind pedig a szakmai gyakorlati célú mobilitást a jövőben is a karok szervezésében célszerű megoldani. Stratégiai cél mindhárom kar esetében, hogy mindkét területen a hallgatói létszám, a partnerintézmények száma, valamint nemzetközi kiterjedtsége is növekedjen. Ennek érdekében elengedhetetlen a hallgatók idegen nyelvi kompetenciájának további fejlesztése, valamint a vendéghallgatók fogadási feltételeinek szélesítése minél több idegen, elsősorban angol nyelvű kurzus beindításával. Nagyobb volumenű hallgatói mobilitás elérése érdekében pedig hosszabb távon mindhárom karon szükséges egy önálló idegen nyelvű képzés elindítása. Az oktatói mobilitás bővítése is elengedhetetlen. Ennek érdekében az szükséges, hogy a karok a jövőben nagyobb hangsúlyt fektessenek az oktatók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztésére. Megfontolandó, hogy az egyetem keretei között lehetőség nyíljon az oktatók intézményen belüli nyelvi fejlesztésére. Ezzel szorosan összefügg az a követelmény, hogy az egyetem oktatói követelményrendszerébe, valamint az oktatók javadalmazási rendszerébe épüljön be az idegen nyelven is oktatói kollégák nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése. A munkatársi mobilitás megteremtése, illetve az elért eredmények fenntartása szintén minőségi kérdés. Az Erasmus program ezen a területen is nyújt lehetőségeket. A modern nézetek, a mindig friss ismeretek és az európai munkamorál elsajátításának, illetve a legjobb gyakorlati eljárások (best practices) és tapasztalatok (lessons learnt) megismerésének, megszerzésének egyik legjobb lehetősége és egyben garanciája az Erasmus ösztöndíj-program lehet. Mint ahogy a jogelőd intézmények is részt vettek nemzetközi oktatási, kutatási és közigazgatási csereprogramokban, az NKE hallgatói és munkatársai számára is széles lehetőségeket rejt e projekt, amellyel tudatosan és tervezetten kell élni. A kettős diplomák és hozzájuk kapcsolódó külföldi oktatás kidolgozása és fejlesztése elengedhetetlen egy kiválóságra törekvő egyetem esetében. Az angol nyelvű képzések beindításánál a kettős diplomák (double degree) növelik az egyetem presztízsét és erősítik nemzetközi kapcsolatait. Az idegen nyelvű képzés portfoliójának bővítése szerves része a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztésének és a csereprogramok kialakításának. Kiterjedt és széles tantárgy-kínálatú idegen nyelvű képzés nélkül egyrészt nem lehet sem a hallgatói cserék kiterjesztését, a mobilitás növelését, sem a vendégtanári rendszer bevezetését megvalósítani. Jelenleg az egyetem alapító karainak nincs elegendő mennyiségű és szakmai tartalmú angol nyelvű kurzusa, amelyek széles körben kiajánlhatók lennének ERASMUS vagy más cserehallgatóknak. Ezért ezek bővítése a nemzetközi kapcsolatépítéshez szükséges egyik legfontosabb stratégiai képességnek számít. Első lépésként a meglévő idegen nyelvű kurzusokat más egyetemekkel való együttműködéssel lehet bővíteni, és ezáltal a beérkező cserehallgatók érdeklődési igényét kielégíteni. Ezzel párhuzamosan az egyetemi oktatók és kutatók teljesítményértékelésében érvényesíteni kell az idegen nyelvű képzésben való részvételt. Ebben a vonatkozásban az egyik legfontosabb elem az, hogy az angol nyelvű kurzusok kidolgozása és rendszeres 86
oktatása remek gyakorló terep egyrészt a nyelvgyakorlásra, másrészt az innovatív tananyagok kipróbálására és a nemzetközi hallgatósággal való letesztelésére. Második lépésben, rugalmas kredit-elismeréssel az idegen nyelvű tárgyakat be kell illeszteni a megfelelő szakok tantervébe, és fokozatosan lehetővé kell tenni, hogy az egyetem reguláris hallgatói is hallgathassanak angol nyelven szaktárgyakat és ezzel kiválthassák azok magyar nyelvű változatait. Ennek két fontos eredménye lesz. Egyrészt a nemzetközi cserehallgatók keveredni tudnak az NKE hallgatóival, megvalósítva a mobilitás igazán mély célját, azaz hogy a diákok egymás kultúráját, gondolkodását megismerjék, és ki tudják alakítani a munkájukhoz szükséges kapcsolatrendszer alapjait. Másrészt, lehetővé válik, hogy minél több hallgatónk tudjon külföldi vendégtanárt hallgatni hosszabb vagy rövidebb ideig. Ez nemcsak a hallgatók látókörét szélesíti, hanem kitűnő alapját adja annak is, hogy az itt tartózkodó vendégprofesszorok tartalmasan tudják eltölteni idejüket egyrészt oktatással, másrészt a kollégákkal közös kutatással, ráadásul finanszírozható módon. Harmadszor a kialakuló idegen nyelvű kurzusportfólió minőségbiztosítását kell kialakítani a tervezéstől a meghirdetésen át a hallgatói értékelésig illetve az oktatói teljesítménybe való beszámításig. Ebben a vonatkozásban nagyon szoros együttműködésre van szükség a karok és egyes szakok oktatási vezetőivel, a tanszékekkel és az intézetekkel, annak érdekében, hogy a potenciális erőforrás-konfliktusok elkerülhetők legyenek, és mindegyik szaknak és programnak rendelkezésére álljanak az oktatói és adminisztratív erőforrások. Fontos rögzíteni, hogy bár az idegen nyelven folytatott képzések, a kettős diplomák, illetve a speciális idegen nyelvű kurzusok meghirdetése, a kreditek elismertetése, a tanulmányi rendszerekbe való beillesztése határozottan oktatási terület (vagyis ezekért az oktatási rektorhelyettes illetve a központi/kari tanulmányi adminisztráció felel), ugyanakkor ezeknek illeszkednie kell az egyetem kapcsolatrendszerébe és egy irányba kell mutatniuk a nemzetközi stratégiával. Mindezek miatt célszerű az idegen nyelvű képzés teljes folyamatát egy központban kezelni és adminisztrálni, ami lehetővé teszi a szűkös erőforrások hatékonyabb kihasználását és a konzisztens minőségbiztosítást. Az idegen nyelvű képzés bővülésével és a nemzetközi együttműködési szerződések növekedésével az egyetem egyre nagyobb mértékben tud bekapcsolódni az ERASMUS csereprogramba, a kettős diplomát adó együttműködésekbe illetve akár több egyetem által működtetett konzorciális képzésekbe is. Az 2016-ban záruló első vezetői ciklus végére bizonyos programok nemzetközi akkreditációját is meg kell kezdeni. Az egyetem nyelvi képzéseinek is az idegen nyelven folyó tanulást, illetve oktatást kell támogatnia (természetesen a speciális fenntartói nyelvi képzési igények kiszolgálása mellett!) Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem hallgatói és oktatói felkészüljenek a nemzetközi kapcsolatok és az idegen nyelvű képzés és a kutatás fejlesztésére. A klasszikus nyelvtanítást háttérbe szorítja egyrészt az a tény, hogy a hallgatók egyre jobb felkészültséggel érkeznek a középiskolákból, másrészt korlátozza a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló óraszám illetve nyelvtanári kapacitás is. Ugyanakkor a készségfejlesztő tárgyak meghirdetése és a szakmai kommunikáció fejlesztése még hatékonyabb lehet ilyen körülmények között. Alátámasztja mindezt, hogy már jelenleg is pl. a STANAG nyelvvizsgák inkább ilyen jellegű szakmai kommunikációs képességeket tesztelnek, mintsem klasszikus nyelvtudást. Intézményi beiskolázási stratégia A Honvédelmi Minisztérium beiskolázási stratégiájában hangsúlyos eltolódás következett be. A megrendelő határozott szándékának megfelelően elsősorban a katonai hivatásrend szakembereinek képzésére fordítja a kar meglévő erőforrásait. Ez ugyanakkor nem zárja ki, 87
hogy a kar – rugalmasan reagálva a kihívásokra – megőrizze és fejlessze azon képességeit, amely az új típusú veszélyeztetésekre adott válaszokhoz tartozik (cyber fenyegetések, terrorizmus, többrendeltetésű képzések). A katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szakembereinek képzése zárt, a megrendelő szervezetek igényének megfelelően történik, elsősorban levelező formában. A közigazgatás-tudomány területén a beiskolázási stratégiát a Kormányzati Személyügyi Stratégia, ezen belül a Közigazgatási Személyzeti Stratégia határozza meg. Ez határozza meg az intézményfejlesztési célokat a kormánytisztviselőkre, a helyi önkormányzatoknál, és az autonóm szerveknél alkalmazásban álló köztisztviselőkre, továbbá a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra, figyelemmel azonban az eltérő jogviszonyok sajátosságaira. Az RTK stratégiája ezen a területen négy évtizede változatlan, és a jövőben is a rendvédelmi szervek felsőfokú állami és szakmai végzettséggel rendelkező utánpótlását kívánja biztosítani. Az egyetem nyitott a külföldi hallgatók fogadására, legyen az a normál képzési program, vagy mobilitási program. A jogelődök nemzetközi beágyazottságának megőrzése ebből a szempontból is elsőrendű fontosságú. Távoktatás és e-learning A HHK az elmúlt években gazdag tapasztalatokat szerzett a távoktatási tevékenysége során az internet alkalmazása, az oktatásszervezés és az oktatási módszertan területein. A távoktatási tevékenység két legjelentősebb, legnagyobb létszámú területe: az általános (rendfokozati) előmeneteli tanfolyamok és a „Honvédelmi alapismeretek” tantárgy oktatása a civil felsőoktatási intézményekben. Az általános előmeneteli tanfolyamokra 2005-től több mint 3 600 főt iskoláztak be, a Honvédelmi alapismereteket 2007-től mintegy 5 600 hallgató vette fel, 7 felsőoktatási intézményben. A HHK rendelkezik korszerű elektronikus tanulástámogató rendszerekkel (Oracle iLearning, Ilias), melyek bármelyik képzési formában alkalmazhatóak, azonban ezek hatékony működtetéséhez, a digitális tartalomfejlesztéshez nem rendelkezik szervezeti elemekkel és kompetenciákkal. A képzés módszertanának korszerűsítése, az önképzés szerepének erősítése érdekében a HHK kidolgozta az „élethelyzethez igazított tanulás” módszertanát (Life-Tailored Learning: a kompetencia-alapú felnőttkori kötetlen és önálló tanulás tananyag-fejlesztési és tanulássegítési módszertanának továbbfejlesztése és széleskörű alkalmazása a képzésben). Elengedhetetlen fejlesztési feladat, hogy szervezetté tegyük a felnőttképzésben (szakképzésben) és a távoktatásban részt vevő személyek szakmai felkészítését. Ki kell dolgozni, és alkalmazni kell a távoktatásban résztvevők nem hagyományos oktatói tevékenységének (tutor, mentor) elismerési formáit. Az internet és tágabb értelemben vett infokommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztése az oktatás támogatására illetve korszerűsítésére az egyetem sajátos képzési igényeinek kielégítésére komoly lehetőséget jelentenek. Az oktatási munka hatékonysága annál nagyobb, minél kevesebb egyedi és/vagy mechanikus, ismétlődő erőfeszítéssel oldható meg azonos számú hallgató változatlan minőségű oktatása. Az alapképzések (azaz a tömeges hallgatói oktatás) minősége nagyban javítható. Az elearning platformon a tanulás önellenőrző feladatok segítségével hatékonyabbá, autonómabbá tehető. Természetesen ennek a célnak az elérését egy oktatástámogató rendszer magától nem garantálja, szükséges hozzá tutori előkészítés, illetve nyitó, támogató és záró konzultációk a kurzusok során. Az alapképzésben is lehetséges kreatív és/vagy kollaboratív feladatokat 88
kiadni a hallgatóknak, amelyhez az e-learning platform jelenti a közös munka színterét. Ebben az esetben a szemináriumok funkciója a konzultáció marad, így számuk ésszerű mértékben csökkenthető. Az alapképzésbe belépők (elsőévesek) zöme készségszintű webes alkalmazáshasználati rutinnal érkezik, ezért csak az e-learning platformra specifikusan jellemző tudnivalókról kell az oktatás megkezdése előtt tájékoztatni őket, azaz a rendszer bevezetésével és fejlesztésével járó oktatási feladatok megmaradnak az oktatók képzésének szintjén. A posztgraduális, levelező (és más hasonló, részben vagy egészben távoktatási-konzultációs jellegű) képzésekben a kontaktórák száma általában nem elegendő a tananyag minőségi átadásához, e-learning segítségével azonban ez a probléma áthidalható. További problémát old fel a kihelyezett képzések kapcsán egy e-learning platform: a jelenléti órák száma ésszerűen kiegészíthető önálló munkával, mialatt a kurzusfelelősök, a hallgatók és az oktatók (a rendszer egy későbbi fejlődési stádiumában már a tanulmányi előadók is) közös online felületen lehetnek jelen, és akár egymástól földrajzilag távol is képesek egymással együttműködve haladni a tananyaggal. Továbbá áthidaló megoldást jelenthet a mobilkészülékek, táblagépek e-learning-elérésre való alkalmassá tétele. A továbbképzések köre nagymértékben kibővíthető, ismét a távolsági oktatás és a konzultációs rendszer, illetve a már meglévő tananyagok könnyű átszerkeszthetőségére alapozva. A tananyagok nem kerülnek kinyomtatásra, így környezetkímélő oktatási gyakorlatot alapoz meg az e-learning-rendszer. Az archiválás (amely minden hivatalosan mért és értékelt hallgatói teljesítmény esetében 5 éven át kötelező) automatikus, papírmentes, illetve nincs fizikai helyigénye. Ez a célkitűzés összhangban van a Kormányzati Személyügyi Stratégiával is. Kutatásfejlesztés Az egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatásban és kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó stratégiai célkitűzések csak akkor valósíthatók meg, ha az itt művelt tudományágakban végzett színvonalas munkával megőrzi és fejleszti erőforrásait. Ennek érdekében: – a tárcák tudományos tevékenységekről szóló irányelveihez igazodva határozza meg az egyetem oktatási és kutatási szervezeteinél végzendő tudományos tevékenységek alapelveit, követelményeit; – biztosítja a tudományágak hazai művelésének és más tudományterületekhez kapcsolódásának feltételeit; – tudományos tevékenysége hatékonyságának növelése révén elősegíti a művelt tudományágak általános fejlődését, a kutatások eredményeiből származó következtetések, javaslatok hasznosítását; – tudományos tevékenysége eredményeit az elmélet és gyakorlat egysége megteremtésével az ország biztonságának, védelmének és a közigazgatás fejlesztésének szolgálatába állítja; – tovább szélesíti, és tartalommal tölti meg a hazai és külföldi tudományos együttműködést; – elősegíti a társtudományok védelmi vonatkozású eredményeinek megszületését és alkalmazásba vételét; – az erőforrások hatékony felhasználásával biztosítja a követelmények, és célkitűzések közötti összhang megteremtését; – a kutatási eredményeket széles körben megismerteti és beépíti az oktatásba; – ösztönzi a döntéshozókat a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati hasznosítására. Az egyetem tudományos munkásságának is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a magyar nemzeti közszolgálat minőségét javítsa, folyamatos megújítását lehetővé tegye, és ennek hátteréül megkerülhetetlen tudásközpont és fejlesztő műhely legyen. Éppen ezért az 89
elméleti tudományos képzés mellett folyamatosan szükség van a közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat illetve technológia innovációval foglalkozó projektekre, amelyek mintegy kutatási terepet adnak az egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeinek. Az egyetem egyedülálló jellegéből adódóan kiemelkedő lehetőségek nyílnak a karokat és intézeteket átfogó interdiszciplináris kutatásokra a művelt tudományágak, valamint a legszélesebb értelemben vett védelem problémáit érintő határtudományok területén. Az interdiszciplinaritás intézményesülését például sok tekintetben megkönnyíti a projektjellegű vagy hosszú távú, tematikus karközi kutatócsoportok, kutatóközpontok létrehozása. Az említett interdiszciplináris és „hagyományos” kutatások, továbbá a kutatói utánpótlás kinevelése, a tehetséggondozás érdekében feltétlenül szükséges az intézmény kutatási laboratóriumainak, műhelyeinek bővítése, korszerűsítése. A kutatás személyi feltételeit az egyetem oktatói, kutatói, doktoranduszai, a kutatótevékenység végzésére alkalmas hallgatói, tanszéki, illetve intézeti alkalmazottai, valamint a felkért külső szakemberek biztosítják. A jogelőd intézményekben a főállású kutatók száma alacsony volt, összesen 8 munkakör (ZMNE). A kutatótevékenység hatékonyságának és minőségének fejlesztése csak a meglévő belső kutatói kapacitások hatékonyabb kiaknázásával, a kutatói helyek – a lehetőségekhez mért – növelésével, és a külső együttműködők bevonásával valósulhat meg. A fentieken túl az egyetemen folyó képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatások rendszere is a rendelkezésre álló laboratóriumi és műhelykapacitás átalakítását és fejlesztését indokolja. Ennek elemei: – a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet komplex módon átfogó, koordináló szervezet működtetése, illetve működési feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése; – a tudományos tevékenység rendszerébe tartozó alrendszerek hatékony és célszerű szervezése, tevékenységük összehangolása; – a kutatást és fejlesztést végző tudományos műhelyek hatékonyságának növelése, az elért eredmények megismertetésének, hasznosításának elősegítése. A kutatási stratégia elvei: – erősítse a három intézmény integrációjával – a művelt tudományterületeken – az országos tudományos, szellemi központ szerepkört; – segítse az oktatás és a kutatás egymásra épülését, egységét; – szolgálja hatékonyan a hadtudományi, a közigazgatás-tudományi, és a rendészettudományi kutatások közös műhelyeként a kutatások gyakorlatorientáltságát; – az egyetem szakterületein a nemzetközi szintéren is számon tartott, a nemzetközi partnereink számára is hozzáadott értéket előállító intézmény legyen a közszolgálat általánosan vett tudományos fejlesztésében. Az NKE-n a magas szintű interdiszciplinaritásban rejlő lehetőségek kihasználásával az oktatáskutatás-szaktanácsadás szimbiózisa valósul meg. Az oktatáson keresztül lehet megismertetni az új kutatási eredményeket, a szaktanácsadáson keresztül érintkezhet a tudomány és a gyakorlat, s így a kutatás felé új kihívások és feladatok fogalmazódnak meg. Ez az ismereti háttér szolgálja továbbá az adekvát vezető- és szakmai továbbképzési rendszert is. Az NKE integrációs szerkezete ugyancsak különleges lehetőségeket teremt az alakuló intézmény tudományos versenyképességének növelésére. A kutatás-fejlesztési stratégiában megfogalmazott irányok, kiemelt kutatási programok az MTA-val, más egyetemekkel, kutatóintézetekkel, különböző nemzeti kutatóközpontokkal új alapokra helyezik a tudományos együttműködést. A korszerű állam- és közigazgatás kihívásának, nemzeti- és európai értékeinek vizsgálata, a biztonságpolitika és a rendvédelem globális problémáinak 90
