SZAKDOLGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR – TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

AZ ÁGAZATI SZAKKÉPZÉSRE JELENTKEZETT TANULÓK BEILLESZKEDÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI AZ ISKOLAELHAGYÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN.

SZAKDOLGOZAT Pásztor Zoltán Albert Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Neptun kód: CMD7FF

Konzulens:

dr. Knausz Imre tanszékvezető Tanárképző Intézet

MISKOLC 2017.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet mindenkinek, aki a szakdolgozatom elkészítéséhez nagyban hozzájárult. Egy Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgához készülő munka elkészítését nagyban segítheti a pedagógus vezetője, kollégái és természetesen az oktatás „tárgya” a diák. A vezetői gondolkodás és gyakorlati alkalmazása során segítségemre volt a hódmezővásárhelyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola intézményvezetője, Nagy Zsuzsanna valamint, helyettesei Kurusa József és Ollé Tamás. Köszönöm minden olyan kollégám segítségét, aki munkájával, türelmével és lelkesítő szavaival hozzájárult szakdolgozatomhoz, külön kiemelve nyelvi lektoromat, Berényi Katalint, valamint Ágoston Csaba, Bánfi János és Vári Ágnes kollégáimat, akikkel a képzésen is együtt vagyunk jelen. Köszönet a 2016-ban iskolánkba beiratkozott osztálynak, akik segítő kérdéseikkel és türelmükkel nagyban hozzájárultak programom elkészítésében. Köszönöm feleségem, Szél Erzsébet szakmai lektorálását és határtalan türelmét, mely egy szakdolgozat elkészítésével járó izgalom elviseléséhez kell. Tisztelettel köszönöm meg dr. Knausz Imre tanszékvezető úrnak, szakdolgozati konzulensemnek témavezetését, együttgondolkodását. Nem merülhetett fel olyan probléma, melyre nem volt megoldási javaslata, gondolatindító ötlete.

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: Pásztor Zoltán Albert

Neptun kód: CMD7FF

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga – levelező tagozat Szak: Egyéb

Szakirány:

Illetékes intézet: Tanárképző Intézet A szakdolgozat címe: Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. Konzulens neve, beosztása: dr. Knausz Imre , tanszékvezető A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, 2016.szeptember 30. A témát elfogadtam. p. h. …………………………… Hallgató aláírása

…………………………………… Konzulens aláírása

…………………………………… Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Pásztor Zoltán Albert

Neptun kód: CMD7FF

Szakdolgozat címe: Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. Konzulens neve: dr. Knausz Imre Konzultáció időpontja: 2016.11.19. Konzultáció időpontja: 2017.03.17. Konzultáció időpontja: 2017.03.29. Konzultáció időpontja: 2017.04.02. Konzultáció időpontja: 2017.04.06.

Dátum: 2017. április 7.

Konzulens aláírása …………………………….. Konzulens aláírása …………………………….. Konzulens aláírása …………………………….. Konzulens aláírása …………………………….. Konzulens aláírása …………………………….. A szakdolgozat beadható:

………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott Pásztor Zoltán Albert, Neptun-kód: CMD7FF a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy „Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében.” című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:   

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc, 2017 év április hó 7 nap

…….……………………………….……….. Hallgató

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés ............................................................................................................ - 1 2 Elméleti háttér .................................................................................................... - 3 2.1 Intézményem helyzetismertetése ................................................................. - 3 2.2 Iskola elhagyás elleni központi programok ................................................. - 6 2.3 Ágazati képzést érintő közismereti tantárgyak ............................................ - 8 3 A problémák az új iskola kezdetén................................................................... - 10 3.1 Beilleszkedés ............................................................................................. - 10 3.2 Tantárgyi tudás .......................................................................................... - 10 3.3 Iskolaválasztás, szülő – gyermek - iskola ................................................. - 11 4 Első évfolyamosok a szakgimnáziumban......................................................... - 13 4.1 Fejlesztendő kompetencia terület .............................................................. - 14 4.2 Tudásszintmérő feladatlap......................................................................... - 14 4.2.1 Összeállítása ....................................................................................... - 14 4.2.1.1 Kritériumok ................................................................................. - 15 4.2.1.2 Összeállító team .......................................................................... - 18 4.2.2 Szintfelmérés ...................................................................................... - 19 4.2.3 Szintfelmérők elemzése...................................................................... - 20 5 Felzárkóztató- és személyiségfejlesztő program elkészítése............................ - 22 5.1 Felzárkóztató program............................................................................... - 22 5.1.1 Matematika-logika (gondolkodási, probléma-megoldási módszerek)- 22 5.1.2 Informatika ......................................................................................... - 23 5.1.3 Szövegértés magyar és angol nyelven ................................................ - 24 5.2 Személyiségfejlesztő program................................................................... - 25 5.2.1 Kiemelt célok ..................................................................................... - 26 5.2.2 Életmódjellemzők 9. osztályosok körében ......................................... - 27 5.2.2.1 Az iskola szerepe a fiatalok életében .......................................... - 27 5.2.2.2 A tanulási környezet jellemzői: ................................................... - 28 5.2.2.3 Szabadidő eltöltése ...................................................................... - 28 5.2.3 Javaslatok és időkeretek a feldolgozandó témákra ............................ - 29 5.2.4 Foglalkozástervezetek ........................................................................ - 31 5.2.4.1 Ismerkedés, csoportépítés ........................................................... - 31 5.2.4.2 Bizalomépítés .............................................................................. - 32 6 Program integrálása a szakmai tanmenetbe...................................................... - 39 7 Feladat rövid leírása, elért eredmények, tapasztalatok, fejlesztési lehetıségek - 41 I

7.1 Összegzés .................................................................................................. - 41 7.2 Summary ................................................................................................... - 42 8 Irodalomjegyzék ............................................................................................... - 43 9 Ábrajegyzék...................................................................................................... - 44 10 Rövidítések jegyzéke, és fogalmak magyarázata ............................................. - 45 11 Nyomtatott mellékletek .................................................................................... - 46 1.

számú melléklet: Életmód-kérdőív............................................................ - 46 -

II

Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében.

1 BEVEZETÉS „A gyermek, világra nyitott lény, A simogatásra simogatással, A jókedvre jó kedvvel, A tevékenységre tevékenységgel felel.”1 A tanulók beilleszkedésének és fejlesztésének problémája régóta foglalkoztatja az oktatási intézményekben dolgozó kollégákat. Speciális esetekben még a közoktatással-közneveléssel foglalkozó törvényekben is megjelenik, s gyakran fordul elő szakirodalmakban is. A fogalom értelmezése nem egyértelmű, általában hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, illetve az átlagtól, a még elfogadottól való lemaradás, elmaradás megszüntetését célzó tevékenységet értik alatta. Célja elsősorban az elvárt társadalmi normáknak megfelelő iskolai végzettség elérése, de már megjelent a munkaerőpiacról való tartós kiszorulásnak megakadályozása funkciója is.2 Az utóbbi években hazánkban nagyon sokféle, a felzárkóztatás fogalomkörébe tartozó tevékenység folyt különböző hangzatos neveket viselő projektekben. (Arany János Programok, Híd I., Híd II. program) de ide sorolták az iskolai korrepetálásokat is. Projektekhez nem köthető, iskolán belüli programok észrevehetetlenek, a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások is integrálódtak a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéhez.3 A folyamat az említett célokból könnyen levezethető, de a célok szerteágazottsága, megtérülésük időbeni eltérései a folyamat értelmezését s eredményességének vizsgálatát megnehezítik: nehéz eldönteni, hogy egy tevékenység mennyire sikeres. Az eredmények korlátozott hatásúak is lehetnek rövidtávon, hosszabb távon pedig a résztvevők heterogenitása nehezíti az elemzést. Munkámban nem az eddigi, az átlagtól eltérő, esetleg hátrányos helyzettel rendelkező tanulókkal való foglalkozást tűztem ki feladatomnak. Erre már sok – az előzőekben már említett – központi program létezik, alkalmazásuk folyamatos, s bár egyre több tanulót érint, még szerencsére nem a tanulók többségének a problémája. Feladatomnak tekintem a látszó-

Mérei Ferenc 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2017 3 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 2017 1 2

-1-


lag átlagosnak, jelenleg nem hátrányos helyzetűnek tekintett (a szülő alacsony iskolai végzettségű, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, alacsony foglalkoztatottság4) szülök gyermekeivel (is) foglalkozni. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2017) Az iskolaelhagyás okai meglehetősen egyedi okokra is vissza vezethetők, egyformán érinti a fiúkat és lányokat. Az iskolaelhagyás minden tanulót érint, így szakdolgozatomban a tanuló és diák gyűjtőnév alatt minden, az iskolába beiratkozott gyermeket értem. Szakdolgozatomban arra vállalkozom, hogy az informatikai ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének segítése, tantárgyi tudásának fejlesztése csökkentse az iskolaelhagyást. Saját, hosszú évek alatt, mint szakmai tanár szerzett tapasztalataimra támaszkodva dolgozok ki egy koncepciót, amelyre építve egy részletes program kialakítható.

4

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2017

-2-


2 ELMÉLETI HÁTTÉR 2.1 INTÉZMÉNYEM HELYZETISMERTETÉSE A Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Pollák Antal Szakgimnáziuma Szentes város műszaki középiskolája. A szakképzési törvény 2013-as bevezetése óta az iskola két ágazati alapképzésben iskoláz be általános iskolás tanulókat (villamosipar és elektronika valamint informatika). A tanulói létszám meghaladja a 300 főt (2016.10.01-i állapot szerint: 263 fő nappali és 98 fő esti tagozatos diák), akiket 23 főállású és 10 óraadó pedagógus tanít. A létszámokat tekintve – nappali tagozaton 10 osztály 26 fős átlag létszámmal – kis iskolának számítunk, ahol néhány tanuló elvesztése is kihat az intézmény működésére. A szakgimnázium minimális osztálylétszáma 26 fő, melytől a törvény minimum irányban nem enged eltérést. Az iskola húzó szakának, a XIII. informatika ágazat beiskolázottsága jelentősen csökkent a 2013-2015-ös tanévben annak ellenére, hogy digitális készségekre a gazdaság valamennyi szektorában szükség van. A város és régió közoktatási intézményeinek statisztikai elemzése alapján a gimnáziumok induló létszáma jelentősen növekedett, s ott jelentek meg azok az általános iskolát befejező diákok, kiknek az addigi tanulmányi eredménye, képessége a szakgimnáziumi szakmatanulást indokolná. Az általános gimnáziumba felvett tanulók átlaga néha még a közepest sem éri el, mellyel előre látható, hogy minimálisak a továbbtanulási esélyei. A pedagógus szemével ez elvesztegetett négy év. Akkor mégis mi indokolja ezt a jelentős átvándorlást? A válasz könnyen adja magát: a szakképzési kerettantervek bonyolultak, folyamatosan változnak, a szülők számára átláthatatlanok (több tízezer oldal). Az érettségivel együtt kapott szakmák ismeretlenek, elhelyezkedési lehetőségek sem ismertek. Ezeket a problémákat pályaorientációs tanácsadással csökkenteni lehet, és így az érdekeltek számára vonzóbbá lehet tenni a területet. Szintén nehézség, hogy szakterületem, az információ technológia soha nem látott ütemben fejlődik. Ezt a fejlődést már az alapoktatás is követi. „Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és al-

-3-


kotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. … Az általános iskolai informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat.”5 További probléma, hogy a különböző általános iskolákból megjelenő diákok ismeretei nem mindig felelnek meg a törvényben előírt szintnek. Az iskolák informatikai tantermeinek felszereltsége rossz, nem rendelkeznek modern eszközökkel (TAB, SMART-PHONE, SMART-TV, stb.) és a gyenge gépek nem képesek futtatni a modern informatika által használt (javasolt) szoftvereket. (Scratch, Visual Studio, LEGO Mindstorms EV3 programkörnyezet, stb.) Az általános hiedelmekkel ellentétben a szakmai informatika nem az okos telefonok folyamatos használata, az internet böngészése valamint az éjjel-nappali játékok halmaza. A matematikai logika, a szövegértés, a szakmai angol nyelv ismerete és a problémamegoldó képesség elengedhetetlen feltétele a tanulásnak. A szülők (s egyre gyakrabban a tanárok) az említett nagyon gyors fejlődés miatt már nem képesek pontosan látni a feladatokat, mely a tanulók továbbjutásához, szakmájához kell. A tizenéves tanulók, az említett készségek (matematikai logika, szövegértés, szakmai angol nyelv, problémamegoldó képesség) alacsony bemeneti kompetenciájával már a szakgimnázium kilencedik évfolyamán falnak ütköznek és megoldhatatlannak tűnő feladatokat látnak maguk előtt. A szakmai oktatás az első napokban megkezdődik számukra teljesen ismeretlen tantárgyakkal, területekkel. (Információtechnológiai alapok, Hálózati ismeretek, Programozás és adatbázis-kezelés, Informatikai szakmai angol nyelv). A tantárgyak természetesen támaszkodnak a közismereti kerettantervben meghatározott közismereti órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanulók már általános iskolában stabil alapokat szerezetek, ám szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló

5

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 2017

-4-


korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, informatikát, programozást, így a szakgimnáziumban találkozik azzal először. Az informatikai ágazati alapképzés – 9-12 évfolyam – gerincét 2016 szeptemberétől, mint már említettem az „Információtechnológiai alapok”, „Hálózati ismeretek”, „Programozás és adatbázis-kezelés”, „Informatikai szakmai angol nyelv” és az „Informatikai szakmai orientáció” szakmai követelménymodul alkotja. E komoly szakmai tartalommal rendelkező érettségi tantárgyak oktatása az ágazati képzésbe lépéskor kezdődik (például kilencedik évfolyamon). Az alapképzés után lehet OKJ-s végzettséget adó a speciális képzésbe belépni az alapprofilnak megfelelően. Amennyiben a tanuló érettségit adó alapképzése nem az ágazatnak megfelelő, vagy azzal nem rendelkezik (gimnázium), akkor is biztosított számára a szakmai képzés Ekkor a jelenleg hatályos törvények alapján egy év alatt – 13. évfolyamban – tanulhatja az alap szakmai tárgyakat. Egyértelmű, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát befejező kisdiák és egy érettségivel rendelkező felnőtt személyes, szakmai, társas és módszerkompetenciái nem azonosak. A tantárgyak tanulásához kapcsolódó közismereti és szakmai alapokkal az általános iskolai alaptanterv alapján az iskolák nem készítik fel a tanulókat. Tapasztalatom, hogy néhány iskolában még a közismereti informatikai oktatás sem lépi túl a szövegszerkesztő és prezentáló szoftverek alkalmazását, ami messze nem tekinthető a számítógép-kezelés felhasználói szintű ismeretének. A hallott és olvasott szöveg önálló feldolgozása, logikai feladatok megoldása, folyamattervezés is elmarad az elvárt szinttől a hozzánk felvett tanulóknál. Ezek ismeretében egyértelmű, hogy megjelenik/emelkedik az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó, lemorzsolódó tanulók száma Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített 2010-2015-ös éveket átfogó felmérés szerint ez a szám folyamatos, bár csökkenni látszik, a magyar számok sajnos növekednek.6 Iskolám statisztikai adatai alapján a 2013-2017-es, első ágazati szakképzésben érettségit szerző osztályokban e szám 22,6 %, de a 2015-ben indult osztályoknál majd 27 %. (Európai Unióban 11 %, a magyar lejelentett adat ennél kicsit magasabb) (1. táblázat)

6

Early leavers from education and training, 2016

-5-

Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. 1. táblázat - Tanulói létszámok (Forrás: HSZC Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája)

Évfolyam indítása

Induló létszám 9. évfolyamon (október 1)

Tanulók létszám 2017.01.20

2013. 2014. 2015. 2016.

62 58 52 68

48 52 38 69

Változás -22,58% -10,34% -26,92% 1,47%

Látható hogy iskolám esetében jelentős a növekedés az ágazati szakképzés bevezetése óta. (A 2016-os jelentős változásról későbbi fejezetekben utalok.) Mivel ez a jelenség országos, az oktatáspolitika is elkészítette a maga vizsgálatát. A központi programok szerint az iskolai lemorzsolódás okai meglehetősen egyedi okokra vezethetők vissza. A lemorzsolódók háttere általában nagyobb valószínűséggel hátrányos helyzetű társadalmilag, gazdaságilag. A legkritikusabb helyzetben lévő csoportok és a sajátos nevelési igényű fiatalok felülreprezentáltak az oktatásból vagy képzésből kimaradók között. A fiúk esetében sokkal valószínűbb a lemorzsolódás, mint a lányoknál. A romáknál a lemorzsolódás aránya még magasabb. A társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetbe nem tartozik a gyermek általános iskolája, pedig az ott tanító tanárok hiányosságai (kognitív, affektív és szemléleti szinten is) jelentősen befolyásolják a kikerülő fiatalok lehetőségeit.

2.2 ISKOLA ELHAGYÁS ELLENI KÖZPONTI PROGRAMOK Az Európai Tanács 2010 júniusában elfogadta az Európa 2020 stratégiát, amely három egymást erősítő prioritáson alapul: az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedésen. A stratégia egyik célja, hogy 2020-ra az iskolai lemorzsolódás arányát – mely magában foglalja az oktatási vagy képzési rendszerből a középfokú képzés befejezését megelőzően történő mindenfajta lemorzsolódást – 10 % alá csökkentse. Az iskolai lemorzsolódás megelőzése különösen fontos ahhoz, hogy a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek a gyermek fejlődésére gyakorolt negatív hatásával fel lehessen venni a küzdelmet. A nagyarányú iskolai lemorzsolódás akadályozza az intelligens és inkluzív növekedést, hátrányosan befolyásolja a fiatalok munkavállalását és növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. Az említett program alapján 2011-ben készült el az Európai Tanács ajánlása „AZ ISKOLAI

LEMORZSOLÓDÁS

CSÖKKENTÉSÉT

-6-

CÉLZÓ

SZABÁLYOZÁSRÓL”


(Proposal for a COUNCIL RECOMMENDATION On policies to reduce early school leaving (Europien Comission – 31.1.2011.)) Az ajánlás a tagországoknak javasolja, hogy legyenek azonosítva az iskolai lemorzsolódásért felelős fő tényezők, kísérjék figyelemmel ezek jellemzőit helyi szinten is, mivel ez a célzott és hatékony, tényekre épülő szabályozás egyik előfeltétele. E stratégia a szakképzési rendszerrel is foglalkozzon! Bár a 2015-ben készült Európai Uniós kimutatás szerint az iskolai lemorzsolódásban Magyarországnak nincs miért szégyenkezni, azért vannak megoldásra váró problémák. Az iskolai lemorzsolódás folyamatának hátterében összetett és változatos okok állnak. Az általános iskolákban problémákkal küszködő diákok gyakran inkább a szakképzés területén – szakgimnáziumok és szakközépiskolák – folytatják tanulmányaikat, így a szakképzést nyújtó intézményekre különösen nagy felelősség hárul az iskolai lemorzsolódás csökkentése terén.7 Az iskolámat is érintő kormányprogram 2014-es, és a hangzatos „A VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI ISKOLAELHAGYÁS ELLENI KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA” címet viseli. Ez alapján 2020-ra az oktatást-képzést középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül elhagyók arányát is a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. A jelentés készítésének idején e mutató 10-11 % körül volt (2010-2015.), így végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya közel azonos az Európai Unió átlagával. (2. ábra)

1. ábra - Iskolai lemorzsolódás 2005-2015 (Forrás: Eurostat)

A központi programok fő célkitűzései a differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás és támogatás. A motiváló, aktivizáló, választható tanulási tartalmak és tanulásszervezési

7

EU 2020 - 2011/C 191/01

-7-


módszerek előtérbe helyezése, nyitottságra ösztönző iskolai nevelés, extrakurrikuláris és intézményes nevelésen kívüli tevékenységek, lehetőségek (pl. önkéntes közösségi szolgálat stb.) mind a fő célkitűzést szolgálják. A pályaorientációs- és tanulási tanácsadás, az információ biztosítása fontos tényező. A pályaorientáció és a tanácsadás megkönnyíti a diákok pályaválasztását, az oktatási rendszeren belüli átmenetet, illetve az oktatásból a munka világába való átmenetet. Csökkenti a hamis elvárásokon vagy elégtelen információn alapuló rossz döntések számát. Hozzásegíti a fiatalokat, hogy ambíciójuknak, személyes érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelően válasszanak. Természetesen mindezen kiemelt feladatok elvégzése elképzelhetetlen megfelelően felkészített pedagógusok nélkül. A pedagógusok korszerű, speciális, célirányos továbbképzése előfeltétele, hogy alkalmazzanak adaptív pedagógiai módszereket, váljanak érzékennyé a végzettség nélküli iskolaelhagyás problémájára. Elengedhetetlen, hogy időben azonosítsák az erre figyelmeztető jeleket, és tudjanak megfelelő lépéseket tenni a megelőzés érdekében.8 A stratégia megvalósításának alapelveivel kapcsolatban talán a legfontosabb annak belátása, hogy a szakpolitikákból mindig csak annyi valósul meg, amennyit az érintettek meg tudnak és meg is akarnak valósítani. Mint arra már előzőleg is tettem utalást, ez a program is elsődlegesen a deprivációs zárványok – a szegénység és a társadalmi kirekesztés okozta veszélyeztető tényezőkre épül. A területi egyenlőtlenségek, a foglalkoztatottság szintjének regionális különbözősége fontos veszélyforrás, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a pedagógiai gyakorlatban nem kellő mértékben van jelen a differenciálás, egyéni fejlesztés. A fejlesztést segítő szolgáltatások elérhetősége még egyenlőtlen. Hiányzó szakemberek, tudáselemek valamint az oktatási szintek közötti átmenet is jelentős gyengesége az oktatási rendszer ezen szegmesének.

2.3 ÁGAZATI KÉPZÉST ÉRINTŐ KÖZISMERETI TANTÁRGYAK A szakgimnáziumokban az általános műveltséget megalapozó - közismereti – tantárgyakat, illetve az informatikai ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakat tanulnak a diákok. A negyedik év a gimnáziumi érettségivel egyenrangú érettségi vizsgával zárul, amelyben a 4 kötelező közismereti tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen

8

A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia, 2014

-8-


nyelv) mellett az ötödik kötelező vizsgatárgy a szakmai tantárgy, az informatikai alapismeretek. (Az öt kötelező tantárgy mellett a tanuló választásának, továbbtanulási szándékainak megfelelően további tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni.) Szakmai érettségi vizsgát közép, illetve emelt szinten tehetnek a tanulók. A szakmai érettségi emelt szintű teljesítése ugyanúgy többletpontokat jelent a felvételinél, mint a közismereti tantárgyak esetében. Lényeges azonban, hogy míg a közismereti tantárgyaknál az emelt szint egy mélyebb tudásanyagot kér számon, szakmai tárgynál ez inkább a tudásanyag szerteágazására, intervallumára vonatkozik. (Informatikai ágazatnál az érettségi négy különböző tárgyból épül fel.) Mivel a szakgimnáziumok tanulóinak is a gimnáziumi diákokkal közel megegyező kimeneti követelményeknek kell megfelelniük az érettségi tantárgyakból, így a közismereti tantervek jelentősen nem térhetnek el a szakmai oktatás kívánalmainak megfelelően. Az általános iskolai kimeneti követelményeket is magában foglaló kerettantervek a szakgimnáziumi közismereti kerettantervekkel találkoznak. A törvényalkotó jogszabályi szinten biztosította az oktatási szintek közötti zökkenőmentes átmenetet. Az informatika ágazati képzésben, kilencedik évfolyamon a következő közismereti tartalmak kapcsolódnak a szakmai tárgyakhoz: 

algoritmizálás és adatmodellezés



kommunikáció (magyar és angol nyelven)



matematikai, fizikai összefüggések programozása



számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete



szövegértés

A felsorolt tartalmak a matematika, közismereti informatika, angol nyelv és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak ismeretanyagában lelhetők fel.

