PETŐ ANDRÁS FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. Az alapszak megnevezése: KONDUKTOR 2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: konduktor (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA) szakképzettség: konduktor (zárójelben megjelölve a specializáció) specializációk: óvodapedagógus, tanító 3. Képzési terület: pedagógusképzés 4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító 5. Képzési idő félévekben: 8 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 240 kreditpont 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült (központi idegrendszeri sérült) konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az óvodapedagógus specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az óvodáskorú mozgássérült gyermekek (integrált /inkluzív csoportok) nevelésére, fejlesztésére, a mindenkori óvodai nevelési program megvalósítására. A tanító specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az 1—4. osztályos mozgássérült gyermekek (integrált/inkluzív osztályok) nevelésére, oktatására, a mindenkori tanterv megvalósítására. Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban: a hallgatók ismerik a nevelés és az iskoláztatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit, a kisgyermekek és a 6—12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait, Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit, az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat. Az alapfokozat birtokában - a specializációkat is figyelembe véve - a konduktorok a) a képzés során bizonyították, hogy ismerik • a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit, • a hazai köz- és felnőttnevelés, továbbá a közegészségügy a korai fejlesztés feladatait és stratégiáit, érvényes dokumentumait, a rendszerek preferenciáit különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására,
1
a nevelés-oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés- és fejlesztés pszichológiai tényezőit, a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés-oktatás elveit, eljárásait, a konduktív pedagógia célját, rendszer jellegét és rendszer elemeit, a központi idegrendszeri sérülések kialakulásának kockázatát, lehetséges prevencióját, a mozgás- és pszichomotoros fejlődés menetét, az egészségre nevelés és mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban, az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működés anatómiai, neuroanatómiai és patológiai alapjait, a motoros diszfunkció eredetét, tüneteit, vizsgálatát, differenciált diagnosztikájának alapjait, a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeit valamennyi életkorban, a probléma, a feladat és a program tervezésének módszereit, eszközeit, megvalósítási módjait, az elbocsátás, a más intézménybe helyezés, az integrálás, utógondozás, utánkövetés és tanácsadás feladatait, a nevelés eszközeként funkcionáló anyanyelv használatának tartalmi és technikai összetevőit, a hatékony kommunikáció technikáit és módszereit, a közéleti szereplés követelményeit, az oktatástechnológia alkalmazását, azokat a legújabb lehetőségeket, amelyek a gyermekek és felnőttek tanulását, újratanulását segítik; önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását, a sajátos nevelési igényűekre és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogok törvényi szabályozását; b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak elméleti (társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, orvosbiológiai, konduktív pedagógiai) ismereteik kreatív és adekvát alkalmazására valamennyi életkorú és tünettípusú mozgássérült fejlesztésében, különböző életkorú sérültek fő élettevékenységeinek, humán funkcióinak fejlesztésére (életvitel, óvodáztatás, iskoláztatás stb.), gyermekek és felnőttek konduktív pedagógiai szűrővizsgálatára, illetve a működési zavarok pedagógiai befolyásolására: problémacentrikus feladatsor összeállítására, a tevékenység irányítására, értékelésére, a sérült megfigyelésére, a fejlődés dokumentálására, a fejlődés különböző állomásain differenciált egyéni- és csoportprogramok készítésére és lebonyolítására, együttműködésre szak- és társintézményekkel, együttműködésre családokkal, krízishelyzetek kezelésére, a szülő, hozzátartozó, gondviselő felkészítésére, a fejlesztő program beépítésére a sérült életrendjébe, és a sérültek iránti attitűdjeik alakítására, ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására, nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására, a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapképességek fejlesztésére, multi- és interkulturális nevelésre, 2
• a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására, . önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével a meglévő képességek fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására; c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésével, az emberi értékek és az etikai normák tiszteletben tartásával, az ember tiszteletével, környezettudatos magatartással, a sérült mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával, a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel, önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel, a permanens önművelés, önfejlesztés igényével és képességével, társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, egészséges életvitellel, . a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékonyság, munkaszervezés készségével. A konduktorok óvodapedagógus specializáción ismerik: a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás óvodáskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai: nevelés- és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az óvodai nevelés programját és annak konduktív megvalósítását, a feladat- és programtervezés életkor-specifikus lehetőségeit és eszközeit, az óvodás életkorhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és az ehhez kapcsolódó ellátási és gondozási tevékenységeket, a tanulási nehézségeket előidéző okokat, megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit, a műveltségi tartalmak széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és pszichológiai megfontolásból kiválasztott részeik az óvodáskorúak fejlesztésében szerepet kapnak, mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepcióikat és elveket, a különböző irányzatokat, amelyeken a módszertani eljárások alapulnak, a nevelési területek tervezésének