Tantárgy adatlap Közigazgatási jog Közigazgatási jog A tantárgy kódja: 6KM64KOZJOGTM A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatási jog A tantárgy neve (angolul): Administrative Law A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+1 óra/hét Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: évente egyszer Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: településmérnök MSc első évének sikeres teljesítése A tantárgy típusa: előadás +gyakorlat Tantárgyfelelős tanszék: Településépítészeti Tanszék A tantárgyfelelős neve:
A tantárgy szakmai tartalma: A közigazgatási jog tárgy a magyar jog területén belül a területi tervezésre és az építésre, államigazgatásra vonatkozó legalapvetőbb jogszabályok alapos ismeretét nyújtja. Ezen belül az „állandó részek” tételes ismeretét igényli, valamint az összefüggések és az elvek, továbbá a felépítés megértését, lényegi ismeretét. A tárgy gyakorlati része helyi építési szabályzat elemzése és a diplomaterv szabályozási munkarészének elkészítése. Évközi tanulmányi követelmények: az órák rendszeres látogatása, a kötelező jogszabályok kijelölt részének ismerete, a diplomaterv településének/településrészének tervi – jogi előírásrendszerének begyűjtése, kritikai feldolgozása és kiegészítő alkalmazása a tervezési területre. Vizsgakövetelmény: a vizsga szóbeli, az alapvető jogszabályok és az órákon elhangzott összefüggések ismeretéről kell számot adnia a vizsgázónak. Az értékelés módszere: Tananyag leírása: Lásd a jogszabálymutatót! Órarendi beosztás: Letölthető anyagok (https://epitesijog.hu/magyarazatok) 1. óra 2015.09.30. Jogalkotók és jogforrások. Az Európai Unió jogalkotó szervei, jogszabályai. A jogszabályok alkalmazása A jogforrás, jogszabály, jogalkotó fogalma. A jogalkotói jogkör gyakorlói. A jogszabályok rendszere és a jogforrási hierarchia. Az Európai Unió jogalkotó szervei, jogszabályai. A jogszabályok megismerésének lehetőségei. A jogalkotás rendje, jogforrások, érvényesség, hatályosság. Magyarország Alaptörvénye. Alkotmányos jogok és kötelezettségek. Az Alkotmánybíróság szervezete, feladatai, hatásköre. Jogszabályok, jogalkotók (az almenü címe): - 01. A jogszabály és a jogforrás - 02.1. A Jogalkotó szervek - 07. Hogyan alkalmazzuk a jogszabályokat? - 04.2. Az Alaptörvény - 06. Az Alkotmánybíróság dr. Jámbor Attila 2. óra 2015.10.07. A közigazgatási rendszer. Közigazgatási hatósági eljárás I. A közigazgatás rendszere. Az önkormányzati rendszer. A települési önkormányzatok szervezete és feladatai. A kormányhivatalok feladata- és hatásköre. A közigazgatási eljárási törvény (Ket.) hatálya. Eljárási alapelvek. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. Az eljárás megindítása, a kérelem tartalma. Közigazgatási eljárás:
1 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog - 01. A közigazgatás rendszere - 01.1. Az önkormányzati rendszer - 01.3. A közigazgatási eljárási törvény - 02. Az ügyfél és a jogutódlás - 03. A közigazgatási eljárás alapelvei - 04. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai - 05. A közigazgatási eljárás megindítása - 06. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai dr. Jámbor Attila 3. óra 2015.10.14. Közigazgatási hatósági eljárás II. A tényállás tisztázása és annak eszközei a közigazgatási hatósági eljárásban. A hatósági ellenőrzés. Határidők az alapeljárásban. A közigazgatási hatóság döntései. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás. A tényállás tisztázása és annak eszközei a közigazgatási hatósági eljárásban. Az eljárási költség fogalma és viselése. A Ket. jogorvoslati rendszere. Közigazgatási eljárás: - 06.7. Az eljárás költségei. Költségmentesség - 07. Bizonyítás a hatósági eljárásokban - 09. A hatóság döntései - 10. A közigazgatási jogorvoslati rendszer - 11. Fellebbezési eljárás - 19. Fellebbezési szabályok az építésügyi hatósági eljárásban - 12. Bírósági felülvizsgálat dr. Jámbor Attila 4. óra 2015.10.21. Településrendezés I. Alaptörvény, önkormányzati tv. és a jogalkotási tv. von. részei. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv Valánszki Sára 5. óra 2015.10.28. Településrendezés II. Az OTÉK és a 314/2012. Korm. rendelet Valánszki Sára 6. óra 2015.11.04. Településrendezés III. Egyéb jogszabályok (természetvéd. tv. erdő tv., környezetvéd. tv., vízgazd. tv. Valánszki Sára 7. óra 2015.11.11. Építésügyi igazgatás Az építésügyi igazgatás fogalma, funkciói, eszközrendszere. Az építésügyi jogszabályok rendszere. Az állam, a helyi önkormányzat és a jegyző építésügyi feladatai. Az építésfelügyeleti hatóság feladata, eljárása, szankciói Fogalomtár: - Építmény, épület, műtárgy fogalma Építésügyi engedélyezés: - 03.1. Építési telek és egyéb fogalmak - 0.2.1.1. Az állam építésügyi feladatai - 01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai - 02. Az építésügyi szervezetrendszer - 02.3.1. Településképi véleményezési eljárás - 02.3.2. Településképi bejelentési eljárás - 02.3.3. Településképi kötelezés - 02.4. Építésügyi hatóságok - 17. Az építésfelügyeleti ellenőrzés - 17. Az építésfelügyeleti ellenőrzés - 17.6. Az építésfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók - 18.1. Az építésfelügyeleti bírság - 18.2. Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok dr. Jámbor Attila
