Tartalom. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 2

Minőségfejlesztési modell kipróbálása a felsőoktatásban. Felsőoktatási mintaprojekt (meghívásos pályázat). Megbízó: Oktatási Minisztérium. 2000. június-2001 július.

ÖSSZEFOGLALÁS

Projekt felelős: Dr. Reischl Gábor, Főigazgató Témafelelős: Dr. Bálint Julianna, tanszékvezető

2001 július

Tartalom

1. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar ismertetése

3

2. A felsőoktatás jelenlegi minőségügyi helyzetének ismertetése.

3

A projekt indokolása 3. A projekt céljai

5

4. A projekt kidolgozásának körülményei

5

5. A munka tervezése

7

6. Vizsgálatok

9

1. A szervezeti kultúra vizsgálata.

10

2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata

13

3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály

15

4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról

16

5. Elégedettség vizsgálatok

18

6. A vezetői magatartás vizsgálata

20

7.

23

A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata

8. Az oktatók hallgatói véleményezése

26

9. A középiskolák elvárásainak és megelégedettségének megismerése

30

10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről,

34

valamint az év kezdés tapasztalatairól. 11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül.

36

12.Menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról

37

13. Szakmai gyakorlat 2000. Önértékelés a hallgatói vélemények alapján

39

14. Az államvizsga elnökök véleményének vizsgálata

41

15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről 42 16. A végzett hallgatók és az alkalmazó cégek véleményének vizsgálata Összefoglaló javaslat

Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

45 49

2

1. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar ismertetése A Főiskolai Kar az 1879-ben alakult Középipartanodából fejlődött a mai Egyetemi karrá A fejlődés nevezetes állomásai: 1898-ban az a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola létesítése, az 1901-es költözése a mai épületünkbe, a Thököly útra. Említésre méltó, hogy az ipariskola keretében végezte munkáját az egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke Ybl Miklós volt. 1950-től magasépítő, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikum lett az iskola, majd 1963-tól Felsőfokú Ipari Technikumként működött és kivitelező szakembereket képezett. 1971-től városgazdálkodási szak indult. 1972-ben létrehozták az Ybl Miklós Műszaki Főiskolát a budapesti építőipari és a debreceni épületgépészeti felsőfokú technikum összevonásával. Mindkét kar üzemmérnök diplomát adott. 1980-tól tűzvédelmi mérnök szak indult Budapesten, illetve beindult a posztgraduális szaküzemmérnök képzés, 1994- től pedig a menedzserképzés. A főiskola nevét 1991-ben a Kormány Műszaki Főiskolára módosította. 1995-től a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként működik. 1982-től a tanszékek alaptárgyi és szakok szerinti csoportosításával – a tanszékek megtartásával Intézetek alakultak. Az utóbbi évek legsikeresebb szervezeti változása a tanszéki rendszer visszaállítása, a szervezeti piramis lelapítása, ami 1998-ban következett be. A legjelentősebb változás az un. felsőoktatási integráció ami azt jelenti, hogy Főiskolánk 2000-től a Szent István Egyetem főiskolai karaként működik. Ettől kezdve egy 10 karból és további két intézetből álló társulás tagjai vagyunk. A karok Gödöllő, Budapest, Gyöngyös és Jászberény helyszíneken találhatók. Mintegy 27 000 hallgató, kb. 1000 tanár és további 2000 munkatárs tartozik az intézményhez. Főiskolai karunkon csaknem 90 oktató és ugyanennyi nem oktató dolgozó, mintegy 850 nappali és 400 egyéb hallgatót képez. Az intézményünk 9 tanszékből a nyelvi lektorátusból és a testnevelési csoportból áll. Öt szakon - építészmérnök, építőmérnök, településmérnök, tűzvédelmi mérnök és műszaki menedzser- képezzük a hallgatókat. A képzési idő minden szakon 6 félév, kivéve a műszaki menedzser szakot, ahol 7 félév, ugyanis a 4. félév után egy gyakorlati félév következik. Levelező és posztgraduális, valamint tanfolyami képzések egészítik ki kínálatunkat. A hazai hallgatók mellett külföldi hallgatók készítik diplomamunkájukat karunkon.

2. A felsőoktatás jelenlegi minőségügyi helyzetének ismertetése. A projekt indokolása Az oktatási tárca és személy szerint az Oktatási Miniszter kiemelkedő fontosságúnak tartja az oktatás minőségének kérdését. A minőségfejlesztés a kormányzati oktatáspolitika alapvető célkitűzései közé került. Az oktatási tárca az egész oktatásra dolgozta ki a minőségfejlesztési politikát, ami az intézményi minőségbiztosítás megvalósítását, valamint a külső értékelés intézményeinek létrehozását vagy átalakítását jelenti a közoktatásban és a felsőoktatásban. A közoktatásban ennek kapcsán kidolgozásra került a minőségfejlesztési program, amelynek kipróbálása, bevezetése folyik. A program fontos jellemzője egyrészt a szervezeti – tanácsadói - megközelítések szabadsága a megvalósítás módját illetően, ami az intézmény Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

3

adottságaihoz, szervezeti kultúrájához legmegfelelőbb megközelítés alkalmazását és az uniformizálásra való törekvés mellőzését jelenti. A felsőoktatásban a minőségbiztosításra vonatkozó igények a fenntartók részéről a MAB-on keresztül fogalmazódnak meg és teljesítésük az akkreditációs eljárásnál és a pályázatok elbírálásánál előnyt jelent. A kredit rendszer és a teljesítményarányos finanszírozás bevezetése, ugyancsak része lehet a minőségbiztosítás megvalósításának. Az oktatás partnerei részéről egyre jobban jelentkezik a minőség, illetve az elvárások kielégítésének igénye. A felsőoktatásban javasolt minőségfejlesztési modell a közoktatási modellhez hasonlóan a teljes körű minőségirányítás kialakítását célozza.

III. szint Teljes körű minőségirányítás. TQM II. szint Minőségközpontú intézményvezetés

I. szint Partnerközpontú működés

A felsőoktatás minőségfejlesztésének javasolt modellje A modell első szintje a partnerközpontú működés kialakítása. Ennek során a legfontosabb partnerekkel, a hallgatókkal, az intézmény oktató és nem oktató munkatársaival, a hallgatókat alkalmazó cégekkel, valamint az intézmény beszállítóival, azaz a középiskolákkal kell foglalkozni. Ez után lehet folytatni a minőségközpontú vezetés kialakításával, ami a minőség vezetési filozófiakénti alkalmazását jelenti, azaz a teljes vezetési folyamatot a minőség szemlélet irányítja. A második szinten megvalósul a vezetési folyamatok szabályozása, és a folyamatos átmenet a harmadik szintre, ami az intézmény legfontosabb folyamatainak szabályozását és a teljes TQM kultúra kialakítását jelenti. A modellbe beletartozik a közös tanulás és a tanuló szervezetté válás, ami az elért eredmények mérését, a módszerek terjesztését és a tapasztalatok másokkal való megosztásának gyakorlatát, a mások tapasztalataiból való tanulást - akár nemzetközi szinten is - jelenti. A minőségfejlesztő program során az oktatási intézménynek el kell végeznie a helyzetfelmérését önértékelés formájában, meg kell fogalmaznia a jövőképét és a küldetését a partnerek igényei és a szervezet külső és belső lehetőségei alapján. Majd ki kell alakítania a Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

4

stratégiáját a céljainak eléréséhez. Végül mérnie kell az eredményeit, hogy képet kapjon a célok megvalósulásának mértékéről, és fejleszteni tudja működését. A minőségfejlesztő program első lépéseire való felkészülést több intézményben megkezdték, megindult az oktatók hallgatói véleményezése és folynak az előkészületek hallgatók pályakövetésének megvalósítására. A felsőoktatási modell első szintjének kipróbálására dolgozta ki az Ybl Miklós Főiskolai Kar jelen mintaprojektet, az Oktatási Minisztérium megbízására.

3. A projekt céljai Az elsődleges cél a minőségfejlesztési modell első szintjének a partnerközpontú működésnek a kipróbálása volt. Ezen belül •

helyzetelemzés készítése az intézményről

•

módszerek kidolgozása a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésére, többek között az oktatók véleményezésére és a hallgatók pályakövetésére

•

a minőségfejlesztési projekt irányítás olyan módszerének a kipróbálása, amikor a témafelelős a tanszékvezetők egyikeként, belső munkatársként végzi a külső tanácsadó és a belső koordinátor feladatait egy személyben.

További célok megvalósulására is számítunk - bár tudatában vagyunk annak, hogy a minőség fejlesztési munka hosszú távú folyamat - arra, hogy a projekt eredményeképpen megindul a közös gondolkodás az intézményen belül a jövőnkről, fejlődik a szervezeti kultúra, a folyamatos fejlesztés beépül az emberek gondolkodásmódjába és intézményünk mindennapi tevékenységébe, elterjed a csoportmunka használata, és esetleg oktatási módszerré is válik, az oktatásunk jobban megfelel majd a hallgatók és az őket alkalmazó cégek igényeinek. Mindezek eredményeképpen megvalósul a partnerközpontú főiskola. Elképzeléseink és a projekttel kapcsolatos elvárások szerint a felsőoktatásban terjeszthetők lesznek az alkalmazott módszereink, és elért eredményeink.

4. A projekt kidolgozásának körülményei Az utóbbi években Főiskolánknak számos kihívással és új problémával kell szembenéznie. A problémák nagy része a felsőoktatási intézmények általános problémája. ♦ Intézményi integráció, ami az összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatok összehangolását, a hallgatók számára nagyobb lehetőségeket hivatott biztosítani, ugyanakkor a működésbeli hiányosságok többletterheket jelentenek, időnként megkérdőjelezik az eddig elfogadhatóan működő egységek és karok működtethetőségét ♦ A kredit rendszer bevezetése ami a hallgatók és az intézmény érdekeit jobban szolgáló flexibilitást, a hallgatói mobilitás elősegítését, a különböző helyeken hallgatott tantárgyak és a diplomák kölcsönös értékelhetőségét és elismerését segíti elő. Ugyanakkor a bevezetés kidolgozása nagy munkát és többletterheket jelent, főleg a vezetőknek


5

♦ Felértékelődik a minőség, a partnerek igényeinek és elvárásainak kielégítése. Ugyanakkor hiányoznak partneri elvárásokra és megelégedettségre vonatkozó ismeretek ♦ Az oktatás globalizációja és az erre való felkészülés szükségessége, ami a gazdasági élethez hasonlóan egyszerre jelent versenyt és együttműködést az intézmények között. Egyre fokozódó verseny a hallgatókért az egyes intézmények között. ♦ A fenntartó fokozott igénye a pénzforrások hatékony és átlátható felhasználására, és egyre nagyobb rész vállalására a működés finanszírozásból ♦ A finanszírozott és a szükségesnek tartott óraszám közötti különbségek ♦ Az intézmény keretein belül végzett szerződéses munkák többségének versenyképtelensége a különböző vállalkozási formák keretei között végzett munkákkal szemben ♦ Megnövekedett hallgatói létszám és ezt nem követő finanszírozás, munkatársi létszám és infrastruktúra. A tömegtermelés és/vagy elitképzés kérdésének megoldása ♦ Gyengébb felkészültségű, tanulásra nehezen motiválható hallgatók beiskolázása és megtartásuk nehézsége ♦ A magasan kvalifikált, piacképes tudással rendelkező oktatók alacsony anyagi megbecsülése, ami miatt a gazdasági életben keresik és találják meg boldogulásukat. Így a főállású oktatók egy része is csak óraadóként, vendég tanárként vesz részt az intézmény életében. ♦ Az oktatók és a dolgozók motiválásának korlátozott lehetőségei ♦ Az oktatói gárda fiatalításának szükségessége és ennek nehézségei ♦ A felelősségek és hatáskörök egy részének tisztázatlansága ♦ A partneri igényeket csak részben követő tantervek és tantárgyprogramok ♦ A különböző tantárgyak összehangolásának a hiánya az egyes szakokon belül ♦ Nem eléggé kiterjedt intézményi szakmai kapcsolatok ♦ Sok esetben konzervatív oktatási módszerek és szemlélet ♦ A folyamatok egy részének szabályozatlansága ♦ Sok esetben a döntések nem alapulnak tényeken és információkon ♦ Sok esetben nem megfelelő a kommunikáció a tanszékek, a tanszékek és a felső vezetőség között ♦ Elmaradott vagy nem megfelelően kihasznált infrastruktúra Fenti problémák közül a projekt kidolgozásának idején két probléma nehezedett fokozott súllyal Intézményünkre: az integráció okozta működésbeli nehézségek és a kredit rendszer bevezetésének kidolgozása. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a projekt egyes lépéseinek kidolgozása nehézségekbe ütközött és a vártnál kisebb mértékű volt a munkatársak részvétele az egyes lépések kidolgozásában, valamint a felső vezetőség részéről kevésbé valósultak meg a visszacsatolások az egyes lépések után. Ugyanakkor fontos lehetőség volt a projekt sikere szempontjából a főigazgatói támogatás, a felső vezetőség támogatása, a tanszékvezetők többségének együttműködése és a munkatársak


6

egy részétől az érdeklődés és segítség megnyilvánulása. A projekt teljes időtartama alatt tapasztalható volt a jóindulat és a segíteni akarás, még akkor is, ha utóbbi sok esetben nem valósult meg tettek formájában. Időnként tapasztalható volt a közömbösség, amit a sok próbálkozás ellenére is nehezen lehetett érdeklődésre változtatni. A projekttel vagy a témafelelőssel szemben negatív megnyilvánulás nem volt. A konfliktusok végig kezelhetők és megoldhatók voltak és a projekt megvalósítását segítették. Fontos támogató lépés volt a projekt témafelelősének minőségügyi felelőskénti megbízása a SZIE és a Főiskolai kar közötti minőségügyi feladatok koordinálására illetve a Főiskola minőségügyi feladatainak ellátására.

5. A munka tervezése A projekt indítása előtt a dolgozók összdolgozói értekezleten kaptak tájékoztatást a projektről, és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos alapismeretekről. A projekt állásával, az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatásra ezen kívül több alkalommal került sor, a havi rendszeres Tanszékvezetői Tanácsok alkalmával és informális kötetlen beszélgetéseken. Minden vizsgálatra gondos tervezés után került sor. A tervezés fontos alapelve volt, hogy bármilyen problémát és így az intézményi minőségfejlesztést is egyidejűleg három szinten kell megoldani: •

A gondolkodás szintjén amit a tények megfigyelése, az okok és a következmények megértése és a racionális megoldás elképzelése jelent;

•

az érzelmek szintjén, hogy felmérjük az adott helyzet összes résztvevőjének érzéseit és olyan megoldást tudjunk javasolni, amelyik mindenki számára elfogadható;

•

a tevékenység szintjén, ami azt jelenti, hogy az adott munkát el kell végezni, az adatokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni stb., és mindezekhez az erőforrásokat biztosítani kell.

Az általános lépések minden vizsgálatnál a következők voltak: 1. A elvárt eredmény, a kiinduló adatok, feltételek és módszerek meghatározása. A szükséges anyagi és emberi erőforrás tervezése 2. A vizsgálat folyamatának meghatározása. 3. A vizsgálatban érintettek, résztvevők, feladatok tervezése. 4. Főigazgatói, kari titkári tájékoztatás, egyeztetés: A vizsgálat céljának és feladatainak ismertetése, a bevonandó résztvevők köre, a részükről várható időszükséglet, adminisztratív lebonyolítás, pl. időpont, terem egyeztetés, stb. 5. Felső vezetői értekezlet, Tanszékvezetői Tanács tájékoztatása, véleményének meghallgatása, jóváhagyása, szükség szerint. 6. A vizsgálat lefolytatása kis mintán. Ennek során kiválasztásra kerültek azok az érintett személyek akik kulcs szerepet játszhattak, érdeklődésük felkelthető volt. Őket már ezen a szinten bevontuk a munkába, véleményük és javaslatuk figyelembevétele céljából. Ezeknek a kulcs embereknek nagyon fontos szerepe volt a hangulat befolyásolásában, a tájékoztatásban.


