Sárszentlõrinci Hírek december VII. évfolyam 4. szám Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

Sárszentlõrinci Hírek 2007. december Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

VII. évfolyam 4. szám Felelõs kiadó: Demény Károly

Karácsonyi evangélium (Lukács evangéliuma 2. fejezet) Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az elsõ összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretbõl Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéb õl való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsõszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a

szabad ég alatt, és õrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta õket az Úr dicsõsége, és nagy félelem vett erõt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” Miután elmentek tõlük az angyalok a

mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amirõl üzent nekünk az Úr.” Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvõ kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet errõl a kisgyermekrõl kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megõrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsõítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan õ megüzente nekik.

Horváth Ilona Karácsony közeleg Karácsony közeleg, apró lángok gyúlnak, égi üzenet a földi lakóknak. Három láng lobog: hit, remény, szeretet. Átölel halkan, hogy szebb legyen életed. Hited el ne hagyjon, - ha mindenki elhagy -, hozzá minden percben hûséges maradj! Remény kopogjon be kis szobád ablakán, mikor átölel a kelõ napsugár. A szeretet szívedbõl soha el ne fogyjon, abból mindenkinek bõségesen jusson!

Nagy Judit: Mária oltár (tûzzománc)

Õrizd magadban a gyertya hû sugarát, míg el nem éred az öröklét kapuját.

2

Sárszentlõrinci Hírek

480 éves az Erõs várunk

Ünnepi pillanat Lutherrõl beszélni. Arról az emberrõl, aki Isten gyermeke volt, s a szó szoros értelmében számtalan értéket hagyott az utódokra. A reformáció közelgõ ünnepe késztet arra, hogy másokhoz is közelebb hozzam alakját. Rövid életrajzából megismerhetjük küzdelmes, nehéz életútját, kitartó lángoló hitét, példás családi életét. Számtalan tevékenységébõl szeretném kiemelni egyházzenei munkásságát. Ha csak egy éneket választok ki példaként, abból is felismerhetjük nagyságát, ezért elidõznék az Erõs várunknál. Már csak azért is, mert 480 éve ismeri a protestáns világ ezt a nagyszerû, fönséges éneket, amelynek minden sorából erõ árad. Az Erõs várunk Luther Márton diadalmi himnusza, tele erõvel, hittel és tûzzel. 1527 körül íródott, 480 éve. Válságos idõszak volt az. Üldözések, megtorlások tették nehézzé a protestánsok életét. Wittenbergben a pestis is kitört. Sok kockázatos, válságos pillanat emléke nehezítette a szerzõ lelkét. Utal rá ez a sor: „E világ minden ördöge, ha elnyelni akarna...” A vers megírásának a 46. zsoltár volt a fõ ihletõje. A nehéz idõkben sokszor énekelte barátjával, Melanchthon Fülöppel erõsítésképpen. A késõbbi évszázadokban is nagyra értékelték Luther énekét. Fortunato Santini olasz zenetudós így vélekedett: „…milyen sok felemelõ órát köszönhetek Luther énekének, az Erõs várnak. Nem ismerek ennél hatalmasabb, megragadóbb éneket. Úgy hangzik, mint mennybõl jövõ harsonaszó.” A 20. század elejéig 70 nyelvre fordították le ezt az éneket. Elsõ magyar fordítója Szegedi Gergely énekeskönyvében a Zsoltárok közé sorolja, mint 46. zsoltárt. Gyulai Pál megállapította, hogy magyar irodalmunkban ez az elsõ németbõl fordított zsoltár, Szegedi tehát nem a Bibliából (46. zs.) fordított

Bábelõadás

A sióagárdi Fecske bábcsoport elõadását tekinthették meg gyermekek és felnõttek novemberben a Mûvelõdési Házban. A modern lufikkal eljátszott Hófehérke és hét törpe címû ismert mese, valamint a hagyományosan elõadott mesék is nagy tetszést arattak.

éneket, hanem egyenesen a lutheri éneket fordította le nyelvünkre. Jókai Mór így ír róla a lõcsei fehér asszony címû regényében: „Milyen hatása van ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden arcra; úgy tetszik, mintha világosságot sugároznának ki. A gyermekekbõl férfiak, a férfiakból hõsök, a nõkbõl kíntanúk (martyr) lesznek. A lelkesedés szent tüze gyújtogat. Erõs várunk nekünk az Isten! Benne van e dalban minden, ami ezt az embert a föld sarából felemeli: a szabadságvágy, a hazaszeretet, a testvérvonzalom, az önfeláldozás, a jellemerõ, egészen fel az Istenimádásig! Kihívás a haragos bálványok ellen, akár e földön laknak, akár a túlvilágon. S mikor elvégzi a falrengetõ strófát a közönség, az a festett kép ottan a rámában, Luther maga egyedül még tovább énekli azt.” A magyar fordításokról 1934-ben az Evangélikus Egyetemes Egyház pályázatot írt ki: „fordítaná le az éneket valaki úgy, mintha Luthernek e mûve valamely magyar lélek költõi alkotásvágyából született volna.” Sok jelentkezõ akadt: Kozma Andor, Sántha Károly, Székács József stb. 136 pályamunka futott be eredménytelenül. Az indok: nem volt benne hit, nem lángolt, mint Lutherben. József Attila is pályázott, titkosított néven. Az õ fordításában ma is énekeljük Luther mûvét: „1. Erõs vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk. Ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az õsi rossz, Bajvetõ gonosz, Csel vad fegyvere, Erõszak õvele. A földön õ az elsõ. 2. Önnön erõnk csak délibáb, És bizony esnénk esten; De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az Igaz. Sok had, Egy a fõ, Nincs Isten más, csak õ, Krisztus, a Gyõzedelmes!

VII. évfolyam 4. szám 3. S ha földön ördög nyüzsgene, És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk ellene Gyõz hitünk diadalma. A világi úr Tombolhat vadul, Semmit sem tehet; õ megítéltetett. Megrendül egy szavunkra.” Luthernek 39 énekérõl tudunk, ebbõl 25 van az énekeskönyvünkben. A reformáció elindításakor írja a Jer örvendjünk keresztyének címût. A hitért való küzdelem kifejezõje a Lásd meg a mennybõl. A magyaroknak írja Budavár elestekor a Tarts meg Urunk szent igédbent. (II. Lajos özvegyével, Mária királynõvel levelezett.) Az egyházi esztendõt is követte kompozícióival, pl. 131., 150., 154., 155. stb. Istentiszteletekhez szóló: Glória, Sanctus Káté ének Keresztségre Zsoltárfeldogozás Halállal kapcsolatos ének (499., 500.) Katehizmus énekek: Tíz parancsolat (433.) Hiszek egy (247.) Miatyánk (72.) Luther nézetei a zenérõl A zene Isten adománya. A zene hármas feladata: 1. Dicsérje az Úristent. 2. Szolgálja az emberek épülését. 3. Segítse az evangélium terjedését. Azt mondja Luther: „Mindennek mestere a sátán, de énekelni nem tud.” (A muzsika sok rossz gondolatot és kísértést elûz.) Evangélikus himnuszunkat, amelyet örökül kaptunk, énekeljük hálás szívvel, hogy lelki erõt kaphassunk a mindennapi élet nehézségei közepette! Erõs vár a mi Istenünk! Tóth Márta kántor, Sárszentlõrinc 7047 Sárszentlõrinc, Rákóczi u. 33.

Tarlós Lászlóné Edit néni szép korát meghazudtolva ma is lelkes életben tartója a csoportnak, amely 1960 óta mûködik. Óvodás, általános- és középiskolások is tagjai. Segítõi a szülõk és egy bábkészítõ. Sok sikeres szereplésük volt már, s új terveket szõnek megújuló lelkesedéssel. Szerkesztõség

VII. évfolyam 4. szám

Petõfi szavalóverseny 2007. szeptember. 28. 7 helységbõl 15 szavaló részvételével kezdõdött meg a Petõfi szavalóverseny Sárszentlõrincen. Négy kategóriában versenyeztek a résztvevõk egy Petõfi és egy szabadon választott verssel. A zsûri dr. Kaligerné Pártai Erika, Németh Judit a megyei könyvtár könyvtárosa és Renkecz József nyugalmazott iskolaigazgató az O r s z á g o s Petõfi Sándor Társaság elnökségi tagja. Németh Judit a zsûri elnöke méltatta a színvonalas versmondásokat.

Irodalmi emlékek nyomában

Sárszentlõrinci Hírek Eredmények: l. korcsoport 1.-2. osztály l. Csurán Brigitta Sárszentlõrinc ll. Bogdán Sára Nagydorog lll. Koloh Regina Györköny

3 Komáromi János paksi költõ különdíjat adományoztak.

ll. korcsoport 3.-4. osztály l. Szabó Eszter Sárszentlõrinc ll. Hahn Róbert Nagydorog lll. Horváth Cintia Györköny lll. Korcsoport felsõ tagozatosok l. Veres Andrea Bonyhád ll. Gracza Virág Nagydorog lll. Bogdán Erika Kajdacs IV. korcsoport középiskolások l. Szabó Zoltán Bonyhád A helyezettek oklevelet, I.6000, II.5000 és a III. 4000Ft jutalmat kaptak. A többi versenyzõ sem távozott üres kézzel. Mindannyian egy helyi kiadványt kaptak emlékbe. Tóth Márta nyugalmazott magyar szakos tanárnõ és

A gyermekeket felkészítõ pedagógusok munkáját egy egy Emlékek Sárszentlõrinc múltjából címû könyvvel köszöntük meg. Köszönet egy Pakson dolgozó, de sárszentlõrinci lokálpatrióta fiatalembernek,Szabó Józsefnek aki nagyobb összeggel szponzorálta a Petõfi szavalóversenyt. Szerkesztõség

Gacsályi József költõ, könyvtáros Az irodalmi bevezetõ után a sajnálatát fejezte ki a gazdag múlt tárgyi jelenlévõk megtekintették Kis Pál István pusztulása felett, hiszen a régi épületek és Gacsályi Józef Lázár Ervinrõl készült Tolna megye könyvtárosai úgy összeomlottak, emlék alig maradt azon a p o r t r é f i l m j é t , a S z í n e s s z e m û határoztak, hogy szokásos havi mesemondót. továbbképzésüket Felsõrácegresen Az elmélyülést adó filmvetítés után tartják. Ez a nap a jelenlevõk számára évtizedek óta a megyében jó munkát egyúttal a megemlékezés, ünneplés végzõ könyvtárosok „Az olvasókért, a alkalma is volt: Illyés Gyula költõ kultúráért Tolnában” elismerést kapták a születésének 105. évfordulója és Lázár megyei könyvtártól. Ervin munkássága elõtti tisztelgés. Az ünnepség Illyés Gyula kopjaGyönyörû késõ õszi idõ volt. A Nap fájánál, „Lázár Ervin szederfájánál”, a szerte árasztotta bágyadt sugarait. Nosárszentlõrinci Petõfi Múzeumnak vember 6-át írtunk. Elkelt a meleg kabát. látogatásával, és Renkecz József Sárszentlõrincrõl, a sok munkával nyugalmazott iskolaigazgató uzdi helyrehozott úton autókkal érkeztünk a magángyûjteményének, helyi és hajdani pusztára. Az ünnepségre a volt helyen, amelyrõl Lázár Ervin úgy irodalomtörténeti tárlatainak megiskolában, ma iskolamúzeumban került vallott, hogy Alsórácegres az õ lelki tekintésével folytatódott. sor. A fehér falú, 4 ablakos, mester- szülõhelye. Kijelentését igazolja sokA finom ebéd után a társaság a gerendás helyiség kellemes meleget sok, az itteni emberek habitusát felidézõ községháza elé vonult, ahol Szüsz novellája, amely a múlt megbecsülése, Jánosné bevezetõje után Gacsályi József árasztott. Pálfa polgármestere, Bérdi Imre az otthoniak tisztelete. Nem csoda, hogy Petõfi Sándor nagyságának méltatása köszöntötte az egybegyûlteket. Felidéz- példaképe Tamási Áron volt. Õ is az után Illyés Elmélkedõ próza címû te, hogy gróf Apponyi Sándor alapította olvasóra bízta a mondanivaló, az üzenet mûvébõl, Naplójegyzeteibõl és saját az elsõ iskolát és Illyés Gyula, majd tanulságainak levonását. Gacsályi verseibõl olvasott fel. Szavait így fejezte Lázár Ervin is e helyen kezdte meg beszélt Lázár Ervin varázslatos szemé- be: „Magyarország két tökéletes költõje tanulmányait. Az iskola megszûnte után, lyiségérõl, amellyel „a dolgokat mindig jutott Sárszentlõrincnek. Legyünk rájuk úgy fogadta, ahogyan voltak”. Tudta, büszkék.” 1975-tõl Pálfára jártak a gyerekek. Demény Károly, Sárszentlõrinc hogy mi, magyarok, túlélõ fajták vaA koszorúzás közben egy régi polgármestere örömmel jelezte, hogy gyunk. Ez nagy erény, amint hogy az is, kazettáról, Illyés Sárszentlõrincre hamarosan összekötõ út készül, amely hogy mûveivel minden korosztályt meg emlékezõ kedves szavait hallhattuk. közelebb hozza egymáshoz a két tele- tud szólítani. Gyermekek olvassák, Gazdag tartalmú, szép napot éltünk pülést. Éljünk - emelte ki - közös játsszák írásait, többek között elsõ mese- át. A szellemi örökségbõl mindenkinek irodalmi emlékeinkkel, ápoljuk Lázár regényét, A kisfiú meg az oroszlánokat. jutott. Felemelõ érzéssel búcsúztunk Ervin munkásságát, aki Sárszentlõrinc Az író jó pedagógus is volt, hiszen egy-mástól. dísz-polgára, és a felújított könyvtár is emberi tulajdonságokkal ruházta fel Tóth Márta az õ nevét viseli. Összefogással védjük alakjait, amelyek a gyermekekbõl mély érzéseket képesek kiváltani. közös értékeinket.

4

A Csillag bábcsoport ajándéka Kedves meglepetést hoztak Szigetszentmiklósról advent második szombatjának délelõttjén a Csillag bábcsoport tagjai: Kálmán Eszter a bábcsoport vezetõje, Nyúl Nikolett, Zsirai Szimonetta általános iskolások és Asztalos Attila középiskolás, aki Eszter fia. Az Országjáró Bábmisszió mozgalom egyik csoportjaként járják a vidéket, hogy elvigyék az Evangélium üzenetét.

Lázár Ervin Könyvtár Október 7-én az országos könyvtári vasárnap keretében rajz, vers és mesemondó versenyt szerveztem a gyermekek részére. Aktívan részt vettek az óvodásoktól kezdve egészen az általános iskola felsõ tagozatába járó diákok is, 24-en. Senki sem tért haza üres kézzel, értékes könyveket osztottam szét a legjobbak között, amiket azok a „versenyzõk” kaptak, akik egyaránt részt vettek a rajzolásban és a versmondásban is. Közülük kiemelném Szabó Eszter, Egyed Otília, Szabó Bianka, Csurán Brigitta, Csurán András Kevin teljesítményét, akik nagyon szép és mulatságos versekkel szórakoztattak bennünket. Kis süteménnyel, ásványvízzel kedveskedtem, aminek mindenki nagyon örült. Októberben a leselejtezett könyvekbõl vásárt tartottam a pártház épületében, a könyvek darabja 50 Ft-ba került. A nagy érdeklõdésre való tekintettel ezt kétszer meg kellett ismételnem. A könyvek árusításából kb. 45.000 Ft jött össze. Ebbõl a pénzbõl a könyvtárnak vásároltam könyveket, társasjátékokat egészen az óvodásoktól a középiskolások számára. Az utóbbi nagy sikert aratott az idelátogatók körében. E pénzbõl 5000 Ft-ért vásárolhattam könyveket az óvodások szüreti báljára, amit tombolára ajánlottunk fel.



Ez volt az elsõ elõadásuk, de mintha már sok éve szerepelnének, olyan bámulatos gyorsasággal állították fel varázslatos paravánukat, a világosítást, a zenét. Mindenki tudta a dolgát. Miért éppen Sárszentlõrinc az elsõ bemutatkozás színhelye? Régebbi kötõdésük van falunkhoz, hiszen két nyáron át a Teleházban táboroztak Eszter vezetésével a fiatalok, s baráti kapcsolat köti az itteni lelkésznõhöz is. Fõleg az ünnepek köré csoportosulnak az elõadások, de más jelenetek is találhatóak tarsolyukban, amelyeket óvodás, kisiskolás gyermekeknek szánnak, de a felnõttek is tanulhatnak belõlük. Daltanulás után a lelkes kis közönség elvarázsoltan, csillogó szemekkel figyelte a karácsonyi történetet, segítve izgatott válaszaikkal az esemény kibontakozását. A hang-, fényeffektusok, a változó helyszín, az árnyjáték, mind-mind nagy élményt jelentett.

