Képzési és kimeneti követelmények (KKK) I. A szakirányú továbbképzés neve: gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési szak FIR-kódja: III. A létesítést engedélyező határozat ügyiratszáma: FF/ /2013. IV. A létesítő intézmény neve: Károli Gáspár Református Egyetem V. A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye:
1.
A szakirányú továbbképzés megnevezése Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak
2.
A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése Gyermek- és ifjúsági irodalmi szakember
3.
A szakirányú továbbképzés képzési területe Bölcsészettudomány képzési terület
4.
A felvétel feltételei:
Bölcsészettudomány vagy pedagógusképzés képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevél 5.
A képzési idő, félévekben meghatározva: 2 félév
6.
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
7.
A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakképzettséggel a hallgató alkalmassá válik arra, hogy az oktatás, a pedagógiaipszichológiai, a vizuális nevelés, a szociális, a vallási-etikai, a könyvtári, a gyermekkönyves szakmai stb. intézményrendszerekben az elsajátított kompetenciák segítségével a gyermekkultúrának a saját szakterületével kapcsolatos jelenségeire, problémáira szakszerű és kreatív megoldásokat alkalmazzon. A szakirányú továbbképzés az oktatott, átfogó tudásanyaggal a gyermekirodalommal, gyermekkultúrával foglalkozó intézmények működésének jobb áttekintésében is
1
igyekszik segítséget nyújtani. A képzést elvégző szakemberek a gyermekirodalmi intézmények, programok szakszerű működtetéséhez, vezetéséhez, a részrendszerek együttműködési formáinak kialakításához is segítséget kapnak; nemzetközi példákat is bemutató megoldási formákat ismerhetnek meg. Elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek A gyermek- és az ifjúsági irodalom – különösen a magyar gyermekirodalom – kánonés stílustörténetei folyamatainak átfogó ismerete; a gyerekkönyv-kiadás intézményrendszerének áttekintése és a történeti előzmények ismerete; a gyermekirodalom helye a kultúra, a nevelés és a gyógyítás komplex intézményrendszerében; a gyermek- és ifjúsági irodalom sajátos műfajainak áttekintése; a gyermekirodalom alkalmazhatósága a gyermekpszichológiában és pedagógiában; a gyermekirodalom műfajok és a fejlődéspszichológiai szempontok együttes alkalmazása: nemek és korcsoportok problémáinak ismerete. Elemzési és problémamegoldó készségek fejlesztése, az európai és a nemzeti kultúra közvetítése a gyermekirodalmi művek segítségével. A gyermekirodalom alkalmazott területein való eligazodás; a művészetterápiás módszerek, az olvasóvá nevelés programjainak, a programok módszereinek ismerete, az élményközpontú és az értelmező olvasást segítő pedagógiai technikák elsajátítása. Gyakorlatorientált kompetenciák megszerzése: műhelygyakorlatok, kreatív írás a gyermek- és ifjúsági irodalmi műfajokban, műfordítói problémák ismerete, a gyerekkönyves műfajok sajátos szerkesztői ismereteinek, fogásainak kompetencia-szintű ismerete, a kritikai szövegek (kritikák, ismertetések, recenziók) írása; a gyermekirodalom vizuális értelmezésének elsajátítása. Személyes adottságok, készségek
Problémafelismerő- és megoldó képesség, széles körű műveltség, elemző- és értelmező-készségek, empátia, érdeklődés a gyermek- és ifjúsági irodalom iránt, együttműködő képesség, tolerancia, rugalmasság, kreativitás, megfelelő önismeret, önértékelési képesség, a minőség iránti elkötelezettség, humánus/etikus/vallásos viszonyulás a gyermek- és ifjúsági irodalomhoz, rendszerező képesség, szervezőkészség, képesség önálló munkavégzésre vagy csapatmunkában való részvételre.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzésben végzettek a megszerzett ismereteket különösen az alábbi területeken és munkakörben alkalmazhatják:
2
Pedagógusok, gyermekkönyvtári munkatársak, gyermekkönyv-kiadói munkatársak, (gyermek-)színházak, játszóházak munkatársai, olvasóklub-hálózatok munkatársai és vezetői, könyvkereskedelem, kulturális újságírás és média, múzeumpedagógia, (gyermek-)irodalmi illetve színház- és filmkritika, kulturális menedzsment, rendezvényszervezés, a gyermek- és ifjúsági problémákkal foglalkozó vagy kulturális civil szervezetek, közoktatás-irányítási szakemberek. A képzés célja A gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzés célja a gyermek- és ifjúsági irodalommal kapcsolatos, szerteágazó intézményrendszer szakembereinek képzése. Az intézményrendszer egyes feladatköreit jelenleg több-kevesebb gyakorlati tapasztalattal rendelkező, de rendszeres képzésben nem részesült kollégák látják el. A képzés átfogó ismereteket igyekszik közvetíteni a gyermek- és ifjúsági irodalomról: a gyermek- és ifjúsági irodalom intézményrendszerében dolgozók ezt jelenleg csak részleteiben, a saját munkaterületük keretei között ismerik.
