Óra Az óra anyaga 1. Új tantárgyunk, a fizika
Oktatási-képzési feladat Bevezetés. Ismerkedés a fizikával. Az egész évre vonatkozó tudni valók (a tankönyv, a munkafüzet használata; a követelmények; a számonkérés módjai). Balesetvédelmi oktatás!
Fogalmak Megfigyelés – mérés – kísérletezés
Koncentráció Természetismeret 5. és 6. osztály. Mindennapi élet.
Szemléltetés Néhány látványos kísérlet; kísérleti eszközök megnevezése, bemutatása.
Mozgás; nyugalom; mozgásállapot. Pálya; út; elmozdulásvektor.
Természetismeret. Technika. Mindennapi élet: közlekedés, sport, stb. A mozgásállapot-változások felismerése, tudatosítása.
A tankönyv ábrái. Különbözõ mozgások a tanteremben, a folyosón vagy az udvaron. Az elmozdulás-vektor szemléltetése kifeszített madzaggal.
Egyenletes mozgás. Sebesség. A sebesség mértékegységei: a m/s és a km/h. A sebességvektor.
Mindennapi élet: Buborék mozgása a Mikolakülönbözõ sebességû csõben. mozgások, a gyors és a lassú kifejezések jelentése. A jármûvek mozgása. Természetismeret 6. o.: idõmérés, idõ-mérõ eszközök. Matematika 5. o.: hosszúság, hosszúságmérés.
MOZGÁSOK ÉS ERÕK 2.
24 3.
Mozgás és nyugalom
A mozgás és a nyugalom. A mozgásállapot fogalma. Az út és az elmozdulás. A vektor fogalmának kialakítása.
A mozgások néhány fajtája Az elmozdulások összegezése A sebesség
Az óravázlat-javaslatok szerint. Az óravázlat-javaslatok szerint. A sebesség fogalma. A kísérleti adatok értéktáblázatba rendezése. A v = s/t egyenlet értelmezése.
Feladatok A fizika és mindennapi életünk
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Óra Az óra anyaga
Oktatási-képzési feladat
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
4.
Az egyenletes mozgás összefüggé seinek ábrázolása
Összefüggés az egyenes vonalú, egyenletes mozgást végzõ test mozgásának jellemzõi között: az s-t és a v-t diagram. A kísérleti adatok értéktáblázatba rendezése. Grafikus ábrázolás.
Út-idõ grafikon; sebesség-idõ grafikon.
Mindennapi élet: Buborék mozgása a Mikolaközlekedés. csõben. Táblán vagy írásvetítõ-fólián a tanulókkal együtt megszerkesztett grafikon.
5.
Az átlagsebesség
A gyakorlatban megvalósuló mozgások. Az átlagsebesség fogalma, szerepe a mindennapi életben.
Átlagsebesség.
Mindennapi élet: Tankönyvi ábrák. közlekedés.
Feladatmegoldás 6.
25
Az egyenletesen vál- A sebesség idõbeli változása. tozó mozgás Grafikus ábrázolás. A gyorsulás A gyorsulás fogalma. Az a = ∆v / ∆t egyenlet értelmezése. A gyorsulás mértékegysége. A gyorsulás vektor jellege. A pillanatnyi sebesség fogalma.
A tankönyvben közölt feladatok. Gyorsulás. Pillanatnyi sebesség.
Mindennapi élet. A tankönyv ábrái. Közlekedés. A bemutatott grafikon táblán vagy írásvetítõ-fólián. Feladatok megoldása.
Feladatmegoldás 7.
Kísérlet a gyorsulás vizsgálatára
Az egyenletesen változó mozgás összefüggéseinek kísérleti vizsgálata. Az elõzõ órán tanult anyag elmélyítése.
8.
A szabadesés
A szabadon esõ testek mozgása. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás (g). A szabadesést leíró egyenletek. A g változásai a Föld környezetében.
A tankönyvben közölt feladatok. Lejtõ.
Közlekedés.
Hosszú, egyenes deszka; könnyen guruló modellautó vagy kiskocsi. Alátámasztás; változtatható helyzetû ütközõ (csipesz; szorító; stb.). Stopper. Szabadesés. Mindennapi élet. Ejtõzsinór azonos osztásközzel. Nehézségi gyorsulás. Ejtõzsinór négyzetes osztásA nehézségi gyorsulás közzel. értéke a tengerszinStopperóra. ten, a 45. szélességi A bemutatott grafikon táblán vagy 2 fokon: 9,81 m/s . írásvetítõ-fólián.
Óra
Az óra anyaga
Oktatási-képzési feladat
9.
A kezdõsebességgel rendelkezõ test gyorsulása
10.
26
Koncentráció
Szemléltetés
A kezdõsebességgel rendelkezõ Kezdõsebesség. test gyorsulása és lassulása. A vég- A gyorsulásvektor sebesség. A gyorsítás alatt megtett iránya. út.
Közlekedés. Mindennapi élet.