Elõadás után a kérdésekre helyes választ adók jutalmat is kaptak, valamint minden résztvevõ a Családi Palánta Posta címû lap karácsonyi számát és egy CD-t.

Az internethasználat ide vonza a diákokat. A nagy érdeklõdésre való tekintettel a jövõben 2 gép fog az idelátogatók rendelkezésére állni. Kellemes, jó hangulatú délutánokat, estéket töltünk el, és azt hiszem a könyvtár melege is becsalogatja az ide betérõket.

mondókák végén nemegyszer csiklandozzuk, nevettetjük gyermekünket. A gyerekek a foglalkozás alkalmával kezükbe vehetnek különbözõ ritmushangszereket, melyeknek megismerhetik a hangját, megszólaltatási módját.

Ám lelki ajándékkal is gazdagodtak a jelenlévõk, amelyet Eszter kiváló pedagógiai érzéke révén együtt fogalmaztak meg: „Isten segít, nem hagy magadra, segít, hogy jobbá válj…” Szüsz Jánosné Horváth Ilona

Köszönet a Paksi Diego Szõnyegáruháznak, amely egy 3x3 méteres szõnyeggel támogatta könyvtárunkat, valamint a paksi Szõnyeg Világ Áruháznak, amely szintén egy szõnyeggel gazdagította könyvtárunkat. Köszönetet mondunk Lázár Ervin özvegyének, Vathy Zsuzsának, aki sok szép könyvvel gazdagította könyvtárunkat látogatása alkalmával.

A téli hónapokban változott a könyvtár nyitvatartása: Örömmel értesítem az újszülött kortól 3 éves korú gyermekeket és a kedves 15-18 anyukákat, hogy dec. 20-án (csütörtök- Hétfõ-szerda: Péntek-szombat: 16-19 ön) de. 10 órakor „sünizene” címmel, zenés szórakoztató mûsor lesz a könyvtárban. Paksról jön egy fiatal Minden kedves olvasót szeretettel zenetanárnõ, aki 30-40 perces foglal- várok! kozást tart a gyerekeknek. A 30 perc alatt Kovácsné Májlinger Ágnes elõre kialakított koncepció alapján következnek a dalok, mondókák. Rendszeresen furulya, fuvola, gitár, zongora szót hallhatnak a gyerekek. Következõ lapzárta idõpontja 2008. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a február 29. gyerekek összebújhassanak édesanyjuk- Várjuk írásaikat! kal. Erre az ölbeli játékok rengetegszer Szerkesztõség lehetõséget adnak, hiszen a dalok-


Egy a tábor, egy a zászló Ez jutott eszembe, amikor a szeptember 15-i Nemzetközi Petõfi Emlékhely találkozó után észrevettem, hogy a Petõfi házra kitûzött két zászló közül az egyiket ellopták. Nyelestül. Vajon ki lehet a tettes? És mit csinál a zászlóval? Talán nemzeti ünnepünkön kitûzi a házára, és így ünnepel a lopott zászlóval? Vagy esetleg azt gondolja: ezt a hazát már úgyis teljesen szétlopták,

Sárszentlõrinci Hírek vigyük hát a zászlót is!? Vagy fel sem vetõdött benne az, hogy rossz úton jár, tilosat cselekedik? /Kaparj kurta, neked is jut - hiszen így tanulta a sokak által visszasírt évtizedekben./ Nem tudom. Lehet, hogy soha nem is fogok választ kapni kérdéseimre. Mondhatnánk azt is, hogy nem történt semmilyen nagy baj. A zászló pótolható, bemehetünk a legközelebbi zászlóboltba, csak pénz kérdése. De a tisztesség, a becsület pótolhatatlan, márpedig ha valaki lop, nem lehet becsületes, tisztességes.

18. tanévét kezdte meg a Uzdi Népfõiskola A népfõiskola gondolatát elõször Frederik Severin Grundtvig /1783-1872/ dán evangélikus lelkész, költõ, történész, népmûvelõ fogalmazta meg. Eredetileg a szegény, tanulatlan réteg felemelkedését volt hivatott szolgálni, a nép így juthatott hozzá azokhoz az ismeretekhez, amik másképpen elérhetetlenek voltak számára. Innét indult útjára a népfõiskolai mozgalom, mely elterjedt egész Európában. 1914-ben, Bajaszentivánon, 1922-ben Kecskeméten foglalkoztak a népfõiskolai gondolattal. Az elsõ népfõiskolai tanfolyam

viszont csak 1936-ban indult Sárospatakon. Híres a Nagytarcsai Evangélikus Népfõiskola, mely 1938. november 15-én indult Sztehlo Gábor evangélikus lelkész vezetésével. Kiemelkedõ szerepet töltött még be 1940tõl Csepregi Béla evangélikus lelkész, 1945-tõl Karácsony Sándor. A háború után úgy látták, nincs szükség a népfõiskolákra. Újraindulásuk 1990ben történt. Mi büszkék vagyunk arra, hogy Renkecz József nyug. iskolaigazgató itt nálunk elsõként indította újra, s immáron 18. évfolyamát kezdi

Önkormányzati hírek

részesülnek, amit a Kulturális Minisztérium és a Tolna Megyei Önkormányzat hasonló összeggel egészít ki. - Szûszné Horváth Ilona alpolgármester beszámolt a 2007. évben végzett kulturális tevékenységrõl és ismertette a 2008. évi kulturális tervet. - Elfogadta a Képviselõ Testület a Paksi Vízmû 10%-os vízdíj emelési ajánlatát, melyet a csaknem 30%-os villanyáram díj emelése önmagában is indokolttá tesz. Így 2008. január 1-tõl 1 m3 víz fogyasztói ára 184 Ft + ÁFA, a közületi víz m3-enkénti ára pedig 301 Ft + ÁFÁ-ra emelkedik. - Ignácz János kérelmét az általa lakott szolgálati lakással kapcsolatban a Képviselõ-testület pozitívan bírálta el.

2007. november 27-én tartotta a Képviselõ Testület testületi ülését. - A képviselõk beszámolót hallgattak meg az Önkormányzat költségvetésének 2007. III. negyedévi teljesítésérõl és megvitatták a 2008. évi költségvetési koncepciót. - Meghallgatták az Általános Iskola és az Óvoda beszámolóját a végzett munkáról. - A Képviselõ Testület döntése értelmében 11 felsõfokú iskolás tanulót részesít a Bursa Hungarica ösztöndíjban. A tanulók ennek értelmében 10 hónapon keresztül havi 3000 Ft ösztöndíjban

Hirdetés

Vöröskereszt

Továbbra is kapható a 2007. június 30 és július 1-i faluünneprõl készült dupla DVD a Polgármesteri Hivatalban. Ára: December 21-én 1630 - kor a Mûvelõ1.500 Ft dési Házban ünnepi taggyûlést és véradó

5 Remélem olvassa ezt a pár sort a zászlólopó is. Neki azt üzenem, még van visszaút. Ugyanúgy, ahogy elvitte, vissza is hozhatja az ellopott zászlót, valamit még megmentve abból a fránya becsületbõl. Milyen szépen is mutatna egy reggel az a zászló ott a Petõfi házon, az a zászló, ami a tiéd is… a miénk. Addig is, amíg vissza nem kerül: egy a zászló. Demény Károly

meg az Uzdi Népfõiskola. Az egész környéken példaként tekintenek az itt elkezdett és végzett munkára. Köszönet ezért az áldozatért és kitartásért! - hangzott a polgármesteri köszöntõ. Az eltelt 17 évet végigtekintve ismertette Renkecz József 18. tanév programját, ami ismét gazdagnak mutatkozik. „Amíg legalább 10 hallgató kíváncsi az elõadásokra, addig folytatjuk” mondta Józsi bácsi, akit az idõsebbek is csak Tanító Bácsinak szólítanak. Józsi Bácsinak és a hallgatóknak további sok szép élményt, egészséget és áldott karácsonyt kívánunk. Szerkesztõség

- 2007. december 1-tõl Sárszentlõrincen dr. Szabó Zoltán kölesdi háziorvos helyettesít heti 3 alkalommal a rendelõben kiírtak szerint. H. l0.0013.00-ig, Sz. 10.30-13.00-ig, P. 10.0013.00-ig. - A gyógyszerellátást Steitz Jánosné kölesdi gyógyszerész biztosítja a rendelések függvényében. - A Sárszentlõrinc-Györköny közös orvosi körzetre kiírt pályázatra 2 pályázó jelentkezett, velük a tárgyalások folyamatosak, döntés januárban várható. Szerkesztõség

ünnepséget tartunk, melyre minden érdeklõdõt sok szeretettel várunk. Hatala Istvánné

6

Egyéb hírek Látogatást tett Vathy Zsuzsa írónõ Sárszentlõrincen. Lázár Ervin özvegye Lázár Ervin könyveivel ajándékozta meg a róla elnevezett könyvtárat, beszélgetett Demény Károly polgármesterrel és Szûszné Horváth Ilona alpolgármesterrel. Bíztatóan fejlõdik a falu és az írónõ kapcsolata, és nem csak Lázár Ervin örökségében kapcsolatosan.

Temerinben jártunk



Az alpolgármester író-olvasó találkozó- Erika azt kérte, hogy a polgármester ne ra hívta meg az írónõt, amit Vathy róla, ne is munkáiról beszéljen, hanem Zsuzsa el is fogadott. arról a kedves kis faluról beszéljen, ahol élünk. Így nevezte kertünk, hazánk Szekszárdon a Kapualj Galéria adott kertészének õt Demény Károly. A otthont Oláh Erika tûzzománc munká- megnyitón számos neves mûvész és inak a sárszentlõrinci kapcsolattal és közéleti személyiség jelent meg, azóta múlttal rendelkezõ Rühl Gizella gondo- ezrek tekintették meg a kiállítást. zásában. Rühl Gizella a mûvész munkáit Köszönjük, Erika! mesteri fotókon ábrázolja. A kiállítást Szerkesztõség Demény Károly Sárszentlõrinc polgármestere nyitotta meg. Elmondta: Oláh

magyarországi körülményekrõl, és meghallgattam a kisebbségben élõ temerini magyarok mindennapos panaszait, nehézségeit. Nagy örömmel fogadták meghívásunkat a sárszentlõrinci borversenyre. Az elbúcsúzáskor a sárszentlõrinciek és az anyaországi magyarok tiszteletére a zenekar régi magyar nótákkal tisztelgett, majd kezdeményezésükre együtt énekeltük el a magyar Himnuszt. Úgy érzem, mi így

együtt vagyunk, ezzel a kérdéssel csak „feljebb” vannak bajok. Azt a traumát, amit 2004. dec. 5 okozott, a mai napig nem tudják elfelejteni és feldolgozni, bevallom én is szégyelltem magam mások miatt. 2008. március 14-re sok szeretettel várjuk kedves temerini barátainkat.

szabadságharcunkat a történelem folyamán meghamisították, másként tanították hivatalosan. Volt, aki otthon hallhatott az igazságról, de volt olyan - köztük én is -, akinek újra kellett tanulni és meg kellett tanulni szeretni szent forradalmunkat.” - mondta a szónok, és arra bíztatott bennünket, hogy vállalva örökségünket küzdjünk hétköznapjainkban, nem elfogadva a „merjünk kicsik lenni” címû megalázó hozzáállást. Az ünnepnek méltó keretet adott a Bonyhádi Petõfi Sándor

Gimnázium fõleg sárszentlõrinci diákjainak ünnepi színi elõadása Bognár Cecil tanár úr vezetésével. Demény Károly polgármester Zas Lóránt Szabadság címû versét énekelte gitárkísérettel Dinnyés József dallama alapján. Az ünnepség résztvevõi a diákokkal együtt megkoszorúzták az 1956-os emlékmûvet, majd kötetlen beszélgetésen vettek részt a Polgármesteri Hivatalban szerény állófogadás keretében.

Török Levente Erdélybõl érkezett haza, s most a közeli Pálfán él, dolgozik. Képei„ A gonosz diadalmához sokszor elég bõl nyílt kiállítás a csak annyi, hogy a jók tétlenek K u l t ú r h á z b a n , maradjanak.” amelyet Demény ( Széchenyi) Károly polgármester méltatott: A mûvész a szellem szabadságát és felsõbbrendûségét hirdeti, vallja hitvallásként. Az embert ábrázolja önmagában, individuumként és társas lényként. Rólunk szól és nekünk szól, úgy, hogy bármelyik szereplõ helyébe képzelhetjük magunkat. (Dacoló, kiáltó,

ellenálló, lázadó.) Üzenet a múltból, amely kötelez, tükör a jelenben, a jövõt faggatja. Nemcsak formájában, tartalmában is üzenet. A pattanásig feszült emberi lélek drámája. Minden pont, vonal, folt vibrál, a szétszakadás elõtti állapotot tükrözi. Erõt sugároz, de nem erõszakot. Megmutatja a rendet. Azt a rendet, ami már a múlté. A világ megfordult, a hagyományos értékek devalválódtak tudás, mûveltség, emberség helyére a pénz és a hatalom lépett. Mûvészete harcos mûvészet. Nem cicákkal és gombolyaggal, nem pataknál ivó szarvasokkal, de nem is csata után, inkább csata elõtt.

Márton napi meghívást kaptam családommal együtt Temerinbe Nagy Ernõ barátomtól, és Kabács Jánostól. A Borbarát Kör minden évben libapecsenyével és az új borok kóstolásával, értékelésével emlékezik Márton püspökre. A közös vacsorán átadtam Sárszentlõrinc köszöntését, beszéltem a

Október 23 Nemzeti Ünnepünk Október 23-án dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke és kedves felesége tisztelte meg jelenlétével Sárszentlõrincet. A Közgyülés elnöke Demény Károly polgármester meghívására érkezett az ünnepre és tartott magas színvonalú ünnepi beszédet az ünneplõ falubélieknek. „Október 23-i forradalmunkat és

Török Levente kiállítása

Demény Károly

Szerkesztõség

Szerkesztõség



Illyés Gyula szavalóverseny Felsõ - Rácegresen ez év novemberében is találkoztak a versmondók Illyés Gyula születésének évfordulóján a szavaló versenyen, amelyet a pálfai Illyés Gyula társaság szervezett. Mivel felsõ tagozatos tanulóink sajnos már nincsenek, így Szabó Eszter 4. osztályos tanuló képviselte iskolánkat.

Böjte atya Nagydorogon

megvalósulhasson a befogadás ténye családban, kisebb nagyobb közösségekben, még akkor is, ha különbségek Ez év januárjában az ökumenikus vannak közöttünk. Mindannyian rászoimahetet Sárszentlõrincen tartottuk. A rulunk arra, hogy befogadottak legyünk hét perselyadományát Böjte atya árva - hangsúlyozta. gyerekeket segítõ szolgálatára szántuk. Böjte Csaba ferences szerzetes testvér december 4-én, kedden fél ötkor tartott egy elmélkedést a nagydorogi református templomban, ahol Bocskorás Bertalan helyi lelkész átadta neki az imahéten összegyúlt 126.000 Ft adományt. Bocskorás Bertalan felolvasta Máté evangéliumából azt a szakaszt, ahol a Miatyánkot mondja el Jézus a Hegyi beszédben. Az atya igehirdetésében a Miatyánknak azt a kérését emelte ki, hogy: Jöjjön el a te országod. Ádvent is az eljövetel ünnepe, Jézus eljövetelét ünnepeljük és várjuk országa megvalósulását. Az õ országa a szeretetben valósul meg köztünk - mondta az atya. Ahol emberek szeretetben befogadják egymást, ott van az Isten országa. Legyünk befogadó lelkületûek és törekedjünk arra, hogy mi is könnyen Isten szeretetébe fogadott minket, befogadhatóak legyünk - kérte Csaba embereket. Mi is hordozzuk szívünkben testvér. Szívünkre helyezte, hogy a földre született Isten Fiát, Krisztust! Az igehirdetést követõ rövid beszáimádkozzunk azért az ádventi idõben, h o g y e m b e r é s e m b e r k ö z ö t t molóból megtudtuk, hogy a Dévai Szent

7 Illyés Gyula: Viharban és Szabó Magda: Fû címû versét szavalta el mély átéléssel, szép elõadással, amely a zsûri tetszését is elnyerte. Nagy örömünkre a harmadik helyezést érte el. Gratulálunk Esztike és kívánjuk, hogy továbbra is ilyen szép sikereid legyenek! Szüsz Jánosné

Ferenc Alapítványt 1993-ban hozták létre Erdélyben, majd 2002-ben Magyarországon. Közel másfélezer gyermekrõl gondoskodnak negyven helységben. 15 otthonban 700 bentlakó gyermeket látnak el, 26 erdélyi településen pedig 688 gyermek számára délutáni ellátást biztosító napközi otthont mûködtetnek. Az otthonokat adományokból tartják fönt, legfõbb támaszuk és támogatójuk az Úristen. Ha valaki szeretne többet megtudni r ó l u k , a w w w. m a g n i f i c a t . r o , www.devaigyerekek.hu, w w w. e l e t h a z a . h u honlapokon folyamatosan híreket olvashatunk munkájukról. Örülünk, hogy személyesen is találkozhattunk Isten bátor és alázatos követével, aki áldozatos, kitartó, szeretetteli munkájával naponta több száz gyermekrõl gondoskodik és számukra az életben maradást, szellemilelki növekedést biztosítja. Nem kívánhatunk mást, minthogy Isten áldja meg további életét, munkáját! Karl Jánosné Csepregi Erzsébet