8.
A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:
ismeretkörök
és
a
főbb
Kánonok a gyermek- és ifjúsági irodalomban (A gyermek- és ifjúsági irodalom a nyugati kánonban, A magyar gyermek- és ifjúsági irodalom története, A gyermek- és ifjúsági lektűr változatai) 10 kredit Műfajelmélet, műfajtörténet (Műfajtörténet, Gender-problémák, Meseelméletek és mesekutatás) 10 kredit Műelemzések, befogadáselméletek (Gyereklíra, Elbeszélő irodalom, Színpadi és filmelemzések) 10 kredit Alkalmazott gyermekirodalom (Pszichológia és gyermekirodalom, Művészetterápia, Az olvasásra nevelés programjai) 10 kredit Műhelygyakorlatok (Szerzői-műfordítói műhely, Szerkesztői műhely, Kortárs kritikai műhely) 10 kredit
9.
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit
3
IV. Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak mintatanterve Főbb ismeretkör (Tantárgycsoport)
Tantárgy megnevezése
Kánonok a gyermekés ifjúsági irodalomban
A gyermek- és ifjúsági irodalom a nyugati kánonban A magyar gyermek- és ifjúsági irodalom története A gyermek- és ifjúsági lektűr változatai Műfajtörténet
Műfajelmélet, műfajtörténet
Tantárgyfelelős
Oktatók
Kód
Hansági Ágnes
Hansági Ágnes
GYIK-1111
12/v/3
Hermann Zoltán
GYIK-1112
12/v/3
Papp Ágnes Klára, Hansági Ágnes Hermann Zoltán
GYIK-1113
12/é/4
Hermann Zoltán
Gender-problémák Meseelméletek és mesekutatás
Műelemzések, befogadáselméletek
Gyereklíra
Papp Ágnes Klára
Elbeszélő irodalom Színpadi és filmelemzések
Alkalmazott gyermekirodalom
Pszichológia és gyermekirodalom Művészetterápia
Mirnics Zsuzsa
Az olvasásra nevelés programjai Műhelygyakorlatok
Szerzői-műfordítói műhely
Mészáros Márton
Szerkesztői műhely Kortárs kritikai műhely
Félév + Óraszám/számonkérés típusa/kredit 1 2
GYIK-1221
12/v/3
Hansági Ágnes
GYIK-1212
Hermann Zoltán, Domokos Mariann mb. Mészáros Márton
GYIK-1223
12/é/4 12/v/3
GYIK-1321
12/é/3
Papp Ágnes Klára
GYIK-1312
Horváth Csaba
GYIK-1323
12/é/4
Mirnics Zsuzsa
GYIK-1421
12/é/3
Mirnics Zsuzsa
GYIK-1412
12/é/3
Pompor Zoltán mb., Pásztor-Csörgei Andrea mb. Elekes Dóra mb., Bánki Éva Pásztor-Csörgei Andrea mb., Tsík Sándor mb., Mészáros Márton mb. Hermann Zoltán, Wolf Zita mb., Szekeres Nikoletta mb.
