Tartalom 1 A transzferárazás új megközelítése

E-Controlling

E-Controlling Szakmai folyóirat

XVI. évfolyam 9. szám | 2016. szeptember

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. augusztus 25.

A transzferárazás új megközelítése A fejlett gazdaságok lassan már fél évszázada küzdenek a jövedelem átcsoportosítás okozta gazdasági károkkal. A különböző adórendszerek, adó-megállapítási szabályok miatt ma már nem elegendőek egyes bonyolult multinacionális vállalattal kapcsolatos adózási kérdések megválaszolása. A jelen számban a transzferárral kapcsolatos adóalap-csökkentő és profit átcsoportosító magatartás kezelésének új szabályait ismertetjük. A transzferár vagy magyarosan elszámoló ár a vállalatcsoporton (vagy elszámoló egységek) belüli termék és szolgáltatás mozgások elszámolásának kezelésére kialakított ár. A vállalaton belüli értékesítés feltétele az egyes vállalatok szervezeti felépítésében, szerkezetében keresendő. A transzferárazás szempontjából a formális szervezeti struktúra hangsúlyos, amely „olyan működési keretet teremt a szervezetek tagjai számára, amely a célok hatékony elérését szolgálja.” [Dobák, Antal, 2010] A formális szervezetek strukturális jellemzői a munkamegosztás, a munkamegosztásra épített hatáskör

Tartalom Tartalom 1 A transzferárazás új megközelítése

9 Adósarok: 2016. augusztusi-szeptemberi adóváltozások Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

megállapítására. Sajnos az elvek kidolgozását követő 30 év alatt sem sikerült áttörést elérni az egyes tagállomok adóhatóságainak a kedvezőtlen, vállalatcsoporton belüli elszámolások terén. Az OECD kezdett el elsőként foglalkozni az ezredforduló után az adóalap-csökkentő és profit­átcsoportosító (angolul: Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) magatartások kezelésével. Az adóelkerülés és alulA multinacionális vállalatok világkereskedelemben adóztatás problémájának megoldására az OECD betöltött szerepe drámai növekedést ért el az elmúlt keretében kialakított átfogó akcióterv 2013. július 40 évben. Ez tükrözi a gazdaságok integrálódását, 19-én jelent meg (BEPS-akcióterv). illetve a technológia – főként a telekommunikáció - erős fejlődését. A bonyolult és szövevényes felA BEPS-akcióterv pontjai: építésű multinacionális vállalatok egyre nagyobb 1. a digitális gazdaság fejlődéséhez kapcsolódó kihívást jelentenek az adóhatóságok számára. adóztatási kihívások kezelése; A transzferár irányelvek kialakításához vezetett 2. a hibrid eszközökből eredő következmények az a tény is, hogy nehézkessé vált egyes leányvál- hatásainak semlegesítése; lalatok alá tartozó valós költségek és nyereségek 3. az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó megállapítása, mivel a multinacionális csoport szabályok hatékonyabbá tétele; tevékenysége erősen integrálódott. Tovább ne- 4. a kamatlevonások és más pénzügyi kifizetések hezítette a helyzetet az országonként különböző általi adóalap-csökkentés korlátozása; adminisztrációs követelmények, amelyek hatal- 5. hatékonyabb fellépés a káros adózási gyakormas költségeket eredményeztek a vállalatoknak. latokkal szemben, figyelembe véve az átláthatóDöntő szempont azonban az a tény volt, hogy ságra és a tartalomra vonatkozó szabályokat; a multinacionális vállalatok az integrálódás fo- 6. az egyezményekkel való visszaélés megakadályamán szabadon áramoltathatták költségeiket lyozása; leányvállalataik között, ezáltal befolyásolva a fi- 7. a telephely-keletkezés mesterséges elkerülésézetendő nyereségadó mértékét. nek megakadályozása; 8–10. a transzferárak és az értékteremtés kapA különálló entitás megközelítés helyes alkalma- csolatának biztosítása, tekintettel az immateriázása érdekében a Gazdasági Együttműködési és lis javakra (8. akció), a kockázatra és a tőkére (9. Fejlesztési Szervezet - OECD tagországok beve- akció), és más magas kockázatú tranzakciókra zették a szokásos piaci ár elvét, amely szerint a (10. akció); nyereség meghatározásakor figyelmen kívül kell 11. módszertan kidolgozása a BEPS-hez kapcsohagyni a különleges feltételek hatásait. A multi- lódó adatok gyűjtése és elemzése céljából; nacionális vállalatok adóztatására vonatkozó korai 12. az adófizetők kötelezettségének bevezetése az alapelveket A jövedelem és vagyon adóztatásáról általuk használt agresszív adótervezési módszeszóló OECD Modellegyezmény írja le. A doku- rek felfedése vonatkozásában; mentum a tagországok és az OECD-n kívüli or- 13. a transzferár-dokumentációhoz kapcsolódó szágok jövedelemadó egyezmény alapjául szolgál. iránymutatás és az országonkénti jelentések cseréje; A modellegyezmény megoldást ad a nemzetközi 14. a vitarendezési mechanizmus hatékonyságáadózási problémákra, azonban nem biztosít meg- nak javítása; felelő útmutatást az egyik legnehezebb kérdésre 15. multilaterális eszköz kifejlesztése a kétoldalú az adójog szempontjából, a megfelelő transzferár egyezmények módosítására. megosztás, a differenciált egységek koordinációja, valamint mindezek alapján a szervezet konfigurációja [Dobák, Antal, 2010]) – egyaránt befolyásolják a belső ügyletek árképzését. A belső kereskedelem célja, hogy a vállalati egységek teljesítményeik egy más közötti allokációjával maximalizálják a cég által megtermelt nyereséget.

