Összefoglalás. Ölté József : Fontos tudnivalók a fogyasztók és az áramszolgáltatók közötti kapcsolatról

Összefoglalás Hamar János, Dr.Nagy István: Kétcsatornás DC-DC konverter folytonos vezetési üzemben A cikk bemutatja a kétcsatornás rezonáns DC-DC feszültség-csökkentő (buck) konverter működését folytonos vezetési üzemben (CCM), valamint az üzem határait, továbbá az általánosabb aszimmetrikus működés esetére a CCM üzem matematikai leírását, rámutatva a bemeneti-, a kimeneti- és a vezérlő-változók közötti alapvető összefüggésekre, valamint megvizsgálja a speciálisabb szimmetrikus működést is.

Ölté József : Fontos tudnivalók a fogyasztók és az áramszolgáltatók közötti kapcsolatról A cikk szerzője tájékoztatást ad és olvasói észrevételeket vár az áramszolgáltatók üzletszabályzatához, a közszolgáltatás helyzetéhez, az áramszolgáltatói ellenőrzésekhez, valamint a számlázási és díjfizetési rendszer jogszabályi hátteréhez. Dr. Stróbl Alajos: Beszéljünk a gazdaságos teherelosztásról! A jelenlegi villamosenergia-törvény szerint „a szállító köteles a termelőktől - beleértve az importot is - a legalacsonyabb áru villamos energiát beszerezni". Ez nem azt jelenti, hogy ilyen választással minden időben minimális lesz rendszerszinten a villamos energia előállításának üzemköltsége. Az új villamosenergia-törvénymódosítást hozhat ebben a kérdésben. A szállító már nem lesz rendszerirányító. Módosulhat tehát a „gazdaságos" teherelosztás folyamata. A cikk megkísérli a kérdés egyéni megközelítését, de támaszkodik szakirodalmi -főleg német- ísmerethalmazra is. SpalaJános, SzurdokiJános, PodonyiGébor, GyurkóIstván: Meglévő egyrendszerű 120kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűvé A villamos energia felhasználás területén nagy jelentősége van a minőségi szolgáltatás biztosítására, amikor egy olyan új fogyasztó igényét kell kielégíteni, aki az alkalmazott technológiával a hálózat, feszültség és frekvencia viszonyait zavarhatja. A megváltozott tulajdonviszonyok táj, környezet minél kisebb zavarása szükségessé teszi a régebbi egyrendszerű távvezeték kétrendszerűvé való átépítését. Ennek első sikeres példáját mutatja be az európai mércével is rekordidő alatt megvalósított beruházás, mely egyben 30 %-os megtakarítást is eredményezett egy új távvezeték építéséhez képest. Virág László: A HFKV szerepe, feladatai a liberalizált villamosenergia piacon A cikk a hangfrekvenciás központi vezérlő rendszer (HFKV) alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja a liberalizált villamosenergia piacon.

Fábián László: Innováció a környezetünkért, azaz újrahasznosítható fényforrások A világítástechnika meghatározó cégei is kifejlesztették környezetbarát megoldásaikat. Környezeti szempontból a legjobb megoldás az iparágon belüli újrahasznosítás. A fényforrások tekintetében, a fénycsöveknél az iparágon belüli újrahasznosítási folyamat már 98 %-os hatékonysággal működik. Szántó Ferenc: Az ISO 9001:2000 szabvány, mint alap az integrált menedzsment rendszerek működtetéséhez A különböző menedzsment irányítási rendszerek integrált rendszerekké történő alakítása során az alkalmazott szabványok, előírások eltérő felépítéséből adódóan nehézséget jelent az összhang megteremtése, ezért a vállalatok különböző utakat járnak. Az ISO 9001:2000 megjelenésével ez a probléma feloldhatóvá válik, mely az integrált menedzsment alapját képezheti.

78

Summary

Zusammenfassung

J. Hamar, Dr. I. Nagy: Double Channel DC-DC Converter in Continuous Conducting Operatton The paper presents the functioning of the double channel resonant DC-DC Voltage-Buck converter in continuous conducting /CCM/ operation. It provides the limitations of the operation too. Furthermore the paper provides the mathematical analysis of the more generál asymmetrical operation case of CCM. It underlines the basic relations among the input, output and regulating variables as well as it investigates the more special symmetrical operation.

J. Hamar, Dr. I. Nagy: DC-Doppelkanal-Konverter in kontinuierlichem Betrieb

Der Art i kel zeigt den Doppelkanal DC-Resonanz-Spannungsverringerungs (buck) Konverter in kontinuierlichem Betrieb (CCM), die Betrrebsgrenzen, weiterhin ciie mathematische Beschreibung im Falle des allgemeinen asymmetrischen CCM-Betriebs. Hervorgehoben werden die grundsátzlichen Zusammenhánge zwischen Eingangs-, Ausgangs- und Steuerungs-Variablen, geprüft wird auch der speziellere symmetrische Betrieb.

J. Öllé: Important Informatlon's About the Relatioti Between the Current Consumers and Suppliers The author of the paper provides information and expects readers" comments for the business regulations of the current suppliers, for the status of pubüc utility, for the control activity of the current suppliers as well as for the juristical background of invoicing and tariff payment systems.

J. Öllé: Wichtige Informationen über die Beziehung der Verbraucher und Elektrizitátsversorgungsunternehmen DerAutordes Artikels informiertund erwartet Lesermeinungen über die Gescháftsvorschriften der EVU's, die Lage der öffentlichen Dienstleistung, die Kontrolié der EVU's sowie den rechtlichen Hintergrund der Rechnungsstellung und des Tarifsystems.

Dr.A. Stróbl: Let Us Talk About the Economic Power Dispatching! According to the present Electric Power Act the transporter is obliged to buy the lowest price energy from the producer including the import energy too. This does not mean that by this choise the cost of the electric power generation will be the lowest on the system levél, for all the tíme. The new Electric Power Act may provide modifications in this question. The transporter will not be the system leader any more. The course of the economic power dispatching may get changed. The paper tries the individual approach of the topic, but it relies upon the data of the special literature mainly of Germán origin.

Dr. A Stróbl: Sprechen wir über die wirtschaftliche Lastverteilung! Nach dem gegenwártigen Stromgesetz ist der Ueferant verpflichtet von den Produzenten - Import inbegriffen - die elektrische Energie zum niedrigsten Preis zu beziehen. Das bedeutet aber nicht, dass mit dieser Wahl die Herstellungskosten elektrischer Energie zu jeder Zeit auf Systemebene minimai sein werden. Das neue Stromgesetz kann in dieser Frage eine Modifizierung bringen. Der Lieferer wird schon nicht mehr Systemlenker sein. Der Prozess der "wirtschaftlichen" Lastverteiíung kann alsó modifiziert werden. Der Artíkel versucht die individuelle Annáherung an dieses Thema, stützt sich aber auch auí Kenntnisse - hauptsáchlich deutcher Fachliteratur.

J. Spala,J. Szurdoki, G. Podonyi, I. Gyur/có.RebuHdingofanExisting Single System 120 kV Transmission Line Intő a Double System On the field of the electric power consumption the assurance of quality power supply has great ímportance when the demands of such a new consumer are to be met who may disturb the voltage and frequency conditions of the network because the user's adopted technology. The changed ownership makes necessary the least disturbance of environment and landscape and it makes necessary the rebuilding of the former existing single 3 phase transmissíon line intő a double 3 phase system transmission line. The first successful example of this is presented by an investment realized within record period of time - measured with European scale-. The investment produced 30% saving compared to the cost of building a new transmission line.

J. Spala, J. Szurdoki, G. Podonyi, I. Gyurkó: Umbau vorhandener Einleitersystem-120 kV-Fernleitung in Zweileítersysteme Auf dem Anwendungsgebiet elektrischer Energie hat die Qualitátsgarantie grosse Bedeutung, wenn die Bedürfnisse eínes neuen Verbraucherszufriedengesteütwerdenmüssen.derbeiderangewandten Technologie die Verháltnisse des Netzes, der Spannung und Frequenz stören kann. Die veránderten Eigentumsverháftnisse, wegen der so geríngeren Störungen als möglich der Umgebung wird der Umbau des álteren Einleitersystem in ein Zweilettérsystem erforderlich. Demonstriert wird das erste erfolgreiche Beispiel, die auch europaweit in Rekordzeit verwirklichte Investition. lm Verháltnis zum Neubau einer Fernleitung bringt der Umbau gleichzeitig 30% Einsparung.

L. Virág: The Role and Duties of HFKV in the Llberalized Electric Power Markét The paper deals with the questions related to the use of audio frequency central control system in the ftberalized electric energy markét. L. Fábián: Innovation forOur Environment i.e. the Recyclable Light Sources The authoritative Electric Light Technicai firms have developed their environment-friend solutions too. From environmental standpoint the best solution is the recycling within the índustry branch. Regarding the light sources the recycling process within the industry branch is functioning with 98% effectiveness for the electric discharge tubes. F. Szántó: The ISO 9001:2000 Standard as a Base for Actuating the Integrated Management Systems In the course of forming various management directing systems intő integrated systems the diverse construction of the used standards, prescriptions makes difficult the creation of harmony, therefore the firms followed different ways. By publishing the ISO 9001:2000 this problem may be the base of the integrated management system.

2001. 94. évfolyam 3. szám

L. Virág: Rolle und Aufgaben der Rundsteuerung im liberálisierten Strommarkt Der Artíkel prüft Fragen bezüglich der Rundsteuerung auf dem liberalisierten Strommarkt. L. Fáö/án.-.lnnovation für unsere Umwelt, neuverwertbare Lichtquellen Die erfolgreichsten Beleuchtungstechnik - Firmen habén auch umweltfreundliche Lösungen entwickelt. Vom Gesichtspunkt der Umwelt ist die Neuverwertung innerhalb des Industriezweiges die beste Lösung. Bei den Lichtquellen wird bei Lechtröhren der Neuverwertungsprozess schon mit einer Effektivitát von 98% durchgeführt. F. Szántó:: Die Norm ISO 9001:2000 als Basis für die Steuerung der mtegrierten Management-Systeme lm Verlauf der Umgestaltung der vers eh i éden en Management Leitungssysteme in integrierte Systeme ergeben sich aus den verwendeten Normen, Vorschriften und unterschiedlicher Konstruktionen Schwierigkeiten bei der Angleichung. Deshalb gehen die Unternehmen verschiedene Wege. Mit Erscheinen der ISO 9001:2000 wird dieses Problem lösbar, dass die Basis des integrierten Managements bildet.

79

Automatizálás

Kétcsatornás DC-DC konverter folytonos vezetési üzemben Hamar János, Dr. Nagy István

A cikkben bemutatjuk a kétcsatornás rezonáns DC-DC feszültség-csökkentő (buck) konverter működését folytonos vezetési üzemben (CCM), valamint az üzem határait. Bemutatjuk továbbá az általánosabb aszimmetrikus működés esetére a CCM üzem matematikai leírását, rámutatva a bemeneti-, a kimeneti- és a vezérlő-változók közötti alapvető összefüggésekre, valamint megvizsgáljuk a speciálisabb szimmetrikus működést is. Az elmélet igazolásaként szimulációs eredmények szolgálnak, néhány számításból és szimulációból kapott fontosabb numerikus érték összehasonlításával együtt. Végül pedig a CCM üzem előnyeit és hátrányait foglaljuk össze.

'i P

A jelen vizsgálat tárgyát képező konfiguráció egy korábban bemutatott speciális kvázi-rezonáns DC-DC konverter család egyik tagja [1]. A konverter család feszültség-csökkentő (buck), feszültség-növelő (boost) és feszültség csökkentő/növelő (buck & boost) átalakítókat tartalmaz [2, 3,4], A különböző konverterek közös tulajdonsága, hogy a bement és a kimenet között két, úgynevezett pozitív és negatív csatomán keresztül történik az energia-áramlás. Az alkalmazásuk ezért inkább a közepes illetve a nagyobb teljesítmények átvitele esetén ajánlott. Alapvetően kétféle üzemmódot különböztetünk meg; a szimmetrikus esetben nincs energia-csere a pozitív és negatív csatornák között, míg az aszimmetrikus működés során az egyes csatornák megfelelő változói már nem szimmetrikusak. Az alábbiakban a vizsgálatunk kizárólag a feszültség-csökkentő (buck) típusú konverterekre irányul. A felépítés és az alapvető működés rövid áttekintése után a cikk bemutatja a folyamatos vezetési üzemet (CCM), valamint a CCM üzem feltételeit. Akövetkeztetések levonásához az analízisből kapott Összefüggéseket illusztratív ábrák teszik áttekinthetőbbé szimmetrikus üzem esetére, az elmélet helyességét pedig néhány kijelölt munkapontban számítógépes szimulációs- és mérési eredményekkel ellenőrizzük. Végül a CCM üzem előnyeit és hátrányait fogjuk összegezni.

II. Alapvető működés Az 1. ábrán bemutatott általánosabb konfigurációból két különböző feszültség-csökkentő konverter származtatható. Az első verzióban az S c p és S c n elektronikus kapcsolókat diódákkal helyettesítjük. A másodikban vezérelt kapcsolókat alkalmazunk (IGBT-k, MOSFET-ek, stb.), melyek csak a jelzett irányokban vezetnek áramot, i és o indexekkel jelöljük a be- és kimenetet, míg a p és az n a Hamar János okl. gépészmérnök, PhD hallgató Dr. Nagy István okl. villamosmérnök, a mííszaki tudományok doktora, MTA tagja, MEE tagja Budapesli Műszaki és Gazdaságtudományi Egyelem, Automatizálási és Alkalmazott In formalikai Tanszék MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI)

80

L

+ V ip

C

O o-

11 _

v„

V :111

Kulcsszavak: Rezonáns DC-DC konverter, aszimmetrikus, szimmetrikus üzem, folytonos vezetési üzem.

I. Bevezetés [1]

S

Js

+

cp

Cll

V op V

L •o

in

on

—

-^on

/, ábra Rezonáns kétcsatornás feszültség-csökkentfí (buck) konverter

pozitív és a negatív csatornákra utal. A kimeneti kapcsok között elhelyezkedő kondenzátorokat, melyek a nagyfrekvenciás áramok rövirezárására szolgálnak az 1. ábrán nem tüntettük fel. Az áramkör működésének vizsgálatához tételezzük fel a következőket: az áramköri elemek ideálisak, veszteségmentesek, a bemeneti és kimeneti feszültségek állandóak, a terhelő ellenállások pedig azonosak (RP=R„=R). A működést állandósult állapotra a kommutációs idők figyelmen kívül hagyásával vizsgáljuk. Az alapvető működés bemutatásának egyszerűsítéséhez helyettesítsük az S c p és S cn kapcsolókat diódákkal. Az Sp kapcsoló zárásakor, az Up áram co/=0 és ap (ÍO = J / 4LC) között szinuszosan változik az Sp, L, Vop, C és Vip által határolt áramkörben. Az áramok a 0 < ÍÚ/ < ap intervallumban iip=iop=:icp (2. ábra). A kondenzátor vc feszültsége Vcn-ről Vcp-re emelkedik (V(.„<0). coí=0-tól a D c p dióda záróirányban van előfeszítve, a rajta eső feszültség co/=ap-nél zérusra csökken. Elérve a vc=Vcp=Vip értéket a D c p dióda bekapcsol és vc-t a V^ értéken tartja. A tekercs árama Sp-ről és D cp -re kommutál. A tekercsben cor=ap-nél tárolt energiát a diódán az a p <íöf«a7 T í intervallumban átfolyó áram csökkenti, ahol Ts=l/fs a kapcsolási periódus. Szaggatott vezetési üzemben (DCM) a tárolt energia az at
Automatizálás ahol xp illetve x„ bármely változó a pozitív illetve negatív csatornában. Megjegyzendő, hogy v,„<0 és v£.„<0, ezekben az esetekben v,/=(iVvín)/2; Ví2=(v^+viyi)/2; vcl=(vcp-vai)/2 és vc2=(VcP+vc„)l2 ahol Vep és vcll csúcs értékek. A. Folytonos üzem vizsgálata (általános eset) A [3]-ban bemutatott és ?a. A függelékben megismételt, energiával kapcsolatos megfontolások érvényesek mind a CCM, mind a DCM üzemmódra. A kimenő feszültségek, a kimenő áramok kezdeti-, csúcs- és átlag értékei pedig a bemenő mennyiségek függvényében a B függelékben találhatók. 2. ábra Bemenő és kimenő áram (a.), kondenzátor feszültség (b.) az idfi függvényében

V. Szimmetrikus üzem

lása. Szaggatott vezetési üzemben Sp-ben és S„-ben az áram a bekapcsolás pillanatában zérus, míg az S-en és a D-n eső feszültség az S kikapcsolásának pillanatában mind CCM mind DCM üzemben zérus. Ezek a kapcsolási veszteségek szempontjából kedvezőek.

A szimmetrikus esetben a kommutációs szögek (ap és a„), a bemenŐ feszültségek (vip, lv,„l), a kimenő feszültségek (v„,„ vo„), a kondenzátor feszültségének csúcsértékei (v^, és lvc„l) és a kimenő áramok egyenlők. Az előbbi mennyiségek negatív sorrendű összetevői zérusak (vc2=v,2=vO2=0)- A kimenő feszültség CCM üzemben [(b 14) és (bl5)] a következőképpen egyszerűsödik (5 =0) 2(1-cos a) v,

[2n(/ r // I )-a]sina + 2(l-cosa)

(3)

míg DCM üzemben a C függelék szerint [lásd (c6)] V.m < 0

\

C

o~T &n

OK

v _-l+Vl+2A/(J«y,) AI(RCf})

0 _ÍL

(4)

ahoM =(l + cosa)/(l-cosa)V o 3. ábra Módosfloit konfiguráció

A (3) és (4) egyenlet alapján kétféle görbesereget mutat a 4. és 5. ábra. Agörbék első csoportja v„-t mutatja a függvényében,/^ paraméterrel, ahol fr = 1 / í lizyjLC J a rezonáns frekvencia (4. ábra). A

III. Módosított Konfiguráció Az előzőekben bemutatott konfiguráció egy hátrányos tulajdonsága, hogy a bemenet o potenciálja és a kimenet o' potenciálja egymástól eltérnek, azaz a kimenet "lebeg" a bemenethez képest. Ezen hátrányos tulajdonság kiküszöbölése a 3. ábrán látható konfiguráció alkalmazásával lehetséges. Az Scp és az Scn kapcsolók cseréje diódákkal ugyanazt eredményezi, mint amit korábban leírtunk. A konverter működése a módosított konfiguráció esetén az eredetivel megegyezik, azonban itt további két vezérelt kapcsolót kell a megfelelő működés érdekében az áramkörbe kapcsolni. A szaggatott vonal az ábrán a megfelelő kapcsolók egyidejű kapcsolására utal.

IV. Aszimmetrikus üzem A szimmetrikus üzemet az általánosabb aszimmetrikus üzem egy speciális esetének tekinthetjük. Mostantól a diódákat vezérelt kapcsolókká! helyettesítjük. Általában v,^v,„; vop^v„„; vc/>*vt.„; a p *a„ és
X

2=(xp-X*)/2

2001. 94. évfolyam 3. szám

(2)

4. ábra Kimenő feszültség a kommuiációs szög függvényében

81

Automatizálás görbék második csoportja pedig vo-t ábrázolj a//fr függvényében, a paraméterrel (5. ábra). A vastag vonallal rajzolt határgörbétől eltekintve, minden ugyanazon paraméterhez tartozó görbe változatlan marad a CCM tartományban a 4. és 5. ábrán, viszont az ugyanazon paraméterhez tartozó jelleggörbék a DCM üzemben mindkét ábrán változnak. A CCM tartományt két görbe határolja. Az/s#=l paraméterű görbe az egyik határvonal a 4. ábrán. Más szóval

f.*fr

(5)

-nek érvényben kell maradnia, azaz az f/fr>1 terület tiltott, ugyanis a kondenzátor-feszültség (v() változásának az egyik irányban be kell fejeződnie, mielőtt a változás az ellenkező irányban elindul. Az Sp és Sn kapcsolók egyidejűleg nem lehetnek bekapcsolva, tehát a < <úTs I 2, a két bemenő áram csak különböző időintervallumokban folyhat.

v; l

/J sina

V

(7)

r)

Az RCfr értékének ismeretében csak egy pont adódik bármely/^ paraméter értékre a 4. ábrán (vagy az a paraméterre az 5. ábrán), ahol a CCM-en belüli (3)-as egyenlet és a határra érvényes (7)-es egyenlet is teljesül. Ezek a pontok adják a vastag vonallal jelzett CCM és DCM régiók közötti határgörbét. E határgörbe mentén amint az i0 kimenő áram a periódus végén zérusra csökken, azonnal megindul a következő periódus árama [f'„(0)=0, (b3)-ban]. A 4. és 5. ábra alapján levonható néhány következtetés; - Minél nagyobb az RCfr értéke annál inkább leszűkül a CCM tartomány kiterjedése. RCfr=0.04-től nem messze - valójában RCfr a 0.06 körül - a CCM tartomány eltűnik. - kzfs/fr hányadost állandó értéken tartva, a kimenő feszültség széles sávban változhat a kommutációs szög változtatásával. (4.ábra). - Növelve a kommutációs szöget, állandó kapcsolási frekvencia dv mellett, a—- derivált egyre nagyobb értéket vesz fel (4. ábra). da - A kommutációs szöget állandó értéken tartva a kimenő feszültség mérsékelten változtatható a 0.2 £ fx I fr £ 1 sávban (5. ábra).

VI. Szimulációs eredmények 0.4

fstfr

0.6

Az elméleti eredményeket számítógépes szimulációkkal támasztjuk alá melyek a Matlab programmal készültek. A szimulációk során az áramkör paraméterei a következők voltak: Az induktivitások: L = 1 0 0 J I H , a rezonáns kapacitás: C=100nF, a rezonáns frekvencia fr - ] / (in-jLC) = 503kHz, a terhelések

0.8

A bemenő feszültségek; vip=-vÍTl=16V.

fe/fr 5. ábra Kimenő feszültség a kapcsolási frekvencia függvényében (v.=l)

A másik határgörbe a CCM és a DCM tartományokat választja el egymástól. A CCM és a DCM tartományok határán a következő összefüggés van érvényben [lásd C függelék (c3) egyenlete] sin a

2v rpruk

l-cosa27i(/r//s)-a

,,..r.~\ 11

FV n

(6)

vci=vcpeak értéket helyettesítve (a!8)-ból (6)-ba egy új egyenlet adódik a kimenő feszültségre: 82

ZL_

6. ábra Szimulációs eredmények

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás Az 6, a, b, c ábrákban az időfűggvények az fa negatív oldali tekercs-áramokat és a vc kondenzátor-feszültséget mutatják az idő függvényében. A vonatkozó üzemállapotokat a 4. és 5. ábrán feltűnő fekete pontok jelölik. A három munkapont közül az első a CCM tartomány belsejében, a második a tartományok közötti határon, a harmadik pedig a DCM tartományban helyezkedik el. A számított és szimulált eredmények gyakorlatilag megegyeznek.

VII- Mérési Eredmények A laboratóriumi méréseket a szimulációkkal megegyező paraméterek mellett végeztük. Az egyes munkapontokhoz tartozó kondenzátor-feszültség (vc), valamint induktivitás-áram (i^,) időfüggvényei a 7 ábrán láthatók. A mérés során használt áram-szenzor áttétele: 1A/V. A szimuláció és a mérés útján kapott időfüggvények minőségileg jó egyezést mutatnak alátámasztva az elméleti vizsgálat eredményeit. A kapott numerikus eredményeket az táblázatban közöljük. A számítási és a mérési eredmények közötti várt eltérés oka, hogy a számításban elhanyagoltuk a vezérelt kapcsolók (lA-nél 0.5 V), és a velük sorba kapcsolt diódák (>0.6V) átvezető irányú feszültségesését valamint a fojtótekercs ellenállását RL DC«s 0.1Q

ililillll

(vl

|V]

f A|

Szám; 7.20

40.54

1.58

Mért

28.40

1.05

Szim. 5.33

31.67

1.34

Mert

23.20 0.86

4.92

3.50

Szám. 4.67

34.00

1.43

Mírt

19.2

0.72

2.75

RCf,

JyJr

1

120

0.04

0.7

120

0.04

0.5

120

0.04

1. táblázat Számított és mért értékek összehasonítása

hogy a kimeneti feszültségek függetlenek a terhelő ellenállástól a veszteségmentes konverter esetében [lásd (bl4), (bl5)J. Fö hátránya a CCM üzemnek, hogy az Sp és Sn kapcsolók már nem zérus áram mellett kapcsolnak be és a kondenzátor wcpe^ csúcsfeszültsége nagy lehet. A kimenő feszültség széles tartományban változtatható bizonyos feltételek között CCM üzemben, a vezérlő-változók (f, és a) megfelelő megválasztásával. A CCM üzem csak kis 1 R RCfr = ^ [~L-~ értékeknél valósítható meg, amikor 2KJL!C

R I ^JL/C <(0.Q6)2n, azaz a terhelő ellenállásnak (R) sokkal kisebbnek kell lennie a karakterisztikus impedanciánál (Z=VL / C).

A FÜGGELÉK Energia és teljesítmény összefüggések (CCM és DCM) [3] Az alábbi egyenletek egyaránt érvényesek CCM és DCM üzemben. Egy pozitív és egy negatív áram impulzus által a bemeneti feszültségforrástól szállított energia

"V = v r J t * = vipC(vcp - K.n) =2Cvipvcl W

m = V, J hdt = ~ VS(Vcp ~ Va) = -2CVi,,Vrt

(al) (a2)

Az ennek megfelelő energia-változás a kapcsolt C kondenzátoron A v

^

= c

(vÍ"v™)

/ 2

Aw,„=C(v^-vJ)/2

( a 3 )

(a4)

és a kimenő energiaimpulzusok ^=2Cvcl(vr/,-vr2) 7. ábra mérési eredmények

VIII. Következtetések A CCM üzem legnagyobb előnye, hogy a tekercsekben az áramingadozás sokkal kisebb, mint DCM üzemben. Ez a tulajdonság ala-

(a5)

wfín = 2Cv,,(-v,J + v f2 ) (a6) A kimenő energia impulzusok pozitív és negatív sorrendű összetevői w„i ^ (w„lt + won) I 2 = 2Cvclv„

(a7)

woz = (>*W " " « . ) / 2 = 2Cv i .,(v f 2 - v,.2)

(a8)

csonyabb szűrési követelményeket támaszt a kimeneti oldalon, mely így jobb dinamikus működést eredményez. Hasznos lehet,

2001. 94. évfolyam 3. szám

83

Automatizálás Az átlagos kimenő energia megadható vci és vu segítségével. Állandósult állapotban a két bemenő energiaimpulzus közötti különbség v,2, vc2 és vci felhasználásával meghatározható. A kimenő teljesítmények összege és különbsége (a7) és (a8)-ból Po = 2P* = P„P + P,,n = 4Qfa>clVti 2

Po2 = Pop ~ Pon = 4C/ S V £1 (V ;2 ~ Vc2)

ahol/„=/„(())

(b3)

v. — v - v és/ = p

(b4)

IL/C

(a9) (alO)

aholpop-^o/Rp éspon~v2o,/Rfí , továbbá/, a kapcsolási frekvencia. Ezt követően RP=RO -t feltételezünk. A teljesítmények aránya o —LSE. — 5 ™

Pon

(all)

°p

—

on

iip az Iop és az Ikp vetülete az co szögsebességgel forgó x' tengelyen (lásd al.ábra). Ennek csúcsértéke

(al2) Bevezetve a szimmetrikus komponenseket

W O

2=g-1=S=Vf2~Vr2

wo] aránya 8 +1 ezek

v„

(al3)

(al4)

(al5)

^"V^-Sv,, Behelyettesítve

fw-f-^W

(aló) (al7)

+

^) ^v.

