Politológia tantárgyi kalauz

Dr. Pető Ernő

Politológia tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.


A kalauz a következő könyvhez készült: Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. Tananyagíró: Dr. Pető Ernő Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft.

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató

© Szolnoki Főiskola, 2005. Minden jog fenntartva. A Tanulmányi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 A politikai alapfogalmak................................................................................................................... 9 A politika logikája............................................................................................................................ 13 A politikai rendszer működése...................................................................................................... 16 A politikai ideológiák...................................................................................................................... 19 A politikai értékek ........................................................................................................................... 22 A politikai pluralizmus ................................................................................................................... 25 A politikai pártok ............................................................................................................................ 28 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 31 A politikai mozgalmak.................................................................................................................... 34 Tömegkommunikáció és politika.................................................................................................. 37 A parlamentarizmus........................................................................................................................ 40 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 43 A modern államok parlamenti rendszerének jellemzése, a legfontosabb államok összehasonlítása............................................................................................................................... 46 Aktuálpolitikai tájékozódás, a tanultak lehetőség szerinti alkalmazása.................................... 49

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Ezzel az ikonnal minden lecke elején találkozni fog. Itt tudhatja meg, hogy átlagosan mennyi időt kell a lecke elsajátítására szánnia, ahhoz hogy biztos tudásra tegyen szert.

Ha ezt ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján.

Ezzel a jellel emeltük ki azokat a célokat,

•

melyeket az adott lecke végére elérhet, ha követi a kalauz utasításait.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Ezzel az ikonnal jeleztük, hogy

olyan fontos feladat megoldásához érkezett, melyet kidolgozás után, a megadott határidőn belül el kell juttatnia tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt abból az alkalomból, hogy a Szolnoki Főiskola elsőéves tanulójaként megkezdte a Politológia tárgy távoktatási formában történő feldolgozását. Most az önálló tanulásra kifejlesztett tanulócsomag bevezetőjét olvassa. Hadd ragadjuk meg az alkalmat, hogy némi háttér-információval szolgáljunk a képzésről, annak céljairól, valamint a tanulás részleteiről. A Politológia tantárgy a kötelezően választható, „B” típusú tantárgyak csoportjába tartozik. Legfontosabb feladatának a közgazdászhallgatók politikaelméleti, társadalom- és politikatörténeti ismereteinek bővítését, közgazdasági gondolkodásának megalapozását, valamint elemző készségének és problémamegoldó képességének fejlesztését tekinti. Az emberek sokat tudnak a politikáról, napi kapcsolatban vannak a politikai eseményekkel, hiszen ezek meghatározzák életüket. A leghátráltatóbb probléma is ebből adódik. Sokan saját politikai meggyőződésük, hétköznapi tapasztalatokra és előítéletekre alapozott, többnyire negatív véleményük visszaigazolását várják. A csalódások elkerülése érdekében kérjük, szabaduljunk meg előítéleteinktől! Részint a tárgy elméleti jellegéből, de a függetlenség követelményéből is adódik, hogy alapvető demokrata meggyőződésünk mellett nem foglalunk állást semmilyen ideológiai, vagy aktuálpolitikai vitában. Viszont nem osztjuk a sokszor tapasztalt véleményt, nem ítéljük el magát a politikát, a politikusokat sem. A politikai tevékenységet mindennapjaink természetes részének tekintjük, és elemezhetőnek tartjuk. A Politológia tantárgy általános célja

• • • •

Képzésünk fő célja a politikáról alkotott tudás, valamint a modern korban elengedhetetlen a közéleti és politikai tájékozódás elméleti alapjainak megteremtése. Az Európai Uniós csatlakozás megköveteli a politikai alapfogalmak ismeretét. Az Unión belüli hatékony érdekképviselet feltételezi ezek használatát. Célunk, hogy a gazdasági és kereskedelmi élet jövőbeni szereplőinek olyan használható kereteket adjunk, amelyben a politikai eseményeket, ideológiákat képesek lesznek értelmezni. Fontos, hogy a jövő közgazdászai megfelelő módon el tudják látni a politikai érdekképviseletüket, kommunikálni tudjanak a politikai élet szereplőivel.

A tananyag interdiszciplináris jellegéből adódóan a közgazdaságtudományi és társadalomtudományi tantárgyakkal áll közvetlen kapcsolatban.

Hogyan használja a Tantárgyi kalauzt? A kalauz szerkesztésekor - a távoktatás speciális módszertanának megfelelően - igyekeztünk megkönnyíteni az Ön tanulását, a tananyag önálló elsajátítását A tananyagot - jellegéből adódóan - úgy szerkesztettük, hogy Ön a tanulás során támaszkodhasson korábbi történelmi ismereteire, általános műveltségére.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A leckéket úgy építettük fel, hogy a szakirodalom elolvasása, a lecke anyagának elsajátítását segítő tevékenységek, a témához kapcsolódó kérdések, valamint a leckét lezáró teszt, és az összefoglaló kérdések megoldása átlagosan 5 órát vegyen igénybe. A leckék természetesen több lépcsőben is feldolgozhatóak. Minden lecke elején megtalálhatja, hogy milyen konkrét célokat érhet el a tananyag elsajátításakor. (A célkitűzések egyben a tárgy vizsgakövetelményei is!) A feladatokat - melyeket haladása során el kell végeznie - bekereteztük, és kiemeltük. Minden feladatnak és megoldásának száma van (pl. 1. önellenőrző feladat és 1. megoldás). A feladatokhoz tartozó megoldásokat mindig a leckék végén találhatja meg.

A következőkben a Politológia tantárgy sikeres feldolgozásához szükséges információkat olvashatja. A tantárgy 3 kredites, tehát összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozásához

A képzés előfeltétele Nincs, igaz sokat segít a középiskolai történelem tananyag ismerete.

A képzés lezárása A képzést írásbeli vizsga zárja, a tantárgy felvételekor egyeztetett időpontban

Beküldendő feladatok A Tantárgyi Kalauzban található önellenőrző feladatok önálló megoldásán túl Önnek 2 db beküldendő feladatot kell elkészítenie. A feladatokat elektronikus vagy postai úton kell eljuttatnia megadott határidőre a tutorához. A feladatok a tananyag elsajátításának sikerét mérik, és leíró jellegű összefoglaló feladatokból állnak. A feladatokat szakértő tutora kiértékeli, és visszajelzést küld Önnek a munka eredményéről.

A tanulás támogatása A tárgy, a távoktatás módszertanából adódóan, a tananyag önálló feldolgozására és szakértő tutorával folytatott konzultációjára épül. Ön önállóan, az önmaga által választott helyen és ütemben tanul. A tantárgy elsajátításához, ha igényli, konzultációra is sor kerül: a konzultáció célja nem a tételes tudás átadása, hanem a tananyag feldolgozásához szükséges szakmai és módszertani segítség nyújtása, a sikeres vizsgára való felkészülés segítése. A tananyag elsajátításában képzésszervező tutora támogatását is kérheti: tanulása megtervezéséhez, esetleg felmerülő problémái megoldásához. Szakmai kérdések tisztázásához szakértő tutor segítségét igényelheti.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tutorok az alábbi támogatást nyújtják Önnek: •

Személyes találkozó;

•

Telefonos segítségnyújtás igény szerint;

•

Beküldendő feladat személyre szabott értékelése

•

Segítségnyújtás levélben vagy faxon

Hogyan tanuljon? Ahhoz, hogy a Főiskola sikeres hallgatója legyen elengedhetetlen, hogy gyakorlatot szerezzen az önálló tanulásban. Tudjuk, hogy sok ismeretet szerzett már a témában, de azért fogadjon el néhány tanácsot, mellyel hatékonyabbá teheti tanulmányait. Az önálló tanulás nagyobb szabadságot nyújt Önnek a tanulási idejének, módjának és ütemezésének megtervezésében. Ott és akkor tanulhat, ahol, és amikor ráér. A távtanulás rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé az élet olyan problémáihoz is, mint a gyerekek megbetegedése, ünnepek és egyéb, a tanulásban általában gátló körülmények. De távoktatás azzal is jár, hogy nincs ott a tanár, akihez kérdéseivel közvetlenül fordulhatna, aki haladását figyelemmel követné és „hajtaná”. Ezért nagyon fontos, hogy valóban rendszeresen és tervszerűen haladjon a tananyag feldolgozásában. A kalauz megpróbál – láthatatlan tanáraként - Ön mellett lenni, tanulmányaiban segítséget és kérdéseire válasz adni. Sajnos, minden kérdését nem ismerhetjük, így kérjük, hogy fennmaradó problémáit beszélje meg a tutorával. Bízunk benne, hogy a siker érdekében kitartóan, rendszeresen és eredményesen tanul majd.

Egyéb tanulási tanácsok: Javasoljuk, hogy a tananyag elsajátításakor készítsen saját jegyzetet, emelje ki a fontosabb fogalmakat és összefüggéseket. Ossza be idejét az egységek tanulása során. Ha szükséges szakítsa meg a tanulást, azokon a pontokon, ahol ezt a téma lehetővé teszi. Ne tanuljon fáradtan, betegen! Haladjon a megadott javaslat szerint, és oldjon meg minden feladatot, melyet a Tantárgyi kalauz kér Öntől!

Tanulmányai során a következőkre lesz szüksége: •

erre a Tantárgyi kalauzra;

•

Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. könyvére;

•

az önellenőrző feladatok kidolgozásához egy saját füzetre;

•

írószerekre;

•

és egy helyre, ahol nyugodtan tanulhat.