7

A témafelelős által vezetett Építőanyag és minőségirányítás tanszék munkatársai akik az első perctől fogva támogatták a programot minden vizsgálatnál beletartoztak ebbe a körbe, nagy segítséget nyújtottak a vizsgálatok kipróbálásához. Kérdőív összeállításába mindig bevontuk az érintett személyeket vagy csoportokat. Az első változatot mindig ők, illetve a tanszék munkatársai próbálták ki. 7. A vizsgálat folyamatának szükség szerinti módosítása, javítása. 8. A vizsgálatban érintettek tájékoztatása. 9. A vizsgálat lefolytatása. 10. Az eredmények feldolgozása, értékelése. Az Összefoglalás és javaslatok elkészítése 11. Az Összefoglalás és javaslatok megküldése a Főigazgatónak és az érintetteknek. 12. Az Összefoglalás és javaslatok megbeszélése a Főigazgatóval. 13. Egyes esetekben sor került az Összefoglalás és javaslatok megvitatására felső vezetői értekezleten, tanszékvezetői értekezleten, illetve az érintettekkel. A vizsgálatokat két nagy csoportra osztottuk: 1. Milyenek vagyunk? Intézményi helyzetfelmérés amelynek során kialakul a belső párbeszéd az intézményről, arról, hogy milyennek látják a munkatársak saját magukat, tanszéküket egységüket, melyek az erősségeik és fejlesztendőik, valamint mit gondolnak arról, hogy a partnereknek milyen elvárásai vannak és mit gondolnak az intézmény tevékenységéről, mennyire elégedettek. Meghatároztuk a vizsgálatokba bevont legfontosabb partnereket, - hallgatók, munkatársak, alkalmazó és fogadó cégek, legfontosabb „beszállító” iskolák- valamint kidolgoztuk a módszereket, kiválasztottuk a fórumokat, és kapcsolattartó személyeket az elvárásaik és véleményük megismerésére. 2. Hogyan látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik elégedettségük meghatározása A legfontosabb partnerek igényeinek és véleményének, elégedettségének felmérésére valamint kidolgoztuk a módszereket, meghatároztuk a fórumokat, kapcsolattartó személyeket. Minden egyes vizsgálat után, az igények elemzése során kiválasztásra kerültek azok a teljesíthető és megalapozott igények, amelyek bekerülhetnek az intézmény céljai közé. A végső elemzés és célmeghatározás a témafelelős és felső vezetők részvételével történt, és egyenlőre a legsürgősebb megoldandó feladatokra korlátozódott. Ennek oka egyrészt a tanév vége, másrészt a kredit rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok miatti túlterheltség volt. A rövid, közép és hosszú távú célok meghatározását felső és középvezetői körben kívánja a felső vezetőség elvégezni, azonban ez a vizsgálatok és elemzések részletes megismerése után a következő tanév feladata lesz.


8

6. Vizsgálatok Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 2. A Tanulmányi osztály 3. A Szolgáltatási osztály 4. SWOT elemzés a tanszékeken és a Tanulmányi Osztályon. Hogyan látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik elégedettségük 5. Dolgozói megelégedettség vizsgálata. 6. A vezetői magatartás véleményezése 7. A felső vezetők elvárásai a tanszékvezetők felé és a tanszékvezetők elvárásai a vezetőség felé. 8. Oktatók hallgatói véleményezése. 9. Középiskolák -a legfontosabb beszállítók- elvárásai, véleménye tájékoztatásáról, képzéséről, a főiskola elvárásai a középiskolák felé.

a

főiskola

10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. 11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. 12. A menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról KJS módszer 13. Hallgatók szakmai gyakorlatainak önértékelése 14. Államvizsga elnökök véleménye 15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről 16. Végzett hallgatók és cégek elvárásai és véleménye az oktatásunkról. A munkában részt vesz az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ)


9

Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 1999. novemberi vizsgálatok.

A vizsgálat célja Az elsődleges cél volt - a helyzetfelmérés részeként - alapvető információk nyerése az intézményi szervezeti kultúráról valamint a fejlesztendő területek meghatározása. Ezen túlmenően további cél volt a munkatársak projekthez való hozzáállásának és magatartásának a vizsgálata, pl. bevonhatósága egy kérdőíves vizsgálatba.

Módszer A vizsgálatokhoz a kérdőíves módszert választottuk. A vizsgálatot az összoktatói tájékoztató értekezlethez kötöttük, így a kérdőívek kiadására és begyűjtésére a Minőségbiztosítás bevezetésének lehetőségei főiskolánkon c. előadást és vitát követően került sor. A használt kérdőív az egyik ismert (Csáth Magdolna által kidolgozott) kérdőív adaptálása volt. A vizsgálat előtt az alapelveket rögzítettük és ismertettük a résztvevőkkel: a kérdőívek kitöltése szigorúan névtelen, az értékelés nem az egyes személyekre, hanem a szervezet egészére vonatkozik.

A vizsgálat értékelése Az értékelés a feldolgozott kérdőívek alapján történt. Az értékelhető kérdőívek aránya a jelenlévők számának 36 %-a, a meghívottak számának 17 %-a. A jelenlét értékelése: az 53 %-os részvételi arány szakmai előadás esetén jó, összoktatói értekezlet esetén fejlesztendő. Az információ áramlás sebessége: a meghívók 10 nappal a rendezvény előtt mindenkinek a postájában voltak. Mégis, csak a kérdőívet kitöltők 50 %-a kapta meg a meghívót legalább 7 nappal előbb és 22 % csak 1-4 nappal előbb. Az okok feltárása után fejlesztendő. Meg kell jegyezni, hogy a meghívás eljárása fejlesztendő: a névsorban hibák vannak, az aktualizálás nem megoldott, stb. A meghívottak és a résztvevők aránya figyelemreméltó különbségeket mutat az egyes egységek között. Az érdeklődés értékelése: • Az előadás témája minden válaszadót érdekel.


10

• A válaszadók kb. fele hallott már róla és kb. ugyanennyien szívesen hallanának többet. • A minőségirányítás bevezetését fontosnak tartja a válaszadók több mint 70 %-a, megvalósíthatónak kb. harmada és szívesen részt venne a munkában több mint a fele. Mindez biztató, még akkor is, ha a teljes létszám megkérdezése feltehetően rosszabb képet mutatna. Elgondolkodtató, hogy a főiskola 20 –oktató és nem oktató- vezetője közül • 12 fő jött el (1 beteg) • 6 fő válaszolt • 5 vezető fontosnak tartja a minőségbiztosítás bevezetését, de csak 3 venne benne részt, 1 nem venne részt, 1 semleges. • 1 vezető semleges a fontosság és a részvétel kérdésében is. A szervezeti kultúra értékelése, a válaszok elemzése A válaszokat három csoportra osztottam, a pontszámok alapján. 1. Erősségek • A munka szeretete, az ötletek megvalósíthatósága, a képességek kihasználásának lehetősége • A munkatársak közötti jó kapcsolatok (rendkívül pozitív jelzés). • A főiskolai célokkal való egyetértés (nem biztos, hogy mindenki számára ugyanazok, beszélni kellene róla). • A hallgatói véleményeket érintő kíváncsiság (biztató a véleménykérés megvalósításához). 2. Fejlesztendők • Az információk adása • A problémák feltárásának szükségessége • Az egységek minőségének javítása (a saját egység minőségének helyzetét jobbnak ítélik a főiskolainál) • A felső vezetés és a közvetlen vezetés vegye figyelembe a dolgozói véleményeket • A szakmai fejlődés és a dolgozók közötti együttműködés javítása • Segítségnyújtás • A vezetői támogatás erősítése 3. Sürgősen fejlesztendők • A szolgálati út rövidítése, a szervezeti struktúra lelapítása • Az egyes egységek együttműködésének javítása, a hallgatók képzési folyamatának megfelelő horizontális - tanszékek közötti valamint a tanszékek és a többi egységek közötti - kapcsolatok erősítése Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

11

• A teljesítmény arányos anyagi elismerés és a teljesítménytől függő előrejutás • A minőség javítása • A konfliktusok kezelése • Az egyének fejlődésre való ösztönzése • A dolgozók bevonása a döntéshozatalba • Az ellentmondás feloldása, "a szeretem a munkámat" és "a barátaimnak is szívesen ajánlanám" kérdések között (Az ellentmondás az anyagi megbecsülés hiányára adott válasszal magyarázható, de a munkahelyi légkör javításának, a szervezettel való azonosulás elősegítésének a szükségességére is utalhat)

Javaslatok 1. Az elemzés megismertetése a vezetőkkel és a dolgozókkal, véleményük megkérdezése 2. A fejlesztendő területek és prioritások meghatározása a részvételükkel, a "sürgősen fejlesztendő" területek előtérbe helyezésével 3. Az önértékelési munka folytatása a fejlesztendő területek meghatározására és pontosítására 4. A szemléletfejlesztő program folytatása 5. A fejlesztések elindítása, csoportmunka formájában 6. A munka sebességének meghatározása a személyek leterheltségének és terhelhetőségének figyelembevételével történjék. Megjegyzés: Az 1999. decemberi főiskolai tanács megszavazta Főigazgató úr javaslatát az intézeti rendszer megszüntetéséről. (A szervezeti piramis lelapításáról)


12

2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata A TO működjön vevőszolgálatként A vizsgálat célja A Tanulmányi Osztály a Főiskola egyik legfontosabb egysége, mert a külső partnereink vele kerülnek először kapcsolatba. Ezért a TO-val szembeni elvárások és megelégedettség vizsgálata elsőrendű fontosságú. A vizsgálat további célja a TO helyzetfelmérése, milyennek látják, hogyan ítélik meg saját tevékenységüket az ott dolgozó munkatársak. Ugyancsak fontos cél volt a TO dolgozói igényeinek és elvárásainak, elégedettségének megismerése. A vizsgálatok alapján elkészült a fejlesztendők rangsorolása, a prioritások meghatározása és javaslat a fejlesztésekre. Közvetett cél volt a hallgatói-oktatói közös csoportmunka valamint a TO dolgozókkal végzett csoportmunka –konfliktusok kezelése- jelentőségének és hatásának bemutatása.

Módszer A vizsgálat munkaértekezleteken, csoportmunkákban folyt. A használt eszközök, ötletroham és halszálka elemzés. A csoportmunkákat vezette: Bálint Julianna. 1. Munkaértekezlet. Résztvevők: oktatók és hallgatók A csoportmunka témái 1) 2) 3) 4) 5) 6)

Miért jöttünk össze Ismerkedjünk össze Mi tetszik és mi nem tetszik a TO munkájában Kik a TO vevői Melyek az igényeik és elvárásaik Mit jelent az, hogy a TO vevőszolgálatként működik

2. A munkaértekezlet Résztvevők A TO vezetője és dolgozói, a Főigazgató és az oktatási Főigazgató helyettes A csoportmunka témái: 1. Milyen az ideális TO? 2. Kik a TO "vevői" (partnerei), melyek az igényeik és elvárásaik? 3. Miért nem egészen olyan a TO, mint amilyennek szeretném? Összefoglalásként megbeszéltük, hogy: Mit jelent az, hogy a TO vevőszolgálatként működik. Az 1. kérdés feldolgozásánál csoportosítottam a válaszokat a halszálka diagram csoportjainak megfelelően. (Az 1. kérdés a 3. előkészítése volt.) A 2. kérdés a partnerek, valamint igényeik és elvárásaik tudatos végiggondolását célozta.


13

A 3. kérdés feldolgozását ok-okozat (halszálka vagy ISHIKAWA) diagram segítségével végezték. A diagramot táblázatos formára átalakítottam át, az eredeti az összes többi dokumentummal együtt nálam megőrzésre kerül és bármikor megtekinthető. Azért ezt a módszert választottam, mert ez a legegyszerűbb, könnyen megtanulható. A diagram készítés természetesen nem tökéletes, az alokok elemzése nem sikerült egészen, de a célnak megfelelő elemzések készültek. A munkát a TO dolgozói 2 csoportban önállóan végezték, segítséget csak a technikához kaptak. A 4. kérdés a munka összefoglalása volt: Mit értünk az alatt, hogy a TO vevőszolgálatként működik? 1. Igyekszik megismerni a "vevőinek" (partnereinek) igényeit és elvárásait, valamint arra törekszik, hogy minél jobban kielégítse azokat. 2. Az észrevételeit, a kapott jelzéseket igyekszik visszajuttatni az érintettekhez vezetőségnek, tanszékeknek, tanároknak, stb.- a főiskola működésének és az oktatás minőségének a javítása céljából 3. A saját munkájával kapcsolatos észrevételek és visszajelzések alapján folyamatosan javítja működését és tevékenységét.

A vizsgálat értékelése A munkaértekezletek jó légkörben folytak, a résztvevők hozzáállása pozitív és segítőkész volt. A hallgatók és az oktatók közötti távolságtartás hamar leküzdhető volt. A TO dolgozói utólag elmondták, hogy előzőleg tartottak a számukra új helyzettől, de nagyon jól érezték magukat és úgy érzik, hogy minden javító szándékkal történt. És ez volt a legfontosabb, akár a problémák mélyebb feltárásának a rovására is! Ezen túlmenően, elég jó képet kaptunk egy egység és az egész főiskola tevékenységét érintő problémákról és okaikról.

Javaslatok 1. Nagyon fontos, hogy ezek után valami történjen. Ha semmilyen lépés nem lesz, az egész csak idő pazarlás volt. 2. A felső vezetőség nézze át a 3. pontban felsorolt okokat és válassza ki azokat, (egy is jobb mint a semmi!) amelyeket intézkedéseivel meg tud szüntetni. Legalább néhány okra kellene összpontosítani és javítást kezdeményezni. 3. Megbeszélés a TO dolgozóival a hallgatók-oktatók csoport észrevételeinek ismertetésére. Nagyon várják! Fontos a megfelelő tálalás és előkészítés. Hiszen nem szoktuk meg a véleményekkel való szembesülést. A javítás kezdeményezése az ő részükről is fontos. 4. A felső vezetőség rangsorolja a 3. pontban lévő okokat fontosság és megvalósíthatóság szempontjából, a prioritást élvező fejlesztendő területek meghatározása céljából.


14

3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály tárgyában 2000. 04. 06-án a felső vezetés és a tanszékvezetők, valamint a HÖK elnök részvételével tartott munkaértekezlet témaköreinek feldolgozása

A vizsgálat célja Az elsődleges cél a tanszékvezetők és a felsővezetők elvárásainak megismerése a Szolgáltatási osztály munkájával kapcsolatban. A másodlagos cél a Szolgáltatási osztály működésével kapcsolatos konfliktusok feltárása és kezelése, a Szolgáltatási osztály felügyeletével megbízott új vezető munkájának segítése. A csoportmunka alkalmazási lehetőségének - problémamegoldás csoportmunkában- bemutatása a vezetők számára.

Módszer Csoportmunka a felsővezetők, a tanszékvezetők és a HÖK elnökének részvételével. Ötletroham, ok-okozat –halszálka- elemzés.

Javaslatok 1. A fejlesztendő területek meghatározásánál a felső vezetőség vegye figyelembe az alábbi felsorolást, az erőforrások figyelembevételével határozza meg a prioritásokat és alakítson ki sorrendet. A legfontosabbnak ítélt fejlesztendő területek 1. Oktatástechnika 2. Számítógépes tervezés 3. Könyvtár 4. Termek infrastruktúrája 5. Személyzeti munka 6. Oktatás társadalmi elismertsége (Megj.: nem a főiskola kompetenciája) 7. Épület 8. Termek, műtermek, workshopok 9. Információs technológia 2. A munkához szükséges szolgáltatások csoportjai abban a sorrendben ahogy a résztvevők a legtöbb fejlesztési javaslatot adták. 1. Információs technológia 2. Épület 3. Könyvtár 4. Oktatástechnika 5. Termek infrastruktúrája 6. Személyzeti munka 7. Termek, műtermek, workshop 3. A jó szolgáltatási osztály kialakításánál a vezetőség vegye figyelembe a tanszékvezetők véleményét.


15

4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról A munka célja Annak felmérése, hogy a tanszékek és a TO munkatársai milyennek látják egységüket. A véleményeket egyénileg és névtelenül adják. Lehetőleg közösen határozzák meg a fő fejlesztési területeket. A tanszéken kívüli problémák jussanak el a felső vezetőséghez. Határozzák meg a fejlesztendő területeket mind tanszéki mind pedig főiskolai szinten.

Az vizsgálat módszere A vizsgálatot a SWOT elemzés szokásos táblázat kitöltős módszerével végeztük. A SWOT kérdéseket kissé átalakítottam és ember közelibbé tettem. SWOT kérdések: 1. Önnek mi tetszik a tanszék működésében, tevékenységében? Mi az amivel dicsekedhetünk, hogy mi milyen jól csináljuk? 2. Önnek mi nem tetszik a tanszék működésében, tevékenységében? Mi az amivel nem dicsekedhetünk, sőt jó lenne másképpen csinálni? 3. Milyen lehetőségeket lát a tanszék érvényesülése, boldogulása számára a Főiskolán belül és a Főiskolán kívül? 4. Mik akadályozzák vagy esetleg gátolják a Főiskolán belül és a Főiskolán kívül?

tanszék

érvényesülését, boldogulását a

A válaszadásra számítógépes válaszadást kértünk, a tanszéken mindenki számára hozzáférhető gépre Ez sok helyen nehézséget okozott. (Központi gép hiánya, az oktatók nem tudnak számítógépen dolgozni). Egy tanszéken a floppyt adták körbe és mindenki hozzáírt. A kézzel írt táblázatkitöltésre is volt lehetőség. Ebben az esetben azonban a válaszadók nem látták egymás válaszát. Mindenki a saját válaszait pontozta, úgy, hogy egy táblázatra, 6 pontot oszthatott szét, ezzel súlyozva a válaszainak fontosságát. A táblázatokat tanszékenként összegeztük, az azonos véleményeket összevontuk és a pontszámok alapján rangsoroltunk.

A vizsgálat eredményei A tanszékek •

fő erősségüknek jelölték meg a szakmai és oktatási színvonalat, a hallgatóközpontú működést, a jó munkatársi kapcsolatokat és légkört, az oktatók szakmai elismertségét, valamint minden tanszék megjelölt speciális területet, pl. kiállítások, TDK, laboratórium, stb.


16

•

fejlesztendő területként jelölték meg a nagyobb részvételt a tanszék életében, a számonkérések módját, az alacsony fizetéseket (nem ide tartozik), több helyen a vezetés hiányosságait, az oktatási segéderő hiányát, a belső kommunikáció hiányosságait

•

lehetőségek: az alaptárgyak nagyobb elismerése a szaktárgyakat oktatók részéről, jobb szakmai együttműködés a munkatársak között, külső szakmai kapcsolatok, közös vállalkozások, a megbízások növelése, a kredit rendszer nyújtotta nagyobb szabadság, pl. felzárkóztató programok indítása, stb., piaci képzések, együttműködés a SZIE más karaival és más egyetemekkel, a képzési idő megnövelése gyakorlati félévvel.

