TARTALOM • • • •
Fókusz Aktuális Gazdaság Hírek
1. 5. 8. 9.
FÓKUSZ PARRAGH LÁSZLÓ HOZZÁSZÓLÁSA A NEMZETI CSÚCSON OKTÓBER 18-ÁN Mielőtt erre a beszélgetésre jöttem, megkérdeztünk nagyon sok vállalkozást arról, hogyan látja a helyzetet. Ilyen értelemben én most a magyar vállalkozók véleményét szeretném önöknek elmondani, világosan és őszintén, ahogy Pálinkás elnök úr az elején ezt javasolta. A vállalkozások örülnek annak, hogy párbeszéd indul és elkezdődik az ország sorsának átbeszélése. Ezt kezdeményezték egyébként a választásokat követően fizetett hirdetésben. Több szervezet fájlalta, hogy nem tud itt lenni ezen a beszélgetésen, hiszen sokat tettek az elmúlt két évben azért, hogy ez a párbeszéd tényleg meginduljon. A vállalkozások elmondták, és világos a számukra, hogy egy pénzügyi válságban vagyunk, amely pénzügyi válságot gazdasági válság fog követni. Ez a gazdasági válság a nyakunkon van. Több olyan céggel beszéltem, akik két hete leállították a termelésüket; nagyipar, nagyüzemek, akik tulajdonképpen még nem jelentették be, hogy milyen
intézkedéseket fognak tenni. De világos a számukra, hogy a piacaik visszaestek. Magyarországon a piacok, a belső piacok két éve állnak. Nincs belső bővülés. A külpiac volt az egyetlen kitörési pont, ahol a verseny föl fog erősödni a következő időszakban. Nagyon erőteljes verseny lesz, hiszen a szlovákok, a románok és minden más ország vállalkozói szintén ezt fogják látni egyetlen esélynek. Ebben a versenyben ugyanakkor a magyar vállalkozásoknak rendkívül nagy terhekkel, magas adóterhekkel kell helytállniuk. Most azt kéri tőlünk a kormányzat, hogy mondjunk le az adócsökkentésről. Én azt gondolom, hogy van az időtengelyen egy komoly probléma: nem láttuk, hogy miért. Mi még nem láttuk a költségvetést. Nem tudjuk, hogy ténylegesen mennyivel fognak csökkenni az állami kiadások, melyek azok a tabuk vagy szent tehenek, amiket ledöntünk. Szeretném világossá tenni, hogy a magyar vállalkozói társadalom döntő részének egyértelműen az az álláspontja, hogy amíg kiadáscsökkentés nincs, addig nem akar biankó csekket adni a kormányzatnak arra, hogy beszedje továbbra is azokat a bevételeket, amelyeket eddig beszedett. -1-
Mi azt szeretnénk, azt kérjük, és azt várjuk el, hogy legyen egy világos költségcsökkentés, legyen egy világos kiadáscsökkentés és ehhez igazítsuk a tényleges bevételeket. Nagyon félünk attól, hogy változatlanul fönnmaradnak a meglévő struktúrák, ezeket finanszírozzuk, és a gazdasági válságnak egy következő szakasza olyan problémákat okoz, amiket már nem fogunk tudni kezelni. Szeretném egyébként jelezni, hogy elismeréssel adózunk azokért a lépésekért, amelyeket a jegybank és a kormányzat tett a válság kezelése érdekében. De látnunk kell, hogy ez csak az előszele, ennél sokkal komolyabb problémáról vagy bajról van szó. És ha ennek nem megyünk elébe költségcsökkentéssel, az állam leépítésével, a reformok valódi végigvitelével, akkor itt óriási baj lesz. Akkor ülhetünk itt az asztalnál, találhatunk ki remek programokat, de nagyon nagy lesz a baj. Az a javaslatunk - miniszter úr, egyébként örülünk annak, hogy az uniós pénzeket átcsoportosítják, évek óta mondjuk ezt az igényünket -, azt szeretnénk, ha ebből egy konjunktúraélénkítő programot alkotna a kormányzat. Nem fogja megerősíteni a konjunktúrát, lassítani fogja a csúszásunkat, munkahelyeket fog talán megmenteni, újakat nagyon nehezen fog teremteni. De ha konjunktúraélénkítésre fordítjuk az uniós pénzeket, az némi esélyt ad. Ez esetben viszont szeretnénk, kérjük és várjuk, hogy részesei legyünk a programalkotásnak, és a programok elvárásai ne legyenek mások, mint a brüsszeli minimum. Ne találjon ki a magyar államigazgatás olyan többlet-ötleteket, hogy milyen növekedési korlátokat szab, milyen munkahely-megőrzési korlátokat szab. Mert a mostani helyzetben ezek a szabályok nem fognak működni. Azt szeretnénk tehát, hogyha az uniós pénzek átmennek gazdaságélénkítésre, akkor a lehető legegyszerűbb módon jussanak hozzá a vállalkozások. Mi ebben nagyon szívesen vagyunk partnerek.