(b5)

i^p a maximális értékét (al .ábra) J, = t^'JL aPm = í í

(b6)

V(o)r = 0) = //íJ(cor = co7 í )=/ D p

(b7)

Az Í C =Í^, áram hatására bekövetkező kondenzátorfeszültség-változás az 0 < c o f < a _ intervallumban 1 "' -]i ,d(tot) = vcp-vcn = 2vd toC u

(b8)

Behelyettesítve (b2)-t (b8)-ba

összefüggéseket (a9)-be és felhasználva (all)-t

2

V-V4+4

szögnél veszi fel, feltéve, hogy a p > a^ (2. ábra) A tekercsáram pillanatértéke at = 0 és (0/ = (o7^ időpontban megegyezik, azaz

azaz

(l

aí. ábra Az i, tekercs-áram összetevői

W

(a!8)

-T7popsinap+/líJ(l-cosaí,)]=2vcl

(b9)

íűC

és (b2)-t (b7)-be

B FÜGGELÉK vol, vO2 meghatározása (CCM)

ívcosa/,+/lpsina/,--vJ r,--^- h

(blO)

Kifejezve IoP-t (blO)-ből és behelyettesítve azt (b9)-be Az iip tekercsáram időfüggvényei a következők (vL.„<0) (^„(Ö)/)

=/£(pcoscű/+//ípsiníűí

az 0 < (üt < ap intervallumban, és

a a„ < (öt < (üTr intervallumban 84

(bl)

2L

ÍÖ Jl-cosa„

(bll)

A hasonló módon kapott összefüggés a negatív csatornára

A + vt,mC + ± v í r , - 5 t ó - = 0 2L

ÍÖ Jl-cosa„

(bl2)

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás (bl3) Felhasználva a vu és vi2 változók definícióját és (al5)-t az A Függelékből, a kimenő feszültségek

^^(l+o)

^ = v„(l-S)

2(l-cosap) (o>Ts - a p ) sin a^ + 2(1 - cos a,,) 2 ( 1 - cos a„)

(a>r i -a n )sina n + 2(l-cosa,1)

(b!4)

(b!6)

v<,2 = v,,[(l+6)a ( ,-(l-5)a n ]

(bl7)

ahola

(bl8)

C FÜGGELÉK a kimenő feszültségek dcm üzemben valamint a DCM és CCM üzem határán, szimmetrikus eset [3] Szimmetrikus esetben (b9) és (blO) a következőképpen egyszerűsödik

7 4 (l-cosa)«2W


(cl)

CCM és DCM határán

/ sinct--v/r-— I L l

(c2)

ÍŰ.

Behelyettesítve (cl)-t (c2)-be, a kimenő feszültség a két tartomány határán v„ =

sin a 2vcprak

1-cosa (üT-a

(c3)

DCM üzemben a kondenzátor-feszültség csúcsértéke [lásd (b9) ] v,, v_ = rl -=epeak v

2wC

A(l-cosa)

(c4)

ahol h = Ikp = Ih, [(b4), (bl3) egyenletek]. A (c4) és (b4) egyenletek alapján cosa =

v, — v„ — v í flfí.*

v. - v„ + v JMűk

(c5)

Behelyettesítve (al8)-t (c5)-be, figyelembe véve, hogy vt./ =vcpeak, g~ 11 és megoldva az egyenletet vvra 2001. 94. évfolyam 3. szám

(c6)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők megköszönik az Országos Tudományos Kutatási Alapnak (OTKA TO29026) és a Magyar Tudományos Akadémia Irányítástechnikai Kutató Csoportjának a támogatást. Irodalom

^-vJP+
!

A/(RC£)

(bl5)

A (bl4) és (bl5) egyenletek meghatározzák a pozitív és negatív sorrendű kimenő feszültségeket.

=7 '-<™
v,

[I] I.Nagy, J. Hamar, K. R. Járdán "Dual Channel DC-DC Converter in Continuous Conduclion Mode", ISIE'99, BIed, Slovenia, 1999, vol. l,pp.262-267. [2] I.Nagy, "Resonant DC-DC Configuration", 3rd European Conference on Power Electronics and Applications, EPE'89, Aachen, Germany, 1989, pp. 1495-1500. [3] I. Nagy, P. Korondi, Z. Vranyecz "Ratio Control of Two Power Flows in a New Resonant Converter Family", IPEMC'97, November 3-6, 1997, Hangzhou, China, Vol.2, pp. 609-614. [4] I. Nagy, P. Korondi, J. Hamar, "Design Considerations of a two channel DC-DC Resonant Converter", PEMC'98, Prague, Czech Republic, 1998, vol.2, pp.85-90. [5] K. Jezemik, B. Mohorko, "Variable Structure System Control of Unity Power Factor Boost Converter", Proceedings of the 7th Int. Power Electronics&Motion Control Conference , Budapest, Hungary, 1996, Vol.3, pp. 213-217 [6] K. Harada, "Switching Converter and Magnetics", Vol. 1, 2, 3, Ohmsha, Japán, 1993. [7] N. Mohán, T. M. Undeland, W. P. Robbins, "Power Electronics" John Wiley & Sons, New York, 1995. [8] A. Sikorski, "Optimization of the AC/DC/AC Converter Current Control Loop", EPE'97, Trondheim, Norvégia, 8-10 September, 1997, Vol.2, pp. 303-308. [9] J. W. Kolar, H. Sree, U. Drofenid, N. Mohán, F. C. Zách, "A Növel Three-Phase Three-Switch Three-Level High Power Factor SEPIC-Type AC-to-DC Converter", 12th IEEE Applied Power Electronics Conference, Atlanta, USA, Feb. 23-27, 1996, pp. 1-9. [10] J. R. Pinheiro, I. Barbi, "The Three-Level 2VS PWM DC-to DC Converter", IEEE Transactions on Power Electronics, Vol. 8, no. 4, Oct. 1993, pp. 486-492. [II] H. Nakano, A. Nabae, Y. Satou, "Comparison of Boost Type Sinusoidal Rectifiers", Proceedings of 1995 Int. Power Electronics Conference, IPEC-Yokohama'95, Yokohama, Japán, Vol. 1, pp. 281-286. [12] J. M. Hűbe, D. Flieller, J-P. Louis, X. Quan, "Phase Locking Control of a Resonant DC-AC Converter", EPE'97, Trondheim, Norvégia, 8-10 September, 1997, Vol. 2, pp.303-308. [13] M. Hartmann, J. Iwaszkiewicz, J. Perz,"A Floting Point DSP TMS320C3I Based Control of the Complex Inverter Stmctures", PEMC'96, 2-4 September, 1996, Budapest, Hungary, Vol. 1, pp.336-340. [14] F. J. Nome, I. Barbi, "A ZVS Clamping Mode - Current-Fed Push-Pull DC-DC Converter", ISIE'98, Pretoria, South Africa, 7-10 July 1998, Vol.2, pp. 617-621. [15] N. P. Polyzos, E. C. Tatakis, A. N. Safacas, "Predicting Reál Characteristics of Buck Zero-Voltage Switching Quasi-Resonant Converters", Proceedings of the 7th Int. Power Electronics&Motion Control Conference , Budapest, Hungary, 1996, Vol.l, pp. 282-286. [16] S. E. Rivkin, D. B. Izosimov, S. V. Belkin,"Three-Phase Voltage Source Inverter with Feedforward Switching Losses Optimisation Technique", PEMC'98, Prague, Czech Republic, 8-10 September, 1998, Vol. 2, pp. 2-68-2-73. [17] M. M. Bech, J. K. Pedersen, F. Blaabjerg,"Random Modulation Techniques in Power Conversion -an Update, PEMC'96, 2-4 September, 1996, Budapest, Hungary, Vol. 3, pp. 357-365.. 85

Villamos energia

Fontos tudnivalók a fogyasztók és az áramszolgáltatók közötti kapcsolatról Ollé József

I. Kivonat az áramszolgáltatók üzletszabályzatából 1. Előzetes igénybejelentés, előzetes tájékoztatás (ajánlati kötöttség vállalás) Villamos energiát vételezni kívánó új igénylő, illetőleg a fogyasztási helyen rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt és/vagy többletszolgáltatást igénylő fogyasztó az áramszolgáltató területileg illetékes ügyfélszolgálati egységénél előzetes igénybejelentést tehet telefonon, szóban vagy írásban, illetve előzetes tájékoztatást kérhet az igény kielégítésének műszaki - gazdasági feltételeiről, melyet a szolgáltató a bejelentéstől számított 30 napon belül - a fogyasztó kérésére írásban - a rendelkezésére bocsát. A fogyasztó által benyújtott igénybejelentés teljesíthetőségérc vonatkozóan az áramszolgáltatót tájékoztatás-adási kötelezettség terheli. Az űj vagy többletigények jelentkezése esetén az áramszolgáltató konkrét műszaki és gazdasági vizsgálat alapján meghatározza az igény kielégítésének műszaki- gazdasági feltételeit. Az áramszolgáltató az igénybejelentésre lakossági fogyasztóknál 8 munkanap, egyéb fogyasztók esetén 30 munkanapon belül a birtokában levő adatok alapján köteles írásban tájékoztatást adni. 2. Csatlakozó berendezés létesítése Ka a csatlakozó berendezés létesítésérc, bővítésére vonatkozó műszaki tervet nem a szolgáltató készítette, a tervet - a kivitelezés megkezdése előtt - a szolgáltatóhoz műszaki felülvizsgálatra be kell mutatni. A szolgáltató jogosult a közcélú villamos energia szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a műszaki tervet 15 napon belül felülvizsgálni, azon az említett szempontból szükséges módosításokat - a fogyasztóval, illetve a tervezővel egyeztetve - elvégeztetni. Az áramszolgáltató a kivitelezés elvégzéséhez szakfelügyeletet írhat elő, melyért a fogyasztói szolgálat díjszabásában közzétett díjfizetésben állapodhat meg. 3. Szerződéstervezet készítése, szerződéskötés Az áramszolgáltató a szerződéskötés kezdeményezés kézhezvételétől számítva lakossági fogyasztó esetében 8, egyéb fogyasztó esetében 30 munkanapon belül köteles a szerződéstervezetet átadni vagy megküldeni. A szerződés akkor jön létre, ha a fogyasztó a szerződés tervezetet az átadásától számított 30 munkanapon belül a szolgáltatóhoz aláírva visszajuttatja. Megszűnik az áramszolgáltató ajánlati kötöttsége, ha a fogyasztó, illetve a fogyasztói igénnyel jelentkező a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik. Ha a fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, székhelye vagy telephelye a fogyasztási helyén megszűnik, vagy a szolgáltatás OUé József MEH szakfőtanácsos, a MEE ta£ja

86

igénybevételével felhagy, köteles azt a szolgáltatónak írásban bejelenteni. Az általános közüzemi szerződést a fogyasztó 30 napos felmondási idővel bármikor írásban felmondhatja. Az áramszolgáltató a felmondási időtől eltekinthet. 4. Kifogás a számla ellen Aszolgáltató vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni. Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a szolgáltató, illetve megbízottja ezt az értesítés közlésétől számított 8 munkanapon belül köteles a fogyasztó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni. 5. Kifogás a fogyasztásmérő berendezéssel szemben Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt pozitív irányban túllépi, köteles a szolgáltató azt kicserélni. Az elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni. 6. Elszámolás hibás mérés esetén Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően az alábbiak szerint kell eljárni. Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak teljesítmény és kihasználási óraszám adatai szolgálhatnak. Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. (Idényjellegű fogyasztás esetén az előző év azonos időszaka.) ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia 7. Minőségi reklamáció Ha az áramszolgáltató a vonatkozó szabványokban megállapított villamos energia minőségi paraméterektől eltér, abban az esetben a fogyasztó minőségi reklamációval fordulhat az ügyfélszolgálati egységekhez. Az áramszolgáltató a bejelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül a panaszt kivizsgálja, indokolt esetben intézkedik a hiba kijavításáról, és indokolt esetben erről írásban értesíti a fogyasztót. 8. Panasz, közérdekű bejelentés Apanasz kivizsgálására és az arra való írásbeli válaszadásra mind első, mind másodfokon a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül van mód. Az eljáró szerv felettes szerve ezt a határidőt indokolt esetben az eljáró szerv kérelmére, egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a panasztevőt értesíteni kell. 9. Előre látható szüneteltetés Tervszerű kikapcsolás (karbantartási, felújítási munkálatok) esetén a fogyasztókat az áramszolgáltató a helyi sajtóban, szórólapokon, faliújságokon, hirdetményeken illetve egyéb tömegkommunikációs eszközökön közzétett közlemény útján a szüneteltetés előtt legalább 8 munkanappal értesíti. Az egyedi közüzemi szerződéssel vételező fogyasztó esetén az értesítés időpontjában és módjában a fogyasztó és a szolgáltató állapodnak meg. Amennyiben a villamosenergia-felhasználás jellege ezt indokolja, az általános közüzemi szerződéssel vételező (pl. lakossági) fogyasztó is kérheti az erre vonatkozó kiegészítő' megállapodás megkötését.

II. A közszolgáltatások helyzetét időben célszerű tisztázni. Gazdálkodó szervezetek, magán személyek egyre gyakrabban próbálják felhasználni saját pozíciójuk javítására a szolgáltatókat. A Magyar Energia Hivatalhoz a érkezett bejelentések közül tanulságként néhány esetet ismertetünk annak érdekében, hogy egyrészt felhívjuk a figyelmet arra, hogy feltétlenül szükséges az üzleti tárgyalások során a közszolgáltatások helyzetét is tisztázni, másrészt, hogy a jövőben hasonló esetek minél ritkábban forduljanak elő. 1.) Egy épületen belül több résztulajdonos, bérlő folytat tevékenységet és az egyik tulajdonos, vagy bérlő birtokában van a villamos energia ellátó rendszer, aki viszont megszüntette az áramszolgáltatást. 2.) Az áramszolgáltatóval érvényes közüzemi szerződése a korábbi tulajdonosnak van, akinek az épületen belül ugyan még van érdekeltsége, de már nincs birtokon belül. Akorábbi tulajdonossal folytatott gazdasági tárgyú vita következtében megszüntették az áramszolgáltatást, úgyhogy a szolgáltatóval a tulajdonos megállapodott az áramszolgáltatás bizonyos ideig történő szüneteltetésében, így az épületben lévő többi további felhasználó, illetve - régi néven - alfogyasztó áramszolgáltatás nélkül maradt. 3.) Magán személyek is a szolgáltató felhasználásával kívánnak bizonyos esetekben előnyhöz jutni, például válás esetén az egyik fél lakik a lakásba, a másik fél van a szolgáltatóval szerződéses jogviszonyba, aki - a vagyoni megosztást megelőzően - viszont kéri az áramszolgáltatás szüneteltetését. 2001. 94. évfolyam 3. szám

A felsorolt esetekben a Magyar Energia Hivatal nagyon nehéz helyzetbe van, mivel Hivatalunk hatásköre fogyasztóvédelmi szempontból csak azokra a „fogyasztókra" terjed ki, akik a szolgáltatatóval szerződéses jogviszonyba állnak. A Hivatalunknak az a törekvése, hogy megakadályozza az áramszolgáltató társaságok felhasználását a vitás kérdések eldöntésében. Ezért a problémát Hivataluk jelezte az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium felé és egyben állásfoglalásukat is kértük. A minisztérium a következő állásfoglalást adta: „A VET (a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény) 47. §-a határozza meg azokat az eseteket, amikor az áramszolgáltató a villamos energia szolgáltatást szüneteltetheti. A VET 45. §-ának (6) bekezdése a határozatlan időre kötött, általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztó részére csak felmondási jogot biztosít. A fogyasztó és szolgáltató közötti jogviszony tartalmát a közüzemi szerződés határozza meg. Az általános közüzemi szerződés kötelező tartalmára vonatkozó előírásokat a VET és VKSZ megadja. Ezek között a fogyasztó kérésére történő szüneteltetés nem szerepel." A Magyar Energia Hivatal a Minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg a konkrét ügyekben a döntését.

III. Áramszolgáltatói ellenőrzések Ellenőriz az áramszolgáltató! Mit ellenőriz az áramszolgáltató? Az áramszolgáltató társaságok a szolgáltatási területükön rendszeres fogyasztói ellenőrzéseket tartanak. Az ellenőrzést a 34/1995. (IV.5.) Kormány rendelet 1. számú melléletének 12. § (7) és (8) bekezdése teszi lehetővé a szolgáltató részére. Az ellenőrzések végrehajtására egyes társaságok külön ellenőrzési csoportokat hoztak létre. Az ellenőrzések célja egyrészt, hogy a szolgáltató a saját tulajdonát képző fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási rendszerét felülvizsgálja és meggyőződjön arról, hogy a fogyasztásmérő és annak mérőhelye a jogszabályokban és a szabványokban foglalt előírásoknak megfelel, másrészt, hogy feltárja a szerződésszegést eredményező szabálytalanságokat, mely esetekben a villamos energia vételezés a fogyasztásmérő befolyásolásával, vagy megkerülésével történik. A szolgáltató és a fogyasztó részéről történő szerződésszegés eseteit a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény tartalmazza. A fogyasztásmérő befolyásolásával történő vételezés amellett, hogy roppant balesetveszélyes számos problémát okoz mind a szolgáltatónak, mind a fogyasztónak, melyek közül összefoglalóan egy-kettőt kiemelve: - a szakszerűtlen beavatkozás, nem a szerződésben rögzített védelem -például kismegszakító - alkalmazása esetén, a közcélú hálózaton üzemzavart okozhatnak, és ezzel veszélyeztetik a többi fogyasztó üzembiztos villamos energia ellátását, - a szolgáltatónak jelentős veszteséget okoznak és ezáltal, növekszik a szolgáltatók kimutatott hálózati vesztesége. Az áramszolgáltatói ellenőrzések a következő főbb szempontokra tejed ki: - a zárópecsétek sértetlenségére, eredetiségére, (felhívom a fogyasztók szíves figyelmét, hogy a fogyasztásmérőkön az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) által elhelyezett zárópecsétek ezeket az áramszolgáltató szakemberei sem bonthatják fel - és a szolgáltató által elhelyezettek találhatók),

87

Villamos energia - a szerződésben vagy a bekapcsolási- illetve cserelapon szereplő kismegszakító értékére, - a méretlen fővezeték felülvizsgálatára, - a fogyasztásmérő mechanikai vizsgálatára (pl. üvegsérülés, megfúrás stb.) - ahol van vezérelt - az ún. éj szakai - áramkör, akkor annak szabályosságára. Az ellenőrzések során mire kell a fogyasztóknak figyelni; - a szolgáltató társaság dolgozójának hitelt érdemlő módon fényképes szolgáltatói igazolvánnyal - kell igazolnia magát - a fogyasztásmérő ellenőrzését csak a fogyasztó vagy megbízottja jelenlétében lehet megkezdeni, - az észlelt hiányosságokat, szabálytalanságokat a szolgáltató szakemberének részletesen be kell mutatnia, - az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amit mindkét fél hitelesít, de készíthet a szolgáltató fénykép, illetve videó felvételt is a fogyasztásmérő berendezésről. - szabálytalanság esetén a fogyasztónak tájékoztatni kell a szolgáltatót a lakásában lévő villamos fogyasztó berendezésekről, azok teljesítményéről, mert a felemelt díjjal kiállított szabálytalansági pótszámlát ezek figyelembevételével kell kiállítani. A szerződésszegéssel történő vételezés esetén a szolgáltató a felvett jegyzőkönyv alapján felemelt díjjal kiállított számlát adhat ki. A felemelt díjas számlát a VET és a 34/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 1. számú mellékletének 17. §-ában meghatározott villamos energia mennyiség, valamint a hatályos árrendeletben előírt felemelt díj alapján kell kiszámítani. Amennyiben a szabálytalanság megítélésében, illetve a kiállított számla jóságában a fogyasztó és szolgáltató között vita keletkezik, abban az esetben a fogyasztó jogorvoslatért a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal álláspontját a fogyasztó vagy a szolgáltató nem tudja elfogadni, akkor bármelyik fél keresettel bírósághoz fordulhat.

IV. A villamosenergia-szolgáltatók éves leolvasásra történő áttérésére, számlázási és díj fizetési rendszerének megváltoztatására vonatkozó jogszabályi háttér. A Magyarországon működő hat áramszolgáltató közül a DÉDÁSZ Rt-nél már 20 éve, ÉDÁSZ Rt-nél 5 éve, az ÉMÁSZ Rt.-nél és a TITÁSZ Rt.-nél is egy, két éve éves leolvasási, számlázási és díjfizetési rendszer működik. A DÉMÁSZ Rt.-nél 1999-ben került bevezetésre a negyedéves elszámolási rendszer, az ELMŰ Rt. területén pedig jelenleg folyik az éves elszámolási rendszerre történő áttérés. A villmosenergia-szolgáltatók esetén az elszámolási rendszer változtatását a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról intézkedő34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 14. §-a teszi lehetővé. A rendelet (5) bekezdése szerint: "A szolgáltató (megbízottja) a (4) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A szolgáltató és a fogyasztó ettől eltérő elszámolási időszakban és számla kibocsátási gyakorlatban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak tartama a 2 hónapot meghaladja a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani."

A részszámla fogalmát a rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontja a következőkben határozza meg: "Részszámla a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó fogyasztó részére az elszámolási időszakon belül benyújtott számla, aminek alapja az eló'zo elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és a szolgáltató (megbízottja) között létrejött megállapodás." A jogszabály szerint az elszámolási időszak egy hónap, de ettől a szolgáltató a fogyasztóval történt megállapodás alapján eltérhet. Ez azt jelenti, hogy a szerződésben - az akár írásban, akár ráutaló magatartás alapján jött létre-meghatározott elszámolási időszaktól eltérni csak szerződésmódosítással lehet. Ennek megfelelően amennyiben a szolgáltató az elszámolási időszakot változtatni kívánja, akkor az áttérést megelőzően az érintett fogyasztóknál személyre szólóan szerződésmódosítást kell kezdeményeznie. Amennyiben a fogyasztók a szolgáltató által felajánlott szerződésmódosítást nem fogadják el, akkor lehetőségük van továbbra is a havi leolvasáson alapuló számlázás megtartására. Az éves leolvasási rendszer esetén a szolgáltatók a háztartási és a kisebb fogyasztású alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztóknál a fogyasztásmérő havi leolvasása helyett az évenként egyszeri alkalommal történő mérőleolvasást alkalmazzák. Az éves leolvasási időszak esetén a fogyasztók 11 db részszámlát és 1 db éves elszámoló számlát kapnak. A havi részszámlákban elszámolt villamosenergia-fogyasztás értékét úgy állapítják meg, hogy az utolsó 12 hónap havi árszámláin szereplő fogyasztásokat tarifánként és mérőnként összegezik, majd ezt 12 egyenlő részre osztják. Arészszámlák fizetendő Összegét a fentiekben meghatározott fogyasztásnak, a mindenkor hatályos villamos energia egységárakkal történő elszámolásából képezik. Az elszámolási időszak végén a szolgáltató képviselői a fogyasztásmérő berendezés(eke)t a helyszínen leolvassák, így az éves elszámolás alapja a ténylegesen elfogyasztott villamos energia. Amennyiben a fogyasztók mindennapjaiban valamilyen tartós változás következik be (hosszabb távollét esetén lényegesen alacsonyabb fogyasztás, nagyobb elektromos berendezés vásárlása után lényegesen magasabb fogyasztás) lehetőségük van arra, hogy a részszámlában elszámolt fogyasztás csökkenését vagy növelését kezdeményezzék a szolgáltató által díjmentesen biztosított módon (zöldszámon, fogyasztói irodáikon, kirendeltségeken stb.). Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a fogyasztóknak az elköltözést (lakásuk elidegenítését, ingatlanuk cseréjét) az áramszolgáltatónak feltétlenül írásban be kell jelenteni, mert amíg ez nem történik meg, az új fogyasztó helyett minden kötelezettség a régi fogyasztót terheli. Bejelentést követően a szolgáltató mérőleolvasás alapján évközi elszámoló számlát készít a régi fogyasztó részére. Az elszámolási időszak során a fogyasztóknak mindenkor módjukban áll mérőállást közölni, amelyet az éves elszámoló számla készítésekor a fogyasztás időbeli megosztásával a szolgáltató figyelembe vesz. Ennek kiemelt jelentősége van az évközi áremelések kezelésekor, mivel így a fogyasztó által megadott mérőállást és dátumot veszik alapul a különböző egységárakkal történő elszámoláskor. Minden egyéb esetben a fogyasztás időarányos megosztásával történik a számlakészítés. Hétvégi házakban, nyaralókban elhelyezett mérők leolvasásakor a szolgáltatók igazodni fognak a területi szokásokhoz, illetve a fogyasztás nagyságától függően lehetőség lesz nem havonta, hosszabb időszakra vonatkozó részszámla fizetésére is. Várjuk olvasóink észrevételeit a tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Beszéljünk a gazdaságos teherelosztásról! Dr. Stróbl Alajos

"A világ változik körülöttünk, s mi vagy vele változunk, vagy lemaradunk" - mondta az ENSZ főtitkára, Koft Annán. Sokan új divatnak tartják és ellenzik a villamosenergia-ipar liberalizációját, privatizálását, és nem szeretik a globalizációt sem. Sokan hivatkoznak az "uniós" csatlakozásra, fájlalják, hogy ismét messziről mondják meg nekünk idegen nyelven, hogy mit kell szeretnünk. Amíg csak beszélünk erről, sok baj nincs, de azonnal gond jelentkezik, ha megkezdjük a változtatást - megfelelő körültekintés, tanulás és mérlegelés nélkül. Sokat változott a világ nálunk a múlt század kilencvenes éveiben, és a változás világszerte jelentősnek mondható. A villamosenergia-iparágban szétválasztások szükségességét hangsúlyozták, majd megkezdődött az egyesülés korszaka. E két irányzat együtt van jelen, ami nem is baj, ha nem veszítjük el tájékozódó képességünket. Amikor Stratégiai Füzetek tájékoztatnak irányváltásaink ésszerűségéről vagy veszélyeiről, akkor nem kell félnünk attól, hogy nem tudjuk mi a teendő. Amikor azonban beavatkozunk egy évtizedek során kialakult gyakorlatba, akkor félő, hogy a teendő csak általánosságban1 rögzített. Hosszú évtizedekig látszólag jól irányított villamosenergia-iparunk megváltozott a politikai akaratok függvényében. Új törvény rögzítette 1994-ben a működés alapelveit, és most arra készülünk, hogy ismét új törvényt vagy törvényeket alkossunk. Az előkészületek megkezdődtek, "leválasztották" a teherelosztót az MVM-ről, és bár lényegében "minden maradt a régiben", bizonytalanságok léphetnek fel az erőművek üzemirányításánál, főleg az un. gazdaságos tehereloszlással. Az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemvitelének irányításától megkövetelik, hogy adott jogi, gazdasági, biztonsági és politikai peremfeltételek mellett ez a rendszer mindenkor a fogyasztók mennyiségi és minőségi igényei szerint működjön, egyensúlyban legyen, a villamos frekvencia és a feszültség a kívánt értékhatárok között maradjon. Eddig nincs is semmi baj, ez csak akkor jelentkezhet, ha azt is előírják, hogy "a villamos energia előállításának és rendelkezésre állásának üzemköltsége az energiarendszer szintjén minden időben minimális legyen". Ajelenlegi villamosenergia-törvény szerint "a szállító köteles a termelőktől - beleértve az importot is - a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni". A szállító (MVM) tehát megnézi, hogy melyik termelő milyen áron adja a villamos energiát, és azt ezek után a legalacsonyabb áron szerzi be. Ez tehát a kínálatból való választás. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen választással minden időben minimális lesz rendszerszinten a villamos energia előállításának üzemköltsége. Az új villamosenergia-törvény újabb módosítást hozhat ebben a kérdésben. A szállító már nem lesz rendszerirányító. Talán lesz "független" rendszerirányító, aki új célfüggvények szerint irányít. Módosulhat tehát a "gazdaságos" teherelosztás folyamata. Hogy miként, ma még nem elég világos, hiszen nincs még új törvény. DK Stróbl Alajos makroenergetíkus Leklor: Kerényi A. Ödön MEE tiszteletbeli alelnöke, aranydiplomás gépészmérnök, állami díjas, MVMT nyugalmazott műszaki vezérigazgató helyettes

ELEKTROTECHNIKA

A cikk megkísérli a kérdés egyéni megközelítését, de támaszkodik szakirodalmi - főleg német - ismerethalmazra is.

