TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, hőtan

TANMENET

FIZIKA 7. osztály Mechanika, hőtan

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2009

Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Bevezető A tanmenet a Mozaik Kiadó által 2003-ban megjelentetett és 2009-ben átdolgozott: Fizika 7. Mechanika hőtan tankönyvre építve készült (Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., Dr. Halász Tibor, Dr. Kövesdi Katalin, Dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr., Sós Katalin).

A tantárgyi tananyag feldolgozásának tervezésekor és javasolt ütemezésekor – a fizikai ismeretek elsajátítására, a megismerőtevékenység szempontjából alapvető kompetenciák fejlesztésére, a problémafelismerő és problémamegoldó képességek és készségek megerősítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt; – a tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk; – a rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőrzés lehetőségeit is; – szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános műveltséghez szükséges, egészséges életmód, környezetvédelmi, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségének megteremtését is.

A tantervi célok és követelmények közül az alábbiakat tartjuk hangsúlyozottan fontosnak: – Felkeltsük a tanulók érdeklődését a természet jelenségei iránt. – Megismertessük a tanulókkal az élettelen anyagok legfontosabb érzékelhető és mérhető tulajdonságait, az anyagi világ változásainak törvényszerűségeit. – A megismerést, az értelmezést, az elsajátítást segítő kompetenciáikat kialakításuk és fejlesszük, az irányított és az önálló természettudományos ismeretszerzés módszereit alkalmazzuk. – Hozzásegítsük a tanulókat ahhoz, hogy környezetük természeti és emBer alkotta értékeit felismerjék, védjék, törekedjenek a környezeti károk megelőzésére.

Általános célok, feladatok: – Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli öszszefoglalása (ökológiai, anyanyelvi, tanulás-módszertani kompetencia fejlesztése). – A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, tervezése, bemutatása és értelmezése egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. A bevezetett fizikai mennyiségek SI-beli jeleinek, mértékegységeinek ismerete (technikai, matematikai, anyanyelvi, társas kompetenciák fejlesztése). – Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése (matematikai, természettudományos, digitális írási kompetenciák fejlesztése). – Út- és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése csoportos formában (technikai, társas kompetenciák fejlesztése) A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata (természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése). – Elemi számítások elvégzése lineáris fizikai összefüggések alapján (matematikai kompetenciák fejlesztése).

3

– Aktuális egészség- és környezetvédelmi, fizikatörténeti ismeretek megszerzése a tananyag feldolgozása során (ökológiai, kulturális és informatikai kompetenciák fejlesztése). E tanmenetben foglaltak megvalósításához ajánljuk a Mozaik Kiadó által nyomtatott formában megjelentetett alábbi oktatási segédleteket: – MS-2867 Munkafüzet 7. Mechanika, hőtan (mf.) – MS-2745 Tudásszintmérő feladatlapok Fizika 7./A,B (tszm.) – MS-2431 Fizikai kísérletek és feladatok (Fk.) – MS-2401 Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? (Fm.) – MS-2201 Fizikai feladatok gyűjteménye (Fgy.) – MS-2669 Kézikönyv a fizika és természetismeret oktatásához (Kk.) valamint a tananyag feldolgozását segítő: – mozaWeb internetes oktatási anyagot (mW), – mozaBook interaktív táblai anyagot (mB).

Összesített tematikus óraterv A hetedik tanévben az évi óraszám: 56 (1,5 óra/hét)

Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: Bevezető óra I. témakör II. témakör III. témakör IV. témakör V. témakör VI. témakör Év végi összefoglalás

1 óra 7 óra 7 óra 12 óra 10 óra 11 óra 7 óra 1 óra

Összesen:

56 óra

Óraszámok didaktikai feladatok szerint csoportosítva: Új anyag feldolgozása 33 óra Ellenőrzés 7 óra Munkáltatás, gyakorlás, hiánypótlás 9 óra Összefoglalás 7 óra Összesen:

56 óra

A tananyag szerkezeti felépítése: Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások – Az anyag szerkezete – Mérhető tulajdonságok (kiegészítő anyag) – Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások – Keresd a megoldást! Mozgások – Viszonylagosság (kiegészítő anyag) – Egyenes vonalú egyenletes mozgás – A változó mozgás – Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás – Keresd a megoldást!