A tankönyv ábrái. A bemutatott grafikon táblán vagy írásvetítõ-fólián. Kidolgozott feladatok megoldása, megbeszélése.
Az erõ
Az erõ és a mozgásállapot-változás. Az erõ és az alakváltozás. Az erõ az erõhatás mértéke. Jellemzõi; ábrázolása.
Erõhatás; erõ. Erõvektor. Hatásvonal, támadáspont.
Mindennapi élet: közlekedés, sport, mozgásállapot-változások. Különbözõ alakváltozások. Matematika: a vektoriális ábrázolás.
Az erõhatás néhány gyakorlati következménye. Vektoriális ábrázolás, az ábrázolás gyakorlása. A tankönyv erõhatások összegezésére vonatkozó képi feladatainak megoldása.
11.
Hatás-ellenhatás
Két test között fellépõ erõhatás mindig kölcsönös. Az erõ-ellenerõ fogalmának kialakítása. A testek súlya. A súly fogalmának kialakítása.
Hatás-ellenhatás. Erõ-ellenerõ. Súly.
Mindennapi élet: mechanikai kölcsönhatások; sport; közlekedés.
12.
Az erõ mérése A rugalmas alakváltozás
Mikor egyenlõ két erõ? A rugó felhasználása az erõ mérésére. A testek súlya – a súly kiszámítása.
A súly mértékegysége: a newton.
Technika: rugók alkalmazása.
A tankönyv ábrái. Kísérlet az asztal behajlásának kimutatására. A hatás-ellenhatás bemutatása görkorcsolyával vagy gördeszkával. Rugó megnyúlásának vizsgálata. Rugó megnyúlásának mérése különbözõ terhelés hatására. A rugó által kifejtett erõ és a megnyúlás kapcsolatának bemutatása.
Kísérletek, feladatok A fizika és mindennapi életünk
Fogalmak
A tankönyvben leírt kísérletek és feladatok. Az óravázlat-javaslatok szerint.
Óra Az óra anyaga 12. A testek tehetetlen sége
13.
27
14.
15.
Az erõ és a mozgásállapot-változás
Kísérletek, feladatok, megfigyelések A gravitációs kölcsönhatás I.
A gravitációs kölcsönhatás II.
Oktatási-képzési feladat A tehetetlenség fogalma. Tömeg és tehetetlenség. A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a testre ható erõk. Az erõk egyensúlya – a mozgási egyensúly fogalma. A mozgásállapot megváltozása az erõhatás következménye. Egy adott testre ható erõ és az általa létrehozott gyorsulás közötti arányosság. Az F = m . a összefüggés értelmezése. Az erõ és a gyorsulás vektor jellege. Az erõ mértékegysége.
Fogalmak Tehetetlenség; az erõk egyensúlya; mozgási egyensúly.
Koncentráció Közlekedés – balesetmegelõzés! Mindennapi tapasztalataink. Tudománytörténet: Newton élete és munkássága. Belsõ koncentráció: a súly.
Szemléltetés Kísérletek a tehetetlenségre. További példák keresése a mindennapi életbõl (például: közlekedés). Tanulói kísérletek. Kísérletek a tankönyv szerint. A tankönyv ábrái.
A gravitációs kölcsönhatás és következményei. A gravitációs erõ vektoriális ábrázolása kölcsönhatásban résztvevõ testek esetében. A kölcsönhatás következményei az egyes testekre. Az alátámasztás, illetve a felfüggesztés hatása. Melyik erõ melyik testre hat? A nyugalmi egyensúly fogalma. A gravitációs kölcsönhatás és következményei. A gravitációs kölcsönhatás általános érvényessége. A súlytalanság.
Gravitációs kölcsönhatás. Gravitációs erõ; Tartóerõ; súly. Erõk egyensúlya – a nyugalmi egyensúly.
Mindennapi élet. Tudománytörténet: Newton élete és munkássága.
Szabadon esõ vagy elhajított testek mozgásának vizsgálata. A tapasztalatok általánosítása. Tankönyv.
Súlytalanság.
Természetismeret 6. o.: A Naprendszer; a Hold. Csillagászat: a Naprendszer; az égitestek és a mesterséges égitestek mozgása. Geofizika: ásványi nyersanyagok kutatása. Tudománytörténet: Eötvös Loránd élete és munkássága
A Naprendszer általános ismertetése – a tömegvonzás szerepe a Naprendszer „életében”. Tankönyv: Eötvös Loránd élete
A tömeg a tehetetlenség mértéke. Az erõ mértékegysége: a newton.
Óra Az óra anyaga
28
Oktatási-képzési feladat
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
A bolygók mozgásáról
Világképünk kialakulásának fontosabb állomásai (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho és Kepler munkássága); a Kepler-törvények; Kepler élete.
Geocentrikus és heliocentrikus világkép; ellipszis; ellipszispályák.
Természetismeret 6. o.: a Naprendszer.
Bolygómozgás bemutatása gumilepedõs modellen. Dia, videó. A Naprendszer és a Föld keringése a nap körül, valamint A fizika története – (kétoldalas) Stiefel-tablók.
