TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN 2 II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 51

TARTALOMJEGYZÉK I.

AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN ___2 1. VEZETÉS ________________________________________________________________________ 2 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében? ____________________________________________________ 2 1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? _____ 5 1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését? _______ 9 1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel _____________________________ 12

2. STRATÉGIA ____________________________________________________________________ 15 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? ____ 2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? ________________________________ 2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás _________________________________________________________ 2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja) _______________

15 18 19 20

3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA ___________________________________________________ 22 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése ____________ 22 3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés 26 3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és –fejlesztés 29 3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés ____________________ 30 3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága 31 3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról _________________________________________________ 33 3.f. A terhelés mérése ______________________________________________________________________ 33

4. Erőforrások, partnerkapcsolatok ____________________________________________________ 36 4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága____________________________________ 4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága ___________________________________ 4.c Információ és tudásmenedzselés ___________________________________________________________ 4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése ______________________________________ 4.e Partnerkapcsolatok menedzselése __________________________________________________________

36 37 38 39 40

5. FOLYAMATOK _________________________________________________________________ 46 5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása _________________________________________________________________________________ 46 Művészetközvetítő, sporttudományi és pedagógiai szakok adatai _____________________________________ 50

II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI _________________________________51 1. Oktatói kérdőívek eredményei ______________________________________________________ 51 2. Hallgatói kérdőívek eredményei _____________________________________________________ 55 3. ALKALMAZÓ CÉGEK EREDMÉNYEI ___________________________________________________ 58 4. KÖZVETÍTŐKNEK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI _______________________________________ 62 5. ÖNKORMÁNYZATOKNAK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI _________________________________ 64 6. VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVÉNEK EREDMÉNYE _____________________________________ 66

III. KONSZENZUSOS ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE _____________________________ 77

1

I. AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN 1. VEZETÉS 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében? Vizsgálandó területek:

Lehetséges mutatószámok:

 Intézményi küldetésnyilatkozat, minőségpolitika ismerete, minőségcélok lebontása karokra/szakokra  Minőségtervezéssel való foglalkozás  Minőségfejlesztéssel való foglalkozás

Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei Elkészült stratégiai tervek, cselekvési, változtatási programok száma és realizálása A minőségügyi képzésekben részt vettek száma Kiadványok/ tájékoztatók/ oktatási anyagok száma A szervezeti önértékelés eredményeiből indított minőségjavító projektek száma – horizontális kiterjesztés

Szövegesen bemutatandó témakörök: 

kar/szak és szervezeti egységei belső munkamegosztása: •

A BDF Főiskolai Tanácsa 2001-ben fogadta el az Intézményfejlesztési Tervét, amelynek része volt a BDF Küldetésnyilatkozata. Azóta elkészült a 2004-2009 időszakra vonatkozó Stratégiai Terv is, mely átvette ezt a nyilatkozatot a főiskola valamennyi karára érvényesnek tekintve. A Küldetésnyilatkozat a BDF minőségpolitikai nyilatkozatával együtt megtalálható a BDF Minőségfejlesztési programjában is. • 2002. január 01-étől működik a főiskolán a Testnevelési és Művészeti Kar. - 2002-ben elkészült a kar SzMSz-e, ami az általános rendelkezéseken túl meghatározza a kar szervezeti és oktatási egységeit, vezetőit és testületeit; szabályozza a kar vezetését, a Kari Tanács és a Kari Hallgatói Önkormányzat működését. - A karnak a 2006 óta érvényben lévő SzMsz-ben előírt működési szabályzata nincs (SzMSz 31. §. (6)), mert az intézményi SzMSz karra vonatkozó szabályozása elégséges. - A kar döntéshozó és a dékán tanácsadó testülete a Dékáni Tanács, amely a kar szervezeti rendjében meghatározott feladatokat lát el, és azok megvalósítása érdekében döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat gyakorol, illetve bármely, a kar irányításának keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult. (SzMSz 36. §. (1)). A kari Dékáni Tanács rendszeresen ülésezik.  a karhoz 2006. szeptemberétől 5 intézet tartozik:  Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet  Művészeti Intézet  Pedagógiai és Pszichológiai Intézet  Sporttudományi Intézet  Tanítóképző Intézet.  az intézetek alá rendelve 2006. szeptemberétől 9 tanszék működik:  Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék

2

 Andragógia Tanszék  Pedagógia Tanszék  Pszichológia Tanszék  Rajz Tanszék  Sportági Tanszék  Sportelméleti Tanszék  Színházművészeti Tanszék  Zenei Tanszék.  A kar szervezeti struktúrája egy éves működés után újra átgondolásra kerül.  A kar, intézetei és tanszékei közötti munkamegosztás az intézményi SzMSz szerint történik (32-34. §.).  A kar szolgáltató és funkcionális szervezeti egysége a Dékáni Hivatal (SzMSz 35. §.).



minőségbiztosítási bizottságok működése: • A minőségirányítás főiskolai testületei: - BDF Szenátusa - BDF Minőségirányítási Bizottsága - Kari Minőségi körök (BDF Minőségfejlesztési programja).  Intézményi szinten működik Minőségirányítási Bizottság 2006. novemberétől Dr. Balogh Imre elnökletével: (1) Figyelemmel kíséri a főiskolai minőségpolitika fő irányelveit, (2) Megtárgyalja és elfogadja a minőségirányítás és a minőségfejlesztés főiskolai szervezeti rendjét, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. (3) A Szenátus elé terjeszti a Minőségirányítási Kézikönyvet, (4) Felügyeli a minőségügyi követelmények és a Minőségirányítási Kézikönyv betartását. A bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik és évente egy alkalommal köteles beszámolni a Szenátusnak. (SzMSz 84. §.)  A 2006-ban létrejött Minőségfejlesztési és Informatikai Központ látja el a Főiskola minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adatés dokumentációkezelési feladatait, közreműködik a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában. (SzMSz 93. §. (1)) Az Intraneten a Minőségfejlesztési Dokumentumtárban hozzáférhetőek a minőséggel kapcsolatos dokumentumok.  A rendszer folyamatos fejlesztése érdekében a Főiskola mindhárom karon 3 fős minőségi köröket működtet. (SzMSz 93. §. (3))

3

A BDF TESTNEVELÉSI ÉS MŰVÉSZETI KAR SZERVEZETE ÉS SZAKSTRUKTÚRÁJA EMBERI ERŐFORRÁSFEJLESZTÉSI INTÉZET

MŰVÉSZETI INTÉZET

PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI INTÉZET

SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET

TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET

Testnevelő-edző

Tanító

Testnevelő tanár

Tanító

Alapszakok Andragógia Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

Pedagógia Hagyományos szakok

Egészségfejlesztő és mentálhigiéné Egészségtantanár Kommunikáció Művelődésszervező

Ének és zenetanár Ének-zene-egyházzene Ének-zene-karvezetés Rajztanár

Felsőfokú szakképzési szakok

Ifjúságsegítő Intézményi Kommunikátor

Tanszékek

Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék Andragógia Tanszék

Rajz Tanszék Színházművészeti Tanszék Zenei Tanszék

Pedagógia Tanszék Pszichológia Tanszék

Sportági Tanszék Sportelméleti Tanszék

4

1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? Vizsgálandó területek:


A változtatáshoz, kiválósághoz kötődő ismeretek, információk megszerzésének, feldolgozásának módszere, gyakorisága, az értékelés alapján a reakciók A kar/szak és szervezeti egységei munkamegosztását úgy alakítják-e, hogy az a hatékonyabb munkavégzésre alkalmas legyen Döntési kompetenciák telepítettsége – döntéshozatal szintjén

Kérdőíves és szöveges felmérések gyakorisága, terjedelme Akcióprogramok eredményeképpen bekövetkező változások száma, a javulás/fejlődés mértéke Minőséggel kapcsolatos ülések, napirendi pontok, stb. száma, résztvevők száma Minőséggel kapcsolatos fejlesztési projektek száma Belső önértékelések gyakorisága Oktató/hallgató arány szakon/karon Tanszék/intézet átoktatása karon belül, más karra Oktatóra eső órák száma Valóban elindított kurzusok száma Helyettesített órák száma Kreditpontok száma/aránya; felvett/teljesített kreditpontok aránya; kreditpontok megoszlása szakonként/ karonként/ szervezeti egységenként...

Szövegesen bemutatandó témakörök: -

tanácsadó testület: 

Kari Tanács alá rendelt minőségbiztosítási és értékelési bizottság: o 2002-2006-ig a karon a Kari Tanács alá rendelve működött Minőségirányítási Bizottság Dr. Simon Katalin elnökletével:  a Kari Tanács ellenőrző, javaslattevő és véleményező szerve volt,  fő feladatának a minőségügyi szemlélet elterjesztésével és fejlesztésével a karon belül a minőségügyi követelmények gyakorlati érvényesülésének a biztosítását tekintette a MAB minőségügyi elvárásaival, a kar fejlesztési tervével és az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság elvárásaival összhangban (bizottsági SzMSz II/1. 2. §.). o 2001-től intézményi szinten a főiskola minőségbiztosítási rendszerének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására megbízást kapó két minőségügyi referense közül az egyik a kar oktatója (Dr. Simon Katalin) volt. o 2003 februárjában a tanszékvezetők minőségügyi képzésen vettek részt.



Külső értékelő bizottság: Az egész intézményre, ezen belül a karra is kiterjedt külső értékelések: o Minőségfejlesztési Helyzetfeltáró Audit az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezetésével 2002. februárjában volt a BDF-en. o A BDF Minőségirányítási Rendszertervére 2002. júniusában az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. javaslatot tett. o 2002 őszén megalakult az első két minőségi kör: 5

 az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. útmutatót készített a minőségi körök és a vezetői kör számára. o 2002-2003 között az audit során felmért folyamatok dokumentációs hátterének a feltárása, a már meglévő helyzetfelmérések összegzése, s ezek alapján a folyamatok vázolása történt meg. o 2004-ig hat vezetői folyamat és öt, partnerközpontú működéssel összefüggő folyamat került feltárásra az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. irányításával. -

-

operatív adminisztratív feladatokat ellátó testület: 

Minőségügyi iroda: o 2006-tól intézményi szinten működik a Minőségfejlesztési és Informatikai Központ. o A Minőségfejlesztési és Informatikai Központ vezetője Bodorkós László. o A Minőségfejlesztési és Informatikai Központon belül minőségügyi referens működik. Feladata különösen: a) a minőségirányítási rendszer folyamatának figyelése, értékelése és koordinálása, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében; b) folyamatos kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben, c) az akadémiai tevékenység feltételrendszerére, minőségére vonatkozó információk összegyűjtése, d) éves jelentések készítése a minőségfejlesztési program végrehajtásáról, e) a főiskolai minőségfejlesztési rendszer működésével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesít a fenntartó és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felé. (SzMSz 93. §. (2))



Minőségügyi felelős: o Intézményi szinten Dr. Balogh Imre, az intézményi Minőségirányítási Bizottság elnöke; o Kari szinten Dr. Polgár Tibor, a kari minőségi kör vezetője.

kari minőségbiztosítási rendszer szervezete: •

2006-ban Minőségi kör alakult a karon: o Dr. Polgár Tibor (Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék; Sportági tanszék; Sportelméleti Tanszék) o Máriás Zsolt (Rajz Tanszék; Színházművészeti Tanszék; Zenei Tanszék) o Dr. Simon Katalin (Andragógia Tanszék; Pedagógia Tanszék; Pszichológia Tanszék).

