SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2016
Az adó mértéke, az adó alapja 2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken. Szja tv. 8.§ (1) A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó adómértékek nem változnak. Az adó mértékének változása miatt ▪ a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem, ▪ a kamatkedvezményből származó jövedelem, ▪ a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény, ▪ önkormányzat 30 napon belül bérbe nem adása esetén az adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa. A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szerese marad. [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont,72.§(2),76.§(3)]
Ingó értékesítésénél a megfizetés alól mentesített adó Ingó értékesítése esetén az adókulcs változása miatt módosul a megfizetés alól mentesített adó összegének nagysága. 2016. január 1-jétől nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét, vagyis továbbra is a 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem mentesül az adó alól. [Szja tv. 58. § (7) bekezdés]
Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: → egy eltartott esetén 66 670 forint, → két eltartott esetén 83 330 forint, → három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. „Adókedvezmény”: Egy eltartott esetén Két eltartott esetén Három, vagy több eltartott esetén [Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés]
Ft/hó/fő 10.000 12.500 33.000
Családi kedvezmény (2) 2017-től tovább emelkedik a két eltartott után járó, kedvezményezett eltartottankénti és jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény. 2017-ben 100 000 forintra (adóban 15 000 forintra) 2018-ban 116 670 forintra (adóban 17 500 forintra) 2019-től 133 330 forintra (adóban 20 000 forintra) emelkedik a két eltartottas családok kedvezménye. [Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés]
Családi járulékkedvezmény(3) A családi járulékkedvezmény összege - a személyi jövedelemadó mértékének csökkenése miatt - az összevont adóalap terhére érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény 15 százaléka. Az adókulcs változása miatt az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény adóalap csökkentő kedvezményként történő meghatározásához az érvényesített járulékkedvezmény 667 százalékát kell kiszámítani (2015-ben az „átváltási kulcs” 625 százalék volt). [Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés]
Új jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére A családi kedvezmény érvényesítésére – többek között – az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult. 2016-tól a családok támogatásáról szóló törvény családi pótlékra jogosultnak tekinti a szülővel együtt élő élettársat is akkor, ha: → az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik dokumentáltan és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy → a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. [Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés]
Adóazonosító jel a bevallásban és az adóelőleg nyilatkozatokban A 2015-ös évről szóló adóbevallásban, a 2016-ban adott adóelőleg nyilatkozatokban, ha az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jellel nem rendelkeznek, akkor e helyett a természetes azonosítóikat és a lakcímüket kell a nyilatkozatokon szerepeltetni. A 2016-os évről szóló bevallásokban, valamint a 2017. január 1jétől megtett nyilatkozatokban az adóazonosító jel feltüntetése kötelező lesz. A 25 év alatti magánszemélyek részére hivatalból állapítják meg az adóazonosítót 2016.július 1-ig,november 30-ig kiküldik az igazolványt. [Szja tv. 84/ZS. § (5) bekezdés]
Első házasok kedvezménye 2016. január 1-jétől az első házasok kedvezménye havi 33 335 forint, ami az adóból továbbra is havi 5000 forint kedvezményt jelent. Az adóalapot csökkentő kedvezmény havi összegének növekedése az adókulcs csökkenésének a következménye. [Szja tv. 29/C. § (3) bekezdés]
Adóbevallás a 2015-ös évről A 2015-ös évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély – figyelemmel a törvényi feltételekre – - adónyilatkozat; - egyszerűsített bevallás; - adóhatósági közreműködés nélküli bevallás; - munkáltatói adó megállapítás; - bevallási nyilatkozat (papír alapon, vagy elektronikusan) útján tehet eleget. [Szja tv. 12/A. § (1) bekezdés]
Bevallási nyilatkozat (1) Ha a magánszemély kizárólag munkáltatótól származó, belföldön adóköteles jövedelmet szerzett, és megfelel a Szja. tv. szerinti feltételeknek, akkor a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozattal eleget tehet az adóbevallási kötelezettségének. Ha egyidejűleg több munkáltatója van a magánszemélynek a nyilatkozattétel időpontjában, akkor a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti egyik munkáltatónál teheti meg. Ha a nyilatkozattételkor nincs munkáltatója, a bevallási nyilatkozatot az állami adóhatósághoz kell benyújtania. A nyilatkozattétel jogvesztő határideje: az adóévet követő január 31. A nyilatkozatban a magánszemély kéri az adóhatóságot, hogy az adóját állapítsa meg, mert a törvényi feltételeknek megfelel. A munkáltató az adóévet követő február 12-éig a `08-as bevallásban adatot szolgáltat a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyekről. [Szja tv. 12/A. § (1) bekezdés]
Bevallási nyilatkozat (2) Az adóhatóság - az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallások alapján - az adóévet követő május 20-ig megállapítja a bevallási nyilatkozatot benyújtó magánszemély adóját akkor, ha más módon nem teljesítette a bevallási kötelezettségét. Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, erről az érintettet az adó megállapítása előtt értesíti. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve akkor, ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót, adóelőleget, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez.
Bevallási nyilatkozat (3) Ha a ’08-as bevallást érintő utólagos adó megállapításra, önellenőrzésre, javításra tekintettel az adó megállapítását követően a magánszemély adója változik, erről az adóhatóság határozattal értesíti a magánszemélyt. Sem az adó megállapítás, sem az utólagos megállapítás nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot, az a magánszemély önellenőrzési jogát nem érinti. Amennyiben a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, akkor önellenőrzést kell benyújtania, ennek hiányában az adóhatóság állapítja meg az adókülönbözetet.