16.
A súrlódás
A súrlódási erõ – mint külsõ erõ – megváltoztatja a testek mozgásállapotát. A súrlódási erõ nagyságát befolyásoló tényezõk. A súrlódási együttható fogalma. A µ = Fs / Fny egyenlet értelmezése(a µ viszonyszám).
„Sima és érdes” felület. Súrlódás, súrlódási erõ. Nyomóerõ. Súrlódási együttható.
Technika. Közlekedés – balesetmegelõzés! Tudománytörténet. Mindennapi élet.
Látszólag sima felületek vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal. Kísérletek a súrlódási erõ nagyságát befolyásoló tényezõk vizsgálatára. A hasznos és a káros súrlódás. A súrlódás csökkentése.
17.
A tapadási súrlódás, a gördülési és a közegellenállás
A tapadási súrlódás, a gördülési ellenállás és a közegellenállás fogalmának megismerése; következményeik.
Tapadási súrlódás. Tapadási súrlódási együttható. Gördülési ellenállás. Közegellenállás.
A fizika és mindennapi életünk
A hasznos és a káros súrlódás.
Az óravázlat-javaslatok szerint.
18.
Összefoglalás
Az I. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása.
Táblázatos áttekintés a tankönyvben.
19.
Gyakorló óra
A tanult összefüggések alkalmazásának gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás.
A tankönyv és a munkafüzet feladatai.
Óra
Az óra anyaga
Oktatási-képzési feladat
20.
Ellenõrzés
Az I. témazáró feladatlap kitöltése.
21.
Javítás, megbeszélés
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés I. témazáró feladatlap A. és B. változat.
MUNKA ÉS ENERGIA – AZ EGYSZERÛ GÉPEK
29
22.
A munka
23.
A munkavégzés néhány típusa
24.
Feladatok Az energia
A munka fizikai fogalma. A végzett munka kiszámítása. A munka jelének és mértékegységének megismerése. AW=F.s egyenlet értelmezése. A munka mértékegységének használata. Az emelési munka, a súrlódási munka és a gyorsítási munka fogalma; jelölése; mértékegysége. A W = m . g . h, a W = Fs . s és a W = ½ . m . v2 egyenletek értelmezése. A feszítési munka.
A munka fizikai fogalma. A munka mértékegysége: a joule.
Technika. Mindennapi élet.
Kísérletek a tankönyv szerint. Kidolgozott feladat megoldása, elemzése.
Emelési munka. Súrlódási munka. Gyorsítási munka. Feszítési munka.
Mindennapi élet. Technika.
Kísérletek a tankönyv szerint. A tankönyv ábrái.
Az energia fogalmának kialakítása. Az energia jele, mértékegysége. A mechanikai energia fajtái: A helyzeti, a mozgási és a rugalmas energia.
Helyzeti energia; Mindennapi élet. mozgási energia; Technika. rugalmas energia. Sport. A mechanikai energia elnevezés, mint gyûjtõfogalom. Az energia mértékegysége: a joule.
Kísérletek a tankönyv szerint.
Ór
Az óra anyaga
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
25. A mechanikai ener gia megmaradása
A munka és az energia. A helyzeti és a mozgási energia változása egy lejtõn mozgó test példáján. A mechanikai energiamegmaradás törvényének megfogalmazása.
Munkavégzés és energiacsere. A mechanikai energia megmaradása.
Mindennapi élet. Technika – technikatörténet. Örökmozgó.
Lejtõs pálya, modellautó, erõmérõ, mérõszalag. A tankönyv ábrája.
26. Kérdések, feladatok 27. A hatásfok és a teljesítmény
Az óravázlat-javaslatok szerint. A befektetett munka és a hasznos munka viszonya: a hatásfok. Jele, mértékegysége. Az η = Wh / Wö összefüggés értelmezése (az η viszonyszám). A hatásfok kifejezése az energiaváltozással: η = ∆Eh / ∆Eö. A teljesítmény fogalma, jele, mértékegysége. A P = W / t összefüggés értelmezése.
Hasznos munka; öszszes (befektetett) munka. Hatásfok. Teljesítmény. A teljesítmény mértékegysége: a watt.
Belsõ koncentráció: munka, energia. Mindennapi élet – technikai eszközeink – különbözõ teljesítmények. Biológia: az ember teljesítménye.
Kísérlet: a tankönyvi példának vett kísérlet elvégzése, a kapott eredmények összehasonlítása. A tankönyv ábrái és táblázata.
Az erõ forgató hatása. Az erõkar fogalma. A forgatónyomaték fogalmának kialakítása. Jele, mértékegysége, kiszámítása; az M=F.k egyenlet értelmezése, érvényessége.
Erõkar. Forgatónyomaték. A forgatónyomaték mértékegysége: N . m.
Kétkarú mérleg vagy annak egyszerûsített modellje; súlyok, erõmérõ. Kerékpár. Tengely körül forgatható merev testek, erõmérõ, fonál.