6

-

munkamegosztás szabályozása, szervezeti-működési változások: •

-

-

minőség, kiválósági értékelések, elemzések: •

A BDF Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti minőségirányítási rendszerének – valamennyi karra, így a TMK-ra is vonatkozó - alapelveit, valamint o Minőségirányítási Kézikönyvet készít, melyben megfogalmazza minőségirányítási stratégiáját, minőségpolitikáját, rögzíti minőségbiztosítási eljárásainak folyamatát, o a minőségirányítási rendszer működtetéséhez formális szervezetet és testület(ek)et rendel, o a minőségirányítással kapcsolatos dokumentumait nyilvánossá teszi. (Minőségirányítási Kézikönyv)

•

A BDF alapításra, illetve indításra tervezett felsőoktatási képzési programjait a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, vagy más arra illetékes külső testülettel akkreditáltatja.

•

Képzési programjai alapításának, indításának és nyilvántartásának eljárásrendjére belső szabályozást alakít ki és működtet (BDF Képzések létesítésének, indításának és nyilvántartásának szabályzata 622006. (XII. 4.)).

•

Valamennyi karon biztosítja az oktatói munka hallgatói véleményezését (BDF Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata 65-2006. (XII. 4.)).

•

2007-ben a HEFOP 3.3.1 UNICAF projekt keretében (a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Veszprémi Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, a Szolnoki Főiskola, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola által) kidolgozott önértékelést végez karonként a minőségi körök közreműködésével.

a vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése: •

Országos szakmai testületek tagjaiként képviselik a BDF-et a kar oktatói (pl. Rektori Konferencia, MAB).

•

A kar intézetei, tanszékei szakmai kapcsolatot tartanak fenn az ország társintézményeivel, tudományos intézményeivel a képzés és kutatás területén.

•

-

A 2006-ban elfogadott intézményi SzMSz hatályba lépése óta csak intézményi szinten működik Minőségirányítási Bizottság, a kari bizottság megszűnt. o Az intézményi bizottságban a kart 1 fő képviselheti (Dr. Gáspár Mihály dékán) (bizottsági SzMSz 2.§.)

A kar az intézmény esetében nem képvisel olyan önállóságot, mint amilyen általában szokásos. A dékán külső kötelezettségvállalásra nem jogosult, ezért csak szakmai kapcsolat létezik. döntési kompetenciák esetében hánynak van köze a minőséghez: 7

•

A Főiskola éves minőségfejlesztési programot készít. A minőségfejlesztési programban meg kell határozni a Főiskola működésének folyamatát, így különösen:  a vezetési feladatok végrehajtását,  a tervezési folyamatok végrehajtását,  az ellenőrzési folyamatok végrehajtását,  a mérési, értékelési folyamatok végrehajtását,  a fogyasztóvédelmi folyamatok végrehajtását,  az oktatói munka hallgató véleményezésének rendjét (Minőségirányítási Kézikönyv).

•

A karon hozott döntések a Főiskola szabályozásának megfelelően történnek.

8

1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését?

Vizsgálandó területek:


A működés rendszeres értékelése, a szükséges intézkedések megtétele Áttekintő értekezletek a kar önértékelési rendszerében A vezetők mennyire építik és működtetik kapcsolataikat, munkahelyi légkör Humán folyamat

Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei Továbbképzések, szakmai ismeretbővítések száma Ellenőrzések száma, gyakorisága Előléptetések száma Konferencia-részvétel száma Belső szakmai konzultációk száma Fegyelmi vétségek száma Munkaerő-fluktuáció mértéke Hallgatói kérdőívekből a vonatkozó eredmények (pl. Tantárgyi értékelés, statisztikai adatok, stb.)


óratartási fegyelem betartatásának ellenőrzési rendszere, (óratartási kötelezettség nélkül nem megy): •

-

Az óratartási fegyelem betartásának ellenőrzése esetleges. Dokumentált ellenőrzés nincsen, jelenléti ívvel lenne megoldható. Az órák elmaradásának előzetes jelzéséről és a pótlásának a módjáról az oktató köteles értesíteni a hallgatókat. Hallgatói panasz esetén kivizsgálás történik.

tantervi megfelelés ellenőrzési rendszere: A főiskola valamennyi tanszékére, illetve szakjára vonatkozóan egységes szabályzat van érvényben, melynek értelmében: •

A tanszékvezető feladat- és hatásköre: a) javaslatot tesz a szakfelelősnek, az elfogadott szakindítási engedéllyel összhangban, a tanszék oktatója által tantárgyfelelősként gondozott tantárgyak oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra), b) meghatározza és ellenőrzi az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatait, SzMSz 65. §. (3)

•

A szakfelelős a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért megbízott, hatáskörrel rendelkező felelős személy.

•

A szakfelelős hatáskörében eljárva, a tanszékvezetőktől beérkezett javaslatok alapján kezdeményezi az intézetigazgatónál a szak féléves oktatási programjának jóváhagyását. SzMSz 122. §. (3-4)

•

A szak minden tantárgyához tartozik felelős, akinek a tantárgy oktatásának szervezése, a tantárgyfejlesztés, az oktatásban való részvétel a feladata, ennek keretében különösen: 9

a) javaslatot tesz a tanszékvezetőnek, az elfogadott szakindítási engedéllyel összhangban, a tantárgyfelelősként gondozott tantárgyak oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra) SzMSz 123. §. (1). -

fegyelmezési, ösztönzési, mintaadási, bizalmi elv, stb. érvényesülése: A főiskola valamennyi oktatójára vonatkozóan egységes szabályzat van érvényben, melynek értelmében: •

•

-

•

A BDF a Kitüntetésekről és elismerő címekről szóló szabályzata (49-2006. (XI. 13.)) alapján részesíti elismerésben munkatársait. 2007-ben a karon:  2 fő kapott Sportért és Művészetért Kitüntetést,  2 fő a BDF Kiváló Dolgozó Kitüntetést vehetett át,  2 fő pedig Rektori Dicséretben részesült.

•

Törzsgárdajutalmat és oklevelet ad azoknak a közalkalmazottainak, akinek a Berzsenyi Dániel Főiskolán főállású összesített közalkalmazotti jogviszonya a 20, 25, 30, 35, 40 évet elérte. (BDF Kollektív Szerződése 57-2006 (XII. 4.)). 2007-ben a karon nem kapott senki Törzsgárdajutalmat.

továbbképzési, betanítási programok: • • •

-

A munkáltató utasítási jogából eredően – szóban vagy írásban – bármikor felhívhatja a közalkalmazott figyelmét olyan általa helytelennek tartott magatartásra, ami fegyelmi vétséget meg nem valósító kötelezettségszegésnek minősül. (BDF Kollektív Szerződése 57-2006 (XII. 4.)). A BDF - az Ftv. rendelkezéseivel összhangban - szabályzatban határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a szabályzatban foglaltakat az oktató nem teljesíti. – (BDF Foglalkoztatási követelményrendszere (75-2006. (XII. 11.)).

A kar több oktatója vett illetve vesz részt különböző Doktori Iskolák képzésében. A Ph.D-fokozathoz szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében az oktatók különböző formában tanulnak idegen nyelveket. A kar adminisztratív dolgozói rendszeresen vesznek részt belső továbbképzésekben.

a vezetők mennyire alkalmazzák az általuk meghatározott elveket, mennyire becsülik meg munkatársaik erőfeszítéseit: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melynek értelmében: •

A Berzsenyi Dániel Főiskola nagyra értékeli és megbecsüli a Főiskola szolgálatában, fejlődésének elősegítésében, az intézmény érdekeinek előmozdításában és az emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet, melyek elismerésére a Főiskola kezdeményezi munkatársai kitüntetését állami és önkormányzati szerveknél, s saját elismeréseket alapít: Berzsenyi Dániel Emlékplakett, Alma Mater Kitüntetés, Tudományért Kitüntetés, Arany Katedra Díj, Sportért és Művészetért Kitüntetés, Berzsenyi Dániel Főiskola Kiváló Dolgozója Kitüntetés, Rektori Dicséret, Berzsenyi Dániel Főiskola Kiváló Hallgatója Kitüntetés, Főiskolai magántanár (BDF Kitüntetésekről és elismerő címekről szóló szabályzata 49-2006.(XI. 13.)). 10

- munkatársi elégedettség mérése: • -

valamilyen lojalitást meg kell jeleníteni, bizalmi elv: •

-

A követelmények között nincs ilyen előírás. Az elvárt lojalitás a bizalmi elven működik a karon.

vezetői tevékenységben hogyan jelenik meg a lojalitás, bizalom, delegálás, felhatalmazás (vezetői kultúra): •

-

Döntően közvetett visszajelzést kapnak a vezetők a karon a különböző értekezleteken (például tanszéki, intézeti, dékáni értekezlet, illetve Összoktatói értekezlet).

A döntési mechanizmusokban a döntésre jogosult a karon minden esetben kikéri a szakterület vezetőjének véleményét, és annak hiányában egyeztetéseket kezdeményez. A döntési jogok delegálása így közvetett úton megtörténik.

szakmai konzultálás (belső): A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melyhez a kar is igazodik: •

-

Az intézeti, tanszéki értekezlet hatásköre: - meghatározza az intézet/tanszék ügyrendjét, - a tanterv keretei között kialakítja az általa oktatott tantárgyak programját, vizsgakövetelményeit, tananyagait, - kialakítja az intézet/tanszék kutatási tervét, - kialakítja az intézet/tanszék emberi erőforrásainak fejlesztési tervét, - véleményt nyilvánít a felettes szervek, testületek és vezetők hatáskörébe tartozó személyi kérdések ügyében, - meghatározza az intézet/tanszék rendelkezésére álló forrás felhasználását, - véleményt nyilvánít az intézet/tanszék munkájáról szóló beszámolóval, valamint az egység működésével összefüggő minden lényeges kérdésről. (SzMSz 38. §. (5))

vezetői erőfeszítés és odafigyelés vizsgálata: •

Erre vonatkozó konkrét vizsgálat a karon nem történt. A működési zavarokból lehet ennek módjára és mértékére következtetni. Működési zavar esetén a vezetőktől kérnek az illetékesek szóban, esetenként írásban beszámolót.

11

1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel



A vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése „best practice”

           

Kérdőíves felmérések eredménye Közös képzések száma Szaktanácsadói tevékenység (hazai/külföldi) Szakmai és közéleti testületi tagság/vezetői pozíció (hazai/külföldi) Átoktatások száma Üzleti szférában betöltött funkciók (hazai/külföldi) Együttműködési megállapodások Oktatócserék száma Vendégoktatók száma Csereprogramokban való részvétel Horizontálisan kiterjesztett projektek száma Kutatási szervezetekkel (kutatóközpontokkal) való együttműködések száma (közös programok, projektek stb.)


külső képviselet és belső munkatársi partnerkapcsolat, viszony: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melyhez a kar is igazodik: •

A Főiskola alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. • Az együttműködés irányulhat különösen: a) képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, b) képzés, gyakorlati képzés közös megszervezésére, c) tanulmányok beszámítására, d) pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, e) kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. • A Főiskola megállapodást köthet különösen: a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási és képzési feladatok ellátására, b) más felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. (SzMSz 103. § (1, 2, 4) •

A Főiskolán belüli kapcsolattartás rendjének célja, hogy biztosítsa a munkavégzés zavartalanságát, a vezetők, és irányítási feladattal megbízott munkatársak folyamatos tájékoztatását, részvételét a munkavégzés irányításában és a feladatok ellátásában.

12

•

A kapcsolattartás rendjét a Főiskolán elsősorban a magasabb vezetői és vezetői, valamint az alkalmazottak által gyakorolt feladat- és hatáskörhöz, valamint az ennek függvényében kialakult belső munkamegosztás határozza meg. • Az ügyintézők kapcsolattartási kötelezettségét munkaköri leírásuk tartalmazza. (SzMSz 104. § (1, 2, 3) -

hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer: • 2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: o 7 fő a régióban vezető pozíciót töltött be o 23 fő valamilyen régiós szervezetben tag volt o 18 fő országos szervezetnél vezető volt o 12 fő országos szervezetben tag volt. • A BDF alapító tagként csatlakozott a Maribori Egyetem által kezdeményezett Egyetemi Hálózathoz, a bölcsészettudományok, illetve a művészetek és a sport terén koordináló szerepet vállalva. (Stratégiai terv) • A BDF tagja az Alpok-Adria Munkaközösség Rektori Konferenciájának és 23 közelebbi és távolabbi egyetemeivel és főiskoláival folytat sikeres tudományos együttműködést. (Stratégiai terv)

-

karok közötti oktatás – közös oktatás, képzés, együttműködés: • A Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatói a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat valamennyi karon oktatják elsősorban a tanár szakos hallgatóknak. • A Sporttudományi Intézet oktatói a kötelező sportfoglalkozásokat tartják valamennyi karon. • Az Alkalmazott Egésztudományi Tanszék oktatja az Egészségfejlesztés tárgyat valamennyi karon.