•

veszélyek: a tanszékek munkájának összehangolatlansága, az integrációból adódó ellehetetlenülés a gazdaságilag is jól működő tanszékeket sújtja, a gyenge képességű hallgatók, a tömegtermelés, növekvő külső elvonások, az oktatói munka erkölcsi és anyagi megbecsülésének hiánya, pénz és felszereltség hiánya, a szakoknak nem megfelelő tantárgyi struktúra.

A Tanulmányi Osztály •

fő erősségének jelölte meg a hallgatókkal és az oktatókkal szemben tanúsított szolgálatkész magatartást.

•

fő fejlesztendő területként jelölte meg az alacsony munkabéreket (nem ide tartozik) a gazdasági feladatok csökkentését, a munkához való hozzáállást és az osztály vezetését.

•

lehetőségei a humánerőforrás gazdálkodás, a dolgozók motiválása, és a munkavégzés átszervezése.

•

veszélyként ismét az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát említették, a munkavégzés szabályozatlanságát, - mindenki másképp csinálja-, a viselkedési és egyéb hibák hatását.

A SWOT kérdésekre adott válaszokból világosan kitűnnek az egyes tanszékek fő erősségei, a hiányosságok és fejlesztendő területek, egy tanszéken pedig a komoly belső konfliktusok. A vizsgálatokban kilenc tanszékből hét vett részt. A tanszékek önképét a hallgatói véleményekkel összevetve megállapítható, hogy a tanszékek lényegesen jobbnak ítélik meg munkájukat mint a hallgatók az egyes tanárok munkája alapján. A Tanulmányi Osztály egyes válaszai a külső hallgatói-oktatói véleményeknél szintén valamivel jobb, mások viszont megegyező, esetleg kedvezőtlenebb képet adnak.

Javaslatok 1. A tanszékvezetők, TO vezetője használják fel munkájuk segítésére a kapott véleményeket. 2. Tanszéki, TO értekezleten beszéljék mg a tennivalókat és válasszanak ki fontos fejlesztendő területeket. 3. A felső vezetők elemezzék a kapott véleményeket, hasonlítsák össze a hallgatói véleményekkel és használják a fontos fejlesztési területek meghatározására.


17

Milyennek látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik, elégedettségük. 5. Elégedettség vizsgálatok A 2000. júniusában végzett elégedettség vizsgálatok A vizsgálat célja. Az oktató és nem oktató munkatársak elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján a fejlesztendő területek meghatározása

Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógusépítő napi összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak.

A eredmények értékelése Legkevésbé elégedettek az oktatók. Mindhárom célcsoport igen rossznak minősítette a teljesítménnyel arányos anyagi elismerését. Ugyanakkor a tanszékvezetők egyáltalán nem tekintették ezt fontosnak, az oktatók kissé fontosnak és a dolgozók közepesnél fontosabb kérdésnek ítélték. A tanszékvezetők legrosszabbnak minősítették ♦ a családias légkör kérdését, ♦ a munkavégzéshez szükséges feltételeket (eszközök, karbantartás, személyek) ♦ a munkakörülményeket ♦ az előmenetel lehetőségét Ezek közül azonban csak a munkavégzéshez szükséges feltételeket minősítették a közepesnél fontosabbnak. Valamivel jobbnak találták az elegendő információ kérdését és ezt nagyon fontosnak ítélik. Az oktatók ugyancsak rossznak minősítették ♦ a munkavégzéshez szükséges feltételeket (eszközök, karbantartás, személyek,) ♦ a munkakörülményeket ♦ az elegendő információ kérdését Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

18

Mindezeket nagyon fontosnak ítélték. Mind az oktatók, mind pedig a tanszékvezetők nem túl jónak tartják az egységükben a kollégák közötti együttműködést, és ezt a közepesnél fontosabbnak ítélik . Ugyanakkor a közvetlen munkatársakkal való kapcsolatát mindenki nagyon jónak ítéli. A vezetők elismerését az oktatók kapják meg legkevésbé és ők ítélik ezt a legkevésbé fontosnak. Annyira nem szoktak hozzá, hogy már nem is igénylik! Elgondolkodtató, hogy a szakmai fejlődés lehetőségének és az arra való ösztönzésnek a kérdését az oktatók igen gyengének minősítették, és nem is tekintik ezt nagyon fontos kérdésnek. Az is elgondolkodtató, hogy az oktatók a képességeiknek megfelelő munka végzésének kérdését sem minősítették .túl jónak és ezt kevésbé érzik fontosnak mint a tanszékvezetők vagy a dolgozók.

Javaslatok Az elemzés alapján javasolható, hogy a következő területeken történjen fejlesztés: ♦ az információáramlás elősegítése elsősorban az oktatók és kisebb mértékben a tanszékvezetők számára ♦ a munkavégzéshez szükséges feltételek, szolgáltatások ♦ a munkakörülmények ♦ az oktatók szakmai fejlődésének ösztönzése és segítése ♦ a munkatársak és különösen az oktatók, dicsérettel való ösztönzése a vezetők részéről. (annak ellenére, hogy ezt a kérdést nem tartották fontosnak)


19

6. A vezetői magatartás vizsgálata A vezetői magatartás véleményezése a 2000. júniusi felmérés alapján

A vizsgálat célja. A tanszékvezetők valamint az oktató és nem oktató munkatársak vezetőik magatartásával való elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógus napépítők napja alkalmából rendezett összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak.

Az eredmények értékelése A leadott és értékelhető kérdőívek száma igen alacsony, ami az érdektelenséget, az ilyen kultúra hiányát, (értékelhetetlenül kitöltött kérdőívek nagy száma) valamint a bizalom hiányát (úgy sem fog történni semmi) egyaránt mutathatja. A kérdőíveken is lehet javítani, egyszerűsíthetők (lázmérő típus alkalmazása a pontozás helyett) és személyesebbé tehetők. Főigazgató A véleményt adó tanszékvezetők általában nagyon jónak ítélték meg. A tanszékvezetők lényegesen jobbnak ítélték meg mint az oktatók és dolgozók. Feltehetően kommunikációs problémák vannak. Igen jónak ítélik meg a főiskola iránti elkötelezettségét, azt, hogy sokat tesz a főiskola kedvező megítélése érdekében és a jó elképzeléseit illetően. Az, hogy mindezeket a dolgozók kevésbé észlelik, mint a tanszékvezetők vagy az oktatók, és az oktatók kevésbé mint a tanszékvezetők ugyancsak kommunikációs probléma jele. Legrosszabbnak ítélték a ♦ elősegíti a szakmai fejlődésemet ♦ ellát a szükséges információval ♦ beszél velem az elvárásairól ♦ figyelembe veszi az ötleteimet


20

területeket. Furcsa, hogy ezek közül az utolsó kettőt nem ítélték fontosnak. Ennek ellenére kell vele foglalkozni! Az első kettő teljes összhangban van a az oktatók elégedettség vizsgálatának eredményével: információ hiány és szakmai fejlődési lehetőség hiányolása. Mindkét területen a tanszékvezetőknek is kellene fejlődniük! A nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül kérdésre adott alacsony osztályzat azt mutatja, hogy javulnia kell ezen a területen. Meg kell hallgatnia….! Ugyancsak gyenge minősítést kapott a jó teljesítmény esetén megdicsér kérdés, elképesztő, hogy ezt nem tartják fontosnak. Ennek ellenére itt is fejlődnie kellene. Gazdasági igazgató Nagyon jó minősítést kapott a beosztottaitól. Az oktatóktól rosszabbat, kár, hogy a néhány oktató véleményét csak jelzés értékűnek lehet venni. A főiskola iránti elkötelezettségét, a főiskola érdekében végzett tevékenységét, jó elképzeléseit és vezetői képességeit igen jónak minősítették. A vélemények alapján a következő területeken kellene javulnia ♦ elősegíti a szakmai fejlődésemet ♦ jó teljesítmény esetén megdicsér ♦ kíváncsi a véleményemre ♦ nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül ♦ ellát a szükséges információval Tanulmányi főigazgató h. Az értékelés a 2001. június előtti Tanulmányi főigazgató h.-re vonatkozik A nem oktató dolgozók, igen jónak értékelték. Az oktatók viszont lényegesen gyengébbnek. Az alábbi területekre adott gyengébb értékelés, azt mutatja, hogy itt kellene fejlődnie ♦ beszél velem az elvárásairól ♦ kíváncsi a véleményemre ♦ nem dönt a beosztottai meghallgatása nélkül ♦ elősegíti a szakmai fejlődést ♦ ösztönöz a jobb teljesítményre Tudományos főigazgató h. Az értékelés a 2000. június előtti Tudományos főigazgató h-re vonatkozik. A tanszékvezetők lényegesen jobbnak értékelték, mint az oktatók és dolgozók.


21

A főiskola iránti elkötelezettségét, és a főiskola érdekében végzett tevékenységét jónak értékelték Főleg a konfliktus kezelés, információval való ellátás területeken kell fejlődnie . Tanszékvezetők Korrektség és szakmai kompetencia területét ítélték nagyon fontosnak és itt nagyon jónak minősítették a tanszékvezetőket. Fejlődniük kellene a nem túl jónak, ugyanakkor fontosnak ítélt alábbi területeken ♦ a példamutatás, ♦ a beosztottak igazságos megítélése, ♦ az elvárások közlése, ♦ a beosztottak meghallgatása a döntésekhez A jó teljesítmény esetén megdicsér kérdést közepesnek minősítették, és furcsa, hogy nem tartják nagyon fontosnak. Ugyancsak gyengébb értékelést kapott a szakmai fejlődés elősegítése, és ez jól egyezik a megelégedettség vizsgálatokkal. A tanszékvezetők gyengébb értékelést kaptak a főiskola iránti elkötelezettségük és a főiskola érdekében végzett tevékenységüket illetően, mint a felső vezetők.

Javaslat A vélemények alapján a vezetők vizsgálják meg, hogy mely területen kell fejlődniük


22

7. A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata A vizsgálat célja A felső vezetők és a tanszékvezetők elvárásainak kölcsönös megismerése, párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Csoportmunka a felső vezetők és a tanszékvezetők részvételével, az elvárásaik összegyűjtésére. Az elvárások feldolgozása után kérdőív készült, amelyet az érintettek - a felső vezetők és a tanszékvezetők - kitöltöttek annak felmérésére, hogy hogyan érzékelikértékelik saját és egymás elvárásainak teljesülését.

A vizsgálat eredményei A felsővezetők elvárásai Dr. Reischl Gábor Főigazgató elvárásainak teljesülése A gazdálkodás teljesülését viszonylag jónak ítéli, (70%), és egyezik a véleménye a tanszékvezetők, (73%) és a gazdasági igazgató véleményével. (75%). A helyettesek ennek a teljesülését nagyon rossznak minősítették. A többi elvárásának a teljesülését alacsonyan ítéli (10-25%), és lényegesen alacsonyabbnak, mint a tanszékvezetők. Elvárásait mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők hozzá hasonlóan nagyon fontosnak ítélik meg, legfontosabbnak az információ áramlást, láncolatot. Mind a felső vezetők mind a tanszékvezetők véleménye között nagy a szórás a gazdálkodás megítélésében. Dr. Szandtner Gábor Főigazgató h. elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli meg mint a vezető társai átlagosan és valamivel rosszabbnak, mint a tanszékvezetők átlagosan. Elvárásait a tanszékvezetők hozzá hasonlóan nagyon fontosnak tartják. Dr. Telekes Gábor Főigazgató h. elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli meg mint a vezető társai átlagosan, bár nem mindegyikre érkezett válasz. Elvárásait általában fontosabbnak tartja mint a vezető társai átlagosan. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

23

Elvárásainak teljesülését a tanszékvezetők kissé rosszabbnak, és kevésbé fontosnak ítélték. A válaszok szórása elég nagy. Sárdi Jánosné Gazdasági igazgató elvárásainak teljesülése Elvárásainak teljesülését jobbnak ítéli mint a vezető társai átlagosan. Különösen szembetűnő ez a gazdasági események dokumentálása elvárásnál, ahol lényegesen rosszabb a vezető társai véleménye és némileg a tanszékvezetőké is a teljesülés mértékére vonatkozóan.(75, 36,7, 67%, rendre). Elvárásait mind vezető társai mind pedig a tanszékvezetők nagyon - bár nálánál némileg kevésbé - fontosnak tartják. A válaszok szórása nagyobb a vezető társainál, mint a tanszékvezetőknél. Lajkó Istvánné Főtitkár Némileg rosszabbnak ítéli meg elvárásainak teljesülését mint a felső vezetők átlagosan, a megtalálható kollégák kérdésében pedig lényegesen rosszabbnak. Ennek az elvárásnak a teljesülésében a felső vezetők és a tanszékvezetők véleménye gyakorlatilag egyforma. Lényegesen rosszabbnak ítéli meg elvárásainak teljesülését mint a tanszékvezetők, akik gyakorlatilag közepesnek ítélik meg. Elvárásai teljesülését mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők fontosnak ítélik, bár nálánál némileg kevésbé fontosnak, különösen a megtalálható kollégák tekintetében. A tanszékvezetők elvárásai Lényegesen rosszabbnak ítélik meg a tanszékvezetők a lobbizás (tanszékvezetők: 40%, felsővezetők:73%), a válaszadás, (56, 70) a jövőkép (29, 43), a 3 évenkénti tanterv revízió (28, 41), a kevesebb bürokrácia, (35, 48), a nagyobb jelenlét a rendezvényeken, (42, 60) a főiskolai programok listája és támogatásuk, (52, 75) elvárások teljesülését mint a felső vezetők. A felső vezetők nagyon fontosnak ítélik a tanszékvezetők elvárásait. A legkevésbé teljesülő elvárások a tanszékvezetők szerint: Elvárás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

3 évenként tanterv revízió Jövőkép 2 órán belüli értekezlet Működő eszközgazdálkodás Email használata Kevesebb bürokrácia Kari stratégiai fejlesztési terv


Tanszék teljesülés 28 29 32 33 34 35 39

vezetők fontosság 84 92 83 74 88 71 85

Felső teljesülés 41 43 29 42 38 48 39

vezetők fontosság 84 98 83 83 85 100 83

24

8. A szakok közötti jobb együttműködés elősegítése 9. Lobbizás mindenkiért 10. Nagyobb hajlandóság a változásokra

40

80

47

93

40 42

84 80

73 52

93 90

A legkevésbé teljesülő és fontosnak ítélt elvárások a tanszékvezetők szerint: Jövőkép, Email használata, kari stratégiai fejlesztési terv, 3 évenként tanterv revízió, lobbizás mindenkiért. A legfontosabbnak ítélt elvárások a tanszékvezetők szerint: Válaszadás, a vezetés egysége, jövőkép, az összes szak arányos és hatékony képviselete, Email használata.

Javaslatok Szükséges néhány fejlesztendő terület meghatározása, mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők számára. Ez a vizsgálatok eredményeinek megismerése után, az érintettek részvételével célszerűen csoportmunkában történjen.


25

8. Az oktatók hallgatói véleményezése A munka célja Az oktatók hallgatók általi véleményezésének három fő célja van: ♦ az adott oktató megkapja a hallgatók véleményét és ennek alapján javítsa, fejlessze a saját tevékenységét. ♦ szervezetfejlesztés: tegyük lehetővé az oktatók fejlődését azokon a területeken, ahol gyengébbnek bizonyulnak ♦ a trendek megállapítása után az oktatói munka minősítésének egyik elemeként használható. A jelenlegi kezdeti lépéseknél, - a véleményezés elfogadtatása az oktatókkal, a kultúra kialakítása a hallgatókban és az oktatókban - csak az első cél megvalósítását tűztük ki; a másodikat csak később lehet megcélozni, a harmadikhoz pedig két-három vizsgálat után lehet használni. A véleményezés megkezdésével azonban - várakozásaink szerint - további célok is megvalósulnak: ♦ elősegíti a hallgatók partnerként való tekintését és partnerkénti viselkedését, ♦ segíti a csoportmunka kultúrájának elterjesztését, ♦ a hallgatói - oktatói csoport összeállítása segíti a hallgatók és oktatók közeledését ♦ módszert dogoztunk ki a legfontosabb partnerünk véleményének megtudására egy meglehetősen nehéz területen, ahol sok oktatási intézmény sikertelen

Módszer A vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztük. A kérdéseket hallgatói-oktatói csoport állította össze csoportmunkában. A módszert megterveztük, kis mintán kipróbáltuk, majd javítottuk, fejlesztettük. Ez után került sor a nagy minta vizsgálatára. A következő alapelveket rögzítettük és mindenkinek – írásban - a tudomására hoztuk: Az oktatók hallgatók általi véleményezésének alapelvei: •

A véleményezés célja nem az oktatók rangsorolása, a jók és rosszak keresése, hanem az, hogy mindenki saját maga szembesüljön avval, hogy milyennek látják a tevékenységét a hallgatók, elemezze a véleményeket és javítson a munkáján. Ezért a véleményeket a véleményezett oktató kapja meg.

•

Az értékelés eredménye csak név nélkül hozható nyilvánosságra.


26

•

A hallgatói véleményezés az oktatói munka értékelésének csak egyik aspektusa, ezen kívül számos egyéb létezik.