Tengely körül forgatható test egyensúlyának feltételei. Az emelõ. Az emelõ mûködése; egyensúlyának feltételei. Egy- és kétoldalú emelõ. Az óravázlat-javaslatok szerint.
Emelõ. Egy- és kétoldalú emelõ.
Belsõ koncentráció: Természetismeret 6. – tömegmérés, a kétkarú mérleg használata. Mindennapi élet – közlekedés (kerékpározás), különbözõ eszközök, szerszámok. Mindennapi élet. Technikai eszközeink. Biológia.
30
Oktatási-képzési feladat
Feladatok 28. A forgatónyomaték
29. Egyszerû gépek I.
A fizika és az élõlények
Lyuksorral ellátott fémléc. Különbözõ testek, erõmérõk. A tankönyv ábrái.
Óra 30.
31.
32. 33. 31 34.
Az óra anyaga A fizika és mindennapi életünk Kísérletek, feladatok, megfigyelések Egyszerû gépek II.
Kísérletek, feladatok Egyszerû gépek III.
Oktatási-képzési feladat Az óravázlat-javaslatok szerint.
Koncentráció
Szemléltetés
A csigák. Az álló- és a mozgócsiga. Állócsiga. A csigák mûködése. Mozgócsiga. A csigák egyensúlyának feltételei. Hengerkerék. A hengerkerék. A hengerkerék mûködése; egyensúlyának feltételei.
Mindennapi élet. Technika, közlekedés. Tudománytörténet.
Álló- és mozgócsigamodell. Hengerkerékmodell. Súlyok, erõmérõk. A tankönyv ábrái. Az iskola környezetében található alkalmazások: kerekes kút; építkezés emelõgépei stb.
A lejtõ. A lejtõre helyezett testek egyensúlya. A lejtõre helyezett testre ható gravitációs erõ, tartóerõ és a test egyenletes felfelé mozgatásához szükséges erõ viszonya. A lejtõ használata (emelés lejtõ segítségével).
Mindennapi élet. Technika, közlekedés. Tudománytörténet – történelem (pl. piramisok építése; az elsõ könyvnyomtató sajtó stb.)
Egyszerû lejtõ; könnyen mozgó test (pl. modellautó vagy kiskocsi; erõmérõ, állítható ütközõ) Ceruza és papír a csavarmodell készítéséhez. Autóemelõ bemutatása stb.
Az elõzõ órai anyag.
Tanulói kísérlet: lejtõ, könynyen mozgó kiskocsi, erõmérõ, mérõszalag.
Kísérletek a lejtõvel
A lejtõmozgás kísérleti vizsgálata – a tanult összefüggések alkalmazása. A lejtõ méreteinek (magasság/hoszszúság) összefüggése a lejtõre helyezett test egyenletes felfelé mozgatásához szükséges erõvel.
A fizika és mindennapi életünk
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Fogalmak
Lejtõ. Tartóerõ, mozgatóerõ. Csavar.
Óra Az óra anyaga 35. Munkavégzés egyszerû gépekkel
Oktatási-képzési feladat Fogalmak Munkavégzés emelõkkel, csigákkal és lejtõvel. Az egyszerû gépekkel végezhetõ munka összevetése a közvetlenül elvégzett munkával. Az energiamegmaradás törvényének igazolása az egyszerû gépekre vonatkozóan.
38.
Kísérletek, feladatok A fizika történetébõl – Tudósok arcképcsarnoka Összefoglalás A II. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása. Gyakorlás A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás. Számonkérés A II. témazáró feladatlap kitöltése.
39.
Javítás, megbeszélés
36.
32
37.
Koncentráció Belsõ koncentráció: munka, energia, hatásfok, a mechanikai energia megmaradása; egyszerû gépek. Tudománytörténet: perpetuum mobile.
Táblázatos áttekintés a tankönyvben.
A tankönyv és a munkafüzet feladatai. II. témazáró feladatlap A. és B. változat
A NYOMÁS. NYUGVÓ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TULAJDONSÁGAI 40.
A nyomás
Feladatok
A nyomás fogalmának kialakítása. A nyomóerõ meghatározása. A nyomás jele, mértékegysége. A p = F/A egyenlet értelmezése.
Szemléltetés A tankönyv ábrái. Egyszerû kísérleti eszközök (erõmérõ, lejtõ, kiskocsi, mérõszalag). Táblai vázlat, számítás az osztállyal együtt. Képek: néhány örökmozgó.
Nyomás. Nyomóerõ és nyomott felület.
Mindennapi élet – közvetlen tapasztalatok (érzékelés); használati tárgyaink, eszközeink. A nyomás szerepe az élõvilágban.
Óra Az óra anyaga 41. A fizika és mindennapi életünk A fizika és az élõlények Fizika és környezetvédelem 42. A nyomás terjedése folyadékokban
33
Kísérletek, feladatok A fizika és mindennapi életünk 43. A folyadék súlyából szár mazó nyomás
Feladatok
Oktatási-képzési feladat Fogalmak Az óravázlat-javaslatok szerint.