-

szervezeten átnyúló projektek, kutatások: • 2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: nemzetközi pályázat vezető 2002-2007

Valid

0 1 Total

Frequency 135 6 141

Percent 95,7 4,3 100,0

Valid Percent 95,7 4,3 100,0

Cumulativ e Percent 95,7 100,0

6 fő összesen 1-1 nemzetközi pályázat vezetője volt.

13

nemzetközi pályázat résztvevő 2002-2007

Valid

0 1 Total

Frequency 132 9 141

Percent 93,6 6,4 100,0

Valid Percent 93,6 6,4 100,0

Cumulat iv e Percent 93,6 100,0

9 fő vett részt 1-1 nemzetközi pályázatban. hazai pályázat vezető 2002-2007

Valid

0 1 2 8 Total

Frequency 129 8 3 1 141

Percent 91,5 5,7 2,1 ,7 100,0

Valid Percent 91,5 5,7 2,1 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 91,5 97,2 99,3 100,0

12 fő összesen 22 hazai pályázat vezetője volt. hazai pályázat résztvevő 2002-2007

Valid

0 1 2 3 8 Total

Frequency 118 17 3 2 1 141

Percent 83,7 12,1 2,1 1,4 ,7 100,0

Valid Percent 83,7 12,1 2,1 1,4 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 83,7 95,7 97,9 99,3 100,0

23 fő összesen 37 hazai pályázatban vett részt. -

kutatóközpontok bemutatása: •

2006-2007-ben különböző országosan, illetve nemzetközileg elismert tudományos műhely munkájában 26 oktató, illetve óraadó vesz részt a karon belül.

14

2. STRATÉGIA 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít?



Ismeretszerzés és információk feldolgozásának módszertana, gyakorisága; Az információkra és elemzésekre való reakciók és következmények A stratégiai korrekciók esetei A fejlődés – megtorpanás kiemelése Az egyetem változtatási, célkitűzési információinak megjelenése; a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása a kari stratégiakészítésébe; a szervezeti teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe; a munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez; a nemzetközi trendek információinak elemzése, összehasonlító elemzése, Oktatási, kutatási tevékenység elemzése, a fejlődés-megtorpanás kiemelése; mihez képest történik a javulások megfogalmazása; stratégiai-team munka jellemzése, a stratégia kimunkálásában való részvétel; az erőforrások stratégiai akciókkal való összehangolása.

            

hallgatói elégedettségmérés eredményei munkatársi elégedettségmérés eredményei társadalmi hatás eredményei partneri igények meghatározása cselekvési programok száma cselekvési programok teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése értékelések száma, beavatkozások száma A hallgatói / munkatársi / munkaerőpiaci / végzett hallgatói elvárásokat teljesítő stratégiai akciók száma A stratégiai terv információs bázisának kialakításához szükséges erőforrásigény (emberév) Az információs bázis minőségi fejlesztésére vonatkozó akciók A stratégiában lévő számszerűsített elvárások száma Válaszadási arány változása (hallgatói, munkatársi, munkáltatói) Az oktatás / kutatás fejlesztésére vonatkozó akciók száma

Szövegesen bemutatandó témakörök: Intézményi Stratégiai Terv létezik, a jelenleg érvényben lévő a 2004-2009 közötti időszakra vonatkozik. Karonkénti külön bontásban csak a képzési struktúrára vonatkozó célkitűzések kerültek ebben megfogalmazásra. A karnak ezen felül nincs külön Stratégiai terve.  a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása: •

A stratégia megfogalmazásakor alapul szolgált Gazdasági Tanács és a gazdaság szereplőinek véleménye, ami a regionális piaci igényeket hivatott megjeleníteni. Így került beépítésre a stratégiába a karon az egészségfejlesztésre, életmódra, turizmusra vonatkozó piaci igény. • A képzési kínálat megfogalmazásakor a jelentkezési létszámok tendenciái kiindulópontot jelentettek.  szervezeti teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe: 15

•

Az oktatói kar tudományos potenciáljának fejlesztési terve tartalmaz erre vonatkozó megállapításokat.

 munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez: •

Ez elsősorban a Stratégiai Terv intézményi szintű infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó részében történt meg.

 nemzetközi trendek információinak elemzése (összehasonlítás): •

Az intézmény helyzeténél fogva nem tudja kiküszöbölni a szomszéd országokban folyó felsőoktatási változásokat. Ennek megfelelően közvetlen kapcsolatok révén tájékozódik az intézmény és ezen belül a kar is.

 a javulások megfogalmazásának viszonyítási alapja: •

Az éves vezetői átvizsgálás, és a Stratégiai Terv legalább évente egyszeri felülvizsgálata ad lehetőséget trendek megállapítására és ezek függvényében korrekcióra.

 az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása: •

Az öregdiák kapcsolattartás és beválásvizsgálat eredményei figyelembevételével történik a stratégia megfogalmazása.

 a szakma, a felsőoktatási szakmai közösség véleménye a kar munkájának színvonaláról, ennek kifejeződése tudományos testületi (akadémiai, MAB stb.) tagságok révén: • • •

a MAB Pedagógusképzési és Pszichológiai Bizottságának tagja Dr. Gáspár Mihály a MAB Tanárképzési Bizottságának tagja Dr. Iker János a Rektori Konferenciában Dr. Gáspár Mihály elnökségi tag

 a partneri igények meghatározásának módja: • •

a hallgatók kötelező külső szakmai gyakorlatát biztosító intézményektől kapott visszajelzések a főiskola különböző testületeinek ülésén részt vevő intézményen kívüli képviselők hozzászólásai, javaslatai

 különböző felmérések (hallgatói, munkatársi …) eredményeinek kiértékelése, folyamata, beépítése a stratégiába: •

A hallgatói felméréseket a HÖK értékeli, illetve e tanévtől a Minőségfejlesztési és Informatikai Központban történik a hallgatói, oktatói, külső partneri, öregdiáki igényés elégedettségmérési kérdőívek kiértékelése.

 információ kör (külső partnerek): • •

elsősorban a régió általános és középiskolái szakmai kamarák, egyesületek 16

•

önkormányzatok

17

2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor?



Stratégiai tervezés Projektálás Monitoring rendszerek Használati példák bemutatása Mely felsőoktatási szinteken kíván oktatni a kar? Az egyes képzési szinteken követendő stratégia típusa (képzési típusonként értékelendő) Kik a fő versenytársak a művelendő képzési szinteken (képzési szintek szerinti értékelés) Milyen eszközök és módszerek alkalmazásával tervezi elérni a kitűzött stratégiai célt?

Beavatkozások, változások szabályozása, értékelése Etikai kódex Stratégiában található módszertani outputok száma (BCG mátrix, SWOT-elemzés stb.) Meglévő stratégiai elemek (stratégia szintek): küldetésnyilatkozat … Funkcionális stratégiák száma

Szövegesen bemutatandó témakörök:  stratégiai team munka jellemzése: • • •

A terv kidolgozói: rektor, tanulmányi-, gazdasági és fejlesztési-, tudományos rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató A tervet véleményező testületek: Rektori Tanács, Professzori Tanács, Társadalmi Tanács (Szenátus) A tervet elfogadó testület: a rektor előterjesztésére a BDF Főiskolai Tanácsa

 stratégia kimunkálásában való részvétel: • •

A Stratégiai Terv szakfejlesztésre vonatkozó fejezete a karok által készített anyagokat tartalmazza. A karon belül a tanszékvezetők, intézetigazgatók, szakgazdák dolgozták ki a karon belüli szakfejlesztésre vonatkozó stratégiai tervet.

18

2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás



Stratégiai akciók kidolgozásához rendelt erőforrások Stratégiai akciók megvalósításához rendelt erőforrások Az erőforrások hozzárendelésének mértéke, gyakorlata, a bemutatott időszakban megvalósult nagysága. Milyen időközönként tűzik napirendre a stratégia megvalósításának értékelését Kik vesznek részt a stratégia megvalósításának értékelésében Összekapcsolódik-e a kari stratégia értékelése az erőforrás elosztással?

 A stratégia elkészítéséhez felhasznált erőforrások  A stratégiában szereplő benchmark célkitűzések száma

Szövegesen bemutatandó témakörök:  Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség bemutatása: •

A 2004-2009-es időszakra vonatkozó Stratégiai Terv intézményi szintű. Ez tartalmazza a kar képzési struktúrájára vonatkozó fejlesztési terveket:  A tervezett alapszakok közül a 2006-2007-es oktatási évben beindult a rekreáció- és egészségfejlesztés, a tanító és a testnevelő-edző alapszak.  A BTK-ról átkerült az andragógia alapszak.  Terven felül a MAB akkreditálta a pedagógia alapszakot, mely szintén beindult ebben az oktatási évben.  A tervezett művészeti alapszakok akkreditációja folyamatban van.  A tervezett MA szakok kidolgozása szintén folyamatban van.

19

2.d A stratégiai akciók megvalósulásának megvalósítása és kontrollja)

értékelése

(Stratégia



Pozitív és negatív hatások Tanulságok, a „best practice” és hibák elkerülésének kiemelése Összekapcsolódik-e a stratégia értékelése az oktatói és kutatói teljesítményértékeléssel?

 Stratégiai értékelések száma  Korrekciós/új akciók száma, korrekciós beavatkozások száma  Az értékelések kommunikációja (értekezletek, „stratégiai napok” száma...)  A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága

Szövegesen bemutatandó témakörök:  A „jó megoldások” intézményen belüli kiterjesztése: •

A „best practice” jegyében a kar sokat tesz a legjobb oktatási, kutatási eredményeinek terjesztésére, ezért évente részt vesz különböző előadásokkal a Tudomány Napján, illetve rendszeresen szervez konferenciákat: nemzetközi konferenciaszervezés 2002-2007

Valid

0 1 2 3 4 Total

Frequency 123 6 8 1 3 141

Percent 87,2 4,3 5,7 ,7 2,1 100,0

Valid Percent 87,2 4,3 5,7 ,7 2,1 100,0

Cumulat iv e Percent 87,2 91,5 97,2 97,9 100,0

18 oktató, illetve óraadó összesen 37 nemzetközi konferencia szervezésében vett részt az elmúlt öt évben.

20

hazai konferenciaszervezés 2002-2007

Valid

0 1 2 3 4 5 7 8 Total

Frequency 117 12 1 1 3 4 1 2 141

Percent 83,0 8,5 ,7 ,7 2,1 2,8 ,7 1,4 100,0

Valid Percent 83,0 8,5 ,7 ,7 2,1 2,8 ,7 1,4 100,0

Cumulat iv e Percent 83,0 91,5 92,2 92,9 95,0 97,9 98,6 100,0

24 oktató, illetve óraadó összesen 72 hazai konferencia szervezésében vett részt az elmúlt öt évben. •

A karon rendszeresen vannak tanszéki, intézeti értekezletek, dékáni tanácsülések.