JELÖLÉS AZ MKIK TISZTSÉGVISELŐIRE ÉS TESTÜLETEIRE 2008. augusztus 25. és 2008. október 16. között lezajlottak a területi kamarák tisztújító küldöttgyűlései, amelyeken a területi kamarák, mint az MKIK tagjai, jelöléseket fogadtak el az MKIK különböző tisztségviselőire és testületi tagjaira. Ezt követően 2008. október 17-én a területi kamarák újjáválasztott elnökei konzultációt folytattak az MKIK elnökének és főtitkárának jelenlétében a jelölésekről és a konzultáció során megszülettek azok a megegyezések, amelyek biztosítják, hogy az MKIK Választási és Jelölő Bizottsága minden tisztségre és testületi tagságra pontosan annyi jelöltet tudjanak jelölni, amennyi megválasztható. Ennek alapján a jelölések a következők: az MKIK elnökének jelölt : Dr. Parragh László, az MKIK jelenlegi elnöke ( 21 területi kamara jelölése alapján ) az MKIK elnökségébe 23 fő területi kamarai elnök, 6 fő nagyvállalati elnökségi tag és 6 fő kézműipari elnökségi tag jelölt az alábbiak szerint: területi kamarák elnökei ( a kamarák ABC sorrendjében ): - Gaál József, a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke - Hódsági Tamás, a Békés megyei KIK elnöke - Bihall Tamás, a Borsod-AbaújZemplén megyei KIK elnöke - Szatmáry Kristóf, a Budapesti KIK elnöke - Nemesi Pál, a Csongrád megyei KIK elnöke - Králik Gyula, a Dunaújvárosi KIK elnöke - Radetzky Jenő, a Fejér megyei KIK elnöke - Mihalicz Antal, a Győr-MosonSopron megyei KIK elnöke -2-
- Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei KIK elnöke - Dr. Bánhidy Péter, a Heves megyei KIK elnöke - Dr. Sziráki András, a Jász-NagykunSzolnok megyei KIK elnöke - Juhász József, a KomáromEsztergom megyei KIK elnöke - Dr. Polay József, a Nagykanizsai KIK elnöke - Dr. Tordai Péter, a Nógrád megyei KIK elnöke -Dr. Kéri István a Pécs-Baranyai KIK elnöke -Dr. Vereczkey Zoltán, a Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK elnöke - Varga József, a Somogyi KIK elnöke - Horváth Vilmos, a Soproni KIK elnöke - Pekó László, a Szabolcs-SzatmárBereg megyei KIK elnöke - Dr. Fischer Sándor, a Tolna megyei KIK elnöke - Kovács Vince, a Vas megyei KIK elnöke - Dr. Markovszky György, a Veszprém megyei KIK elnöke - Mazzag Ferenc, a Zala megyei KIK elnöke nagyvállalati elnökségi tag ( 6 fő ): - Dienes Zoltán a CBA Kereskedelmi Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke - Dr. Kocsis István a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója - Mosonyi György a MOL Nyrt. vezérigazgatója - Petykó Zoltán a SZO-OLTÁN Kft. ügyvezető igazgatója - Tolnay Tibor a Magyar Építők Zrt. vezérigazgatója - Wáberer György a Waberer’S Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója
-
-
Fodor Zoltán a Hajdú-Bihar megyei KIK kézműipari alelnöke ( az észak-alföldi régió jelöltje ) Gréczi József a Soproni KIK kézműipari alelnöke ( a nyugat-magyarországi régió jelöltje ) Ojtó Lajos a Somogyi KIK kézműipari alelnöke ( a dél-dunántúli régió jelöltje ) Orcsik Sándor a Csongrád megyei KIK kézműipari alelnöke ( a dél-alföldi régió jelöltje ) Rabi József a Borsod-AbaújZemplén megyei KIK elnökségi tagja ( az észak-magyarországi régió jelöltje )
( Az elnökség kézműipari tagjainak jelölése a következők szerint történt: Az MKIK Alapszabálya kimondja, hogy az MKIK elnökségét úgy kell megválasztani, hogy minden régióból biztosítva legyen a kézműipar képviselete. Ehhez kapcsolódóan az MKIK elnöksége által 2008. június 16-án elfogadott, az MKIK tisztségviselői és a testületi szervek tagjai 2008. évi választását megelőző jelölés szempontjaira vonatkozó ajánlás kimondja, hogy az MKIK Választási és Jelölő Bizottságának csak azon régióból kell kézműipari jelölteket állítani, ahonnan nincs biztosítva a képviselet. Tekintettel arra, hogy a Komárom-Esztergom megyei KIK elnöke Juhász József a kézműipart képviseli és területi kamarai elnöki tisztségénél fogva automatikusan jelölt az MKIK elnökségébe, a Választási és Jelölő Bizottságnak a középdunántúli régióból nem kell kézműipari jelöltet állítania. ) az MKIK általános alelnökének jelölt: Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei KIK elnöke ( 14 területi kamara jelölése alapján )