Koncentráció
Szemléltetés
A külsõ nyomás terjedése zárt Hidraulikus sajtó. térben levõ folyadékban. A Pascal-törvény. A hidraulikus sajtó és mûködése, felhasználása.
Természetismeret 5. o.: a folyadékok tulajdonságai. Belsõ koncentráció: a nyomás, a fizika szerepe a környezetvédelemben. Mindennapi élet, technika: hidraulikus eszközök és alkalmazásuk; a jármûvek fékrendszere, présgépek stb.
Nejlonzacskó, vékony tû, víz. Orvosi fecskendõ. Hidraulikus sajtó modellje. A tankönyv ábrái.
Természetismeret 5. o.: a folyadékok tulajdonságai; a közlekedõedények. A közlekedõedények mûködése, alkalmazásai, például vízvezetékrendszer. Technika – hidrosztatikai nyomásnak kitett eszközök, mûtárgyak. Biológia – vízi élõlények.
Hidrosztatikai nyomás bemutatása rugalmas fenekû edénnyel vagy leváló fenekû üveghengerrel. Hidrosztatikai nyomás bemutatása U-csöves folyadékmanométerrel. Közlekedõedény-modellek, szintezõ modell. A tankönyv ábrái.
Az óravázlat-javaslatok szerint.
A hidrosztatikai nyomás fogal- Hidrosztatikai mának kialakítása; meghatáro- nyomás. zása. A hidrosztatikai nyomás Manométer. . . kiszámítása, a p = ρ g h egyenlet értelmezése; a hidrosztatikai nyomás függése a sûrûségtõl és a folyadékoszlop magasságától. Manométer összeállítása, használata, annak bemutatása, hogy a hidrosztatikai nyomás minden irányban hat.
Óra Az óra anyaga A fizika és mindennapi életünk 44. A víz a talajban 45.
A felhajtóerõ
Oktatási-képzési feladat
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
A felhajtóerõ kísérleti vizsgálata. Felhajtóerõ. Következtetések levonása, a felBemerülõ térfohajtóerõ fogalmának kialakítása. gat. Arkhimédész törvénye. A felhajtóerõ függése a bemerülõ test térfogatától és a folyadék sûrûségétõl; a felhajtóerõ kiszámítása, jele, mértékegysége. A Ff=Vbe . ρf . g
Természetismeret 5. osztály: miért tudnak úszni a hajók? Mindennapi tapasztalataink: különbözõ testek úszása; felhajtóerõ jelentkezése a fürdõkádban, uszodában stb. Közlekedés: hajózás.
Fakocka, alumíniumhenger, erõmérõ, üvegkád, víz. Grafikon felvétele a különbözõ magasságig bemerített hengerre ható felhajtóerõrõl; egyenes arányosság kimutatása. Arkhimédészi hengerpár.
Az úszás, a lebegés és a merülés fogalmának tisztázása; fizikai tartalmának pontos meghatározása.
Természetismeret 5. osztály: miért tudnak úszni a hajók? Természetismeret 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi tapasztalataink: különbözõ testek úszása; lebegése, merülése. Biológia: halak helyzetváltoztatása a vízben. Hajózás: tengeralattjárók.
Burgonya vagy fõtt tojás; só, víz, keverõpálca. Kivájt burgonya vagy fémdoboz vagy aulfóliából hajtogatott hajó. Jégkocka, valamilyen tömör vastárgy, víz.
A fizika és mindennapi életünk. Az óravázlat-javaslatok szerint.
Kísérletek, feladatok 34
A fizika történetébõl – Egy nevezetes korona 46.
Úszás, lebegés, merülés
47. Kísérletek, feladatok, megfigyelések
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Úszás. Lebegés. Merülés.
Óra Az óra anyaga 48. A nyomás terjedése gázok ban A légnyomás
Oktatási-képzési feladat A nyomás minden irányú, egyenletes terjedése gázokban. A jelenség kísérleti kimutatása. A légnyomás meghatározása, felfedezésének története. A Torricelli-csõ. A higanyos és az aneroid barométer. A hidrosztatikai nyomás és a légnyomás hasonlósága. A légnyomás kiszámítása 76 cm magas higanyoszlop esetében a p = ρ . g . h egyenlet alapján. A légnyomás változásai. A gázok nyomásának értelmezése a részecskeszemlélet alapján.
35
Nyomáskülönb- Az óravázlat-javaslatok szerint. ségen alapuló eszközök 49. Felhajtóerõ a A felhajtóerõ kísérleti vizsgálalevegõben ta. Következtetések levonása – a folyadékban és a levegõben jelentkezõ felhajtóerõ összehasonlítása. A felhajtóerõ függése a levegõtõl körülvett test térfogatától és a gáz sûrûségétõl; a felhajtóerõ kiszámítása, jele, mértékegysége. A Ff = Vtest . ρg . g egyenlet értelmezése.
Fogalmak Légnyomás. Torricelli-csõ. Higanyos és aneroid barométer.