Mitõl vált értékké, aminek születtem? Attól, hogy mások annak tekintik, és fõleg, hogy én is így gondolom. Amikor alkalmunk volt megmutatni, mink van, akkor Bakay Péterrel egy kiállítást vittünk a sárszentlõrinci faluünnepre. Nagyapám fafaragó szerszámaival, és a velük készített eszközökkel próbálkoztunk.

jelent. A múltat jelenti, a túlélést. Azt, hogy cigány õseim mindig becsületes munkával keresték a kenyerüket. A mi falunkban azt szeretem, hogy a legtöbb ember ezt pontosan tudja, és megbízik bennünk, egyenrangú felekként kezel bennünket, mint ahogy az emberek között ez teljesen terméCsak arról tudok írni, nekem mit szetes, és elvárható. jelent az a pár fa- és fémdarab. Értékeket

Itt, Sárszentlõrincen remélem, hogy ez mindig így marad. Igyekszem majd a Sárszentlõrinci Hírek erre szánt oldalait valódi tartalommal megtölteni. Elmegyek majd az öregjeinkhez, meséltetem õket. Faggatom a múltat a jövõnek. Orsós Julianna


8

Bemutatkozás

Tancsa Tünde vagyok, Nagydorogon élek. Júniusban fejeztem be tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Karán, ahol közgazdász diplomát és idegenforgalmi szakmenedzser bizonyítványt is szereztem. Szeptember 1-jétõl dolgozom a Zsivora György Népfõiskolai

Bemutatkozás

Sokacz Zsófiának hívnak, én lettem az alapítvány egyik új munkatársa. Munkakörömnek szép hangzatos neve van: turisztikai szervezõ menedzser. Szóval munkám célja, hogy kis falunkat „felvirágoztassam”, fellendítsem

Idõsek

napja

(2007. október 5.) A Zsivora György Népfõiskolai Alapítvány hagyományteremtés céljából 2007. október 5-én Idõsek Napját rendezett - ami a visszajelzések alapján sikeresnek könyvelhetõ el - ezzel emlékezve a településen élõ idõs emberekre, és egy napra rájuk irányítva a figyelmet. A rendezvényre ellátogatók a parókia épületében az óvodások, és a helyi

Nappali szociális ellátás Az õsz beköszöntével a nappali ellátás (idõsek klubja) életében is változások történnek. Kézmûves foglalkozás keretében a klubtagok az intézmény dolgozói segítségével ismét kipróbálhatták kézügyességüket, és kreativitásukat. A Halloween közeledtével közösen dekorációkat készítettünk, hogy így próbáljunk meg kicsit betekinteni ebbe az új, egyre inkább teret hódító szokásba, és ehhez kapcsolódóan egy töklámpást is sikerült készíteni. Az idõsek napja keretében október elején került sor egy csuklós vérnyomás- és egy vércukormérõ eszköz átadására, mely a klubban lévõk folyamatos, és rendszeres vérnyomás, és vércukorszintjének mérésére és nyomon követésére nyújt lehetõséget.


Alapítványnál mint foglalkoztatás is. Tehát bárkinek bármilyen kérdése van szervezõ menedzser. A munkakörömbe az álláskereséssel kapcsolatban, tartozik a foglalkoztatási pályázatok szívesen állok rendelkezésére. figyelése, foglalkoztatási projektek kidolgozása, pályázatírás és mindaz, ami a munkahelyteremtést szolgálja. Tancsa Tünde Foglalkoztatási Információs Pontot foglalkoztatás mûködtetek, ami annyit jelent, hogy a szervezõ menedzser munkanélkülieknek segítek állást keresni az Interneten, kapcsolatban vagyok a paksi Munkaügyi Központtal

turizmusát. Ebbõl azt hiszem, kitûnik, belém vetett bizalmat, és Sárszentlõrinc hogy szeretem a kihívásokat. egyszer még virágzó településsé válhat! Végzettségem szerint környezetmérnök vagyok, s remélem valaSokacz Zsófia mennyire az is maradhatok. „Mesterturisztikai szervezõ ségembõl” adódóan nagyon szeretek menedzser természetet járni, horgászni, egyszóval a szabadban lenni. Remélem, sikerül megszolgálnom a

iskolások közremûködésével színvonalas elõadásukkal, verseikkel, énekükkel és körjátékukkal tették emlékezetessé ezt a szép napot, és szórakoztatták az idõseket. A rendezvény folytatásaként a Nappali Szociális Ellátás (Idõsek Klubja) épületében pedig az ÁNTSZ két munkatársa az idõs korra jellemzõ, az idõskori problémákról, azok okairól, tüneteirõl tartottak elõadást. Majd az elõadást követõen pedig a vércukor, vérnyomás és a koleszterin mérésére

volt lehetõség, melyre igen nagy volt az érdeklõdés. Az intézménybe ellátogatók megtekinthették magát az intézményt is, annak helyiségeit, megismerkedhettek az idõsek klubja által nyújtott szórakozási lehetõségekkel, és szolgáltatásokkal is stb. Az ebédet követõen pedig lehetõség volt egy kis kötetlen beszélgetésre.

Megédesítve a klubban lévõk életélt egy nap ebéd utáni desszertként a klubtagok közremûködésével 3 különbözõ ízesítésû rétest készítettünk, amiket mindenki a sütést követõen jóízûen fogyasztott. Foglalkoztatás keretében pedig a

get a téli hónapok során is szeretnénk tovább folytatni. A rosszidõk beköszöntével a klub élete is egyre inkább az épület falain belülre szorul. Így a téli hónapokban több alkalommal is sor kerül régi (Csárdáskirálynõ, Mágnás Miska, Az én lányom nem olyan stb.) romantikus filmek, vagy vígjátékok levetítésére. Az elõadások pedig, melyekre rendszerint keddenként, vagy szerdánként szokott sor kerülni, most a már eltûnt, és a még létezõ járványos betegségekrõl szóltak (mint a lepra, pestis stb.).

Juszt Klára

Továbbra is várunk minden kedves érdeklõdõt és leendõ klubtagot. ruhaosztásból megmaradt anyagokból a nappali ellátás székeire párnákat kezdtünk el készíteni. Ezt a tevékenysé-

Juszt Klára


Jöjj Uram Jézus! (Jelenések könyve 22, 20.) Ádvent ideje van. Az ádvent szó azt jelenti, eljövetel. Jézus Krisztus eljövetelére várunk. Jézus eljött, amikor megszületett kisgyermekként. Eljön majd az idõk végén is, amikor újjáteremti azt a világot, amely emberek keze alatt tönkrement. És eljön újra és újra az életünkbe, lelkünkbe. Az ajtó elõtt állok és zörgetek, mondja. Aki megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele maradok, vele vacsorálok. Csodálatos ez a kép, közösséget vállal velünk, részt vesz életünkben. Odatelepedik asztalunkhoz, osztozik gondjainkban, eszi velünk együtt szegénységünk kenyerét vagy örül a dúsan terített asztalnak. Szenvedi velünk a magányosság terhét, társunkká lesz magányunkban, vagy örül a közösségnek, amiben élünk. Ha kilátástalannak látjuk utunkat, reményt kelt lelkünkben és továbbsegít az úton. Ott áll az ajtó, szívünk ajtaja, életünk ajtaja elõtt és zörget, kopogtat, megkocogtatja az ajtót. Nem tör ránk, nem dörömböl, nem erõszakos. Csak

Életjel és köszönet Ezt a levelet Erdõs Juliska néni testvérének az unokája, Varga Jutka küldte Amerikából. Varga Jutka sokat volt itt nyaranta és egy tanévet itt járt Sárszentlõrincen iskolába. Erdõs Juliska néni a Szuglában lakott, ott, ahol most Szigeti Paliék. Csepregi Erzsébethez írt levelébõl közlünk részleteket. Drága Erzsike! Ez a levél két hónapja készülõdik. Hetek óta a nyári ünnepségekrõl készült videó és a Sárszentlõrincrõl készült második kötet bûvöletében élek. Néhány vasárnappal ezelõtt egy egész délutánt töltöttem hol a filmet nézve, hol a könyvet forgatva, és azóta csak szemezgetem a könyvet - ki-ki nyitom, és próbálok visszaemlékezni az ott szereplõ emberekre. De most visszakanyarodok júliusra, az ünnepségekre. Elõször is nagyon köszönöm, hogy elküldted e-mailben a meghívót, és a szórólapot, mert legalább


9

jelzi, itt vagyok, be szeretnék menni, szakadozottsága mind-mind felfakasztszívesen bemennék hozzád, engedj be, ja lelkünkben a kérést : Jöjj, Uram Jézus! ha akarsz, örülnék, ha veled lehetnék. Jöjj és segíts rajtunk! Teremts békét, Gyere Jézus! - válaszolhatunk. Szívesen egyetértést, megértést emberek között! kitárom elõtted szívem, lelkem. Örülök, Segíts összefogni, életbenmaradásunkha velem vagy. Nem szégyellek elõtted ért, az élhetõ életért együtt küzdeni! s e m m i t . B i z t o n s á g o t j e l e n t a Jöjj, Uram Jézus! közelséged. Erõt, reményt ad. Hordozzuk együtt szívünkben ezt az Évtizedeken át elkísérnek a Jób imádságot az ádventi és karácsonyi lázadása címû magyar film utolsó idõben egyen egyenként és közösségi jelenetei. Gyûjtik össze a zsidókat a együttléteinken is. Hogy Jézus befaluban. Az idõsödõ szülõpárt is jöhessen életünkbe, családjaink életébe, felültetik a kocsira és elhurcolják. Az falunk életébe és megválthasson, örökbefogadott - nem zsidó - kisfiú megszabadíthasson attól, ami teher, ami semmit nem ért az eseményekbõl. Csak bûn, ami elviselhetetlen, ami tönkreteszi azt látja, hogy távolodik a kocsi, szüleit az életet. és más tiszteletreméltó embereket Ez a mondat, ez a kérés a Biblia utolsó megalázottan, megszégyenítetten, lapján, utolsó soraiban olvasható. erõszakkal visznek valahova. Keresztyének ezrei, milliói imádságként Kétségbeesetten, reménytelenül, hordozták évszázadok alatt lelkükben a céltalanul szaladgál a mezõn, és kiabálja kérést: Jöjj, Uram Jézus! Csatlakozzunk a számára érthetetlen mondatot, amit mi is azok nagy táborához, akik hívják, nevelõapjától hallott, amikor kileste várják Jézust, akik tudják, megpéntek esténként imádság közben: Jöjj el tapasztalják, hogy életünk egyedüli Messiás, jöjj el Messiás! segítõje, megtartója az élõ Jézus Bizony mi is nagyon sokszor érezzük, Krisztus, aki örömünk, reménységünk h o g y e z a v i l á g m e g v á l t á s r a , és szeretetünk forrása! Megváltóra, Messiásra vár. A gazdasági, Jöjj, Uram Jézus! politikai élet kilátástalanságai, egyéni Karl Jánosné Csepregi Erzsébet életünk terhei, a közösségek szét-

így a távolból tudtuk követni az eseményeket. A film láttán, ha lehet még jobban sajnálom hogy nem voltam ott! A videó visszaadja az esemény ünnepélyes hangulatát, a résztvevõk meghatottságát, különösen tetszett a Te beszéded, és Prõhle Gergely. De a legjobban tetszett az az összefogás, odatartozás amely a résztvevõk arcán látszott, már egyáltalán az, hogy annyi ember eljött. Nem gyõzõm hangsúlyozni, mennyire sajnálom, hogy nem tudtam eljönni, de mint Anikó írta neked, õk (Anyukám és Anikó) éppen azon a hétvégén jöttek ide hozzám látogatóba egy hónapra. A másik, amit nagyon sajnálok, hogy nem reagáltam kedves felkeresésedre, és nem írtam egy levelet a sárszentlõrinci könyvbe. Amikor írtál róla, nem tudtam rögtön nekifogni, csak a fejemben forgattam mit is írnék, aztán meg már késõ volt. Ezt azért is sajnálom, mert annyira tetszett, amit mindenki más írt, többek között Te is: az ártatlan gyerekkor, az ártatlan örömök: a Siópart, a Szugla, a Hõskert, a szilvafák a Sióparton, érdekes hogy mindenkinek ugyanaz az élménye

volt, hogy ezen a kis csatorna partján töltött napok, órák, (amelyben néha bódult halak jöttek a Balatonból), még évtizedek múltán is olyan sokat jelent mindanyiunknak. Olvasva mások írásait rájötte, hogy én tulajdonképpen nem is voltam sárszentlõrinci, mert nemcsak hogy nem ott születtem, de igazán nem is éltem ott, csak a nyarakat töltöttem, felhõtlen boldogságban, és mégis mégis milyen sokat jelent nekem ez a falu! Nem mindenkire emlékszem, aki a könyvbe írt, de Kránicz Jóska nevetõ tekintete elõttem van, Gõsi Pali is, meg a Pinczési fiúk arca is. Nagyon szeretnék ezekkel az emberekkel találkozni, persze lehet hogy nekik fogalmuk sincs, én ki vagyok, de ez nem baj. Még egyszer köszönök mindent, azt hogy tájékoztatsz a faluban zajló helyzetrõl, a küldeményeket, de legfõképpen azt az áldozatos és felvilágosult, szívós munkát, amellyel a falu megmentésén és felemelkedésén dolgozol. Szeretettel gondolok rád: Tamás Judit

10

Paradicsomnak Te szép élõ fája

Az Adventtel megkezdõdik a készülés a Karácsonyra. Valamikor, messze az idõk mélyén az Embernek szembesülnie kellett a mindenségtõl való teljes kiszolgáltatottságával. Bár maga az ember a trópusi éghajlaton született, de nekünk már csak arról az idõkrõl van tudásunk, mikor már itt Európában is megjelent, sõt már egész északra is felhúzódott. Emlék már, az Aranykor utáni vágy csupán a Paradicsomi idõ, mely az Atlantisszal együtt örökre elsüllyedt. Most kietlen tájon él, vére verítékével kell kenyerét keresnie. A tél ráadásul a legridegebb idõ: a hideg és az élelem hiány mellett tapasztalnia kell, hogy a napok is egyre rövidebbek. Minél északabbra lakik, annál zordabb a tél és annál nyomasztóbb a sötét. Megnõ az értéke a melegnek, a fénynek. Sehol sem volt még a Kereszténység, mikor az Adventi idõszakban itt az északibb tájakon fölgyulladtak az elsõ lángok a gonosz elûzésére. Égtek a házakban, minden család tûz-helyén. Tüzeltek mindent, ami fénnyel égett, de a legjobb a gyantával átitatott fenyõ (fénylõ) fa, mely minden korban a legjobb fáklyát adta. Ezen belül is a luc fenyõ (lux=fény lat.) a legalkalmasabb, mely bõséggel nõtt ezeken a tájakon. Égett a tûz kereken fél éve is Szent Iván napján. Akkor még vidáman ugrotta át minden fiatal lány a tisztító tüzet. Most nem a szabadban ég, hanem lefedett,

Sárszentlõrinci Hírek védett házakban. Most nem ugorják át, hanem óvják védik. Mi magyarok már sárból vert házakban éltünk, mikor a terjedõ római rítusú kereszténység kiszorította lassan azt a hagyományt, hogy halottainkat a tûz-hely alá temessük A legények is háztûz-nézõbe mentek. A ház tüze volt a család központja. Minden ott történt. [Gondoljunk ifjúkori kalandregényeink indiánjaira, õk is a tûz mellett döntöttek mindenrõl. Az égõ áldozat (gör. Holocausztosz) a legõsibb rítus. Káinnak is így lett áldozata Ábel, egy égõ áldozat bemutatása közben, meghatározva ezzel, hogy attól a perctõl kezdve csak Káin ivadékai szaporodhassanak.] Õsi szokás a Misztérium játéknak nevezett rítus, amikor egy közösség eljátszik színmûszerûen egy mítoszt. A karácsonyi idõszak a bûnbe esés, Ádám és Éva ünnepe, a Paradicsom elvesztése. Templomok elõtt, templomokban, városok piacterén, ha nem volt hely, akkor a falu közösségi terén a Páston (Páskom, Páskum) játszották el. Kelléke a Paradicsom közepén álló „jó és rossz tudásnak fája”, melyet már a III. századtól kezdõdõen, mint almafát ábrázoltak. Valószínûleg a német lutheránusok terjesztették el a karácsonyfát, egyes vélemények szerint egyenesen Luther maga, így alakítva egy õsi „pogány” fa kultuszt keresztény jelképpé. Télen nem találni más zöld fát, mint fenyõt. Erre tekerik fel a fénylõ kígyót és a piros almákat. Ez a világ fa, melyen majd az

Kedves Sárszentlõrinciek!

