Sárszentlõrinci Hírek április VIII. évfolyam 1. szám Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

Sárszentlõrinci Hírek 2008. április Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

ÁTVÁLTOZÁSOK

Édesanyák köszöntése

Édesanyám, harmat voltam: selyem rétre le is hulltam. Virágokat nevelgettem, hogy ezután néked szedjem. Harmat cseppje, esõ szála, könnyû fényt vont a szirmára.

VIII. évfolyam 1. szám Felelõs kiadó: Demény Károly künn a mezõn csikó szalad, a patakban aranyhalak. A kötényed csuda-jószág, onnan hallok fecske-nótát: Le- leszáll a füsti fecske édesanyám kötényébe. Nem tapaszt õ vízzel, sárral, elégedett e szállással.

Könnyeidet nem hagyom: gyorsan széllé változom! Langyos szélbõl, arany ágból: törülközõ napsugárból. Felszárítom könnyeidet, arcodon csak mosoly lehet! Mindig, mint a mai napon: vígság legyen asztalodon! Zenét hozol tenyeremben, patak csobog énekemben. Legszebb éjjel leszek álmod, ahogy titokban kívánod:

Újjászületés A nappalok újra élnek, fényt hoznak a fáradt földnek. Tavasz-mámor lágy sugara bölcsõjébõl szólítgatja. Mintha újra lélegezne, fák nyújtóznak égig érve. Lüktet mélyen gyökerekben, újraterem a rügyekben. Csendes álom nyújtózkodik, érzõ szívekben megbújik, elvarázsol ninden hajnal, arany szárnyon száll a sóhaj.

Ezüst holdat, arany napot, éjjel égrõl gyöngy-csillagot, Tejútról a fénylõ csendet, Szemeidbe elrejtetted. Kötényedbõl aranyalma: kelteget most az új napra. Szép, s jó reggelt, édesanyám: mindig-mindig vigyázz reám! Hogyha reám te vigyázol: nyugodt lehet minden álmom. Minden napon, minden éjen: szereteted elkísérjen!

Bokrétámat megkötöttem: hímes csokor nõtt kezemben. Virágos most a mi házunk, anyák napján meg kell állnunk! Meg kell állnunk, megpihennünk, édesanyánk ünnepelnünk! Anyák napján, édesanyám: ölelésed az én tanyám. Az én tanyám: menedékem, hozzád vezet boldog léptem. Örömkönnyek a szemedben... Én ezért most, mondd, mit tettem?

a titkodat elmesélem.

Szeretetem elkísérjen: minden napon, minden éjen! Átváltozom, csoda leszek, minden varázst érted teszek! Életfa Hajnalunkkal együtt ébred, Nap szól néki: fénye ének. Le- leszáll a füsti fecske édesanyám kötényébe: onnan indul messze-messze, várja majd a kötény-fészek, új tavasszal visszatérhet! A kötényed csuda-jószág: ezer titkot rejteget, szemedbõl a meleg jóság el is ringat engemet. Kötényedbõl aranyalma kelteget majd egy új napra. Tart az álom, tart az éjjel:

Csipkéjében elrejtõzve fehér színt borít a földre. Szerelemben égõ máglya, égig emel forró lángja.

Napraforgó fényre fordul, én tehozzád szólhatok: - Édesanyám! Hozok néked messzi-égrõl csillagot. Ám, ha õket el nem érem, a szemedet keresem, belenézek és megértem: mily nagy kincs vagy énnekem. Fénylõbb, szebb a csillagoknál, minden égi ragyogásnál az, amit én tõled kaptam, e szépséges nagy titok: HOGY A GYERMEKED VAGYOK! Devecsery László

Tavasz, bontsd ki szép szárnyadat, varázsolj ránk új csodákat, bújtasd el a fájdalmakat, emeld égig álmainkat! Horváth Ilona

Tárul, nyílik minden ablak, éltetõ fény, befogadnak. Sóhajukban új remények mindörökké tûzben égnek. Bús szíveket ne hagyj árván, ezer színû, szép szivárvány! Öleld lágyan sugaraddal, simogasd a kelõ nappal.

„Ég szülte fáját...” Az illusztrációk Nagy Judit tûzzománc munkái

VIII. évfolyam 1. szám

Sárszentlõrinci Hírek

2

„Lehet, hogy ami így létrejön, a valóságtól egy kicsit messzebb esik, de az igazsághoz mindenképp közelebb.” (Lázár Ervin)

MEGHÍVÓ Lázár Ervin emléknapok

Sárszentlõrincen és Pálfán 2008. május 3-5. 1936. május 5-én született Lázár Ervin. Erre a jeles napra és személyére emlékezünk a Lázár Ervin emléknapokon. Az ünnepségsorozatra ezúton szeretettel meghívjuk. Program: 2008. május 3., szombat 2008. május 4., vasárnap 9,00-9,30: Gyülekezõ Sárszentlõrincen 9,30: Képzõ- és iparmûvészek a Lázár Ervin Könyvtárnál kiállításának megnyitója 9,30: Megnyitó - köszöntõt mond 10,30: Istentisztelet Demény Károly 12,00: Ebéd Sárszentlõrinc polgármestere 13,00: Gyerekrajz-kiállítás 10,00: Irodalmi túra és akadályverseny megnyitása, a rajzpályázat a Nagyszederfához és Felsõrácegresre, értékelése, díjkiosztás, mûsor az Illyés Gyula iskolamúzeumhoz 13,00: Barátok visszaemlékezései 13,00: Ebéd Felsõrácegresen 15,00: Lázár Ervin Baráti Kör 14,00: Iskolák bemutatói megalakulása 16,00: A Szekszárdi Szülõk Színjátszó Körének elõadása (a darabot betanítja Frank Ildikó, a Német Színház igazgatónõje) 17,00: Zárszavak 2008. május 5., hétfõ 9,00 órai kezdettel Lázár Ervin mesemondó verseny a pálfai Mûvelõdési házban, valamint labdarúgó mérkõzések az általános iskola sportudvarán a meghívott iskolák tanulóinak részvételével.

Népszavazás

1. kérdés, a kórházi napidíjról: érvényes szavazatok száma: 328 db igen válaszok száma: 302 db 92,07 % Mindenki elõtt ismeretes, hogy 2008. nem válaszok száma: 26 db 7,93 % március 9-én országos népszavazás volt a kórházi napidíj, a vizitdíj és a felsõfokú 2. kérdés, a vizitdíjról: tanintézetekben fizetendõ képzési érvényes szavazatok száma: 326 db hozzájárulás ügyében. igen válaszok száma: 298 db 91,41 % Településünkön, mindkét szavazó- nem válaszok száma: 28 db 8,59 % körben rendkívüli esemény nélkül zajlott le a szavazás. 3. kérdés, a képzési hozzájárulásról: érvényes szavazatok száma: 328 db A szavazóköri adatok a következõk: igen válaszok száma: 299 db 91,16 % 001. számú szavazókör helye: nem válaszok száma: 29 db 8,84 %

A feltett kérdésekre adott szavazatok az alábbiak: 1. kérdés, a kórházi napidíjról: érvényes szavazatok száma: 128 db igen válaszok száma: 104 db 81,25 % nem válaszok száma: 24 db 18,75 % 2. kérdés, a vizitdíjról érvényes szavazatok száma: 126 db igen válaszok száma: 100 db 79,37 % nem válaszok száma: 26 db 20,63 %

3. kérdés, a képzési hozzájárulásról: érvényes szavazatok száma: 127 db igen válaszok száma: 106 db 83,46 % Sárszentlõrinc, Petõfi S. u. 2. 002. számú szavazókör helye: nem válaszok száma: 21 db 16,54 % Szavazásra jogosultak száma: 594 fõ Megjelentek száma: 331 fõ 55,72 % Sárszentlõrinc, József A. u. 15. Szavazásra jogosultak száma: 234 fõ Drinóczi Jánosné jegyzõkönyvvezetõ Megjelentek száma: 129 fõ 55,13 % A feltett kérdésekre adott szavazatok az alábbiak:


Közmeghallgatás Általános célú közmeghallgatást tartott Sárszentlõrinc Képviselõ-testülete 2008. március 18-án Sárszentlõrincen, 2008. március 19-én pedig Uzdon. Míg Sárszentlõrincen csak néhány érdeklõdõ vett részt az eseményen, addig Uzdon a nyugdíjas klubban telt ház várta a képviselõket és a polgármestert. Demény Károly mindkét helyen beszámolt a 2007. évben végzett munkáról, a gazdálkodásról, és a 2008. évi elképzelésekrõl, tervekrõl. Azok számára, akik nem voltak jelen egyik alkalmon sem, ezúton adunk rövid tájékoztatást. 2007. Ebben az évben 119.928 eFt bevétellel, 115.837 eFt kiadással, és 4.091 eFt maradvánnyal számolt az önkormányzat. A falu mûködésével kapcsolatos legfontosabb feladatainkat elláttuk, így az egészséges ivóvíz ellátásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, köztisztaság és településtisztaságról, közmûvelõdési feladatokról, közvilágításról, helyi közutak és köztemetõ fenntartásról, óvodai nevelésrõl, alapfokú iskolai oktatásról gondoskodott az önkormányzat. 2007. évben megrendeltük a község településrendezési tervét. Az óvodai nevelésrõl és az alapfokú iskolai oktatásról 1-4. évfolyam Pálfa község Önkormányzatával intézményfenntartó társulás keretében és a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás jelentõs anyagi támogatásával gondoskodtunk. A felsõ tagozat feladatellátását továbbra is a nagydorogi Önkormányzattal kötött szerzõdés alapján biztosítjuk. Az Önkormányzat az egészséges ivóvíz ellátásról saját tulajdonú ivóvíz hálózati rendszerrel a Paksi Vízmû Kftvel kötött üzemeltetési szerzõdés alapján gondoskodik. Az ivóvíz szolgáltatás hatósági árának megállapításáról a képviselõ-testület a szolgáltató ajánlása alapján gondoskodik. A háziorvosi állás 2007 októbertõl az Országos Alapellátási Intézmény finanszírozásával történõ ellátást meg kell szüntetnünk, mert az általuk alkalmazott háziorvos elhunyt, így az Önkormányzat helyettesítõ háziorvossal látja el a feladatot. A hétvégi ügyeletet a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás formájában, paksi székhellyel mûködik. A védõnõi szolgálatot helyettesítõ védõnõ foglalkoztatásával láttuk el. A szociális ellátás területén a lakosság

Sárszentlõrinci Hírek pénzbeli támogatása jogcímeken rendszeres szociális segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást és idõskorúak járadékát fizettünk. Biztosítottuk a méltányossági közgyógyellátást. A személy gondoskodás keretébe tartozó kötelezõ feladat a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. A házi segítségnyújtást Nagydorog központtal társulás keretében két fõ fõállású szociális gondozó, míg a szociális étkeztetést közhasznú segédmunkás foglalkoztatásával biztosítottuk. Az ebédet az Önkormányzat konyhájáról térítés ellenében szállítják házhoz. A helyi adók bevétele az elõírtakhoz képest jelentõs arányban nem teljesültek, ez valószínûleg az emberek megélhetési gondjainak köszönhetõ. A községben sok az idõs, valamint a munkanélküli ember. A köztisztasági feladatokat a Kaposvári Városgazdálkodási Rt-vel kötött megállapodás alapján láttuk el. Az Rt. évi két alkalommal lomtalanítást is szervez. A községi tulajdonban lévõ temetõ és a két ravatalozó fenntartásáról, a helyi közutak és vízelvezetõ árkok tisztántartásáról közcélú, valamint a közmunka program keretében közhasznú segédmunkásokkal biztosítottuk. A mûvelõdési ház külsõ-, valamint belsõ felújítása, és térburkolat építése 2007. évben TEKI és CÉDE pályázaton nyert pénz segítségével folytatódott. A községi könyvtárat 2007. július 1tõl mozgókönyvtárként üzemeltetjük, melyet a megyei Illyés Gyula Könyvtár támogat. A közvilágítás a DÉDÁSZ Rt-vel kötött szerzõdés alapján biztosított. A tavalyi pénzmaradványunkból az önkormányzat olyan beruházásokba fektetett be, melyek minden itt élõ ember számára hasznosak és melyekre évek óta nem tudott költeni. Ilyen beruházásaink voltak a falu végén lévõ út kialakítása, az új könyvtár belsõ felújítása, új buszmegálló és az azt körülvevõ térburkolat elkészítése, a konyhán, ebédlõben és az iskola tornateremben lévõ központi fûtés kialakítása, nyugdíjas klub és vöröskereszt helyi szervezete részére helyiség kialakítása, a kulturális rendezvények (június 30-július 1. a falu alapításának 285. és a falualapító lelkész, Szenicei Bárány György halálának 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség, Petõfi Emlékhelyek Nemzetközi Találkozója, szüreti

3 felvonulás, Sió-kupa, Mikulás ünnepség stb.) Az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen a Mezõgazdasági Minisztérium intervenciós élelmiszer adományát osztottuk szét, ill. segítettünk a környezõ falvaknak a szétosztásban. A Sárszentlõrinci Hírek c. kiadványunk 2007-ben 4 alkalommal jelent meg. A nyár folyamán mintegy 90 fõvel részt vettünk a Paksi Atomerõmû Nyílt Napok rendezvényén. A „Minden ízében Tolna megye” fõzõversenyen a zsûri megtisztelõ fõdíját vehettük át dr. Puskás Imrétõl, a Megyei Közgyûlés elnökétõl. Összességében elmondható, hogy a kötelezõ feladatokat segítséggel elláttuk. A segítséget a társulás miatti plusz finanszírozás, a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás jelentette. Az év közbeni likviditási problémánk nem adódott, így folyószámla hitelt nem kellett igénybe vennie az önkormányzatnak. A mérleg fordulónapján hitelállománnyal nem rendelkeztünk. 2008. A 2008. évben az Önkormányzat 127.524 eFt bevétellel, ugyanennyi kiadással, és 3.849 eFt hiánnyal tervezzük a költségvetésünket. Kötelezõ feladatainkat ebben az évben is maradéktalanul ellátjuk. A 2007. évi takarékos gazdálkodás eredményeként mintegy 4.000 eFt maradványunk van a tavalyi évrõl. Ennek tudatában örömmel terveztük ez évi munkáinkat, de az állam által az iskola és az óvoda mûködéséhez átadott pénzeszközök -13 millió forintos különbsége elvette ezt az örömünket. Amikor aztán a költségvetés tárgyalása elõtt 2 nappal kiderült, hogy mivel az iskolánkban a tanulók osztályonkénti létszáma nem egyezik meg a kiagyalók által „ideális”-nak tartott létszámmal, ezért az iskola nem kapja meg a kistérségi normatívát. Az óvoda létszáma megüti ugyan az elvárt mértéket, de mivel az iskola nem, ezért az óvoda sem kapja meg ezt a kiegészítõ normatívát. Ez újabb 7 millió forintot jelentett negatív elõjellel az idei költségvetésben. Hogy a költségvetésünk kezelhetõ legyen, és ne adósítsuk el az Önkormányzatot, a Képviselõ-testület szükségesnek látta néhány takarékossági intézkedés bevezetését. Így csökkentettük, ill. teljes mértékben megvontuk a közalkalmazottak és köztisztviselõk részére adható juttatásokat. A szükséges tetõszerkezet cserét az egészségháznál