elemzése egyértelműen új felismerésekhez, eredményekhez vezet. Az egyetemi minőség eléréséhez és megtartáshoz ezen a területen a következőre kell összpontosítanunk: – a folyamatos stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény működésének meghatározó részét képezi; – jelentős hazai-nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység, amelynek eredményei magas hatásfaktorú folyóiratokban, könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelennek meg és azokat az oktatásba közvetítik; – ezeket támogató és egyúttal számonkérő oktatói-kutatói motivációs és teljesítmény mérő rendszer; – a tehetséggondozás a képzés minden szintjének sajátja, és kiemelkedő a teljesítmény a doktori képzésben; – széleskörű, elismert a nemzetközi együttműködés. A bevételek növeléséről – ha minőségi oktatásról és intézményről akarunk beszélni, valamint meg akarunk felelni a fenntartói igényeknek (bevétel előirányzat) – nem mondhatunk le. Ennek egyik sikerrel kecsegtető útja lehet a pályázati sikeresség. Az egyetemnek olyan innovációs stratégia megalkotására van lehetősége, amely figyelembe veszi, hogy az egyetemen belül eltérő a kutatási, fejlesztési, innovációs folyamat szervezeti kultúrája. Vannak olyan szervezeti egységek, ahol a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység alapvetően központilag, a kar/intézet/tanszék vezetése által tervezetten, irányítottan, ellenőrzötten zajlik. Más oldalról léteznek olyan szervezeti egységek ahol a kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatok meghatározóan a professzorok, vezető oktatók aktivitására épülnek, és a centrumvezetés lényegében csak összegyűjti, lazán koordinálja ezeket a tevékenységeket. Különös előnye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy mind a társadalomtudományok, mind a műszaki tudományok terén képes felmutatni kutatói potenciált. Az NKE innovációs stratégiája a következő súlypontokra épül Célok: – Az egyetemi innovációs tevékenység fejlesztése, erőteljes növelése, olyan innovációs potenciál kialakítása, amely gyorsan és rugalmasan képes válaszolni a kihívásokra (kutatásfejlesztés). – Az innovációs folyamat során feltárt ismeretnek a tananyagba építése, s ezáltal a képzés korszerűsítése (oktatásfejlesztés, minőségbiztosítás). – Az egyetem gazdasági kapcsolatainak erősítése, a tudományos és technológiai tudás elterjesztése, az intézmény beágyazottságának megteremtés és folyamatos növelése. – Az egyetemi bevételek növelése, az innovációs folyamatban résztvevők érdekeltségének és elismertségének megteremtése (humán erőforrás fejlesztés). – A pályázati források megszerzéséhez szükséges előfinanszírozási önerő és önrész megteremtése. Az innovációs stratégia legfontosabb elemei – A potenciális kutató, fejlesztő, innovatív kiskollektívák, oktatók, kutatók feltérképezése, s az innovációs tevékenység érdekeltségi és motivációs rendszerének megteremtése. – Az innovációt kiszolgáló, támogató háttérrendszer (háttérszervezet) megteremtése, amelynek legfontosabb szolgáltatásai a következők: a.) Piackutató és innovációs információrendszer (az innovációs folyamatba bevonható egyetemi kutatási eredmények és a gazdasági szféra, a piac innovációs igényeinek felmérése, a kapcsolódási pontok meghatározása). b.) Partnerközvetítés. c.) Pályázatfigyelés. 91
d.) Pályázat menedzsment. – Jogi, szervezési támogatási rendszer (az innovációk, pályázati ügyek jogi, szabadalmi ügyeit támogatja és segíti az innovációk gazdaságba vitelét). – Pénzügyi rendszer, amely az innovációs folyamat pénzügyi forrásainak szervezésével foglalkozik, illetve szakmailag támogatja a pályázati tevékenységet. Az elért kutatási eredmények disszeminációja, a publikálási lehetőségek megőrzésének eszközrendszere megújítást követel. Ezért 2012 szeptemberéig racionalizálni kell a karok meglévő periodikáit és létre kell hozni egy új, egyetemi közös, tudományos lapot. A pályázati tevékenység szervezeti-szervezési, humán és technikai erőforrásainak fejlesztése Tekintettel a szervezetfejlesztés anyagi korlátaira, meg kell elégednünk a pályázati referensek munkakörének létrehozásával, a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes alárendeltségében. A referensek felelőssége: – a pályázati lehetőségek folyamatos figyelése és megosztása az egyetemi polgárok felé; – a pályázatok adminisztratív előkészítésének koordinálása; – a pályázatok előrehaladásának figyelése; – a pályázatok adminisztratív támogatása. A pályázatok vezetői szinten is integráltan kell, hogy megvalósuljanak. A tudományos és nemzetközi rektorhelyettes a K+F pályázatok tartalmi, a gazdasági főigazgató a pénzügyigazdasági, a főtitkár a humán erőforrás kérdések felelőse. A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes koordinálja a pályázatokat és a humán erőforrások felhasználását. Hazai és nemzetközi kutatási programokban való részvétel Az NKE három tudományterület szellemi bázisa. Ez a körülmény, továbbá az egyetem sajátos helyzete, képzési feladatai együttesen határozzák meg a kutatatási feladatokat. A kutatások három típusának rendszerét kell kiépíteni, a következők szerint: – a „Grand Strategy” témák, mint országos kutatási főirányok az érintett tárca megrendelői pozíciójával és a kapcsolódó Kar gesztori szerepkörével; – az oktatást, a fenntartó tárcák jogalkotási, igazgatási feladatait segítő résztémák, s végül – a szabad kapacitás terhére történő kutatások. A feladatvégzés tekintetében az első kettő párhuzamosan egyenrangú prioritás, míg a harmadik értelemszerűen a fentieket követő lehetőség csupán. A Grand Strategy témák – A modern fegyveres küzdelem problémái, technikai-technológiai fejlődésének vizsgálata, társadalmi aspektusai. – Fenntartó finanszírozó: HM – Gesztor: HHK – A magyar állam megújításának és újjászervezésének közszolgálati kérdései. – Fenntartó finanszírozó: KIM – Gesztor: KTK – A migrációs stratégia (és vagy) A rendvédelmi szervek új előmeneteli és illetményrendszere. – Fenntartó finanszírozó: BM – Gesztor: RTK A stratégiai résztémák A hadtudományok és katonai műszaki tudományok területén – Stratégia és katonai biztonság. 92
– – – – – – – – – – –
Új típusú kihívások (cyber hadviselés, éghajlatváltozás, CIMIC). Védelmi- és haderőtervezés. Haditechnikai és technológiai fejlesztések. Társadalom és honvédelem. Katonai logisztika és gazdálkodás. Geoinformációs támogatás. Humán stratégia. A tartalékos rendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos kérdések. A Magyar Honvédség honi alkalmazása. Ipari robotok katonai alkalmazása. Védelmi (honvédelmi) igazgatás.
A közigazgatás-tudomány területén – Az alkotmány funkciójának, a kormányzás jellegének változásai. – A jogvédelem intézményei és az új társadalmi kihívások. – Az állami és az önkormányzati igazgatás. – Közigazgatási kormánypolitika, személyi állomány képzés-továbbképzés. – A gazdasági kormányzás. – Környezetvédelmi igazgatás. – Államháztartás, közpénzügyi rendszer megújítása. – Elektronikus közszolgálat. – Közigazgatási eljárás – Nemzetközi válságkezelő igazgatás. A rendészettudomány területén – A rendészettudomány helyzete. – Konfliktusmegoldás, mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás. – Jövedéki adójog. – A kriminalisztika elméleti kérdései. – Rendvédelmi adatkezelés, nyilvántartások. – Rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények. – A családon belüli erőszak rendészete. – A rendőrségi drogstratégia. – A szabálysértési jogterület korszerűsítése. – Mentalizáció és impulzív viselkedés. A fenti kutatási témák hazai és nemzetközi relációban egyaránt megvalósíthatók. Az egyetem – azzal, hogy bevételre kötelezett – szükségszerűen kell, hogy keresse a forrásokat. A kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenység hatékonyságát az uniós pályázatok mellett, a tematikus hazai pályázati források, az állami megrendelések, a gazdasági szereplők igényeinek kiszolgálása biztosítja. A kutatási eredmények hasznosítására, a szellemi termékek piacra vitelére érdemes megfontolni egy egyetemi cég alapítását. Ki kell dolgoznunk az egyetemi oktatók és kutatók érdekeltségi rendszerét az innovációs járulék felhasználására; a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételre illetve hazai, Uniós és akár tengeren túli szaktanácsadási projektekben való részvételre. Természetesen ezeknek a projekteknek egyetemi keretek között kell zajlaniuk, és megfelelő adminisztratív elvonásokkal finanszírozott szolgáltatásokkal ezt a területet az egyetem vezetésének támogatnia kell.
93
A kutatási eredmények bevitele az oktatásba A kutatási eredmények megismertetésének egyik eszköze a publikáció. A publikációs tevékenység minőségének folyamatos emelése és – nemzetközi vonatkozásban is – szinten tartása érdekében az egyetemnek – ott ahol még nem történt meg – a közszolgálat általános és a karok által művelt specifikus szakterületein is el kell készítse a folyóiratok besorolásának listáját (alapozva az MTA osztályai és tudományos bizottságai által elvégzett besorolásra), és impakt faktor elemzését. Ez egyértelmű és világos célrendszert jelent az oktatóink és kutatóink számára a publikációs stratégia megtervezéséhez, és ezen keresztül a doktori, habilitációs és MTA minősítésék követelményének teljesítéséhez. Ennek megfelelően az egyetemen megjelenő szakfolyóiratoknál meg kell vizsgálni melyik tehető nemzetközileg jelentőssé („impakt-faktorossá”), illetőleg minél inkább belföldi „A” kategóriássá. A nemzetközi publikálás megkönnyítésére anyanyelvi lektor alkalmazásának lehetőségét is meg kell vizsgálnunk – vagy legalább egy-két olyan személyt, aki igazoltan sikerrel fordított magasan referált nemzetközi tudományos lap számára. Össze kell hangolni a különböző karok tananyagkiadásait és közös jó minőségű és elismert egyetemi kiadót létrehozni, illetve együttműködést kialakítani ilyenekkel. Ennek realizálását jelentheti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadóval tervezett együttműködés, amely megfelelő NKE részesedés mellett támogatná az egyetemi tankönyvkiadást. Az éves tananyagkiadás tervezése során a teljesíthetőség és frissesség, a közös modul tananyagbázisa, az új szakok és szakirányok igénye kell, hogy prioritást kapjon. A modern közszolgálati irányzatok nemzetközi tudástranszferéhez külföldi jeles szerzők alapműveinek lefordítására és népszerűsítésére is folyamatosan szükség lesz. Az egyetemnek fel kell vállalnia ezt a szerepet is elsősorban tanszékeinek és kutatóközpontjának ilyen irányú motiválásával. Megfontolandó, hogy a kötelező tantárgyak vonatkozásában a gondozó tanszékek illetve intézetek azonosítsák azokat az alapnak számító nemzetközi tankönyveket (vagy monográfiákat), amelyek az adott anyag nemzetközi főáramát foglalják össze, és gondozzák ennek hazai kiadását. Ezzel a szemlélettel három fontos lépést tesz az egyetem: – biztosítja, hogy a hallgatók olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek a nemzetközi kapcsolatépítésben, a csereprogramokban felhasználhatóak és ezen keresztül az egyetem képzési színvonalának egyértelmű indikátorai partnereink számára; – az egyetemi oktatók-kutatók több időt tudnak érdemi kutatásra fordítani a „kerék újra feltalálása” illetve felesleges és a tudományos előmenetelbe nem igazán számító tankönyv írás helyett; – az idegen nyelvű képzéshez standard és külföldi hallgatók számára is kiajánlható tantárgyak lesznek meghirdethetőek. Infrastruktúra fejlesztés Oktatási infrastruktúra A HHK oktatás-fejlesztésének elsődleges célja a honvéd tisztjelöltek, illetve a mesterképzésben részt vevő és a megrendelő által beiskolázott tisztek oktatástechnikai hátterének fejlesztése, az automatizált vezetési rendszerek oktatásba történő mind szélesebb körű alkalmazása, a döntés-előkészítés számítógépes támogatásához szükséges hardverek, szoftverek, módszerek, eljárások széleskörű bevezetése. Ezen a területen fontos feladatként jelentkezik az oktatási portfólió jelentős változása miatt kihasználatlan laboratóriumok és szakkabinetek (CNC, had- és biztonságtechnika) átalakítása, az új igényeknek megfelelően. A KTK oktatás-fejlesztési elképzeléseiben a blended-learning formák erősítése szerepel. Ennek érdekében a tananyagok digitalizációja és a módszertani megújulás egyaránt a célok
94
között szerepel. Az ehhez szükséges számítástechnikai hátteret részben – szponzorált – oktatási laborokkal, részben a termek PC alapú fejlesztésével kívánja elérni. Az RTK – a Ludovika-projekt várható 2014. évi befejezésében bízva – jelenlegi székhelyén nem tervez infrastrukturális fejlesztést, feladatait a jelenlegi infrastruktúra szinten tartásával oldja meg. A 2014. évtől kezdve a KTK-hoz hasonló oktatási infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Ludovika Campus A 1158/2012. (V.18.) Kormányhatározat 4,7 milliárd forintot biztosít a projekt indulásához. Ebből elkészül a főépület teljes rekonstrukciója, valamint minden egyéb előkészítő és tervezési munkálat. A tervek szerint a projekt egy részét európai uniós forrásból valósul meg. Optimális esetben a teljes beruházási összeg – ami négy év alatt 24,5 milliárd forint – fele részben uniós pénzekből, részben pedig a megüresedő egyetemi ingatlanok eladásából befolyt összegből biztosítható. Az egyetemi infrastruktúra fejlesztését alapvetően a Ludovika-projekt határozza meg. A KTK és az RTK, valamint az egyetem központi szervei költözésének időpontja a kivitelezés függvénye. A tervek szerint több ütemben történik a fejlesztés, melyet a 26. táblázat mutat. A HHK marad a Hungária krt-on és az eddig használt telephelyeken. A honvédtisztképzés hagyományait megjelenítő elemek kialakítása azonban megtörténik a Ludovika-projektben. Így az Alakulótér a szobrokkal, a Ludovika Múzeum, a Kápolnák és a Hősök Csarnoka helyreállítása része a Ludovika-projektnek. Fontos eleme a beruházásnak a Hungária krt-i telephelyen lévő „D” jelű épület részleges felújítása, amely így egy 370 fő befogadására alkalmas szálló lesz. Ez a kapacitás – a meglévőkkel együtt – már elegendő a HHK képzésén részt vevő hallgatók elhelyezésére. A projektben nagy hangsúlyt kap a sportlétesítmények építése-fejlesztése, amely megalapozza a „sportos egyetem” kép kialakítását és elmélyítését. Annak eldöntése, hogy a Ludovika Campust, az ottani létesítményeket milyen formában működtetjük, a rendezvényeket milyen formában szervezzük későbbre vár. Megoldást jelenthet egy Hallgatói Szolgáltató Kft. Létrehozása. Ez egy olyan szolgáltató központ, amely képes az egyetemi szervezeti egységeknek segítséget nyújtani, valamint az egyetemi polgárok egyéb igényeit kielégíteni. Ilyen tevékenység lehet: – – – – – – – – – – – – – –
rendezvényszervezés; menza, catering; büfék üzemeltetése; Egyetemi Kávézó és Egyetemi Klub (Tiszti Klub) üzemeltetése; kollégiumok nyári üzemeltetése; információszolgáltatás; porta, ruhatár működtetése; takarítás; hallgatói bolt; ABC; albérlet közvetítés; sportfinanszírozás, egyetemi csapatok fenntartása; médiatér; marketing szolgálat; pályázatok.
Természetesen nem lehetséges valamennyi szolgáltatást azonnal beindítani, azokat szakaszosan, az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően fokozatosan érdemes életre kelteni. 95
Induló szolgáltatások lehetnek: – rendezvényszervezés (első sorban egyetemi és hallgatói szolgáltatások, mint díjátadók, gólyabálok, konferenciák, fogadások, stb.); – egyetemi bolt (egyetemi logózott termékek, papír és írószerek forgalmazása, jegyzetek, tankönyvek értékesítése, akár online rendszerben is); – hallgatói szolgáltatásokat érintő pályázatok felderítése, végrehajtása; – információszolgáltatás (hallgatók számára nyújtana hasznos tájékoztatást, levéve a terhet a tanulmányi hivatalok válláról); – marketingszolgáltatások. Informatikai fejlesztések Az NKE előkészítésének időszakában és a 2012-es évben megvalósult fejlesztésekre alapozva folytatjuk az informatikai rendszerek összehangolását és fejlesztését. Az eddig megvalósult rendszerek: – levelező rendszer; – tanulmányi rendszer (Neptun); – gazdálkodási rendszer (Forrás SQL) (utóbbi kettő teljes összekapcsolása a 2012. szeptemberére valósul meg); – egységes egyetemi portál (internet, intranet); – központi tárhely szolgáltatás.
TARTALÉK
ALAPFUNKCIÓK
26. táblázat A Ludovika Campus építésének ütemezése
BERUHÁZÁSI PROGRAMELEM LUDOVIKA FŐÉPÜLET KTK, RTK ÚJ OKTATÁSI ÉPÜLET RTK TAKTIKAI BLOKK, SPECIÁLIS KÉPZÉS RTK KOLLÉGIUM HALLGATÓI KÖZPONT KÜLTÉRI SPORT LÉTESÍTMÉNYEK SPORTCSARNOK, USZODA EGYÉB ÉPÜLETEK PARK HUNGÁRIA KÖRÚTI NKE KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁSA LOVARDA, ISTÁLLÓ GYALOGHÍD AZ RTK KOLLÁGIUMHOZ LŐTÉR
BEFEJEZÉSI HATÁRIDŐ 2013. III. né. 2014. II. né. 2014. II. né. 2014. II. né. 2014. II. né. 2013. III. né. 2014. II. né. 2014. II. né. 2014. II. né. 2013. III. né 2013. III. né. 2014. II. né. 2014. II. né.