2

A BEPS keretében megfogalmazottak megvalóhatása (pl.: jogdíjak alkalmazása az adóalap sítás terén három csoport lehet sorolni: csökkentésére és áthelyezésére kedvező adózá1. A jogszabályi koherencia tárgykörébe tartozó sú országokba). szabályok, amelyek a nemzeti adószabályok ••Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó (CFC1) szabályok kiterjesztése a digitális közötti eltérésből adódó kettős nem (elkerügazdaság szereplőire (jelentős eltérések fellellését szolgáló) adóztatás kiküszöbölését hivahetőek a különböző adójogszabályok CFCtottak megvalósítani. szabályait illetően, a digitális ügyletekre gyak2. A „lényeges gazdasági kapcsolat” elve az adózran nincsenek CFC-szabályok érvényben). tatásnak a gazdasági aktivitás helyéhez törté••Az OECD forgalmi adózás tekintetében kinő igazítását helyezi előtérbe. adott irányelveiben megfogalmazott, szolgál3. A gazdasági tervezhetőséghez szükséges jogtatások és szellemi javak adóztatásával kapbiztonság az átláthatóság irányában való elcsolatos iránymutatásai implementálásának mozdulás révén valósulhat meg. ösztönzése valamint áfahatások vizsgálata áfamentes tevékenységet folytató társaságok A 15 akció mentén kiadott BEPS-jelentések szemszögéből. (deliverables) iránymutatásokat, illetve ajánlásokat tartalmaznak a hazai jogszabályok olyan irányú módosításához, amely révén növelhető az A jövedelemadózásra vonatkozó főbb javaslatok a következőkre irányulnak: a telephely fogaladóztatás hatékonysága. mának megváltoztatása (tekintettel a digitális jelenlétre), a gazdasági célú letelepedés „lényeA BEPS-jelentésekben rögzített ges jelenlét”-hez történő kötése, a digitális következtetések ügyletek esetében forrásadó bevezetése, toAz 1. jelentés rámutat, hogy a digitális gazdaság vábbá valamilyen sávszélesség- vagy „Bit” adó önmagában nem jelent adó­ alap-csökkentéssel bevezetése. vagy profitátcsoportosítással kapcsolatos kockázatot, de a gazdaság ezen ágának fejlődése jelentő- A 2. akcióban szereplő “hibrid adótervezés sen felerősítheti ezt más ágazatokban. A digitális konstrukciók” kifejezés tulajdonképpen azt jegazdaság az információs és kommunikációs tech- lenti, hogy két ország eltérő adótörvényeit kinológia (ICT – information and communication használva például egy kereskedő cég kifizetése az technology) robbanásszerű fejlődésének hozadé- egyik államban levonható az adóalapból (mint ka. A jelentés szerint a digitális gazdasággal kap- költség, ráfordítás), míg a másikban adómentes csolatban olyan szempontokat fontos figyelembe jövedelemként kezelik (mint osztalék, bevétel). venni, amelyek kifejezetten a digitális gazdaság- Az ilyen jellegű ügyletekre kidolgozott meghoz kapcsolódnak, többek között: oldások felhasználásával gyakorlatilag elérhető ••Annak biztosítása, hogy a főtevékenységet ki- az adómentesség. Ezt a jelenséget az OECD az segítő tevékenységnek álcázva, illetve termé- egyes országok belső adószabályainak megválkek és szolgáltatások értékesítésével kapcso- toztatásával akarja felszámolni. Az OECD által latos mesterséges megállapodásokkal ne le- megalkotott modell­ egyezményt úgy kívánják hessen alaptalanul hasznot húzni a telephely- jövőben módosítani, hogy az ezen alapuló adószabályok kijátszásával (elkerülni a telephely egyezmények megfelelő módosításával eltűnkeletkezését). jenek az egyes országok eltérő adórendszeréből ••Szellemi javak, adatok használatának, az or- eredő kiskapuk kihasználásának lehetősége. szághatárokon átnyúló értékesítési láncola- Azonban, ha egy ország nem kívánja megváltoztokra, illetve ezeknek a transzferárra gyakorolt 1 Controlled Foreign Company (CFC) – Ellenőrzött külföldi társaság

