f
SZERKESZTIK:
F Ü H R E R M I K L Ó S ÉS M Á L N A I MEGJELENIK
MINDEN
HÓBAN.
ELŐFIZETÉSI
BÉLA
ÁR
EGY
ÉVRE
32 — P E N G Ó , EGYES S Z Á M Á R A 5 — P E N G Ő . SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L :
B U D A P E S T , IV. KER., M O L N Á R = U T C A 53. SZ.
TELEFON : 8 4 2 - 6 0
E SZAM TARTALMA :
A
MECSEKEN
ÉPÍTENDŐ
SZANATÓRIUM DEZSÓ,
DR.
HORTHY
PÁLYÁZATA.
KOTSIS
IVÁN,
MIKLÓS
WALDER
GYULA,
KÖRMENDY
TÜDŐBETEG. DR.
NÁNDOR
HÜLTL TERVEL
KERTES H Á Z A K : T A L O S G Y U L A , D R . K O T S I S E N D R E , K R A C S U N V I R G I L ÉS KISS A L A D Á R , DELI ÉS F A R A G Ó , M Á L N A I
SEILER ÁRMIN va™ B U D A P E S T , VIII., K Ó R I S ' U T C A 19.
BÉLA.
egezes
'
T E L E F O N : J Ó Z S E F 300 46
CSEPAY J E N Ő OKL. M É R N Ö K V.
MŰEGYETEMI
TANÁRSEGÉD
„ELEKTRIC" VILLAMOSSÁGI ÉS M Ű S Z A K I B. T.
BUDAPEST, IX., TOMP A«UTCA 14. T E L E F O N : J. 403 - 7 7
'TMk
^^•RfT •fjl
1
I Ir i.
!P
jfi.;. - v, A^fc
1'
MiiliMlAAlAAiiBiilL liAUÜMiüi
Í W 9 K 8 H h I S I (iílBll11111* •'""KIH* i i i P i mmmmá imimm I ^t A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM ORGONÁJA
O T M A N U Á L O S , 101 J Á T É K Ú , 7300 A L A P O T SZAMI.ALÓ, ELEKTROMOS SZERKEZETŰ O R G O N A . E U R Ó P A L E G N A G Y O B B ÉS L E G M O D E R N E B B O R G O N Á J A . • — K É S Z Í T E T T E :
A N G S T E R J Ó Z S E F ÉS FIA
PÉCS TRAVERTIN KÓUTANZAT. A SABLONOS, M I N D E N
SZÍN=
ÉS S T R U K T U R A , N É L K Ü L I ,
A
MAI M O D E R N I R Á N Y Z A T N A K MÁR MEG N E M ZONSÉGES OLYAN
FELELŐ, KO=
MŰKŐ
HELYÉBE
ÖSSZETÉTELŰ
VERIIN K Ó U T Á N Z A T t GOT S I K E R Ü L T
TRA. ANYA
ELŐÁLLÍTANI
RÁKOS SZOBRÁSZNAK, BUDAPEST, SZT.sDOMONKOSsU. 5, MELY
A
MODERN
ÉPÍTÉSZETBEN
NÉLKÜLÖZHETETLENNÉ
VÁLIK AZÁLTAL,
HOGY
F E L H A S Z N Á L Á S Á V A L A TERVEZŐ ÉPÍTÉSZ TETSZÉS SZERINTI S Z Í N T ÉS S T R U K T U R Á T ALKALMAZHAT,
A
JELENLEGI
VILÁGOS SZÍNBEN, M I N D E N
MŰKŐTŐL
MÉRETŰ
ELTÉRŐLEG,
ÉS F O R M Á J Ú
NEMCSAK
SÖTÉT,
VA S B E T É T E S
AZ A N Y A G A M. KIR. 1ÓZSEF.MÚEGYETEM 86. S Z Á M Ú H I V A T A L O S
HANEM
LEMEZEKBEN.
BIZONYÍTVÁNYA
S Z E R I N T TELJESEN F A G Y Á L L Ó ÉS ALIG V A L A M I V E L D R Á G Á B B A R E N D E S M Ű K Ő N É L .
1
H ő i és h a n g s z i g e t e l ő , kettős, légréteges k o v a f ö l d l e m e z válaszfalak. Hő» és h a n g s z i g e t e l ő b u r k o l á s o k k o v a f ö l d és p a r a f a k ő l e m e z e k k e l . H ű t ő k és j é g v e r m e k , s ö r r a k t á r a k szigetelése, s z u r o k k a l i m p r e g n á l t parafakőlemezekkel. N e d v e s falak szárazzá tétele. K ö n n y ű , g y o r s a n s z á r a d ó válaszfalak készítése, p a r a f a k ő és kova< földlemezekkel. Sajtolt parafapadlóburkolatok. G ő z v e z e t é k e k és k é s z ü l é k e k szigetelése. T u f a r a b i t z és t u f a v á l a s z f a l a k készítése. R a b i t z f a l a k , m e n n y e z e t e k , b o l t o z a t o k kivitelezése. S t u c c o m u n k á l a t o k készítése. Készséggel
szolgálunk
m i n t á k k a l , felvilágosítással,
részletes
PARAFAKŐGYÁR (EZELŐTT
KLEINER
ÉS
költségvetéssel.