•

Az oktatók hallgatói véleményezését a hallgatóknak kellene önállóan végezni. Mivel ennek nincsenek hagyományai a főiskolánkon, szakmai segítségnek tekintem ezt a munkát, de remélem, hogy nemsokára a hallgatók önállóan fogják végezni és az oktatók el fogják fogadni.

Különös figyelmet fordítottunk a hallgatók védelmére: a kitöltés körülményeire, a névtelenség biztosítására, és a véleményeket az oktatók csak a vizsgaidőszak utolsó napján kapták meg. Fontos alapelv volt az oktatók gyanakvásának, ellenállásának leküzdésére annak többszöri hangsúlyozása, hogy az oktató vezetője nem kapja meg névvel a véleményeket, ugyanis ez nem lehet a szankcionálás eszköze. Az oktatók további védelme érdekében – a javaslatom szerint- egy vizsgálat eredménye nem használható az oktatói munka értékelésére.

A vizsgálat összefoglaló elemzése 1. A felvetett szempontok fontosak, és viszonylag jó átlagokat kaptak a tanárok. Általában magas átlagok, jobbra ferde, csúcsos eloszlások (a ferdeség mutatók negatívak, a csúcsossági mutatók általában pozitívak): 2. A kérdések teljesülése és fontossága A legjobban teljesülő kérdések ♦ Az órára felkészülten megy be, 10. ♦ Naprakész és jövőbe mutató szakmai ismeretekkel rendelkezik, 9. ♦ A követelményeit előre megadja, 1. ♦ Követelésnél, számonkérésnél korrekt, 3. A legkevésbé teljesülő kérdések ♦ Érdekesen, a hallgatók figyelmét lekötve adja elő a tananyagot, 4. ♦ Többet ad mint amit a jegyzet tartalmaz, 7. ♦ Jól szemléltet, 6. ♦ A barátomnak is ajánlanám, hogy ezt a tanárt válassza,14. ♦ Érthető, követhető, jegyzetelhető, 5. A legfontosabb kérdések ♦ Követelésnél, számonkérésnél korrekt, 3. ♦ A követelményeit előre megadja, 1. ♦ A követelményei teljesíthetőek, 2. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

27

♦ Érthető, követhető, jegyzetelhető, 5. ♦ Az órára felkészülten megy be, 10. A legkevésbé fontos kérdések ♦ A barátomnak is ajánlanám, hogy ezt a tanárt válassza, 14. ♦ Többet ad mint amit a jegyzet tartalmaz, 7. ♦ Elérhető a hallgatók számára, 11. ♦ Jól szemléltet, 6. ♦ Kapcsolatot tud teremteni a hallgatókkal, 12. 3. A fontossági sorrendben jóval kisebb a szórás (nagyobb egyetértés), mint a teljesülésben. 4. Az átlagok nem mutatnak nagy különbséget évfolyamonként. 3 tizedes jegynél nagyobb eltérés egyedül két esetben – a követelmények teljesíthetőségénél (2) és a jegyzethez képest adott többlettudásnál (7) tapasztalható. Mindkettőnél alacsonyabb átlagok adódtak az első két, mint a harmadik évfolyamon. 5. Megállapíthatók a tanszéki erősségek és fejlesztendő területek. Azonban tanszékeken belül is viszonylag nagy (1 jegy körüli) szórás: a megítélés inkább a tanároktól függ . 6. A korrelációk elemzése alapján megállapítható, hogy az egyes szempontok teljesülésére adott jegyek függetlenek attól, hogy hányszor volt valaki órán, előadást v. gyakorlatot tart-e az adott tanár, és melyik évfolyamra jár a hallgató. 7. A korrelációk elemzése azt mutatja, hogy a kérdések fontossága nem függ az évfolyamtól, attól, hogy gyakorlatot v. előadást tart-e a tanár és attól, hogy valaki hány órán volt. 8. A véleményt adó hallgatók átlagosan 10,86 heti órán szórással.

voltak jelen elég nagy (2,46)

A vizsgálat buktatói, elkerülendő hibák ♦ a felmérés tervezésének hiányosságai, pl. az alkalmazott módszerek megválasztásának, és az erőforrás igény tervezésének a hibái ♦ a kérdőív nem megfelelő megtervezése, összeállítása: pl. a kitöltési útmutató értelmezési problémái, a kérdések értelmezhetetlensége, nem megfelelő kérdések ♦ terjedelmes, tömörítés nélküli kérdőív használata ♦ kipróbálás, javítás nélküli kérdőív kiadása (PDCA elv megsértése!) ♦ a hallgatók névtelenségének a megsértése ♦ az oktatók névtelenségének a megsértése ♦ az etikai elvek megsértése ♦ a mintavétel hibái ♦ a kiértékelésnél nem alkalmaznak statisztikai módszereket, vagy a statisztikai módszereket helytelenül alkalmazzák: pl. csak átlagok alapján végzett értékelés Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

28

♦ a helytelen következtetések levonása ♦ a felmérés egyedüli használata az oktatói és tanszéki munka megítélésére .

5. Javaslatok 1. Az érintett munkatársak végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Javítsák, fejlesszék munkájukat azokon a területeken, ahol maguk is szükségesnek látják 2. A vezetőség vegye fontolóra a kapott eredményeket és az intézmény fejlesztési tervébe kerüljenek bele a szükségesnek ítélt fejlesztések: elsősorban az oktatási módszereket illetően. 3. Az oktatók hallgatói véleményezését célszerű évente elvégezni és a trendeket megállapítani. Az oktatói munka minősítésére csak ezután használható. 4. A vizsgálatok lefolytatását, beleértve az erőforrás igényét is gondosan meg kell tervezni.


29

9. A középiskolák elvárásainak és megelégedettségének megismerése Legfontosabb beszállítóink: Szakközépiskolák

A munka célja A partnerek elvárásainak és elégedettségének megismerése, a munkatársakkal illetve a tevékenységükkel kapcsolatban. A személyes vélemények illetve a tanulók visszajelzései alapján kialakított vélemények ismertetése. A vélemények elemzése, összevetése az első éves hallgatóink beiskolázással kapcsolatos véleményével, valamint a tanszékek önértékelésével, és mindezek alapján a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Munka értekezlet kerekasztal megbeszélés formájában a Főiskolai kar vezetői és a főiskolára legnagyobb számban jelentkező tanulók iskolái vezetőinek, tanárainak részvételével. A munkaértekezleten legfontosabb beszállítóink, az első négy helyezett iskola vett részt. A Főiskolai kart Dr. Reischl Gábor Főigazgató, Dr. Telekes Gábor Főigazgató h, Dr. Bálint Julianna Építőanyag és minőségirányítási tanszék vez., témafelelős, Lajkó Istvánné Főtitkár, Suppán Józsefné Tanulmányi Osztály vezetőh képviselte. A munkaértekezleten megjelent partnereink: Schulek Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium és SZKI: Varga András igazgató, Németh Ilona ig. h., Kvassay Jenő Műszaki SZKI: Varró Éva igazgató, aki nemcsak igazgató minőségben volt jelen, másoddiplomásként a levelező képzésünkben vesz részt, Pogány Frigyes Építőipari SZKI: Antal Ákos igazgatóh., Hild József Építőipari SZKI: Dr. Kiss Imre igazgató. Az iskolákból 1-1 vezető tanár is képviselte az intézményt és részt vett a megbeszélésen. A munkaértekezlet témái: A partneri kapcsolat kiépítésének megkezdése; Az iskolák elvárásai és elégedettsége; Milyen kompetenciákkal rendelkező hallgatókat vár a főiskola; Mit tud nyújtani a főiskola; Milyen lehetőségei vannak a hallgatóknak; A halasztást, alaposabb felkészülést igénylő évismétlő hallgatóknak munkalehetőségeket biztosító hálózatépítési program ismertetése; Miért választanak minket? A főiskola első éves hallgatói körében végzett felmérés ismertetése. A meghívottaknak feltett kérdések: 1. kérdés: Milyen elvárásaik vannak az iskoláknak a főiskolai kar felé? Saját véleményük és a (volt) tanulóik véleménye alapján. 2. kérdés: Mi a véleményük az intézményünkről, mennyire elégedettek a tevékenységünkkel? Saját véleményük és a (volt) tanulóik visszajelzései alapján


30

Válaszok A szakközépiskolák általános problémái Nagy gondjuk, hogy a képzésükben erősen csökken a gyakorlati oktatás aránya. Abban reménykednek, hogy talán a cégek majd kikényszerítik a több gyakorlatot. A hagyományos technikusképzésnek vége. Sokan szeretnének a főiskolára jönni, de sok tanulójuknak nem a főiskola a végállomás, hanem az egyetemi diploma. Nagy gond a középiskolai, főleg a szakközépiskolai képzési struktúra képlékenysége (4+2, 4+3). A 2 éves technikusképzés nem bír megfelelő vonzerővel. Még nem ismert, hogy mi lesz a hatása a 2 szintű érettséginek Szeretnék tudni, hogyan áll a főiskolai képzés 4 évesre való átállásának kérdése, amit nagyon fontosnak tartanának. Nem látnak garanciát arra, hogy a középiskolák az elit iskolák kivételével meg tudják tartani a színvonalukat. Nincs megfelelő minőségű tankönyv. A főiskola segítségét várják. Jó példa az Építőanyagok oktatás, ahol a szakközépiskolai, - technikusi - tankönyvet ugyanaz a főiskolai oktató írta mint a főiskolait így a szakközépiskolai tudásra építhet a főiskola. A tanár és az iskola nehéz helyzete: szülői elvárás legalább a középiskola. Aki eddig szakmunkásnak ment, most szakközépiskolába megy. A gyerekek 70 %-a a társadalom alsóbb rétegeiből kerül ki. A gyerek nem tud írni, számolni, helyesen írni, viselkedni. Nem szabad elfelejtkezni a tanulók fizikai állóképesség szükségességéről. Vélemények, elvárások intézményünk felé Vannak visszajelzéseik a volt tanulóiktól, élő, személyes a kapcsolattartás. Szervezett formában nincs véleménykérés. ♦ Az oktatással kapcsolatban A volt tanulóik a főiskolán a szakmai tárgyakban általában jók, de matematikában gyengék. A problémát feltehetően az egész matematika oktatásban kell keresni. Az 1. évfolyamon a matematika és a mechanika tárgyak a magas bukási arány okozói. Matematikából a gyengébb szakközépiskolai alapok miatt érthető, de mechanikából nem, hiszen ezt a tárgyat tanulják a szakközépiskolában is. Foglalkozni kellene az okokkal. A visszajelzések szerint az egyik ok: a vizsgán magasabb a követelmény a gyakorlatokon begyakorolt feladatoknál. Sokszor túlzottan elméleti jellegűek a feladatok. Szeretnék megismerni a követelményeket matematikából. Esetleg mintafeladatokat kapni. Szorosabb és közvetlenebb kapcsolat kiépítésében szívesen együttműködnének a Matematika tanszékkel. A Hild József Építőipari SZKI –ban a matematikát - fizikát célozták meg emelt szintű képzésnek. Ugyanis itt a tanulók 90 %-a műszaki irányban tanul tovább. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

31

Fontosak tartják az olyan féléves terveket, amelyek az egész szakmára rálátást adnak. Fontosnak tartják a tanszékek közötti jobb együttműködést a párhuzamosságok, ismétlések elkerülésére. ♦ Az oktatás körülményeivel, (bánásmóddal, tájékoztatással, beiskolázással) kapcsolatban A szakközépiskola szociálisan gyengébb hátterű gyerekekkel foglalkozik. Szükséges az emberi bánásmód, amit megszoknak a középiskolában. Fontos a megfelelő tájékoztatás a beiskolázáskor. Nem tudják az évfolyamfelelősök nevét, a tanárok elérhetőségét. Nincs helyismeretük, nem találják meg amit, akit akarnak. Fontos a követelmények és elvárások, a határidők, és nem betartásuk következményeinek pontos közlése, megismertetése a hallgatókkal. Az írásbeli munkákról nem mindig kapnak visszajelzést, értékelést, sokszor pontatlan a javításuk. Nem tudják, nem merik a tanárokat megszólítani, úgy érzik, sokukat nem is lehet. Szükséges lenne az osztályfőnökök rendszere az első éven. ( Megj: Az építőmérnöki szakon már megvalósult) Több segítség kell, és a tanár-diák kapcsolat javítása. Fontos az évismétlő hallgatók felkarolása, szakmai munka lehetőségének segítése. (Megj.: már működik, a Főiskolai hálózatépítési program) Nem rugalmas a főiskola az évhalasztást kérők esetében. Nagyon pozitív az év ismétlő hallgatók elő teljesítési lehetőségének bevezetése. Egyes tanárok a szakközépiskolában végzetteket negatívan megkülönböztetik A levelező szakon nagyobb rugalmasság lenne szükséges az óralátogatások, a beadási, teljesítési időpontokat illetően. A tanárok késése az óráról megengedhetetlen. Fontosnak tartják a a nyílt napot és a helyszíni tájékoztatókat. Javaslat az időpontokra: ősszel tájékoztatók az iskolákban , majd februárban nyílt nap. Fontos a jelenlegi hallgatók és a HÖK bevonása a szervezésbe, tájékoztatás adásba. Az iskolák volt diákjainak bevonása is lényeges, ugyanis a volt tanítványok szerepe nagy. Fontos a személyes kapcsolat. ♦ Elégedettségi visszajelzések általában A végzettek nagyon jó véleménnyel vannak a főiskoláról. Az utóbbi 2-3 év visszajelzései lényegesen jobbak, mint az előző éveké tapasztalható.


32

Javaslatok 1. Alakuljon ki kapcsolat a Főiskola és a legtöbb hallgatót adó középiskolák között. Például legyen évente egy hasonló megbeszélés. 2. A hallgatók főiskolai eredményességének növelése céljából a Matematika és a Mechanika tanszék vegye fel a közvetlen kapcsolatot az érintett szakközépiskolákkal. Egyeztessék a követelményeket, tárják fel a problémákat, keressenek megoldási lehetőségeket. 3. A főiskola erősítse a gyakorlati képzést tegyen meg mindent a gyakorlati félév beiktatásának előmozdítására 4. A Főiskola javítsa a PR és marketing tevékenységét az első éves hallgatók beiskolázását illetően. Ebbe vonja be az érintett középiskolákat, és a volt tanulóikat, HÖK-öt. 5. A Főiskola jobban foglalkozzon az első éves hallgatók megfelelő tájékoztatásával, segítésével. Vonja be ebbe a felsőbb éves hallgatókat, HÖK-öt. 6. A Főiskola folytassa és fejlessze tovább az évismétlő hallgatók segítésének, elhelyezésének programját. 7. A kapcsolattatásnak legyen megnevezett felelőse a főiskola és a középiskolák részéről is.


33

10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. A vizsgálat célja Az első éves hallgató elégedettségének vizsgálata a beiskolázás körülményeiről és az évkezdés tapasztalatairól. A vélemények alapján a beiskolázással kapcsolatos tevékenység fejlesztése. Az első éves hallgatók segítése „főiskolai polgárrá” válásukban. A fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer A vizsgálathoz a kérdőíves felmérést alkalmaztuk. Ennek során a második oktatási héten az összes első éves hallgatónak kiosztottuk a kérdőívet. A kérdőívek feldolgozása és elemzése alapján készültek a javaslatok. A felmérés eredményeit a szokásos módon ismertettük a belső érintettekkel, valamint az érintett külső partnereink, a legnagyobb beszállító középiskolák is tájékoztatást kaptak.

A vizsgálat eredményei A kérdőívet a különböző szakokra felvett hallgatók kb. azonos arányban. 30-34 %-ban töltötték ki. Nagyon rossz képet kaptunk a nyílt napunkról: a kitöltők 5-42 %-a vett részt a nyílt napon, és 0-7 % között van az egyes szakokon azon hallgatók aránya, akik a nyílt nap alapján döntöttek a főiskolára való jelentkezésről. Az „egyéb alapján döntött” válaszokra szóban kérdeztünk rá: a nem vettek föl máshova, a szakirányú szakközépiskola után ez volt a kézenfekvő válaszokat adták legtöbben. A negatív tapasztalatok közül kiemelkednek a jegyzetvásárlási körülmények. Az információhiány, a hallgató barát órarend szükségessége is kitűnnek a válaszokból. A hallgatók összes válaszát elemezni kell, az okok feltárása után fontos fejlesztendő területekre világítanak rá. A Tanulmányi Osztály és a Tanszékek saját munkájukról alkotott képe jobb mint ami a hallgatók válaszából kitűnik.

Javaslatok 1. Javítani kell a nyílt nap tartalmát és szervezését. Valódi PR és marketing eszközzé kell válnia. Az első éves hallgatók 27, 31, 42, és 5 %-a vett részt a nyílt napon, az építész, építő, település és menedzser szakokon, és csak 0-7 %-a döntött a főiskola mellett az ott látottak alapján. 2. Változtatni kell a jegyzeteladás körülményeit. Ezt ítélték meg legnegatívabban a hallgatók.


34

3. A beiratkozáskor és az első hetekben a TO-tól és a tanszékektől kapott információ adást fejleszteni kell minőségileg és mennyiségileg is. Legyenek világosak és időben közöltek a követelmények. 4. Az órarend legyen hallgató barátibb.


35

11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. A vizsgálat célja Az építőanyag tantárgy oktatása az első évfolyamon folyik. Alapozó tantárgy, sok szakmai tantárgy épül rá, és használja a megszerzett ismereteket. Szeretnénk tudni, hogy milyen mértékben érjük el célunkat, milyen tudást és gondolkodásmódot sajátítanak el a hallgatóink, mennyire tartós ez a tudás, hogyan lehet rá építeni a különböző tantárgyakat.