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tanulási terv Arra kérnénk, tervezze meg, milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Javasoljuk, hogy egyenletesen ossza el az anyagot! Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Igy a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Ha átgondolta a tanulás ütemtervét, írja is be a következő táblázatba a választott időpontokat, és tartsa is be a határidőket!

Tanulási ütemterv A lecke típusa

Javasolt tanulási idő

1. A politikai alapfogalmak

feldolgozó

6 óra

2. A politika logikája

feldolgozó

6 óra

3. A politikai rendszer működése

feldolgozó

5 óra

4. A politikai ideológiák

feldolgozó

5 óra

5. A politikai értékek

feldolgozó

5 óra

6. A politikai pluralizmus

feldolgozó

5 óra

7. A politikai pártok

feldolgozó

6 óra

beküldendő

7 óra

9. A politikai mozgalmak

feldolgozó

4 óra

10. Tömegkommunikáció és politika

feldolgozó

6 óra

11. A parlamentarizmus

feldolgozó

7 óra

12. Beküldendő feladat

beküldendő

7 óra

13. A modern államok parlamenti rendszerének jellemzése, a legfontosabb államok összehasonlítása.

feldolgozó

6 óra

14. Aktuálpolitikai tájékozódás, a tanultak lehetőség szerinti alkalmazása.

feldolgozó

4 óra

A lecke

8. Beküldendő feladat

Az Ön terve a tanulásra (dátum)

Kész? Nincs más hátra, kezdje meg a tantárgy feldolgozását! Sok sikert!

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke A politikai alapfogalmak Bevezetés Az első lecke során képessé válik a politikai alapfogalmak megértésére. Megismerkedik a politológia, a politikatudomány jelentésével, tisztában lesz azzal, hogy ez a közélet, a politikai történések tudományos szempontú vizsgálatát jelenti. A lecke tanulmányozása során képet alkot a modern társadalmak jellegzetességeiről, bonyolult belső viszonyairól. Nem a politika fogalmának a meghatározása, definiálása a célunk, az túl összetett és komplex. Mindössze a legfontosabb belső mozgatórugókat kívánjuk felderíteni! Az első lépésben mindössze 3 fontos összetevőt kell megértenie: az érdek, az akarat és a hatalom jelentését. Mint Ön is tudja az emberek igen eltérően vélekednek a politikáról. Nemcsak a véleményük, az érdeklődésük, az aktivitásuk is különbözik. Ebben a leckében, az első lépcsőben csak a részvétel szempontjából csoportosítjuk a politika szereplőit. A lecke során megismerkedik a politikai szereplők aktivitás, részvétel szerinti csoportosításával. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6 óra tanulást igényel.

Az anyagrész elsajátítása révén Ön képes lesz:

• • • • •

felsorolni a legfontosabb politikai alapfogalmakat; elmagyarázni a modern társadalmak szerkezetét; két mondatban meg tudja határozni a politika és a politológia szavak jelentését; az aktivitás szempontjából csoportosítani a politika alanyait; elemezni a politikai cselekvés legfontosabb összetevőit, meghatározni a politikai érdek, a politikai akart és a politikai hatalom jelentését.

Kezdjük is meg közös munkánkat. Első témakörünk a politikai gondolkodás fejlődését járja körül. Olvassa el a tananyagrész főbb témaköreit a politikaelmélet kezdeteiről a 9-10. oldalon! 1. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 2-3 mondatban, hogy mivel foglalkozik a politikatudomány? Mi a tárgya? Melyek a legfontosabb politikai fogalmak? Biztosan helyesen válaszolt, ezt a megoldásoknál ellenőrizheti is.

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A következő tananyagrészben a modern társadalmak szerkezetéről olvashat a Tankönyv 30-34. oldalán.

Az olvasottak alapján következzen egy újabb feladat. 2. önellenőrző feladat

Jellemezze röviden a modern társadalmak szerkezetét 3-5 mondatban! Válaszát ezúttal is a lecke végén a megoldásoknál ellenőrizheti. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kéz-a-kézben járnak. A gazdaság rendkívül fontos szerepet tölt be a politika mozgásterének meghatározásában, és a politika is alakítja a gazdasági rendszert. A témáról bővebben olvashat a Tankönyv 37-51.oldalán.

Az olvasottak alapján oldja meg a következő két feladatot! 3. önellenőrző feladat

Válaszoljon 1 oldalas terjedelemben: Milyen kapcsolat van a politikai és a gazdasági rendszer között?

4. önellenőrző feladat

A felsoroltak közül melyiket nem tekintjük érdekérvényesítésnek? a) tárgyalás b) munkalassítás c) korrumpálás d) lobbizás A lecke végén a megoldásoknál ellenőrizheti, hogy minden fontos elemet megemlített-e esszéjében, és az érdekérvényesítésben szerzett ismeretei helytállóak-e. Eddig a politikai gondolkodás kezdeteiről, a gazdasági és a politikai rendszer kapcsolatáról, valamint az érdekérvényesítés kérdéseiről olvasott. Következő tananyagrészünkben olyan alapfogalmakat fogunk tisztázni, mint a politika fogalma, a politika összetevői, valamint a politika alanyai. Mindehhez olvassa el a Tankönyv 61-64. oldalát!

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha átgondolta a tanultakat, oldja meg a következő két kérdést! 5. önellenőrző feladat

A felsoroltak közül melyik az, amelyik nem feltétlenül jellemzi a politizálást? a) érdekvezérelt b) társadalmi kapcsolatokra épül c) középpontjában a hatalom áll d) pénzszerzésre irányul


Kiket nem sorolunk a politika alanyai közé? a) a hajléktalanokat b) a politikailag aktívakat c) a politikusokat d) a politikailag passzívakat Válaszait ellenőrizze a megoldásoknál! Ebben a leckében megismerte a politológia néhány alapfogalmát, átgondolta a gazdasági és politikai rendszer kapcsolatát, valamint a politika főbb összetevőit. Ugye sok olyan ismeretet szerzett e bevezető leckében, melyet mindennapi életében, politikai tájékozódásában is sikerrel alkalmazhat majd? Következő témánk sem lesz kevésbé érdekes: a politika logikájáról esik majd szó.

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a politikatudomány legfontosabb részterületei: politikaelmélet, politikai intézmények, nemzetközi politika, pártok, csoportok, közvélemény, hatalom, politikatörténet. 2. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha kiemelte, hogy a modern társadalmak rendszert alkotnak, amelyek leginkább a társadalom érintkezéseiben öltenek testet. Ezeknek az érintkezéseknek korlátai, határai vannak, amelyek egymástól részben elkülönült formában működnek, interakciós rendszer, vagy szervezeti rendszer formájában. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott, hogy a kapcsolat rendkívül bonyolult, áttételeken és közvetítéseken keresztül történik, szétválás, elkülönülés, relatív elkülönülés egyaránt jellemző. Nincs egyértelműen uralkodó, kizárólagos dimenzió. 4. megoldás: A helyes válasz a c) volt, mert a tárgyalás, a munkalassítás és a lobbizás érdekérvényesítési forma, míg a korrumpálás bűncselekmény. 5. megoldás: Ön jól válaszolt, ha a d) választotta, mert a politizálást az jellemzi, hogy érdekvezérelt, társadalmi kapcsolatokra épül és középpontjában a hatalom áll. 6. megoldás: A helyes válasz az a) volt, mert a politika alanyai közé soroljuk a politikailag aktívakat, a politikusokat és a politikailag passzívakat is.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke A politika logikája Bevezetés: A 2. lecke során képessé válik a politika logikájának a megértésére, elsajátítja a legfontosabb alapfogalmakat. A modern korban, Magyarországon a rendszerváltás után, más, az eddigiekhez képest új kihívásoknak kell megfelelnie mind a politikusoknak, mind a szervezeteknek. Ön (is) elsajátítja ennek a megváltozott gondolkodásnak a lényegét. A modern demokráciákban különböző felfogású és programú pártok versengenek, céljuk, hogy a hatalomból minél nagyobb részt szerezzenek meg. Ezért meg kell érteni, hogy van egy fontosabb esemény, amely következményei miatt megelőz minden egyebet, ez pedig a választás. (Ezt nevezik a politika binális kódjának) Aki választást nyer sikeres, aki veszít sikertelen. A modern pártok működését mindig ezen az optikán keresztül kell vizsgálni. A lecke során meg kell értenie, sőt értelmeznie kell ezt a tényt és az ebből adódó legfontosabb következményeket. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6 óra tanulást igényel.

A lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:

• • • • • •

meghatározni a kompetitív párt jelentését; felsorolni a versengő pártok előnyeit; ismertetni a bonyolult „politika binális kódja” kifejezés értelmét; bemutatni a politikai pártok kialakulását; felvázolni a modern politikai pártfejlődés 3 legfontosabb szakaszát; külön-külön jellemezni a honorácior pártok, a tömegpártok és a kompetitív pártok időszakát.

Miután az előző leckében a fontosabb alapfogalmakat tisztáztuk, folytatjuk ismerkedésünket a témánkkal, és a mai nap a politika logikájának kérdéseit járjuk majd körül. Kezdjünk bele ebbe az igen érdekes témába! Olvassa el a Tankönyv 69-77. oldalát! A kompetitív párt fogalmáról 70-74. oldalon, a politika binális kódjáról a 69-70.oldalon olvashat. Mindezek összefüggését az államhatalom stabilitásával a 70-77. oldalon találhatja meg.

A tananyag tanulmányozása után gondolja végég az olvasottakat és válaszolja meg a következő kérdéseket! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a pártfejlődés 3 legfontosabb szakaszát!