4 tervezzük megoldani, a Takarékszövetkezet elõtti parkoló közös építését elhalasztjuk, az élelmezésvezetõ részére kötelezõen elõírt számítógép program megvásárlását, valamint a temetõ nyilvántartás számítógépes programjának megvásárlását más idõpontra halasztjuk, az önkormányzati konyhán a dolgozók szabadsága esetén a helyettesítést külsõ munkaerõ igénybe vétele helyett „házon belül” oldjuk meg a jövõben, megszüntettük az iskolatitkári státuszt, az õ munkáját a Hivatal dolgozói fogják többletmunkában elvégezni, az iskolában a takarítói munkakör 8 óráról 6 órára csökken, csökkentettük a pedagógusok elszámolható túlóra keretét, így az iskolakönyvtári feladatot a Lázár Ervin Könyvtár alkalmazottja fogja ellátni, és elmarad az iskola részleges felújítása is. Ha ennyi mindent elhalasztunk, feltehetjük a kérdést: azért valami történni is fog? Erre néhány mondatban a válasz: Beépítettük a költségvetésbe a település rendezési tervre ez évben esedékes 680 eFt-ot, a szeméttelepekkel kapcsolatos Környezetvédelmi Minisztérium által elõírt figyelõ kutak fúrására 2.458 eFt-ot, 3 db új fûkasza vásárlását 500 eFt-ért, egy projektor vásárlását 250 eFt-ért, mely összeget az eMagyarország pályázaton nyertünk. Leasing bérletre vásároltunk a Polgármesteri Hivatal részére egy fénymásoló gépet, ez évi kiadásunk 172 eFt, a régi fénymásolót az óvoda kapta meg. A

Sárszentlõrinci Hírek Mûvelõdési Ház térburkolat készítésének elszámolása ebben az évben történt, 940 eFt értékben, a könyvtár felújításának elszámolása szintúgy, 2.130 eFt összegben. Április hónapban elkezdjük a Petõfi ház felújítási munkáit, amire a pályázaton nyert 1.800 eFt-hoz 800 eFt önkormányzati önerõ járul. A Coop áruházzal közösen tervezzük az áruház elõtti tér felújítását, kicseréljük az épület állagának megóvása érdekében a régi orvos lakás ereszcsatornáját 200 eFt értékben, és elvégezzük a szükséges javításokat az uzdi nyugdíjas klub épületén 500 eFt erejéig. Pályázatok benyújtásával igyekszünk külsõ forrásokhoz jutni. 2 millió forint értékben nyújtottunk be pályázatot kulturális rendezvényekre, 800 eFt értékben játszótér felújításra, 1 millió Ft összegben cserépre az egészségház tetõ felújításához, 250 eFt értékben fûkasza vásárlásához, és 2 millió Ft értékben a készülõ egészségterv pályázaton. Az iskola és az óvoda mûködése az átcsoportosított pénzeszközökkel ez évben biztosított. A szeptembertõl kötelezõen elõírt iskola társulások tervét illetõen a képviselõ-testület az összes beérkezõ információk birtokában fog dönteni. A háziorvosi ellátást dr. Szûcs Ildikó háziorvos fogja május 1-tõl végezni. Ezúton is köszöntjük kis falunkban, érezze magát otthon, és kérjük, maradjon sokáig közöttünk! (Szûcs doktornõ bemutatkozó ismertetését lapunkban olvashatják.) A gyógyszertár

VIII. évfolyam 1. szám mûködésének rendje és módja folyamatos egyeztetés alatt van, ebben a pillanatban még nincs végleges megoldás. Április 6-tól új védõnõt alkalmaz az Önkormányzat Vitéz Krisztina védõnõ személyében, napi 8 órás munkaidõ beosztással. Az õ munkabérének és közterheinek 50%-át a Munkaügyi Központ egy évig megtéríti. A házi segítségnyújtást 2 fõ szociális gondozó és egy fõ közhasznú munkás végzi. Helyi adókról: A képviselõ-testület módosította a 2008. évi adókat. Az iparûzési adót 1,8 %-ban állapította meg, ugyanakkor eltörölte a vállalkozók kommunális adóját. A magánszemélyek kommunális adóját 5.400 Ft-ról 7.000 Ft-ra emelte. Megjegyzésként itt annyit, hogy ezt az összeget az Önkormányzat 13.000 Ft-ra egészíti ki, mely összeg a szemétszállítás összegét együttesen teszi ki. A csapnivaló adófizetési kedv a felszólítások nyomán úgy látszik javulni kezd, de még sok kívánnivalót hagy maga után. Mindkét temetõ mûködésérõl 2008. évben az Önkormányzat gondoskodik. 2008-ban a képviselõ-testület döntése értelmében 11 felsõfokú intézményben tanuló diák részére biztosít az Önkormányzat 10 hónapon keresztül havi 3.000 Ft-ot. Kulturális tervünk a helyi újságban szintén megjelenik, mindenkit kérünk minél aktívabb részvételre. Szerkesztõség

FARSANGI BÁL, AHOGY RÉGEN VOLT A nappali ellátás keretében az ellátásban résztvevõkkel sok mindenrõl beszélget az ember. Egy ilyen beszélgetés során kerültek szóba irányított beszélgetés formájában - a régi idõkben tartott bálok.

meghívottak, és a bálba igyekvõ emberek rendszerint fánkot és pogácsát vittek. Voltak, akik fánk és pogácsa helyett inkább italt vittek a farsangi bálba, ez rendszerint a saját termésû jó bor volt, amivel egymást is kínálgatták.

A beszélgetés kapcsán az ellátásban részesülõk felelevenítették a régi idõk báljait, személyes történetekkel színesítve azokat. A tél a báli szezonok idõszaka is. A farsangi bált rendszerint február tájékán rendezték meg. A bálba csengõvel felszerelt lovaskocsival, vagy hó esetén sítalpas szánnal mentek az emberek, illetve vitték a bálozókat. Egy szánon 810 ember is elfért. Az embereket az utcáról vették fel, akik a csengõ hallatán tudták, mikor, és hol tart a szán. A bálba

Abban az idõben, mivel ez volt a közlekedési eszköz is, szinte minden háznál volt 1-2, esetleg több ló is, és általában volt szán, vagy lovaskocsi is. (A lovak tartása során keletkezett trágyát pedig télen a gazdák a földjeiken szórták szét, majd azt, amikor kiengedett a fagy rendszerint tavasszal beszántották.) A szánt a téli szezon beköszöntekor úgy kellett összerakni. A szán elé általában 2 Régen a báloknak kizárólag a lovat fogtak be, és alá pedig gömbölyû Mûvelõdési Ház adott otthont. akácfát helyeztek, hogy így könnyebben Juszt Klára elindítsák a szánt, továbbá, hogy ne

fagyjon le. Ülésnek pedig bálaszalmát tettek, és a szánon utazók azon ültek. Ma Gõsi János az, aki, ha teheti és az idõjárás is megengedi minden évben elõveszi a szánt, és a településen egyegy körre elviszi a fiatalokat, gyerekeket. (Ehhez kb. 5-10 cm mennyiségû hóra van szükség.) A csengõt a ló nyakába akasztják, vagy a ló oldalára erõsítik, azzal a céllal, hogy jelezzék, a szán közeledik. Azok, akik már nem fértek fel a szánra, kiálltak az út szélére és hóval megdobálták a szánt, illetve a szánon lévõket.


Ki is az a Védõnõ? Számomra a válasz egyszerû, mert én is ezt a hivatást választottam. Ahogy a neve is elárulja, olyan óvó, oltalmat adó személy, aki már a várandós kismamákat is gondozza. Nemcsak életmódi tanácsokat ad, hanem vizsgálatokra irányítja, felkészíti a családot a gyermek fogadására, a leendõ édesanyát a szülésre, szoptatásra. Majd ezt követõen a csecsemõ, kisgyermek gondozásában, nevelésében is segítséget nyújt. Az Európai Uniós országok közül a magyar védõoltási rend és gyakorlat példaértékûnek számít, ami nagyrészt a védõnõk munkájának és pontos adminisztrációjának köszönhetõ.

Védõnõink Kovácsné Julika kajdacsi védõnõ látta el a védõnõi tevékenységet községünkben, mindenki megelégedésére. Lelkiismeretes, hivatásának élõ, kedves embert ismertünk meg az õ személyében. Köszönjük eddigi munkáját, s a továbbiakban is minden jót kívánunk. Az új védõnõ bemutatkozása: „Azt szeretném, ha minél több kisgyermek születne, és egészségesen nevelkednének.”

Felhívás A Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. értesíti Sárszentlõrinc község lakosságát, hogy a zöldhulladékot, ill. a mûanyag, papír hulladékot az alábbi napokon szállítja el: Zöldhulladék: 2008. május 16. 2008. november 12.

A Sió-híd átépítésérõl A sárszentlõrinci Sió-hidat várhatóan 2008. május végén, június elején kezdik átépíteni - tudtuk meg Nagy János hídépítõtõl. Az átépítés kb. 2,5-3


5

Sárszentlõrincen több, mint 2 éve, Tolna megye Védõnõi Vándordíját amikor Balatoniné Valika nyugdíjba Julika kapta, mert õ volt a legérdevonult, a településen a feladatot mesebb rá. Március elejétõl a település vezetése a friss diplomás Vitéz Krisztinát alkalmazza, aki paksi tanítvány, másrészt Julikától is sok tapasztalatot szerzett. Biztos vagyok benne, hogy szaktudásával, kedvességével és közvetlenségével hamar belopja magát a gondozottak szívébe. Julikának én is nagyon köszönöm a munkáját, Krisztinek pedig sikeres és hasznos munkát kívánok. Kovácsné Julika kajdacsi védõnõ vállalta el. Munkája példaértékû, szakmai és emberi szempontból egyaránt kiemelkedõ. A múlt évben

Molnárné Haholt Zsuzsanna kistérségi vezetõ védõnõ

Vitéz Krisztinának hívnak. Székesfehérváron születtem, jelenleg Pakson élek a võlegényemmel. 2006 nyarán végeztem a Védõnõi Fõiskolán, Pécsen. Szeretem a gyerekeket, ezért választottam ezt a hivatást. Szabadidõmben szeretek sétálni, olvasni. Egy hónapja dolgozok Sárszentlõrincen, illetve a hozzá tartozó Uzdon, Alsópélen és Szabaton Pusztán. Szeretek itt, mert kedvesen fogadtak az emberek. Minden héten, csütörtökön 9 órától az

Egészségházban csecsemõ és várandós tanácsadást tartok. Az óvodában és az általános iskolában egészségügyi vizsgálatokat tartok, a délutáni órákban pedig családokhoz látogatok. A várandóságról és a vele kapcsolatos teendõkrõl beszélek a leendõ édesanyákkal. Figyelemmel kísérem a csecsemõk és a kisgyermekek fejlõdését, és tanácsokkal látom el az anyukákat. Vitéz Krisztina védõnõ

kezõ zöldhulladéknak minõsülõ Mûanyag, papír: 2008. július 25. kaszálékot, falombot ép és zárt fólia2008. szeptember 5. zsákban, a faágakat, fanyesedéket összekötve kis kötegekben ingatlanonA mûanyag hulladéknak minõsülõ ként, alkalmanként max. 1 m3 mennyiásványvizes és üdítõs PET palackokat ségig az ingatlanuk elé, az út szélére lehetõség szerint összelapítva gyûjtsék. kérik kihelyezni. A síkfólia hulladékot ép és zárt zsákban, A kihelyezett hulladékok elszállításáa papírhulladéknak minõsülõ újság- ról a fent jelzett napokon reggel 6 órától papírt, könyvet, hullámkartont össze- gondoskodnak. kötve, a háztartási mennyiségben kelet-

hónapot fog igénybe venni, mely idõ türelmét, hiszen a felújítás után a falu is alatt kicserélik a híd vasszerkezetét és gyarapodik egy 40 tonna teherbírású burkolatát, valamint megszélesítik a le- felújított híddal. és feljáró szakaszt. A munkálatok ideje Szerk. alatt a hídon a közlekedés nem lehetséges. Kérjük mindenki megértését és

6


Bemutatkozás

idõmet - ha csak lehet - családommal és barátainkkal töltöm. Sokat kirándulunk, biciklizünk, horgászunk, játszóSzûcs Ildikó vagyok, 2008. május 5- terezünk. Családommal egyelõre nem tõl én látom el a háziorvosi teendõket költöznénk Sárszentlõrincre, naponta Sárszentlõrincen (és Györkönyben autózom. helyettes orvos leszek). Néhány szó magamról: Néhány szó a háziorvos ellátásról: A rendelési idõ: Hétfõ: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:

13,30-15,30 óráig 8-12 óráig 13,30-15,30 óráig 8-12 óráig 13,30-14,30

A rendelés során szeretnénk bevezetni az elõjegyzéses rendszert, mely úgy gondolom, a betegeknek és a Tolnai születésû vagyok, gyermek- dolgozóknak is kényelmesebb. A koromat ott töltöttem. Közép- és rendelés elsõ órájában elõjegyzés nélkül felsõfokú iskoláimat Szegeden végez- fogadjuk a sürgõsségi betegeket. tem, kezdõ orvosként a szekszárdi Balassa János Kórházban helyezkedtem Csecsemõ- és terhestanácsadás: 12,30 - 13,30 óráig el. A IV Belgyógyászati Osztályon dolgoztam, itt tumoros és vérképzõAz asszisztencia személye változatszervi betegeket láttunk el. 2003-ban belgyógyászatból szakvizsgáztam, lan marad. 2007. novemberében licence vizsgát Második héttõl szerda reggelente 7-8 tettem, 2 év gyakorlat után lehetek háziorvos szakorvos. 2 pici gyermek (2 óráig vérvételi lehetõséget biztosítunk a és 4 évesek) anyukája vagyok, szabad- rendelõben.