R./T.
BOCKMAYER)
KÖZPONTI I R O D A : B U D A P E S T , VIII. KER, F Ő H E R C E G SÁNDORíTÉR 4. T E L E F O N : JÓZSEF 301 — 14 vagy 301
16
GYÁRTELEP: B U D A P E S T , X. K E R Ü L E T , N O S Z L O P I í U T C A 2. SZT E L E F O N : JÓZSEF
309-46
M A N N E S M A N N ^S^SST"" BUDAPEST,
VI.
K E R . , K I R Á L Y , U T C A 8^.
T E L E F O N : A U T . 250
16
EGÉSZSÉGÜGYI
BERENDEZÉSEK,
CSÖVEK,
R J U T / ^ T - J L ^ N I ^ N
M T F C A Í V L L J X O X L .
B U D A P E S T , VI., IZABELLA* U T C A 48. T E L E F O N : T . 1 6 1 - 8 4
KÖZPONTI FŰTÉS,
SZERELVÉNYEK
VÍZVEZETÉK, C S A T O R N Á Z Á S
ÉS
B Á D O G O S M U N K Á K MŰSZAKI VÁLLALATA
ÉPÜLET* ÜZEM
ÉS
BÚTORASZTALOS LEFKOVITS J. ÉS TÁRSA
BUDAPEST, VII., KERÜLET, D A M J A N I C L L U T C A 51. T E L E F O N : József 335 - 8 1
T E L E F O N ; József 3 3 5 - 8 1
PÜSNANSZKY ÉS STRELITZ KÉSZÍTETTE A FEDETT U S Z O D A ÖSSZES SZIGETELÉSI M U N K Á I T BUDAPEST, V., LIPÓTíKÖRÚT 27.
T E L E F O N : 228—29 ÉS 2 2 8 - 8 5
V Á R O S I TELEP: TEL.: 9 0 5 - 1 3
XXXI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM
M A G Y A R ÉPÍTŐMŰVÉSZET
A MECSEKEN ÉPÍTENDŐ HORTHY MIKLÓS SZANATÓRIUM. Pécs fölött, a Mecsek-hegy délkeleti lejtőjén építendő, 250 beteg befogadására való gyógyintézet terveinek beszerzésére szííkebbkörű t e r v p á l y á z a t o t írtak ki. A tervp á l y á z a t r a dr. H ü l t l Dezső, dr. Kotsis I v á n , K ö r m e n d y N á n d o r , Walder Gyula budapesti, H o f f m a n n László, Pilch Andor és Slisnyei Pál pécsi építészeket szólították fel. A bírálóbizottság, melynek tagjai voltak : Sándy Gyula, J a k a b f f y Zoltán, Schmitterer Jenő, Kőszeghy Gyula és Mogyoróssv Gyula, a beérkezett tervek közül Walder Gyula műegyetemi t a n á r tervét fogadták el kivitelre. A bírálati jegyzőköny\ bői az alábbiakat ismertetjük : 1. Walder Gyula terve : Az épület teljesen dél felé néző homlokzatvouallal, a két végén kissé b e h a j l í t o t t szárnyakkal terveztetett meg. Ez az elrendezés v é d e t t és tömegcsoportosítás szempontjából is némi előnnyel bír. Az épület körülbelül azonos szélességi mérettel, nagyobb kiugrások mellőzésével helyeződik a terepbe, melynek magasságkülönbségeit a helyiségek célszerű beosztásával jól kihasználja és a terep kiegyenlítésével járó lényeges földmunkát elkerüli. Az országútról a kerlbe vezető f ő b e j á r a t o t a kapu két oldalán elhelyezett földszintes épületekkel hangsúlyozza. A betegfelvétel és orvosi szoba a földszinten nyertek célszerű helyet, melyhez a központi hall szolgál váróhelyül és ehhez úgy a gyalogos, m i n t a kocsiközlekedés a déli és északi oldalakon biztosítva van. A betegek kijárói a kertbe, h a t á r o z o t t rendszerrel v a n n a k elhelyezve. A tisztviselőké a déli homlokzaton, jobboldalt az alagsoron át a férfiaké és baloldalt az alacsony földszinten át a nőké, mindegyikhez cipőváltó helyiséggel, melyhez az északi oldalon is v a n n a k b e j á r a t o k . Az altiszti betegek kerti k i j á r a t a i az északi homlokzaton és pedig jobboldalt az alagsoron át a férfiaké és baloldalt az alacsony földszinten át a nőké. Átgondolt a tisztviselők és altisztek két-két lépcsőházának elrendezése a közösen használh a t ó minden osztályba bevezető felvonókkal. A hydroterápiák az alacsony földszinten találtak célszerű elhelyezést, melyekhez a közvetlen hozzájutás az előbb említett lépcsőkön és felvonókon át biztosítva van. A hydroterápiák belső elrendezése különösen a tágas és napos pihenőkkel és pihenő tornácokkal a célnak teljesen megfelel és szép megoldás. Az orvosi helyiségek az I. emeleten v a n n a k , hová az összes betegek tisztán s a j á t osztályukon, más betegosztályok elkerülésével, felvonókon és lépcsőkön át kényelmesen közlekedhetnek. Az orvosi helyiségek egy központi, bár másodlagos megvilágítású csarnok körül csoportosulnak. Nem helyes, hogy a röntgenhelyiség nincs közvetlenül a gépterem mellett.