Bevallási nyilatkozat (4) Bevallási nyilatkozat nem tehető: tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem); önkéntes pénztári támogatói adomány; egy millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem szerzése esetén. Kizáró ok továbbá: tételes költségelszámolás alkalmazása a jövedelemszámítás során; (kivéve a 10 %-os költséghányad alkalmazását) adóelőlegnél is, adóalap-, illetve adókedvezmény érvényesítése ( az adóelőlegnél sem) rendelkezés az adóról (kivéve az 1 +1 százalékot); más okból kötelezett adóbevallás benyújtására. [Szja tv. 12/A. § (1) bekezdés a) pont]
Bevallási nyilatkozat (5) Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély: • jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására; • egyszerűsített foglalkozásból származó jövedelmet szerzett; • a magánszemélyek különadója alá tartozó jövedelme volt az adóévben; • munkaviszonyból származó jövedelme mellett nyugdíjat kap. [Szja tv. 12/A. § (2) bekezdés]
Adóbevallás a 2016-os évről A 2016-os évről a magánszemély: • az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás ( 53-as ) • az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás, • munkáltatói elszámolás, • bevallási nyilatkozat útján tehet eleget a bevallásadási kötelezettségének. Szja tv.11.§(2) (Adónyilatkozat,egyszerűsített nyilatkozat nem lesz)
Adóbevallási tervezet (1) Adóbevallási tervezetet készít az állami adóhatóság az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adó megállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott. A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek. A tevékenységét folytató egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet. [Szja tv. 12/B. §, Art. 26/B. §]
Adóbevallási tervezet (2) A bevallási tervezetet a magánszemély kiegészítheti, kijavíthatja és az így „véglegezett” bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-áig. Az elfogadással a magánszemély teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Az esetlegesen befizetendő adót május 20-áig kell megfizetni, a visszajáró adót az adóhatóság a bevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül utalja ki. Amennyiben május 20-áig a bevallási tervezetet a magánszemély nem fogadja el, az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallást köteles benyújtani.
Adatszolgáltatás a családi kedvezményről A kedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítése esetén a ´08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni: -- a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, arányáról, -- az eltartottak – ide nem értve a magzatot –nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában a természetes azonosítókról és a lakcímről, -- arról, hogy e személyek kedvezményezett eltartottak vagy eltartottak, illetve felváltva gondozott személyek, -- a jogosultság jogcíméről (szja tv.29/A.§(3)szerint), -- közös érvényesítésnél a másik fél adóazonosító jeléről. Adatot kell szolgáltatni a változás bekövetkezésének időpontjáról is akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad. [Art. 31. § (2) bekezdés 6. pont]
Adatszolgáltatás az első házas kedvezményről Amennyiben a magánszemély az adóelőleg során az első házasok kedvezményét érvényesíti, akkor a kifizetőnek a ´08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia: a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, arról, hogy csak egyikük érvényesíti a kedvezményt vagy egymás között megosztják azt.
Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról is akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad a kifizetőnek. [Art. 31. § (2) bekezdés 6. pont]
Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés estén Nem bevétel: tagi kifizetés. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpont] A pénztár igazolása alapján a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett magánszemély rendelkező nyilatkozatot tehet a visszalépés évéről szóló adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az összevont adólapja adójának az adókedvezmények, valamint az önkéntes pénztári, a NYESZ-R, a nyugdíjbiztosítási szerződésre tett rendelkező nyilatkozat szerint átutalt összeg levonása után fennmaradó adó terhére a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20 százalékának, de legfeljebb 300 ezer forintnak a visszatérítéséről. [Szja tv. 44/E. §] Már a 2015-ös adóbevallásnál is alkalmazható. Az adóhatóságnak a visszatérítést annak az önkéntes nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára kell utalnia, amelyhez a tagi kifizetést a magánnyugdíjpénztár átutalta. A többi, rendelkezési jogra vonatkozó szabályokat értelemszerűen ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban is alkalmazni kell. [Szja tv. 44/E. § (1)-(2) bekezdés]
Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Vadon gyűjtött termék, termény: gyógy-és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga. Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. [Szja tv. 58. § (10a) bekezdés] A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nincs. A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét. Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.
Gépkocsivezetők, árukísérők belföldi kiküldetése A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott részére belföldi kiküldetés címén kifizetett összegből igazolás nélkül elszámolható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg akkor, ha a magánszemély ezt az elszámolási módszert választja és ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt kiadást számolja el költségként. A 437/2015. Korm. rendelet szabályozza. E lehetőség csak azokat a gépkocsivezetőket és árukísérőket illeti meg, akik jogszabály rendelkezései szerinti engedélyhez kötötten végzik a tevékenységüket. [Szja tv. 3. számú melléklet II./3. pont]
Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások (1) Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevételből akkor, ha azt teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Amennyiben a bevételnek csak egy részét fordítja a magánszemély a tartozásai kiegyenlítésére, akkor a tartozásra fordított és a teljes bevétel különbözete alapján kell a jövedelemrészt meghatározni.
Az „adómentességet” nem érinti, hogy az értékesítésre bíróságon kívüli megállapodás, bírósági egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján kerül sor. [Szja tv. 58. § (9a) bekezdés,62.§(8)bekezdés]
Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások (2) Adómentes az a jövedelem, amelyet a természetes személyek adósságrendezési eljárásában bíróságon kívüli vagy bírósági eljárásban kötött megállapodás, egyezség vagy annak módosítása során elengedett követelés, bírósági eljárás során az adósságtörlesztési határozat, annak módosítása vagy mentesítő határozat alapján az a követelés, amit nem kell megfizetni, az adósságrendezési kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől, vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás, adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól kapott összege havi átlagban nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. [ Szja tv. 1. számú melléklet 7.29. pont]
Őstermelői termékek Mezőgazdasági őstermelői termék: fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék. 2015-től már alkalmazható.
[Szja tv. 6. számú melléklet II.B 24. sor]
Köszönöm a figyelmet!