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Kifejtendő feladat: Mit értünk a „politika binális kódja” fogalmán? Határozza meg egy mondatban! 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Mit értünk kompetitív párton? Lapozzon a megoldásokhoz és ellenőrizze válaszait. Ezután néhány tesztfeladat megoldása vár Önre. 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: Mit jelent a kompetitív kifejezés? a) idejétmúlt b) versengő c) tömeg d) demokratikus


Kik állnak a modern pártok működésének a középpontjában? a) a párttagok b) a pártvezetők c) a választók d) a képviselők


Mi a legfontosabb következménye a kompetitív pártok létének? a) a kiszámíthatóság b) a pártvezetők leválthatósága c) a frakciók d) a gyors politikai döntések Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz!

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha az összes feladatot sikerrel oldotta meg, elmondhatja magáról, hogy újabb fontos ismeretekkel gazdagodott. Fel tudja idézni mit jelent a „lecsapható fejű” és a „kettészakítottan stabilizált” államhatalom, milyen kapcsolat van az „úriemberek” és a honorációs pártok között? Ha igen, lépjen tovább! A következőkben nem kevésbé érdekes és fontos téma kerül sorra: a politikai rendszer működésének kérdései.

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy honorácior pártok, tömegpártok, kompetitív pártok. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott az alábbiakra a párt súlyát a választási eredmény határozza meg, így a választópolgár fontosabb minden más tényezőnél. 3. megoldás: Az Ön válasza bizonyára jó, ha tartalmazza az alábbi fontos gondolatokat versengő párt, amely a politikai demokrácia keretei között alternatívát nyújt, de a politikai stabilitást és kiszámíthatóságot is biztosítja; részint kiválasztási módszereivel, másrészt a versenyképesség megőrzéséből fakadó önkorlátozási kényszer miatt. További fontos kulcsfogalmak: pártfejlődés, pártfinanszírozás, néppárt, tömegbázis. 4. megoldás: Ön jól válaszolt, ha a b) választ választotta, mert a kompetitív kifejezés jelentése: versengő. 5. megoldás: Sikeren oldotta meg a feladatot, hogyha a c) választ választotta, mert a modern pártok működésének a középpontjában a választók állnak. 6. megoldás: Ön jól válaszolt, ha az a) választ választotta, mert a kompetitív pártok létének legfontosabb következménye a kiszámíthatóság.

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke A politikai rendszer működése A lecke elsajátítása során meg kell értenie a rendszer működésének az egészét a belső összefüggéseket. Tisztában kell lenni azzal, hogy a politikai rendszer nemcsak a politikai tevékenység kerete, hanem eredménye is. A különböző szervezetek céljaik érdekében fontos pontokon alakíthatják a saját politikai mozgásterüket is. Nem mindegy, hogy miről beszélünk, és mit hallgatunk el. Példákat kell említenie arra, amikor a politikai szereplők képesek voltak kibővíteni mozgásterüket, esetleg korlátozni ellenfelükét. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5 óra tanulást igényel.


• • • • • •

felsorolni a politikai rendszer 4 legfontosabb funkcióját; tisztázni mind a 4 funkció jelentését; meghatározni a politikai szervezet fogalmát; összehasonlítani a legfontosabb politikai szervezeteket; kifejteni, hogy milyen tényezők határozzák meg a politikai szervezet minőségét; összefoglalni a rendszer megújulási képességét alapvetően befolyásoló feltételeket.

Kezdjük is meg témánk feldolgozását! Első feladata egy kis olvasás lesz, melyben a politikai rendszerről, annak elemeiről, a politikai kultúráról esik majd szó, és megismerheti a politika rendszer fogalmának pontos definícióját is. Olvassa el a 88-98 oldalon található tananyagrészt a politikai rendszerről! 1. önellenőrző feladat

Határozza meg 3 mondatban a politikai szervezet jelentését! 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Ismertesse a politikai rendszer 4 legfontosabb funkcióját! Ha ellenőrizte válaszait, olvassa el a 98-100. oldalon található tananyagrészt a politikai struktúráról! A rendszer újítási, megújulási képességeiről a 100. oldalon olvashat.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A szerzett ismeretek alapján oldja meg a következő feladatot! 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Milyen tényezők határozzák meg a politikai rendszer minőségét? Válaszai ellenőrzése után már csak néhány tesztkérdés megoldása áll Ön előtt. 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: Melyik tényezőt nem soroljuk a politikai rendszer legfontosabb funkciói közé? a) A társadalom politikai integrációjának elősegítése; b) Elősegíti a politikai szocializációt; c) Javítja a kisebbségek érdekérvényesítését; d) Becsatornázza az érdektörekvéseket.


A felsoroltak közül melyiket nem tekintjük a társadalom integrációs eszközének? a) a jogrendszer b) lojalitás c) politikai participáció (részvétel) d) állami elnyomás


A felsoroltak közül melyiket nem tekintjük a politikai rendszer elemének? a) a börtönöket b) a sajtót, tömegkommunikációt c) a nemzetközi szervezeteket d) a pártokat Helyesen válaszolt a kérdésekre? Ellenőrizze a megoldásoknál! Reméljük, kedvet kapott a tárgy tanulásához. A következő témánkkal, a politikai ideológiákkal a következő leckében találkozhat.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól válaszolt, ha válaszában szerepelnek a következő válaszelemek a politikai szervezet a hatalmi viszonyok dimenziójában a politikai tevékenységek és intézmények formájában megjelenő szerveződés, amely egyben a politikai tevékenység eredménye, de kerete is lehet. Létrejöttének történelmi feltétele: a társadalomirányítás fokozatos függetlenedése. 2. megoldás: Helyesen válaszolt, ha válasza tartalmazza a következő elemeket: a társadalom politikai irányítása, az érdektörekvések és érdekkonfliktusok feltárása, a szocializáción (nevelési folyamaton) keresztül biztosítja a társadalom politikai integrációját. 3. megoldás: Válasza helyes, ha kiemelte a következőket: domináns politikai értékek és kultúrák; a rendszer legitimációs eszközei; a döntésihatalomgyakorlási mechanizmusok; az intézmények autonómiája; a jogrendszer állapota; a politikai rendszer infrastruktúrájának a kiépültsége. 4. megoldás: Sikeren oldotta meg a feladatot, hogyha a c) választ választotta, mert a politikai rendszer legfontosabb funkciói közé soroljuk a társadalom politikai integrációjának elősegítését, a politikai szocializáció elősegítését, az érdektörekvések becsatornázását. A kisebbségek érdekérvényesítésének javítása nem tartozik ezek közé. 5. megoldás: Ön jól válaszolt, ha a d) választ választotta, mert az állami elnyomást nem tekintjük a társadalom integrációs eszközének. 6. megoldás: Sikeren oldotta meg a feladatot, hogyha az a) választ választotta, mert nem tekintjük a politikai rendszer elemének a börtönöket. A sajtót, tömegkommunikációt, a nemzetközi szervezeteket, a pártokat viszont igen.

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke A politikai ideológiák A lecke során megismerkedik az ideológia szó jelentésével a legfontosabb politikai felfogásokkal, ideológiákkal. Néhány szóban jellemeznie kell a legelterjedtebb politikai elméleteket, a modern ideológiák legfontosabb típusait. Fel kell sorolnia a legfontosabb elemeiket, néhány szóban jellemeznie kell őket. Különös figyelmet kell szentelnie korunk 3 legmeghatározóbb áramlatára: a konzervativizmusra, a liberalizmusra és a szocialista felfogásra. Különböző történelmi okokból térségünkben különös jelentősége van a nacionalizmus különböző árnyalatainak. Meg kell indokolnia, hogy miért és milyen árnyalatok hatottak és hatnak régiónk közelmúltbeli történetére. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5 óra tanulást igényel.


• • • • •

meghatározni az ideológia fogalmát; felvázolni a modern ideológiák társadalmi szerepét; elemzően értékelni az ideológiák társadalmi összekötő szerepét; felismerni a különböző világnézetek legfontosabb összetevőit, kialakulásuk körülményeit; bemutatni a politikai ideológiák és a politikai akaratképzés (a politikai döntések) összekapcsolódását.

E lecke központi kérdése a politikai ideológia lesz. Találkozhat a fogalom meghatározásával, olvashat funkcióinak változásáról, és szó esik majd a modern ideológiák sajátosságairól is. Olvassa el! Az ideológia fogalma: 127. oldalon; A modern ideológiák társadalmi szerepe, összekötő jellege: 128. oldalon. Olvassa el! A modern ideológiák főbb típusai: konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus, populizmus, nacionalizmus: 129-130. oldalon; Az ideológiák és a politikai akarat megformálása: 133. oldalon.

Az olvasottak alapján válaszolja meg a következő kérdéseket! 1. önellenőrző feladat

Határozza meg egy mondatban az ideológia fogalmát!

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Kifejtendő feladat: Mit értünk az ideológiák társadalmi összekötő szerepén? Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Ismertesse a politikai ideológiák és a politikai akaratképzés kapcsolatát! Lapozzon a megoldásokhoz, hogy válaszát összehasonlíthassa a mienkkel! 4. önellenőrző feladat

A felsorolt szerzők közül ki nem foglalkozott az ideológia fogalmi meghatározásával? a) Niklas Luhmann b) Max Weber c) Karl Mannheim d) Alvin Gouldner


A felsoroltak közül melyiket tekintjük a modern ideológiák kialakulási feltételének? a) A tradicionális kötelékek megszűnése; b) Az ideológusok politikussá válása; c) A miniszterelnöki hatalom korlátozása; d) A politikatudomány kialakulása.