Teherelosztás növekmény költség alapján A hagyományos, sok évtizedes gyakorlatot talán mindenki ismeri, mégsem árthat egy rövid Összefoglaló, az alapok ismertetése, hátha az is új valakinek. Adott, egy kézben tartott erőműrendszerben mindig több erőmű alkalmas a terhelés követésére. Az erőműrendszer irányítója megkísérli, hogy úgy ossza ki a terhet az erőművek között, hogy - tekintetbe véve a hálózatot is - a legkisebb rendszerszintű költség adódjék. Amennyiben ezek a költségek valóban feloszthatók a terheléstől független állandó, és attól függő változó költségekre, akkor természetesen csak az utóbbit kell tekintetbe venni, hiszen az előbbi nem függ a teherelosztástól. A gyakorlatban igen nehéz pontossá tenni a költségek ilyen elkülönítését, de tételezzük fel, hogy lehetséges, és csak azt vizsgáljuk, hogy mi határozza meg az erőművek változó költségeit. A gyakorlatban az energiaátalakítás hatásfokát és a felhasznált tüzelőanyag árát (az erőmű szempontjából beszerzési költségét) szokták tekintetbe venni, ami általában elég is. A hatásfok függ az erőmű terhelésétől, a tüzelőanyag ára elvben nem. Nézzük sorra a függvényeket! A hagyományos erőműi energiaátalakítás hatásfokát elegendő három tényezőre bontani; a körfolyamat (gőzturbina), a kazán és a házi üzem hatásfokára. A turbina hatásfoka a nálunk szokásos űn. fúvókacsoportos szabályozásban nem folyamatos görbe, hanem az ún. szeleppontokban megtörik (kicsi eltúlozva a 1. ábrán). Régen szinte mindenki tudta, hogy közvetlenül a szeleppont előtt érdemes járni, utána nem. Afojtási veszteségeket érdemes elkerülni. Valamikor a "tulajdonos" erre nagyon vigyázott, amikor kiosztotta saját gépei között a terhelést. A kazánhatásfok és a házi üzem hatásfoka sem lineárisan változik a terhelés függvényében, és erősen csökken a kisebb terheléseken (2. ábra). A három hatásfok szorzatából kiadódó eredő hatásfok alapján aztán meghatározható, hogy az egyes terheléseken mennyi bevezetett tüzelőanyagra van szükség a kívánt villamos teljesítmény beállításához. Amennyiben a vásárolt tüzelőanyag egységköltsége - pl. Ft/GJ-ban kifejezve - nem függ a terheléstől, akkor a kiadott energia változó költsége - pl. Ft/kWh-ban - a hatásfok és ezen egységköltség alapján egyszerűen kiadódik. Ez a változó költség tehát minden terhelési pontban más és más. Amennyiben terhelést akarunk változtatni - növelni vagy csökkenteni akarjuk a teljesítményt -, akkor e változó költség megváltozásához kell igazodnunk. A teljesítményváltoztatáshoz tehát mindig más költség tartozik - a kiinduló ponttól és a változás mértékétől függően -, és azt nevezik növekmény költségnek. Ez a hagyományos teherelosztás alapja. így 1 „A közjó szolgálata!"

91

Villamos energia geket is. A terhelés más költségeket is érint. Minden erőműi egységnek van minimális és maximális terhelhetősége - a külső és belső körülmények függvényében -, és az egységeket az egyéb szabályozásokhoz (pl. a primer szabályozás feltételeihez) is illeszteni kell. Ezekre most nem lehet részletesen kitérni. El kell azonban mondani, hogy csak meglévő és működőképes egységeket lehet figyelembe venni a teherelosztásban. E feltétel teljesítéséhez az állandó költségeket veszik figyelembe, melyek így szükséges feltételei a teherelosztásnak. Meg kell azt is említeni, hogy adott esetben vannak környezetvédelmi célfüggvények is a teherelosztásnál - például immissziós mérőhálózat alapján.

hatásfok, % 50 "

Teherelosztás „mostanában" 30

100

tefjBSítmény, %

/. ábra A körfolyamai (gőzturbina) hatásfoka a teljesítmény függvényében

hatásfok, %

50

teljesítmény, '/.

2. ábra A kazán és a házi üzem hatásfoka a teljesítmény függvényében

működik a világon mindenütt a gazdaságos teherelosztás, amennyiben a tulajdonos a saját erőművei, gépei között osztja szét gazdasági célfüggvények alapján a terhet. Mindez természetesen csak elmélet, de ebből könnyen levezethető a gyakorlat. Arészletekben természetesen a teherelosztáskor nem csak terhelésváltozást kell figyelembe venni, hanem a leállítást és az indítást is, azaz a mindezekkel járó és az ún. üresjárási vesztesé-

02

Elvben nem változott semmi, maradt a gazdaságos teherelosztás elméleti és gyakorlati alapja. Ami változott, az a környezet. A kilencvenes években többek között a jogi környezet változott meg, és a működési modellt most az 1994 óta életben lévő törvény határozza meg. Ez tulajdonsemleges, és látszólag nagyon jó. Mint látni fogjuk azonban, a látszat gyakran csal. Két meghatározó változást kell még kiemelni a kilencvenes évek elejéről, egyet pedig a végéről. 1. Szétszedték az iparágat, külön választották a termelőt, a szállítót és a szolgáltatót. A teherelosztás a szállító feladata maradt. 2. Összevonták az erőműveket és a bányákat, tehát sok erőmű már nem veszi a tüzelőanyagot, hanem kitermeli. 3. Az állam kialakította az árképzési elveket, a hatósági árak évente változnak, néha évközben és-ritkábban-nagyonjelentösen. Mindez nem lenne gond, ha a jogszabály kedvezne a gazdaságos teherelosztásnak, de nem teszi. Van ugyanis egy alapvető ellentmondás benne. A nagy erőművek hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseket kötnek a szállítóval, miközben a szállító köteles minden időben a legkisebb áron beszerezni a villamos energiát. A "hosszú táv" és a "minden idő" nehezen illeszthető össze. A gazdaságos teherelosztás folyamatos, "minden időben" elvégzendő feladat, így az erőművek minden pillanatban beállítanak egy bizonyos teljesítményt, amelynek aztán az időbeni integrálja adja az energiát. Amennyiben változnak az árak, a peremfeltételek, úgy változik a teherelosztás is. Ugyanakkor "hosszú távra" le kell szerződni - villamos energiára is. Olyan ez, mintha a hetvenes évek elején leszerződtek volna a Dunamenti Erőművel hosszú távra nagy mennyiségű villamos energiára. Ekkor az olaj olcsó volt, a tervezők, beruházók és üzemeltetők alaperőműként építették a kétszáz megawattos blokkokat. De túlzás lett volna 5-10 évre erre szerződést kötni, hiszen hamarosan igencsak megnövekedett az olaj ára, ugyanakkor pedig az erőműpark összetétele is megváltozott, atomerőmű lépett üzembe, tehát a Dunamenti Erőműtől vásárolt villamos energia mennyisége az évek folyamán - éppen a gazdaságos teherelosztás következtében - j e lentősen lecsökkent. Nézzük meg tehát, hogy 1994-2001 között miként működik nálunk a "gazdaságos" teherelosztás az említett három változásból eredően! ad 1. Mit jelentett az iparág szétszedése? A működési modell megváltozását. A három fő szereplő elkülönült egymástól, míg korábban egy kézben volt a termelő, a szállító és az elosztó. Addig a tröszti vezetés gondoskodott az együttes működés optimálásáról, most a szereplők egyedi érdekeit független hivatal próbálja nemzetgazdasági optimum alapján befolyásolni. A politika a saját érdekei szerint beavatkozik, és a negyven éves ciklus egy tizedére való csökkenése gyakoribb változások követését teszi szükségessé. Nézzük meg a megváltozott modell néhány érdekesebb részletét (3. ábra)] A szállító (benne a teherelosztóval) lényegében három helyről szerezheti be a szükséges villamos energiát: (i) nagyobb 2003. 94. évfolyam 3. szám

Villamos energia erőművektől hatósági áron hosszú távú szerződések alapján, (ü) külföldről szabad, tárgyalásos áron rövidebb távú szerződésekkel és (iii) saját erőműveiből (pl. gázturbináiból) az ismert költségek alapján. Nagyon sok lehetősége van tehát a szállítónak, hogy a "saját" legkisebb költsége alapján működjön "minden időben". Adott a hosszabb és rövidebb távra lekötött villamos teljesítőképesség, és ha ez ténylegesen igénybe is vehető, akkor megfelelő fizetés (rendelkezésre állási díj, Ft/kW.a) mellett ez a lehetőség kihasználható a terhelés optimális elosztására. nagy, hazai erőmövek

külföldi

saját erőmű

hazai fogyasztok

külföldi fogyasztó

szól bele, kisebbek a politikai és egyéb megszorítások. Viszont a forgalomnak legfeljebb 10-15%-ára korlátozott import és az attól alig kevesebb export különbsége csak néhány százalékot tesz ki a teljes évi villamosenergia-forgalomból, nem is beszélve a tartalék gázturbinák súlyáról az éves mérlegben. Az olcsó import egyébként is többnyire kötött menetrendű, a saját egységek pedig ritkán működő tartalékok. Ma ajó tervezés az alapja a jó teherelosztásnak, de sajnos a gazdasági célfüggvény leszűkült a szállítóra, és ő már nem tud nemzetgazdasági optimumot keresni. Az erőművek tulajdonosai természetesen saját gazdasági célfüggvényeket követnek, és a tulajdonosi kör már nem korlátozódik egy nemzetgazdaságra. Ez persze még Önmagában nem lenne baj. ad. 2. Mi van az erőművekhez tartozó bányákkal? Öt nagy erőműi társaság megkapta az érdekszférájába eső bányákat. A tüzelőanyag-helyzet étékelése megváltozott (4. ábra). Eddig adott - szabott vagy szabad - egységáron szerezte be az erőmű a tüzelőt (Ft/GJ alapján fizetett érte). Most rájött, hogy a tüzelőnek nem ára van, hanem költsége, és ez a költség is feloszlik állandó és változó költségekre. Ez utóbbi függ a tüzelőanyag mennyiségétől, és ezt az utóbbit vehetnénk csak tekintetbe az erőmű változó költségének megállapításakor. Ez persze a földgáznál eddig is így volt, amennyiben teljesítménydíjat fizettek a lekötött gázért, és nem puffer fogyasztók voltak. Az összevont erőmű és bánya azt jelentette, hogy az egyesült részvénytársaság villamosenergia-termelésének költségösszetétele megváltozott. Nagyobb lett az állandó, kisebb a változó rész. Többet kell fizetni a teljesítőképességért, kevesebbet a villamos energiáért, miközben egy adott kihasználásnál az összeg nem változott. Megváltozik tehát az összevonás hatására a villamos energia ára, az energiadíj, ezzel pedig a gazdaságos teherelosztás alapadat-sora.

Külön a bánva és az erőmű:

Jelmagyarázat: hatósági maximéit ár szabad, tárgyalásos ár 1, nem ár 3. ábra A villamosenergia-iparág elvi felépítése

Nincs azonban már meg a szükséges teljesítményfüggő erőműi növekmény költség, hanem - a "saját" gázturbinák kivételével terheléstől független beszerzési ár van, amely természetesen a szállító szempontjából költséget jelent. Ahazai nagy erőműveknél a hatóság megmondja a legmagasabb árat, az energiadíjat (Ft/kWh), amitől a felek csak közös megállapodás alapján térhetnek el (de általában persze nem térnek). Nincs már szeleppont, kazánhatásfok és sok régi szép dolog, csak egy ár a villamos energiára. Ez pedig - látszólag - nem függ az erőműi egység teljesítményétől. Függhetne, ha az erőmű érdekelt lenne abban, hogy - eltérve a hatósági maximumtól - a terhelés függvényében más-más áron, olcsóbban kínálná a szállítónak a villamos energiát. Ezt azonban a tapasztalat szerint nem teszi.

— GJ

kWh

Együtt a bánva és az erőmű:

A szállító - tervező részlegével - tervez, megállapítja a következő évre vonatkozó éves kereskedelmi szerződés részleteit az ismert peremfeltételek (szénátvételi és hőszolgáltatási kényszerek, politikai akarok) és a gazdasági optimum alapján, a teherelosztó pedig igyekszik a tervet teljesíteni, miközben minden időpontban ő is optimál. Sok szabadságfok persze nincs, és az éves tervet - időarányosan is rendszerint "jól" teljesítik, mint azt a tervgazdaságban megszokták. Két másik beszerzési forrás nagyobb szabadságot engedélyez: az import és a saját erőműi egységek igénybe vétele. Itt a hatóság nem

ELEKTROTECHNIKA

4. ábra Az erőmű és a bánya összevonásának hatása

93

Villamos energia Észrevette ezt persze a hivatal is, és új fogalmat alkotott. Az ilyen társaságoknak fizessen a szállító ún, bányakapacitás-lekötési díjat. A szállító vegye meg a bánya teljesítőképességét évente egy összegért (Összesen sok milliárd forintért). Hogy mi köze a szállítónak a bányához, azt a törvény nem részletezi. A szállító eddig villamos teljesítőképességet vásárolt a ténylegesen igénybe vehető alapján, továbbá ezt kihasználva villamos energiát, A független szállító évente egy összegben (Ft/a) most fizessen azért, hogy az erőműnek legyen bányája? Nem túl logikus ez, hiszen a szállítót nem érdekli, hogy a villamos energiát milyen tüzelőanyagból állítják elő, és a tüzelőanyagot veszik vagy termelik.

Teherelosztás a jövőben Ezt ma még kevesen tudják, de többen érzik, még többen tanulják. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mi lesz 2002-2005 között, ha nem ismerjük az új törvényt. Ez itt nem fórum annak bírálatára. Feltehetően lesznek kereskedők az iparágban, még több lesz a szereplő. Lesz átmenetileg kettős modell (részlegesen a régi és az új is). Lesz még függetlenebb rendszerirányító. Lesznek szakemberek is. Vittamosmitigia-dilik, Ft/kWh (kond*miciós trdmüvettbenj

Legutóbb aztán észrevette a hivatal ezt a logikátlanságot is, és egyszerűen megszüntette a bányakapacitás-lekötési díjat. Ez jó, ez nem baj. A gond akkor kezdődött, amikor ezt a díjat nem az állandó, hanem a változó költségek közé építette be, és ezáltal ismét erősen beavatkozott a teherelosztásba. Ez a kérdés azonban már átvezet a következő részbe. ad 3. Mi van az állami árképzéssel? A hatóság az utolsó pillanatban - december végén - általában közzéteszi az új árakat, amelyek egy-két héten belül érvényesek. Évközben is vannak változtatások, négyévente is vannak változtatások, de az igazi változtatások - úgy tűnik - század- vagy ezredfordulókhoz kötöttek. Nézzük például a legutóbbi három ármeghatározást! Tavaly januárban nagyobb gond nem volt, nagyobb ugrások nem zavarták a gazdálkodókat. Tavaly novemberben a földgáz árváltozása miatt módosult néhol az ár. Idén januárban aztán bejöttek az ugrások is. A teherelosztás tekintetében elegendő a villamosenergia-díjakat (Ft/kWh) vizsgálni, ott is csak az ún. kondenzációs erőműveket, hiszen itt most nem érdemes kitérni a kapcsolt energiatermelés bonyolultságára. A nagyobb, szállítónak értékesítő erőművek energiadíja az elmúlt három "fordulóban" jól követhetően alakult (5. ábra). A tavaly novemberi változások nem okoztak gondot, hiszen csak a földgáztüzelésű erőművek (Csepel, Dunamenti, Tisza II.) energiadíja növekedett meg. A nagy növekedést persze az érintettek nem viselték könnyen. Az igazi változás azonban az elmúlt Szilveszter éjjelén jött. Egy szilveszteri éjszakán a következő nagyobb változások zavarták meg a folyamatos gazdálkodásban bízókat (kondenzációs gépeknél): • Ajkán 1,61 Ft/kWh-ról 22,58 Ft/kWh-ra, • Inotán 3,08 Ft/kWh-ról 19,87 Ft/kWh-ra, • Borsodban 2,80 Ft/kWh-ról 10,34 Ft/kWh-ra, • Oroszlányban 1,59 Ft/kWh-ról 9,13 Ft/kWh-ra, • Bánhidán 2,46 Ft/kWh-ról 7,90 Ft/kWh-ra, • Pécsett 3,49 Ft/kWh-ról 9,84 Ft/kWh-ra, • Mátrában (az HL blokknál) 3,97 Ft/kWh-ról 8,27 Ft/kWh-ra növekedett az energiadíj. Ezek mind bányával rendelkező szénerőművek, de ezért jelentősen módosult másutt is ez a fontos energiaár. Feladták tehát a kérdést a szállító tervezőinek és a függetlenedő teherelosztónak. Hogyan tartod be most a törvényt? Eddig 2 Ft/kWh alatt is kaptál villamos energiát, most miként módosítsz, ha ugyanazon a helyen 20 Ft/kWh fölé növekedett a beszerzési ár? Meg kell említeni, hogy megváltozott a rendelkezésre állási díj is, de ez a teherelosztást nem érinti, itt nem teljesítményről, hanem teljesítőképességről2 van szó. Nincs azonban semmi gond, mert a szállító és az új, még nem törvényesített rendszerirányító egyazon politikai akarat végrehajtója. Az igazi probléma ma különben sem a teherelosztás, hiszen a diszpécserek még tudják a dolgukat. A nehézségek talán inkább holnap vagy holnapután kezdődhetnek.

94

0

5

10

15

20

5. ábra A villamos energia hatósági árának módosulása

Vizsgáljuk meg inkább, hogy milyen lehetőség van akkor, ha már teljesen szabad lesz a piac, szabadon mozoghat Európában az árú, a töke, a munkaerő, a szellem - nem csak a villamos energia. Ekkor is nagyon sok változat van. Lehet angol, skandináv, ausztrál, kaliforniai vagy egyéb modell attól függően, hogy kiknek a tanácsát fogadjuk meg, és mennyire leszünk önállóak. Ez a cikk nem ad tanácsot, csak röviden vázolja a német modellt, amit nem célszerű teljesen átvenni, de ésszerű lehet megismerni. Sokan és sokat írtak már erről, ezért csak néhány új szakirodalmi forrás alapján válogatok.

Német gyakorlat Németország villamosenergia-gazdálkodásának is több mint száz évre visszanyúló története van, és a hagyományoknak megfelelően a városokban alakultak ki először az energiaellátási hálózatok. Aztán nőttek az igények, kiterjedtebbek lettek a hálózatok, és az egyes energiaszolgáltatókat nagyfeszültségű távvezetékekkel kötötték össze. Az évtizedek során kialakult az együttműködő villamos hálózat, amelynek sok előnye volt. Csökkenthető volt például a termelői tartalék, hiszen az egyik erőmű kiesését egy távolabbi helyettesíthette. Ma Németországban nyolc átviteli hálózati üzemeltető (ÁHÜ) van, akik a 220 kV-os és a 380 kV-os vezetékeikkel alakították ki az együttműködő nemzeti hálózatot, és transzformátor-állomásokkal kapcsolódnak egymáshoz. A társaságok megalapították a Deutsche Verbundgesellschaft (DVG) nevű szervezetet a közös gondok rendezésére. Természetesen kapcsolatban állnak a szomszédos országok rendszereivel, és a kapcsolódások révén kialakultak Európában az űn. szinkron üzemben együttműködő rendszerek. Több ilyen van a földrészen, és ezek is megfelelően kialakított- egyenáramú - kap2 A szállító fizet a mindenkori teljesítőképességért, amit igénybe tud venni, ha akar. Ha egy 90 MW-os névleges teljesítményű egységnek az adott körülmények között (hideg levegő, hideg hűtővíz stb.) pl. 100 MW a ténylegesen igénybe vehető teljesítőképessége, akkor azért kell fizetni. Ezt az egységet a tehereloszlásban ekkor pl. 45-95 MW tartományban figyelembe lehet venni (a minimális terhelhetőség 40 MW, és kell a tartalék a primer szabályozáshoz).

2001. 94. évfolyam 3. szám

Villamos energia

tSZÍtlkfütt fi.'Cílj 6. ábra Az európai átviteli hálózatok jövőbeni szerkezete [1] (TESIS = Trans European Synchronously Interconnected Systems)

csőlátókkal kisegíthetik egymást. Talán az évtizedünk végére kialakulhat térségünkben egy nagyobb rendszer is, a TESIS (6. ábra). A nagyfeszültségű villamos hálózatok többszörösen hurkoltak, és hogy az egyik vezetéken mennyi áram folyik, azt a hálózat pillanatnyi állapota, a helyi betáplálások és elvételek alapján fizikai törvények határozzák meg. Az egyes ÁHÜ-k az erőművek terheléseinek megváltoztatásával, a hálózat kapcsolásának módosításával befolyásolhatják a fizikai áramlást. Nagyon fontos, hogy mindig ismerjék a fizikai folyamatokat, felismerjék a túlterheléseket, a szűk keresztmetszeteket, és így megfelelően be tudjanak avatkozni. Egy együttműködés fontos célja, hogy a villamos energia cseréjével növeljék az ellátás biztonságát. A nemzeti vagy nemzetközi kapcsolatokban ezt a cserét az iránytól függően behozatalnak vagy kivitelnek nevezik. A belső piacra - a későbbi európai belső piacra - vonatkozó csere miatt kerülöm az import és az export kifejezést. Annak érdekében, hogy az erősen hurkolt hálózatban a behozatalt és a kivitelt is be lehessen állítani, szabályozási tömböket (blokkokat) és

területeket (zónákat) hoztak létre - például a "mi" rendszerünkben, az UCTE-ben (7. ábra) - a programozható szabályozáshoz az ún. csereteljesítmény- és frekvencia-szabályozás (CSFSZ) segítségével. Minden rendszerben ugyanakkor az erőművek az ún. primer szabályozással gondoskodnak a hálózat frekvenciájának tartásáról. A német szabályozási tömb kiterjed a szomszédos Luxemburg (L*>, Dánia (DK*) és Ausztria (TIWAG) egyes részeire is. Ebben a tömbben a CSFSZ Bauweilerben található (RWE Net AG). Innen irányítják a DVG-partnereket az UCTE többi szabályozási tömbjével - beleértve a mi CENTREL tömbünkkel - való energiacserénél. A német szabályozási tömbön belül minden DVG-partner saját szabályozási területtel rendelkezik, ők külön irányítják a szomszédokkal való cserét. Az együttműködésben a rendszerirányítás központi feladata három részre bontható (8. ábra): tervezés ("máról holnapra"), beavatkozás ("máról mára") és elszámolás ("máról tegnapra"). A rendszerirányítás a "kell" és a "van" állandó összehasonlítását jelenti. Minden együttműködő partner CSFSZ-a a mindenkori központi szabályozóból és a hozzá rendelt szabályozó eró'művekből áll. A német szabályozási tömbben mérik a csatlakozó tömbökkel való cserét, az adatok eljutnak Brauweilerbe, ahol összegezi a szabályozó a behozatal és a kivitel különbségét. Ez a szaldó adja a "van" értéket. A "kell" értéket a megcélzott energiacsere összegezése adja. Az előirányzott cserét minden DVG-partner és kereskedő - az egész német szabályozási tömb - előzetesen egyezteti a külföldi üzlettársakkal. Minden nap minden órájára egyeztetik a csereprogramokat

„máról holnapra"

„mérői mára " • -

i—>

-

Kiegyenlítés eí végaósf

„máról tegnapra" ••

.Valós kiegyertO-. 1 téö ':;•;

X

"Kompén}'. •".-zációs'...1' . pfűgrani .

Energiaszámláp — Iái ! J

tervezés

végrehajtás

mérlegkészítés

8, ábra A rendszerirányítás időbeni lefolyása [ 1 ]

a partnerek ("máról holnapra"), és beállítják a szabályozón a "kell" értéket. A csereprogramokban rögzített értékek összege az egész európai rendszerben nulla, egyébként több termelés esetén a frekvencia növekedne, energiahiány estén csökkenne. Az aktuális nap minden órájában ("máról mára") összehasonlítja a CSFSZ a "kell" és a "van" értékeket. Természetesen a szabályozó felismeri a tényleges hálózati frekvencia eltérését is a beállított (általában 50 Hz) értéktől. Amennyiben például a frekvencia túl kicsi, és a szabályozási területe behozatala több az egyeztetett értéknél, akkor ez azt jelenti, hogy ezen a hálózati területen teljesítményhiány van. Ekkor a központi szabályozó parancsot ad a szabályozó erőműnek a teljesítmény növelésére, hogy az egyensúly helyre álljon. Az "okozati" elv szerint mindig kiderül, hogy mely területen volt a hiány.

