RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGAI PROGRAM

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGAI PROGRAM

2011


I. Az intézményről „Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is.” (Marcus Aurelius)

1. Az Intézmény bemutatása A szakképző és speciális szakképző iskola 1997-ben kezdte meg a működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében1. A kormányhatározattal is támogatott program arra a felismerésre épült, hogy hazánkban több tízezerre tehető azoknak a 1425 éves fiataloknak a száma, akik egészségkárosodásuk miatt nem szerezhettek szakmai képesítést, így az önálló életvitelük nem biztosított, nem lehetnek autonóm személyek, eltartásra szorulnak; illetve hogy a közoktatási intézményrendszer addigi infrastrukturális feltételei nem teremtették meg számukra az akadálymentes tárgyi és védett pedagógiai körülményeket, a rehabilitációt és a munkaerő-piaci elhelyezkedés támogatását. Az iskola szakképzési évfolyamain szakmai vizsgára készít fel. A 14 és 25 éves korú, sajátos nevelési igényű fiatalok általánosan művelését és szakmai oktatását-képzését végzi. Az integrált nevelés pedagógiai, emberi előnyei érdekében – szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat is felvesz. A nem fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók keretszámát tanévenként a fenntartó határozza meg. Az intézmény minden felvett fiatal számára, speciálisan kialakított körülmények között kollégiumi elhelyezést biztosít. Az elméleti és a gyakorlati képzés az intézményben (tanműhelyekben) folyik. Miután a fiatalok társadalmi integrálását segíti elő, a munkába állásra készít fel, az iskola nagy gondot fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. A helyi tanterv keretein belül olyan kiegészítő ismeretek oktatását vállalja, amelyek birtokában a végzett fiatalok sokoldalúbbak lesznek, összetettebb munkafeladatok megoldására lesznek képesek.

1

A pedagógiai program végén található azon alapdokumentumok felsorolása, amelyeket a pedagógiai program készítésekor alapul vettünk

1


1.1.Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése KOMP I. PROGRAM A „KOMP” program a „Kompetencia központú oktatásfejlesztés, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programja” megszületését az inspirálta, hogy a fogyatékossággal élő emberek nyílt munkaerő-piaci szerepvállalása alacsony szintű. Ez azt eredményezi, hogy nem a munkabér, hanem elsősorban a segélyek és különböző szociális juttatások biztosítják számukra a mindennapi megélhetést. A munkavállalás nehézségei az iskolák befejezését követően jelentkeznek koncentráltan, azonban preventív jelleggel már az oktatási folyamathoz kapcsoltan elkezdődhet a felkészítés a munkavállalásra. A KOMP I. program általános célja, hogy a szakiskolákban szegregáltan vagy integráltan tanuló SNI tanulók munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztését valósítsa meg, növelve ezzel érdekérvényesítő képességeiket, általános munkavállalói kompetenciáikat, munkavállalási esélyeiket. A program a 9. évfolyamon tanuló diákok fejlesztését vállalja fel, de a szakiskola valamennyi évfolyamát érintő fejlesztés kezdeteként is értelmezhető, hiszen hosszabb távon a SZAMSZ (Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás) előkészítését is feladatának tekinti. A speciális szakiskolák 9. évfolyamán - majd a későbbiekben kiterjesztve ezt a 10. évfolyamra is - működtetett KOMP program lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevő tanulók felkészüljenek az iskolán kívüli munkatapasztalat szerzésre. Ellátja a tanulókat az alapvető kommunikációs és munkavállalói magatartással kapcsolatos ismeretekkel, fejleszti kapcsolatépítő- és problémamegoldó képességüket. A program célja:  a tanuló szükségleteiből kiinduló fejlesztési modellt kínáljon, mely az egész intézményre hat, érintve az iskola egész működését,  az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve, a kompetencia alapú szakképzési struktúra-váltás támogatása azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amely a moduláris képzési rendszer céljait erősíti,  aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében érintett szereplők között,  folyamatos dokumentálás a tanulói tevékenységekről (portfolió).

2


KOMP II. PROGRAM A KOMP II. program „ A speciális szakiskolákban folyó, a nevelési-oktatási folyamat egészére ható, munkára való felkészítés modelljének megalkotása” (KOMP I. program) elnevezésű projekthez szorosan illeszkedik, tartalmát tekintve annak folytatásaként fogható fel. Figyelembe véve azt, hogy a KOMP I. program a szakiskolai fejlesztést elkezdte – hiszen a cél megvalósítására maradéktalanul fókuszálva, de csak a szakiskolák 9. évfolyamára dolgoz ki programot, eszközt és próbálja azt ki – indokolt a fejlesztés megvalósítása, kiterjesztése a szakiskola további évfolyamaira is. Ezen túlmenően a projekt célja több, már megvalósult fejlesztés eredményeként létrejött szolgáltatás összeillesztése – a projekt önálló fejlesztési tevékenysége mellett – oly módon, hogy a szakiskolai pályaorientációs tevékenység megteremtse és megalapozza a munkatapasztalat szerzésre és a nyílt munkaerő-piaci munkavállaláshoz szükséges alapvető munkavállalói kompetenciák fejlesztésére alkalmas tanulószerződéses szakmai gyakorlatok 11. évfolyamon történő bevezetését, ezzel biztosítva a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját. A KOMP II. célrendszere A KOMP program a 9. osztályban elsősorban az önismeretre és a pályaorientációra helyezi a hangsúlyt. Az intézményen belüli feladatok lehetőséget teremtenek a diákok munkavállalói kulcs-kompetenciáinak megismerésére, ezek fejlesztésére. A 10. osztályban előtérbe kerülnek a munkaerő-piaci ismeretek, illetve a munka világának megismerése a Job shadowing módszer segítségével.  Az SNI tanulók munkaerőpiacra való belépésének tervszerű és tudatos előkészítése a szakiskolába történő belépéstől kezdve, biztosítva a foglalkoztatáshoz kapcsolódó esélyegyenlőséget.  Az iskola sikerességének növelése, amely sikeresség mérőfoka a tanulók hatékony felkészítése az önálló munkavégzésre.  Intézményi minőségfejlesztés (szervezeti és tanórai szintű) feltételeinek biztosítása a projektben részt vevő speciális szakiskolákban.  Szakmai kompetencia fejlesztésével attitűdváltás elősegítése a programban részt vevő intézmények munkatársai körében, továbbá közvetett hatásként a programmal kapcsolatba kerülő munkáltatók, munkaerő-piaci szereplők, szülők szemléletének alakítása.

3


Hosszú távú célok:  az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység kell, hogy legyen, melynek a végső célja a munkaerőpiacra történő belépés,  a kompetencia alapú szakképzési struktúra-váltás támogatásához való hozzájárulás azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amely a moduláris képzési rendszer céljait erősíti,  aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében érintett szereplők között. A program célja tehát egy tanulóközpontú szemlélettel rendelkező modell kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű tanulók munkaerő-piaci integrációját segíti oly módon, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé. SZAMSZ szolgáltatás A Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás keretében az iskola, mint alternatív munkaerő-piaci szolgáltató segíti elő a programba bevont diákok elhelyezkedését, közvetlenül az iskolai éveik befejezése után. Ez a szolgáltatás olyan fiatalokat céloz meg, akiknek speciális támogatás nélkül nehézségeik lennének a munka megszerzésében és megtartásában a nyílt munkaerőpiacon. A Más Képességekkel Rendelkezők (MKR) támogatási igénye különböző lehet attól függően, hogy mekkora mértékben és milyen módon sérültek, valamint hogy milyenek a személyes körülményeik. A SZAMSZ szolgáltatás a végzős diákjainkat ügyfelének tekinti, és széleskörű, személyre szabott, hosszú távú támogatásban részesíti:  igényfelmérést végez a szülők és a tanulók körében,  begyűjti a pedagógusok, gyakorlati oktatók javaslatait,  interjúkat készít az ügyfelekkel és szüleikkel,  összefoglaló véleményt és egyéni munkavállalási tervet készít minden ügyfélről,  egyéni és csoportos felkészítéseket szervez,  munkahelyeket tár fel,  összehangolja a potenciális munkáltatók és a programba bevont ügyfelek igényeit,  munkapróbák segítségével biztosítja, hogy a megfelelő partnerekhez a megfelelő munkatársak kerüljenek,  munkáltatói profilt készít munkakörelemzéssel,  felkészít és elkíséri az ügyfelet az állásinterjúra,

4


 együttműködik és szükség szerint felkészítést nyújt a család számára,  egyéni és csoportos utókövetést végez,  az iskola egy munkatársa (mentor) segíti a beilleszkedést és a munkafolyamatok begyakorlását, betanítását,  kapcsolatot tart és tanácsot ad a munkáltatóknak. Az iskola az elhelyezést követően is kapcsolatot tart a munkavállalóval és munkáltatóval, probléma esetén segítséget nyújt annak megoldásában. A munkavégzés lehetősége alapvető emberi jog. A Más Képességekkel Rendelkezők ugyanúgy képesek fizetett munka elnyerésére és elvégzésére. Ha képességeiknek megfelelő munkakörben dolgozhatnak, termelékenységük ugyanakkora lehet, mint az ép munkavállalóknak. Az egyéni képességek kialakítására és a sérülésből adódó hátrányok kompenzálására megnövelt tanítási idő áll a rendelkezésünkre, sokféle egyéni igényt kielégítő rehabilitációval. A csoportbontások (idegen nyelv, számítástechnika gyakorlat, gépírás stb.) az intenzív elsajátítást, a lassabban haladók felzárkózását segítik. A gyógytestnevelés és a gyógytorna a testi és lelki egészség, a fizikai teljesítő képesség javítását szolgálja. A tanítási időn kívüli foglalkozások minden tanuló egyéni igényeihez, adottságaihoz, állapotához ad ekvátak: lehetőséget teremtenek a sportolására, a kulturális és művészeti igények és hajlamok kielégítésére. Rendezvényeinkkel tradíciók, hagyományok kialakítására törekszünk, illetve folyamatosan ápoljuk hagyományainkat, hiszen ezek szintén segítik a sérült ember beilleszkedését a társadalomba.

1.2. AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KÖRNYEZETE A székhely- és a tagintézmény az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi és születési rátával, elmaradottabb szociokulturális környezettel és infrastruktúrával, történelmitársadalmi hátrányokkal rendelkező, nagyobb arányú megváltozott munkaképességű felnőtt lakosságot magába foglaló (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 6.5- 7.9 %-os, Nógrád megyében: 8 %-ot meghaladó) megyében (régióban) van. Az intézményt választó tanulók családjának a többsége kedvezőtlen anyagi körülmények között él. Jellemző az egyszülős család, a munkanélküliség, s a tanulók jelentős része fogyatékossági járadékot kap, vagy rokkantnyugdíjas. A szociális és a sajátos nevelési igényekből adódó nehézségek problémát jelentenek a fiatalok és a pedagógusok számára. A tanulók mentális sérülése, az ingerszegény környezet vagy a

5


sérülést kompenzáló, túlóvó családi magatartás, meghatározzák az iskolával szembeni elvárásokat a választható pedagógiai és módszertani lehetőségeket.

2. Az intézmény jogállása Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 1997. július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fenntartó által 2011. március 24. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat 2011. augusztus 1. napjával lép hatályba. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (1145 Budapest, Amerikai út 96.), mint alapító jogi személyiséggel rendelkező, többcélú közoktatási intézményt hoz létre. 1. A közoktatási intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, kollégium, készségfejlesztő speciális szakiskola) 2. A közoktatási intézmény alapítója: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 1145 Budapest, Amerikai út 96. 3. A közoktatási intézmény fenntartója: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6. 4. A közoktatási intézmény neve, székhelye, tagintézményei: a) Neve:

RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

b) Székhelye:

2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102.

c) Tagintézménye: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium  Nyíregyházi tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 34-36-38. 5. A közoktatási intézmény alaptevékenysége: Sajátos nevelési igényű  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

6


 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, valamint szociálisan vagy mentálisan hátrányos helyzetű vagy egészségkárosodott, nem fogyatékos tanulók nappali oktatás munkarendje szerinti nevelése, oktatása. 5.1. A szakiskola, speciális szakiskola, speciális készségfejlesztő szakiskola (TEÁOR száma: 8531, 8532) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain:  A szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá a kilencedik évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. b) Szakképzési évfolyamain, speciális szakiskolában (11-12-13. évfolyamon):  Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása 2 évfolyamon.  Az alább megjelölt szakmák elméleti és gyakorlati oktatása. OKJ-szám

Szakma megnevezése

31 542 02 01003101 33 346 01 0100 31 01 33 346 01 0100 31 02 33 811 03 0100 31 02 54 481 03 0000 00 00

Bőrtárgykészítő (részszakképesítés) Gépíró (részszakképesítés)

7333

Gépíró, szövegszerkesztő (részszakképesítés) Gyorséttermi-és ételeladó

4193

Informatikai rendszergazda

3131

33 346 01 1000 00 00 33 811 03 0100 21 01 31 215 02 0010 30 04 31 215 02 0010 31 04 54 622 01 0100 21 01

Irodai asszisztens

4193

Konyhai kisegítő (részszakképesítés) Népi kézműves - Fazekas

5124

Népi kézműves -Takács

3729

Parkgondozó (részszakképesítés)

3129

33 811 03 1000 00 00 54 481 03 0100 52 01

Szakács

5124

Számítástechnikai szoftverüzemeltető (részszakképesítés)

3131

52 347 03 0100 31 01 54 481 01 0100 31 01 33 523 01

Számítógépes adatrögzítő (részszakképesítés) Számítógépes műszaki rajzoló (részszakképesítés) Számítógép-szerelő,

4292

7

FEOR-szám

4193

5124

3729

3194 7444


1000 00 00 -karbantartó 52 347 03 Telefonos és elektronikus ügy00 00 00 00 félkapcsolati asszisztens

4292

Ügyintéző titkár

4191

54 346 01 0010 54 03

Készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés 9-12. évfolyamon  A készségfejlesztő speciális szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán alapismereteket megerősítő nevelés-oktatás-képzés folyik, továbbá pályaorientációs gyakorlati oktatás a nem OKJ képzések területén.  Középsúlyos értelmi fogyatékosok munkába állást és életkezdést elősegítő képzése

c.

Nem OKJ szerint szakmai program modulokl készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára Háztartástan Konyhai munka- konyhai kisegítő munka Számítástechnikai alapismeretek 5.2.

5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9.

5.10. 5.11. 5.12. 5.13. 5.14.

Szakközépiskola (TEÁOR száma: 80.22) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain érettségire készít fel, négy évfolyamon. A 9-12. évfolyamokon szalmacsoportos oktatás folyhat. b) Tizenharmadik évfolyamon fejeződik be az oktatás, ha a 9. évfolyamon intenzív nyelvi előkészítést, a tizedik-tizenharmadik évfolyamon pedig emelt szintű nyelvi felkészítést végeznek. Kollégiumi, speciális kollégiumi ellátás (TEÁOR száma: 5590) A képzésben résztvevő tanulók szervezett étkeztetése (TEÁOR száma: 5629) Iskolai sportkörök működtetése (TEÁOR száma: 9312) Iskola-egészségügyi ellátás az iskolai és a kollégiumi tanulók részére (TEÁOR száma: 8690) Testnevelés, könnyített és gyógy-testnevelés Tanulók felügyelete, készenlét, ügyelet Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Mentálhigiénés ellátás. Gyógytorna, fizikoterápiás ellátás (TEÁOR száma: 8690) Felzárkóztató oktatás Felnőttoktatás: Felnőttek szakmai képzése OKJ-s szakmákban (TEÁOR száma: 8559) Közös iskolai és kollégiumi könyvtár működtetése (TEÁOR száma: 9101) Tanműhelyek, tankonyha, taniroda, gyakorló és szaktanterem működtetése és fenntartása A képzésben résztvevő tanulók számára tankönyvek értékesítése (TEÁOR száma: 4761)

6. Kiegészítő tevékenységek: -

Speciális szakoktatást végző szakemberek elméleti, gyakorlati képzése, továbbképzése (TEÁOR száma: 8532) Képzési profil szerinti szolgáltatások Helyiségek, szálláshelyek bérbeadása (TEÁOR száma: 5590)

8


-

Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely üzemeltetése és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR száma: 5629) Iskolarendszeren kívüli oktatás (TEÁOR száma: 8559) Alapfeladatok során létrehozott áru és készlet értékesítése (TEÁOR száma: 4778) Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások nyújtása (TEÁOR száma: 8299) Intézményi étkeztetés, gyermekek, tanulók kedvezményes és nem kedvezményes étkeztetése (TEÁOR száma: 5629) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiacra történő elhelyezésének segítése, magán-munkaerő közvetítői tevékenység (TEÁOR száma: 7810)

6.1. Általános rendelkezés: Az alap és kiegészítő tevékenységek során csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások, azok fokozott kihasználásával, az alapfeladatok jobb ellátása érdekében értékesíthetők. 7. A felvehető maximális létszám: Balassagyarmat-Nyírjes mény Nyíregyháza tagintézmény Összesen:

székhelyintéz-

Iskola 150

Kollégium 130

200 350

160 290

8. A többcélú közoktatási intézmény fenntartói irányítását a fenntartó látja el. 9. A nem fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók keretszámát tanévenként a fenntartó határozza meg. 10. Az intézmény működési területe: Az ország egész területe. 11. A működés részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. 12. Az intézmény működésének törvényességi ellenőrzését az intézmény székhelye illetve a tagintézmények székhelye szerinti illetékes főjegyző látja el. 13. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. 14. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A „Számvitelről szóló” 2000. évi C. többször módosított törvény 6.§ (3) bekezdése értelmében a szervezet egyéb szervezet. Az intézménynek az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli rendet 2010. január 1-től kell alkalmaznia. Az intézmény a fenntartó által határozatban megállapított gazdálkodási szabályok szerint, az éves költségvetési keret betartásával, önállóan gazdálkodik. 15. Az intézmény igazgatóját a fenntartó bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 16. A feladat ellátását szolgáló vagyon:

9


Nyíregyháza: Széchenyi u. 34-38. szám alatt lévő 6252, 6253, 6255. helyrajzi számú ingatlanok, melyek 51/100 arányban, illetve a beruházások befejezésénél történő vagyonértékelés szerinti arányban a fenntartó tulajdonát képezik. Balassagyarmat-Nyírjes: 5114. helyrajzi számon lévő ingatlan, mely 50/100 arányban a fenntartó tulajdonát képezik. 17. A vagyon feletti rendelkezés joga: Nyíregyháza: A fenntartó rendelkezik a 16. pontban megjelölt tulajdoni hányad arányában az ingatlanok egészének használatáról. Balassagyarmat-Nyírjes: Az ingatlan egészének használatáról a fenntartó rendelkezik. Az intézet igazgatója az iskola használatába adott, illetve a tulajdonát képező vagyon felett csak a kuratórium által meghatározott gazdálkodási szabályok betartásával rendelkezhet.

Budapest, 2011. március 24.

Kovács Gábor a kuratórium elnöke

2.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI Az iskola működési feltételei megtalálhatók az 1. számú mellékletben.

10


II. Az iskola nevelési programja Az intézmény nevelőtestülete egységesen vallja:  szűkebb és tágabb környezetünknek a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése a legfőbb értéke,  a fogyatékos fiatalnak is teljes és megkérdőjelezhetetlen az emberi méltósága,  a fogyatékos fiatalnak joga, nevelésének, oktatásának és képzésének pedig feltétele a különleges odafigyelés, a sajátos ellátás és a speciális módszerek alkalmazása. Mindennek érdekében tanulóinkat úgy neveljük, oktatjuk - képezzük, hogy:  előmozdítsuk önfenntartásra, önálló életvezetésre való törekvéseiket  képessé tegyük őket a teljes, aktív és önrendelkező életre  lehetővé tegyük a közösségi életben való tevékeny részvételüket  fejlesszük önismeretüket  erősítsük felelősségtudatukat önmaguk és mások sorsának, testi-lelki egészségének és személyiségének alakításában

Iskolánk gyermekideálja „Mindenkinek, legyen bár ’más’, joga van ahhoz, hogy szabadon és tudatosan élje életét.”

/B. Bettelheim/

A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk és

részesei

lehetünk

személyiségük

ezerféle

megnyilvánulásának,

testük,

lelkük,

értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb idegig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: Élet.

Célunk, hogy a RIDENS tanulója  Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni.  Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszte-

ni benne.  Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá.  Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani.  Legyen kíváncsi, de ha nem elég érdeklődő, igyekszünk kedvet ébreszteni benne

a tanulás iránt.  Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket.  Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük.

11


 Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes célokért kell szót fogadnia.  Legyen kitartó, de ne legyen önfejű.  Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető.  Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.  Saját magáért éljen, amihez megadjuk a szükséges segítséget.  Szeretetből éljen, többet adjon, mint más, s ez alakítsa a körülötte élőket is, hogy

emberibbnek érezzék magukat.

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola alapelvei Az iskolánk szellemiségét, mindennapi gyakorlatát meghatározó értékek között kiemelt helyen áll:  az ember, az élet tisztelete,  a felelősségtudat önmagunk és mások sorsának alakításában, adottságokhoz, igazított reális célkitűzések megfogalmazása,  a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése  a fogyatékosság, másság elfogadása  mások segítése  diákok és az iskola dolgozói közötti kölcsönös tisztelet  alkotó pedagógiai légkör teremtése az eredményes nevelő-oktató munka érdekében,  egyenrangúság a pedagógus és a tanuló között a pedagógiai folyamatban Intézményünk általános feladatai:  a fogyatékos fiatalok képességeinek, adottságainak megfelelő nevelése, oktatása, képzése, rehabilitációja,  szociális kompetenciák fejlesztése, munkába állás, foglalkoztatás segítése  kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása, kompetenciaalapú fejlesztés  gyakorlatorientált oktatás-képzés A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;  szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények

12


 kialakítása és teljesítése;  az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítik a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve  az SNI tanulók munkaerő-piaci felkészítése A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. Részletesen megtalálható a III. és IV. fejezetben. Alapvető nevelési céljaink, feladataink „Növendékeinket az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére és az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásokban megjelenő szépség értékelésére, valamint a tevékenység és alkotó életre kell nevelni." (NAT) A sajátos nevelési igényű fiatalokat olyan, társadalmilag és nemzetközileg is elfogadott értékekkel, normákkal kell felvérteznünk, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek, szociális téren aktívak és értékesek lehessenek. Ezek között a legfontosabbak:  felelősség önmagukért és másokért,  autonómia,  tudás, munkafegyelem, megbízhatóság, kreativitás,  egészséges életmód,  a környezet, az egyetemes emberi kultúra megbecsülése, védelme.  szociális, digitális és kommunikációs kompetenciáik fejlesztése, Alapvető iskolai oktatási céljaink, feladataink Nevelési célkitűzéseinkkel összhangban a sajátos nevelési igényű fiatalokat a kor elvárásainak megfelelő általános műveltséggel, szakmai ismeretekkel kell felvérteznünk. Feladataink:  az általánosan művelő évfolyamokon a szakmák elsajátításához szükséges kompetenciáik megalapozása  szakképzettség megszerzése meghosszabbított képzési időben az adaptált tantervek követelményeinek érvényesítése a tanítás-tanulás folyamatában,

13


 a tanulók gondolkodási, problémamegoldó képességének és kommunikációs készségének fejlesztése  lehetőség biztosítása a permanens önképzésre, a tanulási motiváció fenntartása  az eltérő életkorokból, egyéni képességekből, egészségi állapotokból és tudásszintből adódó különbségek kiegyenlítésére, hátránykompenzáció  tehetséggondozás  megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás igényét, és az ehhez szükséges kompetenciákat fejlesztjük  munkavállalói kompetenciák fejlesztése  alkalmazásképes tudás középpontba helyezése  továbbtanulás támogatása Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a NAT-ban leírt kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Ezek:  anyanyelvi kommunikáció,  idegen nyelvi kommunikáció,  matematikai kompetencia,  természettudományi kompetencia,  digitális kompetencia,  a tanulás tanulása – hatékony önálló tanulás,  szociális és állampolgári kompetencia,  kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia,  kulturális kompetencia.

14


Mindegyik egyformán fontos, hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök pontos leírását, az elsajátítás szintjeinek jellemzőit, a kiemelt fejlesztési feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A célok, feladatok megvalósítása érdekében:  az új tanulók kompetenciáit (ismeret, képesség, attitűd) részletesen felmérjük  összegyűjtjük a pedagógiailag fontos információkat a tanulók egészségi és pszichés állapotáról, szociális és családi helyzetéről  a státuszfelmérések alapján a tanév első hónapjában egyénre szabott fejlesztési programot dolgozunk ki  egységes nevelési célok és elvek mentén, a sajátos nevelési igényekhez igazodó, differenciált eszközökkel és módszerekkel neveljük és oktatjuk tanulóinkat  következetes differenciálást alkalmazunk az ismeretszerzésben, ismeretfeldolgozásban, az ellenőrzésben és értékelésben  motiváljuk tanulóinkat a tanulásra, a kreativitásra, a helyes viselkedésre, a közösségi életre, illetve bátorítjuk őket minden olyan tevékenységében, mely személyiségfejlődésükben pozitív hatású lehet  közösen és következetesen alkalmazunk személyre szabott pedagógiai és komplex személyiségfejlesztési módszereket

15


 a tanulási stratégiák megválasztásánál figyelembe vesszük: 

az életkori sajátosságokat



a tanulók testi és mentális állapotát, egyéni tanulási stílusukat



a kreativitás és a kompetenciák fejlesztésének igényét

 tanulóinknak megtanítjuk használni azokat a tanulást segítő speciális eszközöket és számítógépes programokat  hozzásegítjük tanulóinkat az önálló életvitelük kialakításához, szükséges információkhoz, tapasztalatokhoz  törekszünk a tanulók életkorának, kultúrájának, neveltetésének, származásának, társadalmi hovatartozásának, személyiségének és egészségi állapotának különbözőségeiből adódó feszültségek csökkentésére  segítjük a továbbtanulni és elhelyezkedni szándékozókat pályázati programok segítségével is  színházi előadásokat, kiállításokat, múzeumi foglalkozásokat, könyvtárórákat, művészeti, ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat, képzőművészeti foglalkozásokat, versenyeket, sportrendezvényeket, koncerteket, drámaórákat szervezünk, illetve látogatunk tanulóinkkal.  együttműködünk a szülőkkel és más partnerekkel A szakközépiskolai 9-12 évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka további pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A szakközépiskolai általánosan művelő évfolyamokon a nevelés és oktatás alapelvei megegyeznek a szakiskolai évfolyamokra vonatkozókkal. Biztosítjuk az itt tanuló fiataloknak a tehetségük kibontakoztatásához szükséges speciális tárgyi, személyi, szociális és kulturális környezetet és feltételeket. Iskolánk a sikeres érettségi vizsgát követően, szakképző évfolyamain biztosítja tanulóinak a továbbtanulás lehetőségét, valamint felsőfokú tanintézetekben is.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési-pedagógiai feladatok, módszerek és színterek 2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI  az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése,  az identitástudat kialakítása, nemzeti és kisebb közösség (osztály) szintjén,

16


 a szociális kompetenciák fejlesztése, gátlások feloldása, önbizalom erősítése, közösségi szellem kialakítása,  a kognitív képességek fejlesztése,  az érzelmi intelligencia fejlesztése

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FONTOSABB CÉLJAI, FELADATAI, SZÍNTEREI, MÓDSZEREI

AZ ÉNKÉP KIALAKÍTÁSA, AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE:  önismereti tesztekkel, szocializációs tréningekkel, képességek, készségek tudatosítása és fejlesztése iskolai tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és nem szervezett keretekben  csoportos és egyéni pszichológiai, mentálhigiénés foglalkozásokon,  drámapedagógiai foglalkozások segítségével Az identitástudat kialakítása:  a csoportértékek, a szociális képességek fejlesztése osztályfőnöki óra keretében, csoportos és egyéni beszélgetéseken,  a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos események megismertetése, ünnepélyek, megemlékezések szervezése iskolai vagy osztályszinten, osztályfőnöki, valamint történelemórákon,  a magyarságtudat, nemzeti hovatartozás erősítése történelem és társadalomismeret, földrajz, osztályfőnöki órákon,  hagyományőrző foglalkozások hazánk, illetve különböző tájegységeinek hagyományairól, szokásairól (pl.: Palócföld, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Tokaj és környéke nevezetességei) projektek segítségével,  A szociális és társas kompetenciák fejlesztése tanítási órákon és tanítási órán kívüli tevékenységek során  csoport- és osztályszinten a közösségért vállalt munkák, feladatok a tanórákon, iskolai rendezvényeken (pl.: RIDENS - nap, verébtábor, iskolai ünnepségek)  tanulócsoporton belüli egyéni feladatmegosztás,  az együttélés szabályainak kialakítása és megtartása (házirend, etikai kódex szabályainak betartása),

17


 szociális, pszichológiai, szociometriai felmérések elvégzése osztályfőnöki órák, szocializációs napok keretében,  a szociális készség fejlesztése a diákönkormányzat munkájában való részvétel preferálásával,  csoportosan végzett tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten (sportversenyek, vetélkedők),  egyéni vagy osztályszintű feladatvállalás a szemléletformálás alakításáért, iskolai programok megvalósítása során  az elvégzett feladatok pozitív értékelése dicséretekkel, jutalmazásokkal (dicsőségtábla),  egymásért és a közösségért való felelősség tudatosítása,  tanulási segítségnyújtás vállalása, a kötelességtudat kialakítása  példaértékű magatartásminták közvetítése a nevelés, oktatás szinterein  a hétköznapi és művészi önkifejezés formáinak elsajátítása, szabályainak megismerései tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében  a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében A kognitív képességek fejlesztése  egyéni felkészítés, illetve felkészülés tanórai és egyéb foglalkozásokon,  a gondolkodási műveletek folyamatos és fokozatos kondicionálása iskolai tanórákon és egyéb foglalkozásokon. Az érzelmek skálájának gazdagítása és elmélyítése  művészeti, esztétikai, érzelmi nevelés tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében, pozitív érzelmi viselkedési reakciók megerősítése Az életstílus fejlesztése, az élethez és a benne adódó problémákhoz való pozitív viszonyulás kialakítása  a következetes életvezetés fontosságának tudatosítása,  az egyéni értékrend és az önismeret vizsgálata, a személyiségjegyekkel kapcsolatos életvezetési kérdések tudatosítása osztályfőnöki, valamint társadalom- és önismeret órákon, mentálhigiénés és egyéb segítő beszélgetéseken, kommunikációs helyzetgyakorlatokon, drámapedagógiai foglalkozásokon,

18


 reális (anyagi, családi, szociális helyzetre, a megfelelő szakma kiválasztására vonatkozó) vágyak és igények feltérképezése,  megvalósítási lehetőségeinek tudatosítása  az alkalmazkodó képesség fejlesztése.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok, módszerek 3.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ALAPELVEI Minden közösség ismérve, hogy társadalmi funkció szerinti közös tevékenységek révén jön létre és strukturálódik. A nevelő közösségeknek pedagógiai funkciójuknak megfelelően két alapvető egységük van: a pedagógiai közösség és a tanulóközösség. Ezek szoros együttműködésben vannak, fejlődésük pedig egymással kölcsönhatásban megy végbe. Mindkettőben értékes és építő normákra van szükség ahhoz, hogy szerveződésük és működésük minden tagjuk számára hasznos/, építő/ legyen.

3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK CÉLJAI  a tanulók normatudatának és normakövető magatartásának fejlesztése,  a tanulók nyitottá, megértővé, elfogadóvá nevelése a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt,  a tanulók empátiájának, asszertivitásának és segítőkészségének fejlesztése,  a tanulók önálló életre nevelése, alkalmazkodó képesség fejlesztése  önismeret és önértékelés fejlesztése,  a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztése, központban a véleményformálás, kifejezés és egyeztetés, az érvelés, a konfliktuskezelés valamint az önérvényesítés képességével,  harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel,  építő és pozitív légkörű, értékorientált tanulócsoportok és baráti közösségek létrehozása,  felelősségérzet és kezdeményezőkészség fejlesztése,  a közösségi együttműködés kultúrájának fejlesztése,  szociális kommunikációs képességek, értékrend fejlesztése  érdekérvényesítő képesség fejlesztése  lehetőség nyújtása a közösségi élet örömének megélésére.

19


3.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI  tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborozások, ünnepélyek szervezése,  a diákok motiválása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására,  a korosztályok jellemzőinek megismerése  kommunikációs gyakorlatok, vitafórumok szervezése,  csoportfejlesztő tréningek szervezése,  drámapedagógiai foglalkozások szervezése,  a közösségen belül egymást támogató légkör megerősítése,  az egyéni feladatvállalások jutalmazása,  tanácsadás a konfliktushelyzetekben (pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus, pszichológus részéről),  közösségi, erkölcsi értékekre nevelés,  a gyermeki és emberi jogok megismertetése,  konfliktuskezelő technikák tanítása, A gyerekeket körülvevő társadalmi és közösségi környezet konfliktusokkal, erőszakkal teli. Konfliktuskezelő technikák elsajátítása során célunk:  a diákok társadalmilag elfogadott erkölcsi értékrenddel rendelkezzenek  a konfliktusok megoldását, kezelését erőszakmentesen tegyék. Módszer, eszköz, eljárás

Feladat

A társadalmi konfliktusok felismerése, a megelőzésének és kezelésének lehetőségeivel és módjaival való megismerkedés.

A konfliktusok felismerése, a konfliktusok kezelése, megoldása.