Falunkban az evangélikusság mára kisebbség lett. Kezdetben a község lakossága magyar evangélikus volt, de idõközben a lakosság kicserélõdött, az õslakosság elfogyóban van. Az evangélikus gyülekezet mára már a falu harmadát sem teszi ki. Ennek ellenére a gyülekezet továbbra is felelõsséget érez falunk minden lakójáért és a faluban zajló eseményekért. Kötelességünknek érezzük, hogy imádságban Isten elõtt hordozzuk személyválogatás nélkül falunk minden lakójának életét, és mindenki számára segítséget kérjünk Istentõl. Istenünk nagy és irgalmas és kitárja szívét azok felé, akik alázattal terjesztik elé kéréseiket. Ezért nem magunkban, hanem Benne bízva

könyörgünk hétrõl hétre mindenkiért: kicsikért és nagyokért. Benne bízókért és Õt még nem ismerõkért. Egészségesekért és betegekért. Jólétben, biztonságban élõkért, és azokért is, akik sok bajjal-gonddal küszködnek. Mi nem tudjuk, kinek mire van szüksége, de Istenünk ismeri életünket, látja hiányainkat, terheinket, vágyainkat, örömeinket. Õ személy szerint ismer minket, nincsenek elrejtve elõtte érzéseink, gondolataink, szívünklelkünk állapota. A január elsejei istentiszteleten kezdjük el az imádkozást, és egy év leforgása alatt szeretnénk minden házat, minden családot név szerint Isten elõtt megemlíteni, a családok életére Isten áldását kérni.

VII. évfolyam 4. szám isteni ajándék a Gyermek a Megváltó lesz a legszebb dísz. A Karácsony az égi ajándék napja. Aztán jöttünk mi, felvilágosult emberek. A tûz helyébõl tûzhely lett, mely már csak a fõzés fontos kelléke. A tüzet lecseréltük elektromos csillárokra, világító szalagokra, melyeknek már Szent Ivánhoz semmi közük sincs. A fára már mindent aggatunk, hisz ez nem a Paradicsomnak szép élõ fája. Gyakran úgy lopjuk, nem is neveljük, s ez külön zamatot ad az Ünnepnek. Az égi ajándék helyett földi ajándékainkat rakjuk alá. Sikerült tehát újra elgáncsolni magunkat. A kegyelem javát elutasítva félkegyelmûvé válván sikerül pokollá tennünk az Ünnepünket. A legtöbb családi tragédia pont ilyenkor, a sötét idõk legsötétebbjén, a karácsonyi idõszakban történik. A lélek az Adventben nem készült föl a sötétre, tüzét vesztette minden, amire szükség volna. Csak az ablakban ég a villany, az utcákon, kirakatokban. Most vigyázzunk, hogy a lelkünkben is ott égjen a tûz, melynek fényénél átléphetünk egy új idõbe, ahol majd az erõsödõ nap visszaszorítja a sötétet és majd áprilisra Szent György végleg legyõzi a Sárkányt és a földet a lakott helyett majd az égi tûz melege önti el. Erre ügyeljünk lelkünk apró gyertyáival! Áldott ünnepeket! Ui.: A Karácsony nem a szeretet ünnepe! Születésnap! Nagy Zoltán

„Hívj segítségül a nyomorúság idején és megszabadítalak téged!”- olvassuk a Zsoltárok könyvében a bíztatást. A zsoltár szava igaz. Szívleljük meg minél többen a bíztató szót és hívjuk segítségül Istenünket, mert õ irgalmas és mindannyian rászorulunk segítségére! Abban a tudatban, hogy „Nem azé, aki akarja, nem azé, aki fut, hanem a könyörülõ Istené” - minden jót, áldást kívánok a falu minden lakója életére, szeretettel:

Karl Jánosné Csepregi Erzsébet



11

A szeretet himnusza

Ha embernek, vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs énbennem, olyanná lettem, mint a zengõ érc, vagy pengõ cimbalom. És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha egész hitem van is, úgy annyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet, pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból. A szeretet hosszútûrõ, kegyes, (jóságos), a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kételkedik, a szeretet nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül (a szemérem ellen), nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltûr.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek Áldott, karácsonyi ünnepeket, jó bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy egészséget és boldog, békés újévet kívánunk mindenkinek szeretettel ! ismeret, eltöröltetik. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás: De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. Mikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én megismertettem. a képviselõtestület tagjai, Most azért megmarad a hit, remény, a hivatal dolgozói, szeretet, e három; ezek között pedig Demény Károly polgármester és legnagyobb a szeretet. Szüsz Jánosné Horváth Ilona Kövessétek a szeretetet! alpolgármester és a Sárszentlõrinci ( 1Kor 13- 14,1 ) Hírek szerkesztõi

A tévé elõtt

Milliószor hívják föl a tévénézõk milliárdjainak figyelmét - elsõsorban apellálva a gondolkodásra hajlamos, értékeket keresõ és létrehozni vágyó, még nem teljesen lebutított emberekre - a tévénézés ártalmaira, merthogy a tévé - amennyiben urunkká és éltetõnkké válik - szétrombolja a közösségeket, ill. megakadályozza kialakulásukat, rombolja a személyiséget, ill. megakadályozza a lélek egészséges fejlõdését, rombolja (elrabolja) idõnket, alkotó kedvünket, egyik legfõbb akadálya a hõn áhított függetlenségünknek, hisz alattomosan befolyásol, ritkábban a jóra. Észre sem vesszük, de játékszereivé válunk politikai, gazdasági érdekeknek. Gyõzikék, és egyéb hullócsillagok lesznek példaképeink, milliók azonosulnak a valóság-showk szánalmas roncs szereplõivel, és röhögnek a kibeszélõshowk beteg önmutogatóin (miközben a tévéguruk röhögnek a legjobban a megetetett tévénézõkön). És persze ezek a semmit érõ produkciók, szappanoperák uralják beszélgetéseinket is. Természetesen a tévé nem csak a horror- és sexfilmek, a hazug hír-

közlések és az egyre embertelenebbé váló sport világának közvetítésére alkalmas. Segítségével eljuthatunk más földrészekre, megismerhetjük Isten teremtett világának szépségeit, és az ember formálta kultúra ezerarcúságát, az idõk folyamán létrehozott értékeit. Mert igazság szerint a tévé erre lenne hivatott, ahogy maga az ember is, szépre, jóra, építésre. Rajtunk áll, mit nézünk a tévében, rajtunk áll, mit teszünk a mindennapjainkban, rajtunk áll, mit kezdünk az életünkkel. November közepén a Duna TV 22 perces mûsorban egy hamisítatlan valóságshowt mutatott be. Nyilván nem mindent, nyilván nem a nehézségeket kidomborítva, de mindenképp igazat, amikor a Sárszentlõrincen, az evangélikus egyház fenntartásában mûködõ Zsivora György Népfõiskolai Alapítvány hétköznapjait tárta országvilág elé. Sokan láthatták határon innen és túl szerteágazó tevékenységét, erõfeszítését sorsok megjobbítására, megkönnyítésére, megismerkedhetett ember- és falumentõ céljaival. Az itt élõknek valószínûleg nem jelentett sok

újdonságot, hisz több mint egy évtizede a falu részeként mûködik. De kiváló alkalom teremtõdött annak bemutatására - ha tetszik, az itteniek bátorítására -, hogy Sárszentlõrinc - Uzd élni akar. Segítõ és segítségre kinyújtott kezek találkozásáról szólt a film, az itt lakóknak ezzel az üzenettel: A jelenlegi zord idõkben községünkben nemhogy helye van egy ilyen sokirányú szolgálatot végzõ szervezetnek, hanem az országos leépülési tendenciákkal szemben csak akkor van esélyünk a fönnmaradásra, elõrejutásra, ha minden jó szándékú ember keresi feladatát, az összefogás módjait és alkalmait. A dokumentumfilm az Isten kezében címû sorozat keretében került bemutatásra. Tökéletesen fejezi ki ez az alapítvány, egyben a falu helyzetét, lehetõségeit: Isten kezében vagyunk, az óv és táplál minket. Engedjük, hadd irányítson is! Bakay Péter

12

HAN G B O LT

Már régen neki kellett volna állnom ennek a „hangbolt” megírásának, de mint mindenhez, ehhez is ihlet kell, erre is rá kell „hangolódni”. A hangolódást most segíti a lapzárta és barátaim kérésére, bíztatására most végre megírom, s az alábbiakban közreadom a történetet. Hetedhét országon túl, az Óperenciás tengeren innen, Sárszentlõrinctõl nem messze történt, amit most hallotok. /Ott ilyen dolgok történnek./ Mint az Iskolaszék egyik tagját, helybéli lakost, magyar állampolgárt zavart, hogy az iskolai ünnepségeken „Most pedig hallgassuk meg a Himnuszt!” felszólítással feltették CD-rõl a Himnusz zenéjét /szinte énekelhetetlen változatban/, és sokan zsebre tett kézzel, rágógumizva, nevetgélve, beszélgetve szenvedték végig nemzeti imádságunkat. Mi néhányan tüntetõen együtt énekeltünk ilyenkor a gépi zenével, de nem sok követõre találtunk. A Református Kórus segítsége sem gyõzött meg senkit. Ekkor gondoltunk arra, hogy meg kellene tanítani és meg kellene szerettetni himnuszunkat az iskolásokkal. A gondolatot tettek követték. Az Iskolaszék Himnusz éneklési versenyt hirdetett meg az osztályok között, melyre 12 osztály nevezett be. Minden osztály külön felkészítõt választott magának. A zsûriben két neves orgonamûvész és egy hegedûmûvész, Gyõrffy Gergely barátom foglalt helyet. Egy szép hangú kislány elénekelte a Boldogasszony anyánk kezdetû éneket, mely a

Bemutatkozás

Hingl Márta Juditnak hívnak. Középiskolai tanulmányaimat Pakson a Vak Bottyán Gimnáziumban végeztem, humán osztályban. Mivel kiskoromtól kezdve tanítani szerettem volna, jelentkeztem Bajára, az Eötvös József Tanítóképzõ Fõiskolára, ahová a középiskolai jó eredményeimnek köszönhetõen felvételi nélkül felvettek. Itt szereztem meg 2003-ban a tanítói diplomámat, magyar mûveltségterületen. Fõiskolai éveim alatt, német nyelvbõl, sikeres nyelvvizsgát tettem. Ezután másoddiplomás képzésre a

Sárszentlõrinci Hírek mai Himnuszunk egyik elõdje volt. Mivel sem õ, sem én nem voltunk biztosak a kezdõ d hangban, hangvillám nem volt, ezért Gergõt kértem meg, hogy adjon egy d hangot. És adott… Ennek a történetnek az alapján találtuk ki a hangboltunkat. Nagydorogon a gumis üzlet északi szomszédságában alkalmasnak kínálkozott egy régen használaton kívüli - egyébként építési védelemben részesített - kis házikó. Itt lenne a bolt. A boltban hangokat árulnánk. Nemcsak a normál zenei a hangot /nem normálisat, mert az Magyarország/, hanem teljes skáláját a hangoknak. A bolt neve lehetne simán hangbolt, vagy a,b,c hangbolt is. Vagy esetleg hangért. Ahova a vevõ csak úgy beugrik egy hangért. Vagy skála, de ez már plágium. Az üzlet elé a Polgármesteri Hivatallal közösen parkot építenénk, lenne ott néhány gömbnótafa és trombitafolyondár is. Az üzletbe az utca felõl lehet bejutni, miután a zárban az eladó elfordította a violin kulcsot. Bent a falat disz hangok ékesítik /díszítik/. Az üzlet telis-tele lenne hangokkal. Nem fordulhat elõ, hogy hangtalan legyen! Ellenkezõleg! Mindig hangos lenne, mint a deakocsmabezzeg. Egy hang ára kb. 500 forint lenne, de minden hang mellé ajándék kávét, vagy üdítõt adnánk. Nagy hangsúlyt fektetnénk arra, hogy az eladó udvarias legyen, dallamos hangon köszöntse a belépõ vásárlót. Udvariatlanság, amit sok üzletben tapasztalhatunk, elõ sem fordulhatna, pl. hogy az eladó nyeglén azt kérdezné, hogy „na, mi a fisz-t akarsz?”, vagy hogy arra a kérdésre, hogy mélyhangot árulnak-e, azt válaszolná, hogy basszus, pont elfogyott. Vagy például a hölgyvevõk ízlését kritizálja, s megkérdezi: miért

VII. évfolyam 4. szám pont g? Vagy hogy az eladó munkaidõben az üzletben elalszik, stílusosan dur-mol'. A vállalkozás sikere borítékolható. A készlet nem romlik, leltározása nagyon egyszerû. Leltározási készlet= összhang. A hangokra eladás után adót fizetnénk, kivéve a dó hangot, mert az nem adóköteles. Ezt a Hangadó Közlöny legutóbbi számából tudjuk. Egy hang ára sem tartalmazza az áfát, nem is áfások, kivéve a fá-t. Lennének természetesen akciók is, amikor a fél hangokat féláron, vagy hangfoszlányokat árulnánk. CD-t is árulnánk, sakkozók is bejöhetnének egy-egy remi-ért. Aki a megvásárolt hangot nem viszi el, helyben fogyasztáshoz hangvillát biztosítanánk. Az üzletben jó hangulat uralkodna. Jó, ha az eladó több nyelvet is beszél, hogy pl. egy esetleges német anyanyelvû vevõt, aki vier hangot kér, nehogy a függönyboltba irányítsa. Fontos a következetesség! Jelszavunk: Aki a-t mond, mondjon b-t is. Ha valaki nem elégedett termékünkkel, jöjjön vissza a vissz-hanggal együtt. Ha az eladó zaklatott, a boltajtón pedig erõszakos behatolás nyomait látjuk, vagy nem köszön, megkérdezzük: Ellopták talán a hangodat? És esélyegyenlõség ide, ombudsman oda, konzervatív értékeinkbõl kiindulva csak normál hõmérsékletû és hûtött hangokat árulnánk, melegeket nem. Kedves Barátaim! Eddig jutottunk Gergõvel még tavalyelõtt ötletünk érlelgetésében! Tervünk megvalósításához beruházókat keresünk, esetleg közösen pályázhatnánk ebben az „európaúniós pénzesõben”, ha elhallatszanak hangjaink odáig… dekari

Pécsi Tudományegyetem testnevelõ felsõ tagozatán voltam tanító és magyar tanár szakára jártam. 2004 szeptemberé- szakos tanár. Mivel szerzõdésem lejárt, tõl Madocsán az Általános Iskola alsó és búcsút kellett vennem Madocsától. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának másodéves hallgatója vagyok, magyartörténelem tanári szakon. Szabadidõmet a családommal és olvasással töltöm. Pakson élek, így minden nap busszal járok Sárszentlõrincre. Megéri a fáradságot, mivel nagyon szeretek tanítani. Bízom benne, hogy a Sárszentlõrincen töltött idõ alatt rengeteg jó élménnyel gazdagodom. Hingl Márta


Iskolai hírek

Éves munkatervünknek megfelelõen, a tantárgyi követelmények és a tanmenetek útmutatása alapján végezzük nevelõ-oktató munkánkat. A tanórák, tantárgyak adta lehetõségeken kívül is igyekszünk tanulóink számára biztosítani a korosztályuknak és érdeklõdésüknek megfelelõ pályázati versenyzési lehetõségeket. Iskolai költségvetésbõl finanszírozzuk tíz tanulónk részvételét a Bendegúz levelezõ tanulmányi versenyen magyar matematika és természetismeret tantárgyból. Integrált oktatás keretei között két sajátos nevelési igényû gyermek tanul iskolánkban. Felzárkóztató rehabilitációs foglalkoztatásuk, csakúgy, mint a nyolc elsõ osztályos tanuló logopédiai gondozása, fejlesztése a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ szakembereinek irányításával, közremûködésével történik az iskolában. A sikeresebb pedagógiai munka érdekében pedagógusaink is képezik magukat. EGYÜTT A HATÉKONY NEVELÉSÉRT-IPR 30 órás tanfolyamon vett részt Sebestyén Jánosné és

Sárszentlõrinci Hírek Szüsz Judit. Sok diákunk készült a Petõfi szavalóversenyre, melyet idén is Szüsz Jánosné szervezett. A háziverseny gyõztesei Csurán Brigitta 2. és Szabó Eszter 4. osztályos tanulók képviselték iskolánkat a nagy megmérettetésen és lettek elsõ helyezettek korcsoportjukban. Felkészítõ tanáraik Sebestyén Jánosné és Szüsz Jánosné. Szabó Eszter a pálfai Illyés Gyula szavalóversenyen a harmadik helyet szerezte meg. A második osztályosok szép õszi képekkel neveztek az Illyés Gyula rajzpályázatra. Testnevelés órákon kívül heti egy alkalommal van lehetõségük tanulóinknak sportolásra a tömegsportfoglalkozások keretében Sebestyén Jánosné és Szüsz Jánosné vezetésével. A napközi szabadidõsávjában Hingl Márta napközis nevelõ tart kézmûves- és játékfoglalkozásokat. Hetente kétszer keresgélhetnek, kölcsönözhetnek könyvet gyermekeink az iskolai könyvtárban, melyet szeptembertõl Szüsz Judit vezet. Heti két alkalommal tart képességfejlesztõ foglalkoztatásokat Sebestyén Jánosné. Sikeresek és egyre több szülõt is

Márton-nap az iskolában Harmadik alkalommal szervezte meg az iskola Diákönkormányzata a Mártonnapi megemlékezést. A gyerekek az idén is lelkesen készültek a Szent Márton életútját és az e naphoz fûzõdõ pásztorünnepet felidézõ események bemutatására.