GYIK-1413
12/é/4
12/é/3
GYIK-1521
16/é/3
GYIK-1522
16/é/4
GYIK-1513
Összesen
12/é/3 96/27
Szakdolgozat
GYIK-2000
Záróvizsga
GYIK-2001 Összkredit
92/23 0/v/10 0/v/0 60
4
V. Órarend-séma Kurzusok kéthetente, 90 perc, péntekenként és/vagy szombatonként Tantárgy megnevezése
A gyermek- és ifjúsági irodalom a nyugati kánonban Gender-problémák A magyar gyermek- és ifjúsági irodalom története Kortárs kritikai műhely A gyermek- és ifjúsági lektűr változatai Elbeszélő irodalom Művészetterápia Az olvasásra nevelés programjai Színpadi és filmelemzések Gyereklíra Pszichológia és gyermekirodalom Műfajtörténet Meseelméletek és mesekutatás Szerzői-műfordítói műhely Szerkesztői műhely
Oktató(k)
Kód
Féléves óraszám/szám onkérés típusa/kredit hét/időpont 1. félév
Hansági Ágnes
GYIK-1111
Hansági Ágnes
GYIK-1212
Hermann Zoltán
GYIK-1112
Hermann Zoltán, Mészáros Márton Papp Ágnes Klára
GYIK-1513
Papp Ágnes Klára
GYIK-1312
Mirnics Zsuzsa
GYIK-1412
Pompor Zoltán mb., Pásztor-Csörgei Andrea mb. Horváth Csaba
GYIK-1413
12/v/3 páratlan 8-10 12/é/4 páratlan 10-12 12/é/3 páratlan 12-14 12/é/3 páratlan 14-16 12/é/4 páros 8-10 12/é/3 páros 10-12 12/é/3 páros 12-14 12/é/4 páros 14-16
Mészáros Márton
GYIK-1321
Mirnics Zsuzsa
GYIK-1421
Hermann Zoltán
GYIK-1221
Hermann Zoltán, Domokos Mariann mb. Elekes Dóra mb.
GYIK-1223
Pásztor-Csörgei Andrea mb., Tsík Sándor mb., Mészáros Márton mb.
GYIK-1522
GYIK-1113
GYIK-1323
GYIK-1521
Féléves óraszám/számon kérés típusa/kredit hét/időpont 2. félév
12/é/4 páratlan 8-10 12/é/3 páratlan 10-12 12/é/3 páratlan 12-14 12/v/3 páros 8-10 12/v/3 páros 10-12 16/é/3 páros 12-15 12/é/4 páros 15-18
Szakdolgozat
GYIK-2000
0/é/10
Záróvizsga
GYIK-2001
0/v/0
5
VI. TANTÁRGYLEÍRÁSOK Tantárgycsoport: Kánonok a gyermek- és ifjúsági irodalomban Tantárgyak: 1. GYIK-1111 A gyermek és ifjúsági irodalom a nyugati kánonban 2. GYIK-1112 A magyar gyermek és ifjúsági irodalom története 3. GYIK-1113 A gyermek- és ifjúsági lektűr változatai Tantárgyfelelős: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dr. habil. Hansági Ágnes N: 3+3+4 kr L: 12+12+12 Tantárgy előadója/i: Tantárgy Meghirdetés Oktatás nyelve: Értékelés módja: 1. Dr. habil. Hansági besorolása: féléve: magyar évközi Ágnes előadás és őszi jegy/vizsgajegy 2. Dr. habil. Hermann szeminárium Ajánlott félév: Értékelés Zoltán 1, 2, 3: I. módszere: 3. Dr. habil. Hansági zárthelyi Ágnes, Dr. Papp dolgozat/ szem. Ágnes Klára dolgozat, írásbeli vagy szóbeli vizsga A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként kanonizálódott más (elsősorban európai) irodalmakban a gyermek- és ifjúsági irodalom; mikor, milyen folyamatok hatására és hogyan indult meg ez a kanonizációs folyamat, és mely művekre terjedt ki. Kitekintést ad azokra a folyamatokra is, amelyek a nemzetközi könyvpiac kialakulásával és professzionalizálódásával összefüggésben befolyásolták a gyermekirodalom értelmezését, és önálló tematikus rendszerré válását. A tantárgyi elemek egymásra épülésében a hallgatók így megismerkednek a gyermek-és ifjúsági irodalom történetével, ezen belül is kiemelten a magyar gyermekirodalom történetével. Betekintést nyernek a gyermekirodalom kikülönülésével kialakult kanonikus és „apokrif” szövegcsoportok viszonyának kérdéseibe, megismerik a műfaji változatokat, áttekintést kapnak tipológiai kérdésekről. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. A gyermekirodalom kanonizációja: a hallgatónak áttekintéssel kell rendelkeznie azokról a folyamatokról, amelyek az európai és az amerikai irodalmakban a gyermekirodalom rendszerszerű kikülönüléséhez vezettek el, ismerniük és értelmezniük kell tudni azokat a kölcsönhatásokat, amelyek az irodalom, az irodalmi piac, valamint a gyermekek társadalomban betöltött szerepének folyamatos átértelmezéséből következően a gyermek-és ifjúsági irodalom alakulástörténetét, kanonizációját befolyásolták és jelenleg is befolyásolják. 2. A magyarországi gyermekirodalom története: kialakulása, kikülönülése az irodalom rendszeréből, alakulástörténete a kezdetektől máig. A hallgatónak tüzetesen ismernie kell a magyarországi, illetve a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történetét, korszakait, fejlődéstörténetének legfontosabb állomásait, meghatározó műveit, szerzőit, azokat a struktúrákat, amelyek a mai gyermekirodalmi boomhoz vezettek el. 3. Gyermekirodalmi lektűr-változatok: a hallgatóknak átfogó képpel kell rendelkezniük a gyermek-és ifjúsági irodalom tipológiájáról; a műfaji besorolás és a regiszterek közötti különbség meghatározásában képessé kell válni az önálló véleményalkotásra, döntésre, valamint ismerni kell azokat a kritériumrendszereket, amelyek alapján ezek a döntések szakszerűen megalapozhatóak, alátámaszthatóak; ez utóbbi kompetencia kialakítására különösen nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hiszen a tanácsadásban, a szülők tájékoztatásában és orientálásában erre kell majd támaszkodniuk a képzést elvégzetteknek. Évközi tanulmányi követelmények: Az órákon való részvétel, elemzések készítése, szakszöveg-olvasás, szemináriumi dolgozat Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Bp., 1999. Kis Judit: Bevezetés a gyermekirodalomba. Studium Könyvkiadó, Kv., 1998. Végh Balázs Béla: A gyermekirodalom változatai. Komp – Press, Kolozsvár, 2009. Ajánlott irodalom: Friedrich Kittler: Dichter, Mutter, Kind. München, Fink Verlag, 1991. K. Meyer- Drawe – Bernhard Waldenfels: „Das Kind als Fremder” = Vierteljahrschrift für. Wiss. Pädagogik 1988/3.
6
Tantárgycsoport: Műfajelmélet, műfajtörténet Tantárgyak: 1. GYIK-1221 Műfajtörténet 2. GYIK-1212 Gender-problémák 3. GYIK-1222 Meseelméletek és mesekutatás Tantárgyfelelős: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dr. habil. Hermann N: 3+4+3 kr Zoltán L: 12+12+12 Tantárgy előadója/i: Tantárgy Meghirdetés Oktatás nyelve: Értékelés módja: 1. Dr. habil. Hermann besorolása: féléve: magyar évközi Zoltán előadás és őszi/tavaszi jegy/vizsgajegy 2. Dr. habil. Hansági szeminárium Ajánlott félév: Értékelés Ágnes 2: I. módszere: 3. Dr. habil. Hermann 1, 3: II. zárthelyi Zoltán, Dr. Domokos dolgozat/ szem. Mariann mb. dolgozat, írásbeli vagy szóbeli vizsga A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tárgy célja, hogy átfogó képet adjon a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajairól (a könyves és irodalmi műfajokról egyaránt), ismertesse a műfajok elméleti-esztétikai hátterét, alakulásuk történetét és a műfaji recepció változásait. Szakmai szempontból a legfontosabb kérdés a mai gyermek- és ifjúsági irodalom műfaji előzményeinek megismerése, az egyes műfajok egykorú és kortárs (mai) befogadói attitűdjeinek összevetése. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Műfajtörténet: A Bilderbuchtól a valódi gyermekirodalomig. Gyerekkönyv és gyermekirodalom. A mese- és foglalkoztatókönyvek. Nevelési és nevelődési narratívák. Korosztályos irodalmi műfajok: a gyermek és a kamasz mint befogadó. A XIX. századi könyvpiac, a XX. századi könyvkereskedelem, a mai gyermek- és ifjúsági könyvpiac. Az elbeszélő és lírai műfajok, a gyermekszínház műfaji problémái. A kevert műfajok problémái. 