20

Tanítási órákon, foglalkozásokon  pályaorientációs projektek  gyakorlati oktatás moduljai  filmek megtekintése, megbeszélése  saját tapasztalatok feldolgozása  beszélgetések, viták  helyzetgyakorlatok, szituációs játékok  az erőszak típusai és szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során Pedagógus továbbképzések: konfliktuskezelő tréningen való részvétel. A pedagógusok segítségnyújtása az erőszakmentes konfliktuskezelésben:  beszélgetések, viták  helyzet gyakorlatok, szituációs játékok  „éles” helyzetek megoldása


4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4.1. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ALAPELVEI:

Az iskolánk tanulói között jelenlévő beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő fiatalok segítése a pedagógiai munka kiemelt feladata. Mivel az érintett fiatalok sérülései egyaránt visszavezethetők organikus és környezeti okokra, a feladatokat és az eszközöket is ennek függvényében határozzuk meg. A gyermeket tanító pedagógusok feladatai:  sikerélmény biztosítása a gyermeknek  egyéni bánásmód alkalmazása  egyenlő esély megteremtése  differenciált tanulásszervezés  a gyerek számára megfelelő magatartásminta nyújtása  közösségi színterek megteremtése  adekvát segítség megszervezése Alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek:  a tanulókkal a korábbi időszakban foglalkozó szakemberek és a szülők véleményének kikérése  a tanulók családi hátterének megismerése  a közösen alkalmazandó és a következetes pedagógiai módszerek és eszközök kialakítása érdekében a tanulók egyéni sajátosságainak megismertetése az érintettekkel  egyéni fejlesztési tervek készítése, a fejlődés folyamatos nyomon követése, a konkrét helyzetekben tanúsított viselkedésekre történő rendszeres és azonnali reflektálás, a magatartás formatív értékelése (bővebben a IV. 5. fejezetet)  szülőkkel való szoros kapcsolattartás, együttműködés  a tanuló felé irányuló pozitív attitűd  kedvező osztálylégkör, biztonságos, konkrét határokat szabó környezet kialakítása, tartós és következetes fenntartása  a fiatal személyiségjellemzőihez, képességstruktúrájához igazodó tanítási-tanulási helyzetek megteremtése  korrepetálás, felzárkóztatás

21


 tehetséggondozás  szabályok közös kialakítása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, következetes számonkérése  érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosítása

5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 5.1. A TEHETSÉGGONDOZÁS ALAPELVEI Iskolánkban az egyéni sajátosságok figyelembevétele részeként kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű tanulóink tehetsége fejlesztésének fontos tényezői:  felismerés, információgyűjtés  motiváció  kibontakoztatás  menedzselés Azon tanulóink számára, akik egy-egy kompetencia- vagy műveltségi területhez kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, illetve átlag fölötti szemléleti nyitottságot, kreativitást vagy érdeklődést mutatnak, nemcsak a tanórákon adunk alkalmat tudásuk, képességeik, kompetenciáik további bővítésére, fejlesztésére, hanem minél nagyobb számú és minél változatosabb egyéb lehetőségeket (színtereket és eszközöket) is biztosítunk (igény esetén akár az iskolai kereteken túlmutató fejlesztési és megjelenési lehetőségek felkutatásával). A tehetséggondozás folyamata az általános és egyben a speciális személyiségformálás eszköze, ugyanakkor szocializációs tevékenység is. Különös hangsúlyt fektetünk mindemellett arra is, hogy e tevékenységek ne torzítsák a tehetséges tanuló viselkedését, mentalitását, s ne eredményezzék szociális marginalizálódását 5.2. A tehetséggondozás célja:  az átlag fölötti képességek, kompetenciák célszerű és ésszerű módszerekkel és eszközökkel történő, kiemelt fejlesztése  az érdeklődés felkeltése, fenntartása  a szakterületi tudás fokozott, ugyanakkor az általános műveltséggel harmonikus fejlesztése  a kreativitás fejlesztése  a tanulók szemléleti nyitottságának fejlesztése  a gondolkodási alapkészségek fejlesztése

22


 a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése  a társas viszonyulások fejlesztése  az iskolán kívüli tapasztalatszerzés orientálása  pozitív énkép, ugyanakkor reális önértékelés kialakítása  a sajátos nevelési igényű fiatalok társadalomba integrálódása lehetséges útjainak bővítése, esélyének növelése  a tehetségnek megfelelő pályaorientálás

5.3. A TEHETSÉGGONDOZÁS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI Iskolánkban a tehetséges tanulók felismeréséhez a következő mérési eszközöket és módszereket alkalmazzuk:  szülői interjú gyermekükkel kapcsolatban /(pl. a beiratkozásnál),/  diagnosztikus célú mérések,  ellenőrzési-értékelési célú mérések,  mérőtesztek a képességek, a kompetenciák, az érdeklődés és a motiváció felméréséhez,  speciális kompetenciára épülő vagy tantárgyi tanulmányi versenyek,  személyiség- és életmódvizsgáló interjúk, tesztek, kérdőívek,  időmérleg a tanórai és tanórán kívüli teljesítmények, megnyilvánulások és aktivitások megfigyelése, észlelése,  egyéni fejlődési lapok. A tehetséget nem lehet egyetlen mérés alapján azonosítani, de minden egyes mérés által jelzett esetben komplex eszközökkel történő tehetségfeltárás szükséges. Az tanulók észlelt tehetségéről való informálás minden pedagógus kötelessége. A szaktanári kompetenciákat meghaladó képességvizsgálat megszervezése az osztályfőnökök feladata. A kötelező tanórákon túli, rendszeres tehetséggondozó tevékenységekről az iskolavezetés dönt a pedagógusok és szaktanárok javaslatára. A tehetség fejlesztésére motiválás  a meglévő tehetség megismertetése, elismerése  lehetőség biztosítása külön tevékenységek végzésére  tantárgyi értékelések módjának, fajtájának változatossága (érdemjegyek, formatív értékelések)  versenyeken való részvétel 23


 tehetséggondozó szakkörök, foglalkozások szervezése  különleges „többletjogok” (pl. tanórán az egyéni, irányított haladásra, témafeldolgozásra, tevékenységre) biztosítása meghatározott feltételek vállalása mellett,  külső rendezvényeken (pl. kiállításokon, versenyeken) való megjelenés, részvétel segítése,  pályaválasztási tanácsadás. A tehetség gondozásának, gazdagításának módszerei a tanítási órán:  tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.),  kooperatív csoport kialakítása, kooperatív tanítási technikák alkalmazása,  a heurisztikus módszer alkalmazása,  rugalmas vagy individualizált tanítás,  folyamatos motiváció,  projektoktatás módszereinek alkalmazása  portfoliókészíttetés,  differenciált házi feladatok feladása,  gyűjtőmunka, szorgalmi munka készíttetése,  kiselőadások megtartatása,  inger gazdag (tanórai és tanórán kívüli) pedagógiai és szociális környezet biztosítása.  tanítási órán kívül:  tehetséggondozó foglalkozások szervezése,  differenciálás a különböző foglalkozásokon,  folyamatos motiváció,  inger gazdag pedagógiai és szociális környezet biztosítása,  speciális kompetenciára épülő vagy tantárgyi tanulmányi versenyek szervezése  városi, megyei, országos versenyekre való felkészítés,  az önképzés segítése és motiválása tartalmi vagy technikai tanácsokkal, a felkészülést segítő eszközök biztosításával /és egyéb módokon,/  kapcsolattartás a fogyatékos személyek képzését segítő intézményekkel.

24


A tehetség menedzselése:  a pályázatok megírásában való segítségnyújtás,  külső megjelenési lehetőségek (pl. kiállítások, versenyek, előadások) felkutatása,/ a tanulóknak ezekről való informálása,/,  /a külső rendezvényeken való részvételre bátorítás, nevezés,/  a külső megjelenésre lehetőséget adó rendezvények/en való részvétel/ megszervezése, feltételeinek biztosítása.

5.4. A TEHETSÉGGONDOZÁS SZÍNTEREI  tanítási órák,  tanítási órán kívüli foglalkozások iskolai és külső kulturális, szakmai, sport- vagy kompetencia versenyek (gépírás-maraton, SZKTV, vers és prózamondó verseny, vitaverseny, tantárgyi tanulmányi versenyek stb.),  iskolai és külső kulturális, szakmai, sport- vagy egyéb rendezvények (Ridens nap, kiállítások, egyéb, az éves munkatervben foglalt vagy alkalmi rendezvények, ünnepségek stb.),  iskolaújság,  iskolarádió.

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek 6.1. AZ IFJÚSÁGVÉDELEM CÉLJA:  A társadalmi változásokból, átalakulási folyamatokból adódóan az iskola, mint minden közoktatási intézmény feladata bővül e téren is. A családi, személyes problémák a tanulók eredményeiben, viselkedésében is megmutatkoznak. Éppen ezért kulcsfontosságú e terület preventív tevékenysége.

6.2. AZ IFJÚSÁGVÉDELEM SZERVEZÉSE, MÓDSZEREI Az ifjúságvédelmi felelős  az osztályfőnökökkel együttműködve közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Ennek során jelzőrendszerként, esetenként esetgazdaként együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, jegyzővel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, és hatóságokkal.

25


 tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a segítség, szociális ellátás igénybevételének, lehetséges szintereiről, formáiról  szükség estén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az ill. települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A szenvedélybetegségek megelőzése, ill. a szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének segítése érdekében  az ifjúságvédelmi felelős: 

prevenciós előadásokat tart, szervez



a drog prevenciós központtal kapcsolatot tart fenn,



személyiségfejlesztő programot dolgoz ki az életvezetési ismeretekkel és készségekkel kapcsolatban.

 a nevelőtestület tagjai: 

a káros szenvedélyek elutasítására, egészséges életmódra, a pozitív értékek elfogadására nevelik a tanulókat, ennek érdekében követendő példát mutatnak,



alkalom esetén beszélgetést folytatnak a fiatalkori bűnözésről, konkrét esetekből tanulságok levonásával,



a szabadidő helyes eltöltéséhez programokat biztosítanak,



segítő beszélgetéseket folytatnak a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalokkal,



arra törekednek, hogy bevonják a szülőket, nevelőszülőket a felvilágosítás prevenciós tevékenységébe.

A szociális munkás feladatai:  első interjú a tanulókkal, szülőkkel,  egyéni szociális adatlap vezetése,  egyéni esetkezelés,  állami neveltek, veszélyeztetettek kiemelt figyelemmel kísérése,  szülőkkel kapcsolattartás,  team-megbeszélések szervezése,  folyamatos kapcsolattartás hatóságokkal, segítő szervezetekkel, intézményekkel (gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóságok, nevelési tanácsadó, egészségügyi intézmények, rendőrség, karitatív és civil szervezetek, lakóhelyi önkormányzatok),

26


 jelzőrendszerként vagy esetgazdaként a szükséges intézkedések megtétele,  segítő beszélgetés, konzultáció, tanácsadás,  kapcsolattartás a diákot érintő minden intézményen belüli és kívüli szakemberrel ügyintézés.

7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A fejlesztés alapelvei A tanulói kudarcok csökkentése érdekében a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációrehabilitáció áthatja a nevelésünk egészét: célunk tanulóink szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Ennek érdekében és tanulóink harmonikus személyiségfejlődésének feltételeit biztosítandó minden lehetséges helyzetben megerősítjük tanulási kudarcnak kitett tanulóink önbizalmát. Olyan lehetőségeket biztosítunk számukra, amelyekben sikeresek lehetnek, olyan csoportszerepeket, amelyek erősítik szocializációjukat, a mások és saját maguk által történő elfogadásukat. A fejlesztés céljai: 

fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása,



szociális és kognitív képességek fejlesztése



eszközhasználat fejlesztése,



tantárgyi felzárkóztatás,



tanulási technikák elsajátítása,



önálló életvezetésre nevelés.

A fejlesztés eszközei, módszerei 

9-10. osztályban az előírt óraszámok emelésével felzárkóztatás, hátránykezelés,



egyéni fejlesztési tervek készítése, az oktatási-képzési célok hangsúlyos ismertetése a tanulóval, a fejlődés folyamatos nyomon követése, a teljesítmények formatív értékelése (ezekről bővebben lásd a IV. 5. fejezetet),



a tanulók képessége szerinti differenciált oktatás,



a rászorulók tanulmányi előmenetele érdekében gyógypedagógiai asszisztensek segítségének igénybe vétele az oktatás és a gyakorlatok során,



egyéni, csoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése,



rendszeres rehabilitációs, habilitációs foglalkozások szervezése, 27


8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A fejlesztésre okot adó helyzet leírása Tanulóink eltérő szociokulturális környezetből érkeznek. A fejlesztés szervezése:  szociális helyzet felmérése  személyre szabott segítségnyújtás megtervezése  folyamatos tájékoztatás, figyelemmel kísérés, kapcsolattartás a szülővel, nevelőszülővel  kapcsolattartás a szociális ellátórendszer intézményeivel A különböző életvezetési problémával küzdő diákjainkat az osztályfőnökök az intézményben dolgozó (szociális munkás, mentálhigiénikus, pszichológus) szakemberhez irányítják. A fejlesztés eszközei, módszerei:  felzárkóztatás az indulási hátrányok csökkentése érdekében,  a tanulók képessége szerinti differenciált oktatás,  helyes módszerek megválasztása a szociokulturális hátránnyal induló fiatal felzárkóztatására,  egyéni foglalkozások, felzárkóztató csoport szervezése,  drog- és bűnmegelőzési program működtetése,  a nevelési–oktatási intézményen belüli szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása,  a szülők tájékoztatása a szociális juttatások lehetőségeiről  helyi, regionális, országos pályázatok  kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel

9. Egészségnevelési program (ld.: 3. sz. melléklet: Egészségnevelési program)  Az Egészségnevelési program érvényességi területe a Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium.  Ennek megfelelően az Egészségnevelési program hatálya kiterjed a szakiskolai általánosan művelő (9. és 10.) évfolyamaira, a szakiskolai szakképző évfolyamokra, a szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyamára, szakközépiskolai általánosan művelő (9. 10. 11. 12.) évfolyamaira, a szakközépiskolai szakképző évfolyamaira és a kollégiumi csoportokra.

28


10. Környezetnevelési program (ld.: 4. sz. melléklet: környezetnevelési program)  A Környezetnevelési program érvényességi területe a Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium.  Ennek megfelelően a környezetnevelési program hatálya kiterjed a szakiskolai általánosan művelő (9. és 10.) évfolyamaira, a szakiskolai szakképző évfolyamokra, a szakközépiskola nyelvi előkészítő évfolyamára, szakközépiskolai általánosan művelő (9. 10. 11. 12.) évfolyamaira, a szakközépiskolai szakképző évfolyamaira és a kollégiumi csoportokra.

11. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A helyi tantervben, a szakmai programban felsorolt taneszközök, információhordozók felsorolása mind megtalálható a mellékletekben található szakmai programokban. (ld.:1.sz, 6-40.sz. mellékletek)

12. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei BELSŐ KAPCSOLATRENDSZER ALAPELVEI  sérüléstípusoknak megfelelő akadálymentes tárgyi környezetet biztosítása,  a személyiségi jogok és az emberi méltóság védelme,  a másság tisztelete, elfogadása  a világról alkotott felfogás tisztelete,  tisztelettudó, szabad véleménynyilvánítás lehetősége,  a diákérdekek érvényesítésének lehetősége. 12.1. Belső kapcsolatrendszer: Etikai kódex: Célja, hogy a jogi eszközökkel nem szabályozott helyzetekhez igazodási pontokat adjon az iskola tanulói számára. 1. Vállald és végezd el minél jobban a rád jutó feladatokat! Az ember annyit ér, amenynyit a feladatai és a feladatvégzése ér. 2. Ne add föl, ami fontos, és ne hisztizz sokat! Az ember annyit ér, amennyit kibír. 3. Ne felejtsd el: az, hogy a dolgok jól működjenek, rendben legyenek, fontosabb, mint te! Az ember annyit ér, amennyire képes együttműködni másokkal.

29


4. Ne akard mindig legyőzni a másikat, ne mutass megvetést iránta, és ne akard megfélemlíteni! Az ilyen vagányság csak árt mindenkinek. Az ember annyit ér, amennyire befogadják. 5. Ha azt akarod, hogy tiszteljenek és kedveljenek, figyelj az emberek szavára, szánj rájuk időt és energiát! Az ember annyit ér, amennyire képes figyelni másokra. 6. Éld bele magad a másik helyzetébe és gondolataiba, főleg, ha együttérzésre szorul! Ha tudsz, segíts neki, ha pedig egyedül kell lennie, ne zavard! Az ember annyit ér, amennyire megért másokat. 7. Ne nézz le senkit, és ne ítélkezz senkiről! Inkább mutasd ki, hogy a barátja vagy és fontosnak tartod a véleményét! Az ember annyit ér, amennyi elfogadást és tiszteletet tanúsít. 8. Amikor másokkal vagy, ne befelé figyelj, ne arra, hogy milyen a kedved! Az ember annyit ér, amennyire kiszámítható. 9. Mindenki viselkedik néha furcsán, te is, ezért próbáld meg elnézni ezt nekik! Az ember annyit ér, amennyi megbocsátást tanúsít mások iránt. 10. Soha ne feledkezz el arról, hogy az élet érdekes és ezerféle! Tanulj meg kíváncsinak lenni mindenre! Az ember annyit ér, amennyi játék van benne. A pedagógus kiemelt kötelességei:  Érdemjegyekkel vagy szövegesen a követelményekhez igazodóan értékelje a tanuló munkáját (lásd részletesen a V. fejezet 6.5. Az értékelés eszköz és eljárásrendszere),  részt vegyen a számára előírt pedagógus továbbképzéseken,  adminisztratív- és pedagógiai feladatait maradéktalanul teljesítse,  pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, iskolai ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  megőrizze a hivatali titkot. Az etikai kódex dolgozói alapelvei:  A pedagógus egész személyiségével nevel, követendő pozitív erkölcsi mintául szolgál magatartásában és megjelenésében.  Példamutató az emberi kapcsolatokban, segítőkész, kiegyensúlyozott, mértékletes.

30


 Sem kollégáit, sem tanítványait, sem a szülőket nem illetheti megbélyegző kifejezésekkel.  A nevelőtestület, a nevelőközösség tagjai kölcsönösen tisztelik, megbecsülik egymást, hatékony munkakapcsolatra törekszenek.  Egymásról szülők és tanítványok előtt elmarasztaló véleményt nem nyilvánítanak. A felmerült konfliktusokat kulturáltan, az okok megszüntetésével próbálják megoldani.  Minden pedagógus az adott lehetőségek határain belül, a lehető legjobb tudása szerint végzi munkáját.  A pedagógus gondoskodik arról, hogy a gondjaira bízott tanítványait semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje.  Munkája során partnernek tekinti diákjait és azok szüleit. Nevelési tanácsaival segíti a tanulók harmonikus fejlődését.  Semmiféle előnyszerzésre nem használja fel a szülőkkel való kapcsolatát. 

alakuló értekezlet,



tanévnyitó értekezlet,

Az intézményvezetés és a nevelőtes-



félévi nevelőtestületi értekezlet,

tület közötti kapcsolat formái, a



félévi és év végi osztályozó értekezlet,

mindennapi munkakapcsolaton túl



nevelési értekezletek,



tanévzáró tantestületi értekezlet,



rendkívüli értekezletek.



a vezetők munkaközösségi értekezleteken való

Az intézményvezetés és a munka-

részvétele,

közösségek közötti kapcsolat for-



munkaközösség-vezetői megbeszélések,

mái



kibővített vezetőségi értekezletek havonta,



beszámolók készítése



részvétel iskolai, kollégiumi diákközgyűlésen,

A pedagógusok és a diákság közötti



eseti részvétel a diákönkormányzat ülésein,

kapcsolat formái, a mindennapi



a diákönkormányzatot segítő tanárok rendsze-

tanár-diák kapcsolaton kívül

res részvétele a diákönkormányzat ülésein, 

a diákönkormányzatot segítő tanárok tájékoztatása a diákönkormányzat munkájáról, mű-

31


ködéséről a nevelőtestület felé, 

a diák-önkormányzat elnökének részvétele a nevelőtestület értekezletein az őket érintő napirendeknél,



a diákönkormányzatot segítő tanárok és az igazgató megbeszélései,



különféle diákrendezvényeken való részvétel.

12.2 KÜLSŐ KAPCSOLATOK

önkormányzatok

fenntartó

oktatásirányítók, országos és helyi intézmények

kamarák

gazdálkodó szervezetek, rehabilitációs vállalatok

RIDENS

munkaügyi központok

szülők

egészségügyi és mentálhigiénés intézmények

középiskolák, szakképző intézmények

pedagógiai szakszolgálatok, országos és megyei szakértői bizottságok

sérültek érdekvédelmi egyesületei

Kapcsolat a szülőkkel: A kapcsolattartás hivatalos formái  szülői értekezlet: összevont, iskolai szintű, osztály szintű, tanári fogadóórák,  telefon, levél, ellenőrző könyv,  nyílt nap, nyílt óra  családlátogatások

32


 SZMK választmányi ülések,  az SZMK elnöke állandó meghívottja a nevelőtestületi értekezleteknek, az intézmény rendezvényeinek. A kapcsolattartás szervezése: A szülőknek alkalmat biztosítunk arra, hogy az intézmény működésével kapcsolatos véleményüket kifejtsék. A szülőket tájékoztatjuk minden fontos, az intézményünkben tanuló gyermekükkel kapcsolatos tényről, eseményről, körülményről. A szülőktől a fiatal beiratkozásától kezdve gyűjtjük a lehető legszélesebb körű információkat gyermekükkel kapcsolatban, s igyekszünk bevonni őket a fejlesztő tevékenység megtervezésébe, megszervezésébe és végrehajtásába. Kapcsolat az oktatásirányítókkal és országos és helyi intézményekkel: 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium



Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet,



Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet



Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,



Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, Nógrád megyei Pedagógiai Intézetek,

Céljaink mindezzel: Tájékozódás az oktatáspolitikai tervekről, jogszabályi környezetről, képzési, pályázati lehetőségekről, pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztésekről, kutatásokról, újításokról, eszközökről, alternatív pedagógiai irányzatokról. Állásfoglalás kérése a konkrét problémák operatív és adminisztratív kezelésével kapcsolatban. Képzési struktúránk és módszereink fejlesztése, piacképesebbé tétele. Humánerőforrás-fejlesztés: a pedagógusok továbbképzésének tervezése, lebonyolítása. Kapcsolat a fenntartóval:  a kapcsolattartás főbb területei: 

költségvetési egyeztetések,



tartalmi és törvényességi ellenőrzések,



kölcsönös tájékoztatás a nevelő oktató munkát érintő lényeges kérdésekről, eredményekről,



fejlesztési egyeztetések.

33


 A kapcsolattartás formái: 

vezetői értekezletek, tanácskozások,



írásos beszámolók jelentések személyes találkozások,



folyamatos kapcsolat a fenntartó ügyintézőjével,



fenntartói tájékoztatás a döntésekről.

34


Kapcsolat az önkormányzatokkal: 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal,



Nógrád megyei Önkormányzattal,



Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával,



Balassagyarmat Város Önkormányzatával.

A kapcsolattartás szervezése: Az intézmény székhelye és a telephely szerint illetékes főjegyzőnek törvényességi, ellenőrzési joga van. A helyi önkormányzatok illetékességi területén működik az intézmény, illeszkedni kell a helyi tartalmi és fejlesztési elképzelésekhez, pedagógiai kultúrához. Kapcsolat a munkaügyi központokkal: Folyamatos kapcsolattartás végzős tanulóink foglalkoztatásának segítse érdekében a tanulók lakóhelye, elhelyezkedési szándéka szerint érintett megyei kirendeltségek munkaügyi központjaival. Kapcsolat a kamarákkal: Szakmák szerint illetékes megyei kamarákkal. A kapcsolattartás szervezése: A szakképzés gyakorlati képzésének ellenőrzési jogával rendelkeznek, s a szakmai vizsgákhoz a vizsgaelnökség kamarai tagját delegálják. Kapcsolat a középiskolákkal, szakképző intézményekkel: 

a székhely és telephely érintett iskoláival,



más, hasonló profilú szakképző intézményekkel, kollégiumokkal az országban,



külföldi intézményekkel.

A kapcsolattartás szervezése A kapcsolat a nevelő-oktató munka tartalmi és az intézmény működés tapasztalatai területeire irányul.

35


Kapcsolat a sérültek érdekvédelmi egyesületeivel: Az együttműködés legfontosabb célja és tartalma, a beiskolázás, valamint a tanulók érdekképviselete, esetenként a szakmai munka gyógypedagógiai segítése. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, országos és megyei szakértői bizottságokkal A kapcsolat alapja a tanulók vizsgálata, kontrollja. Kapcsolat az egészségügyi és mentálhigiénés intézményekkel A kapcsolat alapja a tanulók rehabilitációjának /habilitációjának segítése. Kapcsolat a gazdálkodó szervezetekkel, rehabilitációs vállalatokkal Az együttműködés célja a tanulók foglalkoztatása, szakmai gyakorlatuk lebonyolítása, illetve a szakképzési hozzájárulásból az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése.

III. Rehabilitáció, habilitáció 1. Fogalma  A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit az orvosi, pedagógiai, foglalkozási és szociális téren történő intézkedések nyújtanak az egészségében, test vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személyeknek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.  A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.  Habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló tevékenység. A fogyatékossággal élő gyermekeket nem visszahelyezni, hanem a társadalomba behelyezni, vagyis habilitálni hogy a fogyatékosságuk mellett, illetve annak ellenére a társadalomban megtalálják helyüket.

2. Jellemzői  Párhuzamosság:

36


Az egyes tevékenységek azonos időben, egymás mellett zajlanak, miközben a szakemberek tapasztalatot cserélnek, és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot.  Kontinuitás: A rehabilitációs tevékenységeknek folyamatosan egymásra épülve kell megvalósulniuk  Komplementaritás: Egyszerre több fajta, egymást kiegészítő tevékenység szükséges.

3. Elvei  Az integráció, az önálló életvitel lehetőségének kialakítása.  következetesség és rendszeresség.  Egységes követelmények.  Személyre szabott, a tanuló állapota dönti el a kitűzhető célt.  A használt eszközök, módszerek, és ingergazdag környezet biztosítson változatosságot, vonzó célt és perspektívát a rehabilitáció napi rendjében.

4. Célja  A komplex rehabilitáció célja a társadalmi folyamatokba való bekapcsolódás lehetőségének megteremtése.  A fogyatékosságok által okozott személyiségfejlődési és szocializációs hátrányok csökkentése, kiegyenlítése. A tartósan akadályozott tanulók képességeinek szinten tartása, fejlesztése, a társadalmi életben való részvételük és az önálló életvitel elősegítése.  Prevenció= megelőzés sérülésekből következő funkciózavarok kiegyenlítése.  Ez a tevékenység komplex, folyamatában a fent említett célkitűzéseket az intézmény dolgozói (szaktanár, gyógypedagógus, szociális munkás, mentálhigiénikus, pszichológus és más rehabilitációs szakember szoros együttműködéssel tudja megvalósítani.  Iskolánkban a fogyatékos fiatal beiratkozásától kezdve részesévé válik annak a rehabilitációs folyamatnak, amely magában foglalja:  a szakma elsajátítását a funkciózavarok csökkentését, kiegyenlítését  a személyiségfejlesztést  a szocializációs hátrányok csökkentését  a foglalkoztatás-előkészítést

37


5. Pedagógiai célú, konkrét rehabilitációs feladatok 5.1. ÁLTALÁNOS FELADATOK  A folyamatos diagnosztizálással a fejlesztéshez szükséges eszközök, módszerek meghatározása, egyéni fejlesztési program kidolgozása.  Orvosi gondozás nyomon követése.  Kiegészítő, fejlesztő pedagógiai diagnózis elkészítése.  Egyéni fejlesztési tervek készítése, az azokban foglaltak ismertetése a tanulóval, a fejlődés folyamatos nyomon követése, a teljesítmények hangsúlyosan formatív értékelése (ezekről bővebben lásd a IV. 5. fejezetet).  Egyéni képességekhez, speciális nevelési szükséglethez igazodó különböző terápiák (orientációs képességek fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikációs technikák, logopédiai módszerek, pszichoszomatikus fejlesztés stb.) alkalmazása.  Speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása.  Relaxációs tréningek.  Szociális kompetenciák fejlesztése.  Kapcsolat a szövetségekkel, jogi lehetőségek és érdekvédelmi ismeretek szerzése, sorstársi kapcsolat kiépítése.  Helyes viselkedéskultúra kialakítása leendő munkahelyen, hivatalos helyeken.  A szervezet általános erősítése, roborálás, sport.  Életvezetést segítő konzultációs lehetőségek.

Hallássérültek ellátása  Folyamatos otológiai és audiológiai ellátás nyomon követése.  Látás védelme – a szemészeti ellátás a fülészeti gondozással azonos fontosságú.  Mentálhigiéniás gondozás, pszichológiai ellátás.  Hallásfejlesztés, hallásmaradványok aktivizálása a technikai lehetőségek felhasználásával.  Szájról olvasás fejlesztése – anyanyelv és műveltség területén.  Nyelvi kommunikáció kiépítése, fejlesztése, ujj-abc, fonomimikai abc segítségével.  Artikulációt segítő jelrendszer (itt nagy szerepe van a gépírás tanításának).  Helyes ejtés kialakítása, gondozása.  Egyéni anyanyelvi nevelés.  A beszéd -, nyelvtorzulási (dysphoniás) és egyéb tanulási zavar komplex korrekciója.  Hallókkal való kommunikáció, egyéni integrációt támogató feladatok megvalósítása.

38


Látássérültek ellátása  Ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése.  Látásnevelés, látásmaradvány megerősítése, fejlesztése.  Beszédhiba-javítás.  Intenzív mozgásfejlesztés: tapintás, finommozgás, kézügyesség fejlesztése.  BRAILLE-írás, -olvasás technikájának gyorsítása.  testtartási hibák javítása (pl. fejlógatás, túlmozgás korrigálása, közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása.  A látássérültek életvezetését biztosító konzultációk igénybevétele, sorstársi kapcsolatok ápolása, kapcsolat a szövetséggel.

Mozgáskorlátozottak ellátása  Perifériás idegsérülés, gerincvelő-sérülés és a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar /beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, szenzomotorium zavara, részképesség kiesés, pszichés- és/vagy motoros tempó lassúsága, stb. megszüntetése vagy csökkentése.  Kórforma és mozgásállapot fajtája, valamint súlyossága függvényében kialakított csoportos és egyéni mozgásnevelés.

Beszédfogyatékosok ellátása  Logopédiai egyéni és csoportos foglalkozás keretében fonémahallás, grafo- és vizuomotoros koordináció fejlesztése.  Kommunikációs készségek fejlesztése.  Drámapedagógiai foglalkozások.  Szenzoros integrációs tréning.

Tanulásban akadályozottak, és enyhe értelmi fogyatékosok ellátása  Kognitív képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, fogalomalkotás, figyelem ráirányulás, emlékezet, bevésés, új helyzethez való alkalmazkodás, világismeret és önismeret).  Kommunikációs képesség fejlesztése (a közléshez és a befogadáshoz szükséges képességek fejlesztése, jelek, jelrendszerek, szimbólumok megtanulása, kommunikációs normák, illemszabályok).  Motoros képességek fejlesztése (a tanuló általános testi fejlődésének elősegítése, helyes beszédartikuláció, légzéstechnika kialakítása, finommozgások fejlesztése) 39


 Kreatív képességek fejlesztése (vizuális és zenei nevelés).  Orientációs képességek fejlesztése (téri tájékozódás, társadalmi élet normáinak, szabályainak ismerete, időbeli tájékozódás).  Szociális képességek fejlesztése (személyközi kapcsolatok, önismeret családból hozott hátrányok korrigálása).

Értelmileg akadályozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása  Emocionális fejlesztés, reagáló képesség fejlesztése ingergazdag környezet biztosításával.  A manuális tevékenységekbe ágyazott megértés és gyakoroltatás.  Algoritmus alkalmazási készségek fejlesztése.  Szociális kompetenciák kiemelt fejlesztése.  Gyakorlatias életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása (projektmódszer fokozott alkalmazásával).  Egyéni képességekhez, speciális nevelési szükséglethez igazodó különböző terápiák (orientációs képességek fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikációs technikák, logopédiai módszerek, pszichoszomatikus fejlesztés stb.) alkalmazása.

Pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autista esetében  Elemi szociális kommunikációs készségek fejlesztése.  Rugalmas gondolkodás fejlesztése.  Viselkedésproblémák kezelése.  Figyelem, utánzás, kognitív készségek, énkép, önismeret fejlesztése.  Érzékszervek és testhasználat, nagy és finom mozgások, testtartás, izomhypotómia korrigálása.  Pszichoszomatikus funkciók fejlesztése.  Önkiszolgálásra, önellátásra nevelés.  Lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása.  Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása.  Szociális kompetenciák kiemelt fejlesztése.  Viselkedés szabályainak elsajátítása.

40


Dyslexiás, dysgráfiás, dyskalkuliás fiatalok ellátása  Fonologikus és számfogalmi tudatosság fejlesztése.  Téri relációk biztonságának fejlesztése.  Észlelés-érzékelés pontosságának fejlesztése.  Reakciók nyelvi-logikai megalapozása.  Emlékezet, gondolkodás fejlesztése.  Ritmuskészség és algoritmikusság fejlesztése.  Nyelvi-foglami szintek egymásra épülésének érzékeltetése.  Nyelvi kifejezőkészség tartalmi bővítése, eszközhasználatának javítása.  Koncentrációkészség fejlesztése.

Pszichotikus fiatalok ellátása  A betegségből adódó funkciózavarok csökkentése, készségek fejlesztése (gondolkodás, figyelem, memória).  Személyiségfejlesztés, terápiák.

BTMN –es fiatalok ellátása  Szaktárgyi felzárkóztatás mellett az érintett részképességek (téri orientáció, vizuális tagolás, szerialitás, auditív emlékezet) fejlesztése.  Helyes magatartásformák elsajátítása.

5.2. A HABILITÁCIÓS/ REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZÁSOK ÓRAKERETEI A fogyatékosság típusának a közoktatási törvényben meghatározott kötelező óraszám adott százalékában.  Csoportos és egyéni foglalkozások keretében tartjuk.  A rehabilitációs órákon való részvétel kötelező. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások heti időkerete (amely átcsoportosítható), a heti tanítási óra:  tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,  tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,  harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,  negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,  ötven százaléka a siket és az autista tanuló

41


A rehabilitációs foglalkozások a tanítási időn kívülre esnek, igazodva a tanulók óra- és napirendjéhez. Az egészségi állapot rehabilitációja a sérülés jellegének megfelelő szakember segítségével történik.

5.3. REHABILITÁCIÓS FELADATOK:  állapotfelmérés, anamnézis felvétele  tanév eleji team-megbeszélések  bemeneti kompetenciák mérése: beszédkészség, szövegértés, olvasástechnika, íráskészség, matematikai készségek, általános tájékozottság  egyénre szabott rehabilitációs terv készítése az érintett szakemberekkel közösen  rendszeres és szükség szerinti esetmegbeszélések,  szükség szerinti módosítások év közben is. A rehabilitációban tevékenykedő szakemberek belső és külső továbbképzéseken vesznek részt, tanév közben bemutató foglalkozásokat tartanak, melyek folyamatos szakmai fejlődést biztosítanak.

5.4.REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZÁSOK Rehabilitációt végző munkatársak (Balassagyarmat)

Rehabilitációt végző munkatársak (Nyíregyháza)

 Gyógypedagógus,

 Gyógypedagógus

oligofrénpedagógus

oligofrénpedagógus

pszichopedagógus

logopédus

logopédus

szurdopedagógus

szurdopedagógus

tanulásban akadályozottak pedagó-

szomatopedagógus

giája szakos

tanulásban akadályozottak pedagó-

 Gyógytornász

giája szakos

 Iskolapszichológus

 Konduktor-mozgásnevelő

 Szociális munkás

 Gyógytornász

 Mentálhigiénikus

 Gyógy-masszőr

 Egészségügyi dolgozók

 Iskolapszichológus

 Egyéb terapeuta

 Szociális munkás  Fejlesztő pedagógus  Kézműves  Egyéb terapeuta

42


Anyanyelvi korrekció A sérült tanulókat rendszeresen segítjük a tananyag feldolgozásában és megértésében. Emellett kommunikációs és anyanyelvi fejlesztésben részesítjük azokat a tanulóinkat, akinek erre a mérésünk alapján szüksége van. Hallássérült tanulóink esetében, a foglalkozások nem csak a beszéd artikulációs részének javítását célozzák, hanem a tartalmi és stilisztikai részét is. Fontos feladatunk az írásbeliség fejlesztése is.