kézműipari elnökségi tag ( 6 fő ): az MKIK alelnökének ( 8 fő ): -
Décsi Endréné a Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK kézműipari alelnöke ( a középmagyarországi régió jelöltje )
- Bihall Tamás a Borsod-AbaújZemplén megyei KIK elnöke ( oktatási- és képzési alelnöknek ) -3-
- Gaál József a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke ( ipari alelnöknek ) - Juhász József a Komárom-Esztergom megyei KIK elnöke ( kézműipari alelnöknek ) - Dr. Kéri István a Pécs-Baranyai KIK elnöke ( nemzeti fejlesztési alelnöknek ) 3
-
az MKIK Etikai Bizottságába (23 fő ): ( a területi kamarák ABC sorrendjében ) -
- Kovács Vince a Vas megyei KIK elnöke ( szolgáltatási alelnöknek ) - Mosonyi György a MOL Nyrt. vezérigazgatója ( nagyvállalati alelnöknek ) - Radetzky Jenő a Fejér megyei KIK elnöke ( külgazdasági alelnöknek ) - Dr. Vereczkey Zoltán a Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK elnöke ( kis- és középvállalkozásfejlesztési alelnöknek )
-
az MKIK Ellenőrző Bizottságába ( 7 fő ): -
-
-
-
Németh Ágnes a Veszprém megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke ( a közép-dunántúli régió jelöltje )
Dr. Csugány Ibolya a Somogyi KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke ( a dél-dunántúli régió jelöltje ) Dr. Holló István a Heves megyei KIK Ellenőrző Bizottságának tagja ( az észak-magyarországi régió jelöltje ) Kollárné Zsótyák Mária a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke ( az észak-alföldi régió jelöltje ) Magyarné Könczöl Erzsébet a Zala megyei KIK Ellenőrző Bizottságának elnöke ( a nyugat-magyarországi régió jelöltje ) Dr. Orosz Tivadar a Békés megyei KIK Ellenőrző Bizottságának tagja ( a dél-alföldi régió jelöltje Dr. Schmidt Tamás az MKIK Ellenőrző Bizottságának jelenlegi elnöke ( a közép-magyarországi régió jelöltje )
-
-4-
Dr. Gregus Ferenc a Bács-Kiskun megyei Etikai Bizottságának elnöke Bődi János a Békés megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Vinnai János a Borsod-AbaújZemplén megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke ……..a Budapesti KIK Etikai Bizottságának elnöke (okt. 29-én) Orosz János a Csongrád megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Dr. Bozsits Attila a Dunaújvárosi KIK Etikai Bizottságának elnöke Dr. Krech Vilmos a Fejér megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke ……..a Győr-Moson-Sopron megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke (okt. 29-ig) Némethné Kardos Marianna a Hajdú-Bihar megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Rimár Zoltán a Heves megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Lipóczki János a Jász-NagykunSzolnok megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Szabó György a KomáromEsztergom megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke György Pál a Nagykanizsai KIK Etikai Bizottságának elnöke Győri Mátyás a Nógrád megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke ……..a Pécs-Baranyai KIK Etikai Bizottságának elnöke (okt.29-ig) Regősné Gali Margit a Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK Etikai Bizottságának elnöke Albertus József a Somogyi KIK Etikai Bizottságának elnöke Horváth Csaba a Soproni KIK Etikai Bizottságának elnöke
-
Vereczkei Pál a Szabolcs-SzatmárBereg megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Bohli Antalné a Tolna megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke Soós Jenő a Vas megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke …….. a Veszprém megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke (okt.29-ig) Dr. Jagasics József a Zala megyei KIK Etikai Bizottságának elnöke