_ Q _ Sabélyoiátl (fim* (WOWÍI J [] | SnMfronm MrtH* (I6M), mMfyof) 7. ábra Szabályozási tömbök (blokkok) és területek (zónák) az UCTE-ben [11

ELEKTROTECHNIKA

Összekapcsolt, hurkolt hálózatokban nem kerülhető el a "kell" és a "van" eltérése, mindig lehetnek műszaki zavarok. A csere rendszerszintű mérlegének elkészítésekor ("máról tegnapra") kiadódnak ezek az "akaratlan" cserék, és a partnerek óránként elszámolják azt. A tarifazónák (csúcsidő, völgyidő) szerinti bontásban összegez-

95

Villamos energia ííietóía- faltéit búliíwúiaiuttt hírZivrliie'i m-iir!r'nt!tll6r'.^ri'.r tátitWrtu*.toi.> i '"„

ErSmtiüwriettaö"az Uletéits átviteli hálówüntneftelBnéi " fogyiu/ris

• 'EgytüSm/urvmkk 1«8 HW-nii mt&úbS rtámSvetkrl ' ' • Á&m estiben yatluás! tnmcaetidek mái SfK-tta, 31. ftlotOást üHypdffk nurgkalórozáia

Vevő oz illetékes étvUeli háI6:ailizcmeliei6nél • UgyaB tvlltfaisi urvtk mái SfK-bül, ameíytkbli! rési/ega beszi/HIái történik

•

'

•

' • ' • • : •

Mérlegkörök (MK) 9, ábra Menet rendjelcntés a DVG GrideCode 2000 szerint [ t ]

hető a heti eltérés, és ez alapján kialakítható a következő hétre egy kompenzációs program. 'Természetben" fizethető ki így a kisegítés. Az egész UCTE-ben két tömbszintű koordinátort hoztak létre az ilyen cserékhez: Laufenburgban (Svájc) és Brauweilerben. Az eddigi feladatok nem újak, sőt, közismertek, ezért csak a teljesebb tájékoztatást szolgálták. Németországban a teljes piacnyitással új elem került a dologba. A második szövetségi megállapodás alapján bevezették az ún. mérlegköröket (MK). Ez nem földrajzi, hanem látszólagos (virtuális) terület - egy szabályozási területen belül meghatározott betáplálási és elvetéli helyekkel -, amelynél a kiegyenlített mérlegről az ún. mérlegkör-felelős (MKF) gondoskodik. Az MKF állítja össze az ő mérlcgkörében a beszerzési és értékesítési portfoliót. Érthetőbben; a beszerzés itt szerződött generátorokat (termelő egységeket) és behozatalt jelent, az értékesítés pedig szerződött fogyasztókat és kivitelt. Egy MK minden fogyasztójának ezen felül lehetősége van arra, hogy "nyilvános" szállítási szerződéssel más, ún. al-mérlegkört alakítson ki. 0

j&fr j^yr*

megadni. Más szabályozási zónákban lévő saját mérlegkörökkel lehet csere. Egy szabályozási zónában lévő más mérlegkörök között lehet csere. Nem lehet csere más szabályozási zónában lévő más mérlegkörök között (10. ábra). Az ilyen rendszerben a szállítás előkészítése és lebonyolítása gyors. A mérlegeltéréseket I óránként el lehet számolni, tarifaidők szerint fel lehet bontani. Az ÁHÜ készíti a mérlegkörök mérlegeit a saját hálózatában és az alatta levő elosztóhálózatoknál. O koordinál, kiegyenlíti a hibákat, az eltéréseket, elosztja a kiegyenlítés terhét a szabályozó egységek között. [1] Természetesen a szabályozási energiát az ÁHÜ szerzi be. Például a nemrégiben egyesült két nagy német társaság, az RWE és a VEW Dortmundban székelő, új hálózati társasága, az RWE Net AG versenytárgyalást hirdetett a szabályozási energia potenciális kínálatára. Már az előzetes minősítésnél tartanak. Az RWE Net Ag jelezte, hogy mintegy 2000 MW-tal létrehozható szabályozási energiára lenne szüksége. Kereskedik tehát a rendszerirányító is. Amegvásárolt kapacitást természetesen majd a számára gazdaságos teherelosztás alapján veszi igénybe. Nézzünk egy egyszerű példát erre a mérlegkörös villamos - kereskedelmi -játékra a szakirodalom alapján! Németország "közepén" fekvő kisváros, Crailshem korábban létrehozta a saját városi közműtársaságát a Stadtwerke Crailsheim 1. alállomás

2. alállomás

Kiegyenlítés aaját mórlagkörrel más szabályozási zónákban Kiegyenlítés más mérleg körrel egy szabályozási zónában

TK = tarifáit* vevő SVK = K*«rzödölt vfvfi //. ábra Egy német mérlegkör vázlata [2]

s

Nem niííge/i gedett: kiegyenlítés más mérlegkörökkel más szabályozási zónákban

í" "•'•

mérlegkörök

s 10. ábra A menetrendi jeientések elve [1]

AMKF átadja a felelősséget az ÁHÜ-nek, hogy ő feleljen a saját szabályozási területén az MK behozatali és kiviteli menetrendjéért. Megkülönböztethető a belső (MK-án belüli) és a külső (MK-án kívüli) menetrend. A külső aztán bemeneti jelet adhat a mindenkori szabályozási terület CSFSZ-ének, és ennek megfelelően a csere lebonyolítására szolgáló program megvalósítására. Az ilyen menetrend képezi a "kell" értéket a rendszermérlegeléshez. A belső menetrendi szállítás szolgál az MK lehatárolására, a biztonságos rendszerüzem megítélésére. A menetrendeket jelenteni kell az illetékes AHÜ-nek (ennek vázlata a 9. ábrán van). Alapvető feltétel, hogy a szabályozási területeken (zónákon) átnyúló menetrendeket csak egy MKF mérlegkörei között szabad 96

GmbH-t. Ez a kft. a helyi villamos elosztó hálózatüzemeltetője is. A liberalizálás után elhatározták, hogy váltanak, új beszállítót választanak, így aztán 1999 júliusa óta az ismert svájci Aare-Tessin AG fur Elektrizitát (ATEL) cég látja el a várost villannyal. Az igény nagysága és ideje előzetes értesítés nélkül szabadon meghatározható. A beszállító köteles minden időpontban a vevők részére bocsátani a szükséges energiát. Természetes a liberalizációnak megfelelően a városi hálózat területén lévő minden fogyasztónak lehetősége van arra, hogy bármikor új szállítót válasszon, "idegen" ellátás (harmadik fél) mellett döntsön. Az említett második szövetségi megállapodás egyszerűen lehetővé teszi, hogy a harmadik fél a városi hálózaton át lássa el a különcködő vevőket (11. ábra). A helyzet most a következő. Az ATEL-nck naponta menetrendet kell készítenie a következő napon várható terhelésről, és azt jelentenie kell az illetékes ÁHÜ-nek. Ezt a menetrendet a "tegnapi", tehát már történelmi (1/4 órás) mérési adatokból kiindulva lehet megjósolni úgy, hogy tekintetbe veszik a következő nap fontosabb befolyásoló tényezőit, különösen az időjárási előrejelzést és a fogyasztói tulajdonságok várható megváltozását. Külön összeállítják ajelleg2001. 94. évfolyam 3. szám

Villamos energia

Napontm mgy tn^n&truntt -elküldés,* mi AMO-n*h ém m m+rt*aki>mt

Elszámolás és elemzés

Mérúwi mdaloh rntnthm M/C-*»n Htvti togyamitónéj

Mmnmtrmntt kűronkéiir

-*•

zetes fogyasztói csoportokra vonatkozó, Összegezett terhelési menetrendet. Külön megcsinálják ezt a saját beszállításra (ATEL-vevők) és a harmadik fél beszállítására (más kereskedők fogyasztóira). Az ATEL erre a célra külső adatszolgáltató céget is igénybe vesz, az EuroDCS Energiedaten AG-t (Mainz). A menetrendkészítés részleteiről és az elszámolásról (elemzésről) egyszerű képet lehet alkotni (12. ábra). Az EuroDCS jelzi az ATEL-nek azt is, hogy várhatóan mekkora szabályozási energia igénybe vételére szorul. Az ATEL célja az, hogy az adatok egyszerűen, gyorsan és megbízhatóan álljanak rendelkezésére, arról minden partner tudjon (az illetékes ÁHÜ, maga az ATEL, a városi művek és a közreműködő svájci ABB is). Nagyon lényeges, hogy lehetőleg pontos legyen a menetrend előre jelzése, ismert legyen az igény, illeszkedjenek hozzá az ATEL forrásai, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a szabályozási energia igénybevételének költségét. A "külső" vétel ugyanis drága, és az ellátás gazdaságossága általában növelhető, ha kevés szabályozási energiát vesznek. Ez a mai gazdaságos teherelosztás egyik célfüggvénye. [2] Nálunk ez biztosan másképpen lesz ... Irodalom

~*»

12. ábra Mérlegkör-elszámolás [2]

ELEKTROTECHNIKA

[ 1 ] Vanzetta, J.: Deutlich anspruchsvollere Systemführung. = Brennstoff - Warme-Kraft, 52. k. 11. sz. 2000. p. 28-32. [2] Schlankes Daten-Handling. = Brennstoff-Warme-Kraft, 52. k. 11. sz. 2000. p. 33-34.

07

Villamos energia

Meglévő egyrendszerű 120kV-ostávvezeték átépítése kétrendszerűvé Spala János, Szurcloki János, Podonyi Gábor, Gyurkó István 1. Előzmények

nincs szükség új nyomvonal megszerzésére. Napjainkban egy új nyomvonal megvalósítása igen bonyolult, időigényes és a tulajdono-

A Max Aicher csoporthoz tartozó Ózdi Acélművek Kft. egy

sok kártalanításával járó eljárási folyamat. Az átépítés után a két-

400.000 t/év kapacitású, 42 MVA villamos teljesítmény igényű rendszerű 120 kV-os vezeték egyik rendszere továbbra is az Ózd Center 120/6 kV-os állomást, míg a másik rendszer az ívkemencét elektroacélművet épített 2000 ben. fogja táplálni Az ívkemence villamosenergia ellátása az ÉMASZ Rt. feladata A térség 120 kV-os hálózatának áttekintő vázlatát az 1. sz. ábra volt úgy, hogy a szabvány által előírt hálózati visszahatások értékeit mutatja. is be tudtuk tartani. A szabvány előírások kielégítésének érdekében-a szakirodalmi előírásokat figyelembe véve- az ívkemencét olyan hálózatra kell csatlakoztatni, ahol a zárlati teljesítmény a kemence transzformátor teljesítményének 70-100-szorosa. Ez esetünkben minimum 3000 MVA. Sajnos ilyen 120 kV-os hálózat a térségben nincs, a térséget tápláló Sajóivánkai 400/120 kV-os tápponton is a 120 kV-os gyűjtősínen 2450 MVA a zárlati teljesítmény. Előzetes számításaink alapján úgy határoztunk hogy az ívkemencét erre a táppontra csatlakoztatjuk. Ennek érdekében egy új távvezetéket kellet építeni. A Sajóivánka-Ózd Center 120 kV-os célvezeték megépítésével a PCC(kommunális csatlakozási pont) áthelyeződik a 2450 MVA zárlati teljesítményű táppontra. Flicker kompenzátort ebben az esetben is kell az ÓAM Kft.-nél létesíteni, de ezt már kisebb flicker hatásra kell méretezni.Az új 120 kV-os távvezeték Sajóivánka és Ózd Center közötti megépítésének legcélszerűbb módja a meglévő egyrendszerű Sajóivánka-Ózd Center 120 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerű távvezetékké. Ennek a megoldásnak az a nagy előnye, hogy

Spala János.oVX. villamosmérnök, ÉMÁSZ Rt. főoszályvezető, a MEE tagja Szurdoki János, okl. villamosmérnök, ETV-ERŐTERV Rt., nyűg. irodavezetö\aMEE tagja Podonyi Gábor, okl. villamosmérnök, ETV-ERŐTERV Rt. Távvezeték Üzletegység vezető, a MEE tagja Gyurkó István, okl. villamosmérnök, ÉMÁSZ Rt. osztályvezető, a MEE tagja

2. Előzetes vizsgálatok Az ÉMÁSZ Rt megbízása alapján az ETV-ERŐTERV Rt. Távvezetékek Üzletegysége a 120 kV-os egyrendszerű távvezeték kétrendszerűre való átépíthetősegérc a következő vizsgálatokat végezte el: -

a tartó és feszítő oszlopok villamos - geometriai vizsgálata;

- az oszlopok statikai vizsgálata és ha szükséges, az átalakítás, a megerősítés tervezése; - az alapozás statikai vizsgálata, és ha szükséges, az átalakítás, a megerősítés tervezése; - mind az oszlopok, mind az alapok állagának felmérése, a szükséges javítások tervezése; A vizsgálat során természetesen figyelembe vettük a meglévő távvezeték oszlopkiosztását, az oszlopok nyomvonalban elfoglalt helyzetét, és a méretezésnél az ebből adódó tényleges terhelésekkel számoltunk. A meglévő oszlopok geometriáját a tervezésükkor érvényes szabványok, előírások, az alkalmazott szigetelőláncok, üzemviteli követelmények, stb. határozták meg. A jelenleg érvényes idevonatkozó szabványok, új típusú szigetelők, kompozit szigetelő-lengőkarok,

/. ábra A térség 120 kV-os hálózatának áttekintet vázlata

98

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Eredeti állapot

Átépített

állapot

2. ábra PUTNOK lípusú oszlop

stb. lehetővé teszik (tehetik) egy adott, meglévő egyrendszerű oszlop kétrendszerűvé alakítását. A kétrendszerűre való átépítés lehetőségét az előbbiekben felsorolt sorrendben vizsgáltuk. Elsőként azt kellett megvizsgálni, hogy az oszlopok villamos-geometriai szempontból átalakíthatók-e kétrendszerűvé, tehát az oszlop változatlan mérete mellett két rendszer felszerelhető-e úgy, hogy a szabványos távolságok betarthatók legyenek. Természetesen itt már figyelembe vettük a kompozit szigetelőkarok alkalmazását, amivel a lengő távolságok csökkenthetők. Az átépítésre szánt távvezeték tervezésekor a műszaki szükségesség mellett a gazdaságossági optimumra törekedtünk. A távvezeték korábbi tervezésekor a terepviszonyok által adott lehetőségeket kihasználva a távvezeték egyes szakaszain az akkor típusként alkalmazott Bihar típusnevű oszlop helyett a nagyobb terhelések elviselésére alkalmas és ebből adódóan nagyobb oszlopközöket lehetővé tevő, egyrendszerű, 220 kV-os Szolnok típusnevű oszlopokat alkalmaztunk. Ebből adódóan a konkrét vizsgálatokat a kétféle oszlopra külön kellett elvégezni

3. A Bihar típusnevű oszlopok vizsgálata A Bihar típusnevű oszlop esetében több próbálkozás, formai elképzelés után a vezetők villamos-geometriai elrendezését tekintve a 2. sz. ábra szerinti átalakítást tartottuk megvalósíthatónak. A vizsgálatot az oszlop statikai vizsgálata követte. A korábban egy rendszerre tervezett oszlopok a két rendszer megközelítően kétszeres terhelésének elviselésére csak rendkívül nagymértékű átalakítással - az oszlopok övrúdjainak cseréjével - feleltek volna meg. Ezért az oszlopok átalakításának lehetőségét elvetettük.

2001. 94. évfolyam 3. szám

3. ábra A távvezeték nagyminta vizsgálata

Megvizsgáltuk az oszlopok alapozásának megfelelőségét. A statikai vizsgálat, ami az eredeti tervezés paraméterei alapján (eredeti talajmechanika) készült, azt mutatta, hogy az alapok viszonylag kis mértékű erősítéssel meg fognak felelni a többlet igénybevételnek. A Bihar típusnevű tartóoszlopok esetében tehát azt a megoldást választottuk, hogy az egyrendszerű 120 kV-os Szigetvár típusnevű tartóoszlop felső része alá egy új oszloptörzset terveztünk, ami a meglévő oszlopalapok terpeszméretcihez igazodik. így alakult ki a most már PUTNOK típusnévre keresztelt új tartóoszlop szerkezet, ami a 2. sz. ábrán látható. Az oszlop felső része a függőleges elrendezésű Szigetvár oszlop alakja, függő szigetelőkkel, azonban szigetelőként a rövidebb beépítési hosszt jelentő kompozit hosszúrúd szigetelők alkalmazását javasoltuk. Az oszlopalapok megfelelőségének ellenőrzésére, a szükséges megerősítések tervezéséhez további vizsgálatokat végeztünk. Helyszíni szemrevételezéssel felmértük az oszlopalapok állagát. Ennek során arra a megállapításra jutottunk, hogy a korábbi alapozási gyakorlat szerint megépített alapok a talajszintből 0,1 m-re álltak ki, Időközben- főként a mezőgazdasági művelésű területekenbekövetkezett talajszint változás eredményeként az alapok földdel betemetődtek. Ez nem csak az oszlopalapok állagára jelentett káros hatást, hanem az acélcsonk korrózióját is elindította, több esetben azt gyengítette is. Javasoltuk tehát, hogy minden tartóoszlop csonkját és természetcsen a beton alapot is 0,4 m-rel magasítsunk meg. Ez az alapok megfelelő talajból való kiállásán túlmenőleg a felfüggesztési pontok növelését is jelentette. A távvezeték tervezésének idejében érvényes szabvány szerint ugyanis az áramvezetők belógását 40 "C vezetőhőmérséklet figyelembe vételével számították ki, és

99

Villamos energia E>ftíJ*t.i OIIOpM

Ál-?ffii5l

OllopOl

se növekedjék, a lényegesen kisebb helyigényű zárttörzsű oszlopokat terveztük be, osztott lábú alapokkal.

4. A Szolnok típusnevű oszlopok átalakítása A Szolnok típusnevű oszlopok egyrendszerű, 220 kV-os feszültségű távvezeték oszlopai, ahol az áramvezetők 350/50 mm2 keresztmetszetű ACSR sodronyok. A vizsgálatot itt is a vezetők elrendezésével, a villamos-geometriai vizsgálattal kezdtük. Természetesen itt is a kompozit szigetelőkaros megoldásokból indultunk ki, ugyanis a kisebb szigetelési távolságokon túlmenően azok bizonyos vonatkozásban az oszlopokra is kisebb igénybevételt jelentenek. A vizsgálat eredményét mutatja a 4., és a 5. ábra amelyek alapján a három oszlopkar helyére, és az azokkal ellentétes oldalra is a kompozit szigetelőkarok felszerelését terveztük

4. ábra ÉMÁSZ "B" típusú oszlop

szerelték. A jelenlegi 60° C vezető-hőmérséklethez tartozó nagyobb belógás is igényelte ezt a felfüggesztési magasság növelését. Az alapozás méretezésének ellenőrzésére, az alapok által a megnövelt terhelés elviselésének biztonságos meghatározására eddig még nem alkalmazott nagyminta vizsgálatot végeztünk. Az üzemben lévő távvezeték három kiválasztott oszlopánál végeztük ezt el a következők szerint. Az oszlopot négy irányban kihorgonyoztuk. Egy kiválasztott főszárát az oszlopból kiszereltük, annak pótlására segéd főszárakat szereltünk be az így már csak három lábon álló oszlop két főszár nélkül maradt síkjába. Az így szabadon maradt oszlopalapot a csonkra csatlakoztatott megfelelő berendezéssel, hidraulikus emelővel húzásra terheltük, közben folyamatosan regisztráltuk a húzóerőt és az alap elmozdulását. A húzóerőt az egy oszlopcsonkra jutó terhelés 1,5 - szeres értékéig növeltük, folyamatosan 0,5 t-ás lépcsőkben. Az egyes lépcsők között 5 perces várakozási időt tartottunk. A vizsgálatok igazolták a számítások helyességét. Ezt követően minden alap esetében szeizmikus integritás vizsgálattal a betonalapok folytonosságát vizsgáltuk meg, majd Schmidt kalapácsos vizsgálattal a beton szilárdságát ellenőriztük. Ezen öt fajta vizsgálat és statikai számítás alapján terveztük meg az alapok megerősítését, felújítását. A Bihar típusnevű feszítőoszlopok szintén nem viselték el a megnövelt terhelést, de ezen oszlopoknak az alapjai sem feleltek meg. Hosszas vizsgálódás után - figyelembe véve a tervezésre rendelkezésre álló rendkívül rövid időt is, - arra a megállapításra jutottunk, hogy a feszítőoszlopok esetében új, Szigetvár típusnevű oszlopok beépítését tervezzük a Bihar típusnevű feszítőoszlopok helyére. Azért hogy az oszlopok által elfoglalt terület ezen oszlopok esetében 100

A 4. ábra szerinti vezető-elrendezés ("B" változat) -biztosítva a szabvány szerinti vezetőtávolságokat-mutatja be az egymás feletti vezetők közötti távolságot, illetve az egymás feletti vezetők síkban való eltolását. Az 5. ábra szerinti elrendezésben ("A" változat) az egymás fölötti vezetők nincsenek síkban eltolva, így ez csak akkor felel meg a szabványban rögzített feltételeknek, ha az egymás fölött lévő áramvezetőket fentről lefelé haladva egyre kisebb húzó-igénybevétellel szereljük, ezzel érve el azt, hogy az oszlopköz közepén már meglegyen a vezetők közötti megfelelő függőleges távolság. A villamos-geometriai vizsgálatot az oszlopszerkezet statikai vizsgálata követte. Tekintettel arra, hogy ez az oszlopszerkezet nagyobb terhek viselésére volt méretezve, így a 120 kV-on szükséges 2x3x250/40 mm, keresztmetszetű ACSR sodronyok nem jelentenek a szerkezetre jelentős mértékű többlet-igénybevételt, mint az egy-

Eredeti úilopai

AJepitett

cillope-t

5. ábra ÉMÁSZ "A" típusú oszlop

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia rendszerű 120 kV-os oszlop esetében. A szigetelőkarok: alkalmazása még tovább csökkenti az igénybevételt. A statikai vizsgálatot az eredeti oszlopkiosztás figyelembevételével, az egyes oszlopok nyomvonalban elfoglalt helyzete szerinti terhelése alapján végeztük. A vizsgálat eredménye alapján valamennyi oszlop megfelelt az új igénybevételnek, csak csekély megerősítésre szorultak. Az erősítés új rácsok beszerelésével, és bizonyos helyeken a csavarok cseréjével volt megoldható. Az így átalakított oszlopoknak új nevet adtunk, ÉMÁSZ "A", illetve ÉMÁSZ " B " típusnévvel jelölve. Szükséges volt az új elnevezés azért is, mert az oszlopokra megtervezett erősítések csak ezen a nyomvonalon az adott számú oszlophelycn álló oszlopra érvényesek, általános következtetéseket levonni, azokat más helyen alkalmazni nem lehet.A nyomvonalon a Szolnok típusjelű oszlopokból osztott lábú, és zárttörzsű típusok egyaránt alkalmazásra kerültek. Ezen oszlopok alapozását is a Bihar oszlopokéhoz hasonlóan vizsgáltuk. Itt is egyes oszlopok megerősítésére, valamint a betonfelületek felűj ítására került sor. Ezen oszlopok esetében a csonk-illesztési síkok megemelése, az alapok felbetonozása nem lehetséges, hiszen itt az oszlopszerkezetek a helyükön maradnak.

5. A távvezeték tervezése Az elvégzett vizsgálatok és azok eredményei birtokában indult meg a távvezeték nyomvonalának tényleges geodéziai felmérése, a meglévő, illetve az azóta létesült újabb keresztezett létesítmények

bemérése. Szükséges volt ez már csak azért is, mert egy ilyen mértékű átalakítási, felújítási munkánál a távvezeték a jelenleg érvényben lévő szabványok előírásainak kell hogy megfeleljen. A hossz-szelvények birtokában az új oszlopmagasságok (0.4 m.-el megemelt illesztési síkok,) a kompozit szigetelőláncok hossza, illetve a szigetelő karok biztosította felfüggesztési magasságok és a vezető 60 °C hőmérséklethez tartozó belógása alapján állapítottuk meg a vezetők föld feletti magasságát, ami kielégíti a szabványos értékeket. A keresztezett létesítmények esetében ugyancsak ellenőriztük a távolságokat, és azok mind megfelelnek a szabvány előírásainak. A távvezeték volt Bihar, most PUTNOK típusnevű szakaszán több helyen került beépítésre Szolnok, most ÉMÁSZ típusnevű oszlop. Annak elkerülésére, hogy a szigetelőkar üzemszerűen az oszloptörzs felé ható erőhatásnak legyen kitéve kellett kialakítanunk az ÉMÁSZ "A" geometriájú oszlopot, ahol az egymás fölött azonos síkban elhelyezett vezetőknek az oszlopköz közepén is előírt egymástól való távolságának tartására az egymás fölött lévő vezetőket különböző, föntről lefelé haladva egyre csökkenő igénybevétellel kell szerelni. így biztosított, hogy az oszlopköz közepén zúzmara leesés esetén előálló felcsapódás következtében sem érintkeznek az egymás fölött lévő áramvezetők.

6. Kivitelezés A vezeték építésére kiírt pályázatot a SAG Magyarország Kft. nyerte el. Az átépítés az alábbi fő paraméterekkel jellemezhetők : A nyomvonal hossza 29,1 km Átalakított oszlopok 82 db Új oszlopok 15db Átalakítást nem igénylő oszlop 1 db Vezetők típusa 2x3x250/40 ACSR+OPGW Szigetetők Furukawa kompozit A kivitelezésre - hasonlóan a tervezésre - rendkívül rövid idő állt rendelkezésre. A villamosenergia ellátás kiépítésének munkálatai 2000. február 16-án kezdődtek el. A távvezetéket 2000. augusztus 4-én üzembe helyeztük. Az ÉMÁSZ Rt. szakembereinek irányításával a projekt megvalósításában résztvevők aktív, egymás munkáját segítőhozzáállásával a rendkívüli kihívásnak eleget tudtak tenni.

7. Összefoglalás

6. ábra Az ÉMÁSZ "B" lípusú oszlop megépített változata

2001. 94. évfolyam 3. szám

Napjainkban a villamosenergia felhasználásában egyre nagyobb jelentősége van a minőségnek. A modern ipari és háztartási berendezések egyre inkább igénylik, sőt követelik ezt. Ennek biztosítása, mint esetünkben is, - amikor egy olyan új fogyasztó igényét kell kielégíteni, aki az alkalmazott technológiájával a hálózat feszültség és frekvencia viszonyait rendkívüli módon zavarja - független távvezetéket kell létesíteni. A megváltozott tulajdonviszonyok, a táj és környezetvédelem, a természet minél kisebb zavarása, szükségessé teszik, hogy meglévő, régebben épült egyrendszerű távvezeték kétrendszerűre való átépítésével oldjuk meg a feladatot. Ennek első sikeres példáját adja az ismertetett megoldás, ami 30 %-os beruházás megtakarítást eredményezett egy új távvezetékhez képest. A beruházó, tervező, kivitelező és az anyagbeszállítók európai mércével mérve egy rekord idő alatt (3 hónapos feszültségmentesítés) valósították meg a beruházást 101

Villamos energia

Látogatás Bajorországban, az ISAR-2 atomerőműben AMagyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Paksi Területi Szervezetének huszonnyolc fős küldöttsége december elején három napos, szakmai csemegékkel bővelkedő kiránduláson ismerkedett a villamosenergia-ellátás bajorországi lehetőségeivel, a több alkalommal termelési világcsúcsot elérő ISAR-2 atomerőművel, az Isar folyó partján található szépséges Landshut városkával, és a világ legnagyobb műszaki múzeumával, a müncheni Deutsches Museum-mal.