Matematikai fejlesztés Lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra, különösen azon tanulóink esetében, akiknek szakmai képzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Szomatikus állapot javítása. Tanulóink szomatikus állapotának a javítására a következő rehabilitációs foglalkozásokat szervezzük:  gyógytestnevelés,  konduktív testnevelés,  gyógymasszázs,  kézműves foglalkozás,  egyéb terápiás lehetőségek. A rehabilitációs órákon kívül a kollégiumi szabadidős programok között is vannak olyanok, amelyek kiegészítik, megerősítik rehabilitációs munkánkat. (úszás, vízi-torna, edzőtermi órák). A testi állapot javítására, vagy megerősítésére folyamatos egészségügyi ellátást biztosítunk.

Konduktív fejlesztés A mozgássérült tanulók mozgásállapotának fejlesztése, a károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja, szinten tartása, a sérülésüknek megfelelő speciális eszközökkel, tornákkal. A fejlesztő foglalkozások egyéni és kiscsoportos formában történnek, figyelembe véve a tanulók sérüléstípusát. Cél: Azon mozgásformák elsajátítása, gyakorlása, melyek a tanuló képességeihez mérten a legnagyobb önállóságot biztosítják.

43


Állapotfelmérés:  Kórelőzmény  Általános fizikai jellemzők  Mozgásszervek működése, valamint ezek manuális vizsgálata  Funkcionális vizsgálat  Egyéni fejlesztési tervek készítése, melyek a tanév folyamán változhatnak a tanuló állapotának függvényében. Foglalkozási napló vezetése. A tanulók folyamatos, szöveges értékelése.

Gyógymasszázs: Minden mozgássérült tanulónk betegségének megfelelő egyéni kezelést kap. Simító maszszázs, erőteljes izomgyúrás, triggerpontok és akupresszúrás pontok kezelése. Akinél lehetséges, Tens készüléket is alkalmazunk lazításra, vagy erősítésre. A holisztikus gyógyítás a cél, így nemcsak az érintett végtagot, hanem az egész testet kezeli a szakember, mivel ezek jótékony hatással vannak a vérkeringésre, az anyagcserére és a lelkiállapotra is.

6. Egészségügyi rehabilitáció 6.1. FIZIOTERÁPIA A rehabilitáció egyik fontos területe a fizioterápia, mely többségében tüneti kezelést alkalmaz. A fizikoterápia szűkebb fogalom, mert a gyógykezelésben tisztán fizikai energiát alkalmaz. Iskolánkban alkalmazott kezelések:  galván áram: különböző oldatok szervezetbe juttatása elektromos áram segítségével,  gépi és kézi masszázs,  Szelektív ingeráramos kezelés,  TENS- készülék: mérsékli a fájdalmakat,  ultrahang: a szövetek lazítására, fájdalom csillapítására,  Sonophoresis: ultrahanggal krémek bejuttatása,  Dr. Body mágneses ágy: immunerősítésre, relaxálásra, anyagcsere javítására. A fizioterápián belül végzett mozgásterápia a gyógytorna.

44


A gyógytorna: mint az orvosi rehabilitáció egyik igen hathatós rendszere részt vesz a mozgáskészségek és izom erejének visszaállításában, rehabilitációjában, kondíciójának megőrzésében. Az iskolarendszeren belül az egészségügyi rehabilitációban a mozgásterápia feladatait a gyógytorna látja el. A gyógytorna, mint speciális mozgásterápia a megbetegedett szerv vagy testrész funkciójának helyreállítására terápiás célú mozgásgyakorlatokat alkalmaz mindig figyelembe véve az egész testet. A gyógytorna célzottan adagolható, a kórfolyamatra pozitívan ható mozgásanyag. A gyógytorna az egészségügyi szervek gyógyító tevékenységi körébe és felügyelete alá tartozik. A gyógytorna foglalkozás a törvényileg meghatározott rehabilitációs órakeret terhére, az órarendbe beépítve a testnevelés óra idejében folyik. Gyógytorna kategória: Azon tanulók csoportja, akik az egészségi állapotuk miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, fizikoterápia) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy véglegesen felmentendők.  Mozgásszervi betegségek.  Belgyógyászati betegségek.  Neurológiai betegségek.  Autizmus.  Halmozott sérülések. A gyógytorna foglalkozások általános célja: A mozgásszervrendszer optimális működésének elérése, az egyén adott állapotának megfelelő mozgásos alkalmazkodó képesség kialakítása A gyógytorna foglalkozás feladatai:  Sérülésspecifikus vizsgálatok:  Kórelőzmény.  Általános fizikai jellemzők.  Mozgásszervek működése.  Funkcionális vizsgálat.  Sérülés specifikus mozgásterápia:  Fizioterápiás cél meghatározása.  Fizioterápiás terv készítése.  Mindennapos tevékenységre nevelés.  Káros mozgások, tevékenységek leépítése.

45


A gyógytornász feladatai: A károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja, szinten tartása:  Komplex állapotfelmérés és dokumentáció készítése, vezetése tanulónként.  A tanulók besorolása egyéni vagy csoportos foglalkozásra.  Egyéni fizioterápiás terv készítése.  A tervben meghatározott feladatok végzése:  Passzív és vezetett aktív kimozgatás.  Aktív mozgásgyakorlatok a fokozatosság elve alapján.  Speciális módszerek alkalmazása.  Fizikoterápiás kezelések végzése, illetve ajánlása.  Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök ajánlása, használatának betanítása.  Motoros képességfejlesztés.  Foglalkozási napló vezetése.  Fizikoterápiás kezelések ajánlása fizikoterapeuta felé.  A tanulói teljesítmény szöveges értékelése. Várható eredmények: a tanulók képessé válnak:  Az egyéni korrekció alkalmazására.  A gyógyászati és rehabilitációs eszközök használatára.  Az elsajátított mozgásanyagot a mindennapos tevékenységben alkalmazni.  Gazdaságos mozgásszervezéssel kivitelezett mozgásra.  Mozgás- és egészségi állapotuknak megfelelő rendszeres testedzésre.  Mozgáskorlátozottságuk lehetőségein belül önrendelkező, önálló életre.

6.2.GYÓGYTESTNEVELÉS A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. Gyógytestnevelés: azon tanulók csoportja, akiknél nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségűk. A sportterápia: a gyógytestnevelés mozgásanyagát, módszereit egyénre szabottan végzi.

46


6.3.ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIA A fejlesztő terápia (AAT) során a foglalkozások terápiás jellege alapvetően adott, amelynek menetébe beiktatják a kutyát is, mint facilitációs, motivációs tényezőt. Ez a terápiás foglalkozás:  mindig célorientált,  szakemberek vezetésével zajlik,  egy meghatározott fejlesztési folyamat része, melynek eredményeit rendszeresen dokumentálják is,  a terápia kötött időtartamú, a feladatok egyénre szabottak, de csoportban is végezhetők,  játékos óra,  a tanulók komplex fejlesztését végezi, fejlődik az emlékezet, a gondolkodás, a finommotorika, a nagymozgások, az empátia, a kommunikáció, a csoportban való együttműködés.

6.4 A PSZICHOTERÁPIA A személyiség támogatására törekszik pszichológus mentálhigiénikus vezetésével a pszichikum sérülésének feltérképezésével és azok egyéni és csoportos kezelésével. Személyiségfejlesztés Csoportkeretek, egymásra hangolódás, bizalomerősítés, elvárások tisztázása. Önismeret  Jelentősége magunk, és mások számára.  Önészlelés, önismeret nehézségei, csapdái.  Énkép, önértékelés.  Önelfogadás, mások elfogadás.  Képességek felmérése.  Testi, lelki szükségletek.  Önmagunk megértése – érzelmi reakciók.  Feladatvállalás, felelősségvállalás.  Típusok: sikerorientált, kudarckerülő.

47


Az önbemutatás formái, kifejezési készség javítása  Kommunikáció.  Nonverbális gyakorlatok.  Verbális.  Kommunikációs stílusok.  Hatékony kommunikáció. Interperszonális készségek javítása  Együttműködést elősegítő gyakorlatok.  Tervek, közös feladatok készítése, értékelése. Konfliktuskezelési készségek  Belső konfliktusok.  Társas kapcsolatokból adódó konfliktusok. Pozitív viszonyulást fejlesztő gyakorlatok  Relaxáció.  Pozitív viszony fejlesztése a közös dolgaikhoz (képzés, közösség stb.). Pozitív viszonyulás fejlesztés (örömtréning)  Magabiztosság erősítése, pozitív énkép erősítése.  Pozitív jövőkép. Együttműködési képességek, készségek kialakítása  Konfliktus megoldási stratégiák.

7. Szociális rehabilitáció A rehabilitáció nem választható szét a szociálpolitikától. A társadalomba, a közösségbe való visszahelyezést jelent. A fogyatékosokról való társadalmi méretű gondoskodásban megkülönböztethetően jelen vannak a szociális támogatások és a rehabilitációs gondoskodás. Szociális rehabilitáció alatt a közösségbe történő tényleges beí11eszkedés folyamatát értjük, amelynek kritériuma van: megfelelő társas kapcsolatok, viszonylagos anyagi, gazdasági önállóság, a létfeltételek biztosításának képessége, fontos az egyenrangú kapcsolat. Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás (átmeneti v. tartós), rehabilitáló intézmény, amíg képessé nem válik. Minden ember a képességeihez mérten tevékenykedjen.

48


Célja:  a társas környezetben bekövetkező változások kezelése, 

lehetőség szerint a megelőzés,



illetve az egyén és a társas környezet közötti kapcsolat helyreállítása.

Szociális munkás feladatai: 

A tanulók szociális hátterének, megismerése.



A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése.



A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése.



Kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti

Szolgálat, Családsegítő Szolgálat Önkormányzatok). 

Kapcsolatfelvétel és együttműködés a szülőkkel, családokkal



A tanulók ellátásának, étkeztetésének, díjfizetések koordinálása



A tanulókat, ill. szülőket megillető szociális ellátások igénylésében, változásaiban való ügyintézés. Szülői értekezleteken, fogadóórákon felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.



Segítő beszélgetések.



Esetmegbeszélés.



Prevenciós előadások szervezése.



Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás team tagja.

A fejlesztő foglalkozások „tízparancsolata” (5.1 számú melléklet) A rehabilitációs munkát segítő eszközök és felszerelések (5. számú melléklet)

8. Foglalkoztatási rehabilitáció Olyan intézkedések összessége, amelyekkel, a fogyatékossággal élő embereket igyekeznek a számára megfelelő munkához és kereseti viszonyokhoz juttatni úgy, hogy önmaga és a társadalom számára hasznos tevékenységet folytasson. A fő cél: számukra elérhető, nyitott munkahelyeken, nem fogyatékos társaikkal együtt dolgozhassanak. Iskolánk elősegíti az SNI-s fiatalok társadalmi (re) integrációját, munkavállalási lehetőségeit. Fokozatos felkészítés mellett, átvezetve a fiatalokat az iskolából, tanulásból a munka világába:  A KOMP I. program a speciális szakiskolákban folyó, a nevelési-oktatási folyamat egészére ható, munkára való felkészítés. Célja: a tudatos életpálya-tervezési tevékenység megvalósítása.

49


 A KOMP II. a speciális szakiskolákban és integráló szakiskolákban folyó, a nevelésioktatási folyamat egészére, ható munkára való felkészítés modelljének továbbfejlesztése. Célja preventív jelleggel: már az oktatási folyamathoz kapcsoltan felkészítés a munkavállalásra munkahely látogatás során előre összeállított szempontrendszerek megfigyelésével.

IV. Az iskola helyi tanterve 1. Célok és feladatok A kilencedik-tízedik évfolyamos szakiskolai helyi tanterv célja az oktatás hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére és – egyes ágazatokban – a tanulószerződés keretében folyó szakképzésre is. Tekintettel arra, hogy a szakiskolába lépők motivációja, felkészültsége, képezhetősége nagyon különböző, a helyi tantervnek egyaránt lehetővé kell tennie a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó iskolába átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is. A helyi tanterv ennek megfelelően rugalmas feltételeket kíván teremteni a különböző felkészültségű tanulók fejlesztésére. A kilencedik és tízedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási intézményekben az általános műveltség megszilárdítása.2 Ez a feladat a szakiskolában magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A pedagógiai célok négy területe:  a személyiség fejlesztése,  az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása,  a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése,  az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A személyiség fejlesztése, az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem választhatók el egymástól. A program középpontjában a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése áll.

2

Kt. 8. § (4) a)

50


Az ismeretközpontú általános iskolában elszenvedett kudarcok következtében a szakiskolába lépő tanulók személyisége gyakran sérül. Jellemző tünet az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, a társadalom, az iskola értékeinek elvetése, a viselkedési és magatartási zavarok. A személyiség fejlesztésének meghatározó eszköze olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely a tanuló tevékenységére épít, és lehetőséget teremt a sikerre. A kilencedik-tízedik évfolyamon a szakiskolai program a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák erősítése mellett tovább folytatja az általános művelést. Ez egyaránt feltétele a versenyképes szakképesítések elsajátításának, az élethosszig tartó tanulás képessége, az önművelés képessége kialakításának. Az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása feltétele az iskolaváltásnak – átlépés más középiskolába vagy szakképző intézménybe – vagy az érettségi megszerzésének is. A tanulók alapismereteinek hiánypótlása éppen úgy fontos feladata a programnak (és ezen keresztül a tantervi fejlesztésnek is), mint az átjárhatóság és beszámíthatóság elvének érvényesítése. A pályaorientáció a kilencedik évfolyamon folyik. Az iskola helyi tanterve szerint a tizedik évfolyamon is folytathat pályaorientációt. A 9–10. évfolyamon javasolt helyi tanterv a pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezi. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. A javasolt tananyag modulárisan építkezik. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz a szakmaismereti elemeket és a 10. évfolyamon – javasoltan a szakmai alapozás során – a munkaerő-piaci információkat. Az önismeret mélyítésére olyan lélektani alapozású pedagógiai, módszertani eszközöket kínál, amelyek

egyúttal

a

szakmatanuláshoz

szükséges

kompetenciákat

is

fejlesztik.

A pályaismeretek bővítésére, összevetésére és összeillesztésére választható módszereket kínál a „B” modulban. Az előkészítő szakasz végére kialakul egy személyes portfolió, amelyet minden tanuló egyénileg készít el. A szakiskolák 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos képzési jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. A szakiskolák 9. évfolyamán a szakmai előkészítő oktatás és a

51


10. évfolyamán a szakmai alapozás az intézményen kívül, külső gyakorlati helyen történik, időszakos jelleggel. A gyakorlati helyek megnevezése és a foglalkozások pontos időtartama az éves munkatervben található meg részletesen. Az iskola 10. évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

2. Tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztása során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényeket. Ezek kiválasztása és a törvényi előírások betartása a szaktanárok felelőssége. A kiválasztásnál figyelembe kell venniük a munkaközösségük véleményét, valamint 

az osztályban tanulók sérülésének jellegét,



a rendelkezésre álló, a beszerezhető, kiegészítő eszközöket, amelyek a fogyatékos diákom oktatását segítik,



a családok anyagi helyzetét, a tankönyvárakat,



azt a célt, hogy a kiválasztott tankönyvek, eszközök a legfrissebb tudásanyagot biztosítsák,



a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.

3. A tanítás – tanulás módszerei Kooperatív tanulásszervezés

3

A kooperatív technikák alkalmazásának célja: A folyamatban résztvevők megtanulják az együttműködés formáit, megtanulnak együttműködni másokkal. Tudatosul bennük, hogy az egyéni felelősség meghatározó az eredményes csoportmunka megvalósításában. Aktív részeseivé válnak az együttmunkálkodásnak. Fontosnak tartják, hogy építsenek társaik erősségeire.

3

B.K.M.Ö. Kiskőrösi Közoktatási Intézménye. Jó gyakorlat. Hatékony együttnevelés korszerű módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával.

52


Szempontok

A módszer jellemzői Csak a négy alapelv együttes érvényesülésekor beszélhetünk kooperatív tanulásról. ezek a következők: A program hangsú- párhuzamos, egyidejű interakció lyos pontjai - építő egymásrautaltság - egyenlő részvétel - egyéni felelősség

A tervezés alapja

Tervezés

A tervet készítő személy

A pedagógus szerepe

A szülőkkel való kapcsolattartás

Amikor a kooperatív foglalkozás tervek alkalmazását tanuljuk, ugyanolyan fejlődési folyamat zajlik le, mint amikor magukat a kooperatív módszereket tanuljuk alkalmazni. Ha egy módszert már sokszor használtunk, akkor játszani kezdünk a módszer elemeivel variáljuk azokat, s így módosítjuk magát a módszert. Foglalkozás terv készítésekor négy különböző megkülönböztetés képzelhető el attól függően, hogy a tanár mekkora tapasztalattal rendelkezik és melyek a céljai. 1. Egy módszer beillesztése, 2. Kész mintaterv alkalmazása, 3. Kész mintaterv átalakítása, 4. Önálló terv készítése. Azt, hogy a pedagógus a tervezés négy szintje közül melyiket választja, függ a kooperatív tanulással kapcsolatos tapasztalataitól, értékeitől, a megvalósítandó tananyagtól, és a foglalkozás céljától. A szintek nehézségi fokozatot is jelölnek, tehát célszerű annak a tanárnak, aki most ismerkedik a módszerrel egy elemet beilleszteni, és önálló tervet készíthet az, aki évek óta alkalmazza a módszert. A hagyományos pedagógusszerep átalakul. Az irányító, központi szerepet betöltő, ismeretközlő, gyakran autokrata modellt a csoportok munkáját koordináló, partner viszonyon alapuló demokratikus attitűd jellemzi, a facillitátor tanárszerep. Egy-egy kooperatív módszer bemutatására az iskola rendszeresen bemutató órát tart a szülők részére. Erre lehetőség nyílik az évenként megrendezett nyílt napon is. A szülők támogatásán alapul a kooperatív házi feladat, melyet csak együtt tud megvalósítani szülő és gyermek.

A csoportok hatékony munkájához elengedhetetlen az egyes tanulók feladatokban való részvételének biztosítása. Ezt a célt szolgálják a szerepek és a különböző színű tollak használata. Az elsajátítandó tananyag lényeges elemeAz eszközök szerepe inek feljegyzése villámkártyára történik. Ez képezi alapját a párban történő kikérdezésnek. Az elismerés és értékelés rendszerében osztályhőmérő mutatja meg az elért eredményt. Ezek mellett természetesen a hagyományos eszközök és szemléltető anyagok is helyet kapnak a kooperatív órán.

53


A tanulás folyamata

A kooperatív tanulás jobban alkalmazkodik a gyerekek szükségleteihez, hiszen az ismeretszerzés cselekvés aktív részvétel révén jön létre. Az alkalmazott sokféle és változatos mód- szerek az önálló ismeretszerzés megalapozását szolgálják. A lexikális tudás helyett az kerül előtérbe, hogy a szükséges ismeretre hogyan, miben, milyen módon tehet szert a tanuló. Hangsúlyos pont az együttműködés elsajátítása.

A hatékony csoportmunkához a tantermet úgy kell berendezni, hogy a csoporttagok könnyedén kapcsolatba kerüljenek egymással, ugyanakkor az öszszes diáknak erőlködés nélkül látnia kell a tanárt és a táblát is. Ki kell alakíA tanulás szervezése tani egy csendjelet, melynek hatására mindenki abbahagyja amit csinál, és a tanárra figyel. Rögzíteni kell a csoport működésének szabályait és a diákok egyéni kötelezettségeit.

Specialitások

A kooperatív tanulás a hagyományos órakereteket megbontja, fellazítja, a frontális osztálymunkát a csoportban ill. párban történő tevékenykedés váltja fel. A zajszint is magasabb az átlagosnál. Az értékelés, jutalmazás alapjául az szolgál, hogy a csoport teljesítményét, a csoport pedig az osztály teljesítményét növeli.

A pedagógiai projekt2 A projekt módszer célja „A projekt módszer célja egy probléma közös megoldása, egy alkotás, produktum közös létrehozása vagy valami új dolog közös felfedezése, ahol a tanulók gyakorolhatják, megtanulhatják a csoportban való együttműködést.” (Petriné Fejér Judit: A problémaközpontú csoportmunka) A Módszer Jellemzői  Kooperációra képes pedagógus közösség,  Valódi tanulóismeret.  Tantárgyi tartalmi komplexitás,  A zárt oktatási keretek megszüntetése, A program  A hagyományos szervezeti keretek felbontása (osztálykeret, osztály öszhangsúlyos szetétel) pontjai  A szülők bevonása, időkeret felbontása, iskolán kívüli tevékenység  A tanulók képességeihez alkalmazkodó módszerek,  Értékelés (belső, külső, a tanulók szintjéhez mért),  Motiváció A tervezés alapja A tanulói érdeklődés felkeltése egy adott probléma, téma iránt Szempontok

54


Tervezés

            

Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel közösen, Pedagógusi előkészületek: A tartalmi struktúra átgondolása, Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése, Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele Ráhangolás a témára tanulók, szülők bevonásával, Konkrét tervezés időszaka Logikai rendszer kialakítása, A projekttéma összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal, Feladatterv, időterv készítése, A szükséges eszközök listájának elkészítése, A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása, A projektmunka eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása,  Az értékelési formák meghatározása ( külső, belső)

A tervet készítő Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők közösen. személy A pedagógus szerepe

A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban.

A szülőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a terveA szülőkkel való zés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, kapcsolattartás segítségnyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb.). Az eszközök sze- A módszer nem igényel speciális eszközöket. repe Oktatási keretek Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között. A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van, A szülő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul, Célok meghatározása A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata, Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, esetleg szülő közösen végzi A tanulás folya- A tanuló részvétele a folyamatban A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó. mata Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes. Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb,.) Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető: Értékelés Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér. Az intézményben megvalósítható: /tanórai keretben és tanórákon kívül/ - projektóra - projektnap

55


- projekthét /egytől-hat hétig, illetve egyes esetekben nyolc hét – SZFP-J projekt megvalósítása során - projektrendszerben való tanítás – évente 4- 6 hetes projekt megvalósítása évfolyamonként - Témák – projektcímek meghatározása az éves munkatervben történik:  a tantervi tananyagtartalmaknak /műveltségterület, tantárgy, tanmenet, projekttervek stb./  továbbá diákok, tanárok, munkaközösségek, szakmai teamek javaslatára  ország, Európai Uniós és intézményi tendenciák, irányok, meghatározások figyelembevételével

A témahét4 A témahét célja: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel. Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére a tanulócsoport által olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot születik, amely széles körben feltárja az adott témát, gondolatkört. A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására. Szempontok

A program hangsúlyos pontjai

A tervezés alapja

A tervezés

A módszer jellemzői  A pedagógusok tájékozottsága a projektpedagógiai körében.  Valódi tanulóismeret.  Olyan pedagógus tulajdonságok, amelyek nélkül nem valósítható meg eredményesen a folyamat. Ezek a következők: szervezési készség, pedagógiai tapintat a problémák kezelése során, együttműködési készég, nyitottság a külső segítők felé (szülő, egyéb a programhoz kapcsolható külső személyek).  Facilitátor tanári szerep. A tanulói és a folyamatban résztvevők érdeklődésének felkeltése.  Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel, külső segítőkkel közösen,  Pedagógusi előkészületek:  A tartalmi struktúra átgondolása,  Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése,  Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele  Ráhangolás a témára tanulók, szülők, külső segítők bevonásá-

4

B.K.M.Ö. Kiskőrösi Közoktatási Intézménye. Jó gyakorlat. Hatékony együttnevelés korszerű módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával.

56


val,  Konkrét tervezés időszaka  Logikai rendszer kialakítása,  A témahét összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal,  Feladatterv, időterv készítése,  A szükséges eszközök listájának elkészítése,  A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása,  A témahét eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása, Az értékelési formák meghatározása (külső, belső) A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe


Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők, külső segítők közösen. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítség- nyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb. ). Nem igényel speciális eszközöket. A folyamatban meghatározott feladatokból adódnak. Oktatási keretek  Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között.  A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van,  A szülő, a külső segítő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul, Célok meghatározása  A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata,  Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, esetleg szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban  A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó.  Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes.  Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb,.)  Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető: Értékelés  Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér.

Témahetek száma /évi minimum 1/ tartalmai /címei/ az éves munkatervben kerülnek lebontásra, illetve meghatározására, az adott tanév céljainak, feladatainak megvalósulásait támogatva. A témahét megvalósítható:

57


- intézményi szinten - évfolyam szinten - csoport szinten A multikulturális tanulást kísérő projekt A multikulturális tanítást kísérő projekt célja: Az egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára. Cél, hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek segítségével képesek lesznek arra, hogy a másságot tolerálni tudják, tudjanak hatékonyan együttműködni. A szülőkkel való kapcsolat terén az együttműködés minél sokoldalúbb formáinak kihasználása, a szülők bevonása az iskola életébe, a család elfogadása, a szülői nevelés, a családi háttér

partnerként

való

kezelése,

tapintatos,

58

elfogadó

kommunikáció kialakítása.


Szempontok


A tervezés alapja

A tervezés

A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A tanulás folyamata

A módszer jellemzői  A nevelőtestületnek demokratikus (nem rasszista) hozzáállása és érték- rendje,  A nyelvi pluralizmus értékének megléte az iskolában,  Az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik,  Olyan tanítási és motivációs stílusok alkalmazása, amelyek a hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál,  Az értékelések segítik az egyenrangúságot,  A tanításkísérő projekt bemutatja a különböző fogalmak és problémák Etnikai vonatkozások  A projekt megvalósítása során a tanulók megismerik a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a formáit. A tanulói és a folyamatban résztvevők érdeklődésének felkeltése, érzékenyítés. Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel, külső segítőkkel közösen, Pedagógusi előkészületek:  A tartalmi struktúra átgondolása,  Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése,  Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele Ráhangolódás a témára tanulók, szülők, külső segítők bevonásával, Konkrét tervezés időszaka  Logikai rendszer kialakítása,  A tanítást kísérő projekt összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal,  Feladatterv, időterv készítése,  A szükséges eszközök listájának elkészítése,  A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása,  A témahét eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása, Az értékelési formák meghatározása (külső, belső) Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők, külső segítők közösen. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítség- nyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb. ). Nem igényel speciális eszközöket. A folyamatban meghatározott feladatokból adódnak. Oktatási keretek  Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között.  A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van,  A szülő, a külső segítő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul, 59


Célok meghatározása  A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata,  Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, szülő, külső segítő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban  A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó.  Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes.  Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb,)  Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető: Értékelés  Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér. 4

B.K.M.Ö. Kiskőrösi Közoktatási Intézménye. Jó gyakorlat. Hatékony együttnevelés korszerű, módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával.

A portfolió5 A portfolió célja: A tanulók munkáiból kialakítani olyan gyűjteményt, ami bemutatja készítőjének munkáit, fejlődését és eredményeit több területen egy meghatározott időszakon belül. A tanulók a portfolió készítése során megtanulják, hogyan lehet egy tervet elkészíteni. Jártasak lesznek az értékelési szempontok kialakításában. Mindezek alkalmazásával az önreflexióik erősödnek. Szempontok


A tervezés alapja

A módszer jellemzői  A pedagógus tájékozottsága a portfolió fogalmáról, készítésének folyamatáról.  Valódi tanulóismeret.  Jártasság a fejlesztő értékelésben.  Team munka, kooperáció a pedagógusok között.  Tanulói ismeretek a portfolió készítésének céljáról, a készítés folyamatáról.  Szülői ismertek a portfolió készítésének céljáról, a készítés folyamatáról. A portfolió céljának meghatározás, meghatározza a portfolió típusát, a  Tanulói önértékelés, szülőiami értékelés. tartalmi elemeket és az is, hogy kik fogják olvasni, kik lesznek a célközönség.

60


A tervezés

Célkitűzés  A cél konkrét meghatározása, aminek alapján a tervezés történik. Tervezés  A portfolióba kerülő dokumentumok meghatározása.  A szabadon választható dokumentumok meghatározása.  Visszajelzési, értékelési szempontok kidolgozása.  A konzultációs, visszajelzési időpontok, visszajelző személy meghatározása.  Reflexiót segítő, önértékelést támogató kérdéssor kidolgozása.  Az értékelés módszereinek, folyamatának megtervezése.  Az értékelő, az értékelők személyének meghatározása. (Ez lehet tanári, diáktárs, diákcsoport, szülői vagy mindegyik.)  Értékelési szempontsorok meghatározása az értékelő személyétől függően.  A munkák tárolásának meghatározása.  A diákok, szülők részletes tájékoztatása a portfolió készítésének folyamatáról.  A dokumentumok gyűjtése, válogatása (diákok feladata). Visszajelzés  Visszajelzés a tervben meghatározottak szerint. Ez lehet tanári, diáktárs, diákcsoport vagy mindegyik. Értékelés  Értékelés a tervben meghatározottak szerint. A módszer jellemzői

Szempontok A tervet készítő személy

A portfolió típusától, a bevont tantárgyaktól függ. Amennyiben egy tantárgyat érint, akkor a tantárgyat tanító pedagógus. Több tantárgy estén az adott pedagógus team.

A pedagógus Támogató, segítő a folyamat során. szerepe A szülőkkel való A szülők tájékoztatása meg kell, hogy történjen a folyamat kezdetekor. Szükapcsolattartás lői értékelés kérése. Az eszközök szerepe

A portfolió célja határozza meg a szükséges eszközöket.

61



Oktatási keretek  Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között.  A folyamat minden szintjén a tanuló aktívan kell, hogy bekapcsolódjon.  A szülő és az iskola kapcsolatát a kölcsönösség kell, hogy jellemezze.  Célok meghatározása  A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata.  Az aktuális célok meghatározását a pedagógus, diák esetleg a szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban  A tanuló meghatározott konkrét cél érdekében tevékenykedik.  A saját haladási folyamata lépéseit megtervezheti a saját haladási ütemének megfelelően.  Beleszólási lehetősége van a folyamat lépéseinek megtervezésébe, az értékelés formáiba.  A szempontok alapján reflektálhat saját tanulási menetére, ezzel fejlődik az önreflexiója. Értékelés  Nem minősítő, hanem fejlesztő értékelés kell, hogy legyen.

Tanulói portfólió A portfólió a tanuló munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több területen. Lehetősséget teremthet arra, hogy a munkaerőpiacra kilépő fiatalok ezzel mutassák be iskolai és iskolán kívüli készségeiket, jártasságaikat, emberi kvalitásukat, mindazt, ami z iskolai bizonyítványok nem tükröznek. A portfólió készítésének célja iskolánkban kettős: Értékelési célú: azt állapítja meg mit tudnak, mire képesek tanulóink, az elért eredmények bemutatására szolgál. Ezzel fejleszti diákjaink önértékelését, döntés- képességét. Tanulást elősegítő: a tanulók tanuljanak a portfólió összeállításából, rendszeres visszajelzést kapjon a tanuló portfoliójáról (formatív értékelés), párbeszéd legyen a tanár és diák között, hogy kialakuljon a diák önreflexiós képessége, fejlődjenek metakognitív készségei, segítve ezzel a tanuló autonómiáját, a tanulási folyamatért fokozottabb felelősségvállalását. A tanuló a tanítási-tanulási folyamatot dokumentáló portfoliót készít. A portfolió dokumentumainak nyilvános bemutatása, megvitatása a szülők, iskolavezetők, leendő foglalkoztatók számára is átláthatóvá teszi a tanítás-tanulás folyamatát, hiszem betekintést ad az iskolai munkába, és sokkal többet árul el, mint egy osztályzat vagy osztályátlag. Ezenkívül alkalmas a portfólió élethossziglan tartó tanulás, többszöri álképzések dokumentálására is.

62


Összefoglalva: A portfólió segítségével dokumentálható a teljes tanulási folyamat, használata lehetősséget ad a folyamatos értékelésre, visszajelzésre, önértéke- lésre és önreflexióra a tanulási és értékelési folyamat összekapcsolására. A port- fólió alkalmazása során előtérbe kerülnek a komplex életszerű folyamtok, a munkaszervezésben a csoport és pármunka, megváltoznak a tanári és tanulói szerepek és az egész osztálytermi kapcsolatrendszer ezzel segíti a tanulásszervezési paradigmaváltást. Intézményi alkalmazás: 9-10. osztály: tanulást segítő-fejlesztő portfólió, Projektportfolió: egyes projekt megvalósulásának folyamatát és a tanulóknak a projektben játszott szerepét dokumentálja 11 - szakmai osztályok: Tanulást segítő-fejlesztő portfólió. Munkaportfolió: segítségével a tanár és a diák rendszeresen megvitatja a diák előrehaladását egy adott tárgyból vagy egy adott helyzetben. 12-14.évfolyamon: Értékelési - minősítő portfolió. Alternatív osztályozást, érté- kelést szolgáló portfolió. Arra szolgál, hogy a tanár a hagyományos osztályzással szemben a diák teljesítményét holisztikusan, az összes jellemző dokumentum segítségével ítélhesse meg. Ezt a portfoliót a tanár magánál tartja, hogy az év végén a tanuló összes munkáját áttekintve adhasson értékelést és jegyet. 9-14.évfolyamon: Bemutató portfólió Munkaportfolióból, projekt portfolióból, értékelési portfolióból a bemutató portfolióba már csak a diák legjobb/legfontosabb munkái kerülnek át. Ezeket a tanuló válogatja össze, ezért ahhoz, hogy meg tudja ítélni melyek a legjobb munkái szükséges, hogy világos értékelési szempontrendszer álljon rendelkezésre. (A szempontrendszer összeállítása a tanár feladata) A portfólió készítésének folyamata tanári szempontból: A portfólió készítése tanári szempontból öt szakaszra osztható. Mind az öt szakaszban fontos kérdéseket kell megválaszolnunk, hogy a munka sikeres legyen. A portfólió készítésének szakasza Célok kitűzése

Tervezés

A legfontosabb kérdések 1. Mit akarok dokumentálni? 2. Kik fogják olvasni? 3. Milyen típusú portfólió lesz? 1. Milyen dokumentumok tudják bizonyítani a célt? 2. Bevonom-e a diákokat a portfolióval kapcsolatos döntések meghozatalába? 3. Hogyan fogyom lebonyolítani a többi szakaszt?

