A Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek vidékfejlesztési terveinek stratégiai irányvonala

2010.           

 A Szentlőrinci és Szigetvári  kistérségek vidékfejlesztési  A Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek  terveinek stratégiai irányvonala  vidékfejlesztési terveinek stratégiai  a 2014 – 2021 közötti  irányvonala a 2014 – 2021 közötti  időszakban   időszakban    

   

STRATÉGIAI KERETTANULMÁNY 

 

Királyegyházi Fiatalok Egyesülete  2010.01.14. 

1   

  TARTALOMJEGYZÉK  I, Bevezetés: ................................................................................................................................................................................ 5  II, A Szinergia Egyesület bemutatása ........................................................................................................................................... 6  III, A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának elhelyezkedése és szerepe az országos és ágazati stratégiák  között: ......................................................................................................................................................................................... 6  III/1, Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) ................................................................................................................. 6  III/2, Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) .................................................................................................................. 7  III/3, Országos Területrendezési Terv (OTrT)........................................................................................................................... 7  III/4, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjai (ÚMFT) ............................................................................. 8  III/5, DDOP – DÉL‐DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM ............................................................................................................. 9  III/6, Nemzeti Agrár‐környezetvédelmi Program (NAKP) (2007‐2013) ................................................................................... 9  III/7, Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST): ......................................................................................... 10  III/8, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007‐2013) ................................................................................... 12  ÚMVP I. tengely: ............................................................................................................................................................... 13  ÚMVP II. tengely: .............................................................................................................................................................. 14  ÚMVP III. tengely: ............................................................................................................................................................. 14  ÚMVP IV. tengely: ............................................................................................................................................................. 15  IV, A Szinergia Leader Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának időközi felülvizsgálata: ................................................. 15  IV/1, A 2008‐2013 A HVS eddigi eredményeinek értékelése ................................................................................................ 16  IV/2, A stratégia megvalósításának jelenlegi állása ............................................................................................................... 19  A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat ............................................................................................. 19  A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu‐ és településfejlesztési megoldási javaslat: ..................................................... 28  IV/5, Összefoglalás: ............................................................................................................................................................... 41  V, A szükséges következtetések levonása, a fejlesztési irányok esetleges korrekciójának megtétele ...................................... 44  V/1, Korrekciós javaslatok: .................................................................................................................................................... 44  1. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése ......................................................................................................................... 44  2. Örökségmegőrzés ......................................................................................................................................................... 44  2   

3. Mikro‐vállakozások támogatása .................................................................................................................................. 45  4. Közösségi szolgáltatások .............................................................................................................................................. 45  5. Emberi Erőforrás Fejlesztés .......................................................................................................................................... 46  VI, A Térségi Jövőkép felvázolása .............................................................................................................................................. 46  VII, A fejleszteni kívánt célterületek meghatározása ................................................................................................................ 47  VIII, A fejlesztés eszközrendszerének kidolgozása .................................................................................................................... 48  IX. Felkészülés az új tervezési időszakra .................................................................................................................................... 49  X.  A hosszú távú stratégiai koncepció magasabb szintű koncepciókhoz való kapcsolódása .................................................... 60   

3   

A tanulmányhoz segítséget nyújtottak:

Bogdánné Rudics Judit, a Pécs-Baranyai Iparkamara Szigetvári kirendeltség-vezetője Fábián Szilárd, a Szigetvári Turisztikai Klaszter tagja, az FM 20.21 Bt ügyvezetője Gergőné Magda Margit, Szigetvár Város adócsoportjának csoportvezetője Horváth László, Tiszteletbeli Török Konzul, a Melio-Start Kft ügyvezetője Kerner-Hegyi Judit, a Szentlőrinci Önkormányzat pályázatírója Király Lajos, Szigetvári Vár Kft, ügyvezető Kis János, a Szinergia Egyesület alelnöke, Kétújfalu Község polgármestere Kovács Győző, a Szinergia Egyesület alelnöke, Boda Község polgármestere Kovács László, a Királyegyházi Fiatalok Egyesületének elnöke Kriszt Mónika, a Sziget-Víz Kft marketing menedzsere Lovas Kata, a Kaptár Egyesület tagja Nagy Gábor, a Szinergia Egyesület elnökségének tagja, Zók Község polgármestere Neiczerné Jaksa Szilvia, a Szinergia Egyesület elnöke, Boldogasszonyfa Község polgármestere Németh Norbert, a Szentlőrinci Többcélú Kistérségi Társulás pályázatírója Nyersné Gödöny Zsuzsa, a Szentlőrinci Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója Paizs József, országgyűlési képviselő, Szigetvár Város polgármestere Posta Bálint, Bicsérd Község településmenedzsere Rajczi Román, a Szinergia Egyesület munkaszervezet-vezetője Végvári Réka, Tédéem Pécs Nonprofit Kft munkatársa Vér József, Bicsérd Község polgármestere Völgyi Tamás, a Szinergia Egyesület titkára Zentai Gábor, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület elnöke  

4   

 

I, BEVEZETÉS: 

Tisztelt Olvasó!

Kevesebb ambíciója egy fejlesztési stratégiának sem lehet, minthogy változatos eszközökkel segítse a hatókörében élők boldogulását, előbbre jutását, végső soron pedig, otthonossá, szerethetővé tegye mindenki számára azt a közeget, amelyben él. A Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségekben élők jelenét ma még az örökölt hátrányok és adottságok határozzák meg, s ezek látszólag kényszerpályán tartják a térséget, de a fejlesztésre szánt központi forrásokat jól felhasználva új irányt vehet a vidék élete. Ahhoz, hogy a fejlődés ne csak beruházásokat és infrastrukturális bővülést jelentsen, hanem mély, maradandó, pozitív változások induljanak meg a helyi társadalomban, hosszú távú átgondolt célrendszerre, elérhető erőforrásokra és eszközökre van szükség. Mindezt nagyon jól tudták azok a szakemberek, akik 2007-ben és 2008-ban összeállították Helyi Közösségünk Vidékfejlesztési Stratégiáját, amely az akkori helyzetben minden szakmai kívánalomnak megfelelt, sőt megfelel ma is, mégis indokolt az elmúlt két év történéseinek fényében értékelni, hiszen mai világunkban két év nagy idő. A Szinergia Egyesület és az elődjét képező Helyi Közösség két éve nagy lendülettel látott munkához. A megalkotott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mára pedig elkezdett működni, a gép forog tehát, de az alkotó mégsem pihen. A legszebb stratégia is holt betű marad csupán, ha nem fordítják le tettekre. Ezekről a tettekről szeretnénk most számot adni.  

 

 

 

 

 

 

 

 

  Kovács Gábor 

Királyegyházi Fiatalok Egyesülete 

5   

  II, A SZINERGIA EGYESÜLET BEMUTATÁSA 

  A Szinergia Egyesület a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek 66 településének 154 helyi szereplőjéből alakult. A szervezetet 13 fős elnökség irányítja, az Egyesület 7 tagú munkaszervezete egy nyertes pályázat révén 2009 végén bővült 9 tagúra, tehát komoly humán erőforrás dolgozik azon, hogy a Helyi akciócsoport területén élők kihasználva a bennük rejlő lehetőségeket az ország, felemelkedő térségei közé csatlakozhassanak. A Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásában elhelyezkedő települések, Szigetvár, valamint Szentlőrinc városai köré csoportosuló két kistérséget alkotják. Térségünk egy országosan is meghatározó mezőgazdasági tevékenységet folytató, a háztáji gazdálkodásban is példaértékű vidék, ahol az agrárium minden formája és szintje megtalálható a helyi termékeket előállító őstermelőktől a szervezett mezőgazdasági nagyvállalkozásokig, sőt az ágazati oktatási intézményekig. A helyi lehetőségek kihasználásában nyújt segítséget a Szinergia Egyesület. Legfőbb célja egy élhető vidéki környezet kialakításának elősegítése, a térségi foglalkoztatási helyzet javítása és a foglalkoztatásban érintett helyi szereplők egymásra találásának elősegítése. A Szinergia Egyesület által kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása egyszerre szolgálja a jövedelemtermelési lehetőségek fejlesztését és támogatását, a települési vonzerő és népességmegtartó képesség megőrzését.     III, A SZINERGIA EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK  ELHELYEZKEDÉSE ÉS SZEREPE AZ ORSZÁGOS ÉS ÁGAZATI STRATÉGIÁK KÖZÖTT:  III/1, ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ (OFK) 

  Átfogó tervdokumentumként meghatározza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikai céljait, és egységbe rendezi a szakmapolitikai 6   

célokat. A koncepció „nyolc plusz egy” stratégiai célja közt fogalmazza meg a térségi versenyképesség fejlesztését, a területi felzárkózást, a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, a népesség egészségi állapotának javulását, a természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradását és fenntartható hasznosulását.1   III/2, ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) 

  A koncepció hosszú távú célokat (fő demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, hosszú megvalósítási idejű infrastrukturális hálózat céljai) és középtávú feladatokat (fejlesztési programok, pénzügyi eszközrendszer, a források ágazati és területi allokációjának keretei) határoz meg. 2020-ig a koncepció környezet- és természetvédelmi feladatai a területfejlesztési politika átfogó céljai közt a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, míg 2013-ig középtávú országos területi célok közt a megújuló energiaforrások részarányának növelését és a rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztését említi. 2   III/3, ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (OTRT) 

  A 2003. évi XXVI. törvény (módosítva 2008) az Országos Területrendezési Tervről célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a

                                                                   1  96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról (Forrás: http://www.nfu.hu/doc/199)  2

 Az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (Forrás:  http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK2005hun.pdf)  7 

 

terület-felhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. 3   III/4, AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS OPERATÍV PROGRAMJAI (ÚMFT) 

  Az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében az ÚMFT kiemelt területeken indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programjai ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrást. A jóváhagyott operatív programokat a magyar kormány 2006. decemberében nyújtotta be az Európai Bizottságnak, amely 2007-ben az Európai Unió 27 tagállamából negyedikként hagyta jóvá hazánk valamennyi operatív programját. 4 Az ÚMFT az EU-s források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó stratégiai keretet tartalmazza, feladatát 15 operatív program hajtja végre. Ágazati operatív programok: • • • • • • • •

Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TAMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet és energia OP (KEOP) Államreform OP (ÁROP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Végrehajtás OP (VOP)

                                                                   3

 2003. évi XXVI. törvény (módosítva 2008)‐ az Országos Területrendezési Tervről (Forrás:  http://www.vati.hu/main.php?folderID=2017)  4

 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 ‐ Foglalkoztatás és  növekedés (Forrás: http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)  8 

 

Regionális operatív programok: • • • • • • •

Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Dél-alföldi OP (DAOP) Észak-alföldi OP (EAOP) Közép-magyarországi OP (KMOP) Észak-magyarországi OP (EMOP) Közép-dunántúli OP (KDOP) Dél-dunántúli OP (DDOP)

III/5, DDOP – DÉL‐DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 

A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy a Dél-dunántúli régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. A 2007-2013 közötti programozási időszakban

reális

célként

a

fejlettségi

differenciák

növekedésének

megállítása

fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. 5 A stratégiai cél elérése érdekében három specifikus cél került meghatározásra: • • •

A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása

  III/6, NEMZETI AGRÁR‐KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) (2007‐2013) 

  A program jellegzetesen ágazatközi, agrár- és vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célokat valósít meg. Két fő területre összpontosít: a természeti erőforrások védelmére (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások,                                                                    5  Dél‐dunántúli operatív program 2007‐2013 CCI szám: 2007HU161PO011 (Forrás:  http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok)  9   

erdő

és

táj),

továbbá

a

fogyasztásra,

illetve

felhasználásra

kerülő

termékek

minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszerbiztonság fokozására. A program a különböző környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok és a környezet, a természet védelmét szolgáló gazdálkodás elterjedését kívánja elősegíteni. 6   III/7, ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV (ÚMVST): 