Módszer A vizsgálathoz a kérdőíves módszert használtuk. A felmérés elve az volt, hogy az építőanyagokkal kapcsolatos ismeretekre építő, kapcsolódó tárgyakat oktató tanárok, a hallgatók tudásán keresztül ítéljék meg az építőanyag oktatásunkat. A szakfelelős tanszékeket arra kértük, hogy lehetőleg csoportmunkában töltsék ki a kiadott kérdőívet Volt ahol több oktató közös véleményét fogalmazták meg, volt ahonnan egyéni véleményeket kaptunk.

A vizsgálat eredményei Az Építészmérnök képzésben közepesnél rosszabb mértékben (2,83) tudják alkalmazni az ismereteket, és közepesnél alig jobbnak (3,17) találják gyakorlatinak a hallgatók tudását. Az egyes tantárgyak és évfolyamok között nagyok az eltérések. Az építőanyagokat oktatók véleménye szerint a felsorolt hiányolt témakörök szinte mindegyikét tanítjuk, de ezek szerint jobban kell hangsúlyozni. Vannak olyan témák, amelyeket nem tartunk fontosnak részletezni, pl. cementgyártás. Az Építőmérnök képzésben a közepesnél jobbnak (3,5) ítélték meg az ismeretek alkalmazását, ugyancsak jobbnak (3,33) találják gyakorlatinak a hallgatók tudását. Az építőanyagokat oktatók véleménye szerint a felsorolt hiányolt témák közül néhánynak a tanítását bővíteni kell. A Tűzvédelmi és a Műszaki menedzser szakon oktató tanároktól korlátozott mértékben kaptunk visszajelzést. Az ismeretek alkalmazásának és gyakorlatiasságának mértékét egyaránt jónak minősítették.

Javaslatok Hasonló vizsgálatot minden tantárgyra el kellene végezni. Javítaná a párbeszédet az egyes tanszékek között, csökkennének a hiányosságok és az átfedések az egyes tantárgyak között.


36

12.Menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról III. éves hallgatók által készített KJ diagramok feldolgozása 1999/2000 tanév

A vizsgálat célja A főiskola legújabb képzésének - műszaki menedzser szak- vizsgálata a hallgatók véleménye alapján. A szakkal kapcsolatos problémák strukturálása, a probléma térkép elkészítése. Ennek elemzése után a szak fejlesztése.

Módszer A vizsgálatokhoz a KJ diagramot alkalmaztuk, amit a hallgatók 2 kisebb csoportban készítettek el. A módszer alkalmazása gyakorlott csoportot igényel. Ez a feltétel adott volt, mivel a hallgatók fél éven keresztül hetente csoportmunkában dolgoztak, szisztematikusan tanulták a csoportos feladatmegoldást, és számos minőségtechnikával ismerkedtek meg. A diagram elkészítése a félév záró feladata volt.

A vizsgálat eredményei KJ kérdés: Melyek azok a tényezők, amelyek miatt nem egészen olyan a menedzser képzés, mint amilyennek szeretnénk? A fő KJ címek -2. és 3. szint- a következők

1.csoport Ö Az infrastruktúra nem megfelelő ¾ Korszerűtlen könyvtár ¾ Eszközök hiánya ¾ Nem megfelelő környezet Ö A tanárokkal kapcsolatos problémák ¾ A tanárok érdektelensége ¾ Tanszékek és tanárok közötti együttműködés hiánya Ö A lehetőségeink nem megfelelőek ¾ Szakmai tapasztalatgyűjtésre nincs lehetőségünk

¾ A nyelvoktatás háttérbe helyezése


37

¾ Nincsenek megfelelő rendezvények

¾ A jelentkezéskor ígért mérnök menedzser diploma helyett, csak műszaki menedzser diplomát kapunk.

2. csoport Ö Működési hiányosságok ¾ A szak problémái ¾ Tanszékek közötti és tanszéken belüli együttműködés hiányosságai ¾ A tantárgyak összehangolásának hiányosságai Ö Az oktatással kapcsolatos hiányosságok ¾ Az oktatási módszerek elavultsága ¾ Gyakorlati képzés hiánya ¾ A nyelvoktatás problémái ¾ A főiskola anyagi helyzetével kapcsolatos problémák Ö A tanárokkal kapcsolatos problémák ¾ A tanárok pedagógia és emberi hiányosságai ¾ A tanárok szakmai hiányosságai ¾ A tanárok motiválatlansága

Javaslatok A tanszék vitassa meg az elemzés eredményét, és határozza meg azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség. Ebbe célszerűen vonja be a hallgatókat és a szakon oktató többi tanszék képviselőjét is. Rangsorolja a tennivalókat és határozza meg a prioritásokat. Készítsen fejlesztési tervet.


38

13. Szakmai gyakorlat 2000. Önértékelés a hallgatói vélemények alapján

A munka célja Önértékelő felmérés és elemzés az Építőmérnök II és III, a Településmérnök II és III, a Tűzvédelmi mérnök II és III évfolyamok nyári gyakorlatáról, valamint a Műszaki menedzser hallgatók féléves gyakorlatáról a hallgatók véleménye alapján. A szakmai gyakorlat fejlesztése a fejlesztendő területek meghatározása útján.

Módszer A felmérést a hallgatóknak kiadott, előzetesen tesztelt kérdőívek segítségével végeztük. Főigazgatói utasításra, a szakmai gyakorlat elismerése csak a kérdőív leadásával történhetett.

A vizsgálat eredményei A hallgatók partnerként viselkedtek és felelősségteljesen adták le a véleményüket. A felmérés elemzése nem tér ki a gyakorlat szakmai tartalmára, a végzett munka minősítésére, ugyanis ennek elemzése a tanszékek feladata. A hallgatók átlagos elégedettsége 75,4 %. Azonban nagy eltérések vannak az egyes hallgatók által a különböző kérdésekre adott értékek között. A szórások 3,9 és 31,3 % között változtak. Legjobbnak a tanulási, tapasztalatgyűjtési lehetőségeiket (81,4 %), és ami ezzel összefügg a gyakorlat hasznosságát (78,7%) valamint munkaidejük kihasználását értékelték (78,8%). Azonban a szórások előbbi két kérdésnél mutatják a legnagyobb eltéréseket a szakok között. A Műszaki menedzser hallgatók hasznosnak értékelték a munkájukat a cégek számára is, bár valamivel kevésbé (72,5%) mint saját maguk számára. (78,6%). Ezt a kérdést érdemes lesz a többi hallgatónak is feltenni, és megkérdezni erről a cégek véleményét is. A hallgatók ugyancsak jónak értékelték a gyakorlati idejük szervezettségét (77%), a Település II évfolyam kivételével. Meg kell jegyezni, hogy ez a kérdés a cégek hozzáállását minősíti. Leginkább az önálló munka lehetőségét hiányolták. (64,7%) Itt szembetűnő a II és III évesek közötti különbség: a III évesek –érthetően- elégedetlenebbek voltak az önálló munka hiánya miatt. (53,3-61,8%). A Műszaki menedzser hallgatók ez alól kivételek, (75,0%), feltehetően a hosszabb gyakorlati idő miatt több lehetőséget kaptak. Az is szerepet játszhat, hogy nem feltétlenül szakmai tudásukat mint inkább ügyességüket és hozzáállásukat használták. Ez utóbbit igazolja, hogy a tudásuk és képességeik kihasználását ők értékelték a legalacsonyabban (60,4%).


39

A legelégedettebbek a Tűzvédelmi II. évfolyamos hallgatók voltak. (91,4%) Itt gyakorlatilag az összes hallgatót a tanszék helyezte el és majdnem mindenki eltöltött több - kevesebb időt ugyanazon a munkahelyen. Ugyancsak zömmel a tanszék helyezte el a Tűzvédelmi III. éves hallgatókat is, de ők kevésbé voltak elégedettek. Sőt, az önálló munka lehetőségét ők minősítették legrosszabbnak. (53,3%). Az egy cégnél dolgozó több hallgató véleményének vizsgálata alapján kiválaszthatók a hallgatóknak megfelelő tanulási lehetőséget biztosító cégek, illetve azok, amelyek nem ajánlhatók. Igen elégedettek voltak például a TAHI BAU Kft-nél dolgozó Építő II., a Nagykovácsi Önkormányzatnál dolgozó Település II., a IV. ker. Önkormányzatnál dolgozó Település III., és a III. ker. Tűzoltó Parancsnokságon dolgozó Tűzvédelmi II. évfolyamok hallgatói. A legelégedetlenebbek a Település II. éves hallgatók voltak, (64,8%) - őket a tanszék helyezte el - különösen a gyakorlati idejük szervezetlensége (a cégek hozzáállása!) miatt. A tanszéknek meg kell vizsgálnia az okokat, erre a szöveges válaszok elemzése is lehetőséget ad. Az Építő III. éves hallgatók átlagos elégedettsége nem mondható alacsonynak, de a nagyon elégedetlen hallgatók (lásd gyakorisági hisztogram) válaszainak elemzése szükséges. Itt volt a legnagyobb a válaszok szórása, átlagosan 26,4 %. Különösen az önálló munkát hiányolták. A szöveges válaszokból kiderül, hogy nem mindig kaptak a szaknak megfelelő feladatokat. Nincs lényeges különbség a II. és III. éves hallgatók átlagos elégedettsége között. Azonban a II. éveseknél található a legelégedetlenebb és a legelégedettebb szak is. Nem mutatható ki összefüggés a hallgatók elégedettsége és a munkahely szerzés módja között. Azonban ahol a tanszékek nem segítették a hallgatók elhelyezkedését - Építő és Műszaki menedzser szak- a hallgatók szeretnék, ha ebben segítséget kapnának. Úgy tűnik, hogy a hallgatók szempontjából a Tűzvédelmi szak gyakorlata a megfelelő, mely szerint a II. éves hallgatókat teljes mértékben a tanszék helyezi el, a III éveseknek pedig szükség szerint segítséget nyújt. A hallgatók többsége szívesen visszamenne dolgozni oda, ahol hasznosan töltötte a gyakorlatot. A pozitív visszajelzéseket a szakmai gyakorlatok, a munkahelyhálózat - építés valamint a remélhetőleg megvalósuló állásbörze szervezésére is fel lehet használni. A hallgatók szeretnék, ha fizetést is kapnának a gyakorlat idejére, bár úgy tűnik, hogy a főiskolai elhelyezés és a fizetés együttesen nem mindig kielégíthető igények.

Javaslatok 1. Az érintett tanszékek végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Segíti ezt a munkát, ha felveszik a kapcsolatot a cégekkel a tapasztalataik megtudása céljából. 2. Az érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálniuk és elemezniük az okokat a nagyon jó és az igen nagy elégedetlenséget kiváltó munkahelyek esetében. 3. A érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálni nemcsak az átlagokat, hanem a kiugró egyedi értékeket is az egyes munkahelyek vonatkozásában, valamint a hallgatók által végzett feladatokra és a hallgatói javaslatokra vonatkozó szöveges válaszokat. 4. Az elemzések alapján a tanszékek határozzák meg a gyakorlattal kapcsolatos fejlesztendő területeket, legalább egyet tanszékenként. Jelen összefoglaló elemzés és a tanszéki Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

40

elemzések felhasználásával lehetővé válik a közös, főiskolai szintű meghatározása.

fejlesztések

5. Fontos a visszajelzés adása azoknak a cégeknek és munkatársaiknak, ahol igen hasznosan töltötték a hallgatóink a gyakorlatot. 6. A szakmai gyakorlatok részletes értékelését 2-3 évente, mintavételes értékelését pedig évente célszerű elvégezni. Ennek célja a meghatározott és megvalósított fejlesztések eredményeinek áttekintése, a visszacsatolások biztosítása, illetve új fejlesztendő területek meghatározása, továbbá az ajánlott és nem ajánlott cégek listájának elkészítése.


41

14. Az államvizsga elnökök véleményének vizsgálata A munka célja Annak megtudása, hogy a szakmai élet elismert képviselői, a gyakorlatban dolgozó szakemberek, államvizsga elnökök, a hallgatók államvizsgán tapasztalt tudásán keresztül, hogyan ítélik meg az egyes szakok képzését. A vélemények alapján a szakokért felelős tanszékek meg tudják határozni a fejlesztendő területeket.

Módszer A vizsgálatokhoz a kérdőíves felmérést használtuk. A módszert az első vizsgálat tapasztalatai alapján fejlesztettük. Különös figyelmet fordítottunk az államvizsga elnökök hivatalos, Főigazgatói levélben való felkérésére a véleményadásra, valamint a személyes kapcsolat kialakítására és a tájékoztatásra a vizsgálat céljáról. A kérdőív A és B lapból állt. Az A lap a záróvizsgával és a tananyag, tanítási módszerek szükségesnek tartott változtatásaival kapcsolatos általános kérdéseket tartalmazott. A B lap minden egyes hallgatóról, és a szakdolgozatáról kért információkat.

A vizsgálat eredményei Az államvizsga elnökök általában jónak minősítették a hallgatók tudása alapján a szakokat. Két esetben minősítették gyengébbnek: az egyik szakiránynál és az egyik posztgraduális képzésnél. Általában rosszabbnak minősítették a „hallgató tudja alkalmazni a tanultakat” kérdést és néhány esetben az ismeretek korszerűségét. A hallgatók kommunikációs kézségét általában megfelelőnek találták. Legjobbak „a szakdolgozat témája mennyire tükrözi a piaci igényeket” kérdésre adott osztályzataik. A szöveges vélemények egy szaknál ajánlják a tananyag piaci igényeknek való jobb megfeleltetését.

Javaslatok 1. A szakfelelős tanszékek elemezzék az államvizsga elnökök válaszait és határozzanak meg fejlesztési területeket. 2. Célszerű a vélemények összevetése a hallgatói véleményekkel és a végzett hallgatókat alkalmazó cégek véleményével is Utóbbiak kritikusabbak - őszintébbek? - voltak mint az államvizsga elnökök.


42

15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről A vizsgálat célja A végzős hallgatók véleményének megtudása a képzésről és a főiskolán töltött évekről, a hallgatók igényeinek és elégedettségének megtudása céljából. A fontos fejlesztendő területek meghatározása. Továbbá a hallgató pályakövetéséhez szükséges adatok nyerése, adatbázis kialakításának előkészítése.

Módszer Kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőív egyik lapja névtelen volt és a főiskolán legjobban tetszett és legkevésbé tetszett dolgokra kérdezett rá, valamint arra, hogy mit tanultak volna szívesen, mit tanultak érzésük szerint feleslegesen. A továbbképzési kínálatunk fejlesztése céljából azt is megkérdeztük, hogy mit tanulnának szívesen továbbképzés formájában. A kérdőív másik lapját névvel kértük kitölteni és a hallgatók pályakövetésének előkészítését szolgáló elérhetőségre kérdezett rá, valamint a hallgatók elhelyezkedési terveire.

A vizsgálat eredményei Az építő szakos hallgatóknak a tanítási módszerek, és a gyakorlatias képzés, a geodézia mérőtábor és a közösség tetszett a legjobban. Legkevésbé tetszettek az oktatás hiányosságai egyes tárgyak esetében, a kevés számítástechnika és egyes tantárgyak követelményei. Legszívesebben jogi, munkaügyi ismereteket, számítástechnikát tanultak volna még. Továbbképzés keretében műszaki ellenőri ismereteket, számítástechnikát, szerkezetépítési modern technológiákat tanulnának. Az építész hallgatóknak a könyvtáros hozzáállása, a külföldi „Börcsök tanulmány utak”, és a geodézia mérőtábor tetszett legjobban. Legkevésbé pedig az állandóinformáció hiány, a fejletlen számítógéppark, és az Internet hozzáférés lehetőségei tetszettek. Feleslegesen az építésiparosítást és a számítástechnikát (turbo Pascalt) tanulták véleményük szerint. Szívesen tanultak volna és tanulnának Archicad alkalmazást, szabadkézi rajzot és minőségbiztosítást. A műszaki menedzser szakos hallgatók nagy számban adtak részletes véleményt. (az évfolyam 87,5 %-a) Legjobban tetszettek egyes órák, (ezeket megnevezték), a közösség, és a szakmai gyakorlatok.


43

Legkevésbé tetszett a szervezetlenség és a kommunikációs zavarok az egyes tárgyak között, a Főiskola és a mellékhelységek állapota, az oktatás hiányosságai: a számítástechnika oktatás, a feladatokról adott visszajelzések hiánya. Szívesen tanultak volna kommunikációs ismereteket, ingatlan szakmához tartozó tárgyakat, idegen nyelvet. Szívesen tanulnának ingatlanfejlesztéssel, értékbecsléssel kapcsolatos tárgyakat, marketinget és minőségbiztosítást. A tűzvédelmi szakos hallgatóknak a tanszék légköre és a tűzoltási gyakorlatok tetszettek legjobban, legkevésbé pedig a nehéz matematika és mechanika. Szívesen tanultak volna veszélypszichológiát, tűzmodellezés gyakorlati alkalmazását.

Javaslatok A Főiskola vezetősége és a szakfelelős tanszékek használják fel a végzős hallgatók véleményeit a fejlesztendő területek meghatározására, a képzés fejlesztésére, a továbbképzések kínálatának meghatározására.


