Tartalom ÖNKORMÁNYZAT ... 2 HITÉLET ... 8 MÚLTBANÉZŐ ... 9 MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS ... 12 GYERMEKVILÁG ... 14 A csekefalvi unitárius templom
ÉLETMÓD, MAGAZIN ... 15
2. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Mi az, ami szebbé teszi környezetünket
Kiadja: Szentábrahám község Polgármesteri Hivatala
Felelős kiadó: Barabás Zsigmond polgármester
lőző lapszámainkban már szóltunk a környezetvédelmi törvényről, ismertettük a szemétdíjjal kapcsolatosan hozott tanácsi határozatot, és határozott meggyőződésünk, hogy akciónk sikeres volt. Tájékoztatnom kell Önöket, hogy községünkben jártak a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei, de hibákat nem találtak. Végigjárták a község területét, megnézték azokat a telepeket, amelyeket felszámoltunk, sőt még a patakok mentét is ellenőrizték. Az elkövetkezőkben is folytatni kívánjuk ezt az akciót, további kukákat rendeltünk, melyeket ki fogunk osztani. Ne feledjük, hogy ezentúl rendszeres ellenőrzések várhatók környezetvédelmi téren. Vigyázzunk, kerüljük azt, hogy estlegesen büntetést kapjunk, Önök vagy a Polgármesteri Hivatal, hiszen együtt vagyunk felelő-
E
sek környezetünk védelméért. Dicséretes a lakosság hozzáállása a problémához, de ahhoz, hogy kimondhassuk, falvaink valóban rendezettek, még tennünk kell. A közterületekről el kell tüntetni minden nem oda illő dolgot (fa-, és kavicsrakás, nem használt gépek, autók, törmelékek), rendbe kell tennünk a zöldövezeteket, a sáncokat, hiszen csak így lesz igazából látványos a munkánk. Ne adjuk meg a lehetőséget azoknak, akik átutazóban vannak, hogy rossz véleményt alkossanak rólunk. Engedelmükkel ugyanakkor megemlíteném, hogy sikeres volt a játszótér program keretében kialakított első játszótér létrehozása, amit szeretnénk folytatni a többi falvakban is, illetve tovább folytatódnak a már korábban említett utcáknak a feljavítási munkálatai is. Még mindig gondjaink vannak a szemétdíj begyűjtésével. Hat hónapra visszamenőleg le vagyunk maradva a díjakkal, és most már a számlázásoknál kamatot is felszámolnak, ami mindnyájunk zsebét terheli. Várjuk véleményüket, javaslataikat arra vonatkozóan, hogy melyik lenne a megfelelő időpont, a hónap melyik napján menjen a pénztáros begyűjteni a díjat. Ugyanakkor minden, közösségünket érintő problémával kapcsolatosan várjuk a lakosság észrevételeit, javaslatait, azokat az ötleteket, amelyeket fel tudunk használni jó célokra, amelyek segítik munkánkat, hasznosak községünknek. Tisztelettel Barabás Zsigmond, polgármester
Szerkesztőség címe: 537010, Szentábrahám 126. szám. Telefon: 0266- 220.010,
[email protected]
Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.
ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat Barabás Zsigmond Szász József Albert
Hitélet M. Szeredai Noémi Berei István Gál Zoltán
Múltbanéző Szász József Albert
Mezőgazdaság, Állattenyésztés Dr. Fazakas Lajos Lőrinczi Endre
Gyermekvilág Kádár Margit
Életmód, Magazin Fekete Ildikó
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 3.
Alpolgármesteri beszámoló a 2008-as júniusi helyhatósági választások óta eltelt egy éves időszakról Szász József Albert, alpolgármester Magyar Polgári Párt helyi szervezete egy 4 éves választási programmal indult el a helyhatósági választásokon. A programban szereplő ígéreteket mi meg is kívánjuk valósítani. A választási programunk értelmében próbálunk dolgozni, ha a visszahúzó erők nem gátolnak munkánkban. A Gagyvölgyi Hírmondó a község közéleti és kulturális havilapja kellene legyen – ezért hoztuk létre. Annak ellenére, hogy a lap indulásakor közösen leszögeztük, nem fog semmilyen politikai irányvonalat követni, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nehézkesen gyűl össze az újság tartalmát képező anyag. A lehetséges okok közt kutatva arra jutottunk, hogy különböző rovatokba szándékosan nem küldenek anyagot, hogy ezzel is gátolják a lap megjelenését, mert azt éppen a jelenlegi MPP-s vezetésű Önkormányzat kezdeményezte. Ha az ember kezdeményez valamit AZ IS BAJ, ha meg nem AZ IS BAJ. Sokféle dolog, ami megvalósult az eltelt egy esztendő alatt, az politikai értelemben a másképpen gondolkodókra rosszul hat. Ezért van az, hogy számon kérik: milyen pénzből javíttatjuk fel az utcákat, milyen pénzből vásároltuk az idősek ajándékcsomagjait, milyen pénzből vásároltuk az iskolában átadott karácsonyi csomagokat, milyen pénzből vásároltuk az egyházaknak a karácsonyi csomagokat? Tisztelt olvasók, az elmúlt évi zárszámadást és az idei költségvetést a Helyi Tanács képviselőtestülete határozatban elfogadta, amelyben tételesen fel van sorolva a tervezett (és a tavaly megvalósított) bevételi rész, illetve kiadási rész. Tudva ezt a dolgot nem értjük, miért ez a kapkodás így utólagosan? A választ is megírom saját kérdésemre. Mint már fentebb is említettem, a megvalósítások politikai értelemben a másképp gondolkodókra rosszul hatnak. A másik dolog meg az, hogy egyik tanácsos úr megrágalmazott, hogy én mint a község alpolgármestere vagyok a felesége körül kialakult botrány okozója. Engedtessék meg nekem, hogy a replika jogán megfogalmazhassam gondolataimat. Ama bizonyos újságcikk miatt – ami a Polgári Élet című hetilapban egy beküldött levél alapján megjelent – most bűnbakot kell keresni? Határozottan kijelentem, hogy nincs semmilyen direkt vagy indirekt közöm azon cikk megjelenéséhez. A magam részéről lezártnak tekintem ezt a témát.
