Szaktana csado i szakmaprofil

Szaktaná csadó i szakmaprofil

TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása

Készítette: Krajcsovicz Ágnes, dr. Fricsovszky Éva; Klotz Mária, Korbeli Ferencné, Laczka Mária, Lőrincz Zsuzsanna, dr. Mészáros György, Schnellbach Máté, Szabó Győző, Szűcs Gyula, Tomasovszky Orsolya

Budapest 2014

SZ AK T AN Á C SA DÓ I SZA K MA PR OF IL

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 3 ÖNFEJLESZTÉS .................................................................................................................................................. 5 TANÁCSADÓI KOMPETENCIÁK ......................................................................................................................... 5 EGYÉNI TANULÁS TÁMOGATÁSA .................................................................................................................................. 5 KÖZÖS TANULÁS TÁMOGATÁSA................................................................................................................................... 6 SZERVEZETI TANULÁS TÁMOGATÁSA ............................................................................................................................ 8 HÁLÓZATI TANULÁS TÁMOGATÁSA .............................................................................................................................. 9 SZAKPOLITIKAI DÖNTÉSEK TÁMOGATÁSA ..................................................................................................................... 10 A TANTÁRGYGONDOZÓ SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI ........................................................................... 11 A NEMZETISÉGI SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI ........................................................................................ 19 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI ....................................................................... 22 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE SZAKTERÜLET .. 27 SNI, BTMN INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI ................................................................................ 27 A TEHETSÉGFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI............................................................................................... 30 A KONFLIKTUSKEZELÉSI SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI ............................................................................ 32 A PEDAGÓGIAI MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI SZAKTANÁCSADÓ KOMPETENCIÁI .......................................................... 35 A SZAKMAPROFIL CÉLJA, SZEREPE .................................................................................................................. 37

2


Bevezetés A köznevelési rendszerben szaktanácsadó az a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy, aki megfelel a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben foglalt további szakmai feltételeknek és felvételt nyert az országos szaktanácsadói névjegyzékbe. A szaktanácsadók feladata a pedagógusok, a vezetők és az intézmények szakmai munkájának támogatása. Feladataikat pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény megbízása alapján az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet központi szakmai irányítása mellett látják el. Munkájukat a köznevelési intézményekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, közülük is elsősorban a: • • • •

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: köznevelési törvény) 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről (továbbiakban: 48-as rendelet) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (továbbiakban: 326-os rendelet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: 20-as rendelet)

A szaktanácsadói szakterületeket a 48-as rendelet 26. § (4) bekezdés határozza meg: a) b) c) d) e) f)

Tantárgygondozói szakterületek: Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével), Intézményfejlesztési szakterület, Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület, Konfliktuskezelési szakterület, Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület, g) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület.

A tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban tantárgyhoz, sajátos pedagógiai területhez kapcsolódóan támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését, a pedagógus életpályán történő előrehaladásukat. Ehhez közel áll a nemzetiségi szaktanácsadó tevékenysége, aki a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést végző intézmények és pedagógusok támogatásában vesz részt. A többi szakterületen dolgozó szaktanácsadó elsősorban átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményfejlesztést, szervezeti tanulást támogat, ugyanakkor a szakterületi specialitások függvényében részt vesz a pedagógusok egyéni, vagy közös szakmai fejlődésének támogatásában is. A tematikus szaktanácsadók tehát szakterülettől függetlenül, de a szakterületi sajátosságoknak megfelelően különböző mértékben támogatják a pedagógusok személyes fejlődését, közös tanulását, a szervezeti tanulást, az intézmények egymás közötti tanulását, valamint támogatják az oktatáspolitikai döntések végrehajtását, a szaktanácsadás egységes szakmai irányítását, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a köznevelési intézmények és a központi szakmai irányítás közötti információáramlást. Ennek megfelelően a szaktanácsadók támogató tevékenységüket öt szinten végzik és ezek a tevékenységek speciális kompetenciákat várnak el a szaktanácsadóktól.

A szaktanácsadói munka szintjei:

3


Szint 1. Egyéni tanulás támogatása 2. Közös tanulás támogatása 3. Szervezeti tanulás támogatása 4. Hálózati tanulás támogatása 5. Szakpolitikai döntések támogatása

Specialitás Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás és az intézményen belüli műhelymunka serkentése A kitűzött pedagógiai célok elérését segítő intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásának ösztönzése, a jó gyakorlatok terjedésének támogatása Közvetítés az intézmények és a döntéshozatali, illetve szakmai irányítási szervezetek között

Ezeket a támogató tevékenységeket azonban minden szaktanácsadó a saját szakterületén végzi, így megjelennek a szakterülethez tartozó speciális tevékenységek és az ezekhez tartozó speciális kompetenciák. Ugyanakkor minden szaktanácsadónak rendelkezni kell egy olyan önfejlesztő képességgel, amely alkalmassá teszi őt személyes kompetenciáinak folyamatos fejlesztésére, annak érdekében, hogy eredményes lehessen mások fejlődésének támogatásában. A szaktanácsadót tehát az különbözteti meg a mesterpedagógustól, hogy a kiforrott pedagógus kompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges önfejlesztési és tanácsadói kompetenciái, illetve ez kiegészül egy speciális szakterülethez tartozó szakmai kompetenciákkal. E kompetenciák bemutatásához a tanácsadó jellemző tevékenységeit az alábbiak szerint csoportosítottuk: 1) Az önfejlesztéshez szükséges tevékenységek 2) A speciális szakterülethez tartozó tevékenységek 3) A tanácsadói tevékenységek, öt szintre bontva

1. ábra A szaktanácsadó jellemző tevékenységeinek területei

Az önfejlesztés és a tanácsadás minden szakterületnek közös eleme, így az ezekhez tartozó jellemző tevékenységeket és kompetenciákat együtt mutatjuk be, majd szakterületenként részletezzük a szaktanácsadói feladatok ellátásához szükséges speciális ismereteket.

4


Önfejlesztés A szaktanácsadói munka elsősorban más emberekkel való kapcsolatokban, interakciókban valósul meg, ezért fontos az, hogy a szaktanácsadót személyes kompetenciái alkalmassá tegyék erre a feladatra. Ehhez elengedhetetlen a mély önismeret, az önreflexió, igény a személyes kompetenciáinak, szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztésére. ISMERET Áttekintése van a saját személyiségének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének mozgató rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását. Birtokában van önreflektivitást és önértékelést segítő módszereknek. Ismeri az önismeret fejlesztésének módszereit, lehetőségeit. Ismeri szakmai céljait, azt hogy hová akar eljutni, továbbá ismeri a célok eléréséhez vezető utat. Ismeri a szaktanácsadói munkához használható IKT eszközrendszert. Ismer stressz-kezelési, szorongást oldó technikákat. Tisztában van saját erősségeivel, gyengeségeivel, fejlődési lehetőségeivel. Ismeri az időgazdálkodás alapfogalmait, sajátosságait.

KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉG

ATTITŰD

Felismeri saját és mások érzelmeit, képes saját viselkedését kontrollálni.

Fontosnak tartja személyes fejlődését.

Saját gyakorlatát reflektív módon elemzi és értékeli.

Fontosnak tartja önismeretének tudatos fejlesztését.

Azokat az innovatív kezdeményezéseket, amelyekkel munkája során találkozik, beépíti tudásába. Összehangolja az egyéni fejlődésének irányait a szakmapolitikai prioritásokkal és a megrendelői igényekkel. Hosszú, közép és rövidtávon tudatosan megtervezi saját fejlődésének állomásait. Saját fejlődését folyamatosan értékeli, szükség szerint azt újratervezi. Munkájához IKT eszközöket használ, követi az IT környezet változásait. A rendelkezésére álló idővel tudatosan gazdálkodik.

Igényli mások visszajelzéseit munkájával, személyével kapcsolatban. A reflektív gyakorlatot és a kísérletezést személyes fejlődése alapjának tekinti. Hisz abban, hogy a legnagyobb hatást személyes példájával érheti el. Elkötelezett a folyamatos tanulás iránt. Fontosnak tartja szakmai publikációk készítését, olvasását.

Szakmai publikációkhoz, szakmai kapcsolatok építéséhez használja a Web 2.0 legfontosabb eszközeit. Szakirodalmi forrásokból tanul.

Tanácsadói kompetenciák Egyéni tanulás támogatása (Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása) A szaktanácsadó a pedagógusokkal folytatott egyéni (esetleg kiscsoportos) konzultációk alkalmával támogatja őket szakmai fejlődésükben. Segíti őket reflektív gyakorlatuk kialakításában, fejlesztésében. A szaktanácsadó segíti a pedagógust abban, hogy felismerje személyes fejlődési lehetőségeit, ismerje saját kompetenciahatárait, a munkáját támogató szakmai környezetet, intézményi- és szakember hálózatot. Ebben a munkában az egyén támogatásán van a hangsúly. Szükség esetén a szaktanácsadó egy elemző, feltáró folyamaton vezeti végig partnerét, melynek során “belső” munkára készteti, „dolgoztatja” , gondolkodtatja. Ez az “belső” munka azt jelenti, hogy a pedagógus önmaga járja be azt az utat, amely

5


során megfogalmazódik a továbblépés lehetősége. Elemzi a kiindulási helyzetet, kidolgozza a lehetséges megoldási alternatívákat, és eljut egy önálló döntés meghozataláig. E tevékenységek elvégzése természetesen a tanácsadó segítségével történik, és a tanácsadó speciális felkészültsége teszi lehetővé azt, hogy mindezt a belső munkát el tudja végeztetni a pedagógussal. ISMERET Ismeri a pszichoterápia, a tanácsadás és a coaching fogalmát, tisztában van a közöttük lévő különbséggel. Ismeri a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait. Ismeri a védekező/elhárító mechanizmusok működését. Jól ismeri a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit. Tisztában van vele, hogyan teremtheti meg a támogatáshoz szükséges, kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációt Tisztában van a tanácsadással összefüggő pedagógiai és szociálpszichológiai ismeretekkel, azok alkalmazásával. Ismeri a beszélgetésvezetés módszereit, sajátosságait. Különbséget tesz mentorálás, tutorálás, tanácsadás és más, egymástól eltérő támogatási formák között.

KÉSZSÉG/KÉPESSÉG Értő figyelemmel, aktív hallgatással vesz részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben. A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítja a beszélgetést. Parafrázisok megfogalmazásával, összegző visszajelzésekkel segíti a „belső munkát”. Felismeri a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit és ehhez igazodva irányítja a folyamatot. Ahhoz segíti hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket és tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat. Felismeri és figyelembe veszi a metakommunikációs jeleket. A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési módszereket választ. Rugalmasan vált nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megérti. Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdekeket felismeri, feltárásukat képes támogatni. A bizonytalanságot jól tűri.

ATTITŰD Hisz abban, hogy minden ember fejleszthető. Hisz saját és partnere személyes erejében. Fontosnak tartja a reflektív szemlélet és gyakorlat kialakítását. Munkája céljának azt tekinti, hogy segítse a pedagógus döntéshozatalát, nem pedig azt, hogy döntéseket hozzon helyette. Hisz abban, hogy a tanácsadás módszereit a támogatott pedagógushoz és annak céljaihoz kell igazítani. A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekinti. Fontosnak tartja a saját és a támogatott pedagógus idejével való hatékony gazdálkodást. A bizalommal teli légkört az eredményes fejlesztés alapfeltételének tekinti. A támogatott pedagógusra úgy tekint, mint olyasvalakire, aki saját munkájának legjobb szakértője.

Bizalommal teli légkört teremt.

Közös tanulás támogatása (Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás és az intézményen belüli műhelymunka serkentése) A pedagógiai folyamatok ritkán kapcsolódnak csak egyetlen pedagógushoz, jellemzően a pedagógusok kisebb-nagyobb csoportját érintik. Egy-egy tantestületen belül a kollégák szakmai felkészültsége, érdeklődése speciális kompetenciái nagyon eltérőek, emiatt rendkívül fontos, hogy a szaktanácsadó tevékenysége során tudja támogatni az egymástól tanulást, a közös tanulást, a tantestületen belüli szakmai együttműködést. A szaktanácsadó támogatja a pedagógusok egymástól tanulását hospitálások ösztönzésével, csoportos tanácsadással, a témához kapcsolódó tanórakutatások elindításával. Pedagógus teamek munkáját támogatja, melynek során a team tagjai közösen keresik a pedagógiai folyamtok hatékonyságát növelő beavatkozási lehetőségeket.

