TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI

EX! Építésziroda Kft. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41.

tel. / fax : (56) 423 651

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI


tel. / fax : (56) 423 651


tervezők : településrendezés, művi értékvédelem : Farkas Renáta É2-16-0025/00 Gutman József okl. építészmérnök, városép. okl. szakm. É1 16-0062/2004, TT1 16-0062/2006 közúti közlekedés : Schneider Péter K1d-1/16-0044 Orgovány László okl. építőmérnök TRk-T 16-0474 vízellátás, csapadékvíz- és szennyvíz-hálózat, belvíz : Kun Csaba okl. építőmérnök TV-T 16-0190 gázellátás: Horváth Lajos okl. gépészmérnök TE-T 16-01 elektromos ellátás : Egervári László vill. üzemmérnök, okl. gépészmérnök TE-T 16-0222 hírközlés, távközlés : Dózsa Sándor T-16-0018 környezetalakítás, tájrendezés, természeti értékvédelem : Juhász Attila MK-1/16-0462 Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök TK/1 01-5013/12

Szolnok, 2009. szeptember 24. 2


tel. / fax : (56) 423 651


Tartalomjegyzék Bevezetés : A településrendezési terv célkitűzései …………….………………………….. Tervi és egyéb előzmények ……………………….…………………………... Technikai jellemzők ……………………………….………………………….. Általános helyzetkép, intézményhálózat ……………………………..……….. Önkormányzati tulajdon ………………………………………………………. Örökségvédelmi hatástanulmány ……………………………………………... Biológiai aktivitásérték ……………………………………………………….. Környezeti vizsgálat …………………………………………………………... Alátámasztó munkarészek : Közlekedési vizsgálat és javaslat .…………………………………………….. Közművesítési vizsgálat és javaslat ….……………………………………….. Hírközlési vizsgálat és javaslat .………………………………………………. Tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi vizsgálat és javaslat ..…………….. Környezetalakítási vizsgálat és javaslat ..……………………………………...

5 6 10 11 13 14 27 28 30 37 56 61 67

Tervrajzok jegyzéke : Bevezetés : A MTrT részlete Önkormányzati tulajdon I. Önkormányzati tulajdon II., intézmények Régészeti területek Alátámasztó munkarészek : Közlekedés I. Közlekedés II. – út-mintakeresztszelvények Közművek - ivóvíz ellátás Közművek - szennyvíz-kezelés Közművek - csapadékvíz-kezelés, belvíz-veszély, árvíz elleni védelem Közművek - elektromos energia ellátás Közművek - elektromos energia ellátás (belterület) Közművek - gázenergia ellátás Hírközlési infrastruktúra Tájrendezés - tájértékek Környezetalakítás - védett művi értékek Környezetalakítás – országosan védett művi értékek, …

M01 R01 R02 R03 R04 R05 R06 R07 R08 R09 R10 R11 R12 R13 R14 R15

3


tel. / fax : (56) 423 651


BEVEZETÉS

4


tel. / fax : (56) 423 651

Tiszaföldvár Város településrendezési terveinek alátámasztó munkarészei

A településrendezési tervek célkitűzései

Tiszaföldvár Város Önkormányzata 2002. decemberében döntött új településrendezési tervek (TRT) készítéséről. Az új TRT az alábbi főbb célokkal készült : -

A településrendezés ill. építés jogszabályi környezete az előző rendezési terv jóváhagyása óta jelentősen megváltozott, a TRT elkészítésére törvény kötelezi az Önkormányzatot. Az új TRT feleljen meg a hatályos jogszabályoknak.

-

A TRT nyújtson jogi lehetőséget az időközben felmerült (infrastrukturális ill. egyéb) fejlesztési elképzelések kivitelezésére, az intézményhálózat szükség szerinti fejlesztésére.

-

A TRT technikai szempontból is legyen korszerű, a térinformatikai alapú számítógépes feldolgozás nyújtson módot a hivatali ügyintézés (a beépítési előírások kibocsátása) időigényének csökkentésére.

Tiszaföldvár Város Önkormányzata 2009-ben módosította a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket. A módosítás céljai : -

új gyűjtő- illetve kiszolgáló utak létesítése a folyamatban lévő szennyvízközműfejlesztéssel összefüggésben,

-

bázisállomás (átjátszó adó) létesíthetőségének biztosítása.

Az Önkormányzat részletes fejlesztési céljait a településfejlesztési koncepció és egyéb településrendezési dokumentumok rögzítik.

5


tel. / fax : (56) 423 651


Tervi és egyéb előzmények

A TRT elkészítése során fejlesztési, helyi ill. térségi rendezési terveket, elképzeléseket igyekeztünk figyelembe venni : -

-

a korábbi általános rendezési terv, Tiszaföldvár új városközpont rendezési terve (1998 október), Tiszaföldvár Településrendezési terve (a dobozüzem és az üvegházaktól északra eső terület) (2001. január), településfejlesztési koncepció, 118/1998.(X.13.) ÖKT határozat külterületi ingatlanok belterületbe vonásáról (1998), Turizmusfejlesztés stratégiai és operatív programja (2002), 36/2002. (III.28) ÖKT határozat Tiszaföldvár Önkormányzati Képviselőtestületének lakásgazdálkodási koncepcióját megalapozó stratégiai elemekről (2002), 13/1998.(X.28.) ÖKT rendelet a Helyi Építési Szabályzatról (1998), 29/2001.(XII.7.) ÖKT rendelet az épített és természeti környezet helyi védelméről (2001), 11/2002.(IV.03.) ÖKT rendelet a létesítmények helyi védelem alá helyezéséről (2002), 27/1999.(XII.30.) ÖKT rendelet az állatok tartásáról (1999) 57/1996.(VII.11.) ÖKT határozat Tiszaföldvár fejlesztési programjáról (1996) Országos Területrendezési Terv (OTrT), JNSZ Megye Területrendezési Terve (MTrT), JNSZ Megye területfejlesztési koncepciója, Hortobágyi Nemzeti Park regionális és tájrendezési terve, Országos közúthálózat-fejlesztési terv, Alföld program, Jász-Nagykun-Szolnok megyei szennyvízkezelési és tisztítási, szolgáltatásfejlesztési, idegenforgalmi hálózatfejlesztési, kommunális hulladékgazdálkodási, közlekedésfejlesztési, kerékpárút-fejlesztési, mellékút-fejlesztési koncepciók ill. programok, A véleményezési eljárások során beérkezett, vélemények, javaslatok.

6

A 2009. évi módosítás során a MTrT és az OTrT vonatkozó előírásainak vizsgálatára az alábbiak szerint került sor : A tervezett módosítások területeit Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve (MTrT) az alábbiak szerint érinti. Térségfelhasználás : A módosítással érintett területek részben (az 5176 helyrajzi számú Kurázsi szőlő úttól nyugatra) hagyományosan vidékies települési térségbe, részben (az úttól keletre) pedig városias települési térségbe vannak sorolva. Övezeti besorolás : A módosítással érintett területek részben sem esnek egyetlen megyei övezetbe sem. A tervezett módosítások nem ütköznek az MTrT előírásaival. Tekintettel arra, hogy az Országos Területrendezési Terv (OTRT) az MTrT jóváhagyását követően, 2008-ban módosult, szükséges megvizsgálni az OTRT vonatkozó előírásai és a tervezett módosításokkal érintett területek kapcsolatát. A tervezett módosítások területeit az OTRT az alábbiak szerint érinti. Térségfelhasználás : A módosítással érintett területek települési térségbe vannak sorolva. Övezeti besorolás : A módosítással érintett területek részben sem esnek egyetlen országos övezetbe sem. A tervezett módosítások nem ütköznek az OTRT előírásaival. A tervezett módosítás tehát megfelel mind az OTRT, mind az MTrT előírásainak. Az MTrT vonatkozó részletét az M01 jelű tervlap ábrázolja.

7

ÉSZAK

Tiszaföldvár TRT-módosítás

A megyei területrendezési t. részlete M01 M = 1 : 60 000

Közigazgatási határ Erdőgazdálkodási térség Belterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség városias települési térség hagyományosan vidékies települési térség építmények által igénybevett térség védett természeti területek övezete ökológiai (zöld) folyosó övezete kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete tájképvédelmi terület övezete hullámtér és nyílt ártér övezete széleróziónak kitett terület övezete honvédelmi objektum védőterülete


Jelmagyarázat az M01 jelű tervhez

JM


tel. / fax : (56) 423 651


Technikai jellemzők

A TRT minden része számítógépes eljárással készült, térinformatika program (Autodesk World) segítségével. Az elkészült terv használatára, lekérdezésére is hasonló rendszer fog szolgálni. A számítógépes rendszer néhány jellemzője : - a terv adatait összesen több mint 100 db fólia és az adatbázis tartalmazza, további kb. 60 kiegészítő fólia szükséges a megfelelő működéshez, - a terv minden rajzi elem (ideértve a földhivatali alaptérképet is) tetszőleges léptékben, összetételben megjeleníthető ill. kikapcsolható, - az egyes földrészletekre vonatkozó építési előírások rámutatással vagy helyrajzi szám megadásával lekérdezhetők, - az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) által előírt jelrendszer maradéktalanul megvalósítható. A tervezés alapjául az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata szolgál (2003. júliusi állapot). Az alaptérkép adatainak vektorizálását a tervezők végezték, a vektoros ill. az eredeti (raszteres) adatok összevethetők.

10


tel. / fax : (56) 423 651


Általános helyzetkép, intézményhálózat

Tiszaföldvár az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, a Tiszazug északi részén, Szolnoktól délre helyezkedik el. Területe évezredek óta lakott, az első írott emlék 1467-ben említi „Thyzafeudwar”-ként. Története során többször is elpusztították, mindannyiszor újjá épült, 1886-ban járási székhely lett, 1993. óta város. Földrajzi szempontból jellegzetes alföldi (tiszazugi) település : éghajlata kontinentális, a Tisza egykori árteréből kiemelkedő, árvízmentes magaslatra épült; területének felszíne jobbára sík, a síkságot a felszíni vizek (Tisza folyó, Holt-Körös, víztározó tó), korábbi anyagnyerő helyek és kunhalmok törik meg. Erdősültségének aránya csekély (2,7 %). A város igazgatási területe 8.036 ha, ebből belterület 1.152 ha, külterület 6.884 ha. A területének átlagos szintmagassága 90 mBf. A település szerkezetét belterületen a történelmi („nőtt” jellegű) és újabb, tervezett térszerkezetű részek váltakozása jellemzi, külterületen alföldi viszonylatban kevés tanya, major alakult ki. A régebbi városrészek sajátosságai a törtvonalú, zegzugos, zsákutcás utcaszerkezet és elaprózódott, szabálytalan alakú telkek. A városi épületek többsége 1 szintes, jobbára a városközpontban találhatók nagyobb épületek. A település közúton (elsősorban a 442-es számú főközlekedési úton) vagy vasúton (a Tiszatenyő-Szentesi vasútvonalon) közelíthető meg. Infrastrukturális ellátottsága általában kielégítő, fejlődő, jelentősebb előre lépést a (szennyvíz és csapadékvíz) csatorna-hálózat igényel (céltámogatás igénybe vételével folyamatban). További célok az ellátás biztonságának növelése, kapacitásbővítés és minőségi javítás lehet. A város gazdasági mutatói, jövedelemtermelő képessége (mint a Kunszentmártoni kistérségben általában) elmaradnak az országos adatoktól, több esetben a megyei átlagtól is; a munkanélküliség országos viszonylatban magasnak (évek óta 20 % körüli), a (különösen a külföldi érdekeltségű) beruházási hajlandóság alacsony. A város jellemzően mezőgazdasági település, talán a szomszédos Martfű és az ugyancsak nem távoli megyeszékhely közelsége miatt csak néhány ipari létesítmény (téglagyár, cipőkészítő üzem, több mezőgazdasági feldolgozó üzem) telepedett meg itt. A külterületen leginkább szántóföldi művelés és a gyepgazdálkodás a jellemző, szőlő- és gyümölcstermelés jobbára belterületen, az egykori zártkertekben, jelenlegi lakóterületeken zajlik. A termőterület művelésági megoszlása : művelés ág terület (ha) területi arány (%) szántó kert

5.373 80

84,2 1,3

11

gyümölcsös szőlő gyep erdő nádas halastó összesen

11 4 612 213 0 87

0,2 0 9,6 3,3 0 1,4

6.380

100,0

A helyi gazdaság legígéretesebb ágazata a turizmus lehet, ha sikerül a helyi sajátosságokra épülő kínálatot kialakítani. A lehetőségek felmérése és megragadása érdekében a város 2002ben kidolgozta turizmusfejlesztési stratégiai és operatív programját. A lakónépesség alakulása Tiszaföldváron 1990 és 2001 között : férfi nő össz.

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

5720 6120

5655 6086

5632 6010

5573 5953

5559 5923

5681 5833

5666 5819

5601 5769

5656 5816

5650 5844

5682 5805

5820 6257

11840 11741 11642 11526 11482 11514 11485 11370 11472 11494 11487 12077

(forrás : Polgármesteri Hivatal) A környezet állapota Tiszaföldváron összességében jónak nevezhető. A város rendelkezik környezetvédelmi programmal (2001) és helyi értékvédelmi rendelettel (2001). A legfontosabb feladatok a szennyvíz- és hulladék-kezelés javítása és a kedvező környezeti állapot fenntartása. A város intézményhálózata középfokú ellátást biztosít egyes elemei térségi jelentőségűek. A város rendelkezik közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervvel. Az intézmény-hálózat fejlesztésének legfontosabb eleme az új településközpont kialakítása lesz, amit Tiszaföldvár város fejlesztésének programja részletez.

12


tel. / fax : (56) 423 651


Önkormányzati tulajdon

A városi tulajdon vizsgálatának célja az önkormányzati tulajdonú földrészletek térbeli megoszlásának, elhelyezkedésének regisztrálása (a vizsgálódás a tulajdoni hányadra nem terjed ki). A városi tulajdonú földrészletek ismeretében a rendezési tervnek az egyes ingatlanokra gyakorolt hatása felmérhető. A városi tulajdonú ingatlanok többsége (érthető okokból) belterületen helyezkedik el, javarészt közterület ill. önkormányzati intézmények területe. A belterületen (fehéren) kirajzolódnak az állami tulajdonú utak és a vasútvonalak nyomvonalai. Figyelemre méltó, hogy nagyobb, összefüggő területek belterületen csak a város északi részén vannak önkormányzati tulajdonban. A külterületen a belterületi határ közelében, attól észak-keletre és keletre ill. nyugatra (a megszűnő szeméttelep) van néhány ingatlan önkormányzati tulajdonban. A városi tulajdonú külterületi földrészletek jelenleg túlnyomórészt közlekedési rendeltetésűek. A városi tulajdonú földrészletek jegyzékét a Polgármesteri Hivatal szolgáltatta (2002. decemberi állapot).