2 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog 8. óra 2015.11.18. Építési munkák hatósági engedélyezése Engedélyköteles építési munkák. Építési engedélyek típusai. Az építésügyi hatósági eljárás a gyakorlatban. Építésügyi hatósági kötelezés. Építésügyi bírság. Építésügyi engedélyezés: - 04.1. Az Eljárási kódex(ek) - 04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem - 04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai - 05. Építési engedélyezési eljárás - 05.2. Mihez nem szükséges építési engedély? - 06. Használatbavételi engedélyezési eljárás - 07. Bontási engedélyezési eljárás - 14. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke - 15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek - 15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei - 15.6. Az építésügyi bírság - 16. Fennmaradási engedélyezési eljárás dr. Jámbor Attila 9. óra 2015.11.25. Területrendezés I. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló tv., ( OTrT) Előadás diasora: - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI.tv (Tftv) - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.évi XXVI. törvény (OTrT) Magó Erzsébet 10.óra 2015.12.02. Területrendezés II. Kiemelt térségek tervek (Budapesti Agglomeráció Terv bemutatása) Megyei területrendezési tervek (Pest megyei terv bemutatása), összhang a terület- és településrendezési tervek között Előadás diasora: - a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005.évi LXIV törvény Magó Erzsébet 11. óra 2015.12.09. Területrendezés III. - A területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésükről és elfogadásukról szóló (Kormány rendelet) - A területrendezési hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet Előadás diasora: - a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet - a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet Magó Erzsébet
Kompetencia leírása: Félévközi ellenőrzések: A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szak neve: településmérnök MSc Irodalomjegyzék:
3 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog Kötelező irodalom: Jogszabályjegyzék: Jogszabály-jegyzék (a vastagon szedettek teljes ismerete szükséges, a normál betűkkel írottak vonatkozó – az előadásokon általában kiemelt – részei képezik a tananyagot, a kurzívval említettek tájékoztatásul, figyelemfelhívásként szolgálnak). Hasonlóan a tájékozottságot szolgálják a melléklet alkotmánybírósági határozatok és bírósági elvi jelentőségű határozatok. Jogszabályjegyzék, alkotmánybírósági és elvi bírósági határozatok 1. törvények A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi VI. törvénycikk Magyarország alaptörvénye (2011) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről és a Balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi C A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (PTK) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségé-ről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény A Firenzében 2000. okt. 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről ratifikálásáról szóló 2007. évi CXI. törvény A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
2. kormányrendeletek 30/1988. (IV. 21.) MT. rendelet (Minisztertanács) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtásáról
4 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszünteté-sének szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. végrehajtásáról 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 395/2012. (III. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról
3. miniszteri rendeletek 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek
5 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog készítésének részletes szabályairól 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról 16/1997. (III.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. tv. végrehajtásáról 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartási tv. végrehajtásáról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a biológiai aktivitásértékek számításáról A Balaton törvény felhatalmazása alapján létrejött 43, miniszteri rendelettel jóváhagyott vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket itt nem szerepelnek, mert ezek mindegyike csupán egy-egy önkormányzat szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát érinti, s ezek sem tartalmi követelményeket, hanem figyelembe veendő tervi elhatározásokat tartalmaznak.
Alkotmánybírósági határozatok Az Alkotmánybíróság alábbi határozatai tartalmaznak jelentős megállapításokat a területi tervezéssel kapcsolatban. Nem soroljuk itt fel azokat a határozatokat, amelyek csak egy korábbi határozat elvét alkalmazzák egy éppen vizsgált önkormányzati rendeletre. A döntés elvi jelentőségéhez esetenként megjegyzés tartozik, hogy a területi tervezés nézőpontjából miért jelentős vagy kétséges az adott AB határozat. Egyes esetekben az összefüggésekre is található utalás. Ahol szüksége, ott a kiegészítés, megjegyzés dőlt írás-móddal különül el. Az alkotmánybírósági határozatok akkor is sok tanulsággal szolgálnak, ha látszólag idejétmúltak, mert a bennük foglalt érvelés, jogi szempontrendszer maradandó. 7/1991. (II. 28.) AB hat. A tulajdonhoz kapcsolódó részjogosítványok korlátozása „csak akkor jár magának a tulajdonjognak a korlátozásával, mint alkotmányos jognak a korlátozásával, így csak akkor alkotmányellenes, ha az elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélkül történik, továbbá, ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan”. 63/1991. (XI. 30.) AB hat. A törvényben és végrehajtási rendelete által megszabott korlátozások helyi alkalmazása során nem alkotmányellenes az, ha a városnak név szerint megjelölt utcák által meghatározott körzetében, vagy kiemelt objektumok környezetében az önkormányzat nem ad engedélyt oda nem illő szolgáltatásokkal kapcsolatos vállalkozói tevékenységre, de ez nem lehet azonos a település egész közigazgatási területével. 1312/B/1991. AB hat. Az alkotmány 13. §-a szerint a tulajdon közérdekből, megfelelő garanciák mellett törvény útján korlátozható jog. A városok és a községek tervszerű kialakítása és fejlesztése olyan közérdek, amelynek érvényesülése érdekében a tulajdon bizonyos korlátozása megengedett, ha annak garanciáit törvény biztosítja, és a korlátozás arányban áll a közösségi céllal. 25/1992. (IV. 30.) AB hat. A visszamenőleges hatály tilalma. A folyamatban lévő ügyekben