2. Gender-problémák: A gyermekirodalom befogadása a kulturális nemek kontextusában. Leány- és fiúregények: női és férfi magatartásformák az ifjúsági irodalomban. A lányregények és a kalandregények történeti sztereotípiái. A női és a férfi olvasásmódok problémái. Gender és imagináció. Sorozatok lányoknak és fiúknak. 3. Meseelméletek és mesekutatás: A mese műfaji összetettsége. Mesekutató iskolák (mitológiai iskola, az Aarne-rendszer és új változatai, a Propp-iskola, a lélektani-szociológia meseértelmezések, a filológiai meseelméletek (Lüthi, Uther). Mesekutatás Magyarországon: a XIX. századi gyűjtésektől napjainkig. Folklór és irodalom: gyűjtők és gyűjtemények a magyar irodalomban. Aktuális gyűjtés- és rendszerezés-módszertani kérdések. A témák ismerete és alkalmazása a saját szakterületen (könyves szakmák, pedagógia, gyermeklélektan stb.) Évközi tanulmányi követelmények: Az órákon való részvétel, elemzések készítése, szakszöveg-olvasás, szemináriumi dolgozat Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Bp., 1999. Vlagyimir Propp, A mese morfológája (több kiadás), uő., A varázsmese történeti gyökerei, L’Harmattan, Bp., 2005. A Grimm testvérek mesegyűjteményéről. In: Hoppál Mihály (főszerk.) – Vargyas Gábor (szerk.): Ethnolore. Az MTA Néprajzi Kutatóintézete évkönyve. XXIV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. 3–50. Gulyás Judit, „Mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?” A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában Budapest: Akadémiai Kiadó 2010. Hermann Zoltán, Varázs/szer/tár, L’Harmattan, Bp., 2012. Domokos Mariann, Közelítések Arany László népmeseszöveg-koncepciójához. In Szerk. Szemerkényi Ágnes: Folklór és nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., 297-312. (ld. még: http://www.etnologia.mta.hu/index.php/hu/tudmunk/folklor-osztaly/620-domokosmariann ) Ajánlott irodalom:
Svenja Blume, Texte ohne Grenzen für Leser jeden Alters. Zur Neustrukturierung des Jugendliteraturbegriffs in der literarischen Postmoderne, Rombach, Freiburg, 2005. Bettina Kümmerling-Meibauer, Kinderliteratur, Kanonbildung und literarische Wertung, Metzler, Stuttgart-Weimar, 2003.
7
Tantárgycsoport: Műelemzések, befogadáselméletek Tantárgyak: 1. GYIK-1321 Gyereklíra 2. GYIK-1312 Elbeszélő irodalom 3. GYIK-1323 Színpadi és filmelemzések Tantárgyfelelős: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dr. Papp Ágnes Klára N: 3+3+4 kr L: 12+12+12 Tantárgy előadója/i: Tantárgy Meghirdetés Oktatás nyelve: Értékelés módja: 1. Dr. Mészáros Márton besorolása: féléve: magyar évközi jegy 2. Dr. Papp Ágnes Klára szeminárium őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés 3. Dr. Horváth Csaba 2: I. módszere: 1,3: II. zárthelyi dolgozat, szem. dolgozat, referátum A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgycsoport a magyar gyermekirodalom és adaptációinak kérdésével foglalkozik részletes műelemzéseken keresztül. Ez a hallgatót egyrészt hozzásegíti ahhoz, hogy a gyereklíra, a prózai műfajok, illetve a gyerekek számára írott színpadi játékok és filmek formanyelvének változását figyelemmel kísérje, megismerje a meghatározó magyar alkotókat, műveket, ezeket világirodalmi kontextusba helyezze, és korszerű műértelmezési módszerek segítségével interpretálja. Másrészt szembesít azokkal a speciális (lélektani, szociológiai, mentalitástörténeti, pedagógiai) kérdésekkel, amelyeket a gyermekirodalom befogadása, hatásmechanizmusa vet fel. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Gyereklíra: A XIX. sz. klasszikusai – a XIX sz. végének gyerekképe és összefüggése a kor gyerekköltészetével (Gyulai Pál, Pósa Lajos) – A gyerek mint nézőpont, mint téma és mint gondolkodásmód megjelenése a Nyugatosok költészetében – Weöres Sándor korszakos jelentősége a magyar gyerekköltészetben – Az 1945 utáni gyerekvers Nemes Nagy Ágnestől Tamkó Sirató Károlyig és Kormos Istvántól Kányádi Sándorig – Gyerekköltészet és posztmodern. Az elemzések során megvitatandó problémák: Gyerekvers és népköltészet viszonya – Gyerek- és felnőtt költészet határai – Hangzás, zeneiség és képiség szerepe a gyerekköltészetben – Gyermeki látásmód és költészet – Gyerekköltészet az oktatásban. 2. Elbeszélő irodalom: Népmese, monda, fabula a magyar irodalomban – (Világirodalmi keret: a romantikus fantasztikumtól Andersenig) - XIX. századi klasszikusok ifjúsági olvasatai (Jókaitól Gárdonyiig) – (Világirodalmi keret: mese a századvégen és a századfordulón) - A szecessziós és szimbolista mese a magyar irodalomban – (Világirodalmi keret: gyermekirodalmi klasszikusok klasszikus magyar fordításai) - A XX. sz.-i magyar ifjúsági irodalom meghatározó alkotásai: „kötelezők” korszerű értelmezései – az 1945 utáni magyar gyerekpróza nagyjai – Fantasy és gyermekirodalom: új kihívások. Az elemzések során megvitatandó problémák: A gyermeki szimbolikus látásmód megjelenése a mesében – A mese sematikus szerkezetének és szereplőstruktúrájának átalakulása a modern műmesében – Csoda, fantasztikum és abszurd a mesében - A felnövekedés megjelenítése a mesében és az ifjúsági irodalomban – Az életrajzi és a történelmi idő ábrázolása az ifjúsági irodalomban – Jó-e a „kötelező irodalom”? 3. Színpadi és filmelemzések: Színház és gyermekirodalom: gyerekdarabok és színpadi adaptációk – Klasszikus gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotások színpadon és filmen (Fábry Zoltán, Várkonyi Zoltán, Palásthy György stb. rendezései) – A magyar animációs filmkészítés meghatározó alkotói (Macskássy Gyula, Nepp József, Jankovics Marcell stb.) – Gyerekfilm, ifjúsági film és tömegkultúra – A felnőttek világa gyermek/kamasz-szemmel: klasszikus filmművészeti alkotások (pl.: Gothár Péter: Megáll az idő). Az elemzések során megvitatandó problémák: Médiumváltások, médiumok találkozása és gyermekirodalom (illusztráció; képregény; adaptáció) – verbális és vizuális elbeszélés viszonya színpadon és filmen – A színház és a film szerepe az irodalomoktatásban. Elsajátítandó speciális készségek és kompetenciák: Önálló műelemzési készség fejlesztése; a műelemzéshez szükséges irodalomelméleti ismeretek kiterjesztése; korszerű interpretációs módszerek megismerése; vizuális médiumok értelmezése; a gyermeki irodalombefogadás lélektani alapjainak vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az órákon való részvétel, elemzések készítése, szakszöveg-olvasás, szemináriumi dolgozat Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Bálint Péter – Bódis Zoltán (szerk.) Változatok a gyermeklírára I – II, Didakt, Debrecen, 2006., 2009 Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. Fejezetek a XX. századi prózánk történetéből. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 2005. Bognár Tas: A magyar gyermekvers, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Papp Ágnes Klára: Mese, mítosz és modernség. A modern műmese kétarcúsága, Napkút füzetek 21., 2oo8 Ajánlott irodalom: Hermann Zoltán: Szerény javaslat. A kortárs magyar gyermekirodalom és előzményei, Szépirodalmi Figyelő, 2012/5. 25-33.
