Tűzvédelem Szakmai folyóirat
Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére
2012. szeptember I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
A hónap témája Virtuális tűzvédelmi szemle ipari létesítményben Szerző: Laczik Balázs Képzeljük el, hogy az alábbi tűzvédelmi célellenőrzés a szemünk előtt zajlik le, egy olyan ipari létesítményben, ahol géplakatos munka folyik. Az ellenőrzésről alapvetően három esetben kaphat a cég vezetője értesítést: − Előzetesen írásos módon történő értesítés; − Telefonon egyeztetett időpont; − Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés. A tűzvédelmi hatóság képviselői a cégvezetőnek vagy az általa kijelölt személynek (írásbeli vagy telefonon történő meghatalmazás illetve munkaköri leírásba foglaltak alapján) szolgálati igazolványukat felmutatva közlik jövetelük célját. Ezt követően írásos tájékoztatást adnak az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről, melyet az ügyfél vagy képviselője aláír. A hatóság elkéri a szükséges dokumentumokat az ügyféltől, ezek az alábbiak lehetnek: − Tűzvédelmi szabályzat − Tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat − Villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv − Tűzoltókészülékek, tűzoltóvízforrások nyilvántartása − Dolgozók tűzvédelmi oktatását igazoló dokumentumok − Biztonsági világítás havi ellenőrzési naplója − Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok
Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: 2012. augusztus 28.
1 A HÓNAP TÉMÁJA • Virtuális tűzvédelmi szemle ipari létesítményben
7 AKTUÁLIS • Tűzoltó-technikai termékek forgalmazási feltételei
10 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK • Katasztrófavédelmi hozzájárulás • Tűzriadó terv • Tűzvédelmi főelőadó vagy tűzvédelmi szakmérnök
Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 203tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk:
[email protected]
1 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
Tételezzük fel, hogy az ellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi tényeket rögzíti: 1. A tűzvédelmi szabályzat 2007-es keltezésű, abban a 2/2002. BM. rendelet illetve a 35/1996. BM. rendelet előírásai találhatók. 2. A tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálat 2002-es keltezésű (Készült: 2002. január, készítette: Villamos felülvizsgáló Kft. sorszáma: SZF02-45.) 3. A tűzoltóvízforrások nyilvántartását igazoló dokumentumokat a helyszínen bemutatni nem tudták. 4. Hegesztő Jakab (született: 1971. március 19. Helyőpapi, anyja neve: Lakatos Erzsébet) tűzvédelmi szakvizsgája 2006os keltezésű (bizonyítvány száma: SZV-161/2006., kiadta: Szakvizsgáztassunk Kft.), munkaköri leírása szerint hegesztő, jelenleg is a Kft. dolgozója. 5. Az 1-es megmunkálócsarnok „C” tűzveszélyességi osztályú kenőanyagraktárában készenlétben tartott üzemképes tűzoltókészülék nem volt. A raktár 40 négyzetméter alapterületű. 6. A fényezőcsarnok festékraktárában „A”„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó alapanyagok mellett üres kartondobozokat, göngyöleget tárolnak. A raktárban a napi raktárkészlet szerint 350 kg „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú anyagot (festéket, hígítót) tárolnak. 7. A fényezőcsarnok festékraktárában az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok éghető anyagú polcozáson találhatók. 8. A telepen a bejárás során 3 db földalatti tűzcsap található. A tűzcsapok felülvizsgálatát hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták.