6 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog való alkalmazás ennek minősül. 28/1992. (IV. 30.) AB hat. A jogszabályok hatályba léptetésekor – a jogalkotási törvényben előírt – kellő felkészülési időt kell biztosítani. Az, hogy egy jogszabály megfelel-e ennek a kritériumnak, azt az AB hivatott mérlegelni. 42/1992. (VII. 16.) és 69/1992. (XII. 21.) Ab hat-ok Ha a rendezési tervek jogokat és kötelezettségeket rögzítenek, és a hatósági munka alapját képezik, akkor jóváhagyásuk csak rendelettel történhet. 64/1993. (XII. 22.) AB hat. A tulajdonjog és részjogosítványai korlátozásának alkotmányosan elfogadható indoka lehet a korlátozás közérdekűsége. A közérdek és a tulajdonkorlátozás arányossága vizsgálatánál az AB határozza meg azokat az ismérveket, amelyek a beavatkozás arányosságát eldöntik. 11/1993. (II. 27.) AB hat. A készülő rendezési tervek, különösen az egyeztetések után, a jóváhagyás előtti állapotban már komoly értéket képviselnek. Ennek védelme érdekében a régi építési törvény kimondta, hogy ezekkel ellentétes, vagy megvalósulásukat jelentősen megnehezítő építési és telekalakítási engedélykérelmeket el kell utasítani. Az AB rámutatott, hogy még az elfogadott rendezési tervek is „csupán” tervezetek, ezért azok jóváhagyása előtti változata csak munkadokumentum, nem szolgálhat a hatósági munka alapjaként. E problémát régebben a tervezés időszakára elrendelt építési és telekalakítási tilalommal, jelenleg a változtatási tilalom elrendelésével lehet törvényesen megoldani. 6/1994. (II. 18.) és 36/1995. (VI. 2.) AB határozatok. Az építési tilalmakkal érintett telkek felsorolása a rendelet mellékletében kizárja a jogorvoslat lehetőségét. Ugyanakkor maga a rendezési terv egyes döntései is egyedi döntések sorozata (vagy normatív döntés végig vitele), s ezek megfelelő volta igen összetett kérdés. (Maga az AB is „fejlődött” e kérdés megítélésében, majd egy évtized múltán visszatért eredeti – a településrendezést keményen veszélyeztető álláspontjához.) 10/1994. (II. 25.) és 2/1995. (II. 17.) AB határozatok (a sort még hosszan lehetne folytatni). A Budapesten létrehozott kettős önkormányzati rendszernek megfelelően a településrendezési jogkör is megosztásra került. Ebből a megosztottságból (és a hatalmi harcból) eredeztethetők azok az ügyek, amelyeket az AB rendre a Főváros javára döntött el, hatályon kívül helyezve a túlterjeszkedő kerületek rendeleteit. Az AB határozatai két szempontból is tanulságosak: egyrészt rámutatnak, hogy az utólagos normakontroll alkalmatlan az ügyek érdemi befolyásolására (hiszen a „közben jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat a megsemmisítés nem érinti”), másrészt – ezzel összefüggésben – „bátorítja a kerületeket a szabálytalanságra. Meglátásom szerint a településrendezésben és az építési ügyekben igen ritkán, vagy egyáltalán nem beszélhetünk „jóhiszeműen szerzett jogokról”, hiszen legtöbbször egy konkrét beruházó áll a szabálytalan elfogadás hátterében (akár mint a tervezés finanszírozója), s a kerületek is rendelkeznek szakemberekkel – főépítésszel, jegyzővel -, akik világosan tudják, hogy túllépik hatáskörüket. 28/1994. (V. 20.) AB hat. A természetvédelmi szint fenntartása alkotmányos kötelezettség, ami a védelmi szint csökkentésének tilalmát jelenti. 61/1994. (XII. 24.) AB hat. Az AB megállapítja, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy egy helyi önkormányzati rendelet a magasabb szintű jogszabályok saját rendeletébe illeszthető részeit – szó szerint – átvegye, sem annak, hogy azokat ne ismételje meg. Azok ugyanis az alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető. Márpedig a jogszabályokat - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése szerint – „világosan és közérthetően kell megszövegezni”. E döntés, mind a területrendezési és a településrendezés i tervek, mind a területi tervek és az egyéb jogszabályok vonatkozásában igen tanulságos. A helyi építési szabályzatok készítése során, számos szakterületet képviselő érdekelt államigazgatási szerv – annak érdekében, hogy ágazati jogszabályaik közismertekké váljanak és hatályosuljanak – azok tartalmának megismétlését igénylik a településektől és a tervezőktől, ez azonban összemossa a döntési kompetenciákat, és azt teszi szükségessé, hogy az országos jogszabály változása minden esetben maga után vonja a helyi rendelet késedelem nélküli hozzá igazítását. 187/F/1996/3. AB hat. A településrendezési tervek és a műemlékvédelemre vonatkozó
7 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog jogszabályok viszonya. Az AB nem foglalkozott érdemben a kérdéssel, mert véleménye szerint az Alkotmányba nem ütköző, pusztán egymásnak ellentmondó jogszabályok összehangolása jogalkotási feladat. Ez a dilemma sok szakterület vonatkozásában fennáll, mint ahogy azt az előzőekben kifejtettem és az állam és az önkormányzat feladatmegosztásának igen izgalmas területei. 1299/B/1993. AB hat. Az építési korlátozások ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének elmaradása nem jelenti azt, hogy azok nem érvényesek, hiszen a korlátozás nem a bejegyzés által keletkezik, hanem a rendezési terv, az önkormányzati rendelet jóváhagyásával és hatályba lépésével, illetőleg az elrendelő államigazgatási határozat jogerőre emelkedésével és végrehajthatóvá válásával. 3/1997. (I. 22.) AB hat. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény egyes részeinek vizsgálata, és a tervi hierarchia megerősítése. Indokolása alapvető a szakma részére. Egyetlen szépséghibája, hogy a térségi tervezés fejlesztési-elosztási, területi terhelési kapacitás-meghatározó szerepéről nem szól. Ismerete ennek ellenére nagyon fontos. 54/1997. (X. 31.) AB hat. A részönkormányzatok megalakítása kötelező az önkormányzatok részére, ha azt megfelelő módon kezdeményezik. 