PÖYRY ERŐTERV ENERGETIKAI TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ ZRt. 1450 Budapest, Pf. 111. Tel.: (36 1) 455-3600 www.eroterv.hu
1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Fax.:(36 1) 218-5585
[email protected]
SZEGED ENERGIA GÁZTURBINÁS KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERŐMŰ
BIZTONSÁGI JELENTÉS - NYILVÁNOS VÁLTOZAT (ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS)
AZONOSÍTÓ KÓD:
P339950/0005/O DÁTUM: MUNKASZÁM:
2011.08.25. P339950 / 6F111039
Nyilvántartási szám: MS 0624-061 MS 0624/K-061 Ez a tervdokumentáció az PÖYRY ERŐTERV ZRt. szellemi terméke. Lemásolása, adatainak átadása a cég engedélye nélkül TILOS!
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés a tervezett létesítményhez ..................................................................................... 4 2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása ............................................................... 5 2.1 A tervezett beruházás elhelyezkedése .............................................................................. 5 2.2 Lakott területek jellemzése............................................................................................... 6 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények ............................... 6 2.4 Különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek ....................................................................................................................... 6 2.5 Potenciálisan érintett közművek....................................................................................... 6 2.6 Az erőmű környezetében működő gazdálkodó szervezetek............................................. 6 2.7 A veszélyes ipari üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek hatásai ............................................................................................................ 7 2.8 Meteorológiai jellemzők................................................................................................... 8 2.9 Geológiai és hidrológiai jellemzők. ................................................................................. 9 3. A veszélyes ipari üzem bemutatása ...................................................................................... 10 3.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, főbb tevékenységek bemutatása .......................... 10 3.2 Dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám ........................................................... 10 3.3 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra ................................................................................ 11 3.4 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára .......................................................................... 11 3.4.1 Az Erőmű területén jelenlévő - 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet szerinti - veszélyes anyagok és azok osztályba sorolása ................................................................................. 11 3.4.2 A veszélyes anyagok jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságai ..................................................................................................................... 13 3.5 A veszélyes ipari üzem azonosítását megalapozó adatok .............................................. 17 3.6 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk ............................. 18 3.6.1 Technológiai folyamatok......................................................................................... 18 4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése .... 20 4.1 Eseménysorok összefoglalása ........................................................................................ 21 4.2 Kockázatok elemzése ..................................................................................................... 22 4.2.1 Integrált halálozás egyéni kockázat ......................................................................... 22 4.2.2 Társadalmi kockázat ................................................................................................ 23 4.2.3 A kockázatok értékelése .......................................................................................... 24 4.2.4 Sérülés egyéni kockázat .......................................................................................... 24 -2-
4.2.5 Környezeti kockázat ................................................................................................ 25 5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása ................................................................................................................................ 26 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési pont ........................................................................................ 26 5.2 A vezetőállomány, üzemi dolgozók riasztásának és veszélyhelyzeti híradás eszközrendszere .................................................................................................................... 26 5.3 Távérzékelő rendszerek .................................................................................................. 27 5.4 A veszélyhelyzeti irányító szervezet .............................................................................. 27 5.5 A védekezésbe bevont eszközök .................................................................................... 27 5.6 Védekezésbe bevonható külső erők és eszközök ........................................................... 29 6. Biztonsági Irányítási Rendszer bemutatása .......................................................................... 29 6.1 Tervezési filozófia .......................................................................................................... 29 6.2 Az építés során végzett tevékenységek .......................................................................... 30 7. A biztonsági jelentés készítői ............................................................................................... 33
-3-
1. Bevezetés a tervezett létesítményhez A Szeged Energia új, 920 MW kapacitású, kombinált ciklusú (angol rövidítéssel CCGT) erőművel bővíti hazánk energia kapacitását. Az erőmű a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK) létesül, a szegedi városközponttól mintegy 7,1 km-re, északra. A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek technológiája világszerte és Magyarországon is bevált, biztonságosnak tekinthető, hatékony és környezetbarát villamos energia termelést tesz lehetővé. A Szeged Energia ZRt. 50% – 50% arányban az Advanced Power AG és a Siemens Project Ventures tulajdonában van, amelyek Európa szerte nagy tapasztalattal rendelkeznek az erőműfejlesztés terén. A projekt, jelenleg, az erőmű építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési fázisban van. Előkészítés alatt állnak az erőmű biztonságát és alkalmasságát garantáló, engedélyhez kötött alkalmazások és biztonsági jelentések. Az engedélyezési és fejlesztési fázis, várhatóan 2012 közepéig vagy végéig folytatódik, majd az építésre 20132015 között kerül sor, miután megkezdődik az erőmű kereskedelmi üzeme. A jelentés 3.4.1. fejezete szerint az erőmű „fokozottan veszélyes üzemi” kategóriába van sorolva, a Magyar Energetikai jogszabály (44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet) követelményei alapján, amely szerint 16 napi készenléti fűtőolaj tartalékot kell tárolni a területen, amennyiben az erőmű gázellátása nem biztosítható. A készenléti fűtőolaj tartalék nélkül az erőművet veszélyes ipari létesítménynek lehetne tekinteni, és a jelen biztonsági jelentés nem lenne követelmény. Ez a jelentés az Építési Engedélyezési Eljárás első fázisában elért eredményeket mutatja be. Az üzemeltetés megkezdése előtti folyamat három szakaszból áll. Az erőmű biztonságának ismertetése és tesztelése után további részletes tervezésre kerül sor, majd véglegesítik az elrendezési és kivitelezési terveket. Végül tesztelik és beállítják a létrehozott, működő rendszereket még az üzemeltetés megkezdése előtt. A Biztonsági Jelentés elkészítése során, a műszaki adatok bizonytalansága esetén, minden esetben a legkedvezőtlenebb eshetőségek kerültek figyelembe vételre. A további engedélyezési lépések során, amikor pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre, kisebb hatásterületek és kockázatérték várhatóak. A végső biztonsági intézkedések és katasztrófaelhárítási tervek összeállítása és elfogadása a második fázisban történik, az erőmű beüzemelése előtt. Ezeket a megoldásokat valósítják meg, ill. folyamatosan továbbfejlesztik
-4-
az erőmű üzembe helyezését követően, a biztonságtechnikai, a baleset-megelőzési, ill. a vészhelyzet kezelési előírásoknak megfelelően. További nyilvános dokumentációk készülnek a következő két engedélyezési szakasz során is.