FINN NAGYKÖVETSÉG Budapest Magasrangú finn érdemrend magyaroknak Tarja Halonen köztársasági elnök, a Lovagrendek Nagymestere 2008. március 11-én megítélte a Finn Oroszlán elsõosztályú érdemrendjét dr. Csepregi Márta egyetemi docensnek, valamint a Finn Fehér Rózsa érdemrendet Freisingerné Bodnár Judit titkárnak. Az érdemrendeket Jari Vilén nagykövet közremûködésével 2008. április 7-én kapták meg az érintettek a Finn Nagykövetségen, ahol a finn kormányt Tarja Cronberg munkaügyi miniszter képviselte. Dr. Csepregi Márta docens a finn nyelv, valamint a finnugor nyelvtudomány területén végzett hosszú idejû és eredményes munkája elismeréséül kapta a díjat. Jelenleg finn és finn-ugor különösen obi-ugor - nyelveket tanít az ELTE BTK Finnugor tanszékén, de sok finn diák emlékszik azokra az idõkre is, amikor a Helsinki Egyetemen tanított, 1984-tõl 1990-ig magyar lektorként, valamint 2000-tõl 2002-ig vendég-

VIII. évfolyam 1. szám Helyettesítés: Helyettesem dr. Erdõs Judit Szekszárdon dolgozó doktornõ. Nagyon rutinos, már 8 éve szakorvos, korábban vegyes körzetben dolgozott. Sajnos, a nagy távolság, ill. a több ellátandó körzet (Szekszárd, Sárszentlõrinc, Györköny) miatt a helyettesítések alatt nem lesz mindennap rendelés. A helyettesítés elõtt igyekszünk minél korábban és minél több helyütt a rendelési idõt nyilvánosságra hozni. Sajnos, ilyenkor idõbeli csúszások is elõfordulnak. A helyettesítés során az asszisztensnõ mindennap elérhetõ lesz a megadott idõben. Sajnos úgy alakult, hogy munkába lépésem elsõ hetében már helyettesítek, így a rendelési idõ módosul 2008. 05. 05-tõl 2008. 05. 10-ig. Ezért kérem kedves betegeinket, hogy az elsõ héten csak nagyon indokolt esetben keressenek fel, szívesebben fogadom Önöket a következõ héttõl. Hétfõ: 13,30-15,30 óráig Kedd: asszisztensnõ elérhetõ 8-12 óráig Szerda: 13,30-15,30 óráig Csütörtök: asszisztensnõ elérhetõ 8-12 óráig Péntek: 13,30-15,30 óráig Dr. Szûcs Ildikó háziorvos

megnyilvánul, úgy mint például a hallgatók életpályájának a soron követése a diplomaszerzésük utáni években is. A finn-ugor népek körében végzett gyakorlati kutatómunkája mellett dr. Csepregi Márta széleskörû ismeretterjesztõ tevékenységet is végzett. Kutatómunkája során folyamatos kapcsolatot tart a téma finnországi szakértõivel és tudományos társaságaival, többek között a Finnugor Társasággal, a Finn Irodalmi Társasággal, a Kalevala Társasággal, valamint a M. A. Castrén Társasággal, amelyeknek jelenleg is aktív tagja. Hûen ápolja és õrzi a családja révén szerzett kapcsolatokat a finn Evangélikus Egyházzal és több gyülekezettel.

Kedves Márta! A falu polgármestereként, a sárszentlõrinciek nevében, és professzorként. Az átadási ceremónián egykori osztálytársadként sok szeretettel Jari Vilén nagykövet a beszédében úgy gratulálok kitûntetésed alkalmából. jellemezte õt, hogy „született tanár”, Nagyon büszkék vagyunk RÁD! hiszen az oktatói munkája során teljes Demény Károly mértékû elkötelezettsége számos módon

VIII. évfolyam 1. szám SÁRSZENTLÕRINC KULTURÁLIS PROGRAMTERVE 2008.

Sárszentlõrinci Hírek 15.

Január 22. 16 óra Magyar Kultúra Napja Oláh Erika montázs kiállítása a Kultúrházban Február 1. 17 óra Leader Workshop a Kultúrházban 8.

9. 15.

22.

29.

17 óra elõadás Kovács László: A környék növény- és állatvilága, védett területek Gyülekezeti terem

22.

ÉVKÖR Tojásfestés bemutató és verseny a Kultúrházban

28.

17 óra elõadás Vágó Angéla: Gyerekek a bibliában Gyülekezeti terem

15 óra Farsang az általános iskolában Farsang az óvodában 11óra Pomázi Zoltán a Bojtorján együttes tagjának vendégszereplése óvodások és iskolások részére 17 óra elõadás Zöldtárs Alapítvány: Komposztálás Gyülekezeti terem 17 óra elõadás Nagy Zoltán: Húsvét felé Gyülekezeti terem 17óra elõadás: Gál Zoltánné /ÁNTSZ Szekszárd/ A környezettudatos nevelésrõl

Március 14. 14 óra borbírálat 16 óra Cseh Gábor festõmûvész kiállítása a Kultúrházban. A kiállítást megnyitja: Demény Károly polgármester 18 óra a borok értékelése, utána vacsora

11 óra a Petõfi-emlékház elõtt „Életképek, 1848-ból” a sárszentlõrinci diákok emlékmûsora A mûsort szerkesztette és betanította Hingl Márta és Szüsz Jánosné tanítók Ünnepi beszédet mond: Tóth Ferenc országgyûlési képviselõ Koszorúzás

Április 11. a Költészet napja 17 óra Író-olvasótalálkozó Acsádi Rozália és László Kovács Gyula költõk bemutatkozása a Lázár Ervin Könyvtárban 25.

17 óra elõadás Sándor Ildikó: Ölbéli játékok Gyülekezeti terem

Cigány ételek fõzõversenye

Július 10. Pálfán Mátyás reneszánsz ünnepség 25.

ÉVKÖR Aratási hálaadó

Augusztus 8.-9. Siókupa 10.

Lõrinc nevû helységek találkozója Évkör: kenyérsütés, rostonsütés

Szeptember 7. Sántha Károly emléknap 20.

Szüreti felvonulás és bál

28.

Petõfi szavalóverseny általánosés középiskolások részére

Október 6. az Aradi vértanúkra emlékezünk 23.

1956-ra emlékezünk

November 1. Halottak napja Gyertyagyújtás

9.

3.-5. Lázár Ervin emléknapok 5. Balassa Jánosra emlékezünk

Illyés Gyula anyakönyvezésére emlékezünk a Polgármesteri Hivatal elõtt

29.

Évkör Advent

11.

Pünkösd Konfirmáció

30.

16.

18 óra Csángó est, gyülekezeti terem

Advent elsõ vasárnapja Zsivora György emlékünnepély Szombatonként adventi készülõdés

Május 2. Anyák napja / Mûveldési Ház/

Június 4. Összefogás napja Trianonra emlékezünk /Mûvelõdési Ház/

22-én egy szemétgyûjtési akcióban, mely során a közutakat kísérõ árkokat szabadítottuk meg az elszórt szeméttõl. A Közút kht. felhívására 15 fõvel A Közút kht. a munkavégzéshez Sárszentlõrinc is részt vett 2008. április kesztyût, láthatósági mellényt biz-

Udvari Község Önkormányzatánál járt április 9-én Oláhné dr. Szeremlei Erzsébet jegyzõ asszony és Demény Károly polgármester, hogy Alsópél csatlakozása ügyében tárgyaljanak Peszt

21.

4.

Köztisztasági akció Az Alsópéli népszavazásról

7

Attila polgármesterrel és Udvari körjegyzõjével. Megállapodtak, hogy 2008. május 7-én 17.00-kor Udvari község képviselõ-testülete és Sárszentlõrinc képviselõ-testülete közös testületi ülést tart Alsópélben, ahol várhatóan 5 fõs bizottságot választanak a népszavazás elõkészítése érdekében. A

December 6. Mikulás 25.-26. Karácsony

tosított, a szemét gyûjtéséhez pedig zsákokat adott, melyeket összegyûjtött és elszállított. Az akcióban a Polgármesteri hivatal dolgozói is részt vettek. Polgármester

népszavazásra várhatóan 2008. év végén kerülhet sor, melynek döntése alapján a 2010-es önkormányzati választáskor csatlakozhat Alsópél Sárszentlõrinchez. Szerk.

8


Szemét


szét szemetét, hanem általánosít jobb esetben, vagy egyenesen visszafordul. Lázár Ervin Nagyszederfájánál egy Szemetelés ügyben úgy érzem, egy teherautónyi szemetet találtunk, a kicsit elszabadultak az önmegvalósító rendõrségi feljelentést megtettük. indulatok, ezért ez a pár sor. Sárszentlõrincen minden ingatlantulajdonos iparûzési adót köteles fizetni, melynek összege évi 7.000 Ft. Ehhez az összeghez az Önkormányzat még 6.000 Ft/ingatlan összeggel járul hozzá, az együttes összeg 13.000 Ft. Ennyibe kerül egy évben ingatlanonként a szemét elszállítása. Az ember azt gondolná, hogy ezzel megoldódott a faluban „termelõdõ” szemét elszállítása és elhelyezése. De nem… A falu szélein, árkokban, erdõ szélén, több kölünbözõ helyen szórják Valószínûleg megtalálják a tetteseket, szét szemetüket embertársaink, ezzel akik névjegyüket a helyszínen hagyták. valamiféle bizonyítványt kiállítva elsõ- Más esetben egy amúgy rendes család sorban magukról, de rólunk is, hisz az szórta ki zsákszámra a feleslegessé vált ide érkezõ látogató nem azt fogja holmikat a rácegresi úti árokba, õk azóta mondani, hogy itt néhány ember szórta vásároltak egy kukát és megígérték, többet ilyet nem tesznek.

Legutóbb kiürült kutyatápos konzerves dobozok tucatjait, több száz kiürült olcsó sörös dobozt találtunk a szõlõbe vezetõ úton. Ott is találtunk a szemetelõkre utaló papírokat, ráadásul olyan nevekkel, akikre õszintén szólva nem számítottunk. A Polgármesteri Hivatal elõtt szemetest helyeztünk el, rászerelt hamutartóval. Derék dohányosaink mégis elõszeretettel a díszburkolatra szórják a csikkeket, náthás barátaink pedig használt papírzsebkendõiket dobálják szanaszét, s ezen példákon felbuzdulva gyermekeink csokis és cukros papírokkal terítik be a falut. Kedves Sárszentlõrinciek! Vigyázzunk közösen a falunkra, annak rendjére, tisztaságára, mert a miénk. És még Csengey Dénes barátom mondása is eszembe jutott: „Európába, de mindahányan”.

bõvült az idõsklub programja. Heti 2-3 alkalommal egy 10-15 perces könnyed testmozgással (tornával) lett változatosabb a klub programja. A néhány perces testmozgás keretében a kartól a lábakig szinte minden testrész megmozgatásra kerül, különösebb megerõltetés nélkül. A testedzésen a tagok részvétele, ahogy a klub többi programján is önkéntes alapon történik.

mely az elbeszélgetés mellett kellemes idõtöltésnek és elfoglaltságnak is bizonyult. Egy másik alkalommal pedig fényképeknek készítettünk színes kartonlapból egyedi készítésû, és díszítésû képkereteket. Nem feledkeztünk meg Julianna nevû klubtagjainkról sem, akiket egy-egy szál virággal köszöntöttünk névnapjuk alkalmából. A jó idõ beköszöntével a klub élettere is kijjebb tolódik, és a tagok, ha az idõjárás is engedi, a klubban töltött idejük jelentõs részét igyekeznek a szabadban eltölteni. Kiülnek kártyázni, beszélgetni, vagy a napsütésben sétálgatnak.

IDÕSEK KLUBJA 2008-BAN IS

Az idõsek klubja 2008-ban is várja a régi, és a leendõ klubtagjait. Az intézményben mindenki megtalálhatja az érdeklõdési körének megfelelõ programot, vagy az igényének megfelelõ szolgáltatást. A klubban továbbra is kedvelt elfoglaltság napi szinten a csoportos kártyázás, dominózás, memóriajáték, a kötetlen beszélgetés különbözõ témákban, ahol mindenki mérsékelt formában, de elmondhatja, kifejtheti nézeteit, véleményét a felvetett témával kapcsolatban, illetve a TV nézés is idõnként hasznos elfoglaltságot jelent. Továbbra is heti 1 alkalommal (keddenként, vagy szerdánként) egy meghatározott témában elõadás tartása történik, és heti 1-2 alkalommal Kézmûves foglalkozás keretében (csütörtök, vagy péntek délután) igény szerint egy-egy videó film levetítésére pedig az idén egy alkalommal fonalból különbözõ méretû, és színû pomkerül sor. Az újévben egy újabb programmal ponokat készítettek a lelkes klubtagok,

IFJÚ TUDOROK SÁRSZENTLÕRINCEN! Márciusban az Idõsek Klubja adott otthont 2 Ifjú Tudor elõadásának. Az Ifjú Tudorok olyan középiskolás 11-12. osztályos fiatalok, akik egy általuk kiválasztott és kedvelt témában az országot járva különbözõ településeken elõadásokat tartanak.