3

tatni a saját adórendszerét, akkor a többi ország ettől függetlenül ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy emiatt elkerülhető legyen az adófizetés náluk, vagyis az egyik országnak mindenképpen kell, hogy jogosultsága legyen megadóztatni egy jövedelmet. A külföldi ellenőrzött társaságok (pl.: offshore cégek) szabályozásáról szóló 3. akcióhoz kapcsolódó jelentés javaslatot ad a külföldi ellenőrzött társaságok meghatározására, jövedelmük számítására és mentesítésére. Az újfajta CFC szabályok a jelenlegi gyakorlatot szüntethetik meg azzal, hogy az egyes országok bizonyos feltételek teljesülése esetén megadóztathatják a külföldi leányvállalatok jövedelmét, tehát megakadályozzák az adózatlan bevételek áramolhassanak külföldre. A külföldi ellenőrzött társaságokra vonatkozó szabályrendszer kialakításakor figyelembe kell venni a kettős adóztatás elkerülésé­nek kívánalmát is. Az egyes államok nem kötelesek bevezetni az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat, de az OECD erősen javasolja az erre vonatkozó intézkedések bevezetését. Jelenleg, mintegy 30 ország nemzeti jogszabálya tartalmaz CFC-re vonatkozó rendelkezéseket, közöttük Magyarországon is van ilyen szabályozás. A 4. javaslatban átfogó intézkedést javasol a kamatlevonások korlátozhatóságára: 10–30 százalékos fix kamatlevonhatósági arányt irányoz elő az adóalap csökkentésére és a nettó kamatráfordításokkal növelt összegéhez (EBITDA) képest. A fix arányban meghatározott szabály kiegészíthető a csoportszintű ráfordítási aránnyal, amely kiterjesztheti a levonhatósági korlátot. Az elszámolható kamat ráfordítások mértékének egységes meghatározása nem lesz egyszerű feladat, mindenképp időre lesz szükség, hiszen ha egy ország magasabb kamatot engedélyez levonni az adóalapból, akkor az adóelőny miatt oda fognak többen befektetni, azaz előnyre tesz szert a többi országgal szemben (ez a jelenség már most is megfigyelhető, tekintve, hogy az egyes országok szabályozása eddig is eltérő volt). 4