9. A 3 db földalatti tűzcsaphoz tartozó szerelvény-szekrények felülvizsgálati matricája nem található, a felülvizsgálat megtörténtét egyéb hitelt érdemlő módon igazolni nem tudták. A szerelvényszekrényekben található tömlők nyomáspróbája 1998-ban történt. 10. Az hőközpontban éghető anyagokat (karton, bútor, OSB lap) tárolnak. A fenti hiányosságok azok, melyek a gyakorlati életben általában előfordulnak. A példában szereplő ipari létesítményen keresztül igyekeztem a legjellemzőbb hibákat felsorolni. Ezek közül több szankciót von maga után. Az alábbiakban bemutatom, hogy az egyes hiányosságoknak mik a jogszabályi háttere, illetve milyen szankciókra lehet számítani, illetve hogyan lehet kiküszöbölni. A rendezvény felfüggesztésén túl a tűzvédelmi hatóság a fenti jogsértésekért az alábbi bírságolási tételeket szabhatja ki: 1. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza: 60 000 – 200 000 Ft. 2. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya: 100 000 – 1 000 000 Ft/rendszer. Amennyiben egy villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat érvényességi ideje lejárt, azt a hatóság úgy tekint(het)i, hogy a felülvizsgálat hiányzik. 3. Ez pont önmagában nem bírság-tétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében a 40. ponttal ütköztethető, amely így szól: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban, vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírá-
2 2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
|
Tűzvédelem
sok, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén: 20 000 – 60 000 Ft. 4. A hatóságnak ebben az esetben meg kell vizsgálnia, hogy az alkalmazott a cégnél valóban a szakvizsgához kötött munkakört tölti-e be, illetve a munkaköri leírásában szerepel-e ez a tevékenység. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a cég vezetőjét vagy az általa megbízott személyt a hatóság nyilatkozattételre szólítja fel, hogy a munkavállaló végez-e szakvizsgára kötelezett tevékenységet, ez az ellenőrzés elején is megtörténhet. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása: 100 000 Ft/fő. 5. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): a. Készenlétben tartás hiánya: 50 000 Ft/ készülék; b, Karbantartás hiánya: 30 000 Ft/készülék. 6. Ez pont önmagában nem bírság-tétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében a 40. ponttal ütköztethető, amely így szól: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén: 20 000 – 60 000 Ft. 7. Ez pont önmagában nem bírság-tétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében a 40. ponttal ütköztethető, amely így szól: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén: 20 000 – 60 000 Ft. 8. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, ké-
szenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 – 1 000 000 Ft. 9. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 – 1 000 000 Ft. 10.Ez pont önmagában nem bírság-tétel, azonban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében a 40. ponttal ütköztethető, amely így szól: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén: 20 000 – 60 000 Ft. A bírság tételek összeadása úgy gondolom, nem igényel magyarázatot arra vonatkozóan, miért célszerűbb a jogszabályokat betartani. A fenti hiányosságok közül a kötelezően bírságolandó tételek a 4, 5, 9 és a 10. pontban rögzített hiányosságok. Hogyan kerülhetjük el, hogy a fenti hibákba essünk? Az alábbiakban a fent felsorolt hiányosságokat ütköztetem a megfelelő jogszabályi helyekkel. 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 19. § (1) bekezdése szerint „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy a ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”. Jelen példánkban ötnél több munkavállalóval dolgozik 3
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
a Kft.-nél, tehát szabályzat készítésére kötelezettek. A tűzvédelmi szabályzatoknak követniük kell a jogszabályi változásokat, azoknak mindig aktuálisnak kell lenniük. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM. Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen.”. 2. Az időszakos villamos felülvizsgálat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendeletet (OTSZ) megelőző szabályzatok (pl.: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet) szintén a tűzveszélyességi osztály szerint szabályozták a felülvizsgálatok érvényességét: „A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, c) a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.” Az OTSZ 213. § (1)-(3) bekezdése ezzel szemben így fogalmazza meg az új követelményeket: „(1)(…) tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.” Tehát a régi felülvizsgálatok érvényessége adott esetben lehet akár 9 év is, figyelni kell azonban, mert mint a példában is szerepel egy festőműhely, amely „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozik, így az időszakos felülvizsgálatot háromévenként kell elvégezni. Az OTSZ-ben a „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket hatévenként kell elektromos szempontból felülvizsgáltatni. 3. Tűzoltóvízforrásokról nyilvántartást vezetni nem csak azért kell, mert a jogszabály előírja, hanem azért is, mert így áttekinthetővé válik a létesítmény területén található vízforrások újabb felülvizsgálatának esedékessége. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. „34. § (3) Az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltó-vízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége.” 4.A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. sz. melléklete meghatározza a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakat, munkaköröket. Ezek az alábbiak: „1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.
4 2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
|
Tűzvédelem
2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.” A tűzvédelmi szakvizsgák érvényességi ideje öt év. A felsorolt foglalkozási ágak, munkakörök csak érvényes szakvizsgával végezhetők a rendelet 1. § (1) bekezdése alapján.