Koncentráció Természetismeret 5. osztály: a levegõ és a gázok tulajdonságai; a légnyomás; a barométer. Az idõjárás és az éghajlat. Természetismeret 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi élet: az idõjárás változása; légnyomásváltozások. Az idõjárás-jelentés figyelése.
Szemléltetés Nejlonzacskó, hajlékony gumicsõ, szigetelõszalag. Deszka, nagyobb súly (kb. 10 kg-os). Torricelli-csõ; barométerek. A tankönyv ábrái. Ólomsörét vagy kisebb csapágygolyók; levélmérleg.
Felhajtóerõ.
Természetismeret 5. osztály: a gázok tulajdonságai. A hõ terjedése. Az idõjárás és az éghajlat. 6. osztály: a sûrûség. Mindennapi élet: idõjárás, fûtés stb. Technika és tudománytörténet: léggömbrepülés és léghajózás.
Felhajtóerõ szemléltetése légritkítóval, a tankönyv szerint. Meleg levegõre ható felhajtóerõ szemléltetése a tankönyv szerint. A tankönyv ábrái.
Óra Az óra anyaga
Oktatási-képzési feladat
50.
Összefoglalás
Az III. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése, feladatok megoldása.
51.
Gyakorlás
A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás.
52.
Számonkérés
A III. témazáró feladatlap kitöltése.
53.
Javítás, megbeszélés
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
Matematika: két különbözõ mennyiség közötti összefüggés grafikus ábrázolása. Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Biológia: a hõ érzékelése. Mindennapi élet: melegítés, hûtés. Meteorológia.
Különbözõ folyadékos hõmérõk bemutatása, ismertetése. A leolvasás 5. osztályból már ismert módjának átismétlése, gyakorlása. A negatív hõmérséklet leolvasásának gyakoroltatása! Kísérlet a tankönyv szerint. A kísérlet eredményének értékelése, grafikon készítése, a grafikon leolvasása.
HÕTAN 36
54.
A hõmérséklet mérése A termikus kölcsön hatás
A hõmérséklet fogalma; a hõérzet. A hõmérséklet jele, meghatározása. A folyadékos hõmérõ részei, mûködése. A folyadékos hõmérõ és leolvasása. A termikus kölcsönhatás fogalma. A hõmérséklet kiegyenlítõdése a termikus kölcsönhatás során.
Kísérletek, feladatok A fizika történetébõl Az óravázlat-javaslatok szerint. – Hõmérsékleti skálák
Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat 55. A szilárd testek hõtágulása
Fogalmak
Szilárd testek méreteinek meg- Hõtágulás. változása a hõmérséklet-válTérfogati és vonaltozás következtében. A hõtágu- menti hõtágulás. lás fogalmának kialakítása. A méretváltozás függése különbözõ tényezõktõl.
Koncentráció
Szemléltetés
Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Mindennapi élet. Közlekedés (vasút); építészet (hidak; vasbeton- és acélszerkezetek).
A térfogati és a lineáris hõtágulás kísérleti bemutatása. Mérések skálával ellátott lineáris hõtágulási készüléken. A tankönyv ábrái.
Kísérletek, megfigyelések A fizika és mindennapi életünk
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Feladatok
37
56. A folyadékok hõtágulása
Folyadékok térfogatváltozása a hõmérséklet-változás következtében. A térfogatváltozás függése különbözõ tényezõktõl.
Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Mindennapi élet.
Kísérletek a tankönyv szerint. A tankönyv ábrái.
57. A gázok hõtágulása
Gázok térfogatváltozása a hõmérséklet-változás következtében. A térfogatváltozás függése különbözõ tényezõktõl. Azonosságok és különbségek a folyadékok és a gázok hõtágulásában.
Természetismeret 5. o.: változások a környezetünkben. Mindennapi élet – a gázok hõtágulásának következményei (pl. gázpalack, spray stb. felmelegedésének veszélyei).
Kísérletek a tankönyv szerint. A tankönyv ábrái.
A fizika és mindennapi életünk Kísérletek, feladatok
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Óra Az óra anyaga 58. Energiamegmaradás a ter mikus kölcsönhatás során
59. A hõmennyiség és a fajhõ
38 Kísérletek, feladatok 60. Olvadás és fagyás
Oktatási-képzési feladat A testeket felépítõ részecskék mozgása. A belsõ energia és a részecskék mozgásának kapcsolata. A belsõ energia megváltozása hõközlés és a testen végzett mechanikai munka következtében. A hõmennyiség fogalmának bevezetése. A hõmennyiség jelölése, mértékegysége. Hõszigetelõ edényben melegített folyadék hõmérséklet-változásának megfigyelése, a hõmérséklet-változás függése az (egyenletes) melegítés idejétõl; a folyadék mennyiségétõl és anyagi minõségétõl. A belsõ energia megváltozásának kiszámítása. A Q = c . m . ∆t összefüggés értelmezése, a fajhõ fogalmának kialakítása. A fajhõ jele, mértékegysége.