13/1998. (IV. 30.) AB hat. A Balaton üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló 1/1989. (I. 1.) ÉVM rendelet alkotmányellenességéről. A településrendezés – és ennek keretében a település belterületi határvonalának megállapítása, az építési és telekalakítási tilalommal érintett területek és a beépítés feltételeinek meghatározása – a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik. Ezeket a törvény biztosította hatásköröket korlátozták a miniszteri rendelet egyes előírásai, ami ellentétes az Alkotmány által védett önkormányzati autonómiával. Az AB döntéseiben következetesen hangsúlyozza, hogy a tulajdonhoz való jog nem korlátlan, a köz érdekében a közérdekkel arányos módon korlátozható. Ugyanakkor megállapította, hogy az átmenetinek szánt korlátozás határozatlan idejű fenntartása – kártalanítás nélkül – a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozását eredményezi. Ez a határozat segítette elő a Balatonra vonatkozó ún. átmeneti törvény megszületését és a területrendezési tervet jóváhagyó törvény adott határidőre történő elfogadását. 14/1998. (V. 8.) AB hat. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 3. § (3) bekezdésének megerősítése. „Az AB megállapítja: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásánál alkotmányos követelmény: a területrendezés körében egyfelől a környezetvédelmi célok, másfelől a fejlesztési célok a döntéshozatalnál azonos súllyal kerüljenek mérlegelésre; ennek megfelelően a hivatkozott rendelkezésnek „az ágazati koncepciókkal összhangban történő” szövegrésze nem értelmezhető akként, hogy az ágazati koncepciók a fontossági sorrendben bármiféle elsőbbséget élveznek a környezetvédelmi érdekekkel szemben.” „Nem helytálló az az érvelés, amely a környezetállapot optimális szintjét azonosítja a minimum terhelési szinttel, és ehhez kíván jogi garanciát. Egyetlen fejlett ország sem képes arra, hogy differenciálás nélkül az ország egész területén garantálni tudja a környezet minimális terheltségét. Az emberi életkörülmények javítása, vagy akár csak szinten tartása elképzelhetetlen termelő beruházások, illetőleg az infrastruktúra fejlesztése nélkül, már pedig akár az útépítés, akár a vasútépítés vagy a települések fejlesztése óhatatlanul növeli az adott térségben a korábbi környezetterhelést.” Ez a döntés mindenféle területi tervezésnek biztos alapul szolgál. 435/B/1998. AB hat. A belterületbe és a külterületbe sorolás joga az önkormányzaté. Az AB megjegyzi, hogy a külterület és a belterület közmű- és egyéb beruházást érintő különböző kezelése – a területek eltérő rendeltetése miatt – ésszerű indokon nyugszik, önmagában ez nem valósít meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütköző hátrányos megkülönböztetést. 27/2000. (VII. 6.) AB hat. Az AB kimondta, hogy a hatóság számára – az önkormányzati rendeletben – adott mérlegelési jogkör nem lehet „határtalan”; egyidejűleg megerősítette, hogy a települések bizonyos körülmények esetén korlátozhatják a lakófunkciót (értelemszerűen a meglévő használatba csak az Alkotmány garanciális szabályai
8 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog érvényesülésével avatkozhatnak bele). 30/2000. (X. 11.) AB hat. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) kormányrendelet módosításáról szóló 99/1997. (VI. 11.) kormányrendelet alkotmányellenes, ezért azt az AB megsemmisítette. „A környezetet és a természetet érintő, arra kihatással bíró döntések sajátossága, hogy azok következményei gyakran visszafordíthatatlanok, a jövendő generációk életfeltételeit pedig alapvetően determinálják. Ez a fokozott felelősség különleges megfontoltságot és körültekintést követel a jogalkotó részéről. Ez a körülmény a véleményeztetési kötelezettség súlyosságát növeli, és az Alkotmány 18. §-ában garantált egészséges környezethez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyezteti.” A településrendezés hasonló radikalitással érinti az ott élők életkörülményeit, ezért a településrendezési tervek, szabályzatok véleményeztetésének elmulasztása (eljárásjogi kérdés) ugyanígy megalapozza a törvényességi észrevételt, ill. a hatályon kívül helyezést. Ezért „fájdalmas” az AB (egyébként teljesen érthető) döntése, amikor úgy határozott, hogy az eljárásjogi kérdések vizsgálatát csak a közigazgatási hivatalok vezetői kezdeményezhetik (30/1999. (X. 13.) AB hat.), mert így az esetleges hatályon kívül helyezésig garantáltan hosszú idő telik el. 24/2001. (VI. 29.) Ab hat. A helyi építési előírásokról szóló önkormányzati rendeletek nem tartalmazhatnak felhatalmazást a tőle való eltérés engedélyezésére. Az AB elvi éllel szögezi le, hogy a jogállamisággal, a jogbiztonsággal és a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményével összeegyeztethetetlen az eseti eltérés, a felmentés jogkörének biztosítása, bárki legyen is annak címzettje. Maga a képviselő-testület se tehet ilyet, ez ugyanis jogalkotásnak minősül, aminek eljárásrendje szabályozott, s amiben csak normatív (nem egyedi) döntést hozhat a testület. Ez a döntés iránymutató az országos jogszabályok alkotására is. Az OÉSZ széles körben alkalmazta az eltérés jogintézményét, amit 1992-ben sikerült szűkíteni, majd 1997-ben megszüntetni. A jelenlegi OTÉK-ban biztosított eltérési lehetőség nem a követelmény alól ad „mentességet”, hanem a követelmény kielégítésének egyik műszaki lehetősége helyett (amit a jogszabály rögzít) ad lehetőséget az építésügyi hatóság számára, hogy előírjon egy másikat. Ez a lehetőség csak az építmények egyes előírásaira vonatkozik, a településrendezéssel összefüggő elemekre nem; ezek esetében csak a helyi szabályozásban van egyedi – az országostól eltérő – szabályozás meghozatalára, a tervezési terület övezetire egységesen, normatív módon (az érdekelt államigazgatási szervekkel történt egyeztetés alapján). 38/2001. (X. 19.) AB hat. A Főváros és a kerületek településrendezési terveinek összefüggései. Az AB úgy látja, hogy a főváros keretszabályzatának és/vagy szabályozási kerettervének megváltoztatása esetén, a kerületeknek az ezzel ellentétes korábbi rendezési terveiket, helyi építési szabályzatukat azonnal összhangba kell hozni a fővárosi rendelkezésekkel. Szakmai kétely merül fel ezzel kapcsolatban, mert mintha az AB nem vette volna figyelembe a rendezési tervek készítésének Étv-ben rögzített rendjét, időigényét és az átmenet időszakának jogalkalmazási kérdéseit. 66/2002. (XII. 17.) AB hat. A területszervezési törvény egyes rendelkezéseit semmisítette meg az AB. 69/2002. (XII. 17.) AB hat. AZ Étv. 9.§ (6) bek. Utolsó mondatát helyezte hatályon kívül, ami korábban a miniszter nevében végső szakmai véleményt adó területi főépítészek véleményének biztosított némi hangsúlyt („továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő”). Ez a törvényességnek a tényleges lehetőségét biztosította, ami viszont ellentétes volt az Alkotmánnyal. Jelenlegi Alkotmányunk és önkormányzati törvényünk megalapozatlanul és megfontolatlanul biztosít majdnem korlátlan szabadságot a települési önkormányzatoknak! Ugyanakkor a határozat indoklása figyelemre méltó: megerősíti az Étv. egyáb előírásait. „A településrendezési eszközök elfogadása során a törvény széleskörű egyeztetési mechanizmust intézményesít. Az egyeztetés kétirányú: egyrészt be kell vonni az érintett állampolgárokat, érdekképviseleti szerveket, másrészt a különböző államigazgatási
