2011/2012 II. félév
Tematika ismertetése, a követelményrendszer egyeztetése, a teljesítés feltételeinek tisztázása A minőség fogalma. A minőséget meghatározó tényezők és kialakult szintek. A minőség fejlődésének szakaszai. Nyilvántartás és akkreditáció. TQM ismertetése. EFQM modell. Comenius 2000. PDCA-SDCA ciklus.
IMIP program. KMD – modell. Minőségirányítási alapelvek. MIR felépítése. CQAF – Közös Európai Minőségbiztosítása Keretrendszer. Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer. A minőség gyakorlatban történő megjelenése a felnőttképzés rendszerében. A beadandó feladatok leadása, Zárthelyi dolgozat Összefoglalás, értékelés
Relatív kifejezés Megfelelés a követelményeknek. Crosby Az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. (Deming) Teljes vevői megelégedettség. (Feigenbaum) Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően. (Juran) A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, azaz a kinyilvánított igényeket és/vagy elvárásokat. (ISO 9000) Egy tevékenység, vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy, ezek bármilyen kombinációja azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. (ISO 8402) A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. (Tenner-DeToro, TQM) A minőség a célok elérését jelenti, azonban a minőség csak akkor érhető el, ha a tevékenységek betöltik céljukat. Ebből következően a minőség egyenlő az elvárásokkal. (CQAF, 2003)
A minőség fogalom-meghatározásokból már nyilvánvalóan látszik, hogy a minőséget befolyásoló tényezők egyikét a vevői igények, illetve elvárások alkotják. A vevői igények lehetnek meghatározott, kinyilvánított és rögzített igények; elvárások: amit a vevő elvár és a hiánya jó vagy rossz benyomást kelt a vevőben; látens igények: a vevő által nem megfogalmazott igények. Szervezeti tényezők A minőséget meghatározó tényezők következő csoportját úgy tudnánk összefoglalni, mint a termékeket előállító és/vagy a szolgáltatást nyújtó szervezet folyamatai, eljárásai erőforrásai (tárgyi, személyi, pénzügyi), makro- és mikrokörnyezete.
Az eljárások általános felépítése a minőségügy szempontjából: Cél(ok) meghatározása Terület (érvényességi terület) Végrehajtó és felelős azonosítása Az eljárás leírása Hivatkozások, kapcsolódási pontok Jóváhagyó és módosító azonosítása Erőforrások hatása A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó személy tulajdonságai, a tárgyi és pénzügyi feltételek szintén befolyásolják a termék minőségét. Például egy utazási irodai alkalmazott hozzáértése, helyismerete, az iroda felszereltsége, a partnerszervezetek köre (ez közvetetten utal az iroda pénzügyi helyzetére) nagymértékben befolyásolhatja a szolgáltatás igénybe vételét. Környezeti hatások A minőséget továbbá befolyásolhatja a szervezet makro- és mikrokörnyezete is, hiszen a környezeti tényezők folyamatosan hatással vannak a szervezet működésére. Egy erős versenykörnyezetben például a vállalatok piaci pozíciójuk megőrzése érdekében állandó termékfejlesztésre és a termékeik minőségi megújítására „kényszerülnek”.
1.Megfelelés a szabványnak 2.A vevők igényének való megfelelés 3.Megfelelő ár/minőség viszony 4.Megfelelés a látens igényeknek A szintek egymásra épülését, a szintek közötti mozgást a folyamatos javítás, javulás biztosítja.
Mi a minőség? Melyek a minőséget meghatározó tényezők? Kit nevezünk vevőnek a minőségirányításban? Mi a termék fogalma? Mi a különbség a folyamat és az eljárás között? Milyen szintjei vannak a minőségnek?
A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából. A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek. A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához.