A
Az alábbiakban összefoglalom azokat a megvalósításokat, munkákat, amikben közvetlenül részt vettem: – kezdeményeztem, hogy tisztítsuk meg a szentábrahámi
kultúrotthon udvarát a felújításból származó törmeléktől. 8 utánfutónyi szemetet szállíttattam el. Választási programunknak megfelelően elindítottunk egyfajta parkosítást a kultúrotthon udvarán. – Kezdeményeztem a kultúrotthon előtti rész leköveztetését, ami a kerítés és a főút között található. – Számos településen járva tapasztaltam, hogy a kultúrotthonok környéke rendezett, van előttük színben és minőségben odaillő kerítés, ezért még a 2008-as év végén megfogalmazódott bennem az ötlet, hogy bontassuk el a régi kerítést, amit sajnos megevett az idő vasfoga – és nem, azért mert nem volt megfelelő. – A községhez tartozó falukban számos utca szinte járhatatlan állapotban van, ami nem új keletű dolog. Ezért megoldást próbáltam találni, hogy nem csak egyszerű kavicsozással javítsunk fel egy utcát helyen-helyen, hanem teljes mértékben törtkövezett megoldással, kiásott sánccal együtt lehet csak megfelelően felújítani. Ezeken a munkálatokon személyesen részt vettem esetenként. Folytatás a 4. oldalon
4. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Folytatás a 3. oldalról Először Firtosmartonosban készítettünk egy utcát a temető irányába, utána egyet Magyarandrásfalván (a bolttól befelé, a volt pékség épületéig – ezt folyatni kívánjuk). Szentábrahámon láthatóan az alszegi hídtól kifelé a Vasvár irányába és a Vasvár tetőn készült el az út a fent említett megoldással. Itt elkészült a temető fele vezető út is, betettünk egy vízáteresztő csövet. Az áteresztő csövet Pál Mihály gagyi lakos szállította a helyszínre Székelykeresztúrról – segítségét ismételten megköszönöm. A meglévő átereszeket a szociális munkások kitakarították – a víz most már átfolyik rajtuk. Jelenleg Szentábrahámon a Templom utca (Papoda) és Csekefalván az unitárius templom melletti utca felújításán dolgoznak. Ezeket a munkálatokat a Polgármesteri Hivatal részéről magam koordináltam és szerintem kellő prioritással választottuk ki az utcákat, amelyek felújításra szorultak. – Vízvezeték probléma: remélhetőleg az idén be lesz kötve a családokhoz is a vezetékes víz, de mivel a rendszer a Megyei Tanács tulajdonában van, így részben nem tőlünk függött a munkálat elkezdésének ideje. Ez a meglévő vízvezeték hálózat kérdése egyelőre Csekefalvát és Szentábrahámot érinti. A Megyei Tanács ideiglenesen átadta a rendszert az Önkormányzatnak – végeleges átadás idén augusztusban fog megtörténni. Ahhoz, hogy a székelykeresztúri Aquaserv legyen a szolgáltató, szükséges volt, hogy tanácshatározattal belépjünk a marosvásárhelyi Aqua Invest vízgazdálkodási társulatba. Személyesen is tárgyaltam Marosvásárhelyen ezzel az üggyel kapcsolatban. A polgármesterrel együtt részt vettünk a társulat nagygyűlésén, ahol a társult Önkormányzatok képviselői elfogadták a mi csatlakozásunkat az Aqua Invest társulatba. Nyomáspróba következik a vezetéken, majd ez után kezdődhet el a konkrét munkálat – természetesen követnünk kell a hivatalos formalitásokat. – Elkészítettük a terveket a Solymosi Láz villamosítására. – Szerződést kötöttünk egy szakcéggel közvilágítási problémák hatékony végzése céljából. Ezzel a témával is személyesen én foglalkozom, nekem lehet jelezni a hibákat és egyéb kéréseket. Számos új közvilágítási lámpatestet szereltettem fel több faluban a lakosság kérésére. – Felállíttattuk a csekefalvi futballpályán a kapufák mögötti oszlopokat, egyik oldalra már drótháló is került, a másik oldalra is megvásároltuk, az öltözőben raktároztuk el. – 2008 augusztusában megrendezésre került Szentábrahám falunapja. Kezdeményezésemre a falunap estéljén rendezett koncert hangosítási- és az eszközök szállítási költségeit az Önkormányzat felvállalta. Előzőleg belépőt akartak szedni, de látva, hogy a falunapon résztvevők nem szívesen jönnek a koncertre, az az ötletem támadt, hogy fel kell vállalnunk a költségeket, különben nem lett volna sikeres az este. – Leadtunk egy pályázatot a Phare program keretein belül, aminek értelmében egy híd épülne Csekefalván, keresztül a Gagy-patakon át a Rózsdomb irányába. A Phare programnak ez volt az utolsó kiírása, ezért a szociális vonalon próbáltuk a pályázatot érvényesíteni. Rövid volt az idő az elő-
tanulmány elkészítésére és a pályázat megírására, egy aprónak tűnő formai hibára hivatkozva utasították el a pályázatot. A pályázattal több napot dolgoztunk. – Garázst építettünk a tanács autójának – Amint azt korábbi lapszámunkban is ígértem, játszótéri játékokat vásároltunk a gagyi volt papilak udvarára – kialakítva ezáltal egy jól mutató játszóteret – a gyerekek örömére. A június 1-i Gyereknap előtt helyeztük el ezeket a játszótéri kellékeket. 2 szociális munkással Lázár Gyulával, Lengyel Andrással és az Önkormányzat karbantartójával együtt. A játszótér ki egészül egy tornyos csúszdával, ami hamarosan elkészül. – Elindítottuk a birtokba helyezési folyamatot azoknak, akiknek ez el volt maradva vagy esetenként módosítást kértek. – Ösztönzésünkre elindult Csekefalván a gáter, amit Simó Domokos működtet, ezáltal munkát biztosítva pár embernek. Segítettünk neki, hogy a terület tulajdonviszonyát mielőbb rendezni tudja. – A tömbház ügyében is előrelépés van, hiszen le vannak adva a tervek az ANL-nek. Az ANL-nek problémái voltak e közbeszerzési eljárás elindításánál, ezért még konkrét választ nem tudok mondani arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődnek el a munkálatok. – 2008 őszén részt vettünk a községben falunként szervezett idősek vasárnapján, ahol virággal és egy csokoládéval ajándékoztuk meg az időseket – 2008 őszén feljavíttattam a községi könyvtár olvasótermét. Friss meszelést kaptak az oldalfalak, és álmennyezet került a plafonra. – 2008-ban a tüzelési szezon elkezdése előtt a kéményseprővel végigjártuk a közintézményeket, ahol a szakember elvégezte a szükséges karbantartási munkákat. – 2008. őszére nagyjából leálltak a kanalizálási munkálatok, mivel a kormány nem küldött több pénzt, a hátramaradt munkálatokra az új kormány rendelkezésünkre bocsátott egy újabb összeget. – A kanalizálás okozta utcakárokat magunkra vállalva összeszedettük a sárt Csekefalván 2 utcában, Szentábrahámon a Papoda felé vezető úton, a Csíki utcában, a Gere utcában, az alszegi híd melletti utcában, a Zsidóhegy felé vezető utcában, az Alszeg utca patika előtti szakaszán és végül a Szőlőhegy felé vezető utcában. Mint megfigyelő – függetlenül, hogy hétköznap vagy hétvége volt – szintén részt vettem ezeken a munkálatokon is. A fővállalkozó cég ígéretei szerint, ahol problémák maradtak fenn, ott visszajönnek és visszaállítják az eredeti állapotokat. – a 2008-as téli ünnepek idején saját ötletem nyomán próbáltuk kicsit ünneplőbe öltöztetni a községet – utcai díszeket vásároltunk, kivilágíttattuk a község 6 templomát reflektorokkal. Ezt folytatni fogjuk, mivel egyes templomokat ajánlott lenne legalább 2 oldalból megvilágítani. Egy ilyen felszerelt speciális reflektor 600 lej értékű volt. – 2008. decemberében megvásároltuk és átadtuk a község iskolásainak, óvodásainak a karácsonyi csomagokat, szám szerint 359-et. – szintén 2008. karácsonyára megvásároltuk és átadtuk
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 5.