  A Stratégián alapul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, megvalósításával Magyarország az európai mezőgazdasági modell működését kívánja követni, melynek keretei hazánkban már létrejöttek: erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, megindult a vidéki térségek összehangolt, a forrásokat és a fejlesztési elképzeléseket integráló fejlesztése, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, az élhető környezet megteremtése, s egyfajta szolgáltatássá válik a szélesebb társadalom számára a környezeti szempontokat érvényesítő agrárgazdálkodás.   Az ÚMVST alapján a hazai agrár-vidékfejlesztés legfontosabb feladata a vidéki térségek lakosság alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelése. Ez a kedvező mezőgazdasági adottságok és a vidék elmaradottsága között feszülő ellentmondás feloldását is jelenti. A vidéki térségek gazdaságának megerősítésére a Stratégia három szálon kínál megoldást. Egyrészt a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó, versenyképes, a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő, a helyi társadalom formálásában, aktivizálásában aktív szerepet vállaló mezőgazdasági üzemek támogatása által. Másrészt a megerősödő családi gazdálkodók, fiatal gazdák, kisebb gazdaságok támogatása révén, amelyeknek egy része a vidékfejlesztési források felhasználásának segítségével képes a termelés és a jövedelmezőség növelésére, a méretgazdaságosság révén                                                                    6  "A Kormány 2253/1999. (X.7.) határozata a Nemzeti Agrár‐környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges  intézkedésekről" (Forrás: http://www.foek.hu/nakp/torv/torveny.htm)  10   

költségoldalon versenyelőny elérésére. Másik részük számára a nagy hozzáadott értékkel rendelkező a piaci réseket kitöltő termékszerkezet előállítása, illetve a gazdaság diverzifikációja jelentheti hosszú távon a termelés fenntartását, a megélhetést. Harmadrészt a vidéki mikro vállalkozások erősítésével, ahol lehet térségi alapon, integrált módon, a térség sajátosságaira, kitörési pontjaira alapozva. Ezen három fejlesztési irány mentén elérhető, hogy a vidéki településeken növekedjen a munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma, akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni, a vállalkozások összefogását előmozdítani. A fokozódó gazdasági aktivitás csak a jelenlegi, alacsony környezetterhelés megőrzése esetén kínál fenntartható fejlődési lehetőséget a vidéki térségek, a települések számára. Ezért a megvalósuló fejlesztések mindenkor a térség környezeti, természeti értékeinek megóvásával kell, hogy párosuljanak. Mindazonáltal a sikeres vidéki gazdaság csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres és élhető települések megteremtésének. Mindehhez szükség van még egy innováció-orientált – ám a hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó – modernizációra az alábbi területeken: - szolgáltatások elérésének javítása az új – info-kommunikációs – technológiák felhasználásával; - falumegújítás – örökségvédelem; - kapacitásfejlesztés, innovatív vidékfejlesztési hálózatok kialakítása. A vidéki térségek infrastrukturális – közlekedési, belterületi – fejlesztési igényei, valamint a vidéki egészségügyi, oktatási alapszolgáltatások finanszírozása az agrárvidékfejlesztés keretein és lehetőségein is túlmutat, így ezen fejlesztések és igények megvalósítása illetve kielégítése csak több tárcát és fejlesztési programot átfogó vidékpolitika révén lehetséges. A fenti – leginkább fejlesztésorientált – célkitűzések mellett a Stratégia a helyi közösségek megerősödését, a helyi partnerség kiépülését, a szubszidiaritás elvével összhangban a helyi demokrácia megerősítését is célul tűzi ki a LEADER elveket követő partnerségek támogatása révén. 7                                                                    7  Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007‐2013) (Forrás: http://www.szilberhorn.com/uj‐magyarorszag‐ videkfejlesztesi‐program/uj‐magyarorszag‐videkfejlesztesi‐strategiai‐terv.pdf)  11   

III/8, ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (ÚMVP 2007‐2013) 

Az ÚMVP keretében 2007 - 2013. között hazánk mintegy 1 300 milliárd forint támogatás felhasználására jogosult, amely teljes egészében a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján elkészített, a 2007 - 2013. közötti időszakra vonatkozó hazai vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ezen stratégiai terv továbbrészletezett változata,

amely

intézkedés-szinten

tartalmazza

az

említett

fejlesztési

időszak

8

mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásait. Ezen prioritások az alábbi felsorolás szerint foglalhatók össze: •

A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése;

szektorok

•

A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére;

•

A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése;

•

A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése;

•

Helyi közösségek fejlesztése.

A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az alábbi négy támogatási tengelyt fogalmazza meg:

                                                                   8

 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Forrás: http://www.umvp.eu/files/umvp_program_teljes.pdf)  12 

 

ÚMVP I. TENGELY:  A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

úmvp 111.1. Innovatív technológiák megismertetéséhez nyújtandó támogatás  úmvp 111.2. Megújuló energiaforrások támogatása  úmvp 111.3. Az ÚMVP I. és II. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések  támogatása  úmvp 111.4. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása  úmvp 111.5. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó bemutató támogatása  úmvp 112. Fiatal gazdálkodók induló támogatása  úmvp 113. Mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás  úmvp 114. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele  úmvp 115. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadás  úmvp 121.1. Kertészet korszerűsítése  úmvp 121.2. Állattartó telepek korszerűsítése  úmvp 121.3. Önálló, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések  beszerzése  úmvp 121.4. Gazdanet program  úmvp 121.5. Ültetvénytelepítés, ültetvények korszerűsítése  úmvp 121.6. Kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzése  úmvp 122. Erdők gazdasági értékének növeléséhez nyújtandó támogatás  úmvp 123.1. Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás  úmvp 123.2. Erdészeti termékek értéknövelésének támogatása  úmvp 123.3. Mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatása  úmvp 124. Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére  úmvp 125. Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra  úmvp 125.1. Öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésének  támogatása  úmvp 125.2. Erdészeti infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtandó támogatás  úmvp 125.3. Mezőgazdasági bekötő‐ és feltáró utak fejlesztésének támogatása  úmvp 125.4. Mezőgazdasági telepek energia‐ és vízellátásának fejlesztése  úmvp 125.5. Birtokrendezés  úmvp 125.6. Megújuló energiaforrások felhasználásához nyújtandó támogatás  úmvp 132. Élelmiszer‐minőségi rendszert irányító mezőgazdasági termelők  támogatása  úmvp 133. Termelői csoportok élelmiszer‐minőségi rendszerének bevezetése  úmvp 141. Félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása  úmvp 142. Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása 

13   

 

ÚMVP II. TENGELY:  A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével: • • • • • • • • • • • • • •

úmvp 211.1. Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása  úmvp 211.2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének  támogatása  úmvp 212. Kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodás támogatása  úmvp 213. Natura 2000 és 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések  úmvp 214. Agrár‐környezetvédelmi kifizetések  úmvp 215. Állatjóléti kifizetések  úmvp 216. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása  úmvp 221. Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása  úmvp 222. Agrár‐erdészeti rendszer első létrehozása mezőgazdasági területen  úmvp 223. Nem mezőgazdasági területek első erdősítésének támogatása  úmvp 224. Natura 2000 kifizetések  úmvp 225. Erdő‐környezetvédelmi kifizetések  úmvp 226. Erdészeti potenciál helyreállítása, megelőző intézkedések bevezetése  úmvp 227. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása 

   

ÚMVP III. TENGELY:  A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása:   • • • • • •

úmvp 311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás  úmvp 312. Mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó  támogatás  úmvp 313. Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása  úmvp 321. Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása  úmvp 323. Vidéki örökség megőrzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás  úmvp 341. 1698/2005/EK rendelet szerinti készségek elsajátítása, ösztönzése 

 

A III. tengely vastag betűs intézkedéseiből készült támogatási rendeletek jelentek meg 2009 januárjában és decemberében. E tanulmány az ezekre a jogcímekre beérkezett pályázatok megoszlását is vizsgálja. 14   

  

ÚMVP IV. TENGELY:  Helyi közösségek fejlesztése: • • •

úmvp 411. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása  úmvp 421. Hazai és nemzetközi kooperációk  úmvp 431. Folyó kiadások, készségek elsajátítása, animáció 

  IV, A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK  IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLATA: 

  Már a HVS megalkotása közben, a HVS-en dolgozó szakemberek és aktív helyi szereplők tisztában voltak azzal, hogy művük nem az örökkévalóságnak készül, mert bár a stratégia hét évre szól, de egy új rendszer esetében elkerülhetetlen a folyamatos alakítás, „finomhangolás”. A 2008-ban váratlanul, de nem előzmények nélkül beköszöntő pénzügyi világválság, majd az ezt követő világméretű gazdasági recesszió azonban gyökeresen alakította át a fejlesztési környezetet. Minderre természetesen a tervezéskor nem lehetett felkészülni, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a stratégia fő célkitűzéseit, a válság sem módosítja, hiszen az akciócsoport területét alkotó Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek gazdasági szereplői, mivel hátrányos helyzetű, leszakadó kistérségekben 9

működnek, már korábban

szembesültek ezekkel a problémákkal. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a hitelek költségeinek és kockázatainak növekedése és a fizetőképes kereslet visszaesése miatt így is potenciális pályázókat vesztettünk, amit jól illusztrál az a tény is, hogy a mikro-vállalkozás fejlesztésében a II. kör után is maradványforrás (mintegy 26 millió Ft, amennyiben az összes beérkezett pályázat nyer) található, míg a másik három jogcímen „egészséges” túligénylés van. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló információk alapján, az ÚMVP III. tengelyének I. pályázati és részben a II. fordulójára beadott pályázatok megoszlásának elemzésével vonunk le következtetéseket, a HVS megvalósításának jelenlegi állásáról.                                                                    9  A szigetvári kistérség a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet besorolása szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé  tartozik, míg a Szentlőrinci kistérség települései nagyrészt a 240/2006. (XI.30) Korm. rendeletben meghatározott, az  országos átlagot legalább 1,75‐szeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések.  15   

  IV/1, A 2008‐2013 A HVS EDDIGI EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE  

  A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a következő összefoglalás található a Stratégia alapvető célkitűzéseiről: Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása A SZINERGIA LEADER Közösség stratégiájában kiemelten célként szerepel az élhető vidék megteremtése, ebből eredően, minden prioritás és intézkedés ezen célt szolgálja, különféle konkrét beavatkozási lehetőségekkel, a vidéken élők minden célcsoportjára vonatkozóan. A közösség területén a munkanélküliség átfogó, hatékony és oki kezelése, a foglalkoztatottság bővítése legfontosabb megoldandó feladat, amelyet a vállalkozások fejlesztése, a turizmus fejlesztése, és speciális humánerőforrás-fejlesztési intézkedések mentén kerül megvalósításra. A beruházási jellegű elemek mellett a kapcsolódó képzési, szaktanácsadási, együttműködési elemekre is nagy hangsúlyt helyezünk, mivel önmagában egy beruházás önállóan nem minden esetben képezhet tartós fejlődést, sikert. A beruházási elemek összeállítása a meglévő, kedvező adottságokra épülten történt. A helyben élők életminőségét, a közösség településeinek élhetőségét, népességmegtartó erejét a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és az örökségvédelmi intézkedések sorával kívánjuk javítani. Az egyes prioritások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egymás megvalósulását feltételezik. A prioritásokban szereplő intézkedések és HPME-k akkor hoznak érdemi áttörést, amennyiben azok döntő többsége rendben megvalósul. A gazdaságfejlesztési és turizmusfejlesztési prioritásokban elsőként a szervezeti keretek kiépítését

(menedzsment

szervezet,

ernyő-szervezet,

klaszter),

a

képzéseket,

a

szaktanácsadási részt kívánjuk megvalósítani. Ezt követően ennek megállapításaira, iránymutatásaira, eredményeire építve az egyes konkrét fejlesztési célú intézkedések kiépítése következik sorban.

16   

A közösségi szolgáltatások, a humánerőforrás fejlesztés és az örökségvédelem prioritásai sok tekintetben érdemi összefüggést mutatnak a megvalósulás tekintetében. Itt is bizonyos infrastrukturális beruházások előzik meg és alapozzák meg a későbbi soft elemek megvalósíthatóságát. 10 A HVS megvalósításának e célokhoz való hozzájárulását érdemben még nem tudjuk vizsgálni, hiszen a beadott pályázatokban leírt projekteket most kezdik el megvalósítani. Befejezett, működő fejlesztés még nincs. Értékelhető azonban a pályázati aktivitás, a rendelkezésre álló források lekötésének aránya és megoszlása. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a HVS-ben kitűzött célok mennyire reálisak, illetve milyen átcsoportosításokra van szükség, illetve nyílik lehetőség. A Szinergia Egyesület, miközben a HVS megvalósításán munkálkodik, egyéb, a HVSben nem nevesített források bevonásával is segíti a HVS céljainak megvalósítását. Az Egyesület térségi foglalkoztatási paktum megvalósítására adott be pályázatot a foglalkoztatási helyzet javításában érdekelt Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek szereplőivel konzorciumban: TÁMOP 1.4.4-08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért A Szinergia Egyesület elsődleges feladata a térségi foglalkoztatási helyzet javítása, a foglalkoztatottsággal érintett helyi szereplők közötti kapcsolat kialakítása és elmélyítése, ezért a foglalkoztatási paktum életre hívása is az Egyesület alaptevékenységéhez kötött. A vidékfejlesztési és foglalkoztatási stratégia alapvető célja a munkáltatói és munkavállalói rétegek egymásra találása, az érdekazonosságok és együttműködési lehetőségek feltérképezése a térségi foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése érdekében. Szervezetünk alakulása óta az élhető vidéki környezet kialakításáért és a települési életszínvonal növeléséért dolgozik. E feladat első lépése a térségi helyzetelemzés kidolgozása, majd a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítése volt. A szervezet tervezést

                                                                   10  Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia LK – Szinergia az Élhető Vidékért (Forrás:  http://leaderszinergia.hu/strategiank.php)  17   

koordináló csoportja mindkét dokumentum kidolgozása során jelentős hangsúlyt fektetett a térségi foglalkoztatási helyzet feltérképezésére, valamint a munkanélküliség csökkentésére. Az Egyesület feladatköre az alakulás óta nem változott, de a szervezeten belüli feladatmegosztás kiforrottabbá vált, valamint az átfogó és a stratégiai, operatív célok beazonosítása megtörtént. Ezek után világosan látszik, hogy a szervezet céljainak megvalósításához foglalkoztatási paktum kialakítása a következő stratégiai fontosságú lépés. A 15 helyi szereplő együttműködésén alapuló foglalkoztatási paktum kialakítása és működtetése során 1 db stratégia és 2 db éves akcióterv kidolgozása várható, melynek következtében 8 db projektterv születik, ami várhatóan 22 térségi munkahely megtartásához, vagy létrehozásához járul hozzá. 11 IPA 2.1.4 - Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) A Szinergia Egyesület felismerte, hogy a foglalkoztatási helyzet javítása, csak akcióterületének nagyobb gazdasági összefüggés-rendszerbe való helyezésével képzelhető el. Új gazdasági kapcsolatok kiépítésre Horvátország Európai Uniós csatlakozásával nyílik lehetőség, ennek érdekében az Egyesület pályázatot nyújtott be közös határ-menti horvátmagyar fejlesztési stratégia elkészítésére. A pályázat hosszas várakozás után pozitív elbírálásban részesült. Az eredmény kihirdetésekor, 2010 január közepén, el kellett volna kezdődnie a projektnek, de némi átütemezés után, 2010 februárjában elindulhat a munka. A projekt célja, hogy átadja a horvát partnerek számára a LEADER-szerű tervezési és vidékfejlesztési módszereket, majd ezek segítségével közös, határon átnyúló együttműködéséket és fejlesztéseket alapozzon meg. A Szinergia Egyesület ezzel nemzetközi gazdasági szereplővé vált, olyan estközöket és feladatokat vont magához, amelyekkel igazán hatékonyan segítheti a térség gazdaságát.