TERLANDAI
ÉS
TÁRSA
ASZTALOSÁRÚ.GYÁRA BUDAPEST, VII., ERZSÉBET K I R Á L Y N É I T 125/b. Telefon: Zugló 64—63 3
A gazdasági üzemet szolgáló irodák az alacsony földszinten a központi hall mellett v a n n a k célszerű elrendezésben, de hiányzik hozzájuk a szabadból vezető külön bejárás. A magas földszinten van az altiszti betegosztálv és pedig a jobboldalon a férfiaké, baloldalon a nőké, melyek mindegyike két-két részre osztható. A női osztályon a mosókonyha légtere miatt kissé hosszú folyosószakasz m a r a d közvetlen megvilágítás nélkül. Tervező a nagyobb kórtermek mellett tágas mosdószobákat alkalmazott. A mellékhelyiségek, orvosi vizsgálók, ápolónői szobák kellő számban és méretben célszerű elhelyezést nyertek. Az altiszti betegek ebédlői a földszinti központi hall fölött megfelelő tálalókkal az egyikhez kapcsolható két társalgóval jó megoldással bírnak, tekintettel arra, hogy az előadói terem könnyen kialakítható. A tisztviselői betegek az I. és a I I . emeleten nyertek elhelyezést megfelelő mellékhelyiségekkel. A nős altisztek, tisztviselők és orvosok lakásait h á r o m különálló épületben helyezi el a tervezett ú t mentén, a telek keleti oldalán és pedig a főorvosi lakást különálló épületben, a boncszolga és portás lakásait a kerti f ő k a p u v a l kapcsolatban. A lakások beosztása helyes és megfelelő. Beépített köbtartalom : 63.700 m 3 . 2. Dr. Hültl Dezső terve: Tisztán dosket-rendszerű épület főhomlokzatával a rétegvonalaknak megfelelően kissé délkeletre fordítva. Az épület kiszolgálásához h á r o m kocsiközlekedésre is alkalmas f ő ú t r a v a n szükség. Ezek közül az egyiken bonyolódik le a vendégek érkezése, ezen történik a közlekedés az irodákba és a betegfelvételhez, az épület déli főhomlokzata előtt vonul végig és ezáltal a betegek n y u g a l m á t z a v a r j a , azokat a sétakerttől elválasztja. A nemek elkülönítése szárnyankint történik oly módon, hogy ezen belül az altisztek a szárnyak külső részét foglalják el. A betegfelvételi helyiségekhez a déli homlokzat középrészén elrendezett előcsarnokból lehet eljutni, megvan ugyan a lehetősége a n n a k is, hogy a második kocsiútról, mely közvetlenül az épület mögött és a h á t r a n y ú l ó szárnyak alatt vonul végig, lehessen a felvételt elérni. Mindkét esetben azonban fennáll az, hogy a felvételre érkezők csak a betegek központos haliján át j u t h a t n a k a keresett helyiséghez. Ezeknek elrendezése az előírásnak megfelel, folyosójuk és maguk a helyiségek is rosszul megvilágítottak, mert szűk u d v a r r a néznek. A betegek a felvételi helyiségek mellett lévő főlépcsőn oszthatók el a különböző emeletek és osztályok között, ez esetben az altiszti osztályokba csak a tisztviselői osztályokon át j u t h a t n a k el, vagy az alagsorba leszállíttatván, oszthatók szét közvetlenül a különböző osztályokba. A betegek a hydroterápiákhoz, a személyfelvonókkal is ellátott négy lépcsőházon át érkeznek le. A hydrorerápiák belső elrendezése kissé szűkös és t u s s k a t e d r á j a nincs és az ott el sem helyezhető. A betegek az orvosi helyiségekhez az előbb említett négy lépcsőházon és a főlépcsőn j u t n a k el azzal a különbséggel, hogy az altiszteknek a tisztviselői betegosztályokon kell átmenniök, ennek következtében a betegeknek a mosdóba és a fürdőbe irányuló közlekedése keresztezve és zavarva van. A röntgencsoportnál a diagnosztika a terápiával felcserélendő, mert a sötét k a m r á r a a diagnosztika mellett van szükség, a helyiségek kissé szűkre v a n n a k méretezve. A helyiségek megvilágítása kifogástalan. Az ápolónővéreket egy igen kiképzett különálló épületben helyezi el, belső elrendezése kifogástalan.