KTK, HHK KOLLÉGIUM LELÁTÓBŐVÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET
2016.III. né. 2014.II. né. 2016.III. né.
ESÉLY ISKOLA
2016.III. né.
Halaszthatatlan feladat az egyetem rövid és középtávú informatikai fejlesztési terveinek elkészítése úgy, hogy az a Ludovika Campust is magába foglaló informatikai feltételrendszert 96
tartalmazza. Kiemelt célként kell kezelni az egyetem képzési és továbbképzési feladatainak elearning alapú megvalósítását. Mindez feltételezi és megköveteli a valós, elkülönített pénzügyi tervezést és megvalósítást a szerverpark és az alkalmazások megújítása és bővítése érdekében (27. táblázat). Hasonló konszolidációt kell elvégezni a nyomtató-másoló kapacitások optimalizálása érdekében is. További – informatikai alapú – feladat az oktatástechnikai megújulás. A jelenlegi frontális oktatást jelentősen átalakítjuk az audiovizuális eszközök és internetes alkalmazások használatával. 27. táblázat A számítógépes háttér változása Jelenlegi PC állomány
Tervezett PC állomány (2014)
Szükséges csere
Központ + Intézetek
410
450
310
HHK
1080
900
720
KTK
357
400
250
RTK
375
400
320
Szervezetek
Az IFT idősávjában megvalósítandó informatikai rendszerek: – központi jogosultsági és azonosítási rendszer (továbbfejlesztés alatt, 2012 végéig készül el); – hálózat menedzsment rendszer (2012 végéig készül el); – mentési rendszer egységesítése, kiterjesztése forrásigényes fejlesztés, megvalósulás a források függvényében; – adatbázis alapú vezetői információs rendszer, AVIR, (forrásigényes, kiterjesztése az egész egyetemre 3 hónap); – távoktatási rendszer (tesztelés alatt, 2012 végére elkészül); – egységes könyvtár-informatikai rendszer, vezetői döntést igényel, melyiket válasszuk. A megvalósítás ennek függvénye. – központi kisalkalmazások (felhasználói ügybejelentő, önéletrajz kezelő, oktatói értékelő, tananyagmegosztó és értékelő alkalmazás). Bevezetésük a 2012/2013 tanév kezdésére. – a Ludovika-projekt keretében az új campus területén kialakítandó, az egyetem jelenlegi rendszeréhez illeszkedő, korszerű infokommunikációs hálózat. A korszerű oktatás-kutatás szempontjából meghatározó a Ludovika-projekt eredményeképpen létrejövő, egységes informatikai hálózat, amely a kijelölt épületeket köti össze. Szolgáltatásfejlesztés Az egyetemi vezetői információs rendszer és távlati fejlesztése, használata A vezetői információs rendszer egy olyan informatikai szolgáltatás, amely hivatott egyrészt az egyetem vezetői számára optimális támogatást nyújtani döntéseikhez, másrészt kielégíteni a fenntartók által támasztott adatszolgáltatási követelményeket. Ehhez alapvető fontosságú a releváns adatokhoz való jogosultság alapú hozzáférés biztosítása úgy, hogy az adatforrások az egyetem teljes tevékenységi körére, oktatási, kutatási és gazdasági aktivitására utaló információkat tartalmaznak. Az NKE karainak jogelőd intézményeiben éppen a 2011-es évben indultak ilyen jellegű – központilag támogatott – fejlesztések. Mivel a KTK kivált a Corvinus Egyetemről, korábbi vezetői információs rendszerétől is meg kellett válnia. Az RTK lokális fejlesztései sem alkalmasak az új egyetem integrált vezetői információs rendszerének szerepét betölteni. A jelenlegi helyzetben a HHK rendelkezik azzal a platformmal, amely a jövőben is kielégíthetné a vezetői információs és a fenntartói (kötelező, ad hoc és rendszeres) 97
adatszolgáltatási igényeket. A HHK-n 2011-ben bevezetett AVIR (Adatbázisalapú Vezetői Információs Rendszer) licencdíj mentes, nyílt forráskódú rendszer, amelynek fenntartása költséghatékonynak mondható, és amelynek működtetése elengedhetetlen a stratégiai tervezés szempontjából. Szabályzatalkotás Abban, hogy az egyetemnek legyenek karai és ne a karoknak egyeteme, elengedhetetlen az integrált szervezeti és működési rendnek a megteremtése. A rend feltétele a szabályozás és a szabályozásnak megfelelő működés. Ennek felelőse a főtitkár. Mindhárom jogelőd intézmény rendelkezett a Felsőoktatási törvényben előírt szabályzatokkal. Ezek a szabályzatok azonban önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az NKE szabályzati rendszerét alkossák oly módon, hogy az azonos tartalmú szabályzatokat egymás mellé helyezzük. Az egyetem előkészítésének 2011.évi feladatai között kiemelt helyet foglalt el a 2012.évi induláshoz szükséges szabályzatok létrehozása. Mindez a munka azonban nem lehetett teljes, hisz a szabályzatok közötti hierarchia rendszerét is ki kellett alakítani. Ebben a folyamatban a Létesítési és a Szabályozási törvények határozták meg a sajátos jogi környezetet. Az egyetem szabályzati rendszerét ezen körülményeknek megfelelően kell felépíteni úgy, hogy több követelménynek kell megfelelni. A szabályzati rendszer egyidejűleg – szolgálja a stabilitást; – legyen kellően rugalmas; – biztosítsa az integráció feltételeit. A szabályzatok legyenek stabilak, kiszámítható jogi környezetet teremtve az egyetem polgárainak és partnereinek. Ezzel egyidejűleg a szabályzatok rendszerét úgy kell felépíteni, hogy a változásokhoz gyorsan és rugalmasan lehessen alakítani. Az integráció tartalmi megvalósítása pedig megköveteli, hogy a szabályzatalkotás tervszerű, tudatos és programozott legyen. A szabályzati rendszer főbb kategóriái: – Szervezeti és Működési Rend; – Foglalkoztatási követelményrendszer; – Hallgatói követelményrendszer; – Gazdasági szabályzatok; – Könyvtári, levéltári,iratkezelési szabályzatok; – Egyéb szabályzatok A szabályzatalkotás folyamatát több szakaszra kell osztani: – 2011-ben megtörtént az egyetem létesítéséhez szükséges szabályzatok megalkotása; – 2012-ben az egyetem működéséhez szükséges szabályzatalkotás történik; – 2013-ban az egyetem hatékony és fenntartható fejlődéséhez szükséges teljes körű szabályzat konszolidáció megvalósítása történik. Az egyetemi szabályzatalkotással szembeni kihívás a fenntartói elvárásoknak és az integrációnak is megfelelő szabályzati rend megvalósítása. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az egyetem szabályzatalkotási programja tudatosan törekedjen arra, hogy az egyetemi célok, és a kari specialitások mindig az egyetemi szabályzatok által kijelölt keretek szerint valósulhassanak meg. Ez a gyakorlat biztosítja az egyetem leghatékonyabb és fenntartható működést oly módon, hogy a közszolgálatiság gondolata és a képzések iránti kormányzati elvárások megvalósuljanak.
98
Életminőség-fejlesztés Az életminőség fejlesztésével összefüggésben három fő területre, illetve célcsoportra kell figyelemmel lennünk annak megvalósítása érdekében, hogy intézményünk optimálisan, a legnagyobb hatásfokkal, a lehetőségeket maximálisan kihasználva az összes érintett számára megelégedést nyújtóan működjön: a) az egyetem munkatársainak életminősége; b) a hallgatók elégedettsége, életminősége; c) a végzettek életminősége javításának támogatása. a) Az egyetem oktatói, kutatói, adminisztratív állománya és minden munkatársa életminőségének fejlesztése elsősorban a humán erőforrás fejlesztés témaköréhez. kapcsolódik. Azonban ezen túlmenően is vannak lehetőségei az intézménynek e téren. Az életminőségre jelentős hatással vannak azok a szolgáltatások is, amelyeket az egyetem, mint munkáltató nyújthat. Ide sorolható a munkakörnyezet javítása, a sport- és egyéb jóléti létesítmények igénybevétele, kulturális programok szervezése, az egészségügyi ellátás biztosítása, az üdülés támogatása, a munkatársaknak nyújtott jogsegélyszolgálat, a továbbképzések támogatása (nyelvtanulás, ECDL, jogosítvány, doktori képzés, stb.). b) Az egyetem legtöbbet saját hallgatói életminőségének fejlesztése érdekében tehet, amely feladat jogszabályi és hivatásbéli kötelezettsége is az intézménynek. E feladat fő letéteményese és koordinálója az Életpálya Iroda, szoros együttműködésben mind az oktatói állománnyal, mind a hallgatók részére egyéb szolgáltatásokat nyújtó belső szervezeti egységekkel és a külső partnerekkel. Elsődleges cél tudatosítani a hallgatókban, hogy életminőségük javításáért mely területeken tehetnek, ehhez milyen támogatásokat vehetnek igénybe az egyetemtől. Láttatni kell hallgatókkal, hogy úgy társadalmi, mint egyéni szempontból nem csak és nem elsősorban gazdasági mutatókkal mérhető a fejlődés és a jólét, hanem az emberi élet minőségének mérőszámaiban keresendő ezek megvalósítása. Az oktatásnak e szakaszában, azaz a felsőoktatásban is feladat a hallgatókat rávezetni arra, hogy a fenti célokat akkor tudják maradéktalanul megvalósítani, ha képesek saját képességeiket megismerni és fejleszteni, és ennek segítségével ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket, valamint képesek energiájukat mozgósítani kitűzött céljaik elérése érdekében. Tudatosítani kell a hallgatóinkban, hogy az egyéni – családi – regionális – országos – egyetemes célok elérésének egyik legfontosabb feltétele a tudás és az emberi készségek fejlesztése, az emberi viselkedés alakítása. Ehhez fel kell készíteni hallgatókat a XXI. század kihívásai által teremtődött új társadalmi és emberi szerepekre, a kihívásokra adható megfelelő válaszok és megoldások elsajátítására. Mindehhez az alapot a társadalom tagjainak együttműködési képessége és hajlandósága szolgálja, amely társas környezetben a bizalom, a kölcsönös egymásra figyelés, a szolidaritás és a tolerancia alapkövei a meghatározóak. Ezek az alapelvek – tekintettel az intézmény sajátosságaira – „hivatalból” jelen vannak a jogelőd intézmények szellemiségében és oktatási tevékenységének ellátásában, így az integrált intézményen belül megvalósul ezeknek magasabb szintre emelése, szintetizálása. Ezeknek szellemében az oktatás és a kutatás a továbbiakban is összekapcsolható az innovációs folyamattal, és a fentiek alapján felkészített hallgatók mind egyéni sorsukon keresztül, mind a tanulmányaik befejezését követően a munkaerőpiacon elfoglalt helyükön, a közszolgálatban betöltött szerepükön keresztül hozzájárulnak az életminőség fejlesztéséhez. c) Az intézmény végzett hallgatói életminőségének fejlesztéséért, javításáért oly módon tehet a legtöbbet, ha a már kiépített ALUMNI rendszer nyújtotta szolgáltatásokkal és lehetőségek 99
biztosításával továbbra is „rendszerben tartja” volt hallgatóit, folyamatos, élő kapcsolatot tart fenn velük. Ennek a feladatnak a megvalósítását keresztül megvalósuló azon kérdőíves azoknak a céloknak és feladatoknak továbbra is hátországot nyújthat volt javításához, fejlesztéséhez.
támogatja a Diplomás Pályakövetési Rendszeren kutatás, amely segítséget nyújt intézményünknek a meghatározásában, amelyekkel alma materként hallgatóinknak, hozzájárulva ezzel életminőségük
Sajátos lehetőséget teremt az életminőség-fejlesztés területén az a döntés, amely egyetemi fenntartásúvá teszi a Bárka Színházat. Ez lehetőséget ad arra, hogy az oktatási feladatokon túl (drámapedagógia, nyilvános szereplésre felkészítés), igénybe vegyük a színházi szolgáltatásokat az egyetem polgárainak érdekében. Külső és belső tájékoztató rendszerek fejlesztése A külső tájékoztatás egyik legfontosabb eszköze az intézmény honlapja, amelynek fejlesztésére különös gondot kell fordítani. Kialakításakor alkalmazni kell a legújabb technológiákat, tekintettel kell lenni a kialakult konvenciókra, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a karok hagyományaira és sajátosságaira is. A tartalomszolgáltatás kivitelezéséért, technikai támogatásáért egyetemi szintű szervezet, az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) felel, így biztosítva az egységes megjelenést és minőséget. Megfontolandó a különösen a fiatalok körében rendkívül népszerű közösségi média bevonása a tájékoztatásba. A belső tájékoztató rendszerek közül a legnagyobb szerep az intranetnek jut. A honlap fejlesztésével egyidejűleg kell kialakítani az egyetem polgárai számára, a megfelelő azonosítás után elérhető belső tartalmakat, ahol a napi híreken kívül dokumentumokat, közös használatú adatbázisokat lehet elhelyezni. Itt kaphat helyet a faliújság, és igény esetén fórum is üzemeltethető. Fontos tájékoztatási eszköz az elektronikus levelezőrendszer, amelynek kényelmes és hatékony használatát levelezőlisták, elosztók kialakításával is támogatni kell. Szerepet kap a belső tájékoztatásban a képújság is, ahol a napi eseményekről kaphatnak információt az egyetem polgárai. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Az egyetemen folyó képzés és kutatásfejlesztés minőségi támogatásának meghatározó mutatója a kari könyvtárak kondíciója, felszereltsége és infrastrukturális helyzete. Az NKE egészére kiterjedő integrált könyvtári szolgáltatások fejlesztésének alapvető feltétele az egyetem kari könyvtárainak célirányos és hatékony működését, illetve költséghatékony gazdálkodását összefogó és koordináló központi könyvtári szerepkör kijelölése, személyi feltételeinek megteremtése. Az NKE, mint a felsőoktatási tér meghatározó szereplője olyan Egyetemi Központi Könyvtárral (EKK) kell rendelkezzen, amely – képes a könyvtári szolgáltatásfejlesztés központi koordinálására; – a beszerzések (könyv, folyóirat, adatbázis) terén külföldi és belföldi relációban egyaránt széles körű piackutatási gyakorlattal, kiadói és terjesztői kapcsolatokkal, a beszerzési árakat jelentősen csökkentő nagykereskedelmi lehetőségekkel rendelkezik; – integrált könyvtári rendszere (OLIB7) stabilan kiépített informatikai alapokon működik, testre szabott, biztonsági útvonalai megbízhatóak. Osztott működésre alkalmas, az országos és nemzetközi rendszerekhez szabványos protokollal csatlakoztatható. Az alkalmazott szoftver valamennyi könyvtári munkafolyamat (gyarapítás, menedzsment, kölcsönzés, katalogizálás) automatizálását és racionalizálását lehetővé teszi, egyben 100
– – –
– – – – –
támogatja a különböző telephelyeken lévő, hálózatban együttműködő könyvtárak közös katalogizáláson alapuló koordinált információ-feldolgozó tevékenységét, az együttműködő könyvtárak dokumentumállományának egységes felületen való megjelenítését; online elektronikus katalógusa 24 órán át szolgáltat, a világ bármely pontjáról elérhető; kölcsönzési modulja web2 alapon jól kezeli az előjegyzéseket, hosszabbításokat; Enquiry Management modulja központi eszközként a kari könyvtárak diszpécseri feladatainak központi ellátására alkalmas. Elektronikusan biztosítja az információk kezelését a feladat indításától kezdve a teljesítés, végrehajtás és az eredmény tárolása mellett az újra felhasználásáig; Web2 alapú interaktív szolgáltatásokat (tematikus listák, széljegyzet, mentett keresés, címkézés) nyújt a különböző státuszú felhasználók részére dedikált tartalmak eléréséhez; a rendszer pénzügyi és statisztikai modulja megbízható, bejáratott; a rendszer automatikus e-mail kiértesítéseket generál; az elektronikus tartalomszolgáltatás terén digitális repozitóriumot, önálló adatbázist épít, digitális tartalmakat és archívumokat állít elő; a pályázati tevékenység területén folyamatosan él az országos és uniós pályázati lehetőségekkel, további támogatási forrásokat szerezve.