9 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog szerveket. Az áll. Ig. szervek bevonásának általános célja az, hogy a különböző hatóságok által képviselt érdeke (területfelhasználási, környezetvédelmi, műemléki, közegészségügyi, biztonsági stb.) érvényesüljenek. Ezeket a központi jogszabályokba foglalt előírások jelenítik meg.” 3496/B/2001. AB hat. A Balaton törvény hatályba léptető rendelkezéseit erősítette meg az AB. A döntés egészen kivételes volt, egyrészt mert 5:4 arányban voltak mellette, illetőleg ellene a Bírák; másrészt korábbi döntéseiktől eltértek. Jelen esetben ugyanis a „visszamenőleges hatályt” megfelelőnek találták. Azzal oldották fel az ellentmondást, hogy az adott esetben a társadalom érdeke, az előírással elhárítani kívánt veszély nagysága és az egyeztetés során való felkészülés lehetősége lehetőséget adott az ilyen jellegű szabályozásra. 7/2003. (III. 13.) AB hat. Az önkormányzati rendelet alkotmányellenessége abban állt, hogy nem vette figyelembe az Étv. vonatkozó eljárási szabályait (ami a tervek véleményezésére és kiváltképp a végső szakmai vélemény beszerzésére vonatkozik). Azon ritka esetek közé tartozik e döntés, amikor eljárási probléma képezi a megsemmisítés alapját. A közigazgatási hivatalok általában ilyen ügyekben nem fordulnak az AB-hoz, hanem határidőt adnak az önkormányzatoknak az elmaradt véleményezés pótlására, ami a döntés meghozatala után kissé groteszk megközelítés (puszta formalitás csupán, értelem nélkül). 53/B/2003. AB hat. Az AB megerősítette az Étv. 7. § (3) bekezdését; döntése indoklása lényeges elemeket tartalmaz. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Étv. eljárás alá vont szabályozása nem jelenti a tulajdonjog és részjogosítványai alkotmányellenes sérelmét. Az Étv. vonatkozó rendelkezéseiből ugyanis az következik, hogy az önkormányzat képviselő-testülete – mint a településrendezés eszközeinek megalkotója – köteles a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtésére, az érdekütközések feloldásának biztosítására. Az Étv. ezáltal az önkormányzat kötelezettségévé teszi olyan eljárások, megoldások alkalmazását, amelyek a tulajdonjog és részjogosítványai korlátozhatóságát minimalizálják, s a közérdek, illetve más jogos magánérdekek érvényesíthetőségének szintjére korlátozzák. 53/2004. (XII. 10.), 61/2004. (XII. 14.) és 64/2004. (XII. 14.) AB határozatok Az AB következetesen hatályon kívül helyezi azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek túlterjeszkednek az önkormányzat feladat- és hatáskörén, s olyan szabályokat hoznak, amelyeket csak az országos hatáskörű szervek tehetnek, azaz nem helyi ügyek (tervfajták meghatározása, az engedélyezési eljárás menete, a települési főépítész véleményének kötelező figyelembe vétele, az építési tilalom elrendelésének szabálya stb.). 64/2004. (XII. 14.) AB hat. A területfelhasználási és övezeti határvonal megállapítása nem utalható hatósági jogkörbe. Néhány önkormányzat azzal kívánta a terveket időt állóbbakká tenni, hogy kisebb finomításokat, pontosításokat, „jelentéktelen” módosításokat a hatóság változtathatott a terven. 11/2005. (IV. 5.) AB hat. A Balaton területrendezési tervéről szóló törvény megerősítését tartalmazza a határozat, meg két, mulasztásos törvénysértés megszüntetésére szóló felhívást. E kettő a Balaton tómeder védelmével kapcsolatos garanciális szabályok, illetőleg a térségi területrendezési tervek alövezeti határainak és az infrastruktúra nyomvonalainak pontosítására vonatkozó szabályok meghatározásának hiánya. 35/205. (IX. 29.) AB hat. A tulajdonhoz való jogot sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a kisajátításról szóló törvényerejű rendelet szabályait nem hozta összhangba az alkotmány 13. § (2) bekezdésével. Az AB 2007. június 30-ig adott időt a törvényhozásnak ennek pótlására. 47/2005. (XII. 14.) AB hat. A település szabályozási terve és helyi építési szabályzata azért törvénysértő, mert településszerkezeti terv híján készült a szabályozás. Az AB határidőt adott a tervezés alapjául szolgáló szerkezeti terv elkészítésére, amit az önkormányzat utólag pótolhat. Ez szakmai abszurd, mert így a gombhoz varrják a kabátot! Ez is bizonyítja az utólagos normakontroll hatástalanságát, nem megfelelő voltát. 22/2006. (VI. 15.) AB hat. Az AB megsemmisítette 2007. június 30. határidővel az építési törvénynek a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzésről rendelkező szakaszának, a 27. §-nak (1) bekezdését és (3) bekezdésének második mondatát. Ez a döntés is összefügg az