21

3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése Vizsgálandó területek:


A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományági működése, minősítése Az oktatók oktatási tevékenysége, oktatásban betöltött szerepük Az oktatók tudományos, kutatásifejlesztési tevékenysége Publikációs tevékenység, oktatási tananyagok készítése, stb. Képzési-kutatói kapacitáskihasználtság Oktatók szakirányú végzettsége

 A kar fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti csoportosításban képzettségi szint tudományos fokozat szerinti, életkor szerinti megoszlása  Oktatói táblázatok  Oktató/hallgató arány, heti óraszám  Szabadalmak, újítások, kutatási témák  Beadott/ sikeres pályázatok, elnyert pályázati összegek; részvételi arány  Publikációs listák, írott és elektronikus jegyzetek száma, on-line tananyagok  Folyamatban levő és befejezett kutatások száma/ oktatói létszám tanszékenként/ intézetenként/ karonként  Létező munkaköri leírások és létező beosztások aránya

Szövegesen bemutatandó témakörök:  az akkreditációs követelményeknek való megfelelés: •

A karon a 2006-2007-es oktatási évben:  kutató professzor: 1 fő  egyetemi tanár: 3 fő  főiskolai tanár: 4 fő  főiskolai docens: 25 fő  adjuntus: 22 fő  tanársegéd: 11 fő  tudományos munkatárs: 1 fő  művésztanár: 1 fő

•

2006-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül:

22

státusz * besorolás * tanszék Crosstabul ation Count besorolás tanszék alk.egtud

tanársegéd státusz

andragógia

Total státusz

pedagógia

Total státusz

pszichológia

Total státusz

rajz

Total státusz

sportági

Total státusz

sportelméleti

Total státusz

tanító

Total státusz

zenei

Total státusz Total

f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó

5 0 5

f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó

adjunkt us 1 0 0 1 2 0 2 2 0 0 2

1 0 1

f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó

1 0 1 1 0 0 1

f őállású óraadó f őállású óraadó

1 0 1

3 0 3 4 0 0 4 3 0 3 6 0 6

f őiskolai docens 1 1 0 2 3 1 4 3 0 0 3 1 0 1 5 0 0 5 5 0 5 2 1 0 3

5 0 5

f őiskolai tanár

1 0 1

egy etemi tanár

1 0 1 0 1 0 1

0 1 0 1

2 0 2

kutató prof esszor 1 0 0 1

egy éb (óraadó) 0 0 11 11 1 16 17 0 0 3 3 0 7 7 0 0 22 22 0 1 1 0 0 1 1 1 3 4 0 10 10

Total 3 1 11 15 13 17 30 5 1 3 9 2 7 9 5 1 22 28 9 1 10 7 1 1 9 4 3 7 14 10 24

23

státusz * tudományos minősí tés * tanszék Crosstabulation Count tudomány os minősít és

tanszék alk.egtud

státusz

andragógia

Total státusz

pedagógia

Total státusz

pszichológia

Total státusz

rajz

Total státusz

sportági

Total státusz

sportelméleti

Total státusz

tanító

Total státusz

zenei

Total státusz Total

f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású óraadó

oktató, kutató tud. min. nélkül 2 1 10 13 8 15 23 1 0 2 3 1 7 8 3 1 19 23 7 1 8 4 1 1 6 4 2 6 14 8 22

egy etemi dr.

1 2 3 1 0 0 1

2 0 2 1 0 0 1

0 1 1

CSc, Ph.D 0 0 1 1 3 0 3 3 0 1 4 1 0 1 1 0 1 2

2 0 0 2 0 1 1 0 1 1

CSc, Ph. D+Dr. habil 1 0 0 1

DSc

Total

1 0 1 0 1 0 1

1 0 2 3

3 1 11 15 13 17 30 5 1 3 9 2 7 9 5 1 22 28 9 1 10 7 1 1 9 4 3 7 14 10 24

A karon a 2007-es - oktatókra és óraadókra vonatkozó – felmérés eredménye alapján 15 fő rendelkezik Ph.D-, 1 fő DSc- fokozattal, 5 fő habilitált.

24

•

A 2006-2007-es oktatási évben 1 főiskolai tanári és 1 főiskolai docensi állás megszűnt a karon. 1 fő kutató professzort, 1 fő tudományos tanácsadót, 2 fő főiskolai docenst és 1 fő nyelvtanárt alkalmazott újonnan a karon a BDF.

•

4 fő Ph.D fokozatot szerzett (1 fő Pedagógiai Intézet, 3 fő Sporttudományi Intézet), 1 fő védés előtt áll (Sporttudományi Intézet), több oktató túl van a doktori szigorlaton.

•

2002-2007-ben a kar 138 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül:  2 fő a természettudományokat  3 fő a műszaki tudományokat  9 fő az orvostudományokat  8 fő a társadalomtudományokat  72 fő a bölcsészettudományokat (közülük 37 fő a Nevelés- és sporttudományokat, 9 fő a Pszichológiai tudományokat)  43 fő a művészeteket (ebből 22 fő a Zeneművészetet)  1 fő a hittudományt képviseli.

25

3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés



Munkakörökre vonatkozó követelményrendszer Motivációs rendszer

Elvárható/teljesített óraszám, elvárható/teljesített publikáció, elvárható/teljesített forrásteremtés Meghirdetett kurzust felvett hallgatók aránya Számonkérések átlageredménye Kitüntetések száma Konferenciákon való részvételek száma

Szövegesen bemutatandó témakörök:  követelményrendszer betartása, derogációk  eltérések száma: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan: • •

BDF Foglalkoztatási követelményrendszere 73-2006. (XII. 11.) BDF Pályázatelőkészítő Bizottságának működési rendje 76-2006. (XII. 11.) besorolás * tudományos minősítés Crosstabulation

Count tudományos minősítés

besorolás

Total

tanársegéd adjunktus f őiskolai docens f őiskolai tanár egyetemi tanár kutató prof esszor egyéb (óraadó)

oktató, kutató tud. CSc, Ph.D+ min. nélkül egyetemi dr. CSc, Ph.D Dr. habil 9 0 0 0 15 3 3 0 18 3 6 1 2 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 1 67 2 5 2 112 8 15 5

DSc

Total 0 0 0 0 1 0 0 1

9 21 28 3 3 1 76 141

26

 előléptetések: • 2007-ben 2 fő adjunktus docensi kinevezést kapott a Sporttudományi Intézet oktatói közül.  képzés, tréning igények bemutatása: •

2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója számos konferencián vett részt és tartott egyben előadást: külföldi szakmai előadás idegen nyelven 2002-2007

Valid

0 1 2 3 4 5 7 10 Total

Frequency 125 5 3 1 3 1 2 1 141

Percent 88,7 3,5 2,1 ,7 2,1 ,7 1,4 ,7 100,0

Valid Percent 88,7 3,5 2,1 ,7 2,1 ,7 1,4 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 88,7 92,2 94,3 95,0 97,2 97,9 99,3 100,0

16 fő összesen 55 előadást tartott idegen nyelven külföldön. külföldi szakmai előadás magyar nyelven 2002-2007

Valid

0 1 3 6 8 14 15 Total

Frequency 128 8 1 1 1 1 1 141

Percent 90,8 5,7 ,7 ,7 ,7 ,7 ,7 100,0

Valid Percent 90,8 5,7 ,7 ,7 ,7 ,7 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 90,8 96,5 97,2 97,9 98,6 99,3 100,0

13 fő összesen 54 előadást tartott magyar nyelven külföldön. hazai szakmai előadás idegen nyelven 2002-2007

Valid

0 1 2 4 Total

Frequency 132 5 3 1 141

Percent 93,6 3,5 2,1 ,7 100,0

Valid Percent 93,6 3,5 2,1 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 93,6 97,2 99,3 100,0

9 fő összesen 15 előadást tartott idegen nyelven hazánkban.

27

hazai szakmai előadás magyar nyelven 2002-2007

Valid

0 1 2 3 4 5 6 8 9 10 11 12 13 15 16 17 21 24 47 Total

Frequency 82 11 3 9 3 9 2 2 4 1 3 4 1 2 1 1 1 1 1 141

Percent 58,2 7,8 2,1 6,4 2,1 6,4 1,4 1,4 2,8 ,7 2,1 2,8 ,7 1,4 ,7 ,7 ,7 ,7 ,7 100,0

Valid Percent 58,2 7,8 2,1 6,4 2,1 6,4 1,4 1,4 2,8 ,7 2,1 2,8 ,7 1,4 ,7 ,7 ,7 ,7 ,7 100,0

Cumulat iv e Percent 58,2 66,0 68,1 74,5 76,6 83,0 84,4 85,8 88,7 89,4 91,5 94,3 95,0 96,5 97,2 97,9 98,6 99,3 100,0

59 fő összesen 397 előadást tartott magyar nyelven hazánkban.

28

3.b Teljesítményértékelési rendszer és bemutatása, rendszerértékelés és –fejlesztés

kompetenciakövetelmények

E pont alatt az egyes munkakörökre vonatkozó követelményrendszert vizsgáljuk, melyek forrása az intézményi szabályozások között található, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó motivációs rendszert. Az EFQM instrukciója szerint rövid szöveges elemzést adunk az alábbiakra: követelményrendszer betartása, derogációk  eltérések száma, előléptetések képzés, tréning igények bemutatása Az elemzés alapját a BDF Foglalkoztatási Követelményrendszere (75-2006. XII. 11.) adja. E dokumentumban találhatók az egyes munkakörök betöltésének feltételei, a követelményrendszer egyes kritériumai. A főiskola oktatói követelményrendszerének figyelembevételével karunkon két új kolléga kapott kinevezést tanársegédi munkakörbe, ketten docensi és egy fő egyetemi tanárként került alkalmazásba. Két fő lépett elő a tanársegédi munkakörből adjunktusiba, öten teljesítették a docensi munkakör betöltésének követelményeit, ketten léptek elő főiskolai tanárrá. Sajnos leépítésekről is beszámolhatunk: két fő főiskolai tanársegédi, három fő adjunktusi munkaviszonya szűnt meg, két fő docensként ment nyugdíjba, egy főiskolai tanár elment más egyetemre. Derogációkról, az eltérések számáról nincs adatom. A konferenciákon és a továbbképzéseken való részvételek számát erősen befolyásolják az anyagi lehetőségek. A PhD - képzésben részt vevők részesülnek a főiskola Tudományos Bizottsága által kiírt és elnyert összeggel, melyet csak ilyen célokra használhatnak fel.

29

3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés  Ide tartozik: feladatvégzéshez szükséges személyi állomány, munkakörökre vonatkozó követelményrendszer, munkatársak szakmai felkészültsége tudatos utánpótlás-biztosítás, a munkatársak képességeinek kibontakoztatása, karriertervezés, személyzetfejlesztés.  Szövegesen bemutatandó témakörként itt az utánpótlás tervezését kell kiemelni.  Az IFT.1.2.5.1. pont alatti ( Emberi erőforrás-gazdálkodás és fejlesztés) (Emberi erőforrásfejlesztés, továbbképzések, karriertámogatás, teljesítmény-értékelés, megbecsülés) szervezett, tervezett és támogatott emberi - erőforrás-fejlesztés nincs. Az oktatók szakmai továbbképzéseit, konferencia részvételeit részben támogatja a főiskola (a Tudományos Bizottság pályázatán elnyert összegek nem elegendőek, kb. két hazai vagy egy külföldi konferencia -részvételt fedeznek maximum). A nem-oktató dolgozók informatikai, gazdasági, és tanulmányi területen kapnak továbbképzést a lehetőségek függvényében.  Az IFT előbb említett pontja alapján teljesítmény-ösztönzés és mérés, teljesítményen alapuló elismerési rendszer sem működik karunkon. Az oktatók és a dolgozók is egyetértenek abban, hogy több megbecsülést érdemelnének, mint mennyit kapnak. Az ösztönzési rendszer nem egyértelmű.  Karunk kollektívája kialakult, változtatások várhatók a MAB akkreditációs követelményeinek köszönhetően. Előrelépésről akkor lehet szó, ha az adott munkatárs minden szempontból megfelel az előre rögzített feltételeknek. (lásd Oktatói követelményrendszer)  A szakmai utánpótlás tervezése karunkon a művelt tudományterület, szak fejlesztési igényeit figyelembe véve történik.  Sajátosságként említendő a művészetek és a sporttudományok területén való előrejutások, doktori képzések megléte.  Mivel a nevelés-és sporttudomány akkreditácója 1997-ben történt meg, és sportvonalon csak a határtudományok adnak kapcsolódási pontot a doktori képzéshez (az egyes sportágakból nem lehet doktorálni, ellentétben a külföldi gyakorlattal), sok kollégát visszatartott a doktori iskolákba való felvételizés gondolatától.  Az utánpótlás biztosítására tervek készülnek, melyek teljesítését időszakonként ellenőrzik és korrigálják.  Az oktatói kar életkori megosztását tekintve a 40 év feletti korosztály dominál. A nyugdíjba vonulók helyett bekerülő fiatal oktatók különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen a szakmai előmenetel feltételeként előírt doktori iskola hallgatói jogviszony nagy időbeli és energiaráfordításbeli leterheltséggel jár, ugyanakkor a heti kötelező óraszám nekik a legmagasabb, és az esetek többségében a családalapítás időszaka is erre az életkora esik.  Minden tanszék van legalább egy nemzetközileg és országosan is elismert szaktekintély, aki tudásával, kapcsolati tőkéjével, szervezőkészségével, műhelymunkájával képes bevonni a munkatársakat az elvégzendő feladatokba.  Az egyéni karriertervek kidolgozása, a személyes fejlődésre való odafigyelés is nagyon fontos. Az utóbbi években kiemelten foglalkoztunk a már érett, minősített oktatók vonzásával, mert ez volt a szakok alapításának, indításának feltétele.

