Országos Fémipari Ipartestület XII. sz. hírlevele Márciusban is dübörgött az építőipar 2015. 5. 12. Világgazdaság Online
Márciusban az építőipar termelése 12,7 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A termelés az épületek építményfőcsoportban 9,8, az egyéb építményekében 16,4 százalékkal nőtt. Márciusban az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,3 százalékkal emelkedett. Az első három hónapban az építőipari termelés 9,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 2,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Márciusban az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 9,8, az egyéb építményeké 16,4 százalékkal. Az egyéb építmények építésének növekedése – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 2,3, az egyéb építményeké 15,8 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelése 16,9 százalékkal nőtt - jelentette a KSH. A megkötött új szerződések volumene 34,6 százalékkal kisebb volt. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 40,2, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 29,9 százalékkal csökkent. Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2015. március végi szerződésállományának volumene 31,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 12,5, az egyéb építményeké 34,4 százalékkal kisebb volt. Az első negyedévben az épületek építése ágazatban 2,9, az egyéb építmények építése ágazatban 1,2, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,6 és 2,5 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 1,0 százalékkal voltak magasabbak.
További javulásra számítanak a vállalkozások 2015. 5. 11. MTI.
A vállalkozások az üzleti környezet további javulására számítanak a következő fél évben, amit mutat az is, hogy a kamara konjunktúra indexe az októberi plusz 34 pontról áprilisra plusz 42 pontra emelkedett - mondta ma a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Parragh László kiemelte: a magyar gazdaságnak a rendszerváltás óta nem voltak ilyen pozitív számai, mint amilyenek jelenleg. A kamara konjunktúrakutatása ezt alátámasztja: a mutató értéke az adatfelvétel kezdete, 1998. óta a második legmagasabb érték. A magyar gazdaság a következő fél-egy évben mindenképpen növekedési pályán fog mozogni - tette hozzá. Közölte: a kamara előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése meghaladja a 3 százalékot 2015-ben, és tovább nő a foglalkoztatás. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisban 35. alkalommal készítette el 3614 vállalati vezető válaszai alapján féléves, reprezentatív konjunktúra jelentését. Az elnök jelezte: az idei év első negyedévében, illetve fél évében a magyar GDP eléri a válság előtti, 2008-as szintet. Parragh László szavai szerint a cégek várakozásai pozitívak, a bizonytalansági mutató értéke csökkent, az optimizmust a külgazdasági környezet is megalapozza. A konjunktúra mutató minden gazdasági ágban emelkedett október óta. Megjegyezte, hogy a közmunka lassan a foglalkoztatás gátja kezd lenni, mert a valós munkaerőpiacról szív el esetleg munkaerőt, ami nem szerencsés. Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója ismertette: a felmérés az ország legnagyobb konjunktúra-felmérése, az elmúlt 17 évben több mint ötvenezer céget kérdeztek. Kiemelte, hogy a munkaerő-kereslet a felmérés kezdete óta most a legmagasabb, azaz a következő hat hónapban a munkaerő-kereslet erőteljes bővülésére lehet számítani a versenyszektorban. A mutató az októberi 11,9 pontról 18,7 pontra nőtt, ilyet nem mértek az eddigi adatfelvétel során. Rámutatott: a magyar gazdaság együtt mozog a német gazdasággal: a müncheni ifo gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint 2015-ben a növekedés élénkülése várható, a tavalyi 1,6 százalékot az idén 2,1 százalékos növekedés követi. A 2015 tavaszi adatok szerint az európai gazdaság két meghatározó gazdaságában, Franciaországban és Németországban is javultak a cégek várakozásai, ahogy az eurózónában is optimistábbak, mint az előző fél évben - tette hozzá.
A felmérés alapján a javuló üzleti klímát leginkább az exportáló, a külföldi tulajdonban lévő és a több mint 250 főt foglalkoztató cégek jelzik, ezeknek a cégeknek a várakozásai a legkedvezőbbek - ismertette az ügyvezető.