13


tel. / fax : (56) 423 651


Örökségvédelmi hatástanulmány

Örökségvédelmi hatástanulmány a településen eddig nem készült. 0-

Bevezetés Egy-egy terület településrégészeti képének megrajzolásához az egyetlen helyénvaló módszer, ha a múzeumi nyilvántartásban szereplő adatokat a természetföldrajzi környezettel együttesen vizsgáljuk. Szükséges ez azért is, mert a régészeti kutatottság egyenetlen, településenként különböző, sok esetben csak a véletlenen múlik egy-egy lelőhely felfedezése: földmunkák, építkezések során kerülnek múzeumba leletek, melyekről néha igen szűkszavú leltárkönyvi bejegyzések szólnak csupán. Más, a kutatás által privilegizált területekről, ahol pl. régészeti topográfiai munkálatok is folytak, módszeres terepbejárások révén igen pontos ismereteink vannak. JászNagykun-Szolnok megyében ilyen a Tiszazug, ahol gyakorlatilag az összes felszínen észlelhető régészeti lelőhelyet ismerjük. Az összes többi helyen részleges terepbejárási adatokkal, véletlenszerű lelőhelylistával kell beérnünk. Így történhet meg, hogy két hasonló földrajzi adottságú és alapterületű településen a régészeti lelőhelyek száma igen nagy eltéréseket mutat. Ha minden olyan helyen, ahol régészeti topográfiai munka nem folyt, az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetében csak a nyilvántartásban szereplő és annak alapján azonosítható lelőhelyeket vennénk figyelembe, településrégészeti szempontból olyan hamis képet kapnánk, mely által egy-egy hatástanulmány értelmetlenné válna és semmiképpen sem felelne meg a törvényalkotó szándékának. A lelőhelyek száma ilyen esetekben csak a töredéke lenne a valóságban föld alatt rejlő múltbéli emlékeknek. Tény, hogy a régebben múzeumba került leletek előkerülési körülményei, a pontos helyszín az esetek többségében ismeretlen, de azért azok mindegyike lelőhely, még ha nem is tudjuk, hogy pontosan hol van. Itt válnak igazán jelentőssé a geomorfológiai megfigyelések, melyek segítségével azokat az ún. régészeti érdekű területeket megjelölhetjük, ahol régészeti lelőhely előfordulása valószínű. Évek, évtizedek terepkutatásaiból levont tanulságok jogosítanak fel bennünket a régészeti érdekű területek meghatározására. A lelőhelyek előfordulásából, gyakoriságából, elhelyezkedéséből körvonalazódtak azok a törvényszerűségek, melyek szerint a településsűrűség az egyes korszakokban kialakult. 14

Jól nyomon követhető, hogy milyen szempontok vezérelték az embert korról korra, hogy bizonyos területeket kiválasszon, másokat lakatlanul hagyjon,. vagy csak nyári szállásként időlegesen használja. Vannak általános településvonzó tényezők, melyek minden korszakban minden közösségnél érvényesültek, mint pl. a vízközelség és az árvízmentesség. Tiszaföldvár és környéke azok közé a fent említett települések közé tartozik, ahol részleges terepbejárások ill. kis lelőhelyrészleteket érintő feltárások, leletmentések folytak csupán. Mindezeket térképen jelölve, majd kiegészítve a régészeti érdekű helyekkel, e 8032 hektáros közigazgatási határon belül legalább 58 régészeti lelőhellyel kell számolni mindenféle településrendezés során. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kutatás nem fejeződött be, minden ilyen régészeti vázlat csak pillanatnyi állapot, mely a tervek megvalósítása idejére talán már nem is érvényes és mindenképpen kiegészítésre szorul., a lelőhelyek száma ennél csak több lehet.. Mielőtt a tervezett vagy leendő beruházások szempontjából csoportosítanánk az ismert és valószínűsíthető lelőhelyeket, a felszíni formációk és a mindenkori településsűrűség összefüggéseit vizsgáljuk. 1-

Vizsgálat a)

történeti örökség, régészeti leírás

Löszös tábla (beépített terület) A Szolnok-Túri sík kistáj DNy-i szegélyén fekszik Tiszaföldvár a Tisza bal partján, az ártérből K-re nyúló, mély fekvésű (82-83 m tszf.) öblözetek mentén magasodó löszös táblán (85-87 m tszf.). Neve régi erődítést sejtet, valójában azonban természetes magaslat, melyet az újkőkortól kezdődően évezredeken át számtalan helyen laktak, s mely megtelepedések nyomait a rájuk épült kisváros rejti el szemünk elől. Egy-egy véletlen azonban betekintést enged a beépített belterület múltjába. Éppen a sűrű beépítettség és a hiányos adatok miatt nem tudjuk bejelölni valamennyi régészeti lelőhelyet, ahonnan a magyar archeológia születésétől (XIX. század második fele) kezdve a legutóbbi időkig leletek kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba és szolnoki Damjanich János Múzeumba. Az alábbi rövid és korántsem teljes értékű felsorolás mutatja, hogy Tiszaföldvár területét egyetlen régészeti korszakban sem hagyták lakatlanul. — újkőkori Körös kultúra kerámia-töredéke — bronz tokosbalta öntőformája — késő bronzkori füles bögre — rézkori kétosztatú tál — bronzkori agyag votív balták — gepida női és férfi sírok Azonosított lelőhelyek: — 1. lelőhely, Újtemető környéke, régi téglavető: újkőkori Körös kultúra, rézkori tiszapolgári kultúra telepe — 6. lelőhely, Téglagyár: újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia szakálháti csoport, kora bronzkori nagyrévi kultúra, késő bronzkori gávai kultúra, kelta, népvándorlás kori telep, szarmata telep és temető, árpád-kori, középkori falu

15

— 16. lelőhely, Beloiannisz utca és környéke: gepida temető, árpád-kori falu. — 17. lelőhely, Tobágy: szkíta temető, árpád-kori falu — 21. lelőhely, Szik-kert, kun temető (?) — 22. lelőhely, Vásártér környéke , újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia telepe, népvándorlás kori és középkori temető — 25 lelőhely, régi temető és környéke: újkőkori szakálháti csoport telepe, népvándorlás kori temető — 26. lelőhely, Penny áruház és környéke: újkőkori Körös-kultúra telepe Régészeti érdekű helyek Külön jelölést nem alkalmaztunk, mert az árvízmentes táblára épült jelenlegi település területe mindenkor alkalmas volt a megtelepedésre, régészeti lelőhely bárhol előfordulhat, ahogy erre a múzeumokba került leletek alapján következtetni lehet.. Ezzel minden beruházásnál, építkezésnél számolni kell. Déli homokos területek (Szőlőskertek) Tiszaföldvárnak a déli, földrajzilag inkább a Tiszazughoz sorolható része. A 90 m tszf. magasságú homokdombokon, ahol ma szőlőművelés folyik, a laza talaj nem túlságosan kedvezett a hagyományos földművelésnek, ezért árvízmentessége ellenére sem volt igazán kedvelt lakóhely. A viszonylag kevés ismert régészeti lelőhely közül kiemelkedő jelentőségű az óvirághegyi kun nemzetségfői sír, melynek gazdag leletegyüttese a szolnoki múzeum kiállításán látható. Nyilvántartott lelőhelyek: — 23. lelőhely, Szik-kert: Halom, rézkori temetkezés — 27. lelőhely, Óvirághegy: kun nemzetségfői temetkezés — 28. lelőhely Virághegy: késő rézkori szórványos és szarmata település Régészeti érdekű helyek: — 18., 19., 32, 34., 35. lelőhelyek, a Homokrét K-i és D-i partja Ártéri öblözetek (külterület) Tiszaföldvárt Ny és É felől nagykiterjedésű ártéri öblözetek határolják, melyek partjai, az időszakos vízjárásból szigetként kiemelkedő övzátonyai számtalan letelepedésre alkalmas helyet kínáltak. Nagyhát A legdélebbi öblözet Ny-i fele. Egyetlen terepbejárással azonosított lelőhelye, a szomszédos Cibakháza határába nyúlik, a tiszazugi régészeti topográfiai munkák során került térképre. Nyilvántartott lelőhely: — 20. lelőhely, Búcsús I. egykori tanyája: újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia telepe, szarmata telep Régészeti érdekű helyek: — 31., 33. lelőhelyek, Nagyhát ÉK-i part és Ny-i övzátony

16

Érhalom A települést ÉNY felől határoló mélyedés, melybe félszigetszerűen nyúlik be a város irányából a lösztábla Érhalomnak nevezett kiemelkedése, mely az egész határrésznek nevet adott. Ezen a félszigetszerű magasparton több régészeti lelőhely ismert. Nyilvántartott lelőhelyek. — 2. lelőhely, Érhalom : késő bronzkori halomsíros telep, gepida temető — 3.lelőhely, Érhalom: gepida temető — 4. lelőhely, Érhalom: újkőkori, kora bronzkori telep, gepida temető — 5. lelőhely, Érhalom: újkőkori, szarmata telep Régészeti érdekű helyek: Az csekély tengerszint feletti magasság miatt a fent felsorolt ismert lelőhelyeken kívül régészeti leletek előkerülése másutt nem valószínű. Sziget A várost É felől határoló, az ún. Csesz-árokkal övezett terület, melynek 85 m tszf. magasságú részein régészeti lelőhelyek ismertek ill. valószínűsíthetők. Nyilvántartott lelőhelyek: — 7. lelőhely, Kender-földek: újkőkori, késő bronzkori, szarmata telep — 8. lelőhely, Kender-földek: újkőkori, késő bronzkori telep — 9. lelőhely, Kender-földek: Halom, rézkori temetkezés — 10. lelőhely, Sziget, ÉNY-i part: Halom, rézkori temetkezés — 13. lelőhely, Sziget: újkőkori szakálháti csoport telepe — 14. lelőhely, Kövér János - dűlő: újkőkori, késő bronzkori, szarmata telep — 15. lelőhely, Sziget: újkőkori, alföldi vonaldíszes kerámia telepe (A nyilvántartásban szerepel, mára már megsemmisült lelőhely) Régészeti érdekű helyek: — 37., 38., 39., 40., 41.,51.lelőhelyek, Sziget, belső magaslatok; — 36., 52., 53., 54., 55. lelőhelyek, Sziget, É-i peremterület, Csesz-árok-part Löszös tábla K-i része (külterület) 85-87 tszf. magasságú kevéssé tagolt tábla. Nyilvántartott lelőhelyek a halmok, valószínűsíthetőek pedig az egykor vízfolyások, kis medrek partjai, kiemelkedőbb pontok. Nyilvántartott lelőhelyek — 11. lelőhely, Kövér Aladár-dűlő: Halom, rézkori temetkezés (A nyilvántartásban szerepel, azóta megsemmisült.) — 12. lelőhely, Kövár Aladár-dűlő: Halom, rézkori temetkezés — 24. lelőhely, egykori Lenin Tsz központja: szarmata temető — 29. lelőhely, Gött-dűlő: Halom, rézkori temetkezés — 45. lelőhely, Csorcsán-halom: Halom, rézkori temetkezés — 46. lelőhely, Őzén-halmi dűlő: Halom, rézkori temetkezés — 47. lelőhely, Őzén-halom: Halom, rézkori temetkezés — 56. lelőhely, Csorcsán-halmi dűlő: Halom, rézkori temetkezés

17

— 57. lelőhely, Magtár-dűlő: Halom, rézkori temetkezés — 58. lelőhely, Masznyik-dűlő, kettős halom: Halom, rézkori temetkezés Régészeti érdekű helyek: — 30. lelőhely, Gött-dűlő, 42. lelőhely, Kövér Aladár-dűlő, 43. lelőhely, Nyomás, 44. lelőhely, Zsiger-puszta, 48., 49. lelőhely, Kunhalmi-dűlő, 50. lelőhely, Gyalui-földek b) természeti-táji értékek Tiszaföldvár az Alföld szívében, a Tisza bal partján fekszik. Területe (mint a folyóvölgy településein általában) vízfolyásokkal és halmokkal enyhén szabdalt, jobbára sík. Talaja hordaléktalaj, helyenként jelentősen löszös-homokos, ezért nehezen művelhető ill. megköthető (a szél ill. a víz által kiváltott erózióra hajlamos, érzékeny). Jelentősebb felszíni vizei a Tisza, a Holt-Körös és a víztározó (halastó). Erdős területek elszórtan fordulnak elő, összefüggően inkább csak e vízfelületek mellett találhatók. E területek élővilága is változatosabb, mint az egyéb településrészeké. így az országos tájvédelmet élvező területek egy része is itt található; a továbbiak a belterületi határ mellett (a várostól északra) ill. a némileg távolabb, nyugatra vannak (Érhalmi dűlő és környéke). Helyi védelem alá eső táji-természeti érték nincs a városban. A várost övező külterületek mezőgazdasági művelés (szántóföldek, gyepgazdálkodás) formájában hasznosulnak, a szőlő- és gyümölcs-termesztés többségének hagyományosan helyt adó déli („Homoki”) városrész az idők során belterületbe került. c) művi értékek A város beépített részén (döntően a belterületen) a lakóterültetek vannak túlnyomó többségben. Az, hogy a településen nagyon kevés ipari létesítmény telepedett meg, feltehetően más, jobban iparosodott városok (Martfű, Szolnok) közelségének tudható be. Ez a helyzet a területhasználatban is tükröződik (ld. területfelhasználási módok), és a településképet (városias mag, aránylag kevés nagyobb épület, sok családi lakóépület, elterjedt haszonállat-tartás) is meghatározza. A térszerkezet jól láthatóan három részre tagozódik : 1 - szabálytalan, történelmi, „nőtt” jellegű, elaprózódott telkeket is tartalmazó rész, 2 - mérnökien szabályos szerkezetű, merőleges utcahálózatú rész, 3 - hosszú telkes kertes rész. Az 1. részen (a város északi részén) az utcahálózat is szabálytalan, itt találhatók a jelentősebb (nagyobb ill. régebbi) épületek és az intézmények jelentős hányada : ez a történelmi városmag. Az oldalhatáron álló beépítési mód az általános, helyenként felbukkan a zártsorú. A második csoportba tartozó településrész a város középső területén található. Itt a rendezett utcák és az oldalhatáron álló családi lakóépületek határozzák meg a városképet. E csoporthoz sorolható még az 1. résztől keletre lévő kisebb, új településrész (üdülőterület). A harmadik rész a város déli oldalán lévő kertes terület. Ez a városrész teszi ki a település belterületének több mint felét, itt él a város lakosságának kb. harmada. E városrész jellegzetessége a zártkerti múlt, a hosszú és keskeny telkek rendszere valamint az ugyancsak keskeny és helyenként nagyon hosszú utcák hálózata. Itt is az oldalhatáron álló családi házas beépítés a meghatározó. Országos védelmet három létesítmény élvez : a református templom, az evangélikus templom és a Göth-kúria.