Március második felében és április elején 2 Ifjú Tudor látogatott el településünkre, és tartott színvonalas elõadást az érdeklõdõknek. Az elsõ alkalommal a szekszárdi I. Béla Gimnáziumból látogatott el egy Ifjú Tudor, aki a „depresszióról”, és annak tüneteirõl beszélt. A depresszió mellett a hallgatóság a stresszrõl, és a

Demény Károly

Érdeklõdni: Sárszentlõrinc, Petõfi Sándor u. 31. szám alatt, hétköznapokon 8:00 - 16:00 óráig Juszt Kláránál és Csonka Teréznél lehet. Juszt Klára

fóbiákról is kapott némi információt. Az elõadás színvonalát növelte, hogy a témában projektor segítségével képeket is vetített, az elõadó. A második alkalommal pedig az 1997 augusztus végén tragikus körülmények között elhunyt Diana hercegnõrõl hallhattak az érdeklõdõk elõadást.


Borverseny A bor nemes ital. Benne rejlik a nap sugara, a föld ereje, a szõlõsgazda értõ munkája, gondoskodása. Megérdemli tehát, hogy évente egyszer megmutatkozzon a nyilvánosság elõtt, kibújva a hordók mélyérõl.

Így történt ez március 14-én is. Hatvanhat bormintát hoztak megmérettetésre a Polgármesteri Hivatalba a helyi, a környékbeli és a temerini bortermelõk. A délutáni órákban négy borbíra Kocsis György elnök Kölesdrõl, Sarok Róbert Nagydorogról, Kabács János és

Sárszentlõrinci Hírek Elek Zoltán, mindketten Temerinbõlillatolta, nézegette, ízlelgette, s végül értékelte a fehér, rosé és vörös borfajtákat. A minõsítések fajtánként: Vörös bor Arany: Csupor József, Gergely Csaba, Sebestyén Ákos, Lázár Tamás, Zsinkó József, Gerzsei József / 3 arany/ Ezüst: Klincc János, Kövecses Tamás, Gerzsei József, Fehér Attila, Elek Zoltán / 2 /, Demény Károly Bronz: Gyõri Zsolt, Drinóczi János, Gerzsei József, Kabács János, Elek Zoltán, Guttengéber Tamás Rose bor Arany: Zsinkó János, Dévényi János Ezüst: Csupor József Bronz: Gerzsei János Fehér bor Arany: Gõsi László, Somogyi István, Gergely Csaba, Török Sándor, Fehér Attila, Kabács János Ezüst: Ács László, Pál János, Török Sándor/ 2 /, Gerzsei József, Fehér Attila, Fehérné Rácz Ágnes, Nagy Ernõ, Kabács János Bronz: Meilinger János, Fehér Attila, Gergely Csaba, Fehérné Rácz Ágnes

9 Az eredményt a vacsora elõtt hirdették ki, miután Demény Károly polgármester köszöntötte a közel 140 vendéget, a húsz fõ személyzetet és a simontornyai citerazenekar tagjait, akik remek muzsikával, énekekkel szórakoztatták a résztvevõket.

A finom vacsorát Nyirádi József fõzte mindenki megelégedésére. Köszönjük mindazoknak, akik részt vettek ezen az esten, s külön köszönet a vendégeket kiszolgáló személyeknek. Szüsz Jánosné Horváth Ilona

Gyermekdalok Pomázi Zoltán elõadásában

A gyermekek világa nem idegen iskolába Demény Károly polgármester számára, hiszen játékos formában meg is meghívására. Mindkét helyen nagy lelkesedéssel énekeltette õket, sõt jutalmat is adott, a fogadták a gyerekek és felnõttek egy- tanulók nem kis örömére. A Bojtorján együttes zenéje nagyon aránt. A kiváló zenész költõk megzenésíAz elõadás végén sorban álltak sok fiatal és gyermek kedvence volt, s az autogrammért. ma is. Köszönjük, hogy ilyen zenei élményAz 1997-ben alakult zenekar többben részesülhettünk kis falunkban, ször járt az Egyesült Államokban. Az Sárszentlõrincen. együttes tagjai 1981 óta Kansas állam Augusztusban találkozhatunk ismét, díszpolgárai. akkor a Bojtorján együttes ad élõ 1984-ben Nashville-ben fesztiválkoncertet a Lõrinc nevet viselõ helysédíjat nyertek. gek képviselõinek és a falu lakóinak. Több gyermeklemezt készítettek Halász Judittal és Eszményi Viktóriával. Az újjáalakult Bojtorján napjainkban is Szüsz Jánosné Horváth Ilona igen népszerû. Pomázi Zoltán gitáros, énekes tett verseit és saját dalait énekelte, látogatott el az óvodába és az általános bevonva kis közönségét is a mûsorba.

Nyugdíjas hírek A kajdacsi Nyugdíjas dalkör április 5én szeretetvendégségbe hívta a sárszentlõrinci Nyugdíjas Klub tagjait. Mi örömmel fogadtuk a meghívást, tudtuk, hogy a jó hangulatról meghívóink gondoskodni fognak, ami így is történt. Finom ebéddel vártak bennünket, a délután jó hangulatban, közös nótázással

telt el. Boda János polgármester úr meghívására jelent volt Demény Károly polgármester úr is, családjával. Ezúton is köszönetet mondunk Csonka József vállalkozónak, aki jó barátságból gondoskodott az oda- és hazaszállításunkról. Nyugdíjas Klub tagjai

10

Cseh Gábor festõmûvész

„ A mûvész legfontosabb feladata: hittel, tehetséggel dolgozni, erõsnek maradni, mások kedvéért soha nem letérni útjáról és azt cselekedni, ami benne él.”

Ez Cseh Gábor festõmûvész hitvallása. A Szekszárdon élõ mûvész kiállítását tekinthették meg az érdeklõdõk Sárszentlõrincen a Mûvelõdési Házban. Demény Károly polgármester megnyitója után közvetlen, baráti beszélgetés keretében Cseh Gábor így vallott magáról:

Lázár Ervin Könyvtár (2007-es évi beszámoló) 2007. július 1-én nyílt meg a LÁZÁR ERVIN könyvtár. Nagyon örültem, hogy engem kerestek meg azzal, hogy vezessem a Lázár Ervin Könyvtárat! 2007. márciusában járni kezdtem - némi lemaradással - a tamási Könnyû László Könyvtárba, egy éves könyvtárosi aszisztens tanfolyamra, amit a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával végeztem el. Decemberben sikeres vizsgát tettem. A tavalyi évben napi 4 órában voltam alkalmazásban. Januárban a könyvtár úgynevezett eMOP 2.0 pályázaton nyert 280 000 ft-ot, melyet számítástechnikai eszközökre lehetett fordítani. Ennek követelménye volt hogy elvégezzek egy 60 órás tanfolyamot, mellyel e-tanácsadói képesítést szereztem. Feladatom banki ügyintézések elektronikus úton való segítése, ügyfélkapun való regisztráció által idõpont kérése okmányirodába. Így elõírás volt a napi 6 órában való foglalkoztatás. Pár mondat a könyvtár állományáról: 2007. június 25-én a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár könyvtárosai segítségével 1533 könyvet vettünk leltárba. Ennek nagyrésze a régi könyvtárból, az iskolai könyvtárból és a

Sárszentlõrinci Hírek „A Szolnoki Mûvésztelep mellett nõttem fel. Nekem a mûvésztelep jelentette a mesevilágot.” Festõk mellé szegõdve jártam be az öreg utcákat, a Zagyva-partot, valami ismeretlen vágyat érezve a színek titkainak megismerése iránt. Életutam irányításában meghatározó szerepe volt a szülõi környezetnek és kiváló tanáraimnak. Egyszerû, dolgos, szegény körülmények között élõ emberek neveltek. Velük éltem nélkülözésükben, bánatukban és örömükben is. Tõlük tanultam meg a munka szeretetét, az alkotás örömét és az emberek tiszteletét.” 1955 óta él Szekszárdon. Megszerette a várost és az ott élõ embereket. Festményeivel értékeket ment: a pusztuló szurdikokat, régi, lebontásra ítélt tanyákat, a Gemenci erdõt, s azokat az embereket, akik dolgos, becsületes munkával megalkották e szép, ám az enyészetbe veszõ dolgokat. Az általános iskolásoknak és a felnõtteknek elmondta, hogyan készül egy-egy kép, s milyen egyéni technikát dolgozott ki. Sárszentlõrincen járva igen sok téma

teleházból került ki. Több ezer könyvet selejteztünk ki, ezekbõl a könyvekbõl kiárusítást tartottam három alkalommal a volt pártház épületében. 50 ft-os áron árultam a könyveket melybõl, kb. 50 000 ft bevétel lett. Ebbõl a pénzbõl vásároltam új könyveket, társasjátékokat. Az állományban levõ könyvek 50%a szak- és szépirodalom, 35%-a gyermek és ifjúsági, 15%-a kézikönyv (szótárak, lexikonok). Folyóiratok is megtalálhatóak a könyvtárban, ezek: Tallózó, Magyar Napló, Nõk Lapja, Popcorn, Praktika, Dörmögõ Dömötör, National Kids. A tavalyi évben nem volt rá lehetõség, hogy új könyveket rendelhessek, mert a kistérségtõl kapott pénzt a könyvtár külsõ felújítására kellett fordítani. Nagyon hiányos volt az állomány a kötelezõ olvasmányokra és a gyermek és ifjúsági regényekre nézve. Ezért más mozgó könyvtáraktól a támogatást lecsökkentve kaptam 80 db új könyvet 132.890 ft értékben. Az idei évben már negyedévente gyarapíthatom az állományt és rendelhetek új könyveket. Ha valamilyen könyv nem található meg a könyvtárban, könyvtárközi kölcsönzéssel ingyen meg tudom kérni a szekszárdi Megyei Könyvtártól. Ezzel a lehetõséggel már eddig is nagyon sokan éltek, és volt olyan olvasó, akinek ha az

VIII. évfolyam 1. szám ígérkezett megfestésre, amely közül már a Nagyszederfa a vásznon is látható. Örülünk, hogy a közel 150 kiállításának egyik helyszíne kis falunk volt. Reméljük, visszatér még hozzánk, hogy ecsetjével maradandóvá tegye az itteni értékeket is. Töretlen munkakedvet, remek alkotásokat kívánunk a további években is.

/Aki nem látta, az interneten is megtekintheti Cseh Gábor festõmûvész alkotásait. Google - Cseh Gábor/ Szüsz Jánosné Horváth Ilona

ország távoli pontjáról is, de be tudtam szerezni a számára szükséges könyvet. 2007. október 7-én rajz, vers- és mesemondó „versenyt” szerveztem az általános iskolás gyerekeknek, melyen 24-en vettek részt. Nagyon nagy sikere volt. 2007. karácsonya elõtti héten volt egy kedves, fiatal zenetanárnõ Paksról, aki zenés mûsorral szórakoztatta a 3 éves kor alatti gyermekeket és anyukáikat. A könyvtárban internet és számítógép használatra van lehetõség. Ez a szolgáltatás ingyenes, ahogy a beiratkozás is a könyvtárba. A megnövekedett látogatói létszámra való tekintettel, már 4 számítógép áll az ide látogatók rendelkezésére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy nagyon nagy az érdeklõdés a könyvtár iránt. Hétköznaponként kevesebben, de pénteki és szombati napokon a könyvtárba látogatók száma eléri a 20-25 fõt is. Az ide betérõ gyerekekkel szívesen foglalkozom mind a számítógép-használat, mind a tanulás segítésében is. Jelenleg 72 regisztrált olvasója van a könyvtárnak. 2008. március 1-tõl heti 2 órában én járok az iskolai könyvtárba is. Kovácsné Májlinger Ágnes könyvtáros


Látogatóban a rénszarvasok földjén Az emberi gondolat szabad, nincs határa, korlátlan. Petõfi Alföld címû versét Budapesten kis sötét, szûk, bérelt szobácskájában írta meg. „Felrepülök ekkor gondolatban, túl a földön, felhõk közelébe, s mosolyogva néz rám a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe”…stb. A technika óriási fejlõdése azonban lehetõvé tette az eddig lehetetlent. Régen a szemünk elõl messze elrejtett tájak, emberek, életek, szokások ma már szinte hívás nélkül bejönnek otthonunkba a tv, internet segítségével. Egy ilyen, számomra felejthetetlen élmény részese lehettem a napokban. Dr. Csepregi Márta tudós nyelvész és munkatársai egy igen értékes dokumentummal gazdagítottak bennünket, magyarokat. Nehéz, kitartó munkájukat filmen örökítették meg. Élet a rénszavarvasok földjén címen elõadást hallhattunk vetítéssel egybekötve. Szopocsina Oleszja hanti egyetemista ellátogatott Sárszentlõrincre, hogy bemutassa hazáját, népét, szokásaikat, vallásukat nekünk, igen távol élõ rokonainak. Elmondhatom, nagy élmény volt. December 30-án az Evangélikus Egyházközösség gyülekezeti terme megtelt érdeklõdõkkel. Végignéztük a filmet, melyben a fent említett hölgy még 8 éves volt. Õt és

Sárszentlõrinci Hírek szüleit láthattuk. Láttuk a hóval fedett tájakat, a téli természet zordságát, a még szinte nomád nép szívós élni akarását. Az asszonyokon szép, maguk varrta meleg ruhák, hattyútollal bélelt rénszarvas bõrbõl készített kabátok, tarkabarka csizmák díszelegtek. Prémes sapkáik alól kivillant élénk tekintetük. Bemutatták a szállásaikat, az étkezést. Jóízûen falatozták a nyers rénszarvas húsát. Bogyókat is fogyasztanak. A hal és hattyú húsából levest készítenek. Kb. 22.000-en élnek a hantik. Egy része az erdõ, a vadon szívében, többen már városlakók. Motoros szánnal száguldoznak a férfiak. Az olajat ajándékba kapják. Tavasszal az õseiktõl tanult módon sátrakat készítenek. A csúcsban végzõdõ kúp alakú fából készült szerkezet külsõ oldalát rénszarvasbõrrel varrják be. A belsõ térben húzódnak meg. Modern (orosz gyártmányú) kályháik füstje a felsõ nyíláson távozik. Komfortnak éppen nem nevezhetõ, de õk ott érzik otthonosan magukat. A természetet, melynek szinte részei, igen tisztelik. A pogány vallás követõi. Sámánjaik vannak. Õk gyógyítanak is, ha kell. Tisztelik és „félik” a szellemeket. Egyegy fából készült szellem-figurát színes szalagokkal díszítenek, hódolatukat kifejezve. A népcsoport egy hányada már városlakó lett. De ezek közül és sokan az év egy bizonyos részén elhagyják szülõhelyüket. Az orosz nyelvet is