Az 5. akció szerinti káros adózási gyakorlatok elleni hatékonyabb fellépéstől, az átláthatóság és a „substance” vizsgálatától az OECD azt várja, hogy a ténylegesen megfizetendő társasági adó csökkentésére irányuló adómegállapítási rendszerek úgy változzanak, hogy hozzájáruljanak az adóztatás hatékonyságának növeléséhez. A cél a kedvezményes rendszerek átláthatóságának javítása és a lényeges gazdasá­gi tevékenység megkövetelése. A jelentés minimumstandardot tartalmaz, aminek átvétele a BEPS-projektben részt vevő joghatóságok részére kötelező. Ha a minimumstandardok nem kötelezőek, hanem opcionálisak lennének, az egyenlőtlen helyzetet teremtene az egyes joghatóságok között, sértené az egyenlő játéktér szabályát. A minimumstandard olyan módszert és követelményrendszert jelent, amely azt vizsgálja, hogy adott helyen folyik-e az lényeges gazdasági tevékenység, amihez adóztatási jog kapcsolódik. Az 1998-as OECD jelentés alapvetően a földrajzilag „mobil” azaz a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokhoz (beleértve az IP-khez) kapcsolódó káros adóztatási gyakorlatokra összpontosított. A jelentés három különböző kategóriába sorolta az adórendszereket: ••kedvezményes adószabályok az OECD tagországokban, ••adóparadicsomok, ••nem-OECD-tagországok. Az 5. akcióterv a másik jelentős nemzetközi figyelem középpontjában található témával, az IP-k kontextusában vizsgálja e kérdést. A jelentés 3 potenciális módszert említ ennek vizsgálatára: ••az értékteremtő módszer, ••a transzferár módszer és a ••nexus módszer (a különböző dolgok kapcsolatát, összefüggését jelenti). A nemzetközi szerződésekkel való visszaélések hatékonyabb megelőzésére irányuló minimumstandard (6. jelentés) három területet emel ki, amelyre a munkájuk során fókuszáltak: 1. Olyan rendelkezéseket és ajánlásokat kell kidolgozni a modellegyezményhez, figyelem-

mel a belföldi jogszabályokra, amelyek megakadályozzák az egyezmények által biztosított kedvezmények jogosulatlan igénybevételét. 2. Tisztázni kell, hogy az egyezmények alkalmazásának célja nem az ún. kettős nem-adóztatás elérése (amely akkor áll elő, amikor az eltérő belföldi adójogszabályok és az adott egyezmény együttes alkalmazása miatt egyik érintett országban sem válik adóztathatóvá egy jövedelem). 3. Azonosítani kell olyan adópolitikai szempontokat, amelyeket minden államnak meg kellene fontolnia, mielőtt egy másik állammal egyezményt szándékozik kötni.

óriási volumenű és számú üzleti tranzakció kerül lebonyolításra nemzetközi szinten, nagyon sok kereskedelmi és szolgáltató társaság van - így vagy úgy - jelen a székhelyétől eltérő országban anélkül, hogy ott leányvállalatot létesítene, emiatt nagyon nem mindegy, hogy ezeket a más országban található „jelenléteket” hogyan kezeli a nemzetközi adójog. Az egyezmények 5. cikkelyének 4. bekezdése tételes listát tartalmaz bizonyos tevékenységek mentesítésére, amelyek esetén egy vállalkozás megúszhatta, hogy a másik országban telephelye keletkezzen. Ilyen mentesség alá esik, ha egy vállalkozás a tevékenységéhez kapcsolódóan csak bizonyos résztevékenységeket (pl. raktározás, információgyűjtés, kisegítő vagy előkészítő tevékenység) végez a másik országban. E rendelkezések célja eredetileg az volt, hogy mentesítse a nemzetközileg aktív cégcsoportokat a felesleges terhek alól, amíg azok nem a fő bevételszerző tevékenységüket fejtették ki a másik országban.