-9-


3 A PROBLÉMÁK AZ ÚJ ISKOLA KEZDETÉN 3.1 BEILLESZKEDÉS A középiskolába kerülés, a nyári szünet után újból iskolába járni, új tanárokkal találkozni sok gyermekben szorongást, félelmet ébreszt. Ez a félelem fokozódik és nem kerül feldolgozásra, ha a gyerek nem rendelkezik a megfelelő kommunikációs képességgel. A kapcsolat más emberekkel – diáktársak, tanárok, szülők – az élet legfontosabb eleme, a társadalmi kapcsolattartás alapja. Az új iskolában azonban játék- és mozgásszükséglete nem szűnik meg a gyermeknek. Csökken viszont a szabadideje, hiszen szakmai érettségire készül. Világunk sajnos egyre inkább a virtuális kommunikáció felé megy, s így a valós problémákkal nem megfelelően bánnak a tanulók (sem), nem megfelelően reagálják azt le. Előtérbe helyeződik az általam csak „resethatás”-nak nevezett reakció, mely a probléma megoldását abban sejteti, hogy egy nagy adag alkohollal vagy kábítószerrel „újraindulunk”, s a probléma már az újraindulás után nem jelentkezik. Mivel nincsenek kiépített, működő kapcsolatok az említett rétegek között, úgy érzem, hogy a legfontosabb tennivaló e kommunikációs csatornák és képességek kiépítése. A „megoldás” a fokozatosságban rejlik. Lassan, óvatosan, figyelmesen kell építgetni, ki kell várni, hogy tudjanak elfogadni a gyerekek. Meleg, szeretetteljes, őszinte légkört kell teremtenünk, ahol a gyerekek elfogadják egymást és az irányítót – jelen esetben a szakmai tanárt – is. Fontos a szülők és kollégák nem ellenséges részvétele is. Elengedhetetlen, hogy a szülők az első találkozáskor megismerkedjenek a program lényegével, elfogadják ennek fontosságát.

3.2 TANTÁRGYI TUDÁS Fontos felismerni a realizált (átadott/megtanított) általános iskolai tananyag és a szakgimnáziumban leadásra kerülő, ágazati képzés kiinduló pontját adó kerettanterve épülő közismereti tananyag ütemezésének ellentmondásait. Az általános iskolai kimeneti szintek – mint azt a 2.1 pontban is említettem – magas szórtságot mutatnak. A szakmai tananyag oktatása feltételezi az alaptantervben meghatáro-

- 10 -


zott, általános iskolában elsajátított matematikai és probléma megoldási képességeket, jártasságot. Ehhez csatlakozik a képzés – szakgimnázium, XII. Informatika ágazat – közismeretei tantárgyainak és szakmai tárgyainak harmonizáltsága. Sajnos ebben az esetben már nem mondható el mindaz a következetesség, mely a törvényalkotót jellemezte az általános iskolai-szakgimnázium átmenetnél. A 2.3 pontban felsorolt közismereti tantárgyak oktatását leíró rendeletből is jól látható, hogy annak célja nem megfelelő egy informatikai ágazatra jelentkezett általános iskolai tanulónak. Ő már döntött, s nem most kívánjuk megnyerni az informatika számára. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámok (azok ütemezése) és tartalmak sem kapcsolódnak a szakmai képzéshez. A szakképzésben az előzetes tudásnak fontos szerepe van, mint a továbbtanulás előfeltétele és mint a további tanulás eszköze. A továbbtanulás arra utalt, hogy a diák rendelkezik-e a szakmai tananyagrész megtanulásához szükséges előfeltételekkel, ismeri-e a fogalmakat, tud-e gondolkodni. Az iskolai oktatás nem valósítja meg teljes mértékben céljait. Sok tanuló – egyre nagyobb számban – csak töredékesen sajátítja el a tananyagot. Ezzel szemben a szakmai képzés tantervének tervezésekor arra alapoztak, hogy a diákok mindig megtanulják, amit számukra a követelmények előírnak. Másrészt fontos, hogy az új kisdiákoknak mennyi időre van szükségük egy új tanulási feladat teljesítéséhez. A tananyag megértésének képessége az előzetes tudásnak azon részeit használja, amelyek a tananyag feldolgozásához, megértéséhez, rögzítéséhez kellenek.9

3.3 ISKOLAVÁLASZTÁS, SZÜLŐ – GYERMEK - ISKOLA A szülők felelőssége is, hogy a szakgimnáziumokat inkább azok a tanulók válasszák, akiknek vagy többé-kevésbé megvan a konkrét elképzelésük az érettségi utáni továbbtanulás irányáról, akár a felsőoktatás, akár a szakképzés keretében, vagy azok, akik érettségi után lehetőleg hamar szeretnének szakmát szerezni és munkába állni. A lehetőség, hogy további egy év tanulással újabb szakmát, technikusi képesítést szerezhetnek, még csábítóbb a felsorolt csoportnak. Tapasztalatom, hogy a szülők túlnyomó többsége szeretné, hogy gyermeke minél élőbb szakmát és érettségit szerezzen az általános iskola után, de egyre emelkedik azok száma, akik felsőfokú végzettséget is szánnak neki. Sok esetben látható, hogy mind a szakképzettséggel, mind a diplomával rendelkező szülőktől továbbörökítődik a szülők isko-

9

Csapó, 2005, old.: 7-11

- 11 -


lai végzettsége. Az alacsonyabb végzettségű szülők gyermekének általában a saját végzettségénél egy kategóriával magasabb képzést szán. Ezt azért is fontos, mert egy gyermek pályaválasztásánál jelentős hatást gyakorol a szülői példa. Igaz ez akkor is, ha a szülők teljesen rábízzák gyermekükre e döntést, mely a jövőjüket határozza meg – még ha csak négy-öt évre is. Szülőkkel történő beszélgetéseim során sokszor tapasztalom, hogy a diplomaszerzést szakmatanulás után kizártnak gondolják. Meglepődnek, hogy ha egy jó szakgimnáziumban szerez gyermekük érettségit, akkor az után jó eséllyel diplomát szerezhet. A szülőknél az iskolaválasztást nem csak a szakmai képzés, a jó nevű megszerezhető szakma irányítja. Az iskola elhelyezkedése, lakóhelyhez való közelsége ebben a korosztályban még a szülőknél sokszor fontosabb faktor. A gyermekek számára prioritással bír az általános iskolában kialakult, közel nyolc éves barátságok folytatása a középiskolában is. Az jelentkezéskor a szülői tájékozódás mellett jelentős szerepe van annak is, hogy a diákok is megbeszélik egymás között, ki hová szeretne menni, és miért éppen azt az iskolát választotta. Sok esetben a szülők megadják gyermeküknek a választás, majd a döntés lehetőségét. Meglepő, de felmérések szerint a szülők és gyermekeik továbbtanulási céljai általában egybeesnek. (Az otthon hallottak befolyása.) Iskolánkban a 2017-es motivációs beszélgetés alkalmából készítettem kutatást Google űrlap segítségével. A válaszadó diákok (közel százan) több mint 70 %-a maga döntötte el, hogy melyik iskolába jelentkezik, s ők voltak azok, akik előtte valamilyen iskolai pályaválasztási rendezvényen részt vettek (nyílt nap, nyitott kapuk, CodeWeek, szakmák éjszakája) A négy évre szóló döntésnek szólnia kellene a gyerek érdeklődésének leginkább megfelelő tanulmányi területről is. Ezeket az iskolák a felvételi tájékoztatójukban ismertetik. Színes tájékoztatójukban, nyílt napokon és rendezvényeken mutatják be az adott iskola fő profilját, a tanulmányi területeket. Számtalan esetben ezek a „színek” kicsit erősebbek és másképp csillognak a valóságosnál, mert az „osztályokat el kell indítani”. Sajnos ezek a túlzások későbbiekben rosszul is elsülhetnek. Készítettem 2016-ban egy felmérést olyan diákokkal, akik az iskolát korán, végzés előtt hagyták el. (Miért nem a Pollák? – kérdőív.) A közel 50 diákot érintő felmérésemben a válaszadók több mint 20 %-a utalt a válaszában a nem korrekt beiskolázási tájékoztatásra. (Multimédiás képzés – informatika ágazaton!)

- 12 -


4 ELSŐ ÉVFOLYAMOSOK A SZAKGIMNÁZIUMBAN Az előző pontban felsorolt nehezítettségekkel megérkezett, sokszor a közepes szintet sem elérő diákok felvételt nyernek a szakgimnáziumba. A rendszer felépítése olyan, hogy a megkezdése után elvileg nincs kilépés a rendszerből csak újrakezdéssel, vagy szakmai érettségivel. A szakgimnáziumunkban a gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Természetesen, ha a tanuló mulasztása nem neki felróható ok miatt történik (pl. tartós betegség), a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja (nyári szünetben) és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ez azért problémás, ugyanis az említett gyakorlat iskolai, azaz szükséges hozzá labor, tanár és a hiányzott gyakorlat pontos rekonstruálása. Ezek a tényezők jelentős akadályokba ütköznek. Egyébként is a mentesítés kérdésében az iskola nevelőtestülete dönt (a pedagógiai program részét képező szakmai programban meghatározottak szerint).10 Ezzel a tudattal – el kell végeznem az iskolát, vagy kezdhetem máshol elölről – indulnak neki a 14-15 éves fiatalok egy iskolának. Ezt még fokozza az, hogy a szakmai érettségire való felkészítés ingyenessége hat tanéven keresztül tart, így egy esetleges kilépés 11-ben már az ingyenesség vagy a szakma elvesztésével jár. (Ez inkább a szülő irányából érkezik elvárásként a diákhoz.) A szakképzési kerettantervben rögzített szakképesítés követelményeinek átadási menetét tartani kell, így meg kell kezdeni a szakmai képzést az iskola kezdésekor. (Vagy talán mégsem, de erről később.) A már említett szakmai tárgyakkal a diákok ebben az iskolában találkoznak először. Egy új helyen, teljesen új tantárgyakat tanulnak. Az első akadályok könnyebb vételéhez a tanulóinknak segítséget kell nyújtani az alábbi programokkal: •

kilencedikes diákokat be kell „vezetni” az új iskolába,

•

fel kell mérni hozott tudásukat, s ha ez nem elegendő, azt fel kell javítani,

•

fokozatosan kell az új tantárgyak oktatását mélyíteni.

10

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 2017

- 13 -


Ahhoz, hogy az előzőekben felsorolt programok elérjék céljukat alábbi feladatok és tevékenységek szükségesek az iskola részéről: •

személyiségfejlesztő program készítése,

•

szükséges a fejlesztendő kompetencia terület meghatározása a kerettanterv követelménye szerint,

•

szintfelméréséhez szükséges területek meghatározása,

•

meghatározott bemeneti kompetenciák mérését lehetővé tevő szintfelmérő feladatlap elkészítése-szintfelmérés-elemzés,

•

felzárkóztató programok elkészítése,

•

felzárkóztató programok integrálása a tantervbe (törvény által szabadon hagyott időkeret terhére).

4.1 FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIA TERÜLET A 2.3 fejezetben felsorolt tantárgyakból (matematika, informatika, kommunikáció magyar és angol nyelven) szintfelmérő elvégzése szükséges. A felmérés célja, hogy a szakmai és közismereti tanárok visszajelzést kapjanak, mely témaköröket kell súlyozottan átismételtetniük, megtanítaniuk az általános iskolai tananyagból sikeres szakmai tanulmányokhoz. A felmérés témája kifejezetten az általános iskola matematika, informatika, angol nyelv törzsanyagára épülő feladatsor és szövegértés. A vizsgálatnak a klasszikus matematikai készségekre, számítástechnikai és informatikai ismeretekre valamint a szakmai életben előforduló egyszerű magyar és angol nyelvű szövegértésre kell kiterjednie. A megfelelő felzárkózató program alkalmazásához szükséges a kilencedikes diákok tudásszintjének felmérése. A három fő stratégiai irány – matematika-logika, informatika, kommunikáció magyar és idegen nyelven – általános iskolai tantervei kell, hogy adják az alapot.