A test hõmérsékletének és halmazállapotának változása az olvadás és fagyás során. Az olvadás- és fagyáspont fogalma. Az adott test és környezetének belsõenergia-változása a folyamat során. Az olvadáshõ fogalma. A Q = Lo. m egyenlet értelmezése. Az olvadás és fagyás magyarázata a részecskeszemlélet alapján.
Fogalmak Belsõ energia. A kiszemelt test környezete. Hõmennyiség, hõ.
Koncentráció Mindennapi élet. Technika.
Szemléltetés Kísérletek különbözõ testek melegítésével és hûtésével. A mechanikai munka árán létrejövõ felmelegedés bemutatása (például dörzsöléssel, drót hajlítgatásával, kalapálással stb.)
Fajhõ.
Mindennapi élet: különbözõ anyagok melegítése, felmelegedése. Fõzés. Természetismeret 6. o.: Az idõjárás és az éghajlat; a felszín különbözõ elemeinek felmelegedése a napsugárzás hatására, a fajhõ szerepe a meteorológiai folyamatokban.
Folyadék egyenletes melegítése üvegpohárban merülõ forralóval vagy gázégõvel; a hõmérséklet-változás nyomon követése, táblai grafikon szerkesztése! Különbözõ folyadékmennyiségek melegítése ugyanabban a vízfürdõben; különbözõ anyagú, de azonos tömegû folyadékok melegítése ugyanabban a vízfürdõben.
Mindennapi élet: a víz és más anyagok fagyása, olvadása; fagylaltkészítés; „jégkocka”; élelmiszerek fagyasztása. Természetismeret 5. o.: Halmazállapot-változások; Az idõjárás és az éghajlat elemei. Természetismeret 6. o.: az idõjárással összefüggõ ismeretek; az évszakok.
Szalol olvasztása; a hõmérséklet rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése. A lehûlõ szalol hõmérsékletének rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése. Jég olvasztása, a hõmérséklet rendszeres leolvasása, értéktáblázat és grafikon készítése.
Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat 61. Párolgás és lecsapódás
62. A forrás
Fogalmak
A párolgás fogalma. A párolgás Párolgás. során bekövetkezõ fizikai válto- Lecsapódás. zások a párolgó anyag és környezetének állapotában: a párolgó anyag és környezetének belsõenergia-változása. A lecsapódás során bekövetkezõ fizikai változások. A párolgás sebességét befolyásoló tényezõk. A párolgás és lecsapódás jelenségének magyarázata a részecskeszemlélet alapján.
39
A forrás jellemzése. A forrás magyarázata a részecskék viselkedése alapján. Azonosság és különbség a párolgás és a forrás között. A forráspont fogalma. Az adott anyag és környezetének belsõenergia-változása a folyamat során. A forráshõ fogalma, jele, mértékegysége. A Q = Lf . m egyenlet értelmezése. 63. A külsõ nyo- A külsõ nyomás hatása a más hatása a szilárd anyagok olvadására és a halmazállapot- folyadékok forrására. változásokra
Forrás. Forráspont. Forráshõ.
Olvadáspont-csökkenés. Forráspont-csökkenés. Forráspont-emelkedés.
Koncentráció
Szemléltetés
Mindennapi élet. Természetismeret 5. o.: Változások a környezetünkben, párolgás és lecsapódás. Biológia: a párologtatás, verejtékezés szerepe az élõlények hõháztartásában. A levegõ páratartalmának jelentõsége. Meteorológia. Kémia: oldatok.
Különbözõ anyagok párolgásának megfigyelése. Hõmérsékletmérés. A párolgás sebességét befolyásoló különbözõ tényezõk kísérleti vizsgálata. Példák gyûjtése. A sólepárlás bemutatása.
Mindennapi élet – balesetmegelõzés! Kémia: eltérõ forráspontú anyagok szétválasztása (desztilláció). Technika: különbözõ forráspontú anyagok felhasználása.
Egyszerû tanári kísérlet a forrás bemutatására. A forralt anyag hõmérséklet-változásának nyomon követése, táblai grafikon szerkesztése, a forráspont „megmutatása” a grafikonon. A buborékolás megfigyeltetése. Különbözõ forráspontú anyagok összehasonlítása. A tankönyv ábrái. Mindennapi élet: téli sportok, köz- Az olvadáspont nyomásfüglekedés havon, jégen. A hó szerke- gésének bemutatása – jég zete, a hó jegesedése, hógolyózás – átvágása citerahúrral. és veszélyei – balesetmegelõzés! A forráspont nyomásfügFizika a konyhában – a kuktafagésének bemutatása kémcsõzék használata. Meteorológia: a kísérlettel. légnyomás változása a magasság- Kuktafazék. gal. A tankönyv ábrái. Földrajz-biológia: élet a magas hegységekben.
Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat A fizika és mindennapi életünk 64. Az égéshõ
40
A gõzgépek történetébõl II.
Koncentráció
Szemléltetés
Égés. Égéshõ. Fûtõérték. Gyors és lassú égés.