A tanulmányról összességében megállapítható, hogy inkább általános jellegű, alapelvi szinten foglalkozik az egyezmények adózási célú kihasználásának problémájával. Mindez önmagában még nem segíti elő a konkrét adóelkerülési technikák megakadályozását, de ahogy a Számvitelei törvényben is megtalálhatók az alapelvek, amelyek egy nagyon erős alapelvi keretet teremthet a jövőbeni jogalkalmazáshoz és alapot szolgál- Az egyezmények 5. cikkelyének 5. és 6. bekeztatnak a hatósági megállapításokhoz és bírósági dései szabályozzák azokat az eseteket, ahol egy döntésekhez. vállalkozás ügynökön keresztül fejt ki tevékenységet egy másik országban. Ez egy különösen A mesterséges telephely-keletkeztetés megakadá- érzékeny területe a telephely kérdéskörnek, lyozására irányuló 7. akcióhoz készült jelentés amelyre nagy hangsúlyt fektettek eddig is a joglegfontosabb pontja a telephely meghatározásá- alkotók, illetőleg igen jelentős visszaélésekre is nak módosítása. A fogalom újragondolásának lehetőséget adott/ad. Jellemző, ha egy ügynökcélja, hogy az új szabályokkal kiküszöbölhető nek joga van egy vállalkozás nevében egy másik legyen a telephely (nem) létesítéséhez kapcso- országban szerződéseket kötni és rendszeresen él lódó visszaélés. A telephely újrafogalmazásá- is ezzel a jogával, akkor ún. függő ügynöknek nak fő pontja, hogy az előkészítő és kiegészítő („dependent agent”) kell tekintetni, kivéve, ha tevékenységek hangsúlyosabb szerepet kapnak az ügynök más vállalkozás részére is hasonló tea digitális gazdaság ese­tében, ez pedig új adóz- vékenységet végez, azaz független ügynöknek tatási kihívásokat jelent. Egy adott országban tekintendő. A függő ügynökök képviseletével székhellyel rendelkező vállalkozás egy másik folytatott tevékenységek csak bizonyos feltételek országban kifejtett tevékenysége következtében teljesülése esetében keletkeztettek telephelyet, adóalannyá válhat a másik országban. Az akció pl.: ha az ügynök rendelkezett aláírási joggal (de azt kívánja szabályozza, hogy a másik országban ez sem minden eseten jelent telephelyet). kifejtett tevékenysége után ott kell-e adót fizetnie. A kérdés jelentősége pedig abban van, hogy Az akcióterv 8–10. pontja a transzferárazással az egyre globalizálódó világkereskedelem révén kapcsolatos kockázatok kezelési módozataival 5