2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása 2.1 A tervezett beruházás elhelyezkedése A beruházási terület a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban (SZILK), a 1416/17 hrsz. alatt, Szeged közigazgatási határain belül található, az M43-as autópálya és az 5. sz. főút közelében. A teljes beruházási terület nagysága 13,0 ha. A terület körülbelül 7,1 km–re található Szeged városközpontjától és körülbelül 1,0 km-re délre a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzettől. A területet északi telekhatárával párhuzamosan körülbelül 100 m távolságban halad az M43as autópálya, a nyugati telekhatár mentén fut a Budapest-Szeged országos vasútvonal. A területet keletről az ipari park feltáró útja határolja, innen történik a telek megközelítése. A telket délről az ipari park egy jelenleg még beépítetlen telke határolja. Ezzel szomszédos a legközelebbi épület, mely az ipari park területén elhelyezkedő logisztikai bázis épülete, az erőmű telekhatárától mintegy 130 m-re. A tervezett beruházás helyszínét az alábbi átnézeti helyszínrajz ábrázolja:
-5-
2.2 Lakott területek jellemzése A telephelyhez legközelebb eső lakóépületek a telephelytől körülbelül 300 m-re keletre találhatóak, ipari és kereskedelmi besorolású területen. A legközelebbi lakott terület Kiskundorozsma, körülbelül 700 m-re a telephelytől dél-nyugatra.
2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Az Erőmű környezetében közintézmény nem található.
2.4 Különleges
természeti
értéket
képviselő
területek,
műemlékek
és
turisztikai
nevezetességek A telephely kiválasztása során nem azonosítottak a területen ismert védett értéket, élőhelyet vagy fajt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2010. júniusi helyszíni bejárása során a Beruházási területen kőeszközök, cserépdarabok kerültek elő a Szarmata időszakból és XVII-XVIII. századból. A fenti régészeti lelőhelyet a beruházás előkészítése és a kivitelezése során szakszerűen fogják kezelni; a Beruházási területen további régészeti vizsgálatok, illetve kivitelezés alatti régészeti felügyelet tervezett.
2.5 Potenciálisan érintett közművek Az Erőmű csatlakozni fog az Ipari Park alábbi közmű hálózatához: − D315 KPE ivóvíz vezeték; − DN300 KGPVC kommunális szennyvíz csatorna; − Burkolt nyílt csapadékvíz elvezető árok. 2.6 Az erőmű környezetében működő gazdálkodó szervezetek A beruházási terület és környezete:
-6-
Kiskundorozsma M43-as autópálya
Beruházási terület Sertéstelep
SZILK
Lakóépületek ipari 5-ös számú főút
gazdasági területen
A szomszédos területeken jelenleg az alábbi területhasználat folyik: Észak:
Mezőgazdasági terület és az M43-as autópálya. Az autópálya túloldalán sertéstelep található.
Dél:
A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) területe logisztikai épületekkel (3. melléklet).
Dél-nyugat:
Mezőgazdasági terület, majd Kiskundorozsma település körülbelül 700 m-re a beruházási területtől.
Kelet:
Az 5. számú főút. Az út túloldalán ipari gazdasági besorolású területen lakóépületek (körülbelül 300 m-re a Beruházási területtől).
Nyugat:
A Szeged-Budapest vasútvonal és mezőgazdasági területek.
2.7 A veszélyes ipari üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek hatásai A tervezett Erőmű környezetében nem található alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem. Az Erőműtől déli irányban a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ található, ahol jelenlegi információink szerint nem folyik olyan jellegű ipari tevékenység, amely bármilyen hatást gyakorolna az Erőműre.
-7-
2.8 Meteorológiai jellemzők Szeged éghajlati jellemzői A város klimatikus adottságai az alföldi tájra jellemzı bélyegeket viselik magukon. Az évi középhőmérséklet 10,6 °C, a napsütéses órák számának éves átlaga 2.100 óra. Az éves csapadékmennyiség mindössze 465 mm körüli, egyenlőtlen, esetenként szélsőséges eloszlással. Az uralkodó szélirány D-i, DNy-i, az átlagos szélsebesség, az elmúlt 7 év átlagát tekintve 0,92 m/s (3,33 km/h) körüli. A térséget jellemző évszakonkénti átlagos középhőmérsékletet, napfénytartamot és a csapadékmennyiséget az alábbi táblázat mutatja be.