                                                                   11  TÁMOP 1.4.4‐08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért (Forrás: A Szinergia Egyesület munkaszervezete)  18   

IV/2, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK JELENLEGI ÁLLÁSA 

  A Szinergia Egyesület a HVS megvalósításának épp a derekán van, a III. tengely forrásainak nagy részét az első körben már lekötötték, a második értékelés alatt áll, és már néhány LEADER ablak is megnyitásra került, eredmény azonban még ezekről sincs. Befejezett fejlesztés természetesen még nincs, de a beérkezett igények alapján megtehető a szükség korrekció, ott ahol szükség van rá. Nézzük tehát a HVS-ben nevesített 20 legfontosabb javaslatot!  

A 10 LEGFONTOSABB GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MEGOLDÁSI JAVASLAT     1. Megoldási javaslat: „A valós igényeken alapuló magán szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi, valamint infrastrukturális fejlesztése.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló, szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek (30 db). A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak.” Szektor: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Az eddig elért eredmények: Az ÚMVP III. tengelyének I. és II. pályázati fordulójában beérkezett pályázatok alapján a következő kép rajzolódik ki: Turisztika I. kör 12

Szentlőrinci kistérség

Szigetvári kistérség

Turisztikai pályázatok száma Szálláshelyfejlesztést tartalmazó pályázatok száma

16 db.

14 db.

10 db.

7 db.

92

81

Tervezett új férőhelyek száma

                                                                   12  Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére I. körben a Szinergia  Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)  19   

A második körről még nem áll rendelkezésünkre tartalmi információ, mivel a beérkezett pályázatok a tanulmány készítésének idején még csak a hiánypótlásnál tartanak, annyi azonban tudható, hogy a jogcímre összesen 17 pályázat érkezett, 12 a Szigetvári kistérség, 5 pedig a Szentlőrinci kistérség területéről, csaknem 227 millió Ft forrásigénnyel, amely 66 millió Ft túligénylést jelent. A pályázatok több mint fele, legalábbis az első fordulóban szálláshely-fejlesztést (is) tartalmaz, valószínűsíthetően hasonló megoszlást mutat majd a második kör is. A létrejövő férőhelyek a falusi magánszálláshelyek kapacitását gyarapítják, zömében egyéni vállalkozók üzemeltetésében. A pályázók között megjelennek társas vállalkozások (6 db. – I. kör), illetve nonprofit szervezetek, jellemzően horgászegyesületek (5 db. – I. kör) is. Az ÚMVP III. tengely Turisztikai szolgáltatások fejlesztése jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye 13

Szentlőrinci kistérség – Turisztika 1.

Bicsérd

9 000 000

2.

Boda

4 335 288

3.

Boda

4 900 000

4.

Bükkösd – Gorica

4 194 290

5.

Bükkösd

15 000 000

6.

Bükkösd

2 483 819

7.

Bükkösd

26 000 000

8.

Bükkösd

35 000 000

9.

Bükkösd

4 994 309

10.

Cserdi

9 934 949

11.

Helesfa

7 320 309

12.

Hetvehely – Kán

9 940 142

13.

Hetvehely

7 932 869

14.

Okorvölgy

53 164 000

15. 16.

Pécsbagota

4 965 535

Szentkatalin összesen:

223 513 210

Szigetvári kistérség – Turisztika

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.  

Almamellék

16 275 809

Bánfa

21 034 785

Boldogasszonyfa

21 981 528

Gyűrűfű

4 979 000

Gyűrűfű

3 745 228

Hobol

9 733 000

Kétújfalu

4 883 100

Mozsgó

10 388 076

Somogyapáti

49 772 122

Szentegát

51 999 518

Szentlászló

4 773 896

Szentlászló

8 707 141

Várad

9 203 534

Vásárosbéc összesen:

4 747 997 222 224 734

24 347 700

                                                                   13  Forrás: Szinergia Egyesület  20   

A turisztikai fejlesztések a várt területi eloszlásnak megfelelően elsősorban az akcióterület Északi részén található Zselic és Nyugat-Mecsek, valamint a Pécshez közeli Keleti részen találhatóak (ld.: 2. ábra). A beadott pályázatok a falusi, az öko-, és a horgász, vadászturizmus területére terjednek ki, hiszen aránylag kis beruházással az ilyen fejlesztéseknek megfelelő adottságok aknázhatóak ki. Fontos megjegyezni, hogy a létrejövő kapacitások, még a II. körrel együtt sem jelentenek igazi áttörést a turizmus területén, hiszen meglehetősen szétszórt fejlesztésekről van szó, melyek elsősorban egy-egy család jövedelmének kiegészítését teszik lehetővé. Nem jön létre új attrakció, nem alakul ki rendezvény-, vagy kulturális turizmust érdemben kiszolgálni képes szálláshely. Mégis kellően átgondolt fejlesztési koncepció mentén, a most meginduló fejlesztések csírái lehetnek az egy nagyságrenddel feljebb lévő turisztikai kapacitás kialakításának csírái, ehhez azonban nélkülözhetetlen a térségi marketing és az emberi erőforrásokba való beruházás.

2. Megoldási javaslat:„A gasztro- és borturizmus infrastrukturális és műszaki fejlesztése, beruházási célú támogatások igénybevételével.” Megoldási javaslat várható eredménye: „30 db szálláshely, 8 db vendéglátó egység, 4 db borászat infrastrukturális és műszaki fejlesztése valósul meg, mely segítségével összehangolt, rendszerbe foglalt szolgáltatás nyújtható.” Szektor: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Az eddig elért eredmények: Jelen pillanatban a fentebb, az 1. Megoldási javaslatnál leírtakon felül, az állapítható meg, hogy a falusi vendégasztalokon kívül, nincs igazán gasztro- és borturisztikai fejlesztés. Valószínűleg túl korai lenne, az ilyen irányú fejlesztések generálása, ezek életképességéhez el kell érni egy „kritikus” tömeget, amire jelenleg csak Szigetváron, vagy Szigetvár környékén van esély, de Szigetvárról az ÚMVP-ben nem adhattak be pályázatot.

21   

3. Megoldási javaslat: A helyben maradás elősegítése induló mikro-vállalkozások részére, beruházási támogatás biztosítása az érintettek számára.” Megoldási javaslat várható eredménye: 20-45 induló mikro-vállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban, mellyel önfoglalkoztató vállalkozását útjára képes indítani.” Szektor: „Egyéb tevékenység” 4. Megoldási javaslat: Termelő infrastrukturális, technológiai fejlesztési beruházás támogatása, működő mikro-vállalkozások részére, hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „15-22 működő mikro-vállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban.” Szektor: „Egyéb tevékenység” Az eddig elért eredmények: Mikro-vállakozások 14 fejlesztése

Szentlőrinci kistérség

Szigetvári kistérség

I. kör, II. kör, Össz: 40 db.

4 db. 10 db. 14 db

15 db. 11 db. 26. db.

A 3-as és a 4-es megoldási javaslatot itt együtt tárgyaljuk, hiszen szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A kitűzött célok, az ÚMVP III. tengelye alapján akár teljesíthetőnek is nyilváníthatók, de érdemes árnyalni a képet. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló forrásból még 26 millió Ft „ragadt” bent, tehát a vállalkozói szektor forrás-lekötési képessége elmarad az előzetesen várttól, leginkább talán a recessziónak köszönhetően. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Turisztika jogcím nagy része is e célokhoz köthető, hiszen az igénylők nagy része vállalkozó, vagy vállalkozó lesz, munkahelyet teremt, és gazdasági tevékenységet végez.

                                                                   14  Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, mikro‐vállalkozások fejlesztésére I. körben a Szinergia Egyesület  területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)  22   

Az ÚMVP III. tengely Mikro-vállalkozások fejlesztése jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye 15 Szentlőrinci kistérség – Mikrovállalkozás 1.

Hetvehely

8 100 913

2.

Bükkösd

9 200 750

3.

Bükkösd

41 000 000

4.

Szabadszentkirály

4 728 000 63 029 663

Szigetvári kistérség – Mikro-vállalkozás 1.

Bánfa

1 203 942

2.

Botykapeterd

4 132 791

3.

2 489 500

7.

Csertő Dencsháza, Szentegát, Szentdénes, Nagyváty, Basal, Szulimán, Csertő, Botykapeterd, Mozsgó, Nyugotszenterzsébet, Hobol Dencsháza-Péterfapuszta Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Kétújfalu (Szentmihály-puszta), Bürüs, Hobol, Zádor,Szörény, Teklafalu,Endrőc, Várad Hobol

8.

Hobol

9.

Katádfa, Zók, Bicsérd, Pécsbagota,Boda, Csonkamindszent,Szentegát 16

4. 5. 6.

10. Kisdobsza

26 715 000 934 596 29 500 000 2 470 000 9 465 958 26 510 000 2 676 700

11. Mozsgó Nagydobsza,Nemeske, Nemeske-Görösgal-puszta, Kistamási, Pettend, 12. Tótszentgyörgy, Molvány, Somogyapáti, Somogyhatvan, Patapoklosi, Nagydobsza Nagypeterd, Gyöngyfa, Királyegyháza, Sumony, Kacsóta, Cserdi, Helesfa, 13. Dinnyeberki, Szentegát 14. Somogyapáti

10 000 000

15. Szentegát

10 474 970

összesen:

193 256 477

26 825 539 26 312 000 13 545 481

A Szigetvári kistérség vállalkozóinak túlsúlya rajzolódik a két fenti táblázat alapján. Ez azonban viszonylagos. Előzetes adataink alapján számos olyan pályázatról tudunk, ami átfedi mindkét kistérséget, vagy nem feltétlenül, csak ott fejt ki pozitív hatást, ahol a vállalkozás székhely szerint illetékes. Mindez természetes és kívánatos is egyben, hiszen egy vállalkozás annál életképesebb, minél nagyobb területről tud ügyfeleket vonzani.                                                                    15  Forrás: Szinergia Egyesület  16

 Visszautasított pályázat  23 

 

A munkahely-teremtéshez a teljes III. tengely a következőképpen járult hozzá 17 :

Összesen

Mikro-vállalkozás

Turisztika

Falumegújítás Vidéki örökség

Összesen:

Új alkalmazottak

22

23

15

0

60

Hátrányos helyzetű

11

16

11

0

38

Nem hátrányos helyzetű

11

7

4

0

22

A táblázat alapján egyértelmű, hogy a turisztikai tevékenységek ösztönzése, e pályázati rendszerben

nagyobb

vállalkozásfejlesztés,

hatást ami

gyakorolt

egyébként

a

foglalkoztatásra,

meglepő,

hiszen

az

mint allokált

az

egyéb

forrás

a

vállalkozásfejlesztésben jóval nagyobb. Jogcím Mikro-vállalkozás Turisztika Falumegújítás Vidéki örökség Összesen

Fejlesztéssel létrehozandó munkahely Szigetvári kistérség Szentlőrinci kistérség 11 11 16 7 11 4 38

22

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás, a Szigetvári és a Szentlőrinci kistérségek lakosságának nagyjából 2/3-1/3 arányú megoszlását alapul véve, a Szentlőrinci kistérségben a mikro-vállalkozások fejlesztésénél erősebb az elvártnál. Összességében, a forrásallokációt és lekötést vizsgálva, már az első körös adatok alapján kitűnik egy fegyelemre méltó sajátosság: Szinergia Egyesület

Beérkezett összes igény(Ft)

Mikro-vállalkozás

256 286 140

Rendelkezésre álló keret(Ft) 475 945 500

Maradék forrás(Ft) 219 659 360

Turisztika

445 737 944

317 552 250 - 128 185 694

Falumegújítás

316 438 352

302 911 500

Vidéki örökség

64 261 843

159 681 000

95 419 157

1 082 724 279

1 256 090 250

173 365 971

Összesen

- 13 526 852

                                                                   17  Forrás: Szinergia Egyesület  24   

A mikro-vállalkozás fejlesztésében, az első körben csaknem a fejlesztési forrás fele (!) bennragadt, tovább szűkíti a mozgásteret, hogy az igénylés fele tulajdonképpen egy célra a vezeték nélküli internet-szolgáltatás kiépítésére irányul. A „maradékon” kisebb volumenű faipari fejlesztések, mélyépítéshez szükséges gépek beszerzése, és egyéb szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó fejlesztések osztoznak, bár innovatív elemként veszélyes hulladéknak számító leselejtezett informatikai eszközök szétszerelésére létrehozott üzem is megjelenik. Elsősorban mégis szolgáltatások nyertek a termelő tevékenységekkel szemben. A világ természetesen a szolgáltatási szektor bővülése felé halad, egy hiányosan ellátott rurális térségben ez mindenképpen indokolt is, de a helyi terméket előállító vállalkozások, e pályázatok közül sajnos hiányoznak. Rendelkezésre állnak természetesen a LEADER források is, azonban az itt érzékelhető tendencia szerint egyelőre hiányzik, vagy a pályázati rendszerben nem érzékelhető a helyi termék elállítására irányuló szándék. Az Egyesület komoly kihívás elé néz a jövőben, hiszen a turisztika önmagában nem oldhatja meg a térség foglalkoztatási és gazdasági problémáit, még csak húzóágazat sem lehet, ezért alapvető fontosságú egyéb kitörési pontok megtalálása.