30

 A Karnak jelenleg saját doktori iskolája nincs, de tekintettel a már meglevő és fejlődő tudományos kapacitásra, ill. a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel való együttműködésre, a doktori programokban való közreműködésre reális esély kínálkozik.  A teljesítmény-értékeléshez tartozik a VIR-ben (Vezetői Információs Rendszer) található adattípusok, melyek alapján nyomon lehet követni a megbízásokat, a kontaktórákat, egyéb igazolt teljesítményeket. Így a kollégák munkáját egy rendszerbe foglalva lehet értékelni.  Jól kidolgozottan működik az ide vonatkozó szabályozás intézményi szinten is: a BDF Foglalkoztatási Követelményrendszere (75-2006, XII. 11.), mely részletesen megfogalmazza az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, az oktatókra, kutatókra vonatkozó külön szabályokat, jogokat, kötelességeket:

3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága  Az e pontban vizsgálandó területek: innovatív tevékenység, participáció, belső kommunikáció, műhelymunka, kommunikációs stílus, kommunikációs irányultság, informáltság, véleménynyilvánítási lehetőségek  Mindezek lehetséges mutatószámai: szabadalmak, találmányok, újítások; beadott/elnyert csoportos pályázati és projektmunkák, elnyert összeg; beadott/elnyert egyéni pályázatok, elnyert összeg; szakképzési alap gyűjtése szervezett konferenciák; konferencia-részvétel, értekezletek száma (vezetői, összoktatói, összdolgozói); jogorvoslati eljárások száma; kiadványok megjelenésének száma, gyakorisága Szövegesen bemutatandó témakörök: A feladat és hatáskör átruházás gyakorlata-a munkaköri leírás tartalmazza, tartalmazhatja mindkettőt, konkrét és átfogó megfogalmazásban is. A feladatok elvégzésének átadása előfordul karunkon, de a felelős személy irányítása és felügyelete alatt. A munkakör gazdagítás a munkatársak kompetenciához való igazodását jelenti. Az önállóság, egyéni mozgástér fokozása szintén bevezetett módszer, és eredményesen kapcsolódik a szakmai utánpótlás nevelésénél leírtakhoz. Főiskolánkon működő fórumok a következők: össz- dolgozói értekezlet, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, Hallgatói Önkormányzat, Érdekegyeztető Tanács. A belső kommunikációs csatornák szerepe alapvető. Természetesen ezek is főiskolai szinten működnek, karunk oktatói és hallgatói is gyakran használják, hiszen ezek a csatornák tartalmazzák a Kar szempontjából is fontos híreket, információkat.

31

Minden tanszéknek saját honlapja van, melynek feltöltöttsége különböző mértékű. Talán hasznos lehetne egy Kari Hírlevél létrehozása is, mihelyst véglegessé válik főiskolánkon az új szerkezeti felépítés. A tájékoztatás eszközei főiskolánkon: Értekezletek: a) vezetői értekezletek, b) oktatási és egyéb szervezeti egységek értekezletei, c) kari és intézményi össz-dolgozói értekezlet. Az alkalmazottak tájékoztatása: a) tájékoztató a Szenátus üléseiről és határozatairól, b) tájékoztató a Dékáni Tanácsok üléseiről és határozatairól, c) tájékoztató az ÉT üléseiről és megállapodásairól, d) BDF Hírlevél (intranet, időszaki megjelenéssel), e) körlevelek (magasabb vezetői és vezetői), f) az Intranet Hirdető rovata. Hallgatók tájékoztatásának eszközei: a) A BDF honlapja, b) NEPTUN, c) Tanulmányi kalauz, d) BDF HÖK Hírlevél, e) HÖK honlap, f) Heti Frissítő. Mindezek mellet elengedhetetlen a személyes kommunikáció. Fontos elv lenne, hogy a munkatársak hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, melyek a Kar, azon belül az egyes intézetek és tanszékek életében meghatározóak lehetnek. Az egyetemi egyesülési tárgyalások során fontos szerepet kaptak és kapnak az egyes karok, így a TMK elképzelései is. Az ezzel kapcsolatos információáramlás, információ átadás leginkább tanszéki szinten valósult meg. E helyen kerüljön megemlítésre a másik két karral való kommunikáció is, melynek hatékonyságát nagyban gátolják a fizikai távolságok, a decentralizált elhelyezkedés.

32

3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról  Az e pontban vizsgálandó területek: a pályakezdés támogatása, szociális ellátás, sport, egészség, szabadidő, a kulturális események kínálata, közlekedés, étkezés, mint szocializációs tényezők, melyek nagyban hatnak a dolgozók elégedettségére. E tekintetben az intézményi önértékelés számos kisebb-nagyobb problémát mutat ki, részben a munkatársi elégedettség mérésénél.  A gondoskodás fontos területe a munkabéren kívüli juttatások rendjének szabályozása, támogatása, lehetőségek biztosítása megfelelő összeghez jutásra. (pl. levelezős, költségtérítéses képzések, projektek, idegen nyelvű részképzés) gyakran jelent gondot, még minősítettek esetében is a lakáshiány, a letelepedésben nyújtandó segítségadás.  Az EFQM modell a belső kommunikáció, a tájékoztatás formáinak bemutatását és gyakoriságát kéri.  Intézményi szinten az utóbbi évben jelentősen nőtt az Intranet használása, a belső vezetési, szervezési információról értesülhetünk naprakészen. Az információ áramlását segítik a kari – intézeti szinten működő fórumok, értekezletek, melyeknek száma a potenciális egyetemi partnerek kiválasztása idején megnőtt.  A hallgató és oktatók közötti információ áramlását segíti a NEPTUN rendszer, ill. a Tanulmányi Osztály kollégái is.  Fontos megemlíteni, hogy a munkatársak munkájának figyelemmel kísérése, a motiváció és az elismerés, a törődés, az emberi és a szakmai segítségnyújtás tanszékeken belül, kisebb csoportokban valósul meg.  A vezetőség támogatja a munkatársak motiválását, és a kiemelkedő teljesítmények elismerését, jutalmazását, anyagi és erkölcsi elismerésként kitüntetésre való felterjesztésüket. (pl. Berzsenyi – nap, OTDK helyezettek és felkészítőik jutalmazása)  Fontos figyelmet kap a munkatársak szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése a munkaköri leírásokhoz kapcsolódva.  Az egyes intézeteken belül kell megoldani a tudományos fokozat megszerzésének célirányos támogatását. (pályázatok). A továbbképzési lehetőségek egyéniek, igény esetén számítógépes továbbképzés, idegen nyelvi továbbképzés valósult meg, ez utóbbi PhD - hallgatók számára.  A továbbképzés lehetőségeit hatékony szervezéssel és erőforrás-elkülönítéssel kell megteremteni.

3.f. A terhelés mérése  Tipikusan vizsgálandó területek: oktatási terhelés (óraterhelés, konzultációs terhelés, választható tárgyak), konzultációs terhelés (szakdolgozat, diploma-munka), kutatói terhelés (publikáció, fokozatszerzések, konferenciák, doktoranduszok, pályázatok/ díjak/ kitüntetések), forrásteremtő terhelés (pályázatok/ösztöndíjak, támogatások)  A fent jelzett területekhez az EFQM modell mutatótípusokat rendel: Oktató/hallgató arány, megtartott órák száma, TDK-sok száma, ITDK/OTDK helyezések, szak/diplomadolgozók száma, vizsgáztatott hallgatók száma, javított dolgozatok száma, választható tárgyak száma, publikációk száma, konferencia-előadások száma, PhD/MTA doktora cím, habilitáció, doktoranduszok száma, elnyert pályázatok/ösztöndíjak száma, összege, szakképzési támogatások összege, innovációs alap összege, egyéb pályázatok összege.

33

Szövegesen bemutatandó témakörök: a TDK munka és a gyakorlati képzés. A főiskola három karán döntően intézetekhez és egyben tudományterületekhez kötődő tudományos diákköri tevékenység zajlik. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon rendszeresen részt vesznek a hallgatók. Az aktivitás számokban: 2001/2002-es tanév tavaszi félévében 69 végzős hallgató munkáját juttatták tovább a házi TDK konferenciák zsűrije az országos konferenciára. Ehhez csatlakozott a 2002/2003-as tanév őszén 31 nappali tagozatos hallgató dolgozata. A XXVI. OTDK-án végül 64 dolgozatot mutattak be. I. helyezést kapott 6 dolgozat, II. és III. helyezést 9-9 dolgozat kapott, különdíjban 6 hallgató munkája részesült. A 2003/2004-es tanévben az új kutatásokból 52 végzős hallgató munkáját értékelte a házi konferenciákon a zsűri továbbjutásra érdemesnek, a 2004/2005-ös tanév őszi félévében 42 nappali tagozatos hallgató dolgozata kapott pozitív elbírálást. A 2005-ben megrendezett XXVII. OTDK-ára végül 53 dolgozat nevezését fogadták el. 4 I. helyezett, 5 II. helyezett, 8 III. helyezett dolgozatot tudhat magáénak ebből az évből a főiskola, ehhez 4 különdíj csatlakozik. A 2005/2006. tanév tavaszi félévében 39 dolgozat kapott lehetőséget a végzős hallgatók munkái közül az országos konferencián való részvételre, a 2006/2007-es tanév őszén 21 nappali tagozatos hallgató dolgozatával bővült ez a szám. A XXVIII. OTDK-ra az elküldött jelentkezések közül az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a szekciókat rendező intézmények szakmai zsűrije 21 dolgozatot fogadott el. 2 II. helyezett dolgozattal és 5 különdíjjal tértek haza a hallgatók. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákra történő tényleges nevezések és a házi konferenciákon való részvétel közötti eltérést döntően az adja, hogy a végzett hallgatók a nevezés előtt visszalépnek. A tudományos diákköri munkát a főiskola támogatásán túl pályázatok is segítik. 2005/2006ban a BDF Testnevelési és Művészeti Kara az Oktatási Minisztérium által kiírt Tudományos Diákköri Kutatási és Művészeti Tevékenység Pályázaton, valamint a 2006/2007-es tanévben kiírt Kiemelkedő Intézményi Teljesítmény Támogatására Pályázaton elnyert támogatásból a hallgatók külföldi kutatási tevékenységét is támogathatóvá vált a dologi feltételek javítása mellett. Biztosíthattuk a kétévente megjelenő Többet, jobban a tudományért című kiadvány megjelenését, ami az OTDK-án résztvevő hallgatók dolgozatainak tartalmi összefoglalóját tartalmazza. Emellett a Testnevelési és Művészeti Karon megjelenő Művészet, Pedagógia, Sport című kiadványában az oktatók mellett a kiemelkedő TDK munkákból elkészült írásokkal a hallgatói publikáció lehetőségét is biztosítottuk. Lehetőséget teremtünk a TDK hallgatók számára több szakmai konferencián való