Az Országos Meteorológiai Intézet több évtizedes adatsorából képzett szélirány gyakoriság:
A területre jellemző szélrózsák
-8-
2.9 Geológiai és hidrológiai jellemzők. Szeged a Dél-Tisza- völgyi kistáj területén fekszik, felszínét holocén képződmények fedik, melyek a kistáj északi részén 10-15, a déli részén 15-20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszapot találunk, mely agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvizi üledékbe megy át lefelé haladva. Ezek alatt pleisztocén üledékek találhatók, a holocén és pleisztocén üledékek együttes vastagsága elérheti a több száz métert is. Ez alatt akár 3 km vastagságú pliocén rétegsor található. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 1990.) 2007-ben a közeli (100-150 m) Ipari Park területén végeztek talajmechanikai vizsgálatot. A tervezési területen 2011. április hónapban talaj és talajvíz vizsgálat történt. Sem a korábbi, sem a 2011. áprilisi talaj és talajvíz vizsgálat nem mutattatott ki olyan jellegű problémákat, amely a létesítésre hatást gyakorolna, környezetvédelmi szempontból aggályos lenne. A talajban és talajvízben kizárólag olyan mennyiségű növényvédő szereket és arzént találtak, amelyek a létesítésre nincsenek hatással. Az arzén tartalom tipikusnak tekintendő a projekt helyszíne (Alföld) szerinti (talaj) koncentrációkat tekintve. A kistáj - a Tisza völgyének területe - száraz, erősen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, a kisvizek nyár végén, ősszel fordulnak elő. A kistáj nagyszámú tóval is rendelkezik, ezek közül a Szeged-Rókusi tó a legnagyobb (12 ha). A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog a térségben. Ugyanakkor a 2011. áprilisi talaj és talajvíz vizsgálat a telephelyen csak 12 m-en vagy mélyebb fekvésű talajvizet találtak. Szeged ivóvizét elsősorban a 150550 m mélységű pleisztocén rétegek adják, sok a magas hőfokú termálvíz (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere 1990). A tervezési területhez legközelebb fekvő tavak a Fehér-tó, körülbelül 1 km távolságban északra, illetve a Matyi-éri víztározó körülbelül 4 km távolságban délre. Ebben az irányban több kisebb tó is található 3-4 km-re. A Tisza a tervezési területtől légvonalban körülbelül 7 km-re folyik dél-keletre.
-9-
3. A veszélyes ipari üzem bemutatása 3.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, főbb tevékenységek bemutatása A tervezett tevékenység villamos energia előállítása egy két blokkból álló, összesen 920 MW kapacitású, gáztüzelésű, kombinált ciklusú erőmű által, azzal a céllal, hogy a magyarországi villamos energia viszonyok között, egy környezetbarát, energia hatékony, rugalmasan működtethető, korszerű és gazdaságos erőmű létesüljön.
3.2 Dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám Az erőmű üzemeltetését kb. 50 főből álló személyzet fogja végezni. Az erőmű várható szervezeti sémája az alábbi ábrán látható. Erőmű igazgató (1)
Megjegyzés: A szervezet és a végleges létszám a végső kereskedelmi stratégiától fog függni
Könyvelő (1)
Munka- és környezetvédelmi vezető (1)
Műszaki vezető (1)
2-3 mérnök 6 technikus (9)
Üzemeltetési vezető (1)
Kereskedelmi vezető (1)
5 üzemeltető csapat, mindegyike: 1 műszakos mérnök és 2-3 üzemeltető technikus (20+2 tartalék)
Kereskedelmi személyzet, (szerződések és energiaértékesítés) (3)
Adminisztráció (2)
Az erőművi személyzet az alábbi funkciókat látja el. − Az erőmű üzemeltetése napi 24 órában az év 365 napján, − Az erőmű, a rendszerek, és berendezések biztonságos, megbízható állapotának fenntartása, − A környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonsági feladatok ellátása, − A rutin karbantartási feladatok végrehajtása és a lényeges hibák vizsgálata, − Karbantartási ütemterv kidolgozása és a csatlakozó tevékenységek koordinálása, − A kereskedelmi és pénzügyek intézése. Ezen kívül az erőmű hosszú távú szolgáltatásokra alkalmaz szerződő feleket, amelyek támogató szolgáltatásokat nyújtanak. Két állandó, teljes munkaidejű foglalkoztatással - 10 -
műszaki tanácsadót a technológiát szállító cég részéről, továbbá 8-12 teljes munkaidővel egyenértékű munkaerőt a biztonsági, takarítási, földmunkák elvégzésére.
3.3 A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A gázturbinás kombinált ciklusú erőművek a „legjobb rendelkezésre álló technológia (angol rövidítésels BAT)” feltételeinek megfelelnek, kiemelkedő elektromos energiatermelő hatásfokúak és alacsony környezetterhelést okoznak, tüzelőanyaguk és a speciális technológia következtében. Két erőművi blokkot terveznek megépíteni és üzembe helyezni két év különbséggel az alábbi ütemterv szerint. A beruházás 1, blokkjának tervezett lényeges mérföldkövei a következők: Erőművi engedélyek beszerzése:
2010. november – 2012. december
Kivitelezés kezdete:
2013. 2. félév
Üzembe helyezés:
2015. 2. félév
Kereskedelmi üzem kezdete:
2015. 2. félév
A beruházás 2, blokkjának tervezett lényeges mérföldkövei a következők: Beruházás előkészítés:
2013 – 2014
Kivitelezés kezdete:
2015. 2. félév
Üzembe helyezés:
2017. 2. félév
Kereskedelmi üzem kezdete:
2017. 2. félév
3.4 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára 3.4.1 Az Erőmű területén jelenlévő - 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet szerinti - veszélyes anyagok és azok osztályba sorolása A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó veszélyes anyagok: Max. tárolt Név
mennyiség
Seveso II. osztály
(tonna) Hidrogén
1
Földgáz
22,5
Nevesített (Hidrogén)
Nevesített tűzveszélyes
- 11 -
(Fokozottan cseppfoly.