Az egyetem kari könyvtárainak virtuális integrációja érdekében kiemelt feladat az Etartalomszolgáltatás megvalósítása: – A kutatási eredmények közzététele, a kutatók, oktatók személyes teljesítménye mérésének elősegítése, eredményeik nyilvánosságának növelése, az intézmény együttes tudományos teljesítményének, kutatási produktivitásának reprezentációja, a tudományos eredmények hosszú távú megőrzése intézményi érdek. – A PhD értekezések teljes szövegű hozzáférésének biztosítása az ODT követelményeinek megfelelő több szempontú keresési lehetőség megvalósítása (szerző, védés dátuma, doktori iskola, témavezető). – Az egyetemen (ill. annak jogelődjeinél) megvédett egyetemi doktori, kandidátusi és nagydoktori értekezések tartalomjegyzékei egyetemi portálról történő elérésének biztosítása. – A hivatásrendek szempontjából mértékadó folyóiratok tartalomjegyzék-szolgáltatása, lehetőség szerint a folyóiratok teljes szövegeinek egyetemi portálon történő kurrens és retrospektív megjelenítése. – Az elektronikus jegyzetadatbázis folyamatos feltöltése, az egyetemi portálról NEPTUN kóddal történő elérésének biztosítása. – A képzést és kutatást támogató elektronikus tartalomszolgáltatás másik fontos forrása az online interdiszciplináris és a karok képzési irányait támogató szakadatbázisok biztosítása. – A digitális tartalomszolgáltatás kiemelt területe a karokhoz tartozó szellemi örökség digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és archiválása. Fejlesztési célok az e-tartalomszolgáltatás területén: – Hagyományos és elektronikus kötelespéldány-szolgáltatás rendszerének az egyetem egészére érvényes kidolgozása és megvalósítása. – Az NKE egységes intézményi repozitóriumának létrehozása. – A más egyetemi és országos repozitóriumokkal való információcsere kommunikációs protokolljához szükséges szoftver és hardver feltételek biztosítása. – Központi könyvtári portál létrehozása, a kari könyvtárak elektronikus katalógusai közös keresőfelületének kialakítása. – Központi E-learning fejlesztése. E-learning felület kialakítása a könyvtári portálon, elearning anyagok feltöltése, dedikált hozzáférések biztosítása. – Az online szakadatbázisokhoz szükséges források biztosítása. 101
E-felhasználóképzés Az erőteljesen előtérbe kerülő virtuális használat támogatása, a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében a könyvtár kiemelten kell kezelje az elektronikus források használatát segítő egyéni és csoportos, modulárisan felépített felhasználóképzést. Fejlesztési célok az e-felhasználóképzés területén: – Tréningek „házhoz” (intézethez, tanszékhez, oktatóhoz) szállítása. – Az NKE kari könyvtárai egységes felhasználó-képzési keretrendszerének kidolgozása. Fejlesztési cél a humánerőforrás infrastruktúra területén: – A könyvtári alaptevékenységek és szolgáltatások ellátása, továbbá célirányosan a tartalomszolgáltatási fejlesztések megvalósítása érdekében az EKK létszámának optimalizálása a feladatoknak megfelelően. Mivel az egyetem igen hamar a közszolgálat speciális és kritikus tömeget képviselő tudományos műhelye lesz, egyedülálló adat- és tudásbázisok fognak rendelkezésre állni. Ezek felhasználására, hasonló jellegű ismeretek nemzetközi vonatkozású kiegészítésére az Egyetem Könyvtára kell, hogy stratégiát kidolgozzon. Különösen nagy jelentősége lesz az interneten elérhető, szabadon felhasználható, illetve valamilyen előfizetéshez vagy regisztrációhoz kötött információk disszeminációjának. Az Egyetemi Könyvtár rendkívül sokat tehet az NKE oktatóinak digitális láthatóvá tételében azzal, hogy a rendelkezésére álló publikációikat a fontos internetes keresők számára „arathatóvá” teszi. Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, gazdaságfejlesztő és társadalom-átalakító programokban
részvétel
a
helyi
Az egyetem nemzetközi és ezzel szorosan összefüggő tudományos területe négy fő fejlesztési funkciót foglal magában. Ebben a vonatkozásban lényegében azt kell biztosítani, hogy az egyetem végrehajtsa az alapítók és a fenntartó szervezetek által képviselt küldetési szándékot. A négy funkció a következő: – tudományos tevékenység; – nemzetközi kapcsolatrendszer; – idegen nyelvű képzések (lásd részletesen a mobilitásnál); – nyelvi képzések (lásd részletesen a mobilitásnál). A versenyképes egyetem nem képzelhető el általában sem nemzetközileg beágyazott kutatási és publikációs tevékenység, idegen nyelvű képzés és magas színvonalú hallgatói mobilitás nélkül. Ezeken keresztül ugyanis hosszútávon és tartósan biztosítható a legkorszerűbb tudás előállítása és oktatása, a professzori és oktatói kar felkészültségének magas szinten tartása, illetve olyan hallgatók képzése és kibocsátása, akik a munkaerőpiacnak kiválóan felkészített szakemberei lesznek. Az egyetem küldetésében kiemelt szerepe van a nemzeti elkötelezettségnek, a közjó iránti érzékenység kialakításának és a közszolgálat ethoszának. Az egyetem tudományos munkásságának, a kutatási tevékenységnek és az ezzel párhuzamosan a szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításának igen komoly jelentősége van ebben a vonatkozásban is. Szilárd európai beágyazottságunk, nemzetközi politikai és gazdasági szövetségi rendszereink szükségessé teszik a nemzeti közszolgálatunk fejlesztésének a nemzetközi fejlődési trendjei alapján való kialakítását. Fontos számunkra a leghasznosabb, a „legjobb gyakorlatok” adaptálása a hatékony nemzeti közszolgálati szemlélet és stratégia kiépítése érdekében. Különösen jelentős a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatrendszerünk, illetve éppen ezért a szomszédos országokkal való együttműködéseink folyamatos fejlesztése. 102
A magas színvonalú kutatómunkához és ahhoz az alapítói küldetéshez is, hogy az egyetem a nemzetközi felsőoktatási térség meghatározó szereplője legyen, nemzetközi kapcsolatrendszert kell építeni és fejleszteni. Ennek vannak olyan elemei, amelyek az általános egyetemi léthez kötődnek, és olyanok is, amelyek speciálisak az NKE számára. Az NKE az alapítók szándéka szerint képes kell hogy legyen a feladatkörébe tartozó korszerű szakmai és tudományos ismeretek létrehozásával, közvetítésével és átadásával helytállni az Unióban működő közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban. Ez a küldetés nemcsak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásából, illetve a hazai felsőoktatásnak az egységes európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez történő illeszkedési és felzárkózási törekvéseiből következik, hanem az európai egyetemek Magna Chartájában és a bolognai folyamat nyilatkozataiban rögzített értékek alapján is. Az egyetemnek törekednie kell arra, hogy olyan tudást közvetítsen, amely lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Unió intézményeiben valamint más nemzetközi szervezetekben az azokhoz kapcsolódó vagy konkrét kapcsolattartó állami, önkormányzati, gazdasági és más hazai szervezetekben és szervekben történő magas színvonalú munkavégzésre. Az egyetemet minél gyorsabban be kell kapcsolni az európai és globális egyetemi hálózatokba, és az általános márkaépítést ezekben meg kell kezdeni. Stratégiai szintű együttműködéseket kell kezdeményeznünk azokkal a hasonló jellegű intézményekkel, amelyek egyrészt a karok munkáját segíthetik, másrészt benchmark-ként szolgálhatnak eredményeik alapján és tudástranszfert tehetnek lehetővé mind az egyetem irányába, mind az egyetem eredményeinek felhasználására más földrajzi régiókban. Az integrálódó karok tapasztalatai alapján látjuk, hogy nemcsak nyugati illetve transzatlanti relációban lényeges ez, hanem a jelenlegi világpolitikai helyzet alapján a Távol-Kelet, az arab világ, a Közép-Kelet európai régió, és kiemelten a szomszédos országok vonatkozásában is. Az általános jellegű bilaterális és többoldalú (hálózatos) kapcsolatok kialakítása két irányból képzelhető el: – egyrészt a karok meglévő kapcsolatainak kiterjesztésével, amennyiben azok jól működnek és az egyetem egésze számára beilleszthetők annak stratégiai irányaiba; – másrészt az egyetem új programjainak, kialakítandó új tudományterületeinek megfelelően új intézmények bekapcsolásával. A nemzetközi kapcsolatrendszer építésével kapcsolatban, különösen az akkreditációs feltételek alapján néhány általános sikerkritériumot feltétlenül szem előtt kell tartanunk. Először is nem a kapcsolatok számossága a döntő, hanem azok minősége. A minőség ebben az esetben úgy értendő, hogy az adott intézmény mennyire illeszkedik az egyetem stratégiájához és milyen szinergiák és közös innovációs képesség áll elő az együttműködéssel. Tehát egy-egy reláció nem abszolút értelemben értékelendő, hanem mindig az NKE küldetésének nézőpontjából. Másodszor a kapcsolatok mélysége, minél sokrétűbb kihasználása illetve intézményesítése is rendkívül fontos. Természetesen minden nemzetközi együttműködés személyes kapcsolatrendszereken alapszik, amelyek lehetnek egészen szűk területet érintőek, de igen hatásosak és alapvetően nem kiterjeszthetőek más programok vagy munkacsoportok felé. Törekednünk kell arra, hogy a stratégiai partnerekkel ne csak személyfüggő, hanem minél szélesebb tevékenységkört átölelő, fenntartható, dinamikusan fejlődő és kritikus tömegű hatás legyen elérhető. Harmadszor kiemeljük a partner intézmények más egyéb nemzetközi hálózatokban játszott szerepét, ez ugyanis felerősíti (vagy hiányában gyengítheti) az NKE hálózatosodási törekvéseit. A külföldi sikerek egyik alapfeltétele a szakági nemzetközi szervezetek 103
munkájában való részvétel, amely a jogelődöknél kialakított és működtetett kapcsolatokra van alapozva. Ezek között is kiemelt helyet foglal el a Nemzetközi Igazgatástudományi Intézet magyar tagságával és tagozatával kapcsolatos teendők ellátása. Ugyancsak a nemzetközi kapcsolatok területéhez tartozik az a célkitűzésünk, amely a külföldi szervezetfejlesztési jó példákon keresztül ad hasznosítható tapasztalatokat (Institute for Defense & Business). Ezért megkezdjük a hasonló elvek mentén szervezett külföldi felsőoktatási intézmények kataszterének összeállítását, illetve a velük való kapcsolatfelvételt. Az együttműködések fő területei a humántőke-fejlesztés (oktató- és hallgatócsere), közös projektek és pályázatok kialakítása, kettős diploma vagy egyéb közös tantárgy és tananyagfejlesztés, konzorciumok kialakítása. Különösen fontos a doktori képzés vonatkozásában az NKE doktoranduszainak hosszabb ideig való partnerintézményekben való részképzési lehetőségének megteremtése, ezzel az oktatói utánpótlás megteremtése. Az együttműködés sajátos és fontos területe a Jezsuita Roma Szakkollégiummal kötött megállapodás és tervezett közös munka. A szakkollégium és az egyetem együttműködése olyan kiválóan képzett, szakmailag felkészült fiatal Roma értelmiségi elit kialakítását célozza, mely a – felekezeti hovatartozástól függetlenül – a keresztény alapértékek mentén képes a köz szolgálatára és tudatosan vállal szerepet – cigány-magyar kettős identitásával – a jó állam megteremtésében. Közszolgálati kapcsolatok – új közszolgálati továbbképzési rendszer Az egyetemnek a közszolgálati kapcsolatok megerősítése és működtetése érdekében folyamatosan kapcsolatot kell tartania a helyi és központi közszolgálati szervekkel, melynek keretében be kell mutatni az aktuális képzési szakokat, szakirányokat. Ki kell építeni azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek segítségével a kereslet-kínálat mechanizmusára építve a közszolgálati szervek, mint képzés-megrendelők léphetnek fel. Ez utóbbi funkció jelenti: – a képzési, továbbképzési igények jelzését, folyamatos információnyújtását; – a közszolgálati szervek részéről megnyíló álláslehetőségek összegyűjtését, strukturált közvetítését; – a képzett munkaerő biztosítás érdekében megnyíló ösztöndíj-lehetőségekről való tájékoztatást; – olyan munkakörök kialakításának ösztönzését, melyek a közszolgálat egyes területeiről átképzéssel betölthetők; – külföldi egyetemekkel testvér-kapcsolatok kialakítását, csereprogramok támogatását. A közszolgálati kapcsolatok minőségi javítását szolgálják a nyílt napok, a médiaszereplések, továbbá egy-egy témában tematikus napok szervezése, a képzési lehetőségek folyamatos bemutatása. A közszolgálati kapcsolatokat erősítik a tudományos igényű szakmai napok és konferenciák. Ezek megvilágítják a jogszabály-módosítások szakmai, elméleti oldalát és aktív eszmecsere révén segítik az egységes jogalkalmazás kialakítását. Lehetőség nyílik a közszolgálati életpályán jelentős eredményeket elért személyek díjakkal történő elismerésére. Ugyancsak esély kínálkozik szakmai periodikák megjelentetésére. Meg kell teremteni az NKE képzési szakirányaiban tudományos és/vagy szakmai tapasztalatot szerzett szakemberekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét: szakértői hálózatok kialakítását. Ez a szakértői hálózat képezheti az alapját a tananyagfejlesztéseknek, oktatásnak, továbbá a
104
tudományos igényű kutatásoknak, vagy az ez irányú kormányzati megrendelések kielégítésének. Szükséges a közszolgálati és az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel való kapcsolatfelvétel. Az együttműködési keretek biztosítják az érdekképviseleti szerveknél felhalmozott szakmai ismeretek és tapasztaltok becsatornázását az NKE felnőttképzési programjaiba. Továbbá ezen együttműködések nagyban segíthetik az Életpálya Iroda végzett hallgatókkal való kapcsolattartását, illetve az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők szakmai gyakorlatának megszerzéséhez is segítséget nyújthatnak. A működés megindulásával az egyetem vezetésének – a fenntartókkal együttműködve – számos sajátos versenyhelyzettel illetve ezzel párhuzamos kooperációval és együttműködéssel kapcsolatban kell állást foglalnia. Szervezeti szinten többek között a következő intézményekkel való versenyt és együttműködést kell tisztázni: – – – – – – –
Nemzeti Közigazgatási Intézet. BM Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ. BM Rendészeti Vezetőképző és Kutató Intézet. BVOP Büntetés-végrehajtási Oktatási Központ. NAV Oktatási és Kulturális Központja. Közpolitikai Kutatások Intézete. Ecostat.
Az oktatási programok kialakítása és a doktori iskolák megalapítása vonatkozásában ugyancsak világos irányelvek kidolgozására lesz szükség abban, hogy milyen területeken vállal fel az egyetem versenyző stratégiát a felsőoktatási piacon (mi az, hogy lesz szükség? itt, ebben a fejlesztési tervben kell az irányokat kijelölni, nem majd valamikor máskor!!), és hol törekszik együttműködési szerződésekkel szabályozni a képzések piacra vitelét. Különösen jelentős lesz ez a probléma a jogi, közgazdasági, és társadalomtudományi képzést folytató egyetemekkel. Szervezetfejlesztés Az egyetem életében egyszerre van jelen az a kettősség, amely a szakemberképzés (alapképzés, vezetőképzés, továbbképzés, átképzés) gyakorlati követelményei és a tudomány művelésének elméleti jellegében mutatkozik meg. A tudományos műhelyek és a képző szervezetek alapegysége a tanszék. Ott valósul meg a kutatási eredmények bevitele az oktatásba. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy az egyetemen nem csak „típusos” tanszékek működnek, hiszen a kutató-oktató tanszékek mellett jelen vannak a gyakorlati ismeretek átadására létrehozott tanszékek és intézetek is. Foglalkoztatási terv, foglalkoztatási követelményrendszer, humán erőforrás-fejlesztés Az oktatói minőség területén nagy kihívás előtt áll az egyetem. A 2011. évi CCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról 9. §. (3) bekezdésének megfelelően az egyetem munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 50%-a tudományos fokozattal kell rendelkezzen. Ez 2012 januárjában egyetemi szinten ugyan meghaladja a 61%-ot, de két karon alacsony az arány (lásd 5. táblázat), míg a HHK-n a „fiatal nyugdíjasok” változó nyugdíjazási feltételei miatt, több mint 20 minősített oktató távozhat a 2012-es tanév végén. Segítheti ezt a fejlesztést egy hatékony motivációs rendszer kidolgozása és bevezetése. Sajátos követelmény jelenik meg a Honvédelmi Minisztérium részéről a hivatásos és szerződéses katona oktatók szakmai fejlődése területén. A fenntartó elvárása, hogy a gyakorlatiasabb, életszerűbb és hitelesebb oktatás érdekében a katona oktatók öt évente 105
csapatgyakorlaton és/vagy missziós feladatban vegyenek részt fél év időtartamban. Ugyancsak a honvédtisztek oktatásának minőségét javítja az a törekvés, hogy a misszióból hazatérő, nagy tapasztalatokkal rendelkező – és ismereteit átadni képes – hivatásos és szerződéses állomány, határozott idejű vezényléssel részt vegyek az oktatásban. Ez egyrészt friss és hiteles ismereteket jelent, másrészt hosszabb távon megteremti az oktatói utánpótlás megbízható biztosítását. Az egyetemmé válás egyik legfontosabb eleme a tudományos tevékenység, a kutatás megerősítése és az ezt támogató infrastruktúra és humánpolitika kialakítása. A tudományos kutatás jelentőségét és eredményességét a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya jellemzi elsősorban, ezen belül is az MTA doktora címmel, illetve MTA tagsággal rendelkezők száma. Nélkülük nem lehet doktori iskolákat akkreditálni, komoly nehézségek jelentkezhetnek a szakok akkreditációjában, illetve a jelentős nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás is jóval könnyebben elérhető fokozattal rendelkező vezető oktatók irányításával. Ráadásul mindezt célszerű 45-50 éves korra elérni. A fokozatszerzés konkrét feltételrendszerének alakulásától függetlenül, arra törekszünk, hogy a publikációs tevékenység és a mérhető hivatkozások szerepe meghatározó legyen. Különösen a nemzetközi referált folyóiratokban, lektorált konferenciákon, közös projektekben és szakmai műhelyekben végzett tevékenység kiemelt fontosságú, ezért a fokozatszerzéshez vezető úton ezeket a feltételeket kell figyelembe vennünk. Az egyetem minden oktatójától és kutatójától jól meghatározott, és számon kért teljesítményt várunk el a publikálás terén, mégpedig úgy, hogy a PhD fokozatszerzéstől számítva ezen követelmények teljesítésével a tudomány doktora cím 10-15 év alatt elérhető legyen. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség területén három célcsoportra kell figyelemmel lenni annak érdekében, hogy a XXI. századi kihívásokkal változatlanul együtt járó, bizonyos területeken a mai napig nem rendezett gondokkal és jelenségekkel szembenézzünk, és azokra hathatós megoldásokat találjunk: esélyegyenlőség az egyetem munkatársainak viszonylatában; hallgatói esélyegyenlőség; a végzettek esélyegyenlősége megvalósításának támogatása. Az egyetem dolgozói esetében egyrészt a vonatkozó jogszabályok szerint és az abban foglaltak gyakorlatban történő alkalmazásával, másrészt saját, intézményi eszközökkel kell biztosítani az esélyegyenlőséget. Ennek törvényi és egyéb szintű jogszabályi háttere ismert. Az intézményi szabályozási, szervezeti és egyéb eszközök, amelyek az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítását mozdítják elő a következők: – a szakszervezeti érdekképviselet és érdekvédelem; – az Esélyegyenlőségi Szabályzat megalkotása és alkalmazása; – az Esélyegyenlőségi Bizottság érdemi működtetése; – az Esélyegyenlőségi Terv kimunkálása az új intézményre. A hallgatói esélyegyenlőség biztosítása egyrészt szintén jogszabályi háttérrel rendelkező kötelezettség az egyetem számára, másrészt több területet is érintően megvalósítandó feladat: – a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása; – különböző szolgáltatásokkal történő hozzájárulás a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához; – tájékoztató és tanácsadó rendszer működtetése, amely segíti a hallgatók beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején; 106