községszinten az egyházi karácsonyi csomagokat, szám szerint 340-et. – Saját kezdeményezésemre a polgármesterrel együtt felkerestük községünkben az időseket, a 70 éven felülieket, akiknek karácsonyi üdvözlőlapot és csomagot adtunk át, szám szerint 260-at. – A karácsonyi ajándékcsomagokat terveink szerint 2009ben is szeretnénk finanszírozni. – Tárgyalásokat folytattunk az AVE hulladékgazdálkodó és elszállító szakcéggel a 2009-es díjakat illetően. Az AVE által előterjesztett díjat nem szavazta meg a tanács testülete, mivel irreálisan magasak lettek volna. A jelenlegi havidíj 4,5 lej + ÁFA lett fizikai személyeknek. Tudjuk, hogy rendkívül kényes téma mindenki számára a hulladék ügye. Tudniuk kell, hogy mindenkinek kötelessége ezt tudomásul venni. Az idéntől, azaz 2009 júliusától komoly büntetésekkel fenyegetnek a környezetvédők abban az esetben, ha valahol a községben szemetet találnak nem megfelelő helyen. Ez a terület illegális hulladéktelepnek minősíthető, és borsos büntetést von maga után, amit a jogsértő kell megfizessen. Patakra, árkokra járó kertek végében, ha szemetet találnak, a tulajdonos fogja a büntetést megfizetni, amely büntetések összege messzemenően meghaladhatja azt az összeget, amit egy, a községünkben lakó ember ki tudna fizetni. Nagyon fontos, hogy mindenki erre a témára kellő tekintettel legyen. Mindent megtettünk közösen a tanácsosokkal, hogy a lakosság részére valami kedvezményt is tudjunk kérni az AVE hulladékgazdálkodótól. Ez a próbálkozásunk eredménnyel járt,
ugyanis megállapodtunk, hogy hulladéktároló edény biztosítanak azokra a portákra, ahol a begyűjtő autó el tud haladni. Aki már megkapta a kukát azon személyek/családok a megfelelő nap tegyék ki a kapujuk elé, mert onnan is el kell vegyék az összegyűjtő munkások. Kivételt képeznek azok az utcákban lakók, amely utcákba nem tud bemenni a begyűjtő kocsi – ezen személyek kénytelenek használni a nagy gyűjtőkukát, ami általában az utca bejáratánál van elhelyezve. A gyűjtőkukák nem azért vannak elhelyezve, hogy a főút mentén lakók is oda hordják hulladékaikat, hiszen abban az esetben nem marad hely az utcában lakók hulladékainak. A legfontosabb dolog, hogy háztartási hulladékot szabad csak kitenni, nem pedig minden „egyebet”. Az elkövetkezendőkben onnan, ahol nem szükséges a nagyméretű gyűjtőkuka, el fogják szállítani. – 2009 januárjától részt vettünk az őrző-védő állások meghirdetésében. A Hargita Megyei Tanács keretén belül működő céggel kötöttük meg a szerződést, közbeszerzéses eljárás útján, az őrzés hatékony megvalósítása érdekében. 8 jelentkező volt a 3 meghirdetett helyre. Megtörtént a versenyvizsga, aminek értelmében Somorai Szilárd, Varró Domokos és Lőrinczi Csaba töltötték be az állásokat. Tartalékos személy maradt Hegedűs Tibor, aki szintén átmenőt szerzett a vizsgán. Az őrök 2009. március 1-től szolgálatba álltak. A lakosság egy speciális illetékkel fedezi az őrök fizetési költségeit. Folytatás a 6. oldalon
6. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÖNKORMÁNYZAT.
Folytatás az 5. oldalról A Polgármesteri Hivatal részéről jómagam szoktam munkájukat koordinálni. – Számos hasonló nagyságrendű községben megfordulva kellemesen tapasztaltam, hogy működtetnek községi havilapot, innen származott az ötletem, hogy mi is próbáljunk egy havilapot kiadni, így jött létre a Gagyvölgyi Hírmondó nevű községi havilapunk. Meggyőződésem, hogy a lakosság szívesen olvassa. – A szociális munkásokkal újrarakattam és megtisztíttattam Szentábrahámon az unitárus templom felé vezető járdát, majd sáncot ásattam a külső oldalra, hogy esőzéskor ne az úton kelljen kerülgetni a víztócsákat. Ugyanakkor a Csíki utca e szakaszára egy kocsi követ teríttettem el a tarthatatlan útviszonyok javítása érdekében. – A magyar forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján Szentábrahámon ünnepi műsorral tisztelegtünk a szabadságharc áldozatainak. Szentábrahám központjában gyülekeztünk az iskola előtt, ahol fellépett a csekefalvi Székely Polgári Zenekar. A fúvósok 48-as dalokat adtak elő, majd ezt követően felvonulás következett az unitárius templomhoz. A templomban Berei István unitárius lelkész áhítata után a Benedek Elek Iskola diákjainak ünnepi műsorát csodálhattuk meg. Köszönet a felkészítő Tekeres Imola tanárnőnek. A tanulók ünnepi műsora után beszédet mondott Barabás Zsigmond polgármester, amit koszorúzás követett. Tekintettel az útviszonyokra nem tudtuk megközelíteni Vass Miklós ’48-as szabadságharcos emlékművét, így a koszorút a templom falán található emléktáblára helyeztük el közösen a polgármesterrel. – A magyarandrásfalvi vízvezetéssel kapcsolatban már több alkalommal voltunk a Megyei Tanácsnál, míg végül aláírták a keretszerződést. Összekészítettem a licit dokumentációt, a napokban hirdetjük meg a munkát közbeszerzési eljárással.
– Határidőre eltüntettük a volt szeméttárolókat, amelyeknek az ökologizálása folyamatban van. Mondhatni mindvégig szemmel kísértem a munkálatot, mivel fontosnak tartottam, hogy megfelelően legyen elvégezve a munka. – Kezdeményezésemre térkövet vásároltunk, amiből járdát fogunk kialakítani különböző helyeken. – Virágtartókat készíttettünk az Önkormányzat előtt elhelyezkedő támfalra. A napokban virágokat helyezünk el egyes villanyoszlopokra. „Kivirágzik” a község egy része. – Jelenleg egy integrált pályázat dokumentumainak elkészítésében veszek részt. Az említett integrált pályázat tartalmaz infrastrukturális fejlesztést, szociális létesítményt és kultúrotthon fejlesztést. Ez a pályázat magába fogalja Szentábrahámon a Csíki utca felújítását aszfalt szőnyeggel az utca teljes hosszában, majd az utca végében a palló helyére egy hidat tervezünk. A pályázat továbbá magába foglalja Csekefalván a Csarnok utca teljes felújítását, aszfalttal és végében egy híddal, ami a Rózsadomb felé vezető utat kötné össze a Csarnok utcával. Szintén felújításra kerülhet a Firtosmartonos Láz-i út, teljes 2 km-es hosszában, ami szintén megfelelő sánccal az út mellett és aszfalttal a felületén szolgálná a lakosság igényeit. Szociális vonalon Firtosmartonosban a volt óvoda helyére az idősek nappali foglalkoztatóját terveztük, korszerű orvosi rendelőivel. Topográfusokkal fel kellett méressük ezt a 3 utat és a firtosmartonosi telket épülettel együtt, ezeknél a munkáknál segítséget nyújtottam miatt ott voltam, hiszen minden ilyen topográfiai mérést be kell kötni egy közeli merőponthoz. Annak érdekében, hogy az utcáinkra pályázni tudjunk, módosítani kell a község vagyonlistáját, amiben tételesen fel kell soroljam méret alapján az utcáinkat – ezzel dolgozom jelenleg. Tisztelt olvasók! A fent leírtak Önök szerint azt tükrözik, hogy az alpolgármester „nem csinált semmit…” ? – idézve egyik helyi tanácsos arrogáns véleményét .
ÖNKORMÁNYZAT. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 7.