Felkészülés Amikor értesültem Taba József MEE paksi titkártól és Boa Andrástól, látogató csoportunk vezetőjétől a program-tervezetről, korábbi németországi utazásaim emlékei törtek fel. Pár éve volt szerencsém a Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) szervezésében meglátogatni az északon található 1430 MW-os Grohnde és a bajorországi 907 MW-os ISAR-1 atomerőműveket, a MEE korábbi titkára Lóczy Pista barátunk -emlékét örökre Őrizzük- szervezésében, a szintén bajor Gundremmingenben működő 1344 MW-os forralóvizes atomreaktort, így nagy várakozással tekintettem az idei MEE utazás elé, tudva azt, hogy december 6-án várnak bennünket az Isar folyó partján felépült, a Paksi Atomerőmű nyomott-vizes reaktorblokkjaihoz hasonlatos 1455 MW-os atomerőműben. Természetesen az is motivált, hogy a jelen társadalmat építő mai magyar mérnökök, technikusok sok érdekes és tanulságos tapasztalattal gazdagodhatnak, ha nyitott szemmel tájékozódnak bármely más országban.

evezős pálya sportcentruma volt, a város északi peremén, ahol immár télen-nyáron üzemelő teniszparadicsom is létesült Boris Becker vállalkozói tehetsége révén. Tervezett esti müncheni sétánkat a technika ördöge - az egyik levegőcsőbe bújva - ugyan meghiúsította, de az utazásban meggémberedett lábainknak jót tett rövid egészségügyi séta és egy laza sörkóstoló után "korán" elfoglaltuk a kényelmes szállásainkat, lelkileg is készülve a másnapi erőműves vizitre.

ISAR - 2 Atomerőmű és Landshut Utazás Münchenbe A hosszú és kissé fárasztó autóbuszos kirándulásunk első esti állomása Bajorország fővárosa München volt. Éjszakai szállásunk az 1972-es XX. Nyári olimpiai játékok kapcsán felépült kajak-kenu és Sípos László vezetfí mérnök, a MEE tagja

102

Másnap korán reggel Münchenből utaztunk a Landshut közeli Essenbachba, az Isar folyó partján felépített ISAR-2 nevet viselő atomerőműbe, ahol kellemes meglepetés fogadta csoportunkat. A Paksi Atomerőmű kollektívája nem csak együttműködő partnerként, hanem jó barátjukként van feltüntetve, a nemzeti büszkeségükként nyilvántartott ISAR-2 bejáratánál elhelyezett egyik Paksról készített tablón. Az ISAR-1 és az ISAR-2 atomerőművek együttes tájékoztató központjában Johann Seidl úr, az információs szolgálat vezetője tartotta a felvezető, belpolitikai életüket is elemző ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia előadást. Szívélyesen köszöntötte az igazgatójuk, Hans-Jürgen Beuerle úr nevében a paksi küldöttséget, egyben kimentette főnökét, aki aznap éppen akkor külföldön tartózkodott. Megtudtuk, hogy a berlini szövetségi (vörös-zöld) kormány atomerőmű ellenes nézetét Bajorországban a politikusok nem osztják, köztudott hogy biztonságos és igen gazdaságos erőműveket üzemeltet a Bayernwerk AG, az Isar-Amperwerk AG és a Stadwerke München tulajdonosi társaság. Abajor kormány azt javasolta a közelmúltban, hogy vigyék végig a korábban szövetségi forrásból megkezdett - a kiégett fűtőelem tárolást szavatoló - kutatásokat, és azt követően az eredmények ismeretében - vizsgálják felül a politikailag elhamarkodott és gazdaságilag nem megalapozott leállításokat. Rövid tájékoztató előadás és filmvetítés után a villamos szakterület egyik szakembere Schuhmacher úr kalauzolta érdeklődő csoportunkat immár az atomerőműben. Praktikus megoldásként minden látogató kapott egy vevőkészüléket, a zajosabb üzemi épületekben is hallottuk kísérőnk, és alkalmi tolmácsunk Scheidler János értékes szavait. Megtudtuk, az elmúlt 12 év alatt két alkalommal is sikerült, a világon egy év alatt a legtöbb villamos-energiát előállítaniuk, amire nagyon büszkék. Betekinthettünk a vezénylőtermükbe, a gépházba, a villamos elosztóhelyiségekbe és a dízel gépházba. Mivel a Siemens KVU volt a beruházó, így hibrid megoldásokkal nem találkoztunk, minden a megszokott német precízségnek megfelelően, áttekinthetően működik. Bámulatos teljesítmény az 5 MW-os dízelgépek 10 mp alatti felfutása, valamint az, hogy a generátor és a turbina mellett tudtunk beszélgetni...Bővebb információt igénylők számára az Internet elérhetőség: www . bayernwerk . de Az atomerőművi látogatás után Landshutba utaztunk, ahol két órás szabadprogram keretén belül ismerkedtünk a város nevezetességeivel. Az Isar folyó partján található idegenforgalmi központ látványosságaiból sajnos csak az óvárosi részben volt időnk - a karácsony előtti vásárlásos hangulatban - szemlélődni, talán majd legközelebb.

Müncheni Deutsches Museum Buszsofőrünknek köszönhetően korán reggel ébredtünk, már "hajnali" negyed hétkor az ablakaink alatt túráztatta a motort, a kötelező reggelit követően, az egy hete tartó borús időt lezárva végre kisütött a nap, így jó hangulatban utaztunk München belvárosába. A Deutsches Museum alapítója egy tehetséges müncheni mérnök, Oskar von Miller volt, az alapítás időpontja 1903, tehát közel száz éve. A múzeum máig érvényes célja, hogy ismertesse az új és korábbi műszaki koncepciókat és segítse megérteni a bonyolult tudományos folyamatokat, egyben fölkeltve és kiszolgálva a társadalom technika iránti érdeklődését. A technika és a természettudományok történetének nem holt múzeuma, hanem valódi kipróbálható "játszótere" került megvalósításra, amit az éves másfélmilliós - amiből egy millió tanuló és gyermek - látogatói adatok is igazolnak. A csu-

2001. 94. évfolyam 3. szám

pán két órás látogatás során elsősorban az energetika, az elektronika, a fizikai, az erősáram, az informatika, a telekommunikáció és a méréstechnika látványokban gazdag termeire koncentrálhattunk, de többünkben megfogalmazódott igény, hogy ide feltétlen visszajövünk a gyermekeinkkel.

Összegzés Összegezve a szakmai jellegű kirándulás tapasztalatait - terjedelmi okok miatt csak a lényegesebb momentumokra térhettem ki úgy gondolom, élményekben gazdagodva sikeres programokat tudhatunk magunk mögött és talán így is sikerül felhívni a többi szakmai szervezetünk (ETE, HTE, NJSzT) tagságának figyelmét egy, az egyesületi tagságot is Összekovácsoló, jól megszervezett és így tartalmasnak megélt külföldi kirándulás motivációs értékeire. Köszönet illeti egyesületünk és az atomerőmű vezetőit, akik remélhetőleg a továbbiakban is támogatják az aktív kezdeményezéseket.

103

Villamos energia

A HFKV szerepe, feladatai a liberalizált villamosenergia-piacon Virág László

1. A jelenlegi magyar hangfrekvenciás központi vezérlő rendszer (HFKV)

mos szakcikk és az 1994-ben Kalocsán megtartott I, HFKV konferencia beszámolói is tanúsítják /4/.

A hazai HFKV 1999.év végére vonatkozó legfontosabb adatait a táblázat tártai mázza. A vezérlőrendszer készültsége a hangfrekvenciás (HF) jelbetáplálásokat tekintve 80-100 %-osnak, a vevőkészülékeket tekintve 70-90 %-osnak becsülhető.A vezérelhető teljesítmény országos szinten 1570 MW, ez az 1999.évi 5802 MW-os téli csúcsterhelésnek 27 %-a.

-

Az általánosan használt vezérlési parancsok: bojlerek, kályhák, közvilágítás, díszvilágítás kapcsolása, tarifaváltás.

A fentieken kívül ELMŰ Rt és az ÉDÁSZ Rt rendszerében höközpontok vezérlését is végzik. Az egységes elveken felépített kódrendszer /3/ a továbbítható parancsokat tekintve jelentős tartalékokkal rendelkezik. Ugyanakkor az átkapcsoló távirattal lehetőség van az un. VERSACOM eljárás alkalmazására is. Ez egyrészt megnöveli a csoportos és az egyedi parancsokra vonatkozó kódkapacitást, másrészt lehetővé teszi az intelligens vevők működési paramétereinek (pl. menetrend) megváltoztatását központi távirat útján. Ezt az eljárást esetenként, egyelőre kézi vezérlővel az ELMŰ Rt és a TITÁSZ Rt alkalmazza a tarifavezérlés - vevőben tárolt - programjainak kiválasztására, aktiválására. Szirénavezérlést a Paksi Atomerőmű körzetében a DÉDÁSZ és a DÉMÁSZ HFKV rendszerei végeznek. A táblázat berendezésekre, készülékekre vonatkozó adataiból látható,hogy a HFKV jelentős anyagi értéket képvisel. Létrehozása a tervezőkön kívül a felhasználók részéről is nagy szellemi ráfordítást igényelt. A célszerűen kialakított rendszerek sikerességét száJellemző adatok száma /db/ HF

jelbetáplálások

feszültsége létesítési éve

P

6

A jelenlegi HFKV rendszer további érdekes jellegzetességeivel, újabbkori történetével a remélhetőleg mielőbb megtartásra kerülő II. konferencia foglakozik. A táblázatban szereplő rendszerek kiépítése 1982. és 1999. között történt. Ezen időszak alatt lezajlott társadalmi változások a villamosenergia iparágat is érintették, lezajlott a privatizáció és az egységes HFKV rendszer több tulajdonoshoz került. A privatizációval a hatékonysági, minőségi, gazdaságossági követelmények kerültek előtérbe. A HFKV ezeket a célokat is támogatta. Az önállóvá válás során az ÁSZ Rt-k is fogyasztóvá váltak. Fontos feladattá vált a teljesítmény- és energiagazdálkodás, a szerződéses értékek betartása. Erre alkalmas a HFKV (ipari üzemek már korábban létesítettek ilyen célra saját HFKV rendszereket). A DÉMÁSZ területén megvalósított on-line terhelésszabályozásnak is az egyik beavatkozó szerve a HFKV IV. Atervezett EU csatlakozás legújabb kihívását aliberalizációjelenti. A folyóiratok,szakmai konferenciák aktuális és sürgető témájává vált a liberalizáció szakmai, jogi, szervezeti, gazdasági, piaci kérdéseinek elemzése,az új piaci viszonyokra való felkészülés előkészítése. Ebben a felkészülési időszakban a megrendelők elbizonytalankodtak, és a HFKV beruházások lelassultak. Túl sok az ismeretlen: ki üzemelteti a HFKV-t, mire lehet használni a liberalizáció után, lehet-e gazdaságosan üzemeltetni, mi lesz a HFKV jövője ? A cikk a liberalizációra vonatkozó jelenlegi ismeretek alapján válaszokat próbál adni a fenti kérdésekre, azonban gondolatébresztésre is szolgál, remélhetőleg hozzászólások, kiegészítések és újabb cikkek követik.

ELMÜ

ÉDÁSZ

DÉDÁSZ

ÉMÁSZ

DEMASZ

5dbl20kV

31 KF

26 KF

23

1975-1999

21 KF 1990-1999

1990-1999

1

4

5

6dbKF 1982-1993 1

TITASZ 23

KF

KF 1990-1999 4

217

183

183

183

1990-1999 5 183

MVM

MVM

MVM

200 000 350

MVM 160 000

214000

adók /%/

Ricontic-b 240 000 260 100

MVM 200 000 200 80

vevők /%/

90

75

Vezérlőközpontok /db/ Vezérlő frekvencia /Hz/ Kódfajta Vevők száma Vezérelt telj.

A HFKV beváltotta a hozzáfűzött reményeket, megbízhatótokoldalú. APAKS rendszer havonta elvégzett tesztje az ország nyilvánossága előtt zajlik pozitív eredménnyel.

/db/ /MW/

260

100

200 80

95

128 000 300 82

90

70

90

70

183

Virág Lásúó okl.villamosmérnök, a MEE tagja Lektorálta: Dr. Tombor Antal

104

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia 2. A liberalizált villamosenergia-piac szereplőinek a HFKV-val kapcsolatos érdekeltségei A liberalizált piac szereplői A liberalizáció során a villamosenergia-ipar az alábbi szakmai területekbőUlletve piacorientált vagy semleges szereplökből áll /!/ : - Erőművek (köz- és magáncélúak) - Átviteli hálózat (üzemeltető az MVM Rt.) - Elosztóhálózatok (üzemeltetők az ÁSZ Rt-k.) - Áramkereskedők - Feljogosított fogyasztók - Közüzemi szolgáltatók - Közüzemi fogyasztók Az átviteli hálózatot versenysemleges módon egy független rendszerirányító (FRI) irányítja,az elosztóhálózatokat pedig a regionális diszpécser szolgálatok (KDSZ-ek, ÜIK-k). A Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepe és függetlensége a liberalizáció bevezetése során erősödik. A MEH adja ki az engedélyeket, megállapítja a közüzemi piacon érvényesíthető árakat, a versenypiacon alkalmazásra kerülő átviteli és elosztóhálózati tarifákat. A piaci liberalizáció fontos kérdéseit,a fentiekben is használt fogalmak meghatározásait az l\l cikk áttekinthető formában,tömören foglalja össze. A HFKV-val kapcsolatos érdekeltségek - Az erőművek esetében nem várható érdekeltség a HFKV vonatkozásában. - Átviteli hálózat, FRI Az FRI piacirányító tevékenységének fő feladata az országos és a regionális rendszerek egyensúlyának biztosítása,azaz a kereslet és a kínálat összehangolása. Felelős a villamosenergia rendszer (VER) biztonságos üzemeltetéséért. Adott helyzetben a kapacitás egyensúly biztosítását elősegítheti,ha fogyasztók kapcsolhatók ki vagy be. Ez elvégezhető a KDSZ-ek felé adott utasításra a HFKV rendszerekkel. A gyakorlati bevezetés azonban bonyolult a szállítási szerződések és egyéb kötöttségek miatt. - Elosztóhálózatok Az üzemeltetőnek biztosítania kell az erőművek.az áramkereskedŐk,a feljogosított fogyasztók hálózathoz való hozzáférését (ez a kötelezettség az átviteli hálózatra is vonatkozik). A hálózatokhoz való hozzáférést kapacitáshiány esetén előírt prioritás szerint (pl. közüzemi szerződéses kötelezettségek - villamosenergia tranzit - többi áramkereskedő és feljogosított fogyasztó) korlátozni lehet. A prioritást biztosító korlátozásra a HFKV felhasználható. Ezt a HFKV parancsigényt az ábrán A jelöli. Az elosztóhálózatok üzemeltetőinek érdeke a meglévő hálózati létesítmények (vezetékek, transzformátorok) kihasználtságának fokozása. A terhelések időbeli kiegyenlítésének klasszikus eszköze a HFKV. Ennek jogi és tarifális vonatkozásait az érdekelt piaci partnerekkel kell tisztázni. Aparancsigényt az ábrán Bjelentí. -

Áramkereskedők és feljogosított fogyasztók Ezek a szereplők a liberalizált piac versenyszférájába tartoznak. A feljogosított fogyasztók a liberalizáció kezdetén kifejezetten nagy ipari vállalatok,amclyek szabadon választhatják meg,hogy melyik termelőtől vagy kereskedőtől vásárolnak villamos energiát. Ezek a fogyasztók 120 kV-on vagy középfeszültségen csatlakoznak a hálózathoz. A vidéki ÁSZ Rt-k HFKV rendszereiben a jelbetáplálás középfeszültségen történik, ELMŰ Rt rendszerében 120 kV-on. (Az ábra a vidéki ÁSZ Rt-kre vonatkozik.) A HFKV

2001. 94. évfolyam 3. szám

-val a nagy területen elhelyezkedő, nagy számú, kisfeszültségen ellátott fogyasztók érhetők el és vezérelhetők. (ELMŰ Rt rendszerében elképzelhető a HFKV vevők középfeszültségre való telepítése is, erre azonban eddig nem volt példa.) Ebből következik,hogy a versenyszféra első szereplőinek esetében a HFKV technikai adottságok miatt nem alkalmazható. A liberalizáció későbbi szakaszában valószínűleg a kisfeszültségen vételező fogyasztók is bekerülnek a feljogosított fogyasztói kategóriába. Ez esetben már érdekeltek lehetnek a HFKV hasznosításában mind az áramkereskedŐk,mind a feljogosított fogyasztók. Néhány vezérlési példa: dijegyezményes fogyasztói berendezések kapcsolása, tarifaváltás, ezeket az ábrán D-vel jelöltük. Közüzemi szolgáltatók és közüzemi fogyasztók Ezek a szereplők alkotják a közszolgálati szférát. A szereplők körülményei,érdekeltségei feltételezhetően a jelenlegi ÁSZ kisfogyasztó kapcsolatnak felelnek meg. A HFKV alkalmazása a jelenlegivel azonos területeken várható,ezek közül a legfontosabbak (az ábrán C -vei jelölve): hőtárolós (1999-től egyéb) fogyasztók vezérlése, tarifaátkapcsolás. Előfordulhat, hogy pl. a tarifaváltást egymástól eltérő időpontokban, periódusokban végeznék a közüzemi szolgáltatók és az egyes áramkereskedők. Ekkor előtérbe kerülhet a VERSACOM eljárás szélesebbkörű alkalmazása a vevők tarifavezérlő programjainak kereskedőre specifikus - aktiválására, megváltoztatására. A VERSACOM eljárásra az ABB Energir gyártmányú vevők alkalmasak. Ezek darabszáma országos szinten 692 000, a további 4 5 0 0 0 0 db v e v ő t főként a G a n z M é r ő g y á r (Schlumberger), a Landis-Gyr és kisebb mértékben a Siemens szállította. A „közszolgálati" jelleg miatt itt említjük meg az un. bérkapcsolások HFKV igényeit. Az önkormányzatok igényére történnek a köz- és díszvilágítás vezérlések és történhet pl. a közlekedési lámpák központi éjszakai átállítása E . A közművek számára végzik ELMŰ Rt rendszerében a hőközpontok vezérlését F. A Polgári Védelem céljait szolgálják a/, ábrán G -vei jelölt szirénavezérlések. Sziréna vezérlés jelenleg lényegében csak a PAKS katasztrófajelző rendszerben működik.de a Polgári Védelem igényére a HFKV akár országos szinten is alkalmazásra kerülhet légvédelmi és katasztrófa jelzési célokra. Hnyiils

HFKVi9»il»

ö © HH h*[7] VnttMMk

/. ábra A HFKV modellje a liberalizáció ulán

105

Villamos energia 3.AHFKVjövője A HFKV adókat a középfeszültségű,ilíetve ELMŰ Rt esetében a 120 kV-os csatolóelemek illesztik az elosztóhálózatra. A HFKV jel-

Eperjessy Mária

A vevők tulajdonosa a liberalizált piac azon szereplője legyen,

Fájdalmasan korán, életének 56. évében távozott tőlünk kedves kollégánk, a MEE Világítástechnikai Társaságának lelkes, megbecsült tagja. Néhány héttel ezelőtt még itt tevékeny- | kedett köztünk, frissen, tele munkakedvvel, tervekkel. Oktatta a főiskolai hallgatókat, végezte ipari megrendelésre a méréseket, tervezte az új világítástechnikai laboratórium berendezését.

akinek az érdekeit szolgálja. így az ábrán A-val, B-vel és C-vel je-

Amikor az októberi világítástechnikai ankéton előadást tartott,

betáplálások így az elhelyezésüket (alállomás) és a villamos kapcsolatokat tekintve is az elosztóhálózat szerves részei. A központi vezérlök az elosztóhálózatot irányító regionális diszpécser szolgálatok (ÜIK-k, ELMŰ esetében a BVTSZ) kezelésében vannak. Ebből következik,hogy a HFKV tulajdonosa és üzemeltetője továbbra is az elosztóhálózat tulajdonosa legyen.

lölt vezérléseket végrehajtó vevők tulajdonosa (változatlanul) az

a résztvevők nem is sejtették, hogy már menthetetlenül súlyos

ÁSZ Rt legyen. A D,E,F és G célokat szolgáló vevők a szolgáltatást igénylő szervezeteké legyenek. A vevők specifikálását, beszerzését, programozását, felszerelését azonban - a speciális ismeretek, a gazdaságosság és a HFKV rendszerbe illesztés szükségessége miatt - térítés ellenében az ÁSZ Rt-k végezzék.

beteg. Ez volt utolsó szereplése. Ő tisztában volt állapotának sú-

A2.fejezetben láttuk,hogy a liberalizáció kezdetén várható vezérlési igények lényegében a jelenlegivel megegyezők lesznek. A liberalizáció előrehaladtával újabb igények várhatók. A kódrendszerek lehetővé tesznek jelentős bővítést is /3/. A konkrét módosításokat természetesen részletes vizsgálatokra kell alapozni.

keitjavította a hallgatók mérési jegyzőkönyveit. Amikor a Vilá-

lyosságával, de mégis reménykedett. Hangja még a megszokott könnyedséggel csengett a telefonban, s betegágyában is dolgozott, készítette a tavaszi félévre tervezett előadásainak vázlatait, írta a szerkesztés alatt álló világítástechnikai kislexikon szócikgítástechnikai Társaság elnökségi dicséretét tartalmazó díszoklevelet december utolsó napjaiban átvette, öröm futott át az arcán, pedig már csak napjai voltak hátra. Az új világítástechnikai laboratórium elkészültét már nem érhette meg.

A hálózatot üzemeltető köteles az általa irányított hálózatot az

Eperjessy Mária egész szakmai pályafutását a világítástechni-

igényeknek megfelelő mértékben bővíteni,fejleszteni /l/. Ez a köte-

kának szentelte. Villamosmérnöki diplomájának megszerzése

lezettség a HFKV-ra is kiterjed.

után a Tungsram munkatársa lett, majd több mint két évtizedig a

A HFKV a píac résztvevői számára szolgáltatást jelent. Ennek költségei a közszolgálati szférában a „viílamosenergia elosztása" cím alatt kerülnek hatósági ármegállapításra, a versenyszférában szabad ármegállapításra kerülhet sor.

MEEI fénytechnikai osztályán a fényforrásokat és működtető egységeit, a gépjárművek világító és fényjelző készülékeit vizsgáló laboratóriumot vezette. Precízen szigorú vizsgálatai mellett értékes szakmai tanácsokkal, ötletekkel segítette a gyártókat, forgalmazókat abban, hogy kiigazodjanak a műszaki előírások

Összefoglalás A liberalizált villamos energetikában a HFK.V berendezések,

dzsungelében és fejlesztés alatt lévő termékeik megfeleljenek a hazai és nemzetközi piac elvárásainak. Úttörője volt a számítógépes mérésadat-gyűjtési és -értékelési technika hazai bevezeté-

rendszerek tulajdonosa és üzemeltetője az átviteli hálózat tulajdo-

sének, melynek eredményeit számos szakcikkben és előadásban

nosa és üzemeltetője legyen.

publikálta. Lényegre törő, közérthető előadásait az évről-évre

A vezérlési parancsok kezdetben azonosak lesznek a jelenlegiekkel, a liberalizáció előrehaladtával újabb igények fellépése várható. Ezekre a HFKV rendszerek berendezései,kódrendszerei alkalma-

megrendezett világítástechnikai ankétok résztvevői mindig nagy érdeklődéssel fogadták. 1997 óta volt oktatója a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó

sak.

Kálmán villamosmérnöki karának, amikor a szakmában tekin-

A költségek a gazdaságos üzemeltetést tekintve az átviteli hálózat használatának tarifáiba beépíthetők.

télyre szert tett villamosmérnökről kiderült, hogy lelkes pedagógus is. Tanítványaival szembeni szigora az oktatói igényességnek, a szakmaszeretetnek és hallgatói megbecsülésének meg-

Irodalomjegyzék

nyilvánulása volt; Önállóságra nevelt, korrektséget várt el, és

/]/

mindezekben saját személyes példájával járt elől. Igyekezett mi-

Dr. Boross Norbert, Hollósy Gábor: A Villamos energetika új üzleti modellje Elektrotechnika 92.évf. (1999.) lO.szám 121 Kiss Gábor: DÉMÁSZ Rt. automatikus terhelésszabályzó rendszere MEE XLVI,Vándorgyűlésen elhangzott előadás (Eger, 1999.augusztus) /3/ Virág L.: Hangfrekvenciás központi vezérlés kódolásának magyarországi alapelvei 01-90 sz. Rendszertechnika Kft. tanulmány, 1990. január IÁI I.Országos HKV Konferencia, Kalocsa 1994.október 25-27. A konferencia előadásait írásos formába rendezte a DÉMÁSZ Rt. 1995-ben.

106

nél többet átadni főként szűkebb szakterületéről, a világítással kapcsolatos elektrotechnikai és fénytechnikai mérések világából. Szinte utolérhetetlen volt a hallgatók menedzselésében; igyekezett mindegyiküket bevezetni a szakmai közösségekbe, a magyar világítástechnikai életbe. Távozásával a hazai világítástechnika egy nagy tudású, kedves és mindig segítőkész személyiséggel lett szegényebb. Kollégái, diákjai szomorú szívvel gyászolják és megőrzik emlékét.