A szakvizsgákból is célszerű összeállítani egy nyilvántartást, így átláthatóbbá téve az érvényességi időket el lehet kerülni, hogy valamelyik szakvizsga lejár és a dolgozót nem küldik el újravizsgázni. Nagyon fontos, hogy az adott munkakörből tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezni a közvetlen munkahelyi vezetőnek is, ha nem rendelkezik, az ugyanolyan bírság-tétel, mint ha a munkavállaló nem rendelkezett volna érvényes szakvizsgával. A hegesztő-aparátoknál figyeljünk azok műszaki állapotára, illetve mindig legyen a közelben legalább 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készülék. 5. Ez pont viszonylag egyértelmű, az OTSZ tartalmazza, hogy az egyes tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, szabadterekben hány darab – az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas – tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani. A tűzvédelmi szabályzatban megtalálható a létesítmény helyiségeinek listája és tűzveszélyességi osztályba sorolása. Egy „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületben lehet „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség. Ebben az esetben azonban külön figyelembe kell venni a „C”-s helyiséget és el kell benne helyezni a méreteinek megfelelő számú készüléket. A létesítményben tűzoltókészülékek számát a helyiség alapterülete és osztályba-sorolás alapján kell meghatározni. Ezek az alábbiak: • az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, • a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, 5
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
• a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, • az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek esetén szükség szerint történjen. 6-7. A raktáraknál gyakran fordul elő, hogy a helyhiány miatt szükség-megoldásokkal tudják csak megoldani a tárolást. A régi szabályozásban ez úgy szerepelt, hogy „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók együtt más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal. A jelenlegi szabályozás ezt az „A”-„B”-s anyagok 300 kg feletti tárolására vonatkoztatja: „573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható.”. A másik gyakori hiányosság, hogy az „A”„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat éghető anyagú állványon vagy éghető anyagú polcokon tárolják. A 300 kg alatti tárolás esetében célszerű ezeket az anyagokat külön fémszekrényekbe elhelyezni (a helyiség megfelelő szellőztetése mellett). „574. § (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.”. 8-9. A 28/2011. BM. Rendelet szerint a tűzoltóvízforrásokat és tartozékait karban kell tartani:
„38. § (2) A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 35. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.” A tűzcsapokhoz hasonlóan a tűzoltás szempontjából figyelembe vett víztárolókat is félévente felül kell vizsgálni: „42. § (1) Medencék, tartályok (a továbbiakban együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról, ötévenkénti teljeskörű felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Továbbá gondoskodik azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve.” A tűzoltóvízforrásokhoz tartozó szerelvényszekrényeket szintén félévente kell felülvizsgálni. A nyomásnak kitett tartozékokat azonban ötévente nyomás-próbáztatni kell. „39. § (1) A szerelvényszekrények és szerelvényei (tartozékai) legalább félévenkénti felülvizsgálatáról, és évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik. 40. § (1) A szerelvényszekrények azon szerelvényeit (tartozékait), amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni.” Célszerű a felülvizsgálati címkét a szerelvényszekrény belsejébe ragasztani, vagy azt olyan módon elhelyezni, hogy az időjárás ne károsítsa és ellássa funkcióját a következő címke elhelyezéséig. 10. A már említett helyhiányok, szükségmegoldások általános problémát jelentenek. Az egyes helyiségeknél azonban figyelni kell, hogy azok milyen rendeltetésre lettek kialakítva, milyen tűzvédelmi követelményeket elégítenek ki. Adott esetben más követelményeket kell teljesíteni egy raktárnak és egy kazánháznak.
6 2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
|
Tűzvédelem
„563. § (2) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.
vonatkozó külföldi tanúsítvány, megfelelőségi igazolás magyar nyelvű fordítását. Természetesen, ha a tűzoltó-technikai termékre van magyar előírás, az annak való megfelelőséget igazolni kell. Azokra a tűzoltó-technikai termékekre, amelyekre nincs tűzvédelmi biztonsági követelmény (honosított harmonizált szabvány, jogszabály), továbbra is a tűzvédelmi hatóság (OKF) vizsgálaton alapuló engedélyével hozhatók forgalomba.
(3) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.” Hogy mi adja az aktualitást ennek a témakörnek? Két piacfelügyeleti hatóság napjainkban közzétett felhívása ugyanazzal a tűzoltókéAktuális szülék típussal kapcsolatban:
Tűzoltó-technikai termékek forgalmazási feltételei Szerző: Angyal István Tűzoltó-technikai termék magyarországi forgalmazását, beépítését, használatát és készenlétben tartását a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 13. §-a szabályozza. A Ttv. 13. § (1) bekezdése szerint csak olyan tűzoltó-technikai terméket lehet forgalomba hozni, beépíteni, használni, készenlétben tartani, amely rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal. A Ttv. 13. § (3) bekezdése alapján az a tűzoltó-technikai termék, amely rendelkezik az Európai Unió területén, bejegyzett testület (Notified Body) által kiállított igazolással, illetve tanúsítvánnyal - amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a tűzoltó-technikai termék a rá vonatkozó honosított harmonizált szabvány(ok)nak megfelel - Magyarországon szabadon forgalmazható, beépíthető, használható, készenlétben tartható.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felhívása értelmében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tudomására jutott, hogy a Červinka Czeh Republik s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékek egyes példányai a korábban 660/38/2006 vagy 660/15/2007 vagy 660/26/2011-TVL számú tanúsítvánnyal rendelkező termékektől eltérnek. A P6Če tűzoltó készüléket – a katasztrófavédelmi hatóság felhívása alapján – abban az esetben nem kell visszaküldeni a forgalmazóhoz, ha a szelepszerelvényén az alábbi jelzés, felirat együttesen szerepel. Azaz a „CE 0036” jelölés a szelepszerelvény testén, a nyomásmérő oldalán, illetve az „Y” jelölés a szelepszerelvény testén, a nyomásmérővel ellentétes oldalon.