4

A dinamika alapjai – Tehetetlenség, tömeg – Sűrűség – Erőhatások, erő – Súrlódás, közegellenállás – Forgatónyomaték – Keresd a megoldást! Nyomás – Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása – Közlekedőedények, hajszálcsövek – Arkhimédész törvénye, felhajtóerő – Úszás, lebegés, merülés – Keresd a megoldást! Energia, energiaváltozások – Energia, energiaváltozások – Munka – Teljesítmény – Hatásfok – Egyszerű gépek – Belső energia – Az égés (kiegészítő anyag) – Keresd a megoldást! Hőjelenségek – Hőterjedési módok – Hőtágulás – Halmazállapot-változások – Az oldódás nem olvadás! (kiegészítő anyag) – Hőerőgépek (kiegészítő anyag) – Keresd a megoldást!

I. Témakör: Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Oktatási célok, feladatok: – Néhány egyszerű, hétköznapi változás megfigyelése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése tanulókísérletekkel. – Az anyag két fajtájának (a részecskeszerkezetű, ill. a mező típusú anyag) bemutatása, modellezése. A mérés jelentőségének megmutatása, az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján.

Óra

Tananyag, fogalmak

Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)

Koordinációs lehetőségek

1.

Bevezető óra: Miért tanulunk fizikát?

Motiváció, környezet- és balesetvédelem (mW)

Természetismeret

2.

Az anyag belső szerkezete. Korpuszkula, diffúzió, Brownmozgás.

Modellezés. (Kk. 1.2; 1.3) Szappanhártyás kísérletek, a málnaszörp diffúziója (Kk. 1.4). (Ökölógiai kp. fejl.) (Kk. 1.6; 1.7)

Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés.

5



Óra

Tananyag, fogalmak

3.

A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei. (Kiegészítő anyag) Hosszúság, terület, térfogat, hőmérséklet, idő mérése, mértékegységeik.

Tanulókísérleti mérések. MértékMatematika, geoegységváltások (mf.). metria, technika. (Matematikai, technikai, társas kp. fejl.) (Kk. 3. 1-2-3-4)

4.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások. Kölcsönhatás, termikus, mechanikai kölcs.h., mozgásállapot, erőhatás, sebesség.

Hőmérsékletmérések kh. közben, matematikai és grafikus kapcsolatteremtés két mennyiség között. Kölcsönhatásokra épülő szemléletmód alapozása. Balesetvédelem. (matematikai, anyanyelvi, természettudományos kp. fejl.) (Kk. 4.1; 4.2 )

Természetismeret: időjárás, évszakok. Matematika: grafikus ábrázolás. Testnevelés: 100 m-es síkfutás.

5

Mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás. Mágneses mező, mágneses kh., mágneses pólus, vonzás, taszítás, elektromos kh., elektromos mező, elektromos állapot, gravitációs kh., gravitációs mező.

Tanulókísérletek mágnesekkel, megfigyelések iránytűvel, elektromos állapot létrehozása dörzsöléssel, szabadesések vizsgálata. Balesetvédelem. (technikai kp., társas kp. fejl.) (Kk. 5.1-2-8.) (Kk. 18.1-2-3) (Kk. 17.6)

Földrajz: földi mágnesség, iránytű, tájékozódás. Technika: az elektromos eszközök használata.

6.

Keresd a megoldást!

Feladatmegoldások a tk. szerint. (Tanuláselméleti kp., matematikai kp. fejl.)

7.

Összefoglalás

Tankönyvi táblázat szerint

8.

Ellenőrzés

Témazáró

II. Témakör: A testek mozgása Oktatási célok, feladatok: – Értelmezni és alkalmazni a „viszonylagosság” fogalmát különböző mozgásoknál. – Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladómozgásokat, mérések alapján, algebrai és grafikus úton kialakítani a sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmakat. – Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban.

Óra

9.

6

Tananyag, fogalmak

A hely és mozgás viszonylagos. (Kiegészítő anyag) Egyenes vonalú egyenletes mozgás, pálya, út, elmozdulás, sebesség és egységei.



Mozgásfajták megkülönböztetése. Mikola-cső, metronóm. (Kk. 17.1) (technikai, matematikai kp. fejl.)

Matematika: koordináta-rendszerek, technika: eszközhasználat.

Óra

Tananyag, fogalmak


10. Feladatmegoldás (v, s, t)

Koordinációs lehetőségek Matematika

11. Változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás. Pillanatnyi sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés.

