TANMENET
FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan
A Kiadó javaslata alapján összeállította:
Látta:
............................................ Harmath Lajos tanár
............................................ munkaközösség vezető
Jóváhagyta: ................................................ igazgató
2015-2016
Általános célok, feladatok: – Az anyag fogalmának további bővítése, különös tekintettel az elektromos mező vizsgálatára. (természettudományi, ökológiai, technikai, tanuláselméleti kompetenciák fejlesztése) – Kialakítani az elektromos töltés, áram, feszültség, ellenállás, elektromos munka és teljesítmény fogalmakat, ezekkel kapcsolatos összefüggéseket, többségükben kvalitatív megközelítésben, esetenként mennyiségi vonatkozásokban is. (matematikai, természettudományi, anyanyelvi, technikai kompetenciák fejlesztése) – Jártasságokat kialakítani egyszerű elektromos kapcsolások készítésében, elektromos mérőműszerek használatában, feladatok megoldásában. (technikai, társas, matematikai kompetenciák fejlesztése) – Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. (matematikai, informatikai kompetenciák fejlesztése) – A tanult alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű elektromos jelenségek értelmezése. (technikai, ökológiai, anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) – Erősíteni a kémia és a technika tantárgyak keretében tanultakat az elektromos kölcsönhatás értelmezésével. (természettudományi és kulturális kompetenciák fejlesztése) – Aktuális környezetvédelmi és fizikatörténeti ismeretek feldolgozása. (kulturális, informatikai, ökológiai kompetencia fejlesztése) – A fény anyagiságának tudatosítása, kölcsönható képességének vizsgálata, az élethez való nélkülözhetetlen volta. (természettudományi és társas kompetenciák fejlesztése) – Kísérleti alapon ismereteket kialakítani a fényforrásokról, a fény terjedési tulajdonságairól, elektromágneses hullám voltáról. (technikai, matematikai, anyanyelvi kompetencia fejlesztése) – Kapcsolatteremtés a földrajz, a biológia, a környezet- és egészségvédelem területén tanultakkal. (természettudományi, kulturális, informatikai kompetencia fejlesztése)
TEMATIKUS ÓRATERV A tanévben fizikából az évi óraszám: 56 (1,5 óra/hét)
Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: I. témakör II. témakör III. témakör IV. témakör Év végi összefoglalás
15 óra 13 óra 11 óra 12 óra 5 óra
Összesen:
56 óra
Didaktikai feladatok szerint csoportosítva: Új anyag feldolgozása Ellenőrzés Feladatmegoldás Gyakorlás, hiánypótlás Összefoglalás
24 óra 10 óra 6 óra 6 óra 10 óra
Összesen:
56 óra
1
I. témakör: ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG Oktatási célok, feladatok – Kísérletek és közlések alapján elképzeltetni az atomok szerkezetét, atommodellek bemutatását. – Tudatosítani, hogy az elektromos mező kölcsönhatásra képes. – A tanulók tudjanak különbséget tenni a környezetükben lévő elektromosan vezető és szigetelőanyagok között. – Tudják, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre, s ezt mennyiségileg az áramerősséggel jellemezzük. – Ismerjenek egyszerű kapcsolási jeleket, tudjanak kapcsolási rajzzal megadni áramköröket. – Ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkát képes végezni, melyet a feszültséggel jellemzünk. – Rendelkezzenek jártassággal az áramerősség- és feszültségmérés területén. – Tudjanak feladatokat megoldani az áramerősség és feszültség témakörében.
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
1.
Bevezető óra: Emlékeztető az elektromos és mágneses kölcsönhatásról tanultakra.
Motiváció. Környezet- és balesetvédelem.
Természetismeret, kémia.
2.
Az anyag részecskéinek szerkezete. Elektron, proton, neutron, ion.
Modellezés. (Kk. 1.2) (tanulás-módszertani, természettudományi komp. fejl.)
Kémia, technika.
3.
A testek elektromos állapota, elektromos töltés.
Tanulókísérlet. (Kk. 18.1-2-3-4). Coulomb munkássága. (társas, kulturális, informatikai, technikai komp. fejl.)
Technika, kémia.
4.
Elektromos áram. Az áramerősség. Elektromos vezetők, szigetelők, földelés, villámhárító, áram, áramerőség és mértékegysége.