Alsó
Felső
küszöbérték -
küszöbérték
Seveso II
Seveso II
(tonna)
(tonna)
5
50
50
200
Max. tárolt Név
mennyiség
Seveso II. osztály
Alsó
Felső
küszöbérték -
küszöbérték
Seveso II
Seveso II
(tonna)
(tonna)
2500
25 000
(tonna) Propán
gázok (beleértve a cseppfoly. szénhidrogén gázokat) és a földgáz)
~3
Tüzelőolaj Dízelolaj
50 000 5- 49
Transzformátorolaj
<1
Kenőolaj
<1
Hidraulikaolaj
<1
Nevesített (Kőolaj termékek)
Lásd az 1 mellékletet. (P339950/1107/O számú rajz) A fenti adatok alapján a veszélyes ipari üzem azonosítása (besorolás, mennyiség) egy táblázatban: Seveso II. osztály
Hidrogén Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz Kőolaj termékek
Max. mennyiség (tonna)
Alsó küszöbérték– Seveso II (tonna)
Felső küszöbérték– Seveso II (tonna)
1
5
50
25,5
50
200
50 052
2 500
25 000
A fenti táblázat szerint az Erőmű területén jelenlévő kőolaj termékek mennyisége meghaladja a felső küszöbértéket, ezért a 18/2006. (I.26.) 1. sz. melléklete értelmében a tervezett ERŐMŰ FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES IPARI ÜZEM.
- 12 -
3.4.2 A veszélyes anyagok jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságai Földgáz: A földgáz tipikus összetétele: Metán (CH4) – 97 %; Etán (C2H6) – 0,919 %; Propán (C3H8) – 0,363 %; Bután (C4H10) – 0,162 %; Szén-dioxid (CO2) - 0,527 %; Oxigén (O2) - 0-0,08 % Nitrogén (N2) - 0,936 %. A földgáz összetétele 97%-ban metán, ezért tulajdonságai a metánéval többnyire megegyeznek. A metán biztonsági kártyáját a 2. melléklet tartalmazza. Fizikai tulajdonságai:
Fontos adatok:
Veszélyei:
- 13 -
Propán: Alkotórészek: Döntően propánból (C3H8) álló szagosított gázelegy, amelyben a propán mennyisége min. 95 m%. Kis mennyiségben tartalmazhat propilént, butánt, butilént és pentánokat, valamint szagosító anyagot (etilmerkaptán v. tetrahidrotiofén v. dimetil-szulfid). A propán biztonsági adatlapját a 2. melléklet tartalmazza: Fizikai tulajdonságai: Halmazállapot:
cseppfolyósított gáz.
Szín:
színtelen.
Szag:
szagtalan
(szagosító
szer
hozzáadásával
biztosított jellegzetes gáz szaga). Forráspont:
- 42 °C.
Olvadáspont:
- 186 °C.
Robbanási határértékek:
2,1 … 9,5
Öngyulladási hőmérséklet:
450 °C.
Gőznyomás:
max. 1450
Relatív gőzsűrűség (levegő=1):
1,5
Folyadéksűrűség:
500 … 510 kg/m3, 15 °C, MSZ 1601 szerint.
Oldhatóság vízben:
gyakorlatilag oldhatatlan.
tf % levegőben. KPa, 40 °C, MSZ 1601 szerint.
15 °C-on.
Veszélyei: Tűz:
Fokozottan tűzveszélyes.
Robbanás:
A gáz/levegő keverékek robbanásveszélyesek.
Lehetséges káros hatások: Belégzés:
Álmosság. eszméletlenség.
Bőr:
A folyadékkal érintkezve: fagyás.
Szem:
A folyadékkal érintkezve: fagyás.
Transzformátorolaj, Dízelolaj, Kenőolaj, Hidraulikaolaj A dízelolaj, transzformátorolaj, kenőolaj, hidraulikaolaj névlegesen került meghatározásra. A tényleges
szállító
a
folyamatos
kereskedelmi
üzemeltetés
megkezdése
előtt,
a
használatbavételi engedélyezési eljárás keretébent lesz meghatározva. Tüzelőanyag A tüzelőolaj biztonsági adatlapját a 2. melléklet tartalmazza (Ugyanakkor a tüzelőolaj pontos típusa a használatbavétel előtt kerül meghatározásra.)
- 14 -
- 15 -
- 16 -
3.5 A veszélyes ipari üzem azonosítását megalapozó adatok A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó veszélyes anyagok: Alsó
Max. tárolt Név
mennyiség
küszöbérték – küszöbérték
Seveso II. osztály
(tonna) Hidrogén
1
Földgáz
22,5
Propán
Nevesített (Hidrogén)
Dízelolaj
Seveso II
– Seveso II
(tonna)
(tonna)
5
50
50
200
2500
25 000
Nevesített
(Fokozottan tűzveszélyes cseppfoly. gázok (beleértve a cseppfoly. szénhidrogén gázokat) és a földgáz)
~3
Tüzelőolaj
Felső
50 000 5- 49
Transzformátorolaj
<1
Kenőolaj
<1
Hidraulikaolaj
<1
Nevesített (Kőolaj termékek)
A fenti adatok alapján a veszélyes ipari üzem azonosítása (besorolás, mennyiség) egy táblázatban: Seveso II. osztály Hidrogén Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz Kőolaj termékek
Max. mennyiség (tonna)
Alsó küszöbérték (tonna)
Felső küszöbérték (tonna)
1
5
50
25,5
50
200
50 052
2 500
25 000
A fenti táblázat szerint az Erőmű területén jelenlévő kőolaj termékek mennyisége meghaladja a felső küszöbértéket, ezért a 18/2006. (I.26.) 1. sz. melléklete értelmében a tervezett ERŐMŰ FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES IPARI ÜZEM.