Melyik nem tartozik az ideológia fő közvetítőeszközei közé? a) publicisztika b) tömegsajtó c) pártprogramok d) alkotmány A tesztkérdések megoldásait is a lecke végén találhatja meg. Mielőtt továbbhaladna a tananyagban, idézze fel még egyszer a mai lecke kulcsfogalmait! Sikerült? Következő témánk már vár Önre!

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Addig is, míg megkezdi az 5. lecke feldolgozását gondolkodjon el azon, milyen ismeretekkel rendelkezik a politikai értékekről!

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól válaszolt, ha utalt a következőkre a modern ideológiák két irányban fejtik ki a hatásukat: az egyén számára összefogják a társadalmi ismereteket; valamint megszervezik az embereket a politikai cselekvés számára. 2. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha azt írta, hogy az azonos véleményű embereket összeköti az ideológia. 3. megoldás: Válasza helyes, ha megemlíti hogy az ideológiák és a politikai szervezetek (pl. pártok) között kapcsolat van , ezek a szervezetek különböző ideológiák mentén jönnek létre, de különböző közvetítőeszközökön keresztül elősegítik a szervezetek megújulását is. 4. megoldás: Ön helyesen döntött, hogyha a b) választ választotta, mert Max Weber nem foglalkozott az ideológia fogalmi meghatározásával. 5. megoldás: Megoldása helyes volt, ha az a) választ választotta, mert a modern ideológiák kialakulási feltételének a tradicionális kötelékek megszűnését tekintjük. 6. megoldás: Ön helyesen döntött, hogyha a d) választ választotta, mert nem tartozik az ideológia fő közvetítőeszközei közé az alkotmány. A publicisztika, a tömegsajtó és a pártprogramok viszont igen.

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke A politikai értékek Mindannyian követünk valamilyen értékeket. Némelyiket, a számunkra fontosabbakat életünk során végig tiszteletben tartjuk, másokat – bár pozitív tartalmukat elismerjük, – időnként vagy rendszeresen megsértjük. Értékrendszerünk sok szempontból társadalmi helyünket, kapcsolatainkat is kirajzolja. Hangsúlyozottabban igaz ez a politikára. A lecke során értelmeznie kell az érték jelentését, fel kell sorolnia a legfontosabb politikai alapértékeket, a politikai életből példákat kell említenie a meta szintű értékek (azon értékek, amelyeket minden körülmények között igyekszünk betartani), és a másodlagos, gyakorlati értékek különbözőségére, esetleg konkrét politikai megsértésére. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5 óra tanulást igényel.


• • • •

bemutatni az „érték” szó köznapi és politikai jelentését; felsorolni az elsődleges politikai értékeket; megkülönböztetni az elsődleges és a másodlagos értékeket; felvázolni az értékek egymáshoz való viszonyát.

Kezdjük is meg közös munkánkat! Olvassa el! A politikai érték jelentése: 137-139. old.; Elsődleges politikai értékek, másodlagos (leszármaztatott) politikai értékek: 143-155. old.; Az értékek egymáshoz való viszonyáról a Tankönyv 147. oldalán olvashat.

Az olvasottak alapján ellenőrizze megszerzett tudását! Válaszolja meg a következő kérdéseket! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a 7 elsődleges politikai értéket! 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Határozza meg 2-3 mondatban, hogy mi a különbség az elsődleges és a másodlagos politikai értékek között?

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Mit értünk a politikai értékek koherenciáján? Válaszát a lecke végére lapozva összevetheti a helyes megoldással. 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: Melyik nem tartozik az elsődleges politikai értékek közé? a) demokrácia b) hagyomány c) igazságosság d) béke


Mit értünk azon, hogy az értékek „sollen” típusú objektivációk? a) követelményt kifejezők b) az egyéntől függetlenek c) visszatérő jellegűek d) nem mindenkire jellemzőek


Mi nem jellemzi az értékrendszereket? a) heterogén tartalmúak b) hierarchizáltak c) egyénre jellemzőek d) történetileg változóak Az utolsó feladat megoldása után nincs más hátra, mint a megoldások ellenőrzése a lecke végén. Mielőtt továbbhalad, gondolja át a tanultakat! Fel tudja idézni, hogy melyek az értékek funkciói? Ha nem, rövid ismétlést javaslunk. Ezután már bátran belevághat a 6. lecke anyagának feldolgozásába.

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha a megoldásban szerepelnek az alábbiak szabadság, egyenlőség, demokrácia, igazságosság, humanizmus, béke, a természeti környezet védelme. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott hogy a másodlagos politikai értékeket az elsődlegesekből vezetik le, vagy azoknak valamilyen lebontása, részletezése után jönnek létre. 3. megoldás: Helyesen válaszolt, ha megemlítette hogy az értékeket igyekszünk harmonizáltan megjeleníteni, így ez bizonyos korlátozást is jelent: ez részint normaalkotási, az egyéni értékeket is meghatározó folyamat, mely a szocializáció során alakul ki, de a későbbiek során is változik. 4. megoldás: Megoldása helyes volt, ha a b) választ választotta, mert a hagyomány nem tartozik az elsődleges politikai értékek közé. Míg a demokrácia, az igazságosság, a béke elsődleges politikai érték. 5. megoldás: Ön helyesen döntött, hogyha az a) választ választotta, mert az értékek „sollen” típusú objektivációk, vagyis követelményt fejeznek ki. 6. megoldás: Megoldása helyes volt, ha a c) választ választotta, mert az értékrendszereket, heterogén tartalmúak, és hierarchizáltak, és történetileg változóak.

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke A politikai pluralizmus A lecke során kapcsolatba kerül a politikai pluralizmus fogalmával, amelyet pontosan meg kell értenie! A modern politikai életben a demokrácia alapérték ebből is következik, hogy elfogadjuk a más felfogásúakat, az eltérő véleményen lévőket is. Nem azért toleráljuk, mert feltétlenül egyetértünk vele, hanem azért, mert elismerjük, hogy értékes. Ez a politikai pluralizmus. Ezzel viszont kirajzoljuk határait is, az értékeket megsemmisíteni akarókat nem tolerálhatjuk. A pluralizmusnak természetesen több formája van, egyes elemei gyakorlatilag az emberi történelemmel egyidősek. A legfontosabb előfordulási területei a filozófiai, a vallási pluralizmus képében jelentek meg. Kétségtelen, hogy a pluralizmus elfogadása ma már az európai demokráciák legfontosabb alapértékeinek az elfogadását is jelenti. Ennyiben igen szoros kapcsolatban van az értékekkel. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5 óra tanulást igényel.


• • • •

meghatározni a pluralizmus fogalmát; ismertetni a pluralizmus megjelenési formáit, felsorolni a típusait; elemezni a politikai pluralizmus elvi alapjait; kifejteni a pluralizmus és az erre épülő tolerancia jelentőségét a mindennapi élet szempontjából.

Ma egy olyan fogalommal találkozhat, melyet igen gyakran hallhatunk a médiák által sugárzott politikai műsorokban. De mit is értünk pontosan a pluralizmus fogalmán? Lássuk! Olvassa el a Tankönyv 160–166. és 171–172. oldalát a pluralizmus fajtáiról, területeiről, összetevőiről, valamint a pluralizmus elvi alapjairól!

Mielőtt továbbhalad, kérjük, hogy oldja meg a következő két feladatot! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a pluralizmus 8 legfontosabb előfordulási formáját! 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Mit értünk a politikai pluralizmus elvi alapjain? (4 fontos elem) Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz!

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el Tankönyv 176. oldalát a .pluralista demokráciáról!


Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Mi a pluralista demokrácia?


Feleletválasztós kérdések: Melyiket nem tekintjük a pluralizmus fajtájának? a) vallási b) filozófiai c) büntetőjogi d) ideológiai


A felsoroltak közül melyik nem jellemzi a pluralizmus mai változatát? a) Bizonyos elvek elfogadása; b) A politikai rendszer és a demokrácia elméleti megközelítése; c) Egy meghatározott társadalmi gyakorlat; d) Valamely politikai párt hatalmi érdekeinek a képviselete.