63


Előkészítés

Hogyan tudom a portfólió fogalmával megismertetni a diákokat? Hogyan ismertetem meg őket a portfólió készítés folyamatával, az otthoni munkával, az osztálytermi munkafolyamatokkal?

Visszajelzés

1. Mikor hányszor kerül sor visszajelzésre? 2. Ki ad visszajelzést a portfolióra? 3. Milyen szempontok alapján ad visszajelzést?

Értékelés/irányítás

Milyen célból kerül sor az értékelésre? Kik értékelik a portfoliót? Milyen formai keretek között? Hogyan viszonyul egyéb munkák értékeléséhez?

A portfólió készítésének folyamata tanuló szemszögéből: A célok megismerése Anyaggyűjtés Válogatás

Reflexió

A projekt céljának megismerése. Vállalások (én mit készítek el önállóan, beszámolók). A cél eléréséhez szükséges dokumentumok körének meghatározása. A projekt során különböző tanórákon előkészült dokumentumok gyűjtése. Kiválasztja a tanárával közösen a céloknak megfelelő portfolióba kerülhető dokumentumokat. A portfólió minden kiválasztott dokumentumához és az egész portfolióhoz is a projektzáráskor reflexiókat csatolunk, hogy megvilágítsuk választásuk okait (Szervezési Naplók vezetése).

Szerkesztés

A portfólió gondosan szerkesztett, átlátható, vizuálisan is vonzó formába öntése. Lehetőségek a digitális, elektronikus portfólió rögzítésre.

Értékelés és irányadás

A portfólió áttekintése; értékelése, és újabb reflexió fényében ú tanulási célok kitűzése. Portfolió-interjú vagy konferencia. (Egyéni Átvezetési Tervekben irányadás rögzítse)

64


A Portfólió értékelése5 Kritériumok A közösség igényeinek való megfelelés

Hitelesség

Világosság

A bizonyítékok minősége

Kiváló

Nem kielégítő

Az értékelők kritériumait kiválóan érti, minden kritériumnak megfelel

Általában jól érti az Nem érti az értékeléértékelők kritériumasi kritériumokat és it, a legtöbb követelnem is teljesíti őket ményt kielégíti

A dokumentumok dátummal ellátottak, a forrásokat megjelöl- te, a referenciák megbízhatóak

A dokumentumok megvannak, de a források nem mindig megbízhatóak

Nincsenek dokumentumok vagy nincsenek megjelölve a források

A bizonyítékok maguktól értetődőek vagy gondos magyarázatokkal ellátottak

A legtöbb bizonyíték magyarázattal bír vagy világos helye és a szerepe, de a magyarázatok nem mindig világosak

Nincsenek kommentárok vagy ha vannak akkor zavarosak: nem érthető melyik bizonyíték milyen céllal került a portfolióba

A bizonyítékok miMind kiváló minőségű. nősége kielégítő vagy jó

Felülmúlja vagy túlmutat a követelméGondolati mély- nyeken, kreatív, magas színvonalú gonség dolkodás és érvelés jellemzi

5

Jó

Eléri a kívánatos szintet. Gondolkodása és érvelése kellően magas színvonalú de nincs benne eredetiség

A bizonyítékok minősége nem kielégítő Nem teljesíti a minimális elvárásokat sem. Gondolkodása sekélyes és zavaros

A Kiskőrösi BKMÖ Óvodája, Általános Iskolája és Előkésítő Szakiskolája EYMI által kidolgozott elvek

alapján

65


Reflexió, önértékelés

Átgondolt, érzékeny, mélyen szántó gondolatok és kommentárok egészében és részben egyaránt; jól érinti a minőségi mutatókat, és ezek fényében saját erősségeit és gyengeséget jól méri fel, jól határozza meg a fejlődés további lehetősségeit.

Kommentárjai átgondoltak a portfólió tartalmával kapcsolatban. Általában érti a minőségi mutatókat, de saját gyengeségeit és erősségeit nem érzékeli. Tanulási céljait kitűzi, de nincsenek konkrét tervei a megvalósítással kapcsolatban.

A kommentárok az általánosságok szintjén mozognak, nem érti a minőségi mutatókat és saját teljesítményét sem tudja hozzájuk viszonyítva fel- mérni. Nincsenek tanulási céljai.

4. A tanítás-tanulás szerkezete 4.1. OSZTÁLYSZERKEZET Az osztályok kialakításánál tekintettel vagyunk a tanulók állapotára, ezért az osztályok létszáma megfelel a törvényes előírásoknak. Az azonos szakmát vagy szakmacsoportot tanulók kerülhetnek egy osztályba. Törekszünk az osztályokat, csoportokat a hasonló nevelési igények szerint összeállítani.

4.2. CSOPORTBONTÁSOK A törvény által előírt módon csoportbontásban oktatunk. Ezeket a differenciált oktatás elvei, valamint 10. évfolyamon a szakmaorientáltság alapján szervezzük. A szakmai gyakorlatokat mindig a közoktatási, illetve a szakképzési törvény előírásai szerint tartjuk. A csoportbontásban oktatandó tárgyakat az óratervek tartalmazzák.

4.3. A TANÍTÁSI IDŐ A tanítás Nyíregyházán 7:45 órakor, Balassagyarmaton 8:05 órakor kezdődik. A tanórák 45, a szünetek 10 percesek. A csengetési rend a gyakorlati órákon ettől eltérő lehet.

4.4. A TANÍTÁSI SZERKEZET A tanítás évfolyamonként elkészített órarend szerint történik. Az órarend elkészítésekor figyelembe kell venni: 

a tanulók fogyatékosságának jellegét,



az intézményi munka és környezeti sajátosságait, lehetőségeit



a törvényi előírásokat.

66


A gyakorlati foglalkozások összevont órák keretében is történhetnek.

4.5. A TANULÓI JOGVISZONY A tanulói jogviszony jelentkezés alapján felvétellel, vagy átvétellel jön létre. A felvételnek, az átvételnek a feltétele: 

befejezett általános iskolai 8. osztály,



az OKJ szerinti megfelelő iskolai és szakmai előképzettség,



pályaalkalmasság, illetve szakmai alkalmasság,



sajátos nevelési igény,



átvétel esetén különbözeti vizsga letétele.

A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt, a tagiskola esetén annak vezetője, az iskola igazgatójával egyeztetve. Az iskolai és a tanulói jogviszony megszűnésére a Közoktatási törvény 75.§- ában foglaltak az irányadók.

5. A tanulók továbbhaladása az iskolában (a magasabb évfolyamra lépés feltételei) A tanulók tanulmányi előmenetelének szakaszhatárait a 9. és a 10. évfolyam követelményeinek a teljesítése, az érettségi vizsga, az OKJ-szakmák képzési ideje jelenti. Amennyiben több éves szakmáról van szó, eredményesen befejezett tanévenként lehet magasabb évfolyamba lépni, a végén szakmai vizsgát tenni. A közoktatási törvény adta lehetőséget kihasználva, a fogyatékosok tanulócsoportjában lehetőség van a képzési idő meghosszabbítására. (Ezeket az átvett, vagy helyi tantervekben az óratervek tartalmazzák.) Egyéves képzési idejű szakmák esetén, az eredményesen befejezett tanév után szakmai vizsga tehető.  A tanórákról, a gyakorlati foglalkozásról hiányzás esetén a továbbhaladásról a közoktatási, a szakképzési törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazottaknak megfelelően dönthet a nevelőtestület.  A magasabb évfolyamokra lépés feltétele a nyári szakmai gyakorlat teljesítése, amennyiben a szakmai program óraterve előírja a nyári összefüggő gyakorlatot. A gyakorlat nem teljesítése esetén a közoktatási és a szakképzési törvény vonatkozó rendelkezései szerint járhat el a nevelőtestület.  A szakközépiskolai képzésbe a tizedik évfolyamon bekapcsolódhat az a tanuló, aki a szakiskolában a 9-10. évfolyamot sikeresen elvégezte, valamint bármely intézményünkben oktatott szakmából sikeres szakmai vizsgát tett. (Kt. 27.§ 6, 15. bek.) Az

67


előzetes tanulmányok figyelembe vétele érdekében „Beszámítás iránti kérelmet” kell benyújtani.  Az ellenőrzésre, a mérésre és az értékelésre a IV. 5. fejezetben leírtak az irányadók.

68


5.1. VIZSGÁK AZ ISKOLÁBAN: a)

Szakmai vizsga  A szakképző évfolyamok sikeres befejezése után tehető állami szakmai vizsgabizottság előtt, a szakmai vizsgakövetelmények szerint. A szakmai vizsgára jelentkezni kell.

b)

Osztályozóvizsga  Célja: annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a magasabb évfolyamba lépéshez elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel. Az osztályozó vizsgát független vizsgabizottság előtt kell tenni.  Osztályozó vizsgát az tehet,  akinek mulasztásai miatt a nevelőtestület erre engedélyt adott,  egyes tantárgyakból az a tanuló, aki erre az iskola igazgatójától engedélyt kapott (engedélye van a tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítésére),  aki iskolai tanulmányait a 9-10. évfolyamon magántanulóként teljesíti,  akit felmentettek a tanórai foglalkozáson való részvétel alól.

c)

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az tehet, aki a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, valamint három vagy több ilyen tantárgy esetén, akinek arra a nevelőtestület engedélyt adott. d)

Különbözeti vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy más iskolából átvételét kérő vagy a más tantervű osztályba átjelentkező tanuló rendelkezik-e a továbbtanuláshoz szükséges - az intézmény helyi szakmai programjában szereplő - minimális ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal. Különbözeti vizsgát februárban és augusztusban lehet szervezni. Kivételesen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján - az igazgató más időpontot is kijelölhet.

69


6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 6.1. AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI Az ellenőrzés, a mérés és az értékelés:  a tervszerű fejlesztés alapeszközei (melynek központi dokumentuma a fejődési lap),  rendszeres, alapos, következetes,  olyan elvárás- és követelményrendszeren alapul, amely egyfelől a speciális nevelési igényekhez alkalmazkodik és rugalmas (az egyénre és az adott osztályra kidolgozott), másfelől pedig következetesen alkalmazott, előre meghatározott, s a tanulókkal még a tanulási folyamat előtt ismertetett és tisztázott,  olyan módon és mértékben alkalmazzuk, hogy az ne sértse és ne hátráltassa a tanuló önállóságát és önállóságra törekvését (hiszen a túlzott külső kontroll hátráltatja az intrinsic – belső - motiváció kialakulását), és semmiképp se tűnjön a büntetés vagy az ítélet eszközének. Az értékelés ezenfelül:  a már feldolgozott tananyagra, illetve előre és nyilvánosan ismertetett elvárásokra épül,  indokolt, körültekintő, átfogó,  méltányos és a motiválást, a fejlesztést, a személyiségépítést szolgálja,  nem egyenértékű a jutalmazással és büntetéssel (az elvárás- és követelményrendszert esetileg meghaladó többletteljesítményekért szóbeli, írásbeli dicséretet vagy jutalmakat adunk, az esetleges kötelességszegések miatt pedig fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi büntetést alkalmazunk), bár a tantárgyi formatív értékelés során ezek is figyelembe vehetők mint a motiváltság, az érdeklődés, a viszonyulás, a szemléleti nyitottság jelei,  olyan pedagógiai eljárás, amely alkalmazása során nagy hangsúlyt fektetünk annak kifejezésére, hogy az osztályzatok és érdemjegyek csak a tudás jelei, a cél tehát nem ezek megszerzése, hanem a tudás, a képességek, a kompetenciák, a viselkedés, a szemléletek, illetve az egész személyiség fejlesztése kell, hogy legyen, A tanév során a lehető legszélesebb lehetőséget biztosítunk tanulóinknak arra, hogy javítsanak osztályzataikon és a róluk (magatartásukról, attitűdjeikről, személyiségükről stb.) kialakult véleményen.

70


6.2. AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS CÉLJAI a, Az oktatási-képzési ellenőrzést, mérést és értékelést azért és úgy alkalmazzuk, hogy:  rendszeres és alapos képet kapjunk a tanuló tanulmányi előmeneteléről, kompetenciáinak, képességeinek, szemléleteinek, viszonyulásainak helyzetéről és változásairól; s ezekről visszajelzést adjunk a tanulóknak (illetve jelzést a szülőknek),  kontrolláljuk, hogy a tanulók tudásának, kompetenciáinak, képességeinek fejlődése összhangban van-e a leadott tananyaggal és a tőle elvárható tudással, kompetenciákkal, képességekkel,  önmagunk számára fejlesztési irányokat jelöljünk ki a tanulókkal kapcsolatban, a tanulók számára pedig támpontokat nyújtsunk fejlődésükhöz,  tanulóinkat kitartó, fegyelmezett és igényes munkára szoktassuk,  jobb teljesítmények elérésére, szemléletei, kompetenciái és képességei fejlesztésére motiváljuk őket,  megerősítsük a helyes és korrigáljuk a hibás tanulási technikáikat,  fejlesszük magabiztosságukat azáltal, hogy arra szoktatjuk őket: maguk keressék, ismerjék fel és előzzék meg a hibalehetőségeket,  kialakítsuk, erősítsük a feladatvégzésre vonatkozó önkritikus szemléletüket, fejleszszük és reálissá tegyük önértékelésüket, énképüket, javítsuk önbecsülésüket, elkerülve ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy hibáikat kudarcnak, a teljesítményt pedig nyomasztó külső kényszernek éljék meg,  megteremtsük, illetve erősítsük a folyamatos fejlődésükhöz szükséges belső igényük pszichés feltételeit. b, A nevelési ellenőrzést és értékelést azért és úgy alkalmazzuk, hogy  kontrolláljuk és fejlesszük a tanulók személyiségét, elsősorban közösségi szemléletüket, alkalmazkodóképességüket, kitartásukat, frusztrációtoleranciájukat (a csalódás elviselésének a képességét), konfliktuskezelési képességüket és technikáikat,  csökkentsük félelmeiket, szorongásukat, kóros gátlásaikat,  fejlesszük a közösségben való elfogadásuk feltételeit,  megerősítsük magatartásuk, illetve viselkedésük erényeit, illetve pontosan kijelöljük és több szemszögből megmagyarázzuk esetleges hibáit, világos útmutatást adva ahhoz, hogyan és miért kerüljék el ezeket a jövőben,

71


 a tanulókat annak belátására és folyamatos szem előtt tartására szoktassuk, hogy minden körülmények közt gondoljanak tetteik és lehetséges magatartásuk értékeire és következményeire, s ennek megfelelően döntsenek és viselkedjenek,  motiváljuk közösségi életre törekvésüket és viselkedésük fejlesztésének szándékát,  elkerüljük azt a lehetőséget, hogy magatartási hibáikat személyiségük kudarcának, az erényeket pedig nyomasztó kényszernek éljék meg,  kialakítsuk, erősítsük önkritikus szemléletüket, fejlesszük és reálissá tegyük önértékelésüket, énképüket, önbecsülésüket, önelfogadásukat.

6.3. AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS TARTALMA Tanulóink következő teljesítményeit, állapotát, fejlődését és viselkedését ellenőrizzük, mérjük, figyeljük meg és értékeljük: a) az oktatás és képzés során:  a tanmenet szerinti tananyag elsajátítása,  egyéni kompetenciák, részképességek (megfelelése a tantervi előírásoknak, fejlődésének iránya és mértéke) tantárgyi kompetenciaterületenként,  (elemi műveleti, algoritmikus, problémamegoldó és konstruktív) gondolkodási képességek,  szemléleti változatosság és témaadekvátság,  viszonyulás, attitűd (érdeklődés, nyitottság a tantárgy, annak anyagrészei, nyelve és szemlélete iránt, törekvés a fejlődésre, együttműködési készség stb.),  kommunikáció (a megfogalmazások színvonala, az önkifejezés módja, az utasítások, szakszövegek megértése, szaknyelv használata, definíciós képesség stb.),  eseti többletteljesítmények. b)

a nevelés során:  az adott helyzetben tanúsított viszonyulás, viselkedés erényei (feladatvállalás, felelősségvállalás, asszertivitás, konstruktivitás, koncentráció, a másokra való odafigyelés, fegyelmezettség stb.), hibái,  az eseti közösségi többletteljesítmények, illetve esetleges kötelességszegések,  az általános szorgalom és magatartás.

72


6.4. AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE Tanulóinkról két típusú mérést készítünk: diagnosztikus célú állapotfelméréseket, valamint ellenőrzési-értékelési célú teljesítményméréseket. a)

A diagnosztikus célú állapotfelmérések:

Tanulmányuk megkezdésekor (a tanév elején – szeptember hónapban, illetve évközi ideérkezésük időpontjában) bemeneti, valamint az egyes tanévek végén kimeneti mérések, illetve megfigyelések során vizsgáljuk tanulóink  komplex

(matematikai,

természettudományi,

kommunikációs,

szövegértési-

szövegalkotási, IKT, szociális) kompetenciáit az Szakiskolai Fejlesztési Programban kidolgozott eszközökkel (az osztályfőnök, illetve a gyógypedagógus irányításával),  tanulási stílusát a megfelelő kérdőívvel (az osztályfőnök irányításával),  ismereteit, szakmai kompetenciáit, gondolkodási és egyéb képességeit, szemléleteit, kommunikációját, attitűdjeit (motiváltságát, érdeklődését) tantárgyi kereteken belül és módszerekkel (szaktanár),  általános és pszichés adottságait, viselkedését, mentalitását, viszonyulását, attitűdjeit, szorgalmát pedagógiai módszerekkel (mentálhigiénés szakember és gyógypedagógus). E mérések, megfigyelések eredményeit (és a tanulókról készült szakértői vélemények főbb, pedagógiai jelentőségű megállapításait), valamint az ezek alapján kidolgozott fejlesztési terveket egyéni fejlődési lapokon rögzítjük, melyeket az osztályfőnök, a gyógypedagógus, a tanulót oktató pedagógusok és a mentálhigiénés szakember vezetnek (az osztályfőnök koordinálása mellett). Mivel az egyéni fejlesztési tervek, valamint a tantervi (ismeret-, készség- és kompetencia-) követelmények szolgálnak alapul az ellenőrzéseknek és az értékeléseknek, ezért ezek tartalmát mint kitűzött célokat a tanév elején (illetve ideérkezésükkor) részletesen ismertetjük a tanulókkal. Ahhoz, hogy a fejlesztési tervek (valamint a tantervi követelmények) megvalósíthatóak legyenek, ugyanakkor mindenki képességeinek és tudásának megfelelő oktatásban és képzésben részesüljön, a bemeneti diagnosztikus mérések eredményeit felhasználjuk annak eldöntésére, hogy a tanulókat részesítsük-e felzárkóztató, illetve tehetséggondozó program keretében differenciált képzésben, oktatásban.

73


b)

Az ellenőrzési-értékelési célú teljesítménymérések:

A tanév során a következő eszközök felhasználásával ellenőrzünk, mérünk:  alkalmi írásbeli és szóbeli számonkérések,  házi feladatok,  órai munka megfigyelése,  témazáró dolgozatok,  portfólió készíttetése,  házi vizsgák,  tantárgyi és egyéb házi és külső versenyek,  egyéb, különleges teljesítmények,  tantárgyi vagy más speciális kompetenciamérés,  szakképesítő vizsga,  érettségi vizsga közép és emelt szinten. Ezek összeállítása, alkalmazása során is differenciálunk: az esélyegyenlőség biztosítása érdekében figyelembe vesszük az egyéni adottságokat, képességeket, fejlesztési célkitűzéseket. A tananyagrészt lezáró (témazáró) dolgozatok összeállításánál ugyanakkor törekszünk arra, hogy az azonos tanmenet szerint haladó diákjaink lehetőleg azonos nehézségű, mélységű témazáró dolgozatot írjanak. A feladatlapok, a megoldó kulcsok és az értékelő táblák összeállítása a szaktanárok feladata. Az ellenőrzések szervezése során arra törekszünk, hogy heti három vagy több órában tanított tárgyaknál legalább havi egy, az ennél kisebb óraszámú tárgyaknál pedig a félév során legalább három érdemjegyet szerezzenek a tanulók. A hirtelen rontó és a bukásra álló tanulóknál gyakoribb ellenőrzést alkalmazunk. A testnevelés kivételével minden tárgyból, amelyből osztályozás történik, íratni kell félévente legalább két írásbeli dolgozatot . A dolgozatírás időpontját a szaktanár legkésőbb 5 nappal a megírás előtt közli a tanulókkal. Egy napon legfeljebb kettő dolgozat írható.

74


6.5. AZ ÉRTÉKELÉS ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE Az értékelés során alkalmazott eszközök: a) a, az oktatási-képzési értékelés során:  formatív értékelés:  tantárgyi értékelésekkor,  egyéb (pl. felzárkóztatási, tehetséggondozási vagy verseny-) értékelések során,  egyéni fejlődési lapokon,  szummatív értékelés:  tantárgyi érdemjeggyel,  tantárgyi félévi, tanév végi osztályzattal. Formatív értékelést a lehető legtöbb pedagógiai helyzetben alkalmazunk; ezen belül a szóbeli számonkérések esetén és az órai munka értékelésénél mindig, s lehetőség szerint a szummatív értékelések mellett is. A tanév végi értékeléskor az osztályzatot minden esetben kiegészíti írásbeli vagy szóbeli formatív értékelés. Az értékelésnek (valamint a mérésnek) mint a tervszerű fejlesztés egyik alapeszközének központi dokumentuma az egyéni fejlődési lap. Ezen rögzítjük a diagnosztikus célú állapotfelmérések (és a szakértői vélemények) eredményeit, az (oktatási-képzési, valamint nevelési célkitűzéseket egyaránt tartalmazó, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás tevékenységeit és színtereit is részletező) fejlesztési tervet, valamint a kimutatható fejlődést. Ez utóbbit a bemeneti és a kimeneti mérések eredményeinek mint állapotoknak az összehasonlításával, illetve a köztük tapasztalható változások pontos kiértékelésével kapjuk meg, amelyet a szaktanárok ugyanakkor közölnek a tanév végi formatív értékelések során, a munkaközösségek pedig – az egyes értékeléseket összesítve – felhasználnak a tanév értékeléséhez is. A szummatív értékelés elsősorban (de nem kizárólagosan) a tanmenet szerinti tananyag elsajátítására vonatkozik, a formatív értékelésnek azonban az 5.3. pont a, részében foglalt valamennyi területet érintenie kell. A megírt dolgozatot a szaktanár javítja, értékeli, majd visszajelzésként a tanulókkal megbeszéli. A félévi, tanév végi osztályzatnak nem csak az év közben szerzett érdemjegyek átlagának kell lennie, hanem az adott időszak végére elvárható követelményeknek való megfelelést és a tantárgy elsajátítására tett erőfeszítéseket együttesen kell tükröznie. A tantárgyi érdemjegyek és

75


osztályzatok megállapítása a szaktanárok feladata, aki azonban az osztályozó értekezleten kikérheti a nevelőtestület véleményét is az érdemjegy megállapításához. A szakmai előkészítő és alapozó ismereteket egy-egy tantárgy keretében értékeljük és minősítjük. b) a nevelési értékelések során:  (nem ítéletszerű) szóbeli és nonverbális reflexiók a konkrét helyzetekben tanúsított magatartásra, viselkedésre, az ezek mögött álló szemléletekre,  szorgalom és magatartás minősítése,  szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret,  szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi figyelmeztetés, megrovás,  versenyértékelések. A magatartást és a szorgalmat minden hónapban értékelik az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményének figyelembevételével és a lenti szempontok alapján. A félévi és tanév végi magatartás- és szorgalomjegyeket az osztályfőnök javaslata és a pedagógusok véleménye alapján a nevelőtestület alakítja ki az osztályozó értekezleten. A magatartás minősítésének értékei: Példás (5) minősítést kaphat az a tanuló, aki  példamutató, kifogástalan viselkedésű,  udvarias, tisztelettudó,  aktív, jóindulatú, segítőkész,  vállalkozó, kezdeményező,  nincs igazolatlan mulasztása,  nem alkalmaztak vele szemben fegyelmező intézkedést, fegyelmi büntetést. Jó (4) minősítést kaphat az a tanuló, aki  legfeljebb néha és csak kis mértékben kifogásolható viselkedésű,  általában jóindulatú,  bevonható a kötelezőn túli közösségi feladatokba,  legfeljebb 10 igazolatlan mulasztása volt, legfeljebb kétszer alkalmaztak vele szemben (az igazgatói megrovást el nem érő) fegyelmező intézkedést, de nem részesült fegyelmi büntetésben.

76


Változó (3) minősítést kaphat az a tanuló, aki  zavaró viselkedésű,  olykor udvariatlan, nyegle, hangoskodó vagy közönséges  közösségi kérdésekben közömbös, érdektelen,  ingadozó felelősségtudatú,  10 óránál több, de 20 óránál kevesebb igazolatlan mulasztása volt, kettőnél több (de a nevelőtestületi megrovást el nem érő) fegyelmező intézkedést alkalmaztak vele szemben vagy legfeljebb „megrovás” fegyelmi büntetésben részesült. Rossz (2) minősítést kaphat az a tanuló, aki  agresszív, kötekedő,  többször durván udvariatlan,  közösségromboló,  felelőtlen, megbízhatatlan,  20 óránál több igazolatlan mulasztása volt, a tanév során nevelőtestületi megrovást vagy „megrovás”-nál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott. A szorgalom minősítésének értékei: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és a szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló sajátos nevelési igényeit, pszichoszociális helyzetét, állapotát is.

77


V. A tantárgyi rendszer és az óraszámok 1. Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolai évfolyamokon (9-12. évfolyamok) szakmacsoportos oktatással 10/2003.(IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet módosításáról (16.§ alapján megjelenő óraszámcsökkentéssel a tananyagtartalomban) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy

9.

10.

11.

1.félév 2.félév össz. 1.félév 2.félév össz. össz.

12. Össz.

Magyar nyelvtan

2

2

2

2

2

2

2+(1) 2+(1)

Irodalom

2

2

2

2

2

2

2+(1) 2+(1)

Történelem és társadalomismeret 2)

2

2

2

2

2

2

2+(2) 3+(2)

Társadalomismeret és etika

-

-

-

-

-

-

Idegen nyelv 1)

3

3

3

3

3

3

3+(2) 3+(2)

Matematika 1)

4

4

4

3

3

3

3+(2) 4+(2)

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

-

-

-

-

-

2

-

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

Fizika

-

-

-

2

2

2

-

-

Földünk és környezetünk

-

-

-

2

2

2

-

-

Biológia

2

2

2

-

-

-

-

-

Kémia

2

2

2

-

-

-

-

-

Informatika

2

1

1,5

3

2

2,5

3+(2) 4+(2)

Szakmacsoportos alapozó oktatás 1) 3) *, **

5

5

5

5

5

5

8+(2) 8+(2)

Kötelező órák összesen

31

30

30,5

31

30

30,5

Testnevelés és sport Testnevelés és sport

4)

Emelt szintű oktatás Összesen

31

30

30,5

31

30

1

-

32

32

2

2

30,5 32+(2) 32+(2)

A * jelölt tantárgyak óraszámai a kerettantervben ajánlotthoz képest módosultak. A 11-12. évfolyamon kerettantervben ajánlott óraszámnál több órában tanítjuk a testnevelés és sport tantárgyakat (1 órával), 1) csoportbontás (a szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlati része) 2) összevont tantárgy 3) a 10. évfolyamon a tanulók választhatnak az informatika és ügyvitel szakmacsoport közül

78

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4) a 9-10. évfolyamokon 3, a 11-12. évfolyamokon 2 testnevelés óra a mindennapos testnevelés bevezetésével történik (köznevelési tv. 27.§ (11) bekezdés, 97.§ (6) bekezdés, közoktatási tv. 52.§ (10) bekezdés), (lsd. 3. számú mellékletben)

** Az ügyviteli szakmacsoportos alapozó oktatás óratervi óráinak megosztása Tantárgy Elmélet: Gazdasági környezetünk Gyakorlat: Információkezelés

9. évfolyam 10. évfolyam Szakmai orientáció 2

2

3

3

11. évfolyam

12. évfolyam

Szakmacsoportos alapozó Elmélet: Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Közgazdaságtan Gyakorlat: Informatikai alkalmazások Szövegfeldolgozás

2

2

2

2

2 2

2 2

A gyakorlati tantárgyak oktatása csoportbontásban történik. ** Az ügyviteli szakmacsoportos alapozó oktatás óratervi óráinak megosztása 2010. szeptember 1-től

Tantárgy Elmélet: Gazdasági környezetünk Gyakorlat: Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Elmélet: Gazdálkodási ismeretek Titkári ismeretek Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Gyakorlat: Informatikai alkalmazások Szövegfeldolgozás

9. évfolyam

10. évfolyam

2

2

2 1

2

11. évfolyam

12. évfolyam

1 2 1

2 1 1

2

2

2

2

1

A gyakorlati tantárgyak oktatása csoportbontásban történik.

79


** Az informatika szakmacsoportos alapozó oktatás óratervi óráinak megosztása Tantárgy

9. évfolyam 10. évfolyam Szakmai orientáció

11. évfolyam

12. évfolyam

Elmélet: Műszaki pályák világa Anyag és eszközismeret Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép-programozás I.

1 1 1 1

Gyakorlat: Számítástechnikai gyakorlatok I. Kép és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok I.

3 1 2 Szakmacsoportos alapozó

Elmélet: Számítógép-programozás II. Számítógép-programozás III. Adatbázis-kezelés

1 2 2

Gyakorlat: Számítógép-programozási gyakorlatok II. Számítógép-programozási gyakorlatok III. Hardverismeret és gyakorlat

5 4 2

A gyakorlati tantárgyak oktatása csoportbontásban történik.

Kötelező érettségi vizsgatárgyak:  magyar nyelv és irodalom  történelem és társadalomismeret  I. idegen nyelv  matematika Választható érettségi vizsgatárgyak:  Informatika  Ének-zene  Rajz és vizuális kultúra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Gépírás és iratkészítés A 11., 12. évfolyamon emelt szintű oktatás választható a következő tantárgyakból:  kötelező érettségi vizsgatárgyak  informatika

80


Amennyiben a tanulók választása szükségessé és indokolttá teszi, az iskola együttműködik más középiskolákkal annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsa a választásának megfelelő oktatást. Az emelt szintű oktatás heti óraszámai Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika

11. évf. 6

12. évf. 6

4

5

5 5 5

5 6 6

A csoportindítás feltételei: 

a kötelező érettségi tantárgyakból a jogszabályi feltételeknek megfelelően indítunk emelt szintű képzést,

Jelentkezés: 

az iskola által rendelkezésre bocsátott jelentkezési lapon (szülői jóváhagyással) írásban történik;



a jelentkezési lapok beadási határideje: május 20.

Csoportváltoztatás, lemondás: 

indokolt esetben a tanuló (szülői hozzájárulással) írásban benyújtott kérelemére az igazgató engedélyezheti

A kérelmek beadási határideje: május 30. A szakközépiskolai tantárgyak tantervei, követelményei és az ajánlott taneszközök jegyzéke (6. sz. melléklet)

81


2. Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolai évfolyamokon (9-13. évfolyamok) nyelvi előkészítő évfolyam esetén Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 9. össz.

10.

11.

12.

1.félév 2.félév össz. 1.félév 2.félév össz. össz.

13. össz.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4+(2) 4+(2)

Történelem és társadalomismeret 2)

-

2

2

2

2

2

2

2+(2) 3+(2)

Társadalomismeret és etika

-

-

-

-

-

-

-

Idegen nyelv 1)

12

3

3

3

3

3

3

3+(2) 3+(2)

Matematika 1)

4

4

4

4

3

3

3

3+(2) 4+(2)

Ének-zene

-

1

1

1

1

1

1

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2,5

2

2

2

2

2

2

3

3

Fizika

-

-

-

-

2

2

2

-

-

Földünk és környezetünk

-

-

-

-

2

2

2

-

-

Biológia

-

2

2

2

-

-

-

-

-

Kémia

-

2

2

2

-

-

-

-

-

Informatika

4

2

1

1,5

3

2

2,5

3+(2) 4+(2)

Szakmacsoportos alapozó oktatás 1) 3) *

-

5

5

5

5

5

5

8+(2) 8+(2)

Kötelező órák összesen

27,5

28

27

27,5

28

27

27,5

Testnevelés és sport

Emelt szintű oktatás Összesen

27,5

28

27

27,5

28

27

1

-

30

30

2

2

27,5 32+(2)

32+(2 )

A * jelölt tantárgyak óraszámai a kerettantervben ajánlotthoz képest módosultak. A 11-12. évfolyamon kerettantervben ajánlott óraszámnál több órában tanítjuk a testnevelés és sport tantárgyakat (1 órával), 1) csoportbontás (a szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlati része) 2) összevont tantárgy 3) a 10. évfolyamon a tanulók választhatnak az informatika és ügyvitel szakmacsoport közül A nyelvi előkészítő évfolyam célja az, hogy a fiatalok a munkaerő-piac igényeinek megfelelő kommunikációs nyelvtudást szerezzenek. Ezt a képzési programot választó tanulónak a 13. évfolyam végén emelt szintű érettségi vizsgát kell tenni a választott idegen nyelvből. A további évfolyamokon az óraszámok megegyeznek a szakmacsoportos oktatás óraszámával.