4.2 TUDÁSSZINTMÉRŐ FELADATLAP 4.2.1

Összeállítása A feladatlapok összeállítása előtt néhány elméleti alap. Először az értékelés fogalmá-

val kell megismerkednünk. „Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Arra hivatott, hogy informálja a pedagógiai folyamatok résztvevőit (a tanulókat, a pedagógusokat, a köznevelési rendszer irányítóit) arról, hogy a - 14 -


folyamat adott tevékenységei menynyire érték el céljukat. A tervszerű pedagógiai munka alapvető feltétele, hogy ilyen információkat nyerjünk, ezek nélkül nincs lehetőség arra, hogy a folyamatokat céljainknak megfelelően irányítsuk.”11 A tudásszintmérő tesznek az általában az iskolában elsajátított tudást kell mérnie. A jelen feladathoz tulajdonságai miatt a kritériumorientált tesztelés illeszkedik, mely sajátos tesztkészítési technikákat igényel. A teszt készítésének alapja a tananyag – általános iskolák kerettanterve – megfelelő elemzése. Mivel a szakmai oktatáshoz nem feltétlenül szükséges minden, az általános iskolában elsajátított tudás, a teszt elkészítésénél is a szaktanárok által kért anyagot kell figyelembe venni. Megfelelő tesztet csak az induláshoz szükséges tananyag szerkezetének pontos feltárása révén készíthetünk. Így az elkészített tesztek pontosan leképezik a szükséges tananyagot, s pontosan körül tudjuk határolni azt a tudást, ami száz százaléknak tekinthető. Az összeállított teszteknek tárgyszerűnek (objektivitás), megbízhatónak (reliabilitás) és a vizsgálathoz érvényesnek (validitás) kell rendelkeznie ahhoz, hogy céljainknak megfelelően használhassuk. Sokféle elektronikus és hagyományos feladatgyűjtemény áll rendelkezésre az oktatásban. Egy ilyen összetett feladatlap csoport összeállításánál mindenképpen számba kell venni azokat a követelményeket, amelyeket mindenképpen be kell tartani ahhoz, hogy a feladatokra adott válaszok, feleletek reálisan tájékoztassanak a tanulók tudásáról, képességeiről. A feladatlapokban nem lehetnek benne olyan elemek, amelyek nem szerepelnek az említett követelmények közt!

4.2.1.1 Kritériumok Mint minden tesztnek, ennek is meg kell felelnie a tesztek hagyományos három jóságmutatójának: •

objektivitás,

•

validitás,

•

reliabilitás.

Azaz a tesztnek objektívnek, azaz tárgyszerűnek kell lennie, megfelelő validitással kell rendelkeznie, azaz érvényesnek kell lennie; és megfelelő reliabilitással kell rendelkeznie, vagyis megbízhatónak kell lennie. A tesztek mutatóihoz hasonlóan a tartalmi szempontokat is gondosan kell megtervezni. Az itemek összeállításakor figyelni kell, hogy melyek azok a tartalmi szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a szintfelmérő összeállításnál. 11

Csapó, 2005, old.: 40

- 15 -


1.

Azt a feladattípust válasszuk, amely a mérni kívánt tartalmi és képességelemeknek legjobban megfelel.

2.

Azt mérje, ami a feladat célja, s ne a diák szövegértési képességének szintjétől függjön a megoldás (megértés). (Ez alól természetesen kivételt képeznek a szövegértési feladatok.)

3.

Pontosan fogalmazzunk és írjuk le, mit várunk el a tanulótól, azaz milyen munka, tevékenység szükséges a feladat megoldásához.

4.

Egy feladat csak egy tudás- vagy képességelemet mérjen.

A tartalmi elemeken kívül fontos a „technikai” elvárásokat is szem előtt tartani a csomag összeállításánál. 1.

A feladat elemi egysége az item, ami tovább nem bontható tudáselem. Ha a diák tudja a választ, akkor 1 pont, ha nem, 0 pont jár. (fél pontot nem lehet adni)

2.

Megíráskor kell elkészíteni a javítási-értékelési leírást is.

3.

A feladat megfogalmazásakor ne sugalljuk a választ az adott kérdésre, vagy esetleg egy, a felmérőben szereplő másikra.

4.

A feladatlapon ne legyenek olyan szerkesztési, gépelési hibák, melyek befolyásolhatják a feladat megoldását. (Pl.: hibás a feladatleírás, hiányos adat) Ilyenkor nagyon hasznos külső lektor igénybevétele. (pl. a felmérés koordinátor)

5.

A feladatlap szerkesztése, megformálása az esztétikai követelményen túl fontos más tartalmakkal is bír. Egy rosszul kialakított anyag (nincs elég hely a válaszok beírására, külön oldalon vannak a válaszlehetőségek, túl kicsi ábrák) nehezíti a megoldást.

6.

A kilencedikben kiadott feladatlapoknak összhangban kell lennie a 14-15-éves korosztály életkori, tapasztalati sajátosságaival.

7.

Mai gyűlöletkeltő kommunikációt használó világunkban fontos, hogy ne használjunk megkülönböztető, kirekesztő, vagy politikai elemeket. Jellemzően műszaki élettel kapcsolatosak legyenek a kérdések.

Már tudjuk, hogy mit, miért és hogyan szeretnénk megmérni. Jó mérőeszközhöz jó feladatokra van szükség. Fogjunk hozzá a feladatlap összeállításához a következőket szem előtt tartva.

- 16 -


1.

A bemeneti kompetenciaméréssel matematikai-logikai, informatikai és szövegértési képességeket kell mérni. A feladatlap feladatai minél jobban lefedjék a kiválasztott tartalmakat.

2.

A változatos feladattípusokkal elérhető, hogy különböző szempontból vizsgáljuk a kilencedikes diákok tudását.

3.

Próbáljunk olyan feladattípusokat alkalmazni, melyekről feltételezzük, hogy használatukban a diákok már gyakorlatra tettek szert az általános iskolában. (A beiskolázási tájékoztatókon, vagy irányzott kérdőíveken ez felmérhető az érintett iskolákban.). Bár én az iskolában modern mérési módszereket alkalmazok (online űrlap, Plickers, stb) kerülni kell az ilyen új feladattípusokat, amennyiben ezt nem használták előtte.

4.

A feladatlapokon először egyszerűbb, majd folyamatosan nehezedő kérdéseket kell kiadni. Mivel egy-egy felmérés egy tanórát vesz igénybe, mindegyik tudásfelmérésre külön feladatlapot készítsünk.

5.

A feladatlap megírására kb. 40 perc fog rendelkezésre állni.

6.

A feladatok száma ne legyen túl sok, mert annak puszta látványa is megrémisztheti a tanulót.

7.

Nagy diáklétszám esetén (35 fő feletti diákszámnál) több alternatívát kell készítenünk (pl. A, B csoport). Arra kell törekednünk, hogy mindegyik feladatsor szerkezete, felépítése nehézsége, azonos legyen.

8.

A feladatoknál jól láthatóan tájékoztassuk a diákokat az maximálisan elérhető pontokról.

9.

Pontosan közölni kell, hogy milyen módon kell a feladatot megoldania, a kérdést megválaszolnia.

10.

Ha különböző típusú feladatokat válogatunk össze, akkor minden feladatnak pontosan tartalmaznia kell, hogy mi az, amit elvárunk.

11.

Ügyelni kell a kérdések megfogalmazására.

12.

Ha válaszalternatívákat adunk, közölni kell, hogy mi a teendő (egy vagy több jó válasz van, a jót kell bekarikázni, vagy a rosszat áthúzni).

13.

Fontos, hogy a feladatokat ne lehessen egyszerű tippeléssel megoldani, így ha lehet, kerüljük a teszt típust.

14.

A feladatok összeállításánál ne az eszközhasználatot teszteljük, hanem a tudást. (pl. számológép, szótár használatának mellőzése)

- 17 -


4.2.1.2 Összeállító team A feladatlapok összeállítása team munkában történjen. Egy ilyen csapat összeállítása nagy felelősség, hiszen a felmérő feladatlapok alapját képezik a programnak. A munka lényegében azon múlik, hogy a megfelelő kompetenciával rendelkező személyeket sikerül-e összehoznom az iskolából már a feladatlapok összeállításához. A team tagjainak kiválasztásában használható az intézmény szakértelemleltára. Sajnos jelenleg sok intézmény vezetőjének alacsony EEM és EE ismerete és stratégia hiányossága miatt jelenleg ez nem áll rendelkezésre. (Ilyen a saját iskolám is.) E hiányosság pótlására el kell készíteni saját tapasztalatra támaszkodó leltárt, számba véve azokat a kollégákat, akik potenciálisan alkalmasak az összetett feladat megoldására, s tudnak teamben dolgozni. A tanári pálya sajátossága miatt (magányos foglalkozás, felnőtt társak nélkül, elkülönülten végezzük munkánkat) a kihívás a team munkára alkalmasság megállapítása. A team tagjai: •

szakmai oktatást végző, s a teljes informatikai ágazat tartalmát ismerő tanár(ok)

•

kilencedik évfolyamon tanító matematika tanár(ok)

•

kilencedik évfolyamon tanító angol nyelv tanárok(ok)

•

magyar nyelv és irodalom tanár

•

a team vezetésével olyan tanárt bízok meg, aki rendelkezik a modern mérőrendszerek ismeretével.

A munka megkezdésekor felállított felelősségmátrixban dokumentálni kell minden mozzanatot. A 2. táblázatban látható mátrixban mind a feladatlap összeállítása, mind annak kiértékelés dokumentálva van. (Rövidítések: KIV – kivitelezés, RV - résztvevő, D - Döntés, K - koordinálás)

- 18 -

Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. 2. táblázat - Feladatlap összeállítási felelősségmátrix

Feladat Kapcsolódó közismereti, tartalmak összeállítása Matematikai tartalmak felméréséhez szükséges feladatlap összeállítása Angol nyelv tartalmak felméréséhez szükséges feladatlap összeállítása Szövegértési feladatlap összeállítása Informatikai tartalmak felméréséhez szükséges feladatlap összeállítása Feladatlapok elkészítése a szükséges mennyiségben Feladatlapok kiértékelése

4.2.2

Szakmai tanár

Matematika tanár

Angol tanár

Magyar nyelv és irodalom tanár

Team menedzser

Produktum

KIV, D

Excel táblázat

RV

K, D

Feladatlap (az előírt formátumban)

K, D


K, D


K, D


KIV


KIV

RV

RV

KIV

RV

KIV

KIV

KIV

RV

KIV

KIV

KIV

Excel táblázat

Szintfelmérés Az elkészült szintfelmérőkre továbbiakban feladatlapként hivatkozom, legyen az papír

alapú, vagy más, akár online felületen megvalósított űrlap. Annak eldöntéséhez, hogy milyen feladattípusokat alkalmazunk, az előzőekben leírtakat kell figyelembe venni. (a diákok már gyakorlatra tettek szert kitöltésére az általános iskolában) A szintfelmérést szeptember első tanítási hetében végeztetem el osztály szinten. A felmérést minden, az ágazati informatikai képzésben részt vevő kilencedikesnek meg kell írnia.

- 19 -


A felmérés alatt biztosítani kell, hogy a tanuló munkáját ne zavarják (hangosbemondó, kopogtatás, stb.), ne engedjük a csoportmunkát (puskázás) és ne legyen lehetőség – főleg online tesztnél – külső segédeszköz használatára. A megíratást bármelyik tanár kollégával el tudjuk végeztetni, ugyanis kizárólag tájékoztatás, feladatlap kiosztása, felügyelet és a feladatlapok összeszedése a feladata. (osztályfőnök, szakmai vagy közismereti tanárok) A felmérőket a diákok tanítási óra keretén belül írják, s két dolgozat közötti szünetben el is hagyhatják a termet. A teljes, minden kompetenciára kiterjedő felmérést egy tanítási napon kell megíratni egy diákkal. Amennyiben az összes kilencedikes diák nem tudja egy napon megírni, úgy több alternatívát kell készíteni (pl. A, B csoport) A szintfelmérés előtt osztályszinten tájékoztatom a tanulókat, hogy a feladatlapok: •

tudási szintjük felmérésre készülnek, kitöltésük mindenki számára kötelező, függetlenül az eddig tanult idegen nyelvtől,

•

a beadott feladatlapok nem lesznek érdemjeggyel osztályozva,

•

csak a felsorolt segédeszközök használhatók,

•

tilos minden külső segítség igénybevétele.

Szintfelmérők elemzése

4.2.3

Ahhoz, hogy betölthesse funkcióját a szintfelmérő, szükség van egy megfelelő értékelő rendszerre. Az értékelő rendszer nem részletkérdés. Egy jól kidolgozott értékelő szisztéma képezi a megbízhatóság és az objektivitás alapját. A tesztek elkészítésével egy időben el kell készíteni a megoldó kulcsot is. A jó javítókulcs leírja a javítás módját, és megadja a jó megoldásokat. A javítótanár ettől nem térhet el. A különböző területekre készült feladatlapok kiértékelése után szükséges az általános elemzés. Egy-egy terület pontjait 100 %-nak kell tekinteni, és az így született három eredményt kell górcső alá venni. Mivel a felkészítési program is három területet fog érinteni, így az eredmények tükrében a következő módszer alapján kell javaslatot tenni a programban való részvételre: 1.