6


Esetmegbeszélő csoportok működését, vezetését támogatja, e munkája során együttműködik más szaktanácsadókkal, szakemberekkel. ISMERET Átfogó és alapos csoportlélektani ismeretekkel rendelkezik. Ismeri a csoportfoglalkozások szervezésére és vezetésére vonatkozó legfontosabb módszereket. Ismeri a tanórakutatást, mint a szakmai fejlődés csoportos módszerét, tisztában van alkalmazási lehetőségeivel. Ismeri a csoportos tanácsadást, mint tanácsadói módszert, tisztában van e módszer sajátosságaival. Ismeri az esetmegbeszélés műfaját, sajátosságait. Ismeri az esetmegbeszélő csoport működtetésének szabályait. Tisztában van az iskolapszichológus feladataival. Ismer olyan módszereket, amelyek a csoportfejlődés folyamatát gyorsítani képesek.

KÉSZSÉG/KÉPESSÉG A csoportdinamikai folyamatok figyelembe vételével irányítja a csoportmunkát. Jó előadóként érthetően beszél, világosan fogalmaz. A csoport belső, alakulási folyamatait irányítja, értelmezi. Az egyén viselkedését a szervezet sajátosságaival összefüggésben értelmezi, értékeli. Felismeri az intézmény szükségleteit és igényeit. Figyel a csoport tagjaira, meghallgatja véleményüket. A csoportmunkában felmerült viták során egyezteti a különböző érdekeket. Fejlesztési lehetőségeket fogalmaz meg a team munka javítására. Átlátja a csoport feladatait.

Olyan módszereket ismer, , amelyek előhozzák, explicitté teszik a csoport tagjaiban egyenként vagy együtt meglévő rejtett tudásokat. Birtokában van a tudás konnektivista értelmezésének. Tudomása van az együttműködésben, kapcsolatokban megszületni képes tudás jellegéről.

7

ATTITŰD Nyitottan, előítéletektől mentesen közelít másokhoz. Partnerként, egyenrangú félként tekint másokra. Fogékony a probléma iránt. Bízik abban, hogy a támogatott pedagógusok képesek megoldani az aktuálisan előttük álló feladatokat. Van türelme a csoportmunka támogatásához. Tud háttérben maradni. Nyitottan áll a megoldandó feladatok elé. A közösségeket törekszik bevonni a problémamegoldásba. Elkötelezett a szakmai együttműködések iránt. Kész a csoportmunka háttérből történő támogatására – saját személyiségét nem helyezi előtérbe.


Szervezeti tanulás támogatása (A kitűzött pedagógiai célok elérését támogató intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása) A szaktanácsadó az intézményvezetést támogatja a szakterületével kapcsolatos intézményi önértékelésben, pedagógiai gyakorlatának és környezetének elemzésében, fejlesztések kidolgozásában. A helyzetelemzéshez mérőeszközöket, módszereket ajánl. Segíti a kiértékelést végző, majd a beavatkozási lehetőségeket kereső teamek munkáját. Támogatja az intézményvezetést az önértékelés eredményeire épülő fejlesztési projektek megtervezésében és végrehajtásában. ISMERET Ismeri az intézményi önértékelés alapvető módszereit és eszközeit. Ismer intézményi önértékelési módszereket és eszközöket. Alaposan ismeri a PDCA logikára épülő folyamatos fejlesztés lépéseit. Tisztában van a stratégiai tervezés folyamatával. Átfogó Ismeretei vannak a helyzetelemzés módszereiről, eszközeiről. Naprakészen ismeri a köznevelési intézmények működésére vonatkozó jogszabályokat és egyéb szabályozó dokumentumokat. Ismeri a problémamegoldó folyamat lépéseit, tisztában van a fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési-terv készítés sajátosságaival. Ismeri a tanulószervezet fő jellemzőit, a szervezeti tanulás elemeit és az abban rejlő lehetőségeket. Tisztában van a változáskezelés sajátosságaival.

KÉSZSÉG/KÉPESSÉG Saját szakterülete vonatkozásában támogatja az intézményi önértékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával. Saját szakterülete vonatkozásában támogatja az intézményvezetést a stratégiai tervezésben, célok felállításában, problémamegoldásban, fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési tervek készítésében. Saját szakterülete vonatkozásában támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, fejlesztésében. Támogatja az intézményvezetést a szakterületét érintő projektek tervezésében, megvalósításában. A nyilvános tudás (kutatási eredmények) és a gyakorlati tudás (intézmény pedagógusainak tudása és az adott kontextus ismerete) szintetizálásával új tudást hoz létre. Átlátja az adott fejlesztési projekt megvalósításának összefüggéseit.

Ismeri a hatékony intézményfejlesztés kritériumait, feltételrendszerét. Ismeri az intézményfejlesztési folyamatok megvalósításának jellegzetességeit, beleértve a nehézségeket is. Tisztában van a projektirányítás alapjaival. Átfogó vezetési, szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkezik.

8

ATTITŰD Szervezeti és folyamat szinten is fontosnak tartja a reflektív gyakorlatot. A hibákat és az akadályokat egy projektmegvalósítás szerves részének tekinti. Nyitott mások megoldási javaslataira. Fontosnak tartja, hogy a pedagógus és a szervezet céljai harmonizáljanak. Fontosnak tartja, hogy a pedagógus, támogató szervezeti környezetben fejtse ki tevékenységét. A szervezetre, mint az egyéneken túl is létező entitásra tekint. Fontosnak tartja, hogy az intézmény tanulószervezetként működjön. A szaktanácsadás szerepét a többi támogatási forma között egy lehetséges útnak látja.


Hálózati tanulás támogatása (Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásának ösztönzése, a jó gyakorlatok terjedésének támogatása) Az intézmények szervezeti tanulásához elengedhetetlenül fontos a más intézményekkel történő együttműködés, más intézmények gyakorlatainak megismerése, a mások jó gyakorlatából való tanulás.

A szaktanácsadó területi munkaközösséget működtet, vagy bekapcsolódik más szaktanácsadók által működtetett területi munkaközösségek munkájába, segíti a jó gyakorlatok terjedését, egymás gyakorlatainak megismerését, adaptálását. A szakmai szolgáltató működési területén szakmai műhelyeket, konzultációs lehetőségeket szervez, illetve támogatja a tematikus műhelyek szervezését, megtartását. Rendszeresen megosztja tapasztalatait és eredményeit a többi szaktanácsadóval, a pedagógiai folyamatokat támogató szakemberekkel. A szaktanácsadó a pedagógiai-szakmai szolgáltatóval együttműködve olyan internetes szolgáltatást nyújt, amely tartalmazza a témához kapcsolódó jogi és elméleti ismereteket, bemutatja a térségben található jó gyakorlatokat, lehetővé teszi a téma iránt érdeklődő intézmények és pedagógusok aktív együttműködését. A térségben található referenciaintézményekkel együttműködve segíti a jó gyakorlatok megismerését, adaptációját, az adaptáció során keletkező tapasztalatok kicserélést és feldolgozását. ISMERET Ismeri a tudásmegosztás különböző formáit, előnyeiket, hátrányaikat. Ismeri a hálózati tanulás jellegzetességeit és kritériumrendszerét. Ismeri a szervezetek hálózati tanulásának jellemzőit. Ismeri a területi együttműködésben rejlő lehetőségeket és nehézségeket. Ismeri a területi együttműködés hatását a benne résztvevő egyes intézményekre. Tájékozott az intézményekben megvalósuló jó gyakorlatokról. Ismeri a jó gyakorlatok átvételével és átadásával kapcsolatos szakmai buktatókat és azok elkerülésének módjait. Ismeri a hazai jó gyakorlatok rendszerét. Tisztában van a horizontális tanulás jelentőségével. Tudja, milyen adatbázisokban találhatók jó gyakorlatok. Tudja, hogyan, milyen feltételekkel lehet jó gyakorlatokkal megismerkedni.

KÉSZSÉG/KÉPESSÉG Szakmai forrásokat, szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat kutat fel. Az általa megszerzett információkat hatékonyan megosztja. Szakmai előadásokat, fórumokat, műhelymunkákat, bemutató foglalkozásokat szervez és tart. Segít elterjeszteni a referenciaintézmények jó gyakorlatait. Inspirálja az érintetteket az általa használt adatbázisok, források használatára, újak felkutatására. Támogatja az intézményi jó gyakorlatok publikálását. Támogatja az intézményeket mások jó gyakorlatainak adaptálásában, implementálásában. Szakmai találkozókat tervez és szervez a különböző intézmények munkatársai részére egymás munkájának megismerésére. A Web 2.0 legfontosabb eszközeit használva kommunikációs tereket

9

ATTITŰD Az intézményt olyan műhelyeknek tartja, amelyek képesek jó gyakorlatokat kialakítani és egymást támogatni ezen gyakorlatok adaptálásában. Elhivatott az együttműködés iránt. Hisz az egymástól való kölcsönös tanulás erejében. Pozitív a viszonya jó gyakorlatok átvételéhez. Segítőkész az adaptáció megtervezésében. Elkötelezett saját szakmai tapasztalatainak, jó gyakorlatának átadása mellett. Az intézményekre, mint egymás munkáját segíteni képes szervezetekre tekint.


Ki tudja választani, hogy az adott intézménynek milyen jó gyakorlatra van szüksége.

teremt, és ezek használatában segíti az azt használó pedagógusokat.

Ismeri az adaptációs folyamat lépéseit. Tájékozott a szakmai publikálás webes lehetőségeiben.

Szakpolitikai döntések támogatása (Közvetítés az iskolák, valamint a döntéshozatali illetve szakmai irányítási szervezetek között) A szaktanácsadó támogatja a szakmai szolgáltatót a szakterületével kapcsolatos szakmai szolgáltatásainak megvalósításában. Rendszeres kapcsolatot tart az adott földrajzi terület intézményfejlesztési szaktanácsadóival. Szorosan együttműködik az OFI vezető szaktanácsadójával. Segíti az oktatásirányítás döntés előkészítő munkáját, a szakterületét érintő oktatáspolitikai koncepciók megvalósulását. A szaktanácsadó az országos vezető szaktanácsadókkal együttműködve részt vesz az országos szaktanácsadói hálózat munkájában, a szaktanácsadók egymástól tanulásának támogatásában. Segíti az intézményeket a szakterületéhez kapcsolódó országos vagy regionális köznevelés-fejlesztési pályázatokon való részvételben, azok megvalósításában. ISMERET

KÉSZSÉG/KÉPESSÉG

Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az oktatásirányítás rendszeréről, mechanizmusáról.

Együttműködik az őt megbízó pedagógiai szakmai szolgáltató vezetőivel, munkatársaival.

Átfogóan és részletesen ismeri az OFI szakmai irányító szerepét és feladatait a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban és ezen belül a szaktanácsadásban.

Együttműködik a területi, illetve országos vezető szaktanácsadókkal.

Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos rendszeréről, működéséről. Alaposan ismeri saját szakterületén a szaktanácsadás szervezeti felépítését, döntéshozatali szintjeit. Ismeri a más területek szaktanácsadóival való kapcsolattartási lehetőségeket, fórumokat. Ismeri a közvetítői szerep kritériumait. Tudja, hogyan lehet megtalálni az adott területhez tartozó többi szakembert. Rendszerszinten ismeri szakterületének aktuális helyzetét.

Megosztja saját tapasztalatait más területek szaktanácsadóival. Más területek szaktanácsadói tapasztalatait beépíti saját tevékenységébe. Szakterülete helyzetjelentéséhez szükséges információkat összegyűjti. Az általa összegyűjtött információkat elemzi. Az általa kidolgozott elemzést bemutatja. A dokumentációt és adminisztrációt az előírásoknak megfelelően, pontosan vezeti.

Ismeri a helyi és országos tapasztalatokat, adatokat. Ismeri saját tevékenységének dokumentációs és adminisztrációs szabályait.

10

ATTITŰD Igénye van a folyamatos szakmai fejlődésre mások tudásának sajátjába történő beépítése által. Igénye van tudásának, tapasztalatainak másokkal történő megosztására. Fontosnak tartja a tervezéshez, munkavégzéshez, reflexióhoz kapcsolódó dokumentumokat. Precizitásra törekszik. Elkötelezett a pontos információszolgáltatás mellett.