Vezetők és szigetelők a gyakorlatban. (Kk. 19.1) A villámlás mint természeti jelenség. Balesetvédelem. Ampere és Franklin munkássága. (Kk. 18.7; 18.8; ) (ökológiai, technikai, matematikai kompetencia fejl.)
Természetismeret: időjárás, évszakok. Technika: elektromos eszközök használata. Matematika: a hányados változásai.
5.
Elektromos áramkör. Fogyasztó, elem, pólus, áramirány, ampermérő, méréshatár.
Áramforrások a gyakorlatban. (Kk. 19.2-3-4) Veszélyes áramforrások. Környezetvédelmi vonatkozások. A kapcsolási jelek mint információhordozók. A mérés mint összehasonlítás. (Kk. 19.6) (társas, technikai, matematikai komp. fejl.)
Technika: kapcsolási rajzok értelmezése, mérőműszertípusok , egyszerű kapcsolások tanulókísérlettel.
2
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
6.
Gyakorló óra
Számításos feladatok, az I, Q meghatározása. Egyszerű áramkörök összeállítása, az ampermérő használata. (Kk. 19.7-8) (technikai, társas, matematikai komp. fejl.)
Technika, matematika: mérőműszerek méréshatára, skálabeosztása.
7.
Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Soros és párhuzamos kapcsolás, csomópont, főág, mellékág.
Tanulókísérlet. (Kk. 19.7-8 másmás izzókkal) (technika, matematikai komp. fejl.)
Technika: áramköri kapcsolások a gyakorlatban.
8.
Gyakorló óra
Áramerősség mérése és kiszámítása soros és párhuzamos körök esetén. (technikai, társas komp. fejl.)
Technika.
9.
Az el. mező munkavégzése Az elektromos feszültség. Elektromos munka, feszültség és (Kk. 19.9) El. munka függése Q és U-tól. (Kk. 19.10) mértékegysége, telep. Tanulókísérlet: feszültségmérés. (Kk. 19.11) Volta munkássága. (technikai, természettudományi, ökológiai, informatikai és társas komp. fejl.)
Technika, biológia. Elektromos eszközök használatának szabályai, különböző feszültségtartományok a gyakorlatban.
10. Feladatmegoldás
Kvalitatív és kvantitatív feladatok megoldása. U és I mérések és számítások saját kapcsolások alapján. (technikai, matematikai komp. fejl.)
11. Gyakorló óra
Tanulókísérleti mérések és számí- Matematika, techtások. (természettudományi és nika. matematikai komp. fejl.)
12. Összefoglalás
Tankönyvi táblázat.
13. Ellenőrző óra
Szóbeli ellenőrzés.
14. Ellenőrző óra
I. témazáró.
Matematika: arányos következtetések, szorzat és hányados változásai.
15. Hiánypótlás
II. Témakör: AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. AZ EGYENÁRAM HATÁSAI Oktatási célok és feladatok: – Kísérletek alapján megértetni, hogy a vezetők helyhez kötött részecskéi akadályozzák a szabad elektronok egyirányú mozgását. – Bemutatni, hogy különböző fogyasztóknak különböző lehet az ellenállása. – Ismerjék meg Ohm törvényét, és legyenek jártasak annak alkalmazásában. – Szerezzenek jártasságot az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálatában, elemzésében. – Tudják értelmezni egyes, az elektromos áram hatásain alapuló gyakorlati eszközök működését.
3
– A baleset-megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. – Tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni. – Tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
16. Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Elektromos ellenállás és mértékegysége, Ohm törvénye,
Az ellenállás mint az anyag egy tulajdonsága; mint fizikai mennyiség; mint eszköz. (Kk. 19.13, 19.14) Ohm munkássága. (természettudományi, matematikai, technikai és informatikai komp. fejl.)
Matematika: az egyenesen arányos mennyiségek hányadosa állandó. Grafikonkészítés, elemzés.
17. A vezetékek elektromos ellenállása. R függése a hossztól, keresztmetszettől, anyagi minőségtől, hőmérséklettől.
Az ellenállás modellezése, meghatározás, függése anyagi tényezőktől. (Kk. 19.15) (technikai, természettudományi komp.fejl.)
Technika: az ellenállás szerepe a technikában. Kémia: anyagszerkezet, anyagfajták, fajlagos ellenállás.