10 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog kisajátítása tvr. újrafogalmazásának szükségességével. 33/2006. (VII. 13.) AB hat. Az AB megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos törvénysértést valósított meg azáltal, hogy nem biztosított törvényben lehetőséget a természetvédelmi területek védetté nyilvánításának esetére a tulajdonosnak jogorvoslati lehetőséget. Az AB közelít afelé, hogy normatív döntések (jelesen egy jogszabály) ellen is biztosítani szükséges jogorvoslatot. Ez pedig komoly aggodalmat kelt bizonyos szakterületeken, többek közt a településrendezésben, mert ellehetetlenítheti a tervezést. 35/2006. (VII. 13.) AB hat. Az AB pro futuro megsemmisítette egy település egyik részére jóváhagyott szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, mert úgy készültek, hogy a településnek se fejlesztési koncepciója, se szerkezeti terve nem volt. A jövőbeli megsemmisítés azt a célt szolgálta, hogy amíg a szerkezeti terv el nem készül, addig se jöjjön létre szabályozatlan állapot. Ez szakmailag nehezen értelmezhető, mert jelen esetben a gombhoz kell varrni a kabátot (a részterület tervéhez az egészet). 43/2006. (X. 5.) AB hat. Az AB megsemmisítette az Étv. 25. § (29 bekezdését a 2006/122. Magyar Közlönyben nemrég megjelent határozatában, ezzel megszűnt az elővásárlási jog egyik fajtája, éppen a távlati fejlesztési területeknek az önkormányzat számára történő megszerzését lehetővé tevő formája. Az egyetlen reménysugarat az jelenti, hogy volt olyan alkotmánybíró, aki ellenvéleményét rögzítette. 50/2007. (VII. 10.) AB hat. A tulajdonos és az önkormányzat közötti vitát nem lehet úgy rendezni, hogy a szabályozási tervet a képviselőtestület hatályon kívül helyezi (hogy alkupozícióját erősítse). 106/2007. (XII. 20.) AB hat. Az országos területrendezési terv regionális hulladéklerakó-helyekre, valamint repülőterekre vonatkozó előírásait (telepítési, ill. védőtávolságát) a jogalkotó kellő indokolás nélkül csökkentette, és ezzel sérült a védelmi szint. Az AB a módosításokat megsemmisítette, s így visszaállt a korábbi előírásrendszer. Azok a létesítmények, amelyek elhelyezhetősége érdekében a törvénymódosítás történt közben már sajnos megvalósultak. 11/2008. (I. 31.) AB hat. A kerületi városépítési szabályzat módosítása során nem tartották meg a törvényben előírt véleményezési eljárás szabályait. 16/2008. (II. 28.) AB hat. A településrendezési terv és a helyi építési szabályzat egyes részei két okból is törvénysértők: egyrészt a véleményeztetési eljárás során egyetértőnek tekintettek két szervezetet, holott írásban eltérő véleményt rögzítettek, csak az egyeztető tárgyaláson nem jelentek meg (az Ét. szerint ezek – az írás és a tárgyaláson való részvétel együttes feltételek), másrészt természeti területet minősítettek beépítésre szánt területté, ami ellentétes a természetvédelmi törvénnyel. 34/2008. (IV. 3.) AB hat. Zaj- és rezgésvédelemre vonatko-zó rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. 36/2008.(IV. 3.) AB hat. A telekalakítást e döntés alapján nem csak a tulajdonostársak többsége kezdeményezheti. 100/2008. (VII. 11.) AB hat. Újpest önkormányzata új tervfajtát vezetett be, a beépítési tervet. Erre az AB szerint nincs joga, ezért megsemmisítette a vonatkozó rendeletrészeket. 103/2008. (VII. 11.) Ab hat. Zajvédelmi rendelet problémája 125/2008. (X. 17.) AB hat. Elővásárlási jog bejegyzése (Étv. 25. § (2) bekezdésén alapult, amit az AB már megsemmisített) és változtatási tilalom elrendelése nem állta ki az AB próbáját (joggal való visszaélés a változtatási tilalom használata a jelen körülmények között – egy városi intézmény megvalósítására hivatkozva akkor, amikor a tulajdonosok más elképzeléseket akartak megvalósítani). 139/2008. (XI. 20.) AB hat. A változtatási tilalom elrendelésének törvényi feltételei nem álltak fenn a konkrté esetben. 164/2008. (XII. 18.) Ab hat. Az elrendelt változtatási tilal-mat az önkormányzat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendelte, ami törvényellenes. 167/2008. (XII. 18.) AB hat. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonságot sértő mulasztásban megnyilvánuló
11 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló 19/1998. (IX. 25.) rendeletében nem szabályozta a belterületi határvonal és a tervezett belterületi határvonal közötti területek belterületbe vonásának, a belterületi határvonal módosításának az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabályaival összhangban álló rendjét. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy jogalkotói feladatának 2009. március 31-éig tegyen eleget. 22/2009. (II. 26.) Ab hat. A HÉSZ megtiltotta a távhőszolgáltatásról való leválást, ezt semmisítette meg az Alkotmánybíróság. 56/2009. (V. 12.) AB hat. A tervmódosításhoz nem készültek el az OTÉK 2. § (6) bek. szerinti kötelező alátámasztó munkarészek. 58/2009. (V. 22.) AB hat. A változtatási tilalom építési tör-vényben szabályozott feltételeit nem vette figyelembe az önkor-mányzat, továbbá a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendelte. 89/2009. (IX. 24.) AB hat. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet II. Fejezetét semmisítette meg az AB. 125/2009. (XII. 17.) AB hat. Belterületbe vonás Étv-től eltérő szabályozása. 18/2010. (II. 18.) AB hat. Állattartó rendelet egyes elemeit helyezte hatályon kívül az AB. (a méhészetre vonatkozó szabályok ellentétesek voltak a vonatkozó 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletben foglaltakkal). 107/2010. (VI. 10.) AB hat. Külterületi útépítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet egyes részleteit semmisítette meg az AB. 144/2010. (VII. 14.) AB hat. Az Étv. Kártalanítási szabályai között fedezett fel hiányosságot az AB, ami a Fővárosbeli ügyekre vonatkozik. Egyidejűleg megerősítette mind a törvény 30. § (49 bekezdését, mind a 60. § (2) bekezdését. 180/2010. (X. 20.) AB hat. Kaposvár fizető parkolók 47/2011. (VI. 9.) AB hat. Tata HÉSZ 48/2011. (VI. 9.) AB hat. Bp. XII. ker. helyiségek elidegenítése és az elővásárlási jog 52/2011. (VI. 24.) AB hat. Miskolc HÉSZ 53/2011. (VI. 24.) AB hat. Törökbálint HÉSZ 62/2011. (VII. 13.) AB hat. Pécs történelmi belváros forgalmi rendje és fizető parkolóhelyek működtetése 64/2011. (VII. 13.) AB hat. Sátoraljaújhely telekadó 71/2011. (X. 12.) AB hat. Debrecen HÉSZ 99/2011. (XI. 17.) AB hat. Pécel helyi adók 139/2011. (XII. 2.) AB hat. Balatonszepezd háztartási hulladék 140/2011. (XII. 2.) AB hat. Eger érvényes szabályozási tervvel nem rendelkező városrészekben folyó építési tevékenységről 141/2011. (XII. 2.) AB hat. Bp. IV. ker. természeti környezet, fák védelme, városkép esztétikus kialakítása 142/2011. (XII. 2.) AB hat. Mikepércs közterület használat és igénybevétel 145/2011. (XII. 2.) AB hat. Esztergom reorganizációs programja és SZMSZ-e 146/2011. (XII. 2.) AB hat. Isaszeg állattartó melléképületek védőtávolsága és az állattartás egyéb feltételei 178/2011. (XII. 29.) AB hat. Jászalsószentgyörgy közüzemi ivóvízdíj, … 180/2011. (XII. 29.) AB hat. Ajka város a temetőkről és a temetkezésről 1002/2012. (III. 7.) AB Tü. határozat az Alkotmánybíróság döntéseinek megjelöléséről és közzétételéről