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

Innováció a környezetünkért, azaz újrahasznosítható fényforrások Fábián László

Napjaink egyik legfontosabb problcmájaa környezetszennyezés. Az emberiség már az utolsó órában jár ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegye a természet ember általi önpusztító kizsákmányolásának megállítását, és jelentős mértékben tegyen is ez ellen. A különböző iparágakban nagy erőfeszítéseket tesznek korszerű, kevésbé környezetszennyező gyártástechnológiák kifejlesztésére, sok esetben pedig már a kifejlesztett környezetbarát módon történik a termékek gyártása és felhasználása. A világítástechnika meghatározó cégei is eljutottak erre a felismerésre, és kifejlesztették környezetbarát megoldásaikat. A gyártástechnológia és a termékek műszaki fejlődése lehetővé tette, hogy a termékek egyre kevesebb környezetszennyező anyagot tartalmazzanak. A környezet megóvásának másik módjaként az elhasználódott terméket újrahasznosítva (recycling), azaz visszaforgatva a termelésbe az anyag körforgását kialakítva, jelentősen lecsökken a gyártáshoz szükséges kitermelt-nyersanyag igény is. Alaphelyzetben a szétszerelés után az alkotóelemek alacsonyabbrendű formájukban kerülhetnek újrahasznosításra, úgymint útépítéshez szükséges ill. építőipari nyersanyagok. Azonban környezeti szempontból a legjobb megoldás az iparágon belüli újrahasznosítás, nevezetesen, ha ugyanazon termék gyártása során használjuk fel az elhasználódott termékrészeket, így zárva be a termék-életciklus láncot. A fényforrások tekintetében, a fénycsöveknél az iparágon belüli újrahasznosítási folyamat már 98%-os hatékonysággal működik, évente több ezer tonna nyersanyag kitermelésétől mentve meg a környezetet. A jövőbeli lehetőségeket pedig jól érzékelteti, hogy a teljes európai fénycsőpiac éves szinten jóval meghaladja a 100 millió darabot, mely mennyiségnek jelenleg még a fele sem vesz részt e folyamatban. Az újrahasznosítható termékek élettartamuk végét elérve nem a szeméttárolókban kötnek ki, hanem begyűjtésre kerülnek. A begyűjtött („green cap" (zöld csík a csapok vonalában) fejjel rendelkező) fényforrásokat speciális gépsorokon alkotóelemeikre bontják az alábbi módon: 1. Fejek levágása Az első lépcső az elhasználódott fénycső végein a fejek levágása. A lámpafej főként fémet tartalmaz, de emellett más anyagokat (pl. fejrögzítő kitmassza) is. 2. Levegő befúvása Az elhasználódott fénypor és a fénycsőbura szétválasztására a légbefűvásos technológiát alkalmazzák. Előnye, hogy e művelet által az üveget tisztán el lehet különíteni. Fábián László tennék marketing mened/.ser Philips Magyarország Kft. Szakmai lektor: Dr. Borsányi János okl. vegyész, oki fényforrás szakmérnök

2001. 94. évfolyam 3. szám

3. Lámpatípusok szétválasztása A szétszerelést végző cégekhez sokféle fénycsőtípus érkezik be (különböző gyártók különféle típusai), azonban csak a TL'D Super 80 fénycsövek fényporai az újrahasznosíthatóak. Ezt a 2 fényportípust (hagyományos-új generációs) tehát külön kell választani a többi lámpatípusétól. A műveletet a Philips cég által szabadalmaztatott technológiai eljárás alapján a „sclectionunit": szétválasztó egység - ,ami egyben a folyamat lelke is végzi, ez felismeri a különböző fényporokat és a típusnak megfelelő eljárást alkalmazva választja szét a fényport és a higanyt. A fénycsőből kifújt fénypor-higany keverék a szétválasztó egység által felismerve, az anyagi minőségtől függően a megfelelő tartályba kerül. Ezt a fejlcvágó/lcgbcfúvó szétszerelő technológiát alkalmazva nagyon jó hatásfokkal lehetővé válik a fénypor és higany keverékének az üvegtől való elválasztása. Más technológát (pl. a termék bezúzása) alkalmazva az újrahasznosítás csak jóval gyengébb hatásfokkal kivitelezhető, a fényforrást alkotó anyagok pedig nem nyerhetők vissza tiszta formájukban. A fénycső szétszerelése után a következő anyagokat kapjuk: 1. Üveg Új fényforrások gyártásánál kerül ismét felhasználásra. Valójában hasonló módon történik az újrahasznosítása, mint a fémeknek a fémiparon belül. 2. Fém alkotórészek Az elhasználódott termékekből a fémrészek beolvasztása és nyersanyagként való újrafelhasználása már sok éve ismeretes. 3. Fcnypor és higany A fénypor a fényforrás tipikus alkotóeleme, ezért környezeti szempontból is a legjobb megoldás az eredeti funkció szerinti újrahasznosítás, amely a TLD Super 80 fényporok által a gyakorlatban is megvalósulhatott. Ez jelenti a recycling folyamatban az igazi nehézséget és az áttörést is egyben, mind a fénypor előállítási költségeit, mind a higany környezetszennyező mivoltát tekintve. 4. Egyéb A fénycsövet alkotó anyagok mindössze 2 százalékát nem lehetséges újrahasznosítani a világítástechnikai iparágban. Ezen anyagok, mint például afejelőkit, az építőiparban kerülnek újrahasznosításra. Tehát a fenyporokat fajtáik alapján szét kell választani, különben nem lenne lehetséges az újrahasznosítás. A fényporok három különböző típusba sorolhatóak: 1. Super 80 - új generációs Ezeket „feljavításra " hollandiai Philips gyárba szállítják 107

Világítástechnika 2. Super 80 - hagyományos A fénycsövek egyik jellegzetes tulajdonsága a hosszú élettar-

ponensű bevonattal rendelkezik; 80-as (háromsávos - ritka földfém aktivátoros) fénypor és halofoszfát.

tam. Tekintve az újrahasznosítási folyamat fiatal mivoltát, be-

A „feljavítási" folyamat itt három lépcsőből áll:

látható, hogy jelenleg még a szétszerelésre kerülő fényforrások

1. Higanymentesítés desztillálással

többsége nem az új generációs típushoz, hanem annak elődjéhez

2. Fénypor kezelése

tartozik. Ebből az okból kifolyólag erre a típusra is kidolgozták a fénypor újrahasznosítási eljárást. 3.

Egyéb fényporok

3.

80-as foszforok „feljavítása" Ez a folyamat technológiai áttörést jelent, amelynek eredménye-

Az egyéb fényporok nem hasznosíthatók újra a „világítástech-

képpen a fényporok ismét felhasználhatóak új fénycsövek gyártása

nikai láncban".

során. Szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint veszélyes hul-

Az új generációs Super 80 háromsávos fényporok feldolgozása két lépcsőben történik: 1. Higanymentesítés

2.

Ennek célja a 80-as fénypor és a halofoszfát szétválasztása

ladékként kellett kezelni. Elmondható, hogy az újrahsznosítási folyamat bevezetésével a termék már meglévő előnyös tulajdonságainak a megtartása mellett

Afényportól elválasztott higanyt speciális eljárással finomítják.

is sikerült a minőséget továbbfejleszteni. Hiszen a környezet meg-

Az így nyert újrafelhasználható higany kerül a fénycsőgyártás-

óvása mindannyiunk közös érdeke, az ebből fakadó előnyök pedig,

kor felhasznált néhány mg-os kapszulákba.

mint egy képzeletbeli, jótevő bumeráng", folyamatosan visszahat-

Fénypor feljavítása

nak életterünkre.

Jelenleg az újrahasznosítás céljából begyűjtött fénycsövek túl-

Az újrahasznosítás körfolyamatának jelenlegi bővülési üteme mel-

nyomó többsége még TLD Super 80. Ezért szükséges volt erre a tí-

lett -, napjainkban Európa 18 országában történik begyűjtés - két-

pusrais kifejleszteni az újrahasznosítási eljárást. Ez atípus két kom-

évente megkétszereződik az újrahasznosított fényforrások száma.

3. sz. kép Az újrahasznosítás első lépcsője a termék alkotóelemeire bontás

108

4. sz, kíp Lcvigotr fdnycsflfcjck

5. «. kép Fénycsötlvcg Újrafeldolgozás elfilt

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás

Az ISO 9001:2000 szabvány, mint alap az integrált menedzsment rendszerek működtetéséhez Szántó Ferenc

Az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentős változások következtek be a minőség megítélésében, a gyártók és a felhasználók minőségi szemléletében. Ki ne emlékezne az 1989-92 közötti időszakra, amikor a piacgazdaságra történő átállás jegyében, a vállalati csődhullám időszakában az első fecskék minőségirányítási rendszer kiépítésével kapcsolatos erőfeszítésein csak mosolygott és értetlenkedett a kívülállók népes tábora. A vállalati vezetők nagy többségét a túlélés stratégiája foglalkoztatta és ebben a stratégiában nem jutott nagy szerep a minőség kérdésének. Lényeges változás az évtized közepe felé történt, amikor az átalakult, újonnan létrejött vállalatok tulajdonosai, vezetői felismerték, hogy a piacra kerülés és a piacon maradás egyik - ha nem a legfontosabb - feltétele a vevő igényeit kielégítő minőségi termék előállítása, illetve az ezt biztosító minőségirányítási rendszer működtetése és tanúsíttatása. A fejlődést jól reprezentálja, hogy az ISO 9000 alapú tanúsítványok száma évente megduplázódott. Jelenleg kb.4000 tanúsított cég működik Magyarországon, ezzel messze megelőzzük a környező, volt szocialista országokat (Horvátországban 1999. novemberében 180 tanúsítvány meglétéről számoltak be egy konferencián). Az évtized második felében - hasonlóan az ISO 9000-hez - elindult az ISO 14000 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) bevezetése iránti érdeklődés. Míg kezdetben a rendszer bevezetését és tanúsíttatását a környezetvédelemben elsősorban érintett nagyobb szervezetek vállalták magukra, addig napjainkra ezen vállalatok száma jelentősen bővült, jelzi ezt a kiadott több, mint 100 db tanúsítvány is. Időközben az irányítási rendszerekre vonatkozó előírás gyűjtemény új taggal, a BS 8800:1996 (Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek) szabvánnyal bővült. A MEB rendszerek bevezetésének magyarországi felfutása a közeljövőben várható, jelenleg mintegy 10 vállalat rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal.

A jelenlegi helyzet A felsorolt irányítási rendszereket az alkalmazók jellemzően nem egyszerre vezették be, az ISO 9000 után az ISO 14000 következett, majd a BS 8800. A rendszerépítési folyamatban követendő példaként többnyire a minőségirányítási rendszerek építésében szerzett tapasztalatok szolgáltak, ennek is tulajdonítható, hogy a különböző rendszerek integrálásának fel vetődésekor természetes volt az ISO 9000 szabvány, mint alap alkalmazása. Az ISO 9001:1994 húsz pontban írja le a követelményeket egy sajátságos sorrendben. A szabvány gerincet a minőseghurok elemei képezik, amelyek mozaikszerűen jelennek meg (4.3., 4.6., 4.9., 4.10., 4.15., 4.19.), kiegészülve további követelményekkel. Az ISO 14001:1996 alapja egy olyan modell, amelynek elemei a folyamatos javítás elvét követik: Szántó Ferenc fejlesztési igazgató TÜV Rhcinland Hungária VRF, a MEE tagja

2001.94. évfolyam 3. szám

- környezeti politika; - tervezés; - bevezetés és működtetés; - ellenőrző és helyesbítő tevékenység; - vezetőségi átvizsgálás. A két szabvány, a szabvány alkotói szerint, közös irányítási rendszerszemléleten nyugszik, az együttes alkalmazás azonban mégsem egyszerű, pl. az eltérő célok és a különböző érdekelt felek igényei miatt. A BS 8800:1996 szabványt készítői már eleve úgy dolgozták ki, hogy az alkalmazók saját MEB rendszerüket már egy működő KIR rendszerre tudják alapozni. (Megjegyzés: a BS 8800 szabvány kétféle megközelítést kínál. HSE Sikeres Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítás HS(G)65 útmutató, illetve ISO 14001. A továbbiakban az ISO 14001 megközelítést taglaljuk) Ennek megfelelően a felépítés a következő (az alapállapot rögzítése után): - MEB-politika; - tervezés; - bevezetés és működtetés; - ellenőrzés és helyesbítő tevékenységek; - vezetőségi átvizsgálás. A modell itt is a folyamatos javítás elvét követi. (PDCA hurok) Egyéb vezetési rendszerek: fa teljesség igénye nélkül) - HACCP: Veszélyelemzés a kritikus szabályozási pontokon. - X9000 rendszerek: QS9000 (autóipar), TE9000 (szerszámok és gyártóberendezések), MS9000 (logisztika). - VDA6.1: autóipar, GMP (gyógyszergyártásban a helyes gyártás gyakorlata), GLP (a helyes laboratóriumi gyakorlat). - JAR-OPS: a légi szállítás területén - Humánpolitikai irányítási rendszer (HIR), Pénzügyi és gazdálkodási rendszer (JDE), Laboratóriumok működése (EN 45000), Hegesztéssel kapcsolatos alkalmassági rendszer (EN 729). A továbbiakban a MIR, KIR és MEB rendszerek tárgyalásával foglalkozunk. A különböző irányítási rendszerek integrált rendszerekké történő alakítása során az alkalmazott szabványok, előírások eltérő felépítéséből adódóan nehézséget jelent az összhang megteremtése, ezért a vállalatok különböző utakat járnak. Vannak olyanok, akik a minőségirányítási rendszer (MIR) mellett kiépítik az önálló KIR- t, (MEB- et), majd a tanúsítást követően - időt nyerve - kapcsolják őket össze. Mások a működő MB rendszer KIR követelményekkel történő kibővítésével és kellő átalakításával, majd együttes tanúsíttatásával végzik el feladatukat. Bármelyik módszert is nézzük, jelenleg mindegyik rögös út, többek között az egységes szerkezet hiánya miatt. Az irányítási rendszerek egyesítésének megvalósítása azonban komoly igény, hiszen stratégiai előnyhöz azok a vállalatok juthatnak, amelyek a rendszereket integrált módon képesek megvalósítani és tanúsíttatni. 109

Szabványosítás Új lehetőségek Az ISO 9001:2000 megjelenésével ez a probléma fcloldhatóvá válik, az integrált menedzsment rendszerek alapját ez a szabvány képezheti, amely felépítésében alkalmazkodik a korábban kiadott ISO 14001 és BS 8800-hoz. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 2000-dccemberbcn kiadta a jelenlegi szabványok helyébe lépő, 3 tagból álló szabványsorozatát, amely gyökeres változásokat hoz a jelenlegiekhez képest. Az ISO 9000:2000 (Alapok és szótári az ISO 9000 családban leírtak szerinti minőségirányítási rendszerek alapjait határozza meg, valamint megadja a minőségirányítási fogalmakat és azok meghatározását (az ISO 8402 megszűnik). A minőséggel összefüggő célkitűzések megvalósítása érdekében nyolc minőségirányítási alapelvet azonosít; - vevőközpontúság; - vezetés; - a munkatársak bevonása; - folyamatszemléletű megközelítés; - rendszerszemlélet az irányításban; - folyamatos fejlesztés; - tényeken alapuló döntéshozatal; - kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal. A felsorolt alapelvek (a TQM hívők legnagyobb örömére) koncepcióbcli változást sejtetnek. További előrelépés, hogy a minőségcélokat nem önmagukban, hanem a szervezet egyéb céljaival összhangban kezeli, amelyek a növekedéshez, a nyereséghez, a munkavédelemhez és a környezethez kapcsolódnak. A szabvány 2.11 pontja leírja, hogy a szervezet irányítási rendszerének elemei -a minőségirányítási rendszerrel együtt - integrálhatók egyetlen összefüggő, egyesített, általánosan elfogadott elemekből felépülő irányítási rendszerré. Ez elősegítheti a tervezést, a források elosztását, a kiegészítő céíok kitűzését és a hatékonyság összegzését. A minőségirényílásl renösier folyamától tokeletesílése

- A vezetőség felelősségi köre; - Gazdálkodás az erőforrásokkal; - A termék előállítása; - Mérés, elemzés és fejlesztés. Annak ellenére, hogy az ISO 9001:2000 és az ISO 14001 fejezeteinek címei nem azonosak, a két szabvány közötti kapcsolat szoros. Erről részletes tájékoztatást ad az ISO 9001:2000 "A" mellékletének összehasonlító táblázata. Az ISO 9004:2000 (Irányelvek) szabvány összehangolt szabványpárost alkot az ISO 9001:2000 szabvánnyal, olyan útmutatást ad, amely a minőségirányítási rendszer eredményességét és hatékonyságát egyaránt figyelembe veszi, (hatályon kívül helyezi az ISO 9004-l-et).Célja a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vevők és más érdekelt felek megelégedettségének növelése. Integrált irányítási rendszer dokumentációjának felépítése az ISO 9001:2000 szabvánx alapján Az integrált rendszerben a dokumentációs rendszer megléte szabványos követelmény. A feladatok írásos rögzítése úgy válik rendszerré, hogy a folyamatokba szervezett tevékenységeket a szervezet struktúrája, hierarchiája tükrében, rendezetten jelenítik meg és szisztematikus módon ellenőrzik a dokumentált folyamatok hatékonyságát, valamint az írásban rögzített állapot valósággal való kapcsolatát.

:

és vizsgálati Utasítások ííí/sr^Utok

inai

——

m m •n

fn rm

< 3 •<

<í IC

Az ISO 9001:2000 (Követelmények) szabvány minőségirányítási rendszerek számára fogalmaz meg követelményeket.(Az ISO 9001:1994 helyébe lép, egyúttal visszavonja az ISO 9002:1994 és ISO 9003:1994 szabványokat). A szabvány készítését és fejlődését felügyeli az ISO/TC 207 "Környezetközpontú irányítás" műszaki bizottsága, hogy nagyobb összhangot lehessen elérni az ISO 14001 szabvánnyal. A szabványban meghatározott minőségirányítási rendszer általános követelménycinek alapösszefüggéseit az alábbi folyamatmodell mutatja be. A modell grafikusan jeleníti meg a szabvány négy fő fejezetének kapcsolat rendszerét. A négy fejezet az alábbi: 110

A dokumentumok vertikális tagozódását az alábbi piramis szemlélteti: A hierarchia egyre magasabb szintjein levő dokumentumok egyre átfogóbb tevékenységköröket, folyamatokat szabályoznak. A piramis csúcsán lévő zászlóban a politika az egész szervezet (felső vezetés által megfogalmazott) minőségi, KIR, MEB (stb.) céljait és a célok elérésérc fordított legfontosabb eszközöket írja le. A vezetés stratégiai célkitűzéseit megvalósító szervezet felépítését és annak fő feladatait az integrált kézikönyv fejezetei tartalmazzák. A kézikönyv felépítése követi az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek a sorrendjét, az egyes fejezetek a minőségirányításon kívül a KIR és a MEB (stb.) elemeket is szabályozzák. Amennyiben az ISO 9001-be nem illeszthető követelményt is szabályozni kell, az célszerűen a kézikönyv végén, külön fejezetben szerepeltethető. Az integrált rendszer eljárás utasításai az operatív vezetés folyamatait, a végrehajtáshoz szükséges eszközrendszert, a döntéshez szükséges információs csatornákat foglalják össze. Az eljárás utasítások lehetnek: Általános érvényűek, amelyek a szervezet egészére vonatkoznak, valamennyi terület alkalmazza, (pl. a dokumentumok, feljegyzések kezelése, auditok, helyesbítő intézkedések) ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás Szakspecifikusak, amelyek egy szűkebb szakterület tevékenységét szabályozzák (pl. beszerzés, szerződéskötés, gyártáselőkészítés, veszélyes hulladékok kezelése, stb.) Mind a kettőre jellemző, hogy egyaránt tartalmazzák a MIR, KIR és MEB (stb.) által megszabott követelményeket is. A konkrét tevékenységeket leíró munka- és vizsgálati utasítások (harmadik szintű szabályozás) az egyes feladatok megvalósításának és ellenőrzésének lépéseit a működtetés szintjén határozzák meg. Jellemzően valamely eljárás utasítás(ok)hoz kötődnek, kapcsolódó dokumentumként. Rájuk is jellemző, a MIR, KIR és MEB (stb.) előírásoknak történő együttes megfelelés, ha ez szükséges. A negyedik szintet a működtetést igazoló dokumentumok, feljegyzések, bizonytatok alkotják, amelyek szervesen kapcsolódnak a létrejöttüket előíró szabályozó dokumentumokhoz. A fentieken kívül más, az integrált rendszer által nem lefedett területek szabályozó dokumentumaival (pl.vámkezelés) az összhang megteremtése elsősorban a felelősségek és hatáskörök megosztásakor indokolt. A dokumentációs rendszer kialakításának lényeges része az együttműködő területek tevékenységeinek és információs csatornáinak összehangolása. A szabatos fogalmazás mellett követelmény az átláthatóság, az érthetőség és az alkalmazhatóság. Az integrált irányítási rendszer dokumentáltsága javítja az áttekinthetőséget, igazolja a gyakorlatot, marketing eszköz és támogatja a korrekt partneri viszonyt. Néhány kiragadott hazai példa: Ajkai Timföld Kft. (Kovács Zoltán minőségügyi igazgató engedélyével) integrált rendszerének elemei: Minőségirányítási rendszer ISO 9001 szerint, környezetközpontú irányítási rendszer ISO 14001 szerint, vizsgáló laboratórium minőségügyi rendszere EN 45001 szerint, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer BS 8800 szerint, hegesztő üzem minőségügyi rendszer EN 729-2 szerint, pénzügy és gazdálkodás (JDE), személy és vagyonkezelés, általános társasági szabályok BS 7850 szerint. A jelenlegi struktúra ISO 9001:2000 szabvány szerinti átalakítására két évet szánnak. Régiós energetikai szolgáltató vállalat (név nélkül) integrált rendszere: MIRISO9001 szerint tanúsítva, KIR ISO 14001 tanúsítás előtt és humánpolitikai irányítási rendszer (HIR) belső használatra. Az ISO 9001:2000 szabványra átálláskor közös kézikönyv kiadását tervezik. Helyi közmű szolgáltató vállalat (név nélkül) integrált rendszere: MIR ISO 9001:2000 szerint és KIR ISO 14001 szerint közös kiépítve és tanúsítva, vizsgáló laboratórium MIR rendszere EN 45001 szerint kiépítés alatt, önálló akkreditáláshoz, de az integrált rendszer részeként. Az integrált rendszer kialakítására és tanúsíttatására egy évet terveznek. Irodalom: Dr. Koczor Zoltán: Bevezetés a minőségügybe. A minőségügy gyakorlati kérdései 2001. 94. évfolyam 3. szám

Jó hangulat a Petermann bíró utcában

Biztos szakmai kézben a magyar villamosenergiarendszer irányítása A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Rt. 2001. január I -én kezdte meg működését. Ezzel a lépéssel újabb fejezetéhez ért a magyar energiapiac tervezett liberalizációjának előkészítése - a villamosenergia-rendszer irányítását független, szakmai szervezet végzi. Az új társaság több mint egy éves előkészítő munka után a Magyar Villamos Művek szervezetéből vált ki. Az átalakulást dr. Tombor Antal miniszteri biztosként készítette elő, ma ő a MAVIR vezérigazgatója. - Milyen a hangulat most a kollégák körében? - Jó. Nyugodtan mondhatom, hogy a kollégák közül senki nem érezte meg, hogy decemberben még az MVM munkatársa volt, januártól pedig "MAVIR-os". Úgy szakmailag, mint emberileg zökkenőmentes a folyamat. Nyugodt légkörben, jó hangulatban dolgozunk a Petermann bíró utcai székházban. - A fogyasztók mit érzékeltek a váltásból? - Semmit. A rendszerirányítás megszakíthatatlan szakmai munka, számomra elképzelhetetlen, hogy akár csak egy percre is fennakadás legyen - nem is volt, és remélem nem is lesz amíg én irányítom a MAVIR-t. - Miért volt szükség a MAVIR létrehozására? - Az Európai Unió elvárásaihoz igazodva hozta létre az alapító, és jelenleg 100%-os tulajdonos MVM a MAVIR-t. A hajdani Országos Villamos Teherelosztó (OVT) feladatait vettük át, de - és ez a lényeg - önálló szervezetként jelenünk meg a rendszerben. Az új villamosenergia-törvény elfogadása után pedig újabb feladatok csoportosulnak majd át hozzánk. - Mi a MAVIR fő feladata? - A liberalizáció előtt és után is a legelső és legfontosabb feladat a magyar villamosenergia-ellátás biztonsága és folyamatossága. Mi gondoskodunk arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű villamos-energia legyen a rendszerben, bonyolítjuk a nagykereskedői és a nemzetközi tranzit áramszállításokat, egyeztetjük a karbantartást. Több nemzetközi szakmai szervezetben is a MAVIR képviseli a magyar színeket, így például az UCTE-ben és a CENTREL-ben is, melynek a titkársági munkáját is mi adjuk idén. A jövőben, a villamosenergia-törvény elfogadása után kulcsszerepünk lesz abban, hogy a fokozatosan megnyíló piacon minden szereplő szabadon hozzáférjen a hálózathoz. Fontos új része lesz a munkánknak, hogy részt veszünk majd a hálózat fejlesztésének tervezésében is. - Nem kis feladat. - Nem. De amíg a MAVIR jelenlegi szakember gárdája dolgozik, nyugodt vagyok -jól képzett, tapasztalt, okos társaság. A rendszerirányítási munka előkészítését és lebonyolítását magas színvonalú informatika segíti, melyet folyamatosan fejlesztünk. A továbbképzés is fontos, ezért készült el nemrég a diszpécser-szimulátor, ahol rendszeresen tréningeznek a kollégák. De jöjjenek el, és győződjenek meg minderről személyesen, hiszen a MEE szervezésében rendszeresen fogadunk látogató-csoportokat. Legyenek a vendégeink! - A MAVIR Rt. alaptőkéje jelenleg 600 millió forint. A MAVIR igazgatóságának tagjai: dr. Tombor Antal vezérigazgató, dr. Gerse Károly (MVM), Spakicvics Sándor (MVM). A felügyelő-bizottság tagjai: Kalmár Béla (MVM), Fazekas Péter (MVM), Szajbély György (Griffsoft). A MAVIR létszáma 105 fő.

111

Villamos fogyasztóberendezések

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2000. december 6-i és 2001. február 7-i üléséről

Az ország különböző területeiről - nem csak a villamos, de a

fémharisnyát alkalmaznak, amelynek két végén e harisnya megfele-

gáz-szakma részéről is -jelzések érkeztek, hogy a különböző gáz-

lő villamos érintkezése nem minden típusnál megoldott. Van olyan

szolgáltatók az épületekbe újonnan bekötendő gázcső, továbbá a

típus is, amelynek jó villamos összekötését a magyar gyártó nem

flexibilis csatlakozású gázkészülékek üzembevételét különböző -

csak megvizsgálja, de erről tanúsítványt is ad; van azonban a forga-

sok esetben indokolatlan - villamos érintésvédelmi és EPH bizony-

lomban számos olyan típus is, amely fémharisnyája csak néhány

latok kiállításához kötik. Felvettük a kapcsolatot a különböző gáz-

szálánál érintkezik villamosán a két végponthoz csatlakozó fémcső-

szolgáltató vállalatokhoz is, amelyek e nyilatkozatok általuk meg-

höz, s ezért néhány amperes kiegyenlítő áram fellépése esetén feliz-

követelt tartalmának és formájának eltéréseit azzal indokolták,

zik, s a műanyagcsövet átégetve meggyújthatja a kiáramló gázt.

hogy nincs a villamos szakma vagy hatóságok részéről erre vonatkozó egységes forma vagy követelmény; ezért kényszerültek saját forma kialakítására és kiadására, de kifejezetten örömmel fogadnák

A téma második kérdése: Hol kötelező az előírások szerint az EPH kiépítése ?

megfelelő villamos szakmai szervezet által kialakított és ajánlott

A jelenleg hatályos MSZ 172-1:1986. 3.1.2. szakasza szerint:

forma kidolgozását. Ezért vette programjába ennek kidolgozását az

„EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amely-

Egyesület Érintésvédelmi Munkabizottsága azzal, hogy a tárgyalás során kialakuló bizonylati formát a Gázszolgáltatók Egyesülésének megküldi és a gázszolgáltatók egységes alkalmazására javasolja.

ben védővezetős érintésvédelmet alkalmaztak, és az épületben a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejűén érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van." Az európai szabványok átvétele során érvénybe lépő MSZ

A Munkabizottsága Villamosgép és Készülék Javító-Forgalmazó

2364-470:1995.4.2.1.1. szerint:

Vállalkozások Szövetsége felvetése alapján decemberi ülésén meg-

„Minden berendezést a táplálás önműködő lekapcsolásával kell

tárgyalta a gázszolgáltató vállalatok részéről a gázkészülékek bekö-

védeni; kivéve azokat a berendezésrészeket, amelyek védelmére

tésével kapcsolatban igényelt villamos biztonsági vizsgálatok és

más módszer használatos."

nyilatkozatok kérdését. A Munkabizottság ülésén megjelent a Szö-

Az MSZ 2364-410:1999.413.1. szakasza intézkedik a „védelem

vetség részéről Jakabfalvy Gyula elnök és a Fővárosi Gázművek ré-

a táplálás önműködő lekapcsolásával" érintésvédelmi megoldások

széről dr Puskásné Stark Ágnes minőségellenőrzési osztályvezető

kialakításáról, s ennek keretében a 413.1.2.1. szakasza szerint:

is.