44

16. A végzett hallgatók és az alkalmazó cégek véleményének vizsgálata A vizsgálat célja A hallgatókat alkalmazó cégek főiskolával illetve képzéssel kapcsolatos igényeinek és elvárásainak valamint véleményének, megelégedettségének megismerése, a náluk dolgozó végzettek alkalmassága alapján. A volt hallgatók pályájának követése, véleményük megismerése a főiskolán szerzett tudásuk hasznosítási lehetőségeiről, boldogulásukról.

Módszer A vizsgálatot A.) a végzetteket alkalmazó cégek vezetőinek véleménye alapján B.) a végzett hallgatók pályájának követése útján végeztük A) A végzett hallgatóinkat alkalmazó cégek vezetőinek véleménye A vélemények megismerésére a mélyinterjú módszerét használtam. A megkérdezendő személyek kiválasztásához a szaktanszékek segítségét kértem. A Közmű és mélyépítési tanszék részéről komoly segítséget kaptam. Arra is volt példa, hogy közösen kerestük fel az adott céget a két Főigazgató helyettessel akik ennek a tanszéknek a vezetője ill. munkatársa. Az interjú alanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a megkérdezettek különböző területeken működő, különböző szakokon végzett hallgatókat alkalmazó, különböző nagyságú cégek, széles rálátású, szintetizált véleményt adni tudó fiatal és idősebb vezető szakemberei legyenek. Ezek a cégek az OTP Ingatlan Rt., a Fővárosi Csatornázási Művek, a FŐMTERV Fővárosi Tervező Rt, a Középületépítő Rt. KÖZÉV Kft. és a CÉH No1. Bt. voltak. A cégek vezető szakembereinek feltett kérdések 1. Információ a cégről: profilja, nagysága, működési területe. 2. Milyen munkákra, feladatokra alkalmazzák a volt hallgatóinkat 3. Melyek az erősségei és milyen hiányosságai vannak a volt hallgatóinknak 4. Milyen a kapcsolattartása a cégnek a főiskolával 5. Hogyan javítható, fejleszthető az együttműködés, melyek a javasolt formái, kik legyenek a kapcsolattartó személyek.


45

A vizsgálat eredményei Építő szakos végzettségű volt hallgatóink tevékenységi területe leginkább a támogató folyamatok, pályáztatások, tendereztetések, beruházás, bonyolítás. A közpénzek, az önkormányzatok pénzeinek jó befektetése, elköltése, a beruházások bonyolítása a feladatuk. Építész és építő szakon végzettek egyaránt szélesen nyitott emberek legyenek, konkrét gyakorlati ismeretekkel, pl. a munkavégzésről, az építési napló vezetéséről. Kevés a 3 éves képzés, 3,5 vagy 4 év kellene. A hagyományos mérnök-technikus láncból a főiskolát végzett kimaradt. Ennek oka főleg a gyenge számítógépes tudás. Fontos hiányzó ismeretek az árszakértő, árképzés, egységárelemzés. Az ajánlat adáshoz, az alvállalkozók ajánlatának elbírálásához. A számviteli tudás: legyen képes kiszámolni a munkája gazdasági eredményét. A Műszaki Menedzser végzettségűeknek az általános képzettség a fontos, nem szükséges mélységében mindent tudniuk. A lényeg, hogy ki tudják választani a specialistát. Szükséges a szakma valamilyen szintű ismerete is. Egy másik lehetőség az , hogy a magas vagy mélyépítési képzettségre kellene 1 év menedzser képzést ráépíteni. Jogi alapok szükségesek. Főleg az ingatlannal kapcsolatos jogi, szerződéskötési ismeretek. Számvitel és pénzügy építőipari vonatkozásai. Ugyancsak fontosak lennénk az üzleti és marketing ismeretek. Ismerniük kell a minőség építőipari vonatkozásait A végzettek hiányosságai általában ♦ Döntésképtelenség. Hiányzik az oktatásból a valós helyzetek és szituációk elemzése, az esettanulmányok használata, azok a technikák amelyeket el kellene sajátítani a valós helyzetek megoldásához. Ehhez tréningek, helyzetgyakorlatok szükségesek, amelyeket az elméleti képzésre lehet építeni. ♦ Nyelvtudás és felhasználói szintű számítógépes tudás ♦ Vállalatgazdálkodási, üzleti és alapvető menedzsment tudás ♦ Elméleti tudásuk gyenge: nem szintetizáló tudás, darabokban van. ♦ Nincs külföldön szerzett gyakorlat ♦ Megfelelő megjelenés és viselkedés kultúra, jó tárgyalási készség ♦ Kisebbrendűségi érzésük van az egyetemet végzettekkel szemben. . A Főiskolának szerepet kellene vállalnia abban, hogy a végzett hallgató megtalálja a helyét. Fontos a kapcsolattartás a cégek és a Főiskola között. Ehhez szükséges a kapcsolattartó személy kiválasztása a cég és a főiskola között. A cégeknek fiatal munkatársakra van szükségük, de jelenleg nincs kihez fordulni, ha végzett hallgatóra van szükség. A munkaerő igények, állásigények nyilvántartását, szervezését kell megvalósítani. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J.

46

A kapcsolattartás másik formája lehetne a személyes megjelenés a főiskolán, sok vezető meghívás esetén szívesen tartana előadást a cégről és a fiatalokkal szembeni elvárásokról a főiskola vezetőinek és a hallgatóknak. A harmadik forma pedig a hallgatók munkahely és gyár látogatásainak, szakmai gyakorlatainak szervezése a cégek segítségével és bevonásával fokozása.

Javaslatok 1. Az egyes szakok tantervének összeállításánál figyelembe kell venni a cégek vezető szakembereinek véleményét: a felhasználói szintű számítógépes tudás megszerzése, az esettanulmányok, valós szituációk elemzésének alkalmazása az oktatásban, az építőipari minőséggel kapcsolatos ismeretek, valamint a nyelvtudás megszerzése elengedhetetlenek. 2. Célul kell kitűzni a képzési idő gyakorlati félévvel való meghosszabbítását 3. Fokozni kell a cégekkel való kapcsolattartást, ehhez fontos a kapcsolattartó személyek meghatározása. A kapcsolattartás a hallgatók elhelyezkedésének lehetőségeire, a pályakövetésére, a munkahely és gyárlátogatásokra, szakmai gyakorlatok szervezésére, a vállalati szakemberek oktatásba, információ adásba való bevonására terjedjen ki. 4. A hallgató érezze meg a képzés során, hogy milyen tevékenységre lesz alkalmas és el tudjon menni abba az irányba. Tudja, értse, hogy miből áll a szakmája, akár tervező, akár kivitelező lesz vagy bármilyen más területen fog dolgozni. A kisebbrendűségi érzés helyett legyen magabiztos. Erre nevelje a Főiskola.


47

B.) A végzett hallgatók pályájának követése A vizsgálatokhoz a kérdőíves módszert használtuk. A kérdőív kiadásában és begyűjtésében nagy szerepe volt az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének, aminek ügyvezető igazgatója és munkatársa a program mellé állt és a kérdőív szétküldésében segítséget nyújtott. Ugyancsak szerepe volt a személyes kapcsolatoknak, és volt hallgatóinknak.

A vizsgálat eredményei 25 cég 35 dolgozója adott választ a kérdőíves megkeresésre. A cégek különböző nagyságúak, 10 fő alatti-tól 100 fő feletti méretűig terjednek. A válaszadók közül 10 fő építésvezetőként, 1 fő művezetőként, 8 fő tervezőként, dolgozik. 11 fő dolgozik osztályvezetőként, ügyvezetőként, projekt irányítóként. A válaszadók átlagosan 1991-ben végeztek a főiskolán. A válaszok szerint 86 %-ban kapnak önálló munkát, 81 %-ban használják ki a képességeiket és átlagosan a 3. munkahelyükön dolgoznak. A volt hallgatók jól tudnák hasznosítani a számítástechnikai ismereteket, sokan tanulták ezt amióta végeztek, valamint a menedzsment, jogi, gazdasági, pénzügyi, minőségügyi, ingatlanfejlesztési ismereteket tudnák legjobban használni azok közül amit nem tanultak. Gyakorlatiasabb képzést, több gyakorlati órát, a képzés meghosszabbítását legtöbben.

javasolják

Javaslatok 1. A Főiskola vezetősége fordítson különös figyelmet a hallgatók pályájának követésére. Ez ugyanis fontos visszajelzéseket szolgáltat a képzés minőségéről, a vevői (piaci) igények meghatározása és kielégítésük mértékének megállapítása segítségével. . 2. Ki kell alakítani a hallgatók pályakövetésének megfelelő, szervezett formáját. Például a volt hallgatóknak a Főiskolához való kötődését erősítve, egyben a pályájuk követése is megvalósítható lenne. A volt hallgatók egyesületének, amelyik nem találja valódi célját, ez lehetne a fontos feladata.


48

Összefoglaló javaslat A javaslatot a Felsővezetők és a témafelelős a projekt vizsgálatainak és eredményeinek megvitatása után közösen állították össze. 1. A felvétellel kapcsolatos PR és marketing tevékenység. A beiskolázás körülményei, az első éves hallgatók jobb tájékoztatása, segítése. Kapcsolattartás a középiskolákkal. (matematika, mechanika oktatás problémáinak megoldása is.) A jegyzetvásárlás körülményei. Kapcsolattartó személyek meghatározása. 2. Kapcsolattartás a cégekkel. A gyakorlati képzés erősítése, (szakmai gyakorlat, cég látogatások, stb.). A végzett hallgatók elhelyezkedésének és a cégek munkaerő toborzásának segítése, koordinálása. A végzett hallgatók pályakövetésének megkezdése. Tanulmányaikat megszakító, halasztó hallgatók támogatása, segítése. (Emberileg is!). Kapcsolattartó személyek meghatározása. 3. Képzés fejlesztés megkezdése. Számítógépes felhasználói ismeretek, esettanulmányok, valós helyzetek, elemzése, stb. Felkészítés az építőipar különböző területein való helytállásra. 4. Munkatársakkal, tanszékekkel való foglalkozás. A figyelembevételével is. Motiválási lehetőségek felkutatása.

vélemények

trendjének

5. A vezetők és a felső vezetők tanulmányozzák a vizsgálatok eredményeit. Közösen határozzák meg a fejlesztendő területeket és a prioritásokat a partnerek elvárásainak, a külső és belső lehetőségeknek valamint az intézmény érdekeinek a figyelembevételével. A fejlesztendő területeket emeljék be az intézményi célkitűzések közé. Készüljön rövid, közép és hosszú távú stratégia. 6. A megkezdett minőségfejlesztési munkát folytatni kell, és a tapasztalatokat, módszereket és eszközöket terjeszteni kell minél szélesebb körben. A projekt pozitív tapasztalatai alapján, a felsőoktatási minőségfejlesztési modell bevezetését meg kell kezdeni további intézményekben.


49


RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

Projekt felelős: Dr. Reischl Gábor Főigazgató Témafelelős: Dr. Bálint Julianna

2001. július

A projekt céljai Az elsődleges cél a minőségfejlesztési modell első szintjének a partnerközpontú működésnek a kipróbálása volt. Ezen belül •


•


•



A munka tervezése A projekt indítása előtt a dolgozók összdolgozói értekezleten kaptak tájékoztatást a projektről, és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos alapismeretekről. A projekt állásával, az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatásra ezen kívül több alkalommal került sor, a havi rendszeres Tanszékvezetői Tanácsok alkalmával és informális kötetlen beszélgetéseken. Minden vizsgálatra gondos tervezés után került sor. A tervezés fontos alapelve volt, hogy bármilyen problémát és így az intézményi minőségfejlesztést is egyidejűleg három szinten kell megoldani: •

A gondolkodás szintjén amit a tények megfigyelése, az okok és a következmények megértése és a racionális megoldás elképzelése jelent;

•

az érzelmek szintjén, hogy felmérjük az adott helyzet összes résztvevőjének érzéseit és olyan megoldást tudjunk javasolni, amelyik mindenki számára elfogadható;

•

a tevékenység szintjén, ami azt jelenti, hogy az adott munkát el kell végezni, az adatokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni stb., és mindezekhez az erőforrásokat biztosítani kell.

A vizsgálatokat két nagy csoportra osztottuk:

Mintaprojekt. Rövid összefoglaló. Bálint J.

2

1. Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 2. A Tanulmányi osztály 3. A Szolgáltatási osztály 4. SWOT elemzés a tanszékeken és a Tanulmányi Osztályon. 2. Hogyan látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik elégedettségük 5. Dolgozói megelégedettség vizsgálata. 6. A vezetői magatartás véleményezése 7. A felső vezetők elvárásai a tanszékvezetők felé és a tanszékvezetők elvárásai a vezetőség felé. 8. Oktatók hallgatói véleményezése. 9. Középiskolák -a legfontosabb beszállítók- elvárásai, véleménye tájékoztatásáról, képzéséről, a főiskola elvárásai a középiskolák felé.

a

főiskola

10.Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. 11.Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. 12.A menedzser szakos hallgatók véleménye a szakról KJS módszer 13.Hallgatók szakmai gyakorlatainak önértékelése 14.Államvizsga elnökök véleménye 15.Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről 16.Végzett hallgatók és cégek elvárásai és véleménye az oktatásunkról. A munkában részt vesz az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ)


3

Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 1999. novemberi vizsgálat.

A vizsgálat célja Az elsődleges cél volt - a helyzetfelmérés részeként - alapvető információk nyerése az intézményi szervezeti kultúráról valamint a fejlesztendő területek meghatározása. Ezen túlmenően további cél volt a munkatársak projekthez való hozzáállásának és magatartásának a vizsgálata, pl. bevonhatósága egy kérdőíves vizsgálatba.

Módszer A vizsgálatokhoz a kérdőíves módszert választottuk. A vizsgálatot az összoktatói tájékoztató értekezlethez kötöttük, így a kérdőívek kiadására és begyűjtésére a Minőségbiztosítás bevezetésének lehetőségei főiskolánkon c. előadást és vitát követően került sor. A használt kérdőív az egyik ismert (Csáth Magdolna által kidolgozott) kérdőív adaptálása volt. A vizsgálat előtt az alapelveket rögzítettük és ismertettük a résztvevőkkel: a kérdőívek kitöltése szigorúan névtelen, az értékelés nem az egyes személyekre, hanem a szervezet egészére vonatkozik.



4

2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata A TO működjön vevőszolgálatként A vizsgálat célja A Tanulmányi Osztály a Főiskola egyik legfontosabb egysége, mert a külső partnereink vele kerülnek először kapcsolatba. Ezért a TO-val szembeni elvárások és megelégedettség vizsgálata elsőrendű fontosságú. A vizsgálat további célja a TO helyzetfelmérése, milyennek látják, hogyan ítélik meg saját tevékenységüket az ott dolgozó munkatársak. Ugyancsak fontos cél volt a TO dolgozói igényeinek és elvárásainak, elégedettségének megismerése. A vizsgálatok alapján elkészült a fejlesztendők rangsorolása, a prioritások meghatározása és javaslat a fejlesztésekre. Közvetett cél volt a hallgatói-oktatói közös csoportmunka valamint a TO dolgozókkal végzett csoportmunka –konfliktusok kezelése- jelentőségének és hatásának bemutatása.

Módszer A vizsgálat munkaértekezleteken, csoportmunkákban folyt. A használt eszközök, ötletroham és halszálka elemzés. A csoportmunkákat vezette: Bálint Julianna. 1. Munkaértekezlet. Résztvevők: oktatók és hallgatók 2. A munkaértekezlet Résztvevők A TO vezetője és dolgozói, a Főigazgató és az oktatási Főigazgató helyettes

Javaslatok 1. Nagyon fontos, hogy ezek után valami történjen. Ha semmilyen lépés nem lesz, az egész csak idő pazarlás volt. 2. A felső vezetőség nézze át a 3. pontban felsorolt okokat és válassza ki azokat, (egy is jobb mint a semmi!) amelyeket intézkedéseivel meg tud szüntetni. Legalább néhány okra kellene összpontosítani és javítást kezdeményezni. 3. Megbeszélés a TO dolgozóival a hallgatók-oktatók csoport észrevételeinek ismertetésére. Nagyon várják! Fontos a megfelelő tálalás és előkészítés. Hiszen nem szoktuk meg a véleményekkel való szembesülést. A javítás kezdeményezése az ő részükről is fontos. 4. A felső vezetőség rangsorolja a 3. pontban lévő okokat fontosság és megvalósíthatóság szempontjából, a prioritást élvező fejlesztendő területek meghatározása céljából.


5

3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály tárgyában 2000. 04. 06-án a felső vezetés és a tanszékvezetők, valamint a HÖK elnök részvételével tartott munkaértekezlet témaköreinek feldolgozása

A vizsgálat célja Az elsődleges cél a tanszékvezetők és a felsővezetők elvárásainak megismerése a Szolgáltatási osztály munkájával kapcsolatban. A másodlagos cél a Szolgáltatási osztály működésével kapcsolatos konfliktusok feltárása és kezelése, a Szolgáltatási osztály felügyeletével megbízott új vezető munkájának segítése. A csoportmunka alkalmazási lehetőségének - problémamegoldás csoportmunkában- bemutatása a vezetők számára.

Módszer Csoportmunka a felsővezetők, a tanszékvezetők és a HÖK elnökének részvételével. Ötletroham, ok-okozat –halszálka- elemzés.

