Ritka betegség=ritka gyógyszer? Dr. Becskeházi András DEMIN 2012.
Ismer-e ritka betegséggel élőt?
Kik ők? Ismeri-e a környezete? Mik a valós problémái? Mik a valós igényei?
Ismeri e a betegségét Orvosa – diagnózis, kezelés? Gyógyszerésze – gyógyszerellátás, logisztika?
2
Ritka beteg a ritkabeteg? Az ellátás fókuszában a nagyszámok elve érvényesül
Hipertónia, Diabetes, Onkológiai: egy csoporton belül nagy számú hasonló tünetekkel problémákkal küzdő beteg Ritkabetegséggel élő – 10000 emberre 5 fő alatt
A lakosság 6%-a él valamilyen ritka rendellenességgel – egymástól több száz eltérő kórkép
Minden esetben beteg? Igényel-e gyógyszert?
Ellátási szempontból méretgazdaságos-e?
3
Feladat – Felelősség - hatáskör
Jelenleg a gyógyszerellátás nem állami feladat, hanem a forgalmazók feladata és felelőssége! Az állam a tulajdonosi szerepvállalása és jogszabályalkotó tevékenysége által egyre mélyebben belenyúl a feladatellátás hatáskörébe A piaci alapokon nyugvó ellátórendszer eddig is hatékonyan működött
1990 előtti és utáni ellátási színvonal 4
„A gyógyszerellátás gyönyörűségei és kínjai”
Gyönyörűség? Kínok! A gyógyszerellátással forgalmazással szembeni restrikciók nem csak hazai, európai, sőt világjelenségnek tekinthetők Az uniformizált gyógyszerellátással szemben az individuális gyógyszerelési megoldások jelentik a kitörési pontot – kedvezhet a szerteágazó beteganyag érdekeinek 5
A gyártók és forgalmazók helyzete
A gyártók felkészült orvoslátogatóiktól megválnak az adók miatt – csökken a szakmai információáramlás Az innováció a csökkent megtérülés miatt visszaszorulóban A gyártók és forgalmazóknak a forgalom után fizetett adója miatt csak a megtérülést jelentő termékek maradnak a palettán A termékforgalmazás kis árrése és az erőltetett jogszabályi követelmények a személyre szóló gyógyszerelést szinte kizárják 6
Kérdezze gyógyszerészét! – (ha nem tart attól, hogy válasz nélkül maradhat!) A gyógyszer = készítmény + információ Jelentkezik-e igény? Van-e rá gyógymód? Van-e rá gyógyszer? Gyártja (készíti-e valaki) Forgalmazza-e, odaszállítja-e valaki a használóhoz? Ha létezik gyógyszer, adható-e a betegnek Ki fizet? Indikációs kör - Indikáción túli rendelés
7
Jelenlegi gyógyszerellátási rendszerben rejlő előnyök Nagy számú (2600 körüli) működő gyógyszertár Napi utántöltés Kiváló infrastruktúra Felkészült személyzet – de csak a nagy átlagra képezve, kevés a specialista! Informatikai kapcsolat a hatóságokkal, finanszírozokkal Használható információs bázis lehetne
8
Hátrányos tényezők
A 2600 gyógyszertárból 600 csődben, vagy ahhoz közel – normál ellátás is „funkciózavaros” A rendszerből óriási forráskivonás – mire jut a költségvetésből? Az árképzési és ártámogatási rendszer kedvezőtlen az 5000 HUF feletti termékeknél (200 USD) – forgalmazási blokk A készletfinanszírozás megoldatlan – nincs biztonságos készlet 9
Hátrányok 2
A beteg szükségletének megfelelő korszerű gyógyszeres terápia finanszírozása gyakorlatban megoldatlan – hozzájutási nehézségek A tételes finanszírozás tarthatatlan – forrásallokációs anomália Óriási költségek, gyakran
kézzelfogható eredmények
nélkül Lobbytevékenység mentén meghatározott célcsoportok – pl. onkológia termékek 700-1000 HUF/mg költség mellett 350 e – 700 e HUF egyszeri költség; 3-5 ciklus utáni progresszió 10
Hátrányok 3
Generikus programok erőltetése Nagyságrendi árnyerés nincs A finanszírozási árverseny miatt a termékportfólió havonta változik – bizonytalan készletezés Egyre avultabb gyógyszerkincs Nincs visszaforgatható nyereség K+F halála!
11
Hátrányok 4
Csak a hazai törzskönyvi okmányokkal rendelkező gyógyszerek beszerezhetőek A z EU-ban törzskönyvezett gyógyszerek nehezen elérhetőek A nem törzskönyvezett gyógyszerek csak egyedi import útján érhetőek el – szerteágazó logisztikai és finanszírozási problémák A kutatási fázisban lévő megoldások sok évig nem elérhetőek, valamint a nagy célcsoport esetében ugyan nem biztonságosan alkalmazható, de egyes beteg számára hasznos kutatási eredmények is elveszhetnek 12
Lehetőség?