11 beszélik, hisz ott élnek szinte köztük. Már számos vegyes házasság született. Sok érdekes dolgot tudtunk meg a már 19 éves Szopocsina Oleszjától, aki jelenleg ösztöndíjasként él Magyarországon. 10 hónapig a Balassi Intézetben tanul. Igen barátságos, de fõleg céltudatos kislány. Otthon az anyanyelvét szeretné majd tanulmányai után mûvelni. Ehhez a végzettséghez kell a rokon nyelv ismerete (amit itt tanul). Késõbbi terve: jogász szeretne lenni, hogy népe sorsát védeni tudja, formálni, alakítani. Bátor helytállásából nem nehéz „megjósolni” hogy célba fog jutni. Nagyszerû teremtés benyomását keltette. Az õ szavait mosolygós patrónusa, Csepregi Márta szívesen fordította a számunkra szinte kimerülésig. Elmondhatom: ez az atyafiságos együttlét nagyon jól sikerült. Mint kezdtem - a gondolat szabad. Hazafelé menet önkéntelenül az õseink, õshazánk körül fantáziáltam. Mekkorát léptünk mi azóta elõre a technikában! De lelkemben mégis ott motoszkál a kérdés, hogy vajon emberségben, összetartozásban, egymást segítõ közös akaratban vagyunk-e olyan értékesek, mint õk. Tóth Márta tanárnõ

Vannak napok, melyek soha nem múlnak el!!! Ezzel az idézettel kezdem rövid Még az idõjárás is kedvezett. Ünneplõ gondolatsorozatomat. ruhás emberek gyûltünk össze a Petõfi Az idézet egy meghívó címeként áll, Múzeum elõtt, hogy lerójuk tiszteletünalatta nagy, felejthetetlen költõnk, Petõfi ket a rég múlt képe jelzi, hogy ünnep lesz a faluban, itt dicsõséges Sárszentlõrincen is, mint másutt. emlékének. 1848. március 15-e! 160. éve annak, A Himnusz, hogy gyõzött a magyar nép forradalma nemzeti és szabadságharca. imádságunk Gyönyörû tavaszi napra ébredtünk. elhangzása után az iskolás gyermekek mûsort a d t a k , „Emlékképek 1848ból” címen. Csodálatosan szép összeállítást készített Hingl Márta tanítónõ, és Horváth Ilona. Hosszú, rendszeres

foglalkozás után a gyerekek magabiztosan szerepeltek. Szövegmondásuk tiszta, hibátlan volt. Jól esett mindenkinek a szép elõadás végighallgatása. A tanulók mûsorát Tóth Ferenc országgyûlési képviselõ folytatta egy történelmi áttekintéssel, méltatva 1848 érdemeit. A koszorúzás megható pillanatai után a magas színvonalú mûsort a Szózat hangjaival zártuk. Igazi szép ünnep volt.

Tóth Márta tanárnõ

12


A 2008-as reneszánsz esztendõ éve (XIV. és XVI. Század 1300-1500-as évek) A reneszánsz év programja: 2008. január 22-én kezdõdött a Magyar Kultúra napján. Arra gondoltam, hogy röviden, tömören összeállítom ennek a kornak a jellemzõit. A visszatekintéssel sok-sok értékes dolgot ismerhetünk meg. Nem árt ha elolvassuk, hisz a kulturális év célja egy kicsit az ismeret elsajátítása is. Reneszánsz, francia szó = újjászületés. Tágabb értelemben mûvészeti mozgalom, amely Itáliából, Firenzébõl indult el és újjáélesztette az antik kultúra hagyományait. Ezzel a korszakkal lezárult a középkor. Erre az idõre jellemzõ: a polgárosodás megerõsödése, nagy felfedezõ utak (pl. Kolombusz), a csillagászat fejlõdése, (a lengyel Kopernikusz), a könyvnyomtatás feltalálása (Guttenberg), a reformáció kialakulása (Luther). Magyarországon a humanista mûveltség elsõ képviselõje Vitéz János, aki Mátyás király nevelõje volt. Általános jellemzés: a természet felé irányulás, pl. az emberi test tanulmányozása, anatómiai ismeretek. Sokoldalúan képzett emberek voltak a polihisztorok.

keretek készítése. A világi építészet: palota, kastély, polgári villa, városháza, színház, egyetem. Az egyházi építészet: templom, kolostor. Hazánkban: Buda - királyi palota, Esztergom - Bakócz kápolna, Visegrád Királyi palota a vörösmárvány kúttal. Sárospatakon a Rákóczi vár. Ismert külföldi építész: Michelangelo Firenzében õ tervezte a könyvtárat, Szent Péter székesegyház kupoláját stb. b. Szobrászat: Elõtérbe kerül az akt ábrázolás, egyéni ábrázolás a portrékon. A harmónia jellemzi. Hazánkban: Mátyás-Beatrix dombormû. Külföld: Michelangelo - Dávid és Mózes szobra. Pieta (Mária tartja a halott Jézust a kezében).

VIII. évfolyam 1. szám d. Irodalom: Petrarca, Balassi Bálint, Boccaccio, Shakespeare, Janus Pannonius, Bornemissza Péter. e. Zene: Az új stílus fõbb jellemvonásai: szabadabb ritmika, világi dal- és táncformák. A lanttal és billentyûs hangszerrel kísért szólóének. Ekkor születtek gyönyörû világi és egyházi kórusmûvek. A XVI. század végének legjellemzõbb mûfaja a madrigál= pásztorének. A kórusmûveket nemzeti nyelven énekelték és nem latinul. Pl. Tinódi Lantos Sebestyén Históriás ének, Bakfark Bálint - lantjátékai. Lassus és Palesztrina mûvei.

Mûvészeti ágak: a. Az építészet: Az elõzõ kor stílusa a gótika volt, jellemzõje a függõleges tagoltság. A reneszánszban a vízszintes irányt hangsúlyozták, pl. párkányok, ablak-

f. Táncok: Az egyházi és világi ünnepeken maszkos bálokat, felvonulásokat rendeztek. A virtusos, pajkos táncok divatossá váltak. A 2008-as magyarországi reneszánsz év alkalmat ad arra, hogy ne csak Mátyás király trónralépésének 550. évfordulójára emlékeztessen, hanem elõre c. Festészet: A táj és az ember összhangja, az tekintést is nyújtson. „Mert ismét olyan korban élünk, mely emberi szépség megjelenése a jellemzõ. alapjaiban változtatja meg a világunkat. Németalföldi festészet: A reneszánsz év célja: a ma gondolkodó, Dürer - Önarckép kultúrára és az újra fogékony emberét Négy apostol szólítsa meg az élet számos területén.” Itália: Botticelli - Vénusz születése Leonardo - Az utolsó vacsora, Mona Tóth Márta Lisa tanárnõ Raffaello - Az athéni iskola Michellangelo - Sixtusi kápolna freskói.

Szellemi örökség

nek közel 60 tagja SZABÓ GYÖRGY helyi parasztköltõ verseit hallgatta”.

Zelk Zoltánné Sinka Erzsébet ny. tanárnõ kéréssel fordult hozzám, mint régi ismerõshöz. Örömmel teszek eleget kívánságának. Elõre bocsátom, hogy Zelk Zoltánné családszeretõ, mindig büszkén emlékszik édesanyja szülõfalujára, Sárszentlõrincre. Száll a hinta címû könyvében nagy szeretettel ír falunkról, nagyszüleirõl. Különösen büszke Szabó Györgyre, nagyapjára. Egy régi újságcikkbõl a következõket tudhatjuk meg:

Nem szaporítom a szót…

„105 éve, 1903-ban Sárszentlõrincen Sántha Károly lelkész-költõ ösztönzésére alakult ifjúsági egyesület, amely-

Erzsike arra kért, hogy miután összerendezi nagyapja írásait, ezt az értékes „HAGYATÉK”-ot a legbiztosabb, legbecsesebb helyre, Sárszentlõrincre szánja. Kéri, fogadjuk majd el, s õrizzük ezeket az értékeket az õ halála után. Úgy gondolom, hogy mindenki hálával fogadja a „nagylelkû” felajánlást, a „szellemi-kincseket”. Megfelelõ helyen fogjuk õrizni, olvasgatjuk, s átadjuk az utódoknak is. Tóth Márta tanárnõ



Tanítók emlékfalának állítása

13

zás tárgyaként megjelöltük a Tanítók Fája (Fala) állítását is. Szinte napról napra jöttek az adományok. Összegyûlt Mintegy tíz évvel ezelõtt Dinnyés az építõanyagok megvásárlásához József daltulajdonos járt egy népfõ- szükséges 50 000 Ft. A Népfõiskolai Alapítvány férfi dolgozói munkához iskolai ünnepségen, Sárszentlõrincen. - Állítsatok emléket tanítóitoknak! - kezdtek. Nagy Zoltán megtervezte az égetett agyag emléket, én szorgalmasan bíztatott minket. Tõle hallottunk elõször arról, hogy már sok községben felállították a Tanítók Fáját, név szerint emlékezve mindazokra, akik abban a községben jóra, szépre oktattak. Töprengeni kezdtünk: Hova, hogyan állítsuk föl az emlékfát? Milyen módon emlékezzünk tanítóinkra? Hosszas közös gondolkodás után született meg az elhatározás, hogy Sárszentlõrincen ne Tanítók Fája, hanem Tanítók Fala készüljön. Mégpedig a templomot és a volt egyházi iskolát, (mostani óvoda) összekötõ falat nevezzük ki a Tanítók Falának, hiszen a gyûjtöttem a falra kerülõ tanítók-tanárok templom és az iskola volt az államo- névsorát. A tervezés elsõ szakaszában sításig az akkori kántortanítók életének, eldöntöttük, hogy az államosításig, munkájának napi színtere. 1948-ig emlékezünk meg tanítóinkról. A Hamar megegyezésre jutottunk névsor folytatása az utánunk jövõk abban a kérdésben, hogy Nagy Zoltán feladata lesz. sárszentlõrinci fazekas barátunkat kérA nagy ünnep (2007. június 30. jük meg: õ tervezze meg a nevek július 1.) közeledtén izgalommal vártuk, megörökítésének módját. Láttuk azt is, mindennel elkészülünk-e, idõben a hogy ha maradandót szeretnénk alkotni, helyére kerülnek-e a tanítóink emlékét a szóban forgó falszakaszt újonnan kell õrzõ agyag lapok? építeni. Nagy ünnepünk nagyon szépen Szenicei Bárány György falualapító sikerült. lelkész halála 250. évfordulójának A 10 órakor kezdõdõ istentiszteletet ünnepére terveztük a Tanítók Fala ebéd követte, majd összegyûltünk a avatását. templomkertben. Dinnyés József dalKérõ leveleket küldtünk szét elszár- tulajdonos énekei után Renkecz József mazott sárszentlõrincieknek. Az adako-

sárszentlõrinci nyugalmazott iskolaigazgató megemlékezett tanítóinkról, az iskoláról. Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke megáldotta és felszentelte az emlékfalat. Elhelyeztük koszorúinkat az emlékmûnél, majd Nagy Zoltán fazekas beszélt arról, hogy milyen üzenete van számunkra az égetett agyag emlékmûnek. Végül a jelenlevõk közül megkértük, hogy lépjenek elõ tanítóink, tanáraink leszármazottjai. Az elemi iskolai tanítók közül dr. Halmai Olivér leánya, Kürtös Kálmán felesége, leánya, unokája és Mendöl Ede unokája voltak itt. Az algimnáziumi tanárok közül pedig Gombocz Miklós dédunokája, ükunokái voltak jelen. Lélekemelõ volt szembesülni az agyagtáblákon mindazok nevével, akik községünkben a fiatalság szépre, jóra nevelésén fáradoztak, s látni, hogy ez a fal nemcsak a múltban, de a jelenben is összeköti a templomot és az iskolát. Megfogalmazódott bennünk a vágy, hogy ez az összeköttetés ne csak az anyagban, az anyagon keresztül, hanem a lelkekben is meglegyen. A falu egy olyan emlékhellyel gazdagodott, ahol a mindenkori diákok évrõl-évre méltóképpen emlékezhetnek meg az elmúlt idõk jeles személyiségeirõl, tanítóikról.

„Az igazak emlékezete áldott” (Példabeszédek 40,7.)

Haag Péter Lehr András Ritter Károly Berky Gusztáv Hathó Lajos Láng Frigyes Scherer Konrád Osztroluczky Mihály Major Lajos Jankó Dániel Lehr Albert Támer János Wiesner Boldizsár Gombocz Miklós

Elemi iskola 1722-1948 Szilvágyi Sámuel Dénes Mihály Tomcsányi György Bodóts Mihály Masnicius Mihály Lang Pál Drinóczi Mihály Szabó György Stephanides Sámuel Beliczay Jónás Dzubner András Faragó Sámuel Knar János Németh Ferenc Németh István

Ruppert Jakab Szalai Pál Schád János Eifert Hendrik Diebold Károly Mendöl Ede Nagy István Kürtös Kálmán Halmai Olivér Bus Pál Németh Lenke Algimnáziumi tanárok 1806-1870 Barla Mihály Unger Mihály Druglányi Dávid Gödör József Erhardt Sámuel

Karl Jánosné Csepregi Erzsébet Nagy Zoltán e témához kapcsolodó írását a következõ számunkban közöljük. Szerk.

Tanítók fája Emlékül állította a hálás utókor 2007. Készítette: Nagy Zoltán 2007. Sárszentlõrinc

14

Mit üzen a harangszó?