A minőségre vonatkozó célok teljesítésének biztosítása (vállalati igények teljesülése) Bizonyítás a vevőnek arról, hogy a minőségre vonatkozó igényeinek teljesítésére képes a szervezet A minőségirányítás a minőségi célkitűzések megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, valamint az ehhez szükséges erőforrások (tárgyi, személyi, pénzügyi) biztosítása. A minőségirányítást definiálhatjuk szervezetirányítási filozófiaként is, melynek elemei: Célok (Purposes): küldetés (szervezeti célok) és minőségpolitika (minőségre vonatkozó célok) Folyamatok (Processes) tervezése, működtetése, szabályozása, javítása és fejlesztése Emberek (People) motiválása, bevonása, felhatalmazása és oktatása
A minőséget a következő módszerek, modellek alkalmazásával valósíthatjuk meg a felnőttképzésben: Nyilvántartás és akkreditáció TQM (teljes körű minőségirányítás) EFQM-modell: Minőségi díj Comenius 2000 I.-II. (közoktatás)
Minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás (ISO 9001) CQAF (Közös minőségirányítási keretrendszer)
Mi a különbség a minőség-ellenőrzés és a minőségszabályozás között? Mi a különbség a minőségbiztosítás és a minőségirányítás között? Mit nevezünk minőségügyi rendszernek? Ismertesse a minőség megvalósításának lehetséges eszközeit, módszereit!
Az intézmények a felnőttképzési törvény szerint kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. Az akkreditáció önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert jelent, amely magában foglalja a kívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, majd az értékelési rendszer leírását és működtetését, amelynek központi eleme az intézmények önértékelése.
A felnőttképzésről szóló törvény az akkreditáció céljaként a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét fogalmazta meg, mely garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb színvonalú oktatást biztosító képző helyekről és programokról.
A felnőttképzési intézménynek szakmai tanácsadó testülettel kell rendelkeznie. Képzési tervet kell készíteni. Humánerőforrás-tervet kell kidolgozni (ebben szerepel például a megfelelő végzettségű és szakmai gyakorlattal rendelkező képzésért felelős és oktatók megnevezése). Minőségpolitikát kell megfogalmazni. Minden évben meg kell fogalmazni a minőségpolitikával összhangban álló minőségcélokat. Az akkreditációs dokumentációnak tartalmaznia kell a képzési és értékelési folyamat leírását. Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása szintén az akkreditációs dokumentáció részét képezi. Az intézménynek vevőszolgálati és panaszkezelési folyamat leírással, illetve panaszkezelési szabályzattal kell rendelkeznie, valamint ügyfélszolgálatot kell működtetnie. Ki kell dolgozni az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszert. Önértékelési rendszert (lehet az előző részeként) kell bevezetni A képzések lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket (pl.: tantermek és egyéb helyiségek és azok felszereltsége) biztosítani kell.
Mi az akkreditáció célja és lényege? Milyen akkreditációs követelményeket ismer?
Total Quality Management (TQM) - Teljes körű minőségmenedzsment A szervezet irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, a szervezet összes munkatársának részvételén alapul, célja a hosszú távú sikeres működés a vevői megelégedettség és a társadalmi és a munkatársi hasznosság figyelembe vételével A szervezet minőségkultúrája, mely különböző eszközöket használ a kultúra kifejlesztésére és folyamatos javítására.
a célok megfogalmazásából, a minőségi elvek meghatározásából, és a kiegészítő elemek azonosításából áll.
Célkitűzés Folyamatos javítás Minőségi elvek Középpontban a vevő (igényei, elvárásai) A folyamatok állandó javítása Teljes elkötelezettség Kiegészítő elemek A vezetőség szerepe, elkötelezettsége Munkatársak oktatása és képzése Támogató struktúrák (külső tanácsadó / belső csoport) Hatékony belső kommunikáció Jutalmazás és elismerés a munkatársi csoportoknak, munkatársaknak Mérés: adat- és információgyűjtés a vevői megelégedettségről
Mi a TQM fogalma? Milyen jellemzői vannak a TQM-nek?
a japán Deming Díj (1951) amerikai Malcolm Baldrige Minőségi díj (1987) 1988. 14 vezető vállalat 1991. Európai Minőségi Díj 1996. magyar Nemzeti Minőségi Díj 1999. EFQM Kiválóság Modell®-t A magyar közoktatásban a Comenius 2000 I-II program keretében használták először az EFQMmodellt, azóta a Közoktatás Minőségéért Díjat (KMD) is meghirdették.