18

2-

Változtatási szándékok, hatáselemzés A tervezett változtatások gazdasági és szociális jellegűek. A város megtartó erejének növelése érdekében egyfelől célszerűnek tűnik ipari létesítmények letelepedéséhez lehetőséget biztosítani, másfelől pedig az infrastruktúrával nem vagy nem kellően ellátott területek ellátottságát javítani. Ez némi változást eredményez a területhasználatban, majdani beépítettségben ill. az infrastruktúra-hálózatokban (ld. a megfelelő terveket), de a tájhasználatban, a táji-természeti valamint művi értékek használatában, népességben, életmódban ill. kultúrában alapvető változást megítélésünk szerint nem fog okozni. Talán nem visszafordíthatatlan, de nehezen visszafordítható folyamat (mint általában a beépítetlen területek beépítése) az új iparterület kialakítása. A tervezett iparterület véleményünk szerint sem a lakóterületeket, sem a védett táji (és egyéb) értékeket nem veszélyezteti.

3-

Összefoglaló, javaslat Régészeti oldalról a településrendezési terv szempontjából a lelőhelyeket négy kategóriába sorolhatjuk : 1. A feltétlenül kikerülendő lelőhelyek melyeket történeti jelentőségük, tájképi, érzelmi értékük vagy még inkább szomorú megfogyatkozásuk miatt semmi áron sem szabad bolygatni, jelen állapotukban megőrizve kell utódainkra örökíteni: mindenek előtt a halmok, tájunk jellegzetességei, melyek zöme a rézkor végén (Kr. e. 3000 táján) kelet felől területünkre érkezett népesség temetkezései. Tiszaföldvár határában 12 ilyen halmot tartunk nyilván, az egyik, a 11. lelőhely azóta sajnos megsemmisült. a középkori templomhelyek, vagy temetők, ilyen a 22. lelőhely 2. Az ún. intenzív, beruházásra, bolygatásra nem javasolt lelőhelyek, melyek területét megelőző feltárással felszabadíthatjuk ugyan, de az óriási mennyiségű leletanyag, a régészeti objektumok sokasága miatt az ásatás aránytalanul hosszú időt venne igénybe és igen magas költségeket jelentene: — Ilyen az Érhalom-dűlő valamennyi lelőhelye (2., 3., 4., 5. lelőhely) 3. A nyilvántartott lelőhelyek többsége, melyeknél megelőző feltárás szükséges, megfelelő feltételekkel megoldható. (A táblázatban nincs megkülönböztető jelölésük.) 4. A régészeti érdekű helyek, melyeknél minden földmunkát megelőzően terepbejárás ill. próbaásatás szükséges. A fentieket szemlélteti a térkép, melyen a lelőhelyeket tüntettük fel, valamint összesítő táblázat, melyen a lelőhelyek ismertetett kategóriái tanulmányozhatóak. Javaslat : az 1. és 2. kategóriába sorolt objektumok kerüljenek építési tilalom alá, a 3. és 4. kategóriába sorolt objektumok esetén az építtető figyelmét hívjuk fel a régészeti értékek védelmére. Egyéb oldalról az országos táji-természeti ill. művi védelem alá eső értékek körét nem javasoljuk bővíteni, a helyi művi értékvédelemre (az OTÉK előírásainak megfelelően) a szabályozási terv készítésekor teszünk javaslatot, a helyi táji-természeti védelemre pedig a helyi építési szabályzattal egyidejűleg.

19

4-

Összesítő táblázat Tiszaföldvár régészeti lelőhelyeiről Lelőhelyszám 1 2

A lelőhely jellege Telep Temető

3

Temető

4

Temető

5

Temető

6 7 8 9

Telep, temető Telep Telep Halom

10

Halom

11 12

Halom Halom

13 14 15 16

Telep Telep Telep Temető

Intézkedés (javaslat) Megelőző feltárás Bolygatásra nem javasolt Bolygatásra nem javasolt Bolygatásra nem javasolt Bolygatásra nem javasolt Megelőző feltárás Megelőző feltárás Megelőző feltárás Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő Már nincs mit tenni Feltétlenül kikerülendő Megelőző feltárás Megelőző feltárás Már nincs mit tenni Megelőző feltárás

17

Temető

Megelőző feltárás

18

Régészeti érdekű

19


20 21 22

Telep Temető Temető

23

Halom

24

Temető

Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Megelőző feltárás Megelőző feltárás Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő Megelőző feltárás

25

Temető

Megelőző feltárás

26

Telep

27 28

Telep Temető

Megelőző feltárás, ha még maradt belőle valami Megelőző feltárás Megelőző feltárás

A lelőhely állapota

Részben feltárt

Megsemmisült

Megsemmisült Részben bolygatott, leletmentés volt Részben bolygatott, leletmentés volt

Részben bolygatott, leletmentés volt Részben bolygatott, leletmentés volt Részben bolygatott, leletmentés volt Nagyrész megsemmisült

20

29

Halom

30


31


32


33


34


35


36


37


38


39


40


41


42


43


44


45

Halom

46

Halom

47

Halom

48


49


50


51


52


Feltétlenül kikerülendő Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás

21

4-

53


54


55


56

Halom

57

Halom

58

Halom

Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Terepbejárás, próbaásatás Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő Feltétlenül kikerülendő

Nyilatkozat A jelen örökségvédelmi hatástanulmány készítésében Dr. Csányi Marietta régész, Gutman József vezető településtervező és a TRT tervezői vettek részt. E hatástanulmány megfelel a jogszabályoknak és előírásoknak, a készítésben résztvevők rendelkeznek a megfelelő jogosultsággal. Dr. Csányi Marietta sk.

Gutman József sk.

Kapcsolódó jogszabályok : a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól, a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól.

22

a Cib

za khá

ÉSZAK

sö Öc

Kunszentmárton

d

Tiszaföldvár Város Településrendezési Terve

őhék

Önkormányzati tulajdon I. M = 1 : 40 000

M ez

Martfű

Tiszajenő

Ve z se

ny

R01

ÉSZAK


a ház k a Cib

6

D

6

66 ;<

<

6

6 C

6

6

Önkormányzati tulajdon II., intézmények M = 1 : 18 000

<

;

< ; 6 66

6

6

;6 7 A55 6 J; 6 ;6 <7; 6 : 6< : G J 6 B < C 6 6 D 7

:

R02

R03 ny Ve z se

Martfű 53

Tiszajenő

52 51 10

36

14

9 8

38 39

60 16 3

17

2

25 1

58 26

32

33

43

6

31 20

24

41

őhék

5

7

61

11

M ez

4

40 13

12

Régészeti területek M = 1 : 40 000

42

37

22 18

21

34 30 19

za khá

35

23

57

48

ÉSZAK

Öc

27 28

56

49

44

50

Kunszentmárton

46 47

s

öd

45


a Cib

29

Belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ Önkormányzati tulajdon Régészeti terület Építési tilalomra javasolt régészeti terület Vélelmezhető régészeti terület

5 7 < : G D A B C J 6 ;


Igazgatási központ Művelődési központ Egészségügyi intézmény Sport központ Strand Temető Tűzoltóság Rendőrség Posta Szociális otthon Oktatási központ Egyházi intézmény

Jelmagyarázat az R01, R02, R03 jelű tervekhez

J01


tel. / fax : (56) 423 651


Biológiai aktivitásérték

A biológiai aktivitásérték vizsgálatára a 2009. évi módosítás során az alábbiak szerint nem került sor : A tervezett módosítással nem kerül sor újonnan beépítésre szánt területek kijelölésére, így a biológiai aktivitás értékének változását vizsgálni nem kell (Étv. 8. § (2) bek. b) pont).

27


tel. / fax : (56) 423 651


Környezeti vizsgálat

A 2009. évi módosítások környezeti vizsgálat lefolytatását nem tették szükségessé.

28


tel. / fax : (56) 423 651


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

29


tel. / fax : (56) 423 651


Közlekedési vizsgálat és javaslat

Vízi út, vízi közlekedési létesítmény (az igazgatási terület legészakibb pontján lévő tiszai komp átkelőhely kivételével) nincs a város közigazgatási területén. A rév fejlesztésével kapcsolatos igényről nincs tudomásunk. A kompátkelő jogi rendezése jelenleg is folyik, a komphoz vezető út korszerűsítése is szükséges a távlatban. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság nem tart nyilván repülőteret vagy egyéb légiforgalmi objektumot a város közigazgatási területén. A külterületen egyes gyepes területeket a mezőgazdasági munkákat végző repülőgépek időszakosan le- ill. felszálló pályának használhatnak, ez építéssel nem jár, így építési szabályozást nem igényel (megfontolandó e területek környezetvédelmi szabályozása). A város keleti szélén észak-déli irányban halad a Tiszatenyő-Szentesi vasútvonal. A településen két helyen található vasútállomás, mely a tervek szerint továbbra is megmarad, jelentősebb fejlesztés nem várható. A MÁV Rt. tájékoztatása szerint a közeljövőben területi igénnyel járó vasútfejlesztésre nem fog sor kerülni. A tervezett iparterülethez az iparvágány kapcsolat biztosított, a (belterület észak-keleti részéhez közel) meglévő ipari szárnyvonal kihasználtsága a tervezett ipari terület beépülésével javulhat. A terv készítése során az egyik legfontosabb feladatnak a közúti közlekedés fejlesztése mutatkozott. A közlekedésfejlesztés hálózati javaslata : Az országos közutak közül a várost a 442.sz. főút, a 4628.j. és 4633.j. összekötő út, valamint a 46334. jelű Homoki vasútállomáshoz vezető út érinti. A 2002. évi forgalmi adatok az alábbiak:

442.sz. főút 4628.j. ök. út 4633.j. ök. út 46334.j. ök. út

Összes forgalom E/nap 4278 2140 3088 1481

ebből kerékpáros J/nap 880 337 21 645

30

A távlatban a legjelentősebb fejlesztés a 442.sz. főút új nyomvonalának kialakítása lesz, mely a város térségében a 4633.jelű összekötő úttal közel párhuzamosan halad, illetve annak meglévő nyomvonalat használja fel. A 442.sz. főút régi nyomvonala – az UKIG vonatkozó levele alapján – 4633.j. összekötő út lesz. A jelenlegi 4633.j. összekötő út azon szakasza, mely nem használható fel az új 442.sz. főút kialakításához, új útszámmal megmarad országos összekötő úti kategóriába. A komphoz vezető utat szintén országos összekötő út kategóriába javasoljuk sorolni. Új gyűjtőutak kialakítását javasoljuk a belterületen az egyes városrészek feltárására. Az ezek kialakításához szükséges terület (ld. Út-mintakeresztszelvények) sehol sem áll rendelkezésre, ezért a nyomvonalak jóváhagyása esetén a kijelölt utakat határoló telkek beépíthetőségét célszerű korlátozni a szabályozási tervben. A belterületi kiszolgáló utak területe a homoki városrészi utak kivételével általában megfelelő szélességű. A homoki utak szélesítését részlegesen, a még be nem épített telkek egy részének felhasználásával, átmenetileg ún. kitérők alkalmazásával javasoljuk. A külterületeken javaslatot teszünk a főbb külterületi utak (helyi érdekű gyűjtőutak) nyomvonalának kialakítására. A külterületi utak kiépítését a távlati igények alapján javasoljuk, valamint figyelembe vettük a jelenlegi hálózatot is. A meglévő szélességek általában itt is elégtelenek, javasoljuk a szélesítés lehetőségének szabályozását. Az 1988. évi I. törvény 42/A § (1) bekezdése szerint külterületen építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút tengelyétől számított 100 m-en (főút esetében) ill. 50 m-en (egyébként) belül. Csomóponti javaslat : A csomópontok építéséhez is biztosítani kell a területeket. Ezek nagysága a majdan kiválasztandó forgalomtechnikai megoldástól függ, a jelenleg rendelkezésre álló terület is elegendő lehet. Körforgalom kialakítását javasoljuk az új városközpontnál a Kossuth Lajos út és Mártírok útja kereszteződésénél, valamint az Ókincsem út és Döbrei János út csatlakozásánál. Járműosztályozós csomópont kialakítását javasoljuk a 442.sz. főút tervezett nyomvonalán három helyen: a 4628.j. összekötő út keresztezésénél, a Petőfi Sándor út folytatásában tervezett helyi gyűjtőút csatlakozásánál, valamint a 46334.j. Homoki vasútállomáshoz vezető út keresztezésénél. Közúti közlekedési létesítmények : A helyi autóbusz közlekedés 2002. őszén indult meg, a közúti tömegközlekedési szolgáltató konkrét fejlesztési elképzeléseiben nem szerepel, így nem teszünk javaslatot új buszpályaudvar létesítésére (ez célszerűen az új városközpontban helyezendő el). A meglévő üzemanyagtöltő állomások valószínűleg távlatilag is elegendőek lesznek, új töltőállomás létesítésének igényével előre láthatólag a tervezett új főközlekedési út megvalósulását követően kell számolni.