5. Megoldási javaslat: „Horgásztavak infrastrukturális elemeinek és a hozzájuk kapcsolódó

szolgáltatások

vadászturizmushoz

fejlesztése

kapcsolódó

hátrányos

szolgáltatási

és

településeken.

Ugyanitt

infrastrukturális

elemek

fejlesztésének támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Több horgásztó és hozzájuk kapcsolódó fejlesztés valósul meg; a közösség területére érkező turisták száma 10 %-kal emelkedik.

A térségben

környezettudatos

élők

gondolkodása

identitástudata, helyhez javul.

A

kötődése növekszik,

fejlesztésekkel

javul

a

térség

vadászturisztikai megítélése, növekszik a visszatérő külső érdeklődők száma, ez pedig növeli a pénzbevételi lehetőségeket. Legalább 10 turisztikai fejlesztés zajlik le.” Szektor: „Egyéb szolgáltatás”

25   

Az eddig elért eredmények: ÚMVP III. tengely 18 Turisztika I. kör Horgásztóhoz kapcsolódó fejlesztést tartalmazó pályázatok száma

Szentlőrinci kistérség

Szigetvári kistérség

4 db.

1 db.

A horgásztavak fejlesztése valóban hozzájárulhat a turisztikai potenciál erősödéséhez. A második körös adatokból még nem tudjuk, hogy esetleg milyen további horgászturisztikai fejlesztések vannak tervben, ezért ez a szám még emelkedhet is. Hozzá kell tenni azt is, hogy minden magánszálláshely a turisztikai holtszezonban a vadászturizmus ideális kiszolgálója is lehet, amennyiben megfelelő együttműködést alakít ki a vadásztatást szervező vadásztársasággal. Itt is újra meg kell említenünk a térségi marketing és az együttműködések jövőbeni fontosságát, hiszen a gazdaságos üzemeltetéshez nagyon sokféle célcsoport igényeit kell kielégíteni, ezt pedig csak széles kapcsolatrendszerrel és összehangolt működéssel lehet megtenni.

6. Megoldási javaslat: „Fafeldolgozó értéklánc kialakítása műszaki-technológiai fejlesztés révén, az erdőtulajdonosok, fafeldolgozók, faipari terméket felhasználó vállalkozások együttműködésére alapozottan. Az értéklánc résztvevői non-profit Kft létrehozásával tervezik a közös eszközbeszerzést lebonyolítani, majd azok használatát megszervezni.” Megoldási javaslat várható eredménye: „1 db fafeldolgozó értéklánc alakul ki.” Szektor: „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Az eddig elért eredmények: Úgy tűnik, a klaszterszerű működés ideje egyelőre nem érkezett még el térségünkben, a Szinergia Egyesület próbálkozása ellenére nem sikerült ilyen projektet generálni, ez talán a                                                                    18  Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére I. körben a Szinergia  Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)  26   

kedvezőtlen gazdasági helyzetnek is betudható, de érzékelhető az érintettek ódzkodása is az együttműködéstől. A jövőben meg kell találni a módját, hogy más módokon segítsük a helyi alapanyagok helyben való feldolgozását, ezzel pedig a hozzáadott érték növelését. A fafeldolgozó értéklánc létrehozását célzó forrást érdemes más, pl.: a helyi termékek fejlesztését célzó HPMÉ-kre átcsoportosítani.

7. Megoldási javaslat: „A helyi termékek előállítói számára biztosítani kell a technikai adottságok és a termeléshez szükséges infrastrukturális adottságok létrehozását, lehetővé tenni a magas minőségű, megfelelő feldolgozottsági fokú termékek előállítását.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A 4-6 termelő támogatása által olyan helyi (elsősorban élelmiszeripari) termékek előállítására adódik lehetőség, melyek közös marketinggel megszervezett piacra jutása megélhetést biztosít a térségi termelő és azok esetleges alkalmazottai számára.” Szektor: „Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás” Az eddig elért eredmények: Ahogy a vállalkozás-fejlesztéshez kapcsolódó megoldási javaslatoknál már érintettük, helyi termék előállítására egyelőre nem vettek igénybe pályázati forrásokat. Az Egyesület munkaszervezete komoly energiát fektetett be jól marketingezhető helyi termékek felkutatásába, mindeddig minimális eredménnyel. A III. tengely kiírásait gyakorlatilag nem használták fel a vállalkozók helyi termékek előállítására, a LEADER forrásokból szerencsére van még mód ilyen kezdeményezések támogatására, sőt ez az egyik fő célja. A jövőben az Egyesület egyik legfőbb feladata kell legyen a potenciális termelők felkutatása és felkészítése a sikeres pályázatok benyújtására. Fontos feladat lesz, hogy mihamarabb megtaláljuk és felépítsük azokat a termékeket, amelyek egyrészt követendő például szolgálhatnak a helyi termelők számára, másrészt jól azonosíthatóan elhelyezik térségünket a „térképen”, tehát köthetőek a helyi közösség területéhez.

27   

A 10 LEGFONTOSABB SZOLGÁLTATÁS, ILL. FALU‐ ÉS  TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MEGOLDÁSI JAVASLAT:    1. Megoldási javaslat: „Védelem alatt nem álló épületekben közösségi házak-terek létrehozása, a hátrányos helyzetű településeken. Helyi igényeknek megfelelő szolgáltató terek kialakítása, meglévők újraélesztése. A HPME az 5302-es HPME-vel (Felnőttképzési helyszínek létrehozása) közösen alkotnak egységet, egymás hatásait kiegészítve. Az intézkedés azokat a településeket célozza meg, ahol az IKSZT kötelező feltételei nem adottak (pl. alkalmas épület), illetve bizonyos adottságok (pl. alacsony lakosságszám) miatt az IKSZT kritériumrendszere nem teljesíthető, viszont a közösségi szolgáltatások biztosítása jelenleg nem kielégítő.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 20 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: Az 1. Megoldási javaslat, minden a tervezéskor racionálisnak tűnő szempont ellenére, gyakorlatilag melléfogásnak tekinthető. Köszönhetően annak, hogy a megjelent jogcím rendelet nem támogatott belső felújítást, így funkció átalakítást, vagy fejlesztést sem. A központi kiírás megjelenése előtt, nem volt szó efféle korlátozásokról, ezért az Egyesületet némileg váratlanul érte az ilyen irányú módosítás. A fent vázolt célokra fogékony önkormányzatok, civil szervezetek elindultak az IKSZT pályázaton, és a formai okokból kizártakat kivéve, valószínűleg beruházási támogatásban is részesülnek. A felnőttképzési helyszínek így a leendő IKSZT épületekben rendelkezésre állnak. Az IKSZT-vel nem rendelkező településeken továbbra is fennáll, a hiányzó, vagy korszerűtlen közösségi tér problémája, ezért az ilyen falvakba nem tudunk közvetlenül képzést szervezni. A felnőttképzési szolgáltatások biztosítása itt utaztatással, vagy egyéb források bevonásával oldható meg.

2. Megoldási javaslat: „Integrált szolgáltató központok kialakítása, meglévők újjáélesztése, új tartalommal való megtöltése az önkormányzati és / vagy a civil szféra bevonásával.” 28   

Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 IKSZT létrejötte a Közösség területén.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: E tanulmány elkészültekor (2010. január 15.), még nem tudható biztosan, kik azok az IKSZT címbirtokosok, akik a két kistérségben beruházási támogatásban is részesülnek, azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy akár 15-18 IKSZT is létrejöhet a Helyi Közösség területén. A majdan IKSZT-t üzemeltető Pécshez közeli címbirtokosok, több bevétellel, így nagyobb önerővel rendelkező településeken az önkormányzatok, míg a megyeszékhelytől távolodva a civil szervezetek, köszönhetően valószínűleg a 100 %-os finanszírozásnak. Ezek a szervezetek egyébként a Helyi Közösség kiváló tagjai, így valószínűsíthető, hogy bázisként szolgálnak a Szinergia Egyesület számára is a gazdasági és közösségi életben aktív helyi szereplők felkutatásában és elérésében, az információ-szolgáltatásban és emberi erőforrás fejlesztésben. IKSZT címbirtokos szervezettel rendelkező települések és címbirtokosok a Helyi Akciócsoport területén : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Település Bicsérd Boda Bükkösd Cserdi Gyöngyfa Hetvehely Kacsóta Királyegyháza Pécsbagota Szabadszentkirály Szentkatalin Velény Zók Somogyhárságy Ibafa Vásárosbéc Somogyhatvan Somogyapáti

Kistérség Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

Címbirtokos Bicsérd Község Önkormányzata Boda Községért Közalapítvány Bükkösdi Közösségfejlesztő Egyesület Cserdi Község Önkormányzata Gyöngyfa Község Önkormányzata Hetvehely Község Önkormányzata Kacsóta Község Önkormányzata Királyegyháza Község Önkormányzata Pécsbagota Község Önkormányzata Szabadszentkirály Község Önkormányzata Szentkatalin Község Önkormányzata Velény Község Önkormányzata Zók Község Önkormányzata Somogyhárságy Fejlődéséért Egyesület Gyűrűfű Egyesület Vásárosbéc Község Önkormányzata Somogyhatvanért Kulturális Egyesület Lépjünk Egyet Előre Egyesület

29   

19.

Szigetvár-Zsibót-BecefaSzőlőhegy

Szigetvári

Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Rózsafa Szentdénes Katádfa Bánfa Szentegát Teklafalu Kétújfalu

Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

27.

Hobol

Szigetvári

Rózsafa Község Önkormányzata Szentdénes 2008 Sportegyesület Katádfa Község Önkormányzat Bánfa Község Önkormányzata Szentegát Község Önkormányzata Teklafalu Község „Tekla” Nő Klubja Kétújfalu És Térségéért Egyesület Hoboli Shotokan Karate és Karate Termászetjáró Egyesület

1. ábra: Az IKSZT címbirtokossal rendelkező települések

30   

3. Megoldási javaslat: „Szabadidős parkok, sportolásra alkalmas területek, faluképet meghatározó sportpályák, játszóterek kialakítása, felújítása, a hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 20 projekt támogatása.” Fejlesztési

téma:

„Szabadidős

tevékenységekre

és

sportolásra

alkalmas

infrastruktúra” Az eddig elért eredmények: Az ÚMVP III. tengelyére kiírt pályázatok között a Falumegújítás jogcímre beadott pályázatok voltak a legnépszerűbbek A Szigetvári kistérség 46 települése közül az első körben 29-ről, a Szentlőrinci kistérség 21 települése közül 20-ról (!) nyújtottak be pályázatot erre a jogcímre. A túligénylés az első körben 13,5 millió Ft, a második körben 39 millió Ft volt. A projektek révén 15 munkahely létesül, ezek fenntarthatósága ugyan kérdéses, hiszen nem termelő beruházásokról van szó, de mivel jelentős számú önkormányzat pályázott, (15 a Szentlőrinci kistérségből az első körben, 19 a Szigetvári kistérségben szintén csak az első körben) valószínűleg tudják teljesíteni ezt a vállalást is.

31   

Az ÚMVP III. tengely Falumegújítás jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye 19 Szentlőrinci kistérség – Falumegújítás

Szigetvári kistérség – Falumegújítás

1.

Boda

9 000 000

1.

Almamellék

9 864 749

2.

Bükkösd

6 986 834

2.

Almáskeresztúr

3 162 660

3.

Cserdi

4 075 000

3.

Bánfa

8 993 240

4.

Csonkamindszent

6 103 495

4.