AKTUÁLIS Európai Vállalkozók Parlamentje: A cégek elfoglalták a Parlament épületét és szavaztak Lezárult az első alkalommal megrendezett Európai Vállalkozók Parlamentje (EVP) az Európai Parlament plenáris üléstermében. A 45 európai országból érkező több mint 750 vállalkozó minden gazdasági szektort és vállalati méretet képviselve közvetítette az EU 23 millió vállalkozásának érdekeit döntő politikai kérdések körül folyó viták és szavazás során. Magyarországot 21 vállalkozó képviselte a rendezvényen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett nemzeti delegáció keretében, Parragh László, elnök vezetésével. A délelőtti programon a résztvevők magyar európai parlamenti képviselőkkel találkoztak, és egy előzetes konzultáció formájában tájékozódtak a délutáni parlamenti szekcióülések témáihoz kapcsolódó magyar álláspontokról. A résztvevők elsősorban a folyamatban lévő pénzügyi válságról tárgyaltak. Az EVP-tagok szavazataikkal szemléltették, hogy a pénzügyi piacokon érzékelhető krízis hullámai a vállalati szektorra is elkezdtek kiterjedni: a résztvevők 66 százaléka kénytelen felülvizsgálni befektetési terveit, és 50 százalékuk találkozott már szembe szigorúbb hitelfeltételekkel – a válság korai szakaszának ellenére is.
A pénzügyi helyzet mellett a vállalkozók vitákat folytattak a mai Európa kulcsfontosságú kérdésköreivel kapcsolatban is, többek közt a nemzetközi kereskedelemről, a klímaváltozásról és a demográfiai változásokról is. (Lásd a szavazásokról szóló részletes beszámolót lent) Pierre Simon, az EUROCHAMBRES elnöke elmondta: „Könnyű semmibe venni egyetlen cég nézeteit, különösen ha kis- vagy középvállalkozásról van szó, de az itt megjelent 750 vállalkozó 23 millió európai vállalat érdekeit képviseli, így együttes hatásuk óriási. A döntéshozóknak, így az Európai Tanácsnak is figyelembe kell vennie a cégek érdekeit, és szorosan együtt kell működnie velük olyan megoldások keresésében, melyek lehetővé tennék Európa számára, hogy kitörjön a recesszióból, és globális versenyre lépjen.”
A szavazások eredményei 1. ülésszak: Üzletkötés korlátok nélkül Ezen az ülésen a vállalkozók a belső és a világpiachoz való hozzáférésről tárgyaltak. A szavazatok megerősítették, hogy szükség van a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok fejlesztésére, az EU-n belüli és kívüli határokon átnyúló kereskedelmi korlátok további leépítésére, valamint a tervezett EU Kék Kártya program folytatására. 1. kérdés: Árt-e az üzleti életnek Európában a Közösségi Szabadalom hiánya? 90 százalékos igen szavazattal a vállalkozók egyértelműen kifejezték, hogy minél előbb szükség van egy megállapodásra a közösségi szabadalom ügyében, hogy megvédhessék innovatív termékeiket és szolgáltatásaikat. Egy hat EU tagországban létrehozott európai szabadalom költsége 22 000 euró. Ha ezt a szabadalmat kiterjesztik mind a 27 tagországra, a költségek körülbelül 82 000 euróra emelkednének. Ezzel szemben a közösségi szabadalom kevesebb, mint 20 000 euróba kerülne, és automatikusan érvényes lenne mind a 27 tagországban. 2. kérdés: Segítenie kellene-e az Európai Bizottságnak a kis- és középvállalkozások új -5-
piacokra való belépését, kiegészítve ezzel a nemzeti kezdeményezéseket? Az európai kis-és középvállalkozások 90 százaléka egyáltalán nem exportál. A EVP-n jelen lévő KKV-k túlnyomó többsége (90 százalékuk) egyértelműen támogatja ezt a lépést, és örülne az Európai Unió nagyobb szerepvállalásának ebben az ügyben, kiegészítve ezzel a tagországok által már eddig is vállalt szerepet. 3. kérdés: Támogatja-e az európai bevándorlási politika gazdasági szükségletekre alapuló fejlesztését, például a már elkészült Kék Kártya tervezetet? A tervezett Kék Kártya ügyében tett pozitív szavazatokkal (76% „igen” szavazat) a vállalkozók szemléltették, hogy szükség van egy összefüggő, gazdasági igényekre alapuló bevándorlási politika megalkotására. A cégek szakemberhiányban szenvednek, de különösen az információs technológiai és a tudományos szektorban tapasztalható folyamatos munkaerő-elszívás, ami azonban veszélyezteti a versenyképességet az európai és világpiacon. 