A tantárgygondozó szaktanácsadó kompetenciái A tantárgygondozó szaktanácsadó biztos szaktudással, sokrétű szakmai tapasztalattal rendelkező, példamutató, elhivatott professzionális pedagógus, aki szervezetének meghatározó tagja. Empatikus, együttműködő, támogató. Egy vagy több szakterület specialistája, fejlett mentori, tanácsadói kompetenciák jellemzik. Magas szintű mesterségbeli tudása pedagógiai „jó gyakorlat”-ban jelenik meg. Jó gyakorlatát publikálja, szakmai közösségekben bemutatja. Szakmai professzionalizmusa alkalmassá teszi arra, hogy más intézmények pedagógusai szakmai tevékenységét támogassa. Látóköre kiszélesedett, a pedagógiai folyamatokat társadalmi, oktatáspolitikai kontextusban is tudja értelmezni. A tantárgygondozó szaktanácsadó rendszeres, személyre szabott támogatást nyújt a köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok szakmai fejlődésében. Hozzájárul ezzel a köznevelés minőségének javulásához, köznevelési fejlesztések implementációjához, és az általa gondozott szakterület folyamatos fejlesztéséhez. Munkája során a támogatott pedagógussal, mint egyenrangú partnerrel dolgozik, és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a folyamatos fejlődés során az adott óvópedagógus, tanító, tanár vagy kollégiumi nevelő kihasználja a munkatársaival és környező intézményekkel való együttműködésekben rejlő potenciált. A tantárgygondozó szaktanácsadó figyelembe veszi az intézményi környezetnek a személyes fejlődésben betöltött szerepét, és lehetőségeihez mérten arra hatással is van. A szaktanácsadó munkájának hangsúlyos a pedagógusok által jól érzékelhető része a pedagógus meglátogatása során végzett támogató tevékenység. Az intézményben folytatott tanácsadói munka során a tantárgygondozó szaktanácsadó megismeri a pedagógust és intézményi környezetét, a támogatási folyamatot a pedagógus személyes fejlődési céljaihoz igazítja, támogatja az önreflexiót és segítséget nyújt a fejlődés útjainak megválasztásában. A tantárgygondozók munkája azonban túlmutat ezeken a látogatásokon. Intézményen kívüli munkája során a szaktanácsadó az általa gondozott szakterület helyzetét erősíti az azt övező együttműködések erősítésével, és különböző események, például versenyek szervezésével, illetve a szervezés támogatásával. A tantárgygondozó szaktanácsadó szakterületi kompetenciái A tantárgygondozó szaktanácsadó olyan mesterpedagógus, akit önismerete, tanácsadói kompetenciái alkalmassá tesznek a többi pedagógus szakmai fejlődésének támogatására. Szakterületi kompetenciái tehát a nyolc pedagógus kompetenciaterületen megegyeznek a mesterpedagógus kompetenciákkal. 1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás A tantárgygondozó szaktanácsadó szakmai munkájához, szakterületéhez kapcsolódó fejlesztési elképzelésekkel rendelkezik, és ezek megvalósításában kezdeményező szerepet tölt be. Mesterségbeli tudása, szakmai tapasztalatai, fejlesztési elképzelései alapján jó gyakorlatokat fejleszt, vagy ezek fejlesztésében vesz részt. 1.1 Szakmódszertan Tudás •

Elmélyült ismeretekkel, tapasztalati tudással rendelkezik a korszerű pedagógiai módszertani eljárások területén.

Képesség •

Képes kollégáit, az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni szaktárgya tanításához alkalmazható tanulásszervezési módok, fontosabb módszerek, tanítási és tanulási stratégiák hatékony alkalmazásában.

Attitűd

11


• •

Szakmódszertani kérdésekben vallja az ön- és társértékelésre alapozott folyamatos fejlődés szükségességét. Elkötelezett kollégáinak, az iskolai és az iskolán kívüli szakmai közösség tagjainak szakmódszertani gyakorlatuk folyamatos elemzésen alapuló fejlesztésén való támogatása iránt, készséggel támogatja őket szakmódszertani kérdésekben.

1.2 Szaktárgyi tudás, szaktárgyi integráció, IKT kompetenciák Tudás •

Komplex ismeretei vannak kapcsolatrendszeréről.

szaktárgya

és

a

többi

tantárgy,

műveltségterület

Képesség •

Képes kollégáit és az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni az IKT eszközöknek, valamint az alkotó információ- és könyvtárhasználatnak a szaktárgya tanítási-tanulási folyamatába történő beépítésében, a szaknyelv megfelelő használatában, a szaktárgyi ismereteket tárgyilagos és változatos módszerekkel történő közvetítésében, a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjában.

Attitűd •

Vallja, és környezetében határozottan képviseli a szaktárgyi és IKT tudás folyamatos fejlesztésének szükségességét, a szakmai együttműködés fontosságát.

1.3 Szakmai tudatosság Tudás •

Széles körű elméleti és tapasztalati tudása van az adott szakterület társadalomban betöltött szerepéről, a tanulók személyiség- és gondolkodásfejlesztésében való lehetőségeiről.

Képesség •

Képes kollégáit, az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni a tanulói kompetenciák komplex fejlesztésében, szakmódszertani fejlődésükben.

Attitűd •

Elkötelezett híve a szakmai együttműködésnek.

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése A szélesebb körű szakmai hálózatok tevékenységében való aktív részvétele és mesterségbeli tudása eredményeképpen mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik a tanterv-fejlesztés, a tantervi értékelés, a pedagógiai rendszerfejlesztés terén, és ezeket az intézményfejlesztés szolgálatába állítja. Tapasztalatait szívesen használja fel helyi, illetve regionális fejlesztési munkákban, és terjeszti a szélesebb szakmai közönség számára. 2.1 A közoktatás jogszabályi környezetének ismerete, a pedagógiai program, helyi tanterv alkalmazása Tudás • •

Átfogó és részletes ismeretei vannak a tervezéshez szükséges jogszabályokról, a helyi szintű dokumentumokról, illetve azok tartalmáról. Széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjairól.

Képesség

12


•

Képes kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni az oktatónevelő munkájuk tervezésében; a nevelési célok megvalósítását és a kulcskompetenciák fejlesztését célzó tervezésben.

Attitűd •

Elkötelezett a pedagógiai folyamatok és az intézmény tervszerű működése mellett.

2.2 Saját pedagógiai tevékenység tervezése Tudás •

Széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik a pedagógiai munka tervezése és módszertana terén.

Képesség •

Képes kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni pedagógiai tevékenységük tervezésében, a terv értékelésében, korrekciójában.

Attitűd • • •

Vallja, hogy az eredményes pedagógiai munka feltétele az együttműködésen alapuló tervezés, az alapos felkészülés. A tervezés során elkötelezett az együttműködés, a közös tervezési folyamat mellett. Folyamatos önreflexiót alkalmaz.

3. A tanulás támogatása Aktívan részt vesz olyan fejlesztő programok, jó gyakorlatok kidolgozásában és iskolai, helyi és regionális disszeminációjában, amelyek építenek az egyes tanulók/tanulócsoportok sajátos tanulási, nevelési igényeire, az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak fejlesztésére, s a személyre szabott tanulás változatos feltételeit teremtik meg. Aktívan részt vesz komplex tanulási környezetben megvalósuló tanulási programok kidolgozásában. A tanulás támogatásával kapcsolatos ötleteit, fejlesztéseit iskolai, helyi, regionális szinten terjeszti, és az intézményi tanulásfejlesztés szolgálatába állítja. 3.1 Tanuláselmélet, tanulásszervezés, motiváció Tudás •

Mély, tapasztalatokkal átszőtt ismeretei vannak a szaktárgyában alkalmazható pedagógiaipszichológiai módszerekről, eljárásokról, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről, az egyéni tanulási stílusok fejlesztésének eszközrendszeréről.

Képesség •

Képes kollégáit és az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni a tanulási-tanítási stratégia meghatározásában, a személyre szabott, eredményes tanulásszervezés és motiváció megvalósításában.


Vallja a „tanítás tanulásának” szükségességét. Vallja, hogy a tanulók előzetes tudása meghatározó a tananyag-elsajátítás folyamatában. Elkötelezett a módszertani, tanulásszervezési ismereteinek folyamatos megújítása mellett.

3.2 Kompetenciafejlesztés Tudás

13


•

Átfogó elméleti és tapasztalati tudása van a kulcs- és speciális kompetenciák személyre szabott fejlesztésének lehetőségeiről.

Képesség • •

Tevékenyen részt vállal az egyes tanulók/tanulócsoportok sajátos tanulási igényeit, az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak fejlesztését, s a személyre szabott tanulás változatos feltételeit megteremtő fejlesztő programok kidolgozásában. Képes kollégáit, és az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni a helyi tanterv céljainak, fejlesztési követelményeinek érvényesítésére a saját pedagógiai munkájukban, a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák és a tantárgyhoz kapcsolható kulcskompetenciák fejlesztésében.

Attitűd • •

Vallja az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlenségét. Elkötelezett híve a tanulói aktivitásra épülő tanítási-tanulási folyamatoknak.

3.3 A tanulói szükségletekre építő (adaptív) tanulási környezet Tudás •

Tapasztalati tudással átszőtt ismeretekkel rendelkezik a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

Képesség •

Képes kollégáit és az iskolán kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni az adaptív tanulásszervezésben, az adaptív tanulási környezet kialakításában.

Attitűd •

Vallja, hogy a komplexen értelmezett tanulási környezet minősége kulcsfontosságú a tanításitanulási folyamat hatékonyságában.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése A tantárgygondozó szaktanácsadó kezdeményezően vesz részt kevésbé tapasztalt kollégái támogatásában, a tanulók személyiségfejlesztésével, az egyéni bánásmód érvényesítésével kapcsolatos szakmai feladataik megoldásában. 4.1 Általános fejlődéslélektan, pedagógia, szociológia Tudás • •

Átfogó személyiség- és fejlődés-lélektani, pedagógiai, szociológiai tudással rendelkezik. Egy-egy részterületen tudása professzionális.

Képesség • • • •

Tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége tervezett és folyamatos. A tanulói fejlődés segítése érdekében képes tudatosan felhasználni módszertani és elméleti ismereteit, saját pedagógiai gyakorlata elemzésének eredményeit. Széles körű szakmai tapasztalatával képes támogatni kollégáit a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő fejlesztő programok megvalósításában. Ismeretei alapján képes támogatni kollégáit és a szülőket a prevenciós technikák alkalmazásában.

Attitűd

14


•

A pedagógiai nézetek kölcsönös megismerésére törekszik, saját véleményét érvekkel támasztja alá.

4.2 Tanuló-megismerési technikák, egyéni bánásmód Tudás •

Nagy rutinnal rendelkezik a tanuló-megismerési technikák alkalmazásában és az adatok felhasználásában.

Képesség •

Képes a kollégáit támogatni objektív adatok gyűjtését biztosító eszközök, kérdőívek alkalmazásában, a tapasztalatok rögzítésében és az adatok értelmezésében, valamint a szaktárgyak tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciák személyre szabott fejlesztésében.

Attitűd •

Vallja és szakmai köreiben terjeszti az adaptív tanulásszervezés fontosságát.

4.3 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerése, fejlesztése Tudás •

Átfogó, folyamatosan frissülő ismeretei és gyakorlatati tapasztalatai vannak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerésében, fejlesztésében.

Képesség •

Képes kollégáit támogatni a különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált nevelésének, oktatásának eredményes megvalósításában.

Attitűd •

Elfogadó attitűdjét határozottan képviseli, és másokat is erre ösztönöz.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Elmélyül a közösségfejlesztés témájában a gyakorlatot segítő vizsgálódás szintjén is. Intézményi és hálózati együttműködés keretében, valamint társadalmi szinten is foglalkozik az esélyteremtés kérdésével, és érvényesíti a multikulturalizmus szempontját. 5.1 Csoportok működtetése Tudás •

Komplex tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a csoportok működéséről, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók csoportban történő fejlesztéséről.

Képesség •

Széles körű tapasztalatára építve támogatja kollégáit a tanulói együttműködést elősegítő motiváló módszerek alkalmazásában mind a szaktárgyi oktatás, mind a szabadidős tevékenységek során.

Attitűd •

A társadalmi érzékenység és a közösségi feladatvállalás iránti elkötelezettségét magatartásával is képviseli.