Bármely területen 90 %-ot elérő tanulónak az adott terület programjában nem kell részt vennie.

2.

Bármely területen 90 % alatt teljesítő tanulónak az adott terület programjában részt kell vennie.

- 20 -


Az elsőre magasnak tűnő határok alapja az, hogy a feladatsorok összeállításánál azokat a tudáselemeket vettük alapul, melyek elengedhetetlenül kellenek a szakmai képzés megkezdéséhez. (pl. számok írása, olvasása, összehasonlítása, alapműveletek, arányosság, százalékszámítás, adatok ábrázolása/értelmezése, egyszerű magyar nyelvű szöveg értelmezése, alap angol szöveg értelmezése)

- 21 -


5 FELZÁRKÓZTATÓ- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE 5.1 FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAM Matematika-logika (gondolkodási, probléma-megoldási módsze-

5.1.1

rek) A matematika felzárkóztatás elsődleges feladata, hogy megismerjék a diákok a gondolkodás, a probléma felvetés és a problémamegoldás örömét. Az objektum orientál programozás (OP) elemi követelménye, hogy a tanulóknak jó legyen térbeli tájékozódása és esztétikai érzéke. (class, függvény, eljárás, kapcsolatok) A gondolkodás és problémamegoldás tapasztalati alapokon nyugszik. Meg kell ismerkedniük a tanulóknak a nyelv logikai elemeivel, egyszerűbb esetekben való használatával. A leglényegesebb területek: •

A logikai elemek megértése, kifejezések értelmezése, használata (több, kevesebb, - kisebb, nagyobb -, egyenlő; és, vagy, ha ... akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem...).

•

Szövegértelmezés egyszerű gyakorlati jellegű feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv készítése.

•

Elemek kiválogatása adott feltétel alapján (pl. osztható, nem osztható)

•

Adatok sorba rendezése. próbálgatással.

A projekt alapkoncepciójából fakadóan (gyakorlati felhasználáshoz szükséges ismeretszerzés) a következőkben felsorolt témakörök és tevékenységek bevezetési sorrendje nem a tanulási folyamatban történő sorrendet érinti. Ezt az iskolai matematikai oktatással párhuzamosan, azzal szinkronban kell megvalósítani.. A tartalmak és a tevékenységek több konkrét munkafeladathoz kapcsolódhat. Témakörök: •

A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolás számegyenesen.

•

Műveletek egész számokkal és tizedes törtekkel: o Összeadás és kivonás, szorzás, osztás, hatványozás.

•

Arányosság.

- 22 -


•

Százalékszámítás.

•

Helymeghatározás a derékszögű koordinátarendszerben.

•

Sorozatok, függvénykapcsolatok

•

Pitagorász-tétel.

•

Adatok gyűjtése.

Témakörökhöz kapcsolódó tevékenységek: •

Kerekítés, becslés.

•

A négy alapművelet elvégzése zsebszámológépen.

•

Mérlegelv szemléltetése (számmérleg, ábrasorozat) egyenletmegoldás során.

•

Koordinátarendszerben; pontok leolvasása.

•

Táblázat és grafikon készítése.

•

Terület, térfogat számítása, mérése (szabvány mértékegységek átváltása).

•

Konkrét halmazokba való besorolás, elemek szétválogatása tulajdonságuk alapján.

•

Adatok elemzése, értelmezése.

•

Függvénykapcsolat jellemzőinek felismerése grafikonokon.

5.1.2

Informatika Az informatikai felzárkóztatás alapvető célja, hogy a diákok biztosan gyűjtsenek mun-

kájához szükséges információkat, képesek legyenek azokat szűrni, feldolgozni és alkalmazni. Az általános iskolai alaptantervből a következő négy terület, s a hozzájuk tartozó feldolgozandó témakörök elengedhetetlenek a szakmai képzés megkezdéséhez. Szövegszerkesztés: •

Nyomtatott minta alapján dokumentum készítése.

•

Formázási adatok alapján dokumentum készítése.

•

A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés).

•

A dokumentum mentése és nyomtatása.

•

Ábra dokumentumba illesztése rajzeszközök használatával.

Operációs rendszer kezelése: •

Ablakok, ikonok, menük kezelése.

•

Háttértárak, könyvtárak és állományok kezelése.

•

Másolás, mozgás, törlés, átnevezés használata.

•

Bejelentkezés a hálózatba jelszó segítségével, kilépés.

•

Tömörítés. - 23 -


•

Alapvető fájlformátumok.

Internet •

Elektronikus levelezés használata: levél küldése, fogadása. Csatolt fájl fogadása és küldése.

•

Keresőprogram használata információkeresésre

•

Netikett.

Hardvereszközök •

Hardvereszközök és használatuk:

•

A számítógép és perifériáinak összekapcsolása.

•

Billentyűzet és az egér kezelése.

•

Hálózati alapismeretek (IP cím, Route, Switch)

•

Nyomtatók, szkennerek.

•

Okoseszközök

Az informatikai egység támaszkodik a diákok informatikai érdeklődésére. A témakörök bevezetésénél figyelembe kell venni a közismereti informatika oktatás tanmenetét.

Szövegértés magyar és angol nyelven

5.1.3

Az írás-olvasás, valamint a verbális kommunikáció magabiztos használata elsődleges az informatika szakirányban. Ez biztosítja a tanulók számára, hogy a szakmai képzésben elsajátított tudás segítségével magyar és angol nyelven megfelelően ki tudják fejezni magukat, szükség esetén utasításokat adjanak felhasználóknak. Tevékenységformák a megfelelő kommunikáció kialakításához: •

Ismerje a magyar és angol ábécé kis- és nagybetűit. (HU-EN)

•

Ismerje az ABC sorrendet. (HU-EN)

•

Tartsa be a magyar helyesírás köznyelvi normáit, tudja önmaga helyesírási hibáit javítani. (HU)

•

Érthetően tudjon egyszerű közléseket szóban és írásban megfogalmazni. (HUEN)

•

Alkalmazza a néma-, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez, legyen képes a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának önálló elvégzésére (téma megállapítás, lényeg kiemelés) (HU-EN)

•

Olvasott és hallott szöveg alapján egyszerű kérdések megválaszolása. (HUEN)

•

Legyen kialakult, olvasható írásképe. (szövegmásolás, tollbamondás) - 24 -


A program során külön csoportba kell sorolni azokat a tanulókat, akik még nem tanultak angol nyelvet. Az ő esetükben a magyar programmal kell kezdeni, s az angol ismeretek elsajátításában az IT angol szakmai nyelv tantárgyban használt illetve rövid eszközleíró szövegeket kell használni.

5.2 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés tudatossága többek között azt jelenti, hogy az egyén képes felmérni lehetőségeit, saját adottságait, képességeit; megtervezni életpályáját: saját személyiségének fejlesztését. Az életpálya-építési kompetenciákon belüli ön- és társismeret fejlesztésének iskolai alkalmai lehetnek az osztályfőnöki órák, tanórán kívüli elfoglaltságok, kirándulások. A közösségbe kerülés mindig hoz újabb nehézséget, túl az alkalmazkodáson. A gyerekek beilleszkedésének segítésére szolgál ez a tanmenet, program. Fő célja, hogy olyan szokásokat alapozzon meg, mint az együttélés szabályainak ismerete, betartása, szokások kialakítása. Mindezt segítik, kiegészítik a tanítási órán alkalmazott drámapedagógiai módszerek, eszközök. A gyermeknek az új iskolába lépéssel minőségi változás következik be az életében, azonban játék- és mozgásszükséglete nem szűnik meg. Csökken viszont a szabadideje, hiszen érettségire-szakmára készül. A gyermek harmonikus továbbfejlődését úgy biztosíthatjuk, hogy a tanórákon is játékos módszerekkel tanítunk. A tematika kidolgozásakor érdemes figyelembe venni tanulóink igényeit, elvárásait, annál is inkább, mert a tanulók összetétele, hozzáállása és értékrendszere nagy változáson megy át, amitől eltekinteni nem lehet. A program megújuló eleme a drámapedagógiai eszközök alkalmazása. Az iskolai program keretein belül elsődleges cél tanulóinkban tudatosabb életvezetés kialakítása, ezáltal a szakképzésben résztvevő tanulók mentálhigiénés környezetének javítása. Elvárás, hogy az iskola olyan közeggé változzon, amely az egészséges életmódot segíti elő. Előtérbe kerülnek a társadalmi normák és a társadalmi szerepelvárások.

- 25 -


Foglalkozások megtervezésekor figyelembe vesszük tanulóink korosztályi sajátosságait: a kortárscsoportok hatását, az alapvetően rövid távot figyelembe vevő gondolkodásmódot. Éppen ezért csoportos foglalkozásokat tervezünk, melynek része az érzelmi alapú megközelítés, dramatikus esetfeldolgozás, szituációs játékok, esetmegbeszélések és a felgyülemlett feszültség diszkrét levezetési módjainak bemutatása: sport, művészetek. Kevés jobb nevelőeszközt ismerünk a közösségi ember tulajdonságainak kifejlesztéséhez, mint a játékot. Aki játszik, megtanul jól, biztosan mozogni, s ügyességre, leleményességre tesz szert. Fejlődik reagáló képessége és finomulnak érzékszervei. Világosabbá válnak ismeretei, gondolkodásmódja, javul beszédkészsége, nagymértékben gazdagodik szókincse, erősödik figyelme. Ilyenkor tanul meg szívből örülni a győzelemnek, de ugyanakkor elviselni a vereséget is. A drámajáték sajátos eszköz, eljárás a tanítás-tanulás folyamatában és a személyiség fejlesztésében. Alkalmazása során az utánzás, a megjelenítés segítségével teremthető meg a társas kölcsönhatás, az interakció.

Kiemelt célok

5.2.1

A szocializáció terén: •

olyan szokásokat alapozzunk meg, mint az együttélés szabályainak ismerete, betartása.

•

a hátrányos, veszélyeztetett családi körülmények közül érkező gyerekek beilleszkedésének segítése.

•

a másság megértése, megismertetése, a toleranciára, a másik tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelés.

•

tudjon helyesen viselkedni különböző helyzetekben, helyeken pl.: ünnepségeken, étteremben, stb.

•

illemszabályok betartása. Az együttműködési készség és képesség előnyei kritikus helyzetekben.

•

tudjon helyes napirendet összeállítani és annak megfelelően tanulni.

A drámapedagógiai módszerek segítségével: •

ön- és emberismeret fejlesztése

•

alkalmazkodó képesség fejlesztése

•

önuralom, önfegyelem növelése

•

térbeli tájékozódás, fizikai ügyesség fejlesztése

•

önálló, rugalmas gondolkodás fejlesztése - 26 -


•

koncentráló, megfigyelő képesség fejlesztése

•

fantázia, kreativitás fejlesztése

•

kapcsolatteremtés, kapcsolattartás szabályainak megismerése és megtartása

•

szociális érzékenység fejlesztése

•

viselkedési bátorság növelése

•

a biztonság, a bizalom átélése

•

a tiszta, érthető beszéd fejlesztése

•

verbális és nonverbális kifejezőeszközök gazdagítása

•

improvizatív és empatikus képesség fejlesztése

•

esztétikai érzékenység fejlesztése

•

őszinte együttműködés kialakítása.

Életmódjellemzők 9. osztályosok körében

5.2.2

Az iskolába érkező 9. osztályos tanulók számára kidolgozandó személyiségfejlesztő program alapja a tanulók egészségmagatartásának megismerése. Ennek felméréséhez iskolám véletlenszerűen kiválasztott 31 diákja Életmód kérdőívet töltött ki. (1. melléklet)12

5.2.2.1 Az iskola szerepe a fiatalok életében A kérdőíven szerepelt kérdésekre 5 fokozatú Likert-skálán lehetett a tanulói attitűdöket bejelölni. A legalacsonyabb pontszámot az „Egyáltalán nem értek egyet” állítás kapta, a

3,6 2,9

3,7

3,3

4,2

hiányoznának az osztálytársak

problémám elmondom a tanárnak

tanárok sokat követelnek

tanárommal jól kijövök

elegendő szabadidő

2,3

2. ábra- Az iskola szerepe a fiatalok körében (saját)

12

4,0

szeretek az osztályba járni

3,2

szívesen járok iskolába

4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

az iskola után tartom a kapcsolatot

legmagasabb pontszámot az „Egyetértek” állítás. Az iskola szerepe a fiatalok életében

Martonné Tamás & N.Kollár Katalin, 2000

- 27 -


Az eredmények alapján elmondható, hogy a fiatalok jól érzik magukat osztálytársaik körében, szívesen járnak ebbe az iskolába, a tanár-diák kapcsolatot is inkább pozitívan értékelik, ugyanakkor személyes problémáikkal nem fordulnak az őket tanító pedagógusokhoz, osztályfőnökükhöz. A válaszok alapján elmondható, hogy az iskolai élet nagy terhet jelent a fiatalok számára, szabadidejük kevés marad.