„Minden egyes épületben a fő védővezetőt, a fő földelőkapcsot, valamint a következő idegen vezetőképes részeket kell a fő

A téma elsői kérdése: Miért kívánja az EPH-t a villamos és miért a gáz szakma ?

egyenpotenciálú Összekötésbe bekötni: - az épületben lévő közüzemi csővezetéket (pl. gáz, víz);

Mi villamosok azért, mert ha nincs ilyen összekötés, akkor a gázcső máshonnan idegen potenciált hozhat ide, s így a villamos szer-

Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett idegen vezetőképes ré-

kezetet kezelő két - látszólag földelt - fémszerkezetet érintve áram-

szeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a le-

ütést kaphat.

hető legközelebb kell bekötni."

A gázosok azért, mert e nem egyenpotenciálrahozott fémszerkezet fémes áthidalása szikrát okozhat, ami a szivárgó gázt a levegő környezetben berobbanthatja. Félnek is azonban a bekötéstől, egy-

A harmadik kérdés: Milyen keresztmetszet van az összekötés kivitelére előírva?

részt mert az a csövet határozott potenciálra helyezve, annak szét-

Az MSZ 172-1:1986. 3.2.4.4.1. szakasza szerint az EPH gerinc-

szerelése, megbontása esetén okozhat szikrát, másrészt, mivel

vezető (amely tehát közvetlenül a központi EPH csomóponthoz

elcktrolitikus korróziótól félnek.

csatlakozik), „keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a berendezés-

Újabb probléma az, hogy a gázkészülékeket hajlékony műanyag-

ben alkalmazott legnagyobb védővezető keresztmetszetének a fele.

csővel kötik be a gázcsőhálózatba, ennek mechanikai védelmére

Rézvezető esetén legalább 6 mm legyen és nem kell 25 mm -nél

112

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezése nagyobbra választani. Más anyagú EPH-vezető olyan legyen, hogy vezetése legyen azonos az így megállapított rézvezetővel." Az EPH leágazóvezető keresztmetszete a 3.2.4.4.3. szakasz szerint (anyagától függetlenül) mechanikailag védett elhelyezés esetén legalább 2,5 mm , mechanikailag nem védett elhelyezés esetén legalább 4 mm legyen. Az EPH geri nevezetűk keresztmetszetéről az MSZ 2364 sorozat 2364-540:1995 tagja intézkedik. A gerinc vezetőkről szóló 9.1.1 szakasz ajelenlegi MSZ 172-1 szövegével szó szerint megegyezik, a leágazó vezető keresztmetszetét viszont nem szabja meg. Milyen esetben kötelező a kiépítés? Új létesítmények esetén föltétlenül be kell tartani az MSZ 172-1:1986. előírásait, meglévő létesítmények esetén pedig : „Ha a villamos berendezések felújításra kerülnek vagy csak az érintésvédelmet újítják fel,..." Kizárólag új gázberendezések szerelése esetén a szabvány értelmében nem kell a meglévő villamos berendezéseken változtatni. A gáztörvény azonban a gázszolgáltató váltalatoknak bizonyos felhatalmazást ad a gázberendezések biztonsági követelménveinek ellenőrzésére. Gázcső elektrolitikus korróziója Amíg a teljes gázcsőhálózat fémből volt, egyes helyeken katódvédelmet alkalmaztak, ilyen esetben az EPH összekötést a szigetelő közdarabnak a gázfogyasztók felé eső oldalára kellett kötni. Most ha az utcai hálózat műanyagból van, a bekötő rövid fémcsőszakaszon keletkeznek korróziós lyukak. Ezek oka nem az EPH, hanem az a galvánfeszültség, amely a beton lúgos és a talaj savas kémhatása miatt keletkezik. Megoldás a csőnek a betontól való műanyagfóliás elszigetelése. Ma már a legtöbb esetben a fém gázcső maga is el van látva műanyag bevonattal, így korróziós probléma csak e bevonatnak az építkezés során történő megsérülése esetén lép fel. Fémharisnya áthidalása. A gázkészülékeknek hajlékony műanyag bekötőcsöveit mechanikailag fémharisnyával védik. Ezeknek a villamosán jó (fémes) csatlakozása a hollandi anyákban nem minden összekötő csőtípusnál van biztosítva. Többször előfordult, hogy ezek a bekötés mellett felizzottak (mindig a bekötés mellett, tehát az összekötődarabon belüli - a harisnya és a hollandi anya közötti - rossz kontaktusnál, és sohasem a harisnya közepén, mert ott a hűtőhatás megfelelő), a felizzott harisnyaszálak átégették a műanyagot, s meggyújtották a gázt. Ez a harisnya villamos áthidalásával lenne teljesen kiküszöbölhető. Ha ezt EPH összekötésnek tekintjük, akkor a mechanikai 2

szilárdság érdekében a 4 mm keresztmetszeti előírás lenne érvényes. Nagy kérdés, ki készítse el ezt az Összekötést, és hová csatlakozzék. Leányváron halálos baleset is történt ennek hiánya következtében. Az elektromos vezérlésű vízmelegítő gázkészülék egy helyen 2001. 94. évfolyam 3. szám

tömítési hiba következtében folyni kezdett, alatta komoly vízmennyiség gyűlt össze a helyiség beton padlóján. A készülék tulajdonosa belépett a készülék alatti tócsába és meg akarta nézni, hogy honnan folyik a víz. A készülék burkolata alá hajolva megkapaszkodott ebbe a fémharisnyába, amely a vízsugár közvetítésével a villamos vezérlő részektől feszültség alá került. Ezt megelőzhette volna egy csupasz, a harisnyára spirálisan rácsavart rézvezető, ez azonban sehol sincs előírva, s kérdés, hogy előírása indokolt lenne-e. A gázszolgáltató vállalat minden esetben bizonylat kiállítását kéri. Miről szóljon a bizonylat ? A központi EPH kialakításáról vagy a fémharisnya áthidalásáról ? Egyes gázszolgáltatók/ö/ífe/áíi ellenállás mérését is előírják, serre néhol 2, néhol pedig 10£i értéket követelnek meg. Semmiképpen nincs előírt földelési ellenállás-érték. A helyenként megkövetelt I0£2 érték az MSZ 172-1:1986 3.3.5.2. szakaszán alapszik, amely kizárólag a TN-rendszerűnek nem nyilvánított hálózatokon épületen belüli nullázás követelményeként mondja ki, hogy: „... a fogyasztói vezetékhálózaton kialakították a 3.1.2. és 3.2.4. szakasz szerinti EPH-hálózatot, amelyhez betonalap-földelés, vagy egy (méréssel igazoltan) legfeljebb lOfi földelési ellenállású természetes vagy mesterséges földelés csatlakozik; ..." Ez tehát kizárólag a nullázottnak nem nyilvánított hálózatokon alkalmazható nullázás követelménye, a gázvezetékek EPH-ba való bekötéséhez semmi köze. Általában az EPH követelménye csupán az, hogy összekössék a védővezetővel, akár nullázott a hálózat, akár nem. Nullázott hálózat esetén az MSZ 172-1:1986 3.3.2. szakasza szerint:" - ... ahol a közelben olyan természetes földelés van, amely önállóan is számottevőnek minősül, ezt a 3.1.2. szakasz szerint össze kell kötni a nullavezetővel; - ahol ilyen számottevőnek minősülő természetes földelés nincs, ott minden épületbe csatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelést, s az épületbe csatlakozó hálózat közvetlenül földelt üzemi vezetőjét ennek fölhasználásával kell földelni." Önállóan is számottevő földelés az MSZ 172-1:1986 1.5.1.7. szerint „az a nem villamos földelés céljára készített fémszerkezet, amelynek a talajban fekvő hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,5 m-rel mélyebben lévő) részeinek hossza legalább 4 m." Az új MSZ 2364-410:1999 kötelező előírást nem ad, de a TN-hálózatokra vonatkozó 413.1.3.1. szakasz 2. megjegyzése szerint: „... ajánlatos a védővezetőket ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy telkekre belépnek." A Munkabizottság részletesen megvitatta a követelmények műszaki indokoltságát. A Fővárosi Gázművek képviselője előadta, hogy ők nem kívánnának beleszólni az igényelt bizonylatok villamos műszaki tartalmába, ha számukra megnyugtató nyilatkozatszöveg állna rendelkezésre. 113

Villamos fogyasztóberendezések A Munkabizottság a kérdés tárgyalását nem zárta le, decemberi

a.) Vizsgálat

ülésén megbízta vezetőjét, hogy a vitában elhangzottak alapján ké-

1. A vizsgálat helye:

szítsen egy tervezetet, a javasolt nyilatkozatnak szövegére. A nyi-

(helység, út, utca, házszám)

latkozat szövegét a februári ülésen kívánták véglegesen kialakítani, s a végleges kialakítás után kívánják javaslatként a gázszolgáltatóknak megküldeni. E nyilatkozat kiadásával egyidejűén a villamos szakemberek részére ajánlást készítenének arra is, hogy milyen vizsgálatokat végezzenek a nyilatkozat megalapozására. A februári ülésen a Munkabizottság már nem csak a bizottság vezetője által készített, de az ennek továbbfejlesztése alapján készült másik két javasolt formát is részletesen megvitatta. Ennek alapján egyértelmű, hogy kétféle nyilatkozat kialakítása a célszerű, az egyik az épületbe

2. A vizsgálat megrendelője: (Név és a megrendelői minősége, pl. háztulajdonos, beruházó, bérlő, stb.) 3. Az épület EPH rendszere - EPH kiépítése nem kötelező G indoklás:

újonnan csatlakoztatandó gázcső, a másik a villamos csatlakozást is igénylő, flexibilis gázcsatlakozású gázkészülékek esetére vonatkozna. Nem célszerű ezt a két kérdést közös bizonylatformában ren-

- EPH kiépítése kötelező: • nincs kiépítve D

dezni, mert ez vitára adhatna alkalmat, hogy a nyilatkozat-űrlapon

ki van építve: D

szereplő melyik kérdést milyen esetben kell megválaszolni. AMun-

EPH csomópont helye:

kabizottság vezetője azt javasolta, hogy a két bizonylatot egy lap két oldalára sokszorosítsák, hogy így mindig rendelkezésre álljon a megfelelő, de mégse legyen összekeverhető. A Munkabizottság ezt

A következő házi fémhálózatok vannak bekötve

a tervezet kialakítására nézve elfogadta, és megbízta a Munkabizottság vezetőjét, hogy az elhangzottak alapján készítsen új tervezetet az április 4.-Í ülésre. Egyértelműen egyetértett azzal is, hogy e bizonylatokban ellenállásérték sem követelményként, sem mérési eredményként nem szerepelhet.

4. Gázvezetéki hálózaton lévő készülékek: - Nyomáscsökkentő: van D

nincs D

Mindkét oldalon fémcsőhöz csatlakozik D: áthidalás megoldása:

Megvitatta a Munkabizottság azt a kérdést is, hogy ki állíthat ki ilyen bizonylatot. Állásfoglalása szerint erre csak érintésvédelmi

Egyik vagy mindkét oldalon műanyagcsőhöz csatlakozik D:

vizsgálatra érvényes bizonyítvánnyal rendelkező személy elfogad-

átkötés nem szükséges

ható.

- Gázfogyasztásmérő: Mindkét oldalon fémcsőhöz csatlakozik D:

Egy konkrét kérdéssel kapcsolatban felmerült, hogy mi ajelenleg

áthidalás megoldása:

érvényes állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy a korábbi szabványokban a kábelszerű vezetékek és tömlővezetékek alkalmazására más-más feltétel volt kimondva. Ma már a termék-

Egyik vagy mindkét oldalon műanyagcsőhöz csatlakozik D: áthidalás nem szükséges

szabványokban nincs se kábelszerű vezeték, se tömlővezeték, hanem egységesen csak „köpenyes vezeték" szerepel. Amíg ezek a vezetékek nem műanyagszigetelésűek voltak, addig szerkezetük

5. Gázfogyasztó készülékek

egymástól lényegesen eltért. A műanyagszigetelés bevezetése után

gázcsatlakozás módja:

szerkezetük egyre hasonlóbb lett és végül már csak abban külön-

merev

böztek egymástól, hogy a tömlővezeték sodratszerkezetű, a kábelszerű vezeték (népszerű elnevezéssel„kiskábel") pedig tömör vezetőjű volt. Ma már tehát nem csak az új szerelésnél, de a meglévők

5.1.) villamos hálózatra is csatlakozó gázkészülékek

vizsgálatánál is csak abban az esetben kell a két vezetékfajta alkal-

kazán

mazását egymástól eltérően minősíteni, ha az még nem

tűzhely

műanyagszigetelésű.

flexibilis

egyéb,éspedig 5.2.) villamos hálózatra nem csatlakozó gázkészülékek

Az április 4.-i ülésen tárgyalandó második tervezet I. Villamos biztonsági bizonylat az épület új gázcsőcsatlakozásának üzembehelyezéséhez

114

konvektor vízmelegítő egyéb,éspedig: ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezése b.) Nyilatkozat Az épületbe újonnan becsatlakoztatott gázcsőhálózat_EPH csatlakoztatását ellenőriztem és azt megfelelőnek* nem megfelelőnek* minősítem * a nem kívánt szöveg áthúzandó! Dátum

3.) A következő villamosán is hálózatra kötött gázkészülékeknél védővezetős érintésvédelem ki van építve. Az érintésvédelem megoldása: a gázkészülék helye, típusa és gyári száma

a csatlakozás módja (fix vagy dugalj)

érintésvédel mi mód (TN vagy TT)

az év. kioldószervének típusa és névi árama*

a.) b.)

A vizsgálatot végezte: Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma: a vizsgálatot végző aláírása A nyilatkozatot átvettem:

* Áram-védőkapcsoló esetén a névl. érzékenység mA-ben, más esetben a névl. áram A.-ben.

Dátum

(Áram-védőkapcsoló alkalmazása mindenütt ajánlott, de csak azokban a lakásokbanfelszerelt villamos vezérlésű gázkészülék esetén kötelező, ahol nincs kiépítve érintésvédelmi védővezető!)

a vizsgálatot megrendelő aláírása Figyelmeztetés! A gázszolgáltató a vizsgálat adatait nem ellenőrzi, és nem bírálja felül; ezeket csupán a nyilatkozat alátámasztásául tudomásul veszi. Ha azonban eljárása során ennek nyilvánvaló valótlanságát észleli, a gáz bekötését a vizsgálat megnyugtató lezárásáig felfüggesztheti.

b.) Nyilatkozat Az itt felsorolt, villamosán is hálózatra kötött gázkészülékek érintésvédelemmel el vannak látva, és a csatlakozó hajlékony gázcsövet védő fémharisnya villamos átkötését

II. Villamos biztonsági bizonylat olyan flexibilis gázcsőcsatlakozású gázkészülék üzembehelyezéséhez, amelynek villamos csatlakozása is van a.) Vizsgálat

megfelelőnek* nem megfelelőnek* minősítem * a nem kívánt szöveg áthúzandó!

1.) Az EPH kiépítésére vonatkozó vizsgálatok: a.) A gázkészülék elhelyezésének helyiségében a következő házi fémhálózatok vannak: gázvezeték-vízvezeték-egyéb: Ezek egymással és a villamos érintésvédelmi védővezetékkel való fémes összeköttetését a gázkészülék csőcsatlakozásainak bekötése előtti ellenőrzésre kerültek.

Dátum A vizsgálatot végezte: Címe: ÉV. vizsgabizonyítvány száma: a vizsgálatot végző aláírása

b.) (Csakfürdőkádat is tápláló melegvízkészítő gázkészülék esetén) A nyilatkozatot átvettem: A fürdőkád és a vízcsap közötti EPH összekötés ki van építve, ennek keresztmetszete .... mm . Dátum 2.) A következő villamosán is hálózatra kötött gázkészülékeknél a csatlakozó hajlékony gázcsövet mechanikailag védő fémharisnya villamos vezetői módon át van hidalva. Az átkötés megoldása: a gázkészülék helye, típusa és gyári száma

gyári megoldás esetén a csatlakozó cső típusa

a.) b.)

2001. 94. évfolyam 3. szám

helyszíni megoldás esetén keresztmetszet mm

a vizsgálatot megrendelő aláírása Figyelmeztetés! Ez a nyilatkozat nem jelenti a fogyasztásmérő utáni villamos berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatát! A gázszolgáltató e vizsgálat adatait nem ellenőrzi, és nem bírálja felül; ezeket csupán a nyilatkozat alátámasztásául tudomásul veszi. Ha azonban eljárása során ennek nyilvánvaló valótlanságát észleli, a gázkészülék üzembe vételét a vizsgálat megnyugtató lezárásáig felfüggesztheti. Kádár Aba az ÉV. MuBi vezetője 115

Hírek

A CIGR 70 éves jubileumi kongresszusa Japánban Japánban részt vettem CIGR XIV. Jubiláris Kongresszusán Tsukubában. A Kongresszus november 28-án kezdődött. Aznap voltak az egyes Szekciók vezetőségi ülései. Én a IV. (Villamos és Energia) Szekció vezetőségi ülésén, mint a Szekció tiszteleti elnöke vettem részt. A vezetőségi ülés megtárgyalta a Szekció előző években tartott athéni és budapesti Konferenciáinak jelentését, és azt elfogadta. Megtárgyalták a 2001-ben az Indonéziában, Báli szigetén rendezendő 23. Konferencia szervezését, és a CIGR 2002-ben Chicagóban rendezendő CIGR XV. Rendes Kongresszus szervezését. November 29-én volt a Kongresszus megnyitó ülése, amelyen a támogató intézmények és a Kongresszusnak helyet biztosító Tsukuba-Egyetem vezetői köszöntötték a résztvevőket. Ezután megkezdődtek a tudományos ülésszakok. Először együttes ülésen L. Clarké, a FAO római irodájának vezetője a növekvő élelmiszertermelés lehetőségeiről és forrásairól tartott előadást, majd a görög Sigrimis professzor arról, hogy a 21. Században mi várható a mezőgazdaságban az információtechnika területén, és ez a termelésben mit eredményez majd várhatóan. Ezután speciális ülések következtek a rizstermelésről, a környezetvédelem szempontjairól a mezőgazdasági termelésben, valamint az informatika szerepéről. November 29-én és december 1 -én 7 szekcióban folytak az előadások. Talaj és víz, mezőgazdasági épületek és környezet, gépi eszközök a mezőgazdaság részére, villamosság és egyéb energiafajták a mezőgazdaságban, menedzselés, ergonómia és rendszerek, automatizálás. Én a "Villamosság és egyéb energiafajták a mezőgazdaságban" szekció december 1-én reggel tartott ülésén elnököltem. Ezen az ülésen elhangzott előadások a hőszivattyúk, az üvegházak hővisszanyeréses fűtésével, a mezőgazdasági üzemek számára kialakított villamos járművekkel foglalkoztak. Utóbbi különösen érdekes kísérleti járműről számolt be. A szekció további ülései a szárítás technológiájának fejlesztésével, a biomassza felhasználásával, és abiodiesel felhasználásával foglalkoztatottak. A7. Szekció a 21. Század várható új mezőgazdasági technológiájáról folytatott 3 kerekasztal-beszélgetésből állt.

ELEKTROTECHNIKA ÉS ELEKTRONIKA NAPJA Konferencia a ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karán

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar — az Elektronika Tanszék szervezésében — immár hagyományosan megrendezte Jedlik Ányos születésnapján (január 11.) az ELEKTROTECHNIKA ÉS ELEKTRONIKA NAPJA tudományos konferenciát. A rendezvény ünnepélyességét növelte, hogy az Elektronika Tanszék ebben az évben ünnepli létrejöttének 20. évfordulóját. A konferencián a ZMNE és főiskolai karának oktatóin kívül jelen voltak a hazánkban villamosmérnök illetve informatikus képzést folytató intézmények többségének reprezentánsai és a MEE képviselője. A rendezvény résztvevői között üdvözölhettük Dr. Tuschák róbert és Dr. Nagy István akadémikusokai is. A ZMNE vezetését a hallgatóságban Dr. Szilágyi Tivadar ezredes tudományos rektorhelyettes képviselte. A konferenciát Dr. Berek Lajos ezredes kari főigazgató nyitotta meg. Megnyitójában rámutatott az elektrotechnika és elektronika jelentőségére a katonai felsőoktatásban. Méltatta az Elektronika Tanszék szerepét a karon folyó mérnöktiszt képzésben. Elmondta, hogy bár a tanszék fő oktatási területe a villamosmérnök képzés, emellett a tanszék dolgozói elvégzik a többi szakirány villamos szakalapozó tantárgyainak oktatását is. A rendezvény első előadását Dr. Reviczky László az MTAalelnöke tartotta "Multi- és hipermédia szerepe a felsőoktatásban" címmel. Ismertette a tématerület legfontosabb ismérveit és — igényesen kidol-

116

November 29-én volt a CIGR közgyűlése. Ezen megválasztottuk Incoming Presidentnek a német Munack professzort, aki 2000-2002 közt elnöklő marokkói Bartalit követi majd 2004-ig. Megszavaztuk a 6 szekció új elnökségeit, és jóváhagytuk egy VII. Informatikával foglalkozó Szekció alakítását, melynek elnöke a görög Sigrimis professzor lett. A főtitkár beszámolt arról, hogy a CIGR-hez jelenleg 70 tagország tartozik. 1998-ban lett tag Bangladesh, Irán, és Mexikó, 1999-benaFülöp Szigetek, 2000-ben Ausztrália, Kanada, Törökország, és Dél-Korea. A CIGR-hez öt regionális szervezet tartozik: Európában az EurAGEng, Észak-Amerikában az ASAE, Ázsiában az AAAE, Latin-Amerikában a LIAR, és egy Dél- és Közép-Afrikát tömörítő szervezet. Most az orosz Marchenko professzor javaslatot tett egy Eurasia szervezet létesítésére, amely a volt Szovjetunió államait és Mongóliát tömörítené, orosz hivatalos nyelvvel. Ezt a Közgyűlés jóváhagyta azzal, hogy a levelek és dokumentumok angol-orosz fordításáról az új szervezet gondoskodik, annak költségei nem terhelhetik a CIGR központi főtitkárságát. A Kongresszus azt is jóváhagyta, illetve megszavazta, hogy a 2006-ban rendezendő XVI. Kongresszus színhelye Bonn legyen, ahol az AGEng-gel közösen rendezik meg. Jelentkező volt még a Kongresszus rendezésére Franciaország és Görögország. A Közgyűlésen, mint a CIGR tiszteleti alelnöke vettem részt, de mint a Magyar CIGR Bizottság alelnöke, Magyarországot is képviseltem, és szavaztam. December 1 -én a Kongresszus záróülésén a belga Abeels professzor 25 perces előadásában ismertette a CIGR történetét az 1930-as brüsszeli alapítástól kezdve. 1980-ban ő volt az 50 éves jubileumi kongresszus szervezője. Ezután ajelenlegi elnök, az USA-beli Stout professzor bejelentette a CIGR Fellowship intézmény alapítását, amelynek azok a jelenleg is aktív tagok lehetnek a tagjai, akik legalább 10 éve CIGR tagok, és jelentősen hozzájárultak a CIGR célok megvalósításához. Ezek alapján nyolcan lettünk CIGR-Fellow. Dr. Sibalszky Zoltán gozott illusztráció felhasználásával — bemutatott néhány fontos alkalmazási lehetőséget. Felhívta a figyelmet—ismerve a felsőoktatási intézmények számítástechnikai hátterét — az oktatásban történő alkalmazhatóság korlátúira. A rendezvény második előadója Dr. Rudas Imre a BMF tudományos rektorhelyettese volt. Előadásának címe: "Soft Computing technikák és mechatronikai alkalmazások". A szakmai köztudatban még meglehetősen újnak számító tématerület alapelveit, nem specialisták számára is érthetően mutatta be az előadó. Kitért a gyakorlati felhasználás lehetőségeire és néhány, a főiskolai szintű oktatással kapcsolatos nehézségre. A rendezvény harmadik előadását Dr. Harai Dénes ezredes a ZMNE intézeti rektorhelyettese tartotta "Az elektronika társadalmi hatásai" címmel. Életszerű példák felhasználásával elemezte az elektronika fejlődésének társadalmi hatásait, különös tekintettel a honvédségre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő tisztjeinek tekinthető hallgatók szakértelmiségivé válásában fontos szerepe van a humán és reál ismereteket megfelelően súlyozó oktatásnak. A konferencia negyedik előadója Dr. Szász Gábor a GDF tanszékvezetője volt. Előadásának címe: "Mérnöki tudományok szerepe az informatikusok képzésében". Az előadó konkrét példákon keresztül mutatta be a hazai és külföldi informatikus képzésben a műszaki tantárgyak óraszámait illetve azok jellegét. Megállapította, hogy az informatikusok számára feltétlenül szükségesek az alapvető műszaki ismeretek és az ezen ismeretek alkalmazásához nélkülözhetetlen rendszer- és minőségszemlélet. A magas színvonalú előadások után a konferencia állófogadással zárult, ahol lehetőség nyílt a különböző tudományos és oktatási témákkal kapcsolatos vélemények kicserélésére. Dr. Zsigmond Gyula az Elektronika Tanszék vezetője, a MEE tagja

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

Liberalizálás, privatizálás, szabályozás tanulság az energiagazdálkodás számára Az árampiac liberalizálása a fejlődés állomásai az EU-n belül is az érdeklődés homlokterében állnak. Akérdés az is, hogy melyek az előnyei vagy hátrányai az előreszaladásnak. Az eredmények mellett számos probléma megoldatlan. Pontosan definiálni kell az állami feladatokat az energiaszektorban és meghatározni a kooperációs feltételeket az állam, a gazdaság és a fogyasztói területeken. Európában és az EU tagállamaiban az energiapolitikai vita lényege, az említett három központi fogalom köré csoportosul: liberalizálás, privatizáció, szabályozás. Ennek kapcsán a következő kérdést kell megválaszolni: milyen mélységú'ek az intézkedések, amelyek a három fogalmat összehangolják, a kitűzött cél elérésének eredményeit igazolják? Az energiapiacok ezt éppen különbözően jelenítik meg. A vezetékes energiák területén a belső piaci irányelvekkel az EK kezdeményező impulzust ad az eddig jelentősen versenytől védett ellátó rendszerek struktúrájában. A verseny bevezetése megcélozza a nemzetgazdasági hatásfok nyereséget, az innovációt és a jobb helyi kiszolgálást. A monopol helyzetű energia-szolgáltató vállalatok most már a múlthoz tartoznak. A fogyasztók részére a költségorientált áron való szállítás a szabad piacon a vevő és a szállító közös célja. A cél elérését a szakaszos piacnyitással igyekeznek elérni. Ezzel szemben Németország, Svédország, Finnország, Nagy-Britania teljesen megnyitotta a piacot. Az árampiac liberalizálása Németországban konjunktúra programként hatott. Az áram árak jelentősen csökkentek, a VDEW adatai szerint az ipar 1998 és 1999. években 11 Mrd DEM megtakarítást ért el. A nagyfogyasztók mellett az árcsökkenésből a magánfogyasztók is profitáltak. Németországban a liberalizációt eredményesnek ítélik. A liberalizáció várt eredményei az EU tagországok energiapiacának megnyitásával jelentkeznek igazán. Az EU energiaminiszterei 2000. május 30-i ülésükön a gyorsítás mellett döntöttek. Egyedül Franciaország zárkózott el a piacnyitás felgyorsításától. Az energiapolitikai küzdelemben a liberalizációval együtt a privatizáció mint vezérmotívum szintén bevetésre került. Úgy tűnik Németországban a privatizáció kérdése nyugvópontra jutott, a két struktúra középszinten megfér egymás mellett. A privatizáció témája az előző keleti blokk országaiban került előtérbe. Ezen nemzetgazdaságok központi kérdése, hogyan és milyen feltételek mellett tudják az energia iparágukba a külföldi tőkét bevonni és mobilizálni.