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Az értékeléshez kapcsolódó pedagógiai feladatok ellátását magas színvonalon végzi. Saját munkáját rendszeresen elemzi, értékeli, és fejleszti.

15


A rendelkezésre álló adatok alapján kollégái önértékelését és szakmai fejlődését is támogatja. Bekapcsolódik különböző szintű értékelő tevékenységek elemzésébe, tervezésébe, szervezésébe és működtetésébe; vizsgaanyagok írásába, vizsgák bonyolításába. 6.1 A pedagógiai folyamatokhoz illeszkedő értékelés Tudás •

Széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik az értékelés és mérésmetodika témakörében, a szaktárgyára vonatkozó sajátos mérési, értékelési módszerek, eszközök területén. Ismeri a szaktárgyához kapcsolódó országos és helyi mérések eredményeit.

Képesség • •

Képes kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni pedagógiai céljaiknak megfelelő értékelések elvégzésében, értékelő munkájuk fejlesztésében. Képes kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait támogatni az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésében, az eredményekre épülő fejlesztések kidolgozásában.

Attitűd •

Elkötelezett híve a mérés-értékelésre, visszacsatolásra alapozott minőségfejlesztésnek saját munkájában és a tanulás támogatásában.

6.2 A tanulók szakszerű mérése, az adatokra épülő fejlesztése Tudás •

Korszerű elméleti és módszertani tudással rendelkezik a mérés-értékelés, fejlesztő értékelés területén.

Képesség • •

Képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni, és ebben kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait is támogatni. Részt vesz országos mérések kidolgozásában, fejlesztésében.

Attitűd •

A fejlesztő értékelést elengedhetetlennek tartja a tanulás támogatásában.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Aktív szerepet vállal valamilyen együttműködésen alapuló szakmai tevékenységben, és ahhoz kötődően aktív szakmai kapcsolatokat működtet. Képes és kész mások osztálytermi kommunikációjának fejlődését szakmailag támogatni. Szerepet vállal a tanári szakma országos szervezeteinek működésében. 7.1 Kommunikáció Tudás • •

Korszerű elméleti és gyakorlati tudása van a személyközi –és csoportkommunikáció korszerű elméleteiről, a pedagógiai kommunikáció sajátosságairól. Ismeri a jó gyakorlatok átadásának lehetőségeit, módszereit, eszközeit.

Képesség

16


• •

Képes pedagógus társait támogatni a szakszerű, érthető, nyílt, magabiztos és hiteles kommunikációjukban, kommunikációs nehézségeik felismerésében, kommunikációjuk fejlesztésében. Pedagógiai jó gyakorlatát publikálja.

Attitűd • •

Elkötelezett a rendszeres, hiteles és nyílt kommunikáció iránt. Kommunikációja, nyugodt, célszerű, harmonikus.

7.2 Szakmai együttműködés Tudás •

Komplex ismeretekkel rendelkezik a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés szerepéről, formáiról, módjairól.

Képesség • •

Képes az intézményen belül és kívül is támogatni pedagógustársait az egymástól tanulásban. Intézményen kívüli szakmai közösségekben is képes támogatni a hospitáláson alapuló tanóraelemzést, tanórakutatást, a szakmai párbeszédek kialakulását, az egymástól tanulás gyakorlati megvalósítását, egymás munkájának megismerését, a közös szakmai fejlődést.

Attitűd • •

Hisz a kölcsönös tiszteletre és bizalomra, a segítő együttműködésre épülő szakmai kapcsolatokban. Elkötelezett saját szakmai tapasztalatainak, jó gyakorlatának átadása mellett.

7.3 Problémamegoldás, konfliktuskezelés Tudás •

Komplex tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a konfliktuskezelés témakörében.

Képesség • •

Rutinos a konfliktusok felismerésében és hatékony kezelésében. Képes a párbeszédre, vitakultúrája fejlett, alkalmazza a meggyőzés alapvető technikáit.


Konfliktuskezelési szemléletét és gyakorlatát a „nyertes-nyertes” eredmény elérésére való törekvés jellemzi. Példát mutat az együttműködés on-line formáira, tudatosan alkalmazza az on-line kommunikációs formákat a konfliktusok megelőzésére. Értékközvetítő tevékenysége folyamatos és tudatos, magatartásában az együttműködés, az altruizmus, a nyitottság, az empátia példáját bizonyítja.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A pedagóguskollégák szakmai támogatásában és az iskola szervezeti életében kezdeményező, irányító szerepet tölt be. Szakmai párbeszédet kezdeményez az iskolákat, a pedagógus szakmát érintő kérdésekről, és ezekben alkotóan és felelősségteljesen vesz részt. Reflektív, szakmai elemző technikáinak megosztásával támogatja kollégái önismeretének, lelki egészségvédelmének fejlődését. Iskolai kutatási, fejlesztési projektet vezet, pályázatok tervezését, megvalósítását irányítja. Iskolai, helyi, regionális szinten terjeszti a kutatási, fejlesztési eredményeket.

17


Támogatja kollégáit a folyamatos iskolafejlesztés megvalósításában. Tudatosan vállalja pedagógusi hivatását, szaktanácsadói megbízatását. 8.1 Szakmai önállóság, személyes felelősség Tudás •

A szaktárgyára és annak tudományterületeire vonatkozó tudása elmélyült, naprakész, ezt a tudását megosztja kollégáival is.

Képesség • • •

Képes önelemzésen, önértékelésen alapuló személyes és szakmai jövőkép meghatározására, szakmai karrierje tervezésére. Képes az iskolán kívül is támogatni kollégáit saját pedagógiai gyakorlatuk folyamatosan elemzésében és együttműködő fejlesztésében. Képes kollégáit és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait is támogatni szakmai szerepvállalásuk meghatározásában, pedagógiai tapasztalataik és nézeteik reflektív értelmezésében, elemzésében, értékelésében.


Kész a változásra. Feladatának tekinti pedagógustársai támogatását a folyamatos szakmai- és önfejlődésükben. Pedagógiai tevékenységét áthatja a hivatástudat.

8.2 Felelősség a szervezetért Tudás •

Korszerű vezetési, szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkezik.

Képesség •

Képes az intézmény fejlesztését, eredményességének javítását célzó folyamatokban való aktív részvételre.

Attitűd • •

Kollégái körében képviseli a rendszeres visszacsatoláson és értékelésen alapuló folyamatos fejlesztés szükségességét. Igényli és kollégáiban is felkelti az igényt a helyi vizsgálódások, kutatások végzésére a nevelőoktató munka folyamatos fejlesztése érdekében.

18


A nemzetiségi szaktanácsadó kompetenciái 1. Bevezető A nemzetiségi szaktanácsadás jellege A nemzetiségi szaktanácsadás lényegében tantárgygondozó szaktanácsadás, de intézményfejlesztési vonatkozásai is jelentősek. Feladata nemzetiségi nevelés-oktatás, valamint az identitástudat fejlesztése. A nemzetiségi szaktanácsadó rendszeresen, személyre szabottan segíti a nemzetiségi köznevelési intézményben dolgozó, nemzetiségi nyelv-és irodalmat, illetve nemzetiségi népismeretet oktató (a továbbiakban nemzetiségi pedagógus) pedagógusok szakmai munkáját. Szakmai fejlődésükben folyamatosan szerepet vállal, szaktanácsot nyújt. A nemzetiségi köznevelési intézmények látogatása során egyenrangú partnerként viszonyul a nemzetiségi pedagógusokhoz, segíti őket szakmai fejlődésük, előmenetelük tervezésében, kibontakoztatásában. A nemzetiségi intézmény vezetésével és pedagógusaival kooperációra törekszik, szorosan együttműködik velük. Támogató tevékenységét maximális szinten kihasználja azzal, hogy alaposan megismeri a nemzetiségi pedagógust, és munkája során a nemzetiségi köznevelési intézmény nemzetiségi specifikumaira koncentrál. Támogatási folyamat megtervezésével is segíti a nemzetiségi pedagógus szakmai fejlődését, előmenetelét. Látogatása nemcsak az előírt időszakra vonatkozik, hanem folyamatosan figyelemmel kíséri, támogatja a nemzetiségi pedagógust. -

-

-

-

-

-

A nemzetiségi szaktanácsadó nemcsak tanácsot ad, hanem teljes személyiségével, életvitelével, tudásával segíti a nemzetiségi pedagógust nevelő-oktató munkájában, módszertani gazdagságának kialakításában, a tantárgy iránti elhivatottságában, nemzetiségi identitásának megőrzésében, erősítésében. A nemzetiségi szaktanácsadó az adott nemzetiség nyelvének magas szintű tudásával, korábbi szakmai teljesítményével példát mutathat a nemzetiségi pedagógus számára. Fontos, hogy a szaktanácsadó érdeklődéssel szemlélje az adott nemzetiség életvitelét, kultúráját, történelmét, néprajzát, irodalmát, vallását, szokás- és néprajzi világát. Ismerje a népcsoport intézményrendszerét, jogait, törvényeit. A nemzetiséghez való kötődése, elkötelezettsége bizonyítékként szolgáljon arra, hogy nemcsak szaktanácsot ad, hanem át is érzi az adott nemzetiség problémáit, sikereit. Fontos, hogy ne csak kívülről szemlélje a nemzetiség életét, hanem maga is legyen tevékeny részese az adott nemzetiség fejlődésének. Ezáltal jobban átérzi a problémákat, érzékenyebbé válik azok megoldására, támogatása hiteles lesz. A nemzetiség nyelvének ismeretén túl ismernie kell a nemzetiség kultúráját, életét, a helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, kulturális csoportok munkáját, a nemzetiség közéleti fórumait, intézmény- és jogrendszerét stb. A nemzetiségi szaktanácsadó adjon tájékoztatást általánosságokban is az adott nemzetiségi pedagógus szakmai fejlődésének kibontakoztatásához (portfólió készítésében való segítségnyújtás, továbbképzésre javaslattétel, jogszabályi, tartalmi változásokról való tájékoztatás, lehetőségek feltárása, közös műhelymunka stb.). Lehetőség szerint ne csak évente/kétévente egy alkalommal jelenjen meg az intézményben, hanem többször is (folyamatként kezelje a nemzetiségi pedagógus fejlődését, segítését, szakmai előmenetelét), látogatása után is tájékoztassa a pedagógust személyesen, hírlevélben, e-mail-ben stb., azaz legyen folyamatos a kapcsolattartás. A nemzetiségi szaktanácsadó adjon ötleteket, fogalmazzon meg javaslatokat a nemzetiségi pedagógus számára továbbképzés és programok látogatása tekintetében. Maga is aktívan vegyen részt a nemzetiség rendezvényein (konferenciák, kulturális események, külföldi cserekapcsolatok stb.). Lehetőség szerint a régiónkénti szakmai műhelyek működtetésében, segítséget nyújt. A bemutató órákat követően igény szerint lehetőség nyílna pl. módszertani segédletek kidolgozására. A szakmai műhely második részét a nemzetiségi szaktanácsadó az aktualitások

19


-

-

-

megbeszélésével folytathatja, az egymástól való kölcsönös tanulás új lehetőségek, ötletek kipróbálására ösztönözheti az intézményeket. Fontos, hogy a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő intézmények, pedagógusok ne érezzék magukat egyedül, egymást segítő hálózatot építsenek ki. Hasznos lehet, ha a nemzetiségi szaktanácsadó össze tudja hangolni munkáját a nem nemzetiségi szaktanácsadóval is. A nemzetiségi szaktanácsadó a köznevelési intézmények között is töltsön be közvetítő szerepet. A nemzetiségi szaktanácsadás lényegében megegyezik a tantárgygondozó szaktanácsadással, de a nemzetiségi szaktanácsadó tanácsadói tevékenységével egy népcsoport életének, fejlődésének, alakulásának folyamatában is részt vesz, identitásfejlesztő munkát is ellát. Ha a nemzetiségi nyelv és irodalom és népismeret nevelése-oktatása nem eredményes, akkor az adott népcsoport számára elveszik az anyanyelve, ezáltal asszimilálódik. A roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás esetében sem a nemzetiségi nyelv, sem pedig a népismeret tantárgy tanítása nem anyanyelven folyik, tehát a szaktanácsadó részéről sem elvárás a roma/cigány nyelv ismerete. A roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás esetében a népcsoport kulturális tevékenységeinek (kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző-és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokban stb.) ismerete kiemelt fontosságú prioritást élvez, a nyelvhasználat helyett.