2. ülésszak: Az Energia és Környezeti Kihívások megoldása Az energiaügyi és környezeti kihívások körében az EVP tagjai hangsúlyozták, hogy a vállalatok alapvető tényezői a 20/20/20 célok teljesítésének, de emlékeztették a döntéshozókat arra, hogy a megtett intézkedések nem károsíthatják a versenyképességet. A szavazás látni engedte a vállalkozók elkötelezettségét az energiafelhasználás csökkentése érdekében, hiszen többségük energiaügyi audit létrehozására is hajlandó lenne. Szintén támogatták a környezetbarát közbeszerzések ügyét, valamint nemzetközi szerepvállalásra ösztönözték az EU-t a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések ügyében. 1. kérdés: Szükség van-e környezetvédelmi feltételekre a közbeszerzések terén? A 70 százalékos arányú igen szavazatok igazolják, hogy a vállalatok törődnek a környezettel, és úgy gondolják, hogy az állami szektornak részt kell vennie a környezetbarát
termékek és szolgáltatások támogatásában a közbeszerzések területén is. A GDP 16 százalékával a közbeszerzések piacának megvan arra a lehetősége, hogy létrehozzon egy olyan kritikus tömeget, amely segítené a környezetbarát termékek nagyobb arányú felvételét a tágabb piacon is. 2. kérdés: Vállalna-e az Ön cége egy energiaügyi auditot az elkövetkezendő 12 hónapban? A szavazás pozitív eredménye (68%) jelzi, hogy a vállalatok tudatában vannak a hatékony energiafelhasználás fontosságának, és elismerik, hogy az energiaügyi audit, amely lehetővé teszi az energia-megtakarítás lehetőségének felismerését, jó kiindulópontja lehet ennek. 3. kérdés: Az EU-nak folytatnia kellene-e az üvegházhatást károsító gázok kibocsátási célelőirányzatainak csökkentését, még ha más nagyobb gazdaságok nem is tesznek így? A vállalatok felismerik az EU kiemelkedő szerepét a klímaváltozás problémájának megoldásában, valamint azt, hogy ez üzleti lehetőségeket nyújthat számukra. Azonban a szavazatok megoszlása ebben a témában (44% „igen”, 49% „nem”) jól mutatja azt a félelmet, miszerint az EU egyoldalú cselekvése az európai gazdaságot versenyhátrányba juttatná, miközben mindez valószínűleg nem is lenne elég a klímaváltozás problémájának megoldására. 3. ülésszak: megteremtése
Vállalkozói
Európa
Csak egy virágzó vállalati szektor képes segíteni Európa gazdasági fellendülését és fenntartható fejlődését. Ez hangzott el az EVPn a harmadik ülésszakon, sürgetve a döntéshozókat a vállalkozások létrehozásának támogatására, a terhek minimalizálására, az aggasztó képzési szakadék csökkentésére, valamint egy egész Európára vonatkozó társasági adószabályozás meghatározására. 1. kérdés: Meg kellene-e szüntetni minden olyan törvényi szabályozást, mely nem tartalmaz a kis- és középvállalkozások számára költség-haszon elemzéseket? -6-
Az EVP-n résztvevő cégek 81 százaléka szavazott a kérdés javára, ezzel erősen jelezve, hogy a KKV-kat szabályként, nem pedig kivételként kellene kezelni az EU-s és a nemzeti szintű döntéshozás során. A résztvevők nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti szervezetek csatoljanak költség-haszon kalkulációkat a KKV-k számára a vállalatokat érintő új EU-s szabályozások kapcsán készített hatáselemzések mellé. 2. kérdés: Kész-e az Ön cége támogatni a helyi oktatási intézményeket különféle oktatási programok kifejlesztése terén a képzettségi szakadék csökkentése és a vállalkozói elkötelezettség elősegítése érdekében? A vállalkozók elsöprő támogatásukról adtak tanúbizonyságot (94%) az oktatási intézmények új üzleti képzéseinek indításában. A szavazás rámutatott, mennyire sürgető a cégek számára a szakemberhiány megoldása, és hogy milyen elengedhetetlenül fontos a jövő számára az oktatási programok munkaerő-piaci szükségletekkel való összehangolása. 3. kérdés: Támogatná-e a társasági adóalap közösségi szintű meghatározását? A kérdéssel kapcsolatban kialakult kedvező kép (62%) mutatja, hogy szükség van a társasági adószabályozások egyszerűsítésére Európában, mert a jelenlegi szabályozások magas költséggel járnak, és akadályozzák a határokon átnyúló kereskedelmet és befektetéseket. Azonban a résztvevők jelentős aránya gondolja úgy, hogy a közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) veszélyeztetné az adókulcsok versenyét. Az EUROCHAMBRES és kereskedelmi kamarai hálózata továbbítani fogják az Európai Vállalkozók Parlamentjének üzenetét a francia elnökségnek, és más releváns politikai fórumoknak, hogy ezzel is biztosíthassa, hogy a vállalkozások érdekeit a döntéshozás során is kellőképpen figyelembe veszik.