Hírek A BKV Rt. METRÓ Üzemigazgatóság Jármű Műszaki Főmérnökségét, a Kelet- Nyugati Járműfenntartási Szolgálat telephelyét látogatta meg a Gép- és Készülék Szakosztály, valamint a GANZ KK Üzemi Szervezet 15 fős csapata 2000. november 15-én. Delegációnkat Dugonics Aladár úr, a járműjavító üzem vezetője, valamint Tóth Istvánné és, Sajtosné Pető Éva fogadta. Villamos gépekkel és készülékekkel foglalkozó tagjaink szakterületeik új és rendkívül érdekes birodalmával ismerkedtek meg, elsősorban az igen színvonalas és részletes szakmai bemutatásnak köszönhetően. Látogatásunkat a három típusméretű (64, 72 és 110 kW teljesítményű), a METRÓ motorkocsik hajtásában négyesével résztvevő trakciós motorok javító műhelyében kezdtük. Megtekintettük az alkalmazási és járműjavító részleget, a vontató-, kompresszor és. egyéb (pl. szervóhajtásokhoz alkalmazott) motorok forgórész-tekercselő üzemrészét, a kontrolierek, és mechanikus kap-

2001. 94. évfolyam 3. szám

Különösen "eredményes" volt a külföldi befektetők bekapcsolása az elmúlt időkben Magyarországon. A többi ország is mint pl. Lengyelország, Csehország és a balti államok erőfeszítést tesznek a privatizálásra, a külföldi tőke bevonására. Érdemes megemlíteni, hogy az EU tagállamai nagyobb részében a német vállalatok versenytársai állami tulajdonban vannak, illetve az állami tulajdon dominál. Görögországban az átmeneti határidőt figyelembe véve a belső árampiac liberalizálására 2001. februárjában kerül sor, ezért a nemzeti villamostársaságot, a PPC-t szándékoznak privatizálni. A PPC a görög árampiac 99%-át uralja. Franciaországban viszont ezideig nem gondolnak az EdF privatizálására. Franciaország egyértelműen a nyilvános, jogilag szabályzott variáns mellett érvel. Az állam szerepe és feladata a verseny körülményei között is jelentős. A verseny és a szabályozás közötti feszültség központi téma, amelyről a gazdaság képviselőinek és a társaságok csoportjaival tárgyalni és megegyezni kell. Az intenzív tárgyalások végeredményeként megfogalmazható: "Az államnak az energiaszektorban arra kell korlátozódni, ott kell aktívnak lenni, ahol a piac eredményei nem politikai céloknak felelnek meg. Az állam feladatai az alábbi területeken összpontosulhatnak: A verseny működőképességének biztosítása és az esélyegyenlőség garantálása az EU-ban és a nemzetközi szintéren. Ellátási biztonság minden fogyasztónak. Energiakrízisek megelőzése. A műszaki biztonsági követelmények lefektetése. Tartós és előrelátó energiapolitika megvalósítása, többek között a környezeti terhelés és a forráskimerülés költségeinek integrálásával és ezek hatásainak figyelembe vétele, nem a vállalatok kalkulációs szisztémája szerint. A felsorolt feladatokat az állam, a gazdaság és a felhasználók ésszerűen összehangolt intézkedéseivel lehet teljesíteni. A szükséges szabályokat nem az államnak kell diktálni, hanem a piaci résztvevőknek kell a szabályokat kimunkálni, amelyek között dolgozniuk kell. Az államnak itt arra kell korlátozódni és azután beavatkozni, ha a kidolgozott szabályok a meghatározott kritériumnak nem felelnek meg. (Bulletin 22/2000. Überalisierung, Privatisierung, Regulieung Lehren für die Energiewirtschaft cikk alapján) Bárki Kálmán csolókészülékek javítását, a kerékpárok futófelületeit felújító és pörgető vizsgálatot végző berendezéseit. Végül abba a csarnokba vezetett az utunk, ahol a felújítás alatt lévő járművek villamos és belső téri berendezéseinek szerelését, üzemi feszültség alatti próbáit végzik. Mindén részlegnél jól szervezett munkát tapasztaltunk. A javítások szükség szerint folynak, de a felújítás szigorúan és előrelátáan tervezett rend szerint megy végbe. Az ún. J1 -es felújításra 400.000 km lefutása után kerül sor, majd a J2-es (1,2 millió km) és a J 2 — 2-es (2,2 -2,4 millió km!) következik. A kocsik eredeti berendezéseit - a lehetőségekhez mérten folyamatosan korszerűsítik, az elemeket hazai forrásokból igyekeznek beszerezni: Azon túl, hogy mint utasok naponta találkozhatunk a kényelem és a kocsibelsők esztétikusabb kialakítására irányuló törekvésekkel, nekünk - műszaki szakembereknek a működés „titkaival", a szem elől elrejtett berendezések egy részével történt megismerkedés jelentett fontos ismeretbővítő élményt. Lieli György 117

Hírek

25 éves a Paksi Atomerőmű (Vállalat) Részvénytársaság Atomerőmű, a XX. század mérnöki létesítménye A Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja és a kiszolgáló létesítményei 1967-1987 között épültek Tolna megyében, a Duna jobb partján. 1975. 10. 3-án helyezték el az építkezés alapkövei, az Állami Tervbizottság utasítása alapján a Nehézipari Miniszter Alapítási határozata 1976 január 1 -ét jelölte - a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében működő Paksi Atomerőmű Vállalat megalakításául. Az atomerőmű hazánk történetének eddigi legkoncentráltabb és legösszetettebb beruházása volt: Az V. ötéves tervidőszakban a beruházások 6 %-át, a VI. ötéves időszakban 15 %-át fordították a megvalósítására. A magyar-szovjet államközi egyezmény alapján a nyomott-vizes rendszerű, VVER 440/213 típusú reaktorblokkok nemzetközi együttműködéssel létesültek, az érvényben lévő nukleáris biztonsági filozófia elvárásainak megfelelően. A hazai atomerőmű megépítése és üzembe lépése nemcsak az ország energiaellátásában jelentett forradalmi változást. A megvalósításban részt vevő több mint száz vállalattól rendkívüli erőfeszítéseket követelt, több területen új technológiák elsajátítását, új műszaki megoldások bevezetését igényelte, hozzájárult a hazai műszaki kultúra fejlesztéséhez, az életminőség javításához. A létesítés során kiemelt figyelmet kapott a minőségi kivitelezés és a beszállított technikai részegységek teljes terjedelmű ellenőrzése. Ezt a gondosságot a később üzemelési évek kiemelkedő eredményei igazolták. A kivitelezés csúcsidőszakában a létszám meghaladta a nyolcezer főt, az éves építési teljesítmény a 2,5 milliárd forintot, ami hazánkban példa nélkül álló erőkoncentrációt mutatott. Történelmi jelentőségű 1982. december 28-a, az elkészült l-es blokkot kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra, amelyet még további három követett. A4-es blokk 1987 augusztus 16-án történő párhuzamos kapcsolásával fejeződött be az összesen 1760 MW-os Paksi Atomerőmű építése. Az idén jubiláló atomerőmű immár 13 éve folyamatosan és a legolcsóbban biztosítja a hazai villamos energiatermelés 40 %-át. A hagyományos erőművekkel szemben az atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem termel, nem bocsát a környezetbe káros gázokat, port, pernyét, így igazán környezetbarát energiaforrás. Az évek óta végzett közvélemény kutatások szerint Magyarország lakosságának többsége elfogadja a Paksi Atomerőmű létét és működését. A világon működő közel négyszáz reaktor-blokk közül az egész üzemidőre számított teljesítmény kihasználási tényezők összevetésénél, minden évben a TOP 25 között található a paksi négy. A hatvanas évek közepétől a megszámlálhatatlan magyar mérnök, fizikus és technológus áldozatos munkájának köszönhetően a Paksi Atomerőmű békés módon "atomhataiommá" vált, hozzájárulva az ország hímevének, elismertségének gyarapításához is. Dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság IgazgatóságálOOOGWh

3-

3-

G-

=~

O-

Nagy Sándor, a PA Rt vezérigazgatója az eredmények ismertetése után a távlati célok közül kiemelte még a blokkok teljesítőképességének növelésében rejlő lehetőségeket, természetesen a biztonsági elemzések és a főberendezések terhelhetősége által biztosított mértékig: - A korábbi szekunder-köri hatásfok javító intézkedéseink alapján a 440 MW-os blokkjaink hatósági engedély birtokában 470 MW villamos teljesítménnyel működnek, A finn kollégáink 9 %-al tudták emelni a reaktor teljesítményét is. Mi is ezt az utat szeretnénk bejárni, a hatósági követelmények maradéktalan betartása mentén. Egy teljesen új reaktorblokk létesítési forrásigényének csak 1/5-1/6-át jelentik ezek a beruházásaink, és a négy blokk összes teljesítménye végül meghaladhatja a 2000 MW-ot. Kezdetek óta nagyon szoros munkakapcsolatban vagyunk valamennyi kutató intézettel és egyetemmel, a Szovjetunió felbomlása után a megszűnő főkonstruktőri feladatot itthon, ebben a nagy családban kaptuk meg. Az 1992-94 között elkészült ÁGNES projekt adta az első átfogó, nemzetközi színvonalú biztonsági értékelést, amely valószínűségi elemzések segítségével meghatározta a biztonságnövelési feladataink végrehajtásának fontossági sorrendjét. A végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően a legsúlyosabb baleset bekövetkezésének kockázata a tizedére csökkent. Az európai nukleáris hatóságok szövetségének 2000 októberi jelentése szerint a paksi atomerőmű műszaki kialakítása biztonsági szempontból jó, és a legfontosabb biztonsági rendszerek megbízhatósága összemérhető a hasonló évjáratú nyugati blokkokéval. Az erőmű kapui továbbra is nyitva állnak, minden kedves érdeklődőt fogad a Tájékoztató és Látogató Központunk. Várjuk vendégségbe Magyarországot!

=•

Lábra

118

nak elnöke január 17-én, a Magyar Tudományos Akadémia klubtermében megtartott sajtótájékoztatón a múlt és jelen ismeretében bizakodóan nyilatkozott az atomenergetika világtendenciájáról, az elképzelt magyarországi jövőjéről: - A fejlett országokban évek óta fokozatosan növekszik (+ 2 %) a villamos-energia igény, az atomerőművek fejlesztése nélkül nem csökkenthető a kiotói jegyzőkönyvben rögzített ( - 8 % ) széndioxid kibocsátás és a hagyományos energiahordozók állandó drágulása, a készletek kimerülése közismert tény. A mértékadó QECD országokban arra törekednek, hogy a biztonságosan működő blokkokat minél hosszabb ideig üzemben tartsák. Megfigyelhető, hogy a világ jelentős pontjain reneszánszát éli az atomenergia, az észak-amerikai blokkok 80%-nál engedélyezett élettartam-növelő beruházások folynak, a finneknél pedig a reaktortelj esítmény-nö ve lesi program mellett még új blokk építését is tervezik. Az alaperőművek a liberalizált piaci körülmények között is versenyképesek. Műszakilag minden feltétel biztosított a Paksi Atomerőmű élettartam-növelő beruházásainak elkezdéséhez. A tizenöt-húsz éves élettartam-növelést megcélzó beruházás előkészítő munkálatai 2-3 évet, közel tízmilliárd forintot és természetesen politikai döntést igényel. A további paksi, sőt országos energetikai jövőkép érdekében van szükség a mai tulajdonosi döntések meghozatalára. Az immár negyedszázados PA Rt. szakemberei nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően biztonságos erőművet létesítettek és 13 éve üzemeltetnek, nyugodt előre kiszámítható további évtizedekre vetített jövőképet igényelnek. Paksról továbbra is olcsó villamos-energiát kaphat az országos hálózat. A reaktorok tíz éven belüli esetleges végleges leállítása több százmilliárd forintba is kerülhet. Kedvező politikai döntés után a fiatalítás érdekében számítunk a média és az oktatási tárca segítségére, így a rendkívüli közgyűlést követően erre még visszatérünk.

Lejegyezte: Sipos László a MEE lagja Paks, 2001. január 23.

ELEKTROTECHNIKA

Hírek

Megjelent az MVM Rt. kék színű „zöld könyve'9 A napokban kaptam kézhez a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság 1999. évi környezetvédelmi tevékenységét bemutató, nagyon szép kiállítású, informatív könyvét. Ezt a könyvet/kiadványt szeretném bemutatni Kedves Olvasóinknak. A könyvecske Katona Kálmán elnök-vezérigazgató beköszöntőjével kezdődik, had idézzek ebből egy bekezdést: "Felhasználáskor a villamos energia a legkörnyezetkímélőbb energiahordozó. Előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása során azonban terheli a környezetet. Villamos energia nélkül azonban ma már elképzelhetetlen az emberi élet. Ezért az MVM Rt. egyik fő feladatának tekinti, hogy összhangba hozza a környezet védelmét a villamos energia termelésével és szállításával. Meggyőződésünk, hogy a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartásával megvalósítható az ipari termelés és a természet összhangja." A kiadvány áttekinti a villamosenergia-ipar környezeti hatásait, az MVM Rt. Helyét, és szerepét a magyar villamosenergia-rendszerben, a gázturbinás erőműveket, külön foglalkozik a Paksi Atomerőművel, a Vértesi Erőművel, tárgyalja az alaphálózat okozta hatásokat és végül, az MVM Rt. a hazai és nemzetközi kapcsolatait valamint annak környezetvédelmi jövőképet mutatja be. Tekintsük át röviden a kiadvány érdeklődésre számot tartó megállapításait. A Villamosenergia-ipar környezeti hatásai c. fejezet bemutatja a hagyományos tüzelőanyagokkal működtetett erőművek komplex környezeti hatásait, beleértve a levegő, a víz és a talaj szennyezéseket egyaránt. Külön-külön foglalkozik a fejezet a kén oxidjai, a különféle nitrogén oxidok, a szén-monoxid és a szén-dioxid, a szilárd anyagok, valamint a vízgőz kibocsátás mennyiségeivel és azok hatásaival. Szemléletes ábrák, és diagrammok segítségével láttatja a kiadvány e fejezete a különböző tüzelőanyagokkal működtetett erőművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátását is (érdekes diagram!). Részletesen szól még e fejezet a széntüzelésű erőművek erőművi zagyterének környezeti hatásairól, a vízfelhasználásból eredő gondokról, az atomerőműből távozó gázok estleges veszélyeiről, a villamos energia szállítás (alap- és elosztó hálózat) környezeti hatásairól is. Jól áttekinthető, színes ábrák segítségével mutatja be a következő fejezet az MVM Rt. helyét és szerepét a magyar villamosenergia-rendszerben. E fejezet foglalkozik a hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúrájával, a 2000. január 1 -i állapotnak megfelelően, és bemutatja az MVM Rt. szervezeti felépítését. A következő fejezetek az MVM Rt. műszaki, technikai, technológiai struktúrájáról adnak áttekintést, olyan formában, hogy azok részletesen taglalják az adott technológia komplex környezeti hatásait is. Tárgyalja e fejezet az MVM Rt. különböző időszakokban beszerzett gázturbinás erőműveit, ismertetve azok műszaki gazdasági paramétereit. Részletesen bemutatja a Paksi Atomerőművet, a Társaság szervezeti felépítésétől, a keletkező hulladékok kezelésének megoldásán keresztül, a legfontosabb műszaki paraméterekig. Tájékoztatja az olvasót a környezetvédelmi beruházásokról, annak költségeiről, illetve a "környezetközpontú irányítási rendszer (KIR)" bevezetéséről, a jövő legfontosabb tennivalóiról. A Paksi Atomerőműhöz hasonló részletességgel mutatja be a kiadvány a Vértesi Erőmű Rt-t.

Érdekes a könyv alaphálózattal foglalkozó része is. Érdekes, mert röviden de teljesen áttekinthető képet ad az MVM Rt. alaphálózatáról, annak földrajzi elhelyezkedéséről, műszaki paramétereiről, a külföldi kapcsolati lehetőségekről, az alaphálózathoz tartozó alállomás rendszerekről, valamint az itt felsoroltak környezeti hatásáról. De nem csak a levegő, a termőföld, a talajvíz, a zaj, az elektromos és mágneses tér hatásait vizsgálja, hanem részleteiben taglalja a berendezések "tájba illesztésével kapcsolatos elvárásokat" is. Az utolsó fejezet az MVM Rt. hazai és nemzetközi kapcsolatait valamint a környezetvédelmi jövőképét mutatja be. A hazai együttműködő szervek között - érthető módon - első helyen említi a kiadvány a Környezetvédelmi Minisztériumot, majd ezt a Gazdasági Minisztérium követi, és további együttműködők között szerepel a Magyar Energia Hivatal is. A külföldi együttműködők hosszú sorában szerepel a - CENTER, a négy közép-kelet európai villamosenergia társaság regionális társasága, - az UCTE, aki a 16 nyugat-európai ország villamosenergiarendszerirányítóinak és üzemeltetőinek érdekeit koordinálja, - az EURELECTRIC a Villamosenergia-ipari Szövetség. Az MVM Rt. jövőképét elsősorban a környezettel való Összhangra építi, amely hosszútávra meghatározza a fenntartható fejlődéssel összefüggő feladatokat. A kiadvány valóban értékes és informatív, emellett még esztétikus is. Érdemes kézbe venni. 2001. január 29.

Dr. Bencze János főszerkesztő

Sikeres a TÜV Rheinland Tovább növelve forgalmát minden eddiginél sikeresebb évet zárt a TÜV Rheinland Hungária, amely a világ ötven országában, több mint száz leányvállalatot üzemeltető kölni székhelyű TÜV Rheinland KKE csoport közép-európai vállalata. A cégcsoport, amely Magyarország mellett Szlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában, Ukrajnában és Romániában tevékenykedik, 1,7 milliárd forint forgalom mellett 81 millió forint adózás utáni nyereséget ért el a múlt évben. Mint dr. Czitán Gábor vezérigazgatótól megtudtuk: a vállalatcsoporton belül az egyre inkább szétágazó tevékenységek összehangolására öt, szakmailag összefoglalható üzleti területet alakítottak ki. Az új struktúra előnye, hogy a megfelelő knov.-how-val rendelkező TÜV leányállakat az üzleti területek létrehozásával a világ bármely pontjáról beszállhat a lokális, piac fejlesztésébe és beruházásaiba, ugyanakkor részesülhet annak eredményeiből is. Az új felépítés hatására intenzívebb együttműködés, egységesebb piaci fellépés alakul ki a különböző kontinenseken és országokban működő leányvállalatok között.

Kiegészítő információ az EMC Szakértői Csoport (31/1999.(VI. 11.) GM-KHVM együttes rendelet) címjegyzékhez CÉG MEGNEVEZÉSE

NEV

CÍME

BEOSZTÁS Dag Björklöf Máttyus Klára

GM GM

Winkler Istvánné GM

2001. 94. évfolyam 3. szám

1051. Bp. Vigadó u. 6. 1051. Bp. Vigadó u. 6. 1051. Bp. Vigadó u. 6.

TELEFON

FAX

E-MAIL CÍM

235-4668 235-4461

235-4420 235-4421

235-4662

235-4420

dag.björklöf@ gmv.gov.hu klara.maty us @ gmv.gov.hu istvanne.winkler @ gmv.gov.hu

119

Hírek

ŰJ UTAKON

Átalakulóban a szolgáltatók A VEBA és VIAG vállalatcsoportok fúziójából létrejött E.ON AG a korábbi Bayernwerk érdekeltségeken keresztül jelentős pozíciókkal bír Magyarországon is. A DÉDÁSZ Rt és a TITÁSZ Rt, valamint az idén működésbe lépő új 100 MW-os debreceni erőmű többségi, illetve az ÉDÁSZ Rt. kisebbségi tulajdonosaként az E.ON H u n g á r i a Rt a m a g y a r v i l l a m o s e n e r g i a s z e k t o r egyik legjelenetősebb szerplője. A KÖGÁZ Rt. kisebbségi tulajdonosaként a vállalatcsoport a földgázellátásban is érdekelt. A közelgő liberalizáció, illetve az annak keretfeltételeit meghatározó új villamosenergia törvény gyökeresen átformálja majd az iparág szerkezetét és működési rendjét. A tevékenységek üzletági szinten történő szétválasztása - az ún. unbundling - több részre szakítja a korábban integrált módon működő szolgáltatók és az MVM szervezetét. Ennek a szétválasztásnak az első kézzelfogható jele a MAVIR megalakulása, mely aktus a rendszerirányító funkciót jogi és gazdasági érdekbeli értelemben függetlenné tette a közüzemi nagykereskedő szerepát betöltő MVM-től. További látványos lépéstjelent majd magának a közüzemi nagykereskedő tevékenységnek önálló jogi személy formájában történő elkülönítése, mely várhatóan az új villamos energia törvény hatályba lépésével párhuzamosan zajlik majd le. De nem csak a Magyar Villamos Művek alakul át, hanem a szolgáltatóvállalatok is. Ez a szervezeti átalakulás a fogyasztói kapcsolatokkal rendelkező szolgáltatóvállalatokat, illetve azok működési rendjét alapjaiban formálja át. Az üzletági szétválasztás értelmében el kell különíteni ahálózati és a kereskedelmi tevékenységeket, átláthatóvá tenni az egyes tevékenységekből származó költség- és bevételi viszonyokat. Bár valószínűleg a törvény rövid távon az üzletágak számviteli szétválasztását írja majd elő, már most számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a szétválasztás középtávon jogi értelemben is meg kell történjék. Éppen ezek a várakozások késztetik a szolgáltató vállalatokat arra, hogy végrehajtsák azokat a szervezetátalakítási munkálatokat, amelyek az elmúlt időszakban olyannyira jellemzőek voltak az iparág szereplőire. így történt ez az E.ON Hungária Rt. leányvállalatainál is, amelyek az elmúlt év szervezetátalakítási munkája eredményeként 2001 -tői új formában működnek. Ennek a változásnak a lényege, hogy a korábban különálló és eltérő gyakorlattal rendelkező DÉDÁSZ, TITÁSZ és KÖGÁZ Rt. működését összehangolva, a lehetséges együttműködési területekeet a lehető legnagyobb mértékben kihasználva olyan közös irányítás alatt álló szervezetet hozzon létre, amely a korábbinál racionálsabban és jobb minőségben szolgálja ki a fogyasztókat. A legjelentősebb változás, hogy az E.ON Hungária Rt. a DÉDÁSZ és TITÁSZ Rt. értékesítési igazgatóságainak összevonásával 2001 január elsejével közös értékesítési szervezetet hozott létre. Ez az értékesítési szervezet foglalkozik valamennyi fogyasztó ügyével, üzemelteti az ügyfélszolgálati irodákat, felel a szerződések megkötéséért és a számlázás rendjéért. Az közös igazgatóság működését talán érzékletesebbé tehetjük azzal, ha a debreceni székhelyű egységeket sokkal inkábbb az E.ON Hungária Értékesítési Igazga-

m

&on

Hungária

tóságának tiszántúli egységeként, nem pedig a TITÁSZ Rt. értékesítési szervezeteként értelmezzük. Ez egyben előrevetíti azt a várható jogi aktust is, mely szerint az új villamosenergia törvény megszületését követően a két vállalat értékesítési tevékenysége jogi értelemben is egy engedélyes kezébe kerül. Az E.ON Hungária ennek az integrációnak a keretében a lehető legszorosabb mértékben együttműködik a KÖGÁZ Rt-vei, melynek értékesítési tevékenysége szervezeti átalakítása révén a két áramszolgáltatóéval szinte azonos módon szerveződik. Szintén meghatározó lépés az integráció szempontjából a közös vállalatirányítási és számlázási rendszer bevezetése, amely várhatóan 2001 nyarán lép működésbe. Ennek eredményeképpen nemcsak a számlák formátuma egységesül, de a mögöttük álló adatbázis kezelése és gondozása is együttesen, közös irányítás alatt történik. Az integráció jó példája, hogy az SAP rendszer egyszerre kerül bevezetésre valamennyi E.ON érdekeltségű szolgáltatóvállalatnál, azoknál is, ahol a cégcsoport pillanatnyilag csak kisebbségi részesedéssel bír. Afogyasztók számára is érzékelhető változást jelent majd a közös telefonos ügyfélszolgálat szintén 2001 nyarán történő üzembe helyezése, amely nemcsak a DÉDÁSZ és a TITÁSZ, de várhatóan a KÖGÁZ ügyfeleit is kiszolgálja majd. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy azok a fogyasztók, akik áram és gázszolgáltatójuk révén is az E.ON válalatok ügyfelei, egyetlen hívással intézhetik el villannyal és földgázzal kapcsolatos ügyeiket is. Végül de nem utolsó sorban ebbe az irányba mutat a közös ügyfélmenedzseri rendszer kiépítése. Ennek köszönhetően az egyes ügyfélcsoportok olyan nevesített kollégákat kereshetnek fel igényeikkel és kérdéseikkel, akik kompetenciuája nem csupán értékesítési, de sok műszaki kérdés tisztázására is kiterjed, illetve akik mind elektromos árammal, mind földgázzal, mind pedig speciális, egyedi igényekkel kapcsolatban felvilágosítást tudnak nyújtani a fogyasztók számára. Á kiemelt ügyfeleknek és a közepes méretű fogyasztóknak a vállalathoz rendelt ügyfélmenedzser áll rendelkezésére, míg a kisfogyasztók területileg kirendelt, ám szintén személyhez kötötten azonosítható ügyfélmenedzsert kapnak. Ennek köszönhetően személyes hosszú távú kapcsolatok alakíthatóak ki, a szolgáltató képviselője az ügyfél igényeit mélyrehatóbban fogja ismerni, az ügyfél pedig nem egy arctalan ügyintézővel, hanem egy ismerőssel kerül kapcsolatba. A végbemenő szervezeti változások életképességét majd a mindennapi működés kell, hogy igazolja. AXXI. század első nagy energetikai kihívása pont abban áll, hogy az iparág szereplőinek mennyire sikerül belső működésüket a megváltozó iparági környezethez igazítaniuk. Aki ezt a munkát sikeresebben végzi el, az nem csak költség oldalon tudja majd tevékenységének jövedelmezőségét javítani, de a fogyasztók jobb minőségű kiszolgálásán keresztül a piaci versenyben is érvényesül. Tóth Béla értékesítési igazgató, E.ON Hungária Rt.

26. VILLAMOS SZAKNAPOK

a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán, 2001. március 22-24. • -Co ' ^ rendezvény mottója "Útban az elektronikus társadalom felé" A Kar Villamos intézete várja a villamos szakterület képviselőit, tervezőket, kivitelezőket, vállalkozókat, oktatási intézmények tanárait, tanulóit tudományos előadásaira, szakmai kiállítására. Az idei rendezvénysorozat a villamos szakma újdonságaival, találmányaival, termékeivel ismerteti meg az érdeklődőket a világítástechnika, az energetika, a hajtástechnika és a szórakoztató elektronika területekről. A tudományos ülésszakunk kiemelt témája a kommunikáció.

120

ELEKTROTECHNIKA