18. Feladatok megoldása. R, U, I kiszámolása következtetéssel és képlettel.
Táblázat használata. (társas, matematikai, technikai komp. fejl.)
Matematika: egyenes és fordított arányosság, grafikus ábrázolás.
19. Több fogyasztó az áramkörben. Eredő ellenállás.
Az eredő vagy helyettesítő ellenál- Technika: Fogyaszlás jelentősége, meghatározása tók a háztartásban, mérések segítségével. Tanulókía technikában. sérlet. (Kk. 19.16-17) (technika, természettudományi, matematikai komp. fejl.)
20. Gyakorló óra
Eredő ellenállás meghatározása méréssel és számolással. (technikai és matematikai komp. fejl.)
Matematika, technika.
21. Az egyenáram hatásai. Hőhatás, kémiai hatás, elektróda, anód, katód, elektrolit, élettani hatás, mágneses hatás, vasmag.
Galvánelemek a gyakorlatban. Környezetvédelmi vonatkozások, környezetszennyezés. Balesetvédelem. (Kk. 19.18-19-20-21-22-23) (ökológiai, technikai, társas, anyanyelvi komp. fejl.)
Különféle elemek, akkumulátorok a gyakorlatban, a technikában. Biológia: az elektromos áram hatása az élő szervezetekre.
22. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámolása. Az elektromos energia, munka és teljesítmény, mértékegységeik. Névleges feszültség, névleges teljesítmény.
Elektromos fogyasztásmérő műMatematika, techködési elvének értelmezése, elekt- nika. romos energiával való takarékoskodás jelentősége. (ökológiai, technikai, matematikai komp. fejl.)
23. Feladatmegoldó óra
W és P kiszámolása mért és meg- Matematika: követadott adatok alapján. (technikai és keztetés, képlet. matematikai komp. fejl.)
Óra
Tananyag, fogalmak
24. Gyakorló óra
4
Óra
Tananyag, fogalmak
25. Összefoglalás
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
A tankönyvi táblázat használata.
26. Szóbeli ellenőrző óra 27. Írásbeli ellenőrző óra
II. témazáró
28. Hiánypótló óra
III. témakör: AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM Oktatási célok és feladatok: – Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásának vizsgálata. – Az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételei. – Váltakozó áram létrehozásának technikai megoldásai. – Tudják megnevezni a váltakozó áram hatásait és előnyeit. – Ismerjék az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait, a transzformátor felépítését, működését, a távvezetékrendszereket. – Ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetben.
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
29. Az elektromágneses indukció. Indukált feszültség, indukált áram.
Kísérletileg igazolni, hogy a mágneses mező változásakor elektromos mező keletkezik. (Kk. 20.1-2-3) Lenz törvénye és az energiamegmaradás. Faraday élete és munkássága. (technikai, természettudományi, kulturális komp. fejl.)
Természetismeret. Technika.
30. A váltakozó áram. Váltakozó áram és hatásai, generátor.
Váltakozó áram létrehozása kísér- Biológia, technika: lettel (Kk. 20.4) elektromos eszköJedlik Ányos élete és munkássá- zök a háztartásban. ga, a dinamó. Elsősegélynyújtás elektromos áram okozta baleseteknél (technikai, kulturális, ökológiai komp. fejl.)
31. A transzformátor. Primer és szekunder tekercs, le- és feltranszformálás.
Energiamegmaradás a transzformátornál. Transzformátorok teljesítménye, hatásfoka. (Kk. 20.5-6) (technikai, természettudományi, matematikai komp. fejl.)
Matematika: arányos összefüggések. Technika: transzformátorok a gyakorlatban.
32. Feladatmegoldó óra
Kvantitatív feladatok transzformátorokra. (technikai és matematikai komp. fejl.)
Matematika: következtetés, aránypár.
5
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
33. Az elektromos távvezetékrend- Az el. energia szállításának kísérleti modellezése Elektrovarián. szer (Kk. 20.7) Déri, Bláthy, Zipernowsky munkássága. (technikai, ökológiai, természettudományi komp. fejl.)
Koordinációs lehetőségek Technika: energiagazdálkodás fontossága.