Az EFQM önértékelésen és a javításra való képességen alapul. A rendszer 9 vizsgálandó területből (kritériumból) áll, amelyek további részterületekre (specifikumokra) bonthatók. Ezek értékelő táblázatokban vannak összefoglalva. Az értékelési, pontozási rendszer képezi mindenönértékelés alapját. Az önértékelés segít meghatározni a szervezet erősségeit (amelyekre építhet a továbbfejlesztésében), valamint a legfontosabb fejlesztendő területeket és a továbbfejlődés irányait.
Az adottságok blokk: válaszkeresés arra, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit; azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait (kiemelten emberi erőforrásait) hasznosítja az eredmények érdekében. Az eredmények blokk: válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e az elvárt sikereket; a szervezet által az üzleti kiválóság terén elért eredmények bemutatása.
hogyan alakítják ki a szervezet küldetését, jövőképét és értékrendjét, részvételükkel hogyan biztosítják a szervezet irányítási rendszerének kialakítását, működtetését és fejlesztését, hogyan működnek együtt a vevőkkel, partnerekkel és a társadalom képviselőivel, mit tesznek a szervezet dolgozóinak motiválása, támogatása céljából és erőfeszítéseik elismerése érdekében.
az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényein, elvárásain alapulnak, a teljesítményméréshez, kutatáshoz, tanuláshoz és kreativitáshoz kapcsolódó tevékenységekből származó információkra épülnek, a kialakításuk, felülvizsgálatuk és aktualizálásuk, valamint megvalósításuk a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül történik.
az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése, a dolgozók szakmai ismereteinek, felkészültségének meghatározása, szinten tartása és fejlesztése, a dolgozók bevonása és felhatalmazása, párbeszéd kialakítása és fenntartása a dolgozók és a szervezet között, a dolgozók jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás róluk. A szervezet hogyan irányítja és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit, képességeit, készségeit
külső partnerkapcsolatok, pénzügyi források, ingatlanok, berendezések, és készletek (gyűjtőnéven: eszközök) technológia, információ és tudás.
Tervezés – menedzselés – fejlesztés folyamatok módszeres tervezése és menedzselése, folyamatfejlesztés az innováció alkalmazásával, termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése vevőigények alapján, termékek és szolgáltatások előállítása, szállítása és szervizelése, vevői kapcsolatok menedzselése és fejlesztése.
A vevői elégedettség mérését lehetővé tevő teljesítménymutatók: a vevők véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a vevői elégedettség jellemzésére Teljesítménymutatók a munkatársak elégedettségének meghatározásához: a munkatársak véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a munkatársi elégedettség jellemzésére A társadalmi hatás mutatói: a társadalom véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a társadalmi hatás jellemzésére
Milyen elemei vannak az EFQM-modellnek? Részletesen ismertesse az EFQM-modell elemeit! Mi az önértékelés? Mi szükséges a partnerközpontúsághoz?
Cél a partnerközpontú működés Meghatározott célok szem előtt tartása Az oktatás szolgáltatás – tudatosítani kell az intézmény tagjaiban Partneri vélemények feltárása Elkötelezettség kialakítása a vezetőkben és munkatársakban Aktív részvétel, bevonás Team munka Oktatói tevékenység vége, szervezeti autonómia kezdete
P – tervezés Nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérés Partnerek azonosítása Célmeghatározás Intézkedési tervek
D – megvalósítása Gyakorlati reakció a megfogalmazott elvárásokra
C – ellenőrzés Eredmények elemzése
A – beavatkozás Folyamat újra terezése szabványosítás
Teljes körű minőségirányítás a folyamatok szabályozására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, és a folyamatos fejlesztésre
Jellemezze a PDCA-SDCA ciklust!