Basal

1 762 500

5.

Dinnyeberki

2 500 000

5.

Boldogasszonyfa

4 999 938

6.

Gerde

7 540 000

6.

Botykapeterd

4 284 000

Csebény

7.

Gyöngyfa

6 200 000

7.

8.

Helesfa

7 343 893

8.

Csertő

9.

Kacsóta

3 600 000

9.

Dencsháza

10.

Királyegyháza

4 500 000

10.

Hobol

11.

Királyegyháza

9 480 000

11.

Hobol

9 993 867

2 506 300 10 533 389 6 120 340 12 967 027

12.

Okorvölgy

1 500 000

12.

Kétújfalu

4 003 866

13.

Pécsbagota

6 200 000

13.

Kisdobsza

8 333 333

14.

Sumony

6 200 000

14.

Molvány

15.

Szabadszentkirály

3 622 096

15.

Mozsgó

4 264 042

16.

Nagypeterd

4 160 360

17.

Patapoklosi

3 007 814

18.

Rózsafa

4 417 581

19.

Somogyapáti

4 924 544

20.

Somogyapáti

21.

Somogyhárságy

22.

Somogyhárságy

3 181 001

23.

Somogyhatvan

12 960 345

24.

Szentdénes

3 738 406

25.

Szentegát

1 267 440

26.

Szentlászló Szigetvár-BecefaZsibót Szigetvár-BecefaZsibót

2 815 000

16.

Szabadszentkirály

4 899 519

17.

Szentkatalin

7 968 288

18.

Szentlőrinc

25 511 134

19.

Velény

3 520 000

20.

Zók

7 400 000

összesen:

134 150 259

27. 28. 29.

Vásárosbéc összesen:

12 756 440

8 802 337 10 273 540

4 956 000 4 975 855 8 262 179 182288093

                                                                   19  Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, falumegújítás jogcímre az I. körben a Szinergia Egyesület  területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)  32   

Szentlőrinci kistérség (ld.: 2. ábra) ÚMVP III. tengelyes pályázatokkal való teljes lefedettségét, tulajdonképpen annak köszönheti, hogy Hetvehely kivételével, minden településről adtak be Falumegújításra pályázatot, és Hetvehely volt más jogcímre benyújtott fejlesztés. A kistérség 21 települése közül, az első körben 9-ről csak Falumegújításra pályáztak. A Szigetvári kistérség 46 településéről az első körben 14-ről (!) egyáltalán nem érkezett be pályázat, 6 településről pedig szintén csak a Falumegújításra pályáztak. Ezek alapján az adatok alapján három következtést vonhatunk le: 1, A Szentlőrinci kistérséggel foglalkozó kollégák kiválóan dolgoztak, elérték azt, hogy minden település jelentkezzen pályázattal 2, A Szigetvári kistérséggel foglalkozó kollégák nem kevésbé dolgoztak kiválóan, de egy kétszer akkora kistérséggel, már nehezebben boldogultak 3, Ahol semmire, vagy csak Falumegújításra pályáztak ott valószínűleg nagyon gyenge , vagy egyszerűen nincs vállalkozói és a civil szektor. Az ilyen településeken az önkormányzat a fejlesztés egyetlen lehetséges elindítója, amennyiben nem tud, vagy nem akar lépéseket tenni a fejlesztések érdekében a település kimarad a forráselosztásból. A fentiek alapján a helyi közösség településeinek nagyjából a fele 20 , a gazdaságfejlesztés szempontjából gyakorlatilag inaktívnak tekinthető. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az eddig megjelent pályázatokból, az építőipar, a nagykereskedelem, a nagyobb és a szigetvári székhelyű cégek ki voltak zárva. A néhány személlyel, vagy a szűk családdal üzemeltethető vállalkozások, pedig zömében a turisztikai területtel és az egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. A kitörési pontokat, fejlesztési lehetőségeket tehát továbbra is kutatni kell. A lehető legsürgetőbb feladat, hogy

                                                                   20  29/66, megjegyzendő, hogy a második kör jelentősen módosíthatja ezt az arányt, az első körből kimaradtakra, már külön odafigyelt a munkaszervezet  33   

a helyi gazdaságot olyan dinamikus pályára állítsuk, amely ezt az inaktivitást oldja, ezáltal segítve, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését.

4. Megoldási javaslat: „Köz- és egyházi tulajdonban lévő műemlék és műemlék jellegű, védett épületek (kivéve várak, kastélyok) értékmegőrző felújítása, fejlesztése, hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 9 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: A Vidéki örökség megóvása jogcím kevésbé volt népszerű, mint a Falumegújítás, de a második körre, már itt is 18 millió Ft túligénylés kumulálódott. A beadott pályázatok templomok, helyi múzeumok, helytörténeti gyűjteményeknek otthont adó épületek felújítását célozzák. Egy falusi templom felújításához a legfeljebb bruttó 5 millió Ft, ami a HVS-hez való illeszkedés feltétele, természetesen kevés, ebből a pénzből a legsürgősebb állagmegóvást lehet csak elvégezni. Egyéb épület felújításához, tatarozásához azonban nagyjából elegendő. A templomok felújítására a rendelkezésre álló forrás amúgy is csepp a tengerben, hiszen a Helyi Közösség területén 65 település van, legalább egy, de sok helyen két templommal, általában felújításra szoruló állapotban.

34   

Az ÚMVP III. tengely Vidéki örökség jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye 21

Szentlőrinci kistérség - Vidéki örökség 1.

Bicsérd

4 900 000

2.

Bicsérd

4 900 000

3.

Boda

4 910 072

4.

Bükkösd

4 974 958

5.

Zók összesen:

     Szigetvári kistérség – Vidéki örökség  1. 2. 3. 4. 5.

7 400 000 27 085 030

 

Botykapeterd  Gyűrűfű   Kétújfalu  Kétújfalu  Kétújfalu  összesen: 

  6 172 000 2 131 168 2 499 881 10 738 821 10 644 249 33 186 119

Az Egyesület a második körben élt azon jogával (amely az első körben nem adatott meg), hogy a projektméreteket maximálja, a Vidéki örökségnél ez 5 millió Ft lett, így elérte azt, hogy a lehető legtöbb projekt jusson forráshoz, ezzel együtt azonban lehetetlenné téve a nagyobb mérvű felújításokat.

5. Megoldási javaslat: „Fejlesztő szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése érdekében. Különös tekintettel a gyermekek és a velük kapcsolatban álló felnőttek lelki egészségvédelmére. (mentálhigiénés prevenciós tevékenység, korrektív programok, önsegítés, kortárssegítés, szupervízió, családterápia, személyiség fejlesztés, stb.)” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 3 projekt megvalósítása.” Fejlesztési téma: „Oktatás” Az eddig elért eredmények: A HVS megvalósítása során a Helyi Közösség még nem jutott el odáig, hogy ilyen típusú projektet generáljon, vagy valósítson meg. Az akciócsoport teljes területére                                                                    21  Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, vidéki örökség megóvása jogcímre az I. körben a Szinergia  Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)  35   

kiterjedő, pontosabban a lehető legjobb lefedettséget jelentő infrastruktúra, az IKSZT beruházások elkészültével áll fel. Nagyjából az ÚMVP III. tengelyéhez kapcsolódó pályázatok benyújtásával és értékelésével egy időben, a Szigetvári kistérség számára, mivel a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, megnyílt az LHH program 22 védett kerete. A Szigetvári kistérség számára e védett keretből, több mint 800 millió Ft fordítható Támop-os konstrukciók keretében emberi erőforrás fejlesztésre. A védett keretből finanszírozott projektek 2012 végéig biztosítják a főként hátrányos helyzetű célcsoportok számára a felzárkózás lehetőségét. A projektcsomag részét képezi az 5. Megoldási javaslatban szereplő fejlesztő szolgáltatások elérhetővé tétele is. Mindez azonban a Szentlőrinci kistérségben élő rászorulók számára nem elérhető, ezért területi lehatárolással a Szentlőrinci kistérségben mindenképpen indokolt ilyen szolgáltatások nyújtása. 6. Megoldási javaslat: „Támogatni kell a faluképet (történelmi tájképet, tájelemet) és a nem védett épületek fejlesztésén keresztül a közvetlen épített környezetet javító beruházásokat, a hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Természeti adottságok” Az eddig elért eredmények: A központilag kihirdetett pályázatok ennél a Megoldási javaslatnál is felülírták a helyi tervezés finomságát. A stratégia alkotói, itt az oltalom alatt nem álló, de fontos tájértékekre gondoltak. A Falumegújítás jogcím változatos beruházásai a nagy számok törvénye alapján garantálják, hogy e célkitűzés is teljesül. 7. Megoldási javaslat: „Projekt előkészítő tanulmányok, tematikus koncepciók támogatása, a HVS céljainak megvalósulása érdekében. Melyek a szükséges kezdetét jelenthetik bizonyos komplex fejlesztéseknek.”                                                                    22  Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (Forrás: http://www.nfu.hu/lhh),    A Szigetvári kistérség tervdokumentuma Promei Kht, Kapos ITK Kht. 2008  36   

Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 5 tanulmány, tematikus koncepció megvalósulása.” Fejlesztési téma: „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Az eddig elért eredmények: A megoldási javaslatban szereplő tanulmányokra részben még nem volt szükség, részben pedig más forrásokból készültek el. Javasolható tehát a rendelkezésre álló források átcsoportosítása gazdaságfejlesztési, illetve helyi termékek előállításának céljára 8. Megoldási javaslat: „Felnőttképzési szolgáltatások létrehozása a meglévő közösségi terek felhasználásával. A nem-formális felnőttoktatást és az élethosszig tartó tanulást támogató, a helyi igényekhez és lehetőségekhez kapcsolódó tanfolyamok, tréningek, programok szervezése. Tehát a helyi közösségek saját igényein alapuló programjait, projektjeit kívánjuk támogatni, amelyek hozzájárulnak helyi szinten az egyénnek a közösségbe való integrálódásához.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 25 felnőttoktatási projekt megvalósulása.” Fejlesztési téma: „Oktatás” Az eddig elért eredmények: Az 5. Megoldási javaslatnál hivatkozott LHH projektcsomag számos felnőttképzési elemet is tartalmaz, de a feladat nagyságához képest korántsem eleget. A hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásában a felnőttképzés kulcsfontosságú. A Helyi Közösség területén jelenleg két felnőttképzési akkreditációval rendelkező szervezet működik, segítségükkel helyi szereplők együttműködésében kezelhető a probléma. 9. Megoldási javaslat: „A hátrányos helyzetű településeken együttműködési formák gazdagítása, külföldi tapasztalatok átvételével. Kulturális és sport csereprogramok támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra” 37   

Az eddig elért eredmények: A HVS megvalósítása még nem jutott el abba a szakaszba, hogy ilyen típusú projektet támogasson, vagy generáljon a Helyi Közösség. A célkitűzések megvalósításához nagyban számítunk az IKSZT-kben dolgozó munkatársakra. A leendő IKSZT alkalmazottak alapfeladatai közé fog tartozni, a kulturális, sport és ifjúsági témájú rendezvények programok megszervezése, a szükséges források feltárása (NCA, NKA, Ifjúság Program, Gyia, RIT, stb.). Éppen ezért az ehhez kapcsolódó HPME-nél fontosabbnak érezzük az IKSZT-k felkészítését, mint a HVS forrásainak ilyen célú felhasználását. Javasoljuk a forrásátcsoportosítást a gazdaságfejlesztés javára, azzal a megjegyzéssel, hogy térségi szinten kell segítni új források bevonását és eredményes felhasználását.

10. Megoldási javaslat: „Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a településeken és a mikro-térségekben. Továbbá olyan társadalmi csoportok Internethez való hozzájutásának támogatása, akik különböző okokból (pl. időskorúak, romák) eddig nem fértek hozzá. megoldási javaslat céljainak elérését a megvalósító mikrovállalkozások támogatásával kívánjuk elérni. A vállalkozások ösztönzését és a komplex projekt megvalósítását többoldalú előkészítő munka fogja segíteni. Az intézkedés keretében eszközök beszerzése fog történni.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A projekt keretében a térség településeinek 90 %-a rendelkezni fog szélessávú Internet eléréssel. Továbbá legalább 500 hátrányos helyzetű család juthat kedvezményesen számítógéphez.” Fejlesztési téma: „Telekommunikáció” Az eddig elért eredmények:

A kitűzött célok közül a III. tengely Mikro-vállalkozások fejlesztése jogcímére az I. körben benyújtott pályázatok segítségével csaknem megvalósult a 90 %-os lefedettség (ld.: 1. ábra). Sajnos azonban egy pályázatot elutasítottak, mert benyújtója nem felelt meg a jogosultsági kritériumoknak. Az első körben a pályázók azokra a jellemzően sík földrajzi területekre koncentráltak, amelyeket technikailag könnyebb volt lefedni. 38   

A második körben viszont már a pályázóktól származó információink alapján a dimbesdombos Északi terület is nagyjából lefedésre kerül. A teljes lefedettség elérése csak az első lépés,

a

szolgáltatásfejlesztés

nem

végcél,

hanem

a

digitális

írástudatlanság

felszámolásának a feltétele. Mindehhez pedig a megfelelő szolgáltatási árszínvonal, és a munkaerő-piacon hasznosítható informatikai tudást átadó felnőttképzési szolgáltatás szükséges. Ezért a HVS felnőttképzési részével kell összhangba hozni az elinduló szolgáltatásokat.