Lámpásainkat meggyújtva vidám énekszóval vonultunk végig a fõutcán. A hidegtõl és a széltõl átfagyva mindenki nagyon örült Kocsis István háza elé érve a forró teának és a sokféle finomságnak, mellyel a háziak bõkezûen megvendégeltek minden résztvevõt.

November 9-én este az iskolában a szép számmal megjelent érdeklõdõk elõtt hangulatos mûsor keretében idézték fel tanulóink a Márton naphoz fûzõdõ népi hagyományokat, szokásokat. Nyírfavesszõt ajándékozva mondták el jó kívánságaikat a gazdáknak, gazdasszonyoknak.

Visszatérve az iskolaudvarban lobogó pásztortûz mellett liba zsíros kenyér és forró tea várta a gyerekeket és lélekmelegítõ forralt bor a felnõtteket. A múltat idézõ hagyományápolás nemcsak tanulóink ismeretét gyarapította, hanem szép példája volt az összefogásnak, közösségformálásnak. Itt mondunk köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal hozzájárultak e hangulatos

13 vonzanak havonta az utolsó péntekeken megszervezett szabadidõs foglalkozások. Októberben játékos sportfoglalkozást szerveztünk, novemberben kézmûves foglalkozás keretében adventi díszeket készítettünk. Hagyományainknak megfelelõen a Diákönkormányzat vezetõje Sebestyén Jánosné idén is nagyon sikeres Mártonnapi megemlékezést, felvonulást szervezett. Az osztályokban és a napközis csoportban maguk készítette ajándékokkal, versekkel kedveskedtek egymásnak és a Mikulásnak a gyerekek. Készülünk a karácsonyi ünnepségre, melyet 00 december 21-én 14 -kor tartunk a Mûvelõdési Házban. Köszönjük és továbbra is várjuk a szülõk, az Önkormányzat, a falu lakóinak támogatását, ötleteit, segítségét! Az iskola dolgozó és diákjai nevében kívánok békés, szeretetteljes karácsonyt és sikeres, boldog újévet! Biererné Lacza Mária tagintézmény-vezetõ

program megszervezéséhez: Kocsis Istvánnak és családjának a finom falatokért, a szülõi munkaközösség tagjainak Erdõsi Anitának, Kovács Zoltánnénak, Balogh Ágnesnek, D r i n ó c z i Ti b o r n é n a k , K õ h a l m i Józsefnénak munkájukért, Szüsz Zsuzsannának segítségéért, Szüsz Jánosnak és Fehér Attilának a finom vörösborért.

Sebestyén Jánosné DÖK vezetõ

14

Baba - mama rovat

Immáron több mint egy éve életem legszebb korszaka kezdõdött azzal, hogy anyuka lettem. Megfogalmazni és elmondani nem lehet, mit jelent ez az érzés, de azt már tudom, hogy erre a szerepre senkit nem kell tanítani, csak meg kell érni rá, mert ez a szerep bennünk él, és a kicsi születésével teljesedik ki. Az anyaszerep magába foglalja a szeretet leplezetlen megnyilvánulásait. Az anyák ajándéka a gyermek, aki teljes lényében levetkõzve áll elõttünk és nem tesz mást, csak szeret, és erre tanít. Fontosnak tartom, hogy az újságban essen szó a kicsi babákról is. Nem vagyok védõnõ, de mint diplomás ápoló és anyuka szeretném, ha ezzel a rovattal valamelyest segíteni tudnék a leendõ és már kisgyermekes anyukáknak tanácsokkal, a védõnõ, esetleg más anyukák tapasztalataival. Kezdjük az újszülöttkorral! A szoptatás fontosságát nem taglalom, azt minden kismama tudja. Újszülöttkorban a kisbaba szinte óránként fejlõdik. Az alváson, evésen és síráson kívül képes érezni örömöt, dühöt, félelmet, fájdalmat, és ezeket ki is fejezi a testével, arcának rezdülésével. Nagyon fontos minden érintés, simogatás és ölelés. Egyelõre még csak foltokat lát, legfeljebb 25 cm-es távolságba lát tisztán. Az édesanyja arcát

Megsárgult képek múltat idéznek

Sárszentlõrinci Hírek képes a leghosszabb ideig nézni. Figyeljünk arra, hogy a körülötte levõ tárgyak ne legyenek túl semlegesek, hiszen nemsokára képes lesz arra, hogy térben érzékelje környezetét. Jó esetben kötõdik egyszerre az anyjához és apjához is, de a folyamatos testi kontaktus, a napi ellátás és a közösen eltöltött idõ miatt általában az anya az a személy, aki a legnagyobb biztonságot jelenti számára. Fontos, hogy sokat beszéljünk hozzá. Semmiképpen ne halljon a baba veszekedést, õ teljes lényével érzi szavaink hangulatát, megérzi rossz lelkiállapotunkat is. A gyakori hangoskodás és veszekedés késõbb súlyosan kihat személyiségének fejlõdésére. Újszülöttkorban ne használjunk illatszereket, mert az erõs szagok zavarhatják a kisbabát. Nagyon fontos a tisztaság, a higiénia betartása, mert ezzel az egyszerû dologgal nagyon sok betegséget megelõzhetünk. A betegségek elkerülése érdekében fontos a napi levegõztetés, a lakás napi szellõztetése, ne legyen túl száraz a levegõ; ez fõleg télen, a fûtési szezonban fontos. A száraz levegõ miatt allergia is jelentkezhet. A citromfû, a levendula, a kamilla és az eukaliptusz illóolajok jótékony hatásúak a levegõ fertõtlenítésében. Dohányfüst semmiképp ne érje a gyermeket, ne engedjünk dohányzó embert a közelébe. Ha a gyermek mellett

színes technikával készültek. Néhai Tóth József õrizte meg, s lánya bocsátotta rendelkezésünkre. Az evangélikus Advent elõtti szombaton karácsonyi gyülekezettõl finn képeslapokat kapképeslapok kiállítását nyitotta meg tunk. Demény Károly polgármester. Oláh Erika, a kiállítás rendezõje jóvoltából ízelítõ képet kaptunk az üdvözlõlapok történetérõl. A múltat idézõ kincsek három idõszakból származnak: 1904-tõl 1942-ig. Itt találjuk Pósa Pál író, költõ, az Én újságom szerkesztõje feleségének képeslapjait, valamint a háború idejérõl megmaradt lapot, melyeket Erika talált valahol Budapesten. Az élõ papírformába öntött üzenetek Az 50-es 60-as éveket idézik a padlás személyesek. A kézírás jellemzi az írót. rejtett kincsei, amelyet Orova Jánosné Jó látni, olvasni, érezni, kézzelfogható Szigeti Erzsébet Zoltán fia õrizgetett, s adták elsõ szóra, hogy mások is jelenlétét megtapasztalni annak a kedves személynek, aki küldte. megtekinthessék Napjainkban az elidegenedés egyre Harmadik idõszak a 70-es - 80-as szembetûnõbb. Az internetnek, sms-nek évekbõl megmaradt lapok, amelyek már

VII. évfolyam 4. szám füstöl valaki, azt a füstöt a kicsi is belélegzi. Az újszülöttek számára az ideális alvási hõmérséklet 20-22 fok. Azokat a gyerekeket, akiket otthon túlfûtött szobában tartanak, az utcára pedig a kelleténél melegebb öltözetben visznek ki, hamarabb megtámadják a téli, hurutos légúti betegségek. Nagyon fontos a testápolás, a gyakori peluscsere, de éjszaka csak akkor zavarjuk a babát a pelenkacserével, ha nagyon muszáj. Eltérõek a vélemények az éjszakai világítással kapcsolatban, de véleményem szerint kell egy kicsi fény éjszaka a babának, hogy ha felébred, megismerje a környezetét; elég akár egy kis jelzõfény is a konnektorba. Minden kisbabának egyéni ritmusa van, nem idõre mûködnek, nagyon sok türelem és szeretet kell hozzájuk, de aki már megtapasztalta az anyaság érzését, az tudja, hogy csöppségünk minden fáradságot és energiát megér. Remélem, ez az új rovat tetszeni fog az olvasóknak, a következõ számban már a több hónapos gyermekekrõl fogok írni. Ha valakinek akár betegséggel, vagy más témában kérdése van, vagy szeretné tapasztalatát megosztani, szívesen várom. Bocsorné Szigeti Ágnes

ugyan vannak elõnyei, fõleg a gyorsaság, hiszen rohanó világunkban mindig idõhiánnyal küzködünk, ám a gép rideg, elveszik a lélek. Arra kérünk mindenkit, üljünk le egy kis idõre, írjunk szeretteinknek üdvözletet, hogy érezzék, valóban együtt vagyunk e pár percben, amíg leírjuk gondolatainkat, csak nekik. Oláh Erika szavait idézve: „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen kiállítás létrejött, s elsõ szóra szívesen odaadták az emberek féltve õrzött személyes kincseiket, ezzel másoknak is örömet szerezve”. A kiállítás december hónapban látható a Kultúrházban. Szüsz Jánosné Horváth Ilona



15

Interjú Hetesi Károllyal, a Sárszentlõrinci Vadásztársaság elnökével Idén május környékén alakult meg, de hivatalosan szeptembertõl mûködik Sárszentlõrincen az új Vadásztársaság, melynek elnöke Hetesi Károly lett, vele beszélgettem a mûködésükrõl.

területére esik, a kisebb rész van Pálfa, Nagyszékely és Kisszékely területén. A vadászterület mintegy 3000 hektár. A területhatárokon belül 19 ún. biztonsági körzet van. Erre azért van szükség, ha egy vadász elmegy az egyik biztonsági körzetbe vadászni, azt be kell írnia a beírófüzetbe, hogy ugyanoda abban az idõben már más vadász ne menjen. Ennek akkor is nagy szerepe van, ha vendégvadászt várunk, mert akkor be van írva, hogy melyik körzetbe jön, és akkor oda más nem megy vadászni.

Pihentetés után porhanyóssá válik, és a fiatal állat húsát már gyorsan elkészíthetjük. Ha az állat öreg volt, pácolni kell. A pácléhez annyi vizet forralunk, amennyi a húst ellepi. Vegyes zöldséget, vöröshagymát, egy gerezd fokhagymát, néhány babérlevelet, tárkonyt, egész borsot, sót, tárkonyecetet vagy ecetet teszünk bele, és kb. negyedórán át forraljuk. Ezt a páclevet öntjük az elõzõleg füstölt szalonnával megtûzdelt húsra. A páclében a vadhúst hûvös helyen, négy-öt napig állni hagyjuk, utána elkészítjük. A gerincet, különösen a fiatal állatokét, nem kell pácolni. Abból hirtelensült is készülhet. Ha vaddisznót fõzünk, más páclevet készítünk. A pác alapja a vízen kívül a vörösbor. Keverhetjük fele-fele arányban is, de ha a bor nem túl erõs, úgy tiszta boros pácot is készíthetünk, amelyben fenyõmagot, zöldséget, vöröshagymát, kakukkfüvet forralunk fel. Amikor a lé kihûl, belerakjuk a vaddisznóhúst, és hagyjuk benne állni, amíg el nem készítjük. Ha vadszárnyast: fenyvesmadarat, fácánt, foglyot készítünk, ezeket tollukban pihentetjük. Utána a tollukat leperzseljük, de nem forrázzuk le a madarat, hanem hideg vízben mossuk meg alaposan.

- Mi lett a vadásztársaság neve? Sárszentlõrinci Vadásztársaság, ez elmond mindent. A Fekete István Vadásztársaság belsõ ellentétek miatt szétszakadt. A sárszentlõrinci földtulajdonosok azt mondták, hozzunk létre egy olyan vadásztársaságot, amelyben csak sárszentlõrinci földtulajdonosok, illetve a földtulajdonosok meghatalmazásával - Etetik télen a vadakat? rendelkezõ vadászok vesznek részt, Igen, készülünk a télre, bár anyagi ezért lett ez a nevünk. lehetõségeink szûkösek. Vásároltunk kukoricát, szeretnénk tört szemet, silót - Mennyire megterhelõ az Ön munkája, és cukorrépát, és folyamatosan mint elnök? szeretnénk etetni a vadakat. Ha vadászni Nem megterhelõ, örömmel vállaltam, szeretnénk, etetni kell, itt kell tartani a érdekes munka. Sok az adminisztráció, a vadat, kevés az erdõ. Ki kell szolgálni rendszeres jelentéskészítés az MVH õket, mert csak átmegy a vad a területen, felé, az egészségügyi vizsgálatok az de nem marad itt, ha nem talál élelmet. ÁNTSZ felé, pl. a rókák veszettsége, vaddisznók nem pestisesek-e. Ez napi - Felvállalják-e a vadkárokat a termelõk egy-másfél órát vesz igénybe. felé? A területen lévõ vadkárért a vadász- Kik az alkalmazottak? Hány tag van? társaság felel közösen a földtulajJelenleg 15 fõ alkotja a társaságot. Ebbõl donossal. Törvény írja elõ a kötelességeegy tag tiszteletbeli tag és van egy ket. Ez viszonylag egyoldalú, leginkább pártoló tag. Az Önkormányzattal a vadásztársaság foglalkozik a közösen létrehoztunk mezõõr-, vadõr- problémával. Bocsorné Szigeti Ágnes állást. Két fõ vadõrünk van, az egyiket az A bejelentett vadkárokat minden esetben önkormányzattal közösen alkalmazzuk, felmérjük és igyekszünk megtéríteni. Ez a másikat a vadásztársaság alkalmazza. a vadásztársaság felelõssége. Egyikük munkabéréhez havi ötvenezer forinttal járul hozzá az MVH Tolna - Szereti a vadételeket? Megyei Hivatala, õ Rábóczki Tamás, õ Igen, de a halételeket jobban, elkészíteni mezõõri feladatokat is ellát. A másik is. vadõrünk Töttõsi János. - Mondana még valamit befejezésként? - Fogadnak-e külföldi és hazai Elég hosszas huzavona és nehézségek vendégvadászokat? árán jött létre ez a társaság. Nagyon sok Természetesen fogadunk. Kénytelenek volt vadásztárs, régi kollega segített is vagyunk, hiszen ahhoz, hogy abban, hogy ez sikerüljön. Sok munka megéljünk, el kell adni a vadakat. volt. Mindenkinek köszönöm, aki tett Trófeás és tar vadakra is várunk valamit azért, hogy ez létrejött. vendégeket. Mint a település civil szervezõdése, Az õsz folyamán külföldi vendégvadász mikor már túl leszünk a nehézségeken, egy olasz és egy német volt, és több megpróbálunk aktívan bekapcsolódni a hazai vadászt is sikerült szereznünk. falu életébe. A vendégvadásztatás fontos része a társaság életének, mert az igazi bevételt - Köszönöm szépen! az elejtett vadak árából nyerjük. Ebbõl tudja magát eltartani a társaság. A vadhúsról A vadhús nagyon ízletes, bár keményebb A 19 biztonsági körzet a vadászterületen - Merre lehet vadászni? és rágósabb, mint a háziállatoké. belül. (Készítette Hetesi Károly.) Szigorú területhatárok vannak. 90%-a Elkészítésének a titka csupán az, hogy a Sárszentlõrinc Önkormányzatának húst pihentetni kell néhány napig.