foglalkozik. A 8. akcióhoz készített jelentés a csoporttagok közötti, immateriális javak tranzakcióiból adódó adóalap-csökkentő és profitátcsoportosító kockázatokat kívánja kezelni. Az immateriális javak újradefiniálása szerint a következők tekinthetők annak: 1. nem fizikai és nem is pénzügyi természetű vagyoneszköz; 2. melyen tulajdonjog állhat fenn, és kereskedelmi tevékenységek során hasznosításra alkalmas; valamint 3. hasznosítása vagy átruházása független felek között összehasonlító körülmények között ellenérték fejében történne. Gazdasági értelemben ez (nem kizárólagosan) a „szellemi termékeket” is magában foglalja. A 9. a kockázatok és a tőke megosztásával kapcsolatos optimalizációt, míg a 10. jelentés a harmadik felek közötti magas kockázatú tranzakciók hatásainak semlegesítését tűzi ki célul. Magas kockázatú tranzakciók alatt azon ügyleteket definiálja az akcióterv, melyek független felek között ritkán valósulnak meg. Ilyen esetekben a szokásos piaci ár elvét követve – miszerint kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikat úgy kell, bonyolítsák, mint ahogy azt független felek tennék hasonló körülmény között - komplikált vizsgálni az ügyletet. A 11. jelentés a BEPS-hez kapcsolódó adatok gyűjtésére és elemzésére vonatkozó módszertani alapokat tartalmazza. Az adózók által használt agresszív adótervezési sémák felfedésével elérni kívánt közpolitikai cél (12. jelentés) az átláthatóság növelése, illetve az adóhatóság számára időben biztosítani az ilyen módszerekkel kapcsolatos információkat. A felfedéssel párhuzamosan a jelentés kiemeli a káros sémák alkalmazásától való elrettentés fontosságát is. A transzferárazással kapcsolatos dokumentációról (13. jelentés) és az országonkénti jelentések cseréjéről szóló jelentés a multinacionális vállalatcsoportok által beadott globális törzs6

dokumentációról, a helyi dokumentációról és a vállalati jelentések országonkénti cseréjéről rendelkezik. A cél a vállalati adatok adóhatóságok előtti felfedése, az átláthatóság növelése. A jelentés minimumstandardot képez az országonkénti jelentések, illetve azok multilaterális szintű, adóhatóságok közötti kicserélése tekintetében. A 14. jelentés a vitarendezési folyamat hatékonyságának növelésére irányul. A minimumstandard célja a kettős adóztatás kockázatának csökkentése és a viták hatékony és gyorsabb rendezése. Ennek feltétele, hogy a tagállamok rendelkeznek a szükséges belső jogi normákkal, a kölcsönös egyeztető eljárás elérhető az adózók számára, és az adóegyezményekkel kapcsolatos viták ésszerű időkorláton belül rendezhetőek. A kölcsönös egyeztető eljárásokra, azok lefolytatására vonatkozó minimumstandardok jelennek meg a jelentésben. A 15. jelentés egy többoldalú nemzetközi jogi eszköz létrehozását irányozza elő, amellyel a kétoldalú adóegyezmények multilaterális szinten módosíthatóvá válnak. A multilaterális eszköz létrehozásának célja az adóalap-csökkentő és profitátcsoportosító magatartásokkal kapcsolatos következtetések adóegyezményekbe emelése. Ezen jelenleg több mint 90 ország képviselője dolgozik, a cél, hogy 2016. végére egy aláírható multilaterális egyezmény szülessen meg, amely révén a csatlakozó országok képesek lesznek a BEPS meghatározott eredményeit rövid idő alatt a bilaterális szerződéses kapcsolataikban megvalósítani.

Esettanulmány Diamons Co. két divíziója van: ••dél-afrikai bányászati részleg, ahol a nyersanyag kitermelés folyik; ••amerikai feldolgozó részleg, amely polírozza őket. A feldolgozási üzletág hozama 50 %, mivel 2 kg nyers gyémántból 1 kg csiszolt gyémánt kerül előállításra. A bányászati részleg 8 000 kg nyers gyémántot küld feldolgozásra az Egyesült Államokban, addig Dél-Afrikában is van aktív piaca a nyers gyémántoknak. A deviza átváltási árfolyam 6 ZAR2 = 1 USD. A következő információk állnak rendelkezésre a két divíziókról: Dél-afrikai divízió A nyers gyémántok fajlagos változó költsége, ZAR/kg A nyers gyémántok fajlagos fix költsége, ZAR/kg A nyers gyémánt piaci ára, ZAR/kg Adókulcs

600 1.200 3.600 25%

Amerikai divízió A csiszolt gyémántok fajlagos változó költsége, USD/kg A csiszolt gyémántok fajlagos fix költsége, USD/kg A csiszolt gyémánt piaci ára, USD/kg Adókulcs