2. A nemzetiségi szaktanácsadó kompetenciái A nemzetiségi szaktanácsadó ismeretei: • • • • • • • • • • • • • • •

jól ismeri a sztenderd, irodalmi nyelvet, ugyanakkor ismeri a helyi magyarországi nyelvjárásokat, jól ismeri az adott magyarországi nemzetiség történelmét, földrajzi elhelyezkedését, kultúráját, szokásait, az identitás megőrzését elősegítő kulturális tevékenységeit, ismeri az anyaország és az adott nemzetiség (magyarországi) irodalmát, jól ismeri az anyaország történelmét, földrajzát és kultúráját, jól ismeri az adott magyarországi nemzetiség viszonyát Magyarországhoz és az anyaországhoz, jól felkészült az adott nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint népismeret módszertanából, jól ismeri a kerettantervi tartalmakat az adott nemzetiségi nyelv és irodalomból, valamint nemzetiségi népismeretből, jól ismeri a közismereti tantárgyak nemzetiségi tartalmait, jól ismeri a magyarországi és anyaországi szakirodalmat, ismeri a magyarországi nemzetiségi köznevelési intézmények erősségeit és problémáit, ismeri a hazai/anyaországi módszertani anyagokat, jó gyakorlatokat, ismeri a magyarországi nemzetiségek nevelését-oktatását, jól felkészült a nemzetiségi nevelést-oktatást biztosító jogi háttérről, ismeri a nemzetiség kulturális értékeit (történelmét, irodalmát, képzőművészetét, zenei-és tánckultúráját, hagyományait, szokásait), segíti az intézményeket a nemzetiségi karakter megnyilvánításában, hangsúlyozásában.

A nemzetiségi szaktanácsadó képességei: • •

önmaga is képes a szakmai fejlődésre, önfejlesztésre, saját szakmai tevékenységére való reflexióra, képes nyelvi, tartalmi és módszertani tudását, tapasztalatait átadni,

20


• • • •

• • • • • •

képes kapcsolatépítésre, ki tudja szűrni a nemzetiségi tananyagokhoz kapcsolódó és használható anyaországi tartalmakat, a szaktanácsadó hiteles, a magyarországi nemzetiségi pedagógustársadalom által is elfogadott személy, jól koordinálja a különböző hazai nemzetiségi köznevelési intézmények nemzetiségi pedagógusai közötti munkakapcsolat kialakítását, fejlesztését; hozzájárul a különböző nemzetiségi köznevelési intézmények pedagógusai közötti szakmai együttműködés kialakulásához, fejlesztéséhez, képes tapasztalatait összefoglalni, majd ezek alapján tájékoztatókat készíteni/tartani, képes a nemzetiségi pedagógusok identitástudatát megfelelő módon fejleszteni, élni tud az anyaországi kapcsolatrendszer nyújtotta lehetőségekkel, a roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatást látogató szaktanácsadó esetében, anyaország hiányában, a hazai kapcsolatrendszerek kiépítése a fontos, jó kommunikációs készséggel rendelkezik magyar nyelven és az adott nemzetiség nyelvén is, jó a problémafeltáró- és megoldó készsége.

A nemzetiségi szaktanácsadó attitűdjei: • • • • • • •

erős nemzetiségi identitástudattal rendelkezik, fontos számára, hogy jó kapcsolatokat ápoljon anyaországi köznevelési intézményekkel, vagy pedagógiai központokkal, fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatot tartson fenn a magyarországi nemzetiségi pedagógusokkal és köznevelési intézményekkel; más régiók iskoláival, habitusával példát mutat a nemzetiségi pedagógusoknak, az egyenrangúság elvét érvényesíti, a segítő szándékot szem előtt tartva, hozzájárul a különböző nemzetiségi köznevelési intézmények pedagógusai közötti munkakapcsolat élénkítéséhez, elfogadó, nyitott, türelmes.

21


Az intézményfejlesztési szaktanácsadó kompetenciái Az intézményfejlesztést egy olyan, az adott helyzetre alapozott tudatos változási folyamatként értelmezzük melynek végső célja minden egyes tanuló személyiségfejlődésének, tanulásának valamint ezek megfelelő feltételeinek és eredményességének elősegítése, amely közben az intézmény változáshoz való hozzáállásán és a változásmenedzselési képességén is alakít (Hopkins, 2001). A fejlesztés dinamikus kapcsolatban van az intézmény tanulásával. A tanulás állandó, reflektív folyamat, amelyhez azonban szükségesek a konkrét fejlesztések. A tanulás tehát átfogóbb dimenzió, amely nem mindig kötődik stratégiákhoz, állandóan áthatja az intézmény életét, de a fejlesztésekben kitüntetett módon konkretizálódik. A fejlesztés sem jelent azonban mindig egy projektet, hanem átfogó stratégiaként is működhet az intézmény alakulásában, viszont mindig vannak kijelölt céljai és megvalósítási útjai. A fejlesztés mindig egyben tanulási folyamat is, és konkrét eredményein túl a szervezeti vagy közösségi tanulás alakítása az egyik legfontosabb funkciója. Az intézményfejlesztés alapvető jelentőségű abban, hogy milyen is lesz a tanulók fejlődése, tanulása, ezért kiemelt jelentősége van a támogatás és a szaktanácsadás folyamatában is. Meghatározó dimenzióként áthat minden támogató és tanácsadó tevékenységet, de külön tényezőként is megjelenik. Az intézményfejlesztési szaktanácsadás egyrészt abban segíti az intézményt, hogy rátaláljon saját fejlődési útjára, az intézménybeli problémákra fejlesztő, hosszú távú megoldásokat találjon, s olyan utakat azonosítson, olyan támogatásokat vegyen igénybe, amelyek ebben előre viszik; másrészt abban támogatja, hogy általában is megerősödjön a fejlesztés-tanulás dimenziójában, legyen saját stratégiája. Ez a kettős támogatás sokféle formában valósulhat meg, rövidebb problémamegoldáshoz, rövid projektkivitelezéshez kapcsolódóan vagy rövidebb illetve hosszabb stratégiai tervezés segítésében, illetve oly módon, hogy az intézmény egész életét mélyen ismerő, azt elkísérő, a sokféle támogatást összefogó és nyomon követő „intézménygazda” lesz a szaktanácsadó. Ennek fényében az intézményfejlesztési szaktanácsadó olyan pedagógus, aki nem csak egy egyént, hanem egy egész közösséget, egy szervezetet tud támogatni a tanulásának útján. Tud intézményben, szervezetben, tanuló közösségben gondolkodni. Éleslátóan veszi észre az intézményi szintű problémák szervezeti hátterét. Tudja, hogy a szervezet mely pontján kell beavatkoznia támogatásával, mindig együttműködve az intézmény vezetésével. Maga is rendelkezik intézményfejlesztési tapasztalattal. Elkötelezett az intézményi fejlesztés, mint az oktatási rendszer működésének alapvető dimenziója iránt. Fontos, hogy hiteles személyiség legyen, aki tapasztalatait jól tudja közvetíteni, különösen, hogy vezetőkkel kell dolgoznia. Az intézményfejlesztési szaktanácsadáshoz szükséges specifikus ismeretek: • • • • • • • • •

Átfogó vezetési, szervezetfejlesztési, minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkezik Átfogó ismeretei vannak a helyzetelemzés módszereiről, eszközeiről Összefoglalóan átlátja a szakirodalom szervezeti kultúrára, tanuló közösségre vonatkozó főbb meglátásait Átfogó és mély ismerettel rendelkezik a szervezetfejlesztés és intézményfejlesztés szakirodalmáról, különösen a pedagógia területén. Ismeri a pedagógiai intézményfejlesztéshez kapcsolódó aktuális szakirodalmat és jó gyakorlatokat Ismeri a hatékony változásmenedzselés alapelveit és gyakorlatát Tisztában van a tartalomelemzés módszereivel, és hogy milyen információkat tudhat meg egy szervezetről ennek segítségével Ismeri a kikérdezés módszereit, különösen a rövid kismintán végzett kérdőív készítésének ismérveit és elemzésének lehetséges módjait, az interjúkészítés módszertanát; és az egyéb szervezeti működést feltáró lehetséges eszközöket Tisztában van a mérési eredmények elemzésének kritériumaival

22


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Ismeri az intézményfejlesztési területhez köthető mérési/diagnosztikai módszereket Ismeri a stratégiai és normál döntések meghozatalának szabályait Ismeri a motivációs elméleteket és technikákat; és alapvető csoportdinamikai, vitavezetési ismeretekkel rendelkezik Ismeri a megbeszélések és műhelymunkák szervezésének és vezetésének technikáit, időgazdálkodását; s rendelkezik a csoportmunka szerepével, megszervezésével, vezetésével kapcsolatos ismeretekkel Alapvető ismeretekkel rendelkezik a képzés-szervezés és –tervezés kérdésében Ismeri a felnőttek, tanárok (tovább)képzésében használatos módszereket Ismeri a korszerű projekttervezés, projektvezetés elméletét és az alkalmazható módszereket Ismeri az erőforrástervezés, a kockázatelemzés közoktatási intézményekben is alkalmazható korszerű módszereit Ismeri a hatékony team-munka feltételeit és módszereit, technikáit Ismeri a tréning, mint gyakori ismeret-begyakorló és elmélyítő módszer alkalmazásának szabályait, annak lehetőséget és korlátait Ismeri a hatékony folyamatközi- és záróértékelés kritériumait, feltételrendszerét Ismeri az online és digitális kommunikáció során a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás kritériumait Tisztában van az online munka előmozdításának és fenntartásának kritériumaival Ismeri a szakirodalom alapján, milyen tényezők járulnak hozzá a fejlesztés fenntartásához egy szervezetben Ismeri a minőségértékelés- és fejlesztés modelljeit, módszereit, eszközeit és azok egymáshoz való viszonyát Ismeri az intézményi önértékelés speciális módszereit és eszközeit Ismeri a problémamegoldó folyamat lépéseit; tisztában van a fejlesztési terv, intézkedési-, cselekvési tervek készítésének sajátosságaival Ismeri az együttműködő felek közötti két- és többirányú kapcsolattartás lehetséges IKT alapú és hagyományos formáit Széleskörű ismeretekkel rendelkezik az egyéni- és csoportmotivációt illetően Tájékozott a hálózati tanulás jellegzetességei, alkalmazhatóságának feltételrendszere vonatkozásában Ismeri a területi együttműködésben rejlő lehetőségeket és nehézségeket; hatását a benne résztvevő egyes intézményekre

Az intézményfejlesztési szaktanácsadó specifikus képességei: (a képességek a tanácsadás folyamatának lépései, területei szerint rendeződnek csoportba, amelyekhez a cselekvés/képesség kapcsolódik) 1. A kapcsolatfelvétel és előzetes diagnózis során: • • • • •

Az előzetes kommunikáció során bizalmi légkört teremt a kommunikációban az intézménnyel Felismeri az előzetes kommunikáció során az intézmény explicit és implicit szükségleteit és igényeit. Megtalálja a megfelelő online illetve digitális kapcsolatfelvétel módjait az adott intézménnyel. Fel tudja oldani vagy csillapítani tudja a támogatással szembeni ellenállást a különféle szereplőkben. Hatékonyan választja ki az intézmény szabályozó dokumentumaiból a látogatás szempontjából fontos tartalmakat, és azokat oly módon elemzi, hogy átfogó képet kapjon az intézményről, és további, feltárandó kérdéseket fogalmaz meg ennek alapján.

23


• • • •

Kérdőívet készít, vagy egyéb feltáró eszközt használ, ha szükséges a további feltáráshoz Átlátja a problémák mögötti összefüggéseket, és ennek megfelelően dönt arról, hogy az intézménynek a szaktanácsadásra van-e valóban szüksége. Beazonosítja a lehetséges kulcsszereplőket. Valamilyen tervet készít az intézménnyel együtt a további folyamatról, valamint ütemtervet készít a saját munkájához.