16

Sárszentlõrinc és Petõfi

Értékekben gazdagodtunk, barátságban erõsödtünk - ezekkel a gondolatokkal zárta dr. Oláh Pál, a magyarországi Országos Petõfi Sándor Társaság elnöke a Petõfi Emlékhelyek Nemzetközi Találkozóját. E rangos eseménynek a Sárvíz és a Duna által határolt Mezõföldön található alig ezer lelket számláló település, Sárszentlõrinc adott otthont 2007. szeptember 15-én. Jómagam már többször átutaztam ezen a vidéken, igazi szellemi szépségét azonban csak most tapasztaltam. Petõfi emlékei közel hozták hozzám e táj valódi értékét. Az Országos Petõfi Sándor Társaság a költõ szellemi örökségének ápolására és kultuszának fenntartására szervezõdött. Központja Kiskörösön van, amely a hazai és nemzetközi kapcsolatok szélesítésével tudományos és irodalmi rendezvényekkel emlékezik a város halhatatlan szülöttjére. A sárszentlõrinci emlékhelyi találkozó az 1985-ben Aszódon rendezett elsõ találkozó után a 23. a sorban. Sárszentlõrinc Tolna megyében, de Magyarországon is különleges hely: a falu evangélikus gyülekezete egyidõs a településsel. A lutheránus lelkész, pietista bibliafordító és tanító, Szeniczei Bárány György vezette a nyolc alapító evangélikus családot Györkönybõl a Sió jobb partjára 1722-ben. Legkönnyebben a 63-as útról, Nagydorog felõl érhetjük el. Szõlõhegyektõl körülvett termékeny völgyben fekszik. Egykori gimnáziuma a szomszéd vármegyék lutheránus családjainak gyermekeit gyûjtötte össze. Aki Petõfi életútját követi, Sárszentlõrincen elõször is az iskolát keresi fel, melyben a költõ tanult, majd a községet, ami ennek a jelentõs oktatási intézménynek helyet adott. Az 1803-ban alapított egyházmegyei középiskola 1806-ban nyílt meg, s bár a sárszentlõrinci gimnázium létesítése kicsiny kezdet, mégis nagy jelentõségû lépés volt. Abban az idõben az elsõ magasabb iskola Tolna megyében, olvashatjuk Csepregi Béla evangélikus lelkész Petõfi Sárszentlõrincen címû tanulmányában, amely 1991-ben jelent meg. Csepregi kutatásai alapján részletesen ismerhetjük Petõfi Szentlõrincen töltött két tanévének eseményeit: tanárait, barátait, szállásadóit, s a tanulmányi követelményeket. Hogyan került Petõfi 9 éves korában Sárszentlõrincre, miért küldték a szülei a viszonylag távoli iskolába? tesszük fel a kérdést a ma már elfogadhatatlannak

Sárszentlõrinci Hírek tûnõ szülõi döntést. Az iskolaválasztást Szász Károly írása alapján idézzük: Petrovics uram erõsen vallásos érzelmû ember volt, nagyon ragaszkodott egyházához, a lutheránushoz. De mert Szabadszálláson rajta kívül e felekezethez tartozó ember nem volt, elhatározta, hogyha áldozatába kerül is, valami nagyon jó lutheránus iskolába adja nagyobbik fiát. így történt, hogy 1831-ben a kilenc éves kisdiák édesanyja kíséretében megindult a szép Kiskunságból Tolna vármegye felé, túl a Dunára. Az ünnepi megemlékezés pénteken délután a kísérõ rendezvények bemutatásával és megnyitásával kezdõdött. A szervezõk - külön ki kell emelnem a sárszentlõrinci önkormányzatot rendkívül változatos, színvonalas és gazdag programot állítottak össze. A községi kultúrház kiállító termében Török Levente grafikáiból nyílt kiállítás Petõfi Sándor emlékére. A Pálfán élõ képzõmûvész sajátos Petõfivel kapcsolatos grafikáiból elementáris erõ tör elõ emberi alakok formájában. Minden megrajzolt figura más, mindegyiknél meg kell állni s felocsúdni a látványból. A képek a belülrõl jövõ, az egyedi embertípusban megjelenõ energiát, kozmikus erõt, a szerelem tartózkodó pillanatait, a tüzet viszek, kövessetek, én adom a fényt - gondolatok köré fonódnak, s kapcsolódnak Petõfi zsenialitásához. A kiállítást Demény Károly polgármester nyitotta meg. Az ünnepség keretében felkérte a határon túlról érkezõket, néhány mondatban mutatkozzanak be. A Kárpát-medence minden területét volt, aki képviselje, s mindannyian más tájszólást beszéltünk, így lettünk ott, akkor, határok nélkül eggyé. Számomra a legmeglepõbb a polgármester sokoldalúsága volt (egyébként komoly baráti kapcsolat fûzi Temerinhez), gitározott, megzenésített verseket adott elõ a tárlatmegnyitón, de mint megtudtuk: egyházi kórustag, fellépéseket szervez stb. De hasonló szépeket kell mondanom az alpolgármester-asszonyról is. Az evangélikus templom új gyülekezeti termében bemutatták a hímeskövek kiállítást. Megvallom, én még nem láttam, nem ismertem ezt a technikát. Mattioni Eszter festõ és iparmûvész kiállításanyagát a Szekszárdi Múzeum adta kölcsön a rendezvényre. (Mattioni Eszterrõl még szó lesz.) Magyaros, történelmi tematikát ábrázolnak az ún. „hímeskõ" technikák. Színezett terrazzo anyagba

VII. évfolyam 4. szám formázott, csiszolt márvány és más nemeskõ inkrusztációt alkalmaztak. Színes és természetes formájú (sokalakú) kövekbõl rakja ki a képet. Ez alkalommal szentek ábrázolását láthattuk e különös technika nyújtotta pasztell színekben. A központi ünnepségre szombaton, a Magyar Örökség napján került sor a Sárszentlõrinc Községi Kultúrházban. Demény Károly polgármester a Himnusz eléneklésére kérte fel az ünnepelteket, ezt követõen településükrõl adott néhány mondatban tájékoztatót, amit talán nem is nevezhetnénk tájékoztatónak, inkább útravaló volt az mindannyiunknak: „A közös cél hozta össze ezt a Találkozót, Petõfi eszmeiségének és kultuszának ápolása. Szívet melengetõ érzés bejárni azokat a helyeket, ahol Petõfi járt. Sárszentlõrinc az a helység, amit szeretnének eltörölni a térképrõl, de mi ezt nem engedjük. „Szülõfaluját így jellemezte: „Nagy múltú, szerény jelenû, de reményteljes jövõ. A Tûzvivõ kép (Török Levente alkotása), azt ábrázolja, hogy mi azt a tüzet megkaptuk, adjuk tovább, így tartjuk a folyamatosságot. Petõfi nem csak a múltnak, a jelennek és a jövõnek irt." Majd elszavalta Magyar nemzet, 1845-ben írt Petõfi verset. Dr. Oláh Pál elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ez a pici település már szervezett találkozót 1991-ben, s azóta nemzetközi jelleget öltött. A köszöntõk után fellépett a helyi néptánccsoport, majd Petõfi verseket adtak elõ a falu tanulói, fiataljai. Nagyszerû, remek kiállású fiatalokat ismerhettünk meg személyükben. A helyiek mûsorát tudományos elõadások követték. A rangos elõadók: dr. Milbacher Róbert, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar adjunktusa, dr. Ratzky Rita, irodalomtörténész, a társaság társelnöke, Petõfikutató (budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum) és Renkecz József helytörténész, a társaság elnökségi tagja. A Petõfi Emlékhelyek 23. Nemzetközi Találkozóján elsõ volt a tudományos elõadások sorában dr. Milbacher Róberté Vörösmarty és Petõfi kapcsolatáról. Két üstökös van az égen: Petõfi és Vörösmarty: Az üstökös metaforája a fényt reprezentálja, a magányost, a kivételest. Petõfi virtuális atyjának tekinti Vörösmartyt, ezért új pályát jelöl ki magának. Az, hogy Vörösmartyt tekinti szellemi atyjának, súlyos konfliktusokat gerjeszt. Milbacher remek elemzéssel költemények segítségével fejti ki, milyen elvek alapján

VII. évfolyam 4. szám mûködött (s milyen sokáig!) az a kanonizációs mechanizmus, amely például Vörösmarty humoros mesenovelláit az életmû szélére szorította. „Nem én téptem le homlokodról, magad tépted le a babért”- Petõfi. Ratzky Rita Petõfi: „Ibolyák" c. kötetérõl tartott elõadása az 1993-ban kéziratban megtalált Petõfi kötet elemzésérõl szólt. Igazi anekdota a kötet elõkerülése. A kézirat Mészáros Emõke édesapja padlásán Kaposvárott (a bábmûvészet kiemelkedõ kutatója, valamennyiünk számára ismertek é d e s a n y j a , M é s z á r o s Vi n c é n é bábdarabjai) volt. Hivatalosan így hangzik: A kéziratot megõrizte: Dr. Mészáros Vince. Közlésre bocsátja: Mészáros Emõke. Az 1843-ban összeállított, kéziratban maradt, másfélszáz év után megtalált és 1996ban kiadott korai kötet, az Ibolyák még inkább megerõsíteni látszik azt, hogy az induló Petõfi otthonról szorgalmat, becsületet hoz. Tartalmilag kiérlelt kötetrõl van szó. Kiszínezi, díszíti a fedõlapot, megszámozza az oldalakat. Téves nézet, hogy Petõfi egy borozgató, bohém költõ volt, tulajdonképpen azonosították õt a verseivel. Elárulja ez a kötet a költõ szerkesztõi kvalitásait is. Petõfi teljes életet élt. Büszke volt származására, hogy az Alföld gyermeke, büszke volt szüleire. Az Ibolyák címû kötet hat vers mellett két elbeszélést is tartalmaz. Nincs mindegyik benne a Petõfi összes versei kötetben. Három elõször jelent meg. Ratzky Rita különkülön is elemezte a verseket és a novellákat. Egyelõre jegyzet formájában õrizzük az irodalomtörténész lebilincselõ elõadását. A harmadik elõadás A hiteles tanú

Sárszentlõrinci Hírek vallomása Sass Erzsikérõl Renkecz Józsefé volt. Petõfi Sass István, sárszentlõrinci diákkal való barátsága haláláig fennmaradt. 13 évvel a lõrinci diákévek után Petõfi Borjádon felkeresi a régi barátot és családját. Ekkor születik a csodálatos hangú és páratlan szépségû vers, A négy ökrös szekér, amelynek ihletõje egy uzdi látogatás (Borjád - Uzd 6 km) Sass Erzsike (1828-1917) a diákkori barát húga, s aki a hiteles tanú: Mattioni Eszter, Erzsike unokája. Eszter 1902ben született és 1993-ban halt meg. Nagyanyja sokszor elmesélte neki a négy ökrös szekér történetét. Mi most végigjártuk a négy ökrös szekér útját, sõt megtekintettük a felújított Sass kúriát a méhes múzeummal. Borjádi diákok vártak bennünket, s mondták el fejbõl a versbe öntött és már legendává vált ökrösszekér történetét. A Petõfi emlékhelyek küldöttei és a helyi érdeklõdõk az elõadások után koszorúzási ünnepségen vettek részt az egykori algimnázium épületénél, megkoszorúzták mindkét házat, ahol Petõfiék szállást váltottak fiuknak: a Petõfi emlékházat és az óvoda épületét. Sokat lehetne még elmondani a látottakról. Ide kívánkozik a Fördõskúriában Renkecz József magángyûjteményébõl rendezett kiállítás helyi és irodalomtörténeti emlékekkel: Petõfi és Illyés emlékszobával. Az evangélikus gimnázium ma már mûemlékké van nyilvánítva. Itt dolgozik Nagy Zoltán fazekasmester. Egyedi népmûvészeti edények és dísztárgyak forma és mûvészeti gazdagsága várja az idelátogatót, valamint Nagy Judit tûzzománcozó mûhelye. S hogy teljes legyen a kép:

17 Sárszentlõrinc méltón õrzi Lázár Ervin nevét is, aki a közigazgatásilag ma már a községhez tartozó Alsó-Rácegerespusztán töltötte gyermekéveit. Sok szállal kötõdik e vidékhez Illyés Gyula is, hisz õ is Rácegerespusztán született. Amióta hazajöttem, azon töprengek, milyen pozitív kisugárzás, táltosi vagy isteni csoda segítette a sárszentlõrincieket abban, hogy másfél nap alatt ennyi mindent bemutassanak, megismertessenek velünk. Minden egyszerû volt és mégis felemelõ. Nem akartak többek lenni, mint amennyire erejükbõl futja, de azt, amijük van, hatványozottan tudják használni. S ez a szeretet. Köszönjük nektek, Sárszentlõrinciek! Ápoljátok, õrizzétek örökké a tüzet, amirõl beszéltetek! Szõke Anna

Szõke Anna: (1948) Újvidéken él, tanár, néprajzkutató, kulturális antropológus, az Új Kép pedagógiai folyóirat szerkesztõségi tagja, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság titkára, a Magyar Kultúra Lovagja.

A fenti cikk a Nyelvünk és Kultúránk címû folyóirat 2007/4. számában jelent meg. Szerzõje, dr. Szõke Anna a délvidéki Kishegységrõl vendégünk volt Sárszentlõrincen 2007. szeptember 15én a Nemzetközi Petõfi Emlékhely Találkozón. Szerk.

Ádventi karácsonyi evangélikus istentiszteletek December 23, vasárnap (ádvent 4. vasárnapja) 10:30 - Istentisztelet a gyülekezeti teremben December 24, hétfõ 15:00 - Szentesti istentisztelet Nagydorogon a református gyülekezeti teremben 17:00 - Szentesti istentisztelet a gyülekezeti teremben December 25, kedd (karácsony elsõ ünnepe) 8:30 - Istentisztelet úrvacsoraosztással Nagydorogon a református gyülekezeti teremben

10:30 - Istentisztelet úrvacsoraosztással a templomban 15:00 - Istentisztelet úrvacsoraosztással Uzdon a templomban December 26, szerda (karácsony második ünnepe) 10:30 - Istentisztelet a templomban, gyermekünnepély 14:00 Istentisztelet Alsópélen December 30, vasárnap 10:30 - Istentisztelet a gyülekezeti teremben December 31, hétfõ 17:00 - Óév esti istentisztelet a gyülekezeti teremben

Január 1, kedd 8:30 - Újévi istentisztelet úrvacsoraosztással Nagydorogon a református gyülekezeti teremben 10:30 - Újévi istentisztelet úrvacsoraosztással a gyülekezeti teremben 15:00 - Újévi istentisztelet Uzdon a templomban

18



Beszámoló Sárszentlõrinc 2007. évi kultúrális programjáról Múltjából sarjad a jelen, a jelenbõl épül a jövõ

mánnyá Váli Ferenc jóvoltából. Június 4-én a Trianon-emlékesten meghívott Ez a gondolat vezérelt, amikor vendégeink voltak L. Németh Erzsébet a Sárszentlõrinc kulturális programjának Magyarok Világszövetségének alelnöez évi értékelését megírtam. ke és Bocskorás Bertalan református Az év elején harminc tenni akaró, lelkész. községünk életét, felemelkedését szívén A Sárszentlõrinc alapításának évviselõ ember azon gondolkodott, hogyan lehetne kiutat találni a falu elsorvasztá- fordulója alkalmából megrendezett sát siettetõ törekvések ellen, az értékek kétnapos programsorozatot már hómegõrzésére, a közösségek megerõsíté- napokkal elõtte kezdtük szervezni, melynek összefogója Bakay Péter volt. sére, a falu jövõjének építésére. Köszönjük mindazoknak, akik Gazdag programot terveztünk, tevékenyen részt vettek a kétnapos amelyet összefogással, áldozatos program szervezésében, lebonyolításámunkával meg is valósítottunk. ban. 2006. október 23-án avattuk fel az 56A visszajelzések alapján elmondos emlékmûvet közadakozásból. Nagy szerepe volt ebben Hetesi Károly volt polgármesternek, Varga Jánosnak, Földesi Jánosnak és Demény Károly jelenlegi polgármesternek. Azóta minden évben ezen a helyen emlékezünk meg az 56-os eseményekrõl, a forradalom mártírjairól. A színvonalas ünnepi mûsor Bognár Cecil tanár úrnak és a bonyhádi gimnáziumban tanuló sárszentlõrinci diákoknak köszönhetõ. hatjuk, hogy mindenki elismeréssel szólt Filmvetítéssel és felolvasással emlé- e két napról, amely csak együttes keztünk Lázár Ervinre, kedves barátunk- munkával valósulhatott meg. Nyugdíjara, akit végsõ útjára kísértünk. Szülõ- sok, középkorúak, fiatalok, akik háza helyérõl, az Erzsébet-dombról és a mindannyian tevõleges részesei voltak templomkertbõl vitt földdel búcsúzott annak, hogy megmutassák, lehet szép Demény Károly polgármester a dolgokat tenni. Sárszentlõrinciek nevében. Remekül szerepeltek a SárszentSebestyén Ákos jótékonysági bált lõrincet képviselõk: Szabó Jánosné, szervezett a Kultúrházban, amelynek Ifland Péterné, Csonka József és bevételét a Sió-kupára ajánlotta fel. Demény Károly polgármester a Köszönet érte! „Minden ízében Tolna megye” elA hagyományos borverseny ebben az nevezésû zombai rendezvényen. évben nemzetközivé teljesedett, hiszen Gratulálunk!

tos volt Sebestyén Jánosné szervezésében. Este szüreti bálban és táncházban szórakozhattak az érdeklõdõk. A táncházat Bánfi Zsuzsanna szervezte. Szívügyem a Petõfi szavalóverseny, amelyre ebben az évben 15-en jelentkeztek. A zsûri: Dr. Kaligerné Pártai Erika több éve megtisztel jelenlétével, értõ véleményével, Németh Judit elõadómûvész, könyvtáros a zsûri elnöke és az örökös zsûritag Renkecz József ny. igazgató elismerõen szóltak a rendezvény megszervezésérõl, a színvonalról. Köszönet Szabó Józsefnek, aki lokálpatrióta lévén támogatta a szavalóversenyt, Komáromi János /verselõnek/, aki saját köteteit ajánlotta fel, valamint Tóth Márta tanárnõnek, aki évek óta különdíjat ajánl fel egy versmondónak. Októberben emlékeztünk az ‘56-os forradalomról. Ünnepi beszédet mondott Puskás Imre a Megyei Közgyûlés elnöke, s a bonyhádi irodalmi színpad mûsorát láthattuk, Bognár Cecil rendezésében. Szép eredményt, 3. helyezést ért el tanítványom Szabó Eszter az Illyés Gyula megyei szintû szavalóversenyen. Gyertyagyújtással emlékeztünk 56 mártírjaira. Megemlékeztünk Illyés Gyula anyakönyvezésérõl, amelyen a megye könyvtárosai is részt vettek. Megemlékezett Gacsályi József író, könyvtáros, szavalt Szabó Eszter és Kovácsné Májlinger Ágnes könyvtáros. Decemberben adventi délutánok, ünnepek sorozat, amelyrõl részletesen ebben az újságban tudósítunk.