Az informatika csatornák használhatóak lennének bármilyen irányú kommunikációra Kihasználható kapcsolatrendszer Orvos-beteg Gyógyszerész – beteg Finanszírozó- beteg
Gyógyszerész „előszűrő” szerepe erősíthető
13
Veszélyek
A gyógyszerellátás jelenlegi szereplői megmaradnak a nagy forgalmú, nagy betegcsoportot érintő, kiszámítható piaci jelenlétnél A K+F a gyorsan és biztosan megtérülő területekre fókuszál A kis létszámú, nagy területi eloszlású, kis forgalmi potenciálú betegkör lemorzsolódik 14
A gyógyszerelés új megközelítése
A gyógyszerelés elsősorban szervezési problémakör, amely szakmai, információs, információ-technológiai, logisztikai, finanszírozási, kutatási kérdésekre keres választ A gyógyszerellátásnak ki kell törnie a hagyományos XIX-XX századi termékközpontú börtönéből, helyébe engedve a beteg és társadalomközpontú megoldásokat A magas fokú tudással rendelkező szervezetek keresik az új kutatási és innovációs területeket Személyre vonatkozó megoldások – személyre szóló finanszírozás 15
Célkitűzés
Fel kell deríteni minden olyan ritka beteget, aki gyógyszerellátásra szorul Meg kell állapítani a reális gyógyszerelési lehetőségeket Fel kell kutatni az elérhető gyógyszerkincset Fel kell mérni a reálisan megvalósítható új gyógyszerek körét A gyógyszereket el kell jutatni a célszemélyekhez Mindezekre SZPONZORT kell szerezni 16
Megállapítás
Célkítűzésinknek a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer, annak részei és kapcsolat rendszere egészében nem felelnek meg, - (egyes elemei felhasználhatóak, átvehetőek).
17
Megoldási lehetőség
Információs központ – a beérkező összes információ szűrése, feldolgozása és továbbítása:
Kutatás Gyártóhelyek Forgalmazók Finanszírozók felé
Betegregiszter Call-center felállítása Nemzetközi kapcsolatok Van olyan hazai szakmai vállalkozás amely szerepet vállalna az információk magas színvonalú feldolgozásában és kezelésében
18
Megoldás 2
Logisztikai központ
Gyártóhelyek és a felhasználók közötti utak menedzselése Az utak lerövidítése, akár a szokásos ellátási utak megkerülésével Célszemélyig szállítás – „home delivery” Call-center Nemzetközi szállítási utak Van olyan hazai logisztikai vállalkozás, amely szívesen vállalkozik a maximális szakmai igényeket kielégítő személyig szóló szállításban, akár információ-továbbítással is!
19
Megoldás 3
Kutatás-fejlesztés
Könnyebben menedzselhető kutatások – legkisebb ellenállás mentén Hamarabb lesznek a tüneti kezeléseknek gyógyszerei, egyes szubsztituensek, mint génteráoiás megoldások Hamarabb lesz a nagy betegcsoportnak gyógyszerei, mint az elvétve előforduló problémáknak Egyszerűsített vizsgálati elvek elfogadása – szükséges lehet nagyobb rizikó vállalás Nemzetközi kapcsolatok
Van olyan gyártóhely hazánkban is aki szívesen szerepet vállal a kutatásban! 20
Költségek A forgalmazhatóság alsó határa – az elöl felsorolt terhek miatt 100 millió HUF/év/ termék A Call-centerek fenntartása korrekt szakmai információk nyújtása esetében minimálisan 20 M HUF/ év Logisztika fenntartása százmilliós nagyságrendű forgalomesetén rentábilis A költséghatékonyságot a határok átlépése, és a szabad konstruktív megoldások megengedése javíthatja!
21
Javaslat - gyógyszerellátási központ
Feldolgozza a betegellátás, a kutatás és forgalmazás területéről bejövő összes információt Menedzseli a gyógyszerellátási utakat Kapcsolatokat tart a külföldi szereplőkkel, logisztikai szervezetekkel, információs központokkal Információs szervizt tart fenn Integrálódhat a tervezett ritka betegségeket ellátó központi intézménybe
22
Kiegészítés
A ritka betegségek gyógyszerellátása hosszú távon csak a piaci szereplők bevonásával látszik lehetségesnek A gyógyszerellátás eme területén a direkt vertikális irányítás helyébe a horizontális kapcsolatrendszereknek kell kerülni A nagyobb hatékonyság csak nemzetközi kapcsolatokkal érhető el!
23
Jövő ilyenkor az első eredményeket fogjuk megvitatni? Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
24