Javaslatok 1. A fejlesztendő területek meghatározásánál a felső vezetőség vegye figyelembe az alábbi felsorolást, az erőforrások figyelembevételével határozza meg a prioritásokat és alakítson ki sorrendet. A legfontosabbnak ítélt fejlesztendő területek 1. Oktatástechnika 2. Számítógépes tervezés 3. Könyvtár 4. Termek infrastruktúrája 5. Személyzeti munka 6. Oktatás társadalmi elismertsége (Megj.: nem a főiskola kompetenciája) 7. Épület 8. Termek, műtermek, workshopok 9. Információs technológia

4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról A munka célja Annak felmérése, hogy a tanszékek és a TO munkatársai milyennek látják egységüket. A véleményeket egyénileg és névtelenül adják. Lehetőleg közösen határozzák meg a fő fejlesztési területeket. A tanszéken kívüli problémák jussanak el a felső vezetőséghez. Határozzák meg a fejlesztendő területeket mind tanszéki mind pedig főiskolai szinten.

Az vizsgálat módszere A vizsgálatot a SWOT elemzés szokásos táblázat kitöltős módszerével végeztük. A SWOT kérdéseket kissé átalakítottam és ember közelibbé tettem.


6

A válaszadásra számítógépes válaszadást kértünk, a tanszéken mindenki számára hozzáférhető gépre Ez sok helyen nehézséget okozott. (Központi gép hiánya, az oktatók nem tudnak számítógépen dolgozni). Egy tanszéken a floppyt adták körbe és mindenki hozzáírt. A kézzel írt táblázatkitöltésre is volt lehetőség. Ebben az esetben azonban a válaszadók nem látták egymás válaszát. Mindenki a saját válaszait pontozta, úgy, hogy egy táblázatra, 6 pontot oszthatott szét, ezzel súlyozva a válaszainak fontosságát. A táblázatokat tanszékenként összegeztük, az azonos véleményeket összevontuk és a pontszámok alapján rangsoroltunk.

Javaslatok 1. A tanszékvezetők, TO vezetője véleményeket.

használják fel munkájuk segítésére a kapott

2. Tanszéki, TO értekezleten beszéljék mg a tennivalókat és válasszanak ki fontos fejlesztendő területeket. 3. A felső vezetők elemezzék a kapott véleményeket, hasonlítsák össze a hallgatói véleményekkel és használják a fontos fejlesztési területek meghatározására.

Milyennek látnak a partnereink? Igényeik, elvárásaik, elégedettségük. 5. Elégedettség vizsgálatok A 2000. júniusában végzett elégedettség vizsgálatok A vizsgálat célja Az oktató és nem oktató munkatársak elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján a fejlesztendő területek meghatározása

Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógusépítő napi összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak.

Javaslatok Az elemzés alapján javasolható, hogy a következő területeken történjen fejlesztés: ♦ az információáramlás elősegítése elsősorban az oktatók és kisebb mértékben a tanszékvezetők számára ♦ a munkavégzéshez szükséges feltételek, szolgáltatások ♦ a munkakörülmények ♦ az oktatók szakmai fejlődésének ösztönzése és segítése ♦ a munkatársak és különösen az oktatók, dicsérettel való ösztönzése a vezetők részéről. (annak ellenére, hogy ezt a kérdést nem tartották fontosnak) Mintaprojekt. Rövid összefoglaló. Bálint J.

7


A vizsgálat célja A tanszékvezetők valamint az oktató és nem oktató munkatársak vezetőik magatartásával való elégedettségének vizsgálata. A vizsgálatok eredményei alapján párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Kérdőíves, névtelenséget biztosító módszert alkalmaztunk. A kérdőívet a minőségdíj kérdéseinek felhasználásával állítottuk össze. A kérdőívek kiadására a júniusi pedagógus napépítők napja alkalmából rendezett összejövetelt választottuk. Itt mód nyílt a munkatársak tájékoztatására, és a kötetlen beszélgetésre a felmérés céljáról. A kérdőívek begyűjtésére a portán elhelyezett a szavazásoknál használt zárt gyűjtőláda szolgált. A vizsgálat célcsoportjai a tanszékvezetők, oktató, és nem oktató munkatársak voltak.


7. A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata A vizsgálat célja A felső vezetők és a tanszékvezetők elvárásainak kölcsönös megismerése, párbeszéd kialakulása, a szervezeti kultúra és a szervezet működésének fejlesztése, a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Csoportmunka a felső vezetők és a tanszékvezetők részvételével, az elvárásaik összegyűjtésére. Az elvárások feldolgozása után kérdőív készült, amelyet az érintettek - a felső vezetők és a tanszékvezetők - kitöltöttek annak felmérésére, hogy hogyan érzékelikértékelik saját és egymás elvárásainak teljesülését.

Javaslatok Szükséges néhány fejlesztendő terület meghatározása, mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők számára. Ez a vizsgálatok eredményeinek megismerése után, az érintettek részvételével célszerűen csoportmunkában történjen.


8

8. Az oktatók hallgatói véleményezése A munka célja Az oktatók hallgatók általi véleményezésének három fő célja van: ♦ az adott oktató megkapja a hallgatók véleményét és ennek alapján javítsa, fejlessze a saját tevékenységét. ♦ szervezetfejlesztés: tegyük lehetővé az oktatók fejlődését azokon a területeken, ahol gyengébbnek bizonyulnak ♦ a trendek megállapítása után az oktatói munka minősítésének egyik elemeként használható. A jelenlegi kezdeti lépéseknél, - a véleményezés elfogadtatása az oktatókkal, a kultúra kialakítása a hallgatókban és az oktatókban - csak az első cél megvalósítását tűztük ki; a másodikat csak később lehet megcélozni, a harmadikhoz pedig két-három vizsgálat után lehet használni. A véleményezés megkezdésével azonban - várakozásaink szerint - további célok is megvalósulnak: ♦ elősegíti a hallgatók partnerként való tekintését és partnerkénti viselkedését, ♦ segíti a csoportmunka kultúrájának elterjesztését, ♦ a hallgatói - oktatói csoport összeállítása segíti a hallgatók és oktatók közeledését ♦ módszert dogoztunk ki a legfontosabb partnerünk véleményének megtudására egy meglehetősen nehéz területen, ahol sok oktatási intézmény sikertelen

Módszer A vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztük. A kérdéseket hallgatói-oktatói csoport állította össze csoportmunkában. A módszert megterveztük, kis mintán kipróbáltuk, majd javítottuk, fejlesztettük. Ez után került sor a nagy minta vizsgálatára. A következő alapelveket rögzítettük és mindenkinek – írásban - a tudomására hoztuk: Az oktatók hallgatók általi véleményezésének alapelvei: •

A véleményezés célja nem az oktatók rangsorolása, a jók és rosszak keresése, hanem az, hogy mindenki saját maga szembesüljön avval, hogy milyennek látják a tevékenységét a hallgatók, elemezze a véleményeket és javítson a munkáján. Ezért a véleményeket a véleményezett oktató kapja meg.

•

Az értékelés eredménye csak név nélkül hozható nyilvánosságra.

•

A hallgatói véleményezés az oktatói munka értékelésének csak egyik aspektusa, ezen kívül számos egyéb létezik.

•

Az oktatók hallgatói véleményezését a hallgatóknak kellene önállóan végezni. Mivel ennek nincsenek hagyományai a főiskolánkon, szakmai segítségnek tekintem ezt a


9

munkát, de remélem, hogy nemsokára a hallgatók önállóan fogják végezni és az oktatók el fogják fogadni. Különös figyelmet fordítottunk a hallgatók védelmére: a kitöltés körülményeire, a névtelenség biztosítására, és a véleményeket az oktatók csak a vizsgaidőszak utolsó napján kapták meg. Fontos alapelv volt az oktatók gyanakvásának, ellenállásának leküzdésére, annak többszöri hangsúlyozása, hogy az oktató vezetője nem kapja meg névvel a véleményeket, ugyanis ez nem lehet a szankcionálás eszköze. Az oktatók további védelme érdekében – a javaslatom szerint- egy vizsgálat eredménye nem használható az oktatói munka értékelésére.

Javaslatok 1. Az érintett munkatársak végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Javítsák, fejlesszék munkájukat azokon a területeken, ahol maguk is szükségesnek látják 2. A vezetőség vegye fontolóra a kapott eredményeket és az intézmény fejlesztési tervébe kerüljenek bele a szükségesnek ítélt fejlesztések: elsősorban az oktatási módszereket illetően. 3. Az oktatók hallgatói véleményezését célszerű évente elvégezni és a trendeket megállapítani. Az oktatói munka minősítésére csak ezután használható. 4. A vizsgálatok lefolytatását, beleértve az erőforrás igényét is gondosan meg kell tervezni. Ennek során gondosan ügyelni kell a buktatók és veszélyek elkerülésére.


A munka célja A partnerek elvárásainak és elégedettségének megismerése, a munkatársakkal illetve a tevékenységükkel kapcsolatban. A személyes vélemények illetve a tanulók visszajelzései alapján kialakított vélemények ismertetése. A vélemények elemzése, összevetése az első éves hallgatóink beiskolázással kapcsolatos véleményével, valamint a tanszékek önértékelésével, és mindezek alapján a fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer Munka értekezlet kerekasztal megbeszélés formájában a Főiskolai kar vezetői és a főiskolára legnagyobb számban jelentkező tanulók iskolái vezetőinek, tanárainak részvételével. A munkaértekezleten legfontosabb beszállítóink, az első négy helyezett iskola vett részt.


10

Javaslatok 1. Alakuljon ki kapcsolat a Főiskola és a legtöbb hallgatót adó középiskolák között. Például legyen évente egy hasonló megbeszélés. 2. A hallgatók főiskolai eredményességének növelése céljából a Matematika és a Mechanika tanszék vegye fel a közvetlen kapcsolatot az érintett szakközépiskolákkal. Egyeztessék a követelményeket, tárják fel a problémákat, keressenek megoldási lehetőségeket. 3. A főiskola erősítse a gyakorlati képzést tegyen meg mindent a gyakorlati félév beiktatásának előmozdítására 4. A Főiskola javítsa a PR és marketing tevékenységét az első éves hallgatók beiskolázását illetően. Ebbe vonja be az érintett középiskolákat, és a volt tanulóikat, HÖK-öt. 5. A Főiskola jobban foglalkozzon az első éves hallgatók megfelelő tájékoztatásával, segítésével. Vonja be ebbe a felsőbb éves hallgatókat, HÖK-öt. 6. A Főiskola folytassa és fejlessze tovább az évismétlő hallgatók segítésének, elhelyezésének programját. 7. A kapcsolattatásnak legyen megnevezett felelőse a főiskola és a középiskolák részéről is.

10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. A vizsgálat célja Az első éves hallgató elégedettségének vizsgálata a beiskolázás körülményeiről és az évkezdés tapasztalatairól. A vélemények alapján a beiskolázással kapcsolatos tevékenység fejlesztése. Az első éves hallgatók segítése „főiskolai polgárrá” válásukban. A fejlesztendő területek meghatározása.

Módszer A vizsgálathoz a kérdőíves felmérést alkalmaztuk. Ennek során a második oktatási héten az összes első éves hallgatónak kiosztottuk a kérdőívet. A kérdőívek feldolgozása és elemzése alapján készültek a javaslatok. A felmérés eredményeit a szokásos módon ismertettük a belső érintettekkel, valamint az érintett külső partnereink, a legnagyobb beszállító középiskolák is tájékoztatást kaptak.

Javaslatok 1. Javítani kell a nyílt nap tartalmát és szervezését. Valódi PR és marketing eszközzé kell válnia. Az első éves hallgatók 27, 31, 42, és 5 %-a vett részt a nyílt napon, az építész, építő, település és menedzser szakokon, és csak 0-7 %-a döntött a főiskola mellett az ott látottak alapján. 2. Változtatni kell a jegyzeteladás körülményeit. Ezt ítélték meg legnegatívabban a hallgatók. 3. A beiratkozáskor és az első hetekben a TO-tól és a tanszékektől kapott információ adást fejleszteni kell minőségileg és mennyiségileg is. Legyenek világosak és időben közöltek a követelmények. 4. Az órarend legyen hallgató barátibb.


11

11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. A vizsgálat célja Az építőanyag tantárgy oktatása az első évfolyamon folyik. Alapozó tantárgy, sok szakmai tantárgy épül rá, és használja a megszerzett ismereteket. Szeretnénk tudni, hogy milyen mértékben érjük el célunkat, milyen tudást és gondolkodásmódot sajátítanak el a hallgatóink, mennyire tartós ez a tudás, hogyan lehet rá építeni a különböző tantárgyakat.

Módszer A vizsgálathoz a kérdőíves módszert használtuk. A felmérés elve az volt, hogy az építőanyagokkal kapcsolatos ismeretekre építő, kapcsolódó tárgyakat oktató tanárok, a hallgatók tudásán keresztül ítéljék meg az építőanyag oktatásunkat. A szakfelelős tanszékeket arra kértük, hogy lehetőleg csoportmunkában töltsék ki a kiadott kérdőívet Volt ahol több oktató közös véleményét fogalmazták meg, volt ahonnan egyéni véleményeket kaptunk.

Javaslatok Hasonló vizsgálatot minden tantárgyra el kellene végezni. Javítaná a párbeszédet az egyes tanszékek között, csökkennének a hiányosságok és az átfedések az egyes tantárgyak között.


A vizsgálat célja A főiskola legújabb képzésének - műszaki menedzser szak- vizsgálata a hallgatók véleménye alapján. A szakkal kapcsolatos problémák strukturálása, a probléma térkép elkészítése. Ennek elemzése után a szak fejlesztése.

Módszer A vizsgálatokhoz a KJ diagramot választottam, amit a hallgatók 2 kisebb csoportban készítettek el. A módszer alkalmazása gyakorlott csoportot igényel. Ez a feltétel adott volt, mivel a hallgatók fél éven keresztül hetente csoportmunkában dolgoztak, szisztematikusan tanulták a csoportos feladatmegoldást, és számos minőségtechnikával ismerkedtek meg. A diagram elkészítése a félév záró feladata volt.

Javaslatok A tanszék vitassa meg az elemzés eredményét, és határozza meg azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség. Ebbe célszerűen vonja be a hallgatókat és a szakon oktató többi


12

tanszék képviselőjét is. Rangsorolja a tennivalókat és határozza meg a prioritásokat. Készítsen fejlesztési tervet.

13. Szakmai gyakorlat 2000. Önértékelés a hallgatói vélemények alapján A munka célja Önértékelő felmérés és elemzés az Építőmérnök II és III, a Településmérnök II és III, a Tűzvédelmi mérnök II és III évfolyamok nyári gyakorlatáról, valamint a Műszaki menedzser hallgatók féléves gyakorlatáról a hallgatók véleménye alapján. A szakmai gyakorlat fejlesztése a fejlesztendő területek meghatározása útján.

Módszer A felmérést a hallgatóknak kiadott, előzetesen tesztelt kérdőívek segítségével végeztük. Főigazgatói utasításra, a szakmai gyakorlat elismerése csak a kérdőív leadásával történhetett.

Javaslatok 1. Az érintett tanszékek végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Segíti ezt a munkát, ha felveszik a kapcsolatot a cégekkel a tapasztalataik megtudása céljából. 2. Az érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálniuk és elemezniük az okokat a nagyon jó és az igen nagy elégedetlenséget kiváltó munkahelyek esetében. 3. A érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálni nemcsak az átlagokat, hanem a kiugró egyedi értékeket is az egyes munkahelyek vonatkozásában, valamint a hallgatók által végzett feladatokra és a hallgatói javaslatokra vonatkozó szöveges válaszokat. 4. Az elemzések alapján a tanszékek határozzák meg a gyakorlattal kapcsolatos fejlesztendő területeket, legalább egyet tanszékenként. Jelen összefoglaló elemzés és a tanszéki elemzések felhasználásával lehetővé válik a közös, főiskolai szintű fejlesztések meghatározása. 5. Fontos a visszajelzés adása azoknak a cégeknek és munkatársaiknak, ahol igen hasznosan töltötték a hallgatóink a gyakorlatot. 6. A szakmai gyakorlatok részletes értékelését 2-3 évente, mintavételes értékelését pedig évente célszerű elvégezni. Ennek célja a meghatározott és megvalósított fejlesztések eredményeinek áttekintése, a visszacsatolások biztosítása, illetve új fejlesztendő területek meghatározása, továbbá az ajánlott és nem ajánlott cégek listájának elkészítése.


13

14. Az államvizsga elnökök véleményének vizsgálata A munka célja Annak megtudása, hogy a szakmai élet elismert képviselői, a gyakorlatban dolgozó szakemberek, államvizsga elnökök, a hallgatók államvizsgán tapasztalt tudásán keresztül, hogyan ítélik meg az egyes szakok képzését. A vélemények alapján a szakokért felelős tanszékek meg tudják határozni a fejlesztendő területeket.

Módszer A vizsgálatokhoz a kérdőíves felmérést használtuk. A módszert az első vizsgálat tapasztalatai alapján fejlesztettük. Különös figyelmet fordítottunk az államvizsga elnökök hivatalos, Főigazgatói levélben való felkérésére a véleményadásra, valamint a személyes kapcsolat kialakítására és a tájékoztatásra a vizsgálat céljáról. A kérdőív A és B lapból állt. Az A lap a záróvizsgával és a tananyag, tanítási módszerek szükségesnek tartott változtatásaival kapcsolatos általános kérdéseket tartalmazott. A B lap minden egyes hallgatóról, és a szakdolgozatáról kért információkat.