- 17 -
3.6 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk 3.6.1 Technológiai folyamatok A szegedi erőmű két azonos kb. 460 MW nettó teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás blokkból és az erőműhöz tartozó segédrendszerekből, kiszolgáló létesítményekből áll. A blokk lényeges eleme a SGT5-4000F típusú Siemens gázturbina, mely a SST-3000 típusú gőzturbinával és a generátorral egy ún. egytengelyes gépegységet alkot. (Vagy azonos technológia más szállítótól.) A jó hatásfok elérése érdekében a gázturbina után kapcsolt hőhasznosító kazán (HRSG) háromnyomású. A gázturbinában földgáz, vagy vésztartalék tüzelőanyagként tüzelőolaj kerül eltüzelésre. A gázturbinából távozó füstgáz egy háromnyomású hőhasznosító kazánba áramlik, ahol a kazán a füstgáz hőjét hasznosítva gőzt állít elő. A lehűlt füstgáz egy kéményen keresztül jut a szabadba. A termelt gőz a gőzturbinába jut, ahol a generátort meghajtva villamos energiát termel. A gőzturbinából kilépő, munkát végzett gőz egy vízhűtésű kondenzátorba áramlik, ahol lekondenzál. A kondenzátum visszakerül a tápvíz rendszerbe. A felmelegedett hűtővizet a ventilátoros kényszeráramoltatású, hibrid hűtőtornyok hűtik le. A gázturbina és a gőzturbina tengelyei egy generátort hajtanak meg (ez az ún. egytengelyű megoldás). A generátorban termelt villamos energia a főtranszformátoron, valamint az erőművi kapcsolótéren keresztül kerül kiadásra 400 kV-os villamos hálózatra. A blokk a fentieknek megfelelően a következő elemekből áll: − egy gázturbina, − egy hőhasznosító kazán (angol rövidítéssel HRSG), − egy gőzturbina, − egy generátor, − egy 9 szekcióból álló kényszeráramoltatású hibrid hűtőtorony, − kondenzátor, − főtranszformátor, háziüzemi transzformátor, − közvetlen
segédrendszerek
(irányítástechnika,
villamos
kenőolajrendszer, zárt hűtővíz rendszer, stb.), − segédkazán. Az erőmű üzemét a következő segédrendszerek szolgálják: − gázfogadó állomás, − olajellátó rendszer, - 18 -
kapcsoló
berendezések,
− vízelőkészítő rendszer, − tűzvédelem, − nagyfeszültségű kapcsolótér, − hulladékvíz kezelő rendszer. A fentieken túlmenően az erőmű irodaépülettel, portával, műhelyekkel és raktárakkal, üzemi úthálózattal is rendelkezik egy körbekerített közművesített területen. Az erőmű külső kapcsolatai az alábbiak: − közúti kapcsolat (vegyszerek, tüzelőolaj, vízkezelési maradék el, illetve beszállítására is), − földgáz vezeték, − nyersvíz és ivóvíz ellátás, − tisztított szennyvíz és esővíz elvezetés, − kommunális szennyvíz, − villamos hálózati csatlakozás.
- 19 -
4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének általános módszerét az alábbi ábrán foglaljuk össze: 1. A veszélyes anyagok illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése Módszer: Helyszíni szemle, karbantartási, hiba bejelentési dokumentációk megtekintése, konzultáció az üzemi szakemberekkel
2. Létesítmény kiválasztása. Módszer: Holland szűrő az 1. pont figyelembevételével
3. Kiválasztott létesítmény részletes elemzése, hibalehetőségek feltárása, eseménysor gyakoriságának meghatározása Módszer: Hibafa elemzés, Relex szoftver segítségével, szakirodalmi adatok
4. Következmények elemzése. Módszer: A 3. pont alapján a DNV Phast 6.5 szoftverrel 5. Dominóhatás elemzés Módszer: A 4következményelemzés eredményei alapján, a hibafa is módosulhat
6/A. Halálozás egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok alapján a SAVE II. szoftverrel 6/B. Társadalmi kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a lakossági adatok alapján a SAVE II. szoftverrel
6/C. Sérülés egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a hatósági útmutató alapján a SAVE II szoftverrel
7. Eredmények összevetése a jogszabályi kritériumokkal, indokolt esetben kockázat csökkentő javaslatok megtétele
- 20 -
4.1 Eseménysorok összefoglalása Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az elemezni kívánt baleseti eseménysorokat: SZÁM
HELY
ALSZÁM
Földalatti DN 500-as 63 bar 1.
gázvezeték
Földfeletti gázvezeték
Földalatti DN 400-as 42 bar 2.
gázvezeték
Földfeletti gázvezeték
Földalatti DN 400-as 11 bar
gázvezeték
nyomású földgázcsővezeték (segédkazán)
Földfeletti gázvezeték
4.
5.
DN 500-as 63 bar földgázcsővezeték törése
1/B
DN 500-as 63 bar nyomású földgázcsővezeték 50 mm-es lyukadása
1/C
DN 500-as 63 bar földgázcsővezeték törése
1/D
DN 500-as 63 bar nyomású földgázcsővezeték 50 mm-es lyukadása
2/A
DN 400-as 42 bar földgázcsővezeték törése
2/B
DN 400-as 42 bar nyomású földgázcsővezeték 50 mm-es lyukadása
2/C
DN 400-as 42 bar földgázcsővezeték törése
2/D
DN 400-as 42 bar nyomású földgázcsővezeték 50 mm-es lyukadása
3/A
DN 400-as 11 bar földgázcsővezeték törése
3/B
DN 400-as 11 bar nyomású földgázcsővezeték 30 mm-es lyukadása
3/C
DN 400-as 11 bar földgázcsővezeték törése
3/D
DN 400-as 11 bar nyomású földgázcsővezeték 30 mm-es lyukadása
4/A
10000 m3-es tartály katasztrofális törése, védőgyűrű nem sérül
4/B
A 10000 m3-es tartály tartalomvesztése 10 perc alatt, védőgyűrű nem sérül
4/C
10000 m3-es tartály katasztrofális törése, védőgyűrű sérül
4/D
A 10000 m3-es tartály tartalomvesztése 10 perc alatt, védőgyűrű sérül
4/E
A 10000 lyukadása
5/A
Közúti tartálykocsi katasztrofális törése
5/B
Közúti tartálykocsi 100 mm-es lyukadása
nyomású földgázcsővezeték
3.