E G R I ÉS F I A D R . E G R I I S T V Á N TELEFON : j . 3 1 8 - 0 1
!!£^C!SS&2£
BUDAPEST, VII., ROTTENBILLERÍU. 28. 4
szépen
TELEFON : j . 3 i s — o i
V
MFCJÜI
V . ^ ' V r r
I HOliTMYM!MljÓS'TI.ÍLüBETEjSZANATDPIIjM
A MECSEKEN ÉPÍTENDŐ HORTHY MIKLÖS SZANATÓRIUM WALDER GYULA KIVITELRE ELFOGADOTT PÁLYATERVE
ARH
ST r^M
"
.Ís6
i.T
•2
«(
aa. -r -j
<
is a: w E.j
6
7
BUDAPEST ÚJ ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZATA Az építésügyi szabályzat revíziójáról sok szó esik m o s t a n á b a n . Építész és laikus egyaránt állandóan hangsúlyozza a szabályzat korszerű átalakításának fontosságát. Azonban nagyon kevesen v a n n a k , akik valóban ismerik és t u d j á k a szabályzat részleteit. Legtöbben egy-két a d a t o t — épületmagasság, beépítési százalék — ismernek és sohase gondolkodtak az építésügyi szabályzatok keletkezésének, történetének és céljainak, intézkedéseinek fontossága felett. Az építés egyike az ember legelsődlegesebb tevékenységeinek és már a legrégibben ismert emberi közösségek is igyekeztek valami módon törvények, szabályok közé szorítani az építést. Ez alapjában véve két módon lehetséges. Vagy a tervezést és kivitelezést végző építészek, építőmesterek felelősek valamely módon egyénileg az általuk emelt épületekért, vagy a közhatóságok mindenkire kötelező szabályokat hoznak, melyek b e t a r t á s á t megfelelően ellenőrzik. Ma ez a két ellenőrzési mód E u r ó p á b a n együttesen szerepel, azaz az egyéni felelősség mellett a hatóságok is ügyelnek a szabályrendeletek b e t a r t á s á r a . A m u l t évi f r a n k f u r t i nemzetközi ú j építészeti kongresszuson nagy visszhangra talált az a felvetett gondolat, hogy a tanultság, bizonyos kvalifikáció megkívánása által megszorított tervezési és kivitelezési jogot teljesen meg kell szüntetni. Bárkinek jogában álljon tervezni és építeni, ha a hatóság szabályait b e t a r t j a . Ez a felfogás természetes reakció volt az akadémiák ellen, akik sokhelyütt évekig gátolták az ú j korszerű építés fejlődését és tekintélyükkel, privilegizált jogaikkal hamis tradíciók f e n n t a r t á s á r a törekedtek. A t ú l h a l a d o t t stílusok dogmává merevedését, az akadémikus körök túlságos befolyását a k a r j a lehetetlenné tenni az a törekvés, amely bárkinek szabad tervezési jogot ad, ha betart bizonyos előírásokat. E n n e k az elvnek következetes keresztülvitele azonban olyan nehézségek elé állítaná a hatóságokat, amelyek úgyszólván á t h i d a l h a t a t l a n o k . Ugyanis, a szakértelem teljes hiányával készült tervek és építkezések ellenőrzése oly óriási számú műszaki személyzetet követelne és olyan adminisztrációs nehézségeket teremtene, amelyek kellőképen meg nem oldhatók. A fogyatékos műszaki és egészségügyi műveltséggel rendelkező egyéneknek n y ú j t o t t tervezési jog teljes anarchiára vezetne és ezt a h á t r á n y t n e m éri fel az egy-két nagytehetségű a u t o d i d a k t a működési lehetősége. í g y t e h á t minden valószínűség szerint a jövőben is az egyéni felelősség és a hatósági ellenőrzés összekapcsolásával fogják megoldani az építkezések szabályozását. E u r ó p a legtöbb országában az utóbbi évek folyamán megreformálták, v a g y most dolgoznak az építésügyi szabályzatok revízióján. Az egyidőben fellépő követelő szükségszerűség egyrészt a hatalmas t á r s a d a l o m s t r u k t u r a i változásokból, másrészt a nagyvárosok rohamos fejlődéséből magyarázható. A nagyvárosok lakásainak egészségügyi és szociális csődje terelte a háború u t á n az építészek figyelmét a városrendezés elveinek alapos t a n u l m á n y o z á s á r a . H a t a l m a s irodalom keletkezett rövid idő a l a t t és bebizonyosodott, hogy végzetes hibák és mulasztások történtek a mult század végén, midőn E u r ó p a mai nagyvárosai óriási lendülettel fejlődtek. A t á j é k o z a t l a n és t a p a s z t a l a t o k híján lévő építészek és hatóságok szabadkezet n y ú j t o t t a k a spekulációnak, amely s a j á t legnagyobb haszna szerint alakítva ki a telkeket és bérházakat, létrehozta mai városaink szörnyű és egészségtelen lakásviszonyait. A másik tényező, amely szintén a lakáskérdést hozta az érdeklődés homlokterébe, a háború u t á n i idők mind erősebbé váló szociális mentalitása volt. A nagy tömegek egészsége az államok jövő fejlődésének létalapja. És az egészséges lakás az egészség főfeltétele. í g y a
8
9