Melyik alapelv nem jellemzi az amerikai pluralizmuselméletet? a) A politikai hatalomnak több alapja van; b) Az egyének egyszerre többféle érdekcsoportban tevékenykednek; c) Egyetlen csoport sem monopolizálhatja az erőforrások feletti ellenőrzést; d) Ellenőrizhetetlenül lehet forrásokat biztosítani a politikai kampányokra. A tesztkérdések megoldásait is a lecke végén ellenőrizheti. Ezzel a tananyag végére értünk. Bízunk benne, hogy értékes, és érdekes ismereteket szerzett a politikai pluralizmus területén, melyeket később, más tantárgyakban, munkájában, vagy az élet más területein is alkalmazni tud majd. Reméljük nem fáradt el nagyon. Ha van kedve, ismételje át a fogalmakat, és lépjen tovább a következő témakörre, ahol a politikai pártokról esik majd szó.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Megoldása helyes, ha tartalmazza az alábbi válaszelemeket filozófiai, ideológiai, politikai, gazdasági, vallási, jogi, érték és társadalmi pluralizmus. 2. megoldás: A jó válasz tartalmazza a következő elemeket csoportpluralizmus, érdekkonfliktuson alapuló pluralizmus, a döntéshozatali folyamatok és a hatalmi-uralmi viszonyok. 3. megoldás: Ön jól válaszolt, ha hivatkozott az alábbiakra heterogén társadalmi csoportok versengése a hatalomért; alapvető cél a sokszínűség megőrzése; egyetlen csoport sem birtokolja kizárólagosan az állami hatalmat; biztosítja a csoportok autonómiáját; a konfliktusokat kölcsönösen elfogadott keretek között oldják meg; a résztvevőknek viszonylag erős konfliktustűrő képességgel kell rendelkezniük. 4. megoldás: Megoldása helyes, hogyha a c) lehetőséget választotta, mert nem tekintjük pluralizmus fajtának a büntetőjogi pluralizmust. 5. megoldás: Sikeresen oldotta meg a feladatot, hogyha a d) lehetőséget választotta, mert a pluralizmus mai változatát bizonyos elvek elfogadása, a politikai rendszer és a demokrácia elméleti megközelítése és egy meghatározott társadalmi gyakorlat jellemzi. 6. megoldás: Megoldása helyes, hogyha a d) lehetőséget választotta, mert az amerikai pluralizmuselméletet jellemzi, hogy a politikai hatalomnak több alapja van, az egyének egyszerre többféle érdekcsoportban tevékenykednek, és egyetlen csoport sem monopolizálhatja az erőforrások feletti ellenőrzést.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke A politikai pártok A pártok a modern politikai élet integráns részei, hiszen az eltérő véleményeket jelenítik meg. A lecke során pontosan meg kell érteni a pártok szerepét, az érdekközvetítésbeli pótolhatatlan jelenlétüket. Fontos a pártok történeti előzményeinek az ismerete, különös tekintettel a 20. század diktatórikus pártjaira (bolsevizmus, nácizmus, fasizmus), a diktatúrák kialakulásának az okaira. Jellemezni kell közelmúltunk egyik legfontosabb politikai képződményét, az állampártot, és az ebből fakadó nomenklatúrát. Össze kell hasonlítani a különböző diktatúrák pártjait, különös tekintettel a magyar kádárista állampártra. Mivel a közvéleményben igen erőteljes a pártokkal szembeni ellenszenv, a lecke feldolgozása során utalnunk kell „A politika logikája” leckében tanultakra, hogy világossá váljon a modern pártok stabilizációs szerepe és funkciója. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6 óra tanulást igényel.


• • • • • •

jellemezni a modern pártok kialakulási folyamatát; felismerni a már tanult „a politika logikája” és a modern pártok működése közötti összefüggéseket, kapcsolatokat; felvázolni, hogy mit mond ki a „pars pro toto” elve; jellemezni a diktatúrákat, röviden bemutatni a kialakulásuk okait; összegezni a bolsevik típusú állampárt jellemzőit; felsorolni és összehasonlítani a pártrendszereket. Kezdjük a tanulást az első célkitűzéshez tartozó témakör feldolgozásával! Olvassa el figyelmesen a tankönyv 199-200. oldalán lévő tananyagot a modern pártok kialakulásáról, valamint a 69-74. oldalakat a politika binális kódjáról, és a kompetitív pártról!

Válaszoljon az olvasottak alapján a következő kérdésre! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a pártok 3 történeti típusát! Felsorolásának helyességét a lecke végén található megoldásoknál ellenőrizheti. Ha ellenőrizte válaszát, ismét egy kis olvasás vár Önre. Olvassa el a Tankönyv 201. oldalán található tananyagrészt!

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Kifejtendő feladat: Mit jelent a „pars pro toto” elve? Ha ellenőrizte válaszát, lássunk hozzá a lecke következő témakörének feldolgozásához! Olvassa el figyelmesen a Tankönyvet! A modern pártok történeti előzményeiről a: 202-204. oldalon, a bolsevik típusú állampárt és jellemzőiről a: 206-213. oldalon olvashat. 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Jellemezze a bolsevik típusú állampártot!


Feleletválasztós kérdések: Melyik párt sorolható a tömegpártok körébe? a) a jakobinus párt, b) a munkáspártok, c) az amerikai Demokrata Párt, d) az SZDSZ.


Mi nem jellemzi a nomenklatúrát? a) Viszonylagos társadalmi elkülönülés; b) A javakból való nagyobb részesedés; c) Társadalmi kiszolgáltatottság; d) Kiválasztottság és elittudat. Mielőtt továbbhalad ellenőrizze válaszai helyességét! Lapozzon a Tankönyv 219-222. és 227-228. oldalára - ahol a modern pártok általános jellemzőiről, valamint a pártrendszerekről olvashat és válaszoljon az utolsó tesztkérdésre!

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A felsoroltak közül milyen pártrendszer nem létezik? a) több pártrendszer b) pragmatikus pártrendszer c) tábornoki pártrendszer d) predomináns pártrendszer Bízunk benne, hogy nagyon sok jó válasza született. Amennyiben a feladatok teljesítésével kapcsolatban elégedettnek érzi magát, megkezdheti az I. beküldendő feladat elkészítését! Kérjük, kövesse pontosan a feladat utasításait! Jó munkát!

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jó válasza az alábbi elemeket tartalmazza: honorácior párt, tömegpárt, kompetitív párt. 2. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha rámutatott az alábbiakra: azt az ellentmondást jelenti, hogy jóllehet minden párt csak egy társadalmi kisebbséget képvisel, a politikai döntésekből a képviselt szeletnél nagyobb részt kíván magának vindikálni, hatalomra törekszik. 3. megoldás: Mi a következőkre gondoltunk: az állampárt a szocialista korszak kizárólagos pártja, amely gyakorlatilag nem pártként, hanem végrehajtó hatalomként működik. Lényegében megkettőzi az állami funkciókat, saját hatalmi gépezetet és nomenklatúrát épít ki. 4. megoldás: Sikeresen oldotta meg a feladatot, hogyha a b) választ választotta, mert a munkáspártok sorolhatók a tömegpártok körébe. 5. megoldás: Megoldása helyes, hogyha a c) választ választotta, mert a nomenklatúrát, viszonylagos társadalmi elkülönülés, a javakból való nagyobb részesedés, valamint kiválasztottság és elittudat jellemzi. 6. megoldás: Sikeresen oldotta meg a feladatot, hogyha a c) választ választotta, mert a felsoroltak közül milyen pártrendszer tábornoki pártrendszer nem létezik.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Beküldendő feladat I. Minden tudás annyit ér, amennyit hasznosítani tudunk belőle. Ön elvben a legfontosabb összefüggéseket már tudja a politikai pártokról. A jelen leckében a tanultak gyakorlati alkalmazására teszünk kísérletet. Mint Ön is tudja, Magyarországon jelenleg többpártrendszer van, s mint ilyen helyzetekben általában szokásos – a koalíciós kormányzás a jellemző. Jelenleg két párt alkotja a koalíciót és további két párt a parlamenti ellenzéket. (Ezen kívül természetesen elképzelhetők még független, frakción kívüli, vagy egyéb jogállású képviselők is.) Pillanatnyilag a magyar parlamentet 4 párt alkotja: az MSZP (Magyar Szocialista Párt), az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége), a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége – Magyar Polgári Szövetség) és az MDF (Magyar Demokrata Fórum). A témakör feldolgozása, és a beküldendő feladat elkészítése kb. 7 órát vesz igénybe.


• • • • •

felsorolni a 4 parlamenti pártot; felvázolni rövid történetüket; bemutatni legfontosabb vezetőiket és azok aktuális tisztségeit; ismertetni politikai besorolásukat, ideológiájukat, világszemléletük legfontosabb elemeit; meghatározni legfontosabb törekvéseiket és programjuk domináns elemeit. Olvassa el! A politikai rendszer és működése: 88-105. old.; A politikai ideológiák: 127-131. old.; Hatalom és legitimáció: 182-196. old; Értelmiség és politika: 367-390. old.

A tananyagrész feldolgozása, s a beküldendő feladat összeállítása során feltétlenül használnia kell a tanultakat, és támaszkodjon gyakorlati tapasztalataira is! Beküldendő feladat

Az Ön feladata a tanult szempontok alapján jellemezni ezeket a pártokat. Egységes esszé formájában, mintegy 3 500 leütésnyi terjedelemben dolgozatot készíteni és ezt elektronikus formában a tutorához eljuttatni!

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A beküldendő feladatnak nagyjából az alábbi vázlatot kellene követnie: •

a politikai pártok felsorolása, létrejöttük eltérő körülményei;

•

a kilencvenes évek egymást váltó parlamentjeiben és kormányaiban milyen szerepet töltöttek be;

•

mennyiben változott politikai mondandójuk, cserélődtek-e vezetőik;

•

milyen politikai ideológiát vallanak (jobboldali, baloldali, konzervatív, szocialista, liberális, stb.)

•

mennyiben felel meg a tevékenységük hirdetett értékeiknek;

•

jelenleg milyen politikai szerepet töltenek be;

•

mik a legfontosabb programpontjaik és milyen módszerrel képviselik;

•

kik a vezetőik, milyen a belső szervezettségük;

•

milyen fontosabb pozíciókat töltenek be a vezető képviselőik (kormánytagság, bizottsági tagság, polgármesterség stb.);

•

mekkora a támogatói körük, értelmiségi holdudvaruk;

•

milyen pozíciót foglalnak el a médiában, mekkora a társadalmi beágyazottságuk;

•

milyenek a jövőbeni esélyeik.

Mikre ügyeljen még? •

A dolgozat beküldésének pontos határidejére!

•

A beküldendő feladaton – akár elektronikus, akár hagyományos formában készíti – ne felejtse el feltünteti a következő adatokat: •

név, szak, évfolyam, csoport

•

levelezési cím (postai és e-mail, telefon)

•

tantárgy, tanszék

•

milyen elektronikus vagy postai címre kéri a visszajelzést.