1/A
nyomású földgázcsővezeték
10 000 m3-es tüzelőolaj tartály
ESEMÉNYSOR
m3-es
tartály
nyomású
nyomású
nyomású
nyomású
nyomású
nyomású
300
mm-es
Közúti tartálykocsi
- 21 -
4.2 Kockázatok elemzése 4.2.1 Integrált halálozás egyéni kockázat Integrált halálozás egyéni kockázat térképen ábrázolva
A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év (piros görbe) értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év (piros görbe) és 10-5 esemény/év (sárga görbe) között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év (sárga görbe) értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. - 22 -
A fenti térképen bemutatott integrált kockázatokkal összhangban, a veszélyeztetettség elfogadható szintű, mivel a lakott terület kívül a súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázat 10-6 esemény/év értéket mutató görbén (piros görbe).
4.2.2 Társadalmi kockázat A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti. Az F-N görbe xtengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. a) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. (Zöld egyenes alatti terület.) b) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. (Zöld és piros egyenes közötti terület.) c) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. (Piros egyenes feletti terület.) A társadalmi kockázatnál az utakon lévő személyeket vettük figyelembe. A védelmi intézkedések nélkül a társadalmi kockázat megfelel a kritériumoknak a Szeged Energia erőműve esetében.
- 23 -
Amint a bevezetésben szerepel, a jelentés további pontosítása az Építési Engedélyezési Eljárás második szakaszában történik, amikor a végleges részletes erőmű terv összeállítása befejeződik és kidolgozzák belső védelmi tervet (akció terv), a veszélyes üzem irányítási eljárásait, valamint kiképezik a személyzetet. Ez a második jelentés véglegesíti a védelmi intézkedéseket és a biztonságtechnikai berendezéseket, amelyek tovább csökkentik a szociális kockázatot abban a tekintetben, hogy az aktuális terv figyelembe veszi az erőművel kapcsolatos szélsőséges eseteket. Erre az eljárásra valószínűleg 2013 első felében kerül sor, amelynek során a részletes tervezés megvalósul.
4.2.3 A kockázatok értékelése A fenti térkép alapján megállapítható, hogy az Erőmű megépítése a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 5.sz. melléklet 1.6 pontja szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A társadalmi kockázat alapján megállapítható, hogy – Korm. rendelet 5.sz. melléklet 1.7 pontja szerinti értékelés alapján – az Erőmű megépítése a lakott területre elfogadható kockázatot jelent.
4.2.4 Sérülés egyéni kockázat A
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
által
2005-ben
((http://regi.katasztrofavedelem.hu/anyag/seveso/utmutato.doc)
kiadott
18/2006.
útmutatás
(I.26.)
Korm.
rendelet 2. melléklet 1.7.4 pontja és a az 5.sz. melléklet) alapján meghatároztuk a sérülés
- 24 -
egyéni kockázat alapján a belső-, középső- és külső zóna határait, melyet az alábbi térképen tüntetünk fel.
4.2.5 Környezeti kockázat Tekintettel arra, hogy a tartályok duplafalúak, a tartályok és a közúti lefejtő vasbeton kármentőben fog elhelyezkedni és on-line szintmérő és egyéb szivárgás gátló, ill. kiömlés gátló rendszereknek köszönhetően a talajba és a talajvízbe történő kiszivárgás esélye igen kicsi. Mint problémával, az olajnak a talajba való kerülésével ezen fázisban nem számolunk. A környezeti kockázatra vonatkozó számításokat a második fázisban, a használatbavételi eljárás során, a kiviteli tervek alapján szükség esetén felülvizsgáljuk, módosítjuk.
- 25 -
5. A
veszélyes
anyagokkal
kapcsolatos
súlyos
balesetek
elleni
védekezés
eszközrendszerének bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelmi eszközök és intézkedések fejlesztésére az Építési Eljárás – Biztonságtechnikai Jelentés második szakaszában kerül sor, várhatóan 2013 elején, amikor az erőmű részletes tervezése befejeződik. Hasonlóképpen, ebben a fejezetben szerepelnek majd a minimális követelmények.
5.1 Veszélyhelyzeti vezetési pont A vezetési pontot úgy lesz megválasztva, hogy onnan a legextrémebb körülmények között is végre lehessen hajtani a következmény csökkentés feladatait. Tehát ne legyen kitéve a bekövetkezett súlyos baleset károsító hatásainak, nyílászárói szorosan illeszkedjenek. Legyen megfelelő méretű az irányító törzs tagjainak befogadásához (munkavégzési feltételeinek biztosításához) a vezetés technikai berendezéseinek elhelyezéséhez. Megközelítése bármely helyzetben lehetséges legyen. A vezetési ponton legyenek megfelelő informatikai eszközök, amelyekről az adatbázisok elérhetők, továbbá segítséget jelentsenek a súlyos baleseti helyzet értékelésekor, a tevékenység vezetésekor. A hardver eszközökön kívül természetesen megfelelő szakértői szoftverekre is szükség van a vezetési ponton. Az informatikai eszközökön túl papír alapon is biztosítva legyenek: − Védelmi tervek; − P&I rajzok, kiszakaszolási tervek; − Telefonszám listák. 5.2 A
vezetőállomány,
üzemi
dolgozók
riasztásának
és
veszélyhelyzeti
eszközrendszere − URH rádió (RB-s); − Telefon; − Fax; − Internet csatlakozás; − Közvetlen vonal az illetékes helyi önkormányzati tűzoltóságra (röv. HÖT-re). − Segítségnyújtók, illetékes hatóságok beprogramozott telefonszámai.