kislakások, a legszegényebb néposztályok lakáskérdésének megoldása az ú j építészet és városrendezés egyik tengelykérdésévé vált. Az ú j építészet óriási lépésekkel haladt előre és a technika minden lehetőségét felhasználva, igyekezett megteremteni az új lakást. A nyomasztó gazdasági viszonyok a legteljesebb racionalizálást követelték, viszont a fejlődő szociális felfogás az egészségügyi igények fokozott kielégítését. A lakásépítés fogalma és irányelvei gyökerükben megváltoztak, természetes, hogy a t ú l h a l a d o t t elvek és technikai adottságok alapján szerkesztett szabályzatok nem feleltek meg a kívánalmaknak és lehetetlenné t e t t é k a fejlődést. A szabályzatok revidiálásának szükségét és országos városrendezési törvények megalkotását követelték minden országban. Nálunk a revideálás egyik legelső sürgetője Dr. Kovrig Béla egyetemi m. t a n á r volt, aki »Szociális lakáspolitika« című t a n u l m á n y á b a n alapos és kimerítő fejtegetés alapján m u t a t o t t rá a szabályzat hibáira, amely többek között a keresztszellőzést nem írja elő, elmulasztja a házak és ablakok fekvési irányának megállapítását, lehetővé teszi az udvarok teljes körülépítését stb. A Fővárosi K ö z m u n k á k Tanácsa a m u l t év folyamán átérezve az ügy fontosságát, napirendre tűzte az Építésügyi Szabályzat revízióját. A K ö z m u n k a t a n á c s elnöke módot a k a r v á n n y ú j t a n i az összes illetékes érdekeltségeknek, hogy kívánalmaikat a készítendő ú j szabályzatra vonatkozóan kifejthessék, két ankétet hívott össze, melyen az összes fontos kérdések megvitatásra kerültek. Ezekre az ankétekre tíz olyan magánépítész is k a p o t t meghívót, akik már közérdekű és értékes munkásságot f e j t e t t e k ki a városrendezés terén. Az ankétek a legnagyobb érdeklődés és egyetértés jegyében folytak le. Ügy a testületek képviselői, mint az építésztanárok és rnagánépítészek a legteljesebb harmóniában f e j t e t t é k ki a modern városrendezés elveit és kérték ennek alapján az új szabályzat korszerű megszerkesztését. A mai társadalom szociális mentalitásának megfelelően a köz-és különösképen a szegény néposztályok érdekeit t a r t v á n szem előtt, a legkisebb lakás megteremtésének lehetőségét sürgették. Az egyes helyiségek előírt méreteinek redukálása és az utcaiudvari lakások antagonizinusának megszüntetése legyen a főcél. E n n e k a lehetőségét a Németországban teljes mértékben bevált sorházépítési mód n y ú j t j a , úgyszólván tökéletesen. Ez a beépítési mód az, amely a legteljesebb racionalizálás mellett, minden tekintetben kielégíti a napfény és a szellőzés iránt t á m a s z t o t t korszerű követelményeinket. A sorházak homlokzatszélessége 6—8 méter, t e h á t a jelenlegi telekelőírások mellett nem valósítható meg. A többemeletes sorház pedig a telkek jelenlegi alakja és mélysége mellett alig építhető fel. A sorházépítési mód a telektömbök alakításának és az utcavezetésnek teljes szabályozását követeli, forgalmi és tájolási szempontokból. Az építésügyi szabályzat és az ennek alapján készülő szabályozási tervek bizonyos fokig a d o t t előnyös fekvés esetén megteremthetik az egészséges beépítés alapjait. Azonban nagyon gvakran oly rossz alakú és racionális építkezésre teljesen alkalmatlan telekcsoportokkal találkozunk, hogy ezek komasszálása és újraosztása nélkül korszerűen építkezni nem lehet. Sajnos, erre a szabályrendelet nincs felhatalmazva és ennek a végrehajtásához törvényre volna szükség. Precedensül szolgálhat a gyöngyösi nagy tűzvész után végreh a j t o t t általános telekújraosztás. Ennek a törvénynek a megalkotása kell hogy a m a g y a r építész társadalom legközelebbi célja legyen, mert minden jó és egészséges lakás megtervezésének elengedhetetlen alajtfeltétele a helyes telekforma. A belügyminisztériumban most készülő országos városrendezési törvény keretében ezt a kérdést is talán meg lehetne oldani. Az ankéten sokat vitáztak az építészet most folyó, hatalmas, alapvető változásairól. Az a vélemény alakult ki, hogy amíg a lakáskérdés most forrongásban, v a j ú d á s b a n lévő
10
elvei és módszerei bizonyos nyugvópontra, fejlődési fokra el nem j u t n a k , nem szabad doktrinár helyiségméret megkötésekkel a fejlődés szabad menetét akadályozni. Bizonyos egészségügyi és szociális alapelvek állapítandók meg, melyeken belül a tervezőknek szabad legyen kísérletezni a megoldásokkal. P á r év múlva, ha az új lakás már j o b b a k kialakult, ki lehet egészíteni a fix követelményeket. A minden oldalról felmerülő kívánsággal szemben, hogy kis 50—100 öles parcellák létesítését engedje meg a hatóság, több megokolt aggodalom merült fel. A budai hegyvidéket, Budapest légrezervoárját nem szabad sűrűn beépíteni apró házikókkal, mert ez úgy esztétikai, mint egészségi szempontból káros. E n n e k áthidalására előreláthatólag egy-két területet kivéve, a négy-hat sorházelemből álló csoportházak építését m i n d e n ü t t meg fogja engedni a szabályzat, a nagy vonalakban egységes kiképzés telekkönyvi biztosításával. í g y elérjük a nagyobb épületegység mellett a kisebb telkek létesítésénen lehetőségét. A szorosan v e t t budai hegyvidék (az óbudai hegyek és Sashegy vidéke nélkül) kivételével az ú j szabályzat m i n d e n ü t t meg fogja engedni egységes telepek felépítését, amelyeknél
fL1
1
!