34

részvételre előadóként is, illetve a főiskolán működő tudományos diákkörök szakmai programok szervezésében is szerepet vállalnak. A Karunkon folyó gyakorlati képzést az egyes tanszékek koordinálják. Legfontosabb partner a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A Főiskolán folyó összes tanár szakos pedagógiai gyakorlatát a Pedagógia Tanszék szervezi. Szak-specifikus terepgyakorlatok, mint rekreációs tábor, sítábor és vízitábor, wellness - táborok, stb. a Sporttudományi Intézet és az Alkalmazott Egészségtudományi Intézet szervezésével működnek, a HÖK résztámogatásával. Az Andragógia Tanszék szakmai gyakorlatai a hallgató szakirányának megfelelő, külső helyszíneken történik, egy külső tutor és a gyakorlat megszervezésével megbízott tanszéki oktató közreműködésével. (LOGO Ifjúsági Szolgálat, Gyermekek Háza, Vár –Lak, helyi médiák)

35

4. Erőforrások, partnerkapcsolatok 4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága Szövegesen bemutatandó témakörök: az infrastruktúrának a tantervi, órarendi ütemezéssel való összhangja, az infrastruktúra használhatóságának mértéke, az oktatói leterheltség és az infrastruktúra kihasználtságának kapcsolata. Az ellátottság kimutatásához szükséges mutatószámok: termek, laborok, gyakorló iskolák, klinikák, tangazdaságok száma, igénybevétele, oktatástechnikai szolgáltatások száma, technikai felszereltség, elérhetőség, egyszerre fogadható hallgatók / összes hallgató aránya, szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága, kihasználtsága, elérhetősége. Az oktatási és kutatási infrastruktúrával többek között az IFT 1.2.5.2. pontja foglalkozik (Tárgyi és ingatlanvagyon állapota és jellemzői), melyből kiderül, hogy intézményi szinten az infrastruktúra és eszközállomány állapota közepesen jónak tekinthető. Karunkon az oktatáshoz rendelkezésre álló termek, laborok száma kevésnek bizonyul. A tantermek órarendi ütemezéssel való összhangja sok esetben szenved csorbát, ugyanabba a terembe több oktató is szeretne bejutni csoportjával, legtöbb esetben az elsőnek odaérőké a hely. Legnagyobb hibának azt véljük, hogy a teremrendekbe nincs szabad belelátásunk. A pénteki levelezős órák miatt néhány tanszéken nappali óra szinte nincs, helyhiány miatt. A kutatási infrastruktúra erősen hiányos, a meglevő rossz állapotú. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem történtek jelentős fejlesztések az elmúlt időszakban. Az utóbbi öt évben az intézmény több mint 3 milliárd Ft-ot költött építkezésre, felújításra, épületek megvásárlására. 2006. novemberében megépült a Forrásközpont, melyben korszerű, multimédiás oktatóterem, konferenciaterem és 300 új, nyilvános hozzáférésű számítógép is található. Informatikai infrastruktúra és eszközpark fejlesztése Karunkon az informatikai ellátottság változó. Alapvető jellemzőként elmondható, hogy minden ügyintéző rendelkezik számítógéppel, oktatói szobánként van minimum egy PC, néhány egységnél – sikeres pályázatok révén- jobb az ellátottság. A Művészeti Intézet esetében a legrosszabb a helyzet a számítógéppel való ellátottság kérésében. Gondot okoz a gépek amortizációja, a beszerzések lassúsága, bonyolultsága.

36

Hiányoznak a korszerű előadástartás alapvető eszközei, a laptopok, ill. a projektorok. Tanszékenként legfeljebb 1-1 működőképes van belőlük, több párhuzamosan tartandó előadás esetén a külső előadók élveznek előnyt. Kívánatos lenne a főiskolai oktatók részére kedvezményes vásárlási lehetőség megteremtése oktatástechnológiai eszközök vonatkozásában. (szerződés bármely gyártó céggel pl. a kedvezményes mobiltelefon-használat mintájára) A Kar által működtetett termek (zenei, rajzműhely) és a Sportcsarnok maximális kihasználtságú, nagyfokú szervezőkészséget igényel az aktuális félévi órarend elkészítése. Az eszközellátottság szintén változó, míg a sportvonalon jó színvonalúnak tekinthető, a művészeti vonalon erős hiányosságok vannak. Egyes oktatási és tudományterületen az elektronikus tanítási környezet nagy jelentőségre tett szert. Az e-learning a hálózaton keresztül átfogja az intézmény minden épületét, melyben a könyvtárak mellett az intézetek, tanszékek, oktatótermek, tanári szobák az alapegységei.

4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága Tipikusan vizsgálandó területek: kutatási infrastruktúra-ellátottság, kutatási szolgáltatások, laborok, szakkönyvtárak, műhelyek. Szövegesen bemutatandó témakör: a kutatói leterheltség és az infrastruktúra kihasználtságának kapcsolata. A Karnak nincs önálló könyvtára. Fontos megemlíteni, hogy nemrég adták át a térség legnagyobb forrásközpontját, melyben helyet kap a Központi Könyvtár. A Központi Könyvtár szolgáltatási színvonala kiváló, könyvek, dokumentumok, folyóiratok, AV - anyagok, elektronikus-digitális dokumentumok, széles alapú információs bázis áll rendelkezésre. Kiváló tanulási környezet! A tanszéki könyvtárak nagy hagyományokkal rendelkeznek, és hatékonyan szolgálják az oktatástkutatást. Nemcsak könyvek és folyóiratok, hanem szakdolgozatok is közvetlenül hozzáférhetővé válnak.

37

4.c Információ és tudásmenedzselés Ide tartozik elsősorban az alkalmazottak információval való ellátottsága, a hallgatók információval való ellátottsága, a működési folyamatok informatikai ellátottsága, az informatikai rendszer kihasználtsága, a szellemi termékek védelme, a hasznosítás támogatása. Lehetséges mutatószámok: a teljesség, az elérhetőség, hozzáférhetőség Az utóbbi évek fejlesztésének hatására az információ- és tudásmenedzselés, az információk áramlása hatékony, jónak mindható. Ebben nagy szerepe van a NEPTUN - rendszer nyújtotta lehetőségeknek, és a VIR-nek, (Vezetői Információs Rendszer) , ill. a fokozatosan megújuló tanszéki honlapoknak, és az Intranetnek is. A belső levelező rendszer Exchange szoftverrel kívülről is igénybe vehető, mint ahogy az Intranet és a NEPTUN rendszer is használható kívülről, ezzel lehetőséget nyújthat a munkatársaknak az otthoni munkavégzésre is. (tájékozódás, anyaggyűjtés, jegyek beírás, ezáltal a kevesebb számú intézményi PC jobban „beoszthatóvá” válik a kollégák között.) A VIR az oktatási – tudományos – gazdasági – pénzügyi vezetés információellátásában, a fejlesztésekhez szükséges stratégia információk prezentálásában, áramlásában alapvetően fontos szerepet kap az egész intézmény életében. Az intézményi Intraneten keresztül bárkihez eljuthatnak közérdekű, a mindennapi élethez, ügyvitelhez szükséges információk. Néhány tanszék pl. (Alkalmazott Egészségtudomány) saját tanszéki honlapján elérhetővé válnak bizonyos digitális tartalmak, ezek elsősorban a levelezős hallgatók számára nagyon fontosak. A kari információ-és tudásmenedzselés szempontjából is fontos lenne egy kari honlap létrehozása, melyhez kapcsolódhatnának az egyes intézeti és tanszéki honlapok. Elengedhetetlen az angol/német nyelvű verzió megjelenítése (pl. Andragógia Tanszék, Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék) Fontos, hogy a stratégiai tervekhez forrásokat is rendeljünk, a kari honlapból kiágazó, ahhoz kapcsolódó tanszéki honlapok működtetéséhez, frissítéséhez. Ki kell dolgozni az egyetemi arculathoz való csatlakozás lehetőségét is, valamint a működtetéshez szükséges szabályozásokat is. Ezen tervek megvalósításához természetesen fizikailag is jó hálózati kiépítés szükséges, melynek fokozatos fejlesztése, megújítása, javítása állandó feladatokat jelent. A Kar telefonhálózata megfelelő, apró, valószínűleg ideiglenes, kisebb hibákkal, de jól működik. Ami gondot okozhat, hogy az egyes oktatót szobákból nem lehet városi, vidéki és mobil vonalat sem hívni, a tanszéki ügyintézőknél van erre lehetőség, a vidéki és mobil számok hívásához tanszékvezetői engedély szükséges. Mindez lelassítja az ügymenetet, bár financiális szempontból

38

talán érthető. (Léteznek már számítógépen keresztül működtethető telefonáló programok, melyek igénybevételével ezek a problémák áthidalhatók.)

4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése E ponton belül a EFQM modell az alábbiakra koncentrál: a finanszírozási formák vizsgálata, az átoktatások

elszámolása,

a

vegyes

finanszírozás

adatai.

Ezek

tekintetében

a

VIR

információszolgáltatási képessége révén egyre hatékonyabban működik. Szövegesen

bemutatandó

témakörök:

az

átoktatások

elszámolásának

logikája,

a

projekttevékenység karba, intézménybe történő illesztése, finanszírozási formák aránya. Az átoktatások elszámolása intézeti és kari szinten is megoldott, szabályozott, az erre vonatkozó szabályozás alapján. (előzetes szerződés, óraszám-kimutatás, ellenjegyezve, az ügymenet nagyon lassú!) A pénzügyi erőforrások kérdésére az IFT 1.2.5.3. pontja tér ki (Pénzügyi helyzet). Ebben megállapítja,

hogy

az

intézmény

gazdálkodása

csak

jelentős

erőfeszítésekkel,

komoly

takarékoskodással tartható egyensúlyban. Bevételi szerkezetében jelenleg 40 % a saját bevétel, ennek két fő eleme, a költségtérítéses képzések és az adományok, bizonytalanok, és csökkenő mértéket mutatnak. Mindezek mellett az állami támogatások további csökkenése várható. (reálértékben biztosan, de nominálértékben is nagy a valószínűsége) A biztonságos működést csakis a belső tartalékok felszabadításával, azaz a működés, a tevékenységek hatékonyabbá tételével lehet biztosítani. A szervezeti egységek többsége (adminisztratív) hiányt termel, ennek oka a képzések konjunkturális helyzetének egyenlőtlensége. (23-tanszék jelentős bevételre tesz szert, míg sok tanszék nem tud költségtérítéses képzést indítani jelentkezők hiányában.) Sajátos igényként jelentkezik a projektműködés rendszerének bevonása a rendszerbe. Fontos fejlemény a projekttevékenység karba, intézetbe történő illesztésének elképzelése, mely koncentráltabbá, hatékonyabbá teheti a pályázati projektek menedzselését. Megfelelő alapul szolgálhat pl. az önrész megteremtéséhez.

39

A finanszírozási formák arányainak változását az IFT- ből vett fenti idézet jól jelzi. S egyben rámutat, hogy az alternatív források kiaknázása (pályázatok, projektek növekvő aránya) elengedhetetlenül fontossá válik. Az ehhez szükséges projektírási, projekt-menedzselési készségek fejlesztése nagyon fontos. Az igénybe vehető, megpályázható projektekről intézményi szinten is áttekintést kaphatunk, de fontos a saját tudományterületen, szakterületen való hazai és nemzetközi tájékozódás. Az egységek közötti együttműködés e területen különösen fontossá válik!