•

A feleletválasztós tesztnél mindig olvassa el figyelmesen a kérdést és a válaszlehetőségeket is! Minden kérdésre egy jó válasz adható!

•

Az esszé esetében a kiválasztott feladathoz először készítsen (a legfontosabb évszámokat, adatokat) tartalmazó vázlatokat, majd ez alapján próbálja meg gondolatait összefoglalni.

•

Amennyiben elektronikus úton küldi el feladatait, az esetleges problémák elkerülése érdekében ügyeljen a következőkre: •

Ez esetben se feledkezzen meg a dolgozat azonosítóinak, levelezési címének feltüntetéséről (név, szak, évfolyam, csoport, tantárgy, tanszék, tutor neve)!

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

•

A készülő feladatok dokumentumait külön file-okban és folyamatosan (esetleg több file-formátumban) mentse!

•

A feleletválasztós tesztnél a helyesnek vélt válaszlehetőséget egyértelműen jelölje!

•

Az e-mail küldésénél ne feledkezzen meg a feladatokat tartalmazó file-ok csatolásáról!

•

Győződjön meg a dolgozat beérkezéséről!

Munkájának eredményességéről, a beküldött feladat értékeléséről a beérkezést követő egy héten belül kap visszajelzést. De amíg a visszajelzés megérkezik, addig se tétlenkedjen! Nyugodtan fogjon hozzá az utolsó tananyagrészek elsajátításához!

Jó munkát!

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke A politikai mozgalmak A lecke során megismerkedik a politikai mozgalmak lényegével, a mozgalmak és más politikai szervezetek (pl. a pártok) különbségeivel. Megismerkedik ennek a laza szervezeti formának a történetével, a mozgalmak legfontosabb céljaival. Fontos, hogy a mozgalmakat képes legyen beilleszteni a politikai élet egészébe, megfelelő mértékben tudatosítsa: a mozgalmak olyan területeken alakulnak ki, amit a politikai pártok valamilyen oknál fogva nem tudnak teljesen lefedni. Vagy azért, mert csak egy kisebbséget érintenek, és esetleg riasztják a választók többségét (emancipációs mozgalmak), vagy azért mert valamilyen beágyazott nemzetközi érdeket érintenek (pl: békemozgalmak, környezetvédelmi mozgalmak). Fontos továbbá, hogy megfelelő szintű tudást szerezzen a mozgalmak vezetőinek és aktivistáinak a társadalmi hátteréről. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 4 óra tanulást igényel.


• • • •

ismertetni a mozgalmak kialakulásának az okait; megnevezni a mozgalmak legfontosabb típusait; felvázolni a politikai mozgalmak történelmi változásait; elemezni a mozgalmak dinamikáját. Olvassa el! A mozgalmak kialakulása: 257. old.; A mozgalmak tartalmi és a mozgalom szó jelentésváltozásai: 260-262. old.; A jelenlegi politikai mozgalmak jellemzői, főbb típusai: 265-267. old.

Az olvasottak alapján válaszoljon a következő kérdésekre! 1. önellenőrző feladat:

Nevezze meg azt a két legfontosabb okot, amely általában politikai mozgalmak kialakulásához vezet. Válaszát röviden indokolja! 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Mit tud a politikai mozgalmak dinamikájáról?

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Jellemezze a politikai mozgalmak különböző történeti formáit (a 4 jelentősebb korszakot)! A tesztkérdések megválaszolása előtt ellenőrizze válaszai helyességét a lecke végén található megoldásoknál! 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: A felsoroltak közül melyik nem jellemző az új társadalmi mozgalmakra? a) Bázisdemokratikus jellegűek; b) Tagjaik döntően értelmiségiek; c) Hierarchikus szervezeteket hoznak létre; d) Akcióik közös cselekvésekre épülnek.


Mi jellemzi az ipari társadalom tömegmozgalmait? a) Az egész társadalmat megpróbálták átalakítani; b) laza szerveződésűek, c) liberálisak, d) konzervatívok.


Az alábbiak közül melyiket nem tekintjük mozgalomnak? a) Greenpeace b) Amnesty International c) a globalizációellenes tüntetők d) a szakszervezetek Helyesek voltak válaszai? Ellenőrizze a megoldásoknál! Ebben a leckében a politikai mozgalmakról olvashatott. Fel tudja idézni, hogy az új társadalmi mozgalmak milyen társadalmi rétegekből verbuválták tagjaikat? Ha az értelmiségieket nevezte meg, ismétlés nélkül továbbléphet a következő lecke témakörére, melyben a tömegkommunkációról szerezhet fontos ismereteket.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Mi a következőkre gondoltunk: fontosabb új problémák, amelyek felborítják a pártprogramok kényes egyensúlyát; valamint olyan problémák, amelyek természetüknél fogva csak kisebbségeket érintenek. 2. megoldás: Jól válaszolt, ha kitért az alábbiakra: a politikai mozgalom lényegében feszültségen alapszikés adott esetben a kirekesztettség indukálja létét, vagy rövidebb periódus alatt ható problémával van dolgunk. 3. megoldás: Jó a megoldás, ha tartalmazza az alábbiakat: négy nagyobb korszaka van: az iparosítás előtti; az ipari társadalmak tömegmozgalmai; a totalitariánus mozgalmak; és a modern mozgalmak. 4. megoldás: Úgy van! Válasza helyes, ha a c) választ választotta, mert az új társadalmi mozgalmakra a felsoroltak közül nem jellemző, hogy hierarchikus szervezeteket hoznak létre. 5. megoldás: Ön jól oldotta meg a feladatot, hogyha az a) választ választotta, mert az ipari társadalom tömegmozgalmait az jellemzi, hogy az egész társadalmat megpróbálták átalakítani. 6. megoldás: Úgy van! Válasza helyes, ha a d) választ választotta, mert a szakszervezet nem mozgalom.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke Tömegkommunikáció és politika Korszakunk egyik legbonyolultabb és legtöbbet emlegetett problémája. A lecke során megismerkedik a tömegkommunikáció fogalmával, kialakulásának a folyamatával; mindazokkal az igényekkel, amelyek a modernizáció során létrehozták korunk tömegkommunikációs eszközeit. Megismeri a tömegmédiumok típusait, az újságtól, az Internetig, az eltérő hatásmechanizmusokat, ezek politikai-kommunikációs következményeit. Megismerkedik a hír fogalmával, a fogalom különböző értelmezhetőségével. Betekintést nyer az eltérő amerikai és európai újságírói modellbe. Megismeri a politikai kommunikáció fontosságát, a televízió kiemelt szerepét, és bár rendkívül vázlatosan, de betekintést nyer a tömegmédiumok ellenőrizhetőségének, valamint a manipuláció gondolatkörébe. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6 óra tanulást igényel.


• • • • • • •

meghatározni a tömegkommunikáció fogalmát; bemutatni korunk egyik legfontosabb kihívását, kitáguló világképünket; áttekinteni a tömegmédiumok típusait, kialakulásukat; megkülönböztetni az európai és az amerikai újságírói modellt; megmagyarázni, hogy mit értünk híren; jellemezni az újság, a rádió és a televízió szerepének változásait; áttekinteni a modern tömegmédia ellenőrizhetőségének formáit.

„Mint ahogy a tegnapi híradóban hallhatta…” Egyikünk sem lepődik meg ilyen, vagy hasonló kijelentésen. A televízió, a rádió, az újságok mélyen részei lettek életünknek, erősen befolyásolják napjainkat. Egy amerikai kísérletben résztvevő egyetemisták egy hét után kivétel nélkül megszakították a vizsgálatot, ahol csak annyit kellett tenniük, hogy nem szerezhettek sehonnan külső információt, nem nézhettek tévét. Ezen persze nevethetünk, de tény, hogy a hírek, a tömegkommunikáció jelentősen befolyásolja (politikai) nézeteinket (is). Olvassa el! Kitáguló világkép: 269. old.; A tömegmédiumok típusai, történeti kialakulásuk: 273. old.; Az újságírás és a politizálás elkülönülése: 274-275.old.; A tömegmédiumok tevékenysége: 270-272. old.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el! Az újság, a rádió, és a televízió hatásmechanizmusának és politikai szerepének elkülönülése: 272-273. old.; A hír fogalma: 279. old.; A televízió szerepének változásai: 371. old.;

Az olvasottak alapján válaszolja meg a következő kérdéseket! 1. önellenőrző feladat:

Miért fontos a tömegkommunikáció? 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Sorolja fel az 5 legfontosabb a hírértéket meghatározó tényezőt! 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Mi az alapvető különbség az angol (európai) és az amerikai újságírói modell között? Lapozzon a lecke végére és válaszait hasonlítsa össze a mienkkel! 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: A felsoroltak közül melyiket nem szokták közvetlenül a hír részének tekinteni? a) Mi történt? b) Miért történt? c) Hol történt? d) Mikor történt?


A felsoroltak közül melyiket nem tekintjük a hírérték szempontjából korrekciós mechanizmusnak? a) A politikai eseményeket; b) A közvélemény-kutatásokat; c) A politikai hirdetéseket; d) A politikai mozgalmak növekvő szerepét.

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyiket nem soroljuk a tömegmédiumok körébe? a) rádióadók b) kereskedelmi tv-csatornák c) újságíróiskolák d) hetilapok Következő témánk nem kevésbé lesz érdekes: a 11. leckében a parlamentarizmusról lesz szó.