!;
U-I L L;:::::::::::-:::::::
M! :
!=
- 5 §» _ J tl! .
F : : : : : : : N J::::
j
-t-t, •
L
f
n
KÖRMENDY NÁNDOR : A MECSEKEN É P Í T E N D Ő HORTHY MIKLÓS SZANATÓRIUM PÁLYATERVE
11
úgy a beépítési módnál, mint a házak alaprajzi kiképzésénél, bármilyen megokolt és korszerű eltérés megengedhető. Természetes, hogy a telekspekuláció meggátolására a parcellázás, csak a felépítés u t á n következhet be. E r r e az óvintézkedésre feltétlen szükség v a n , mert különben a lelkiismeretlen uzsorások rövid idő alatt egyenkint h a s z n á l h a t a t l a n telekrészekre parcelláznák a főváros területét. A jövő fejlődés érdekében az ankétok megállapításainak alapján a hatóságok fokozott m é r t é k b e n fogják alkalmazni az építési és parcellázási tilalom feltétlen szükséges fegyverét. A város fejlődését bizonyos, már közművekkel felszerelt és építésre alkalmas területek felé kell irányítani. Már eddig is végzetes mulasztások történtek ezen a téren, mert az alsórákosi rétek, az Erzsébet királyné-út környéke, a vad és rendszertelen, t ú l n a g y területen megengedett építkezések m i a t t legalább egy emberöltőre el v a n csúfítva. A város jövőjének életérdeke követeli, hogy ne elszórva, h a n e m fokozatosan t e r j e d j e n az építkezés. Nem lehet 20—30 évre előre szabályozási tervet készíteni egy-két ház kedvéért, m e r t lehet, hogy addig a városrendezés elvei teljesen megváltoznak. Az ú j szabályzat technikai és szerkezeti része tekintettel lesz az ú j építőanyagokra és építésmódokra. Ezeknek a kérdéseknek a szakszerű megvitatására szűkebbkörű ankétok összehívása v a n tervbevéve a szakérdekeltségek és szakértők meghívásával. Az építésügyi szabályzat határozza meg egy város képének kialakulását. A mult század hibás és ki nem elégítő szabályzatai m i a t t keletkeztek a mai nagyvárosok levegőtlen, sötét, egészségtelen bérházai és lakásai, a helytelen telekelosztás és utcavezetés m i a t t következett be a nagyvárosok forgalmi csődje, amely például Párizs belvárosában lehetetlenné teszi ma a közlekedést. A m i n d e n ü t t , Zürichben, Bésben, az összes németországi városokban készülő és már elkészült ú j építésügyi szabályrendeletek és törvények ú j , szebb, napfényesebb, egészségesebb városok alapjait fektetik le, egy ú j , a szociális gazdaságosság elvén felépülő társadalom számára, amelynek legnagyobb és legféltettebb kincse a néperő és egészség. Természetes és a fejlődés szükségszerűségéből következik az, hogy ezek az ú j szabályrendeletek mélyebben nyúlnak bele a telektulajdonosok jogaiba és a közösség érdekében korlátozzák az egyén nyereségre vágyó és törekvő a k a r a t á t . A telkek olymérvű kihasználása, a lakók egészségének rovására, mint az a m ú l t b a n t ö r t é n t , a jövőben lehetetlen lesz. Németországban az utóbbi időben a beépítés nagyságának lecsökkentése m i a t t sok pör zajlott le, de a felsőbb bíróság minden esetben a városrendező hatóság döntését h a g y t a jóvá, mert a város, a közösség érdeke az előbbrevaló. Az ú j budapesti szabályzat kodifikátora, Zubriczky miniszteri tanácsos, a külföldi összes ú j szabályzatok tanulságait és eredményeit levonva, az ankéteken felmerült összes kívánságokat tekintetbe véve, dolgozik az ú j szabályzat megalkotásán. Ez teljes mértékben a korszerű városrendezési elvek alapján fog elkészülni és módot fog adni úgy a legmodernebb lakótelepek létesítésére, m i n t egyes sorházak építésére. A még szűz területek átszabályozása a tájolás kívánalmainak kielégítésével tervbe v a n véve és a régi városrészek belsejébe is n a p f é n y t , nagyobb u d v a r o k a t igyekszik vinni az ú j szabályzat. Azt hiszem, az összes m a g y a r építészek bizalommal v á r h a t j á k az ú j szabályzat megjelenését, amely ú j korszakot nyit Budapest történetében. IFJ.
RIEMER MIKSA KOZPONTI BUDAPEST,
FŰTÉS-,
EGÉSZSÉGÜGYI
II., B A T T H Y Á N Y . ! ; .