31

A kerékpáros közlekedésben a helyi igények, a meglévő nyomvonalak mellett az országos hálózatfejlesztési terveket is figyelembe vettük. A helyigény itt is a választandó forgalomtechnikai megoldástól függ, részletes tanulmány hiányában a helyigény szabályozására nem teszünk javaslatot. A gyalogos közlekedésben a forgalmi és gyűjtőutaknál szükségesnek tartjuk a kétoldali járda kiépítését, míg a szűk beépítésű lakóutakon (kiszolgáló utakon) is legalább az egyik oldalon terveztünk járdát. A tervezett új iparterületek közúti megközelítése jelenleg is biztosított. Javasoljuk, hogy a leendő szabályozás biztosítsa : - a tervezett új főközlekedési út, a javasolt új gyűjtőutak és a javasolt főbb külterületi utak (külterületi gyűjtőutak) építési területét, továbbá - a Kurázsi szőlő I., II. és III., valamint az Óvirághegy szőlő II. és III. nevű kiszolgáló utaknak (hrsz. 5401, 5312, 5251, 4994, 5106) a Kürti úthoz történő csatlakozásához szükséges útépítési területet, - a leendő szabályozás szükség és lehetőség szerint biztosítsa a homoki kiszolgáló utak szélesítését. Kiegészítés a 2009. évi módosítás kapcsán : Noha a város déli, Cibakházával szomszédos városrésze már hosszabb ideje lakóterületként (is) szolgál, térszerkezete a korábbi kertes időszakban alakult ki. E térszerkezetet közlekedési szempontból a szűk, javarészt beépült utcák jellemzik, amelyek nehezen képesek megfelelni a mai közlekedési igényeknek, bővítésük-fejlesztésük pedig a meglévő épületek miatt komoly ráfordítást igényelne. A városrész csatornázásával párhuzamosan illetve annak elősegítése mellett e helyzeten kívánnak javítani az újonnan létrehozandó utak. A tervezett útszakaszok feladata a helyi forgalom lebonyolítása. Az új utak közül az 1. és 2. területen kialakítandó tekinthető helyi gyűjtőútnak, a harmadik jelenleg tervezett formájában inkább kiszolgáló útként fog működni. Várható azonban, hogy a későbbiekben a tervezettekhez csatlakozó új útszakaszok (a tömbbelsők feltárása) miatt mindegyikre gyűjtőút-szerep fog hárulni. E lehetőségre az új utak műszaki kialakítása során figyelemmel kell lenni. A tervezett útszakaszok tört vonalvezetését egyrészt forgalom-csillapítási megfontolások, másrészt a terület adottságai indokolják. Az utak építési területét az útmintakeresztszelvények alapján a szabályozási terv határozza meg, a csomópontok helyigénye nem haladja meg a keresztező utak építési területét. A tervezett utakon jelenleg természetesen nem zajlik forgalom, a várható forgalmat a környező területek (családi házas) beépítettsége fogja meghatározni. Az így kialakuló forgalom mértéke előre láthatólag nem fogja meghaladni a mintakeresztszelvényekben meghatározott műszaki paraméterek által megszabott lehetőségeket. A tervezett útszakaszok illetve a meglévő, szűk utcák kereszteződésének helyigénye, burkolatának jellemző kialakítása :

32

33

R04

ny

33

442

Ve

zse

46

ő

Közlekedési vizsgálat és javaslat M = 1 : 40 000

Martfű

4628

4628

M ez

őhék

V V

4 63 3

46334

Ci b

akh

áz a

s Öc

Kunszentmárton

öd


ÉSZAK

442

Tiszajen

Belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ Országos főút Országos főút (tervezett) Országos mellékút Helyi gyűjtőút Helyi gyűjtőút (tervezett) Külterületi gyűjtőút Külterületi gyűjtőút (tervezett) Kerékpárút Kerékpárút (tervezett) Vasútvonal


V

Fontosabb szintbeni közúti csomópont (tervezett) Üzemanyagtöltő állomás Szintbeni vasúti kereszteződés

Vasútállomás Hajóállomás (kompkikötő)

Jelmagyarázat az R04 jelű tervhez

J02

R05

Jelmagyarázat :

V

Víz gerincvezeték

SzV

Szennyvíz gerincvezeték

GfK

Max. középnyomású gázvezeték

Gyűjtőút I. (Petőfi út, hrsz. 3337)

19,00

13,00

50

1,50 1,50

7,00

1,50 1,50

50

2,00

50 1,00

50

1,00

50 1,00

1,00

6,00

Gyűjtőút II. (a Petőfi út kivételével mindenütt) 15,00-22,00

1,00

1,00 50

1,00

1,00-1,50 1,00-1,50 0-50 1,00-1,50 1,00-1,50

6,00-6,50

1,00-1,50 0,50-1,00 2,00 1,00-1,50

0-1,00

0-50 1,00-1,50

kerékpárút kerékpárút-igény esetén V

3,00

1,00

Gfk

1,00

SzV

5,50

SzV

V

1,50

8,00

3,50

2,00

V

5,00

SzV

2,50

Gfk

3,50-5,00

9,00

V

1,50-5,50

Kiszolgáló (lakó) út

Homoki kiszolgáló (lakó) út

Ipartelepi vagy külterületi utak

12,00

12,00

12,00

50 1,00

1,00

5,00

1,00

1,00 50

1,00

6,00

50

V

2,50

Gfk

SzV

2,00

Gfk

3,50

50 4,00 1,00

1,30

70

2,00

1,00

6,00

1,00

2,00

Távlati fejlesztés ill. kitérők esetén

A közművek lehetőség szerint a burkolat által lefedett területen kívül vezetve.

V Gfk

4,00

6,00

4,00

2,50-3,50


1,00

Országos főút vagy mellékút (belterületi szakasz)

Út-mintakeresztszelvények M = 1 : 200

Elektromos légvezeték


tel. / fax : (56) 423 651


Közművesítési vizsgálat és javaslat

1. Vízellátás, csatornázás 1.1

Vízvezeték hálózat

A település kiépített vízhálózattal rendelkezik. Az ivóvíz-ellátás a helyi vízműkutakról távlatilag is biztosított. Hálózata körvezeték-rendszer, bővíthető, új fogyasztók beköthetők. A vízműtelep helye: Tiszaföldvár, Ószőlő Fő út 23. A vízműtelepen 3 db kút és 2 db 200 m3-es térszinti víztározó található. A város rendelkezik további 3 db vízműkúttal, amelyek a 099/4 helyrajzi számú ingatlanon vannak. Egyéb víz közmű létesítmények : egy 450 m3–es víztorony (Hrsz.:1819), illetve egy termálkút (Hrsz.: 262). Kutak ingatlan-nyilvántartási adatai: Helye 1.sz. kút Vízműtelep 2.sz. kút Vízműtelep 3.sz.kút Vízműtelep II/1.sz. kút Hrsz.:099/4 II/2.sz. kút Hrsz.:099/4 II/3. Sz. kút Hrsz.:099/4 Termálkút Hrsz.:262

Talpmélység (m) -350 -282 -178 -280 -222 -82 -1046

Kataszteri szám K-52 K-54 K-56 B-60 B-63 B-64 B-46

Vízhozam (l/min) 490 220 575 500 330 900 1500 m3/d

A hat kút mértékadó vízhozama összesen 3400 m3/d. A II/3. Sz. kút nem üzemel. Az 1-es, 2-es, 3-as kutak szivattyúi a 2x200 m3–es térszinti tárolóba termelnek összesen 860 l/min vízmennyiséget. A II/1.–esés II/2.-es számú kutak 1700 l/min vízmennyiséget adnak a térszinti tárolóba. A tárolóból a hálózati szivattyúk termelnek a hálózatra, illetve a 450 m3–es víztoronyba.

37

Tiszaföldvár város ivóvízvezeték rendszerének jellemzői : Gerincvezeték hossza: Bekötővezetékek hossza: A vezetékhálózat anyaga : A város ivóvízigénye:

91816 m 35669 m azbesztcement, KM nyomócső 300.000-350.00 m3/év

Tiszaföldvár fogyasztói létszáma (db) : Lakossági 4856

Közületi 189

Összesen 5045

A település közterületein kizárólag méretlen közkifolyók találhatók. 1.2

Csatornázás, szennyvízelvezetés

Tiszaföldvár saját eleveniszapos, totáloxidációs szennyvíztisztító teleppel rendelkezik (hrsz.:0237/2). A telep kapacitása 600 m3/d. A város csatornahálózatának kiépítettsége mintegy 25 %-os. A tiszaföldvári szennyvízvezeték rendszerének jellemzői : Gerincvezeték hossza: Bekötővezetékek hossza: A vezetékhálózat anyaga: A keletkezett szennyvízmennyiség:

33997 m 13395 m KG-PVC 80.000 m3/év

A tiszaföldvári szennyvízhálózatra csatlakozások száma (db) : Lakossági 1038

Közületi 78

Összesen 1116

A városi szennyvíz elvezetése a helyi szennyvíztisztító telepre történik. Gravitációs rendszer épült ki, átemelők segítségével jut a szennyvíz a főgyűjtő vezetékekbe, amelyek a Mártírok úti I. számú átemelőbe vezetik a szennyvizet. Az átemelőn át nyomóvezetéken jut a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre. A szennyvízátemelők adatai: I. MOBA II/A MOBA III. MOBA IV. MOBA V. MOBA VI. MOBA

Helye Mártírok út Strand út Ószőlő Fő út Döbrei út Kossuth út Kőrösi Cs.S. út

Kapacitása (m3/d) 2500 960 1480 1430 960 960

38

1.3

A város vízellátásával, csatornázásával kapcsolatos megoldandó problémák

A jelenleg belterületen található teljes potenciális fogyasztói létszám a vízellátásba bekapcsolásra került, ellátatlan terület gyakorlatilag nincs. A fejlesztendő kijelölt ipari, valamint egyéb újonnan beépülő területek vízellátásba történő bekapcsolása a meglévő vezetékhálózatra történő csatlakozással (bekötővezetékekkel), illetve (gerinchálózattal le nem fedett területeknél) gerincvezetékek kiépítésével megoldható. A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos megoldandó problémák : - jelentős a vezetékes közművel el nem látott területek aránya, - jelenleg a tisztított szennyvizet az Ártézi csatornába vezetik, ami kedvezőtlen széljárás esetén kellemetlen szaggal árasztja el a települést, ezért tervezik egy új, nyomott vezeték kiépítését, ami kikerülné a települést és egy alacsonyabb szinten fekvő szakasznál csatlakozna az Ártézi csatornába. 1.4

Fejlesztések

A közműszolgáltató a vízvezeték-hálózatot érintő jelentős fejlesztéseket nem tervez, erre nem is mutatkozik szükség. A jelenleg belterületen található teljes potenciális fogyasztói létszám a vízellátásba bekapcsolásra került. A fejleszteni kívánt intézményi, valamint egyéb felhasználású területek vízellátásba történő bekapcsolása a meglévő vezetékhálózatra történő csatlakozással kiépítendő bekötővezetékekkel, illetve gerinchálózattal le nem fedett területeknél gerincvezetékek kiépítésével megoldható. A bővítések során figyelembe kell venni közművek biztonsági védőtávolságait és a közművek elrendezésére vonatkozó MSZ 7487 szabványsorozat előírásait is. Ivóvíz vezetékhálózat védőtávolságai vízszintes vetületben épülettől az MSZ 7487/2-80 szabvány szerint : Távolság (m) Védőszerkezet, illetve Belső átmérő Védőszerkezet, illetve fokozott fokozott biztonság biztonság nélkül alkalmazásával Ø 300 mm-ig 3 Nincs megkötés A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése az anyagi lehetőségek függvényében folyamatos, a hálózat a város minden részén kiépítendő. A tisztítandó szennyvíz mennyiségének növekedésével párhuzamosan a szennyvíztisztító telep kapacitását is növelni kell. Szennyvíz vezetékhálózat védőtávolságai vízszintes vetületben épülettől az MSZ 7487/2-80 szabvány szerint: Belső átmérő Távolság (m) Védőszerkezet, illetve Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság fokozott biztonság nélkül alkalmazásával Zárt gravitációs 3 2 vezeték Nyomóvezeték Ø 300 mm-ig 3 Nincs megkötés Az adatszolgáltatás hiányossága miatt a terven feltüntetett hálózat nyomvonala helyenként pontatlan lehet. 39

Szennyvízátemelők védőtávolsága vízszintes vetületben épülettől a 253/2001. Korm. rendelet alapján: Védelem Védőtávolság (m) Szennyvízátemelő Szagtalanítóval ellátott, zajszigetelt 20 Szagtalanító nélkül 150< A szennyvíztisztító telep védőtávolsága az OTK függeléke alapján 150 m. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 2. Csapadékvíz-kezelés A település jelenleg nem rendelkezik átfogó, egységes csapadékvízgyűjtő hálózattal. A meglévő csatorna nyomvonalak nagy része nincs összekötve, lefolyástalanok, a szikkasztóárkokat részben feltöltötték, átereszek nincsenek vagy megrongálódtak. Az önkormányzat indokoltnak látta egy csapadékcsatorna hálózat megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, a város csapadékvíz elvezetésére 2 változatban készült terv. Itt a rendezési tervben a szakmai szempontból kedvezőbb változatot tüntetjük fel. Domborzati jellemzők: A tervezéssel érintett terület síkvidék jellegű, magassága 81,6-90,0 mBf között változik, 1.152 ha. A település a Tisza szabályozása előtt a folyó árterületéből kiemelkedő földnyelven épült, belterületén homok, ill. homokos lösztalaj található. Csapadékvíz-befogadási lehetőségek : - a település észak-keleti határán az Ártézi csatorna, - a nyugati oldalon a Sulymos-Homoktói, valamint a Máté-éri mellékcsatorna, - a déli oldalon a Homoki csatorna, - a keleti oldalon a NK-XII-1 főcsatorna bal oldali szivárgója, amely a Harangzug I-c belvízcsatornába szállítja a vizet. Az Ártézi, a Sulymos-Homoktói ill. a Máté-éri csatornák a Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. A Homoki és a Szivárgó csatorna a KÖTIVIZIG kezelésében van. A Sulymos-Homoktói és a Máté-éri társulati csatornák a cibakházi Holt-Tiszába csatlakoznak. Csapadékvíz-gyűjtők területi tagozódása : I. Vízgyűjtő: Befogadó a Mezőtúr és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Ártézi csatorna. Nagysága 284 ha, a levezetendő mértékadó vízhozam 1173 l/s. II. Vízgyűjtő: A 442. számú közlekedési úttól balra lévő terület. Befogadó a SulymosHomoktói mellékcsatorna és a Máté-éri mellékcsatorna. Nagysága 232 ha, a levezetendő vízmennyiség 680 l/s. III. Vízgyűjtő: A 442.számú közlekedési út, a belterület határa, a Szolnok-Szentes vasútvonal és a IV. öblözet határolja. Befogadó a KÖTIVIZIG kezelésében lévő Homoki csatorna. Nagysága 636 ha. IV. IV. Vízgyűjtő: A Szolnok-Szentes vasútvonal, az I. öblözet és a III. öblözet határolja. Befogadó a KÖTIVIZIG kezelésében lévő NK XII-1 baloldali szivárgója. Nagysága 100 ha, levezetendő vízmennyiség 274 l/s.