- 26 -
híradás
5.3 Távérzékelő rendszerek Az Erőmű létesítményeiben gázérzékelő rendszer lesz kiépítve az indokolt helyekre.
5.4 A veszélyhelyzeti irányító szervezet Az alábbiakban megfogalmazzuk a veszélyhelyzeti szervezettel kapcsolatos követelményeket: A veszélyhelyzeti szervezet megalakításánál figyelembe lesznek véve az elvégzendő kárelhárítási
feladatok,
valamint
az
üzem
szervezete
a
műszakok
létszámai,
a
szakképzettségek. A veszélyhelyzeti irányító szervezet felépítésének – praktikus okokból, amennyire csak lehetséges – igazodni fog az üzem szervezeti sémájához. A szervezetbe beosztottak feladatait a munkaköri leírásukban is célszerű nevesíteni. A veszélyhelyzeti szervezet felépítésére az alábbi sematikus ábra javasolt:
Veszélyhelyzeti szervezet vezető
Operátor
Kárhely-parancsnok
Külső szervekkel
Kapcsolattartó a
kapcsolattartó
gyülekezési helyen
Beavatkozók
5.5 A védekezésbe bevont eszközök Az alábbiakban összefoglaljuk a minimális védelmi eszközök igényeket: 1. Felderítés eszközei: − Gázérzékelő – telepített és hordozható; − Füst vagy hő érzékelő 2. Tűzoltás eszközei: − Automata beépített tűzoltó berendezések; − Megfelelő nyomású tüzivíz hálózat; − Földfeletti tűzcsapok; − Habanyag; − Megfelelő mennyiségű tömlő, sugár, vízpajzs; − Tűzoltó készülékek: hatályos tűzvédelmi jogszabályok szerinti mennyiségben. - 27 -
3. Műszaki mentés eszközei: − Homok; − Felitató anyag; − Kéziszerszámok (ásó, lapát, csákány…); − Kiszakaszolást segítő műszaki eszközök (csörlők, elzárók…); 4. Egyéni védőeszközök: − Fejvédő eszközök; − Arcvédő eszközök; − Szemvédő eszközök; − Légzésvédő eszközök; − Hallásvédő eszközök; − Védőruhák; − Kézvédő eszközök; − Lábvédő eszközök; − Speciális eszközök: o Sugárzó hő és láng elleni védelmet biztosító ruházat; o Láng és hőálló védőkesztyű; o Sűrített levegős légzőkészülék; o Védőcipő. 5. Egészségügyi ellátás erőit: egészségügyi ellátás erőit-eszközeit kizárólag a fent megjelölt feladatokra lesznek meghatározva: 1 db (elsősegélynyújtásból jól felkészített és gyakorlott 8-10 főből álló) egészségügyi raj lesz tervezve, akik (az egyéni védőeszközeiken és a szükséges híradó eszközökön túlmenően) 4-5 db hordággyal, és személyenként 1 klt. elsősegélynyújtó felszereléssel fognak rendelkezni. 6. Egyéb biztosítás: − üzemen belüli és azon kívüli veszélyhelyzeti szállítási feladatok; − egyéni védőeszközök, szaktechnikai eszközök, műszerek, védelmi infrastruktúra működésre való előkészítése, javítása, karbantartása; − eszközök, anyagok extrém rendben való beszerzése; − éjszakai vagy téli viszonyok között kárelhárító tevékenység végzése feltételeinek biztosítása.
- 28 -
5.6 Védekezésbe bevonható külső erők és eszközök Az Erőmű területén esetlegesen bekövetkező káreseményhez elsősorban a Tűzoltóság és a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vegyi Felderítő Csoportja vonul.
6. Biztonsági Irányítási Rendszer bemutatása 6.1 Tervezési filozófia Az üzemeltető elsődleges célja, hogy megelőzze mind a személyi, mind az anyagi károkkal, károsodásokkal
járó
eseményeket.
Ennek
érdekében
betartja
a
hatályos
magyar
jogszabályokat, alkalmazza a különböző szabványok normáit. A Tervező és kivitelező az építés során különös gondot fordít a felhasznált anyagok kiválasztására, az alapozás tervezésére, a nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezésére és méretezésére, a statikai előírások betartására, illetve a külső behatások elleni védelemre. A kivitelezést csak jogerőre emelkedett építési engedéllyel kezdi meg. Az építési munkálatokat a kiviteli szaktervek alapján, szakképzett – névjegyzékben szereplő-, felelős műszaki vezető irányításával végzi (végezteti), a kivitelezőt folyamatos építési napló vezetésére kötelezi. Felhasznált anyagok kiválasztása A felhasznált szerkezeti anyagok kiválasztásánál az üzemelési paraméterek a meghatározók. Az Erőmű építésénél kizárólag olyan építőanyagokat használ fel, melyek rendelkeznek az ÉME által kiadott érvényes megfelelőségi tanúsítvánnyal. Alapozás tervezése Az alapozások tervezését talajmechanikai számítások, mérések előzik meg. Az építési tervezés megkezdése előtt elvégezik a létesítmény építményeinek, veszélyességi övezeteinek tűzveszélyességi osztályba sorolását, a vonatkozó magyar szabványok szerint. A dokumentumot a tervezők és a szakértők rendelkezésére fogják bocsátani. Nagy figyelmet fordítanak az előzetes állapotfelmérésre és a kiválasztott helyszín talajának mechanikai vizsgálatára, ezzel minimalizálva a talajszennyezés, a magas talajvízszint, a felhagyott bányászat, földcsúszás, stb. kockázatát. Tervezési alapként a legrosszabb múltbeli és várható meteorológiai feltételeket, valamint az ésszerűen legrosszabb egyéb feltételeket veszik tekintetbe. Pl.: nagyobb szélsebességet vesznek figyelembe, mint ahogy az a kötelező szabványban meg van határozva. Az építés fázisában megfelelő úthálózat szükséges, a tűzoltási és a termékszállítási útvonalakat
- 29 -
figyelembe
véve.