Kis kocsi gyorsulása, lejtőn mozgó test gyorsulása, (Kk. 17.2) ejtőzsinor, (Kk. 17.6) Közlekedésbiztonság, környezetvédelem. (technikai, matematikai, ökológiai kulturális kp. fejl.)

Természetismeret, technika, földrajz, közlekedési ismeretek. Fizikatörténet.

12. Keresd a megoldást!

Sebességmérések. Mérőszalag, időmérő. (technikai, társas, matematikai, tanulás-módszertani kp. fejl.)

Technika, közlekedési ismeretek, matematika.

13. Összefoglalás

Tankönyvi táblázat alapján.

14. Ellenőrzés 15. Gyakorlás, hiánypótlás

Témazáró

III. Témakör: A dinamika alapjai Oktatási célok, feladatok: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a tömeg fogalmának dinamikai és sztatikai értelmezése, mértékegységének meghatározása. – A sűrűség fogalmának kialakítása mérések segítségével. – Az erőhatás, erő fogalmának kialakítása, az iránymennyiség értelmezése. Az erő mértékegysége, különféle erőhatások, erőábrázolások. Az erő forgató hatása. – A hatás–ellenhatás törvényének felismertetése, az erő–ellenerő fogalmának bevezetése. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. Több erőhatás együttes eredménye. – A súrlódás és közegellenállás mint a mozgásokat befolyásoló tényező. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)


16. A tehetetlenség törvénye. A tömeg Tehetetlenség, tömeg és mértékegységei.

Mennyiség megadása, becslés, illetve mérés alapján. Golyók szétlövése, karosmérleg, mérőtestek, (Kk. 12.1; 12.2) (technikai, matematikai, kulturális, anyanyelvi kp. fejl.)

Matematika: mértékegységek átváltása. Fizikatörténet. A tehetetlenség szerepe a közlekedésben.

17. Tömeg- és térfogatmérés

Vízben nem oldódó testek (fa-, Természetismeret, vas-, rézhengerek) tömegének, matematika. térfogatának mérése, Kémia. karosmérleg, mérőtestek, mérőhenger, víz. (Kk. 12.4; 3.3) (matematikai, társas, technikai kp. fejl.)

Óra

Tananyag, fogalmak

7



18. A sűrűség Sűrűség és mértékegységei

Sűrűségmeghatározások az előző órai mérések alapján. Feladatmegoldás. (matematikai, technikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. 12.4)

Technika: különféle anyagfajták tulajdonságai. Matematika: a hányados változásai.

19. Az erő fogalma Erőhatás, erő és mértékegysége, iránymennyiség, támadáspont, hatásvonal.

Erőábrázolások. (matematikai, kul- Fizikatörténet. turális, informatikai kp. fejl.) Matematika. (Kk. 11.1)

20. Legismertebb erőfajták Gravitációs erő, súlyerő, rugalmas erő, súlytalanság.

Különböző erőábrázolások (matematikai, technikai kp. fejl.)

Matematika, geometria, földrajz, űrhajózás technika.

21. Az erőmérés. Erő–ellenerő. Több erőhatás együttes eredménye Rugós erőmérő, erő–ellenerő, egyensúly.

Erőmérések, erőábrázolások, rugós erőmérők, nehezékek. (matematikai, technikai, kulturális, informatikai kp. fejl.) (Kk. 11.2; 11.3)

Matematika, technika, fizikatörténet.

22. A súrlódási és a közegellenállási erő Csúszási, tapadási, súrlódási erő, gördülési, ellenállási erő, közegellenállási erő.

Súrlódási erők mérése, mozgatha- Technika, környetó hasáb, erőmérő, nehezékek. zetvédelem, test(technikai, természettudományi, nevelés, sport. társas kp. fejl.)

Óra

Tananyag, fogalmak

Erő forgatóhatásának meghatáro- Matematika, tech23. A forgatónyomaték nika Erőkar, forgatónyomaték és mér- zása az erőkarok függvényében, emelő, nehezékek, erőmérők, tékegysége. karosmérleg. (matematikai, technikai kp. fejl.) (Kk. 15.1; 15.2) Matematika

24. Keresd a megoldást! 25. Összefoglalás

Tankönyvi táblázat

26. Ellenőrzés

III. Témazáró

27. Hiánypótlás

IV. Témakör: A nyomás Oktatási célok, feladatok: – A nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmának bevezetése kísérletek alapján. A nyomás mértékegysége. – Folyadékok és gázok nyomásának értelmezése, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázata. – Arkhimédész törvényének megismertetése kísérletek alapján, a felhajtóerő kvalitatív és kvantitatív értelmezése. – Az úszás, merülés, lebegés jelenségének sűrűségviszonyokkal történő elemzése. – Hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepe az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemBen.