2. A látogatás során (kommunikáció, helyzetfeltárás, képzések, team munka, tervezés): • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Helyzetfüggően a különböző kommunikációs modelleket, technikákat és eszközöket alkalmazza Kommunikációját a hallgatósághoz igazítja, figyel a szereplők igényeire, elvárásaira, s ezekre reagálva hatékonyan kommunikál Fenntartja a megszerzett bizalmat az intézményben Diagnosztikai eszközöket alkalmaz a feltárásban, amennyiben szükséges, illetve segíti az intézmény önfeltárását ezekkel az eszközökkel (ezek bemutatásával), valamint alkotó módon bekapcsolódik az intézményi adatgyűjtő, adatelemző tevékenységbe. Interjút, fókuszcsoportot készít Órát, foglalkozást, beszélgetést figyel meg, illetve az intézmény tárgyi környezetét, mindennapi interakcióit stb. A feltárás során felhalmozott adatokat elemzi. Megfigyeléseinek és különféle adatelemzéseinek eredményeit reflektív, kérdésfelvető módon tudja prezentálni az intézmény felé. Átlátja az intézmény szervezeti és irányítási jellegzetességeit, az intézmény klímájának, kultúrájának szerkezetét, sajátosságait; ezek fejlesztésének lehetséges módjait Felismeri az intézményi folyamatok elemzése kapcsán a példaértékű "jó gyakorlatot" A gyűjtött információk alapján megállapítja, mi a különbség a korábban leírt és valós helyzet között. El tudja különíteni a fontos és nem fontos információkat, a releváns és nem releváns problémákat. Az intézményi szereplőkkel együtt felismeri a problémák lehetséges mélyebb gyökereit, okait, illetve a fejlesztendő területeket; és átlátja melyek azok a tényezők, amelyeket az intézmény maga befolyásolhat, és milyen tényezőkhöz kell szükségszerűen alkalmazkodnia. Képes a rendelkezésre álló információk alapján megalapozott döntést hozni Felismeri azokat a helyzeteket, amelyek intézményfejlesztési szaktanácsadói szerepével nem illenek össze; más szaktanácsadói és/vagy egyéb támogatást igényelnek Azonosítja az intézményi szükségleteknek leginkább megfelelő támogatást Az intézményi önértékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával támogatja Képes az önértékelési folyamat rendszerszintű áttekintésére Javaslataival támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, mérhetővé tételében Szakirodalmi forrásokat, szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat kutat fel és oszt meg partnereivel Megtalálja a beavatkozás és önálló intézményi munka egyensúlyát. Intézményfejlesztési témájú továbbképzéseket szervez meg; hatékonyan működik közre ezeken; összeállítja a belső továbbképzés tervét, programját Az intézmény igényeinek megfelelően tudja tudását közvetíteni, és az intézmény közösségének tanulását elősegíteni Szükség/igény esetén facilitátori, mentori, moderátori, tréneri szerepet tölt be egyéni, vagy csoportos keretében Átlátja az elképzelt fejlesztési projekt megvalósításának szélesebb összefüggéseit

24


• • • • • •

Nagy biztonsággal használ projekttervezési és projektmenedzsment eszközöket. Támogatja az intézményeket mások jó gyakorlatainak adaptálásában, implementálásában Felismeri, ha az adott intézmény használni tudna egy ismert jó gyakorlatot; ennek adaptálásában képes akár értéktöbbletet is adó gyakorlati segítséget nyújtani Észrevételeivel hatékonyan segíti az erőforrás-tervezés és a kockázatelemzés folyamatát; igény esetén tevőlegesen bekapcsolódik a folyamatba Észrevételeivel hatékonyan segíti a megalakult team(ek) munkáját; igény esetén tevőlegesen bekapcsolódik a folyamatba Észrevételeivel hatékonyan segíti a folyamatközi- és záróértékelés tervezését; igény esetén tevőlegesen bekapcsolódik a folyamatba

3. A megvalósítás, értékelés, fenntartás offline és online támogatás: • • • • • • • •

Segíti a vezetőt abban, hogy az felelős, tudatos, előrelátó, konzisztens döntéseket hozzon Sikeresen azonosítja a kulcsszereplők motivációs bázisát, ehhez illeszkedően alkalmazni tudja a megfelelő módszereket Átlátja az adott fejlesztési projekt megvalósításának összefüggéseit Képes áttekinteni és értékelni az addigi fejlődést a fejlesztés továbbfolytatása érdekében Az intézmény céljaihoz, körülményeihez megfelelő online eszközt javasol Támogatja a szereplőket a rendelkezésre álló online eszközrendszer felhasználásában Meg tudja ítélni, mikor kell és mikor nem kell beavatkoznia az online folyó intézményi munkába A kellő módon és időpontban jelez vissza a folyamat során

4. Együttműködés a többi szaktanácsadóval, az intézmények közötti tanulás előmozdítása, szakmai szolgálatatás nyújtása az intézményfejlesztés területén: • • • • • • • •

•

Hatékonyan vezet, vagy hoz létre ad hoc munkacsoportokat A nem intézményfejlesztési szaktanácsadók releváns tapasztalatait beépíti saját tevékenységébe Csapatjátékosként gondolkodik és dolgozik Együttműködik az őt megbízó pedagógiai szakmai szolgáltató vezetőivel, munkatársaival Képes a helyzetnek megfelelő releváns jó gyakorlatokat kiválasztani, megosztani, alkalmazásukhoz segítséget nyújtani Ki tudja választani, hogy az adott intézménynek milyen jó gyakorlatra van szüksége; segíti az intézményeket a számukra célszerűen adaptálhatóak kiválasztásában Szakterülete helyzetjelentéséhez szükséges információkat összegyűjti, elemzi Rendszeresen szervez intézményfejlesztési témájú továbbképzéseket, szakmai előadásokat, fórumokat, műhelymunkákat, bemutató foglalkozásokat; illetve közreműködik ezek szervezésében és lebonyolításában; szakmai találkozókat tervez és szervez a különböző intézmények munkatársai részére egymás munkájának megismerésére. Képes diagnosztizálni az oktatáselmélet és az oktatáspolitika legújabb trendjeit, összekapcsolni azokat az intézményfejlesztési szaktanácsadói tevékenység lehetséges fejlesztésével

Az intézményfejlesztési szaktanácsadó specifikus attitűdjei: • •

Rendszerszemlélettel rendelkezik. Munkája során törekszik arra, hogy az intézmény sajátosságait mint erőforrásokat használja

25


•

• • • • • •

Belátja, hogy az online és digitális kommunikáció kikerülhetetlen eleme a kapcsolattartásnak, de azt is, hogy az intézmények és szereplők más és más attitűddel és gyakorlattal rendelkeznek erre vonatkozóan. Igyekszik észrevenni, megérteni a látogatott intézmény/az intézmény egyes képviselői ellenállását, kíváncsi annak okaira; törekszik az ellenállás megszüntetésére Hisz abban, hogy az intézmény társadalmi beágyazottságába is tud valóban alakítani a saját sorsán, tud tenni a fejlődéséért. Az intézményt tanuló közösségek közösségeként látja, és fontosnak tartja a közösségek együttes munkáját Fontosnak tartja a reflektív szemlélet és gyakorlat kialakítását és fenntartását az intézményben Az érintett közösségeket törekszik aktívan bevonni a tanácsadási folyamatba, a problémamegoldásba. A folyamatos elkísérés során ügyel arra, hogy ne vegye át a vezetőség szerepét, hanem mindig annak segítőjeként jelenjen meg és működjön.

26


Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület SNI, BTMN integrációt segítő szaktanácsadó kompetenciái A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ezt az ellátást egyrészt a gyógypedagógustól, fejlesztő pedagógustól kapja az érintett gyermek vagy tanuló a szakértői véleményben előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében, másrészt a többi gyermekkel, tanulóval együtt töltött időben a foglalkozást vezető pedagógustól. A köznevelési törvény értelmében (62. § (1) b)) minden pedagógus kötelessége hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon folyó nevelő-oktató munkát gyógypedagógus szaktanácsadók segítik. Az SNI, BTMN integrációt segítő szaktanácsadó azoknak a pedagógusoknak nyújt támogatást, akik a többi tanulóval együtt foglakoznak a különleges gondozást igénylő tanulókkal. E munka alapja a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény, amely javaslatokat fogalmaz meg az alábbi területeken: -

a fejlesztés helyszíne, rendszeressége, tanulásszervezés, módszertan, pedagógiai értékelés, minősítés, pedagógiai segítségnyújtás, egyéni pedagógiai tervezés, a fejlesztésében részt vevők együttműködése, fejlesztési javaslatok.

Az integrációt segítő szaktanácsadó legfontosabb feladata tehát segíteni az érintetteket (a vezetés tagjai, pedagógusok) a szakvélemények értelmezésében, illetve segíteni a pedagógusokat a különleges bánásmóddal kapcsolatos törvényi kötelezettségeik teljesítésében. Az SNI, BTM integrációt segítő szaktanácsadás célja tehát hozzásegíteni a nevelési-oktatási intézményeket ahhoz az állapothoz, amelyben 1. 2. 3.

az elkészült szakvéleményeket a végrehajtásban érintettek egységesen értelmezik; megteremtik az integrációhoz szükséges pedagógiai környezetet; az SNI, BTMN integrációban részt vevő pedagógusok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladataikat maradéktalanul végrehajtják.

Az SNI, BTM integrációt segítő szaktanácsadást pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények (pedagógiai intézetek) működtetik szaktanácsadók bevonásával. A fenti célok elérése érdekében az SNI, BTM integrációt segítő szaktanácsadók feladatrendszere összetett, tevékenységeik sokrétűek. A szaktanácsadók tevékenységének középpontjában a pedagógusok és az intézmények munkájának támogatása áll. A munkához szükséges szaktanácsadói kompetenciák meghatározása érdekében megfogalmaztuk a feladatok végrehajtásához szükséges, általános – szintekhez nem rendelhető – szaktanácsadói tevékenységeket, ezt követően pedig a szaktanácsadás öt szintjén táblázatban foglaltuk össze e tevékenységek végzéséhez szükséges kompetenciák ismeret, képesség, attitűd elemeit. Az SNI, BTMN integráció támogató szaktanácsadó jellemző tevékenységei elsősorban a második (Közös szakmai fejlődés támogatása) illetve a harmadik (Szervezeti tanulás támogatása) szinten jelennek meg

27


és kisebb gyakorisággal fordul elő a pedagógus-szaktanácsadó páros helyzet. Ugyanakkor a pedagógusokkal folytatott egyéni konzultáció hatása sem hagyható figyelmen kívül. A szaktanácsadó kompetenciáit hat területen mutatjuk be, melyek három csoportba oszthatók: az önfejlesztéshez tartozó kompetenciák, a szakterületi kompetenciák, illetve a szaktanácsadói munkához tartozó kompetenciák. A személyes fejlődés igénye és képessége áthatja a szaktanácsadó minden tevékenységét. Az SNI és BTMN integráció területén megszerzett kompetenciái adják a munkához szükséges szakmai hátteret. A szaktanácsadói tevékenységhez tartozó kompetenciák pedig ahhoz szükségesek, hogy saját személyes tulajdonságait és speciális szakterületi ismereteit felhasználva támogatni tudja a pedagógusok egyéni és közös fejlődését, a szervezeti és szervezetek közötti tanulást, szakterületének szakmai irányítását. Ahhoz, hogy a szaktanácsadó hatékonyan tudja támogatni a pedagógusok, valamint a köznevelési intézmények integrációs munkáját, tisztában kell lennie a témához kapcsolódó jogszabályokkal, a pedagógiai szakszolgálatok működésével, a szakszolgálati diagnosztika protokolljával, a szakértői vélemény szakmai tartalmával. Rendelkezik a hatékony gyermek és tanuló-megismeréshez, az egyéni az egyéni bánásmód érvényesítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges ismeretek Átfogóan és részletesen ismeri a téma fogalomrendszerét. Ismeri az integráció különböző formáit. Érti az inklúzió fogalmát. Részletesen ismeri az SNI, BTMN gyermekek, tanulók együttnevelését meghatározó hatályos jogszabályokat. Ismeri a témához kapcsolódó tanügy-igazgatási dokumentumokat. Ismeri a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó irányelveket, tanterveket. Átfogóan és részletesen ismeri az integrációban alkalmazható pedagógiai, oktatásszervezési módszereket, technikákat, eszközöket. Tájékozott a szakszolgálati diagnosztikában. Ismeri és érti a vizsgálati protokollokat. Ismeri az Integrált Nyomonkövető Rendszert (INYR). Ismeri és érti a szakértői vélemények felépítését, szakmai tartalmát. Ismeri az egyéni fejlesztési terv felépítését, változatait. Tájékozott a tanulómegismerési technikákban, pedagógiai diagnosztikai eljárásokban. Ismeri a humanisztikus kooperatív tanulásszervezés alapelveit, módszereit. Ismeri az árnyalt, fejlesztő értékelés különböző formáit. Tájékozott szakterülete nemzetközi és hazai szakirodalmában. A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges készségek képességek A témához kapcsolódó fogalmakat pontosan használja, pontosan közvetíti. Alkalmazza az SNI gyermekek, tanulók együttnevelését meghatározó jogszabályokat, közvetíti azokat. Alkalmazza a BTMN küzdő gyermekek, tanulók nevelésére, oktatására vonatkozó jogszabályokat, közvetíti azokat. Jártas a normál tanterv és az eltérő tanterv összefésülésében, az irányelvek értelmezésében. Jártas diagnosztikai eljárásokban. Jártas a szakértői vélemények értelmezésében. Tud egyéni fejlesztési tervet készíteni. A pedagógiai helyzethez adekvát diagnosztikai eszközöket választ és alkalmaz. Módszertani repertoárja széles körű: kooperatív elemek, projektmódszer, más alternatív módszertani elemek. Használta vagy használja gyakorlatában ezen elemeket.