4.e Partnerkapcsolatok menedzselése Az EFQM modell szerint vizsgálandó területek: a külső tájékoztatás rendszere, kapcsolati formák, nemzetközi hálózatok, kiadványok, periodikák, adatszolgáltatási kapcsolatok és a belső adatbázis viszonya. Szövegesen bemutatandó témakörök: a pályázati tevékenység jellemzése, partnerintézményekkel, tudományos szervezetekkel való kapcsolat. A karunkon működő egyes szervezeti egységek kapcsolatrendszerét vizsgálva megállapítható, hogy szerteágazó, sokrétű kapcsolatrendszerrel bírnak. A Testnevelési és Sporttudományi Intézet és az Alkalmazott Egészségtudományi Intézet része egy, szinte egész Európát átölelő nemzetközi networknek. A Nemzetközi Sport és Egészségtudományi Hálózatában (INSHS) 15 ország 18 felsőoktatási intézménye képviselteti magát. Online folyóiratuk (www.inshsnet.com) a közreműködő kollégáknak, PhD-hallgatóknak kíván elsősorban publikálási lehetőséget nyújtani. A Sporttudományi Intézet keretei között működik a „Teljesítményelemző Sporttudományi Kutatócsoport”, mely beágyazódva az előbb említett nemzetközi hálózatba Magyarországon egyedülálló módon végez elsősorban a csapatsportágak terén számítógépes teljesítményelemzéseket. A Zenei Tanszéken működő főiskolai vegyeskar évről-évre egyre több, rangos nemzetközi koncertfelkérést kap, menedzselésüket alaposan nehezíti a pénzhiány. Az Andragógia Tanszék szintén résztvevője egy nemzetközi kutatásnak: a Gruntvig 2 Projektben egy burgenlandi kutatócsoporttal és a pozsonyi Comenius Egyetem Andragógia Tanszékével dolgoznak együtt. A többi magyarországi főiskola és egyetem Andrargógia Tanszékeivel szoros szakmai kapcsolatokat tartanak fenn. Testnevelési és Művészeti Kar

40

Címe

Haydn koncert

Egészségfejlesztés oktatása a pedagógusképzés és a pedagógusok számára szervezett szakirányú továbbképzés keretében Nemzetközi Hálózati Konferencia támogatása Alpok-Adria Sportünnepély A sport fogalmi rendszere Az iskolai testnevelés szerkezete Az iskolaérettség motoros kritériumai Sportturizmus (Irottkő, Szigetköz) Sport és fenntartható regionális fejlődés

A pályázat Kiírója Jubileumi Koncert Nemzeti Kulturális Alprogram BDF Hallgatói Önkormányzat BDF Tudományos Tanács Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi Főosztály Magyar Sporttudományi Társaság Alpok-Adria ITSM BDF Tudományos Bizottsága BDF Tudományos Bizottsága BDF Tudományos Bizottsága BDF Tudományos Bizottsága BDF Tudományos Bizottsága

Azonosítója

Ideje

A pályázó/ témavezető neve

Intézet/ tanszék

Elnyert összeg (eFt) 250

1434/0915

7673/11/20050017NÜF

2006. 04.27.04.28.

Vinczeffy Adrienne

2005

Kiss Judit

2005.01.1314. 2005.04.1417.

Dr. Gál László Károly Frigyes Dr. Gál László

2005-2007

Dr. Polgár Tibor

2005-2007

H. dr. Ekler Judit

2005-2007

Némethné Tóth Orsolya

2004-2007

Bokor Judit

2005-2007

Szegnerné dr. Dancs Henriette

Művészet/Zene

100 2x150

Emberi Erőforrásfejlesztés/ Egészségtudomány STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportági Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportági Tanszék STI Sportelméleti Tanszék

1935

150 5000 Euro 1.250 50 50 100 50 50 41

Címe Sport iránti érdeklődés vizsgálata Sport-tudomány-régió Sportágválasztás indítékai Sportturizmus (Irottkő, Szigetköz) Sport az EU-ban Sportágválasztás indítékai Sport- és egészségturizmus Konferencia részvétel Sport iránti érdeklődés vizsgálata A sport fogalmi rendszere Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai Az iskolaérettség motoros kritériumai Sport és fenntartható regionális fejlődés VII. Világkongresszus szervezési támogatása VII. Világkongresszus szervezési támogatása

A pályázat Kiírója BDF Tudományos Bizottsága Vas megyei Önkormányzat OB. Vas megyei Sporigazgatóság Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sporttudományi Társaság BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa BDF Tudományos Tanácsa Nemzeti Sporthivatal

Azonosítója

Ideje


2004-2006

Dr. Gál László

2005

Dr. Gál László

2004-2006

Dr. Gál László

2004-2007

Bokor Judit

2004-2006

Szegnerné dr. Dancs Henriette

2004-2006

Dr. Gál László

2004-2007

Bokor Judit

2006.

Csátaljay Gábor

2004-2006

Dr. Gál László

2005-2007

Dr. Polgár Tibor

2005-2007

H. dr. Ekler Judit

2005-2007 2005-2007

Némethné Tóth Orsolya Szegnerné dr. Dancs Henriette

2006.08.2326.

Dr. Gál László

2006.08.2326.

Dr. Gál László

Intézet/ tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportági Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportági Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportági Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék

Elnyert összeg (eFt) 100 50 50 150 100 200 50 50 70 70 50 50 50 100 550 42

Címe VII. Világkongresszus szervezési támogatása VII. Világkongresszus szervezési támogatása VII. Világkongresszus szervezési támogatása VII. Világkongresszus szervezési támogatása Töltsön egy estét a Haydn családdal! A Berzsenyi Dániel Főiskola Vegyeskarának Jubileumi Koncertjére Töltsön egy estét a Haydn családdal! Töltsön egy estét a Haydn családdal! Jubileumi koncert A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése Tudományos Diákköri Kutatási és Művészeti Tevékenység Pályázat Kiemelkedő Intézményi Teljesítmény Támogatására Pályázat Habilitáció-rehabilitáció

A pályázat Kiírója Magyar EgyetemiFőiskolai Sportszöv. Vas megye Közgyűlése Szombathely mjv. Ökormányzata Magyar Sporttudományi Társaság Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Azonosítója

Ideje


Intézet/ tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék STI Sportelméleti Tanszék

Elnyert összeg (eFt)

2006.08.2326. 2006.08.2326. 2006.08.2326. 2006.08.2326.

Dr. Gál László

39/2/2006

2006

Vinczeffy Adrienne

Művészeti/Zenei

1 156,5

NKA Zenei Szakmai Kollégium

1434/0915

2005-2006

Vinczeffy Adrienne

Művészeti/Zenei

250

BDF Tudományos Tanácsa

06 02 01108

2006

Vinczeffy Adrienne

Művészeti/Zenei

150

BDF Tudományos Tanácsa

06 02 01108

2006

Vinczeffy Adrienne

Művészeti/Zenei

150

Oktatási Minisztérium

HEFOP3.3.1. P-2004-090150/1.0

2004. – 2006.

Dr. Rakos Katalin

Tanítóképző Intézet

4.000

Holecz Anita


1.380

Holecz Anita


1.420

Dr. Torda Ágnes

Pedagógia Tanszék

-------------

Oktatási Minisztérium

24540/2005

Oktatási és Kulturális Minisztérium

OKM6972/2006.

HEFOP

HEFOP 2.1.

2005. nov. 1-2006. ápr. 30. 2006. dec. 1-2007. ápr. 30. 2006

Dr. Gál László Dr. Gál László Dr. Gál László

350 200 100 100

43

Címe Módszerek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének segítésére 1. Pedagógusok és szülők kapcsolata Módszerek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének segítésére 1. Integrációs pedagógia helyzetgyakorlatok Módszerek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének segítésére 2. Egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére A személyiség belső feltételeinek és stabilitásának alakulása a pályaszocializáció függvényében COMENIUS 2.1 Ausund Weiterbildung des Schulpersonals COMENIUS 2.1 Előkészítő látogatás Az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztése A társadalom

A pályázat Kiírója

Azonosítója

Ideje


Intézet/ tanszék

HEFOP

HEFOP 2.1.1.

2005/2006. II. félév

Sulinova (Trencsényi László

Pedagógia Tanszék

HEFOP

HEFOP 2.1.1.

2005/2006. II. félév

Sulinova (Sallai Éva)

Pedagógia Tanszék

HEFOP

HEFOP 2.1.

2006/2007. I. félév

Sulinova (Szilvási Lívia)

Pedagógia Tanszék

OTKA

OTKA T 037514

2002-2006

Gáspár Mihály


Emberi Erőforrásfejlesztés/ Andragógia Emberi Erőforrásfejlesztés/ Andragógia


5820

SOCRATES

19/1/2005

2005-2008

Cseresznyák Mónika

SOCRATES

20/1/2004

2005-2008

Cseresznyák Mónika

OKÉV

27/2/2005

2005-2006

Mankó Mária

Emberi Erőforrásfejlesztés/ Andragógia

2574

HEFOP –

folyamatban

Mankó Mária

Emberi

1100

FMM HEFOP IH

491194 EUR 746 EUR

44

Címe tudományi képzési terület a társadalomismeret képzési ág, a társadalmi tanulmányok BA, kommunikáció és médiatudomány BA alapképzési szakjainak kidolgozása

A pályázat Kiírója

Azonosítója 3.3.1-P.-200410-0001/1.0

Ideje


Intézet/ tanszék Erőforrásfejlesztés/ Andragógia


45

5. FOLYAMATOK

5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása Az EFQM modell ajánlása szerint vizsgálandó területek: a képzési folyamatstruktúra, a képzésszervezés, kapcsolódási pontok a szervezeten belül és kívül. Szövegesen bemutatandó témakörök: a képzési folyamatok tervezése a stratégia megvalósítására, mutatószámok a teljesítménycélok mérésére, változtatási lehetőségek azonosítása, rangsorolása, és a kreatív, innovatív ötletek felhasználása.

Folyamat

egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át

A Testnevelési és Művészeti Kar három illetve négy képzési területhez tartozó szakokat, képzési programokat gondoz: a sporttudomány, a pedagógia, a művészetközvetítés és két szak erejéig a bölcsészettudományi területeket. Ez utóbbihoz sorolódott ugyanis az andragógia és a pedagógia alapszak, ám szerencsésebb ezeket a pedagógusképzéssel egy szervezeti keretben kezelni.

Sporttudományi terület A sporttudomány területén két alapszak létesült: testnevelő-edző, rekreáció - szervezés és egészségfejlesztés; ezek megerősítendők, mert esetükben fenntartható, sőt növelhető az érdeklődés, ami a jelentkezők számában is meg fog mutatkozni. A sporttudományi képzések e két alapszakja jelenleg a karon belül két különböző intézetben folyik, ezért indokolt a jövőben végiggondolni a szervezeti struktúra megváltoztatását. Ez azért is indokolt, mert mindkét szakhoz jelentős nemzetközi kapcsolatok társulnak, melyeket integrálva, lehetségesnek tartjuk 2010-re az életvitellel kapcsolatos mester szak indítását. A piaci érdeklődés ezen a területen már jelenleg is növekszik, és ez a tendencia a jövőre is prognosztizálható. Lehetségesnek tartjuk tehát, hogy az intézmény egésze számára a sport- és egészségtudományok adják az egyik kitörési pontot. 46

Pedagógiai terület A feltételek jelentős változása nélkül két olyan alapszak van, melyen a jelentkezési létszám további csökkenése megállítható, ezért fejlesztésük kívánatos. Ezek a tanító és az andragógia szakok. A jelenlegi feltételek mellett is a pedagógusképzés kiváltságos helyzete miatt fent kell tartani továbbá a pedagógia alapszakot (a képzés jelentős része közös tantárgyként futtatható). Ehhez a területhez tartozik az alapszakok tanárképzési előkészítését szolgáló 10 kredites képzés gondozása is.