módjait, a tanítási-nevelési folyamat megvalósításának, megszervezésének, levezetésének, értékelésének eljárásait, a nevelési területeken megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes nevelési területek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás, mint komplex képesség megalapozásához, a nevelési területek sajátos hozzájárulását a feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és fejlesztésére, mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az óvodai nevelést eredményesen végezhetik. alkalmasak: elméleti ismereteik adekvát és kreatív alkalmazására a 2—8 éves, ezen belül a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyéni és csoportos nevelésében, a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak felmérésére, azok ismeretében fejlesztő program tervezésére és végrehajtására, a sérült gyermek folyamatos és egyéni nevelési és szocializációs problémáival kapcsolatos tanácsadásra, kapcsolattartásra a szülőkkel, a gyermek fejlődésének értékelésére 3
az óvodáskorúak gyermekvédelmével kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására, a sérült óvodások inkluzív, továbbá egészséges gyermekekkel együtt megvalósítandó nevelésére, a nevelési tevékenység tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a nevelési folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, foglalkozási-nevelési terv készítésére a helyi program kimunkálásától az egyes foglalkozások tervének elkészítéséig, a nevelési területek tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó módszertani ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében, a tanulási problémákra utaló jelek felismerésére, a kompetenciahatárok betartásával azok megfelelő kezelésére, szakszolgálathoz irányítására, a nevelő eljárások folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódni az új óvodai nevelési koncepciók, irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választani, és a kiválasztott eljárásokat alkalmazni. A konduktorok tanító specializáción ismerik: a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás iskoláskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai: nevelés- és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az 1—4. osztály nevelési-oktatási programjait, megvalósításának konduktív módjait, az iskoláskorúak motoros diszfunkcióinak központi idegrendszeri eredetét, felismerését, szűrését, motoros diszfunkciójának tüneteit, vizsgálatát, a motoros diszfunkció differenciált diagnosztikájának alapjait, ritka kórképeit és azok kezelését, a team jellemzőit, az iskolai tanulási nehézségeket előidéző okokat, speciális megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit, speciális hallás-, beszéd- és írásproblémáit, és azok fejlesztésének módjait, a mozgássérült iskolások segítésének módjait és eszközeit, alternatív kommunikációs módszerek alkalmazását, a műveltségi tartalmak (tudományágak) széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és pszichológiai megfontolásból kiválasztott részei az 1—4. osztályosok nevelésében-oktatásban szerepet kapnak, mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepcióikat és elveket, különböző irányzatokat, amelyeken a tantárgypedagógiai eljárások alapulnak, a műveltségtartalmakhoz (tantárgyakhoz) kapcsolódó nevelés tervezésének módjait, a tanítási-nevelési folyamat megvalósításának, megszervezésének, levezetésének, értékelésének eljárásait, a műveltségi anyag tanulói feldolgozásának folyamatában megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes műveltségterületek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses a képességek fejlesztéséhez, a tanulás mint komplex képesség kialakításához, a műveltségtartalmak sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és fejlesztésére, mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az 1—4. osztályos tanulók iskolai nevelését-oktatását eredményesen végezhetik. alkalmasak: a társadalomtudományi, neveléstudományi és pszichológiai ismeretek kreatív és adekvát alkalmazására az 1—4. osztályosok, ezen belül mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos nevelésében-oktatásában, az egyéni képességek megismerésére, a fejlődésbeli lemaradás mértékének megállapítására, a képességek ismeretében az egyéni és a csoportos fejlesztésre; 4
képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására, sajátos nevelési szükségletű kisiskolások tan- és fejlesztő eszközeinek fejlesztésére, a fejlettség különböző szintjeinek megfelelő differenciált egyéni- és csoportprogram tervezésére, készítésére, megvalósítására, értékelésére, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására, a kiválasztott műveltségtartalmak tanításán-tanulásán keresztül az 1—4. osztályos sérült gyermekek inkluzív és vegyes osztályban egészséges tanulókkal együtt megvalósított nevelésére, személyiségfejlesztésére, az 1—4. osztályos sérült tanulók tanulási tevékenységének tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a tanulási folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, oktatási-nevelési tervének elkészítésére a helyi tanterv kimunkálásától az egyes órák terveinek elkészítéséig, a műveltségtartalmak és a hozzájuk kapcsolódó tantárgy-pedagógiai ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében, a nevelő-oktató eljárások folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódásra az új nevelési koncepciók, irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választásra és a kiválasztott eljárás alkalmazására.
Szakmai gyakorlat A gyakorlati képzés bármely életkorú sérült személyiség- és mozgásfejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek megismerését, a tanultak gyakorlását és alkalmazását biztosítja egyéni és csoportos foglalkozásokon, továbbá fejleszti a speciális konduktori, nevelői képességeket, technikai jártasságot. A gyakorlati szakmai képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani/tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett integrált, többségi és konduktív óvodai foglalkozások és iskolai tanítási gyakorlatok is. A hallgató az óvodapedagógus specializáción módszertani, a tanító specializáción tantárgy-pedagógiai gyakorlatot végez különböző csoportokban. A hallgatók intézményen kívüli szakmai gyakorlaton is részt vesznek. Nyelvi követelmények Egy idegen nyelvből középfokú „C” típusú, államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga.
5