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy két fontos szempontot említhetünk: egyrészt kitágul a világ, egyszerre számtalan dolog történik; másrészt nem közvetlenül érzékeljük az eseményeket, így az információszerzésünk alapvetően szelektált forrásokon (televízió, rádió stb.) nyugszik. 2. megoldás: Helyes a válasza, ha tartalmazza a következőket: az események aktualitása; a bevett kereteken belüli elhelyezhetőségük; az eseményekben résztvevők ismertsége; a konfliktus, vagy normasértés foka; geográfiai és kulturális közelségük. 3. megoldás: Pontosan válaszolt, ha azt írta, hogy az angol típus középpontjában a hírelemző újságíró áll, aki a szerkesztőségekben tartózkodva próbál logikailag új összefüggéseket feltárva az események mögé látni. Az amerikai pedig a hírvadász újságíró, aki utánajár az eseményeknek és így próbál összefüggéseket teremteni. 4. megoldás: Gratulálunk, sikeresen válaszolt, ha a b) választ választotta, mert a felsoroltak közül a hír részének tekintik a Mi történt? Hol történt? Mikor történt? kérdést A miért történt? kérdést viszont nem. 5. megoldás: Úgy van! Válasza helyes, ha az a) választ választotta, mert a felsoroltak közül a hírérték szempontjából korrekciós mechanizmusnak tekintjük a közvélemény-kutatásokat, a politikai hirdetéseket és a politikai mozgalmak növekvő szerepét. 6. megoldás: Ön jól oldotta meg a feladatot, hogyha a c) választ választotta, mert nem soroljuk a tömegmédiumok körébe az újságíró-iskolákat.

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke A parlamentarizmus A lecke lényegében a magyar közjogi berendezkedés leírását tartalmazza. Természetesen jogtörténeti kiegészítésekkel, több vonatkozásban más fejlettebb parlamenti szisztémákkal való összehasonlításban. El kell sajátítani a legfontosabb alapelveket, meg kell érteni az ezen elvek alapján felépülő rendszert. A parlamentarizmus legfontosabb összetevőit (választott parlament, a parlamentnek felelős kormány, az ettől a szisztémától független államfő, és az alkotmánybíróság), részletesen is elemezni kell. Tisztában kell lenni az eltérő jogkörökkel. Különösen fontos a parlamenti képviselők jogállásának a meghatározása, politikai, képviseleti szerepük mibenlétének az ismerete. Figyelni kell a jogi meghatározásokból eredő pontos megfogalmazás, és kategóriarendszer elsajátítására. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7 óra tanulást igényel.


• • • • • • •

felsorolni a parlamentarizmus 5 legfontosabb alapelemét; értelmezni a magyar alkotmányos szabályozás jelentőségét; bemutatni a képviselők politikai szerepét, jogállását; összefoglalni a parlament legfontosabb működési szabályait; jellemezni a kormány és a minisztériumok feladatát, egymáshoz való viszonyát; meghatározni az alkotmánybíróság tevékenységének az értelmét; megfogalmazni az államfő alkotmányjogi és politikai helyzetét.

Ebben a leckében a parlamentarizmus kialakulásának kezdeteiről, az európai és magyar parlament szervezetéről és működéséről lesz szó. Olvassa el! A parlament működése, történeti típusai: 283-284. old.; Az államfő, a monarchia és a köztársasági államforma: 283. old. Olvassa el! A parlamenti képviselők választása, jogállása, frakciók és frakcióvezetők: 323-325. old.; Az alkotmánybíráskodás: 352-353. old.

Az olvasottak alapján kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre! 1.Önellenőrző feladat:

Hogyan lehet csoportosítani a különböző parlamenti rendszereket?

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Kifejtendő feladat: Sorolja fel a parlamentarizmus 5 alapelemét! 3. önellenőrző feladat

Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Mi jellemzi a kormányfő és az államfő viszonyát? Sikerült megjegyeznie a fontos dolgokat? Nézzük! Lapozzon a megoldásokhoz! 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: A felsoroltak közül melyik nem tartozik a parlament és a kormány viszonyához? a) A törvénykezés joga; b) Nemzetközi szerződések aláírása; c) A tömegmédiumok felügyelete; d) Kormányfő leváltásának a joga.


Az alábbiak közül melyik jog illeti meg az államfőt? a) a törvénykezés joga b) nemzetközi szerződések aláírása c) a tömegmédiumok felügyelete d) a kormányfő leváltásának a joga


Melyik nem tartozik az alkotmánybíróság feladatai közé? a) Kiemelt büntetőügyekben történő ítélethozatal; b) Alkotmányos alapjogok védelme; c) A szabadságjogok védelme; d) Az emberi méltóság védelme. Ha megoldásai helyesek voltak, nincs szüksége a lecke tananyagának átismétlésére és továbbléphet, hogy megkezdje a II. beküldendő feladat elkészítését.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól válaszolt, ha úgy gondolja, hogy az alapvető csoportosítás, bár ma már halványul ez a szempont: köztársaság és monarchia. 2. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy periodikusan ismétlődő választások; a parlament primátusa; a parlamentnek alávetett kormány; az elkülönült államfő; és az alkotmánybíróság. 3. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza az alábbi momentumokat a legfontosabb elem a függetlenség. A végrehajtó hatalom feje a kormányfő, az ország irányításáért való felelősség őt terheli. Az államfőnek nagyrészt jelképes, protokolláris jellegű jogosítványai vannak. Egyetlen fontosabb kivétel, hogy a választások után ő tesz javaslatot a kormányfő személyére, igaz a kormányfőt ezzel együtt is a parlamenti többség választja. 4. megoldás: Gratulálunk, sikeresen válaszolt, ha a c) választ választotta, mert nem tartozik a parlament és a kormány viszonyához az államfő külföldi útjainak előkészítése. 5. megoldás: Ön jól oldotta meg a feladatot, hogyha a b) választ választotta, mert az államfőnek joga van nemzetközi szerződéseket aláírni. 6. megoldás: Gratulálunk, sikeresen válaszolt, ha az a) választ választotta, mert nem tartozik az alkotmánybíróság feladatai közé a kiemelt büntetőügyekben történő ítélethozatal, viszont az alkotmányos alapjogok védelme, a szabadságjogok védelme és az emberi méltóság védelme igen.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke Beküldendő feladat II. Rendkívül fontos az aktuális magyar alkotmányjogi viszonyokkal való megismerkedés, a hatalommegosztás mikéntjének a megértése. Ebben a leckében egy beküldendő feladat formájában erre teszünk kísérletet. Helyzetünk könnyebb, mint az előző beküldendő feladat esetén volt, mivel a jegyzet bőven nyújt támpontokat a magyar parlamenti, közjogi és alkotmányjogi berendezkedés tanulmányozásához. A témakör feldolgozása és a feladat elkészítése kb. 7 óra tanulást igényel. Az anyagrész áttekintése, majd a beküldendő feladat elkészítése révén Ön képes lesz:

• • • • • •

értelmezni a parlament és a kormány viszonyát; bemutatni a magyar köztársasági elnök jogállását; jellemezni a választási rendszert, a parlament működését és a parlamenti képviselők szerepét; elemezni a magyar miniszterelnök és kormánya kapcsolatát; összegezni a minisztériumok működésének a legfontosabb alapelveit; jellemezni az alkotmánybíráskodást. Olvassa el! A parlament és a kormány viszonya: 295-302. old.; A kormány és az államfő viszonya: 308-310. old. Olvassa el! A magyar alkotmánybíráskodás: 313-316. old.; A parlament működése: 319-327. old.; A kormány és a minisztériumok: 333-341. old.; Az alkotmánybíráskodás: 351-362. old.

A tananyagrész feldolgozása során feltétlenül használnia kell az eddig tanultakat, és támaszkodnia kell gyakorlati tapasztalataira is! Beküldendő feladat

Az Ön feladata a jegyzetben szereplő szempontok alapján jellemezni a magyar parlamentarizmus működését, dolgozatot készíteni esszé formájában, mintegy 3 500 leütésnyi terjedelemben, és ezt elektronikus formában a tutorához eljuttatni!

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A beküldendő feladatnak nagyjából az alábbi vázlatot kellene követnie: •

a rendszerváltás körülményei, a megegyezéses rendszerváltás következményei;

•

az Antall – Tölgyessy paktum;

•

a parlamenti képviselők megválasztásának módja, a képviselők jogállása;

•

a miniszterelnök megválasztása, a kormányfő jogai;

•

a konstruktív bizalmatlansági indítvány jelentősége;

•

a miniszterek és az államtitkárok kinevezésének rendje, feladataik, jogköreik;

•

a miniszterelnök saját apparátusának a szerepe;

•

az államfő alkotmányjogi és politikai helyzete;

•

az alkotmánybíráskodás és tárgykörei.

Mikre ügyeljen még? •

A dolgozat beküldésének pontos határidejére!

•

A beküldendő feladaton – akár elektronikus, akár hagyományos formában készíti – ne felejtse el feltünteti a következő adatokat: •

név, szak, évfolyam, csoport

•

levelezési cím (postai és e-mail, telefon)

•

tantárgy, tanszék

•

milyen elektronikus vagy postai címre kéri a visszajelzést.

•

A feleletválasztós tesztnél mindig olvassa el figyelmesen a kérdést és a válaszlehetőségeket is! Minden kérdésre egy jó válasz adható!

•

Az esszé esetében a kiválasztott feladathoz először készítsen (a legfontosabb évszámokat, adatokat) tartalmazó vázlatokat, majd ez alapján próbálja meg gondolatait összefoglalni.