40

A tervezett csapadékvíz-elvezető rendszer főbb jellemzői : A tervezett ill. alkalmazásával.

meglévő

gyűjtőhálózatok

gravitációs

jellegűek,

Tervezett csapadékvíz csatorna összes hossza : ebből földmedrű : burkolt : zárt :

átemelők 122180 fm 94180 fm 24500 fm 3500 fm

A csapadékvíz-elvezető vezetékhálózat védőtávolságai vízszintes vetületben épülettől az MSZ 7487/2-80 szabvány szerint: Belső átmérő

Zárt gravitációs vezeték Nyomóvezeték

Távolság (m) Védőszerkezet, illetve Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság fokozott biztonság nélkül alkalmazásával

Ø 300 mm-ig

3

2

3

Nincs megkötés

A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 3. Gázellátás 3.1

Külterületi gázhálózat

Tiszaföldvár város a MOL Rt. kezelésében és tulajdonában lévő Mezőtúr-Gyomaendrőd nagynyomású vezetékről a kungyalui gázátadón keresztül a Döbrei úti gázfogadó állomásba csatlakozó nagyközép nyomású (8 bar) vezetékről kapja a gázt. A gázfogadó állomás típusa FIORENTINI RR 80/MT 200 6/3 bar. 3.2

Belterületi gázhálózat

A városi gázfogadó állomásból kiindulóan a TIGÁZ Rt. 3 bar nyomású gázhálózaton biztosítja a település ellátását, amely 100%-ban lefedi a község belterületi részét. Vezetékes gázzal ellátott lakások száma 80%-os. Idegen szolgáltatói tulajdonú bel- és külterületi vezeték nincs. A tiszaföldvári gázvezeték rendszer főbb jellemzői : Gerincvezeték Leágazóvezeték Nyomásfokozat Anyaga összhossz darab Középnyomás (3 bar) 78440 m 3580 KPE Nagyközép nyomás(8 bar) 1135 m 0 Összesen: 69575 m 3580 A gáz-fogyasztói létszám Tiszaföldváron (db): 41

Lakossági

Alapdíjas(20 m3 alatti)

3350

210

Teljesítménydíjas (20-100 m3) 17

Teljesítménydíjas (100-500 m3) 3

Összesen 3580

A gázfelhasználás nagyságáról a gázszolgáltató nem bocsátott rendelkezésre adatot. 3.3

A település gázellátásával kapcsolatos fejlesztések

A tervezett új iparterület és egyéb településrészek esetleges beépítése esetén a gázellátás a meglévő infrastruktúra bővítésével, fejlesztésével (a meglévő vezetékhálózatra csatlakozó bekötővezeték, illetve gerinchálózattal le nem fedett területeknél gerincvezetékek kiépítésével) biztosítható. A pontos műszaki megoldás az igények ismeretében határozható meg. A fejlesztések során figyelembe kell venni a gáz-közműlétesítmények előírt védőtávolságait. Földgáz elosztóvezetékek védőtávolságai vízszintes vetületben épülettől az MSZ 7048/3-02 szabvány szerint: A vezeték nyomásfokozata kis nyomású (0-100 mbar) középnyomású (0,1 – 4,0 bar) nagyközép nyomású (4,0 – 25,0 bar)

Védőtávolságok (m) névleges átmérője

épülettől

tetszőleges

2 (1)

tetszőleges

4 (2)

tetszőleges

5 (2,5)

A zárójelben levő védőtávolságok csak akkor alkalmazhatók ha a gázvezetéken védelem kerül kialakításra. Ha az elosztóvezeték védőtávolsága a fenti táblázatba nem sorolt építmények megközelítésekor, illetve megközelített építmény hiányában nem értelmezhető, akkor a védőtávolságot legalább 1 méterben kell meghatározni. Körzeti gáznyomás-szabályozó állomások védőtávolsága az épületektől az MSZ 11414/2-82 szabvány előírásai szerint 10 m. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 4. Villamos energia ellátás 4.1

Meglévő kül- és belterületi hálózat

A TRT tervezési területének villamos energiaellátását a TITÁSZ Rt. biztosítja a saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. A területen két független 20 kV-os gerincvezeték halad keresztül. Az egyik a Martfű-Tiszaföldvár gerincvezeték, a másik pedig a nemrég kiépítésre került Nagyrév gerincvezeték. Ezáltal Tiszaföldvár város két független 20 kV-os táphálózattal rendelkezik. Mindkét gerinchálózat megfelelő állagú és keresztmetszetű.

42

A területen mindenütt szabadvezetékes hálózatról üzemelnek a fogyasztói transzformátorok állomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról a villamos energiaelosztás kisfeszültségű szabadvezetékes (szabadvezetékes ill. kötegelt szigetelt szabadvezetékes) elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. A koncentrált fogyasztók földkábeles energiaellátást kapnak a transzformátor állomásokról. A transzformátorállomások általában oszlop állomások, de van építettházas transzformátorállomás is. A településen mindenütt biztosítható a villamos energiaellátás, ezért ilyen szempontból zárolt (ellátatlan) terület nincs. A külterületek energiaellátása kétféle módon történik : - A villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos. - A másik esetben még sok külterületi transzformátorállomás tulajdonjoga nem tisztázott. Ezek ellátása ugyan áramszolgáltatói tulajdonú hálózaton keresztül történik, de a transzformátorállomások tisztázatlan tulajdonviszonya nem biztosítja az arról az állomásról ellátott fogyasztók biztonságos energiaellátását. A belterület közvilágítása nemrég kerül korszerűsítésre, az biztosítják a város megfelelő megvilágítását.

új közvilágítási lámpatestek

Ellátatlan területek: Az újonnan kialakuló ellátatlan területeken jelentkező fogyasztói energiaigények műszakigazdasági feltételeit az áramszolgáltató határozza meg. A villamos energiaellátás jelentős költségei miatt csak a ténylegesen jelentkező igények kiszolgálását kell biztosítani. A fejlesztéseknél jelentkező költségek egy részét az áramszolgáltató fedezi az érvényben lévő rendelkezések alapján. A jelenlegi belterület energiaellátása biztosított. Az új építési telkek kialakításához meglévő alállomás bővítése illetve a meglévő 20 kV-os hálózatra csatlakozó új transzformátorállomás és kisfeszültségű hálózat létesítése szükséges. Külterületen az idegen tulajdonú transzformátorok felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges a tulajdonviszonyok rendezése után. Az új igények kielégítése a meglévő hálózatra csatlakozó középfeszültségű leágazó hálózat és alállomás létesítésével illetve a már meglévő alállomások kapacitásbővítő átépítésével oldható meg. A fogyasztók közvetlen kisfeszültségű energiaellátása kisfeszültségű szabadvezeték hálózat ill. nagyobb energiaigényű fogyasztók esetén kisfeszültségű célkábel bővítésével illetve létesítésével oldható meg. 4.2

Fejlesztések

Idegen tulajdonú transzformátorokról ellátott területek : Az idegen tulajdonú transzformátorokról ellátott fogyasztók biztonságos energiaellátásának érdekében meg kell vizsgálni ezen hálózatokat és a szükséges beavatkozásokat meg kell tenni az áramszolgáltatóval együttműködve. Belterületi telekalakítás : A belterületen kialakításra kerülő telkek ellátását a meglévő primer (20 kV) hálózat felhasználásával új transzformátor állomás létesítésével vagy a meglévő transzformátorok nagyobb kapacitásúra történő cseréjével és kisfeszültségű szabadvezeték hálózat kiépítésével

43

lehet megoldani. Jelen esetben a meglévő alállomások terheltsége miatt villamos energiaigénnyel járó fejlesztések esetén legtöbb esetben az alállomások kapacitásbővítéssel járó átépítésével kell számolni. Új ipari területek : A tervezett ipari terület kialakításánál jelentkező villamos energiaigényeket annak nagyságrendjétől függően megfelelő számú alállomás és a hozzá kapcsolódó középfeszültségű leágazó hálózat létesítésével lehet megoldani. A fejlesztési területhez közel eső középfeszültségű elosztóhálózat van, melyről az igényelt villamos energia biztosítható. Ezen területek kisfeszültségű energiaellátása szabadvezeték hálózatról, illetve nagyobb, koncentrált energiaigénnyel jelentkező fogyasztók esetén földkábeles csatlakozással oldható meg. A közműszolgáltató fejlesztései: A TITÁSZ RT. 2003 évben fejlesztésbe kezdett, melynek célja a villamos energiaellátás minőségének javítása, az üzembiztonság fokozása, a hálózatok átviteli kapacitásának bővítése. Az üzembiztonság fokozását biztosítja a már említett Nagyrévi gerinchálózatra történő csatlakozás, mely kétirányú független energiaellátást biztosít a városnak, illetve a már szintén említett 20 kV-os hálózat jelenlegi korszerűsítése. A jelenlegi korszerűsítés befejezése után a város villamos energiaellátása hosszabb távon megfelelő minőségben és üzembiztonsággal biztosított. Tiszaföldvár belterületén jelenleg is folyik a meglévő 20 kV-os hálózat korszerűsítése. A meglévő hálózaton a korszerűsítés keretében oszlop, szigetelő és vezetékcsere folyik a meglévő hálózat állapotának függvényében. Ez a korszerűsítés hosszútávon biztosítja a biztonságos villamos energiaellátást. Az áramszolgáltató a fejlesztési terveiben Tiszaföldvár városában jelenleg hálózat-bővítést nem tervez. Viszont felhívja a figyelmet, hogy több területen a jelenlegi alállomások kapacitása teljes mértékben ki van használva, így bárminemű villamos kapacitásnövekedést igénylő fejlesztés, bővítés alállomás átépítésével oldható meg A középfeszültségű hálózatokon az alábbi programszerű fejlesztéseket és korszerűsítéseket valósítja meg az áramszolgáltató a zavartalan és biztonságos energiaellátás érdekében : - középfeszültségű oszlopkapcsoló készülékek cseréje - közép/kisfeszültségű transzformátor állomások túlfeszültség védelme - közép és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója – tartószerkezetek és vezetékszakaszok cseréje. - kiskeresztmetszetű hálózatok cseréje kapacitásbővítés céljából. - meghibásodott szerkezetek folyamatos cseréje. 4.3

Védőterületek, biztonsági övezetek

A villamos hálózatok és transzformátor állomások – a TRT tervezési területét érintő 20 kVos szabadvezeték hálózat, 20/0,4 kV-os transzformátor állomás, a 0,4 kV-os kisfeszültségű szabadvezeték és földkábel hálózat – környezetében a villamos művek biztonsági övezetéről szóló 11/1984 (VIII. 222.) IpM számú rendelet korlátozásokat és tilalmakat határoz meg idegen létesítmény elhelyezésére és meghatározott tevékenység végzésére vonatkozóan. A rendelet értelmezésében idegen létesítmény a villamos műhöz nem tartozó építmény, létesítmény, vagyontárgy és telepített növényzet.

44

Ennek alapján a város övezeteinek mértéke:

kül- és belterületén elhelyezkedő villamos művek biztonsági

villamosmű 20 kV-os szabadvezeték 20 kV-os szabadvezeték 20/0,4 kV-os transzformátor állomás 20/0,4 kV-os transzformátor állomás 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték 0,4 kV-os földkábel

elhelyezkedés külterület belterület külterület belterület kül- és belterület kül- és belterület kül- és belterület

biztonsági övezet 5m 2,5 m 5m 2,5 m 1m 0,5m 1m

A szabadvezeték és az oszlop transzformátor állomások esetében a biztonsági övezet a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő (szél által ki nem lengetett) áramvezetőktől vízszintesen és a nyomvonalra merőlegesen mért függőleges síkokig terjed. A földkábel biztonsági övezete a vezeték szélső pontjától vízszintesen és a nyomvonalára merőlegesen mért függőleges síkokig terjed. Tilalmak a biztonsági övezetben : Tilos: - oszlop, torony, önálló tartószerkezet, állványzat elhelyezése 0,4-20 kV-os földfeletti vezeték - benzin, gáz, olajtartály elhelyezése - 4 m-nél magasabb növényi kultúra, gémeskút, sorompó telepítése - magasles, lőtér létesítése 20/0,4 kV-os - nem éghető anyag 2m-nél magasabb depóniában (siló, víztartály, építőanyag … stb.) való tárolása transzformátor - tűz –és robbanásveszélyes anyag (nád, tűzifa, …stb.)tárolása állomás - tűz – és robbanásveszélyes anyagok égetése Tilos: - bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést (az alapozást is) oly módon elhelyezni, hogy a biztonságos üzemeltetést, 0,4 – 20 kV-os üzemzavar elhárítást akadályozza földben elhelyezett - ideiglenes épületet, építményt, berendezést előzetes hozzájárulás vezeték nélkül létesíteni. - Olyan tevékenység végzése, mely a föld alatti vezeték folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti 8savas, lúgos anyagok földre öntése) - Fokozottan tűz – és robbanásveszélyes anyag tárolása, égetése - Talajba ágyazott műtárgy, oszlop, stb. körül ásás nélküli kibontása Korlátozások a biztonsági övezetben : 0,4 – 20 kV-os földben elhelyezett vezeték

Talajszint illetve burkolatot megbontó, vagy a talaj alá hatoló tevékenység csak az üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

45

0,4 – 20 kV-os föld feletti vezeték -

Épületre szerelt antenna csak külön előírások betartásával létesíthető Épületek teraszain, erkélyein korlátozással feszíthető ki zsinór (ruhaszárító) Munkavégzés csak meghatározott feltételekkel történhet Külön előírás szerint létesíthető fémszerkezet, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém öntözőberendezés Korlátozott a mezőgazdasági öntözés, a fa és növényzet telepítése Épületek, építmények csak az üzembentartó külön engedélye, szabványok betartása mellett létesíthető

Megjegyzés : a táblázatokban azok a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmak és korlátozások szerepelnek, melyek az épített környezettel, illetve a területfelhasználással kapcsolatosak. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 5. Távfűtő hálózat Tiszaföldváron jelenleg nem működik távfűtő rendszer, ilyen igénnyel nem találkoztunk és létesítését a tervezett fejlesztések sem indokolják. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 6. Árvízvédelem, vízkár elhárítás A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében Tiszaföldvár rendelkezik Árvízvédelmi tervvel, ami 1999-ben készült. A terv tartalmazza a veszélyhelyzetek feltárását, a védelmi feladatok meghatározását, a védelemhez szükséges erők és eszközök számbavételét, az együttműködés megszervezését. A terület földrajzi jellemzői: A Tisza folyó a város észak-nyugati szélétől 1.150-3.100m távolságra húzódik. A védőtöltés és a város széle között elterülő terület átlagos Bfm-a 83 m. Kiemelkedő rész az Érhalmi legelő, amely magassága Bfm 83-85 m között van. Legmagasabb pontja a városi szeméttelep. A terület alacsonyabb része a Széles út és a Vezsenyi út közötti terület. A területen (gátszakadás esetén) árvíz által leginkább veszélyeztetett létesítmény a Mezőgazda Szövetkezet homokréti egysége , illetve a Partalján és Laposi szőlőben levő lakó és hétvégi házak. Ezen területek védelmére illetve mentésére az Árvízvédelmi terv fejezetei intézkednek. A város közigazgatási területén, illetve annak észak-nyugati és nyugati határán húzódó védőtöltés hossza 5.320 m. a védőtöltés teljes egészében töltött agyagos föld. A folyó partja ún. magaspart, amely a védőtöltéstől 40-365 m távolságra van. Lehetséges veszélyhelyzetek : - gátszivárgás: elsődlegesen a szennyvízátemelő szivattyúnál kell vele számolni. A szivattyútelep nyomó oldali vezetéke a védőtöltésen át vezet a Tisza felé. Másodsorban pedig a védőtöltés tiszaföldvári szakaszának közepén lehetséges, ahol is a folyó 45-50 mre van a töltéstől. Itt a legnagyobb a valószínűsége a gát átázásának.