8
Tantárgycsoport: Alkalmazott gyermekirodalom Tantárgyak: 1. GYIK-1421 Pszichológia és gyermekirodalom 2. GYIK-1412 Művészetterápia 3. GYIK-1413 Az olvasásra nevelés programjai Tantárgyfelelős: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dr. Mirnics N: 3+3+4 kr Zsuzsanna L: 12+12+12 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés Oktatás nyelve: Értékelés módja: 1-2. Dr. Mirnics gyakorlat féléve: magyar évközi jegy Zsuzsanna, Heincz őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés Orsolya 1: II. módszere: 3. Dr. Pompor 2-3: I. zárthelyi Zoltán mb., dolgozat, szem. Pásztor-Csörgei dolgozat, Andrea mb. referátum A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja a gyermekirodalom gyermekpszichológiai alkalmazásának megismertetése, a bevezetés a komplex művészeti terápia módszerébe és az olvasóvá nevelés pszichológiai-didaktikai eszközeinek elsajátíttatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1. Pszichológia és gyermekirodalom: A kurzus során a mesék és a gyermekirodalmi szövegek által közvetített lelki munkát, érzelem-és problémafeldolgozást állítjuk a fókuszba, a hallgatók néhány egyszerűbb technikát el is sajátítanak. Tapasztalataikat egyaránt alkalmazhatják saját önismeretük fejlesztésére és gyakorlati munkájukban. 2. Művészetterápia: A komplex művészeti terápia sajátélményen és elméleten alapuló tematikus foglalkozásai az évkör ünnepeinek, valamint az év, hó és napszakok archetípusainak képi és téri ábrázolására, szimbolikus megjelenítésére épülnek. A kapcsolati minőségek megalkotása során cél a pozitív és negatív kapcsolati minőség integrálása, hiány esetén pozitív mintaadás. Az alkotásban megjelenő szimbólum túlmutat a személyes léten, egység keletkezik az emberiség fájdalmaival, problémáival. A személy számára tükröt tart, felkínálja neki a konfliktusával és a mögötte húzódó komplexussal való szembenézést, ezáltal egészségfejlesztő, -megőrző és gyógyító hatású. A komplex művészeti terápia egyik sajátos eszköze a mese alapján történő alkotás. A művészetekhez és az álmokhoz hasonlóan, a mese is szimbolikus lelki munkát indít el, ezáltal „megnyitja a lélek legbelsejébe vezető ajtót”. Az emberi alkotások közül a mesékben és a művészi alkotásokban jelennek meg legtisztábban azok az ismétlődő mintázatok, amelyek az emberiség archaikus érzelmi prototípusait őrzik és közvetítik. 3. Az olvasásra nevelés programjai: A kurzusokon az olvasásra nevelés kurrens programjaival ismerkedhetnek meg a hallgatók: a korosztályos olvasóklubok tevékenységével és pedagógiai (könyvtárpedagógia stb.) eszközeivel. Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező részvétel az órákon és beadandó feladat. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Antalfai Márta, Katarzisélményre épülő művészet-pszichoterápia = Demetrovics Zs., Kökönyei Gy., Oláh A. (szerk.), Személyiség-lélektantól az egészség-pszichológiáig. Trefort Kiadó, Bp., 2007. 356-383. Boldizsár Ildikó, Meseterápia. Magvető, Bp., 2012. Ajánlott irodalom: Antalfai M. (2011): A női lélek útja mondákban és mesékben. Wesley, Budapest. Antalfai M. (2007): Gyógyítás és személyiségfejlesztés vizuális művészet-pszichoterápiával. A módszer ismertetése. Psychiátria Hungarica XXII: 276-299. Pompor Zoltán, Olvasóvá nevelődés http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=293 http://www.rainbowkatalogus.hu/wp/?page_id=812 ill. http://www.fordulopont.hu/index.php
9
Tantárgycsoport: Műhelygyakorlatok
Tantárgyfelelős: Dr. Mészáros Márton
Tantárgyak: 1. GYIK-1521 Szerzői-műfordítói műhely 2. GYIK-1522 Szerkesztői műhely 3. GYIK-1513 Kortárs kritikai műhely Féléves Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: óraszám: 3+4+3 kr N: L: 12+12+12 Tantárgy Meghirdetés Oktatás nyelve: Értékelés módja: besorolása: féléve: magyar évközi jegy szeminárium őszi/tavaszi Ajánlott félév: Értékelés 1-2: II. módszere: 3: I. zárthelyi dolgozat/ szem. dolgozat