Az (IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
Intézményi MinőségIrányítási Program kidolgozása
folyamatainak azonosítása tudatos folyamattervezés képessége a partnerek elvárásai alapján történő folyamatszabályozás intézményi célok megvalósítása Az eredmények megjelenése a mindennapokban mérő és értékelő rendszer kialakítása Belső működés rendszeres értékelése PDCA-SDCA ciklus elvének alkalmazása
Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége: Jogi követelmények Stratégiai tervezés Belső működési rend biztosítása Vezetői ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Irányított önértékelés Az intézmény működésének javítása és fejlesztése
Partnerkapcsolatok irányítása: A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kommunikáció a partnerekkel Nyomon követés és a beválás vizsgálata
Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése: Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése
Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása: Gazdasági erőforrások biztosítása Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Munkakörnyezet biztosítása
Az intézmény működtetése: Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok Adminisztráció Egyéb kiszolgáló folyamatok (pl.: karbantartás)
Biztonságos intézmény (szemléletformálás): Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Mentálhigiéné Szemléletformálás és prevenciós tevékenység
Oktatás-nevelés: Helyi képzési kínálat tervezése Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatás A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe A pedagógusok együttműködése Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása
Mérés, elemzés, javítás: Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Indikátorrendszer Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése Belső értékelések (auditok)
Szervezeti kultúra fejlesztése Az intézmény ügyeljen az alábbiak megvalósítására: a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba, a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására és működtetésére, a személyes fejlődés támogató rendszerének kialakítására, a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére, a feladatok ésszerű delegálására, az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az együttműködés támogatására, a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére, az intézményi motivációs rendszer kialakítására, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.
Helyzetfelmérés A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása Beavatkozás Fejlesztési terv (program) készítése Eszközök és módszerek meghatározása és alkalmazása
Értékelés és továbbfejlesztés
Folyamatos fejlesztés A szervezet honosítsa meg azokat a módszereket, amelyek elősegítik: a szervezet közös tanulását, a szervezet nyitottságát és az egymástól (más intézményektől) való tanulást.
A folyamatos fejlesztés képessége az IMIP-ben: Folyamatos fejlesztés tervezése A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása A folyamatos fejlesztés stratégiája A folyamatos fejlesztés megvalósítása
Mi szükséges a folyamatok szabályozásának képességéhez? Mi szükséges a szervezeti kultúra fejlesztésének képességéhez? Mi szükséges a folyamatos fejlesztéshez?
A minőségfejlesztés iránti elkötelezettség és lelkesedés Egységes mérőeszköz biztosítása a folyamatos fejlődés méréséhez A minőségfejlesztés hatásosságának és hatékonyságának mérése és fejlesztése Az oktatási-nevelési intézmények közötti egészséges versenyszellem erősítése Szakmai alap: EFQM Kiválóság Modell
Kategóriák: az alkalmazott intézményi minőségfejlesztési modell követelményei szerint
- Partnerközpontúság Díj - Kiválóság Díj Olimpiai rendszerű modell (arany-, ezüst- és bronz fokozat) Kategóriánként 10 „döntős” intézmény:
3 díjazott, 7 oklevelet kap
Mi a KMD célja és koncepciója?
Vezetés Munkatársak bevonása Folyamatszemléletű megközelítés tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként történő irányítása
Rendszerszemlélet az irányításban Folyamatos fejlesztés Tényeken alapuló döntéshozatal Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal
Meg kell határozni: a szükséges folyamatokat, és ezek alkalmazásának módját a folyamatok sorrendjét a folyamatok hatásosságának biztosításához szükséges módszereket a szükséges információkat a figyelemmel kiséréshez Mérni, elemezni kell a folyamatokat, és alkalmazni a továbbfejlesztéshez szükséges tevékenységeket.
A vezetőség racionálisan határozza meg a dokumentálás módját, a dokumentálás körét, figyelembe véve a szerződéses és vevői követelményeket, a szabványokat, a jogszabályokat, a szervezeti döntéseket, a külső információforrásokat, az igényeket és elvárásokat.
Minőségpolitika Minőségcélok Minőségirányítási kézikönyv A szabvány által meghatározott dokumentált eljárások dokumentumok (pl.: folyamatleírások) feljegyzések (pl.: használt űrlapok)
feleljen meg a szervezet céljainak, tartalmazza az elkötelezettséget a MIR hatékonyságának növelése iránt, adjon keretet a minőségcélok megfogalmazásához, és átvizsgálásához, tegyék közzé, értsék meg és alkalmazzák a szervezetben, vizsgálják át aktualitás szempontjából.