46

-

gátszakadás : e veszélyhelyzet leginkább az előbbiekben említett helyeken állhat elő. Ugyanakkor előfordulhat még azokon a helyeken, ahol a védőtöltés állaga meggyengült, illetve a keresztező létesítményeknél a keresztezési pont meggyengülése, elhanyagoltsága miatt.

A területileg illetékes Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a közelmúltban jóváhagyott Vásárhelyi Terv részeként a város közigazgatási területének északi részén áthelyezésre kerül a Tisza fővédtöltésének egy szakasza, amit a terven feltüntettünk. Javasoljuk, hogy az e munkálatokkal érintett területen építmény csak a Vízügyi Igazgatóság jóváhagyásával lehessen elhelyezni. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult. 7. Belvíz elleni védelem A település rendelkezik Belvíz védelmi tervvel, ami 1999-ben készült. A belterületen csapadék által okozott nagykiterjedésű belvízzel nem kell számolni. A belterületen lévő csapadékvíz elvezető, illetve szikkasztó árkok hossza: 168.676 fm. A keletkező belvizek ezek által (felújítás, karbantartás, újak ásása) biztosított, a külterületen levő befogadók irányába. A közigazgatási területen 13 db kiépített csatorna húzódik, összesen 50.941 fm hosszon. A csatornák kezelői : KÖTIVÍZIG és a Mezőtúri VGT. A jelentősebb belvízveszélyes területeket a terveken feltüntettük. A csatornázott belvízveszélyes területek nagysága : Érintett terület (ha) Északi oldal

Martfű-Cibakháza főcsatorna Ártézi csatorna Görbeéri csatorna Keleti NK II. főcsatorna oldal Túri úti mellékcsatorna Zsiger dűlő 1.sz. csatorna Zsiger dűlő 2.sz.csatorna Zsiger dűlő 3.sz. csatorna Zsiger dűlő 4.sz. csatorna Zsiger dűlő 5.sz. csatorna Őzénhalmi mellékcsatorna Nyugati Sulymos-Homoktói csatorna oldal Máté-éri csatorna Martfű-Cibakháza főcsatorna

188 265 233 2093 363 519 314 103 125 226 232 303 384 569

Belvízveszélyes terület (ha) 18 88 33 135 9 5 30 29 18 9 32 48 68 55

A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult.

47

8. Termékvezeték, külterületi gázhálózat

Tiszaföldvár közigazgatási határain belül, annak déli részén húzódik a MOL Földgázszállító Rt. üzemeltetésében lévő Endrőd-Városföld DN 600 (biztonsági övezete 35-35 m a vezeték tengelyétől mérve) és DN 800-as (biztonsági övezete 50-50 m) gázvezeték. Mindkét nagynyomású vezeték acél, engedélyezési nyomása 60 (DN 600 gv.) illetve 64 bar (DN 800 gv.) A gázvezeték biztonsági övezetére a 6/1982. (V.6.) IpM. számú rendelet 10-12.§-aiban tilalmakat és korlátozásokat, 14.§-ában pedig egyéb, az övezetben történő létesítmény építésére vonatkozó feltételeket ír elő. A DN 600 gerincvezeték hossza 2161 m, a DN 800 vezetéké pedig 2155 m (összesen 4316 m). Abban az esetben, amikor a vezetékeket új nyomvonalas létesítményekkel kereszteznék, vagy az övezetet érintő építést terveznek keressék meg a MOL Földgázszállító Rt. Kecskeméti Földgázszállító Üzemét (6000 Kecskemét, Szolnoki hegy 232.) egyeztetés céljából. Amennyiben telekalakításra kerül sor és az érintett ingatlanon bányaszolgalmi vagy gázvezeték szolgalmi jog van bejegyezve, úgy a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet 7.§ (1) bekezdése értelmében az ott felsorolt, az ügy tárgya szerint érintett szakhatóságokat vonják be az eljárásba. Ez esetben az illetékes hatóság a szolnoki Bányakapitányság (5600 Szolnok, Templom u. 5.). A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult.

48

] ] ] ] ] ]

] ] ]

] ] ]

ÉSZAK

] ]

]

Közművek - ivóvíz ellátás M = 1 : 18 000

]

]

]

] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ! ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ]

] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ! ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ] ]


a ház k a Cib

]

R06

ÉSZAK


a ház k a Cib

%

%

%

%

Közművek - szennyvíz-kezelés M = 1 : 20 000

%

%

&

Martfű

R07

W

W

W

a Cib

za khá

ÉSZAK

W W W W W W W W

W Kunszentmárton

Ve z se

ny

Közművek - csapadékvíz-kezelés, belvíz-veszély, árvíz elleni védelem M = 1 : 40 000

őhék

Tiszajenő

sö Öc d


M ez

Martfű

R08

R09 Közművek - elektromos energia ellátás, termékvezetékek (külterület) M = 1 : 40 000

Tiszajenő

e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e e a Cib za khá

ÉSZAK

e e

e

e

M ez

őhék

e

e

e e e e e e e

e e e sö Öc

e

e

Kunszentmárton

e

d


ny Ve z se

Martfű

akh b i C

e

ÉSZAK

e

e


áza

e

e

e

e

e

e

e

e

e

e

e

e e

e

e

e

e

e

e

e

e

e

e e

e

e

e

e

e

e

e

e

e

e

Közművek - elektromos energia ellátás (belterület) M = 1 : 18 000

e

e

e

e

e

R10


ÉSZAK

Közművek - gázenergia ellátás M = 1 : 18 000

4

R11

Belterületi határ Tervezett belterületi határ

20 kV elektromos légvezeték

e

Transzformátor állomás

Közigazgatási határ Nagy-középnyomású gázvezeték 8 Bar

! ]

Ivóvíz gerincvezeték

Középnyomású gázvezeték 3 Bar (d>90 mm)

Vízmű

Középnyomású gázvezeték 3 Bar (d<=90 mm)

Víztorony

4

Vízműkutak

Gázfogadó állomás Termékvezeték (nagynyomású földgázvezeték)

Méretlen közkifolyó

Szennyvíz főgyűjtő csatorna (gravitációs) Szennyvíz főgyűjtő csatorna (nyomó) Szennyvíz főgyűjtő csatorna (nyomó) (tervezett)

% &

Szennyvízátemelő Szennyvíztisztítómű

Csapadékvízelvezető főárok Cspadékvízelvezető főárok (tervezett) Zárt csapadékvíz catorna (tervezett) Belvíz által veszélyeztetett terület

W W

Csapadékvíz átemelő Csapadékvíz átemelő (tervezett) Árvízvédelmi fővédtöltés Árvízvédelmi fővédtöltés (tervezett) Árvízvédelmi töltés


Jelmagyarázat az R06, R07, R08, R09, R10, R11 jelű tervekhez

J03


tel. / fax : (56) 423 651


Hírközlési vizsgálat és javaslat

Jelen terv igazodik a Tiszaföldvár Város Önkormányzata által elfogadott településfejlesztési koncepcióhoz, az abban tárgyalt más szakterületek irányelveit is figyelembe véve. Az alapadatok gyűjtésénél felhasználtuk a meglévő szolgáltató alaprajzait, fejlesztési koncepciójukat, valamint a képviselőjükkel történt megbeszélések eredményeit. Amely létesítményről nem állt dokumentáció a rendelkezésünkre, azt a helyszínen felmértük. Nem minden szolgáltató nyilatkozik üzleti titokra hivatkozva a fejlesztési irányaikról, de azok nagy része kikövetkeztethető azokból a beruházásokból, amelyet más városokban megvalósítottak vagy terveztek. Az alapadatok gyűjtése 2003. augusztusban lezárult. Meglévő távközlési hálózatok A településen csak a MATÁV Rt. rendelkezik hálózattal, melyen jelenleg kizárólag telefonszolgáltatást üzemeltet. A város távbeszélő ellátását Siemens gyártmányú digitális helyi távbeszélő központ biztosítja. A digitális központ jellegéből adódóan alkalmas az analóg, illetve az emelt szintű távbeszélő szolgáltatások (ISDN, bérelt vonali, stb.) biztosítására. A terven feltüntetésre került a Mártírok utcán lévő központ, a nagyegységű (törzs) kábelek nyomvonala, a kültéri elosztók, valamint a körzet csatlakozását biztosító optikai kábelek. A településen cső- és alépítmény hálózat található a központ környékén, a Kossuth Lajos utcán és az Ószőlő főúton. A távközlési hálózat közterületen épült vegyes földalatti és földfeletti rendszerben. A törzshálózat, amely ábrázolva is van, föld alatt épült, gyakorlatilag teljes egészében közvetlenül földbe fektetve. A törzskábelek kültéri elosztószekrényekben vannak végződtetve, amelyek kivétel nélkül közterületen foglalnak helyet., valamint szerepelnek a mellékelt rajzon is. A nyilvános állomások egy része közterületen foglal helyet, ezek a mellékelt rajzon ábrázolva vannak. A kültéri elosztószekrényekből indul az elosztó hálózat szintén közvetlenül földbe fektetett kábelekkel. Az elosztó hálózat nyomvonalasan szinte az egész település területét lefedi. Külterületen Szolnok felől érkezik be optikai kábel a 442.sz. főközlekedési út mellett, amelyre a Mártírok út mellett csatlakozik a leágazó optika a központig, amely az országos hálózatra való csatlakozást biztosítja. A gerinc optikai kábel a 442. sz. főútvonal nyomvonalát követve halad Cibakháza irányába. Az optikai kábelek mechanikai védelmét LPE védőcsövek biztosítják. A földkábelek belterületen 0,6-0,8 m mélyen, kevés kivételtől eltekintve közvetlenül a járda mellett épültek. Külterületen a kábelek 1,0-1,2 m mélyen találhatók. Kábeltelevízió szolgáltatás jelenleg még nincs a városban. A kábeltelevízió hálózat tervezése folyamatban van a Parabola 2000 Kft. beruházásában. A kábeltelevízió vezetéket döntő 56

többségben a TITÁSZ kisfeszültségű oszlopsorain tervezik. Az esetleges hálózathiányos területeken a távközlési nyomvonal mellett lehet elhelyezni a kábeltelevízió támpontjait, vezetékeit, gyakorlatilag a területigény minimális. A település külterületén jelen vannak a mobiltelefon szolgáltatók is. A Westel, a Pannon GSM és a Vodafon sugárzó egységei a Malom utcában lévő víztornyon találhatók, energiaellátásuk biztosítva van. A rádiófrekvenciás sugárzás teljesítménye olyan alacsony, hogy az emberre, környezetre gyakorolt hatása jóval a megengedett érték alatt van. Ezt több településen a Sugárbiológiai Intézet mérési eredményei is bizonyítják. A besugárzási területeik elsősorban a főútvonalak, valamint a lakott területek. Folyamatban lévő fejlesztések, hálózat-korszerűsítések, bővítések A MATÁV Rt. Műszaki Szolgáltatási Igazgatóságának 2003-2004.évi fejlesztési tervében nem szerepel a város távbeszélő ellátásának rekonstrukciója, illetve a település egészét érintő fejlesztés. A településbővítésre kijelölt területek távbeszélő ellátásának biztosításához a MATÁV kapcsolódó távközlési hálózatának felülvizsgálata szükséges. A MATÁV Rt. az ellátatlan területeket csak új igénylők esetén bővíti tovább a gazdaságossági szempontok figyelembevételével. Az emelt szintű szolgáltatás mint pld. az ISDN a meglévő hálózaton építés nélkül biztosítható, a kiépítetlen területen jelentkező igényeket, szintén a gazdaságossági szempontok figyelembevételével bírálják el. A külterületen lévő ingatlanok, tanyák távbeszélő ellátását a MATÁV Rt. nem vezetékes hálózattal oldja meg, hanem ún. GSM telefonokkal. A mobilszolgáltatók száma az elkövetkező néhány évben nem fog változni, mivel az 1800-as tender megnyerésével a Vodafone is szolgáltat. Mindhárom mobil távközlési szolgáltató a településen a saját rendszerét már kiépítette. A közeljövőben bővítéssel nem kell számolni. Új szolgáltató A településen új szolgáltató a távközlési piac felszabadítása óta nem jelentkezett. Távlati fejlesztések, a TRT hatásai A terület- ill. településfejlesztésnek a távközlési hálózatok is szerves részeit képezik. A TRT meghatározza a fejlesztés irányai, segít kidolgozni a később elkészülő szabályozási javaslatot, iránymutatást ad minden ágazatnak, amely valamilyen fejlesztést kíván eszközölni a településen. Az építési engedélyek kiadásánál a távközlési létesítmények helyének, védőtávolságának ismerete nyújt segítséget. A nyomvonalas létesítményeknél - távközlési oszlopsorok, földalatti kábelek - az 1 m-es védőtávolságot kell betartani. Ettől a közműszolgáltatók közös megegyezésével el lehet térni, ha pl. a terepviszonyok, vagy a közművek zsúfoltsága miatt nem tartható a védőtávolság. A védőtávolság numerikus értékénél fontosabb az az irányelv alkalmazása, miszerint a távközlési berendezések, hálózatok rendeltetés szerinti használatát, üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza más létesítmény. A fejlesztések során figyelembe kell venni az MSZ 7487 közműszabványt valamint az MSZ 17200 szabványban foglaltakat. Ezek a szabványok a közművek elhelyezésére, keresztezésekre, megközelítésekre vonatkoznak. A távközlési kábelek nyomvonalsávja a telekhatártól mért 1,5 m-en belül van, ez általában a gyalogjárda mellé esik.

57

A rádiótelefon sugárzók jelenleg beépített területen vannak, a környezetre gyakorolt minimális hatásuk, valamint működési sajátosságuk miatt a környezetükben nincsenek építési korlátozások. A TRT kijelöli Tiszaföldvár város fejlődési irányait, területeit, valamint szabályozza az építési folyamatokat is. Meghatározza az építési szabályokat. A távközlési hálózatok, berendezések jól illeszthetők a meglévő közmű környezethez, megfelelő technológiákkal településképbe illeszthetők. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult.