82


3. Tantárgyi rendszer és óraszámok gyakorlati oktatással szakiskolai 9-10. évfolyamokon 28/2000 (IX.21) OM rendelet alapján; figyelembe véve az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendeletet Heti óraszámok évSzakképzési évfolyamok folyamonként 9. 10. Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalomisme2 2 Az iskolának évi 222 órában ret közismereti képzést is adnia Idegen nyelv 3 3 kell. Ebből az első szakképzési Matematika 3 3 évfolyamon 37 órát a TársadaInformatika 1 1 lomismeret és etika tantervi Természetismeret / egészség3 3 modul tanulására kell fordítatan ni. Egyéb tekintetben a közisÉnek-zene 0,5 1 meretre fordított időkeret tarRajz és vizuális kommunikáció 1 1 talmát a helyi tanterv határozTestnevelés és sport 2 2 za meg. Pályaorientáció 2 0 Szakmai előkészítés/ Gyakor6 0 lati oktatás Szakmai alapozás / gyakorlati 0 8 oktatás Osztályfőnöki 1 0,5 Kötelező óraszám 27,5 27,5 Testnevelés és sport1) 1 1 Összes óraszám 28,5 28,5 Felzárkóztatás, fejlesztés2) 3 3 3) Testnevelés és sport 2 2 Összesen: 33,5 33,5 Tantárgy

1)

Igénybe vettük a törvény szerinti 1 óra testnevelést. A 2003. 09. 01-től érvénybe lépő óraszámcsökkentés miatt a Természetimeret heti óraszáma 3-ra módosult, az Ének-zene heti óraszáma 9. évfolyamon 0,5 óra lett, míg az Osztályfőnöki órák száma 10. évfolyamon heti 0,5 órára csökkent. 2) Felzárkóztatás és fejlesztés céljából 3 óra áll rendelkezésre hetente, évfolyamonként. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. 3) 2 testnevelés óra a mindennapos testnevelés bevezetésével történik (köznevelési tv. 27.§ (11) bekezdés, 97.§ (6) bekezdés, közoktatási tv. 52.§ (10) bekezdés), (lsd. 3. számú mellékletben) Heti óraszám: központi tanterv 27,5 óra/hét helyi tanterv 28,5 óra/hét

83


4. Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára gyakorlati oktatással szakiskolai 9-10. évfolyamokon Az iskolánkban tanuló fogyatékos fiatalok fejlesztése egyrészt a tanítási órákon - sérülésük jellegének a figyelembe vételével, az alkalmazott eszközök, módszerek sajátosságaival – másrészt a rehabilitáció keretében történik. A speciális szakiskolai óraszámok megállapítása során a 2/2005. OM rendeletet tekintettük mérvadónak (mely meghatározza a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit), míg a tananyagtartalmak meghatározása az 1/2006. OM rendelet alapul vételével történt. A speciális szakiskolai tananyagba beintegráltuk a HEFOP 3.1.1. program témaköreit a megfelelő kompetenciaterületeken. 23/1997 (VI.4) MKM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján (Kerettanterv 2000); 2/2005 (III.1) OM rendelet Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv1) Matematika1) Informatika Természetismeret / Biológia egészségtan Természetismeret - Fizika Természetismeret - Kémia Földrajz Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés/ Gyakorlati oktatás Szakmai alapozás / Gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám Testnevelés és sport 2) Összes óraszám Felzárkóztatás, fejlesztés 3) Testnevelés és sport 4) Összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 4 4 2 2 2(+1) 2(+1) 3(+1) 3(+1) 2 1 1 1 2 2 1 2

1 2

1 6

0 0

0 0,5 27,5 1 28,5 3 2 33,5

8 0,5 27,5 1 28,5 3 2 33,5

1) A szabadon tervezhető kötelező óraszámot a matematika vagy idegen nyelv, és a szakmai alapozás tantárgyakba építettük be. 2) A testnevelés órák számát eggyel bővítettük 3) Felzárkóztatás és fejlesztés céljából 3 óra áll rendelkezésre hetente, évfolyamonként

84


4) 2 testnevelés óra a mindennapos testnevelés bevezetésével történik (köznevelési tv. 27.§ (11) bekezdés, 97.§ (6) bekezdés, közoktatási tv. 52.§ (10) bekezdés), (lsd. 3. számú mellékletben) 2003. 09. 01-től a heti óraszám 27,5 óra lehet, ezért a természetismeret, fizika és kémia tantárgy óraszáma heti 2 órára, a földrajz heti 1 órára, a pályaorientáció heti 2 órára, a szakmai előkészítés (gyakorlati oktatás) heti 5 órára, az osztályfőnöki óra heti 0,5 órára módosult. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. A tantárgyak tantervei, követelményei és a taneszköz jegyzékek 6-18.számú. mellékletben találhatók.

VI.

Szakmai programok

A helyi szakmai programok  a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,  a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,  a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,  az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény,  az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat,  valamint  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,  a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM módosított rendelet,  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet,

85


 a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet,  a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet,  a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet,  a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló m ó d o s í t o t t 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,  az egyes szakképesítések, rész-szakképesítések, elágazások központi programjainak ajánlásait megtartva a szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendeletek  alapján készültek. A pedagógiai program részét képező helyi szakmai program a központi program tananyagegységeinek, tananyagelemeinek felhasználásával készült. Az új típusú modul rendszerű, kompetencia alapú szakképzésben a szakmák követelményei követelménymodulokból épülnek fel. A követelménymodulokhoz egy vagy több tananyagegység van rendelve, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Iskolánk a tananyagegységekből – akár több összevont tananyagegységből tantárgyat – tantárgyakat alakított ki melyek elmélet, gyakorlat, elméletigényes-gyakorlat illetve ezek kombinációiból álló tananyagelemek alkotnak. A szakmai képzés évfolyamain a heti óraszám 35 óra. Ez az óraszám magában foglalja az elméleti és a gyakorlati óraszámokat is. Az iskola  a szabad sáv terhére önállóan is alakított ki tananyagegységeket.  a központi program tananyagegységeinek összevonásával, szétbontásával is képzett tananyagegységeket  a tananyagegységek elméleti, elméletigényes gyakorlat és gyakorlati elemeiből tantárgyakat alakított ki.  a szabad sáv terhére megnövelte a központi program egyes tananyagelemeinek, ill. tananyagegységeinek az óraszámát,

86


 a helyi adottságoknak megfelelően kiválasztotta vagy változtatatta a központi programban javasolt tanulói tevékenységformát, képzési helyszínt, képzési jelleget.

A helyi szakmai program tartalmi meghatározásának szempontjai:  a tanulók tanulási képességei, neveltségi, szocializációs szintje, előzetes tudása, általános ismeretei határozták meg a szabad sáv tartalmát, a központi program tananyagelemeinek óraszám-változtatását, a tanulói tevékenységformákat,  az oktatott szakképesítések sajátosságai, az iskola erősségei minden esetben meghatározzák a szabad sáv tartalmát,  a munkaerőpiac speciális elvárásait, a SZAMSZ program kereteit is felhasználva alakítottuk ki a szakmai program szabadsávjának sajátosságait. A helyi szakmai programban a kompetenciák a központi programmal összhangban a munkakörelemzések alapján kerültek meghatározásra. Felsorolásra kerültek mindazok a feladatok, amelyek megfelelő szintű elvégzése joggal elvárható az adott munkakört betöltő munkavállalótól. Ez az úgynevezett feladatprofil, amely tökéletesen alkalmas a kompetenciák leírására. Az egyes munkakörök ellátásához szükséges tulajdonságok hozzárendelése a feladatprofilhoz eredményezi a tulajdonságprofilt, mely ugyanolyan módon meghatározza és leírja a szükséges kompetenciákat. Tehát, ha valaki képes az adott műveletet elvégezni, akkor rendelkeznie kell olyan tulajdonságokkal, amelyek erre őt képessé teszik. Ezek alapján egyenértékűen lehet meghatározni a kompetencia fogalmát úgy, hogy milyen cselekvésre képes egy személy, vagy úgy, hogy megadjuk, milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Egy kompetenciaprofil megadásának tehát egyik vetülete a feladatprofil, a másik vetülete a tulajdonságprofil. A fentiekben említett kompetencia fogalom és az egyes szakmákhoz tartozó központi programok ajánlásait követve épülnek fel a helyi szakmai programok illetve azok táblázatai (Témakörök, Tartalmak, Tanulói tevékenységek és Kompetenciák címszó alatt) a sajátos igények kielégítése, és fejlesztése érdekében. A helyi iskolai szakmai program időtervének meghatározó tényezői  az iskolai szakmaösszetétel  a különféle szakmák képzései részeinek egyesítése, összehangolása  a modulok helye és aránya az egyes szakképesítésekben,  a tananyag-elemek követelménymodulokhoz vannak hozzárendelve

87


 pedagógusok képesítése, tantárgyfelosztás  személyes illesztés lehetősége  gyakorlati képzési lehetőségek,  tanműhely kihasználtsága, együttműködések, TISZK  tanulószerződések aránya  alkalmazkodás a képzési helyszínhez  tanulók tanulási képességei  azonos követelménymodul, eltérő szintszámú szakképesítésekben  különböző tanulási utak: elméleti illetve tapasztalati alapú tanulási folyamat  szezonalitás  kampányidőszakok a gyakorlati képzésben  egyéb szakképesítési sajátosságok, iskolai szokások. Az utolsó szakképzési évfolyamokon a tanulók bekapcsolódnak az iskolai SZAMSZ szolgáltatás keretében nyújtott felkészítésbe és ennek kapcsán ismerkednek a nyílt munkaerő piac elvárásaival, növelve ezzel az elhelyezkedési esélyeiket. Az iskolai projektekhez kapcsolódik a szakképzés is. Tanévenként előre tervezett projekthét kerül megvalósításra, melynek témáját a nevelőtestület határozza meg. Tervezésére a tanmenetek szintjén kerül sor. A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A második szakképzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat – bizonyítvánnyal tanúsítva – a második szakma elsajátítása folyamán az adott modulokat nem kell újra teljesíteniük és mentesítést kapnak a vizsga alól is. Amennyiben a modulok teljes egyezősége nem teljesül, akkor a tanuló a szaktanár javaslata és az intézményvezető határozata alapján osztályozó vizsgát tehet az előző év/évek tananyagából tantárgyanként, és a nyári szakmai gyakorlat teljesítésének igazolásával folytathatja tanulmányait az új szakképesítés következő évfolyamán. 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 11.§(6) „A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit….”

88


Az OKJ szerint beiskolázott tanulók szakképzésének célja az, hogy a tanulók eljussanak a szakmai vizsgáig, és azt sikeresen teljesítsék. Vannak azonban olyan tanulók, akik a szakmai vizsga követelményeit nem tudják teljesíteni. Az ő számukra lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulmányaik alatt szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításáról számot adjanak egy Tanúsítvány-szerző vizsgán. A vizsgán azok a tanulók vehetnek részt, akik nem kívánnak szakmunkás-bizonyítványt szerezni, illetve akik a sikertelen szakmai vizsga után nem kívánnak javítóvizsgát tenni. A vizsga elméleti, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Az írásbeli feladatlapot, a gyakorlati vizsgafeladatot és a szóbeli tételsort iskolánk szakmai tanárai állítják össze. A sikeres vizsga esetén a tanulók TANUSÍTVÁNYT kapnak, amelyben meg van határozva, hogy az adott szakma mely részfeladatinak elvégzésére alkalmas a tanuló. Ez az iskolánk által alkalmazott rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a jövendő munkáltatónak legyen rálátása a tanuló szakmai képzettségére. A Tanúsítvány nem hivatalos tanügyi dokumentum, célja elsősorban a tájékoztatás arról, milyen szakmai szintre jutott el a tanuló, milyen kompetenciákkal rendelkezik, milyen munkák végzésére alkalmas. A vizsga minősítése a három vizsgarész alapján: 50 %-os teljesítmény

a képzésben részt vett

50-60 %-os teljesítmény

megfelelt

60-80 %-os teljesítmény

jól megfelelt

80 % fölötti teljesítmény

kiválóan megfelelt.

A helyi szakmai programokban a képzési idő kiterjesztése, a tananyagtartalom az egy osztályban együtt tanulók összetételének és az oktatás sajátosságainak figyelembe vétele mellett történt, a meghatározott órakeretek és tantárgyak lehetőséget biztosítanak a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítésére abban az esetben is, ha osztályon belül több sérüléstípusba tartozó tanuló képzése is folyik. (19. sz. melléklet Gyógypedagógiai megsegítés a szakképzésben). Amennyiben egy évfolyamból több osztály is indul és az osztályok összetétele indokolja, akkor csoportbontásnál nem osztályokon belül alkotjuk meg a csoportokat, hanem az évfolyamot alapul véve képezzük meg. Az integrált modulokat (tantárgyakat) egy vagy több tanár megosztva taníthatja.

89


Az ügyviteli szakmaterületen a számítógépes adatrögzítő és az irodai asszisztens képzés helyi tanterve két változatban is készült. A két változat csak az utolsó évfolyamon tér el, mutatva a RIDENS iskola sajátosságát, miszerint az utolsó évfolyamon alkalmazandó változatot az határozza meg, hogy melyik illeszkedik jobban az adott tanulói csoporthoz illetve a szaktanárok megítéléséhez.

90


1. Értelmileg akadályozottak programjai Azoknak a tanulóknak, akik még nem készültek fel az önálló életvezetésre, vagy nem képesek az OKJ-s szakmák elsajátítására személyiségfejlesztő, életre felkészítő, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésekre adunk lehetőséget.

1.1 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ, ÉLETRE FELKÉSZÍTŐ PROGRAM (lsd. 20. sz. melléklet)

Az életre felkészítő speciális szakiskola óraterve: Szakmacsoport Konyhai Takarító és díszítő Textil munkás Vesszőfonó

Évi összes óraszám 4 + 120 + 120 4 + 120 + 120 4 + 120 + 120 4 + 120 + 120

Tantárgy Anyanyelv Számolás-matematika Helyismeret Parkgondozás, kertészet Gyöngyfűzés, díszítő munkák Drámapedagógia Idegen nyelv Tánc és zene Önálló életvitel

Évi összes óraszám 54 54 54 54 54 54 54 54 8 x 1 hétig a csoport együtt lakik egy lakásban

91


1.2 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK( lsd. 21. sz. melléklet)

Évfolyamok óraszáma 1/11. Tantárgyak megnevezése

2/12. évi

heti E

Gy

E

Gy

évi

heti E

Gy

E

GY

Közismereti tantárgyak Olvasás – helyesírás

3

108

3

108

Számolás – mérés

1

36

1

36

Társadalmi és életviteli ismeretek

1

36

1

36

2,5

90

2,5

90

1

36

1

36

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Kommunikáció és viselkedéstan

2

72

2

72

Munka – és környezetvédelmi ismeretek

1

36

1

36

Irodatechnika

4

144

4

144

Számítógép-kezelés

12

432

12

432

Kötelező tanórai foglalkozás

27,5

990

27,5

990

Rehabilitáció

4

144

4

144

ÖSSZESEN

31,5

1134

31,5

1134

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat (javasolt)

3 hét (90 óra)

92


1.3 KONYHAI MUNKA, KONYHAI KISEGÍTŐ MUNKA (lsd. 22. sz. melléklet)

Évfolyamok óraszáma 1/11.

Tantárgyak megnevezése

2/12. évi

heti

évi

heti

E

Gy

E

Gy

E

Gy

E

GY

Anyanyelv és kommunikáció

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

Számolás – mérési gyakorlatok

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

Közismereti tantárgyak

Társadalmi ismeretek

1

Életvitel és egészséges életmódra nevelés Testnevelés és sporttevékenység Osztályfőnöki

36

1

36

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

1

1

36

36

36

1

1

36

0,5

18

0,5

18

3

108

3

108

Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

18


648

18

648

27,5

990

27,5

990

Rehabilitáció

4

144

4

144

ÖSSZESEN

31,5

1134

31,5

1134

93


1.4 HÁZTARTÁSTAN (lsd. 23. sz. melléklet) Évfolyamok óraszáma 1/11.

Tantárgyak megnevezése

2/12. évi

heti

évi

heti

E

Gy

E

Gy

E

Gy

E

GY

Anyanyelv és kommunikáció

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

Számolás – mérési gyakorlatok

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

Közismereti tantárgyak

Társadalmi ismeretek

1

Életvitel és egészséges életmódra nevelés Testnevelés és sporttevékenység Osztályfőnöki

36

1

36

0,5

0,5

18

18 0,5 0,5 18

18

1

1

36

36

36

1

1

36

0,5

18

0,5

18

3

108

3

108

Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

15

540

15

540

Anyag- eszközismeret, balesetvédelem

3

108

3

108


27,5

990

27,5

990

Rehabilitáció

4

144

4

144

ÖSSZESEN

31,5

1134

31,5

1134

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

3 hét (90 óra)

2. OKJ-s Szakmák - Tantárgyi rendszer és óraszámok

94


2.1 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, -KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 24.sz. melléklet) Tantárgy

11. évf.

hetek száma Munkajogi alapismeretek Munka és környezetvédelem Információtechnikai alapismeretek Operációs rendszerek alapjai Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció Internet és intranet Hardvertechnika Szoftverismeretek Hálózatkezelés Hálózatfelügyeleti alapok Hálózatfelügyeleti rendszerek Hardvertechnikai mérés Hibakezelés Számítógépes architektúrák Összesen: Szakmai heti óraszám: Angol Anyanyelvi kommunikáció Életvitel Egészséges életmódra nevelés Matematikai alapismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv összesen: Heti óraszám Külső szakmai gyakorlat

E 1 1

12. évf.

13. évf.

36 36 32 EGY GY E EGY GY E EGY GY -

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Elméletig. gyak. óraszám

36 36

36 36

-

2

3

-

180

72

108

1 1 1 2 1 1 11

2 2 2 2 1 2

3 3 2 3

108 108 108 144 72 108 288 216 180 252 256 192 224 128

36 36 36 72 36 36 108 108 72 108 64 64 128

72 72 72 72 36 72 180 108 108 144 192 192 160 -

3328

1316 39,5%

2012 60,5%

14 1152 25

2 2 1 1 3 1 10

11

5 3 3 4

15 1152 26

2 1 1 1 3 1 9 35 90

2 2 4 8

6 6 5 17 1024 25

2 1 1 1 1 3 1 10 34 90

35

95

Szabad sáv Szabad sáv: 11. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció: 2 óra Életvitel: 1 óra Egészséges életmódra nevelés: 1 óra Angol:2 óra Testnevelés: 1 óra Szabad sáv: 12. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció: 1 óra Életvitel: 1 óra Egészséges életmódra nevelés: 1 óra Angol:2 óra Testnevelés: 1 óra Hardvertechnika 1 óra Szabad sáv: 13. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció: 1 óra Életvitel: 1 óra Egészséges életmódra nevelés: 1 óra Angol:2 óra Testnevelés: 1 óra Matematikai alapismeretek 1 óra


2.2 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOFTVERÜZEMELTETŐ HELYI SZAKMAI PROGRAMJA (lsd. 25.sz. melléklet) Tantárgy

11. évfolyam

hetek száma E Munkatervezés és szervezés Informatikai alapismeretek Felhasználói Programok Felhasználói Ismeretek Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Összesen

E

32 EGY

Összes óraszám

Elmélet óraszám


36

36

0

3

1

144

108

36

2 3

6 6

288 324 160 160 160 564 340 64

72 108 96 128 96 264 168 34

216 216 68 32 64 236 172 28

2176

1076

1040

2 2 13

3 3 19

3 4 3 6 3 19

2 1 2 4 2 11

1260

1024

32

32

0,5 2,5 3

2 2

40,36%

0,5 2,5 3 35

Gyakorlat óraszám

GY

1

Szakmai heti óraszám Osztályfőnöki Testnevelés Szabad sáv összesen: Heti óraszám Összefüggő szakmai gyakorlat

36 EGY

12. évfolyam

35

90

96

64 2 64 50,64%

Szabad sáv MeH EKK ügyszám: XIX-849/2/2008 Szabad sáv 11.évfolyam Projektirányítás: 1 óra Szoftvermenedzsment: 2 óra Vállalkozásmenedzsment: 2 óra Hardvertechnológia: 2 óra 12.évfolyam: Szoftvermenedzsment: 2 óra Vállalkozásmenedzsment: 1 óra Hardvertechnológia: 2 óra Szoftverismeretek: 2 óra


2.3 SZÁMÍTÓGÉPES MŰSZAKI RAJZOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAMJA (lsd. 26.sz. melléklet) Tantárgy

11. évfolyam

12. évfolyam

36

32

hetek száma E

EGY

E

Összes óraszám

Elmélet óraszám


MeH EKK ügyszám: XIX-849/2/2008. szerint

EGY

Munkajogi alapismeretek Munka és környezetvédelem Informatikai alapismeretek Operációs rendszerek alapjai Szövegszerkesztés

1

36

36

1

36

36

Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés

4

3

252

144

108

1

2

108

36

72

2

1

108

72

36

1

2

108

36

72

3

2

180

108

72

Prezentáció

2

1

36

72

Internet intranet Cad program telepítése Cad program használata Modellezés Műszaki dokumentáció Összesen

2

2

72 32 192 192 32

72 32 192 192 96

31 50,98%

29 49,02%

Szakmai heti óraszám Angol Testnevelés Osztályfőnöki Szabad sáv összesen Heti óraszám Összefüggő szakmai gyakorlat

17

13

1 6 6 1 14 1120 30

1260 30 1 3 1 5

1 6 6 3 16

64 384 384 128 70

1 3 1 5 35

35

90

97

Szabad sáv

A szabad sáv 11. évfolyamon Információ technikai alapismeretek2 óra Prezentáció 1 óra Adatbázis kezelés 1 óra Internet intranet 1 óra Új tananyag egység :Angol nyelv a számítástechnikában 2 óra A szabad sáv 12. évfolyamon Cad program használata: 2 óra Modellezés 2 óra Műszaki dokumentáció 1 óra Új tananyag egység :Angol nyelv a számítástechnikában 2 óra


2.4 INFORMATIKA RENDSZERGAZDA

OKJ 54 48103 0000 00 00 A helyi szakmai program a képzés indításakor kerül kidolgozásra

98


2.5 IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM - NYÍREGYHÁZA (lsd. 27.sz. melléklet) (Érvényes: 2009. szeptember 1-től) Tantárgy

11. évf. hetek száma

Információkezelés Informatika Személyiségfejlesztés Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Levelezési ismeretek Irodatechnikai ismeretek Iratkezelési ismeretek Kommunikáció Viselkedéskultúra Üzleti nyelv és levelezés Irodai ismeretek Internet Információ feldolgozás Szakmai gyakorlat Gazdasági ismeretek Pénzügyi ismeretek Üzleti levelezés Jogi ismeretek Prezentáció Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

12. évf.

36

E 1 1 2 1 1 6 2

EGY GY 7

13. évf.

36

E

2 3 2 2

EGY GY 8

32

E EGY GY 3 2 1

4

2

3

3 1 1 4

2 1 2 1

1 1

1 1

14

1 2

18 1152 32 90

11

1 2

21 1152 32 90

2 2 2 2 1 13

2 2 2 5

2 2 19 1024 32

1 2

99

Elméletig. Gyakorlat óraszám gyak. óraszám

Összes óraszám

Elmélet óraszám

672 132 72 324 108 108 396 36 108 180 72 108 244 96 96 160 64 64 128 64 96

36 100

64 64 64 64 32

64

3328

1316

2012

72 36 36 288 72 108 36 36 144 32 32

39,5%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Információkezelés: 3 óra Szövegszerkesztés: 3 óra Iratkezelési ismeretek: 1 óra

636 32 72 252 72 72 108 36 36 72 36 72 100 64 64 160

2. évfolyam: Információkezelés: 2 óra Szövegszerkesztés: 3 óra Levezési ismeretek: 1 óra Irodai ismeretek: 1 óra 3. évfolyam: Információkezelés: 3 óra Üzleti levelezés: 3 óra Szakmai gyakorlat: 1 óra

64

0 60,5%


2.6 IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM – BALASSAGYARMAT-NYÍRJES (lsd. 28.sz. melléklet) (Érvényes: 2009. szeptember 1-től, a 3. évfolyamra vonatkozó módosítás 2011. szeptember 01-től) Tantárgy


Információkezelés Informatika Személyiségfejlesztés Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Levelezési ismeretek Irodatechnikai ismeretek Iratkezelési ismeretek Kommunikáció Viselkedéskultúra Üzleti nyelv és levelezés Irodai ismeretek Internet Információ feldolgozás Szakmai gyakorlat Gazdasági ismeretek Pénzügyi ismeretek Üzleti levelezés Jogi ismeretek Prezentáció Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

12. évf.

36

E 1 1 2 1 1 6 2

EGY GY 7

13. évf.

36

E

2 3 2 2

EGY GY 8

4

2

3

3 1 1 4

2 1 2 1

1 1

1 1

14

1 2

18 1152 32 90

11

1 2

21 1152 32 90

Elmélet óraszám

672 132 72 324 108 108 396 36 108 180 72 108 244 96 96 160 64 64 128 64 96

36 100

64 64 64 64 32

64

3328

1316

2012

32

E EGY GY 4 2 1

2 2 2 2 1 13

2 1 2 5

2 2 19 1024 32

1 2

100

Elméletig. Gyakorlat gyak. óraszám óraszám

Összes óraszám

72 36 36 288 72 108 36 36 144 32 32

39,5%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Információkezelés: 3 óra Szövegszerkesztés: 3 óra Iratkezelési ismeretek: 1 óra

668 32 72 252 72 72 108 36 36 72 36 72 100 32 64 160

2. évfolyam: Információkezelés: 3 óra Szövegszerkesztés: 3 óra Levezési ismeretek: 1 óra Irodai ismeretek: 1 óra Internet: -1 óra 3. évfolyam: Információkezelés: 4 óra Üzleti levelezés: 3 óra Szakmai gyakorlat: 1 óra Internet: -1 óra

64 0 60,5%


2.7 IRODAI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 29.sz. melléklet) (Érvényes: 2010. szeptember 1-től) Tantárgy


Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Levelezési ismeretek Ügyviteli ismeretek Kommunikációs ismeretek Nyelvi ismeretek Irodai alkalmazások Gazdasági, jogi ismeretek Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

36

E 3 2 2 1 8

1 2

EGY GY 9 6 4 3 1 1 24 1152 32 80

12. évf.

13. évf.

36

32

E EGY GY E EGY GY 7 8 5 5 5 2 3 2 1 3 2 1 1 3 6 5 5 10 22 11 21 1152 1024 32 32 120 1 1 2 2

Összes óraszám

Elmélet óraszám


832 664 324 360 376 144 288 340

108 144 240 72 96 340

832 556 324 216 136 72 192 -

-

3328

1000

2328

-

30%

-

70%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Gépírás és iratkészítés): 2 óra (egy) Számítástechnikai alkalmazások: 2 óra (egy) Ügyviteli ismeretek: 2 óra (egy) Kommunikációs ismeretek: 1 (egy) 2. évfolyam: Gazdasági, jogi ismeretek: 2 óra (e) Ügyviteli ismeretek: 1 óra (egy) Kommunikációs ismeretek: 1 óra (egy) Levelezési ismeretek: 1 óra (egy) Számítástechnikai alkalmazások: 2 (egy) 3. évfolyam: Irodai alkalmazások: 1 óra (egy) Gazdasági, jogi ismeretek: 1 óra (e) Gépírás és iratkészítés: 3 óra (egy) Számítástechnikai alkalmazások: 2 óra (egy)

101


2.8 SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM - NYÍREGYHÁZA (lsd. 30.sz. melléklet) (Érvényes: 2009. szeptember 1-től)

Tantárgy

11. évfolyam hetek száma

Önismeret Ügyviteli ismeretek Informatika Információkezelés Szövegszerkesztés Levelezési ismeretek Munkába állási ismeretek Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Adatvédelem Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

12. évfolyam

EGY

GY

E

EGY

1 2 3 3

3

2 4 3 3 1 3 8 1

14

1 2

1 15 1152 32 90

36 204 136 344 240 204 32 204 472 32 272

36 204 36

3 3

4


Gyakorlat óraszám

A szabadsávok (7 óra) megoszlása

GY

3 1 6 3 1

Elmélet óraszám

32

36

E 1 3 1

Összes óraszám

4 4

24 1024 32

2176 2380

1 2

102

36 72 108 108 32

1. évfolyam: Önismeret: 1 óra Szakmai gyakorlat: 1 óra Információkezelés: 2 óra Szövegszerkesztés: 2 óra Levelezési ismeretek: 1 óra

100 344 204 132 32 96 364 36

632 29,0%

236

1308 71,0%

236

2. évfolyam: Szakmai gyakorlat: 2 óra Információkezelés: 2 óra Szövegszerkesztés: 1 óra Levelezési ismeretek: 1 óra Munkába állási ismeretek: 1 óra


2.9 SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM - BALASSAGYARMATNYÍRJES (lsd. 31.sz. melléklet) (Érvényes: 2009. szeptember 1-től, a 2. évfolyamra vonatkozó módosítás 2011. szeptember 01-től) Tantárgy


Önismeret Ügyviteli ismeretek Informatika Információkezelés Szövegszerkesztés Levelezési ismeretek Munkába állási ismeretek Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Adatvédelem Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

12. évfolyam

EGY

GY

E

1 2 3 3

3 1

14

1 2

EGY

1 15 1152 32 90

36 204 136 344 240 204 32 204 472 32 272

36 204 36

3 3

4


Gyakorlat óraszám


GY

3 1 6 3 1

Elmélet óraszám

32

36

E 1 3 1

Összes óraszám

2 4 3 3 1 3 6 2 4 4

24 1024 32

2176 2380

1 2

103

36 72 108 108 32

632 29,0%

1. évfolyam: Önismeret: 1 óra Szakmai gyakorlat: 1 óra Információkezelés: 2 óra Szövegszerkesztés: 2 óra Levelezési ismeretek: 1 óra

100 344 204 132 32 96 300 64 36

236

1308

236 71,0%

2. évfolyam: Szakmai gyakorlat: 2 óra Információkezelés: 2 óra Szövegszerkesztés: 1 óra Levelezési ismeretek: 1 óra Munkába állási ismeretek: 1 óra Adatbázis-kezelés: -2 óra Adatvédelem: 2 óra


2.10 ÜGYINTÉZŐ TITKÁR

OKJ 54 34 601 0010 54 03 A helyi szakmai program a képzés indításakor kerül kidolgozásra

2.11 TELEFONOS ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLKAPCSOLATI ASSZISZTENS

OKJ 52 347 0340 00 00 A helyi szakmai program a képzés indításakor kerül kidolgozásra.

104


2.12 PARKGONDOZÓ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 32.sz. melléklet) (Érvényes: 2010. szeptember 1-től) Tantárgy


Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Biztonságtechnikai ismeretek Dísznövény ismeretek Dísznövény ismeret gyakorlat Parkgondozás növényei Parkgondozás létesítményei Számítástechnikai alapismeretek Munkába állási ismeretek Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

12. évfolyam

EGY

GY

E

3 2

EGY

2 3 1 1

2 3 9

3 6 6

4 4 1 12

1 2

15 1152 32 90


Gyakorlat óraszám

72

72

0

0

172 104 168 176 212 144 420 320 320

0 104 0 72 72 144 0 128 128

64 0 96 104 140 0 324 0 0

108 0 72 0 0 0 96 192 192

36 32 2176 2176 2380

0

36 32

0

5

9

720

796


GY

1 2

2 2 4

Elmélet óraszám

32

36

E 2

Összes óraszám

1 8 1024 32

15

1 2

105

30%

660 70%

1. évfolyam: Termesztési ism.: 0,5 óra Termesztési ism. gyak.: 2 óra Műszaki ism.: 1 óra Műszaki ism. gyak.: 0,5 óra Dísznövény ism. gyak: 2 óra Számítástechnikai alapism: 1 óra 2. évfolyam: Termesztési ism. gyak: 2 óra Biztonságtech.i ism: 1 óra Dísznövény ism. gyak: 3 óra Munkaváll.i. ism.: 1 óra


2.13 PARKGONDOZÓ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 33.sz. melléklet) (Érvényes: 2011. szeptember 1-től)

Tantárgy hetek száma

Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Biztonságtechnikai ismeretek Dísznövény ismeretek Dísznövény ismeret gyakorlat Parkgondozás növényei Parkgondozás létesítményei Számítástechnikai alapismeretek Munkába állást segítő ism. Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

E 2

11. évfolyam

12. évfolyam

36

32

EGY

GY

E

3 2 2 1 2 4

1 2

1

6 1 1

EGY

2 1 3 2 2 3 4 4

3 3

1 13

1 2

10 1152 32 90

9

7

Elmélet óraszám

72

72

0

0

172 106 168 168 212 144 408 332 332

0

64

108

72

32

0

0

96

72

68

100

0 0

GY

3 2 2


Összes óraszám

1 14 1024 32

11

1 2

106

36 32 2176 2176 2380

72

136

144

0

0

0

312

96

132

0

200

132

0

200

0

36

0

32 692 32%

808

676 68%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása 1. évfolyam: Termesztési ism.: 0,5 óra Term.i ism. gyak.: 2 óra Műszaki ism.: 1 óra Műszaki ism. gyak.: 0,5 óra Dísznövény ism. gyak: -1 óra Szám.tech.i alapism: 1 óra Parkgond. növényei: 3 óra Parkgondozás lét.i : 3 óra Munkavállalói ism. – 2óra Biztonságtech. Ism : -1 óra 2. évfolyam: Termesztési ism. gyak: 2 óra Biztonságtech.i ism: 1 óra Dísznövény ism. gyak: 6 óra Munkábaállást seg. ism.: 1 óra Parkgond. növényei: -3 óra Parkgondozás lét.i : - 3 óra Munkavállalói ism. 2óra Biztonságtech. Ism : 1 óra


2.14 NÉPI KÉZMŰVES – FAZEKAS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 34.sz. melléklet) (Érvényes: 2011. szeptember 1-től)

Tantárgy hetek száma

Művészeti alapismeretek Vállalkozási alapismeretek Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munka és környezetvédelem Fazekas szakmai elmélet Fazekas szakmai gyakorlat Számítástechnikai alapismeretek Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

E 1 1 1 6

9

1 2

11. évf.

12. évf.

13. évf.

36

36

32

EGY GY 1

E EGY GY E EGY 1 1 1 2 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 0,5 0,5 0,5 5 5 18 20 1 0,5 0,5 0,5 0,5 4,5 18,5 9 3 20 8 2,5 1152 1152 1024 32 32 32 90 90 1 1 2 2

GY 1

0,5 20


Összes óraszám

Elmélet óraszám

208 104 140 140 68 556 2008 104

104 104 70 36 0 556 0 34

72 0 70 104 34 0 0 70

904

350

32 0 0 0 34 0 2008 0

21,5 3328

27%

2074 73%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Szakmai gyakorlat: 1 óra (egy) Fazekas szakmai elmélet: 3,5 óra (e) Fazekas szakmai gyakorlat: 1,5 óra (gy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra 2. évfolyam: Vállalkozási alapismeretek: 1 óra (e) Szakmai elmélet: 1 óra (e) Fazekas szakmai gyakorlat: 4 óra (egy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra 3. évfolyam: Művészeti alapismeretek: 2 óra (egy) Vállalkozási alapismeretek: 1 óra (e) Szakmai elmélet: 1 óra (egy) Fazekas szakmai elmélet: 2 óra (egy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra

107


2.15 NÉPI KÉZMŰVES – TAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 35.sz. melléklet) (Érvényes: 2011. szeptember 1-től) Tantárgy


Művészeti alapismeretek Vállalkozási alapismeretek Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Munka és környezetvédelem Takács alapismeretek Takács szövés Számítástechnikai alapismeretek Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

12. évf.

36

E 1

EGY 1

1 1 0,5 4

1 1 0,5

36

GY

E 1 2 0,5

EGY 1

5

1 2

1 4,5 1152 32 90

20

E 1 1 0,5

1 2

EGY

0,5 1 0,5

GY 1

0,5

5 20

0,5 9

Összes óraszám

32

GY

0,5 1

20 7,5

13. évf.