34. A váltakozó áram hatásainak Hőhatáson alapuló eszközök és Technika. kapcsolási rajzuk. néhány gyakorlati alkalmazása Edison és Bródy Imre élete és I. munkássága. (technikai, informatikai komp. fejl.) 35. A váltakozó áram hatásainak A mágneses hatáson alapuló esz- Technika. néhány gyakorlati alkalmazása közök és kapcsolási rajzuk (technikai, természettudományi II. komp. fejl.) 36. Gyakorló óra 37. Összefoglaló óra
Tankönyvi táblázat.
38. Ellenőrző óra
II. témazáró.
39. Hiánypótlás
IV. témakör: FÉNYTAN Oktatási célok, feladatok: – Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, kölcsönhatásra képes, az élethez nélkülözhetetlen. – A fény terjedési tulajdonságainak ismertetése. – Árnyékjelenségek; a Nap- és Holdfogyatkozás értelmezése. – A fényvisszaverődés és fénytörés jelenségeinek és törvényeinek bemutatása és értelmezése. – Egyszerű optikai eszközök működésének ismertetése. – Az emberi szem képalkotása, szemhibák és korrigálásuk modellezése, értelmezése. – A folytonos színkép kísérleti bemutatása, a testek színének magyarázata.
Óra
Tananyag, fogalmak
40. A fény tulajdonságai. Fénytani sűrűség, visszaverődés, törés, fénysebesség.
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok) A fény kölcsönhatásainak és egyenes vonalú terjedésének igazolása. (Kk. 21.1-2-5-6) fénysebesség, árnyékjelenségek. (Kk. 21.3 ) (anyanyelvi, természettudományi, ökológiai, kulturális komp. fejl.)
Koordinációs lehetőségek Földrajz: Nap- és Holdfogyatkozás, fényév. Biológia.
6
Óra
Tananyag, fogalmak
Kompetenciafejlesztés, tevékenységek, eszközök (feladatok)
Koordinációs lehetőségek
41. Fényvisszaverődés síktükörről. Beesési szög, beesési merőleges, visszaverődési szög, képpont, látszólagos kép, kép- és tárgytávolság, képpont. A periszkóp.
Látszólagos kép, képszerkesztéGeometria, technisének bemutatása, szerkesztése. ka. (Kk. 21,6-7; 21.9) (technikai, matematikai komp.fejl.)
42. Fényvisszaverődés gömbtükörről. Homorú és domború gömbtükör, nevezetes elemeik.
Gömbtükrök nevezetes elemeinek Technika: közlekebemutatása, nevezetes sugárme- dés, visszapillantó netek vizsgálata, képszerkesztétükrök, geometria. sek. (Kk. 21.8) (technikai, matematikai komp.fejl.)
43. Fénytörés. Megtört fénysugár, prizma.
Fénytörések vizsgálata, értelmezése optikai sűrűségekkel. (Kk. 21.11-12) (technikai, ökológiai, kulturális komp. fejl.)
Csillagászat. Fénytörések a természetben.
44. Fénytani lencsék. Gyűjtő- és szórólencsék, fénytani lencsék nevezetes elemei, sugármenetek.
Fénytani lencsék nevezetes elemeinek bemutatása, sugármenetek vizsgálata, képszerkesztések. (Kk. 21.13) (technikai, kulturális, informatikai komp. fejl.)
Geometria.
45. Gyakorló óra
Képszerkesztések
46. Optikai eszközök. Emberi szem, szemlencse, pupilla, ideghártya, rövid- és távollátás, dioptria, vetítőgép, mikroszkóp, távcsövek.
Az emberi szem, a fényképezőTechnika, biológia. gép, a diavetítő, a mikroszkóp, a távcsövek működésének modellezése optikai padon. Tudománytörténeti vonatkozások (Kk. 21.1414-16) (ökológiai, biológiai, informatikai, kulturális komp. fejl.)
47. A színek
A fehér fény összetett fény. A szi- Rajz: színelmélet. várvány keletkezésének modelle- Csillagászat. zése, testek színének magyarázata. (Kk. 21.17-18) (természettudományi, ökológiai, kulturális, informatikai komp. fejl.)
48. Gyakorló óra 49. Összefoglaló óra
Tankönyvi táblázat, videofelvétel.
50. Ellenőrzés
IV. témazáró.
51. Hiánypótlás 52– Év végi összefoglalás 56.
7