Kémia: az égés kémiai változás. Gyors és lassú égés (korrózió, korrózióvédelem). Biológia: az élõ szervezetek tápláléklebontása. Korhadás. Mindennapi élet: tûzveszély, tûzoltás – balesetmegelõzés!
A gyors és lassú égés szemléltetése (például magnéziumszalag égetésével, vagy elõre elkészített korhadékban keletkezõ szén-dioxid kimutatásával. Hasonlóságok és különbségek keresése, bemutatása!
Hõerõgép. Dugattyús gõzgép (kazán, henger, kondenzor, hajtórúd, forgókar, tolattyú). Friss gõz – fáradt gõz. Gõzturbina (vezetõkerék, járókerék). Hõerõmû.
Tudomány- és technikatörténet: a Dugattyús gõzgépmodell. gõzgépek kifejlõdése, alkalmazá- Turbinakerék-modell. sa, elterjedése. A tankönyv ábrái. A gõzgépek szerepe az emberi haladásban és a levegõszennyezésben. Közlekedés. Mindennapi élet: villamos energia elõállítása és felhasználása; erõmûvek. Légszennyezés és az ellene való védekezés napjainkban.
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Az égés fogalma, feltételei. Éghetõ és nem éghetõ anyagok. Az égéshõ fogalma. Az égéshõ jele, mértékegysége. A Q = Lé . m egyenlet értelmezése. Belsõenergia-változás az égés során. Az égéshõ és a fûtõérték megkülönböztetése. A gyors és a lassú égés. A tûzoltás feltételei.
65. Hõerõgépek I. A hõ „átalakítása” mechanikai Gõzgépek munkává: hõerõgépek. A dugattyús gõzgép felépítése, mûködése, hatásfoka. A gõzturbina felépítése, mûködése, hatásfoka. A dugattyús gõzgép és a gõzturbina alkalmazásai. Energia-megmaradás a gõzgépek mûködése során. A gõzgépek hatásfoka.
A gõzgépek történetébõl I.
Fogalmak
Az óravázlat-javaslatok szerint.
Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat
Fogalmak
Koncentráció
66. Hõerõgépek II. Gázgépek
Gázgépek. Porlasztó – gázkeverék. Gyújtógyertya. Négyütemû motor (henger, dugattyú, szívószelep, kipufogószelep; munkaütem és kipufogás) Kétütemû motor (forgattyúsház, áteresztõnyílás). Dízelmotor (üzemanyag-befecskendezés).
Tudomány- és technikatörténet: a Motormodellek. gázgépek kifejlõdése, alkalmazá- A tankönyv ábrái, írásvetítõ sa, elterjedése. fóliák. A gázgépek szerepe az emberi haladásban és a levegõszennyezésben. Közlekedés. Mindennapi élet: benzin- és dízelmotorok használata különféle erõés munkagépekben. Légszennyezés és az ellene való védekezés napjainkban.
41
A gázgépek meghatározása; a belsõ égésû motorok jellemzése, mûködése. A négyütemû Otto-motor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A kétütemû motor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A dízelmotor; szerkezeti részei, mûködésének ütemei. A porlasztó szerepe, mûködése. Az energiamegmaradás teljesülése a gázgépek mûködése során. A gázgépek hatásfoka. Az óravázlat-javaslatok szerint.
A repülõgépekrõl és a rakétákról. A motorok Az óravázlat-javaslatok szerint. történetébõl A tanév utolsó kísérlete 67. Összefoglalás A IV. fejezet anyagának áttekintése. A tanult fogalmak és mértékegységek áttekintése. A fontosabb kísérletek felelevenítése. 68. Gyakorlás
A tanult összefüggések gyakorlása. A mértékegységek helyes használata. Feladatmegoldás.
69. Ellenõrzés
A IV. témazáró feladatlap kitöltése
Szemléltetés
Óra Az óra anyaga
Oktatási-képzési feladat
70. Javítás, megbeszélés 71. Év végi ismétlés I–II. témakör 72. Év végi ismétlés III–IV. témakör I. variáció 73. Utolsó elõtti óra Háziverseny – az egész évben tanult anyagra építve, elsõsorban az Öveges-kísérletekre alapozva. A tanulók saját készítésû eszközeinek bemutatása. Verseny – a helyi igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen lehet csoportos vagy egyéni. 42
II. variáció Kívánságmûsor – az éves anyaghoz kapcsolódó kérdésekre válaszolunk. Az idõhiány miatt elmaradt érdekes, de a tanítási óra anyagához nem feltétlenül szükséges anyagok elmondása; vetítése; számítógépes programok, internetes anyagok bemutatása. Javasolt, hogy már az elõzõ órákon gyûjtsük – például egy kitett dobozban, cédulákon – a tanulók kérdéseit, „kívánságait”. 74. Az egész évi munka Az éves munka értékelése az év elején megfogalmazott értékelése követelmények szerint. Az érdemjegyek lezárása.
Fogalmak
Koncentráció
Szemléltetés