Ha erre nem figyel, egy tollvonással megszüntetik cégét 2015. május 14. Szerző: hvg.hu
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak május 31-ig le kell adniuk mérlegeiket, aki ezt elmulasztja, az ellen kényszertörlési eljárást indíthat a NAV. Amíg korábban – gyakorlatilag következmények nélkül – számos cég nem tett eleget az éves beszámoló benyújtásának, addig az elmúlt néhány évben megjelentek a kényszertörlési eljárások. Tavaly már közel 30 ezer kényszertörlési eljárás indult, ami rekordnak számít a részben mérlegleadás elmulasztása miatti eljárások tekintetében - adta hírül a Bisnode üzleti információszolgáltató. Ugyanakkor nem minden vállalkozás kötelezett mérleg leadására, mivel az EVA-s, KIVA-s és KATA-s adózóknak nincs ilyen kötelezettségük, továbbá külföldi cég magyarországi kereskedelmi képviselete sem kötelezett beszámoló leadására. Ennek ellenére évről évre rengeteg olyan társas vállalkozás van, amely elmulasztja mérlegének közzétételét. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a 2010-től bekövetkezett szigorításoknak jótékony hatása van a magyar gazdaságra és annak átláthatóságára, mivel korábban rendszeresen előfordult, hogy egy cég azért nem adott le mérleget, mert nem szerette volna, hogy a piac megismerje teljesítményét. Régebben ezt súlyos következmények nélkül megtehették, vagy legalábbis a határidőt hosszú ideig kihúzhatták. Mára azonban már komoly következményekkel kell számolniuk a beszámolási kötelezettséget elmulasztó, átláthatatlan cégeknek, ugyanis törölhetik is őket a cégnyilvántartásból. Kényszertörlést jelenleg a beszámoló leadásának elmulasztása, adófizetés elmaradása, vagy a cég fellelhetetlensége miatt kezdeményeznek, tehát nem minden ilyen eseményre az átláthatatlan pénzügyi helyzet miatt kerül sor. Mivel azonban a kényszertörlések száma 2014-ben megközelítette a 30 ezret (ami 60 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest), várhatóan a 2015-ben sem fog pihenni a NAV. 2011-ben valamivel több, mint 20 ezer kényszervégelszámolás indult, 2012-ben pedig megjelentek a kényszertörlések is, és 2013-ban a beszámoló leadását elmulasztókkal szemben a NAV gyakorlatilag már csak kényszertörlésekkel lépett fel, a tavalyi 30 ezres kényszertörlési szám pedig rekordot döntött. Valószínűleg nem lesz ez másként 2015-ben sem, mivel idén már közel 8 ezer ilyen eljárás indult, pedig még csak most fog lejárni a mérlegleadási határidő. Érdemes a vállalkozásoknak körültekintően eljárniuk és betartaniuk a határidőket, mivel a kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnését eredményezi. A
cégeknek érdemes a partnereik között is szétnézni mielőtt szerződést kötnek velük, vagy egyszerűen csak számlát fogadnak be tőlük: működik-e egyáltalán a cég, adott-e le pénzügyi beszámolót, milyen a teljesítménye, határidőben fizeti-e ki számláit. ___________________________________________________________________________
Hullanak a magyar cégek, mint a legyek 2015. május 11. Szerző: hvg.hu
Áprilisban ismét rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon. „Egyetlen hónap alatt 4641 céget törölt a cégbíróság, ezzel az év első négy hónapjában már 17 259 vállalkozás szűnt meg, és a trend határozottan növekvő” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Áprilisban 4641 vállalkozás törlését tette közzé a cégbíróság, ez ismét negatív rekord Magyarországon. Tavaly havi átlagban 3400 cég szűnt meg, ehhez képest idén eddig minden hónapban több mint 4000. Az első négy hónapban közzétett törlések száma 17 259-re emelkedett a tavalyi azonos időszaki 12 648-ról, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg. A tendencia egyértelműen növekvő, így szinte biztos, hogy az év végéig legalább 50 ezer társaság tűnik el a magyar gazdaságból. „Nem az a kérdés, hogy tovább romlik-e a tendencia, hanem az, hogy mennyire fognak hiányozni a megszűnő társaságok a gazdaságból” – mondja Tóth Tamás. A cégstatisztikákat elemezve