Tantárgy előadója/i: 1. Dr. Mészáros Márton, Elekes Dóra mb. 2. Dr. Mészáros Márton, Pásztor-Csörgei Andrea mb., Tsík Sándor mb. 3. Dr. Mészáros Márton, Dr. habil. Hermann Zoltán, Szekeres Nikoletta mb. A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az elmúlt egy évben megindult a diskurzus a szerkesztők, kritikusok, kiadók, illusztrátorok és szerzők között, ami alapján - és a szakmai kerekasztaloknak is köszönhetően – megerősítést nyert az a tény, hogy a gyerekés ifjúsági irodalom elemzése speciális ismereteket igényel a kritikustól. A gyerekek lelki fejlődésére, az illusztrációk művészettörténeti és -elméleti alapjaira, a gyermek- és ifjúsági irodalom történetére, a nemzetközi trendekre vonatkozó ismereteknek előhívhatónak kell lenniük. Nem tekinthetőek a modern irodalomtudomány szempontjai semmisnek, sem a külföldi gyermek- és ifjúsági irodalom egy idegen képződménynek, illetve a társtudományok (kulturális antropológia, szociológia, pszichológia, művészettörténet, tipográfia, könyvészet és így tovább) ide vonatkozó szempontrendszereit is ismerni, alkalmazni kell. A szakmailag erős, az irodalmi térben stabil helyzetű gyerekkönyv-kritikának így olyan értelmezőkre van szüksége, akik szakosodnak, elmélyült tudással rendelkeznek a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajairól, történetéről, elméleti megközelítéseiről. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1-3. Szerzői-műfordítói, szerkesztői, kortárs kritikai műhely: lírai, prózai és drámai szövegek elemzése és értelmezése, poétikai, retorikai, filológiai, hermeneutikai, narratológiai eljárások; értelmezési módszerek, és stratégiák a szoros olvasástól a dekonstrukcióig. Szemiotikai módszerek a médiumok közötti transzpozíciók értelmezésére. Megszerzendő ismeretek: alapfogalmak elsajátítása, elméleti modellek ismerete, és ezek interpretációs módszereinek elsajátítása. Elsajátítandó készségek és kompetenciák: elemzési, szövegelemzési készség, értelmezési módszerek készségek szintjén való, kreatív alkalmazása, értelmezői kompetencia, íráskészség, kritikai műfajok ismerete, publikációs lehetőségek megismerése. Kreatív írás gyakorlatok a gyermekirodalmi műfajokban, és a kritikai műfajokban (recenzió, ismertetés, reklámszöveg, kritka, tanulmány stb.) Műfordítás-elméletek megismerése és műfordítói gyakorlatok. Évközi tanulmányi követelmények: Az órákon való részvétel, kritikák készítése, szakszöveg-olvasás, szemináriumi dolgozat Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Fónagy Iván (é.n.): A költői nyelvről. Corvina, Budapest. Thomka Beáta (1997, szerk.): Az irodalom elméletei I-V. Jelenkor, Pécs. Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra (2004): Retorika. Osiris, Budapest. Bókay Antal – Erős Ferenc (1998, szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest. Füzi Izabella - Odorics Ferenc (2004, szerk.): Figurák, Gondolat-Pompeji, Budapest-Szeged. Blaskó Ágnes – Hamp Gábor: Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex, 2007. Dávidházi Péter: A kritika iskolázottsága. Holmi, 1994/3. Lásd még: In: Dávidházi Péter: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Argumentum, Budapest, 1998, 305– 320. Az olvasó lázadása? Kritika, vita, internet. Szerk.: Bárány Tibor – Rónai András. Kalligram–JAK, 2008. Ajánlott irodalom: Takáts József: „A kritikus mint kritikus.” Jelenkor, 1996/1., 67-74. Bónus Tibor: „A Nincs alvás! és a prózakritika.” Jelenkor, 1996/1., 75-93. Sári B. László: A hattyú és a görény. Kalligram, Pozsony, 2006, 196-236.
10