     2. ábra: A mikrohullámú internet‐lefedettség az ÚMVP III. tengelye I. körére, a mikro‐ vállalkozásfejlesztés jogcímére beadott pályázatok alapján   (az üres ellipszisek a jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés miatt visszautasított  pályázó által lefedni tervezett területet jelzik)  39   

   

 

3. ábra: A mikrohullámú internet‐lefedettség az ÚMVP III. tengelye I. és II. körére, a mikro‐ vállalkozásfejlesztés jogcímére beadott pályázatok alapján       

40   

  IV/5, ÖSSZEFOGLALÁS: 

  A jelenlegi állapot szerint a HVS megvalósításához nélkülözhetetlen források lekötése, kipályáztatása megkezdődött. Az első értékelési folyamat sikeresen lefutott. A következő pályázati fordulókban minden jel szerint már lényegesen nagyobb önállósággal bírnak a Helyi Közösségek, a megszerzett rutin már biztosítja a zökkenőmentes forráselosztást. A második küörre befutott számos pályázat (lásd: 3. ábra) mutatja, hogy a térség gazdasági szerplői ráébredtek a fejlesztési források fontosságára, rutinosabban, nagyobb kezdeményező készséggel pályáznak. A Helyi Közösség feladata a jövőben tehát az, hogy a HVS-nek megfelelően kialakítsa a vidékfejlesztés olyan komplex szervezeti hátterét, amely integrálni tudja az akciócsoport területén működő gazdasági szereplőket és képes multiplikálni a bevált fejlesztési gyakorlatokat. A Szinergia Egyesület sikeresen terjesztette ki tevékenységét a Foglalkoztatási Paktum létrehozásával. Ezzel fontos lépést tett térség munkaerő-piaci problémáinak kezelésében. Azonban az Egyesület koordinálásában kipályázott források egyelőre elégtelennek tűnnek a térség gazdaságának dinamizáláshoz, ezért egyéb gazdaságélénkítő módszereket és forrásokat szükséges alkalmazni. Az ilyen irányú tevékenység kimunkálásához remek lehetőség a frissen megnyert IPA 2.1.4-es konstrukció, amely a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok erősítését és a LEADER módszer átadását tűzi ki céljául. Az extenzív bővülés után tehát kezdődhet az intenzív fejlesztés korszaka. A fent vázolt tevékenységek nemcsak a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségek területén bírnak újdonság értékkel, a Helyi Akciócsoportok ilyen irányú innovációja Magyarországon még egyáltalán nem jellemző, reméljük, hogy a Szinergia Egyesületet egyre többen tekintik követendő

példaként

és

vágnak

bele

a

pályáztatáson

túlmutató

közösség-

és

gazdaságfejlesztési tevékenységekbe

41   

2. ábra: Fejlesztéssel érintett települések az ÚMVP III. tengelyének első körében beadott pályázatok  alapján 

     

42   

3.  ábra:  Fejlesztéssel  érintett  települések  az  ÚMVP  III.  tengelyének  első  és  második  körében  beadott pályázatok alapján   

43   

V, A SZÜKSÉGES KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA, A FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ESETLEGES  KORREKCIÓJÁNAK MEGTÉTELE 

  V/1, KORREKCIÓS JAVASLATOK: 

   

1. A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE  Tartalmi módosítás nem szükséges, a továbblépés viszont halaszthatatlan!    A most elinduló turisztikai fejlesztések pontszerűen önmagukban talán életképesek, de nem eredményeznek minőségi ugrást. Az különálló szolgáltatások láncba fűzése segít megnövelni a tartózkodási időt és új célcsoportokat vonzhat. Ezért a HVS-ben leírt gazdasági és turisztikai menedzsment fejlesztését mihamarabb meg kel kezdeni, hiszen mire „bejáratódik” már itt is az új tervezési időszak. A Turisztikai Desztináció Menedzsment kialakítása és működtetése, a turisztikán túlmutató feladat, hiszen a helyi termékek marketingjének megszervezésével a teljes helyi gazdaságra kihathat. Érdemes tehát a TDM szervezeti kereteit és kialakuló kapcsolatrendszerét a gazdaságfejlesztés más területein is felhasználni.  

2. ÖRÖKSÉGMEGŐRZÉS     Tartalmi módosítás nem szükséges.   A vonzó falukép kialakítása továbbra is nélkülözhetetlen mind a térségbe látogatók, mind a helyi lakosság komfortérzetének biztosításához. Az ápolt településkép az ingatlanárak esését, ezzel a szegregációt is fékezi.

44   

3. MIKRO‐VÁLLAKOZÁSOK TÁMOGATÁSA    Új források feltárása, támogatási konstrukciók kialakítása szükséges!    A jelenlegi tapasztalatok alapján a helyi gazdasági szereplők forrás-abszorpciós képessége katasztrofálisan gyenge. A Szinergia Egyesületnek mindent meg kell tennie, hogy fejlesztési forrásokat vonjon be és tegyen elérhetővé mikro-, vagy induló vállalkozások számára, hiszen ezek a vállalkozások sokszor nem is hitelképesek, ezért gyakran az indulás is lehetetlenné válik. A forrásbevonásnak a pályázati alapok időszakos kimerülése esetén egy módja lehet, létre kell hozni egy térségi kvázi kockázati tőke alapot. Természetesen nem a Szinergia Egyesület saját forrásaiból. A térségi pénzintézetek bevonása elengedhetetlen, ezek cégek adnák össze a fejlesztési forrást, amit visszatérítendő támogatásként (nem hitelként) A Szinergia Egyesület osztana szét időről időre indokolt fejlesztések támogatására. A bevont pénzintézetek a visszatérítendő támogatás segítségével végrehajtott fejlesztések után megerősödött vállalkozókban pedig új üzleti partnereket nyernek. Ez a tőke alap nagy segítséget nyújthat az utófinanszírozott projektekkel küzdő civil szervezetek számára is. A támogatások feltételeinek meghatározásával a Szinergia Egyesület közvetlenül volna képes befolyásolni a térségi gazdaság fejlődését, mindig a legindokoltabb fejlesztéseket segítve.

4. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK    A közösségi szolgáltatások elérhetővé tétele (digitális közmű, pályázati, gazdasági információ szolgáltatás, közösségfejlesztő akciók, tematikus programok, képzések, stb.) a Helyi Közösség teljes területén elengedhetetlen a társadalmi kohézió erősítése érdekében. A Szinergia Egyesület jövőképének egyik alapeleme, hogy olyan szolgáltató szervezette váljon, amely a kistérségi gazdasági szereplők számára naprakész, elérhető és megfizethető információt,

szaktanácsot

ad.

Mindemellett

az

Egyesület

a

helyi

termékek 45 

 

népszerűsítésével és TDM rendszerrel aktív társadalmi szerepet is vállal, közvetlenül érve el a térség fogyasztóit és munkavállalóit.  

5. EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS    Új célcsoportok bevonása, új irányok meghatározása nélkülözhetetlen!    A pályázati aktivitás sajátos megoszlása, vagyis az, hogy a legkevésbé vonzó konstrukció a mikro-vállalkozások fejlesztése volt, nemcsak a helyi gazdaság gyenge pontját, az alacsony vállalkozó kedvet mutatta meg, ez eddig is ismert volt, hanem felhívta rá a figyelmet, hogy önmagában a rendelkezésre álló fejlesztési források bősége még nem eredményez fejlesztéseket. Az emberi erőforrások fejlesztését a hátrányos helyzetű csoportok mellett ki kell terjeszteni a potenciális projektgazdákra, kulcskompetenciák fejlesztésére, nyelvi és speciális szakképzésekre is. Az Egyesület fontos tapasztalatokat és partnereket szerez a térségi Munkaerő-piaci Paktum megvalósítása során, melyet a képzések céljának és tematikáinak összeállításánál kamatoztathat.   VI, A TÉRSÉGI JÖVŐKÉP FELVÁZOLÁSA 

 

A 2013-tól kezdődő következő programidőszakban három jelentős külső tényező megváltozásával számolunk: 1, Véget ér a világgazdasági recesszió, fellendül az export és a turizmus. 2, Déli szomszédunk Horvátország is az Európai Unió tagja lesz. 3, Megépül Szentlőrincig az M60-as gyorsforgalmi út. Ezek a külső tényezők egyenként is nagyon pozitívan befolyásolják térségünk kilátásait, együtt azonban megadják az esélyt a leszakadás megállítására és a felzárkózás megkezdésére. Ehhez azonban az kell, hogy addig is tudatosan készüljünk a gazdasági szerkezet átalakítására, a fejlődéshez nélkülözhetetlen kulcskompetenciák kialakítására. Az Egyesület felelőssége megtartásával a kvázi hivatalból szolgáltató szervezetté válik. Hatékonyan segíti a Helyi Akciócsoport területén a forrásbevonást és a

46   

felhasználást. Jelentős tudás- és bizalmi tőkét halmoz fel, melynek segítségével új és mély gazdasági kapcsolatok létrejöttét segíti elő, területén belül és kívül egyaránt.

VII, A FEJLESZTENI KÍVÁNT CÉLTERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA 

A fejlesztések súlypontját a beadott pályázatok alapján a mikro-vállalkozások támogatására kell helyezni, elsősorban a helyi termékek előállításának elősegítése érdekében. Az emberi erőforrás fejlesztés célcsoportjainak kiválasztásánál a gazdaságfejlesztés érdekében a fókuszt át kell helyezni hátrányos helyzetű célcsoportokról a potenciális pályázók körére (a csoportok között lehetséges átfedés), a felnőttképzési szolgáltatások, nyújtása mellett, a pályázatokhoz, vállalkozás indításához, önfoglalkoztatóvá váláshoz kapcsolódó tanácsadás, mentorálás biztosítása segíti a helyi gazdaság bővítését. A cél az, hogy az a réteg, amely ismerethiány miatt nem képes az önfoglalkoztatóvá válásra, illetve a szürkegazdaságból való kilépésre, megjelenjen a gazdaságilag aktív oldalon. Mindez nemcsak a szociális ellátó-rendszerek terhelésén enyhít, hanem a plusz keresletet, fogyasztást is generál. Az Egyesület különös gondot fordít a vállalkozók/vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. A klaszterszerű működés alapfeltétele, hogy a térség vállalkozói ismerjék egymás tevékenységét és kapacitását, ne csak versenytársat lássanak egymásban, hanem potenciális partnert is. A Szinergia Egyesület ezért fontosnak érzi, hogy elősegítse a szemléletváltást és az együttműködések erősítését. A célterületek felosztása 1, Turisztikai szolgáltatások fejlesztése A jelenlegi HVS megvalósítása alatt elinduló kapacitásbővítés fenntartása és továbbfejlesztése. Turisztikai attrakciók kialakítása és élménylánccá szervezése. Egy térségi Turisztika Desztinációs Menedzsment megszervezése és működtetése. 2, Örökségmegőrzés A településkép megőrzésének biztosítása, a térség egyéni arculatához illeszkedő fejlesztések támogatása 47   

3, Mikro-vállalkozások fejlesztése: A vállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése (képzés, üzleti tanácsadás, forrásallokációban való közreműködés, fejlesztési tervek készítése, térségi gazdasági stratégiák készítése, partnerközvetítés, tőketranszfer, marketing) 4, Közösségi szolgáltatások A térség közéletében való aktív szerepvállalás, olyan szolgáltatások ösztönzése, nyújtása, amelyeket az állam már nem, a piac pedig még nem képes felvállalni (közösségi internet, felnőttképzés, közösségfejlesztő programok, tanácsadás, stn.) 5, Emberi erőforrás fejlesztés Felnőttképzés, mentorálás, tanácsadás, különösen a saját vállalkozást elindítani kívánók számára. Az emberi erőforrás fejlesztés célja gazdasági multiplikáló hatás elindítása.