0,5 3 1152 32 90

20

0,5 8

20 0,5 2,5 21,5 1024 32

1 2

208 104 140 140 68 484 2080 104 3328

Elmélet óraszám

104 104 70 36 18 484 0 34 850 26%


72 0 70 104 34 0 0 70 350

32 0 0 0 16 0 2080 0 2128

74%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Szakmai elmélet: 0,5 óra (e) Munka és környezetvédelem: 3,5 óra (e) Takács alapismeretek: 2 óra (e) Takács szövés: 3 óra (gy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra 2. évfolyam: Művészeti alapismeretek: 1,5 óra (e) Vállalkozási alapismeretek: 1 óra (e) Szakmai gyakorlat: -1 óra (e) Takács alapismeretek: 1,5 óra (e) Takács szövés: 4 óra (gy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra 3. évfolyam: Művészeti alapismeretek: 2 óra (egy) Vállalkozási alapismeretek: 1 óra (e) Szakmai elmélet: 1 óra (egy) Szakmai gyakorlat: 0,5 óra Takács szövés: 1,5 óra (gy) Számítástechnikai alapismeretek: 1 óra

108


2.16 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 36.sz. melléklet) (Érvényes: 2011. szeptember 1-től) Tantárgy


Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

12. évf.

36

E 3 1 2 1 2 9

1 2

EGY 2 1

3 1152 32 90

13. évf.

36

GY E EGY 3 1 18 1 2 2 1 1 20

3 9

1 2

32

GY

E 3

EGY 1

16 1 1 2

3 20 1152 32 90

1 1 2

3 10

2 20 1024 32

1 2

109

Összes óraszám

Elmélet óraszám

452 1768 244 276 104 172 312

312 0 104 240 0 36 276

140 0 140 0 0 0 0

0 1768 0 36 104 136 36

3328

968

280

2080

GY 17

1 3


29,09%

70,91%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása: 1. évfolyam: Ételkészítési ismeretek: 1 óra Ételkészítési gyakorlat: 5 óra Élelmiszer ismeret: 1 óra Gazdálkodási ismeretek: 1 óra Kommunikáció: -1 óra 2. évfolyam: Ételkészítési gyakorlat: 2 óra Élelmiszer ismeret: 1,4 óra Gazdálkodási ismeretek: 1,6 óra Számítástechnikai alapismeretek: -1 óra Kommunikáció: 2 óra Idegen nyelv: 1 óra


2.17 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 37.sz. melléklet) (Érvényes: 2010. szeptember 1-től) Tantárgy


Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Élelmiszerismeret Gazdasági ismeretek Informatika Kommunikáció Idegen nyelv Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

12. évfolyam

EGY

GY

1

18

2 2 0,5 2,7 11,2

1 2

E 4 0,4 2

1 1152 33 90

Elmélet óraszám

32

36

E 4

Összes óraszám

1 0,5 0,3 19,8

0,6 2 9

EGY

GY

1 1,6

18

2,6 1024 32

1 0,4 1 20,4

1 2

110

272 1292 136 136 68 68 204 2176 2176 2380


272 0 86 136 0 36 160

0 68 50 0 0 0 0

690

118

31,7%

0 1224 0 0 68 32 44 1368 68,3%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása 1. évfolyam: Ételkészítés gyakorlat.: 6 óra Elelmiszer ismeret.:1 óra Gazdálk.i ism..: 1 óra Kommunikáció.: -1 óra 2. évfolyam: Ételkészítés gyakorlat.: 5 óra Elelmiszer ismeret.:0,4 óra Gazdálk.i ism..: 0,6 óra Kommunikáció.: 1 óra Informatika: -1 óra Idegen nyelv: 1 óra


2.18 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 38.sz. melléklet) (Érvényes: 2012. szeptember 1-től) 11. évf. hetek száma

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Ételkészítés I ÉtelkészítésII

36

E 4 3 2 2 0 11

Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki: Testnevelés

12. évf. 36

EGY 0 0 0 0 0 0 1260 32

GY 0 0 0 21 0 21

E 4 2 2 2 0 10

EGY 0 0 0 0 0 0 1260 32

90 1 2

13. évf. 32

GY 0 0 0 22 0 22

90 1 2

1 2

Készült az NSZFI által kiadott központi program alapján Szabadsávok:

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Ételkészítés I ÉtelkészítésII

E 3 3 1 0 3 10

11. évf.

12. évf.

13. évf.

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

15 óra

2 óra 1 óra

111

EGY 0 0 0 0 0 0 1120 32

Össz. Elmélet óraszám óraszám

GY 0 0 1 0 21

11 8 6 47 24 96

11 8 5 4 3 31 32,42%

Elméletig. Gyakorgyak. lat óraszám óraszám

0 0 0 0 0

0 0 1 43 21 65

0 67,58%


2.19 KONYHAI KISEGÍTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 39.sz. melléklet) (Érvényes: 2011. szeptember 1-től) Tantárgy


Élelmiszer Munkahelyi biztonság Takarítási műveletek Tálalási műveletek Munkába állási ismeretek Egészséges életmódra nev. Anyanyelv és kommunikáció Matematika Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

12. évfolyam 32

36

E 1 5

EGY 8

1

1 1 14

1 2

1 1 1 1 15 1152 32 90

Összes óraszám

GY

E

5 3 3

5

3

EGY 3

GY 8 5 4

1

1 1 4

Elméletig. Elmélet gyak. Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

1 1 1 1 24 1024 32

420 776 268 304

36 180

384 596 268 236

68

68 68 136 136

68 68

68 68 68 68

2176 2380

420

656

29,0%

4

1 2

112

1100 71,0%

A szabadsávok (7 óra) megoszlása 1. évfolyam: Tálalási műveletek: 1 óra Munkába állási ism: 1 óra Egészséges életmódra nev 1 óra Anyanyelv és kommunikáció 2 óra Matematika: 2 óra 2. évfolyam: Tálalási műveletek: 1 óra Munkába állási ism: 1 óra Egészséges életmódra nev 1 óra Anyanyelv és kommunikáció 2 óra Matematika: 2 óra


2.20 BŐRTÁRGY-KÉSZÍTŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HELYI SZAKMAI PROGRAM (lsd. 40.sz. melléklet) (Érvényes: 2009. szeptember 1-től) A szabadsávok (7 óra) megoszlása Tantárgy hetek száma

Munkavédelem Minőségbiztosítás Kommunikáció Anyag- és áru ismeret Vállalkozási ismeretek Anyagismeret A bőr hasznosítása Szakmai Egészséges életmódra nevelés Számítástechnikai alapismeretek Összesen: Heti óraszám: Külső szakmai gyakorlat: Osztályfőnöki Testnevelés

11. évfolyam

12. évfolyam

36

32

E 0,6 0,9

EGY

0,6

0,68

GY 1,4 2,1

E 0,2

EGY

GY 0,8

0,4 1,6 2,6 2 3,7

6,4

10,5

1

8,8

1 2

1,1

0,72 1,0 1,4

6,3

15,2

1 1 8,0 1152 32 90

14,7

12,0

1 2,0 1024 32

18,5

1 2

113


Összes óraszám

Elmélet óraszám

104 108 48 72 80 128 72 1428

28 32 14 22 50 82 72 334

0 0 0 24 30 0 0 229

76 76 34 26 0 46 0 864

68

68

0

0

68 2176 2176 2380

0

68

0

702

352

32,26%

1122 67,74%

1. évfolyam: Munkavédelem.: 0,5 óra Minőségbiztosítás.:0,5 óra Anyag és áruismeret: 0,5 óra Szakmai.: 3,5 óra Egészséges életmódra nevelés: 1 óra Számítástechnikai alapism. 1 óra 2. évfolyam: Vállalkozási ismeretek.: 0,5 óra Anyag ismeret.:0,5 óra Szakmai..: 4 óra Egészséges életmódra nevelés: 1 óra Számítástechnikai alapism. 1 óra


2.21 GYORSÉTTERMI- ÉS ÉTELELADÓ

OKJ 33 811 03 0100 31 01 A helyi szakmai program a képzés indításakor kerül kidolgozásra

114


VII.

Kollégiumi pedagógiai program

1. Bevezetés A kollégium alapfeladata megteremteni a feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez. A pedagógiai program elkészítésénél az átláthatóság szempontjából elsősorban a kollégium működési rendszerét, dokumentumait vettük figyelembe, ez volt a szerkesztés, a strukturálás fő prioritása. Kollégiumi pedagógia program módosításának oka, a 46/2001 (XII.22) OM rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának módosítása, egyéb jogszabályi változások, diákok összetételének változásai illetve új programok, szakmai tapasztalatok. A programalkotás során figyelembe vettük: 

A közoktatási törvény kollégiumi vonatkozású előírásait



A kollégiumi nevelés országos alapprogramját



Kollégiumunk eddigi munkadokumentumait



A kollégiumi diákönkormányzat működésének dokumentumait



Az Intézményi Önértékelési Rendszer

2. Helyzetfeltárás- és értékelés 2.1 OKTATÁSPOLITIKAI, FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ÉS TENDENCIÁK, VÁLTOZÁSOK  Az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról.  A 130/1995.(X.26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről.  A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM Rendelet.  NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet).  A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) módosított OM rendelet.  A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992.(X.8.) Korm. Rendelet.  A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet.  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.  A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény.  A NAT kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. Rendelet. 2011


 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. Rendelet.  A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet.  Az iskola-egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet.  2/2005. (III.1) OM rendelet. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve.

2.2 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ELVÁRÁSOK, ÚJ KIHÍVÁSOK A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Lehetőséget teremtünk a városi, megyei középiskolai, kollégiumi versenyeken, rendezvényeken való részvételre, amellyel sajátos támogatást nyújtunk a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Azoknak a diákoknak is biztosítunk kollégiumi férőhelyet, akik helyi lakosok, a közlekedési akadályok könnyítése érdekében. A kollégiumunknak kiemelkedő szerepe van az önellátásra nem képes fiatalok mindennapi tevékenységének segítésében.

2.3 TANULÓK JELLEMZŐI Kollégisták legfőbb jellemzői:  Lakhely szerint megoszlásuk: Országos beiskolázás.  Korosztály szerinti megoszlás: 14-25 éves korig.  Speciális kollégium: fogyatékos fiatalokat lát el  Kollégiumunkban más középfokú intézményben nappali oktatásban részvevő tanulók is igényelhetnek kollégiumi férőhelyet Előképzettségük: Tanulóink általános iskolai végzettséggel, vagy egyéb szakmai előképzettséggel rendelkezve érkeznek intézményünkbe.

116


Neveltségük: A szociális háttér és a fogyatékosságból következő eltérő személyiségszerkezet miatt különbség mutatkozik gyermekeink neveltségi szintjében. Mindezekről a kollégiumban eltöltött idejük alatt tapasztaltakból szerzünk információkat. Szociális háttér: A

programunk

összeállításakor

figyelembe

vettük

tanulóink

családi

hátterét.

A kollégiumunkba kerülők között vannak hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek, nehezen nevelhetőek, állami neveltek és a rendszerből már kimaradt volt állami gondozottak is. A tanév elején a szociális munkás együttműködésével felmérést készítünk a tanulók szociális helyzetéről. Az elmúlt tanévben a hátrányos helyzetű tanulóink száma 46%-ra nőtt. Felmérésünk szerint a szülők 82%-a a felzárkóztató, tehetséggondozó munkánkat értékeli.

2.4 FELTÉTELRENDSZER

2.4.1 Humánerőforrás Nyíregyháza-Balassagyarmat A kollégium szervezeti felépítését is meghatározza az iskolával való összetartozás. Élén a kollégiumvezető áll, közvetlenül az intézmény igazgatójának alárendelve. A gazdasági ügyintézők, iskolatitkár, valamint a gondnok, közösen látják el az intézményi feladatokat. A kollégium 10 nevelői státusszal rendelkezik (Balassagyarmat) illetve, 12 fő Nyíregyháza, ők egyben csoportvezető nevelők. A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek. A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. Gyógypedagógiai asszisztensek kapcsolódnak be az oktatást- nevelést segítő feladatok ellátásába. Az egészségügyi ápolók a nap 24 órájában biztosítják a folyamatos egészségügyi ellátást, az arra rászoruló tanulók teljes ellátását. Éjszaka 2 egészségügyi ápoló és 1 fő gyógypedagógiai asszisztens lát el szolgálatot Balassagyarmaton, Nyíregyházán 2 egészségügyi ápoló és 2 fő pedagógiai felügyelő. Iskolaorvosunk heti 2 alkalommal tart rendelést intézményünkben, de szükség esetén bármikor rendelkezésünkre áll.

117


Munkánk során a következő alapelveket tartjuk lényegesnek: A kollégiumi közösség nevelési-oktatási folyamatában meghatározzuk a következetesen megvalósítható feladatokat. A kollégium funkciói a következők: 

Szociális funkció



Szocializációs, életmódmintát adó funkció



Felzárkóztató funkció



Tehetséggondozó funkció



Pályaorientációs funkció



Az intézményünk által közvetíteni kívánt értékek:



Személyi és környezeti harmónia



Környezet és egészségtudatosság



Személyiségközpontúság



Egymás elfogadása, tolerancia, tisztelet



Humanitás

Célunk:  a kollégiumi tanulók tudáshoz jutásának segítése.  elősegíteni a diákok harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, önállóságuk kialakulását  elősegíteni tanulóink felkészülését a sikeres életpályára  szokások kialakítása és elmélyítése. Alapelvek:  Otthonos, családias légkör kialakítása, a diákok önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, hagyományok megőrzése.  A tanulás feltételeinek biztosítása, helyes tanulási módszerek kialakítása, felzárkóztatás.  Ökológiai szemléletmód kialakítása, a környezetünkben lévő természeti értékek felkutatása, védelme, a kollégium környezetbarát működtetése.  Egészséges életmódra nevelő sporttevékenységek szervezése.  A szabadidő tartalmas és hasznos eltöltésének érdekében sportfoglalkozások, kulturális tevékenységek és esztétikai érzéket fejlesztő foglalkozások szervezése.

2011


 Tanulóink toleranciára, a másság elfogadására való nevelése, az újonnan kollégiumba kerülő tanulók beilleszkedésének segítése, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, készség kialakítása a másikkal való együttműködésre.

2.4.2 Gazdálkodási háttér Az intézmény a fenntartó gazdálkodási rendje szerint részben önállóan működik. A kollégium az iskolával közös költségvetésből gazdálkodik, közös gazdasági vezetéssel. A társadalmi igényeknek megfelelő környezet kialakítása rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Bevételeink, melyek vendégfogadásból, terembérleti díjakból, tartósbérleti jogviszonyból adódnak a közös kasszát gyarapítják. Intézményünk a sérült tanulók után emelt normatívát kap. A pályázati lehetőségeket igyekszünk maximálisan kihasználni. Szervezeti jellemzők, feltételek Szervezeti felépítés A kollégium szervezeti felépítését is meghatározza az iskolával való összetartozás. Élén a kollégiumvezető áll, az anyaintézményben közvetlenül az intézményvezetőnek, a tagintézményben a tagintézmény vezetőjének alárendelve. A gazdasági vezető, az adminisztrátori állomány közös. A kollégiumban szervezett csoportok:  Tanulócsoport – kollégiumi csoport  Összevont csoport (csak létszámcsökkenés esetén)  A kollégium diákönkormányzatot működtet, amely az iskolai diákönkormányzattal közösen tevékenykedik.  alkalmi csoportok (események, rendezvények alkalmával szerveződik pl: színházlátogatás, arborétum-, botanikus kert látogatás)  szabadidős csoport (közös érdeklődés alapján, szezonálisan működnek pl: kerékpártúrák, VIDOR fesztivál)

2.4.3 Külső-belső környezeti jellemzők Mikro – és makrokörnyezeti jellemzők - Nyíregyháza Az iskola és a kollégium az ország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén, Nyíregyházán található. A város közlekedési eszközökkel jól megközelíthető.

119


Az iskola és kollégium épülete a város frekventált helyén, a vasút- és autóbusz állomások közelében helyezkedik el. Az intézmény közelében középfokú oktatási intézmények találhatóak. A mozgásukban akadályozottak és a látássérültek számára az épület akadálymentesített, az önálló mozgás biztosított számukra (lift, vezető-vonal). A mellékhelyiségek speciálisan felszereltek. Tűz- és katasztrófa esetén személyre szóló menekítési terv áll rendelkezésünkre. Az étkezés megosztottan történik, a mozgásban, tájékozódásban segítségre szoruló diákok helyben, a többiek a szemben lévő Zrínyi Ilona Gimnázium étkezőjében étkeznek. A délelőtti tanítás a kollégium közös helyiségeit is igénybe veszi, emiatt kevés a hely a délutáni elfoglaltságok számára (szilencium, szakköri foglalkozások, egyéni foglalkozások). Minden szinten teakonyha áll a diákok rendelkezésére, ahol villanytűzhely, mikrohullámú sütő és hűtőszekrény is található. Lehetőség van a távol élő diákok hétvégi bennmaradására és komplex ellátására. Automata mosógépek lehetővé teszik a bennmaradók ruházatának tisztán tartását. A csoportos szilenciumok szintenkénti társalgókban és szaktantermekben zajlanak. Folyamatos és sikeres pályázatainknak köszönhetően fejleszteni tudjuk eszközeink tárházát. Épület infrastrukturális jellemzői - Nyíregyháza A kollégium diákjai három emeleten, 39 szobában vannak elhelyezve. Szobák 2-3-4 ágyasak. Mindegyik szobában található asztal, szék, szekrény, olvasólámpa és ágyak. A WC illetve zuhanyzó szintenként, mint közös helyiség van kialakítva, mozgássérülteknek is megfelelő adottságokkal. Mindegyik szinthez egy tanulószoba tartozik, melyek 10-15 diák csoportos foglalkoztatására adnak lehetőséget. Az első emelet egy fizioterápiás szobával és egy vendégszobával is rendelkezik. Első emeleten feladatellátást biztosító tanári szoba van, második emeleten egészségügyi nevelői szoba található. A harmadik emeleten található a nevelői szoba, valamint mentálhigiénés és alkotó szoba. A földszinten került elhelyezésre a kollégiumvezetői, a rehabilitációs, az orvosi szoba,, a negyven főt befogadó ebédlő, a gondnoki iroda, a raktár és a pénztár. Mikro és makro környezeti tényezők - Balassagyarmat Az iskola és a kollégium az ország északi részében, Nógrád megyében BalassagyarmatNyírjesen található. A várostól 5 km-re, üdülőövezetben helyezkedik el, közlekedési eszközökkel jól megközelíthető. A kor követelményeinek megfelelő épületegyüttes 6-8 ágyas szobákkal, 130 fő befogadására alkalmas, kialakítása speciális, az akadályozott emberek igényeinek mindenben megfelelő.

120


A mozgásukban akadályozottak és a látássérült fiatalok számára az önálló mozgás biztosított (lift, vezető-vonal). A mellékhelyiségek speciálisan felszereltek. Az étkezést saját üzemi konyha segítségével, helyben van biztosítva. A kollégiumban egy külön épület áll rendelkezésre, ahol TV-nézésre, zenehallgatásra és társasjátékra alkalmas szoba van... A főépületben került kialakításra a kollégium-vezetői szoba, az orvosi szoba, könyvtár, kézműves műhely, felzárkóztató szaktantermek, fiziotherápiás és masszőr szoba, tornaszoba, egyéni tornaterem, edzőterem és a 150 főt befogadó ebédlő. A szilenciumi és csoportfoglalkozások az osztálytermekben zajlanak. Épület infrastrukturális jellemzői - Balassagyarmat A kollégium 24 különálló épületegyüttesből áll. 2 szoba a beteg tanulók elkülönítésére szolgál, egy pedig éjszakai ügyeleti szobaként funkcionál. A fennmaradó 21 szobában kerülnek elhelyezésre a kollégiumi diákok. Minden szoba galériás, zuhanyzóval és wc-vel ellátott, akadálymentesített, kapaszkodókkal felszerelt. A kollégiumi és rehabilitációs foglalkozásokat az iskolai tantermekben, tornaszobában, kézműves műhelyben és fejlesztő szobákban tartjuk. Szintén az iskolai épületben található a kollégiumvezető szobája, az orvosi rendelő, az ebédlő, a gazdasági iroda és a nevelői szoba.

2.5 NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat nevelünk. A testület minden tagja mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát mutat a diákok számára. A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a fogyatékos tanulók egyéni szükségleteire. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket.

121


A kollégium által biztosított foglalkozások: Tehetség kibontakoztató, felkészítő, felzárkóztatást segítő foglalkozások differenciáló képességfejlesztés felsőfokú felvételire való felkészítés (Balassagyarmaton nincs) Csoportfoglalkozás a témák KNOAP alapján összeállított tanmenet szerint kiegészítve a KOMP1 program azon foglalkozásaival, amelyek adekvátak az alapprogrammal HEFOP 3.1.3. ( Balassagyarmat) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: személyes törődés, problémákat feltáró beszélgetések, szülőpótló tevékenység konfliktuskezelő képesség fejlesztése A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A kollégium szakköröket szervez az ismeretek bővítése érdekében. Amelyek a következők:  egészséges és kulturált életmódra nevelés,  az önkiszolgáló képességek fejlesztése,  a természeti környezet megóvása, ápolása,  kirándulások szervezése (testi-szellemi regenerálódás, ismeretszerzés, közösség formálás) Életviteli ismereteket szolgáló foglalkozások: A kollégiumi foglalkozások gyakorlatorientáltak és segítik olyan kompetenciák kialakítását, melyek fontosak az önálló életvitelhez. Szervezésének alapelve: Fenntartható fejlődés, környezetbarát szemlélet kialakítása, alternatív megoldások keresése, energiatakarékosság, vegyszerek, mesterséges anyagok háttérbe szorítása, magyar termékek előtérbe helyezése.

122


Ennek témakörei:  Kert-, és növényápolási ismeretek  Konyhai munkák-táplálkozás  Lakáskultúra  Mindennapi ügyintézés  Ruházkodás, ruhagondozás  Felelős állattartás  Üzemlátogatás, gyártási folyamatok megismerése  Önkiszolgálás  Biogazdálkodás  Közlekedési ismeretek (Bringa suli: A kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítása és alkalmazása) A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, melynek célja, hogy a tanulók jól érezzék magukat. A kollégium rendelkezik mindazon feltételekkel, amely hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód-minta kiválasztásához.

2.6 A TANULÓK MINDENNAPI ISKOLAI FELKÉSZÜLÉSÉNEK SEGÍTÉSE, TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSA. HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ A tanulásszervezés pedagógiai elvei a kollégiumban 

Legfőbb feladat az iskolai pedagógiai program céljainak teljesülése.



Biztosítja a zavartalan felkészülés lehetőségét a tanítási órákra.



A felkészüléshez nevelőtanári, szükség esetén szaktanári segítséget nyújt..



Tanulmányi eredménytől függően lehetőséget ad az egyéni készülésre, az önálló tanulásszervezésre.



A tanulásszervezésben alkalmazkodik az egyéni képességekhez, a sérülések miatti speciális igényekhez.



Megteremti a feltételeit, hogy a tanulók maguk is segíthessék egymás felkészülését.



Külön figyelmet fordít, speciális segítséget nyújt a tanulásban lemaradóknak.



A tanulásszervezésben hasznosítja a tanulási orientáció és motiváció vizsgálatának a tapasztalatait.



2011

A tanulók tanulási technikájának fejlesztésével segíti a tanulás hatékonyságát.


A tanulás eredményessége érdekében: Helyes tanulási szokások kialakítása, egyéni sajátosságok figyelembevételére alapozva. Feladatok: 

Egyéni tanulási módszerek kialakítása, tanítása, gyakorlása, ellenőrzése,



tanulási technikák tanítása



közös tanulás előnyeinek és hátrányainak számbavétele,



tipikus tanulási hibák korrigálása,



helyes időbeosztás kialakítása

2.7 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ TERVE

Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. A fiatalok különböző szociális háttérből, művelődési lehetőségek közül kerülnek hozzánk. A művelődési egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális esélykülönbségek minimalizálásának megvalósítása érdekében a következők valósulnak meg:  Felzárkóztatás az indulási hátrányok csökkentése érdekében  Közösségi élet szabályainak megismertetése, tudatosítása  Szülők tájékoztatása a szociális juttatások lehetőségeiről, a szociális munkás által  A tanuló szociális helyzetének negatív változását felismerve, a krízishelyzet megakadályozására az intézményi jelzőrendszer (mentálhigiénikus, szociális munkás, pszichológus, osztályfőnök, nevelőtanár) team munkája.  A beilleszkedési nehézséggel küzdő fiatalok részére új módszerként állatasszisztált terápiát alkalmaznak. A különböző életvezetési problémával küzdő diákjainkat az intézményben dolgozó szakemberek segítik. A nehezen nevelhető tanulóink számára megkeresik azt a tevékenységi formát, amelyben leköthetik energiáikat, kiteljesíthetik személyiségüket. A tanulásban lemaradó diákok számára szervezett foglalkozás történhet kiscsoportokban, vagy egyénenként. Felzárkóztatás

módja

lehet

tanulópárok

kialakítása,

valamint

tanári

segítség.

Az önbizalom hiánya, az érzelmi problémák, a kedvezőtlen családi légkör egyaránt lehet az alulteljesítés kiváltója.

124


Feladatok:  lemaradás okainak feltárása,  felzárkóztatás megtervezése,  módszerek kiválasztása,  folyamatos ellenőrzés,  szükséges korrekció elvégzése,  tanulási ambíció fejlesztése. A tehetséggondozás A kollégiumban az egyéni sajátosságok figyelembevétele részeként kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének fontos tényezői:  Felismerés, információgyűjtés  Motiváció  Kibontakoztatás  Menedzselés A tehetséggondozás középpontjában az általános személyiségformálás áll. Fontos a minél korábbi felismerés és kiválasztás. A tehetséggondozásnak találkoznia kell a tanuló motivációs bázisával, döntő fontosságú a tanuló tevékenységhez fűződő viszonya. Céljai:  Az átlag fölötti képességek, kompetenciák célszerű és ésszerű módszerekkel és eszközökkel történő kiemelt fejlesztés  Az érdeklődés felkeltése, fenntartása  Kreativitás fejlesztése  A tanulók szemléleti nyitottságának fejlesztése  A gondolkodási alapkészségek fejlesztése  A magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése  A társas viszonyok fejlesztése  A kollégiumon kívüli tapasztalatszerzés orientálása  Pozitív énkép, ugyanakkor reális önértékelés kialakítása  A sajátos nevelési igényű fiatalok társadalomba illesztése, és esélyének növelése  A tehetségnek megfelelő pályaorientálás

125


A tehetséggondozást, a képességfejlesztést elhivatott pedagógusok végzik. A fejlesztés főbb színterei: képességfejlesztő szakköri foglalkozások (ismeretgazdagítás, elmélyítés céllal), önképzőkörök, adott képesség-területen (pl.: zenei képzések, manuális tevékenységek, drámapedagógia, sportkörök) egyéni vagy csoportos fejlesztés, speciális, intenzív felkészítés a felsőfokú tanulmányok támogatására,

2.7.1 Gyermek- és ifjúságvédelem A kollégiumi élet a szülők által vigyázott, és a családba zártság korszakának lezárulása. A fiataloknak ez a kor jellegzetesen kritikus életszakasz. Ebben az időszakban felértékelődnek a dolgozók által kezdeményezett, fiatalokkal történő egyéni beszélgetések, érdeklődések, az őszinte, bizalmas kapcsolatok kiépítései és megfigyelései. A kollégium az adatvédelmi és a személyiség jogokról szóló törvény betartásával végzi hátránykompenzáló, prevenciós, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Mindkét intézményben szakember végzi a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A gyermekjóléti szolgálat elérhetőségeit nyilvánosan hozzáférhetővé tettük. Kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk alapköve egy felderítő munka. A megfigyeléshez szükséges hagyományos családlátogatás és központi szülői értekezlet tartása rendszeresen működik. Fiataljainkkal kapcsolatos információink kölcsönös cseréje segíti az ifjúságvédelmi felelős hatékony munkáját. A már meglévő tapasztalatokat folyamatosan beépítjük ifjúságvédelmi rendszerünkbe.

2.8 NEVELÉSI KLÍMA A kollégium biztosítja a tanulók humánus, alkotó légkörben folyó nevelését; személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását; az önmegvalósítás lehetőségét. A nevelő segítő szerepe, humánus hozzáállása érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A nevelőtanár példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában. A kollégium valamennyi dolgozója, intézményünk fiataljaival fejlesztő, irányított, ingergazdag környezetet, erős érzelmi kontaktust és a külső környezettel közvetlen kapcsolatot alakított ki, oldva a zártságot, elszigeteltséget.

2011


2.9 KÖZÖSSÉGI ÉLET. HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS ÁPOLÁS. DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA

2.9.1 Közösségi élet 2.9.1.1.Csoportokban Csoport: a kollégium legkisebb szervezeti egysége – osztályszerveződésűek, életkori szempontból heterogének - amelyet kollégiumi nevelő irányít. A csoportvezető nevelő biztosítja a csoportközösség fejlődését, közreműködik a kollégiumi közösségek kialakításában, továbbfejlesztésében. A tanulók sajátosságait figyelembe véve éves programot készít, amely része a kollégium éves munkatervének. A kollégiumi csoportok, lehetőséget teremtenek többek között a csoporthagyományok kialakítására, fejlesztésére.

2.9.1.2.Fórumokon  Kollégiumi közgyűlés (legalább két alkalommal évente)  A kollégium vezetőjével kibővített DÖK-gyűlés (szükség szerint)  Kollégiumi munkaértekezlet (legalább havonta)  Vezetőségi értekezlet (minimum havonta)  Tantestületi értekezlet (szükség szerint)  Szakszervezeti értekezlet (szükség szerint)

2.9.1.3. Szabadidős tevékenységek A kollégiumi oktató-nevelő munka nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is. A szabadidős tevékenységek biztosítanak teret a fiatalok önállóságának, öntevékenységének, önmegvalósításának, önkormányzó képességének kibontakoztatásához, melyet a partnerek (diákok, szülők, dolgozók) javaslatai, kívánságai és lehetőségeink alapján szervezünk. Az igények felmérése a beiratkozáskor történik.

2.9.2 Hagyományőrzés és ápolás A hagyományőrzés és ápolás az érzelmi nevelés nélkülözhetetlen eszköze. A hagyományok megőrzése, továbbvitele segít a közösségi élet ritmusának kialakításában. A hagyományok kialakítása hosszadalmas, nagy türelmet és hozzáértést kívánó folyamat, amely során folyamatosan épít a fiatalok igényeire, innovációira.

2011


Ennek eredete:  csoporton belül kialakult hagyományok,  események és az  egész intézményre kiterjedő rendezvények, ünnepek.

2.9.2.1. Csoporton belül kialakult hagyományok  Családi ünnepek: névnapok, születésnapok.  Közös sütések, főzések.  Karácsonyi, Húsvéti dekoráció készítése.  Városi karácsonyi forgatag látogatása

2.9.2.2. Események Nyíregyháza

Balassagyarmat

 Kollégiumi gyűlések

 Kollégiumi gyűlések

 Teaház

 Gólyaavató

 Kortársképzések

 Ki mit tud

 Táncház

 Karaokee – party

 Halloween party

 Karácsonyi délután

 Kutyaterápia

 Mozilátogatások

 Vetélkedők, versenyek

 Sport versenyek

 Májusfaállítás

 Műveltségi vetélkedők

 Sportversenyek

 Tanévzáró kerti – party

 Sportrendezvény látogatás

 Diákjuniális

2.9.2.3. Egész intézményre kiterjedő rendezvények, események, ünnepek Nyíregyháza Balassagyarmat  Verébtábor

 Évnyitó

 Évnyitó

 Gólyaavató

 Diákközgyűlések

 Ki mit tud?

 ÖKO programok (bicikli túrák, ki-

 Mozilátogatás

rándulások, hulladékgyűjtés, stb.)  Nyílt nap  Jeles ünnepnapok (október 23-a, március 15-e)

2011

 Színházlátogatás  Legyen Ön is milliomos! Műveltségi vetélkedő  Jeles ünnepnapok megünneplése


 Verébavatás

 Mikulás

Nyíregyháza

Balassagyarmat

 „Bújj a bőrömbe” utazó, interaktív

 Karácsonyi gála  Házi versenyek / asztalitenisz, foci,

kiállítás  Tárlatok, kiállítások

csocsó /

 Mentálhigiénés nap

 Városi sportversenyek

 Szüreti bál

 RIDENS focikupa

 Vitafórum

 Szalagavató

 Mikulás ünnepség

 Föld napja

 Szalagavató ünnepség

 Ballagás

 Alapítványi bál

 Diákjuniális

 Karácsonyi vacsora  Farsang  Gépíró maratoni verseny  Sportversenyek  Vers és novellaíró-, képeslaptervező-, fotópályázat stb.  Ridens nap (DÖK nap)  Ballagás  Évzáró ünnepség A fent felsorolt ünnepek, kirándulások, rendezvények, események mind a közös élményszerzést, az egymásra történő odafigyelést, szeretetteljes kapcsolat kialakítását szolgálják.

2.9.3 Diákönkormányzati munka Intézményünkben a tanulók és tanulóközösségek legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szerve a Diákönkormányzat (DÖK). Munkája a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A demokratizmus tanulásának, az érdekérvényesítő technikák alkalmazásának fő pedagógiai színtere. Fontos célja, hogy segítse fiataljainkat abban a folyamatban, amelyben művelt, szabad és gazdag személyiséggé, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhatnak. A diákokat önállóságra neveli: megtapasztalhatják, hogy tetteikért felelősséget kell vállalniuk. Az érdekvédelmi munka és a szabadidős tevékenységek szervezése folyamán fejlődik a

diákok

szociális-

és

életviteli

kompetenciája,

vitakészsége.

Ez az elfoglaltság lehetőséget teremt arra, hogy csapatban, együttműködve dolgozzanak.

129


A DÖK minden tanév elején éves munkatervet készít, hogy a tanév folyamán egy meghatározott cselekvési terv valósuljon meg. Képviselteti magát a kistérségi Diákparlamenteken, Megyei Diákközgyűléseken. A diákönkormányzat feladatai között szerepel a partneri kapcsolat és hatékony együttműködés fenntartása:  intézményvezetéssel (vezetőséggel kibővített DÖK-gyűlések),  tantestülettel (tanár-diák fórum, DÖK-segítő tanár),  szülői munkaközösséggel,  iskolaszékkel,  intézmény fenntartójának képviselőjével,  közművelődési intézményekkel,  regionális- és országos diákszervezetekkel (GYIÖK, Országos Diákjogi Tanács, DUE),  minden olyan külső szervezettel, intézménnyel, mely adott esetben hozzájárul a DÖK céljainak megvalósításához. A diákközösség működtetéséhez szükség van vezetőkre. A diákönkormányzatot segítő személyt – felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű - minden esetben ötéves időtartamra kell megbízni, és a továbbiakban ezt a feladatot a kötelező órája teljesítése körében nem láthatja el. Amennyiben a DÖK jól működik, a tagok a legrátermettebb tanulókat választják vezetőiknek. Példamutatással, munkájuk segítésével és következetességgel elérhető, hogy a megfogalmazott elvek, szabályok, normák átkerüljenek a mindennapi gyakorlatba, és ezt a diákság által választott DÖK-tagok közvetítsék a többiek felé. Megfelelő partneri együttműködéssel biztosítható, hogy a tisztségeknek rangjuk, tekintélyük legyen. A vezetői felelősség a tanulási folyamat eredményeként alakul ki.