Sárszentlõrinci Hírek Mit is olvashatunk harangjainkon? A kisebb felirata: HA ISTEN VELÜNK KI LEHET ELLENÜNK ÖNTETTE A SÁRSZENTLÕRINCI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET 1922-BEN PETÕFI SZÜLETÉSÉNEK SZÁZÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL A VILÁGHÁBORÚBAN ELREKVIRÁLT HARANGJAI HELYETT ÖNTÖTTÉK: SELTENHOFER FRIGYES FIAI HARANGÖNTÕ-GYÁRÁBAN SOPRONBAN 3751.SZ.

Templomunk tornyában jelenleg két harang van. A kisebb152 kg, hangolása szerint D. A nagyobb 310 kg, b hangzású. Szeretjük hallgatni harangjaink szavát. Milyen furcsa is ezt leírni, a harangok beszélnek? Bizony szép és megrendítõ muzsika a fülnek. Nemcsak a fülnek, a szívnek is. Különbözõ élethelyzetekben, idõszakokban máshogy szólítanak meg, de mindig üzennek, érzéseket fakasztanak fel bennünk, lélekben felemelnek, magasztos lelkiállapotba juttatnak. Ki gondolná, hogy harangjainknak szép hangzásukon, hangjukon túl is van üzenetük. Üzen az a felirat is, amit A nagyobb felirata: õseink a harangok készíttetésekor a A SZ:LÖRINCZI harangokra felírattak. EV:GYÜLEKEZETNEK ÖNTÖTTE EBERHARD PESTEN

Szervezetünk névadója: ZSIVORA GYÖRGY életrajza (1804-1883) Zsivora György 1804. augusztus 25én született Sárszentlõrincen. Édesanyja Madár Zsuzsanna, édesapja Zsivora György szegény takácslegényként Kiskõrösrõl vándorolt be, és szorgalmas munkával hamarosan meglehetõs jómódra tett szert. A családfõ szõlõt vett, melynek termését évenként Sopronba vitte eladásra, és ebbõl nevelte hét gyermekét. Azonban a nagycsalád nem sokáig élvezhette az apai gondoskodást, mert id. Zsivora Györgynek borszállítás közben kocsija felborult és 43 éves korábana Sióba fúlt. Zsivora György elõbb a sárszentlõrinci elemi iskolában, majd az 1806/07-es tanévben megnyitott és szép hírnevet szerzett sárszentlõrinci gimnáziumban tanult. Innen Sopronba, majd Pozsonyba került fõiskolára, ahol bölcsészetet és jogot tanult. 1827. december 28-án Budapesten ügyvédi vizsgát tett.

Itt a tavasz, a jó idõ Ismételten kérem az ingatlantulajdonosokat, hogy a házaik elõtt tárolt homokot, sódert, betontörmeléket, téglát, szalmabálát stb. a közterületrõl

A diploma megszerzése után Apponyi Antal gróf párizsi magyar nagykövet titkárául és házi tanítóul alkalmazta. Párizsból hazajövet Budapesten kezdett ügyvédi gyakorlatot, és nagyszerû jogérzékével hamarosan kitûnt, és nagy közkedveltségnek örvendett. Munkája révén közel került gróf Széchenyi Istvánhoz és Deák Ferenchez. Zsivora György elõbb a hétszemélyes tábla bírája, majd a királyi tábla egyik tanácselnöke volt. A kiegyezés után Csongrád vármegye fõispánjává nevezték ki. A szakmai sikereivel ellentétben a magánélete már nem volt ennyire szerencsés és boldog. Megnõsült, feleségül vette Klimm Emmát. Azonban a családi boldogsága sem tartott sokáig, mert hamarosan el kellett temetnie fiatal feleségét, majd egyetlen gyermekét, a mindössze 12 esztendõs Gizella nevû leányát. Felesége iránti kegyeletbõl örökbe fogadta felesége öccsét Klimm Józsefet, de õt is fiatalon elragadta a halál. Az egyedül maradó, köztisztelettõl övezett Zsivora György szíve különösen is megnyílt a támogatásra szoruló özvegyek, árvák, elesettek elõtt.

VIII. évfolyam 1. szám EMBER INT A HARANG SZÓ ITT CSAK ZSELLÉR VAGY TANULJ, LÉGY ISTEN SZERETÕ ÍGY KERESD AZ ÖRÖK JÓKAT Tehát, amikor megszólalnak a harangok, minden ütésükkel belekiáltják a világba, bele akarják kiáltani a szívünkbe: Ne félj, mert HA ISTEN VELÜNK KI LEHET ELLENÜNK! És a nagy harang minden kondulása figyelmeztet: EMBER INT A HARANG SZÓ ITT CSAK ZSELLÉR VAGY TANULJ,LÉGY ISTEN SZERETÕ ÍGY KERESD AZ ÖRÖK JÓKAT Hallgassuk tehát harangjaink szavát, csengésük-bongásuk üzenetét alázatos szívvel, engedelmes lélekkel! Karl Jánosné Csepregi Erzsébet

Zsivora György szorgalma, takarékossága, és becsületessége folytán idõs korára nem mindennapira nõtt vagyonnal rendelkezett, melybõl bõkezûen gondoskodott testvérérõl, Zsivora Józsefrõl, nõvére élõ leányairól, Varga Zsuzsannáról és Zsófiáról. Egyéb jelentõs összegû adományozásai: 4.000 Ft a sárszentlõrinci gyülekezetnek iskolai célokra. 4.000 Ft a sárszentlõrinci gimnáziumnak, mely 1870 óta Bonyhádon mûködött. 100.000 Ft a Magyar Tudományos Akadémiának. Mindezek mellett adományával támogatta a budapesti evangélikus magyar gyülekezetet, a budapesti protestáns árvaházat, a Bethesda nevû protestáns kórházat stb., és a kulturális célú szervezeteket is, mint a Kisfaludytársaság, képzõmûvészeti, történelmi társulat, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete stb. Zsivora György 1883. november 30án 79 éves korában hunyt el Budapesten. 1994-ben jött létre a Zsivora György Népfõiskolai Alapítvány, Sárszentlõrincen, mely ez úton köszöni a 2007. évi 132.600 forint 1%-os felajánlást.

távolítsák el. Amennyiben ez valamiféle hónap türelmi idõ után kénytelenek nehézséget okozna, a segítségre leszünk közterület-foglalási díjat vonatkozó igényeiket jelentsék be a megállapítani. Polgármesteri Hivatalban. Kérjük cselekvõ együttmûködésüket! Amennyiben kérésünkre nem reagál Polgármester az ingatlantulajdonos tettekkel, úgy egy



15

VALAKI VALAHOL… Hefner Erika: „Emlékek nélkül a nemzet híre csak árnyék”

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Uzdon egy kúria, amelybõl késõbb iskola, azt követõen pedig múzeum lett. Oda nem megy véletlenül az ember. A 270 lelket számláló Uzd község Sárszentlõrinc csatolt községe, Pakstól 26 km-re nyugatra, Szekszárdtól északnyugatra 40 kilométernyire. Arról híres, hogy „itt a lakosság tíz százaléka népfõiskolás” mondja a múzeum vezetõje, az egykori iskola igazgatója: RENKECZ JÓZSEF NÉPTANÍTÓ Így Csupa nagybetûvel…

Már 18. éve, hogy minden õsszel tanulni hívja a falu embereit az „Igazgató bácsi”. Merthogy így hívja õt mindenki, még a 82 éves Mészáros Katica néni is, a népfõiskola egyik szépkorú hallgatója. Uzdi Puszták Népe Népfõiskolának keresztelték el magukat, amit már meg is kell változtatni, hiszen a hat kilométerre lévõ nagyobb településrõl Sárszentlõrincrõl is átjárnak az emberek tanulni. Gondoskodtak arról is, hogy zászlót is hímezzen valaki és büszkén hirdesse: itt olyan emberek laknak, akiknek természetes az élethosszig tartó tanulás, pedig a Life Long Learning-rõl még nem is hallottak. Az õ iskolájukban hetente van tanulás, amikor az „Igazgató bácsi” felkészülten várja a hallgatókat, a következõ napirend szerint: 1. Mi történt a héten? - közérdekû országos és helyi hírek. 2. Meteorológia: mennyi napsütés, csapadék, milyen irányú szél fújt (itt jegyzem meg, hogy 1990 óta Józsi bácsi naponta feljegyzést készít naplójába az idõjárásról). 3. Ornitólógiai percek - a madarak megfigyelésérõl. 4. Elõadás meghívott vendéggel. Külön nagy szeretettel fogadják az uzdiak a Tolna Megyei Ifjú Tudor

Verseny diákjait, akiknek felkészültségét mindig nagy elismerés övezi. Megfordult itt már nem egy egyetemi tanár is, de a polgármester is rendszeres vendége a népfõiskolának. Aki idõutazásra vállalkozik, és személyesen akar meggyõzõdni a leírt személyi és tárgyi feltételekrõl - különös élményben lesz része. Találkozik egy kivételesen megszállott emberrel és egy hamisítatlan miliõvel, amely cseppet sem tudományos, de mégis mély nyomot hagy a látogatóban. Az udvaron a faragott Négy ökrösszekér fogadja a vendégeket. Mivel 1845 szeptemberének utolsó napjaiban innét indult el a szekér Petõfi Sándorral és Sas Erzsikével, az 1993-ban itt táborozó fafaragók méltó emléket hagytak maguk után a székely kapun és a libikókán kívül. A felújításra szoruló épület három volt osztályában most kiállító terem van, ugyanúgy, mint a ház többi helyiségében. Józsi bácsi 35-40 éve gyûjtögeti az itt kiállított dolgokat. Az elsõ a néprajzi terem, ahol õ 10 éven keresztül tanította az összevont 56-7-8. osztályt. Itt egyveleg van. A településrõl gyûjtött régészeti eszközökön kívül szövõ-fonó alkalmatosságok, méhészeti eszközök, a tíz évvel ezelõtti méhész-találkozó tárgyi emlékei vannak. A leglátogatottabb az iskolatörténeti szoba, valamikori 5-6. osztály. Itt eredeti minden. A padoktól a számológépen át a pohártartóig. Minden az uzdi-sárszentlõrinci iskola hagyatéka. Ezt nem rendezte muzeológus, úgy van, ahogy eredetileg használták. A harmadik terem az úttörõszoba. A helyi úttörõélet számos relikviája vitatott értéket képvisel. Azok a látogatók, akik átélve ezt a kort ide látogatnak, szívesen nosztalgiáznak a látottakon.

Az épület számos kincset rejt még: - Költõk szobája legfõképp Petõfi Sándor (a sárszentlõrinci Evangélikus Gimnázium tanulója volt), Illyés Gyula (mivel itt született nem messze), és idetelepült a nemrég elhunyt Lázár Ervin is, aki szintén e föld szülötte. - Fördõs-szoba: a kúria tulajdonosainak ereklyéi, helyben gyûjtött, korabeli használati tárgyak idézik fel a régmúlt idõszakot. - Társalgó: 100 évesnél régebbi tálalószekrény a Fördõs család tulajdonából, amelyet a termelõszövetkezetbõl sikerült megmenteni, mivel ott méregszekrényként használták. Itt látható dr. Pesthy Pál, egykori miniszter míves könyvesszekrénye. Az óriási körasztalon mindig aktuális dokumentumok vannak. - Józsi bácsinak is van egy „irodája”, ahol a felmenõk fényképei vigyáznak a helyes irányra. Itt van a számos kitüntetés, oklevél, amivel lelkes munkáját díjazták. - Józsi bácsi szívesen fogadta a diákokat az udvari sátorozás formájában, vagy a „retró” stílusú 10 személyes, emeletes vaságyas, lavóros, udvari vécés szálláshelyen nyaranta. Az épület történetérõl Renkecz József mesél: - 1959-ben sikerült megkörnyékeznem a termelõszövetkezet elnökét, hogy a sok kastély közül az egyiket alakítsák át iskolává. Három tanulócsoport és három nevelõ mûködött itt, de ahányan voltunk, annyi felé volt az iskola. Így aztán '59-ben 80 ezer forintos hozzájárulással és sok-sok társadalmi munkával létrejött az iskola. Nagyon örültünk neki, mert a három tanuló-csoport külön-külön teremben tanulhatott, idilli környezetben. Itt elmélázhat az ember õsszel is és tavasszal is, nagyon idillikus, kedves hely ez. A gyerekek annyira szerettek ide járni, hogy csak délután 4-5 óra tájban mentek haza, pedig akkor még nem volt a „napközi otthon intézménye”! Holott közben még ebédelniük is kellett volna… Itt voltak méheink, nyulaink, galambjaink. Egy tanulmányi felügyelõ, Herczeg Ágnes mondta: „Ez egy ideális Rousseau-i iskola, gyönyörû természeti környezetben”. Így mûködött ez 1972-73-ig, amikor összevonásra került sor,

16 mindhárom csoportnak be kellett költöznie nevelõstül a sárszentlõrinci iskolába. A szülõi értekezlet után - ahol mindig teltház volt - amikor ezt bejelentettük, tíz tagú küldöttség ment Paksra a pártbizottságra, hogy engedjék már meg, hogy itt maradjon, hagyják békén ezt az iskolát, hiszen már akkor tudtunk eredményeket felmutatni diákjainkkal. De az új hat, késõbb nyolc tantermes iskolában megteremtették a feltételeit a szakrendszerû oktatásnak. Ma is látom magam elõtt a négytagú küldöttséget, akik arra agitáltak, hogy vállaljam el az új iskola igazgatói posztját. Lõrinci lévén engem ismernek, tisztelnek, elismernek a lõrinciek, fogadjam el a felkérést. Akkor még nem tudtam, hogy édesanyám és a nagytiszteletû asszony azért imádkoznak, hogy ne vállaljam el, mert túl nehéz feladat lesz számomra. Hát azért elindultunk… Nem volt könnyû. Meg hát van olyan biblikus mondás is, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, ezt is jól megjegyeztem én akkor. De hát nem tudtam ellenállni a kérésnek, 73-ban beköltöztünk Sárszentlõrincre. Nevelõk, gyerekek bejárók lettünk. - Nehezebb volt akkor, mint ma. Soha nem hittem, nem gondoltam, hogy érzékenyebbek a pedagógusok. Itt soha nem ellenõriztük egymást, kinek mennyi túlórája van, hanem azt kerestük, ki tud többet-jobbat tenni. Én azt az anyagias oldalát nem értettem meg, mert mindenkinek meg volt a tisztességes fizetése. - Itt maradt az épület. Két szolgálati lakást alakítottak ki, amibõl rövidesen beköltöztek a két kilométerre lévõ Lõrincre a tanárok, mert megunták a bejárást. Én egy kicsit örültem, mert az elkezdett múzeumi gyûjtési munka továbbmehetett, helyet kapott. - 1990-tõl, amikor nyugdíjba mentem, a