Temerinbõl is érkeztek vendégek. A Köszönjük a fiataloknak, hogy nagy érdeklõdésre való tekintettel a A fent leírt programokat fénymegszervezték és lebonyolították a Siórendezvényt záró díjkiosztást és képekkel, videó felvétellel, DVD-én vacsorát a Kultúrházban rendeztük meg. kupai rendezvényt. örökítettük meg. A helyi vöröskereszt majális ünnepén Szeptemberben ismét nagyszabású nagyon sok gyermek vett részt. Külön rendezvénynek adtunk otthont, vállalva köszönet Hatala Istvánné és Szigeti az ezzel járó munkát. A Nemzetközi Pálné áldozatos munkájáért. Petõfi Emlékhelyek találkozóját szerveztük meg az Országos Petõfi Május 5-én koszorúzással emléSándor Társaság anyagi támogatásával. keztünk Balassa János szülõházánál, Török Levente képei tették még emlékeahol Nagy Zoltán méltatta a pap-költõ zetesebbé az együttlétet. Minden életútját. Ugyancsak ezen a napon vendég megelégedve, e kis falut szívébe zarándokoltunk el a Nagyszederfához, zárva távozott. Lázár Ervinre emlékezve. Új kezdeményezés válik hagyo-

A szüreti felvonulás idén is hangula-

Köszönet Kovalcsik Katalinnak, aki rendszeresen részt vesz rendezvényeinken és videó felvételeket készít. Ez év elején résztvettünk a Fortuna rádió Szomszédoló címû mûsorában, helyi és külföldi sajtóban jelentek meg írások Sárszentlõrincrõl, s mindegyik pozitív kicsengésû. Tanulságok, amelyek a sikeresebb munkához segítenek:



- Hatékonyabb kommunikáció - rendszeres egyeztetés - a problémák feltárása, megoldása - határidõk pontos betartása - több ember bevonása már a tervezõ munkába is.

kulturális évet zárhassunk, s reménnyel léphetünk az újévbe. Szeretnénk, ha senki nem érezné kirekesztve magát ebbõl a közösségbõl, a közös gondolkodásból, munkából. Szívesen várunk mindenkit, hiszen egy a célunk: Sárszentlõrinc értékeinek Sok értékes ember él falunkban, akik megõrzése, új utak keresése, elképzemegmutatták, hogy összefogással nem- lések megvalósítása. csak álmodni, de tenni is lehet szép dolgokat. Ha lélek van, szeretet, egyetértés, értelem, akkor nagy dolgokra vagyunk Köszönet mindenkinek, aki ötlete- képesek, mert elõre menni csak együtt, ivel, anyagi támogatással, munkájával egy akarattal lehet. hozzájárult ahhoz, hogy sikeres

Az elsõ prémiumom 1952 januárjában megtörtént az újabb pénzbeváltás. Ekkor hagytam ott Harit és Jeddre költöztem. Nagy tél volt. Sipos Ilona, volt osztálytársamtól levelet kaptam amelyben arra kért, hogy cseréljünk egymás között munkahelyet. Így akart közelebb kerülni a szüleihez. Ilona szülei Miriszlón laktak, Nagyenyedhez közel. Mihai Vitéznek itt volt egy csatája 1600-ban ahol vereséget szenvedett. Rudolf császár uralma alá akarta vonni Erdélyt. Básta hadvezér, a császár küldötte szövetkezett Mihai ellenségeivel. Mihai vereséget szenvedett. Básta parancsára, Torda melletti táborban Mihait 1601-ben meggyilkolták. Meglepõdtem Ilona ajánlatán, hiszen Jedd sokkal több elõnyt biztosított, mint Hari. Csupán 6 km-re volt Jedd Marosvásárhelytõl, köves út kötötte össze a két települést, míg Harit Marosújvárral köves és mezei út. A közlekedés is sokkal nehezebb volt itt, mint Jedd és Marosvásárhely között. A mûvelõdési és vásárlási lehetõségek is sokkal jobbak voltak. Sipos Ilonának a következõket válaszoltam: Írja meg nevemben a kérvényeket e célból és az övét is és menjen be Marosvásárhelyre a tanfelügyelõségre és nyújtsa be azokat. Ezt õ meg is tette. Hamarosan jött is a válasz Marosvásárhelyrõl, hogy a cserét megejthetjük. Egy januári reggel betoppan Ilona a Hari-i iskolába. Nagyon megvolt lepõdve, amikor látta, hogy milyen alkut kötött velem. Az elsõ szava az volt, hogy õ nem marad itt visszamegy Jeddre. - Azt már nem hiszem, mert a Magyar Autonóm Tartomány hivatalos átirata

már az én kezemben van. Megmagyaráztam, hogy tulajdonképpen õ volt a kezdeményezõ, én csak beleegyeztem. Isten áldjon Ili, én már megyek is. Jedd a szüleimtõl csak 8 km-re volt. Gyalog szoktam meglátogatni õket, addig amíg sikerült egy kerékpárt vásárolnom. Hariban egyáltalán nem láttam kerékpárt, az útviszonyok miatt nem is lehetett volna látni. Jedden volt Csiky László osztálytársam mint tanító. Nagy István bácsinál laktunk. A téli hónapokban egy ágyban is aludtunk, hogy ne fázzunk. István bácsi felesége, Eszter asszony nagyon jóravaló, jó szándékú teremtés volt. Nagyot hallott. Szeretett bennünket, mert mindketten viccelõs emberek voltunk, meg azért is, mert sokat zenéltünk otthon. Mindennel kiszolgáltak bennünket. Megtörtént hogy nyakig sárosan tértünk haza, de reggelre a ruháink és a lábbeliink is ragyogtak mire menni kellett az iskolába. Mondtam is Eszter néninek, hogy az a mi dolgunk, hogy rendbe tegyük holmiainkat. Õ meg megcáfolt bennünket azzal, hogy az nem úgy van, õ tudja a kötelességét!... Hát megköszöntük a fáradságát! És õ továbbra is tudta a kötelességét!... A Jeddi iskolának internátusa is volt. Az internátus konyháján étkeztünk, kivéve az igazgatót, aki benõsült Jeddre. Említettem, hogy Csiky Lacival zenéltünk is. Bálaka rendeztünk. Marosvásárhelyrõl hozott ki Jeddre egy harmonikát az egyik vállalattól, ahol dalárdát vezetett, - én meg a hegedûmet mindenhova elvittem. Hívtak bennünket lakodalmakba, keresztelõkbe és házi mulatságokba muzsikálni. Jött egy kis pluszpénz a muzsikálásból. Esténként a lakásban muzsikáltunk nyitott ablak mellett. Amikor kitekintettünk az ablakon láttuk, hogy a ház elõtt rengeteg fiatal gyûlt össze, zenét hallgatni. Máskülönben a faluban nem voltak zenészek.

19 Ezt a beszámolómat a képviselõtestület elfogadta. Szeretném, ha a falu lakói is elolvasnák, s a közmeghallgatáson elmondanák véleményüket. (A 2008-as programot a közmeghallgatásokon ismertetem, illetve újságunk következõ számában jelenik meg.) Áldott ünnepeket, békességet kívánok mindenkinek! Szüsz Jánosné Horváth Ilona

Az iskola igazgató sógora nõsült a pénzbeváltás idején. Új pénz nagyon kevés volt, mert nem váltották be az összes pénzt, csak a megállapított összeget. A zene pedig nagyon drága volt. Az igazgatónk Takács Feri, úgy gondolta, hogy megbeszéli velünk, hogy muzsikáljuk el a lakodalmat. Azt mondtuk Lacival, ha kapunk enni és inni, akkor vállaljuk a muzsikálást. Elérkezett a lakodalom napja. A faluban nem volt kántor. A kántorizálást is elintéztük Lacival. Laci nagy zenész családból származott. Édesapja szintén Csiky László, aki a marosvásárhelyi református Kistemplomban kántorizált. Máskülönben orgonamûvész volt. Hangversenyeit a kultúrpalotában tartotta. Én is voltam olyan orgonahangversenyén, ahol a fia, az én kollegám, Laci volt a kottaforgató. Idõs Csiky László testvér volt Csiky Istvánnal aki, 1954-tõl 1969-ig volt Igazfalva lelkipásztora. Felmentünk a karzatra, hogy kipróbáljuk az orgonát. Volt egy kis baj, Egy síp állandóan szólt. Én fújtattam, Laci kereste a hibát. Meg is találta. Kiemelte azt a sípot amelyik állandóan szólt, de már érkeztek is a templomba a lakodalmas hívek. Akkor Laci bedugta annak a sípnak a helyét amelyet kiemelt. Leszállt az orgona sípszekrényérõl és már is kezdõdött az istentisztelet. A lakodalmat háznál tartották a lakás két egymás melletti szobáiban. A két szoba közötti ajtót kiemelték sarkaiból és kivitték valahová. Talán soha nem muzsikáltam egyfolytában olyan sokat, mint ezen a lakodalmon. Csupán négy húrom szakadt le a hegedûmrõl azon az éjjel. Másnap reggel 11 óráig tartott a mulatság, de addig nem mentünk a lakásunkra, amíg jól nem laktunk még egyszer, mert vasárnap nem fõztek a konyhán.

20 Pénzt is kaptunk, de milyen sokat! - húsz lejt fejenként. Én abból a 20 lejbõl, 18 lejért vettem egy zseblámpát, mert arra nagy szükségem volt. Ennyi volt egy lakodalmas kereset. A háziak jól jártak velünk, mert olcsóbb zenét sehol nem találtak volna a nagyvilágban. 1952 augusztusában megnõsültem. Feleségemet Hajdú Terézt Szárhegyrõl hoztam el Jeddre. Jedd lakóinak többsége magyar nemzetiségû és kb. 8 - 9 % a cigány. Legnagyobb részük írástudatlan volt. Vajdájuk Máté János csatornakészítõ és edényfoltozó mester volt. Összeírtuk a falu írástudatlanjait, felosztottuk a tanügyi káderek között õket. A feleségemnek és nekem 22 cigány jutott, de csak én foglalkoztam velük, a feleségem félt tõlük. Elmentem minden család lakására. Házaikat egyszerûen, õsember módjára építették. Karókat vertek le a földbe, az erdõrõl hozott hosszú gyertyánfa ágakkal körülfonták, szalmás sárral beverték, vizes kézzel lesimították. Egy darab ablaküveget is beépítettek ablaknak. Annak az ablaknak nem volt se kerete se rámája. A vajda háza téglából épült, rendes ablakkal és ajtóval. Az írástudatlanokkal való foglalkozás este kezdõdött, 1-2 órát tartott. A vajda is elkísérte õket. Õ is akart valamit tanulni. Tudott írni, olvasni, fejben számolni, de nem tudta a 4 alapmûveletet, nem tudott írásban számolni. Erre kellett õt megtanítsam. Késõbb arra kért, hogy tanítsak neki fizikát meg orosz nyelvet is. Férfiak és nõk együtt voltak, de nem volt nekik semmiféle felszerelésük. Saját pénzemen vásároltam füzeteket és ceruzákat. Beindult a munka. Elõzõ nap elmentem a vajdához, hogy küldje az iskolába az analfabétákat. Õ kiállt az utca közepére, tölcsért csinált a

Karácsonyi receptek BEJGLI A tésztához: 55 dkg liszt, 25 dkg vaj, 3 tojássárgája, 3 dkg élesztõ, 1,5 dl tej, fél dl rum, 8 dkg cukor, só A máktöltelékhez: 20 dkg mák, 2 ek. Méz, 12 dkg cukor, 1,5 dl tej, 5dkg mazsola, 1 citrom reszelt héja. A diótöltelékhez: 20 dkg dió, 2 ek. baracklekvár, 12 dkg cukor, 1 dl tej, 5 dkg mazsola, 1 narancs reszelt héja, 3 dkg reszelt étcsokoládé, fél dl rum. A kenéshez: 2 tojás



tenyereibõl és cigány nyelven hívta a népet az iskolába kb. ilyenformán: „Háj chere este az iskolába”! Este kiosztottam a füzeteket és a kihegyezett ceruzákat. Másnap nagy meglepetés ért, nem volt senkinek se ceruzája és füzete. Kérdem õket: - Hol van az irkád? - Elszivaroztuk - füzetlapba sodorták a dohányt. - Hát a ceruzád? - Elhányták valahová a purdék. Ettõl a naptól kezdve már csak füzetlapokat osztottam és fél ceruzákat... azután már csak negyedeket... A dolgok továbbra is csak így mentek. Nem változott semmi. Akkor még cigarettáztam, persze az udvaron, látták a „tanulóim” nõk, férfiak egyaránt kérték, hogy adjak nekik is. - Tanító bácsi „DÉMANGÉ JÉG SZLIVORÁ” csinálok magának egy verbunkot! - „NE HIME SZLIVORA MO” vagy „CSE” ( a mo az hímnemben, a cse az nõnemben ) - HIME DE MANGÉ! - Adjon már nekem is egy szivart, eszem a lelkét, én énekelek a verbunkhoz. Már rá is kezdett. Az egyik tenyerével verte a száját, a másikkal a fenekét. A purdé verte a verbunkot. Minden este történt valami érdekes dolog. Az egyik szünetben kiosztottam a cigarettapapírt és a dohányt, kivonultunk az udvarra füstölni. A dohányt apósomtól hozta a feleségem, õ dohányt is termelt, meg is vágta egy dohányvágó szerkezettel. Volt újra verbunk és huhogós éneklés. Egy másik este hozzám jön egy fiatal menyecske és azt mondja: - Tanító bácsi, jöjjön egy kicsit a tábla mögé. Bementünk. Elmosolyodott és ki is ment. Én is. Látta a történteket egy másik menyecske is, az volt a kívánsága,

hogy engedjem meg, hogy megcsókolhassa az orcámat. Megengedtem. Az utolsónak meg az volt a kívánsága, hogy az Isten engedje meg, hogy a falu szélén, egy mély árokban, tiszta csurgyén (csórén) találkozzunk. Találkozzunk, mondtam én, de abból nem lett semmi. Egy rajoni gyûlésen mindenkit arról faggattak, hogy látogatják-e az analfabéták a kurzusokat? Tõlem is megkérdezték. Én azt feleltem, hogy még többen is, mert nem csak 22 látogatja, hanem a karon ülõ purdék is, mert otthon nem volt kire hagyni õket. Nem akarták elhinni a mondottakat. Meghívtam õket, hogy látogassanak meg. Meg is látogattak hamarosan. Megállapították, hogy nem hiányzik senki. Ezt látván a tanfelügyelõk, nem is feledkeztek meg rólam. Ekkor kaptam életemben az elsõ prémiumot: 160 lejt. Az akkori havi fizetésem 400 lej volt. Ennek az adója 19 lej, tehát a nettó fizetésem 381 lej. Jól jött ez a 160 lej, mert elég gyenge volt a ruházatom. Késõbb többször is találkoztam az analfabétáimmal, cigányul köszöntöttük egymást, így: „The baktaló”, vagy „Delo, delo bach”. Meg is kérdezték cigányul, hogy hogy vagyok. Így: Szo khergyász - tanító úr? Én meg válaszoltam „ misto him”. A vajdától emlékem is maradt. Készített nekem egy parazsas lapátot meg egy piszkavasat is. A lapát már rég kiégett, de a piszkavasat ma is õrzöm. Az egyik legértékesebb emléktárgyam. A következõ tanévet már nem Jedden kezdtem, hanem Koronkán. Ide helyeztek át, mert Koronkán volt megfelelõ épület, míg Jedden 3 tanterem volt a 7 osztálynak, abból is az egyik a papi lakban volt. Nagy János

Sütés elõtt este elmorzsoljuk a lisztet a vajjal, hozzáadjuk a tojássárgákat, a tejbe felfutatott élesztõt, a rumban feloldott cukrot, csipet sót. A tésztát jól összedolgozzuk, hûtõbe tesszük. A cukorral elkevert darált mákot leforrázzuk tejjel, hozzáadjuk a többi kelléket. Tejjel leforrázzuk a cukorral elkevert darált diót, hozzáadjuk a többi kelléket. A töltelékeket is hûtõbe tesszük. 4 rudat készítünk, megkenjük tojással. 1 órát pihentetjük. Megkenjük tojással, villával megszurkáljuk, 180 °C-os sütõben 1 óra alatt megsütjük.