8

Óra

Tananyag, fogalmak



28. A nyomás fogalma Nyomóerő, nyomott felület, nyomás és mértékegysége.

Nyomóhatás megfigyelése poróFizikatörténet, zus felületen, azonos alakú fa-, technika, matemavas-, rézhengerek, liszt felület. tika. (matematikai, technikai, társas, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.1; 16.2)

29. A folyadékok nyomása Hidrosztatikai nyomás, nyomásmérők.

Különböző anyagú és magasságú Biológia, technika folyadékoszlopok nyomásának megfigyelése, gumihártyás üveghengerek. (Kk. 16.3-4-5-6-7) (ökológiai, technikai, társas kp. fejl.)

Légnyomás szemléltetése pohár Fizikatörténet, 30. A gázok nyomása Légnyomás, gázok nyomása zárt vízzel, Torricelli kísérlete, nyomás- technika, biológia. különbségen alapuló eszközök térben. működésének vizsgálata, pohár, víz, papírlap, Hg, üvegcső, szemcseppentő, pumpa, fecskendő, pipetta. (Kk. 16.13-14-15) (technikai, ökológiai, informatikai kp. fejl.) 31. Közlekedőedények, hajszálcsövek Közlekedőedény, hajszálcső, hajszálcsövesség.

Közlekedőedények, hajszálcsövesség megfigyelése, modellek, üvegcsövek, színes víz, gumicső.(ökológiai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.) (Kk. 16.8; 16.10)

Biológia, környezetvédelem, technika.

32. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye. A testek úszása, lebegése és elmerülése Felhajtóerő, lebegés, úszás, merülés feltételei.

Arkhimédészi hengerpár, erőméFizikatörténet, biorők, folyadékok, üvegkád, különlógia, földrajz, böző sűrűségű tömör és üreges technika. testek (technikai, informatikai, matematikai kp. fejl.) (Kk. 16.17; 16.18; 16.19) Matematika



35. Ellenőrzés

IV. Témazáró

36. Hiánypótlás

V. Témakör: Energia, energiaváltozások Oktatási célok, feladatok: – A testek változtatóképességének jellemzése kísérletek alapján. Az energia fogalma, mértékegysége. Az energia-megmaradás törvényének érvényesülése a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. – A munka, teljesítmény, hatásfok fogalma, mértékegysége és kiszámítási módja. – Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésére, a belső energia és a fajhő fogalmának bevezetése. – A tanulók figyelmének felhívása a témakörrel kapcsolatos egészségvédelmi, környezetvédelmi és energiatakarékossági vonatkozásokra.

9

Óra

Tananyag, fogalmak


Belsőenergia-változások megfi37. Az energia fogalma Változtató-képesség, energia és gyelése termikus kölcsönhatás közben, üvegpoharak, hőmérők, fajtái, energiamegmaradás. hőforrás. (technikai, matematikai, ökológiai kp. fejl.) (Kk. 13.1-2; ) 38. A munkavégzés és a munka Fizikai munka és mértékegysége.

Energiaváltozás súrlódási munka közben, hőmérő, filcdarab. (technikai, matematikai, informatikai kp. fejl.) (Kk. 13.4)

Koordinációs lehetőségek Földrajz: Nap-, szél-, vízenergia. Technika, közlekedés, sport. Fizikatörténet Matematika: egyenes arányosság. Technika

39. Feladatmegoldások

Matematika: műveletek, átszámítások.

40. Egyszerű gépek Emelők, lejtő, csavar.

Erőmérések emelő- és lejtőtípusú Technika, matemaegyszerű gépek esetén, emelők, tika, közlekedés. csiga, lejtő, erőmérő, henger nehezék. (Kk. 15.3; 15.4; 15.5) (technikai, matematikai, társas, kp. fejl.)

41. A testek belső energiája. A fajhő. Az égés (kiegészítő anyag). Hőmennyiség, hőfelvétel, hőleadás, fajhő és mértékegysége.