VIII, A FEJLESZTÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA 

A Szinergia Egyesület rendelkezésére álló erőforrások a következőek: -

9 főállású munkatárs (7, plusz kt fő a Foglalkoztatási Paktumnak köszönhetően) a térség életét befolyásoló tervezési eszközök (HVS, Foglalkoztatási Paktum, Foglalkoztatási Stratégia) mintegy 160 egyesületi tag 2 kistérségre kiterjedő ágazatok közti kapcsolatrendszer a magyar pályázati rendszerek ismerete

A beavatkozás eszközei: 1. A IV. tengely LEADER típusú HPME-k átalakítása, a módosított célterületeknek megfelelően. Az Egyesület ezzel az eszközökkel képes megadni a kezdőlökést, az általa kívánatosnak ítélt fejlesztések elindításához. 2. Térségi menedzsmentek és együttműködések szervez (Turisztikai Desztinációs Menedzsment, Klaszter), szakmai érdekképviseletet és érdekérvényesítést végez. A menedzsment szolgáltatások kulcsfontosságúak, mert így biztosítható, hogy a fejlesztésre lekötött pénzeszközök jól hasznosulnak. A munkaszervezet és az 48   

Egyesület vezetése ezen kívül azonnali visszacsatolást kaphat a projektek állásáról, a lehetséges együttműködések irányáról. 3. Koordinálja a kockázati tőke alapot, meghatározza fejlesztési irányokat, értékeli és ellenőrzi az alaphoz benyújtott projekteket. A kockázati tőke alap a pályázati szünetekben biztosít elérhető fejlesztési forrásokat, „edzésben tartja” a munkaszervezet pályáztatóit. Mindemellett helyben tartja és dolgoztatja a térség pénzintézeteinek, ezáltal a térség lakosságának lekötött tőkéjét is.   IX. FELKÉSZÜLÉS AZ ÚJ TERVEZÉSI IDŐSZAKRA 

A Szinergia Egyesület az új tervezési időszakban is számít a helyi akciócsoport tervezésben jártas tagjaira. Ezzel együtt kibővíti a Tervezői munkacsoportot az időközben látókörébe került aktív személyekkel és szervezetekkel is. A 2013-2020-ig terjedő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megalkotásában is érvényesülnek az első HVS alapelvei: 1. A sokrétűség alapelve hangsúlyozza nemcsak a biodiverzitás, vagy a gazdasági diverzitás jelentőségét, hanem a kulturális (a kulturtáj) sokrétűség alapvető jellegét, amely a vidéki élet egyik különleges értéke, amelynek fennmaradása nemzeti érdekünk, s mellyel gazdagíthatjuk az európai közösség sajátosságait. A sokrétűség alapelve támogatja a gazdasági és társadalmi cselekvések sokrétű megjelenését és az önfenntartó magán és közösségi kezdeményezéseket. 2. A vidékfejlesztés integrált megközelítése. Az ágazati elkülönülést nem tartjuk célszerűnek a többszektorú programok helyezzük előtérbe. 3. A szubszidiaritás alapelve, amely hangsúlyozza a decentralizált, széleskörű partnerségen és együttműködésen alapuló vidékfejlesztési programok jelentőségét. A szubszidiaritás alapelve arra épül, hogy a helyi közösségek erőteljesen részt vesznek fejlesztési programjaik kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Mindez a helyi értékek fennmaradását, a helyi adottságokra, az un. endogén erőforrásokra épülő fejlesztést támogatja. 4. A vidék pozitív diszkriminációja . A vidék fejlesztésének erőteljesebb megjelenítése az infrastruktúrafejlesztés, az egészségügy, az oktatás a szolgáltatások és a kommunikáció fejlesztés programjaiban. 49   

Az EU elvárás rendszerének és alapelveinek megfelelő vidékfejlesztési stratégia két dolgot jelent. Egyfelől a nemzeti sajátosságok érvényre juttatását, amely a közhiedelemmel ellentétben nem gátja, hanem szinte feltétele az EU csatlakozásnak; másrészt a vidékfejlesztés EU politikájának alapelveire építő programok és intézményrendszer kialakítását. Az EU vidékfejlesztési dokumentumaiban a vidéki térségek multifunkcionalitását hangsúlyozzák, amelynek következtében egyre jelentősebb lesz a vidék hozzájárulása az egész társadalom gazdasági, környezeti és társadalmi funkcióinak ellátásában. A sikeres vidékpolitika alapjaként pedig a szubszidiaritás alapelvének érvényesülés é t és az alulról építkező megközelítések szerepét fogalmazzák meg, amely kulcsfontosságú elemévé válhat a gazdasági és társadalmi kohéziónak. A sikeres vidékfejlesztés sajátosságai között elsőként kell említeni az emberközpontúságot . A vidékfejlesztés központjában az ember, a vidéken élő emberek közössége áll. Ez egyben a szubszidiaritás alapelvének érvényesülését is jelenti, hiszen a vidéki közösségek nem csak passzív tárgyai a fejlesztésnek, hanem aktív alanyai is. A fejlesztési programok nem valósulhatnak meg a lakosság aktív részvétele nélkül. A vidékfejlesztés további sajátossága a komplexitás kell legyen. Ezen azt kell érteni, hogy a fejlesztési programok nem szűkülhetnek le egy-egy szektorra. Nemcsak munkahelyteremtésről, mezőgazdasági fejlesztésről, környezetszépítésről van szó, hanem az emberi élet szinte minden területét átfogó fejlesztésről. A vidéken élő ember sem különül el mint termelő vagy fogyasztó, hanem életmódjában szerepeinek összességeként éli életét. A vidékfejlesztés komplexitása azonban megkíván egy keretet annak érdekében, hogy a fejlesztési programok átláthatók és megragadhatók lehessenek. Ezt a keretet azonban nem jelentheti egy témakör sem, hiszen akkor a komplexitás elve sérülne. Az értelmezési keret ennek megfelelően geográfiai, vagyis területi jellegű , azaz a térség, a kistérség. A vidékfejlesztés kistérségi jellege nem mond ellent a korábban ismertetett alapelveknek és sajátosságoknak. Le kell szögezni tehát, hogy a vidékfejlesztés •

Kistérségi irányultságú,

•

Komplex társadalmi, gazdasági, kulturális programokban valósul meg és

•

Nem nélkülözheti az ott élő emberek aktív részvételét.

Ebben a megközelítésben már nem az a kérdés, hogy melyik ágazatnak, szektornak van nagyobb köze a vidékfejlesztéshez, hanem az, hogy mi dönti el egy kistérség esetében a program ok irányait, a

50   

prioritásokat, a fejlesztési stratégiát. A következő ábrán a vidékfejlesztés jellegzetes területeit ábrázoljuk. A következő vidékfejlesztési stratégiai programozás kiinduló alapelvei hasonlóak lesznek a jelenlegihez: •

A szubszidiaritás

•

A fenntarthatóság

•

Integrált, sokrétű megközelítés

•

Együttműködés, részvétel

•

Értékelés, monitoring

A stratégiai programépítés lépései A stratégiai programozás első lépéseként az előző Stratégia értékelését, majd a helyzetfeltárást készítjük el. A helyzetfeltárás alapvetően a térség erőforrás állapotának megismerésére és értékelésére irányul. Ennek során különböző módszerekkel megvizsgáljuk a térség •

Természeti

•

Gazdasági

•

Emberi

•

Történeti – kulturális adottságait, sajátosságait.

A vizsgálat, helyzetfeltárás történhet un. szakértői és közösségi módszerekkel. Mindkét típusú módszer szükséges a reális kép megalkotásához, mivel csak reális helyzetképre épülhet hatékony és megbízható stratégia. A szakértői módszerek a következők: •

Statisztikai elemzés

•

Cégér elemzés

•

Térinformatikai módszerek

51   

•

Befektetési térkép

•

Információs hálózat elemzése

•

Társadalmi (kapcsolati) tőke elemzés

•

Térszerkezeti kapcsolatok

•

Gazdaságföldrajzi elemzések

•

Emberi erőforrás elemzés

A közösségi módszerek a következők: •

SWOT analízis

•

Venn diagram

•

Konfliktus és partner mátrixok

•

Más közösségfejlesztési módszerek

A SWOT analízis módszeréről A SWOT analízis ( S trengths, W eaknesses, O pportunities, T hreats) igen népszerű csoportos munkamódszer a stratégiai tervezés szolgálatában. Elterjedése összefügg azzal, hogy a stratégiai menedzsment iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés a nyolcvanas években. Felismerték továbbá, hogy a stratégia kialakításának első lépcsője a helyzetértékelés, a szituáció meghatár ozása és alapos feltárása. A stratégiai tervezés módszereiben egyre következetesebben különválasztották a probléma meghatározást-feltárást

és

a

probléma

megoldását.

A SWOT analízis a probléma meghatározás-feltárás egyik eszköze, mely a szituáció jobb meg ismerését teszi lehetővé. A SWOT analízis a legtöbb esetben csoportmunkát jelent, bár van néhány eset arra, hogy egyéni feladatként végezték, pl. a en belüli pozíció értékelésére. A csoportmunka előnyei azonban könnyen beláthatók. A szituáció elemzésekor a csoporton belül is számos nézőpont próbálhat érvényesülni, melyek alapján az elemzés is több irányt vehet. A csoportmunka azonban a legtöbb esetben ésszerűen tudja kontrollálni a kizárólagosságra törő kezdeményezéseket és ezzel reálisabb meder be tereli az elemzést. 52   

A SWOT analízis a fennálló szituációt úgy határozza meg, hogy nagy figyelmet fordít a szituáció belső sajátosságaira és a külső környezet változásaira. Ennek megfelelően a következő két tényezőre építi fel az elemzés modelljét: A SWOT analízis szituáció-feltáró modellje Belső

Külső

Pozitív

Erősségek

Lehetőségek

Negatív

Gyengeségek

Veszélyek

Az elemzés abból indul ki, hogy egy szituáció sajátosságait a benne rejlő pozitív és negatív adottságok, körülmények határozzák meg. A problémák, adottságok feltárása során nem nélkülözhető azonban a szituáció külső környezetének elemzése sem, hiszen a külső környezet történései, sajátosságai felerősíthetik, illetve gyengíthetik a belső adottságok negatív vagy pozitív vonásait. Mindezeknek a hatásoknak ismerete elengedhetetlen egy reális stratégia megfogalmazásához. A SWOT analízis eredményeit más stratégiai menedzsment módszerek alkalmazása követhet, amelyek, mint pl. a prioritások meghatározása és a prioritások közötti összefüggésrendszer feltárása megalapozza a fejlesztés stratégiai pontjait. Ezt követően kialakíthatók a konkrét célkitűzések és a célkitűzéseket megvalósító cselekvési terv. A SWOT elemzés csoportjellege még egy igen komoly előnnyel bír. Bonja az elemzésbe, résztvevővé teszi a szituációban élő érintett társadalmi csoportokat. Fejleszti a csoportviszonyokat, a kapcsolatrendszereket is és eléri a kialakított stratégia belső elfogadását. A fejlesztési elképzelések kialakítása és megvalósítása nem történhet meg az érintett csoportok bevonása nélkül, s a SWOT analízis jó alkalmat kínál e részvétel kifejlesztésére. Természetesen az érintett társadalmi csoportok képviselői által elvégzett SWOT analízis önmagában még nem elégséges a fejlesztési stratégia megfogalmazásához. A szakértői munka, a szakértői elemzések jelentik a másik komoly hozzájárulást a stratégiai gondolkodás kialakításához és a stratégia megszületéséhez. A szakértői munka megalapozhatja és ellenőrizheti is a SWOT analízis eredményeit. E két módszer, vagyis a stratégiai menedzsment csoportmódszerei, valamint a szakértői munka módszerei

53   

a szituáció alapos feltárását, megismerését eredményezik. Ez pedig előfeltétele a fejlesztési tervek megfogalmazásának. A SWOT analízis során a csoportok a fent ismertetett négy kategória mentén végzik el a szituáció elemzést, Ennek során meghatározzák a szituáció belső sajátosságait, feltárják erősségeit és gyengeségeit. Majd ezt követően a külső környezet elemzésére kerül sor, amelynek keretében meghatározzák a külső környeze t hatásait. A hatások közül a pozitív trendeket, sajátosságokat lehetőségekként, a negatív hatások okozóit pedig félelmekként azonosítják. A csoportok összetételét a legtöbb esetben úgy határozzák meg, hogy a munka során, a vitában különböző nézőpontok jel e njenek meg és próbáljanak érvényesülni. Az optimális esetben az eltérő nézőpontok által képviselt “igazságok” integrálása történik, s ez reális eredmények kialakulásához vezet. A SWOT analízis során az egyes kategóriák esetében az alábbi kérdésekre kell válaszolni. A SWOT analízis fő kérdései Erősségek

Lehetőségek

•

Melyek az előnyeink?

•

•

Mit csinálunk jól?

•

Milyen

kedvező

Melyek a számunkra fontos pozitív

külső változások, folyamatok? adottságaink

•

Hol rendelkezünk jó esélyekkel?

vannak? Gyengeségek

Veszélyek

•

Mit csinálunk rosszul?

•

•

Mit csinálnak mások jobban?

fogalmazódnak meg, amelyeket nehéz

•

Melyek a hátrányaik?

teljesíteni? •

Milyen

Melyek

követelmények

azok

a

környezeti

változások, amelyekkel nem tudjuk felvenni a versenyt, amelyek hátrányosan érintenek bennünket?

Ha az adott helyszínen több csoportban is folyik a munka, a csoportok egyeztetik a kérdésekre adott válaszokat és ezek után alakul ki az egyeztetésen, a kompromisszumokon keresztül a szituáció elemzés végeredménye.