18
MA SIRE
V1CH
GYÖRGY
CÉGTÁRS: RIEMER JÓZSEF DIPL.^INGENIEUR BERENDEZÉSEK,
VfZVEZETÉK,
CSATORNÁZÁS
Tervez és épít szennyvízderítőtelepeket
12
ÉS B Á D O G O S M U N K Á K
VÁLLAI.ATA
TELEFON: AUT. 517-06
MÜVfSZET
TÁLOS G Y U L A :
VERANDA
13
•5 <*
x x s c
c < H
O
CS
X. w P H a t/i B " ££C H <
tt sc O
H N
5 -x C
—
o 3
14
átalltaid MUVtSZET
MŰVÉSZÉT
TÁÍ.OS GYULA : I N T E R I E U R O K A RÓZSADOMBI CSALÁDI HAZ ALAPRAJZAI
16
MUVtSZET
TÁLOS GYULA : I N T E R I E U R
17
19
''^mÍYIÍÍET
OH
M r m
M
DK. KOTSIS EJNDHK: CSALÁDI HÁZ HIDEGKÚTI-ÜT
PAOLAS
•
BEJ APA T
HALÓ 5.30
HALÓ
HOMLOKZATOK
6,05
ÉS ALAPRAJZOK
20
.
<=> -J-
li:..
D E L I ÉS FARAGÓ :
^íooo
CSALÁDI HÁZ T E R V E
J€LmQGVPPOiqT 1.
RSITPL
2. nőnapé 3. szék . FOTEL 5. ÍRÓ szeuRÉnv 6. Könvves POLC J. , TÍÍLFTLÓ 8. B EtPITETT SZEURÉNV 9. ÁTADÓ IA GÓZTÓZHELV 11. mOSOGBTÓ 12. POLC FOGOS 1VOJTÓU KÖZT TÉLIKERT, nvAROn TELJ€Sen SZÉTflVITHOTÓ.
21
ixr^'Aviisifl MŰVÉSZÉT
22
KRACSUN V I R G I L :
CSALÁDI HÁZ. HOMLOKZAT
CSALÁDI H Á Z É R D E N . Az épület teljesen alkalmazkodik égtáji viszonyokhoz, az északi (utcai) vonalon, az egyébként
az
szokásos
»utcai szoba« helyett mellékhelyiségek v a n n a k , ugyanígy a nyugati, szélj á r t a oldalon i s ; a délkeleti sarkon, v é d e t t helyen fedett terrasz v a n a földszinten és emeleten. Az épület lehető maximális takarékossággal tervezt e t e t t , anélkül, hogy szűk benyomást k e l t e n e ; a külső falakon kívül egy központosán elhelyezett kéménypillér, rövid fesztávok, félnyeregtetővel; a tágas pince pótolja a padlásteret, ruhaszárítóul az emeleti
délnyugati
helyiség szolgál, mely szükség esetén lakószoba is. Pincefalak almádi kőből, felmenő falak égetett téglából; födémek fagerendából, deszkázva, alul nádazva és vakolva, a pince és emelet felett salakkal kitöltve ; konyha, földszinti terrasz vasbetonlemezből, az emelet deszkapadlójú, korlát deszkákból; lépcső puhafából, t e t ő bőrfedéllemezzel f e d e t t . Az épület kályhafűtéssel és házi vízvezetékkel terveztetett, a külső kiképzése sima, fehér falak, sötétre pácolt faalkatrészekkel. K ö b t a r t a l o m 530 m 3 .
23
KISS GÉZA ÉS KISS AI.ADÁR
CSAI.ÁDI llAZ TERVE
24
25
tt .1u+juk.
A E gKISS GÉZA ÉS
i-<-
-4tlOu
—)
KISS ALADÁR CSALÁDI HÁZ T E R V E
26
n
isr^-Aitii^a MÜVSSZiT
. r
[JIDlÖ
SIÓBA
MÁLNAI BÉLA : FENT TANULMÁNY, LENT STEUER-VILLA
HOMLOKZATA
1_
ÉS ALAPRAJZA
27
-
iT
CJtLU
4
A
flfl LL
úib JlOBfl
H Ü VESZET
28
MÜVCSZET
M \ 1 . . \ A I B É L A : CSALÁDI HÁZ T E R V E
30
^ 4 ét inon I
•
• uniti
r IÍLIÜM
I I I » I J I ItHIIt w
»
-
tm
MÁLNAI BÉLA : CSALÁDI HÁZ BELSŐ UDVAR
ÉS
[« tl t I
ALAPRAJZ
31
«
I Ititll/i'lill u. fm ^ f I»oJr t[ ui>tmr |1| 1 Hlft" J IlllllDU
K I T Ü N T E T É S . A kormányzó a dunaföldvári híd létesítése körül szerzett érdemeik elismeréséül Forster Gyula államtitkári eímmel felruházott kereskedelemügyi minisztériumi helyettes á l l a m t i t k á r n a k a I I . osztályú m a g y a r érdemkeresztet a csillaggal adományozta. AZ Ó B U D A I D U N A H Í D T E R V P Á L Y Á Z A T A . K é t teljesen egyenlő értékű p á l y a t e r v n e k ítélték az első és második d í j a t . A két m u n k a szerzői Mihailich Győző és Kotsis I v á n műegyetemi t a n á r o k , illetve Kossalka J á n o s és Wálder Gyula műegyetemi t a n á r o k . A két m ű szerzői 50—50.000 pengő díjat k a p n a k . A h a r m a d i k 24.000 pengős d í j a t K o r á n y i Imre, Zsivny Jenő, Faludi Sándor, Varsányi Károly, Zsizsmann Béla és Kollár Gyula közös m u n k á j a nyerte. Ezenkívül 12—12.000 pengővel d í j a z t a k h á r o m pályatervet. A V A S B E T O N S Z E R K E Z E T Ü M E N N Y E Z E T - ES