220 850 3.500 40%

Feladat 1. Számítsa ki az éves adózás és adózott előtti üzemi eredmény USD-ben, az egyes divíziók eredményét a következő transzfer árképzési módszerekkel: a. 250% -a teljes költség és b. a piaci ár. Társasági adó nem szerepel a költség alapú vételár esetében és a Társaság nem fizet USÁ-ban társasági adót, mivel a bevételei után már leadóztatott Dél-Afrikában. 2. Ha a két részleg-vezető elvégzik a kompenzációt az adózott divízió működési eredmény alapján, akkor melyik transzfer árképzési módszer preferálná jobban? Melyik transzfer árképzési módszer maximalizálja a teljes adózott működési eredményét a cégnek? 3. Az adó minimalizálása mellett milyen más tényezőt venne figyelembe a cég a transzfer árképzési módszer választás tekintetében?

Megoldás: Dél-afrikai divízió Változó költség Fix költség Piaci ár

600 ZAR/6 = 100 USD/kg 1.200 ZAR/6 = 200 USD/kg 3.600 ZAR/6 = 600 USD/kg

2 dél-afrikai rand

7

Amerikai divízió Változó költség Fix költség Piaci ár

220 USD/kg 850 USD/kg 3.500 USD/kg

1. kérdés a) költségalapú elszámoló árképzés: dél-afrikai bánya divízió: 2,5 * (100 + 200 ) = 750 USD/kg b) piaci alapú árképzés: dél-afrikai bánya divízió: 600 USD/kg Részlegek Dél-afrikai divízió Árbevétel Költségek ••Változó önköltség ••Fix önköltség ••Teljes önköltség Működési eredmény Adó, 25 % Adózott eredmény Amerikai divízió Árbevétel Költségek ••Transzfer-ár ••Változó önköltség ••Fix önköltség ••Teljes önköltség Működési eredmény Adó, 40 % Adózott eredmény

A teljes költség 250 %-a

Piaci ár módszer

750*8.000 = 6.000.000

600*8000 = 4.800.000

100 * 8.000 = 800.000 200 * 8.000 = 1.600.000 3.600.000 3.600.000 900.000 2.700.000

100 * 8.000 = 800.000 200 * 8.000 = 1.600.000 2.400.000 2.400.000 600.000 1.800.000

3.500 * 4 000 = 14.000.00

3.500 * 4 000 = 14.000.00

750*8.000 = 6.000.000 220 * 4.000 = 880.000 850 * 4.000 = 3.400.00 10.280.000 3.720.000 1.488.000 2.232.000

600*8000 = 4.800.000 220 * 4.000 = 880.000 850 * 4.000 = 3.400.00 9.080.000 4.920.000 1.968.000 2.952.000

2. kérdés A dél-afrikai bányászati részleg vezetője inkább a magasabb átadási árat, a teljes költség250%-a preferálja és az amerikai divízió vezetője pedig inkább a kisebb elszámoló árat választja, tehát a piaci árat. A Társaság maximalizálja cégre nettó jövedelmét a teljes költség 250%-a szerinti transzfer árképzési módszer. Ez a módszer szerint több összjövedelem Dél-Afrikában és itt az alacsonyabb adó mértéke.

8

A teljes költség 250 %-a Dél-afrikai divízió Adózott eredmény Amerikai divízió Adózott eredmény Társaság teljes eredménye Adózott eredmény

Piaci ár módszer

2.700.000

1.800.000

2.232.000

2.952.000

4.932.000

4.752.000

3. kérdés A transzferár választás további meghatározó tényezői lehetnek a cégnél: ••teljesítményértékelés ••management motiváció ••az árképzés és termék közötti hangsúly ••külső piaci elismerések A multinacionális elszámoló ár néhány speciális elemet is tartalmaz: ••a vállalat átfogó eredményét ••az eredmény, az osztalék (repatriálásának) hazavitelének tilalma ••a saját piacon a leányvállalat versenypozíciója

Adósarok: 2016. augusztusi-szeptemberi adóváltozások A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe. Az Szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is. A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait.

Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 m2-t, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 m2, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 m2 közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 m2-t, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (például három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél 9

szoba volt). A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően • egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, • három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni. Ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja-törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia. Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Az Szja tv. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó, újonnan beiktatott illetve módosított rendelkezései 2016. augusztus 1-jétől hatályosak, azonban a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre vonatkozóan is alkalmazhatók.

személy részére kiadandó igazolásra, valamint a befektetési szolgáltatót terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások. A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére. Tartalmazni kell az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegét, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételét, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordítást. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is. Ezzel összefüggésben a módosítás meghatározza az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek, illetve az ügylet eredményének fogalmát az értékpapírügyletekre és más, nem pénzbeli elszámolással lezárt ügyletekre, valamint a pénzügyi elszámolással lezárt ügyletekre vonatkozóan. A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek ös�szegéről, az ügyletek – üzletszabályzat vagy a összesített eredménye (nyereség, veszteség) ös�szegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről.

A módosítás elsődleges célja annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az állami adó- és vámhatóság szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallás új módjaként 2017. január A jövedelmet a befektetési szolgáltató által ki1-jétől – elsőként a 2016. adóévre vonatkozóan adott igazolás alapján, vagy – bevezetésre kerülő adóbevallási tervezetben. E • – ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha célnak megfelelően módosulnak az ügyletben a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját részt vevő befektetési szolgáltató által a magán10

nyilvántartása alapján állapítja meg – az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve. A jövedelmet és az adót a magánszemély az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a befektetési szolgáltatók által teljesített adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték 2016. augusztus 1-jétől nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. A módosítás indoka, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései lehetővé teszik a társaság törzstőkéjének emelését a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére. Az Szja tv. rendelkezései alapján a pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása főszabály szerint egyéb jövedelemnek minősülne, de az új jogszabályi rendelkezés alapján a tőkeemelés e formája nem tekinthető a magánszemély bevételének.

A belföldi székhelyű társas vállalkozásnak a tőkeemelés e formájára vonatkozóan az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adó-és vámhatóság részére.

Üzemanyag adója 2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ha a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

Megszűnik a tartós bérlet A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezte a törvényalkotó. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el. A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként. A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat hatályon kívül helyezi.

11

Az őstermelői nyilvántartás megismerhetősége A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartásáról szóló közhiteles rendszert – a személyi jövedelemadó törvény módosításával – 2016. július 1. napjától vezették be. A nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezeti és ugyancsak a NÉBIH ellenőrzi az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. 2016. szeptember 1-től bárki számára megismerhetővé válnak az őstermelői igazolványokra vonatkozó adatok, továbbá az arra vonatkozó adatok, hogy az adott őstermelő mely növénykultúrák termesztésével foglalkozik, milyen állatfajokat tart, mely állati és növényi eredetű termékeket kíván értékesíteni, illetve mely termékeket gyűjthet vadon. Mindezen adatok ismeretében a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy az őstermelő által értékesíteni kívánt termékeket ténylegesen az őstermelő termelte-e. Ezen adatokat az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan és naprakészen az Agrárkamara is megismerhetővé teszi, azonban ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, nem közhitelesek.

és egyes javítási tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kizárólag pénztárgéppel teljesíthető nyugtaadási kötelezettség 2016. szeptember 30tól a gépjármű-javítási, karbantartási, gépjármű alkatrész-kiskereskedelemi, motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási, plasztikai sebészeti, tánctermi, diszkóműködtetési, ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási, fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalanyra és üzletre is kiterjed.

Bővül a nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesítők köre Az online pénztárgép rendelet jelenleg a gyógyszertárakra, valamint a kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, kölcsönzési E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

12

E-Controlling XVI. évfolyam, kilencedik szám, 2016. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.