SZÁZMILLIÁRDOS KKV-MENTŐ PROGRAM INDUL Tõke Unió Program néven mikro-, kis- és középvállalkozások számára egyablakos ügyintézéssel tõkét, hitelt és EU-s forrásokat is bevonó komplex pénzügyi szolgáltatást indít a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa), valamint az MKIK és a VOSZ által tulajdonolt KA-VOSZ Zrt. - jelentették be az érintett szervezetek vezetõi október 20-án, Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatójukon. "Ez nem válságkezelõ program, de hozzájárul a KKV szektor dinamizálásához, és ez a jelenlegi helyzetben felértékelõdött" mondta a pénzügyminiszter. Tõke Unió Program néven a különbözõ finanszírozási formák, a tõke és a hitel egymásra épülését, egymást erõsítõ hatását, végsõ soron pedig az EU-s források hatékony lehívását elõsegítõ egyablakos pénzügyi szolgáltatást indít a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), valamint a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) által tulajdonolt KAVOSZ Zrt. A program keretében egy, a KKVkat támogató tanácsadói hálózat felméri a vállalkozók terveit és forrásigényét, kialakítja a megvalósításhoz szükséges legjobb finanszírozási konstrukciót, segít megtalálni a forrást nyújtó partnereket és elkészíteni a megfelelõ EU-s pályázatokat. A vállalkozókat egyablakos ügyintézés keretében a szerzõdések megkötéséig kézen fogva vezetik, és minden forrás mögött ott áll a Garantiqa készfizetõ kezességvállalása. Mindez Veres János pénzügyminiszter, Radnai György Garantiqa vezérigazgató, Demján Sándor VOSZ ügyvezetõ elnök, dr. Parragh László MKIK elnök, és Krisán László KAVOSZ Zrt. vezérigazgató közös sajtótájékoztatóján hangzott el, a Pénzügyminisztériumban. Veres János szerint nem válságkezelõ programról van szó, de a kezdeményezés hozzájárul a KKV szektor dinamizálásához: "A kormány a jelenlegi helyzetben legfontosabb feladatának a stabilitás megõrzését tekinti, ám -7-
eközben sem feledkezhet meg arról, hogy biztosítsa az elõrelépés lehetõségét a magyar vállalkozások számára. A Tõke Unió Program egy olyan kezdeményezés, amely ha beérik, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a források elõteremtésével a hazai kisés középvállalkozói szektor megvalósíthassa legjobb elképzeléseit" - mondta Veres János. A KA-VOSZ Zrt. a Garantiqa Pont Tanácsadó Zrt.-vel közösen pénzügyi szolgáltató céget alapít, és ezzel, valamint az általa koordinált országos kamarai és VOSZ irodahálózat bevonásával járul hozzá a program sikeréhez jelentette be Demján Sándor. Az irodák a Tõke Unió Program ügyfélszolgálati irodáiként is működnek majd, a vállalkozókkal történõ közvetlen kapcsolattartás ezen irodákon keresztül valósul meg. Ha a vállalkozónak nagy összegű hitelre, tõkebevonásra, esetleg EU-s pályázati tanácsadásra is szüksége van, akkor a Garantiqa Pont profi tanácsadói dolgozzák ki a cég számára a finanszírozási formák megfelelõ arányát, felkutatják a forrást nyújtó partnereket (bankokat és kockázati tõke társaságokat), és szerzõdéskötésig, illetve az EU-s pályázatok beadásáig menedzselik az ügyet. Akár tõkérõl, akár hitelrõl, akár EU-s támogatásról van szó, minden forráselem mögött ott áll a Garantiqa készfizetõ kezességvállalása, ami csökkenti a finanszírozók kockázatát, és így javítja a KKVk forráshoz jutásának esélyeit - mondta Radnai György. "A KKV szektor bajban van és ha a hitelválság továbbgyűrűzik, még nagyobb bajba kerülhet" - mondta a sajtótájékoztatón dr. Parragh László, az MKIK elnöke. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a programot a lehetõ legszélesebb körben ismertetni fogják a szektor szereplõivel, mert fontos tudni, hogy kevés utánajárással egy 50 milliós saját tõkéjű cég is megvalósíthat saját tökéjének többszörösét elérõ költségvetésű fejlesztéseket. Eddig két társaság jött létre a Tõke Unió Program működtetésének érdekében. A Garantiqa Kockázati Tõkealap-kezelõ Zrt. augusztusban alakult meg, 50 millió forint jegyzett tõkével. A társaság már meg is kapta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétõl a