130


2.10 KAPCSOLATRENDSZER Szülök

Fenntartó

Iskolaszék

Kollégium

Pedagógus szakszervezet

Diákönkormányzat

Iskola

Partner Iskola

Egyéb kapcsolatok

A kollégium feladatai között szerepel a partneri kapcsolat és együttműködés folyamatos fenntartása a(z):  fenntartóval,  szülőkkel,  iskolánkkal,  partner iskolákkal,  iskolaszékkel,  pedagógus szakszervezettel,  intézményi diákönkormányzattal,  egyéb kapcsolatok, üzemlátogatások helyszínei, a hivatalos ügyintézés helyei (MÁK, TB, Bank, Munkaügyi Központ, Adóhatóság, Okmányiroda, posta, levéltár)

2.10.1 Fenntartóval Intézményünk igazgatója a fenntartónak történő adatszolgáltatás tárgyszerűségével, szakmai munkájával; a nevelőtestülettel egyetértésben, figyelembe véve a diákönkormányzat és a szülők véleményét, erősíti az intézmény érdekeit a fenntartónál, tájékoztatva a partnereket a fenntartóval lefolytatott érdemi megbeszélésekről.

2.10.1.1. Fórumok szülőkkel a)

Családlátogatás Feladata, a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve együttműködés kialakítása a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A családlátogatás célja:  Kapcsolattartás

131


 Környezettanulmány (a család közvetlen életterének megismerése)  Életviteléről, szokásairól, támogató rendszeréről képet ad  Környezetében működő ellátó rendszerrel kapcsolat felvétel b)

Szülői értekezlet Feladata: 

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés



A szülők tájékoztatása:  Az iskola és a kollégium céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  a helyi tanterv követelményeiről,  a szaktanárok és nevelőtanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai és kollégiumi magatartásról,  a gyermek csoportjának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskola, a kollégium és a tanulói közösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, személyiségfejlődéséről, problémáiról a fiatallal kapcsolatban



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és to-

vábbítása az intézmény igazgatósága felé. c)

Fogadóóra

Feladata: a szülők és a nevelőtanárok személyes találkozása. Lehetőség van a tanulók egyéni haladásáról, fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről érdeklődni, segítséget kérni. d)

Nyílt nap Csatlakozunk az intézményünk nyílt napjaihoz, bemutatjuk a kollégium életét, az ellátás speciális lehetőségeit (fürdetés, gyógyszerezés, közlekedés, étkeztetés). Önálló életvezetés terén elért eredmények ismertetése.

e)

Szóbeli és írásbeli tájékoztató Feladata a szülők folyamatos tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményéről, aktív intézményi megnyilvánulásaikról, magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle csoport szintű programokról, örömökről, gondokról.

132


A szülői értekezletek, és a nyílt napok időpontját a kollégiumi munkaterv évenként határozza meg. f)

Szülői munkaközösség

A szülők osztályonként munkaközösségi tagokat választanak, akik az intézményi választmányt alkotják. Ők segítenek a szülők közötti kapcsolattartásban, rendezvények, kirándulások szervezésében, lebonyolításában.

133


2.10.2 Iskolákkal 2.10.2.1. Folyamatos kapcsolattartás az iskolai pedagógusokkal, gyógypedagógusokkal, pszichológussal, szociális munkással, mentálhigiénés szakemberrel Az osztályfőnökök, szaktanárok, nevelőtanárok és valamennyi intézményi dolgozó együttműködik a fiatalok nevelésében, szociális és mentális problémáik enyhítésében. A kapcsolat rendszeres, intenzív.. A pedagógusok szükség szerinti gyakorisággal konzultálnak a fiatalokkal kapcsolatos problémákról, sikerekről, indokolt esetben team megbeszéléseket tartanak az osztályban tanító kollégák és az adott témában érintett dolgozók.

2.10.2.2. Folyamatos kapcsolattartás az intézmény vezetőjével Az intézmény igazgatója vezeti a nevelőtestületi-, tantestületi értekezleteket, az intézmény vezetőségi üléseit, diákközgyűléseket, adott esetben részt vesz a kollégiumi munkaértekezleteken, tanár-diák fórumon. Együttműködik a tantestülettel, iskolaszékkel, szülői szervezetekkel, diákönkormányzattal, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Irányítja, segíti és rendszeresen ellenőrzi a nevelő és oktató munkát.

2.10.2.3. Fórumok A kollégium pedagógusai a nevelőtestület tagjaként aktívan vesznek részt az egybeszervezett nevelőtestületi értekezleteken, szükség szerint team megbeszéléseken. Együttműködnek az iskolaszékkel, szülői munkaközösséggel, diákönkormányzattal, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

2.10.2.4. Partner iskolákkal A partneriskolákkal való kapcsolattartás, véleménykérés, programegyeztetés a tanulók érdekében végzett munkában nagyon fontos. Szakértelmük, tájékoztatásuk, információ-átadásuk jelentősen növeli a kollégiumi munkánk hatékonyságát. A kapcsolattartás minimum félévente történik, probléma esetén azonnal, telefonon, vagy személyesen. A kapcsolat kölcsönös megkeresésen alapul, a tanulmányi munka, hiányzások, programok egyeztetése céljából.

2.10.2.5. Iskolaszék Az intézményben (balassagyarmati és nyíregyházi iskolában) a nevelő, oktató munka segítésére a szülők, a tanulók és az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására, a jogok érvényesítésére, iskolaszék működik. Tagjai a két szülői munkaközösség, a két nevelőtestület, a két diákönkormányzat és a fenntartó választott képviselői.

2011


2.10.2.6. Intézményi diákönkormányzattal A nevelőtestület feladatai között szerepel a partneri kapcsolat és hatékony együttműködés fenntartása az intézmény diákönkormányzatával. Ennek megvalósulását segíti(k) a(z):  vezetőséggel kibővített DÖK-gyűlések,  tanár-diák fórumok,  az iskolaszék gyűlései,  diákközgyűlés (legalább két alkalommal évente),  kollégiumi közgyűlés (legalább két alkalommal évente),  tanulói jogok biztosítása,  DÖK által választott pedagógusok (DÖK-segítő pedagógusok) munkája,  DÖK által szervezett rendezvények.

2.10.3 Szakmai kapcsolatok Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Balassagyarmat Városi Önkormányzat Művelődési intézmények Közös művészeti csoportokat, rendezvényeket, író-olvasó találkozókat, közös pályázatírásokat, tehetséggondozásokat szerveznek, amelyekre rendszeres résztvevői a kollégisták. Az iskolában kötelező nyári szakmai gyakorlat helyszíneit biztosítják egyes intézmények. A kollégium jelentős személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja legteljesebben megvalósítani, ha együttműködik az adott település közművelődési intézményeivel. Alapja az a felmérés, amely minden évben biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyek a kollégium kulturális céljait szolgálják.  Nyírségi Civilház  Mandala Dalszínház  Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete  Oktatásért Közalapítvány  Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár  Móricz Zsigmond Színház  Mikszáth Kálmán Művelődési Központ

2011


 Palóc Múzeum Szakmai intézmények A szakmai intézményekkel való jó kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen feltétel, hiszen, az ott megismert eljárásokat, módszereket alkalmazzuk tevékenységünkben.  Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány  Megyei Pedagógiai Intézet  Nógrád megyei TISZK  Nógrád Megyei Önkormányzat  Vakok és Gyengénlátók Szövetsége  Nyíregyházi Főiskola  Felső-Tisza Alapítvány  Akadálymentes Tanulásért Alapítvány  Zöld Kerék Alapítvány  E-misszió Egyesület  Külső szaktanácsadók, szakértők  Partneriskolák  Aura Segítőkutya Alapítvány  Állatbarát Alapítvány  Nyíregyházi Mentőkutyás Alapítvány  Magyar Máltai Szeretetszolgálat  ÉFOÉSZ Élet-és Egészségvédelmi prevenciót szolgáló intézmények Ezen intézményekkel való együttműködés kompenzálja azokat a hiányosságokat, amelyek a kollégiumunkban élő fiatalok szociális helyzetéből fakadnak, valamint lehetővé teszi számukra, hogy minél több információt szerezhessenek az őket veszélyeztető hatások ellen.  Rendőrség  Drogambulancia  ÁNTSZ  Iskolaorvos  Észak-kelet- magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület  Tűzoltóság

136


Érdekszervezetek: Az érdekvédelmi szervezeteknek különösen nagy jelentősége van a felvilágosításban, és ellensúlyozzák a szülők tájékozatlanságát.  Országos Diákjogi Tanács  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat

3 Fejlesztési program 3.1 MINŐSÉGPOLITIKA ÉS JÖVŐKÉP Az intézmény IMIP-je tartalmazza a kollégium állásfoglalását.

3.2 A MŰKÖDÉS ALAPELVEI Kollégiumunk tevékenységrendszerével lehetőséget teremt a megfelelő élettér és a rehabilitációs és habilitációs célok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítása az iskolában tanuló 14-25 éves korú sérült fiatalok számára. Az intézményünk biztosítja az egyén neveltségi szintjéhez igazodva, hogy olyan nevelési hatások érjék a fiatalokat, melyek figyelembe veszik testi-lelki állapotukat. A kollégiumi nevelési-oktatási folyamat alapelvei:  a kollégiumi tanulók a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal az intézmény környezetében lévő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés  a nevelési folyamatban résztvevők számára elfogadott norma és követelményrendszer alkalmazása  kulturált, ösztönző, akadálymentes környezet biztosítása. Lakhatási biztonság nyújtása, az egyéni sajátosságokhoz igazodó széleskörű szabadidős tevékenység kínálat biztosítása  integrált nevelés megvalósítása  tevékenységközpontú segítő pedagógiai módszerek alkalmazása  egyéni és életkori sajátosságok valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele

2011


A kollégiumi nevelési-oktatási folyamat céljai:  demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és fejlesztési feladatokkal összhangban  a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésnek fenntartása és fejlesztése, a tanulói önszerveződői képesség folyamatos fejlesztése  inkluzív szemlélet kialakítása, sajátos nevelési igényű társak iránti elfogadó, és segítőkész magatartás fejlesztése  az interkulturális hagyományok a nemzeti azonosságtudat valamint a nemzeti az etnikai hagyományok az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletbenntartása, ápolása

2011


3.3 A KOLLÉGIUMI MUNKA KIEMELT TERÜLETEIRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI TERV (CÉLOK, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK) Az életrend, a tanulás, a szabadidő-szervezés pedagógiai elvei Cél

3.3.1. A tanulókról való gondoskodás

3.3.2. Tanulás-támogatás fejlesztése

Feladat  a fejlődés-lélektani sajátosságok figyelembe vétele, a terhelés és a rekreáció megfelelő arányának biztosítása  a lakhatási feltételek folyamatos javítása, közősségi és egyéni komfort növelése  magas színvonalú épített, alakított és szakmai szellemi környezet, valamint  humánus bánásmód és pedagógiai kultúra biztosítása  a tanulók fogyatékosságát, egészségi állapotát figyelembe véve  a tanulók, a szülők, az iskola igényeit szem előtt tartva  a kollégium koedukált voltának figyelembe vétele  az állapotból fakadó életmódot, életritmust biztosítva  az egyéni pszichés és fizikai terhelhetőséget differenciáltan kezelve  szociális képességek fejlesztése  közösségi szokások, minták közvetítése (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés)  közösségi együttélés szabályainak elsajátítása  a tanulás pszichés feltételeinek biztosítása  az irányított iskolai munkát elmélyítő tanulás, ismereteket közvetítő tanulás  tapasztalás, gyakorlás, ismétlés  megismerő funkciókat fejlesztő tanulás  a készségek kialakulását és a képességek fejlődését segítő tanulás  a jellem- és magatartásformálódást eredményező tanulás  az eredményes tanulás motivációs feltételeinek biztosítása  utánzásos szándék nélküli, szándékos, koncentrált figyelemmel folyó tanulás, szenzomotoros vagy perceptuális tanulás, verbális tanulás  mechanikus, intellektuális tanulás  az eredményes tanulás objektív feltételeinek biztosítása  az eszközök, a helyiségek, a könyvtár, állandó szaktanári segítség  az eredményes tanulási típusok következetes alkalmazása tananyaghoz kötött, pótló, elmélyítő, kiegészítő, érdeklődésen alapuló, évfolyam szerinti, heterogén összetétel  reagálás az aktualitásokra - ad hoc témafelvetés, informált személy biztosítása, pedagógiai szituációteremtés, témakövetés, integrálás  a napi-heti ciklusra tervezett tanulás feltételeinek biztosítása

139

Tevékenyég

 napirend kialakítása a feladatok figyelembe vételével  választható tevékenységek biztosítása (alternatív szilencium, életvitel)  környezet gondozása  csoportfoglalkozások  diákönkormányzati munka

     

szilencium felzárkóztatás tehetséggondozás szakkörök programok szervezése alternatív szilencium


3.3.3. Közösségi élet fejlesztése

3.3.4. Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése

 tematikus, tartalma és ideje elrendezett, műveltségi területek szerint a tanulási módszerek differenciált alkalmazása  frontális, team munka, vegyes, kontaktóra, verbális és (vagy) szemléltetett, multimédiás, felkészülést igénylő vagy spontán  tanulási kudarcok okainak feltárása, kezelése  belső igény kialakítása  sajátos nevelési igényű tanulók támogatása  pozitív önértékelés kialakítása  tehetségek felfedezése, kibontakoztatása  digitális kompetencia  megvalósítható funkciókat: amelyek a tevékenységkereteket, az elvek megvalósítását biztosítják  szociális funkció: a kollégium minden igénybe vevő számára azonos esélyt, lehetőséget kínál, minden tanuló a teljes feltételrendszert igénybe veheti  szocializációs, életmódmintát adó funkció: az eltérő családi közösségekből, kultúrákból hozott szokásokra épít, a pozitív tendenciákat felerősítő, következetesen közvetíti az értelmiségi életmódtartalmakat, a piacgazdaságban elvárható tájékozódási, igazodási pontokat (kommunikáció, tárgyalástechnika, életmódkultúra, életvitel, életkeret, életstílus vonatkozásában)  felzárkóztató funkció: a tanulási nehézségekkel küzdők differenciált pedagógiai, szakmai segítséget kapnak (egyéni tanulási ütem, tanulási készségfelmérés, korrepetálás, tantárgyi, szaktanári segítség), a felzárkóztatás legfontosabb gondolatköre a tanulás tanítása.  tehetséggondozó funkció: a valamilyen tantárgyból, vagy valamilyen készségből jobban terhelhető, nagyobb érdeklődéssel, céltudatosabb jövőképpel rendelkező diákoknak differenciálpedagógiai módszerekkel lehetőséget ad az előrehaladásra. A tanulói értékelésben a fejlődési lapokon tudatos személyiségkép-rögzítés történik, amely láttatja az elképzelésekben, ambíciókban beállt változásokat.  pályaorientációs funkció: tudatos szaktanári segítséggel támogat, pótol, kiegészít olyan ismeretanyagot, amelynek nincs minden szülő birtokában (felvételi eljárásrend, vizsgák, beszámítások rendszere), illetve az iskolai, osztályfőnöki órán kevés idő jut rá. A pályaorientációs funkciót a kollégium kiegészíti a minőségbiztosításban megfogalmazott szabályok alapján egy pályakövetéses vizsgálattal is.      

 a közösségi kommunikáció  az életkori sajátosságnak megfelelő megbízatások (ügyintézés, közösségi képviselet)  a társadalmi elvárások gyakorlati megjelenítése  karriertervezés  felvételi interjú  gyakorlatok  programok szervezése  csoportfoglalkozás  életviteli foglalkozás

     

hagyományápolás a kollégium arculatának erősítése közösségi indentitás kialakítása közösségi affinitás tartós érték közvetítő tevékenység kialakítása hagyományápolás újrafogalmazása „közteherviselés érvényesítése”

140

rendezvények szervezése verébavatás szüreti bál mikulás karácsonyi vacsora farsang

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA  a műsorok, szereplések adjanak lehetőséget az önkifejezésre

3.3.5. A gyermek- és ifjúságvédelem programja

3.3.6. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése

 minden kollégistát előítélet nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk  tiszteletben tartjuk a kollégista személyiségét, emberi méltóságát  senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően  minden kollégistához tapintattal közeledünk  a megszerzett információt titokban tartjuk, azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémája megoldására használjuk fel  Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Ennek során jelzőrendszerként, esetenként esetgazdaként együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, jegyzővel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, hatóságokkal.  A tanulókat, szülőket egyaránt tájékoztatja, hogy problémáikkal hol, milyen időpontban fordulhatnak hozzá és az iskolán kívüli, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekhez. Jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A szenvedélybetegségek megelőzése, illetve a szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének segítése érdekében prevenciós előadásokat tart, és a drog-prevenciós központtal kapcsolatot tart fenn.

        

a fent említett csoportok felmérése veszélyeztetettség feltérképezése szakemberhez való irányítás felzárkóztatás, korrepetálás, szakkörök inger-gazdag pedagógiai környezet biztosítása tehetséggondozás pályakövetés differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása állatasszisztált terápia biztosítása

141

 kollégiumok közötti sport és szellemi bemutatkozások  kollégiumi találkozók  - kollégiumi napok  első interjú beiratkozáskor  egyéni szociális adatlap vezetése,  egyéni esetkezelés,  állami neveltek, veszélyeztetettek kiemelt figyelemmel kísérése,  kapcsolattartás a szülőkkel,  TEAM-megbeszélések megszervezése,  kapcsolattartás hatóságokkal, segítő szervezetekkel, intézményekkel,  jelzőrendszerként vagy esetgazdaként a megfelelő intézkedés megtétele,  segítő beszélgetés, konzultáció, tanácsadás,  kapcsolattartás a diákot érintő minden, intézményen belüli és kívüli szakemberrel  ügyintézés  szilencium  szakköri munka  tanulmányi versenyek  pályázatok írása  könyvtár használata  érdekképviseleti fórum  felzárkóztatás, korrepetálás  társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások  diák-önkormányzati tevékenység


3.3.7. Speciális célcsoportok fejlesztése (pl: sajátos nevelési igényű fiatalok, nemzeti, valamint etnikai kisebbségi fiatalok)

3.3.8. A kollégium legfontosabb külső partnereivel (iskolával, szülővel stb.) való együttműködés, a kapcsolatok fejlesztése

 az adott kisebbséghez tartozás tudatának erősítése  a nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése  a diákok toleráns magatartáskultúrájának fejlesztése, a kisebbségekkel való együttélés szabályainak elsajátítása és betartása  pozitív közösségi szokások és minták közvetítése  az együttélés szabályainak elsajátítása  tudatos erkölcsiség formálása: erkölcsösség, értéktisztelet, becsületesség, döntés a pozitív mellett, őszinteség, egyenesség, a felelősség vállalása, hűség szerelméhez, önmagához, családjához, nemzete közösségéhez, felelősségtudat, büszkeség a közösségeinek hagyományaira, értékeire, sikereire, fegyelmezettség, igazságosság, lelkiismeretesség – ezek azok az erkölcsi értékek, amelyeket fontosnak tartunk, és minden nevelési tevékenységünkben vezérlő elvnek tekintünk.  családi életre nevelés: a család a társadalom legkisebb közössége, amely közvetítő szerepet tölt be az egyén és a társadalom között. A kollégiumi nevelés családpárti, a családi élet fontosságának tudatára neveli növendékeit. A nevelőnek tudnia kell, hogy az elsődleges szocializációs szerep a családé, az iskola és a kollégium csak ezután következik. Feladataink: formáljuk a kulturált magatartás szokásait, készségeit a fiúk-lányok társas kapcsolatában, helyes erkölcsi szemléletet alakítsunk ki a szerelemről, szexualitásról, a szexuális élettel járó felelősségről, a gyermekek vállalásáról, a gyermek és a családtagok rendezett viszonyáról.  szociális nevelés: a szociális nevelés magába foglalja a különböző szociális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a közösséghez való pozitív viszony kialakítását, harmonikus társas kapcsolat létesítéséhez szükséges képességek fejlesztését, együttműködési készség elsajátítását.  a csoportvezető tanár kapcsolatot tart a diák osztályfőnökével  (kollégiumi naplóbejegyzés, csoportnapló bejegyzés)  az igazgató, az igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető a csoportvezető tanár, iskolai meghívásra képviseli a kollégiumot az iskolai rendezvényeken  a partnerközpontú működés jegyében kétévenként kérdőíves felmérést végzünk az iskolai elégedettségről, a kollégium megítéléséről.  A szülőkkel való kapcsolattartás formái:  nyíltnapon, miden érdeklődő szülő és jelentkezni szándékozó diák részt vehet  a csoportvezető tanárok rendelkezésre állnak telefonos és személye megkeresésre  évente visszamérjük, kiértékeljük a szülői elégedettséget, vizsgáljuk a partneri elvárásokat

142

 kommunikációs és tárgyalástechnikai ismeretek gyakoroltatása  önismereti tréningek  kutyaterápiás foglalkozás  csoportfoglalkozás  szakkörök  hagyományápolás  gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység

 (jubileumi események, diákok szereplései, tantestületi értekezlet)  nyílt nap  szülői értekezlet  külső partnerek által szervezett programok lebonyolítása  IMIP szerint


3.4 A TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK TERVE

3.4.1 Énkép, önismeret, szociális képességek, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A kollégium alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. Figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A problémákkal való szembeállás megtanulása nagymértékben függ az önismerettől, döntéshozó képességtől, a másokkal való együttműködés képességétől. A választás lehetőségéhez döntéshozó képességre van szükség. A döntést érzelmi benyomások, viselkedési módok, szükséges információk befolyásolják. Azt is meg kell ismerniük, hogyan befolyásolják őket saját érzéseik, érzelmeik, értékeik, viselkedésmódjuk. Minél többet tudnak önmagukról, saját képességeikről, társaikról, annál inkább képesek felelősségteljesen dönteni. A döntéshozásban gyakorlott ember jobban képes irányítani életét, választásaiban csökkenteni tudja a bizonytalanságok számát, és határt tud szabni annak, hogy miként befolyásolják jövőjüket. A fejlesztés célja: a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Csoportkeretben a szabályok, elvárások tisztázása, egymásra hangolódás, bizalomerősítés. Önismeret:  Önismeret jelentősége magunk és mások számára.  Önismeret nehézségei.  Énkép, önértékelés.  Önelfogadás, mások elfogadása.  Képességek felmérése.  Testi-lelki szükségletek.  Önmagunk megértése, érzelmi reakciók.  Feladatvállalás, felelősségvállalás.  Típusok meghatározása: sikerorientált, kudarckerülő.  Az önbemutatás formái, kifejezési készség javítása.

143


Kommunikáció:  Nonverbális, verbális gyakorlatok  Kommunikációs stílusok  Hatékony kommunikáció  Interperszonális képességek javítása:  Együttműködést elősegítő gyakorlatok  Tervek, közös feladatok készítése, értékelése  Konfliktusmegoldási stratégiák  Konfliktuskezelési készségek:  Belső konfliktusok  Társas kapcsolatokból adódó konfliktusok  Pozitív viszonyulást fejlesztő gyakorlatok:  Relaxáció  Pozitív viszony fejlesztése a közös dolgaikhoz (képzés, közösség stb.)  Magabiztosság erősítése Stresszkezelés: A kollégiumban élő diákok nagy része küzd különböző érzelmi problémával. Az ő számukra az önismeret-fejlesztő foglalkozásokon túl szükség van egyéni problémakezelésre. Ezeken az alkalmakon a diák a mentálhigiénés szakemberrel, pszichológussal közösen igyekszik a problémát megoldani, a szociális munkás és a diákot tanító pedagógusok bevonása is szükséges. Ezek az alkalmak esetiek, a diákok igényei szerint.

3.4.2 A pályaorientáció segítése, kompetenciák fejlesztése Pályaorientációt segítő tevékenység Magasabb évfolyamokon fontos pedagógiai feladat a reális munkahely-választási szándék kialakítása. A feladat ellátását a szülőkkel, tanulókkal, tanárokkal, munkaügyi központtal folytatott folyamatos információcsere segíti. Feladatok:  széleskörű tájékozódás a lehetőségekről  a befogadó munkahelyekkel, védett munkahelyekkel kapcsolattartás  ismeretek szerzése a tanulók érdeklődéséről, képességeiről, hajlamairól, motivációikról  választás segítése érdekében előadók meghívása, információhordozók gyűjtése és átadása

144


 szoros kapcsolat a munkaügyi központtal, ezen belül is a rehabilitációs csoportjával, amely segíti a végzős diákok megyénkénti elhelyezkedési esélyeit  munkahelykereső technikák, önéletrajzírás, sikeres első bemutatkozás elsajátítása. A hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedésének segítése: A különböző problémával küzdő diákjainkat szakemberhez irányítjuk, hiányosságaik szakszerű kezeléséért (szociális munkás, mentálhigiénikus, pszichológus). A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével (rendezvények sorozata – aktuális és hagyományos, versenyek) alkalmat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. Lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást. A nehezen nevelhető tanulók számára megkeressük azt a tevékenységi formát, amelyben leköthetik energiájukat, kiteljesíthetik személyiségüket (foci, kosárlabda, röplabda, bocsa, ping-pong, kondiedzés, gyöngyfűzés). Esztétikai-művészeti nevelés: Összetett feladat, ezért súlypontozva részfeladatokat emelünk ki. Személyiségformáló hatása csak pozitív, átélt élmények során érvényesül. Leghatásosabb közvetítői a művészetek, mégis inkább a mindennapi életben jelenlévő értékekre kell figyelnünk: jó ízlés formálása, kultúrált magatartás, öltözködési kultúra, esztétikus környezet (múzeum-, színház-, könyvtárlátogatás, szakkörök, életvitel).A munka során a cél, hogy a kollégisták az esztétikai élményeket észleljék, befogadják és átéljék (városi, iskolai rendezvények). Digitális kompetencia fejlesztése: A fentiekben felsoroltak alapján a könyvtárban, illetve a kijelölt tantermekben lehetőségük van a tanulóknak további kutatásra ( Internet), információs technikai eszközök megismerésére és használatára.

3.4.3 Kulturált életmódra nevelés. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon- és népismeret. A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja, hogy a kollégista megtartsa azokat az értékeket, amelyekkel a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, és az új környezet értékei épülnek be a személyiségbe.

145


Ebből adódó célok és feladatok:  a szülőföld, az elbocsátó, befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása;  országunk, anyanyelvünk ismerete, szeretete, hagyományaink, kulturális örökségeink ismerete, tisztelete, ápolása, nemzeti szimbolizmus;  hazánkban élő nemzetiségi, kisebbségi jogainak ismerete, kultúrája, hagyományainak tiszteletben tartása;  európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökségek megismerése, megóvása, gyarapítása;  egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása és tisztelete;  más népek nemzeti értékeinek, kultúrájának tiszteletben tartása. E feladatok csoportos foglalkozásokon kerülnek megbeszélésre. Megvalósulnak még ünnepségeinken, tényanyag-gyűjtő munkában, tájházak néprajzi gyűjtemények, helytörténeti gyűjtemények, tárlatok, történelmi és irodalmi emlékhelyek látogatásában, ill. kirándulásokon.

3.4.4 Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Egészséges életmód: A helyes életmód fontosságának tudatosítása a legfőbb cél. Az életben is képesek legyenek az életmódjukra vonatkozó helyes döntések kiválasztására. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók, elméleti és gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. Kiemelt feladat az egészséges táplálkozásra szoktatás, a mozgás adta testi és mentális felfrissülés lehetősége, a káros szenvedélyek negatív hatásainak, ezek kialakulásának megelőzése. Az itt élő diákok többsége valamilyen testi, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élnek. A társadalom adta újítások, lehetőségek az ő számukra is nyitva állnak. Az élvezeti szerek terjedése, a táplálkozás egyoldalúsága együttesen komoly pszichoszomatikus károsodást

146


okozhatnak. Egyre erősebben jelentkeznek a civilizáció ártalmai (légszennyeződés, mozgásszegénység, túltápláltság). Emelkedett a neurotikus diákok száma. A testi, lelki építésről, a káros szenvedélyek romboló hatásáról csoportfoglalkozáson, előadásokon szereznek információkat. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése (Nyíregyháza) A környezeti problémák megoldásában a közoktatásnak óriási szerepe van. A lakóhely környezetének megismerésére és védelmére való nevelés kötelező feladat pedagógusok számára. Az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az egészséges életvitel igényére, valamint az ezekhez szükséges önfegyelemre neveli fiataljainkat. A környezeti nevelés feladata: Megtanítani a fiatalokat a természetes és mesterségesen épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre. Valós képet adni a környezetről, értékeinek megóvásával kapcsolatos feltételekről. Tudjanak különbséget tenni a környezetszennyező és környezetbarát anyagok között. A természeti károkat megelőző védelem, azok megszüntetése, az emberi környezet fejlesztése és a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás tudatosítása. A tanórán kívüli nevelés, a kollégium a maga környezeti kultúrájával járul hozzá a felelős magatartás kialakításához. A feladatok megvalósításához: előadások, videofilmek, kirándulások, kiállítások, szakirodalom feldolgozása és a környezettudatos viselkedés gyakorlattá válása. Tevékenységeink, eredményeink:  PET palack gyűjtése, az épület minden emeletén gyűjtőhelyet biztosítunk  Papírgyűjtési akciók  Elemgyűjtő hely egy központi helyen  Terepgyakorlatok:  Vadaspark rendszeres látogatása (állatvilág);  Botanikus kert látogatása (növényismeret);  Szennyvíztisztító telep bejárása;  Szemétlerakó hely látogatása;  Nyíri Arborétum (növényismeret és –gondozás);  Sóstói erdő élővilágának megismerése;  E-on üzemlátogatás;  Múzeumlátogatás;

147


 Állatmenhely és Állatkórház látogatás;  Növényültetés, udvarrendezés az iskolában.  Pályázati projektek megvalósítása  Környezetvédelmi városi rendezvényeken aktív részvétel A munkához elméleti és gyakorlati segítséget nyújtó partnereink:  E-misszió Természetvédelmi Egyesület  Felső-Tisza Alapítvány  Állatbarát Alapítvány  Nyíri Arborétum Egyesület  Zöld Kerék Alapítvány  E-on Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Jeles napok megemlékezése vetélkedőkkel, előadássorozatok szervezésével:  Feb. 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja  Feb. 2. A Vizi Élőhelyek Emléknapja  Márc. 22. A Víz Világnapja  Ápr. 22. A Föld Napja  Máj. 10. Madarak és Fák Napja  Máj. 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Világnapja  Máj. 24. Európai Nemzeti Parkok Világnapja  Jún. 5. Környezetvédelmi Világnap  Szep. 3. Parkosítási Világnap  Szep. 16. Az Ózon Világnapja  Szep. 22. Autómentes Világnap  Okt. 4. Állatok Világnapja  Okt. 21. Földünkért Világnap 2009-ben iskolánk elnyerte az ÖKOISKOLA címet.

148


Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése (Balassagyarmat) Tanórákon, kollégiumi foglalkozásokon külön modulokban, témacsoportokban foglalkoznak a tanulók a környezet-és természetvédelemmel. Kollégiumi kötelező csoportfoglalkozásokon minden csoport három foglalkozáson mélyítheti el tudását, érdeklődését ezen a területen. Választható szakkörökön - rajz, számítástechnika, stb. – is rendszeresen foglalkozunk diákjainkkal, ezzel a témakörrel. Számítástechnika szakkörön az internet segítségével látogatunk oldalakat, melyek érdekesen és izgalmasan mutatják be például az éghajlatváltozás következményeit, a bioszféra változásait, stb. A Városüzemeltetési Kft. nálunk helyezett ki először szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténereket.. Hetente takarítjuk az iskola és a kollégiumi épületek környékét. Természetvédelmi őrjáratainkon havonta az erdei utakon, a hozzánk legközelebbi tó partján szedjük a szemetet. Az Ipoly Erdő Zrt. Által kialakított tanösvényt minden évben végig járjuk. A diákok felismerték és erejükhöz mérten óvják, tisztítják az intézmény környezetét. Heti rendszerességgel – szerdai napokon – a kollégium lakóházainak belső nagytakarítását végzik, majd az udvaron, szedik az egyre csökkenő mennyiségű szemetet, hulladékot, anyagoktól függően válogatva, majd szelektív hulladékgyűjtő edényekben helyezik el. Havonta, kéthavonta természetvédelmi őrjáraton az iskola környezetében és a legközelebbi tó partján gyűjtik a hulladékot. Az esetleges időközben keletkezett illegális szemétlerakókat jelzik a megfelelő hatósághoz. A konyhai használat során keletkezett étolaj és egyéb sütőzsiradékot évek óta a Biofilter Környezetvédelmi Rt. szállítja el. Rendszeres a parlagfű irtás. Évente a Föld Napja rendezvényeken a Városüzemeltetési Kft. által hozott transzparenseken mutatják be és ismertetik diákjainkkal az allergiát okozó és a védett növényeket egyaránt. Az első tanévtől kezdődően külön gyűjtésre és szállításra kerültek a gyógyszermaradékok és a használt egészségügyi eszközök. A 2010/2011-es tanév elejétől RE’LEM Nonprofit Kft. szárazelem- és akkumulátor gyűjtőt helyezett el az iskolában. A PET palackok külön gyűjtése, a 2010-ben vásárolt kézi tömörítővel történő préselése után a helyi TESCO áruház veszi át.

149


A kollégiumi csoportfoglalkozások keretében főbb témáink:  A környezetvédelem fogalma (interdiszciplinaritás)  Flóra és fauna  Az ember környezetkárosító tevékenységei  Talaj-, levegő-, víz-, fényszennyezés  Az egyén és a társadalom felelőssége  Megújuló energiaforrások (szél-, víz-, nap-, geotermikus energia, biomassza)  Fenntartható fejlődés Iskolánk 2011-ben ismét elnyerte a címmegújító pályázaton az Ökoiskola címet.

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete 4.1 KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A RIDENS Kollégium –igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez- a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően- csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:  Tehetségkibontakoztatást, felkészítést (alternatív szilencium, szilencium), felzárkóztatást segítő foglalkozások  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások  Csoportfoglalkozások  Életvitel  A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (szakkörök, diákkör) Csoportfoglalkozások: A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma. Témakörök: 1.

Tanulás

2.

Énkép, önismeret, pályaorientáció

3.

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra

4.

Környezettudatosság

5.

Testi és lelki egészség

6.

Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

7.