5.2.2.2 A tanulási környezet jellemzői: A megkérdezett fiatalok reggel gyakran ébrednek fáradtan, iskolai napon kelteni kell őket. Az iskolai nyüzsgés inkább zavaró a számukra, és gyakran gondot okoz a tanulási helyzethez való alkalmazkodás (31 válaszból 21 esetben). 27 tanuló jelezte, hogy gyakran unalmas az iskolai élet, a megkérdezettek felét zavarja az erős iskolai zaj.

5.2.2.3 Szabadidő eltöltése

Legszívesebben kinek a társaságában töltöd szabadidődet?

30,0

24,0

25,0 20,0 15,0 10,0

16,0

15,0 9,0

8,0 4,0

5,0

5,0

17,0

2,0

2,0

szabadidő mással

szabadidő baráti társasággal

szabadidő osztálytárssal

szabadidő baráttal

szabadidő más rokonnal

szabadidő rokon gyerekkel

szabadidő testvérrel

szabadidő nagyszülővel

szabadidő szülővel

szabadidő egyedül

0,0

3. ábra- Legszívesebben kinek a társaságában töltöd a szabadidődet? (saját)

Az eredmények alapján látható, hogy a megkérdezett tanulók 77 százaléka tölti szabadidejét barátai között, 50-54 százalékuk állandó baráti társasággal, osztálytársaival és/vagy a szüleivel. Ennek megfelelően szabadidejüket is inkább társaságban töltik, mint egyedül. Az állandó baráti kör összetétele változatos: egyenlő arányban jelennek meg az előző osztálytársak, a jelenlegi osztálytársak és az iskolán kívüli barátok. A tanulók szóban azt is elmondták, hogy viszonylag sokan érkeztek ugyanabból az általános iskolából, és a jelenlegi kilencedikes osztálytársaik közül is többet ismertek már. Ez alól kivételt jelentenek a vidékről érkező tanulók. Ugyanakkor jól látható, hogy az osztályközösség építésekor nagymértékben lehet alapozni a már meglévő baráti kapcsolatra, viszont legalább ilyen nehéz lesz a meglévő ellenszenv felszámolása is. A szabadidős tevékenységek gyakoriságának meghatározásakor a tanulóknak 4 fokozatú skálán kellett jelölniük válaszukat (soha, ritkán, hetente, naponta). A válaszok alapján

- 28 -


elmondható, hogy a tanulók túlnyomó része napi gyakorisággal tölti szabadidejét a számítógép előtt. Hasonlóan gyakran néznek televíziót, vagy hallgatnak rádiót, mp3 lejátszót. A sport, a kirándulás vagy az udvarlás heti rendszerességgel jelenik meg szabadidős tevékenységeik között. A kreatív tevékenységek, mint az olvasás, barkácsolás vagy a diákmunka ennél ritkább, és szerencsére alig fordul elő a játékgépezés. Összességében azonban a befogadó szemléletű szabadidős tevékenységek sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a nagyobb személyes bevonódást igénylő, kreatív hobbik. Az elvégzett felmérés alapján kialakított program fókuszába a társas kapcsolatok és a személyközi kommunikáció kerülhet. A sikeres megvalósítást segíti, hogy a tanulók szívesen járnak iskolába és sokat jelent számukra a tanulóközösség. Mivel a tanulást megterhelőnek tartják, feltehetően fogékonyak minden informális tanulási tevékenységre. A megvalósítást akadályozhatja, hogy a kérdőívet kitöltők nem vagy alig vesznek részt kreatív tevékenységben, így nehéz lesz motiválni a csoportot az aktív részvételre, feltehetően a passzivitást részesítik majd előnyben. A motiváció felkeltésére és fenntartására valószínűleg a humoros és a logikai gondolkodást serkentő feladatok lesznek alkalmasak.

5.2.3

Javaslatok és időkeretek a feldolgozandó témákra feldolgozandó téma

időkeret

ismerkedés, csoportépítés

évindító osztályfőnöki nap (5 óra)

bizalomépítés

kirándulás (10 óra)

kommunikációfejlesztés

8 osztályfőnöki óra (havi egy alkalommal

1. nonverbális kommunikáció

osztályfőnöki óra terhére):

2. kommunikációs stílusok 3. kommunikációs stílusok 4. asszertivitás 5. problémamegoldás 6. konfliktusok 7. konfliktuskezelés 8. önismeret-társismeret 5.2.3.1.1 Az évindító osztályfőnöki nap Az iskolákban ezen a napon hagyományosan az új osztályok egy tanteremben gyűlnek össze. Rövid bemutatkozás után (néhány perc) a nap adminisztrációval, tankönyvosztással - 29 -


és más hasonló feladatokkal telik. Másnap már megindul az órarend szerinti tanítás, mindenkinek „ismernie kell” a tanárokat, osztálytársakat és az iskolát. Az adminisztratív feladatok egészen más időben elvégezhetők, s inkább szenteljük ezt az időt az iskola és tanárok bemutatása mellett ismerkedésre és csoportépítésre. A foglalkozásokat az osztályfőnök vezeti, de be lehet vonni az osztályban tanító többi pedagógust is. 5.2.3.1.2 Élménynap (kirándulás) A csapatépítő nap átfogó célja az osztályközösségen belül kialakult csoportismeret és bizalom elmélyítése, közös élményhez juttatás. Az elsajátított készségek alapján az együttműködés, közös, problémamegoldásra törekvő stratégia kialakítása a megvalósítandó feladat. Az élménynap rendhagyó keretek között valósul meg, nem iskolai tanórán. Az egyes gyakorlatok beágyazhatók egy év eleji osztálykirándulásba is, a kialakított program azonban megfelelő módon helyettesítheti a „gólyaavatás” sokszor megalázó helyzetbe hozó diákszokását. A csapatépítő napon az osztályfőnök is részt vesz, hiszen nagyon fontos, hogy a tanulók iskolán kívüli helyzetben is megismerjék őt. A megvalósítás egy napot vesz igénybe, reggel 8 órától délután 4 óráig tart szünetekkel együtt. A megvalósítás helyszínének egy kalandpark, erdei iskola tökéletesen megfelel, lehetőleg nem messze az iskolától. Az élménynap lebonyolításához az alábbi forgatókönyvet javaslom: idő 7:45 8:00 8:30 8:45 11:45 13:30 15:30 16:00

tevékenység gyülekező az iskola előtt, névsorolvasás indulás a helyszínre (pl. kerékpárral) megérkezés, a kerékpárok elhelyezése, rövid uzsonna délelőtti programsorozat ebéd délutáni programsorozat csomagolás, indulás vissza az iskolába érkezés az iskolához

5.2.3.1.3 Az évközi osztályfőnöki órák tervezete Évközben októbertől májusig minden hónapban egy osztályfőnöki óra a kommunikációs készségek fejlesztésének jegyében teljen el. Az érintett témakörök: kommunikáció fajtái, kommunikációs stílusok; asszertivitás; problémamegoldás; konfliktuskezelés; önismeret-társismeret. A foglalkozások megtervezésekor a drámapedagógiai eszközök kiemelkedő hangsúlyt kaptak. A foglalkozásokat az osztályfőnök és egy szakmai tanár közösen vezetik.

- 30 -


Foglalkozástervezetek13

5.2.4

5.2.4.1 Ismerkedés, csoportépítés A foglalkozások célja az ismerkedés, amely elősegíti az együvé tartozás érzésének kialakulását is. GYAKORLAT NEVE

Ráhangolódás – bevezetés

CÉL

 Bemutatkozunk  Ismertetjük a foglalkozás céljait, és a csoportszabályokat

INSTRUKCIÓ

 A csoport körben ül vagy áll.  Bemutatkozunk.  Tájékoztatjuk a diákokat, hogy mi fog történni a foglalkozáson, és mi a foglalkozás célja.  Ismertetjük a legfontosabb szabályokat (egymás meghallgatása, titoktartás, őszinteség)

KIEMELT KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK

Meghallgatás, koncentráció, figyelem, kommunikáció

ESZKÖZ

–

IDŐIGÉNY

10 perc

MEGBESZÉLÉS

–

GYAKORLAT NEVE

Péter-Pál

CÉL

 A diákok lehetőséget kapnak a bemutatkozásra

INSTRUKCIÓ

 A csoport ismerje meg tagjait.  A csoport körben ül  A résztvevők párban elvonulnak és 3-3 perc alatt elmondják egymásnak, amit magukról a legfontosabbnak tartanak.  A nagykörben mindenkinek a másik szerepében kell bemutatkoznia.  Előnyös, ha beáll a párja háta mögé és a feje fölött beszél a nevében (többiek kérdéseire is „válaszolhat”, ekkor ő találja ki, mi lehet a válasz).  Ha befejezte, a másik kiegészítheti vagy helyesbítheti az elhangzottakat.  Ezután csere, és a párnak az a tagja beszél, aki eddig hallgatott  Minden pár bemutatkozik


Meghallgatás, koncentráció, figyelem, kommunikáció

ESZKÖZ

–

IDŐIGÉNY

35 perc

MEGBESZÉLÉS

13

Rudas, 2007

- 31 -


GYAKORLAT NEVE

Keress a szobában olyat, aki/akinek (ismerkedés)

CÉL

 Csoportépítés, jó hangulat teremtése  Ismeretek szerzése egymásról  A diákok kezdjenek el mozogni a rendelkezésre álló teremben  A csoport körben ül  Minden részvető kap egy kis lapot, amelyen tíz állítás szerepel  A teremben minden állításhoz keresnek egy embert, akire igaz a mondat.  Megjegyzés:  A gyakorlat során a diákok nem kiabálhatnak a körön keresztül, hanem oda kell menniük minden alkalommal valakihez, akinek fel akarják tenni a kérdésüket. Egy személyt csak egy kérdéshez írhatnak be

INSTRUKCIÓ


Kommunikáció

ESZKÖZ

Tulajdonságlista

IDŐIGÉNY

15 perc

MEGBESZÉLÉS

Közös ellenőrzés: a tanár kérésére minden mondatnál felteszi a kezét az, akire igaz.

Keress a szobában olyat, aki/akinek…. van testvére ……………………………………………………………………………… van kutyája ………………………………………………………………………………. szereti a LOL-t ………………………………………………………….……………….. 16 évesnél idősebb ………………………………………………………………………. szereti a palacsintát ………………………………………………………………………. néha elfelejt fogat mosni ………………………………………………………………… szereti a matekot …………………………………………………………………………. játszik valamilyen hangszeren …………………………………………………………….. szeret táncolni …………………………………………………………………………… autószerelő az apukája …………………………………………………………………….

5.2.4.2 Bizalomépítés A bizalomépítési foglalkozások erősítik a csoportkohéziót, a társakkal szembeni bizalmat. Segítségükkel lehetővé válik a csoporttagok egymással szembeni bizalmi szintjének megállapítása.