Kötelező lakásbiztosítás csak 2010-től Szász József Albert, alpolgármester kormány már tavaly év végén elfogadta a 260-as számú, a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó törvényt, azzal a kitétellel, hogy a jogszabály 2009. július elsején lép hatályba. Hivatalos források szerint azonban erre leghamarabb 2010. január elsején kerülhet sor, de az is előfordulhat, hogy a határidő akár egy egész évet eltolódik. Mindez azért, mert a Biztosításokra Felügyelő Bizottság (CSA) kedvezően bírálta el a Biztosítótársaságok Országos Szövetségének (UNSAR) a halasztásra vonatkozó kérelmét. A biztosító társaságok többsége kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy a nevezett jogszabályt alapjaiban kellene megváltoztatni, mert jelen formájában alkalmazva nem kártalanításra, hanem jótékonysági akciókra fordítják a biztosítási díjakból befolyt összegek java részét. Tény, hogy az országban nagyon sok lakás állandó természeti katasztrófáknak kitett területen épült, ráadásul a felhasznált építőanyag sem felel meg a műszaki követelményeknek. Viszont a fentieknél sokkal gyakrabban előforduló tűzesetekre vagy tömbházi beázásokra, elázásokra már más felülbiztosítást kell kötni, a kötelező állami lakásbiztosításon kívül, ami csak természeti katasztrófák – földrengések, földcsuszamlások és árvizek – okozta károkra vonatkozik. Egy dolog vitathatatlan: akinek értékesebb a lakása, érdemes drágább, de komplexebb biztosítást kötnie, amely akár lopás esetén is biztosít. Az annyit vitatott, halogatott, időközben egy-két rendelettel, határozattal is kiegészített törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat azonban érdemes felfrissíteni. Ne feledjük, hogy minden magán- és jogi személynek biztosítást kell kötnie a tulajdonában levő lakás rendeltetésű ingatlanra. Annak
A
függvényében, hogy az illető lakás milyen anyagokból épült, a tulajdonosnak évi 10 vagy 20 eurót kell fizetnie a biztosításért. Ennek fejében a vasbeton, fém vagy fa tartóelemekből álló épületek esetében, illetve ha azok külső falai kőből, égetett téglából vagy bármilyen más hő- vagy vegykezelt anyagból készültek, a biztosító legfeljebb 20 000 euró értékben téríti meg a felsorolt természeti csapások okozta károkat. Azon ingatlanok esetében, melyeknek külső falai nem égetett téglából vagy más, nem hő- vagy vegykezelt anyagból épültek, a biztosító legtöbb 10 000 eurót fizet. Azon ingatlantulajdonosokra, akik nem kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, 500-tól 1000 lejig terjedő bírság róható. A kötelező lakásbiztosítási szerződés egy esztendőre szól, azaz
január elsejétől december 31-ig. A törvény azt is leszögezi, hogy nem részesülnek állami vagy helyi önkormányzati kártérítésben azok a személyek, akik nem biztosították be házukat, és azt természeti csapás éri. Becslések szerint jelenleg a hazai lakásoknak csupán mintegy 12 százaléka van biztosítva, ezzel Románia sereghajtó az Unió tagországai között. Az Aradi Lakó/Tulajdonosi Társulások Helyi Szövetsége (ULAL) úgy döntött – tekintettel a közérdekű probléma fontosságára –, hogy az elkövetkező hónapokban tájékoztató szemináriumokat, megbeszéléseket szervez az ügyben érdekeltek bevonásával, hogy minél pontosabb, közérthetőbb kép alakuljon ki a lakásbiztosítási szerződések megkötéséről.
Olvasói levél
Mosolygó arcok játszótere Mint a szomjazó növénynek az eső, épp úgy kellett a gagyi gyermekeknek is egy játszótér, melyet a Polgármesteri Hivatal jóvoltából, személyesen Barabás Zsigmond polgármester úr és Szász József alpolgármester úr hozott létre a régi lelkészi lak helyén. Az örömtől, a jó kedvtől zajos volt a telek, amikor ellepték a gyermekek. Nem tudtak betelni a különböző játékszerek használatával. Így a nyári vakációban kellemesen, boldogan tölthetik szabad idejüket a gyerekek. Ezúton mondunk köszönetet a szülők nevében az illetékeseknek, és remélem, hogy a gyerekek úgy fognak e játékszerekre vigyázni, mintha sajátjuk lenne, hiszen nap mint nap hasznát veszik: szórakoznak, együtt játszanak, kellemesen töltik az időt, mivel a mellettük levő üzletek biztosítják a jó hideg ásványvizet, szörpöt és a különböző fagylalt féleséget, mely nélkülözhetetlen a gyermekek számára. Ajánlatos lenne, ha a szülői nevelés által épségben maradnának a játékszerek, hogy még sok-sok gyermek játszhasson, hogy a gyermekarcok sokáig mosolygók legyenek. Úgy legyen! Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő
8. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. HITÉLET.
A Kismedeséri Leányegyházközség rövid története Gál Zoltán, unitárius lelkész, Gagy ismedesér a község legfiatalabb és egyben legkisebb lélekszámú faluja, amelyet a 19. század második felében alapítottak azok a tanyai családok, akik a Medesérhez tartozó, de a Gagy völgyébe átnyúló területeken gazdálkodtak. 1875-ben próbálnak először szervezkedni, és önálló faluvá válnak. Hogy megkülönböztessék magukat a falutól, amelyből elszármaztak, annak Nagymedesér, ennek pedig Kismedesér nevet adtak. A gyermekcipőben járó kis gyülekezetet Ferenczi Áron lelkész szervezte meg, és ő járt át szertartások végzésére, valamint évente négyszer istentisztelet tartására. 1880-tól kezdik meg a gyűjtést templomépítésre. Bejárják a falvakat, és jelentős összeget gyűjtenek össze erre a célra. A templomhelyet Jakabházy Zsigmond és neje Pakot Polixénia adományozták. A kezdeti elgondolás az volt, hogy az épület egyben iskolai célt is fog szolgálni, azonban az építés során csupán az elsődleges szempont érvényesült, így templom lett belőle. A két esztendeig épülő templomot 1890-ben fejezték be. Haranglábjába már 1880ban harangot öntetnek Kolozsváron, és 1897-ben, főhatósági engedéllyel a reformátusok is elhelyeznek benne egy harangot. 1897-től a leányegyházközséget, jobb megközelíthetősége miatt, Gagyhoz csatolják. Az úrasztala Firtosmartonosból származik. A kezdeti lelkesedés azonban nem tart sokáig. Hol széthúzás, hol pedig helyben való topogás jellemzi az egyházközségi életet. 1936-ban Benczédi Ferenc lelkészsége idején, mozgalmasabb az egyházi élet: Nőszövetség működik, és nagyobb adományok is érkeznek. Az évek során a templom megrongálódik, és Dr. Szász Dénes lelkészsége idején annak újjáépítését is tervezik.
K
Cserepet, vasat, szeget szereznek be, azonban a felújítás mégis megfeneklik. 1964-ben a Gagyi Unitárius Egyházközség történetéről írott dolgozatában Csongvay Attila lelkész a kismedeséri leányegyházközség történetét is felvázolva arról ír, hogy sajnos még mindig nincs remény a templom felújítására. Ez a remény 1972-ben, Halmágyi Csaba lelkészsége idején válik valóra, amikor sikerül újjáépíteni a templomot. De a falu történetének kálváriája még csak ezután kezdődött. Egyrészt természeti csapások egész sora, másrészt pedig gazdasági lemaradás tette lehetetlenné az életet, és több családot is elköltözésre késztetett. A villanyt is mindössze egy évtizede vezették be, ami a falu válságos helyzetét tovább fokozta.