RÁKÓCZI KRÉMES Hozzávalók: 3 tojás, 1 dl tej, 20 dkg kristálycukor, 25 dkg liszt, fél sütõpor, fél dl étolaj. A tojás sárgáját a cukorral, tejjel, olajjal jól kikeverjük, hozzáadjuk a sütõporral elkevert lisztet, végül a felvert tojásfehérjét. Egy lapot sütünk, ha kihûlt ketté vágjuk, túrókrémmel töltjük. Túrókrém: 50 dkg túrót, 20 dkg porcukorral, 20 dkg margarinnal, egy citrom héjával habosra keverünk. GESZTENYÉS TEKERCS Hozzávalók: 25dkg darált keksz,18 dkg

VII. évfolyam 4. szám (margarin, 10 dkg cukor, fél dl rum, 1 ek. kókuszreszelék, 1 kk. kakaó. Hozzávalókat összedolgozzuk, félreteszzük. Krém: 25 dkg gesztenyét, 12 dkg margarint, 10 dkg cukrot fél dl rumot, lkk. kókuszreszeléket összedolgozunk. A kekszes alapból vizes konyharuhán (v. vizezett alufólián) 2 téglalapot nyújtunk (kb. 20 x 15 cm-es; vizezett késsel) megkenjük a krémmel, feltekerjük. A rudakat jól kihûtjük, bevonjuk csokoládéval. Aprósütemény az ünnepi asztalra és a karácsonyfára. FEHÉR CSILLAGOK Hozzávalók: 4 tojás, 30 dkg mandula, 30 dkg porcukor, 40 dkg liszt, 2 dkg fahéj, fél citrom. 4 tojásfehérjébõl habot verünk és a megõrölt m a n d u l á b ó l , p o rcukorból, lisztbõl, a fél citrom reszelt héjából tésztát gyúrunk. Jól kidolgozzuk és cukrozott deszkán, cukrozott nyújtófával vékonyra nyújtjuk. Csillag alakú szaggatóval kiszaggatjuk, vajjal kikent tepsiben gyenge tûznél megsütjük. A kihûlt csillagokat citrommázzal megkenjük, és langyos sütõben

Sárszentlõrinci Hírek megszárítjuk, /a máz lehet csoki is/

21 sütõben megsütjük. Cukormázzal díszítjük.

MANDULÁS FÉLHOLD Hozzávalók: 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 15 dkg mandula, fahéj, 30 dkg liszt. A vajat elhabarjuk a porcukorral, hozzáadjuk a hámozott õrölt mandulát, fahéjat, lisztet. Jól kidolgozzuk, kinyújtjuk, félhold alakú szaggatóval kiszaggatjuk. Vajjal kikent tepsiben, lassú tûznél kb. 30 percig, sütjük. Ha kihûlt citrommázzal vonjuk be, cukorgyöngyökkel díszítjük./a máz lehet csoki is./

GESZTENYÉS KIFLI Hozzávalók: 48 dkg liszt, 28 dkg vaj, (v. margarin), 8 dkg cukor, 1 tojás, 1,5 dkg élesztõ, 2 kanál tejföl, só, 50 dkg gesztenyepüré, rum, vaníliás cukor. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, egy kevés langyos tejben megáztatott élesztõvel, cukorral, tejföllel rétestészta keménységûre gyúrjuk és egy kis ideig, pihentetjük. Ezután vékonyra nyújtjuk, kockára vágjuk, és egy kevés rumba megáztatott, cukorral, vaníliával ízesített gesztenyével töltjük. CITROMMÁZ 2 tojásfehérjét cukorral Kiflialakra formáljuk, tepsibe rakjuk, és citromlével alaposan kikeverünk. felvert tojással megkenjük. 20-30 percig kelesztjük és mérsékelten meleg sütõben KARÁCSONYI MÉZES szép pirosra sütjük. Ha megsült Hozzávalók: 2 és fél dl felmelegített megszórjuk vaníliás porcukorral. méz, 1 egész tojás, 1 citrom reszelt héja, 2 késhegynyi õrölt fahéj, 4-5 finom õrölt Felnõtteknek: szegfûszeg, 30 dkg liszt, fél cso-mag KARÁCSONYI BORLEVES sütõpor. Hozzávalók: személyenként 3 tojásÖsszegyúrjuk a sárgája, 1 csésze fehérbor, 5 dkg hozzávalókat, ala- porcukor, fahéj, szegfûszeg, citromhéj. posan kidolgoz- A bort a fûszerekkel fölforraljuk. A tojást zuk, kb. fél cm a cukorral habosra kavarjuk. A forró bort vastagra, nyújt- lassan a tojáshabhoz öntjük és juk, különbözõ habverõvel addig verjük míg sûrû lesz. formákkal kiszaggatjuk. Vaj ázott tepsibe tesszük, cukros vízzel megkenjük. Elõmelegített

Borsmenta - a sokoldalú gyógynövény

púpozott evõkanál borsmentát fõzzünk meg egy liter vízben, 10-15 percig hagyjuk állni, kihûlni, majd szûrjük le. A hajmosás végén ezzel öblítsük le a hajunkat, és körkörös mozdulatokkal maszírozzuk a fejbõrbe. Naponta három csészényit fogyasszunk Régebben a kisgyermekek fején a belõle. koszmót is ezzel kezelték. Bõségesen tartalmaz kovasavat, és Télen tegyünk a párologtatóba 1-2 keserûanyagot. Még hajhullás ellen is csepp borsmentaolajat (ne többet, mert túl intenzív lesz az illata), tisztítja a légutakat, erõsíti a szagló érzékszervet. Nyáron aromalámpába szúnyogriasztóként segít. Még valami: a borsmentateát ajánlom azoknak is, akik fogfájással vagy fogínygyulladással kinlódnak. Öblögessenek vele, és hamarosan elmúlik a panaszuk.

A borsmentaolaj fõ alkotó eleme a mentol, amelyet a növény leveleibõl nyernek, ezt elsõdlegesen fürdõvízhez adagolva alkalmazzák, rendkívül jó hatással. Segít megfázások, az influenza és egyéb meghûléses fertõzések esetén. Tegyünk a nem túl meleg vízbe pár csepp borsmentaolajat, élvezzük kb. 20 percig a fürdõ jótékony hatását, majd pihenjünk le. Szintén nagyon hatékony fejfájás, idõjárás-érzékenység esetén is. Ilyenkor néhány csepp borsmentaolajjal dörzsöljük be a halántékunkat. Jótékony mellékhatása, hogy elfújja a rossz Jó egészséget! közérzetet. A borsmentatea erõsíti a gyomrot, serkenti az emésztést, de görcsoldó és a felfújódást csökkentõ hatása is említésre alkalmazható. Télen szinte kétszer annyi méltó. A teafõzéshez két teáskanálnyi bors- hajszálunk hullik ki, mint nyáron. De mentát leforrázunk két dl vízzel. erre is van egy jó recept. Néhány

Bánfi Zsuzsanna

22

Karácsonyra készülõdve Mindjárt itt a karácsony, a szeretet ünnepe, amit minden évben olyan nagyon várunk, és már hetekkel elõre készülünk rá, örömmel díszítjük lakásunkat, környezetünket a várakozás heteiben. Szigeti Pálnét, a helyi virágboltost kérdeztem, milyen ötletei, tanácsai vannak, hogyan díszítsük otthonunkat.

- Kültérre milyen díszeket lehet alkalmazni? - A hagyományos égõsorok mellett, amit fenyõfákra szoktunk kirakni, a saját készítésû díszek is nagyon mutatósak. Például a hungarocellgömböcskék színes vízhatlan papírba, esetleg alufóliába csomagolva fára fölaggatva. Ez azért jó, mert nappali fénynél is jól látszik. Bejárati ajtókra tehetünk kopogtatókat, ajtódíszeket, amelyek lehetnek üzletbe vásároltak, elõre

Készülõdés

Karácsony elõtt, advent három szombatján benépesült a Kultúrház. Oláh Erika ötletét váltotta valóra egy lelkes kis csapat, hogy a falu aprajánaknagyjának segítséget nyújtson az ünnepi készülõdésben.

December elsején adventi koszorúkat, ajtódíszeket készítettek Gyõri Jánosné Madár Szilvia irányításával. Fõleg azok a gyermekek vettek részt

Sárszentlõrinci Hírek gyártottak, de lehetnek saját készítésûek, például fenyõbõl, tujából készíthetünk girlandot, kis szalagocskákkal, gyöngysorral díszítve, vagy mûhóval lefújva. Az arany, az ezüst, a piros csillogó díszei mindig jól mutatnak. Az ablakokba tehetünk lógatható ablakdíszeket, vagy az ablaküvegre különbözõ karácsonyi formák köré fújhatunk mûhavat. Vannak az ablaküvegre tapadó matricák, amiket más sima felületekre is fel lehet tenni, ezek azért elõnyösek, fõleg a szilikonos díszek, mert nyom nélkül eltávolíthatók. Kis kézügyességgel lehet készíteni ablakdíszt, például tobozból, fenyõágból. - Beltérre milyen ötleteid vannak? - Meghitté, karácsonyi hangulatúvá tehetjük otthonunkat a karácsonyi asztaldíszekkel. Az advent ideje alatt elmaradhatatlan kellék az adventi koszorú a négy gyertyával, amit bárki elkészíthet otthon is, például egyszerû szalmakarikával, vagy bármilyen más koszorúalappal. Az adventi koszorúkat díszíthetjük termésekkel, például szárított citrommal, alma-, narancskarikával, csillagánizzsal. Ezek szép formájuk mellett karácsonyi illatot árasztanak. Ízlés szerint kerülhet a koszorúra a karácsonyfadísztõl kezdve szalag, mikulásvirág, fenyõág, toboz. Szépen mutat a virágcserépbe tûzhetõ

ezen a délutánon, akik Bakay Péter által vezetett tanodából érkeztek, sárszentlõrinci és pusztahencsei iskolások. Segítségünkkel sorra készültek a koszorúk, ajtódíszek. Jó érzés volt látni a gyermekek szemében az örömöt, mikor megköszönve a foglalkozást, boldogan vitték haza kincseiket. December nyolcadikán Kocsisné Supel Éva vezetésével - aki remekmûveivel már elkápráztatott bennünket egy kiállításon - természetes anyagokból karácsonyfadíszeket készítettek az érdeklõdõk. Szigeti Pálné minden alkalommal a vásárlók rendelkezésére állt kellékek árusításával, tanácsaival, valamint a posta képeslapokat és ünnepi bélyegeket árult. December tizenötödikén a szorgos kezû háziasszonyok és a nyugdíjasok Szabó Jánosné /Julika/ - a nyugdíjas klub vezetõje - vezetésével leptek meg bennünket finomabbnál-finomabb karácsonyi süteményekkel, s kicseréltük

VII. évfolyam 4. szám ünnepet idézõ figura, vagy a gyertyatartóban egy szép gyertya. Feldíszített fenyõgirlandokat lakáson belülre is tehetünk. Párologtatónkba használhatjuk az ünnepet idézõ illatokat illóolaj formájában, ami kapható például advent, karácsony, fahéj, méz illatban. A lakás bármely részébe tehetünk cserepes mikulásvirágot a klasszikus piros színben, de kapható fehér virággal is.

- Köszönöm az ötleteket! - Szívesen. Kívánok kellemes ünnepet minden olvasónak! Remélem sikerült ezzel az interjúmmal segíteni az olvasókat az ünnepi készülõdésben. Mindenféle alapanyag a díszítésekhez megtalálható a virágboltban (Sió u. 10.), és természetesen minden karácsonyi kellék készen is kapható ugyanitt. Bocsorné Szigeti Ágnes

a recepteket, hogy otthon is elkészíthessük e finom falatokat. Ez idõszakban két kulturális programon is részt vehettek az érdeklõdõk: - december elsején a karácsonyi képeslap kiállítás megnyitóján, - december 8-án Kálmán Eszter és baráti köre adventi mûsorral kedveskedett a gyermekeknek. - december 15-én Bognár Cecil tanár úr és a gimnázium irodalmi színpada ajándékozott egy feledhetetlen elõadást az adventi idõszakban a sárszentlõrincieknek. Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a programok szervezésében, lebonyolításában, s hozzájárultak ahhoz, hogy egy kis örömet vigyenek otthonaikba a saját kezûleg készített ajándékokkal, s azzal a szellemi táplálékkal, amellyel gazdagabbak lettek. Szüsz Jánosné Horváth Ilona



23

Pinczési Sándor Emlékezés /Halottak napján/ Sírodon a gyásznak még sok szép koszorúja Te vagy a temetõ legújabb lakója… Most itt állok a magányban, elõttem a kereszt A fény a temetõre fehér fátylat ereszt A gyertyák, a csillagok, s lelketek az angyalok E földi mennyországban… Horváth Ilona Üzenet Angyalok járnak halk suhanással, lélek a lélekkel hangtalan, néma imában egyesülnek, apró gyertyalángok lobogásában nem felejtek, bennem éltek, míg erõm tart, s reménydalt zeng az ének, hangok a légben összeérnek, gyújtanak új fényt, s csonkig égett gyertyám angyalai õrzik a lélekmeleg szeretet nem hamvadó lángjait, küldik a tiszta üzenetet, égi üzenet a földieknek, földi üzenet az égieknek, égõ máglyája a soha nem lankadó szeretetnek, hogy el ne vesszenek, kik õrzik a fényt, új utat mutatva a földi életnek, fentrõl lentre, lentrõl fentre, örökkön örökké.

Állok a csendben, a szemem múltba réved Látom boldognak hitt esküvõi képed, De ott van már valami a szörnyû megsejtésbõl Mily kevés jut neked a férji ölelésbõl Csak egy évnyi boldogság, az is ingázásban Néhány nap otthon, majd a laktanyában Aztán mind messzebbrõl jött, de már csak a levél: „Kedvesem, jól vagyok, ne aggódj és ne félj!” S ahogy szaporodott orosz földben a sír Elárvult a levél, elnémult már a hír Egy társad maradt csak, a halvány remény Ha másnak sikerült, tán megjöhet még szegény Majd miként a nagybeteg a halálos kórnak Úgy adtad meg magad a kegyetlen sorsnak Késõbb erõt gyûjtve mégis talpra álltál Értünk, fiaidért újra harcba szálltál Nem szegény muszáj-katonáink muszáj-bátorságával De daccal, elszántsággal, sarlóval, kapával És nem a háborús hiénák örömkacajára De szíved, lelkiismereted bíztató szavára Azért, hogy az Életnek a képébe vágjad Habár nem akarta, te mégis megcsináltad Hány izzadtság-szagú nyár, hány reménytelen tavasz, De szádat nem hagyta el sem sóhaj, sem panasz Gyenge, vézna testben micsoda nagy erõ Csinálja utánad, aki kételkedõ! Ám a múló idõ, az átélt nehéz évek Kikezdték amúgy is gyenge egészséged Bár a szíved még mindig hajthatatlan maradt Már nem engedelmeskedtek a lábak, kezek, szavak /Bocsásd meg, ha néha türelmem vesztettem Megalázottságod láttán durva szót ejtettem/ A sorsoddal most már végképp megbékéltél S a halandók útjának a végére értél Lám, addig beszéltem -, de már Isten véled! Amíg a gyertyák csonkig el nem égtek. 2006.

Horváth Ilona Ingázók Vonz a város, bûvös mágnesvonat visz távol a falutól, õsi csend már a távol, gépek monoton zaja gyújt lángot hószinû nappalokon, s kik összebújnak az éj gyönyörû kertjeiben, nem sejtik arcotok, s a hideg hajnalok játékát, józan virrasztásotok lidérces sóhajait, nem látják otthon hagyott gyermeki sírással gyötrõdõ lelketek vergõdéseit, nem érzik a mozdulatok nyilalló fájdalmát, ahogy a futószalaggal versenyt száguldanak konok daccal, utolsó erõvel értük, tõlük távol, a holnapért, mindenáron…

24


Áldott Karácsonyt!

A fenti képeslapokat Oláh Erika kiállítási anyagából válogattuk.


Sárszentlõrinci Hírek december VII. évfolyam 4. szám Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

Recommend Documents