– különböző fogyatékkal élő, illetve tanulási nehézséggel küzdő hallgatók ügyeinek rendezése; – egyéb speciális szükségletű hallgatók igényeinek kezelése; – hátrányos helyzetű hallgatók felzárkóztatása; – nemi, vallási, etnikai, kor független esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése; Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges bizonyos feladatok megvalósítása (pl. tanulási nehézségek kezelése, mentorálás, tutorálás) az egyetem jól körülhatárolható, nevesíthető szervezeti egységeinek (Esélyegyenlőségi Bizottság, Központi Tanulmányi Hivatal, kari Tanulmányi Osztályok, Életpálya Iroda, központi és kari szintű továbbképzési intézetek) és személyeinek (pl. intézményi koordinátor) önálló és/vagy együttes munkáját igényli. Végzettjeink esélyegyenlősége megvalósításának támogatásában az egyetem hasonló módszerek és eszközök igénybevételével élhet, mint volt hallgatóink életminősége fejlesztésének előmozdítása terén. Intézményünk az ALUMNI és a Diplomás Pályakövető Rendszer segítségével elvégezhető igényfelmérés eredményeként tehet volt hallgatói szakmai előmenetele érdekében, a tanulmányaik befejezését követően is, biztosítva az át- és továbbképzéseket, a rekonverzió megvalósítását. Az esélyegyenlőség témájánál ki kell térnünk arra a szempontra is, hogy nemcsak három fő célcsoportra kell figyelemmel lennünk, hanem a feladatmegoldás három megközelítési módot, szintet is igényel: – általános; – különös és – egyedi. Az általános elvek érvényesítésénél hangsúlyt kell kapnia annak a gyakorlatnak, hogy a jogszabályokban lefektetett generális elvek (pl. nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése a bérezési és egyéb területen, fogyatékkal élők esélyegyenlősége, hátrányos megkülönböztetés tilalma) jelenjenek meg az intézményi belső szabályzókban, és valósuljon meg a gyakorlatba történő átültetésük. Ennek a célnak az elérését az is szolgálja, hogy az Egyetem Esélyegyenlőségi Szabályzatának hatálya kiterjed mind a munkavállalókra, mind a hallgatókra. Az egyetem esetében fokozott figyelemmel kell lenni: – a karok specialitásaira vonatkozó jogszabályokban foglaltak megjelenítésére és megvalósítására; – a közszolgálati életpálya modellben lefektetett alapelvekre; Törekedni kell a kisebb célcsoportok, illetve az egyes egyének hátrányos helyzetét ellensúlyozó egyedi megoldások – mint pl. a Lippai Balázs esélyegyenlőséget elősegítő ösztöndíj – megőrzésére, valamint az ilyen és hasonló típusú lehetőségek bővítésére. Tehetséggondozás A hallgatók kutatómunkába történő bevonásának fő területe a tudományos diákköri tevékenység. Ebben meghatározó jelentőségű az Országos Tudományos Diákköri Tanács Had- és Rendészettudományi Szekciójának fenntartása, illetve az egyetem súlyának megteremtése és megőrzése az OTDK-n belül. A tudományos diákkörök építése, szervezeti életük koordinálása, a külföldi partnerekkel kiépített együttműködés és a közös pályázatok megfelelő bázist képeznek a jövő kutatásaihoz. A tudományos diákköri tevékenység jelenlegi eredményességét jól tükrözi az országos konferenciákon elért eredmények, illetve helyezések magas száma. Az eredményesség 107
kérdéséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elkészített pályamunkák száma, aránya karonként jelentősen elérő. Fontos célkitűzésünk és feladatunk a tehetséggondozás terén, hogy: – A kiemelkedő képességű hallgatók esetében teremtsünk lehetőséget a különböző ösztöndíjak elnyerésére, esetleges külföldi részképzésben való részvételre, különös tekintettel a mobilitási programokra. – A tudományos együttműködés kiszélesítése révén lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a legkiemelkedőbb eredményeket elérő hallgatók pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin, illetve az egyetem által kezdeményezett nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon. – Az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében lehetőséget biztosítsunk a kutatott témakörökben való elmélyült munkára, illetve demonstrátorként az adott tanszék munkájába való bekapcsolódásra. – Elősegítsük a kiemelkedő hallgatók tudományos továbbfejlődését, doktori (PhD) képzésben való részvételét. Az oktatói munka értékelésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a tehetséges hallgatókkal való foglalkozás, a tutori tevékenység elismerése, a tudományos diákköri munka során végzett konzulensi tevékenység. A mentorok eredményessége a rendszer kiépítettségétől függ. Ennek érdekében infrastrukturális és módszertani alkalmazhatósági vizsgálatok eredményeire alapozva növelni kell a fejlett oktatástámogatási rendszerek szerepét. A hallgatók bevonásának másik fontos területe a doktori képzés. Ennek keretében napjainkra már állandónak tekinthető, hogy átlagosan 50 új doktorandusz hallgató kezdi meg tudományos kutatási tevékenységét minden oktatási évben. Az egyetemen folyó doktori képzés alapvető formája a munka melletti levelező képzés. Az utóbbi években jellemzővé vált a védelmi szférán kívüli jelentkezők számarányának növekedése. A minőségbiztosítás, illetve a követelménytámasztás szempontjából nagy jelentőséggel bír a doktori iskolákba felvettek és az abszolutóriumot szerzők, illetve ez utóbbiak és a doktori fokozatot elnyerők aránya. Míg az előbbi nagyjából megfelel a magyar doktori képzés átlagának, addig az utóbbi felülmúlja azt. Ugyancsak minőségi követelménynek és mutatónak tekintjük azt, hogy növekedjen a külföldi hallgatók száma a doktori képzésben. Szakkollégiumok fejlesztése Az egyetemen jelenleg működő szakkollégiumok (Biztonságpolitikai Szakkollégium, Műszaki Szakkollégium, Magyary Zoltán Szakkollégium, Szent György Szakkollégium) szükségszerűen betöltik hivatásukat. Fejlesztésüket elsősorban tehetséggondozást támogató pályázatokból tervezzük. Elengedhetetlen követelmény velük szemben az akkreditáció megszerzése (ezzel jelenleg csak a Biztonságpolitikai Szakkollégium rendelkezik). Fontos stratégiai irány a tehetséggondozás vonatkozásában az összevont egyetem kapcsán az OTDT-vel való együttműködés kialakítása és újraszervezése. Két fontos elemet azonosíthatunk ezen a területen: – A Had és Rendészettudományi szekció gyakorlatilag egy intézményt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jelenti 2012. január 1-től. – Az egyéb szekciókban való részvétel stratégiájának kidolgozása, különösen az Állam és Jogtudományi szekcióban (de természetesen más pl. informatika tudomány, közgazdaságtudomány stb. esetében is). A sportos egyetem képének kialakítását is szolgálja a kiemelkedő képességű sportolók tehetséggondozása (egyéni tanrend, mentori rendszer, ösztöndíj program).
108
A gazdálkodási rendszer Az egyetem gazdálkodási rendszerét a következő rendezőelvek mentén kell kialakítani: – az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság); – a nyújtott szolgáltatások, az előállított termékek, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság); – a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség); – a gazdálkodás irányítása és működtetése tekintetében valamennyi adat, adatszolgáltatás, elemzés, dokumentum hozzáférhető legyen az érdeklődők számára (átláthatóság). Az egyetem gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet – szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja – amely hozzájárul az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtásához. Az egyetem centralizált gazdálkodást folytat, melynek során a gazdálkodás egészéért felelős rektor kötelezettségvállalási jogosultságot biztosít és ehhez meghatározott feltételekkel bevételi és kiadási tételeket is tartalmazó gazdálkodási keretet rendel, a keretek közötti kötött gazdálkodás érdekében (dekoncentrált gazdálkodás). A karokra biztosított keret részét képezi az NKE törvény 36. § (1) bekezdése szerinti fenntartói kiegészítő támogatás, melyről a fenntartóval a Rektor köt megállapodást. Az egyetem költségvetési tervezését az elemi költségvetés, az előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv alrendszerei határozzák meg. A gazdálkodási rendszer meghatározó összetevői a Szenátus, a rektor, a gazdasági főigazgató, a Gazdasági Hivatal, a dékán, a Gazdasági Igazgatóságok. A gazdasági szervezet kiépítése az egyetem működésének egyik kulcskérdése. A feszes, hatékony és jogkövető gazdálkodásra képes szervezet kialakítása alapkövetelmény, amelyre a magas fokon centralizált gazdasági szervezet lehet igazán képes. A bevételi előirányzat (mintegy 1,8 MRD forint) továbbra is igényli a bevétel-centrikus gazdálkodást úgy, hogy közben a vártnál kisebb a kiadási előirányzat, illetve kisebb a költségvetési támogatás. Ebből következik az is, hogy a többletforrások megszerzésére és hatékony felhasználására képes és kész, rugalmas és operatív gazdasági szervezetre van szükség. A gazdasági szervezet kialakítása az egyetem működésének szempontjából meghatározó jelentőségű. 2012. január 1-től a gazdálkodásnak képesnek kell lennie a folyamatban lévő ügyek átvételére (be- és kifizetések, pályázatok gazdasági feladatai), március 31-ig el kell készíteni a még hiányzó szabályzatokat. 2012. március 31-ig a gazdasági szervezeti elemeknek el kell érni a teljes működőképességet. Erre az időszakra a jogelőd intézmények gazdasági szervezetei befejezik a jogelődök felszámolását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem indulásakor 2012. évben bevezette a gazdálkodási tevékenység teljes egészét kiszolgáló Forrás SQL integrált pénzügyi és számviteli rendszert 109
(továbbiakban Forrás SQL). A Forrás SQL rendszer eleget tesz a vonatkozó jogszabályi előírásainak. Integráltan tartalmazza karonként és egyetemi szinten a gazdálkodás valamennyi elemét, abból elkészíthető az egyetemi költségvetési beszámoló. A kötelezettségvállalási modullal ellenőrzi a gazdálkodási-, költségvetési keretek betartását, az egyetem likviditását. A Forrás SQL rendszerben a jövőben a tapasztalati adatok figyelembevételével pontosításra kerülnek az egyetem működésének megfelelő gazdálkodási követelmények. Középtávon az oktatási struktúrához igazodva át kell alakítani a gazdálkodás struktúráját, az egységes alapokon nyugvó, konzisztens és átlátható intézményi gazdálkodás kialakításával. A vezetőképzés, a közszolgálati továbbképzések, átképzések kialakítására felhasználható uniós források megszerzése azonnali feladat, türelmi idő nem áll rendelkezésünkre. Azaz, az integrált gazdasági szervezet megalakításával párhuzamosan, azonnal nagy ívű feladatokat kell megoldanunk. Ennek humán erőforrás igényét (pályázati menedzsment) igényét azonnal, a források megérkezésének első ütemében ki kell elégíteni. Az átmenetet segítheti az NKI és az egyetem együttműködése, egyes NKI-s pályázati szakemberek munkavégzési helyének és munkájának célirányos fókuszálása az érkező projektekre. A hosszú távú megoldást azonban az egyetem munkaköri jegyzékébe integrált, a K+F pályázatok fogadására, adminisztrációs és gazdálkodási kérdéseinek hatékony kezelésére képes szervezet és eljárásrend kialakítása jelenti. Ezen szervezet gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakembereinek a Gazdálkodási Irodán a helye. A gazdálkodást megnehezíti az a körülmény, hogy az állami támogatás csökkentése és a gazdasági önállóság megnyirbálása az intézmények innovatív kapacitását és forráslekötő képességét jelentősen visszavetette, ezért éppen akkor kezd el lehűlni az ágazat, lelassulni a saját bevétel szerzés, csökkenni a pályázati pénzek felhasználási aránya, amikor a legnagyobb szükség lenne az ágazat dinamizálására. Stratégiai cél – bár az NKE ez alól alapvetően kivétel – hogy ezeket a negatív trendeket elkerüljük. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása Az NKE által nyújtott szolgáltatások, az oktatási és kutatási, valamint az ezekhez kapcsolódó adminisztratív támogató és szervezési feladatok igen eltérőek, ezért menedzselésük speciális kihívást jelent. Olyan működési modellt és irányítási struktúrát kell kialakítani és működtetni (beleértve a szervezet felépítését, a működési mechanizmusait és az informatikai hátteret is), amely garantálja az egyetemi autonómia és a hagyományosan bevált döntési folyamatok érvényesülését, a feladat- és hatáskörök, valamint a felelősség összhangját, és ezzel együtt optimálisan szolgálja az alaptevékenységek magas minőségű és egyben gazdasági stabilitást is biztosító ellátását. Egyetemi központ – karok viszonya A központosítás területei: – – – – – –
Szenátus döntéseinek előkészítési folyamata; kormányzati, közigazgatási és nemzetközi kapcsolatok alakítása, gondozása, ügyintézése; nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi képzések; központi kommunikációs tevékenység irányítása; társadalmi kapcsolatoknak a felső vezetést támogató elemei; a tanulmányi rendszerhez kapcsolódó fejlesztési-, működtetési-, szolgáltatási és adatelőállítási elemei (egyetemi összesítések, statisztikák), a jelenleg (a jogelődöknél) fejlesztés alatt álló vezetői információs rendszer keretében; – a külső kapcsolattartási, karrier-követési feladatok ellátása; – pénzügy és számvitel; o költségvetés-tervezés (a jogelődök költségevetési tervei alapján), 110
o o o o
kontrolling, a humánerőforrás-nyilvántartás és bérezés, a vagyongyarapítás és vagyonértékesítés, az infrastruktúra-fejlesztés.
Az intézmény döntéshozatali mechanizmusa Az egyetem működtetése során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési módszer valósul meg, az egyetem vezetési rendszere a szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. A szervezetek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül. Az egyetem polgárainak lehetőségük van a döntések befolyásolására a szervezeti hierarchia minden szintjén. A Szenátus összetétele is ezt tükrözi, hiszen a kari, hallgatói képviselet mellett a reprezentatív szakszervezetek képviselői is teljes joggal vesznek részt a munkában. A döntéshozatali folyamatban helyet kapott a jogorvoslati lehetőség is, vonatkozzon bármely egyetemi polgárra. Az EHÖK részvétele a döntéshozatali folyamatban biztosított, képviselőik jelen vannak a szenátusban és más – elsősorban a hallgatók szempontjából fontos – testületekben. Az egyetem döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor, titkára a főtitkár. A Szenátus az egyetem legfelsőbb szintű vezető testülete, amely döntési, véleményezési, javaslattételi, jóváhagyási, valamint ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A felsőoktatási intézmények működésének specialitása, hogy kiemelt szerepe van működésükben a testületeknek, bizottságoknak. Ebből következően a fő feladatok alrendszereiben, a szervezeti folyamatok egyes lépéseiben is megjelennek olyan testületi, bizottsági kompetenciák, melyek nélkül nem lehet tovább lépni, illetve döntéseket hozni. Ezen sajátosságok miatt az előkészítő, kidolgozói folyamatokban sem kerülhetők meg a testületek és bizottságok, sőt nem egyszer felülírhatják a hierarchia egyes lépcsőit. Az intézményi struktúrát tehát – a már említett sajátosságok miatt – az organogramban is látható hierarchia-, és a különböző testületek bizottságok működési hatáskörei, folyamatai által alkotott hálók együttesen alkotják. Egyes – kiemelten fontos – feladatok (Intézményfejlesztési Terv; akkreditációra való felkészülés) elvégzésére a rektor eseti testületeket is létrehozhat. Az egyetem testületei és bizottságai: – Szenátus; – Rektori Tanács; – Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács; – Egyetemi Tudományos Tanács; – Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács; – Egyetemi Minőségügyi Bizottság; – Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat; – Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács; – Hallgatói Tanulmányi, Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottsága; – Egyetemi Kreditátviteli és Validációs Bizottság; – Hallgatói Jogorvoslati Bizottság; – Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság; – Egyetemi Közalkalmazotti Tanács; – Egyetemi Érdekegyeztető Tanács; – Kockázatkezelési Bizottság.
111
Az intézményi szintű döntés-előkészítés fontos eszköze a Rektori Tanács, amelyen a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok, a főtitkár, a gazdasági főigazgató vesz részt. Ennek a megoldásnak az előnye az, hogy így operatívabbá válik a döntés-előkészítés. A szakterületek, illetve karok a javaslataikat – elektronikusan vagy papír alapon – megküldik az illetékes magasabb vezetői körnek, ahol az észrevételeket és a módosító javaslatokat beépítik az intézkedéseikbe. Ezt követően kerülhetnek a javaslatok a rektor elé, vagy a Szenátushoz, ahol további észrevételekkel módosíthatóak. Amikor a döntések hatékonyságát vizsgáljuk, érdemes a stratégiai célokat tartalmazó Intézményfejlesztési Terv megvalósulását értékelnünk, hiszen annak lebontása megjelenik a mindennapok döntéseiben. A négy éves időszakot átfogó tervezés alapokmánya tartalmazza a képzés-, a kutatás-, a szervezet- és az infrastruktúra fejlesztés valamennyi célját és az indikátorokat. A változások következményeinek átvezetése, a megváltozott célok beillesztése a rendszerbe meghatározó a hatékonyság szempontjából. Az egyetem jövőjét meghatározó stratégiai tervek célkitűzéseinek összehangolása javítja a mindennapi döntések megalapozását és hatékonyságát. Az egyetemi szintű döntéseket funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek támogatják (ISZK, gazdasági szervezetek), biztosítva a gazdálkodási, igazgatási, informatikai hátteret az egyetem működéséhez. A döntéshozatali feltételek között kell említenünk a szervezeti egységek közötti egyeztetéseket, a döntési-végrehajtási folyamat egészét végig kísérő előkészítő, tanácsadó, döntést támogató, a végrehajtást ellenőrző testületek munkáját. Segítik a döntéshozatalt az egyéni szakértői megbízások (belső-külső), a külső-eseti-átvilágító bizottságok, valamint a fenntartók célzott ellenőrzései is. Fontos megjegyeznünk, hogy az eredményorientált döntéshozatal milyenségét – az egyéni ambíciókon túl – az eredményekből való erkölcsi és anyagi elismerés (részesedés) biztosíthatja. Ennek a szegmensnek a működtetése a saját bevételek növelésével érhető el. A motiváció anyagi forrásainak biztosítása az egyetemi bevételek differenciált, átlátható és kiszámítható, a befektetett munkának megfelelő elosztása a javak megtermelésében közvetlenül vagy közvetve résztvevő szervezetek és személyek között. Munkamegosztás a nemzetközi kapcsolatokban Az egyetem szervezetében a nemzetközi ügyek irányítása komplex feladat, mert a „nemzetköziesedés” átszövi az egyetem teljes kapcsolatrendszerét, az oktatást, a kutatást és bizonyos mértékben a személyzeti munka funkciókat is. Ezért olyan nemzetközi kapcsolatépítési stratégiát kell kialakítanunk, amely alapvetően két irányban nyitja meg a lehetőségeket illetve erősíti meg az integrálódó karok eredményeit: – Először is lehetőséget kell biztosítanunk az egyetem oktatási és kutatási stratégiájában a nemzetközi célok megvalósítására, ezen belül is a meglévő eredmények fenntartására és szinergikus továbbfejlesztésére, de egyúttal új programok, és kezdeményezések kialakítására. – Ezen túl harmonizálja a karok erőforrásainak és az integrált egyetem stratégiájának összehangolását úgy, hogy az egyetem rektori szintjén hatáskört biztosít az egyetemi szintű nemzetközi stratégia megvalósítására, ugyanakkor megtartja a kari önállóságot a tekintetben, hogy speciális szakterületeiken a fenntartók igénye szerint saját fejlesztéseket és kezdeményezéseket is végezzenek. A nemzetközi kapcsolatok és az idegen nyelvű képzés illetve a kutatás nemzetközi irányítását célszerű bizonyos vonatkozásban megosztani a kari és egyetemi szint között. A megosztás 112
alapvető szakmai oka az, hogy a három kar esetében számos nagyon elkülönülő feladat található, elsősorban a HHK és az RTK esetében. Ehhez kapcsolódóan a felügyeleti minisztériumok a képzés esetében speciális, a többi karokat nem érintő, igényekkel léphetnek fel. Ezeket célszerű egyetemi szinten is ellenőrizni, és a minőségbiztosítási rendszereket működtetni, de a végrehajtás nagy részét a karok meg tudják oldani saját apparátusukkal, saját elképzeléseiknek megfelelően. Az irányításért továbbra is a dékánok kell, hogy felelősök legyenek. Az egyetem alapításával ugyanakkor az alapítók integrált, közös és a három kar erőforrásait kihasználó nemzetközi stratégia kialakítását is elvárják. Ezt a feladatot rektori szinten kell elvégezni megfelelő hatáskörök hozzárendelésével. A hatáskör elég egyértelmű, hiszen a dékánokat a rektor irányítja helyetteseinek funkcionális támogatásával. Ily módon az egyetem vezetése meg tud fogalmazni olyan egyetemi fejlesztési irányokat, amelyek mellett az egyetem elkötelezi magát. A nemzetközi rektorhelyettes ezután ezeket a kezdeményezéseket, új folyamatok, szervezetek kialakítását saját hatáskörben irányítja. Munkamegosztás a kutatás-fejlesztési pályázatok területén Az egyetem költségvetése, az egyetemi központ kialakítása, a pályázatok fogadása és menedzselése szükségessé teszi a kutatás-fejlesztési pályázatok területén a megfelelő munkamegosztást a magasabb vezetők között. Az adott projekt menedzsmentje a projekthez kötött, annak kezelésére létrehozott szervezet. Felelős az adott projekt tartalmi kérdéseiért, a határidők és a minőség betartásáért. Vezetője a projekt tartalma által meghatározott oktatókutató (projekt menedzser, szakmai vezető). Minden projektet egy egyetemi magasabb vezető monitoroz, akinek a szakterületéhez funkcionálisan illeszkedik az adott feladat (KRH, NTRH, SIRH, dékánok).