28


A gyermek-, tanulócsoporthoz illeszkedő differenciált óratervet, foglalkozástervet készít, illetve támogatja ennek készítését. Árnyalt, fejlesztő értékelést alkalmaz. Használja a Integrált Nyomonkövető Rendszert, és mások számára segíti ennek használatát. Attitűdök Hisz abban, hogy mindenki fejleszthető, és mindenkinek vannak erősségei. Fontosnak tartja, hogy a témához kapcsolódó fogalmakat pontosan, naprakészen ismerje és közvetítse. Elfogadja az együttnevelést, az egyéni különbségek meglétét, az egyéni bánásmód szükségességét. Elfogadja a különleges gondozáshoz való jogot, annak fontosságát, szükségességét. Elfogadja a tanulómegismerés és az árnyalt, fejlesztő értékelés szükségességét.

29


A tehetségfejlesztési szaktanácsadó kompetenciái 1. Bevezető A tehetségfejlesztési szaktanácsadás jellege A Köznevelési törvény segíti a tehetséggondozást azzal, hogy a tehetség megjelenéséhez szükséges stimuláló környezet gazdagítása irányába fordítja a figyelmet. A kihívás az, hogy nem az egyént kell a környezethez igazítani, hanem a környezetet az egyén folyton változó igényeihez. A tehetség fejlődési folyamat, amelyhez megfelelő kihívást és szabadságot szükséges nyújtani. A tehetségfejlesztési szaktanácsadás kiemelt figyelmet fordít a különleges, így a szociokulturális helyzet, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, érzelmi és/vagy viselkedési eltérések, nemzetiségi és migrációs helyzet terén a többségtől eltérő viselkedésű és helyzetű tehetségeknek is megfelelő tehetséggondozó programokra. A tehetségfejlesztő szaktanácsadó a tevékenységközpontú megközelítésben támogatja a következő területeket: 1. a felvállalt és végigvezetett feladatokat (a végigvezetés a megfelelő szakemberekhez való továbbadást is jelenti), 2. a hatékony és komplex ellátás érdekében kialakított és fenntartott kapcsolatokat, 3. a módszertan folyamatos fejlődését. A tehetségfejlesztő szaktanácsadó hozzájárul a kihívások felvállalásához, a nyitottság és a folyamatos fejlődés igényének fenntartásához. • • • • • • •

• • •

•

A tehetségfejlesztési szaktanácsadó teljes személyiségével, tudásával, emberi tulajdonságaival segíti a pedagógust nevelő-oktató munkájában, módszertani gazdagságának kialakításában, a tehetségfejlesztés iránti elkötelezettségében. A tehetségfejlesztési szaktanácsadó korábbi tehetségfejlesztői teljesítményével példát mutathat a pedagógus számára. Tájékozott a Nemzeti Tehetség Programról, a program keretében meghirdetett pályázati lehetőségekről. Jól tájékozott a Géniusz hálózat (Tehetségpontok, Tehetségsegítő Tanácsok) működéséről. Képzett a tehetségfejlesztés elméletében és gyakorlatában. Emberségével, türelmével, elkötelezettségével, toleranciájával együtt érez az adott intézmény/pedagógus problémáival. Támogatást nyújt nemcsak a nevelő-oktató munkában, hanem a tehetségfejlesztő attitűd erősítésében is (részt vesz projektmunkákban, tehetségekkel kapcsolatos rendezvényeken, érdeklődő a tehetségfejlesztési események, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek iránt stb.). Támogatja az intézményen belül működő csoportok, munkaközösségek munkájának összehangolását, az intézményi „tehetségfilozófia” megfogalmazását, szakmai együttműködését a tehetségfejlesztés érdekében. Tájékoztatást ad a pedagógus szakmai előmenetelének kibontakoztatásához (portfolió készítésében való segítségnyújtás, továbbképzésre javaslattétel, jogszabályi, tartalmi változásokról való tájékoztatás, lehetőségek feltárása, közös műhelymunka stb.). Lehetőség szerint nem csak egy alkalommal jelenik meg az intézményben, hanem többször is (folyamatként kezeli a tehetségfejlesztő pedagógus(ok) fejlődését, szakmai előmenetelét), látogatása után is tájékoztatja a pedagógust, az intézményt személyesen, hírlevélben, e-mailben stb. A tehetségfejlesztési szaktanácsadó az intézmények között már működő hálózatok esetében is betölt közvetítő szerepet és támogatja új kapcsolatok kialakítását.

30


2. A tehetségfejlesztési szaktanácsadó kompetenciái A tehetségfejlesztési szaktanácsadó ismeretei: • • • • • • • •

széles körűen tájékozott a tehetségfejlesztéshez kapcsolódó szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeiről, elméleti és gyakorlati ismeretei vannak a tehetségazonosítás módszertanáról, jól ismeri a tehetségfejlesztés szervezeti- és munkaformáit, jól ismeri a tehetségfejlesztés szakirodalmát, átfogóan ismeri a Nemzeti Tehetség programot, a tehetségfejlesztést támogató pályázati lehetőségeket, ismeri a Géniusz hálózat működését, ismeri a jó gyakorlatokat, jól felkészült a tehetségfejlesztés jogi hátteréből.

A tehetségfejlesztési tanácsadó képességei: • • • • • • • • •

képes munkája során alkalmazni a tehetségfejlesztéssel foglalkozó legfontosabb elméleteket és irányzatokat, képes a tehetség szabálytalan formáinak elismerésére és felismerésére, képes tapasztalatait összefoglalni, majd ezek alapján munkamódszereit javítani, képes a szakmai fejlődésre, segíti az intézményeket a tehetségfejlesztő szemlélet és gyakorlat tudatosításában, hangsúlyozásában, képes tartalmi és módszertani tudását, tapasztalatait átadni, képes kapcsolatépítésre, jól koordinálja az intézmények pedagógusai közötti munkakapcsolat kialakítását, fejlesztését, képes tapasztalatait összefoglalni, majd ezek alapján tájékoztatókat készíteni/tartani.

A tehetségfejlesztési szaktanácsadó attitűdjei: • • • • • •

tehetségfejlesztési elhivatottsággal rendelkezik, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, jó a feladatfeltáró- és megoldó készsége, az egyenrangúság elvét érvényesíti, fontosnak tartja a tehetségfejlesztő iskolák pedagógusai közötti munkakapcsolat élénkítését, elfogadó, nyitott, türelmes.

31


A konfliktuskezelési szaktanácsadó kompetenciái A köznevelési intézményekben előforduló konfliktusok a társas helyzetek, az együttélés, együttműködés velejárói, a pedagógiai helyzetek természetes képződményei. A konfliktus hatása konstruktív megoldás esetén fejlesztő jellegű. Az erőszak és a kirekesztés – bár az iskola fejlesztő, nevelő szerepétől elméletileg idegen, mégis gyakran előforduló jelenség – konfliktusokhoz vezet, amelyeknek konstruktív kezelése segíthet a különféle gondok megoldásában, de a gyakori destruktív megoldás a problémák növekedését, halmozódását eredményezi. A konfliktuskezelési szaktanácsadás hatókörébe két terület tartozik. Elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan lehet megelőzni az antiszociális agresszió megjelenését, a kirekesztést, a spontán kirekesztődést, mint a köznevelési intézmények működésében rendszeridegen konfliktusforrásokat. Ugyanakkor a konfliktuskezelési szaktanácsadásnak kell foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogyan lehet felkészíteni a köznevelési rendszer szereplőit, a gyermek/tanuló – szülő - pedagógus kapcsolatrendszerben kialakult konfliktusok erőszakmentes, konstruktív kezelésére. A konfliktuskezelési szaktanácsadás célja tehát az intézmény szervezeti tanulásának támogatása annak érdekében, hogy az intézmény képes legyen: saját működésében felismerni azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az antiszociális agresszió megjelenését; a nevelési, pedagógiai programját és gyakorlatát fejleszteni annak érdekében, hogy a megelőzhető legyen az antiszociális agresszió megjelenése; minden pedagógusban kialakítani az erőszakmentes konfliktuskezelés igényét és képességét; minden érintettet bevonni a gyermekek és tanulók problémamegoldó, konfliktuskezelő képességének fejlesztésébe. A konfliktuskezelési szaktanácsadást pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények (pedagógiai intézetek) működtetik konfliktuskezelési szaktanácsadók bevonásával. A fenti célok elérése érdekében a konfliktuskezelési szaktanácsadó feladatrendszere összetett, tevékenységei sokrétűek. A munkához szükséges szaktanácsadói kompetenciák meghatározása érdekében megfogalmaztuk a feladatok végrehajtásához szükséges, általános – szintekhez nem rendelhető – szaktanácsadói tevékenységeket, ezt követően pedig a szaktanácsadás öt szintjén táblázatban foglaltuk össze e tevékenységek végzéséhez szükséges kompetenciák ismeret, képesség, attitűd elemeit. A konfliktuskezelési szaktanácsadó jellemző tevékenységei elsősorban a második (Közös szakmai fejlődés támogatása) illetve a harmadik (Szervezeti tanulás támogatása) szinten jelennek meg és kisebb gyakorisággal fordul elő a pedagógus-szaktanácsadó páros helyzet. Ugyanakkor a pedagógusokkal folytatott egyéni konzultáció hatása sem hagyható figyelmen kívül. A konfliktuskezelési szaktanácsadó kompetenciáit hat területen mutatjuk be, melyek három csoportba oszthatók: az önfejlesztéshez tartozó kompetenciák, a szakterületi kompetenciák, illetve a szaktanácsadói munkához tartozó kompetenciák. A személyes fejlődés igénye és képessége áthatja a szaktanácsadó minden tevékenységét. A konfliktuskezelés és prevenció területén megszerzett kompetenciái adják a munkához szükséges szakmai hátteret. A szaktanácsadói tevékenységhez tartozó kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy saját személyes tulajdonságait és speciális szakterületi ismereteit felhasználva támogatni tudja a pedagógusok egyéni és közös fejlődését, a szervezeti és szervezetek közötti tanulást, szakterületének szakmai irányítását. Ahhoz, hogy a konfliktuskezelési szaktanácsadó hatékonyan tudja támogatni a pedagógusokat, valamint a köznevelési intézményeket a konfliktuskezelés és prevenció területén tisztában kell lennie a témához kapcsolódó jogszabályokkal, a köznevelési intézmények működésének sajátosságaival, az iskolapszichológusi hálózat működésével, a köznevelési intézményeket támogató szakmai környezet összetevőivel. Rendelkeznie kell az agresszió pszichológiájához, konfliktuskezeléshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

32


A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges ismeretek • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Átfogó és alapos elméleti tudással rendelkezik az agresszió fajtáiról, folyamatairól, az agresszió működésének törvényszerűségeiről, a mögötte meghúzódó okokról. Érti az agresszív emberi viselkedés társadalmi összefüggéseit, ismeri az agresszió kezelésének, megelőzésének módszereit. Átfogóan ismeri az agresszió megelőzésére szolgáló eszközrendszer köznevelési intézményekben alkalmazható elemeit. Tisztában van az agresszió szerepével, az iskolai agresszió megjelenési módjaival, következményeivel, az iskolai agresszió megelőzésének, kezelésének módjaival. Ismeri a spontán kirekesztődés folyamatát, megakadályozásának pedagógiai lehetőségeit. Alapos és részletes ismeretei vannak a konfliktus fogalmáról, típusairól, konfliktuskezelési módszerekről. Ismeri a konfliktushelyzetek kialakulásával, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos alapvető elméleteket, gyakorlatokat, eszközöket, módszereket és stratégiákat. Átfogó és alapos ismeretei vannak a hatékony konfliktuskezelés kommunikációs és problémamegoldó technikáiról. Átfogóan ismeri a konfliktuskezelés személyiséghátterét. Ismeri az OKSZ alkalmazásának jogszabályi lehetőségét, elérhetőségét. Tisztában van a tevékenység személyiségfejlesztő szerepével. Ismeri az alternatív vitarendezés technikáit. Tisztában van a mediálás szabályaival. Ismeri az iskolában létrejövő konfliktusok jellegzetességeit. Ismeri a kommunikációs kompetencia fejlesztési módszereit. Ismeri azokat a szerepeket és szervezeteket, akik adott földrajzi területen és adott konfliktushelyzet kezelésében segítséget nyújthatnak. Ismeri a társas kapcsolatok szabályszerűségeit. Átfogó ismerete van az agresszió- és konfliktuskezelés szakirodalmáról. Tájékozott a szaktanácsadás nemzetközi és hazai szakirodalmában.