Ma, aki Kismedeséren jár, egy kis, elárvult falut talál, ahol a templom és iskola között sétálva Reményik Sándor verssorai csengenek fülébe: „Ne hagyjátok a templomot, /A templomot s az iskolát!” Ma mindkettő szomorúan vall a sorstalanságról, az elárvultságról, és várja szebb idők reménységét, amely az ódon falakat élettel tölti meg, és a holnap biztonságával bátorítja az itthon maradottakat. Hiszem, hogy közösségi összefogás, tenni akarás és egymás segítése által a manapság sokat hangoztatott gazdasági válságban is lehet reménye egy kis falunak, ha él bennünk a hit Isten gondviselő jóságában és szeretetében, és a költővel valljuk: „Isten kezében vagyunk, és ott vagyunk a legbiztosabb helyen”. (Bartalis János)
MÚLTBANÉZŐ. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 9.
A székelyek rövid története Elekes Dániel László, Gyergyóújfalu székelyeket mindig úgy ismerték mind egy büszke, forróvérű, gyakran meggondolatlan, de makacs, kitartó és nagyon harcias nép. Nem hiába részt vettek majdnem minden harcban és összecsapásban, ami a környéken zajlott, a honfoglalástól a második világháborúig, mindig bebizonyítva a bátorságukat és a kitartásukat. A történelem során tanúsított magatartásuk bebizonyította hűségüket, elsősorban szabadságuk iránt, mindig támogatva azokat, akik tiszteletben tartották a jogaikat, de büszkén megőrizték hagyományaikat is. A székelyek eredete egy nagyon vitatott téma, mivel elvesz a történelem homályában, és a teljes hiánya az írott forrásoknak ebben az ügyben tovább mélyíti az ellentétes szempontokat. Manapság több elmélet is létezik a székelyek eredetével kapcsolatosan. A legelterjedtebb változat szerint, a székelyek a kabaroknak egy törzsét alkották, akik csatlakoztak a magyarokhoz a honfoglalás idején. Ők alkották az elővédet, vagyis a székely csapatok nyomultak előre a magyar seregek előtt. Ez azt is jelenti, hogy ők törtek be először a Kárpát-medencébe. Egy másik elmélet szerint, ők azok a magyarok, akiket a határőrzés parancsával telepítettek a Kárpát-medence keleti részén. Egyes történészek akár azt is állították, hogy a székelyek vagy a magyaroknak az a csoportja, amelyik évszázadokkal a honfoglalás előtt jött, még az avarok idején, vagy az avaroknak a leszármazottai, miután Nagy Károly frank király szétverte őket a IX. században. Az viszont tény, hogy a magyar királyság nagyon hatékonyan kihasználta a székely nép kitűnő harci képességeit, legalábbis az elején. A magyar középkori nehéz lovassággal ellentétben, a székely könnyű lovasság hatékonyan felvehette a harcot a keleti nomád törzsekkel, mivel hasonló felszerelést és taktikát alkalmaztak. Az egyik legelső katonai sikerüket 1285ben jegyezték le, amikor az Aranyos
A
Szék csapatai lecsapnak és szétverik a Moldvába gazdag zsákmánnyal visszavonuló tatárokat. A X. és XI. században a székelyek Bihar megyében találhatók, ahonnan majd, valószínűleg a magyar királyság parancsára, átköltöznek Erdély déli részére. Majd, a XII. században tovább költöztetik őket a Kárpátmedence keleti vidékeire, ahol manap-
ság is találhatók. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a bizánci birodalom erősödésével a magyar korona úgy gondolta, hogy a teuton szerzetes lovagrend jobban meg tudja védeni a déli határokat, míg a székelyek jobban használhatók a keleti vándor népek ellen. Folytatás a 10. oldalon
10. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MÚLTBANÉZŐ.
Folztatás a 9. oldalról Erdély keleti részén való letelepedésük után a székelyek sokáig autonómiát és adómentességet élveztek, cserében kötelesek voltak részt venni a magyar király hadjárataiban, saját költségükön felállított hadsereggel. II. Ulászló király diplomája szerint, minden székely lovas és gyalogos köteles részt vegyen a király hadjárataiban 15 napon át a saját költségén. Az úton a csatatér felé a királyi hadsereg előtt, míg visszamenet, mögötte kell tartózkodniuk, így védelmet nyújtva a menetelés közben. A hadkötelezettségből adódóan, a székelyek egyenlő jogokkal rendelkeztek a magyar nemesekkel, vagyis fel voltak mentve az adófizetés alól, illetve bárhová mentek szabad, egyenrangú emberként kezelték őket. Így a XIV. századtól kezdve fokozatosan kialakult a sajátos rendi-katonai társadalom, amelynek alapelemeit a gyalog katonák, lófők és főnépek alkották. Viszont az évek során a „székely szabadság” elveszett, és a királyok hova tovább nagyobb és nagyobb adókkal sújtották a székelyeket. A társadalmi helyzetük romlása a székelyek lázadásához vezetett. Az 1514es Dózsa György által vezetett felkelés, valamint az 1519-1521-es lázadások ízelítőt adtak a magyar koronának a székelyek makacs kitartásáról az ősi szabadságuk megvédésében. Sajnos minden lázadás pont az ellenkezőjét érte el, ugyanis a magyar királyok mindig nagyobb adókkal sújtották a székelyeket, a katonai terhek növekedése mellett. Az 1526-os, Mohácsnál elszenvedett vereség után, a magyar királyság szétesik és a török fennhatósága alá kerül. Erdély 1541-töl önálló, de az Oszmán birodalomnak adót fizet. Viszont a székelyek helyzete nem változik meg, hanem még rosszabbra fordul. A fejenkénti hadkötelezettség bevezetése és a súlyos megadóztatás egy még nagyobb felkeléshez vezetett 1562-ben, amelyben a gyergyóiak Lázár István vezetése alatt harcoltak. A lázadást nagy üggyel, bajjal verték le, de ennek a felkelésnek is a következményei még terhelőbbek voltak a székelység számára. János Zsigmond erdé-
lyi fejedelem a székelyek százait juttatta szabadosi- illetve jobbágysorsba. 1595 a székelyek nagy számban részt vettek a török ellenes harcokban, amit a Szent Liga nevében vívtak Báthory Zsigmond felszólítására. Az erdélyi fejedelem megígérte, hogy visszaállítja a székelyek régi jogait. A Mihály Vajda, Havasalföld vajdája, segítségére siető erdélyi hadsereg túlnyomó többségét a székelyek alkották. A szövetséges csapatok összetétele így nézett ki: 13 ezer fős fejedelmi sereg, 3 ezer moldvai válogatott katona, Mihály vajda 8 ezres hada és 24 ezer székely.