Különböző anyagok azonos mértékű melegítése, hőmérsékletmérés, kémcsövek, alkohol, víz, higany, hőmérők, filces korong. (Kk. 6.1;6.2; 6.3) (technikai, matematikai kp. fejl.)

Tudománytörténet, biológia. Kémia: egészséges táplálkozás, környezetvédelem, egészségvédelem, tüzelőanyagok, tűzoltás, dohányzás.

42. A teljesítmény. A hatásfok Teljesítmény és mértékegysége, hasznos energia, befektetett energia, hatásfok.

Melegítés különböző módokon, üvegpoharak, víz, merülőforraló, borszeszégő, vasháromláb. (Kk. 14.1-2) (technikai, matematikai, anyanyelvi, informatikai kp. fejl.)

Tudománytörténet, technika, matematika, energiagazdálkodás, környezetvédelem.



45. Ellenőrzés

V. Témazáró

46. Hiánypótlás

VI. Témakör: Hőjelenségek Oktatási célok, feladatok: – Hőjelenségek kísérleti vizsgálata és értelmezése különböző halmazállapotok esetén, az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. – Különféle halmazállapot-változások megfigyelése, értelmezése és mennyiségi jellemzése a megfelelő fizikai mennyiségek segítségével (olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő). – A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások meghatározása algebrai és grafikai úton. – Különféle hőerőgépek működési alapelvének megismerése.

10

– Természeti, technikai jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése környezetvédelmi szempontokból.

Óra

Tananyag, fogalmak


Hőáramlás megfigyelése, 47. A hőterjedés Hőáramlás, hővezetés, hősugár- üveglomBik, víz, káliumpermanganát, hőforrás. Hővezetés zás. megfigyelése különböző fémek esetén, réz-, vas-, alumíniumpálcák, szögek, viasz, borszeszégő. Hősugárzás megfigyelése. Kormozott és fényes fémlapok, viaszolt szögekkel, hőforrás. Modellezés. (Kk. 8.1-2-3-4-5-6-7-8-9-11-12) (természettudományi, technikai kp. fejl.)

Koordinációs lehetőségek Földrajz: áramlatok a levegőben és a vizekben. Biológia: napozás. Technika: hőszigetelés, fűtés.

48. A hőtágulás Hőtágulás, Celsius-skála.

Hőtágulások megfigyelése különböző halmazállapotoknál, pirométer, spiritusz, fecskendő, folyadékos hőmérő, lomBik, hőforrás, vízfürdő. (Kk. 9.1-2-3-4-5-6-7) (technikai, ökológiai kp. fejl.)

Technika: közlekedés. Biológia: környezetvédelem.

49. Halmazállapot-változások: Az olvadás. A fagyás. A víz sajátos viselkedése Olvadáshő, olvadáspont, fagyáspont, fagyáshő.

A szalol olvadásának és fagyásának megfigyelése, lomBik, vízfürdő, szalol, hőmérő, hőforrás. (Kk. 10.1-2-3-4) (technikai, ökológiai, matematikai kp. fejl.)

Matematika: grafikon készítése és leolvasása. Természetismeret, földrajz, biológia, technika: a jég felszínformálása, fagyveszély, a tavak növény- és állatvilága. Élelmiszerek fagyasztása.

50. Halmazállapot-változások: Párolgás, forrás, lecsapódás Párolgás, páratartalom, párolgási sebesség, forrás, forráspont, forráshő, lecsapódás. Az oldódás nem olvadás (kiegészítő anyag)

Alkohol párolgásának megfigyelése, hőmérő, alkohol, vattapamacs. Víz forrásának megfigyelése, forráspont mérése, lomBik, hőmérő, víz. (Kk. 10.5-6-7-8-9-10-11-12) (technikai, ökológiai komp. fejl.)

Biológia: az élő szervezet akklimatizálódása, a hőháztartás szabályozása párologtatással, Földrajz: a víz körforgása. Csapadékképződés. Matematika

51. Keresd a megoldást! Hőerőgépek. Hőerőgépek és a környezetvédelem (Kiegészítő anyag)

Technikatörténet. Környezetvédelem.

52. Összefoglalás

Videofelvételek, tankönyvi táblázat.

53. Ellenőrzés

VI. Témazáró

Technika

11

Óra

Tananyag, fogalmak

54– Év végi rendszerezés, össze56. foglalás

12



TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, hőtan

Recommend Documents