összességében az a kép rajzolódik ki, hogy nem nagyon. Az év eddig eltelt részében ugyanis tovább csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek felszámolás után jutottak a törlés sorságra. Ezek azok a társaságok, amelyek adósságukkal vagy valamilyen más szerződésben vállalt kötelezettségük megszegésével gondot okoztak más működő vállalkozásoknak. A többiek esetében a tulajdonosok döntöttek a megszűnésről, vagy hatósági kezdeményezésre kerültek kényszertörlés vagy bírósági törlés alá. Borsodban a legnagyobb a cégfluktuáció Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten-CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az országos index áprilisban 16,85 százalék volt. Megyei szinten az áprilisi Opten-CFI Tolna, Bács-Kiskun és JászNagykun-Szolnok megyében vette föl a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén produkálta. „A gazdasági értelemben nem aktív társaságok megszűnése összességében inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenség" – véli az Opten igazgatója. Bár a működő cégek száma a csúcsot jelentő 604 ezerről másfél év alatt fokozatosan 580 ezerre csökkent, Magyarországon még mindig szétaprózott a tulajdonosi szerkezet. "Ez akkor okoz problémát, amikor a szükségképpen alacsony likviditású vállalkozások erejüket meghaladó munkákat vállalnak el
nyomott áron vagy jelentős előleget fölvéve. Ez a megrendelő számára is kockázatot jelent” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a szétaprózott és olykor kuszává váló tulajdonosi struktúra nemcsak a többi piaci szereplőnek, de az államnak is gondot okoz. „Az elaprózott cégstruktúra, a rövid életű, tömegesen alapuló és megszűnő vállalkozások, a hatósági végrehajtások tömkelegét generáló cégek komoly adminisztrációs terhet rónak a hatóságokra. A kormány a problémát tulajdonosi felelősséget növelő jogszabály-módosításokkal igyekszik kezelni, ami viszont újabb terheket rak a vállalkozásokra, tovább rontja a rendben működő cégek gazdálkodási környezetét. A szükségképpen kontraproduktív trendet hosszú távon a vállalkozói kultúra és az üzleti etika fejlesztésével lehetne megfordítani” – véli az Opten igazgatója. A kormányzati szigorítás és a cégbíróság határozott fellépése a cégalapítások terén látványos eredményeket hoz. Az újonnan bejegyzett cégek száma tavaly október óta havi 2100 és 2500 között ingadozik, miközben a 2010-es évek elején sokszor 4000 új cég is megjelent a rendszerben egyetlen hónapban. E társaságok jelentős részét olyanok alapították, akik korábban egy vagy több céget már felszámolásba vezettek, ezért gyanítható volt, hogy az új társaságot sem hosszú távon nyereséget termelő, prosperáló vállalkozásként képzelték el. „Ez a fajta cégfluktuáció jelentősen visszaszorult az utóbbi időben, ami mindenképpen jó fejlemény, azonban még így is a szükségesnél magasabb a cégalapítási arány” – mondja az Opten igazgatója. ___________________________________________________________________________ 2015. május 11. | piacesprofit.hu
Csak a baj van a behajtási költségátalánnyal Csak a baj van a behajtási költségátalánnyal, a hitelezők nem kérik számon, az adósok nem fizetik ki, a könyvelőknek viszont bajlódnia kell vele, torzítja az eredményt és egy nyereséges vállalatot is veszteségbe vihet. A vállalkozásoknak a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jei módosítása óta komoly fejtörést okoz a behajtási költségátalány helyes kezelése. Ezt a 40 eurónak megfelelő forintösszeget elméletileg a késedelmesen fizető vállalkozásoknak kell megfizetniük a hitelezőiknek. (Márpedig ha késünk, akkor sokat késünk.) A problémát az okozza, hogy az esetek többségében ez valóban csak elméleti kötelezettség: a hitelezők nem igénylik, az adósok ténylegesen nem fizetik meg, de ennek ellenére a kötelezetteknek könyvelniük kell. Ez azonban jelentősen torzíthatja a kimutatott eredményt, egyes esetekben az egyébként jól működő vállalkozásokat papíron akár veszteségbe is fordíthatja, ami a legrosszabb esetben akár tulajdonosi pótbefizetést is vonhat maga után. A behajtási költségátalányra vonatkozó magyar szabályozás szerint a 2013. március 16-át követően megkötött szerződések esetén a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a kése-