projekt menedzsment adminisztratív támogatás
pénzügyi, gazdasági támogatás
A projekt adminisztratív támogatását a Stratégiai és Intézményfejlesztési Iroda referensei végzik. Feladatuk a pályázati lehetőségek terítése, a pályázatok adminisztratív – egyetemre háruló – feladatainak elvégzése (aláírások, egyetemi dokumentumok, igazolások előkészítése). Munkájukat a SIRH szakmai irányításával végzik. A SIRH feladata valamennyi K+F projekt koordinációja, a felhasználható humán erőforrások figyelemmel kísérése, a túlvállalás és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében. 113
A projekt pénzügyi, gazdasági tervezését, elszámolását – ha az adott projektnek nincs ilyen jellegű támogatási blokkja – a GF alárendelt szervezetei végzik. A K+F pályázatok fogadásának, felhasználásának és elszámolásának eljárásrendjét kialakítottuk. Minden projektnek saját Szervezeti és Működési Rendje van, amely tartalmazza az adott projektre jellemző folyamatokat, a menedzsment nevét és feladatát. Elkészültek az eljárásrendek és a projektekhez szükséges adminisztratív okmányok csomagja. Új szervezeti egységek kialakításának lehetőségei Doktori iskolák A kutatóműhellyé válás alapvető feltétele, hogy az RTK-n és a KTK-n doktori iskola kezdje meg a működését. A szervezést – a lehető legkorábbi sikeres akkreditáció elérését – a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes szakmai irányításával és a nemzetközi és tudományos rektorhelyettes közreműködésével, az érintett karoknak kell elvégezniük. Az alapvetően államtudományi irányultságú doktori képzés teljes spektrumának kiépítése olyan alapfeltétel, amely mindig az erőfeszítések központjában kell, hogy álljon. Egyetemi kar doktori iskola nélkül tartósan nem képes tartalmilag is egyetemi kar maradni. Az NKE doktori iskoláinak befogadónak kell lenniük, alapvető követelmény, hogy az itt szerzett doktori (PhD) fokozat más intézmények dolgozóinak is vonzó legyen, itthon és külföldön egyaránt. Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) Az egységes katasztrófavédelmi rendszer szakember igényének kiszolgálására 2012. január 1jén létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet. Az intézeten belül Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék, Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, valamint Iparbiztonsági Tanszék végzi az oktatási és kutatási feladatokat. Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) A Nemzetbiztonsági Intézet létrehozásával meg kell teremtenünk a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szervezetek szakember utánpótlásának, humán erőforrás fejlesztésének támogatását. Az intézet két tanszéke (a már működő Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék és a megalakítandó Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék) egységes oktatási elvek mentén, de a megrendelők sajátosságainak teljes figyelembe vételével végzik az oktatást és kutatást. Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vezetői kifejezték együttműködési szándékukat a Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék humán és technikai erőforrásainak megteremtésére. Az intézet létrehozását 2012-ben be kell fejezni, a képzés 2013-ban indulhat a teljes képzési portfólióban. A megrendelők nyilatkozata alapján elsősorban levelező formában, a képzés minden szintjén – differenciáltan – kívánnak hallgatókat küldeni az egyetemre. A tanszékek elhelyezése a Hungária krt-on, az oktatás más telephelyeken történik. A nemzetbiztonsági képzés jelenléte az egyetemen arra is lehetőséget ad, hogy valamennyi képzési formában és szinten, az egyetem valamennyi hallgatója kapjon olyan ismereteket, amelyek erősítik a nemzetbiztonsági tudatosságot minden oktatott hivatásrendnél. A tanszékek humán erőforrás igényének kielégítésében a szolgálatok olyan szakembereket biztosítanak, akik hitelességét a mindennapi szakmai megméretés alapozta meg. A tananyagfejlesztésnél a szolgálatok elvárt igénye, egy közös szakmai minimumon alapuló képzés, amely aztán a szakterületeknek megfelelően specializálódik.
114
Nemzetközi Intézet (NI) A fenntartók fontos alapítói szándéka, hogy az NKE a nemzetközi szolgálat (külszolgálat) karrierképzésének bázisa legyen, illetve ennek keretében a tisztségviselők nemzetközi és európai szakismeretét fejlessze. Ezt négy hangsúlyos területen kell, hogy tegye: – nemzetközi tanulmányok mesterképzés; – az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzés (összhangban a polgári közigazgatás által meghatározott igényekkel); – szaknyelvi képzés koordinálása; – menedzsment továbbképzés illetve – diplomáciai továbbképzés. Az intézet az egyetem rektorának irányítása alatt létrejövő önálló szervezeti egység lesz; a tevékenység szakmai irányítását a nemzetközi rektorhelyettessel együttműködő testület végzi, amelynek vezetőjét a KüM, tagjait a KüM és az egyetem fenntartói közösen jelölik. A Nemzetközi Intézet koncepcionális modellje Az NI két forrás és ezáltal kétféle fenntartói feladat összekapcsolásából jön létre: a) A jogelőd karok oktatói-kutatói erőforrásainak összekapcsolásából, és a jogelődök képzési programjainak átcsoportosításával (tanszékek, szakok, oktatók, tananyagok, adminisztráció stb.). b) A KÜM-NKI-KIM konzorciumi szerződésben meghatározott ÁROP 2.5.5. támogatási program megvalósításával és az ehhez rendelt mintegy 350 mFt támogatás felhasználásával.
A két erőforráscsoport közös része szimbolizálja – egyrészt azokat az NKE erőforrásokat, amelyeket felhasználunk az ÁROP projekt végrehajtása során (pl. NKE tanárok, NKE adminisztráció stb.), – másrészt azokat az ÁROP során kialakított fejlesztéseket, amelyeket a projekt zárása után be tudunk építeni „maradandóan” az NKE-be (pl. új tananyagok, véglegesített státuszok, képzési programok, újonnan kialakított nemzetközi kapcsolatok, stb.).
115
Az ÁROP 2.5.5. közös halmazon kívüli része, azokat az eredményeket és fejlesztéseket szimbolizálja, amelyek a projekt lezárása után az NKE-ben nem használhatók fel (pl. speciális vendégtanárok, egyedi „workshopok”, különleges program helyszínek, stb.). Ugyanakkor a Nemzetközi Intézet fejlesztésében vannak stratégiailag fontos területek, amelyek a szabályok miatt nem lehetnek részei az AROP 2.5.5.-nek. Ezeket kizárólag NKE erőforrással lehet kialakítani és fejleszteni (pl. ERASMUS program bővítése, egyetemi szakok fejlesztése stb.). A Nemzetközi Intézet koncepcionális modellhez illeszkedő javasolt szervezeti felépítése A Nemzetközi Intézet vezetőjét a Külügyminisztérium javaslatára, az NKE rektora bízza meg és nevezi ki. Szervezeti kialakítását a meglévő egyetemi szervezetekre alapozzuk (28. táblázat). A KIM, a KÜM és az NKI konzorciális szerződésben megállapodott a Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ (KNKK) létrehozásáról az ÁROP 2.2.5. céljának és feladatainak végrehajtására. A KNKK szakmai felügyeletét a nemzetközi rektorhelyettes mellett működő irányító testület végzi (IT), amelynek vezetőjét a KüM, tagjait a KüM és az egyetem fenntartói közösen jelölték. 28. táblázat Átcsoportosításra kerülő NKE szervezeti egységek a Nemzetközi Intézetbe Nemzetközi Intézet (javasolt név)
HHK (jelenleg)
Nemzetközi és Európa Jogi
Nemzetközi Jogi Tanszék
Tanszék Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Tanszék Kína Központ
KTK (jelenleg)
Európa Jogi Tanszék Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet Kína Központ
Az egyetem és az intézet irányítási és fenntartói struktúrája biztosítja a KüM szakmai igényeinek érvényesítését. A projekt során a KüM – meghatározza a részletes programfejlesztési kritériumokat; – döntési joggal részt vesz a programfejlesztésben, tananyagfejlesztésben, és az oktatásban résztvevő hazai és külföldi szakértők, oktatók kiválasztásában; – részt vesz a projektben közreműködők kiválasztásában; – és kijelöli a projekt vezetőjét, aki a nemzetközi rektorhelyettes mellett működő testület vezetőjeként irányítja a projekt végrehajtását. Az NI a hazai posztgraduális diplomáciai képzés intézményeként is működne. Az intézet posztgraduális diplomáciai képzésében való részvételre a Külügyminisztériumba sikeres felvételi vizsgát tett és határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkező személyek lesznek majd jogosultak. A konkrét külügyi karrierképzésen, diplomata alapképzésen és egyéb nemzetközi tanulmányok jellegű kurzusok kiajánlása mellett az NI két tágabb stratégia cél végrehajtásának katalizátora is lehet az NKE számára: – a nemzetközi partnerhálózat fejlesztésével, a vendégoktatók fogadásával és a külföldi partnerekkel kialakított közös képzésekkel az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerének katalizátora lehet, új szakterületeket, régiókat és intézményeket kapcsolhat be,
116
– tudományos kutatómunkával, doktori képzéssel illetve ezekhez kapcsolódó szervezetfejlesztéssel egy negyedik kar „csírája” lehet, amelyik a nemzetközi tanulmányokkal és/vagy más társadalomtudományi területek bevonásával szélesíti az NKE tudományos jellegét, egyúttal az alapító karok integrációját. A 2012 végéig tartó időszakban a személyi állomány kialakítását, a képzési modulok kidolgozását és a pilotképzést kell beindítani. Ezeket célszerű modulárisan kidolgozni úgy, hogy azok beépíthetők legyenek az ágazati képzések rendszereibe is. A Nemzetközi Intézet gesztorálásával az egész egyetem számára különös jelentőségű lehet a Balassi Intézettel való együttműködés, illetve ezen keresztül a nemzeti kulturális intézetekkel való kapcsolatépítés és hálózatbővítés. Az NKE élenjáró szakmai partnere, alakító szakértőbázisa és felhasználója kell legyen a Campus Hungary projektnek, amelyik intézményfejlesztési lehetőséget, hallgatói motivációt, és kiemelendő, hogy finanszírozást fog biztosítani a magyar diákok külföldi részképzésen való részvételéhez, külföldi diákok magyarországi tanulmányaihoz illetve a magyar-magyar diákcsere és mobilitás fejlesztéséhez. A Katonai Vizsgaközpont létrehozása A honvédtiszti állomány előmenetelének alapját, a pályahálón való mozgás feltételrendszerét, az általános- és szakmai ismeretek megszerzésén, illetve gyakorlati jártasságok elsajátításán, valamint a képzettségi követelmények teljesítésén túl, az éves teljesítményértékelés, a fizikai követelményeknek való megfelelés, valamint a minősítő vizsgák sikeres teljesítése adja. Ezen elemek integrálása és az ebből kialakuló szakmai rangsor biztosítja az előmeneteli rendszer objektív, a kontraszelekciót kizáró, pártatlan működését. Mindez az átfogó felmérésre, vizsgáztatásra alkalmas, különböző szakterületeknek megfelelő, kompetens bizottságok feladata. Ennek egyik végrehajtó szerve, az NKE bázisán létrejövő Katonai Vizsgaközpont. A vizsgaközpont munkatársai – az egyetem oktató állományával közösen kidolgozott és a Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott vizsgaanyagra alapozva – felelnek az elméleti tudást értékelő számítógépes vizsgáztatás előkészítéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért. A vizsga sikeres letétele az előmenetel feltétele és a szakmai rangsor alapja. Egyetemi Kutatóközpont (EKK) Alapvető célunk a képzési/továbbképzési/kutatási rugalmasság kialakítása és alapfeltételeinek megteremtése. Ennek lényege, hogy nemcsak a közszolgálati képzés/kutatás stratégiai léptékű (több évre vagy akár egy évtizedre ható) problémáira kérdéseire kell tudnunk válaszolni, hanem a rövid távú vagy éppen azonnali igényeknek is meg kell felelni. A doktori iskolákban, a tanszékeken mindig hosszabban megtérülő, lassabban termőre forduló kutatások folynak. Ugyanígy az alapképzés reformjainak eredményei is csak a következő képzési ciklus végén láthatóak. Ennyire egyetlen állam/kormány/közigazgatás sem ér rá, de megoldást jelent erre egy gyorsan reagálni képes, megfelelő humán kapacitással rendelkező kutatóközpont létrehozása. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont bázisán, eddigi szerepének átgondolásával, feladatrendszerének bővítésével hozható létre az Egyetemi Kutatóközpont Az integrációs elvnek megfelelően olyan közigazgatási-rendészeti kutatási potenciállal kell kibővítenünk a meglévő szervezetet, amelyik képes az adott tudományterületen színvonalas, nemzetközileg is értékelhető eredményeket felmutatni. Ennek humán erőforrás igényét az egyetem képes megteremteni. A szervezetfejlesztés során további megfontolást igényel a kutatóközpont megnevezése, annak közelítése az akadémiai tudományágak felosztására és az akadémiai gyakorlatra. Ennek fényében megfontolható a Stratégiai Védelmi, Rendészeti és Közigazgatási Kutatóközpont elnevezés is.
117
Nemzeti Közszolgálati Egyetemért Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány céljai között szerepelhet a hátrányos helyzetű, kiemelkedő tanulmányi eredményű, nemzetközi programokon résztvevő hallgatók támogatása, fiatal oktatók patronálása, kulturális rendezvények, programok kiadványok finanszírozása. Az Alapítvány működésének forrása pályázatokból, támogatóktól, 1%-os felajánlásokból megteremthető. Sport- és Rekreációs Központ A hallgatók, az egyetem dolgozói és a kerület sport, illetve rekreációs igényeinek kielégítésére – a Ludovika-projekt megvalósulásával párhuzamosan – létrejön a Központ (saját sportegyesület), amely tervezi, szervezi és lebonyolítja a rendezvényeket.