Sárszentlõrinci Hírek munka folyamatos, és szakszerûbb lett, bár én nem vagyok muzeológus, de talán ez a jó. Többször ért a vád: „Te Jóska, azt hiszed, ha sok mindennel kitapétázod a termet, akkor az annál többet mutat, annál többet ér? Pedig néha a kevés többet ér, mint a sok!” Én ezzel mélyen egyetértettem, de én nem tudtam azt mondani sem a Laci bácsinak, Somogyi néninek, Julis néninek, hogy nem kell, amit jó szívvel adott. Késõbb, amikor jönnek és keresik: „Hol van az amit adtam Igazgató bácsi? Hova tette?” Mit mondjak én akkor...? - Nem egészen jó hátszéllel érkeztem én erre a pályára, mert a szüleim vagyonosak voltak, ezért volt egy kis munkaszolgálatom, és egy kis ávéhás egrecíroztatásom is, és hát ezek mindmind visszajeleztek a pályafutásom

helye, ezért a 80-100 fényképet, dokumentumot a volt iskolai könyvtárban helyeztem el. Jó lenne, ha volna ebben a megyében, valamely városban, faluban olyan hely, ahol ezek az ereklyék megtekinthetõek lennének. A népfõiskola most nem egy felkapott dolog, de én bízom abban és ez a hitvallásom, hogy akármilyen kulturális élet mûködik egy faluban, népfõiskola nélkül csonka a kulturális tevékenység. - Az iskolai oktató-nevelõ munkám során sok komoly állami kitüntetést kaptam, nyugdíjba vonulásom után is még tízet. Ami azt jelenti, hogy most tartok a huszonnegyediknél. A legnagyobbat számomra mégis egy autóbuszsofõr adta, aki hozta az iregszemcsei gyerekeket. Ültünk a padon, a gyerekek itt szaladgáltak-játszottak, és odafordult hozzám ez az egyszerû ember, és azt mondja: „Jóska bácsi, miért nem lehet ennek az országnak ilyen rendes ember a vezetõje, mint maga?!” Ez nekem olyan jól esett, ezt mindenkinek elmondom, mert ezt az embert nem biztatta senki sem, nem szólt bele a szakszervezet, a párt, hanem így egyszerûen és közvetlenül kibuggyant belõle. Akkor azt gondoltam, ezek szerint jól csinálom azt, amit csinálok…

során. Bár miután igazgató lettem Lõrincen, nem szekíroztak tovább ezekkel. '90-ben amikor azt mondták, hogy 15-20 évre lesz itt neked Uzdon teendõd, kicsit rosszallva fogadtam. Hiszen én mindenkivel jót akartam tenni, ez volt a nagy bajom, ezért nem voltam jó igazgató. Mert a jó igazgató erélyes, határozott, kemény fellépésû. Azt gondoltam, aki bólogat, mosolyog az tényleg jó ember. Rá kellett jönnöm, hogy nem egészen így van ez. A cikk megjelent: Magyar Mûvelõdési - Úgy gondoltam, hogy a 18. éve Intézet és Képzõmûvészeti lektorátus: mûködõ népfõiskolának legyen egy Évkönyv 2008 címû kiadványban

Forberger László emléknap Bonyhádon Bonyhádra voltunk hivatalosak az Evangélikus Gimnáziumba, ahol Forberger László tanár tiszteletére emléknapot és konferenciát tartottak. A rendezvény fõvédnöke Szabó Vilmos esperes, védnöke Krahling Dániel lelkész volt. Nagy István tanár úr mint házigazda várt bennünket saját „fõztjével”, mely testi és szellemi táplálékot nagy élménnyel fogyasztottunk. A színes és magas színvonalú elõadások sorában


Nagy Zoltán fazekasmester falunk lakója rendkívül érdekes és tartalmas elõadásban számolt be a sárszentlõrinci tanítók fájának történetérõl, Demény Károly polgármester pedig néhány gondolatát mondta el a konferencia hallgatóinak. Az ünnepségen részt vett Ónodi Szabolcs igazgató úr, mindnyájunk által kedvelt Bognár Cecil tanár úr, Fauszt András tanár úr, és még természetesen sokan mások.

„Nem itt született, hamvai nem pihennek Bonyhádon, Csak átszálló vendég volt falaink között, de minden Anyagi, szellemi és lelki kincsét itt hagyta közöttünk. Nem Bonyhád szabott irányt Forberger Lászlónak. Ellenkezõleg: õ rakta le Bonyhád fejlõdésének alapjait.” Írja róla Bese Ádám. Köszönjük a szervezõknek és a házigazdáknak ezt a tartalmas, szép napot! Demény Károly



Nagy költõnk hányatott sorsú fiáról, Petõfi Zoltánról /Az ünneprontás szándéka nélkül/ Bevezetés Petõfi Sándor fiának a nevét mára már szinte teljesen elfelejtette a köztudat. Igaz, hogy rövid, tragikus és botrányoktól sem mentes életében apjától eltérõen nem alkotott szinte semmi maradandót. Az apa iránti tisztelet mégis csak arra kötelezne bennünket, hogy legalább a nevével megismerkedjünk, hiszen legnagyobb költõnk egyetlen, általa nagyon szeretett fiáról van szó. Azonkívül élete azt is jól példázza, hogy az apai hírnévvel mennyivel csábítóbb visszaélni, mintsem annak terhével és kötelezettségével együtt élni. A fentebb említettek késztettek arra, hogy életének legfõbb mozzanatait fölkutassam, és életrajzával megismertessem a tisztelt olvasót. Petõfi Zoltán egyetlen hivatást érzett magáénak: lehetõség szerint mindenben híven utánozni az apját. Petõfi Sándor nem járta ki a középiskolát, Zoltánnal sem tudták elvégeztetni. Minthogy az apja színész volt mielõtt költõ lett volna, így fia is a színészettel akarta kezdeni. Petõfi Sándor nyugtalan vére szerette a változatosságot, a fia ebben is ráütött. Petõfi Zoltán 1848. december 15-én születetett, azaz március 15-ét követõen napra pontosan kilenc hónapra, tehát a szó valódi értelmében is a forradalom szülötte volt õ. Az apa mindössze hatszor láthatta a fiát: utoljára hét hónapos korában, mielõtt a végzetes csatába elindult meghalni. A születés helyérõl, körülményeirõl és az elsõ idõkrõl enyhe iróniával a költõ így ír. „Született Zoltán fiam december 15. 1848. déli 12 órakor Debrecenben, és ami több pénteki napon. Azaz jobban mondva pénteki napon, és ami több Debrecenben,….. ahol a házak kapujára ez van írva: Aki bejön az udvarra, tegye be az ajtót, mert kimegy a disznó. Legalább annak a háznak a kapuján, ahol fiam született, ez állott… Fiam oly gyönge, oly kicsiny, mondhatnám oly alaktalan volt, hogy az elsõ pillanatban halva születettnek véltem….. Eleinte nagyon jó gyermek volt a fiam. Két összetett karos szalmaszék volt az ágya, s ott ha elálmosodott, minden simogatás nélkül szépen elaludt.”

Az apa halála után Szendrey Júlia a fehéregyházi ütközet után fiával együtt Kolozsvárra ment, és az osztrák fõparancsnokkal kereste és kerestette gyermekének apját. Szinte naponta járt a parancsnokság épületében, s közben nem vette észre, hogy „hírbe hozta magát”. A hír apjához is eljutott, aki mindkettõjüket hazavitte Erdõdre. Másfél hónap után azonban az anya gyermekével együtt Budapestre utazott, és a szekszárdi születésû Garay János költõ családjánál szállt meg. A családnál gyakran megfordultak írók és tanárok: köztük Horváth Árpád egyetemi tanár is. A Petõfi rajongó Horváth egyszer egy hajfürtöt kért emlékül Júliától. A saját és fia sorsa miatt elkeseredett asszony a diákos kérésre sajátos választ adott. Belemarkolt a hajába és így szólt: „Ha akarja, ez mind a magáé lehet”. Erre Horváth megkérte Júlia kezét, és 1850. július 21-én tíz nappal Petõfi Sándor eltûnésének évfordulója elõtt házasságot kötöttek. Sokan éppen e tíz napot nem tudták megbocsátani Júliának, valójában azonban azt vették rossz néven tõle, hogy a „Szeptember végén” címû gyönyörû költemény jóslatait hagyta beteljesülni, azaz „eldobta az özvegyi fátyolt” és Petõfi nevét. Pedig nem nagyon volt más választása. Apjával ugyanis megromlott a kapcsolata, másrészt ekkor már hónapok óta Garayéknál laktak - csupán csak szívességbõl. Ha mindkettõjük jövõjét biztosítani akarta, el kellett fogadnia ezt a házasságot. A következõ években Zoltánnak három testvére született: Horváth Attila, Árpád és Ilona. Hogy Zoltánnal a mostohaapja szeretetteljesen bánhatott, annak bizonyítéka az a gyengéd szeretet, amely Zoltánt a Horváth gyermekekhez fûzte. Ha rosszul bántak volna vele mint ahogy ezt sokan a Petõfi családról terjesztették - az irigységet, ellentétet váltott volna ki közöttük. Éppen ellenkezõleg: Zoltán ránk maradt leveleiben megható gyöngédséggel szokott megemlékezni testvéreirõl. Fõként a kis Ilonáról, akit rajongásig szeretett. 1858-ban bõvült azok száma, akik Zoltánt szerették. Petõfi István hazakerült három éves rabságából, és gazdatiszt lett Csákón egy nagybirtokon. Ebben az idõben Petõfi Zoltán

17 váratlan örökséghez jutott. A Magyar Tudományos Akadémia az 1000 Ft-os nagydíjat Petõfi Sándor összes költeményeiért ítélte oda. A pénzt az árvaszék kezelésébe adták. Horváth Árpád úgy találta illõnek, hogy a gyermek mellé gyámgondnokot rendeljenek, aki vigyáz a fiú vagyonára. A törvényszék Petõfi Istvánt nevezte ki unokaöccse gondnokává, aki ezt a tisztséget több mint tíz évig - amint látni fogjuk - nagy lelkiismeretességgel látta el. Tanulóévek 1858-ban Petõfi Zoltánt beíratták a pesti piarista gimnázium elsõ osztályába. Petõfi Sándor fiának gimnáziumi iskolai pályája éppen oly viszontagságos volt, mint az apáé. Abban egyeztek, hogy az alsóbb osztályokat még csak kijárták minden nagyobb baj nélkül, de már a felsõbb osztályokban mindkettõjüknél beálltak váratlan fordulatok. Különösen feltûnõ, hogy Zoltán, mint magántanuló mindig szorgalmasan és jól vizsgázott, de amint nyilvános iskolába járt, azonnal gyenge eredménnyel végezte az évet. Így ment ez váltakozva egészen az ötödik osztályig. Az elsõ osztályban például nyilvános tanulóként a 66 tanuló közül csak a 43. a sorban. Az ötödik osztályban pedig 57 tanuló között a 29. volt. Ezzel szemben magántanulóként a negyedik osztályban mind a nyolc tárgyból kitûnõen vizsgázott. Ha nem lett volna magántanuló, osztályelsõ lehetett volna. Hatodik osztályos korában Petõfi Zoltán már 15 éves volt. Ebben az évben valami már megzavarhatta a fejét. Tudatára ébredhetett apja nagyságának, és ehhez képest kivételes jogokat követelt magának. Tanulótársai e jogokat meg is adták neki, ezzel egyre növelve elbizakodottságát. Ebben az évben már verseket is írt, amelyeknek a javát egy „Ifjúkori kísérletek” címû füzetbe össze is szedte. E füzet élén áll a következõ szellemes epigramma, melyet unokatestvérének címzett: Gyulai Pál fiának „Nagy bûn, ha szeretõ szüleit a gyerek ütni merészeli S mégis azt kívánom: üss apádra fiú!!” Zoltán már tanáraitól is elvárta, hogy elnézéssel legyenek a nagy Petõfi fia iránt. De rossz magaviseletével, hanyag tanulmányi eredményével a tanév végére már végképp eljátszotta tanárai szeretetét. Magaviselete törvényszerû