12 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog
Legfelsőbb Bíróság elvi és jogegységi határozatai Kfv. III. 37.039/2005/5. szám Az Országos Területrendezési Tervről szóló 203. évi XXVI. törvény 11. §-ának a) pontja szerint bányatelek fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki. Ezt a rendelkezést az alperes úgy értelmezte, hogy a bányanyitást a rendezési tervnek az adott területen tételesen ki kell zárni. A kizárásnak azonban nemcsak kifejezett rendelkezés, hanem eltérő célú felhasználás, besorolás alapján is helye lehet. Az OTrT 11. §-ának a) pontját akként kell értelmezni, hogy a „nem zárja ki” kifejezés azonos értelmű azzal, hogy a rendezési terv (más hasonló előírás) besorolása a bányászati tevékenységet lehetővé teszi. Ezzel ellentétes álláspont elfogadása esetében az építési szabályzat és szabályozási terváltal kijelölt összes területen kifejezett kizáró rendelkezést kellene alkalmazni, amely nyilvánvalóan nem következik az OTrT hivatkozott rendelkezéséből. A vitatott területen a rendezési tervek kizárják a bányászati tevékenységet azáltal, hogy más tevékenységeket engedélyeznek a területen (ipari és raktárterület). Ez a településrendezési terv erőteljes megerősítését jelenti, s kifejezi azt, hogy nem szükséges minden tiltást, bizonyos funkciók kizárását területfelhasználási egységenként, övezetenként külön felsorolni. Az OÉSZ, majd az OTÉK is e rendszert követte, jelesen, hogy megnevezte az adott területen elsődlegesen és kivételesen elhelyezhető funkciókat (s soha nem sorolta fel a csaknem végtelen kizárt rendeltetéseket). 1356. elvi határozat Legf. Bír. Kfv. IV. 37.104/2005/5. sz.) Külterületi föld belterületbe vonásának engedélyezésénél irányadó szempontok 1. A belterületbe vonási kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő, ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosai az ügyben ügyfélként felléphessenek. 2. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 44. § (49 bekezdésére figyelemmel a földhivatal önálló földvédelmi hatósági jogkörében dönt arról, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezésben előírt – a belterületbe vonás feltételeit jelentő – körülmények fennállnak-e, vagy sem. Eszerint a belterületbe vonás engedélyezéséről annak alapján kell döntést hozni, hogy a belterületi, illetve beépítésre szánt területeken mennyiben valósultak meg a településfejlesztési célok. A hatósági jogkör kereteit tehát nem az önkormányzat szabályozási tervében foglalt célok szabják meg, hanem a termőföld más célú hasznosításának általános törvényi korlátai, nevezetesen, hogy a földvédelmi szempontokat az engedélyezés során érvényesíteni kell. Ennek érdekében rendelkezik úgy a Ftv. 44. § (3) bekezdése, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni; és ezért teszi lehetővé a törvény 44. § (59 bekezdése, hogy a más célú hasznosításra ne csak véglegesen, hanem időlegesen is sor kerülhessen. A földhivatal az elbírálás során széles körű – konkrét törvényi mérlegelési szempontokkal nem korlátozott – mérlegelési jogkörben jár el, amelynek során az önkormányzati rendeletben elfogadott
13 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog szabályozási terv céljai csak annyiban kötik, hogy döntése meghozatalakor a településfejlesztési célok megvalósítását és a földvédelmi szempontokat kell mérlegelnie. 3. A közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni; ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. E bizonyítási eljárás nem támaszkodhat csupán az ingatlan-nyilvántartási adatokra, hanem részletesen vizsgálnia kell, hogy a településfejlesztési célok mennyire valósultak meg. Nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy az előző években belterületbe vont ingatlanok mely része építési telek és közterület, az építési telkek hány százalékát értékesítették, hány százalékára adtak ki építési engedélyt, hány esetben kezdték meg az építkezést, illetve kaptak használatbavételi engedélyt. E körülmények feltárásához az önkormányzatot hiánypótlás keretében adatközlésre kell felhívni. A LB határozata régi vitára tesz – reméljük végleg – pontot. Az 1997-es építési törvény 9. § (9) bekezdésének előírását, mi szerint az elfogadott helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet az érintett államigazgatási szerveknek eljárásaik során érvényesíteniük kell, nem abszolút értelemben és vakon kell érvényesíteni, hanem más jogszabályokkal összevetve, a jogszabályi hierarchiát is figyelembe vevő mérlegelésben. EBH 2005. 1265 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat Kereshetőségi jog illeti meg az önkormányzatot a parkolási rendszer kérdését érintő építési ügyben. A hatósági ügyekben a települési önkormányzat érintettsége akkor állapítható meg, ha az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érintve, a feladatkör jogszerű gyakorlását veszélyeztető vagy sértő a közigazgatási ügy. Az elvi határozatot kiváltó ügyben (amennyire ez kiderül a határozatból) a városközpont parkolási rendszere – forgalomcsillapított főtér stb. – került veszélybe a másodfokon kiadott építési engedély által, mert a szükséges parkoló férőhely az ingatlanon nem volt biztosítható, s ezáltal fennállt a veszélye, hogy a közterületet fogja terhelni a parkoló forgalom. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy bár az Étv. alapján a települési önkormányzat elsődleges feladata és joga – az épített környezet alakításában és védelmében – a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészíttetése és elfogadása; „ez azonban nem jelenti azt, hogy a települési önkormányzat kereshetőségi joggal nem rendelkezik azokban az ügyekben, amelyek a helyi érdekű közügyet – és ezáltal önkormányzati feladatok ellátását – érintik”. A települési főépítészeken keresztül az önkormányzatok régóta keresik helyüket az egyedi hatósági ügyekben. Ez nem közvetlenül a településrendezést érintik, de rámutat arra, hogy az állam és a települések kapcsolatát, feladatmegosztását milyen a területim tervezésen látszólag kívül eső ügyek is befolyásolják. A települések feladata ezek szerint (is) nem merül ki a rendezési eszközök készítésében és elfogadásában, hanem őrködhet azon, hogy ezek érvényesüljenek. EBH 2004. 1169 A tulajdonosra hátrányos övezeti besorolásról rendelkező önkormányzati rendelet alapján az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell dönteni aról, hogy ki tekinthető a közérdekű cél kedvezményezettjének (Étv. 30. § (4) bek.) EBH 2002. 812 A helyi érdekű közügy a helyi önkormányzat ügyféli minőségét adott hatósági eljárásban megalapozhatja. A konkrét ügy egy telekalakítás volt, s a Bíróság döntését a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet azon kitételére alapozta, hogy „az engedély megadását meg kell tagadni, ha a telekalakítás következtében a terület rendeltetésének és a város (község) érdekeinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék”. EBH 2002. 820 Útlejegyzés céljára történő ingatlan igénybevételnél az útlejegyzés célszerűsége nem vizsgálható (Étv. 27. §) EBH 2002. 823 A közterület önkormányzati tulajdon, forgalomképtelen, az arra kötött adásvételi szerződés alapján tulajdonjog akkor sem jegyezhető be, ha az nem a közút része.
14 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog EBH 2002. 826 A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség (Étv. 3. §, 7. § és 9. §; 12/1983. (V. 12.) MT rend. 4. és 12. §; 4/1984. (I. 23.) EüM rend. 1. számú melléklet. EBH 2003. 912 Ha az ingatlan beépíthetőségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (Étv. 14. §, 30. §) Az építési törvény ”megerősítésén” túl ezen elvi határozatnak az a jelentősége, hogy a megosztott fővárosi helyzetben rámutatott, hogy a „közvetetten” ható keretszabályzatnak is van közvetlen hatása az ingatlanok forgalmi értékére, s ezért megalapozhatnak kártalanítási igényt. EBH 2002. 827 Az ingatlan tulajdonosát – az egész ingatlan vonatkozásában – megillető birtokvédelem joga a közigazgatási hatáskörbe utalt zajvédelmi határérték megállapítási eljárásában is érvényesül. A mérési pont kijelölése során nemcsak az épületet, hanem a kertet is védendőnek kell tekinteni. Ez a környezetvédelem oldaláról erősíti azt az építésügyben gyakran érvényesített elvet, amit a nyitott ablakhoz való jog, s a kerthasználat a lakhatás része elvekkel szokás idézni. Ennek értelmében többször beszél az építési jog a lakótelektől való távolságról (s nem a lakóépülettől). EBH 2003. 994 A műemléki védettség akkor is fennáll, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre nem került. Ilyen védettség alatt álló ingatlan megosztásánál a műemléki hatóság jogosult eljárni. A bíróság határozata segít más kérdéseket is megítélni. Arra alapul a döntés, hogy a védettség nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre, hanem a védettségről alkotott miniszteri rendelet hatálybalépésével. Ugyanígy a településrendezéssel összefüggő tilalmak és korlátozások is a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervről alkotott önkormányzati rendelet hatályba lépésével keletkeznek. EBH 2003. 995 A korábbi jogszabályok szerinti zártkert termőföldnek minősül, amelynek tulajdonjogát betéti társaság nem szerezheti meg. 3/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat A tulajdonjog bejegyzésének lehetőségéről az ingatlan-nyilvántartásba elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján. Az elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az eladó az elővásárlásra jogosult javára a bejegyzést megengedő nyilatkozatot (bejegyzési engedélyt) megadja. 4/2010. (X. 20.) Közigazgatási jogegységi határozat a társadalmi szervezetek jogállásáról környezetvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben, valamint perindítási és kereshetőségi jogáról közigazgatási perekben 1. Ügyféli jogállás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdésében írt társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) azokban a környezetvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben illeti meg, amelyekben a környezetvédelmi hatóság ügydöntő hatóságként jár el, illetőleg azokban az egyéb közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi szakhatósági közreműködését írja elő. 2. A közigazgatási perekben a társadalmi szervezetek perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 327. § (1) bekezdése, kereshetőségi jogát a környezetvédelmi hatóság ügydöntő vagy szakhatósági eljárása határozza meg. 3. A közigazgatási perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdekeket a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján a konkrét hatásterületi érintettség és a működésben fennálló érdekeltség alapozza meg. A beavatkozás lehetősége nem függ attól, hogy a társadalmi szervezet a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként ténylegesen részt vett-e. 4. Az 1/2004. KJE jogegységi határozat e jogegységi határozat közzététele napjától nem
15 / 16
Tantárgy adatlap Közigazgatási jog alkalmazható. EBH 2006. 1471 EBH 2006. 1556 EBH 2006. 1562 EBH 2006. 1563 EBH 2006. 1579 BH 2007. 16 BH 2007. 32 EBH 2007. 1746 EBH 2007. 1740 EBH 2007. 1734 EBH 2007. 1730 EBH 2007. 1687 EBH 2007. 1669 EBH 2007. 391 EBH 2007. 356 EBH 2007. 207 EBH 2007. 226 EBH 2007. 237 EBH 2007. 253 EBH 2007. 292 EBH 2007. 299 EBH 2007. 323
Ajánlott irodalom:
A tantárgy oktatói:
16 / 16 Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