delmi kamaton túl a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől, a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől és a késedelmi időszak hosszától függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A felek közti szerződések költségátalányt kizáró rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalányt a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések és közbeszerzések esetén kell alkalmazni, magánszemélyekre nem vonatkozik – figyelmeztet a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló iroda blogjának legfrissebb bejegyzése. Ez az összeg a késedelembe esés napjától külön, erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt egyéb ráfordításként és kötelezettségként kell a kötelezett könyveiben rögzíteni. Akkor is, ha a jogosult azt ténylegesen nem is követelte az adóstól, hiszen a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe esés tényével beáll. Arra azonban van lehetőség, hogy a jogosult a behajtási költségátalányról nyilatkozatban lemondjon, ennek nem lesz sem ajándékozási sem egyéb illetékvonzata, valamint a NAV sem fogja hiányzó bevételnek tekinteni a jogosultnál és nem állapít meg adóhiányt. A behajtási költségátalány számviteli elszámolása egyébként megegyezik a késedelmi kamatokéval. E szerint a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia, és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni. Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnhet soknak, de nagy mennyiségű, akár egynapos késéssel fizetett számla esetén a költségátalányok összege már több 10 millió forintot is elérhet. Ugyan ezt a tételt valójában nem kell kifizetni, de egy ilyen nagyságrendű összeg már jelentősen ronthatja/torzíthatja egy cég éves eredményét. Elképzelhető, hogy csak e miatt válik egy vállalkozás veszteségessé, vagy kell pótbefizetést teljesíteniük a tulajdonosoknak. ÍGY LEHET ELKERÜLNI A KÖLTSÉGÁTALÁNYT Bár a legtöbb hazai vállalatnál már folyik az éves zárás, a cégvezetők és a könyvvizsgálók továbbra is bizonytalanok hogyan kell számviteli szempontból kezelni a régi Polgári Törvénykönyv 2013-as módosításával bevezetett behajtási költségátalányt, melyet az új Ptk. is átvett. A kötelezetteknek érdemes tehát először megvizsgálniuk a szerződéseiket, és kivenni azokat a számlákat, amelyeket még 2013. március 16-át megelőző szerződések alapján állítottak ki feléjük, ugyanis ezeknél nem kell felszámítani a behajtási költségátalányt. Második lépésben
nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, hogy lemondanak erről az összegről, mert így bár könyvelni kell a kötelezettséget és a lemondást is, de legalább az eredményt nem fogja rontani. Tehát csak azokat kell ráfordításként figyelembe venniük, amelyekről nem sikerült nyilatkozatot szerezniük. Ebből persze jól látszik, hogy a lemondó nyilatkozat is csak fél megoldás, mert rengeteg munkát jelent a könyvelés szintjén. A magyar szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, de a hazai törvényszöveg szigorúbb, mint a nemzetközi norma, ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a szabályokon. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmes fizetés történik, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel. Ezt a módosítást már 2014 januárjában felvetettük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékeseinek, azóta pedig – felismerve ezt a helyzetet – több szakmai szervezet is az igazságügy miniszterhez fordult az ésszerű módosítás érdekében. Így reméljük, hogy a jelentős adminisztrációs teherrel járó, a valóságtól eltérő, torz képet tükröző eredménykimutatáshoz vezető szabályozás hamarosan változni fog.
Üdvözlettel Szűcs György