•

Amennyiben elektronikus úton küldi el feladatait, az esetleges problémák elkerülése érdekében ügyeljen a következőkre: •

Ez esetben se feledkezzen meg a dolgozat azonosítóinak, levelezési címének feltüntetéséről (név, szak, évfolyam, csoport, tantárgy, tanszék, tutor neve)!

•

A készülő feladatok dokumentumait külön file-okban és folyamatosan (esetleg több file-formátumban) mentse!

•

A feleletválasztós tesztnél a helyesnek vélt válaszlehetőséget egyértelműen jelölje!

•

Az e-mail küldésénél ne feledkezzen meg a feladatokat tartalmazó file-ok csatolásáról!

•

Győződjön meg a dolgozat beérkezéséről!

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Munkájának eredményességéről, a beküldött feladat értékeléséről a beérkezést követő egy héten belül kap visszajelzést. De amíg a visszajelzés megérkezik, addig se tétlenkedjen! Nyugodtan fogjon hozzá az utolsó tananyagrészek elsajátításához! Jó munkát!

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke A modern államok parlamenti rendszerének jellemzése, a legfontosabb államok összehasonlítása. Feltétlenül fontos a fejlett a több évtizedes, netán több évszázados parlamenti múltra visszatekintő demokráciák történetének, intézményrendszerének az ismerete. Ezt Magyarország földrajzi és politikai helyzete egyaránt indokolja. Ebben a leckében egyenként megismerkednek ezen államok parlamenti berendezkedésével, a demokratikus rendszerek eltérő típusaival, az előzőekben tanult elvi követelmények eltérő gyakorlati alkalmazhatóságával. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6 óra tanulást igényel.


• • • • •

megnevezni az európai parlamentarizmus típusait; jellemezni a parlamentarizmus alapelemeinek a kialakulására, Anglia példáján keresztül; bemutatni a francia demokrácia történetét, kiemelni a pillanatnyilag is fennálló „ötödik köztársaság” modelljét; ismertetni a parlamentarizmus európai térhódításának a menetét; utalni a környező államok új demokráciáinak a működésére. Olvassa el! Az alapelemek kialakulása, Anglia: 285-287. old.; A másik klasszikus európai parlamenti rendszer: Franciaország: 287. old. Olvassa el! A parlamentarizmus európai térhódítása: Németország és Olaszország: 288-290. old.; Közép-Kelet-Európa új demokráciái, különös tekintettel Magyarországra: 290-292. old.

Az olvasottak alapján oldja meg a következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat:

Jellemezze röviden az angol parlamentarizmust! 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Mi a fő különbség az angol és a francia parlamentarizmus között?

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Hasonlítsa össze a német és az olasz parlamentarizmus működését! Lapozzon a lecke végére és ellenőrizze, hogy sikerült-e minden fontos elemet megemlítenie válaszában! Végére is értünk ennek a témának. Már csak a tesztkérdések megoldása vár Önre. 4. önellenőrző feladat

Feleletválasztós kérdések: Meddig vezetjük vissza az angol parlamentarizmus történetét? a) 1215. b) 1265. c) 1348. d) 1640.


Kinek a nevéhez köthető a Franciaországban jelenleg is működő parlamenti modell? a) Bonaparte Napóleon b) Lajos Fülöp a „polgárkirály” c) Louis Bonaparte (III. Napóleon) d) Charles De Gaulle


Mi volt az államfő szerepe a weimari alkotmány szerint? a) Vezetni az országot, b) megválasztani a kancellárt, c) a parlament és a kormány közötti konfliktusok döntőbírája; d) a gazdasági válság menedzselése. Remélem, jól sikerült a feladatok megoldása! Amennyiben úgy véli, hogy az önellenőrző feladatok elkészítése nem okozott különösebb nehézséget, és válaszai helyesek voltak, továbbléphet az utolsó leckére, ahol a jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatos ismereteit bővítheti.

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: Jól válaszolt, ha úgy gondolja, hogy a parlamentnek felelős többségi elven alapuló kormányzat; a végrehajtó hatalom feje a mindenkori miniszterelnök; alkotmányos monarchia: a királynak protokolláris jogai vannak; a hatalom és a törvényhozás súlya a parlament két háza közül – választott jellege miatt – az alsóház javára tolódik el. 2. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha a megoldásban szerepelnek az alábbiak a 3 legfontosabb különbség: Anglia monarchia, Franciaország köztársaság; a végrehajtó hatalom feje Angliában a kormányfő, Franciaországban a 7 éves időtartamra közvetlenül választott köztársasági elnök; Angliában kétkamarás, Franciaországban egy parlament van. 3. megoldás: Mi a következőkre gondoltunk: Németországban a weimari parlament demokratikus parlament, azonban nem képes ellenállni az alulról jövő tömegnyomásnak; Olaszországban a parlamentarizálódás előbb ment végbe, de hosszú ideig csonka és ellentmondásos maradt. 4. megoldás: Helyes a megoldása, ha a b) választ választotta, mert az angol parlamentarizmus történetét 1265-ig vezetjük vissza. 5. megoldás: Jól a d) választ választotta, mert Charles De Gaulle nevéhez köthető a Franciaországban jelenleg is működő parlamenti modell. 6. megoldás: Helyes a megoldása, ha a c) választ választotta, mert az államfő szerepe az volt a weimari alkotmány szerint, hogy a parlament és a kormány közötti konfliktusok döntőbírája legyen.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Aktuálpolitikai tájékozódás, a tanultak lehetőség szerinti alkalmazása. A hallgatók között általános igényként szokott jelentkezni egyes aktuálpolitikai események értelmezésének az igénye is. Bár tanácsot hangsúlyozottan nem adunk, de a távoktatásos hallgatók esetén sem zárkózunk el az összefüggések értelmezésétől, a háttérfolyamatok megvilágításától. A témakör elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 4 óra tanulást igényel.

A tájékozódás eredményeként Ön képes lesz:

• • • • • •

felsorolni a legfontosabb nemzetközi szervezeteket; meghatározni ezen szervezetek feladatait; név szerint azonosítani a legismertebb külföldi politikusokat; felsorolni a magyar kormány tagjait; ismertetni a Magyarországon fontos közjogi szerepet betöltő személyek feladatait; felsorolni a legfontosabb állami tisztségviselők nevét és beosztását.

Önálló módszerrel (internetes tájékozódással) 3 nagyobb területen nézzen utána fontosabb politikai szereplők személyének! 1. A legfontosabb nemzetközi szervezetek fontosabb szervei, vezető tisztségviselői (ENSZ, NATO, Európai Unió); 2. A meghatározó külföldi politikusok, a hírekben visszatérően szereplő államfők, miniszterelnökök, külügyminiszterek, egyéb fontos személyiségek; 3. A magyar kormány tagjai, a pártélet vezető személyei, a legfontosabb közjogi intézmények és tisztviselők jogköre és a tisztség betöltői (Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyész, ombudsmanok), a jelentősebb városok polgármesterei Ha sikeres volt a tájékozódásban, biztosan nem okoz majd gondot a következő kérdések megválaszolása. 1. önellenőrző feladat:

Melyik az ENSZ két legfontosabb döntéshozó szerve? 2. önellenőrző feladat

Kifejtendő feladat: Sorolja fel a magyar kormány tagjait 2005-ben!

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Esszékérdés (válaszoljon 1 oldalas terjedelemben): Hasonlítsa össze a felsorolt közjogi szereplők feladatát: Alkotmánybíróság elnöke, Legfelsőbb Bíróság elnöke, Legfőbb Ügyész!


Ki az ENSZ főtitkára 2005-ben? a) Henry Kissinger b) Butrosz Butrosz Gali c) Kofi Annan d) Mohamed Baradei


Ki 2005-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöke? a) Lomnici Zoltán b) Solt Pál c) Stumpf István d) Gyurcsány Ferenc


Kicsoda 2005-ben Franciaország miniszterelnöke? a) Jean-Pierre Raffarin b) Nicolas Sarkozy c) Francois Mitterand d) Jacques Chirac Kérjük, ellenőrizze utolsó feladatainak megoldását is! Köszönjük eddigi munkáját. Reméljük, hogy nemcsak elméleti ismereteket szerzett a politológia tárgy tanulásakor, hanem a mindennapok politikai- és magánéletében kamatoztatható ismeretekre is szert tett. Ne tekintse lezártnak tanulmányait ebben a fontos témában, ha van rá egy kis ideje, kérjük, bővítse most megszerzett ismereteit. Vizsgájához sok sikert kívánunk! Üdvözlettel: a Szerzők 50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások Amennyiben válaszában a következő címszavak (elemek) szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: 1. megoldás: A helyes válasz a következő: a közgyűlés és a Biztonsági Tanács. 2. megoldás: jó a válasza, ha azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter stb. – mindig az aktuális állapot szerint. 3. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az Alkotmánybíróság általános jellegű alkotmányjogi kérdésekben foglal állást és hoz döntéseket; a Legfelsőbb Bíróság irányelveket ad ki és a hozzá tartozó, legfontosabb peres ügyekben dönt; a Legfőbb Ügyész a törvényesség őre, és a vádat képviselő ügyészség vezetője. 4. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha a c) választ választotta, mert az ENSZ főtitkára 2005-ben Kofi Annan. 5. megoldás: Helyes a megoldása, ha az a) választ választotta, mert 2005-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöke Lomnici Zoltán. 6. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha a d) választ választotta, mert 2005-ben Franciaország miniszterelnöke Jacques Chirac.

51

Szolnoki Főiskola


52

Távoktatás

Politológia tantárgyi kalauz

Recommend Documents