összhangban legyenek a minőségpolitikával mérhető, igazolható legyen a célok elérése
Érvényességi, alkalmazási terület Dokumentált eljárások Folyamatok közötti kölcsönhatások
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE
VE v ŐK E L V Á R Á S A I
VE v ŐK E L É GEDE T T S É G E
A vezetés felelőssége
Erőforrás gazdálkodás
Bemenet
Mérés, elemzés, fejlesztés
Termék és/vagy szolgáltatás előállítása Folyamatok
Kimenet
Elkötelezettség: MIR létrehozása, bevezetése, fenntartása Vevőközpontúság kinyilatkoztatása Minőségpolitikai nyilatkozat Tervezési feladatok: minőségcélok és a MIR tervezése Felelősségi körök és hatáskörök meghatározása Minőségirányításban a vezetőség képviselőjének kijelölése (minőségügyi vezető) Hatékony belső kommunikáció biztosítása (pl. rendszeres értekezletek, körlevelek) MIR felülvizsgálat (vezetőségi átvizsgálás)
Emberi erőforrások biztosítása: munkatársak tudatos bevonása és képzése (belső továbbképzés, külső oktatók képzése, új belépők képzése, munkavédelmi képzés stb.) A munkavégzés infrastruktúrájának biztosítása (pl.: oktatásra alkalmas terem biztosítása) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (pl. nyelvi oktatásra alkalmas eszközök biztosítása) Információgyűjtés, elemzés, információátadás a megfelelő felelősségi és hatáskörökkel (pl.: statisztikák hozzáférhetősége, hallgatói adatok rendelkezésre állása, adatvédelem stb.) Partnerkapcsolatok beleértve a szállítókat is (Beszállítók száma a beszállítók tevékenységi területeit figyelembe véve, kapcsolattartás a beszállítókkal stb.) Természeti erőforrások kezelése a fenntartható fejlődésnek megfelelően Pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása a működés érdekében (az oktatás finanszírozható legyen a rendelkezésre álló pénzeszközökből)
Az előállítás megtervezése (képzési terv, program- és tananyagfejlesztés módszertana stb.) Vevőkkel kapcsolatos folyamatok: vevői követelmények meghatározása, átvizsgálása, kapcsolattartás a vevőkkel (pl. felnőttképzési szerződés) A termék tervezése és fejlesztése: tervezés, bemenő és kimenő adatok azonosítása, átvizsgálás, igazolás, érvényesítés, változtatás kezelése (pl.: program- és tananyagfejlesztés) Beszerzés: beszállítók nyilvántartása, értékelése, beszerzés folyamata, beszerzett termék vizsgálata (beszállítók minősítése, nyilvántartása, képzése stb.) Termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása: folyamatleírás, termék nyomon követhetőségének biztosítása, vevő tulajdonának kezelése, termék minőségének megőrzése, mérő- és megfigyelő eszközök kezelése (pl.: tanfolyamszervezés, tanfolyam lebonyolítása, hallgatói kérdőívek kezelése, vizsgadokumentációk kezelése stb.)
A rendszer működésének megfigyelése és mérése: belső audit (önértékelés) Vevői megelégedettség mérése (hallgatói kérdőívek, megrendelői kérdőívek, panaszkezelések száma) Folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálata (statisztikai adatok feldolgozása például) Termékminőség mérése (pl.: óralátogatás) Termék megfelelőség: nem megfelelőség, megelőzés, helyesbítés (pl.: képzési program módosítása az új OKJ szerint, panaszkezelés hatékonysága stb.)