118
4.4. A stratégiai mutatószámok meghatározása 29. táblázat Mutatószámok Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése Közös modul létrehozása
HHK képzési portfólió átalakítása
Képzési portfólió korszerűsítése, bővítése
KTK képzési portfólió átalakítása
Stratégiai mutató definíciója Létrejön a közös modul valamennyi újonnan belépő hallgatónak kötelezően
Stratégiai mutató mértékegysége
2015
Szeptembertől minden karon
közös modul
Létrejön a humán stratégiát szolgáló oktatási portfólió
Új és módosított szakok (akkreditáció)
A Honvédelmi nevelés pedagógiai és módszertani hátterének megteremtése
Rendszer
Létrejön az új portfólió
Új szakok szakirányok
és
Új szakok szakirányok (akkreditáció)
és
4
Szeptembertől indul
Szeptember
RTK képzési portfólió átalakítása
Létrejön az új portfólió
KTK doktori iskolában a képzés megkezdése
Államtudományi doktori képzés indul
Képzés
RTK doktori iskolában a képzés megkezdése
Rendészettudományi doktori képzés indul
Képzés
KVI képzési kialakítása
Új képzési szak indítása
Katasztrófavédelmi alapképzési szak
portfólió
2012
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
2
Akkreditáció
Február
Akkreditáció
Akkreditáció
Március
Szeptember
119
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése
NBI képzési kialakítása
portfólió
Szak korszerűsítése
Stratégiai mutató mértékegysége Katonai nemzetbiztonsági képzés
2012
Polgári nemzetbiztonsági képzés
K+F+I aktivitás növelése
Elnyert pályázatok száma (db) és az elnyert összeg (HUF)
3/300 millió
Egyetemi közös periodika alapítása
Közszolgálati, mértékadó kiadvány létrehozása
Periodika
Szeptember
Idegen nyelven oktatott tárgyak
Javulnak hallgatók feltételei
a külföldi fogadásának
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
2015
Szeptember
Hazai és nemzetközi pályázatok megszerzése
Kutatásfejlesztés
Nemzetközi elismertség megteremtése
Stratégiai mutató definíciója
3/1 000 millió
2/300 millió
1,6 milliárd
Tárgyak (db)
30
30
33
37
A nemzetközi ismertség és beágyazottság javítása
Szerződés szám (db)
32
32
35
37
Nemzetközi kutatási térben való megjelenés
Projektek (db)
10
12
15
19
Nemzetközi beágyazottság növelése
Alkalom (db)
21
25
32
37
Publikálás nemzetközi folyóiratokban
Nemzetközi elismertség növelése
Publikáció (db)
13
15
17
19
Nemzetközi szervezetekben tagság
A jelenlegi mutatók minőségi javítása, azaz az oktatási-kutatási területen meghatározó
Tagságok (db)
11
14
16
20
Nemzetközi együttműködési szerződések Nemzetközi kutatási programokban való részvétel Nemzetközi konferenciákon aktív részvétel
való
120
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése
Ludovika Campus létrehozása
Az Orczy park átépítése, új campus kialakítás a KTK és az RTK befogadására
A Hungária körúton szállóférőhelyek kialakítása
A „D” épület részleges felújítása
Infrastruktúra fejlesztés
Egységes egyetemi alkalmazások bevezetése
Informatikai fejlesztések
Humán fejlesztés
Stratégiai mutató definíciója szervezetek munkájában való aktív részvétel
erőforrás
Minősített oktatók arányának növelése
Gyakorlatiasabb képzés
Stratégiai mutató mértékegysége
2012
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
Alapfunkciók elkészülnek
Campus
Férőhelyek (ágy) Az egységes alkalmazások száma (rendszer)
2015
60
370
7
Informatikai infrastruktúra hálózati fejlesztése a Ludovika Campuson Informatikai géppark korszerűsítése
Hálózatba kötött ingatlanok száma (épület) Évi gépcsere (db)
200
200
200
200
A PhD megszerzésének támogatása
Minősített oktatók száma (fő)
5
8
8
8
A habilitáció támogatása
Habilitált oktatók száma (fő)
2
4
4
4
MTA doktora megszerzésének támogatása
MTA doktora címmel rendelkező oktatók-kutatók száma (fő)
1
2
3
3
Oktatók-kutatók száma (fő)
2
2
4
4
cím
Csapatgyakorlaton szolgált oktatók-kutatók számának növelése
121
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése
Stratégiai mutató definíciója Misszióban szolgált oktatók-kutatók számának növelése Közös gyakorlatok megrendezése
Mobilitási növelése
hajlandóság
Oktatók-kutatók teljesítményértékelésének bevezetése Funkcionális alkalmazási követelményrendszer kialakítása KTK doktori iskola létrehozása RTK doktori iskola létrehozása KVI létrehozás
Szervezetfejlesztés
NBI létrehozása
Külső, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák bevonása az oktatásba ERASMUS és más nemzetközi programokban a részvétel nő Javul a munka minősége
Stratégiai mutató mértékegysége Oktatók-kutatók száma (fő)
2015
2
2
2
2
Zárógyakorlat
Június
Június
Június
Június
Közös közszolgálati gyakorlat
4. szemeszter végén
4. szemeszter végén
4. szemeszter végén
4. szemeszter végén
4
4
5
6
Fő és hét
21/21
27/27
32/32
40/40
Rendszer
December
75%
80%
85%
fő
Nő az elvárt követelménynek megfelelő alkalmazás
%
Iskola akkreditációja
Doktori iskola
Iskola akkreditációja
Doktori iskola
A katasztrófavédelem önálló, egységes képzési (szervezeti) keretet kap A nemzetbiztonsági képzés önálló, egységes képzési (szervezeti) keretet kap
2012
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
70% December
December
Intézet
Január
Intézet
Június
122
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése Nemzetközi Intézet létrehozása KTK szervezeti struktúrájának korszerűsítése RTK szervezeti struktúrájának korszerűsítése Katonai Vizsgaközpont létrehozása Pályázati referens hálózat létrehozása Vezető és Továbbképzési Intézet létrehozása Egyetemi Kutatóközpont létrehozása Sport- és Rekreációs Központ létrehozása Bárka Színház befogadása
Szolgáltatásfejlesztés
Életpálya Iroda létrehozása és működtetése
Stratégiai mutató definíciója Az intézet szervezetének kialakítása KNKK létrehozása (ÁROP 2.2.5.)
Intézet
Létrejön az intézeti és szakcsoport rendszer
Szervezet
Szeptember
Intézeti és tanszéki rendszer
Szervezet
Szeptember
Vizsgaközpont
Szeptember
A humán stratégiában meghatározott (tiszti előmeneteli) vizsgáztatás szervezeti kerete kialakul Átfogó pályázati adminisztrációs támogatás jön létre Átfogó vezetőképzés és továbbképzési rendszer jön létre Összetett közszolgálati kutatások feltételeinek megteremtése Szervezett magas szintű sportélet szervezeti feltételeinek megteremtése Egyetemi Színpad létrehozása Egységes ALUMNI rendszer létrehozása és működtetése Közszolgálati karriertámogatás
Stratégiai mutató mértékegysége
2012
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
2015
Szeptember
Központ
Június
Hálózat
Június
Intézet
November
Központ
Központ
Szervezet
December
Rendszer
December
Rendszer
Október
123
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése
Szakkollégiumok minőségfejlesztése
Tehetséggondozás
Tudományos Diákkörök hatékonyságának növelése
Hallgatói mobilitási hajlam növelése
Kiemelkedő képességű sportolók támogatása
Gazdálkodás fejlesztése
K+F pályázatok hatékony fogadása és felhasználása Gazdálkodási információs rendszer fejlesztése
Stratégiai mutató definíciója Életpályák harmonizációs folyamatainak követése Diplomás Pályakövető Rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése
Stratégiai mutató mértékegysége
2012
Rendszer
Július
Rendszer
Október
Három szakkollégium akkreditációjának megszerzése
Négy akkreditált szakkollégium
A dolgozatok minősége javul, a pályázati aktivitás nő
Folyamatosan nő a programban részt vevő hallgatók száma és a kinn töltött idő Egyéni támogatási rendszer kialakítása Okmányrendszer elkészítése Munkatársak felkészítése Likviditási feltételek megteremtése Integrált kapcsolat fejlesztése a Forrás SQL-NEPTUN rendszerek között
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
2015
Decemberig
Pro Sciencia Aranyérem
5
5
Mestertanár cím
1
1
TDK dolgozatok száma
120
150
200
220
Hallgatók száma (fő), mobilitási hetek száma,
34/680
42/840
47/940
55/1100
rendszer
Szeptember
Rendszer
Május Május
Egyensúly Működő kapcsolat
Szeptember
124
Stratégiai cél megnevezése
Stratégiai mutató megnevezése
Stratégiai mutató definíciója Integrált kapcsolat fejlesztése a Forrás SQL rendszerek között
Stratégiai mutató mértékegysége
2012
Működő kapcsolat
Szeptember
Stratégiai mutató célértékei 2013 2014
2015
125
4.5. Az éves működési terv kialakítása 30. táblázat Működési terv célszámokkal 2012 Stratégiai cél megnevezése
Bázis költségvetés
Működési bevételek
K+F+I források
Képzési portfólió korszerűsítése
2013 Átvettt pénzeszközök (projektek, pályázatok)
Bázis költségvetés
Működési bevételek
K+F+I források
2 000
Kutatásfejlesztés
1 971,5
300
1 000
Nemzetközi elismertség megteremtése
15
Infrastruktúra fejlesztés Humán erőforrás fejlesztés
Átvettt pénzeszközök (projektek, pályázatok)
3 000 2 938,4
1 831,2
1 084,7
2 914,3
1 565,8
Szervezetfejlesztés
300
1 000
Szolgáltatásfejlesztés
330
700
Tehetséggondozás Gazdálkodás fejlesztése Rendelkezésre álló források összesen
2 938,4
1 831,2
300
3 714,7
2 914,3
1 565,8
1 000
6 686,5
126
2014 Stratégiai cél megnevezése
Bázis költségvetés
Működési bevételek
K+F+I források
Képzési portfólió korszerűsítése
2015 Átvettt pénzeszközök (projektek, pályázatok)
Bázis költségvetés
Működési bevételek
K+F+I források
400
Kutatásfejlesztés
Átvettt pénzeszközök (projektek, pályázatok)
600
300
300
Nemzetközi elismertség megteremtése Infrastruktúra fejlesztés Humán erőforrás fejlesztés
4 000 3 204,3
1 900
Szervezetfejlesztés
3 000 3 300
2 400
3 300
2 400
300
Szolgáltatásfejlesztés Tehetséggondozás Gazdálkodás fejlesztése Rendelkezésre álló források összesen
3 204,3
1 900
300
4 700
300
3 600
127
4.6. A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása A stratégiai célok teljesülésének folyamatos ellenőrzését az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített felelősségi rendnek megfelelően végezzük. Azaz: A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes felelőssége: – Az IFT egészének helyzete. – Kutatásfejlesztés és innováció. – Pályázati tevékenység. – Együttműködési megállapodások. – Minőségügyi fejlesztések. – Az informatikai fejlesztési stratégia fejlesztése. – Nemzetbiztonsági képzés szervezetfejlesztése. Az oktatási rektorhelyettes felelőssége: – Oktatásfejlesztés (BSc, MSc). – Oktatási együttműködések fejlesztése. – Tehetséggondozás. – Katasztrófavédelmi képzés szervezetfejlesztése. A nemzetközi és tudományos rektorhelyettes felelőssége: – Doktori iskolák fejlesztése. – PhD képzés és fokozatszerzés. – Tudományos minőség és utánpótlás. – Egyetemi Központi Könyvtár fejlesztései. – Nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése. – Mobilitási célok teljesülése. – Nemzetközi pályázatok. – Tehetséggondozás. – Nemzetközi képzés szervezetfejlesztése. A közszolgálati rektorhelyettes felelőssége: – Közszolgálati továbbképzések, vezetőképzés, és átképzési rendszer fejlesztése. – Közszolgálati kapcsolatok fejlesztése. – Szakmai gyakorlatok rendszerének fejlesztése. – Karriertámogatás, ALUMNI és DPR fejlesztése. – Szakirányú továbbképzés és felsőfokú szakképzés fejlesztése. – Közszolgálati képzés szervezetfejlesztése. A főtitkár felelőssége: – Az egyetemi vezetés-irányítás rendszerének fejlesztése. – A humán erőforrás fejlesztések adminisztratív támogatása. – Az informatikai fejlesztések kivitelezése. – Az infrastrukturális fejlesztések összehangolása (kiemelten a Ludovika-projekt). A gazdasági főigazgató felelőssége: – Az éves működési terv. – A fenntartható fejlődés megőrzése. – A K+F pályázatok támogatási rendje. A dékánok felelőssége: – A kari célok megvalósítása.
128
A megvalósulás folyamatának ellenőrzésében a következő vezetési aktusok játszanak szerepet: – Javasoljuk, hogy Fenntartói Testület minden évben tekintse át az IFT célok megvalósulásának helyzetét. – Szenátus: Minden tanév utolsó ülésén napirendi pont az IFT célok megvalósítása. – Rektori Tanács és dékáni értekezlet: minden hónap utolsó ülésén napirendi pont az IFT célok megvalósítása. – Éves rektorhelyettesi (főtitkári, gazdasági főigazgatói) beszámolók értékelési pontja az IFT (felelősségi körébe tartozó) fejlesztési célok megvalósulása. – Éves dékáni beszámolók értékelési pontja a kari IFT fejlesztések megvalósulása. A monitoring tevékenység ellátása az alábbi mutatószámok figyelembevételével történik: Az egyetem helye a hazai és az európai felsőoktatásban – az egyetem szakjaira felvételre pályázók részaránya: – a magyar felsőoktatásban; – a magyar egyetemi szintű felsőoktatásban; – a költségtérítéses képzésben; – összevetése más hasonló profilú európai felsőoktatási intézményekkel; – az egyetem hallgatóinak részaránya: – a magyar felsőoktatásban; – a magyar egyetemi szintű felsőoktatásban; – a költségtérítéses képzésben; – az egyetem hallgatói közül külföldi képzésben részt vevők aránya; – az egyetemen alap-, illetve részképzésben részt vevő külföldi hallgatók aránya; – az egyetemmel rendszeres oktatási kapcsolatban lévő külföldi felsőoktatási intézmények felsorolása. Várható képzési profil (képzésfejlesztés) – a beiskolázott hallgatók számának és szakonkénti, képzési formánkénti összetételének összehasonlítása a jelenlegi helyzet és a fejlesztést követő állapot során; – a megrendelői és a piaci részesedés aránya a hallgatói létszámban, szakonként és képzési formánként; – a beiskolázott és végzett hallgatók arányának összehasonlítása; – a kor által megkövetelt tantárgy és tanterv fejlesztések beépülése a képzés rendszerébe; – a képzési ráfordítások alakulása; – az alapított és indított szakirányú továbbképzési szakok iránti kereslet alakulása; – a párhuzamos képzésben, áthallgatásban, más felsőoktatási intézményben részképzésben résztvevők arányának alakulása; – az átjárhatóság biztosítottságának eredményei; – a távoktatási képzési forma részaránya a hallgatók számának tükrében; – a tanfolyami képzésre visszatérő hallgatók részaránya az össz-tanfolyami létszámhoz viszonyítva; – az oktató/hallgató arány alakulása; – az idegen nyelven oktatott szakok arányának alakulása az összes indított szak számához viszonyítva; – a kredittel beszámítható tantárgyak arányának alakulása a befogadott, illetve a mások által elfogadott tantárgyak viszonylatában; – a doktori (PhD) képzés mennyiségi és minőségi eredményeinek alakulása.
129
A kutatás-fejlesztés mutatószámai – a kutatási tevékenység eredményességi mutatói (egy fő oktatóra és egy fő teljes létszámra vetített adatok); – a „kutatási személyzet” létszám- és béradatainak alakulása; – a kutatási-fejlesztési bevételek összegének és összetételének bázis időszaki alakulása (az utóbbi fő bevételi források szerinti megoszlásban); – milyen forrásokat tud az egyetem mozgósítani, mint saját erőt a közös kutatásokra (bel- és külföldi vállalati partnerekkel); – értékelni kell a bázis időszakban, tanszékekre és karokra bontva a kutatás-fejlesztési részarányokat (egy fő oktatóra vetítve is), és ennek alapján előrebecslés készítése a várható ilyen jellegű saját bevételekre; – a hazai és a külföldi intézményekkel, illetve szervezetekkel közösen művelt kutatási programok; a közös kutatások részaránya az egyetem kutatási bevételeiből; – az egyetem publikációs tevékenysége; – az elkészített és a sikeres pályázatok száma; – az egyetem oktatói kara tudományos potenciáljának kvantitatív és kvalitatív mutatói; – az oktatók és munkatársak mobilitási mutatói – az oktatói kar tudományos tevékenységének mért adatai. Az egyetem szolgáltatásainak mutatószámai – az informatikai infrastruktúra egzakt mutatóinak adatai; – a könyvtári dokumentumok számának változása; – a digitalizált információs vagyon kiterjesztésének változása; – a könyvtári férőhelyek számának változása; – a kollégiumi helyek mennyiségének változása; – a kulturális és szabadidős programok objektumai számának változása; – az életminőséget szolgáló objektumok számának változása; – a továbbképző tanfolyamok mennyiségi változása. Az egyetem szervezeti struktúrája fejlesztésének javasolt mutatószámai – a tanszékek szervezeti vizsgálatához szükséges adatok (összlétszám, vezető oktatók száma, vezető oktatók arány); – az óranormák teljesítésének, valamint egyéb oktatási terhelések mérésének adatai (az óranorma százalékos teljesítésének mutatói, egyéb oktatási feladatok óraterhelési adatai); – a tanszéken egy fő oktatóra jutó hallgatók száma; – a szervezeti egység által használt, illetve működtetett elhelyezési, oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra mérőszámai; – oktatástechnikai eszközök mennyiségi és minőségi mutatói; – informatikai eszközök mennyiségi és minőségi mutatói. Egyéb mutatók – az egyetem szerepe a közszolgálati életpályára való felkészítésben; – az egyetem humánpolitikai stratégiájának továbbfejlesztése; – az oktatói állomány munkakör szerinti összetétele a bázis és a tervezett végállapotban, az átmenet ütemezése; – az oktatók életkor szerinti megoszlása és a tervezett fejlődés, az átmenet ütemezése; – a tervezett állapot elérése érdekében teendő intézkedések; – az egyetem szerepe a különböző továbbképzési rendszerekben; – a végzett hallgatók elhelyezkedése, előmenetele; – prognózisok és változatok. A „gördülő” tervezés módszereivel évente figyelemmel kell kísérni a megvalósítást és módosítani a prognózis-adatokat ennek függvényében.
130
4.7. A stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása Az NKE kommunikációs stratégiája sikerességének alapja a megfelelő kommunikációs attitűd kiválasztása. A felsőoktatási térben az NKE helyzete differenciált. A különböző hivatásrendekhez tartozó képzések egyetlen intézményen belül történő megvalósítása a katonai, rendőr, nemzetbiztonsági és a civil kommunikációs normarendszer kettőségét eredményezik az egyetemen belül. Az NKE kommunikációs stratégia célkitűzései Az intézmény kommunikációs, marketing és pr-stratégiája egyetlen egységbe olvad össze (a szakmai területek lebontása azonban külön történik), ezért a stratégiában a kommunikációs, marketing- és pr-célok egyaránt megfogalmazásra kerülnek, így a területek egymást erősítik. Az NKE kommunikációs stratégia alapját hármas célrendszer képezi: – az egyetem által kínált képzések, kutatások egységes, szinergikus kommunikációs, marketing és pr-szempontú támogatása; – az intézmény többirányú szimmetrikus kommunikációjának biztosítása; – az intézmény hírnevének ápolása. A célkitűzésekből fakadó feladatok Az egyetemi kommunikációs stratégia célkitűzéseiből egyaránt következnek marketing- és prfeladatok. A két terület, amely a marketingkommunikációban időlegesen egyesül, egymástól különböző feladatrendszer szerint szerveződik. Marketingfeladatok: – marketingszervezet kialakítása; – az egyetem marketingauditjának elkészítése; – az NKE portfóliójával kapcsolatos marketingkutatások elvégzése; – a portfólióval kapcsolatos piackutatások elvégzése; – NKE Marketing Információs Rendszer létrehozása; – az intézményi marketingtevékenységet érintő belső gazdálkodás áttekintése, a célrendszer tükrében történő felülvizsgálata; – az intézménnyel kapcsolatos reklámszerződések auditja; – intézményi reklámfelületek kialakítása; – marketingtervek készítése a beiskolázási kampányok támogatására; – marketingtanácsadói rendszer kiépítése az egyetem önálló szervezeti egységei felé; – állandó együttműködés és kapcsolattartás a szervezeti egységek felelős személyeivel; – marketing lehetőségek közvetítése a karok felé. Pr feladatok: – a belső pr fejlesztése; – az egyetemi nyilvánosság javítása; – az intézmény leendő hallgatóinak elérése, az ehhez szükséges eszközök fejlesztése; – az egyetemi imázs pozitív irányba történő formálása; – arculati audit készítése; – arculati kézikönyv készítése; – egyetemi (központi) rendezvények szervezése lebonyolítása; – egyetemi (hallgatói) rendezvények szakmai támogatása; – az egyetem külső megjelenésének szakmai szervezése; – az egyetemi kiadványok gondozása, terjesztésük koordinálása; – kapcsolattartás az Egyetemi Nyomdával; – az egyetemi portál tartalmi és szakmai felügyelete; 131
– – – – – –
egyetemi médiamegállapodások előkészítése, lebonyolítása; sajtókapcsolatok szervezése; sajtófigyelés; az egyetemi vezetők felkészítése a sajtóval történő kapcsolattartásra; egyetemi médiaarchívum létrehozása; központi kommunikációs eszközök biztosítása a karok marketing és pr tevékenységéhez.