58

ÉSZAK


áza h k a Cib

Z [

Z

[

[

Z [

[ Z

Z [

Hírközlési infrastruktúra M = 1 : 21 000

[

[

\ [ [ 3 Z

[ Z [ [ [

Z

[

25m

30m

30m

35m

35m

40m

40m

45m

45m

50m

Martfű

R12

Belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ Távközlő gerinckábel

3 Z [ \

Adótorony Kültéri telefonhálózati elosztó Kültéri nyilvános állomás Telefonközpont Hírközlési létesítmény védősávja

25m


30m

Magassági korlátozás hírközlési létesítmény védősávjában


J04


tel. / fax : (56) 423 651


Tájrendezési vizsgálat és javaslat

1.

Tájvédelem

Tiszaföldvár város közigazgatási területe két Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területét érinti: a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságét. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az következő helyrajzi számú, országos jelentőségű védett természeti területeken illetékes természetvédelmi hatóság : 040, 041, 043/1, 043/2, 044/1, 044/2, 045, 046, 047, 048, 049, 050, 051, 052, 053, 054, 055, 056, 057. A 056 helyrajzi számú ingatlan az ún. Őzénzugi-holtág Tiszaföldvár közigazgatási területére áthúzódó része a 24/1997. (III.26) OGY határozat alapján „szentély-jellegű” holtág. A Hortobágyi Nemzeti Park által nyilvántartott természeti területek helyrajzi számai a következők : 0302/8a, 0302/9, 0301, 0302/10, 0302/c, 0302/b, 0184, 0182/b, 0182/c, 0182/a, 0245, 0244, 0243, 0241/2, 0217, 0242, 0247, 0241/1, 0240/1 0240/2, 0240/3, 0239, 0214/1a, 0213, 0212, 0248, 0238, 0237/24, 0237/27, 0237/26. Országos védelem alatt áll az Érhalmi-dűlőben található 0330/13/b és 0330/13/d helyrajzi számú szikes tó. A Tiszaföldvár közigazgatási határán belül húzódó tájvédelmi körzethez tartozó területek helyrajzi számai : 0264, 0336, 0337, 0338/2, 0340/1, 0340/2, 0342/2, 0336/1, 0336/2, 0336/3, 0336/4, 0336/5, 0336/6, 0336/7, 0336/8. A Tisza az utóbbi évek környezetszennyezései (pl.: tisztítatlan szennyvizek bevezetése) ellenére is megőrizte természeti szépségét, s kiemelkedő jelentőségű a régióban. 1978-ban jött létre a Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet, mely a folyó Kisköre és Tiszazug közötti szakaszát foglalja magába. A folyó tiszaföldvári szakaszára főleg a folyó menti lágylombos erdők a jellemzőek, melyek ugyan nem természetes eredetűek, mégis nagy értéket képviselnek helyi szinten. A folyón az utóbbi időszakban tapasztalható árvizek, ill. a 2000. január végén bekövetkezett cianid- és nehézfém-szennyezés az eddigi felmérések (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Tisza-klub, Vidra Közalapítvány, stb.) szerint nem okoztak végzetes kárt az élővilágban. Kunhalmok Tiszaföldvár közigazgatási területén a nyilvántartottak közül többé-kevésbé ép állapotban 6 kunhalom maradt meg : a Göti-halom, Masznyik-halom, Montag-halom (vagy Kövér-halom), Öcsödi-halom (vagy Őzén-halom), Töviskes-halom, Zsigeri-halom (vagy Kun-halom). Sajnos 61

ezek közül csak a Göti-halom (hrsz: 0128/b) képvisel természetvédelmi értéket, a többi kivétel nélkül roncsolt felszínű, illetve elszántásra került. Tekintettel arra, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében ex lege védett minden kunhalom, így azok külön helyi védelem alá vonása nem indokolt (a Nemzeti Park Igazgatóságának véleménye szerint). Gyakorlati tapasztalat, hogy amíg az egyes kunhalmok nem kerülnek önálló helyrajzi szám alá, addig megóvásuk nem biztosított. Sok esetben egyébként indokolt lenne védelem alá helyezésük helyi szinten, mivel így jobban megóvhatók lennének, de ezt a Nemzeti Park Igazgatóságok a fentiek miatt nem támogatják. Egyedi tájértékek Jelentős tájképi értéket képvisel az Érhalmi-dűlőben található szikes gyep és szélein húzódó nemesnyárfa fasor, melyet azonban nagyban ront a gyep mellett elhelyezkedő szeméttelep, valamint a gyep területéből kihasított szántó. A város külterületén található Göth-kastély parkja ugyancsak jelentős értéket képvisel. Az itt található, látszólag homogén akácosban kocsányos tölgy, magas kőris, varjútövis és csíkos kecskerágó fordul elő, ami nagyban emeli a park természetvédelmi értékét. Tájhasználat Tekintettel arra, hogy a szántóföldek magántulajdonban vannak, és a földek az utakig vannak művelve, nagyon nehéz bármilyen fasor, mezővédő erdősáv kialakítása. Mindenképpen szükséges lenne kialakításuk a termőföldek védelme érdekében, de a jelenlegi tulajdonviszonyok és közbiztonság (falopás) miatt nehezen kivitelezhető, de a mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése esetén az építési engedély feltételeként előírható. Egyelőre nem találkoztunk művelés alóli kivonásra vonatkozó szándékkal, de a későbbiekben várható, hogy a megyei FVM hivatal tárgyalásokat kezdeményez e kérdésben. Célszerű lenne az alacsonyabb termőképességű, gyepek közelében-mellett megtalálható szántók kivonása és visszagyepesítése. Erdőt erre a szikes jellegű talajra nem tanácsos telepíteni, mivel csak gyenge minőségű ültetvény lenne az eredmény. 2.

Folyó- és állóvizek, árterek

A település északi-északnyugati határvonalát a Tisza folyó egy szakasza képezi. A komp működését a tulajdonviszonyok (a komphoz levezető út, illetve a gát egy szakasza magánkézbe került az 1990-es évek elején) miatt betiltotta a Közlekedésfelügyelet. A rendezésre a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kérte a telekmegosztást, illetve kisajátítást kezdeményezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivataltól. Az ügy jelenleg folyamatban van. Közvetlen árvízveszélyt a távolság miatt nem jelent a Tisza, mivel légvonalban a település legközelebbi pontja 2200 méterre van a folyótól. A város egy része magas parton fekszik, más része viszont már annyira messze van a folyótól, hogy árvíz esetén sincs veszélyeztetve. A gát pontos minőségéről nincsenek adataink, de figyelembe véve az elmúlt évek nagy árvizeit állapotuk megfelelőnek mondható (természetesen szivárgások így is kialakulhatnak). A legkritikusabbnak talán a komplejáró része mondható, mivel itt a gát koronamagassága kb. 40-50 cm-rel kisebb, mint más szakaszokon. A veszélyhez hozzájárul a tulajdonviszony is, tekintettel az esetleges elmaradó karbantartásra.

62

Igen valószínűtlen, hogy akkora vízmennyiség kerüljön ki a mederből, hogy az veszélyt jelentsen a városra nézve. Északkeletre található patkó alakú tó nyilvántartás szerint víztározó, azonban hasznosítása ténylegesen halastóként történik. 3.

Zöldfelületi rendszer

A város területén nagyon kicsi az erdősültség aránya. Az 1970-es felmérés szerint a város közigazgatási határain belül 81 ha erdő és 15 ha fásítás volt. A jelenlegi erdőterület 202,6 ha. Ez 2,5 %-os erdősültséget jelent (az ország erdősültsége 19,1%, Jász-Nagykun-Szolnok Megyéé pedig 5,8 %) A város területének mindössze 0,23 %-a (2,7 hektár) zöldterület. Kiemelkedő jelentőségű a Kossuth tér parkja, mely a több mint 100 éves kocsányos tölgyével a város egyik legszebb területe. További értéket képvisel a Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon parkja. Fáinak legértékesebb állományát a magányosan, vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek, japán akácok és ostorfák adják. Mellettük említésre méltók a nagy és kislevelű hársak, mezei és hegyi juharok, tiszafák, magas kőrisek és erdei fenyők. Megemlítendő még a református templom előtti facsoport, mely kocsányos tölgyekből, vadgesztenyékből és hegyi juharokból áll, valamint az evangélikus lelkészi hivatal parkja, melyben idős japán akácok, magas kőrisek, akácok állnak. A városban csak szórványosan lehet a közterületeken egy-egy kisebb facsoportot találni, az egyik ilyen a Hősök terén lévő facsoport. A főút mellé telepített fák rendszertelenül lettek ültetve, így nem mutat egységes képet. Összefüggő fásítás nem történt, egyes utcákban történt facsemeték ültetése, pótlása 2002-ben. Egyes önkormányzati intézményeknél történt fakivágás (elsősorban idős, beteg akác és nemesnyárfák eltávolítása), azonban mindig faültetési kötelezéssel járt együtt a hozzájárulás. A tavalyi évben a Polgármesteri Hivatal előtt történt fakivágás, mely során az idős japánakácokat távolították el. A pótlás minden esetben hazai fafajjal (tölgy, mezei juhar, hárs) történik. Megfontolandó a Kossuth-tér idős tölgyfájának helyi védelem alá vonása. A lakosság részéről nem gyakori a fák ültetése közterületeken, csak elvétve lehet találkozni egy-egy csemetével. Ugyanez mondható el a virágosításról is; mindkettő oka, hogy a szándékos rongálások miatt nem szívesen ültetnek az emberek bármit is közterületre. A közterületek kaszálását az Önkormányzat Közhasznú Társasága végzi hivatalosan, de a lakosok is nagymértékben besegítenek, így csak aránylag kevés helyen kell ténylegesen dolgoznia a Kht-nak. A közterületre telepített fákból a gyümölcsfák aránya 75-80 %. 4.

Tájrendezési javaslatok

Mivel Tiszaföldvár - és az Alföld középső része - már a honfoglalás korában is fás legelő volt, így nem célszerű nagyobb, összefüggő erdők kialakítása (már csak a talajok gyenge minősége miatt sem). Tájképi szempontból mindenképpen cél lehet a füves élőhelyek fenntartása (szükség esetén védetté nyilvánítása), illetve területük növelése. Ezt támasztja alá az is, hogy az EU-hoz történő csatlakozás esetén jelentős nagyságú földterületet kell kivonni művelés alól, s ezeket a területeket valamiképpen hasznosítani kell. Természetesen nem kizárt, hogy egy-egy kisebb, jobb termőtalajú terület erdősítésre kerüljön, de ebben az esetben is előnyben

63

kell részesíteni a hazai fafajokat (az erdők védelméről szóló törvény szerint), figyelembe véve a kistájra jellemző zárótársulások fafajait (fehér nyár, kocsányos tölgy, stb.). A Kossuth-tér idős kocsányos tölgyfája helyi védelem alatt áll. Javasoljuk mezőgazdasági (ill. azzal szomszédos) területen történő építés esetén az utakat szegélyező fasor telepítésének előírását az építési engedély feltételeként. Javasoljuk továbbá a különleges sportolási célú területekkel szomszédos gazdasági rendeltetésű területeken telken belüli védő erdősáv létesítési kötelezettség előírását az építési engedély feltételeként. Kapcsolódó jogszabályok : az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult.

64

` _

b a ` _

a Cib

za khá

` _

ÉSZAK

` _

Kunszentmárton

Tájrendezés - tájértékek M = 1 : 40 000

őhék

Tiszajenő

` _ sö Öc d


M ez

Martfű

` _ ` _

Ve z se

ny

R13

Belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ Természeti terület (tervezett) Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület (országos)

` b


Országosan védett természeti érték (kunhalom) Helyileg védett természeti érték (kocsányos tölgy)


J05


tel. / fax : (56) 423 651


Környezetalakítási vizsgálat és javaslat

1.

Természeti, környezeti elemek

1.1

Víztisztaság-védelem

Vízminőség szempontjából a Tisza Tiszaföldvárt érintő szakaszának minősége nem tér el jelentősen a folyó Szolnok alatti szakaszának vízminőségétől, ezért a tervezésnél ezt az értéket kell figyelembe venni. A Tisza folyó meghatározó szerepet tölt be a település felszíni vizeinek rendszerében, melynek minősítése a szabvány szerinti besorolás alapján „jó, tűrhető”, oxigén, nitrogén és foszfor háztartás szempontjából pedig még kedvezőbb. Természetes vízfolyás a száraz, csapadékhiányos időjárás és a domborzati viszonyok miatt nem alakult ki. A vízhiány csökkentésére nagy kiterjedésű területen telepítettek az öntözőberendezések kiszolgálására alkalmas csatornarendszereket, öntözőfürtöket. A talajvíz mélysége 2-4 méter között van. Kémiai jellege szerint kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, keménysége 15-25 nko. A szulfáttartalom 300 mg/l alatt van. A rétegvíz mennyisége 1 l/s/km2 körül van általában. Az artézi kutak száma nagy a kistájon, vízhozamuk mérsékelt. Tiszaföldvár fürdőkútja 71 oC, kloridos-hidrogénkarbonátos. A város igazgatási területének azon részén, ahol az állattartó telepek üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges lesz, csak olyan állattartó telep lesz üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. Ehhez kapcsolódóan megemlítendő a 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről, valamint a 33/2000.(III.17) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról. Egyéb kapcsolódó jogszabályok : 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól, 1995. LVII. törvény a vízgazdálkodásról. Szennyvíz-kezelés A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármilyen hulladékot, szennyvizet elhelyezni, vezetni tilos, az ilyen meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges (pl. éttermek, konyhák) a megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és a későbbiekben szakszerű üzemeltetését biztosítani kell. 67

A város szennyvízcsatorna hálózatának bővítése folyamatos. A bekötött lakások száma jelenleg kb. 1.100 darab. A bekötések számának növekedésével párhuzamosan nem javult a szennyvíztisztító tisztítási hatásfoka. Ez az alkalmazott hiányos technológiának köszönhető: a telep mechanikai tisztító egysége egy kézi tisztítású durva síkrácsból és egy alulméretezett homokfogóból áll, emiatt hatásfokuk igen csekély. A biológiai tisztító egységnél az alkalmazott elavult technológia miatt az oxigénbevitel nem megfelelő, a medence alsó része nem kap elegendő oxigént. A szennyvíztisztító telep korszerűsítését, rekonstrukcióját a közeljövőben feltétlenül meg kell valósítani. Befogadóba bocsátott tisztított szennyvízzel kapcsolatosan a 33/1993. (XII.23.) KTM rendelettel módosított 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés mellett a 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet követelményei alkalmazandók. A szennyvíztisztító telepen keletkezett szennyvíziszap elhelyezésével kapcsolatosan a hulladéklerakóban történő lerakás és/vagy mezőgazdasági hasznosítás közül mindenképp az utóbbi variációt tartjuk előnyösebbnek. Jogi szabályozás tekintetében a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait az 50/2001. (IV.3) Korm. rendelet tartalmazza. 1.2

Levegőtisztaság-védelem

Országos viszonylatban a város levegője tiszta, mivel a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről nem sorolja be a települést a szennyezett területek közé. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésében említett (a településszerkezeti tervben feltüntetendő) védelmi övezet kijelölésére még nem került sor. A városban eddig nem történtek levegő-szennyezettségi mérések, így a levegő állapotára csak a környező települések immisszió-mérési adatai, valamint a helyi sajátosság figyelembe vétele alapján lehet következtetni. Tiszaföldváron csak néhány üzemnek, többek között a téglagyártással foglalkozó ALTEK Kft.-nek van bejelentett pontforrása, mely jelentős ugyan, de határérték alatti. Ugyancsak jelentős -és bizonyos esetekben a határértéket is meghaladja- az ülepedő por mennyisége, főleg a nyári hónapokban. Ennek elsősorban a várost körülvevő mezőgazdasági területek megléte, valamint az alkalmazott technológia (nem egységes talajborítás) az oka. Légszennyező hatás egyes mezőgazdasági üzemek (főleg állattartó telepek) esetében jelentkezhet -elsősorban a nyári időszakokban-, amely bűzterhelés formájában nyilvánul meg. Az érvényes építési, ill. létesítési szabályok alapján -mely bizonyos védőtávolságot állapít meg a telepek és a lakott terület között- azonban csak nagyon ritkán jelentkezik panasz a lakosság részéről. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség éves beszámolója szerint nem települt újabb olyan üzem Tiszaföldvárra, amely jelentős levegőterhelést okozna. A beszámoló 2001. éves adatai szerint a főbb komponensek (SO2, CO, NOX, szilárd) kibocsátott mennyisége az átlag alattiak. Új, bejelentett pontforrás nincs a településen, a telephelyek és a pontforrások száma is csökkent az elmúlt öt évben (KÖFE: Környezeti állapotjelentés 2001). Fűtésből eredő légszennyezés nem okozott még problémát, panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás következtében nem lehet növényi maradványokat égetni, tehát az esetlegesen ebből eredő problémákkal sem kell számolni.