Tehát az összes csapatoknak a fele. Abban a reményben, hogy visszakapják az 1562 előtti jogaikat, a székelyek rendkívül jól harcoltak, és kitüntették magukat a háborúban. De sajnos, a nemesség tiltakozása miatt az erdélyi fejedelem nem tartotta be az ígéretét, ami egy újabb székely lázadáshoz vezetett. Bocskai István, későbbi fejedelem, ritka kegyetlenséggel verte le a székely lázadást. Ezt a nép úgy emlegeti, mint „véres farsang”. A történelem során a székelyeket elég ritkán vádolták árulással, főként
MÚLTBANÉZŐ. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 11. akkor ha az megfelelt a magyar nemesség céljainak. Persze könnyű a jogaiktól megfosztott székelyeket megvádolni mihelyt megpróbálták visszaszerezni az elvesztett szabadságukat. Másrészt, a székelység számára, mint a többi keleteurópai népek esetében, a török birodalom jelentette a legnagyobb veszélyt. Ezért mindig szívesen részt vettek török ellenes hadjáratokban bárki oldalán. Egyébként a XIX. századig, amikor megjelent a nacionalizmus, a székelyek és a románok mindig jószomszédi viszonyban voltak. 1475-ben Ştefan cel Mare moldvai uralkodó egy segélykérő körlevelet küldött, mivel a törökök az országa lerohanására készültek. Egy kis lengyel csapat kivételével, a székelyek voltak az egyetlenek, akik válaszoltak. Az összecsapás 1475. január 10-én, egy ködös, hideg reggelen a székelyek vad támadásával kezdődött. A moldvai uralkodó ügyesen kihasználta a Vaslui környéki mocsaras területet, és legyőzte a háromszoros török hadat.De a legismertebb székelyromán összefogás 1599-ben történt, amikor Mihai vajda, Havasalföld uralkodója úgy döntött, hogy elfoglalja Erdélyt. Erdély, Havasalföld és Moldva a törökellenes Szent Szövetség támogatói voltak, amíg Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme, le nem mondott a trónról, és a helyét a törökbarát Báthory András vette át. Mivel attól tartott, hogy a török ellenes szövetség esélyei így teljesen füstbe mennek, az osztrák császár, II. Rudolf beleegyezésével, Mihai lerohanta Erdélyt. A csata a Gyulafehérvár melletti Sellemberk-nél zajlott, ahol a váratlanul megtámadott erdélyi fejedelmet, akinek alig volt ideje összeszedni hadseregét, egy még nagyobb meglepetés érte. Ugyanis a harctérre érkező székelyek a havasalföldi vajda oldalára álltak, így bosszút állva azokon, akik megalázták őket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a csata kimenetelét döntő mértékbe befolyásolta a székelyek szerepe. Sőt, a székelyek bosszúja teljes lett, amikor Báthory Andrást elfogták és lefejezték a Hargitán, ugyanis Erdély fejedelme menekülni próbált Moldvába. Mihai vajda meghálálta a székelyek hűségét, és visszaállította a „székelyi szabadságot”. Sajnos
1601-ben az osztrákok elfoglalják Erdélyt, habár csak ideiglenesen, és a székelyek helyzete megint romlott. Erdély helyzete megpecsételődött 1686 után, amikor kihasználva Apafi Mihály gyengeségét az osztrákok, egy erőszakot és diplomáciát ötvöző taktikát használva elfoglalták. 1699-ben a legyőzött törökök elismerik Erdély Ausztriához való tartozását. De maguk az erdélyiek ebbe nem törődnek bele. 1703 és 1711 között II Rákóczi Ferenc vezetésével zajlik a történelemben „kurucok háborúja” néven ismert erdélyi ellenállás. A harcokban
minden erdélyi részt vett: magyarok, székelyek, szászok, románok, nemesek, városlakók, parasztok, bányászok stb. A háború végeztével a székelyeket lefegyverezték, és a katonai szolgálatukat többé nem vették igénybe. Megtiltották nekik a katonáskodást, egészen Mária Terézia idejéig, ugyanis 1762-ben az osztrák császárné döntésére határőr csapatokat kezdtek toborozni a székelyek és a románok köreiből. Ezek a próbálkozások újabb székely lázadásokhoz vezettek. Folytatjuk
12. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. MEZŐGAZDASÁG,
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
Hamarabb kellene megejteni az első kaszálást Dr. Fazakas Lajos azdáink általánosan téves hajlama, hogy kivárják, amíg a kis növésű aljfüvek (réti perje, angol perje, vörös csenkesz, taréjos búzafű, csillagpázsit) jól felnőnek, és ez a magasabb növésű szálfüvek és pillangósok elöregedéséhez vezet, nagymértékben csökken ezáltal a szénafű értéke.
G
veszteségeit megnöveli. A szénaszárítás során jelentős mértékben csökken a zöldtakarmány eredeti karotintartalma. A veszteség mértéke attól függ, hogy mennyi ideig volt a száradó növény a napsugárzásnak kitéve. 48—72 órás renden szárítás során a karotin- (A-vitamin) veszteség elérheti akár a 60—70 százalékot is. Ezzel szemben viszont, ugyancsak a napfény ultraibolya sugarainak hatására, D2-vitamin képződik a szénában.
id. Katona Péter, nyugdíj5as
Szénahordás A húzaláncok felakasztva lógnak a farhámon, Vékony felhőfoszlányok rongyosan átbújnak a tájon. A lovak farka ide-oda csap suhogva, Ízletes széna őrlődik foguk közt ropogva.
A szénák a kérődzők takarmányozásában két feladatot látnak el. Egyrészt fontos táplálóanyag forrásai az állatok számára. A széna táplálóanyagai közül a nyersrost azért fontos a tehén számára, mert elsősorban belőle állítják elő a bendőbaktériumok a tejzsír termeléséhez szükséges ecetsavat. A pillangós szénák ezen túlmenően jelentősen hozzájárulnak az állatok fehérjeellátásához is. A széna másik fontos feladata, hogy segít megteremteni a bendőben a mikrobák zavartalan tevékenységéhez szükséges feltételeket. A széna jó szerkezeti hatékonyságánál fogva aktív rágásra és kérődzésre készteti a szarvasmarhát, ezáltal kielégítővé válik a nyáltermelés. Szerepet játszik a széna az aktív bendőmozgások kiváltásában is. A széna tápértékét több tényező is befolyásolja. Elsősorban a növény kora a kaszálás idején. A kaszálás időpontjának megválasztásakor a mennyiség és a minőség szempontjait kell összeegyeztetni, azaz akkor kell kaszálni, amikor már kielégítő a zöldtömeg, de még megfelelő a minőség is. Ez a zöldbimbós állapot, illetve a bugahányás vagy kalászolás kezdete. A veszteségeket és ezen keresztül a széna táplálóértékét az is meghatározza, hogy a szénát hagyományos renden szárítással vagy valamelyik korszerűbb módszerrel készítettük. Továbbá az esős időjárás valamennyi szénakészítési eljárás
Két kemény székely rakja a szekeret Feltűrt ingujjukkal feszülnek az erek Recseg a villanyél, csepeg a verejték Konokul dolgoznak, lomhán áll a szekér. Előkötél csattan, a kötőrúd felnyög Hátsókötél suhan, füstölve nyöszörög Gereblye fésüli a borzas oldalakat A korbács kézben van, elindul a fogat. Elől a rúd végét egy erős kéz fogja Oldalt áll a másik s iszonyúan tartja Himbál a szekér, nyög a ló a hámban A kerék földet túr, míg leér az aljba. Himbáló bolyhas szénás szekerek elvonultak Évszázadok terhei alatt nyögve-nyikorogva haladtak Erős karok tartották s húzták az állati igát Kemény daccal, konok igazsággal szerették a munkát. Így volt ez mindig, mióta itt él e nép Szűk völgyek között, lejtős oldalakon biztosra lép Tartja a múló századokat szépen vagy ferdén De konok igazsággal megfeszült izmokkal A múltból a jövőbe lép.
MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 13.
A levéltrágya alapanyaga a zöld alga magyarországi Variplast Kft. romániai képviselője, a kézdivásárhelyi Kovács Zoltán a zöldalga-alapú, környezetbarát levéltrágya használatának előnyeit ismertette az igazgatóság szakemberei előtt. A termék használata 15—20 százalékos terméknövekedést eredményez — állítja a forgalmazó. Ennek bizonyítására Aldoboly határában két, a megyei igazgatóság egyik szakemberének gondozásában álló ötvenáras burgonyaparcellát permeteztek a Bioplasma nevű levéltrágyával. Az összehasonlítás érdekében természetesen néhány sort permetezés nélkül hagytak. A Bioplasmát az unió országaiban Organic Green Gold (szerves zöld arany) néven forgalmazzák. A kísérleti parcellákon elért eredményre ősszel, a betakarítás után visszatérünk. Az intenzív mezőgazdasági formák elterjedésével, a közlekedés, az ipari termelés nagymértékű fejlődésével együtt járó káros kibocsátások környezetünkben, a növénytermesztésben is előnytelen változásokat hoztak. Ez a változás a talaj, a felszíni vizek, a növény- és állatvilág, sőt, az élelmiszer kémiai összetételének, mikroelem-tartalmának kedvezőtlen módosulásában is felmérhető. A táplálkozási lánc végén lévő emberre és az állatokra nézve is káros. A folyamat a mérgező hatású mikroelemek feldúsulásával, illetve a létfontosságú mikroelemek koncentrációjának csökkenésével jellemezhető. Ezért napjainkban a mezőgazdasági termelésben változásra van szükség. A legfontosabb feladat olyan társadalmi felfogás kialakítása, amely megakadályozza az élővilág pusztulását. A mezőgazdaságban ez az új, korszerű termelési technológiák kialakításával és a hozzá tartozó környezetbarát tápanyagok alkalmazásával oldható meg. A gondolkodva gazdálkodó ember felelősségét felismerve új utakat, gyógyító, rehabilitáló módszereket keres, hogy jelenét és jövő-
A
jét a föld jövőjével, ismét lelkiismeretes kézzel formálja. Ennek megvalósítását segíti elő a szerves levéltrágya (esetünkben a Bioplasma és a BioNitroPhos alkalmazása) a növénytermesztésben. Az ökogazdálkodásban a biotápanyagok alkalmazása a jövőt meghatározó eszköz, egyben alkalmazott környezetvédelem. Az Európai Unió elvárásainak megfelelően és saját érdekünkben meg kell szüntetni a növények termesztésének során is a talaj- és környezetszennyezést az élő szervezetet károsító, toxikus anyagokat nem tartalmazó termékek előállításával. A szerves levéltrágya (Bioplasma) a növények fejlődését serkentő, növénytápláló algatrágya és termelő berendezése, a talaj termőerejét fokozó mikrobiológiai készítmények (BioNitroPhos) ennek a megújító folyamatnak a részei. Mind a két termék kitűnő eredménnyel alkalmazható a hagyományos és biotermesztésben. A Bioplasma a mezőgazdasági növénytermesztés részére készített, összetett hatású biotápanyag. Zöld színű, kellemes szagú folyadékkoncentrátum, amelyet a használati útmutató szerinti töménységben, illetve szaktanács alapján, vízzel hígítva kell felhasználni. Nem mérgező, nem éghető, nem robbanásveszélyes anyag, használata nem jelent semmiféle veszélyt sem az emberekre, sem az állatokra, sem a környezetre. A
Bioplasma teljes mértékben hasznosuló, környezetbarát növényi tápanyag. Elemtartalma: N, P, K, Fe, Cu, Zn, Ca, Mn, Mg, B, Ti, V, W, valamint tizenhatféle aminosav, vitaminok, a növény fejlődését serkentő anyagok (auxin, citokinin). Valamennyi növényi kultúrában a hagyományos, illetve a biotermesztésben egyaránt alkalmazható, hiszen összetett módon hat a talaj és a növény együttes rendszerére. Ennek egyik oka éppen összetételében rejlik, hiszen az oldott tápelemeket a növény gyökérzetén és levélzetén keresztül egyaránt fel tudja venni. A mezzo- és mikroelemek elősegítik a fiziológiai és biokémiai folyamatok lezajlását, a harmonikus növényfejlődést. A cég képviselőjének elmondása szerint az elmúlt években a Bioplasmával folytatott termelési kísérletek Magyarországon, Európában és a világ számos országában (pl. Olaszország, Svédország, Dánia, Szlovákia, Törökország, Finnország stb.) egyértelműen bebizonyították, hogy a Bioplasma alkalmas a vegyszermentes növénytermesztésre. A különféle növények (pl. gabonafélék, paradicsom, paprika, uborka, gyümölcsök és virágok stb.) esetében elért eredmények is igazolták, hogy a növények termése meghaladja a megszokott átlagokat, de ezen felül a Bioplasmával termesztett növények beltartalma, színe, íze és formája sokkal kedvezőbb. A növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége fokozódik. Sok esetben a beteg növények a Bioplasmával való kezelés után újra fejlődésnek indultak. A cég felhasználási útmutatója szerint általában két permetezés ajánlott, mindkét alkalommal 10—15 liter Bioplasmát oldva fel 300—400 liter vízben. A kijuttatás megoldható együtt a gyomosodás, illetve a gombásodás elleni permetezéssel, mivel a növényvédő szereknek a levéltrágyára semmilyen ismert hatása nincs, és egyik sem veszít hatásából. (www.3szek.ro)
14. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. GYERMEKVILÁG.
Közmondások 1. Ember tervez, Isten végez. 2. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. 3. Addig üsd a vasat, amíg meleg. 4. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. 5. Ki sokat markol, keveset fog. 6. Lassú víz partot mos. 7. Nincsen rózsa tövis nélkül. 8. Ki korán kel, aranyat lel. 9. Ki mást becsül, magát becsüli meg. 10. Az elvesztett becsületet nehezebb visszaszerezni, mint az elvesztett vagyont. 11. Ki a fillért nem becsüli, a pengőt sem érdemli. 12. Fillérből lesz a pengő. 13. Sok beszédnek sok az alja. 14. Több szem többet lát. 15. Ki Istenben bízik, nem csalatkozik. 16. Senkinek sem repül a szájába a sült galamb. 17. Sok sas sok dög. 18. Sas nem fogdos legyet. 19. Nem singgel mérik az embert. 20. Amilyen az ember, olyan a munkája. 21. Addig hajlítsd a fát, míg fiatal. 22. Ki- ki söpörjön a maga háza előtt. 23. Más szemében a szálkát megleli, a magáéban a gerendát feledi. 24. Ne szólj szám, nem fáj fejem. 25. A legjobb útitárs a becsületesség. 26. Arany a sárban is arany. 27. Megterem a virág gaz közt is. 28. Ígérni könnyű, megtartani nehéz. 29. Rossz tanácsadó a harag. 30. Haragnak megbánás a vége. 31. Kit a kígyó megmart, fél a gyíktól is. 32. Ki hazudni szokott, a lopást sem szégyelli.