18 (ami megrovást jelent), és a legtöbb tárgyból csak elégségest kapott. Sõt bekövetkezett a katasztrófa: a nagy Petõfi fiát görög nyelvbõl megbuktatták. A hiú és büszke fiú nem tudta elviselni ezt a szégyent sem a családtagjai, sem a társai elõtt. Ezért kitalált valamit: elmegy Csákóra, és beáll a nagybátyja mellé gazdasági gyakornoknak. Szülei beleegyeztek a tervbe: hátha a pusztán, távol a barátok káros befolyásától jobb útra térhet. Anyja és Petõfi István úgy tervezték, hogy csak 1-2 évig marad a pusztán, utána beadják valamelyik gazdasági akadémiára. A Csákóról szüleinek írt leveleiben azzal dicsekszik, hogy milyen szorgalmasan dolgozik. Segít a bárányok nyírásánál, vagy a széthullott gyapjút összeszedõ gyerekekre felügyel. Máskor meg a cséplõgépnél az egyik távol lévõ ispánt helyettesíti. Úgy látszik azonban, hogy hamarosan megelégelte a paraszti munkát, mert visszavágyott Pestre. Szeptember 19-én már azt írta anyjának, hogy tovább szeretne tanulni. „Ne neheztelj ezért rám édes anyám, hidd el, hogy nem fogok okot adni arra, hogy megbánd, ha visszamegyek Pestre. Föltett szándékom a múltat jóra fordítani”. Fogadkozásai azonban az anyját már nem tévesztették meg. Tudta, hogy csak azért akar visszajönni, hogy folytathassa barátaival a kicsapongó életformát. Levélben szemrehányást tett Petõfi Istvánnak is, amiért engedte magát eltéríttetni az eredeti elhatározásuktól. A szenvedélyes hangú levél megtette a hatását. A fõvárosba való visszatérésrõl már szó sem lehetett. Petõfi István Zoltánt a Csákóhoz legközelebb lévõ szarvasi fõgimnázium hatodik osztályába íratta be magántanulónak. És a fiú csodát mûvelt! Csak a legjobb híreket írhatták róla Pestre. Az anyját ezek a hírek nagyon megörvendeztették, s ennek kifejezést is adott fiának írt levelében. Zoltán erre hálás boldogsággal felelt. „Valahányszor tõled édes anyám levelet kapok, szavaiddal, melynek minden betûjébõl anyai szereteted tûnik ki, belém vidámságot s buzgalmat öntesz, vidámságot, mert látom, hogy nem szûntek meg jobbulásom iránt táplált reményeid, s buzgóságot és igyekezetet, mert azon vagyok, hogy reményeid megvalósuljanak.” 1865. augusztus 20-án a szarvasi tanári kar elõtt magánvizsgát tett, és

Sárszentlõrinci Hírek m i n d a n y o l c t á rg y b ó l k i t û n õ érdemjegyet kapott. Aztán Pestre utazott. Itt az anya boldogan ölelte szívére megjavult fiát, és további kitartásra buzdította. Majd a fiú visszatért Csákóra. Onnan a nagybátyja Szarvasra vitte, és teljes ellátásra Horváth Károly tanítóhoz adta. A következõ iskolai évet a hetedik osztályban kezdte, mint nyilvános, rendes tanuló. A nyilvános iskolába járatással való újbóli kísérletezés végzetes hiba volt Petõfi Zoltán életében. Persze szemrehányás ezért nagybátyját nem illetheti, hiszen õ csak a legjobbat akarta. Közeli iskolába vitte, tanárembernél helyezte el, aki figyelemmel kísérhette iskolán kívüli életét is. Az 1860-as években az egész országban kiteljesedett a Petõfi-kultusz. Zoltán nagyon korán megtudta, ki volt az apja, mit hagyott rá örökül. Annak hírneve, valamint a megkülönböztetés, amelyben õt iskolatársai, sõt némely tanára is részesítették, még egy erõsebb akaratú ifjút is megszédíthetett volna. Zoltánt óvatos elõvigyázattal, állandó felügyelettel kellett volna nevelni, megvédve õt az iskolatársak befolyásától. Petõfi István minderre nem gondolt. Õt az vezérelte az iskola kiválasztásában, hogy az intézményben apjának néhány iskolatársa is tanított. Azonkívül a fiú szállásadója állandóan értesíthette az igazgatót Zoltán magaviseletérõl. De a fiú hamarosan megunta az iskolai munkát, és kétes szórakozásokba kezdett. Az úri családok lányos házainál, de a földmûvelõk lakásaiban tartott fonókban is szívesen látott vendég volt a jóképû 18 éves ifjú. Az elsõ félév végén a tanulásban még nem volt ellene nagyobb kifogás, de a magaviselete miatt már megrovásban részesült. A második félévben szertelen életmódja miatt kicsapással fenyegették meg. Ezt a fiú már nem tudta elviselni, ezért április 21-én kilépett az iskolából. Ekkor még nem a tanulás elõl akart menekülni, hanem a tanáraitól, amiért ilyen szigorúan bántak vele. Útja egyenesen a nagykõrösi gimnáziumba vezetett. A tanári kar tárt karokkal várta, és bizonyítvány nélkül nyomban felvették a hetedik osztály tanulói közé. Életvitele miatt azonban itt is hamarosan meggyûlt a baja a tanári karral. Év végén közepes eredménnyel zárta a tanévet. Hazament Csákóra azzal az elhatározással, hogy Nagykõrösre többet vissza nem megy. A következõ tanévben Petõfi István választása a szegedi fõgimnáziumra

VIII. évfolyam 1. szám esett, amely ekkor a legjobb hírû iskola volt az országban. Unokaöccsét egy köztiszteletben álló családnál helyezte el. Felruházta, sõt francia nyelvtanárt is fogadott mellé. A fiú szentül ígérte, hogy megembereli magát, és nagy szorgalommal készül majd az érettségi vizsgára. Az ígéret most sem vált valóra. Több olyan kihágást követett el, amit a tanári kar az iskola jó hírnevére hivatkozva nem hagyhatott megtorlás nélkül. Január 31-én kizárták az iskolából. Még az elsõ félév végét, február 28-át sem várták meg. Bizonyítvány nélkül pedig egyetlen másik intézetbe sem nyerhetett felvételt. Megalázkodva keresi fel anyját, aki felháborodva fogadta, és nagyapjához küldte, aki ekkor már szintén a fõvárosban lakott. De õ sem tudott mit kezdeni vele. Végül a mostohaapja, Horváth Árpád megszánta, és felkereste a pesti negyedik kerületi iskola fõigazgatóját. A fõgimnázium tanári kara érezte, hogy nem engedheti elzülleni Petõfi Sándor fiát, megengedték neki, hogy a félévi javítóvizsgák alkalmával felvételi vizsgát tehessen. Sikeres vizsga után felvették a nyolcadik osztályba. Azonban most már semmi kedve nem volt a tanuláshoz, nem bízott abban, hogy ki tudja húzni a második félévet. Ezért otthagyta az iskolát. Így az érettségi vizsga is végleg elmaradt. A színházi évek Az iskolából való kimaradását Petõfi Zoltán barátainak - állítólag - családi körülményeivel magyarázta. A mostohaapjánál már nem érezhette jól magát, mert könnyelmûségei miatt féltették tõle a kisebb testvéreit. Nagyapja özvegyember volt. Petõfi István megnõsült ugyan, de háromheti házasság után különvált a feleségétõl (!!). Mindkét házban a gazdaasszony parancsolt, s ezt Zoltán nem tudta elviselni. 1867. április 27-én vonattal Debrecenbe utazott, s kérte felvételét a színházi társulat tagjai közé. Az igazgató felvette harminc forintos fizetéssel. Színésztársai irigykedve fordultak el tõle, mert nagy aránytalanságot láttak Petõfi keresete, és a saját fizetésük között. Szerzõdtetése után a társulat a nyári idényre Nagyváradra utazott. Színházi életérõl keveset tudunk. Az biztos, hogy amikor szeptemberben a társulat visszatért Debrecenbe, Petõfi Zoltán még vele volt. Ezt igazolják az Alföldi Hírlap következõ sorai is. „Néhányszor már tõle kis szerepet hallottunk. Azt hisszük jobb színész most is mint apja volt, a fiú pedig tetszetõs arc és termettel is dicskedhetik”.

VIII. évfolyam 1. szám Valószínû, hogy az egy évet kihúzta a színháznál, aztán pedig vándorszínészként nyakába vette az országot. Amikor nagyapja júliusban Sátoraljaújhelyrõl hazavitte, már nagyon rossz egészségi állapotban volt. Erõs köhögési rohamai voltak, ezért orvossal is megvizsgáltatták, majd gyógyulás céljából Csákóra vitték pihenni. Közben édesanyja is súlyosan megbetegedett, állapota rohamosan romlott. Ekkor Zoltán visszatért Pestre, és mellette maradt egészen a haláláig. Anyja halála után ismét elkapta a változatosság utáni vágyakozás. Vidékre ment, ahol ünnepelték és inkább itatták, mint etették, mert Kecskemétrõl ismét rossz állapotban került haza. 1868-ban Petõfi István a Zoltán miatti sorozatos kudarcok után lemondott gyámgondnokságáról. A családtagok most egy idegen gyámgondnok kirendelését kérték. Az árvaszék Toldy József gyámügyészt rendelte ki, aki Zoltán haláláig nagyon lelkiismeretesen látta el a feladatát. Betegsége Súlyosbodó tüdõbaja miatt az orvosok a Morvaországban fekvõ, fenyvesekkel határolt, tiszta levegõjû Rosenauba utalták. Itt nagyon boldognak érezte magát. Sok magyar családdal is találkozott. Kínzó köhögése megszûnt, életkedve is visszatért. Szeptember elején érkezett haza. Az idõjárás hûvösebbé válásával azonban októberben hurutja elölrõl kezdõdött. Ekkor gyámja és orvosai az enyhébb éghajlatú olasz üdülõhelyre, Meránba

SÁRSZENTLÕRINCI HÍREK ELÕFIZETÉSBEN Kiss László békéscsabai lakos személyében már elõfizetõje is van újságunknak. Kiss László jelentõs összeget küldött a helyi újság kiadásaira, s kéri, hogy 2008ban is küldjük meg számainkat. Az újság szerkesztõségéhez írt levébõl idézünk: „Szülõföldem ez a táj és nagy örömben volt részünk, hogy 2007. nyarán családommal együtt Bakay Péter meghívására ott lehettünk Önöknél. Édesapám haláláig ott éltünk AlsóRácegresen. Nagyapám, id. Kiss István földet bérelt az Aponyi gróftól és a saját 400 hold földjén gazdálkodott édesapámmal.

Sárszentlõrinci Hírek küldték gyógyulni. Ott érte meg az új évet, állandó javulás között. Barátjának írt levelében több szerelmi ügyrõl is beszámolt. Zoltán Meránban kezdetben sokat dolgozott. Különösen színmûveket és verseket fordított franciából. Összebarátkozott egy orosz herceggel és elhatározták, hogy Bécsben is eltöltenek egypár napot. Egy hónapig maradtak, s Zoltán csak akkor jött haza, mikor már minden pénze elfogyott. Visszatérve nem bírta sokáig a pesti életet. Augusztusban elindult utolsó kirándulására Szabadszállásra apja unokatestvéréhez, Baranyai Sándorhoz. Petõfi fiát szinte az egész város körülrajongta, és az úri családok estérõl estére kávéházi és vendéglõi vacsorákra vitték magukkal. Itt találkozott élete másod unokatestvérével és egyben utolsó komoly szerelmével, Baranyai Krisztinával, Baranyai Sándor serdülõ lányával. Verset is írt hozzá, de az késõbb elkallódott. Elváláskor egy kékköves, vékony kis gyûrût adott a lánynak emlékbe. Krisztina késõbb többször is elmesélte a történetet. Amikor elbúcsúztak egymástól, Zoltán így szólt: „Timike, tartsd meg e gyûrût az együtt töltött napok örök emlékére: ez a gyûrû az apámé volt.” Halála elõtt két héttel egy fullasztó köhögési roham után azt mondta a barátainak: „Egy lányt ismertem meg a nyáron akiért elölrõl szeretném kezdeni az életemet.” Pestre visszatérve egyik barátjánál, Dolinay Gyulánál szállt meg, és ott is lakott haláláig. Állapota egyre súlyosbodott, de nem érezte élete közelgõ végét. Egy lap alapításáról álmodozott.

19 Arról, hogy nagykorúsíttatja magát, és örökségébõl e lappal jövõt teremt magának. Még két hétig fel-felkelt, fõként a déli órákban, de ereje rohamosan hanyatlott. Egy súlyos rosszullét után Dolinay értesítette a családtagokat. Az elsõ, aki könnyes szemmel szinte rohant Zoltánhoz, a nagyapja, Szendrey Ignácz volt. Még aznap megérkezett a mostohaapa, Horváth Árpád és Gyulai Pál is. Harmadnap egy postakocsi-rakomány élelemmel érkezett meg Petõfi István Csákóról. Október 23-a után már nem kelt fel többet, ez volt a vég kezdete. 1870. november 3-án halt meg nagyapja karjai között 22 éves korában. Halálának híre gyorsan elterjedt a fõvárosban. Temetése november 5-én volt. Az ezreket kitevõ tömegben ott volt a pesti ifjúság is. Az írói világ szinte teljes számban megjelent, keresztapjával, Arany Jánossal az élén, akit nyilvánosan sírni valószínû ekkor láttak elõször és utoljára. Anyja sírja közelébe temették a Kerepesi-úti temetõbe. A halál kérlelhetetlen volt és nem hagyta valóra válni az apa vágyát, amelynek a fiáról írt szép költeményében adott kifejezést: „Vajha egykor ekkép szólanának, / Nem búsulva sírom szélinél: / Meghalt! De nincs kára a hazának, /Nincs, mert lelke a fiában él!” Higgyük, hogy e remény teljesülhetett volna, ha Zoltán életben marad. Az apa iránti kegyeletnek tartozunk ezzel a hittel. Pinczési Sándor

A tragédia után (ugyanis édesapámat 1938-ban villámcsapás sújtotta) Lázár István, Ervin édesapja vezette tovább a gazdaságot elõbb nagyapámmal, majd késõbb bérelte. A tagosítás után pedig mindenünket elvettek. Özvegy édesanyámmal és István öcsémmel mi Cecére költöztünk.”… „Jó lenne tudni, hogy Sárszentlõrincen él-e még valaki, aki ismerte a családomat!?” Kiss László és családja Békéscsabáról

Édesapám: Kiss István Édesanyám: Kissné Zsíros Judit Öcsém: Kiss István Jobbra én: Kiss László A fénykép Zsíros nagyapáméknál készült Békéscsabán Eötvös u. 2.szám alatt, kb. 1937 nyarán



20

Tavaszi utcakép

“Fel a zászlóval magasra” március 15.

Író-olvasó találkozó Tell Edit, Acsádi Rozália és László Kovács Gyula

Hõskert

Nõnap

„Puszták Népe” Népfõiskola 18. évfolymának záró ünnepélye

Sárszentlõrinci Hírek április VIII. évfolyam 1. szám Szerkesztette: Szüsz Jánosné Horváth Ilona, Orova Renáta

Recommend Documents