- 32 -

Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. GYAKORLAT NEVE

Formák vakon

CÉL INSTRUKCIÓ





 

KIEMELT KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ESZKÖZ

  

kooperációs készség és a probléma-megoldási kompetencia fejlesztése Az összes tanuló körben áll egy kötél körül, melyet a két végén összekötöttünk. A kötél a földön fekszik. A tanulók bekötik egymás szemét, vagy szorosan becsukják a szemüket. A játék közben tilos kinyitni a szemüket, vagy levenni a kendőt. Mindenki lehajol, és megfogja a kötelet, amit a játék során nem szabad elengedniük, legalább egy kézzel mindig fogniuk kell. A játékvezető megad a tanulóknak egy formát, amit a kötél segítségével ki kell alakítaniuk. Kezdetben adjunk meg egyszerű alakzatokat (négyzet, háromszög, kör…), aztán nehezíthetjük a feladatot (valamilyen betű, két egyforma nagyságú kör, amik érintkeznek, rombusz….) A tanulók beszélgethetnek egymással, de nem nyithatják ki a szemüket. Ha a tanulók úgy gondolják, kész a feladat, kinyithatják a szemüket ill. levehetik a kendőt, és ellenőrizhetik a „művet”. Ha a tanulók túl frusztráltak, megengedhetjük, hogy egy tanuló elengedje a kötelet, és vakon – tapogatással – ellenőrizze, hol tart a csoport, ill. instrukciókat adjon, hol kéne változtatni az aktuális állapoton. kooperáció problémamegoldás kommunikációs készség hosszú kötél

MEGBESZÉLÉS

10 perc  Mit jelent a kötél (kötelék)?  Mit jelent a kör?  Hogyan tudjuk ezt az osztályközösségre értelmezni?

GYAKORLAT NEVE

Sorban állás szempontok szerint

CÉL

 a tanulók nonverbális kommunikációjának fejlesztése  egymásra hangolódás  A tanulóknak különböző szempontok szerint kell sorba állni úgy, hogy közben nem beszélhetnek, csak metakommunikációs jelzéseket használhatnak  A szempontok lehetnek: - külső tulajdonság: magasság, tenyérméret, lábméret - valamilyen információ: életkor, testvérek száma - valamilyen állításhoz való viszony: ki mennyire szereti a rántott húst, mennyire vagyok csapatember  együttműködés  metakommunikáció  koncentráció -

IDŐIGÉNY

INSTRUKCIÓ


- 33 -


MEGBESZÉLÉS

15-20 perc Amikor mindenki beállt a sorba, ellenőrzik a megoldás helyességét

GYAKORLAT NEVE

Alcatraz

CÉL

 a stratégiaalkotás és az együttműködés fejlesztése  csoportszerepek gyakorlása  saját és társaik testi épségének megóvása, egymásra való fokozott figyelem  Az osztály két vagy három 8-15 fős csoportban dolgozik. A csoportok kialakítása az előző feladat alapján történik  A tanulók a következő kerettörténetet ismerik meg: „Rabok vagytok az Alcatrazban. Ma azonban elérkezett a pillanat a szökésre. A két fa (vagy fogas) közé kifeszített kötés szimbolizálja azt a kerítésrészt, amely alul teljesen zárt, és ahol a csapat minden tagjának meg kell szöknie. A kerítés tetejében 10 000 V-os áram van, így ahhoz hozzáérni azt jelenti, hogy a játékos meghalt, de visszamehet a börtön oldalra, és újra próbálkozhat. A feladat akkor van készen, ha mindenki megszökött, azaz a kerítés túlsó oldalára került.”  Betartandó szabályok: Nagyon vigyázzon mindenki saját és társai testi épségére Mielőtt valamilyen ugrást vagy emelést végrehajtanak, kérni kell a játékvezető engedélyét Nem lehet a kötél alatt átbújni A kerítés a valóságban folytatódik, nem lehet a kötés kifeszítésére szolgáló fába kapaszkodni, neki támaszkodni. Nem szabad a társakon kívül semmilyen más eszközt igénybe venni megfigyelés, bizalom, kooperációs képesség, kommunikáció, stratégiaalkotás, önismeret, társismeret  Csoportonként 1 db kb. 10 méteres kötél és 2 fa/állófogas  A kötelet úgy kell kifeszíteni, hogy a résztvevőknek kb. mellmagasságig érjen 50-60 perc  A feladat végén értékelő lapokat osztunk ki, melyeket a csapatok kitöltenek. Minden csapattag elmondja a véleményét, ismerteti, hogy ő maga hogyan élte meg a feladatmegoldást  Sikerült-e a kivitelezés módjában megegyezni, vagy mindenki a saját ötletét próbálta integrálni?  Sikerült-e az összehangolt csapatmunkát véghez vinni? Hogyan?  Volt-e olyan, aki nem akart részt venni a gyakorlatban, hogy győzte meg őt a csapat?

IDŐIGÉNY

INSTRUKCIÓ


IDŐIGÉNY MEGBESZÉLÉS

- 34 -


MÉRLEGEN A CSOPORTMUNKA 1. Egyáltalán nem jellemző 2. Inkább nem jellemző 3. Inkább jellemző 4. Teljesen jellemző

Jelöld be a megfelelő állítást, ami igaz a csoportotok munkájára.

1

2

3

4

ÉN, …………… … jól éreztem magam a csoportban. … úgy éreztem, fontos vagyok a többieknek. … jól dolgoztam. … elégedett vagyok a közösen elért eredménnyel.

MI … senkit nem hagytunk ki a munkából. … barátságosan bántunk egymással. … segítettünk egymásnak. … figyeltünk egymásra, és meghallgattuk egymás véleményét. … senkibe se fojtottuk bele a szót. … céltudatosan dolgoztunk. … a problémákat nyíltan és tárgyilagosan megbeszéltük.

A FELADATOT …rögtön az elején közösen megbeszéltük. … gyorsan és lelkiismeretesen elvégeztük. … érdekesnek találtuk.

GYAKORLAT NEVE

Bábel

CÉL

megtapasztalni, hogy milyen hatása a munkánkra annak, ahogyan a társaink bánnak velünk  Minden résztvevő kap egy üzenettel ellátott kártyát, amit nem szabad megmutatnia senkinek. Úgy kell ezt a címkét felerősíteniük egy mellettük álló társukra, hogy az ne lássa.  A tanulók szabadon sétálnak és beszélgetnek, mindenkinek úgy kell viselkednie a többiekkel, ahogy a rá erősített kártya utasítja (pl. mosolyogni kell, el kell fordulni, stb.)  A csoport ezután feladatot kap: le kell rajzolniuk a helyet, ahol vagyunk

INSTRUKCIÓ


szociális kompetencia, megfigyelőkészség

- 35 -



… sokat tanultam a csoportmunka során.

Az ágazati szakképzésre jelentkezett tanulók beilleszkedésének, fejlesztésének lehetséges eszközei és módszerei az iskolaelhagyás csökkentése érdekében. ESZKÖZ

kártyák üzenettel

IDŐIGÉNY

30 perc  Milyen érzés volt, hogy egy bizonyos módon bántak velünk?  Hogyan befolyásolták az üzenetek a csoport munkájának hatékonyságát?  Címkék nélkül hatékonyabb lett volna a csoport tevékenysége?  Az életben tapasztaltak már hasonló esetet, amikor bizonyos emberekkel anélkül viselkedtek valamilyen módon, hogy ismerték?

MEGBESZÉLÉS

Mosolyogj rám!

Nézz rám rosszallóan!

Grimaszolj!

Hallgass meg mindent, amit mondok!

Csinálj utánam mindent!

Mindig váltogasd a témát!

Ne hallgass meg semmit, bármit is mondok!

Beszélj úgy velem, mintha hatéves lennék!

Fordíts hátat nekem!

Ne engedj beszélni!

Mindig érts velem egyet!

Köss bele, bármit is mondok!

- 36 -


Csomózás

CÉL

 csoporton belüli kommunikáció élénkítése, segítségnyújtás az akadályok és félelmek leküzdéséhez  a kooperáció és a problémamegoldás fejlesztése  A tanulók körben állnak, kezüket kinyújtják a kör közepe felé, és becsukott szemmel lassan lépkednek a kör közepe felé.  Ha már összeérnek az ujjaik, minden tanuló megfog két kezet (egyik se lehet a szomszédé).  Mikor már mindenki fog két kezet, kinyithatják a szemüket, és amennyire lehet, hátralépnek, anélkül, hogy elengednék a kezeket, amiket fognak.  A csoport feladata, hogy a keletkezett csomót kibogozza, úgy, hogy közben nem szabad elengedni a kezeket. A cél az, hogy a tanulók egymás kezét fogva körben álljanak.  mozgáskoordináció  kooperáció  problémamegoldás -

INSTRUKCIÓ

KIEMELT KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ESZKÖZ IDŐIGÉNY MEGBESZÉLÉS

15 perc  Melyik tanuló milyen szerepet vállal a feladat megoldásában.  Hogyan születnek a döntések?  Ki lesz gyorsan aktív?  Ki az, aki inkább csak megfigyelő, és más ötleteire vár?  Van-e, aki destruktív, vagy ok nélkül pesszimista?

GYAKORLAT NEVE

Szállítószalag

CÉL

bizalomépítés

INSTRUKCIÓ

 Az osztály minden tagjának el kell jutni egy kb. 5 méterre kijelölt célig úgy, hogy egyetlen testrésze sem érhet a földhöz. A szállítandó tanuló megnevezi azokat az osztálytársakat, akik átjuttatják őt a célhoz. Kérheti, hogy az egész osztály segítsen ebben.  A csoport a tanulókat egyenként szállítja, de minden tanulónak sorra kell kerülnie.  mozgáskoordináció  bizalom -

KIEMELT KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ESZKÖZ IDŐIGÉNY MEGBESZÉLÉS

30 perc  Mi alapján választottak segítőket?  Milyen élmény volt szállítani az osztálytársakat?

- 37 -


Kincsesláda – szemetes

CÉL

A nap lezárása, összegzése

INSTRUKCIÓ

 A résztvevők kis kártyákat kapnak, melyre felírják, mi volt az a mai napból, amit különösen értékesnek tartott, és mi volt az, ami feleslegesnek bizonyult a nap folyamán.  3-3 kártyát készít mindenki


összegzés, értékelés

ESZKÖZ

Kártyák, csomagolópapír

IDŐIGÉNY

15 perc A kártyák alapján minden résztvevő elmondja tapasztalatait, és felteszi a kártyákat a kihelyezett „Kincsesláda” és „Szemetesvödör” képek/feliratok alá. Amikor mindenki sorra került, és együtt látszanak az észrevételek, lehetőség van az utolsó benyomások megfogalmazására is.

MEGBESZÉLÉS

- 38 -


6 PROGRAM INTEGRÁLÁSA A SZAKMAI TANMENETBE Az elkészített felzárkóztató és személyiségfejlesztő programom időkerete a tevékenységek illetve a feldolgozandó témák miatt a következőképp alakul: •

személyiségfejlesztés..... 5 + 10 + 8 óra

•

Matematika-logika......... 50 óra

•

Informatika .................... 25 óra

•

Kommunikáció .............. 25 óra

A személyiségfejlesztés program az osztályfőnöki órák terhére megvalósítható. Az élménynap egyik, a szakgimnáziumok számára adott plusz két nap tanításmentes munkanapon kerülhet megrendezésre (a másik nap egyértelműen a szakmai írásbeli érettségi napja kell, hogy legyen). Mivel ez az egyébként is kerettantervben levő órákat terheli, kizárólag az éves munkatervbe és az osztályfőnöki tanmentbe kell felvenni. Más a helyzet a 100 óra szakmai oktatáshoz szükséges felzárkóztatással. Ezt a programot év elején, a szakmai oktatás megkezdése előtt kell a szakmai programba integrálni. A kerettanterv szakmai tartalma – törvénynek megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám kb. 90%-át fedi le. Az időkeret fennmaradó szabadsáv részének szakmai tartalmáról a szakgimnázium szakmai programjában kell rendelkezni. Az informatikai ágazat szakmai óraszámai a kilencedik évfolyamban heti 11 óra, mely 37 hetes tanév esetén 34*11 óra, azaz 407 óra. A központi kerettanterv ebből szabadsávként hagy meg 40 órát. A kerettantervben az IT szakorientáció tantárgy (elmélet+gyakorlat) 72 óra „Szakmai alapozás” témakört biztosít tanulók számára arra, hogy mentori segítséggel, de alapvetően önállóan dolgozva szerezzenek alapszintű szakmai kompetenciákat és gyakorlati ismereteket. Ez az összesen 112 óra megfelelő ahhoz, hogy a kilencedik évfolyamon, a kerettanterv megsértése nélkül integráljuk a felzárkózató programot az iskola szakmai programjába. A felzárkóztató program ütemezése heti bontásban a következő: •

3 óra IT szakorientáció

•

3 óra IT alapok elmélet + gyakorlat.