54   

A stratégiai SWOT diagram

A SWOT elemzés információinak összegyűjtése után a fenti stratégiai útjelzőknek megfelelően értékelni, elemezni kell az információkat. Így válik e közösségi módszer igazán hatékony segítő eszközzé a stratégiai programkészítés helyzetfeltáró munkája során. A stratégiai programozás második lépése a stratégia irányait meghatározó prioritások kialakítása a helyzetértékelés alapján. A prioritások segítenek abban, hogy ne tévesszük el a jövőképpel összefüggő célkitűzéseket. A harmadik lépésben a programok és alprogramok kialakítása következik, amelyek a prioritásoknak megfelelő irányba való elmozdulást jelzik. A programok meglehetősen komplex és általános megfogalmazású elképzelések, amelyeknél vizsgálni kell azt is, hogy egyikben történő elmozdulás, milyenváltozást okoz a másikban.. A negyedik lépés a megfelelő intézkedés csoportok, vagy csomagok kialakítása, amelyek az alprogramok megvalósítását célozzák. Az intézkedéscsoportok és azokhoz tartozó intézkedések kialakításával befejeződik a stratégiai programozás tartalmi folyamata. Ezt követően célterületek, a célcsoportok, a költségkeretek és az időrendi ütemezés kialakítására kerül sor. A célterületek és célcsoportok kialakítása során felhasználjuk a szakértői és a közösségi módszerek által felszínre került sajátosságokat.

Stratégiai irányok, célok, prioritások meghatározása

A stratégiai kérdések olyan eldöntendő kérdések, amelyek a jövőképre, a szervezet erőforrásainak és környezetének elemzésére épülnek. A stratégiai kérdésekre adott válaszok befolyásolják a stratégiai tervezés irányát, segítenek a stratégiai prioritások és a célok megfogalmazásában. A stratégiai kérdések vonatkozhatnak:

55   

a szervezeti struktúrához és formához emberi erőforrásokhoz a szolgáltatásokhoz, tevékenységekhez a forrásteremtéshez, adományszervezéshez a szervezet PR munkájához és az arculathoz infrastruktúrához marketing munkájához pénzügyi vezetéshez

A stratégiai kérdésekre adott válaszok kijelölik a stratégiai irányokat (pl. területileg terjeszkedni fogunk), majd ezek mentén jelöljük ki a konkrétabb stratégiai célokat (pl. két éven belül még három irodát nyitunk a megyében) Célszerű, ha prioritásokat állítunk fel az egyes célok között, hogy nem várt fordulat, kapacitáscsökkenés esetén könnyen el tudjuk dönteni, hogy a meglévő erőforrásokat hogyan osszuk meg a tervezett programok között.

Érdemes lehetőséget adni mindenkinek, hogy megfogalmazza és feltegye az általa stratégiainak vélt kérdéseket, majd közösen megbeszélni, hogy melyek valóban szervezetet érintő, meghatározó kérdések és melyek csak részkérdések. Strukturáljuk azokat, majd egyenként meg kell hozni az igenlő, vagy a nemleges szervezeti válaszokat. Fontos, hogy minden feltett stratégiai kérdésünkre legyenek érveink (mindenkinek adjunk lehetőséget érvelni pro és kontra!) amelyek mellette illetve ellene szólnak, így biztosan átgondoltan, megfontoltan, tudatosan hozzuk meg a döntésünket. A kérdésekre adott válaszok segítségével tudunk további célokat és prioritásokat meghatározni. Hosszú, időigényes lépése ez a folyamatnak, de fontos szakmai, szervezeti kérdések tisztázódhatnak ilyenkor.

56   

A stratégiai prioritásokból kiindulva tovább tervezhetünk az „Eredményalapú tervezés és menedzsment” módszerével, mely hosszú – közép – és rövid távon határoz meg várt eredményeket, célokat és indikátorokat. A tervezés lényege, hogy a hosszú távú eredményekből kiindulva jut el a rövid távú aktivitásokig. (Results Based Planning and Management) HOSSZÚ TÁVÚ

CÉL

HATÁS (társadalmi)

KÖZÉP TÁVÚ

OBJEKTÍVÁK

KÖVETKEZMÉNYEK INDIKÁTOROK

RÖVID TÁVÚ

TEVÉKENYSÉGEK

EREDMÉNYEK

INDIKÁTOROK INDIKÁTOROK

(azonnali, kézzelfogható)

Szervezeti jövőkép A stratégiai időszak végén (7 év múlva) hol fog tartani a szervezet. a.) kiterjedtség b.) szolgáltatások c.) humán erőforrás d.) anyagi háttér e.) infrastruktúra f.) arculat, image (pozicionálás) területeken megfogalmazzuk a várt eredményeinket, elérni kívánt állapotunkat.

57   

Részstratégiák A nonprofit menedzsment rendszere

STRATÉGIAI TERVEZÉS  ló í á é é ék lé

FORRÁSTEREMT ÉS

SZERVEZETI  KOMMUNIKÁCIÓ 

PÉNZÜGYI TERVEZÉS  MARKETING 

Formázott: Betűtípus: 11 pt, Félkövér

É

IRODAI MENEDZSMENT  

EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS

58   

A konkrét menedzsment munkák mellett mindegyik működtetési területen ki kell alakítanunk az alapvető részstratégiákat. A stratégiai tervnek része a szervezeti struktúrában esetleg bekövetkező változások rögzítése is.

Ütemterv

A stratégiai célokat és tevékenységeket naptárban kell rögzíteni és felállítani a prioritásokat, hiszen nem biztos, hogy minden cél realizálható a stratégiai időszakban. A tevékenységek mellett a cél elérését megtámogató menedzsment területek (PR, adományszervezés, HR stb.) részstratégiáinak ütemtervét is célszerű megjeleníteni, ezek összesen adják majd meg a szervezet stratégiai tevékenységét az elkövetkezendő időszakban. Érdemes több távlatú terveket készíteni. Minél rövidebb távú tervet készítünk, annál részletesebben osszuk be a tevékenységeket, feladatokat. A féléves, éves terveket kirakhatjuk az iroda falára, jól látható helyre, hogy mindig szem előtt legyen és így a haladást is láthatjuk folyamatosan. Ha színes papírokkal, filcekkel készítjük el látványossá, érthetőbbé tehetjük, és motivációnak is hatásos.

Dokumentáció

A stratégiai terv a stratégiai tervezés eredményeként létrejött dokumentum, amely tartalmazza a szervezet küldetését, jövőképét és a megvalósításhoz szükséges stratégiai akciók ütemtervét. Röviden: mit szeretne elérni, mikorra és hogyan. A célokat a különböző menedzsment területek egyidejű hatékony működtetésével lehet elérni, melyek a következők: forrásteremtés, pénzügyi vezetés, marketing, public relations, humán erőforrás gazdálkodás és irodai menedzsment. A stratégiai tervet fordítsuk le működési/éves tervekre, amelyeket félévente meg kell vizsgálni, és szükség esetén újratervezni a megvalósított célok mentén.

59   

A dokumentumot a közös munka alapján egy embernek érdemes megírnia. Ezzel a stratégiai tervezés folyamata befejeződött, a dokumentumot, azaz a tervet az irányító testületnek kell jóváhagynia, és zöld utat adni a szervezetnek a megvalósításához. A stratégiai terv egy bizalmas szervezeti dokumentum. Teremtsünk alkalmat a terv megismertetésére azok számára is, akik nem vettek részt a folyamatban. Érdemes a honlapra kitenni a stratégia összefoglalóját. Fogalmazzuk meg az egyes felelősök, munkatársak személyes feladat- és ösztönzési terveit (munkatervek). A szervezetben legyen egy felelős személy, aki az egész stratégiai terv megvalósulását figyelemmel követi, és az esetleges változtatásokra felhívja a szervezet (vezetőség) figyelmét.

X.  A HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI KONCEPCIÓ MAGASABB SZINTŰ KONCEPCIÓKHOZ VALÓ  KAPCSOLÓDÁSA   

Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, mint a jelenleg érvényben lévő legmagasabb szintű dokumentum, a 2050-ig tartó fejlesztési folyamatok egyik fontos mérföldköveként 2020-ig tervezi elérni az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét. Ez a dátum éppen megegyezik a második HVS kifutásának idejével, így egyszerűen kapcsolható össze az országos és helyi fejlesztési stratégiák ütemezése. Az Országos Fejlesztési Koncepció a következő eredményeket várja 2020-ig: „Az ország fenntartható fejlődésének elvén nyugvó közös értékeink alapján a felzárkózási időszak előttünk álló éveiben a következő eredményeket érjük el: Az ország fejlettségét közelítjük az Európai Unió átlagos fejlettségéhez Magyarország Európa dinamikusan fejlődő térségének egyik meghatározó, Délkelet-Európa fejlődése számára mintát nyújtó és kaput nyitó országává válik. A tudásalapú globális gazdasághoz nem túlélésre berendezkedő, sodródó országként kapcsolódunk, hanem a sikeres országok példáját követve bátor felzárkózási stratégiánk középpontjába az innovációt állítjuk. Az euró bevezetéséig, és azt követően is a makrogazdasági stabilitás biztosítása folyamatos teendőket jelent az ország számára. A magas színvonalú közszolgáltatások nyújtásához szükséges költségvetési bevételeket a munkahelyteremtést és a technológiai megújulást együttesen szolgáló gazdaságpolitika teremti elő. Az állami intézmények 60   

teljesítményének javulása kedvezően hat a jogbiztonságra, a jogalkotás és -harmonizáció terén elért eredmények javítják a jogalkalmazás hatékonyságát. Vállalkozásbarát környezetet teremtünk az emberi és a fizikai infrastruktúra fejlesztésével, valamint a magas hozzáadott értékű termelésre ösztönző adó- és szabályozórendszer segítségével. Ennek és a következetes nemzetközi marketingkampánynak köszönhetően országunk a tudásintenzív tevékenységet folytató vállalatok kedvelt befektetési területévé válik. A hazai kis- és középvállalkozások a gazdaság hajtóerejévé válnak. Növekszik a hazai erőforrásokon, hagyományokon és tudáson alapuló helyi gazdaság szerepe. Ez egyszerre szolgálja a versenyképesség javulását és a kohézió növekedését, ezáltal a korábbi duális gazdaság- és társadalomszerkezet átalakulását. E fejlődés jelentős tartaléka a Kárpátmedence határ menti térségei közötti kapcsolat megélénkülése. A regionális szerepkörre pályázó, Délkelet-Európában befektető tőkeerős magyar vállalatok sikerét regionális befektetési és tanácsadó központok támogatják. A térségi regionális versenyképesség növekedésének motorja a szomszédjainkkal összehangolt fejlesztéspolitika. Mindennek

eredményeként

a

magyar

gazdaság

évről

évre

az

unióét

meghaladó

teljesítménynövekedést ér el, és az ország GDP-ben mért fejlettsége a felzárkózási folyamat végére, 2020-ra megközelíti az uniós átlagot, több régió pedig el is éri azt.”

Az Országos Fejlesztési Koncepció életbe lépése óta, elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Tervnek, az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak valamint egyéb központilag koordinált fejlesztési programoknak köszönhetően, óriási fejlesztési források váltak elérhetővé. Az Országos Fejlesztési Koncepció céljainak eléréséhez tehát komoly eszközök álltak/állnak rendelkezésre. Azonban hozzá kell tenni, hogy 2008-tól kezdődően jelentősen megváltozott a világgazdasági környezet. A világméretű recesszió nem változtatja meg alapjaiban Magyarország fejlesztési célkitűzéseit, de felboríthatja a válság előtt meghatározott ütemezést, hiszen a Fejlesztési Koncepció céljaival ellentétesen Magyarország lemaradása nem csökkent, sőt bizonyos területeken (foglalkoztatás, GDP) jelentősen növekedett. A Szinergia Egyesület célja tehát, hogy a 2013-2020-ig tartó tervezési időszakban, az Országos Fejlesztési Koncepcióban meghatározott célok mentén segítse az akcióterület hatékony felzárkózását. A legfontosabb fejlesztési célok:  61   

-

munkahelyteremtés, foglalkoztatás-bővítés

-

a Kárpát-medence határ menti térségei közötti kapcsolatok élénkítése, különös tekintettel a horvát – magyar kapcsolatokra 

-

A közösségi infrastruktúra fejlesztése, a beruházási környezet javítása

 

62   

Irodalomjegyzék:    • A Szinergia Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008  • A Szigetvári kistérség tervdokumentuma (ÁROP 1.1.5‐B, LHH program) PROMEI Kht., Kapos  Innovációs Központ Kht., 2008  • Baranya Megye Statisztikai Évkönyve 2008, Központi Statisztikai Hivatal, 2009  • Baranya Megye Statisztikai Évkönyve 2007, Központi Statisztikai Hivatal, 2008  • Szigetvár Város Kulturális Stratégiája, Szigetvári Kultúr és Zöld Zóna Egyesület 2008  • A Szentlőrinci Statisztikai Kistérség Területfejlesztési Programja  • Dr. Aubert Antal, Tanszékvezető, egyetemi docens PTE TTK FI Turizmus Tanszék  • Kulcsár László: A stratégiai programozás módszertana, Gödöllői Agrártudományi Egyetem 2008 • Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Területfejlesztési Koncepciója 2006 –  2013, Geopólus Bt., és a Tímár és Társa Kft. Pécs, 2005  • A Dél‐Dunántúli régió Turisztikai Magterületeinek lehatárolása, DDRFÜ, XELLUM Kft., 2007  • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)  • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)  • Országos Területrendezési Terv (OTrT)  • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjai (ÚMFT)  • Dél‐Dunántúli Operatív Program (DDOP)  • Nemzeti Agrár‐környezetvédelmi Program (NAKP) (2007‐2013)  • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST):  • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007‐2013)         

63