működési engedélyét. A cég tevékenysége alapkezelés, illetve egyéb pénzügyi kiegészítõ tevékenységek. A társaság maga is beszáll ígéretesnek tűnõ vállalkozásokba. A Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. szeptemberben alakult meg, 125 millió forintos jegyzett tõkével, tevékenységi köre üzletviteli, vezetési tanácsadás. A Garantiqa és a KAVOSZ közös pénzügyi szolgáltatója bejegyzés elõtt áll.
GAZDASÁG ÁTADTÁK A SZÁZEZREDIK SZÉCHENYI-KÁRTYÁT Október 9-én átadták a százezredik, egyben az első kétéves futamidejű Széchenyikártyát csütörtökön, Budapesten. Veres János pénzügyminiszter és Burány Sándor, a gazdasági minisztérium államtitkára sikertörténetként értékelte a kis- és középvállalkozások finanszírozásának ezen eszközét. Az ünnepségen elhangzott: tárgyalnak az állami kamattámogatás meghosszabbításáról és a kártyára épülő, kedvező feltételű beruházási hitel bevezetéséről. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke arra hívta fel a kártyatulajdonosok figyelmét, hogy a nemzetközi pénzügyi válság hatására fogyasztáscsökkenésre, a termelés szerkezetének átalakulására, dráguló hitelekre lehet számítani, a gondok áthidalásában pedig fontos lesz a kis- és középvállalkozások finanszírozása. Kitért arra, hogy tárgyalnak a Széchenyi-kártya állami kamattámogatásának meghosszabbításáról, illetve a kártya bázisára épülő, kedvező feltételű beruházási hitel bevezetéséről. A Széchenyi Kártya eredményei közül Veres János kiemelte, hogy hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, a tisztább üzleti és kereskedelmi forgalomhoz. Egyben megköszönte a vállalkozóknak, hogy támogatták a konvergenciaprogramot. Burány Sándor államtitkár is úgy vélekedett, hogy -8-
folytatni kell a tárgyalást a kártyát működtető KA-VOSZ-szal arról, hogy Széchenyi Kártya bázisán kedvező hitelkonstrukció jöjjön létre a kis- és középvállalkozások finanszírozására. Demján Sándor hiteles programnak nevezte a Széchenyi Kártyát, amely több kormányzati cikluson keresztül is segítette a vállalkozásokat. Utalt arra, hogy a mintegy 100 ezer Széchenyi Kártya 3 százalékánál van visszafizetési probléma, ami nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi válság a vállalkozásokat is eléri, és ez akár a számuk csökkenéséhez is vezethet. Szerinte a KKV-k társulással növelni tudják tőkeerejüket, amely szükséges a piacon maradásukhoz. Demján Sándor hangsúlyozta: a VOSZ álláspontja szerint Magyarországon az első számú prioritás az ország fizetőképességének megőrzése. Szerinte a jelenlegi nem olyan időszak, amikor lehetőség van reálbér emelésre, illetve drasztikus adócsökkentésre, ugyanakkor fontos a munkahelyek megőrzése. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozói szektor jelentős gazdasági terhet hordoz, és szükséges a támogatásuk a piacon maradáshoz. Fontosnak nevezte a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a futamidő meghosszabbítását, illetve a beruházási hitel lehetőségének megteremtését. Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a 2002. évi indulás óta 550 milliárd forint hitelt helyeztek ki a mintegy 100 ezer kártya révén. A KAVOSZ Zrt. tájékoztatása szerint a Széchenyi Kártyára épülő beruházási hitel a Jeremie mikrohitel és a Magyar Fejlesztési Bank kisvállalkozói hitel kombinációjaként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával jönne létre. A tervek szerint a konstrukcióban 5-50 millió forint közötti beruházási hitelt vehetnének igénybe a kártyával rendelkezők 10 éves futamidőre, ingatlanfedezet nélkül. Várhatóan 2009 tavaszától lehet majd igényelni az új
hiteltípust a területi kamarák és a VOSZ hálózatában.