68

Várható új légszennyező forrás a tervezett új 442. sz. jelű főközlekedési út. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 13. § (3) bek. értelmében e létesítmény mentén a tengelyvonaltól számított min. 25 m széles levegőtisztaság védelmi övezetet kell kialakítani. Kapcsolódó jogszabályok : a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról., a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. 1.3

Zaj és rezgés elleni védelem

Zaj és rezgés kibocsátást okozó tevékenységet elsősorban a helyhez kötött ipari létesítmények, telephelyek okozhatnak. Ilyen jellegű mérések, ill. lakossági panaszok eddig nem voltak. Jelentős azonban a közlekedési eredetű zajkibocsátás, mivel a 442. számú főút a város fő közlekedési útja. A beépítési mód miatt ezen nem lehet változtatni, azonban az 1998-ban átadott Martfű-Tiszafölvár közötti út jelentősen csökkentette a város átmenő forgalmát és az ebből eredő zajkibocsátást. Jelentős építési munka esetén a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni. Újonnan települő kisipari és szolgáltató tevékenységek esetében a telepengedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni a zajvédelmi, levegő-tisztasági szempontokat. Négy esetben érkezett panasz két-két szórakozóhelyre, a 22 óra utáni nyitva tartással összefüggő zajongás miatt. Mindegyik panasz nyáron érkezett, ami természetes is, hiszen ebben az időszakban a lakók nyitva hagyják még éjszaka is a szobaablakot a jobb szellőzés érdekében. Üzemi zajhatások eddig nem okoztak problémát, sokkal nagyobb gondot okoznak a szórakozóhelyek, bár 2002-ben csak egy esetben jelentkezett probléma (lakossági bejelentés), de ekkor sem volt határérték túllépés. Vonatkozó jogszabályok : a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken, A zaj és rezgés elleni védelem szabályait a 12/1983. (V. 12) MT rendelet tartalmazza. 1.4

Földminőség-védelem

A zömmel löszös üledéken 9 talajtípus alakult ki. Legnagyobb kiterjedésűek a kedvező mezőgazdasági adottságú alföldi mészüledékes és réti csernozjom talajok. A talajvízhatás alatti mélyebb fekvésű területek talajtípusát az agyag, illetve az agyagos vályog mechanikai összetételű réti talajok, kisebb kiterjedésben a kisebb humusztartalmú réti öntéstalajok képviselik. A szikes talajok mennyisége szintén számottevő. A település fő talajtípusa egyébként a homok, így szikesek kialakulása csak egyedileg, egyegy kisebb területen jelentkezhet. Deflációval mindenképpen számolni kell, azonban ennek mértékét nem lehet megítélni. A 2000. évi belvizes esztendőben a vízállásos területeken észlelhető volt bizonyos szikesedésre utaló nyom, de hosszabb távon - ha nem jelentkezik belvíz - nem valószínű, hogy kialakulnak szikes területek. Az MGSZ kezelésében lévő Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint a város területén egy nyilvántartott építőanyag-ipari ásványi nyersanyag, és két mélyszinti lelőhely található. A

69

„Tiszaföldvár-I. agyag” nevű bányatelek a város belterületéhez közel, attól ÉK-re helyezkedik el, a bányatelek jogosítottja az ALTEK Tégla- és Cserépipari Kft., Mezőtúr, a bánya jelenleg működő státuszú. Az igazgatási terület DK-i részén található a MOL RT. „Tiszaföldár-I.” és a „Tiszaföldvár-II.” nevű szénhidrogén bányatelke. 1.5 Klíma, domborzat A kistáj éghajlata mérsékelten meleg-száraz, de közel fekszik a meleg-száraz éghajlathoz, a déli részek már igen szárazak. A napfénytartam 1970 és 2010 óra között változik, nyáron 800-820, télen 180-200 a napsütéses órák száma. Az éves középhőmérséklet 10,2-10,4 oC, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,3-17,4 o C. A fagymentes időszak 192-196 nap. A fagymentes időszak a Tisza mentén április 7-8-án kezdődik, az első őszi fagyok október 20. körül várhatók. Az évi abszolút hőmérsékleti maximum 34,9-35,1 oC, a legalacsonyabb minimumhőmérséklet –17,0 és –17,5 oC között tapasztalható. Az évi csapadék 510-540 mm, de a déli részeken az 500 mm-t sem éri el. A vegetációs időszak csapadéka az utóbbi időszakban (1997-1999 között) 380 mm, mely lényegesen meghaladja az utóbbi ötven év átlagának megfelelő 280-300 mm-t. A téli időszakban 32-35 nap a hótakarós napok száma, az átlagos hóréteg vastagsága 15-16 cm. Meghatározó szélirány észak-északkeleti, ill. nyári időszakban a déli, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s, mely időszakonként szélsőségesen nyilvánul meg. A kistáj egy része igen száraz, a kevés csapadék indokolja az öntözést. 1.6

Élővilág

A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj potenciális erdőtársulásainak a fűz-nyár-éger ligeterdők, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek tekinthetők. Gyakoriak a szikes mocsarak, a vakszikfoltok, és a hernyópázsitos rétek. A jelentéktelen kiterjedésű erdőgazdasági területeken fiatal és középkorú, zömében keménylombos erdők borítják. A mezőgazdasági növényzet fontosabb kultúrái a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa. Vonatkozó jogszabály: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. 1.7

Hulladék-kezelés

A hulladéklerakó telep bezárásra került, ott kizárólag inert hulladékot (építési törmeléket) lehet elhelyezni. Ennek indoka az, hogy Tiszaföldváron jelentős számú lakóház épült vályogból, melyek bontása, felújítása folyamatos, így az ott keletkező bontási anyagot műanyag és egyéb, nem inertnek minősülő hulladék kivételével - el lehet helyezni a lerakón. Ez egyébként azért is kedvező, mert a rekultiváció során, ha csak egyszerű, 1 m vastagságú földtakarást feltételezünk is 42.000 m3 földet kellene ráhordani. A felszín alatti vizek szempontjából kedvező a helyzet, ugyanis a lerakó alatt 160 cm vastagságú természetes szigetelőréteg van, s a lerakóra nem került olyan anyag, mely súlyosan veszélyeztetné a talajvizet. 3 darab talajvíz-figyelő kút van telepítve a lerakó köré, a talajvíz áramlásának irányába, de a folyamatos vizsgálatok nem mutattak ki határértéken felüli szennyezést.

70

Az állati eredetű veszélyes hulladékok elhelyezése jelenleg megoldott, a településen működik dögkút. Az ÁESZ szerint 50 kg-ig bárki eláshat saját tulajdonú területen állati tetemet. A nagy állattartó telepek egyedi szerződésben állnak az Állati Fehérje Feldolgozó üzemekkel. A jövőben a települési hulladéklerakókhoz hasonlóan regionális szinten lesz megoldva ez a probléma. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elkészítette az ehhez szükséges tanulmányt, illetve folyamatos egyeztetések történnek. A szilárd hulladékot a Rethmann Rt. gyűjti be, heti rendszerességgel, meghatározott napokon. A begyűjtött hulladékot közvetlenül a szelevényi regionális lerakóba szállítják, helyi átrakó vagy begyűjtő-állomás nincs. A hulladékgyűjtő edényzetet tekintve kétféle méret van kihelyezve a lakosok részére: 80 és 120 literes. A 80 literes edényzetet külön igényelni kell a lakosnak, nem jár alanyi jogon. A településről elszállított hulladék mennyisége: 2001-ben 2.125.590 kg; 2002-ben 2.890.610 kg. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében a hulladékban található szerves anyag mennyiségét 2004. július 1-ig az 1995-ös mennyiség 75 %-ára, 2007. július 1ig az 1995-ös mennyiség 50 %-ára, 2014. július 1-ig az 1995-ös mennyiség 35 %-ára kell csökkenteni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a már jóváhagyott Regionális Terv szerint emellett el kell érni, hogy a hasznosítható anyagok (papír, műanyag) aránya csökkenjen a lerakásra kerülő hulladékban. Fentiek alapján idővel bevezetendő a szelektív gyűjtés. Veszélyes hulladék A Tiszaföldváron keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem tekinthető számottevő mennyiségűnek, hiszen a megyei mennyiség 0,1 %-át teszi ki. Legnagyobb mennyiségben (84,6%) növényi és állati eredetű veszélyes hulladék képződik. A pontos mennyiségeket (a Közép-Tisza Vidéki környezetvédelmi Felügyelőség adatai alapján) a következő táblázat mutatja: Növényi és állati eredetű hulladék Ásványi eredetű hulladék Kémiai átalakításból származó hulladék Települési és intézményi hulladék ÖSSZESEN

32600 kg 500 kg 53800 kg 50 kg 38530 kg

Minden cég, mely veszélyes hulladékot termel, köteles nyilvántartást vezetni azok mennyiségéről, fajtáiról, és a keletkezett hulladékot egy megfelelő védelemmel ellátott lerakóba helyezni (a városi lerakóba nem szállítható ilyen hulladék). Az illegális hulladéklerakók száma az utóbbi években nem emelkedett. Kapcsolódó jogszabály : az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakásról, valamint a hulladéklerakókról, az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezeléséről, a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről, a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról.

71

2.

Országos művi értékvédelem

Országos műemléki védelem alatt állnak a településen az alábbi létesítmények : hrsz. 72

megnevezés református templom

83

evangélikus templom

0124/3

Göth-kúria

rövid leírás 1788-ban épült késő barokk stílusban. Egyhajós, jellegzetes záródású szentéllyel. Tájolása a II. József által kiadott türelmi rendeletre vezethető vissza. 1855-ben épült, késő klasszicista stílusú, egyhajós, egyenes a záródású szentéllyel. 1920 körül épült. Egy emeletes, erősen tagolt, romantikus elemekkel kevert egyéni stílusú, kastély-szerű épület.

További létesítmény országos védelem alá helyezésének kezdeményezését nem javasoljuk. Kapcsolódó jogszabályok : a 2001. évi LVIV. törvény a kulturális örökség védelméről, a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról. Megjegyzés : Az országosan védett művi értékeket az R03, R14 és R15 jelű tervek tüntetik fel. 3.

Helyi művi értékvédelem

A helyi művi és természeti védelmet a 29/2001. /XII. 7./ ÖKT. számú rendelet szabályozza. Helyi védelem alatt állnak az alábbi létesítmények : - az ún. „Kossuth ház” (lakóépület, hrsz. 257), - a jelenleg nem működő artézi kút a Városháza előtt (hrsz. 73), - a vízmedence a Városháza előtt (hrsz. 73), - és a Kossuth Lajost ábrázoló köztéri szobor a városháza előtt (hrsz. 73). Helyi területi művi értékvédelem (településszerkezet-védelem) alatt áll az északi belterületi határ – Kossuth Lajos út – Rákóczi Ferenc út – 965 és 183 helyrajzi számú utak által határolt terület (ld. településszerkezeti terv). A helyi értékvédelemmel kapcsolatos előírások az építési munkálatok során a Szabályozási Terv és a Tiszaföldvári Építési Szabályzat előírásaival együtt alkalmazandók. 4.

Bányászattal érintett területek

Az R15 jelű tervlapon feltüntettük a bányatelkeket a Magyar Geológiai Szolgálat által szolgáltatott EOV koordináták alapján.

72

A belterületet érintő a „Tiszaföldvár-I. agyag”, a legészakibb a „Tiszaföldvár-II. szénhidrogén, a harmadik padig a „Tiszaföldvár-I. szénhidrogén” védnevű bányatelek. A 2009. évi módosítás kapcsán e munkarész kiegészítésre nem szorult.

73


ÉSZAK

h i

"Kossuth ház"

Környezetalakítás - védett művi értékek M = 1 : 3800

Evangélikus templom

h j

Kossuth Lajos köztéri szobor

j ártézi kút h h i vízmedence hi i h

Református templom

R14

Református templom

j h h j

. Evangélikus templom

a Cib

za khá Göth-kúria

h j

ÉSZAK

Kunszentmárton

Ve z se

ny

Környezetalakítás - országosan védett művi értékek, hulladékkezelés, bányászattal érintett területek M = 1 : 40 000

őhék

Tiszajenő

sö Öc d


M ez

Martfű

R15

Belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ

j i

Országosan védett művi érték Helyileg védett művi érték Településszerkezet-védelem alatt álló terület

.

Dögkút (felhagyott városi szeméttelep) Bányászattal érintett terület (bányatelek)


Jelmagyarázat az R14, R15 jelű tervekhez

J06

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI

Recommend Documents