Mi a minőségirányítási rendszer? Melyek a minőségirányítási alapelvek? Milyen minőségirányítási rendszerkövetelményeket ismer? Milyen dokumentálási követelményeket ismer? Milyen követelmények vannak a minőségpolitikával szemben? Mi a lényege a minőségcélok meghatározásának? Ismertesse a minőségirányítási kézikönyv tartalmát! Hogyan épül fel a minőségirányítási rendszer? Mik tartoznak a vezetőség felelősségi körébe? Mit vagy miket kell figyelembe venni az erőforrás gazdálkodásnál? Milyen folyamatok tartoznak a termék előállítására vonatkozó szabványszakaszba? Mivel foglalkozik a mérés, elemzés és fejlesztés szabványszakasza? Miben különbözik a TQM és az ISO 9001 rendszere?
a munkaerő jobb foglalkoztathatósága; a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang; a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai esetében. Középpontban az önértékelés
Modell Módszertan Monitoring Mérés
Mi az CQAF lényege? Hogyan épül fel a modell? Melyek a modell elemei? Hogyan működik a rendszer?
CQAF hazai adaptálása – iskolarendszerű szakképzés Prioritások: a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang megteremtése, a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára).
EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI KERETRENDSZER
MAGYAR SZAKKÉPZÉSI KERETRENDSZER
ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT KERETRENDSZER FELNŐTTKÉPZÉSRE ADAPTÁLT KERETRENDSZER
SZMBK Modell
Jogszabályi követelmények
1. TERVEZÉS •Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? •Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? •A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe? •Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósulását? •Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőség megközelítésen belül!
2. MEGVALÓSÍTÁS •Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a fejlesztési tervek végrehajtása? •Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek végrehajtása?
3. MÉRÉS és ÉRTÉKELÉS •Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket alkalmaznak az iskolában? •Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, rendszeresek, módszeresek) legyenek?
•Mely partnerek vesznek részt a mérési és az értékelési folyamatokban? •Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a mérési és az értékelési folyamatokban?
•Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a mérések és értékelések?
4. FELÜLVIZSGÁLAT (Visszacsatolás és változásmenedzsment) •Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások bevezetését? •Hogyan történik a mérések, értékelések eredményeiről való visszajelzés? •Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? •Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? •Hogyan használják fel a mérési, értékelési eredményeket az intézményi célok / célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához?
5. MÓDSZERTAN •Milyen szisztematikus minőségbiztosítási megközelítést alkalmaznak? •Mi a szerepe megközelítésben?
az
önértékelésnek
az
alkalmazott
minőségbiztosítási
•Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe?
•Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségbiztosítási rendszerében? •Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a vállalt feladatukat megfelelően ellássák? •Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan (milyen esetekben, formában)?
működés áttekintését célzó kritériumok az intézmény eredményeit áttekintő kritériumok
MIR – konkrét követelmények Önértékelési modell – vizsgálandó területek szabályozott működése Alapelvek Értékelési szempontok
Helyzetfelmérő Eredmények, célrendszer
Fejlesztési Kérdések megfogalmazása
Kiválóság Díj típusú modellek
Monitoring Tartalmi értékelés Fejlesztések értékelése és támogatása Indikátorok – kulcsindikátorok meghatározása
Minősítési rendszer Monitoringra épül Negyedéves vizsgálat az intézményben
Akkreditáció
Milyen témakörökre kérdezne rá az önértékelési kérdőívben? Hogyan állapítja meg a prioritási sorrendeket? Hogyan készít fejlesztési tervet?
Önértékelés lefolytatása Adatok feldolgozása Prioritási területek meghatározása Fejlesztési terv , mint a keretrendszer működésének lépései
Kötelező: Bálint Julianna: Minőség. Tanuljuk és Tanítsuk, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000. ISBN 963 16 3013 7 Csáth Magdolna: Minőségstratégia –TQM. Budapest, 2005. ISBN: 963-19-5697-0 (fűzött) 963 19 5697 0 (fűzött) Veres Gábor: A minőségbiztosítás filozófiája JEL Kiadó 2005. ISBN: 963-9318-87-6 (fűzött)
Ajánlott: Bartus Zsolt – Molnárné Stadler Katalin: Közös minőségbiztosítási keretrendszer a szakképzésben, Szakoktatás, 2006/2. sz. 27-31. o. 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
Pestné Háber Hajnalka Mária 06-70/ 373-5749