Intelem 1. Csak az Isten tudja a jövendő titkát, De kártyavetőkre nem bízza a nyitját. 2. A kemencét, kályhát, ha körül ülitek, Gondoljatok arra, kit megvesz a hideg. 3. Amikor perpatvar, zenebona zúdul, Annak árát mindig meg kell adni rútul. 4. Ha Isten haragja zúg a vihar szárnyán, Kiragyog utána mindig a szivárvány. 5. Pénze, háza, telke lehet mint a tenger: Még se jó ember az, aki gőgös ember. 6. Iskolában, boltban, mezőn és műhelyben Szorgalom szénája legyen mindig rendben. 7. Irigység hernyója lelked meg ne mássza, Kelést fakaszt rajta a méreg marása. 8. Ne hagyd a magadét, ne kívánd a másét, Istennek, embernek add meg a magáét. 9. Ember segíts magadon, az Isten is megsegít!
Bán Magdolna, nyugdíjas óvónő
ÉLETMÓD, MAGAZIN. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. 15.
Napfürdőzés és bőrproblémák Fekete Ildikó, könyvtáros nyár beköszöntével szinte kivétel nélkül mindenki napbarnított bőrre vágyik. Ennek látványa valóban esztétikus, az viszont már kevésbé szép látvány, ha a bőrön a barnaságon kívül szeplők, májfoltok és pigmentfoltok illetlenkednek. Annak érdekében, hogy a nyaralásból ne foltosan térjünk haza, tartsuk szem előtt a következő tippeket. A Nap erős ultraibolya sugárzásának hatására a pigmentsejtek összetömörülnek, és így a bőr felszínére törnek, tehát nem egyenletesen szóródnak szét, ebből adódóan pigmentfoltok vagy szeplők jelennek meg. Természetesen a pigmentfoltokat különböző eljárásokkal halványítani lehet. Amennyiben nincs időnk hosszadalmas kezelésre, az arcon és a dekoltázson használjunk az arcbőrünknél sötétebb színű alapozót, amit egészen vékony rétegben kenjünk el a foltos területeken. Két-három perc elteltével ismét kenjünk fel egy felületet, azzal a kivétellel, hogy második lépésben az egész arcra kenjünk alapozót és egyenletesen oszlassuk el. Lényeges, hogy a púder használatát mellőzzük, mivel az még inkább erősebb árnyalatúvá és szemmel láthatóvá teszi a kellemetlen bőrfoltokat. Az életkor előrehaladtával, a fokozott napsugárzás óhatatlanul a bőr öregedését és a pigmentfoltok megjelenését vonja maga után. A bőrön színbeli eltérések, szeplők és ráncok jelennek meg. A különböző fényvédő készítmények használata nem minden esetben bizonyul hatékonynak és elegendőnek. A leégéstől ugyan bizonyos mértékig megvédenek, de a pigmentfoltok ellen nem elég hatásosak. A szeplők és a pigmentfoltok eltüntetéséhez a bőrgyógyászok leggyakrabban Alexandrit lézeres eljárást alkalmaznak. A bőrfiatalító (rejuvenációs) procedúra meglehetősen költséges, ám a kiterjedtebb pigmentfoltok esetében jóval bonyolultabb a helyzet. Mivel a bőr nem felejt, hosszú-
A
távon elraktározza azokat az információkat, amelyeket a napozások alkalmával begyűjtött. Nők esetében a pigmentfoltok, az anyajegyek vagy a májfoltok, a napfény és a hormonális gyógyszerek (fogamzásgátlók) szedésének mellékhatásaként is megjelenhetnek. A reklámok manipulatív hatásának eredményeként sokan a kémiai hámlasztás mellett döntenek. Ez egy olyan szépészeti beavatkozás, ami korrigálja a pigmentált bőrfelületet, eltünteti az apróbb ráncokat és a pattanások következtében megjelent hegektől is megsza-
badít. Nem árt tudni, hogy a kémiai hámlasztást nem ajánlott tavasztólőszig alkalmazni, mivel a hámlasztás következtében megvékonyodik a bőr szarurétege, ezáltal pedig csökkenti annak nyári fényvédelmét. Függetlenül attól, hogy milyen kezelést alkalmazunk, maximális fényvédelemre kell törekedni, mellőzni kell a szoláriumozást és a napozást, valamint magas faktorszámú napozókészítményt kell használni. Ne feledjük, napbarnított bőr elérése és a pigmentfoltok eltüntetése egyidejűleg nem lehetséges!
16. GAGYVÖLGYI HÍRMONDÓ. ÉLETMÓD,
MAGAZIN.
Sziklakert lépésrõl-lépésre Gál Katalin, Gyergyóújfalu z embereket már évszázadok óta elbűvölik a kövekből készült kertek, valószínűleg a rideg kövek és a törékeny növényvilág közötti ellentét miatt. A sziklakertek nagy kihívást jelentenek, de a kezdeti fáradozás hamar meghozza gyümölcsét. Tavasz lévén sokan kezdenek bele a sziklakert létrehozásába, és úgy gondoltam ehhez nyújthatunk segítséget lapunk oldalain. Kovács Erika virágkereskedőt kértem meg, gyűjtsön össze egy csokorra való jó tanácsot azoknak, akik sziklakertet szeretnének „építeni”. 1. A sziklakert megtervezése vagy megépítése előtt meg kell vizsgálnunk a területet, ahol létre szeretnénk hozni köves kertünket. Építkezési maradékokat is eltüntethetünk vele, de ne építsük gyümölcsfák alá. A gyomnövényektől föltétlen meg kell tisztítani a talajt! 2. Tervezéskor figyeljünk a hely naposságára, ugyanis a sziklakerti növények meglehetősen igényesek a napos helyre valamint a jó vízáteresztésű földre. 3. Miután megtaláltuk a megfelelő helyet, a gyomnövényeket lehetőleg gyökerestől távolítsuk el, majd a kijelölt helyen, a vízáteresztő réteg biztosítása
A
érdekében ássuk ki a talajréteget egy ásónyom mélységben, megőrizve a gyeptéglákat. 4. A keletkezett árkot töltsük fel durva kő- vagy téglatörmelékkel, ez lesz a vízelvezető réteg, majd tegyük vissza a gyeptéglákat a törmelékre, úgy, hogy a földes része legyen felül. 5. A talaj szerkezetét homok és kavics hozzáadásával tegyük megfelelővé a magashegyi talajt kedvelő növények számára. A jobb térhatás érdekében dombot, esetleg dombokat hozzunk
létre, úgy, hogy építsünk bele nagyobb kődarabokat. 6. Ezek után következik a kövek lerakása és elrendezése. Először el kell helyezni a vezérköveket, majd a köztük lévő üregeket kisebb kövekkel töltjük ki, a keletkezett lyukakat morzsalékos földdel egészítjük ki. A kövek között elegendő helyet kell hagynunk ahhoz, hogy a tervezett növényeket szellősen telepíthessük. 7. A növények vásárlásánál bármely virágüzletben segítséggel szolgálnak. Miután beszereztük a növényeket, először ültetés nélkül helyezzük le a tervezett helyükre, így kitűnik, ha nem megfelelő az elrendezés, esetleg valamit kell még változtatni rajta. 8. Kezdjük a vezérnövényekkel az ültetést. Ezek a nagyobb termetű növények, többnyire fás szárú, gyorsan növő cserjék legyenek, majd a kisebb, telepes növényekkel folytatjuk. 9. Ne feledjük a megfelelő öntözést! A sziklakerti növények érzékenyek a nedvességre. Kerüljük a túlöntözést és a kiszárítást. Fontos, hogy öntözéskor ne erős sugárban engedjük a vizet, hiszen így könnyedén kimosódik a talajréteg az üregekből! Jó munkát!