HÍREK Október 6-án az MKIK Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma Vereczkey Zoltán, elnök vezetésével ülést tartott. A találkozón Parragh László, az MKIK elnöke adott gazdaságpolitikai helyzetértékelést, a kollégium elnöke az adótörvény tervezetekkel kapcsolatos kamarai véleményt vázolta fel, végül Kompaktor Emília, az MKIK közgazdasági igazgatója adott tájékoztatást az Európai Kisvállalkozói Törvényről és az azzal kapcsolatos kamarai javaslatokról. Október 8-án Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója és Dunai Péter, az MKIK főtitkára aláírták azt az együttműködési megállapodást, amelynek alapján a következő másfél évben a fővárosi és megyei területi kereskedelmi és iparkamarák teljes körűen részt vesznek a kis postahivatalok privatizációját célzó Postapartner Program meghirdetésében és lebonyolításában. Október 9-én az MKIK a gazdasági társaságokról szóló törvény megjelenésének 20. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvényt szervezett, amelyen Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Gadó Gábor, az IRM szakállamtitkára, Sárközy Tamás professzor és Parragh László, az MKIK elnöke méltatták a törvény jelentőségét és a gazdaságra gyakorolt hatását. Október 14-én lezajlott az első alkalommal megrendezett Európai Vállalkozók Parlamentje (EVP) az Európai Parlament plenáris üléstermében. A 45 európai országból érkező több mint 750 vállalkozó minden gazdasági szektort és vállalati méretet képviselve közvetítette az EU 23 millió vállalkozásának érdekeit döntő politikai kérdések körül folyó viták és szavazás során. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegációjában Magyarországot 21 vállalkozó képviselte. A délelőtti programon a résztvevők magyar európai parlamenti képviselőkkel találkoztak, -9-
és egy előzetes konzultáció formájában tájékozódtak a délutáni parlamenti szekcióülések témáihoz kapcsolódó magyar álláspontokról. Az ülésen felszólalt Parragh László, az MKIK elnöke és Gaál József a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke. Október 15-én az Eurochambres közgyűlésén Parragh László elnök, Dunai Péter főtitkár és. Tényiné Stark Mária nemzetközi igazgató vett részt. A megbeszélésen napirendre került az előző nap lezajlott Európai Vállalkozók Parlamentjének értékelése, melynek keretében mindenki elismeréssel beszélt a kezdeményezésről. Ismertető hangzott el a jövő év május 14-15-én Prágában megrendezésre kerülő kongresszusról, illetve a 2009. évre meghatározandó prioritáskról.
Október 16-án Radetzky Jenő alelnök, Dunai Péter főtitkár, Győrvári Márk, a MagyarHorvát KIK elnöke, valamint az MKIK kétoldalú tagozatainak elnökei részt vettek Esztergomban a Kárpát-medencei Magyar K Képviselők Fóruma gazdasági albizottságának soros ülésén, amelyen a vasúti és közúti közlekedésfejlesztési koncepciók ismertetésére, illetve megvitatására került sor. Október 28-án Kovács Vince elnök vezetésével az MKIK Választási- és Jelölő Bizottsága tartott ülést, amelyen véglegesítették az MKIK 2008. október 30-i tisztújító küldöttgyűlésére az MKIK tisztségviselőinek és testületi tagjainak megválasztására vonatkozó jelölő listákat.
- 10 -