A hatósági, szakhatósági ügyintézéshez be kell nyújtani a tűzoltó-technikai termékre 7 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
ott keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni a tűzveszélyességi osztály és az alapterülettől függvényében.
Ha a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi biztonságossági követelmény, azt csak a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélye alapján lehet forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani. A megfelelőségi igazolást, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt, illetve a hatóság forgalmazási engedélyét vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg a megfelelőségi igazolásban, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványban vagy a hatósági engedélyben megállapított követelményeknek. A termékek tűzvédelmi megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóság jár el. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy a hatóság forgalmazási engedélyével nem rendelkező termék forgalomba hozatalát a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. Az Országos Tűzvédelmi szóló 28/2011. (IX. 6.) BM mében a létesítményekben letek kivételével – legalább
Szabályzatról rendelet értel– a lakóépüegy darab, az
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könynyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet 1. melléklet 38. pontja alapján a tűzvédelmi hatóság 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki „a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése” esetén.
8 2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
|
Tűzvédelem
A tűzoltókészülék karbantartó szervezetek tehát azon készülékek karbantartását, javítását nem végezhetik el, amelyek a fenti paraméterektől eltérnek. Szükséges, hogy a karbantartó szervezetek intézkedjenek a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező készülékek készenlétből történő visszahívására és a gyártó/forgalmazó részére történő visszaküldésére. Szükséges továbbá, hogy a készenlétben tartók is intézkedjenek a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező készülékek gyártó/forgalmazó részére történő visszaküldésére. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága felhívása értelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága ellenőrzés alá vonta a Červinka – Czech Republic s.r.o. által 2007 és 2011 között gyártott tartállyal összeszerelt P6Če típusú, 6 kg töltetű ABC porral oltó hordozható tűzoltó berendezés típust, mint nyomástartó berendezést. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága ellenőrzése eredményeként megállapítást nyert, hogy a 2007 és 2011 között gyártott tartállyal összeszerelt P6Če típusú ABC porral oltó hordozható tűzoltó berendezés tartályának falvastagsága esetenként vékonyabb az előírt biztonságos értéknél. Ezért egyes P6Če típusú porral oltó készülékek a tartály hiányossága következtében nem felelnek meg a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 6. számú mellékletében meghatározott műszaki-biztonsági követelményeknek és veszélyeztetik a felhasználók biztonságát.
figyelmét arra, hogy a 2007. év és 2011. év közötti időszakban gyártott tartállyal öszszeszerelt P6Če típusú 6 kg ABC porral oltó tűzoltó berendezések vonatkozásában a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága megtiltotta a típus forgalomba hozatalát, továbbá elrendelte a már forgalomba hozott termékek forgalomból való kivonását, és a termékek visszahívását a felhasználóktól..
Összegezve az aktuális tudnivalókat és teendőket Minden készenlétben tartónak meg kell vizsgálnia/vizsgáltatnia a készenlétben tartott P6Če típusú ABC porral oltó hordozható tűzoltókészülékek kialakítását, gyártási időszakát. Amennyiben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Piacfelügyeleti Hatósága vagy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága által közzétett felhívásban foglaltak alapján kétség merül fel a tűzoltókészülék megfelelőségével kapcsolatban, haladéktalanul a készülék forgalmazójához, karbantartójához kell fordulni annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok által nem megfelelőnek minősített tűzoltókészülékek viszszakerülhessenek a forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz. Azon készenlétben tartókat, akik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező tűzoltó készüléket tartanak készenlétben a hatóságok tűzvédelmi és piacfelügyeleti bírsággal sújthatják. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya esetén 50.000 Ft/készülék, a karbantartás hiánya esetén 30 000 Ft/készülék lehet a tűzvédelmi bírság nagysága.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti Hatósága felhívja a forgalomba hozók és a készenlétben tartók 9 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
A módosító törvény 1. §-a hatályon kívül helyezte – többek között – a katasztrófavédelmi törvény 79. §-át. A módosítás következtében tehát a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettnek a 2012. évben nem 1) Katasztrófavédelmi kell a hozzájárulás összegéről nyilatkoznia hozzájárulás és a hozzájárulás előlegét, valamint a hozzájárulást megfizetnie. Kérdés Azok az üzemeltetők és gazdálkodó szerveA katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési zetek, melyek már befizették a hozzájárukötelezettség ténye június 30-án esedékes lesz, lást, a hatóság hivatalból – kérelem nélkül vagy várható esetleg addig még törvénymódo- – visszafizeti az átutalt összegeket. sítás?