Külső és belső kommunikáció, pr-tevékenység Az egyetemnek céljai eléréséhez, feladatai teljesítéséhez jó belső és külső kommunikációra van szüksége. A belső kommunikáció, magának a belső kommunikáció rendszerének kialakítása és annak működtetése elsősorban a célokkal való megismertetés, azok elfogadtatása, a feladatok megismertetése, egységes értelmezése érdekében szükséges, de nem elhanyagolható a szerepe akkor sem, amikor maguk az egyetemi polgárok válnak a preszközévé. Az elégedett egyetemi polgár formálisan és informálisan is dicséri az egyetemet a külső érdeklődő számára. Az egyetem hírnevének további erősítésében ennek a kommunikációs és egyben pr-eszköznek nélkülözhetetlen a szerepe. Belső kommunikáció A célok elérése, a feladatok teljesítése érdekében fontos, hogy az egyetem polgárai, a hallgatók, oktatók, munkatársak, illetve az egyetem és a karok vezetői, az egyetem testületeinek vezetői azonosuljanak azokkal. Ehhez a legfontosabb feltétel a célok, feladatok megismerése, egységes értelmezése, a résztvevők szerepének tisztázása ezek megvalósításában, a vélemények megismerése és lehetőség szerint azok beemelése a tervekbe. A célok megismerésével indulhat el a meggyőzés folyamata, e nélkül nem jöhet létre az azokkal való azonosulás. A ,,mi tudat” kialakítása, illetve kialakulása olyan plusz energiákat szabadít fel, melyek motivációs erőként is működnek. ,,Dolgozz jól,és beszélj róla.” A jó belső kommunikáció nélkül a legjobb egyetemi tevékenység, de a legjobb pr-marketing projekt sem érhet el igazi sikert. Továbblépve, a marketing- és pr-stratégiát elfogadva a végrehajtás sikeréhez szükség van a marketingstratégián alapuló, jól kimunkált cselekvési programra, amely biztosítja a rendszerszerű működést, a végrehajtáshoz szükséges feltételeket, feltünteti a felelősöket, a határidőket. A munka sikeréhez szükség van a folyamatos értékeléshez. El kell kerülni, hogy a pr-marketing tevékenységünkre a kampány jelleg legyen a jellemző. A belső kommunikáció formáinak fejlesztése Ki kell építeni a belső kommunikáció működésének rendjét, rendszerét, és működtetni kell azt. A működtetés tárgyi és személyi feltételeit meg kell teremteni, folyamatosan biztosítani kell, a munka végzése elől az akadályokat el kell hárítani. A belső kommunikáció formái: személyes kommunikáció (állománygyűlések, munkavállalói célcsoportokkal folytatott konzultációk), írásos kommunikáció, intranet (elektronikus hírlevelek, tájékoztatók), internet, képujság. Személyes kommunikáció fejlesztése Biztosítani kell, hogy az egyetem szereplői rendszeresen találkozzanak egymással. Vezető a vezetővel, vezető a vezetettel, vezető a hallgatóval, oktatók egymás között, oktatók a hallgatókkal stb. A találkozókról feljegyzést kell készíteni, az elfogadott felvetésekre, javaslatokra reagálni kell. A pontos és időben történő tájékoztatás nélkülözhetetlen a feladatokkal való azonosuláshoz, a kommunikációhiány elszigeteltséget okoz. Nem elég a feladatok ismertetése, a felmerülő ,,miértekre” is válaszolni kell. Ha ilyen szemlélettel történik a belső kommunikáció, akkor elkerülhető, hogy az egyetem különböző beosztású 132
vezetői a céloktól és a feladatoktól eltérő attitűddel beszéljenek az egyetem dolgozóival, hallgatóival. Ellenkező esetben nem lehetnek igazán eredményesek a kommunikációs és prprojektek. Írásos kommunikáció fejlesztése Az írásos kommunikáció kiegészíti, pontosítja a szóbeli tájékoztatókat, vitákat. Az írásos kommunikációnak ,,lefelé”: a vezetőktől a munkatársakig, hallgatókig és ,,felfelé”, a dolgozóktól, a hallgatóktól a vezetőkig kell terjednie. Fontos szerepe van abban, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a végrehajtás fázisai és mikéntje megegyezik-e a döntéshozó szándékával. Intranet, internet felhasználása Az intranet a belső tájékoztatásra szánt, internetes eszközöket alkalmazó információforrás. Ennek megfelelően el kell érni, hogy az egyetemi polgárok mindennapos tevékenysége legyen az egyetem weboldalán megjelenő hírek, cikkek, vélemények elolvasása. Fontos, hogy a belső tájékoztatás céljának megfelelően a csak munkatársaknak és a hallgatóknak szóló oldalak külső felhasználó számára ne legyenek elérhetők, vagyis ezt a tartalmat csak autentikált felhasználók láthatják. Ezáltal nyíltabb hangú írások, felhívások jelenhetnek meg a honlapon, ugyanakkor ,,belső” információk közlésére is használható az eszköz. A külvilág felé az egyetem sokféle módon jelenik meg. Ennek egyik legfontosabb módja az internet, amelynek kiemelkedő szerepét gyorsasága és mindenki számára való elérhetősége biztosítja. Ahogyan a webhelyeket „portál” szóval is illetik, az is jelzi, hogy az internetes megjelenés egy kirakat, amelyben bármit megmutathatunk magunkról az érdeklődőknek. Az „oktatási piacon” való verseny és annak várható fokozódásának megfelelően az internetes jelenlét súlya, fontossága egyre jelentősebb. Ezért egyrészt komoly és releváns információforrásként kell tekintenünk egyetemünk honlapjára, másrészt olyan tartalmat kell szolgáltatnunk, és olyan módon (beleértve a honlap formatervét, szerkezetét) amely idevonzza a látogatókat. A látogatók idevonzását támogatnunk kell minden lehetséges eszközzel, például a közösségi oldalak, blogok, wiki stb. úgynevezett webkettes technológiák alkalmazásával. A weboldal felhasználásának lehetőségei: – cikkek, tájékoztatók, a különböző testületek, fórumok munkájáról feljegyzések megjelentetése az előttünk álló feladatokról, az újdonságokról, az eseményekről, az oktatói, vezetői, hallgatói vélemények megjelentetése; – on-line folyóiratok működtetése (hallgatói és oktatói, tudományos periodikák); – oktatási területen távoktatási anyagok és más dokumentumok közzététele; – szociális adatgyűjtéssel, jelentkezéssel és más jelleggel kiadott űrlapok közzététele letölthető módon; – események közzététele és az eseményekre, rendezvényekre regisztráció biztosítása. Rövid távú célkitűzésként kell megfogalmaznunk azt is, hogy az Internet nyújtotta újszerű – a fiatalok körében nagyon népszerű – szolgáltatásokat (Facebook) minél szélesebb körben vegyük igénybe. Külső kommunikáció és pr Fontos kérdés, hogy a közvéleményben hogyan mutatkozik meg az egyetem, hogyan jelennek meg a köztudatban az ,,egyetem arcai”. A külső kommunikáció kapcsolódik a prtevékenységhez, a pr-ben megjelenik a külső kommunikáció sikere is. Az egyetem céljai eléréséhez jól működő kapcsolatrendszerre van szüksége, melynek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. 133
A kapcsolatrendszert fel kell építeni és rendszeresen működtetni kell. A kapcsolatrendszer működtetését nem helyettesítik a kampányok, de megfelelő célok érdekében a kampányokra is nagy szükség van. Kapcsolatokat kell fenntartani és működtetni – a fenntartó, a megrendelő és felügyeleti szervekkel (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, együttműködők); – a társ szervezetekkel (magyar és külföldi felsőoktatási intézmények); – az egyetem innovációs és kutatási tevékenységében érdekelt gazdasági szervezetekkel; – a középiskolákkal, célzottan a katonai alapismereteket oktató középiskolákkal; – az Alumni tagokkal; – a sajtóval. A kapcsolatok fenntartásának formái – pr-levelek, melyekben az egyetem beszámol az eredményeiről (pl. akkreditáció, új szakok, új intézetek beindítása, kedvező felvételi arányszámok elérése, sikeres kutatási eredmények bemutatása, versenyek, vetélkedők sikerei stb.); – a társszervezetekkel az együttműködési szerződések tartalommal való megtöltése; – a középiskolákkal való folyamatos kapcsolattartás, tanulmányi versenyek, vetélkedők, az érdeklődő diákok fizikai felkészítésének segítése, – az Alumni tagok segítése információkkal, továbbtanulásuk elősegítése, bekapcsolásuk a most végzett hallgatók beilleszkedésének segítésébe (mentor rendszer); – a sajtó rendszeres tájékoztatása (sajtótájékoztatók, sajtóreggelik, a rendezvények meghirdetése az ún. MTI-tükörben, írásos tájékoztató csomagok, ajándékok, hírlevelek, rendezvényekre való meghívások, cikkek és fotók elküldése az írott és az elektronikus sajtónak). A felvételi eljárás pr-ja – Tisztáznunk kell, hogy milyen fiatalokat várunk? A lemorzsolódás csökkentése érdekében a pr-unkból is derüljön ki, hogy milyen fiatalokat várunk ösztöndíjasaink közé (fizikai és pszichikai követelmények, lojalitás, stb.). – Pontosan fogalmazzuk meg, hogy mi mit kínálunk, és mit tudunk nyújtani. – Pontosabb és látványosabb bemutatása a plusz juttatásoknak, lehetőségeknek. – Nívós kiadvány megjelentése az egyetemről. – Nyílt napok rendezése. – Az egyetem bemutatása különböző rendezvényeken. A menedzsment fejlesztése Az NKE fejlődése és az oktatási piacon a jogelődök által eddig kiharcolt pozícióinak megőrzése valamint az intézményről kialakult „megbízható, stabil felsőoktatási szereplő” kép felépítése és megőrzése érdekében elkerülhetetlen a kommunikációs stratégia végrehajtásáért felelős, intézményesített menedzsment kialakítása. Az NKE jövőbeni sikeres működését meghatározza a stratégia átfogó módon történő alkalmazása. Mivel a kommunikációs stratégia hosszú távú, nehezen korrigálható hatást gyakorol az egyetem egészére, így annak megvalósítása speciális szakértelmet, az intézmény működésének átfogó ismeretét követeli meg. Elengedhetetlenül szükséges a döntéshozók és a végrehajtók közötti intézményesített együttműködés, a vezetői elkötelezettség, továbbá a közvetlen visszacsatolás megléte.
134
A kommunikációs stratégia eredményes végrehajtásához olyan speciális kötelezettségek, hatáskörök és költségvetés társulnak, amelyek koordinálása és ellenőrzése csak meghatározott keretek között lehetséges. A menedzsment felépítése és feladatai A menedzsment közvetlen és közvetett szereplőkre oszlik: Közvetlen szereplők: – Az NKE rektora, akinek feladata a stratégia végrehajtásának felügyelete, a belső pr közvetlen támogatása. – A kommunikáció felelős, akinek feladata a stratégiában foglaltak végrehajtása. – A stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes koordinálja és felügyeli a stratégia kialakítását és a változó feltételekhez való azonnali korrekciók végrehajtását. – A főtitkár felügyeli és működteti az intézmény belső tájékoztató rendszerét Közvetett szereplők: – – –
Az NKE Szenátusa, amelynek feladata a stratégia megvitatása, elfogadása és végrehajtásának ellenőrzése. Az NKE Marketing és Pr Bizottsága, amelynek feladata a stratégia megalkotása és a döntéshozók irányába javaslattétel. Kari referensek. 1. ábra A kommunikációs stratégia menedzsmentjének felépítése
Szenátus
Rektor
(döntéshozó, ellenőrző)
(irányító, felügyelő, végrehajtó)
Marketing és Pr Bizottság
kommunikáció felelős (végrehajtó, koordináló)
(stratégiaalkotó konzultatív, támogató)
Egyéb közreműködők a stratégia megvalósításában A stratégiából fakadó feladatok végrehajtása (elősegítése) széles összefogást igényel. E tevékenység koordinálása a menedzsment feladata, amelyben célszerű szerepet kapnia egy belső kommunikációért felelős munkatársnak. Belső közreműködők Mivel a stratégia megvalósítása átfogó intézményi érdek, így annak megalkotásában, kidolgozásában, végrehajtásában az egyetem összes szervezeti egysége érintett, így azok képviselőjének közreműködése elengedhetetlen. Külső közreműködők – – – –
fenntartók; a meglévő és potenciális megrendelők; média; minisztériumok és háttérintézményeik; 135
– – – – –
kiadó/k; ügynökség/ek; az egyetemhez kötődő társadalmi szervezetek; más hazai felsőoktatási intézmények; külföldi partnerek és partner-intézmények.
A korszerű, megalapozott kommunikációs stratégia megvalósítása elképzelhetetlen a végrehajtás és koordináció intézményesítése nélkül. A stratégiai célkitűzések koordinált, mindenki számára világos, egyértelmű meghatározása, majd ezen célok elérése összetett erőfeszítést igényel a belső és külső környezet tagjaitól egyaránt, amelynek korszerű alapokon való működtetése elengedhetetlenül fontos.
136
5. A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 10. §-a három különböző minősítést határozott meg, amelyek az érintett felsőoktatási intézményeket többlettámogatásra tesz jogosulttá. Az Intézményfejlesztési Terv részeként kell majd megadniuk a minősítésre jelentkező intézményeknek azokat az adatokat, célokat, teljesítménymutatókat, amelyek a kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, alkalmazott kutatások főiskolája minősítések megítéléséhez lesznek szükségesek! (Az intézményi adatszolgáltatást a vonatkozó kormányrendelet hatályba lépése után, az abban foglaltak szerint kell biztosítani)
137
1. melléklet
138
2. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CSWOT ANALÍZISE Erősségek
Belső gyengeségek
Lehetőségek
Veszélyek
kiegyensúlyozott kapcsolat a Fenntartói Testülettel; az országban egyedülálló, speciális tudástartalommal jellemezhető tudományágak, tudományszakok; kiváló hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer az azonos profilú intézményekkel; széles képzési portfólió, benne természettudományi és társadalomtudományi képzésekkel; elkötelezett és fegyelmezett csapat;
nincs kidolgozva és bevezetve a pályázati motivációs rendszer; a kutatói helyek korlátozott száma csökkenti a K+F+I hatékonyságát; az erőforrások elosztásának kiforratlan elvei; a karonként változó kutatási, laboratóriumi és műhely infrastruktúra elavultsága, vagy hiánya; a nemzetközi oktatási-kutatási tevékenységbe bevonható személyek alacsony száma; a minősített oktatók száma alacsonyabb a kívánatosnál (35-38%); két karon nincs doktori iskola; az oktatói minőség eltérő szintje a jogelődöknél; a rendészettudomány elismertsége nem teljes körű; a közös szervezeti kultúra hiánya; a campusok megosztottsága nehezíti az oktatás-kutatás-szolgáltatás szervezést;
a fenntartó minisztériumok erős érdekérvényesítő képességére (is) alapozott oktatás-kutatásfejlesztés; tudatos oktatói-kutatói utánpótlás nevelés; az oktatási portfólióban egyes területek kizárólagossá tétele (nemzetbiztonság, katasztrófák elleni védekezés); a klaszterek kialakítása növeli az oktatás hatékonyságát és gazdaságosságát; az át- és továbbképzések területén folyamatos igény a fenntartóktól; az egységes minőségbiztosítás létrehozása; nemzetközi mobilitási programokban való részvétel; a Ludovika-projekt jelentette infrastrukturális fejlesztés; az „élethosszig” tartó tanulásból fakadó piaci igények állandósulása; a „diplomata kar” létrehozása növeli a sokszínűséget és a lehetőségeket; erős centralizációval a szűkös erőforrások hatékony felhasználása;
az új egyetem elismertségének megteremtése jelentős erőforrásokat von el a fejlesztésektől; a tudományos kutatói helyek alacsony száma miatt nem nő a pályázati hatékonyság és a K+F+I tevékenység; a kutatási személyzet szűkössége, illetve hiánya, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók egészségtelen korfája; a bevételek elosztása során jelentős egyenetlenségek alakulnak ki, amelyek feszítik az egyetemi integrációt; az integrációs folyamat lassúsága; az anyagi források szűkössége miatt az egyetemi központ feltöltése, megfelelő szakemberek felvétele lassabban történik meg a kívánatosnál; az oktatási, adminisztratív nyilvántartási rendszerek összehangolásának, egységesítésének lassú üteme; a doktori iskolák létrehozására és fenntartására (törzstagok) nem találunk minősített szakembereket; anyagi források híján lelassul az informatikai infrastruktúra összehangolása; a karok közötti rivalizálás szervezet gyengítő hatása; a hivatásrendek közötti szocializációs különbségek hatása;
139
Külső korlátok a fenntartók elkötelezettségének (támogatási hajlandóságának) változása; az egyetemen művelt tudományágaknak megfelelő kutatási pályázatok korlátozott fogadókészsége a kiíróknál; a jogszabályok változásának kedvezőtlen hatásai; egyszerre hatnak az egyetemre a felsőoktatásban érvényesülő szabályozók és az egyetemmel kapcsolatos törvények, amelyek időnként ellentmondást okoznak; a hivatásrendek csökkenő szakember igénye; a hivatásrendek népszerűségének csökkenése; az új felsőoktatási törvény követelményeinek való megfelelés (karok száma, oktatók minősége); a felsőoktatási térben csökkenő bevételszerzés negatív hatása.
140
141
142
143