Hon- és népismeret

150


Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepreire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Összesen

9. évfolyam 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

13-14. évfolyam 1

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14 évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60 %-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (Órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. 1) Tanulás Témakörök: Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika 2) Énkép, önismeret, pályaorientáció Témakörök: Ki vagyok én? Az egyén és a társadalom Pályaorientáció 3) Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Témakörök: Európaiság Mindennapok művészete Az alkotás öröme Egyetemes műveltség 4) Környezettudatosság

151


Témakörök: Környezetünk állapota Közös felelősségünk 5) Testi és lelki egészség Témakörök: Társas kapcsolataink Élet a kollégiumban Testi-lelki egészségünk 6) Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Témakörök: Én és a család A kollégium és az iskola A társadalom A háztartás 7) Hon-és népismeret Témakörök: Helyismeret, helytörténet Múltismeret, hagyományok Jelenismeret Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Nemzeti kultúránk

152


4.2 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK TERVE Nyíregyháza Foglalkozások jellegük szerint Szilencium

Foglalkozások témajavaslata tanulószobai szilencium

Differenciáló pedagógiai mód- szobában történő tanulás szerekkel szervezzük A tanuló képességei alapján(az eredmények változásait mérjük) Kötetlen beszélgetések:  a csoport életéről  illemről  káros szenvedélyekről  szexről Csoportfoglalkozások (lásd: keretprogramterv mel-  városi, falusi élet különbségeiről lékletben csatolva; plusz a  az elhelyezkedés lehetőségeiről csoport igényeire szabott 15  közlekedésről, annak veszélyeiről óra feldolgozásának programvallásról, hitről tervét a csoportvezető nevelő-  értelmiségi létről tanár egyéni munkatervében  szerelemről, barátságról állítja össze.)

Előadások érdeklődés szerint:  szerelemről, barátságról  egészséges szexuális életről  drogfogyasztás veszélyeiről  továbbtanulásról  kiemelkedő történelmi alakjaink  intelligenciáról  kreatív gondolkodásról  csillagászatról

Feladatok  tanulási ambíció felkeltése  eredményes tanulási módszerek elsajátítása     

megfelelő motiváció biztosítása sikerorientáltság kialakítása tanulási életprogram megláttatása társadalmi értékek, normák közvetítése pozitív szociális magatartásformák kialakítása

 szociális viselkedés szabályainak elsajátítása  a demokratikus viselkedés szabályainak ismerete  vezetőképesség fejlesztése, segítő együttműködés  egészséges és kulturált életmódra nevelés  hátrányos helyzetű tanulók szocializációjának segítése

Társadalmi értékek, normák közvetítése  sikerorientáltság kialakítása  egészséges, kulturált életmódra nevelés  pályaválasztás segítése  pozitív szociális magatartásformák kialakítása  általános műveltség emelése  előadói tevékenység megismertetése

Elérendő célok  szülői elvárások, kérések teljesítése  tanulmányi munka színvonalának emelése  tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése  segítségadás a továbbtanuláshoz  művelődési egyenlőtlenségek csökkentése  szociális viselkedés szabályainak elsajátítása  pályaválasztás segítése, pályaorientáció  társadalmi beilleszkedés segítése  nemzeti értékek  kulturális, történelmi hagyományok ismerete  környezetérzékeny, ökológiai ismereteken alapuló szemléletmód kialakítása  családtól való elszakadás segítése  közösségekben adódó konfliktusok és megoldásuk Tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése  tanulmányi munka színvonalának emelése  nemzeti értékeink kulturális és történelmi hagyományainak megismertetése  környezetérzékeny, ökológiai

153

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA        

ismereteken alapuló szemléletmód kialakítása  általános műveltség emelése, érdeklődési kör kiszélesítése

az irodalom géniuszairól környezetvédelemről vallások különbözőségeiről képzőművészetekről komolyzenéről, könnyűzenéről a sport fejlődéséről úti élmény beszámolók videó filmek vetítése a felsorolt témákban

Korrepetálások:  matematikából  helyesírásból  szükség szerint más tárgyakból

Felzárkóztatás:  eredményes tanulási módszerek elsajátítása  kapcsolattartás tanárokkal, szülőkkel

 szülői elvárások, kérések teljesítése  tanulmányi munka színvonalának emelése  hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés

Egyéni beszélgetések:  tanulmányi eredményekről  iskolai, kollégiumi konfliktusokról  a család helyzetéről, viszonyairól  pályaválasztási lehetőségekről  napi feladatokról  speciális problémák megbeszélése

Megfelelő motiváció biztosítása  segítő együttműködés fejlesztése  pályaválasztás segítése  demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása  információszerzés a tanulók családi hátteréről

 tanulmányi munka színvonalának emelése  hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés  pályaválasztás segítése  társadalmi beilleszkedés segítése  tehetséges tanulók felkutatása  családtól való elszakadás segítése  közösségben történő konfliktusokra való felkészülés és ezek megoldása

154


Balassagyarmat Foglalkozások jellegük szerint

szilencium

Foglalkozások témajavaslata

tanulószobai szilencium

Kötetlen beszélgetések:  a csoport életéről  illemről  káros szenvedélyekről Csoportfoglalkozások  szexről (lásd: keretprogramterv mel-  az elhelyezkedés lehetőségeiről lékletben csatolva; plusz a  közlekedésről, annak veszélyeiről csoport igényeire szabott 15  hon és népismeret óra feldolgozásának programtervét a csoportvezető nevelő-  nemzeti szimbólumaink tanár egyéni munkatervében  at EU-ról  a családról állítja össze.)  szerelemről, barátságról

Előadások érdeklődés szerint:  szerelemről, barátságról  egészséges szexuális életről  drogfogyasztás veszélyeiről  továbbtanulásról  kiemelkedő történelmi alakjaink  intelligenciáról  kreatív gondolkodásról  környezetvédelemről  vallások különbözőségeiről  képzőművészetekről  komolyzenéről, könnyűzenéről  a sport fejlődéséről

Elérendő célok  szülői kérések teljesítése  tanulmányi munka színvonalának emelése  tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése  művelődési egyenlőtlenségek csökkentése  szociális viselkedés szabályainak  szociális viselkedés szabályainak elsajátítása elsajátítása  a demokratikus viselkedés szabályainak isme-  pályaválasztás segítése, pályaorirete entáció  vezetőképesség fejlesztése segítő együttmű társadalmi beilleszkedés segítése ködés  nemzeti értékek  egészséges és kulturált életmódra nevelés  kulturális, történelmi hagyomá hátrányos helyzetű tanulók szocializációnyok ismerete jának segítése  környezetérzékeny, ökológiai ismereteken alapuló szemléletmód kialakítása  családtól való elszakadás segítése  közösségekben adódó konfliktusok és megoldásuk Társadalmi értékek, normák közvetítése: Tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése:  sikerorientáltság kialakítása  tanulmányi munka színvonalának  egészséges, kulturált életmódra nevelés emelése  pályaválasztás segítése  pozitív szociális magatartásformák kialakítása  nemzeti értékeink kulturális és történelmi hagyományainak meg általános műveltség emelése ismertetése  előadói tevékenység megismertetése  környezetérzékeny, ökológiai ismereteken alapuló szemléletmód kialakítása  általános műveltség emelése, érdeklődési kör kiszélesítése       

Feladatok tanulási ambíció felkeltése eredményes tanulási módszerek elsajátítása megfelelő motiváció biztosítása sikerorientáltság kialakítása tanulási életprogram megláttatása társadalmi értékek, normák közvetítése pozitív szociális magatartásformák kialakítása

155


Korrepetálások:  matematikából  történelem  szükség szerint más tárgyakból

Felzárkóztatás:  eredményes tanulási módszerek elsajátítása  kapcsolattartás tanárokkal, szülőkkel

 szülői elvárások, kérések teljesítése  tanulmányi munka színvonalának emelése  hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés

Egyéni beszélgetések:  tanulmányi eredményekről  iskolai, kollégiumi konfliktusokról  a család helyzetéről, viszonyairól  pályaválasztási lehetőségekről  napi feladatokról  speciális problémák megbeszélése

Megfelelő motiváció biztosítása  segítő együttműködés fejlesztése  pályaválasztás segítése  demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása  információszerzés a tanulók családi hátteréről

 tanulmányi munka színvonalának emelése  hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés  pályaválasztás segítése  társadalmi beilleszkedés segítése  tehetséges tanulók felkutatása  családtól való elszakadás segítése  közösségben történő konfliktusokra való felkészülés és ezek megoldása

156


A HEFOP 3.1.3 kompetencia program követelményeinek témakörei csoportfoglalkozások keretében Balassagyarmat Életpálya-építés kompetenciaterületen C modul 9. évfolyam 1. Házon kívül outdoor csoportépítés és készségfejlesztés 

Kezdőkör- bevezetés



Csoportépítő- sikeremberek



Csoportépítő- gyümölcs körbeadós foglalkozás



Toronyépítő



Minikutatás



Egy átlagos délután időbeosztása

2. Mi is az a „tanulás”? 

Hogy vagyok a tanulással?



Tanulási stratégiák



Hogyan magyaráznád el? Szerepjáték



A tanár is tanul



Intelligencia-teszt kitöltése



Napi, heti és távolabbi terveim



Tanulást segítő vázlatkészítés



Lényegkiemelés szövegből

3. Hogyan tanulok én? 

Jobb vagy bal?



Hogyan tanulok én?



Szövegértelmezés stratégiákon keresztül



Tanulási környezetünk



Én és a nyelvek tegnap, ma és holnap



Legyen úgy, ahogy én szeretem!

4. Önálló tanulás tanulása  Koncentrációs gyakorlat 

Szövegrészletek elemzése



Digitális tartalmak felhasználása a tanulásban



Kedvenc tanulósarkom



Digitális tartalmak felhasználása a tanulásban



Egyéni erősségeink és gyengeségeink



Prezentáció készítése 157


Életpálya-építés C modul 10. évfolyam 1. modul: Képzésindító 1. Ráhangolódás- csoportfolyamat elindítása 2. Kezdőkör- bevezetés 3. Mi az életpálya-építés? 4. Naplózás (tanulmányi napló készítése) 2. modul: Kapcsolatok hálójában 5. A kapcsolatrendszerek szerepe az információáramlásban 6. Mit akarok tudni? 7. Közel s távol 8. Kit kérdezhetek? (A téged érdeklő foglalkozásokkal kapcsolatos kérdések) 3. modul: Bevezetés a projectmenedzsmentbe 9. Mi a projectmenedzsment? 10. Ötletbörze és rangsorolás 11. Idő egyenes- munkaterv 12. Ki, mit, mikorra? 13. Visszajelzések, tanultak 4. modul: Pályaismeret 14-15. Ki miben tudós? 16. Pályaválasztási tanácsadó 17-18. Tanácsadói jelentés egy szakmáról (jellemzők, tulajdonságok, előnyök, feltételek, adottságok) 5-6. modul: Karrierexpoproject, interjúproject 19-20. Az elsajátított projectmenedzsment-ismeretek gyakorlatba ültetése (csoportmunka: munkaterv, ,,ki, mit, mikorra?”, köztes értékelés, orvosoló) 21. Beszámolólap kitöltése 22. Értékelő foglalkozás: ami jó volt és amit másképp lehetett volna 7. modul: Nyílt nap/ Önreprezentáció-project 23-24. Önmeghatározás, célok, lehetőségek definiálása a saját iskola bemutatásán keresztül 25. Beszámolólap kitöltése 26. Értékelő foglalkozás: ami jó volt és amit másképp lehetett volna

158


8. modul: Tájékozódás a munkaerőpiacon 27-28. Munkaerő piaci alapismeretek (alapfogalmak, továbbtanulás, munkavállalás) 29. Munkaerő piaci ,,vetélkedő” feladat 9. modul: Zár(ó)óra 30. Zár(ó)óra: értékelés, összegzés, jövőtervek megfogalmazása Szociális életviteli és környezeti kompetenciaterületen Toleranciára nevelés C modul 9-10. osztályban 1. Szorongás a csoportban 2. Szomszédság? 3. „A világ létra, melyen az egyik fel a másik lemegy” 4. Naptárak és ünnepek III-IV. 5. Kultúrák találkozása 6. Te is más vagy, te sem vagy más 7. Ne szívd mellre! 8. Parlamenti patkó 9. A világ gyermekei II.

4.3 KOOPERATÍV TANULÁSSZERVEZÉS A kollégiumban az iskolával közösen megállapodott projekt-témákat dolgozunk fel, a cél a közös megvalósítás, egymás munkájának kiegészítése, teljes együttműködés. (lásd iskolai PP)

4.4 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

4.4.1 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidő szervezésének az elvei  A tanítványok ösztönzése az egészséget és a kulturált életmódot szolgáló szabadidő eltöltésére.  A nevelőtanári figyelem középpontjában áll a tanulók önellátó képességének fejlesztése.  Olyan szabadidős foglalkozások biztosítása amelyek figyelembe veszik a sokféle tanulói igényt, speciális szórakozási és fejlesztési alkalmakat kínálnak a különféle sérüléscsoportba tartozó fiatalok számára (mozgásfogyatékosoknak: pl. boccia, gyöngyfűzés; látássérülteknek: pl.:hangszeres foglalkozások)  Alkalmak teremtése a városban szervezett különféle sport, kulturális, művészeti, irodalmi, zenei, műszaki-technikai rendezvények látogatására és azokban való aktív részvételre.

159


 Szervezett programok elősegítik a nemzeti kulturális, természeti, fölrajzi értékek és hagyományok megismerését.  Sokféle szakkörrel és rehabilitációs célokat szolgáló tevékenységek teremtenek alkalmakat a különféle sérüléscsoportba tartozó tanulók hátrányainak kompenzálása.  A sportolás a fiatalok számára is nélkülözhetetlen, testének, fizikai állapotát javítása, szinten tartása, napi feszültségeinek oldása. Partneriskolákkal együtt szervezett versenyek keretében ép társaikkal együtt saját sikerélményeit is megélheti. (Boccia, sakk, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, tollaslabda, kosárlabda)  A szabadidő értelmes eltöltése megóv a káros szenvedélyektől.  Együttes diákönkormányzati szabadidős programok és munkák tervezése, lebonyolítása. Cél:  A műveltségi egyenlőtlenségek csökkentése  A szabadidő értelmes és hasznos strukturálása  Regeneráció, rekreáció  Rejtett képességek, hobbyk kibontakoztatása  Érdeklődés felkeltése és ébrentartása a változatos tevékenységek iránt  A személyiség sokoldalú fejlesztése az örömszerző tevékenységekkel A szabadidő tartalmas eltöltése kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához, a környezeti és a testi nevelésben megnyilvánuló értékekhez egyaránt. Ez a tevékenység átfogja a kollégiumi élet minden mozzanatát, ezért megtervezése igen fontos. Ebben az időben történik a műveltségi egyenlőtlenségek csökkentése. Erre a legnagyobb teret a kiscsoportban kötetlenül történő beszélgetések adják, ahol a diákok egymás műveltségi szintjét is emelhetik. Sokat segíthet a témában az érdeklődés szerint szerveződő előadássorozat a műveltség legkülönbözőbb területeiről. Irányított közös videózással is haladást érhetünk el. A kulturális témájú vetélkedők is hasonló célt szolgálnak. A könyvtárhasználat és az újságolvasás lehetőségének megteremtésével pedig teljessé tehetjük munkánkat. Külön feladatot jelent a képzőművészeti kiállítások rendezése, író-olvasótalálkozók szervezése, a tanulók felkészítése irodalmi, zenei műsorokhoz. Változatos, az érdeklődési körüknek megfelelő, az életkori sajátosságokhoz igazodó programok tágítják műveltségüket.

160


A feladatok közé tartozik a könyv, mint a legfontosabb információhordozók gyakori használata, valamint a világirodalom legjelentősebb értékeinek megismertetése, megszerettetése, rendszeres olvasásra való szoktatás. Műveltség-kiegészítő körök, szakkörök szervezése segíti a művelődési egyenlőtlenségek csökkentésében. Használni tudják vak és gyengén látó tanulóink a hangos könyvtár adta lehetőségeket. Szabadidőben történhet a kulturális, művészeti nevelés. A kollégium lehetőségeket, programokat kínál, amelyekből választhatnak a tanulók érdeklődésük szerint. Nemzeti értékeink, kulturális hagyományaink megismerésén túl idetartozik a múzeumba, színházba járás szokásainak kialakítása. A kollégiumokban alapvetően fontos, hogy a hátrányos helyzetű tanulók eljussanak kollégiumi éveik során színházba, hangversenyekre, ismereteik, ízlésük fejlődjön. Olyan darabokat választunk, amelyek a színházkultúra értékes alkotásai, a kollégisták általános műveltségét emelik, de életkori sajátosságaiknak megfelelnek. A színházi illem ismertetése fontos feladat. A munka fontos része még, hogy a divathullámokból az értékeket megláttassa. A környezetünk esztétikájának befogadása, őrzése, a megemlékezések, ünnepségek, kollégiumi hagyományok ápolása, sportversenyek, fiatalos időtöltések megszervezése is lényeges. Megvalósítjuk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, kapjanak családias jelleget. Hagyomány a családias jellegű karácsonyi vacsora megszervezése. A jól szervezett kulturális tevékenységrendszer sajátos hangulatot, kollégistáinkban a pozitív értékekhez való vonzódást eredményezi.

4.4.2 Egyéni törődést biztosító foglalkozások A kollégium az igénybevevő fiatal számára biztos háttér-testi és lelki „támaszpont”-, ehhez prevenciót és utógondozást lát el. A kollégium nevelőmunkája és értékközvetítése során megvalósítja a szeretet és követelés összhangját a lelki gondozást. A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Kollégista diákjaink többségének speciális egyéni igényeit szülőpótló tevékenység formájában látjuk el (személyi higiénia kialakítása, egyéni bevásárlás, hatékony időbeosztás kialakítása).

161


4.4.3 Kollégiumi élet szervezése A tanulók életrendjének szervezésének pedagógiai elvei. A kollégiumi életrend szervezésének a pedagógiai elvei. A tanulók belső életrendjének szabályozása során a kollégium figyelembe veszi:  a tanulók fogyatékosságát, egészségi állapotát  életkorukat  testi-lelki fejlődésük feltételeit  a tanulók, a szülők, az iskola igényeit  a kollégium koedukált voltát  az állapotból fakadó életmódot, életritmust  az egyéni pszichés és fizikai terhelhetőséget

162


Szabadidős tevékenységek - Nyíregyháza

Szakkörök



önismereti szakkör



filmklub



környezetismereti szakkör  tanulói igények figyelembe vétele



sakkszakkör



sikerorientáltság kialakítása, szinten tartása



gyöngyfűző



tanulási ambíció felkeltése



boccia



tanulási életprogram megláttatása



Internet-használat



vezetési képesség fejlesztése



énekkar



segítő együttműködés fejlesztése



pályaválasztás segítése



tömegsport



szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítása



tehetséges tanulók felkutatása,



agyagozás



aktív diákönkormányzat működtetése



hangszeres



korszerű műveltség megszerzésének biztosí-



edzőtermi foglalkozás



asztalitenisz



fittness torna



csecsemőgondozás

tása 



tanulmányi munka színvonalának emelése



művelődési egyenlőtlenségek csökkentése

képességeik fejlesztése 

művelődési egyenlőtlenségek csökkentése

társadalmi értékek, normák közvetítése

163


Sportversenyek:

Turisztika:

Vetélkedők:

Kulturális rendezvények:

Zenés rendezvények:

   

asztalitenisz sakk asztali foci boccia

 szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása

    

őszi téli tavaszi nyári túrák kerékpártúra

 aktív diákönkormányzat működtetése

    

keresztrejtvényfejtés asztali foci sakk versmondó csoportos műveltségi vetélkedők

       

elsős avató, verébavató Mikulás karácsony farsang DÖK-nap ballagás Márc. 15. , Okt. 23.

   

tanévnyitó diszkó Mikulás-buli farsangi mulatság tanévzáró diszkó

Kirándulások:

 csoportos kirándulások  érdeklődés szerint szerveződők

Könyvtárhasználat:

 hangos könyvtár használata  újságolvasás

 egészséges, kulturált életmódra nevelés  szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása  korszerű műveltség megszerzésének biztosítása  sportoló diákok túlterheltségből fakadó feszültségének csökkentése

164

 szociális viselkedés szabályainak elsajátítása  egészséges életmódra nevelés  tehetséges tanulóink felkutatása, képességeik fejlesztése  sportoló diákok tanulmányi és sporttevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása


Szabadidős tevékenységek - Balassagyarmat

Szakkörök

            

filmklub klip-klub környezetismereti szakkör KRESZ-szakkör informatikai szakkör foci,labdajátékok gyöngyfűző szakkör internethasználat színjátszó tömegsport kézműves edzőtermi foglalkozás utazó szakkör

        

Tehetséggondozás  színjátszó  sport  matematika  történelem  Ki mit tud  kerekesszékes tánc

    

sportversenyek:

   

asztalitenisz foci kézilabda kosárlabda

Vetélkedők



Ki-Mit-Tud? műveltségi és ügyességi vetélkedők

tanulói igények figyelembevétele – sikerorientáltság kialakítása, szinten tartása tanulási ambíciók felkeltése, tanulási életprogram megláttatása vezetési képesség fejlesztése segítő együttműködés fejlesztése szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítása aktív Diákönkormányzat működtetése korszerű műveltség megszerzésének biztosítása társadalmi értékek, normák közvetítése

    

tanulmányi munka színvonalának emelése művelődési egyenlőtlenségek csökkentése pályaválasztás segítése tehetséges tanulók felkutatása, képességeik fejlesztése művelődési egyenlőtlenségek csökkentése

szociális viselkedés szabályainak elsajátítása  egészséges életmódra nevelés szociális viselkedés alapvető szabályainak  tehetséges tanulóink felkutatása, kéelsajátítása pességeik fejlesztése egészséges, kulturált életmódra nevelés  sportoló diákok tanulmányi és sportszabadidő kulturált eltöltésének biztosítátevékenységéhez szükséges feltételek sa biztosítása aktív diákönkormányzat működtetése korszerű műveltség megszerzésének biztosítása sportoló diákok túlterheltségből fakadó feszültségének csökkentése

165




Kulturális rendezvé-  elsős avató, Gólyavató Sport nap nyek:  mozilátogatás  színházlátogatás  Mikulás  karácsony  farsang  ballagás  Márc. 15. , Okt. 23.  Diák Juniális Zenés rendezvények:

  

tanévnyitó diszkó Mikulás-buli farsangi mulatság

Kirándulások:

 

csoportos kirándulások érdeklődés szerint szerveződők



könyvtár használata

Könyvtárhasználat:

166


5. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények Minden nevelőre vonatkozó elvárások A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus. 

Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe.



Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül.



Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is - együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel.



Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi felelősökkel.



Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el.



Rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét.

A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, működjön együtt a pályázati tevékenységben. Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását 

A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása.



Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik.



.A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük.



A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat.



A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát.

167




A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a problémák megoldásában.

A tanulók is részt vesznek a csoport tanulmányi munkájának értékelésében.

168


VIII. Alapdokumentumok, törvényi hivatkozások    

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. Törvény 1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (egységes szerkezetben a jogszabály 9/2007. (II. 27.) OKM rendelettel történt módosításával)  130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról  1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról  45/1999. (XII. 13.) OM rendelet. a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről  28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról  2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról  17/2004. (V. 20.) OM rendelet (egységes szerkezetben a jogszabály 9/2007. (II. 27.) OKM rendelettel történt módosításával)  17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről  1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról  202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról  24/2009. (X. 30.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról  133/2010. (IV. 22.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  29/2011. (III. 16.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet módosításáról Figyelembe vettük még:  a nevelőtestület tagjainak a véleményét,  a diákok véleményét,  a szülők igényeit.

169


TARTALOMJEGYZÉK I.

Az intézményről ................................................................................................................................................................................................................................................ 1 1. Az Intézmény bemutatása ................................................................................................................................................................................................................................. 1 1.1.Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése ...................................................................................................................................................................................................... 2 KOMP I. program ............................................................................................................................................................................................................................................. 2 KOMP II. program ............................................................................................................................................................................................................................................ 3 1.2. Az intézmény társadalmi környezete ......................................................................................................................................................................................................... 5 2. Az intézmény jogállása ..................................................................................................................................................................................................................................... 6 2.1. Az iskola működési feltételei ................................................................................................................................................................................................................... 10 II. Az iskola nevelési programja ...................................................................................................................................................................................................................... 11 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................. 12 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési-pedagógiai feladatok, módszerek és színterek ................................................................................................................... 16 2.1. A személyiségfejlesztés főbb területei ..................................................................................................................................................................................................... 16 2.2. A személyiségfejlesztés fontosabb céljai, feladatai, színterei, módszerei ................................................................................................................................................ 17 Az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése: ............................................................................................................................................................................................... 17 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok, módszerek .................................................................................................................................................................. 19 3.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alapelvei ................................................................................................................................................................. 19 3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek céljai ...................................................................................................................................................................... 19 3.3. A közösségfejlesztés eszközei, módszerei ............................................................................................................................................................................................... 20 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .................................................................................................................................... 21 4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek alapelvei: ............................................................................................................. 21 5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................................................................................................................................................... 22 5.1. A tehetséggondozás alapelvei .................................................................................................................................................................................................................. 22 5.3. A tehetséggondozás eszközei, módszerei ................................................................................................................................................................................................. 23 5.4. A tehetséggondozás színterei ................................................................................................................................................................................................................... 25 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ......................................................................................................................................................................... 25 6.1. Az ifjúságvédelem célja: .......................................................................................................................................................................................................................... 25 6.2. Az ifjúságvédelem szervezése, módszerei ............................................................................................................................................................................................... 25 7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ....................................................................................................................................................................... 27 8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................................................................................................................................................... 28 9. Egészségnevelési program .............................................................................................................................................................................................................................. 28 10. Környezetnevelési program........................................................................................................................................................................................................................... 29 11. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések ............................................................................................................................................................................ 29 12. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................. 29 Belső kapcsolatrendszer alapelvei ................................................................................................................................................................................................................... 29 12.2 Külső kapcsolatok ................................................................................................................................................................................................................................... 32 III. Rehabilitáció, habilitáció ............................................................................................................................................................................................................................. 36 1. Fogalma ........................................................................................................................................................................................................................................................... 36

170

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2. Jellemzői ......................................................................................................................................................................................................................................................... 36 3. Elvei ................................................................................................................................................................................................................................................................ 37 4. Célja ................................................................................................................................................................................................................................................................ 37 5. Pedagógiai célú, konkrét rehabilitációs feladatok ........................................................................................................................................................................................... 38 5.1. Általános feladatok................................................................................................................................................................................................................................... 38 5.2. A habilitációs/ rehabilitációs foglalkozások órakeretei ............................................................................................................................................................................ 41 5.3. Rehabilitációs feladatok: .......................................................................................................................................................................................................................... 42 5.4.Rehabilitációs foglalkozások..................................................................................................................................................................................................................... 42 6. Egészségügyi rehabilitáció .............................................................................................................................................................................................................................. 44 6.1. Fizioterápia............................................................................................................................................................................................................................................... 44 6.2.Gyógytestnevelés ...................................................................................................................................................................................................................................... 46 6.3.Állatasszisztált terápia ............................................................................................................................................................................................................................... 47 6.4 A pszichoterápia ........................................................................................................................................................................................................................................ 47 7. Szociális rehabilitáció ..................................................................................................................................................................................................................................... 48 8. Foglalkoztatási rehabilitáció ........................................................................................................................................................................................................................... 49 IV. Az iskola helyi tanterve ............................................................................................................................................................................................................................... 50 1. Célok és feladatok ........................................................................................................................................................................................................................................... 50 2. Tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................................................................................................................... 52 3. A tanítás – tanulás módszerei .......................................................................................................................................................................................................................... 52 4. A tanítás-tanulás szerkezete ............................................................................................................................................................................................................................ 66 4.1. Osztályszerkezet ....................................................................................................................................................................................................................................... 66 4.2. Csoportbontások....................................................................................................................................................................................................................................... 66 4.3. A tanítási idő ............................................................................................................................................................................................................................................ 66 4.4. A tanítási szerkezet .................................................................................................................................................................................................................................. 66 4.5. A tanulói jogviszony ................................................................................................................................................................................................................................ 67 5. A tanulók továbbhaladása az iskolában (a magasabb évfolyamra lépés feltételei) ......................................................................................................................................... 67 5.1. Vizsgák az iskolában: ............................................................................................................................................................................................................................... 69 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere........................................................................................................................................ 70 6.1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei .............................................................................................................................................................................................. 70 6.2. Az ellenőrzés, mérés és értékelés céljai ................................................................................................................................................................................................... 71 6.3. Az ellenőrzés, mérés és értékelés tartalma ............................................................................................................................................................................................... 72 6.4. Az ellenőrzés, mérés eszköz- és eljárásrendszere .................................................................................................................................................................................... 73 6.5. Az értékelés eszköz- és eljárásrendszere .................................................................................................................................................................................................. 75 V. A tantárgyi rendszer és az óraszámok ......................................................................................................................................................................................................... 78 1. Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolai évfolyamokon (9-12. évfolyamok) szakmacsoportos oktatással ................................................................................. 78 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolai évfolyamokon (9-13. évfolyamok) nyelvi előkészítő évfolyam esetén ....................................................................... 82 3. Tantárgyi rendszer és óraszámok gyakorlati oktatással szakiskolai 9-10. évfolyamokon ............................................................................................................................... 83 4. Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára gyakorlati oktatással szakiskolai 9-10. évfolyamokon .................................................... 84 VI. Szakmai programok .................................................................................................................................................................................................................................... 85

171

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Értelmileg akadályozottak programjai ............................................................................................................................................................................................................ 91 1.1 Személyiségfejlesztő, életre felkészítő program (lsd. 20. sz. melléklet) ................................................................................................................................................... 91 1.2 Számítástechnikai alapismeretek( lsd. 21. sz. melléklet) .......................................................................................................................................................................... 92 1.3 Konyhai munka, konyhai kisegítő munka (lsd. 22. sz. melléklet) ............................................................................................................................................................. 93 1.4 Háztartástan (lsd. 23. sz. melléklet) .......................................................................................................................................................................................................... 94 2. OKJ-s Szakmák - Tantárgyi rendszer és óraszámok ....................................................................................................................................................................................... 94 2.1 Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 24.sz. melléklet)............................................................................................................... 95 2.2 Számítástechnikai szoftverüzemeltető helyi szakmai programja (lsd. 25.sz. melléklet) ........................................................................................................................... 96 2.3 Számítógépes műszaki rajzoló szakképesítés helyi szakmai programja (lsd. 26.sz. melléklet) ................................................................................................................ 97 2.4 Informatika rendszergazda ........................................................................................................................................................................................................................ 98 2.5 Irodai asszisztens szakképesítés helyi szakmai program - Nyíregyháza (lsd. 27.sz. melléklet) ................................................................................................................ 99 2.6 Irodai asszisztens szakképesítés helyi szakmai program – Balassagyarmat-Nyírjes (lsd. 28.sz. melléklet) ........................................................................................... 100 2.7 Irodai asszisztens szakképesítése helyi szakmai program (lsd. 29.sz. melléklet) .................................................................................................................................... 101 2.8 Számítógépes részszakképesítés helyi szakmai program - Nyíregyháza (lsd. 30.sz. melléklet) ............................................................................................................. 102 2.9 Számítógépes részszakképesítés helyi szakmai program - Balassagyarmat-Nyírjes (lsd. 31.sz. melléklet) ........................................................................................... 103 2.10 Ügyintéző titkár ..................................................................................................................................................................................................................................... 104 2.11 Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens ........................................................................................................................................................................ 104 2.12 Parkgondozó részszakképesítés helyi szakmai program (lsd. 32.sz. melléklet) ................................................................................................................................... 105 2.13 Parkgondozó részszakképesítés helyi szakmai program (lsd. 33.sz. melléklet) ................................................................................................................................... 106 2.14 Népi kézműves – fazekas szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 34.sz. melléklet) ...................................................................................................................... 107 2.15 Népi kézműves – takács szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 35.sz. melléklet) ........................................................................................................................ 108 2.16 Szakács szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 36.sz. melléklet) ................................................................................................................................................. 109 2.17 Szakács szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 37.sz. melléklet) ................................................................................................................................................. 110 2.18 Szakács szakképesítés helyi szakmai program (lsd. 38.sz. melléklet) ................................................................................................................................................. 111 2.19 Konyhai kisegítő részszakképesítés helyi szakmai program (lsd. 39.sz. melléklet) ............................................................................................................................. 112 2.20 Bőrtárgy-készítő részszakképesítés helyi szakmai program (lsd. 40.sz. melléklet) ............................................................................................................................. 113 2.21 Gyorséttermi- és ételeladó ..................................................................................................................................................................................................................... 114 VII. Kollégiumi pedagógiai program ................................................................................................................................................................................................................ 115 1. Bevezetés ...................................................................................................................................................................................................................................................... 115 2. Helyzetfeltárás- és értékelés .......................................................................................................................................................................................................................... 115 2.1 Oktatáspolitikai, fenntartói elvárások és tendenciák, változások ............................................................................................................................................................ 115 2.2 Társadalmi, gazdasági elvárások, új kihívások ....................................................................................................................................................................................... 116 2.3 Tanulók jellemzői ................................................................................................................................................................................................................................... 116 2.4 Feltételrendszer ....................................................................................................................................................................................................................................... 117 2.5 Nevelés, oktatás, képességfejlesztés ....................................................................................................................................................................................................... 121 2.6 A tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Hátránykompenzáció ........................................................................... 123 2.7 A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó, beilleszkedést segítő terve .................................................................................................................... 124 2.8 Nevelési klíma ......................................................................................................................................................................................................................................... 126 2.9 Közösségi élet. Hagyományőrzés és ápolás. Diákönkormányzati munka ............................................................................................................................................... 127

172

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2.10 Kapcsolatrendszer ................................................................................................................................................................................................................................. 131 3 Fejlesztési program ........................................................................................................................................................................................................................................ 137 3.1 Minőségpolitika és jövőkép .................................................................................................................................................................................................................... 137 3.2 A működés alapelvei ............................................................................................................................................................................................................................... 137 3.3 A kollégiumi munka kiemelt területeire vonatkozó fejlesztési terv (célok, feladatok, tevékenységek) .................................................................................................. 139 3.4 A tanulók fejlesztésének terve................................................................................................................................................................................................................. 143 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete ........................................................................................................................................................................................................... 150 4.1 Kollégiumi tevékenység szerkezete ........................................................................................................................................................................................................ 150 4.2 Kollégiumi foglalkozások terve .............................................................................................................................................................................................................. 153 4.3 Kooperatív tanulásszervezés ................................................................................................................................................................................................................... 159 4.4 Egyéb foglalkozások ............................................................................................................................................................................................................................... 159 5. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények ...................................................................................................................................................................... 167 VIII. Alapdokumentumok, törvényi hivatkozások ......................................................................................................................................................................................... 169

173

RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGAI PROGRAM

Recommend Documents