A
tűzveszélyes
folyadékokat
tartalmazó
tárolótartályoknak
és
berendezéseknek (védett beton) tálcával fognak rendelkezni, megfelelő lejtéssel a biztonsági gyűjtő kármentő felé. Méretezés, statikai megfontolások A berendezések méretezése során a tervezés időpontjában érvényben lévő szabványokat, előírásokat kell alkalmazniuk a tervezőknek. A tervezésnél figyelembe kell venni a földrengést. A statikai méretezés a készülékek jellemzői és a Magyarországon uralkodó meteorológiai viszonyok figyelembevételével kell történnie. A szél- és hóterhelést az érintett térségben eddig előfordult legnagyobb, eddig feljegyzett adatoknál magasabb értékben kell meghatározni. A fejlesztő megerősíti, hogy amennyiben a beruházási költségek csökkennek a beruházási szerződések tárgyalása során, ez nem vezethet a biztonságtechnikai tervezési szint (méretek, statika) csökkentéséhez, és csak megfelelő szakképzettségű, gyakorlattal és a szükséges biztonságtechnikai
minősítésekkel
rendelkező
szállítókat
alkalmaznak
a
projekt
megvalósításához.
6.2 Az építés során végzett tevékenységek Az erőművi létesítmények építése Az építés tervezett teljes időtartalma mintegy 24-30 hónap. A telepítés során végzendő főbb munkafázisok a következők: − a terület előkészítése; − földmunkák; − építési munkák; − technológiai szerelés; − üzembe helyezés, próbaüzem. 1. Terület előkészítése A terület előkészítése keretébe a következő tevékenységek tartoznak: − felvonulási területek kialakítása; − infrastrukturális kapcsolatok kiépítése, belső ideiglenes víz- és energiaellátás; − ideiglenes utak és térburkolat a kijelölt helyekre; − raktárak, irodák kialakítása.
- 30 -
2. Földmunkák A földmunkák keretébe az alapkiemelés, a közművek munkaárkainak kiásása tartozik valamint a szükség szerinti feltöltés. 3. Építési munkák A hagyományos építési, ill. épületgépészeti munkák: − alapozások, − szerkezetépítés, − épületgépészeti szerelés, − szakipari munkák. Az építési munkák első fázisa az alapozás. A vasbeton alaplemez készítése során a munkafázisok a szerelőbeton készítése, vasalás szerelése, betonmunkák. A vasbeton alapokhoz a betont mixerkocsival szállítják a helyszínre. Az épületszerkezetek nagyrészt előregyártott panel építőelemek alkalmazásával készülnek. A szerkezetépítési-szerelési munkák hagyományos munkaeszközökkel, mobil emelőgépekkel megvalósíthatók. A gépház építése során esetleg toronydaru is szükséges. Az építési munkák befejezése után a szabadon maradt területeket rendezni és parkosítani fogják. 4. Technológiai szerelés Technológiai szerelés főbb részei: − turbógépcsoportok szerelése, − hőhasznosító kazánok és gőz – kondenz – tápvíz rendszer szerelése, − vízelőkészítő, − hűtőrendszer, − gázellátó rendszer, − olajellátó rendszer, − segédkazánok és fűtési rendszer, − elektromos berendezések szerelése, − irányítástechnikai rendszer szerelése. A beépítésre kerülő főberendezéseket (gázturbina, gőzturbina, generátor és transzformátor) gyártóműben a lehetséges mértékig készre szerelve szállítják a helyszínre, helyszíni gyártás nem lesz. A technológiai szereléseket mobil emelőgépekkel, a munkák későbbi fázisában a kazánszerkezetre telepített csörlőkkel és a gépház ideiglenes üzembe helyezett híddarujával lehet segíteni. A munkák ütemezését a következő szempontok határozzák meg: - 31 -
− a technológiai sorrend és időszükséglet; − a gazdaságos erőforrás mennyiség; − a biztonságtechnikai szempontok. Ezek alapján az építés technológiai sorrendje: 1. állványszerkezetek (tartók, pódiumok) építése, 2. csővezetékek, szerelvények szerelése, 3. gépészeti berendezések szerelése, 4. kábelezések szerelése, 5. erőátviteli berendezések szerelése, 6. irányítástechnikai berendezések szerelése. 5. Üzembe helyezés, próbaüzem A próbaüzem megkezdése előtt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, mint hatóságnál engedélyezési eljárás lesz lefolytatva. Az üzembe helyezésre a szerelési munkák befejeztével, berendezésenként, alrendszerenként kerül sor. Az ennek során végzett tevékenységek a tisztítások, próbák, feltöltések, beállítások, az alrendszerek elemeinek összehangolása, beszabályozások. Valamennyi rendszer üzembe helyezése után fog megkezdődni a próbaüzem. Ennek célja a rendszerek eleminek összehangolása, az üzemi paraméterek beállítása és a teljes erőművi blokk teljesítőképességének bizonyítása. A próbaüzem során kerül sor a környezetvédelmi paraméterek (kibocsátások) garanciális ellenőrzésére is. A próbaüzem sikeres befejezése után kerülhet sor az erőmű „kereskedelmi” üzembevételére.
- 32 -
7. A biztonsági jelentés készítői A Szegedi Erőmű biztonsági jelentését, a PÖYRY ERŐTERV Energetikai Tervező és Vállalkozó ZRt. megbízása-, és tervezői adatszolgáltatása alapján, Dr. Szakál Béla és a Hungária Veszélyes Áru Iroda készítette. A biztonsági jelentés következmény- és kockázatelemzés fejezeteiben az Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet működött közre.
- 33 -