A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges készségek képességek • • • • • • • • • •

Rutinosan használja az alternatív vitarendezési technikákat. Támogatja a pedagógusokat az alternatív vitarendezési technikák használatában. Egy adott szituációban felismeri a kialakult konfliktus sajátosságait, az adekvát megoldási lehetőséget. Felismeri a pedagógiai folyamatokban fellépő spontán kirekesztődést. A pedagógiai folyamatok tervezésénél figyelembe veszi az agresszió-prevenciós szempontokat. Pedagógiai munkája során az adott pedagógiai helyzethez illeszkedő agresszió-prevenciós eszközöket alkalmaz. Adekvát eszközöket választ és ezek segítségével intézményi helyzetelemzést végez szakterülete vonatkozásában. Helyzetelemzésre alapozott intézményi szintű agresszió-prevenciós stratégiát készít, vagy stratégiakészítést támogat. Helyzetelemzésre alapozott szakmai javaslatokat fogalmaz meg kommunikációs, konfliktuskezelési kompetenciák fejlesztésére. Asszertív kommunikáció jellemzi.

Attitűdök •

Elkötelezett a jogszabályoknak megfelelő működés mellett.

33


• • • • • • • • • •

Minden személyben és csoportban feltételezi a hatékony és eredményes konfliktuskezelés lehetőségét. Kommunikációjában az egyenrangú partneri viszony fejeződik ki. Nyitottan, előítéletektől mentesen közelít másokhoz. Kommunikációja meggyőző. Hisz abban, hogy a kommunikációs kompetenciája fejlődésével fejlődik a támogatott személy konfliktusmegoldó képessége. Fontosnak tartja, hogy a témával kapcsolatos ismeretei naprakészek legyenek. A nemzetközi és hazai példákat szívesen adaptálja, azokkal kísérletezik. A konfliktushelyzeteket nem a személyeknek, hanem az interakciók és a viselkedések mintázatainak tulajdonítja. Arra törekszik, hogy a támogatott személy ne csak a konfliktust oldja meg, konfliktusmegoldó képessége is fejlődjön a megoldás által. A szülőket és a tanulókat a pedagógiai folyamatok és a konfliktuskezelés egyenrangú, aktív szereplőjének tekinti.

34


A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadó kompetenciái A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadó speciális szaktudásával segíti, hogy az intézmények és a pedagógusok magas minőségű mérés-értékelési munkát végezzenek, és hogy a rendelkezésükre álló mérési adatokat a lehető legpontosabb és legszakszerűbb módon használják fel tevékenységük monitorozása és fejlesztése során. E tekintetben alapvetően különbözik más szaktanácsadóktól, hiszen nem elsősorban a pedagógus-pályán megszerzett tudást használ. Támogatási területe – azaz hogy kiknek, milyen intézményben és milyen mérési-értékelési helyzetben ad tanácsot – széleskörű. Tapasztalatának a támogatott intézményhez, pedagógushoz való illeszkedése akkor sem biztosítható és így nem is cél, ha a pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadó rendelkezik pedagógus munkakörben szerzett tapasztalatokkal. A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadó éppen ezért olyan támogatási formákat használ, amelyekben a konkrét mérési helyzetet, az értékelni kívánt pedagógiai folyamatot elsősorban a támogatott intézmény vagy pedagógus ismeri. Ezen szaktanácsadás esetében is megkülönböztethetünk küldő és hívó helyzeteket, amelyek egyszerre lesznek jelen a rendszerben. Küldő helyzet az, amikor a szaktanácsadó egy-egy a mérés-értékelés területéhez illeszkedő témában képzést tart, illetve tájékoztat. Hívó helyzetről akkor beszélhetünk, ha egy konkrét mérés-értékelési feladat megoldásához vagy már megszületett eredmények értelmezéséhez kér segítséget egy pedagógus vagy egy intézmény. A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás legfőbb haszna, hogy az intézményekben megjelenhet egy új tudás, a mérés-értékeléssel kapcsolatos általános tudás, amely méreténél fogva nem képezheti részét minden pedagógus képzésének; valamint hogy a köznevelési rendszerről rendelkezésünkre álló hatalmas adatvagyon feldolgozottsága is nőhet az által, hogy az intézmények használják őket saját tevékenységük kontextusba helyezéséhez. Általános pedagógiai mérés-értékelési kompetenciák A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadó személyében tehát új, mély mérés-értékelési tudás jelenik meg az iskolákban. Ezt a tudást a munkájának minden, az alábbiakban felsorolt területén használja. A pedagógiai mérés - értékelés mint pedagógiai-szakmai szolgáltatás lényege épp ennek a tudásnak a megjelenítése, és ennek egyik formája a szaktanácsadás. Az alábbiakban ezt a mérésértékelési tudást részletezzük. A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges ismeretek • • • • • • • • • • • •

Ismeri a fő statisztikai-elemzési eljárások felhasználásának feltételeit. (homogenitás- és összefüggés-vizsgálatok, regresszióanalízis) Ismeri a mérési-értékelési feladatok ellátását segítő fő szoftvereket, szolgáltatásokat és azok hozzáférhetőségét. Ismeri a köznevelés területén működő országos méréseket. Tisztában van az országos mérések felhasználhatóságának lehetőségeivel és korlátaival. Ismeri azon mérési eszközök közül a legfőbbeket, amelyek a köznevelés rendszerben esetleg jól használhatóak. Ismer olyan műhelyeket, amelyek rendelkezhetnek kidolgozott mérőeszközökkel. Tájékozott a pedagógiai mérés-értékelés nemzetközi szakirodalmában. A kérdőív- és tesztszerkesztés alapelveit ismeri. Birtokában van olyan eszközöknek, amelyekhez iskolák is hozzáférnek, és amelyek jól böngészhető kérdés- és feladatbankok létrehozását támogatják. Tudatában van a visszajelzés, visszacsatolás mint szabályozási folyamat fontosságával. Ismeri a pozitív és negatív visszacsatolás működési mechanizmusát. Ismeri a teljesítményértékelés interakciós hatását.

35


A szaktanácsadói feladat ellátásához szükséges készségek képességek • • • • • • • • •

Nagy biztonsággal elemzi a hazai mérések kutatói adatbázisait egy-egy speciális kérdésre választ keresve. Önállóan is képes indikátorokat rendelni a legfontosabb, a köznevelésben megfigyelni kívánt jelenségekhez. A pedagógiai kérdésekhez statisztikai eljárásokat rendel. Mérési-értékelési munka eredményei alapján lehetséges válaszokat fogalmaz meg. Személyre, csoportra, szervezetre szabott adatelemzési tervet készít. Jártas legalább egy statisztikai elemző szoftver vagy ilyen célra használt programozási nyelv területén. (SPSS, PSPP, R-Studio, R, Python) A pedagógus, pedagóguscsoport vagy intézmény által tervezett fejlesztéshez kapcsolódó adatgyűjtés fő kereteire vonatkozóan (mérési pontok, vizsgálati területek, értékelés szempontjai) javaslatot fogalmaz meg. A kapott eredmények alapján visszajelez a pedagógusoknak, igény szerint szülőknek, diákoknak is. Olyan pszichológiai készséggel rendelkezik, amely elősegíti a számára idegen intézményben az általa képviselt értékek/célok elfogadtatását.

Attitűdök • • • •

Elkötelezett az adatalapú döntéshozatal mellett. Fontosnak tartja a rendelkezésre álló adatok használatát, és az egyes intézmények differenciált összehasonlítását. A kvalitatív és a kvantitatív módszereket egymást kiegészítő, egymást értelmező és kontrolláló módszereknek tekinti. Fontosnak tartja, hogy a vizsgálati alanyokról csak olyan információkat szerezzen és raktározzon, amelyek lényegileg segítik a pedagógiai gyakorlat fejlesztését.

36


A szakmaprofil célja, szerepe A szaktanácsadói szakmaprofilt rövid, átlátható, érthető és mindenekelőtt nyilvános dokumentumnak szántuk és elkészítésével az alábbi célok elérését kívántuk támogatni: • A szaktanácsadás minőségfejlesztése. Az általunk készített szakmaprofilok döntő része központi akaratra jött létre, sokszor azzal a céllal, hogy új szemléletet vagy új elvárásokat honosítson meg egy szakma területén. Ezen a ponton alapvetően eltérő irányt képviselnek a magyar hagyományokba mélyen beágyazott pályakörök1 és információs mappák, amelyek döntően az aktuális helyzet leírására törekszenek, és a várható változásokat egy külön pontban kezelik, de ott is dominál a változás követése a változás indukálásának funkciójával szemben. Más hazai tapasztalatok viszont (Golnhofer – id. Pukánszky, Falus és Kotschy 2006, Falus 2004) előtérbe helyezik a minőségfejlesztő funkciót, amikor az adott pályán mozgó ideális szakember képeként írják le a szakmaprofilt. • A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása. A szakaprofilok jellemzően irányt mutatnak abban a tekintetben is, hogy milyen személyek alkalmasak egy adott feladat elvégzésére, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait. Két esetben (Anglia és Ausztrália) a standardok leírják a pedagógus várt vagy elvárt fejlődését is, így egy esetleges életpálya-rendszert is támogathatnak. (Bár ettől, a besoroláshoz való használattól az Ausztrál leírás elhatárolódik.) A hazai szakirodalom erről több szempontból is ír: például a képzést megelőző pályaalkalmasság (Falus és Kotschy 2011) és – részben már a képzéstervezés területére átlépve – a képzést vagy képzési szakaszt záró mérés tervezését (Gál 20012 - id. Dávid 2011, Falus 2004) említve. • Képzéstervezési alapdokumentum. A szakmaprofilok jellemzően a képzéstervezés és –akkreditáció alapdokumentumaivá válnak. Ugyanígy segítheti az adott professziót gyakorlók önfejlesztését, valamint megtalálni az intézményen belül megszervezett fejlesztések irányait. Ugyanez a funkció jelenik meg a hazai szakirodalomban, amikor egy ilyen dokumentummal szemben a képzéstervezés különböző területeinek (képzési kimeneteinek és tartalmának, tanulási tevékenységeinek, értékelési módszereinek stb.) támogatására való alkalmasságot követelik meg egy ilyen dokumentumtól. (Golnhofer – id. Pukánszky, Falus és Kotschy 2006, Falus 2004) • A szaktanácsadás bemutatása az érintettek felé. Ezt a funkciót az általunk vizsgáltak közül csak a nemzetköziek vállalták fel. Egy jól összeállított szakmaprofil képes bemutatni egy szakma sokszínűségét, de akár jó gyakorlatok szükséges feltételeit is kihangsúlyozhatja a szakmai gondolkodásban. Sokat segíthet a pályára készülőknek vagy az oda frissen belépetteknek is. • Közös nyelv megalkotása. Ezt a funkciót az általunk vizsgáltak közül csak a nemzetköziek vállalták fel. A vizsgált szakmaprofilok közül több deklarálja célként a leírt szakmával kapcsolatos nyelv (és gondolkodás) egységesítését, esetenként fogalommagyarázatot is tartalmaznak bevezetővagy függelékként.

1 2

Ilyenek elérhetőek itt: http://eletpalya.munka.hu/foglalkozasok (utolsó letöltés: 2013. 11. 04.) http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2001/3/07/chapter1.htm

37

Szaktana csado i szakmaprofil

Recommend Documents