A projekt kb. 18 hét alatt (első félév) realizálódik, s így a második félévben elkezdhető a szakmai oktatás teljes felülettel. - 39 -


A szakmai oktatásban résztvevő tanárok – általában mérnöktanárok – rendelkeznek azokkal a módszertani ismeretekkel, hogy a közismereti tárgyakat oktató kollégákkal összeállított felzárkóztató témák oktatásában segítsék a diákok munkáját. A program egészében a tanár a klasszikus pedagógusi szerep helyett mentorként segíti és irányítja minden egyes tanuló munkáját és tanulását. A drámapedagógiai módszerek alkalmazásánál elengedhetetlen, hogy az azt vezető kolléga rendelkezzen az ahhoz szükséges kompetenciákkal. (pl. Dramatikus technikák alkalmazása a tanári munkában – 30 órás akkreditált pedagógusképzés)

- 40 -


7 FELADAT RÖVID LEÍRÁSA, ELÉRT EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK, FEJLESZTÉSI LEHETISÉGEK 7.1 ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatomban az informatika ágazati képzésre felvett kilencedikes diákok számára összeállított program leírására vállalkoztam. Az általános és középiskola közötti átmenet megkönnyítését célzó program segíti az iskolai beilleszkedést és a szakmai ismeretek oktatásához szükséges alapismeret elsajátítását. A szakgimnáziumokban – és általában a szakképzésben – tapasztalt lemorzsolódás fő okának ezt a két területet tartom. A szakirodalom megfelelő körüljárása után állítottam össze a programjavaslatomat. A munkámban javasolt eljárások, úgymint a személyiségfejlesztő trénig és a felzárkóztatás biztos alapot nyújt a kilencedikes kisdiáknak egy jól megalapozott szakmai képzéshez egy általa megszeretett közösségben. Mindkettő fontos. Elméleti alapokkal nem rendelkező tanulóknál lehetetlen jól átadni az anyagot a szakmai tanároknak, de a gyerekeknek is könnyebb segítséget kérni akár diáktársuktól is, ha azt egy kialakult csapatban teheti. Idén indult kilencedikes osztályoknál szakmai órákon már az elkészített javaslataim alapján tartottuk kollégáimmal az első négy hónapot. Tapasztaltuk, hogy a diákok nagyon jól érzik magukat az iskolában, szívesen járnak be. Szakmai órákon lelkesen dolgoznak, kérdéseikből és munkájukból látszik, megértik az anyagot, tudják alkalmazni. Jól lehet velük csoportmunkát végeztetni, nagyon jól alakítják ki a csoportokat, jól dolgoznak össze. Házi feladataikat lelkesen készítik el, tele vannak – részben általuk megválaszolt – kérdésekkel. Úgy tapasztalom a velük történt beszélgetésekben, hogy jól érzik magukat, jó szakmát választottak. Megelőző évekkel szemben már többen sikerrel vesznek részt magasabb évfolyamokba járó társaikkal versenyeken. Igazi csapatjátékosok már kilencedikben. És ami nem elhanyagolható: lemorzsolódás eddig nincs az évfolyamon. Elvitték az iskola és az órák szellemét volt iskolatársaiknak, s idén a tavalyi évnél 37 %-al több nyolcadikos jelentkezett hozzánk. A néhány hete tartott motivációs felvételi beszélgetésen több nyolcadikos diák és szülő megemlítette, hallották, hogy itt milyen jó tanulni, sőt volt olyan is, aki a mi diákunk otthoni feladatát is elkészítette önszorgalomból (saját weboldal készítés html és css kód segítségével).

- 41 -


7.2 SUMMARY In my thesis I have undertaken to describe a compiled program for ninth-grade students in information technology. The overall program is aimed at facilitating the transition between high school and primary school. The program promotes inclusion and basic skills needed for secondary education. These areas are experienced being the main causes for dropping out of specialized high schools - and in general vocational training. The procedures proposed in my work, such as personality development and inclusion provide basis for ninth-graded students to gain well-established professional training in a community he likes to belong. Both are important. It is essential to have basic academic knowledge when a student wants to start acquiring practical training. The lack of basic learning skills leads to unmotivated students who do not like school at all. This year with my colleagues we started teaching ninth grade classes on the basis of this project in the first four months. We found that students really feel comfortable at school, they are eager to work in the classroom, they seem to understand the material they have to learn. They like group work, students can cooperate efficiently. Their homework is prepared with enthusiasm, students tend to think about the lesson and asking questions. As opposed to earlier years, students began to participate successfully in different competitions. They are gradually growing up to be real team players. The most significant result is the lack of drop-outs. The students told their school experience to their former classmates, and former primary school pupils, and as a result this year 37% more new student chose our school for secondary education.

- 42 -


8 IRODALOMJEGYZÉK 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. (2017. március 1). Letöltés dátuma: 2017. március 15, forrás: Nemzeti Jogszabálytár: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.331681 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. (2017. január 1). Letöltés dátuma: 2017. március

10,

forrás:

Nemzeti

Jogszabálytár:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139866.323411 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. (2017. január 2). Letöltés dátuma: 2017. március

10,

forrás:

Nemzeti

Jogszabálytár:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.329881 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. (2017. január 2). Letöltés dátuma: 2017. február

11,

forrás:

Nemzeti

Jogszabálytár:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=162771.333156 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. (2017. január 1). Letöltés dátuma: 2017. március 1, forrás: Nemzeti Jogszabálytár: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.332959 A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia. (2014. november 25). Letöltés

dátuma:

2017.

március

1,

forrás:

http://www.kormany.hu:

http://www.kormany.hu/download/5/fe/20000/V%C3%A9gzetts%C3%A9g%20n% C3%A9lk%C3%BCli%20iskolaelhagy%C3%A1s%20.pdf Csapó, B. (2005). Az elõzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése (Kutatási zárótanulmány). Budapest: Nemzeti Felnõttképzési Intézet. Early leavers from education and training. (2016. június). Letöltés dátuma: 2017. március 20,

forrás:

Eurostat:

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-

explained/index.php/Early_leavers_from_education_and_training Martonné Tamás, M., & N.Kollár Katalin. (2000). A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata. Budapest: ELTE PPK. Rudas, J. (2007). Delfi örökösei. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó.

- 43 -


9 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra - Iskolai lemorzsolódás 2005-2015 (Forrás: Eurostat) ....................................................................... - 7 2. ábra- Az iskola szerepe a fiatalok körében (saját) ................................................................................... - 27 3. ábra- Legszívesebben kinek a társaságában töltöd a szabadidődet? (saját) ............................................. - 28 -

1. táblázat - Tanulói létszámok (Forrás: HSZC Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) ........ - 6 2. táblázat - Feladatlap összeállítási felelősségmátrix ................................................................................. - 19 -

- 44 -


10 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE, ÉS FOGALMAK MAGYARÁZATA OKJ: Országos Képzési Jegyzék. A szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény vezette be. Középiskola: gimnázium, szakgimnázium és a szakközépiskola (2011. évi CXC. törvény) Szakképző Iskola: szakgimnázium, szakközépiskola és a szakiskola (2011. évi CXC. törvény) EE: Emberi Erőforrás EEM: Emberi Erőforrás Menedzsment Weboldal: A weboldal, vagy weblap (webpage) egy HTML nyelven megírt internetes dokumentum, egyetlen fájl és a szorosan hozzá kapcsolódó állományok (az ezen az oldalon megjelenő információhalmaz), amely megfelel a Word Wide Web protokollnak, a http információátviteli protokoll segítségével pedig elérhető a világhálón. Egy olyan kódolt adathalmaz, ami valamilyen információt hordoz. Az információ lehet szöveges, hivatkozás, lehet kép, videó, vagy hang, vagy ezek bármilyen kombinációja. A weboldalak megjelenítésére szükség van egy alkalmas programra, melyet web böngészőnek nevezünk. Webhely: A webhelyek (website) valamilyen szempontból egymáshoz kapcsolódó weboldalak gyűjteményei. Önálló URL címmel rendelkező, HTML formátumú, hiperhivatkozásokkal összekapcsolt információs anyag és web szolgáltatás. A weben több millió webhely és több milliárd weblap található.

- 45 -


11 NYOMTATOTT MELLÉKLETEK 1.

SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉLETMÓD-KÉRDŐÍV Kedves Diákok! Kérünk benneteket, hogy az alábbi kérdőívet név nélkül, megfontoltan és őszintén tölt-

sétek ki! Célunk, hogy több oldalról megismerjünk benneteket, tájékozódjunk az életmódotokról s ezáltal javíthassunk közérzeteteken és iskolai teljesítményeteken. Az adatokat bizalmasan kezeljük, az összesített eredményekről rövid időn belül igény szerint tájékoztatást kaptok. Köszönjük segítségeteket! 1.

Mennyire igazak rád az alábbi állítások? (Karikázd be a megfelelő számot!)

egyáltalán nem értek egyet 1 2 3 4 5 egyetértek Szívesen járok iskolába 1 2 3 4 5 Elegendő szabadidővel rendelkezem 1 2 3 4 5 Jelenlegi tanáraimmal jól kijövök 1 2 3 4 5 A tanárok túl sokat követelnek 1 2 3 4 5 Szívesen elmondom a legkedvesebb tanáromnak a szemé1 2 3 4 5 lyes problémáimat Ha iskolát kellene váltanom, az osztálytársaim hiányoznának 1 2 3 4 5 Amikor befejezem az iskolát, az osztálytársaimmal kapcso1 2 3 4 5 latot szeretnék tartani Szeretek ebbe az osztályba járni 1 2 3 4 5 2.

Mennyire igazak rád az alábbi állítások? Jelöld meg a táblázatban! soha ritkán

Iskolai napon kelteni kell Reggel fáradtnak érzem magam Élvezem az iskolai nyüzsgést és változatosságot Nehéznek érzem, hogy alkalmazkodni kell a sokféle tanárhoz Zavar, hogy az iskolában alkalmazkodni kell a többi gyerekhez Sok nekem a zaj, ami az iskolában van Az iskolai élet unalmas és egyhangú

- 46 -

gyakran

mindig


3.

Milyennek érzed egészségi állapotodat? ? (Húzd alá a megfelelőt!)

nagyon jó: 5 4.

jó: 4

megfelelő: 3

gyenge: 2

rossz: 1

Milyen gyakran érezted az elmúlt félév során a következőket? Jelöld meg a megfelelő időszakot! naponta

ritkán

hetente

soha

fejfájás gyomor- és hasfájás hátfájás kedvetlenség idegesség alvási nehézség (elalvás, rossz álom, felriadás) szédülés szédülés tenyérizzadás hányinger asztma lábfájás 5.

Előfordul-e, hogy rendszeresen orvoshoz kell járnod? igen – nem

Ha igen, mi miatt? ………………………………………………………………… 6. Mikor fekszel le általában hétköznap? Mikor fekszel le tanév közben a hétvégén? Mikor fekszel le szünidőben? 7.

Mikor eszel először iskolai napokon? (Húzd alá a megfelelőt!)

iskolába indulás előtt 8.

tanítás előtt

első szünetben

2. szünetben

később

Iskolai napokon hányszor étkezel? ? (Húzd alá a megfelelőt!) 12

9.

Mikor kelsz? Mikor kelsz? Mikor kelsz?

3

4

5

6 vagy több

Kinek a társaságában töltöd legszívesebben a szabadidődet? (Többet is aláhúzhatsz!)

egyedül

szülővel

nagyszülővel

testvére(i)ddel

rokon gyerekkel

más rokonnal

baráttal

osztálytársakkal

másokkal, éspedig …………………….

- 47 -

baráti társasággal


10. egyedül 11.

Hogyan töltöd a szabadidődet leggyakrabban? (Egyet húzz alá!) egy gyerekkel (testvér, barát)

társasággal

felnőttel (szülő stb.)

Van-e állandó baráti kör, akikkel rendszeresen vagy együtt? ? (Húzd alá a megfelelőt!)

nincs osztálytársak

előző osztálybeli baráti kör

iskolán kívüli baráti kör sportkör

egyéb:……………………………….. 12.

Mivel töltöd a szabadidődet a tanév során? Jelöld meg az alábbi táblázatban az átlagos gyakoriságot! naponta hetente ritkán soha

olvasás tévé, videó rádió, mp3 lejátszó számítógép, xBox, PS sportolás, kirándulás, séta udvarlás, együtt járás mozi, színház, koncert, múzeum buli, diszkó, társasjáték játékterem barkácsolás, kézimunka, rajzolás, hobby

- 48 -

SZAKDOLGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

Recommend Documents