Javaslatok 1. A szakfelelős tanszékek elemezzék az államvizsga elnökök válaszait és határozzanak meg fejlesztési területeket. 3. Célszerű a vélemények összevetése a hallgatói véleményekkel és a végzett hallgatókat alkalmazó cégek véleményével is Utóbbiak kritikusabbak - őszintébbek? - voltak mint az államvizsga elnökök.

15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről A vizsgálat célja A végzős hallgatók véleményének megtudása a képzésről és a főiskolán töltött évekről, a hallgatók igényeinek elégedettségének megtudása céljából. A fontos fejlesztendő területek meghatározása. Továbbá a hallgató pályakövetéséhez szükséges adatok nyerése, adatbázis kialakításának előkészítése.

Módszer Kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőív egyik lapja névtelen volt és a főiskolán legjobban tetszett és legkevésbé tetszett dolgokra kérdezett rá, valamint arra, hogy mit tanultak volna szívesen, mit tanultak érzésük szerint feleslegesen. A továbbképzési kínálatunk fejlesztése céljából azt is megkérdeztük, hogy mit tanulnának szívesen továbbképzés formájában.


14

A kérdőív másik lapját névvel kértük kitölteni és a hallgatók pályakövetésének előkészítését szolgáló elérhetőségre kérdezett rá, valamint a hallgató elhelyezkedési terveire.

Javaslatok A Főiskola vezetősége és a szakfelelős tanszékek használják fel a végzős hallgatók véleményeit a fejlesztendő területek meghatározására, a képzés fejlesztésére, a továbbképzések kínálatának meghatározására.

16. A végzett hallgatók és az alkalmazó cégek véleményének vizsgálata A vizsgálat célja A hallgatókat alkalmazó cégek főiskolával illetve képzéssel kapcsolatos igényeinek és elvárásainak valamint véleményének, megelégedettségének megismerése, a náluk dolgozó végzettek alkalmassága alapján. A volt hallgatók pályájának követése, véleményük megismerése a főiskolán szerzett tudásuk hasznosítási lehetőségeiről, boldogulásukról.

Módszer A vizsgálatot A.) a végzetteket alkalmazó cégek vezetőinek véleménye alapján B.) a végzett hallgatók pályájának követése útján végeztük A) A végzett hallgatóinkat alkalmazó cégek vezetőinek véleménye A vélemények megismerésére a mélyinterjú módszerét használtam. A megkérdezendő személyek kiválasztásához a szaktanszékek segítségét kértem. A Közmű és mélyépítési tanszék részéről komoly segítséget kaptam. Arra is volt példa, hogy közösen kerestük fel az adott céget a két Főigazgató helyettessel akik ennek a tanszéknek a vezetője ill. munkatársa. Az interjú alanyok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a megkérdezettek különböző területeken működő, különböző szakokon végzett hallgatókat alkalmazó, különböző nagyságú cégek, széles rálátású, szintetizált véleményt adni tudó fiatal és idősebb vezető szakemberei legyenek. Ezek a cégek az OTP Ingatlan Rt., a Fővárosi Csatornázási Művek, a FŐMTERV Fővárosi Tervező Rt, a Középületépítő Rt. KÖZÉV Kft. és a CÉH No1. Bt. voltak.

Javaslatok 1. Az egyes szakok tantervének összeállításánál figyelembe kell venni a cégek vezető szakembereinek véleményét: a felhasználói szintű számítógépes tudás megszerzése, az Mintaprojekt. Rövid összefoglaló. Bálint J.

15

esettanulmányok, valós szituációk elemzésének alkalmazása az oktatásban, az építőipari minőséggel kapcsolatos ismeretek, valamint a nyelvtudás megszerzése elengedhetetlenek. 2. Célul kell kitűzni a képzési idő gyakorlati félévvel való meghosszabbítását 3. Fokozni kell a cégekkel való kapcsolattartást, ehhez fontos a kapcsolattartó személyek meghatározása. A kapcsolattartás a hallgatók elhelyezkedésének lehetőségeire, a pályakövetésére, a munkahely és gyárlátogatásokra, szakmai gyakorlatok szervezésére, a vállalati szakemberek oktatásba, információ adásba való bevonására terjedjen ki. 4. A hallgató érezze meg a képzés során, hogy milyen tevékenységre lesz alkalmas és el tudjon menni abba az irányba. Tudja, értse, hogy miből áll a szakmája, akár tervező, akár kivitelező lesz vagy bármilyen más területen fog dolgozni. A kisebbrendűségi érzés helyett legyen magabiztos. Erre nevelje a főiskola. B.) A végzett hallgatók pályájának követése A vizsgálatokhoz a kérdőíves módszert használtuk. A kérdőív kiadásában és begyűjtésében nagy szerepe volt az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének, aminek ügyvezető igazgatója és munkatársa a program mellé állt és a kérdőív szétküldésében segítséget nyújtott. Ugyancsak szerepe volt a személyes kapcsolatoknak, és volt hallgatóinknak.

Javaslatok 1. A Főiskola vezetősége fordítson különös figyelmet a hallgatók pályájának követésére. Ez ugyanis fontos visszajelzéseket szolgáltat a képzés minőségéről, a vevői (piaci) igények meghatározása és kielégítésük mértékének megállapítása segítségével. . 2. Ki kell alakítani a hallgatók pályakövetésének megfelelő, szervezett formáját. Például a volt hallgatóknak a Főiskolához való kötődését erősítve, egyben a pályájuk követése is megvalósítható lenne. A volt hallgatók egyesületének, amelyik nem találja valódi célját, ez lehetne a fontos feladata.


16


vélemények

trendjének



17


JAVASLATOK

Projekt felelős: Dr. Reischl Gábor Főigazgató Témafelelős: Dr. Bálint Julianna Tanszékvezető

2001. július

A projekt céljai Az elsődleges cél a minőségfejlesztési modell első szintjének a partnerközpontú működésnek a kipróbálása volt. Ezen belül •


•


•



Mintaprojekt. Javaslatok. Bálint J.

2

JAVASLATOK Milyenek vagyunk? 1. A szervezeti kultúra vizsgálata. 1999. novemberi vizsgálat.


2. A Tanulmányi Osztály (TO) vizsgálata A TO működjön vevőszolgálatként Javaslatok 1. Nagyon fontos, hogy ezek után valami történjen. Ha semmilyen lépés nem lesz, az egész csak idő pazarlás volt. 2. A felső vezetőség nézze át a 3. pontban felsorolt okokat és válassza ki azokat, (egy is jobb mint a semmi!) amelyeket intézkedéseivel meg tud szüntetni. Legalább néhány okra kellene összpontosítani és javítást kezdeményezni. 3. Megbeszélés a TO dolgozóival a hallgatók-oktatók csoport észrevételeinek ismertetésére. Nagyon várják! Fontos a megfelelő tálalás és előkészítés. Hiszen nem szoktuk meg a véleményekkel való szembesülést. A javítás kezdeményezése az ő részükről is fontos. 4. A felső vezetőség rangsorolja a 3. pontban lévő okokat fontosság és megvalósíthatóság szempontjából, a prioritást élvező fejlesztendő területek meghatározása céljából.


3

3. A vevőközpontú Szolgáltatási osztály tárgyában 2000. 04. 06-án a felső vezetés és a tanszékvezetők, valamint a HÖK elnök részvételével tartott munkaértekezlet témaköreinek feldolgozása alapján

Javaslatok 1. A fejlesztendő területek meghatározásánál a felső vezetőség vegye figyelembe az alábbi felsorolást, az erőforrások figyelembevételével határozza meg a prioritásokat és alakítson ki sorrendet. A legfontosabbnak ítélt fejlesztendő területek 1. Oktatástechnika 2. Számítógépes tervezés 3. Könyvtár 4. Termek infrastruktúrája 5. Személyzeti munka 6. Oktatás társadalmi elismertsége (Megj.: nem a főiskola kompetenciája) 7. Épület 8. Termek, műtermek, workshopok 9. Információs technológia

4. SWOT elemzés a Tanszékekről és a Tanulmányi Osztályról Javaslatok 1. A tanszékvezetők, TO vezetője véleményeket.

használják fel munkájuk segítésére a kapott

2. Tanszéki, TO értekezleten beszéljék mg a tennivalókat és válasszanak ki fontos fejlesztendő területeket. 3. A felső vezetők elemezzék a kapott véleményeket, hasonlítsák össze a hallgatói véleményekkel és használják a fontos fejlesztési területek meghatározására.

Milyennek látnak elégedettségük.

a

partnereink?

Igényeik,

elvárásaik,

5. Elégedettség vizsgálatok A 2000. júniusában végzett elégedettség vizsgálatok Javaslatok Az elemzés alapján javasolható, hogy a következő területeken történjen fejlesztés: ♦ az információáramlás elősegítése elsősorban az oktatók és kisebb mértékben a tanszékvezetők számára ♦ a munkavégzéshez szükséges feltételek, szolgáltatások ♦ a munkakörülmények ♦ az oktatók szakmai fejlődésének ösztönzése és segítése Mintaprojekt. Javaslatok. Bálint J.

4

♦ a munkatársak és különösen az oktatók, dicsérettel való ösztönzése a vezetők részéről. (annak ellenére, hogy ezt a kérdést nem tartották fontosnak)



7. A felsővezetők és a tanszékvezetők elvárásainak vizsgálata Javaslatok Szükséges néhány fejlesztendő terület meghatározása, mind a felső vezetők, mind a tanszékvezetők számára. Ez a vizsgálatok eredményeinek megismerése után, az érintettek részvételével célszerűen csoportmunkában történjen.

8. Az oktatók hallgatói véleményezése Javaslatok 1. Az érintett munkatársak végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Javítsák, fejlesszék munkájukat azokon a területeken, ahol maguk is szükségesnek látják 2. A vezetőség vegye fontolóra a kapott eredményeket és az intézmény fejlesztési tervébe kerüljenek bele a szükségesnek ítélt fejlesztések: elsősorban az oktatási módszereket illetően. 3. Az oktatók hallgatói véleményezését célszerű évente elvégezni és a trendeket megállapítani. Az oktatói munka minősítésére csak ezután használható. 4. A vizsgálatok lefolytatását, beleértve az erőforrás igényét is gondosan meg kell tervezni. Ennek során gondosan ügyelni kell a buktatók és veszélyek elkerülésére.


Javaslatok 1. Alakuljon ki kapcsolat a Főiskola és a legtöbb hallgatót adó középiskolák között. Például legyen évente egy hasonló megbeszélés. Mintaprojekt. Javaslatok. Bálint J.

5

2. A hallgatók főiskolai eredményességének növelése céljából a Matematika és a Mechanika tanszék vegye fel a közvetlen kapcsolatot az érintett szakközépiskolákkal. Egyeztessék a követelményeket, tárják fel a problémákat, keressenek megoldási lehetőségeket. 3. A főiskola erősítse a gyakorlati képzést tegyen meg mindent a gyakorlati félév beiktatásának előmozdítására 4. A Főiskola javítsa a PR és marketing tevékenységét az első éves hallgatók beiskolázását illetően. Ebbe vonja be az érintett középiskolákat, és a volt tanulóikat, HÖK-öt. 5. A Főiskola jobban foglalkozzon az első éves hallgatók megfelelő tájékoztatásával, segítésével. Vonja be ebbe a felsőbb éves hallgatókat, HÖK-öt. 6. A Főiskola folytassa és fejlessze tovább az évismétlő hallgatók segítésének, elhelyezésének programját. 7. A kapcsolattatásnak legyen megnevezett felelőse a főiskola és a középiskolák részéről is.

10. Az első éves hallgatók megkérdezése a beiskolázás körülményeiről, valamint az év kezdés tapasztalatairól. Javaslatok 1. Javítani kell a nyílt nap tartalmát és szervezését. Valódi PR és marketing eszközzé kell válnia. Az első éves hallgatók 27, 31, 42, és 5 %-a vett részt a nyílt napon, az építész, építő, település és menedzser szakokon, és csak 0-7 %-a döntött a főiskola mellett az ott látottak alapján. 2. Változtatni kell a jegyzeteladás körülményeit. Ezt ítélték meg legnegatívabban a hallgatók. 3. A beiratkozáskor és az első hetekben a TO-tól és a tanszékektől kapott információ adást fejleszteni kell minőségileg és mennyiségileg is. Legyenek világosak és időben közöltek a követelmények. 4. Az órarend legyen hallgató barátibb.

11. Az építőanyag oktatás értékelése a hallgatók tudásán keresztül. Javaslatok Hasonló vizsgálatot minden tantárgyra el kellene végezni. Javítaná a párbeszédet az egyes tanszékek között, csökkennének a hiányosságok és az átfedések az egyes tantárgyak között.


6


Javaslatok A tanszék vitassa meg az elemzés eredményét, és határozza meg azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség. Ebbe célszerűen vonja be a hallgatókat és a szakon oktató többi tanszék képviselőjét is. Rangsorolja a tennivalókat és határozza meg a prioritásokat. Készítsen fejlesztési tervet.

13. Szakmai gyakorlat 2000. Önértékelés a hallgatói vélemények alapján Javaslatok 1. Az érintett tanszékek végezzék el a kapott adatok részletes elemzését, figyelembe véve jelen összefoglaló értékelést is. Segíti ezt a munkát, ha felveszik a kapcsolatot a cégekkel a tapasztalataik megtudása céljából. 2. Az érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálniuk és elemezniük az okokat a nagyon jó és az igen nagy elégedetlenséget kiváltó munkahelyek esetében. 3. A érintett tanszékeknek célszerű megvizsgálni nemcsak az átlagokat, hanem a kiugró egyedi értékeket is az egyes munkahelyek vonatkozásában, valamint a hallgatók által végzett feladatokra és a hallgatói javaslatokra vonatkozó szöveges válaszokat. 4. Az elemzések alapján a tanszékek határozzák meg a gyakorlattal kapcsolatos fejlesztendő területeket, legalább egyet tanszékenként. Jelen összefoglaló elemzés és a tanszéki elemzések felhasználásával lehetővé válik a közös, főiskolai szintű fejlesztések meghatározása. 5. Fontos a visszajelzés adása azoknak a cégeknek és munkatársaiknak, ahol igen hasznosan töltötték a hallgatóink a gyakorlatot. 6. A szakmai gyakorlatok részletes értékelését 2-3 évente, mintavételes értékelését pedig évente célszerű elvégezni. Ennek célja a meghatározott és megvalósított fejlesztések eredményeinek áttekintése, a visszacsatolások biztosítása, illetve új fejlesztendő területek meghatározása, továbbá az ajánlott és nem ajánlott cégek listájának elkészítése.

14. Az államvizsga elnökök véleményének vizsgálata Javaslatok 1. A szakfelelős tanszékek elemezzék az államvizsga elnökök válaszait és határozzanak meg fejlesztési területeket. Mintaprojekt. Javaslatok. Bálint J.

7

2. Célszerű a vélemények összevetése a hallgatói véleményekkel és a végzett hallgatókat alkalmazó cégek véleményével is Utóbbiak kritikusabbak - őszintébbek? - voltak mint az államvizsga elnökök.

15. Végzős hallgatók véleménye az oktatásunkról és a főiskolán töltött évekről Javaslatok A Főiskola vezetősége és a szakfelelős tanszékek használják fel a végzős hallgatók véleményeit a fejlesztendő területek meghatározására, a képzés fejlesztésére, a továbbképzések kínálatának meghatározására.

16. A végzett hallgatók és az alkalmazó cégek véleményének vizsgálata A) A végzett hallgatóinkat alkalmazó cégek vezetőinek véleménye Javaslatok 1. Az egyes szakok tantervének összeállításánál figyelembe kell venni a cégek vezető szakembereinek véleményét: a felhasználói szintű számítógépes tudás megszerzése, az esettanulmányok, valós szituációk elemzésének alkalmazása az oktatásban, az építőipari minőséggel kapcsolatos ismeretek, valamint a nyelvtudás megszerzése elengedhetetlenek. 2. Célul kell kitűzni a képzési idő gyakorlati félévvel való meghosszabbítását 3. Fokozni kell a cégekkel való kapcsolattartást, ehhez fontos a kapcsolattartó személyek meghatározása. A kapcsolattartás a hallgatók elhelyezkedésének lehetőségeire, a pályakövetésére, a munkahely és gyárlátogatásokra, szakmai gyakorlatok szervezésére, a vállalati szakemberek oktatásba, információ adásba való bevonására terjedjen ki. 4. A hallgató érezze meg a képzés során, hogy milyen tevékenységre lesz alkalmas és el tudjon menni abba az irányba. Tudja, értse, hogy miből áll a szakmája, akár tervező, akár kivitelező lesz vagy bármilyen más területen fog dolgozni. A kisebbrendűségi érzés helyett legyen magabiztos. Erre nevelje a főiskola.

B.) A végzett hallgatók pályájának követése Javaslatok 1. A Főiskola vezetősége fordítson különös figyelmet a hallgatók pályájának követésére. Ez ugyanis fontos visszajelzéseket szolgáltat a képzés minőségéről, a vevői (piaci) igények meghatározása és kielégítésük mértékének megállapítása segítségével. . Mintaprojekt. Javaslatok. Bálint J.

8

2. Ki kell alakítani a hallgatók pályakövetésének megfelelő, szervezett formáját. Például a volt hallgatóknak a Főiskolához való kötődését erősítve, egyben a pályájuk követése is megvalósítható lenne. A volt hallgatók egyesületének, amelyik nem találja valódi célját, ez lehetne a fontos feladata.


vélemények

trendjének



9

Tartalom. Mintaprojekt. Összefoglaló. Bálint J. 2

Recommend Documents