T E T Ő S Z E R K E Z E T T E R V P Á L Y Á Z A T Á N A K E R E D M É N Y E . A Magyar Cementgyárak és Mészégetők Országos Szövetsége által »Fából készülő mennyezet és tetőszerkezet helyett alkalmazható vasbetonszerkezetű mennyezet- és tetőszerkezet tervezésére« rendezett t e r v p á l y á z a t eredménye : I. díj : 4000 pengő. Hegedűs V. Ödön oki. építész és építőmester. I I . díj : 2000 pengő. Schwartz Sándor oki. mérnök. I I I . díj : 1000 pengő. Kazinczy Gábor oki. mérnök, székesfővárosi műszaki tanácsos. Dicséretet k a p t a k : a »Pro patria et progressione« és a »G. V. F.« jeligéjű p á l y a m ű v e k . ORSZÁGOS M É R N Ö K KONGRESSZUS. A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége és a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete dr. József kir. herceg t á b o r n a g y úr Őfensége fővédnökségével és vitéz dr. József Ferenc kir. herceg Őfensége védnökségével a kir. József-Műegyetem dísztermében 1931. évi április hó 19-én délelőtt 10 órai kezdettel 1931. évi Magyar Országos Mérnökkongresszust t a r t , melynek célja annak megvitatása, hogy h a z á n k gazdasági helyzetének j a v í t á s á r a technikai téren mely eszközök és módok állanak rendelkezésre. A SZT. L U K Á C S - F Ü R D Ő Á T A L A K Í T Á S A . Mult s z á m u n k b a n közöltük Hikisch Rezső művei között az á t a l a k í t o t t Szt. Lukács-fürdő képeit is. A Szt. Lukács-fürdő jelenlegi összes átalakítási m u n k á i t Rothauser L a j o s és József építőmesterek végzik ugyan, de közölt képek régibb m u n k á k r a v o n a t k o z n a k , amelyet még nem ők végeztek, így nevük tévedésből került a képek alá. A Rothauser Lajos és József építőmesterek által végzett, ugyancsak Hikisch Rezső építész által tervezett ú j a b b átalakítások képeit, közeli s z á m u n k b a n fogjuk közölni. A H I D E G K Ü T I - Ü T I CSALÁDI H Á Z A T az alábbi iparosok építették : Briliull János egészségügyi és fűtőberendezési gyár ( P é t e r f f y Sándor-u. 34., telefon : 34) készítette a központi fűtés és vízvezetéki berendezést. Andrea cementárú gyár és építőüzemi r.-t. (Vígszínház-u. 5., telefon : 298—37) a burkolati m u n k á k a t . Richter István szobafestő- és mázolómester (Dembinszky-u. 11., telefon : 316—79) a szobafestő- és m á z o l ó m u n k á t . Hoffer és Szommer villanyszerelési vállalata (Eötvös-utca 29. T e l e f o n : 249—03) a villanyvilágítási és csengőberendezési m u n k á t . T E R V P Á L Y Á Z A T I H A T Á R I D Ő K . Orczy-ház (bérház-csoport) április 30. Orczy-ház R.-T., Budapest. Családi lakóház tervei, április hó 15. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, Budapest.
32
R O H O N C Z Y OKL.
H U G Ó
MÉRNÖK
EGÉSZSÉGÜGYI MŰSZAKI
BERENDEZÉSI
GYÁRA
B U D A P E S T , VI. KERÜLET, TELEFON.- A U T . 908—76
ZUZAN
FÓTISÚT
19. S Z Á M
TELEFON: AUT. 908-76
BELA
S Z O B A F E S T Ő * ÉS M Á Z O L Ó M E S T E R BUDAPEST,
X., M A R T I N O V I C S Í T É R
4/b.
eternit ir
c s o
csatornázásra, esői, szennyvíz levezetésére, szellőztetésére stb.
Nem rozsdásodik, könnyű, vizet nem ereszti át, olcsó ETERNITMÜVEK, HATSCHEK LAJOS Budapest, VI. kerület, Andrássy^út 33
HANTOS TESTVEREKR.T. FESTŐ MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ IPARÜZEME BUDAPEST, VI., HORN EDE U. 5. TELEON: 194-51,185-23
WESZÉLY LIPÓT FOTOKÉMTGR&FIÁI
MÜINTÉZETE
B U D A P E S T V „ D O R O T T Y A Í U T C A 11. SZ. TELEFON:
AUTOMATA
82'. 19
E FÜZET KLISÉIT
ÖSSZES CÉGÜNK
K É S Z Í T E T T E F e l e l ő s s z e r k e s z t ő é s kiadó : F ü h r e r Miklós
P á t r i a írod. Váll. é s Nyomdai R.-T., B u d a p e s t
Felelős nyomdavezető : Mészáros
Vilmos