Olvasóink kérdezték
Válasz A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Katasztrófavédelmi törvény) 79. § (1) bekezdése alapján katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni a jogszabály hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek továbbá a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek. A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében június 30-ig kellett írásban nyilatkozni a tárgyévet megelőző év adataiból meghatározott katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről és nyilatkozattal egyidejűleg a hozzájárulás összegének 40%át a is be kellett fizetni. 2012. június 11-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta és 2012. június 20-án hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXII. törvény.
2) Tűzriadó terv Kérdés A tűzriadó tervek készítését melyik jogszabály írja elő? Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek - ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy - ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve - a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és - kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.
10 2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
|
Tűzvédelem
A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: - az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; - a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; - azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; - kereskedelmi szálláshelyre; - az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.
elhelyezni. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmények kivételével a közösségi tereken, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti tűzriadó terv nem azonos az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 592. § (1) bekezdésében előírt lakóépületre kidolgozandó tűzvédelmi haszA Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: nálati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges a) a tűzjelzés módját; módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat tarb) a tűzoltóság, valamint a létesítményben talmazó „tűzvédelmi házirenddel”. Azaz a tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény tűzriadó tervre vonatkozó szabályok nem elhagyásának módját; vonatkoznak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti „tűzvédelmi házirendre”. c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás 3) Tűzvédelmi főelőadó vagy stb.); tűzvédelmi szakmérnök d) a főbb veszélyforrások megnevezését Kérdés (utalással a védekezési szabályokra); Mi a hasonlóság vagy különbség a tűzvédelmi e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség sze- főelőadó illetve tűzvédelmi szakmérnök végrint az építmény, építményrész szintenkénti zettség között? alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, Válasz a kiürítési útvonalak és egyes esetekben a Az alábbi táblázatban röviden összefoglalhelyiségek megengedett maximális befoga- tuk a tűzvédelmi főelőadó és tűzvédelmi szakmérnök képesítések néhány jellemzőjét. dóképességének megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell 11 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m
tűzvédelmi főelőadó
tűzvédelmi szakmérnök jelentkezés előfeltétele középszintű tűzvédelmi előadó képesítés egyetemi- vagy főiskolai mérnöki diploma képzés időtartama 250 óra négy szemeszter képesítés szintje felsőfokú felsőfokú betölthető munkakör gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat, a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi viszonyainak tervezését, szervezését, szabályozását, valamint ellenőrzését ahol: a) főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működik, b) olyan „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezet, helyiség található, amelyben egyidejűleg 50 főnél több személy végez munkát, c) olyan „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakasz található, amelyben egyidejűleg 100 főnél több személy végez munkát, d) olyan kifejezetten mozgásukban, vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló tűzszakasz található, amelynek befogadóképessége a 100 főt meghaladja, e) a „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben egyidejűleg 200 főnél több személy végez munkát. közreműködés a beruházások tűzvédelmi terveinek értékelésében tűzvédelmi oktatási tevékenység elvégzése tűzvédelmi szabályozás elkészítése tűzvédelmi nyilvántartások vezetése tűzvédelmi szakhatósági feladatok ellátása beépített tűzvédelmi berendezés tervezés tűzvizsgálat, tűzvédelmi tervezés tűzkockázat-elemzés tűzvédelmi szakértői feladatok
A tűzvédelmi szakmérnök képesítéssel mindazon munkakörök és szolgáltatások végezhetőek gazdálkodó szervezeteknél, amelyek tűzvédelmi főelőadó képesítéssel is. A lényeges különbség a főelőadóhoz képest az, hogy a szakmérnök tervezési, szakértői feladatokat is végezhet, valamint a tűzvédelmi hatóság egyes beosztásait is betöltheti.
A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. szeptember IV. évfolyam 9. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 20610610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . s z e p t e m b e r, I V. é v f o l y a m 9 . s z á m