Művészetközvetítő terület E területen belül három alapszakot indítunk 2007-től: ének-zene, képi ábrázolás, kézműves. Az énekzene alapszak fenntartása továbbra sem tehető gazdaságossá, ám a város és a régió művészeti életében olyan értékteremtő tevékenységet valósít meg, ami miatt nehéz lenne további fenntartásának indokoltságát megkérdőjelezni. A másik két alapszak elindítása és fenntartása is indokolt. E három alapszakon túl a közeljövőben nem tervezünk újabbakat, bár felmerült az igény az elektronikus képi ábrázolás, illetve a mozgóképkultúra alapszak indítására is. Ennek lehetőségeit a kar önmagában nem tudja megteremteni, tehát a karok közötti együttműködés az előfeltétele ennek. A mesterképzések indításáról: A pedagógusképzésben a főiskola számára hagyományai okán is a legfontosabb a mester szintű tanárképzés indítási feltételeinek a biztosítása, melyre az egész intézmény készül, és komoly erőfeszítéseket tesz. Ennek feltétele a jelenlegi három kar szoros együttműködése, melyet a Tanárképzési Tanács koordinál, azaz a BDF intézményi keretben készíti elő a mesterszintű tanárképzést. A lehetséges bölcsész szakterületeken a képzésben szerepet vállaló tanszékeken – azok hagyományai és rendelkezésre álló erőforrási alapján – a tanárképzési program diszciplináris moduljainak tanítására megfelelő az oktatói állomány, ezért a mesterszintű tanárszak indítását mindazon területeken, ahol alapszak, illetve az azt kiegészítő 50 kredites modullal rendelkezünk megvalósíthatónak tartjuk. A természettudományi területeken a tanári mesterképzés valamennyi alapszakra alapozva indítható, indítandó. Az alapképzésben a (10 kredites) tanári modul önálló kidolgozása után a tanári mesterszak pedagógiai-pszichológiai moduljának (40 kredit) kifejlesztésében főiskolánk másik két nagy vidéki főiskolával (EKTF; NYF) konzorciumot alkotva vesz részt. A konzorciumi munka eredményeként a három főiskola részben hasonló, részben pedig a helyi sajátosságokra, specialitásokra építő 47

egymástól független szerkezetű tantervet készít. A BDF erősségeit, mint a speciális pedagógiai (hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű fiatalokkal való foglalkozásra felkészítés), a pedagógiai kutatás feladataira felkészítés, valamint az információs technológiai irányultság külön kiemelt területekként kezeltük, így a tantervben hatványozottan magasabb óraszámokkal és kreditértékekkel, hangsúlyosabban szerepelnek. A tanári mesterszak tantervi munkálatai akkreditáció előtti, befejező stádiumban vannak. Jelenleg a sajátos pedagógiai szakképzettségekre felkészítő modulok tanterveinek kidolgozása zajlik, mint például: 

Tanulás – és pályatervezés



Multikulturális pedagógia



Inkluzív pedagógia



Szabadidő - pedagógia

A mesterszintű tanárképzés legfontosabb gyakorlati műhelye - a neveléstudományi intézettel és a szaktanszékekkel együttműködő – két közoktatási intézmény a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Pedagógiai Szolgáltató Központ. A Bolyai Gyakorló Gimnázium a közoktatásban kivívott rangjával, szakmailag felkészült vezető tanáraival, országos hírű szakmai fejlesztéseivel, korszerű infrastruktúrájával biztos bázisa a tanár mesterképzés és a tanítóképzés tanterv szerinti gyakorlati képzésének. A gyakorló iskolában folyó tehetséggondozás, a specializációkban és a tudományos diákkörökben folyó kutatómunka révén az iskola bekapcsolódott a kutató diákok országos mozgalmába, és a legkiválóbb diákok rendszeres résztvevőik a Tudományos Diákköri Konferenciáknak, hazai és nemzetközi innovációs versenyeknek. A gyakorló iskola a BDF Pedagógiai Szolgáltató Központtal együtt részt vállalhat más egyetemekről érkező – tanár mesterképzésben résztvevő – hallgatók féléves, rezidens típusú gyakorlatának lebonyolításában, illetve szervezésében az egész Nyugat-Dunántúli Régióban. A Pedagógiai Szolgáltató Központban folyó – a közoktatás gyakorlatához kapcsolódó – szakmai fejlesztések szoros kapcsolatot biztosítanak a közoktatás megyei és régiós intézményeivel, és jól szolgálhatják a bázisiskolák kialakítását és külső vezető tanárok kiképzését. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan jelentős részt vállalhat a főiskola az általános iskolai tanárok mestertanári átképzésében. A művészetközvetítő képzési területen mester szakot önmagában nem, csak a tanárképzéshez kapcsoltan tervezünk. 48

A sporttudományi terület az életmód – szabadidőszervezés - egészségfejlesztés területen mesterszak(ok) indítására készül. A testnevelő-edző alapszakból a továbblépés a tanári mesterszak létrejötte után kérdéses. Az első – elsősorban tanári, valamint néhány más - mesterképzések indulását a 2008/09-es tanévre tervezzük, majd az azt követő 1-2 évben indítanánk a további mesterképzéseket. A mesterképzések belső létszámelosztása nagymértékben függ a jelentkezésektől, illetőleg a hallgatók szakválasztásától (pl. a tanárképzésben), továbbá az egyesülés nyomán a partnerintézménnyel kialakítható szakallokációs megállapodástól is. Ezért itt arra fogunk törekedni, hogy csak olyan mesterképzéseket indítsunk, amelyekre prognosztizálhatóan elegendő jelentkező lesz. A képzések korszerűsítése: A sporttudomány területén is indokolt közös alapozó képzési program kialakítása. Ennél kicsit nehezebb, kevésbé nagyarányú lehetőséget kínál az andragógia, tanító és pedagógia alapszak első éveinek közös alapozó képzése, aminek megvalósítása hosszabb egyeztetést igényel, de a TMK karon belüli képzési feladatokat illetően az egyes képzések közös tartalmú kurzusait összehangoltan, közösen hirdetjük meg. Elképzelhető, hogy ennek érdekében szervezeti átalakításokat is kezdeményezünk, hiszen ez jelenleg a kar három különböző szervezeti egységében folyó képzéseket érint.

49

Művészetközvetítő, sporttudományi és pedagógiai szakok adatai

Szak

Hallgatói létszám

15 pedagógia BA évfolyam Ba képzések: 10 kredit 500 fő MA tanár 150 fő

Órák száma

Státuszban lévő oktatók száma

Tervezett oktatók száma

200-230 óra/félév

10

12

50-80 óra

fő/

4-5 és 4-5 fő más tanszékekről teljes óraszámban

50 fő/ 200-220 évfolyam óra/félév 20 fő/ 210 kézműves BA évfolyam óra/félév 6 20 fő/ 210 képi ábrázolás BA évfolyam óra/félév 6 20 fő/ 320 ének-zene Ba évfolyam óra/félév 16 40 fő/ 240-260 14 + 2 testnevelő testnevelő-edző Ba évfolyam óra/félév tanár rekrációszervezés és 50 fő/ 260 egészségfejlesztés Ba évfolyam óra/félév* 7 40 fő/ 250 andragógia BA évfolyam óra/félév 14 de ebből kb 70 órát a Sporttudományi Intézet oktatói látnak el! tanító BA

Külső óraadói órák száma

80-100 óra 10

80-90 óra

10

80-90 óra 120 óra 40-50 90-100 óra 70-80

50

II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Kitöltési adatok a MNSK-ra vonatkozóan: Oktatói kérdőív: 8 (elektronikus) + 19 (nyomtatott)= 27 fő Hallgatói kérdőív: 12 (elektronikus) + 184 (nyomtatott)= 196 fő Kitöltési adatok intézményre vonatkozóan: Alkalmazó cégek: 8 db Kamarák: 0 db Közvetítők: 7 db Önkormányzatok: 3 db Végzett hallgatók: 41 db A kérdőívek kitöltése történhetett elektronikus és nyomtatott formában egyaránt.

1. Oktatói kérdőívek eredményei

ÖSSZESÍTETT ÁTLAG - TMK - Oktatói kérdőív 3 2,5 2

Oktatói kérdőív átlaga nyomtatott

1,5

Oktatói kérdőív átlaga elektronikus Oktatói kérdőív átlaga összesen

1 0,5

St un ra té ka gi tá a rs ak Er irá őf ny or ítá rá sa so k kié Fo rté ly ke am lé at se ok M kié un rté ka tá ke rs lé ak se el ég ed et ts ég e M

Ve ze té s

0

51

TMK Elégedettség: 2,38 4 3,45

3,5 3 2,5 2 1,5

1,31

1 0,5 0 Munkatársak elégedettsége

Hallgatói elégedettség

52

SZÓRÁS - Oktatói kérdőív 2,50

2,00

1,50

1,00

0,50

0,00 1

7

13

19

25

31

37

43

49

55

61

67

73

79

85

91

97 103 109 115

1,50 érték feletti kérdések – A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli (1-2 év) irányvonalakat fogalmaznak meg az oktatói állomány számára a munkavégzés minőségének fejlesztése érdekében? – A vezetők törekednek saját személyes teljesítményük javítására, továbbképzés útján? – A vezetők arra serkentik-e a munkatársaikat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, és jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket? – A vezetők példát mutatnak-e az oktatás specifikus erkölcsi elemeinek és érvényesülésének tekintetében? – A vezetők megtesznek-e mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék? – A vezetők meghallgatják-e mások ötleteit; és segítik-e azok megvalósulását? – A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek? – A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit? – A vezetők képesek-e hozzáigazítani a külső változásokhoz a kar/szak jövőképét és értékrendjét, illetve képesek-e a korrekciók végrehajtására? – A vezetők biztosítják-e a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában? – A vezetők folyamatosan kutatják-e, ismerik-e a jelenlegi, jövőbeli és elérendő elvárásokat (külső, egyetemi, belső)? – A vezetők biztosítják-e az Ön és/vagy szervezeti egysége számára azt a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell? – A vezetés alkalmazza-e a participáció elvét a stratégia elfogadására, támogatására? – A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít-e ki a hosszú és rövid távú célkitűzések, a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások között? – A vezetők biztosítják-e azt, hogy a célokat és akciókat mindazok megismerjék, akiknek szerepük van a sikeres végrehajtásban? 53

– A stratégiai akciók, illetve a napi feladatok időbeli kapcsolata koherens és átlátható-e? – A vezetés figyelemmel kíséri-e a külső/belső változásokat és a változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet be? – Biztosítják-e a vezetők, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak? – A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és a személyekkel szembeni kompetencia követelményeket? – A vezetés meghatározza-e a szervezetekkel és személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat? – A vezetés rendszeresen elemzi emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen? – A vezetés pontosan meghatározza-e a munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét? – A kar támogatja-e a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását? – A vezetés mennyire fejleszti, erősíti a kar munkaerő megtartó képességét? – Biztosított-e, hogy az aktualizálás az adatállományoknál naprakész legyen? – Biztosított-e az irodák költség hatékony kihasználása, valamint a technikai felszerelések használata olyan módon, hogy azok elősegítik a szervezet stratégiai és működési célkitűzéseit, a munkavállalók személyes szükségleteit? – Megfelelő-e a laboratóriumok, mérőhelyek, minősítő eszközök akkreditációja? – Megfelelő-e a laboratóriumok, mérőhelyek, minősítő eszközök szolgáltatási hasznosítása? – Biztosított-e a szakmai szervezetekkel való kapcsolatépítés, -fenntartás és szándék az együttműködés kialakítására? – A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások szétosztása hatékonyan támogatja-e a stratégiai célkitűzések megvalósítását? – Folyamatosan figyelemmel kíséri-e a szervezet a tevékenységének költségalakulását? – A szervezet a pénzügyi erőforrásokat költség hatékony módon használja-e fel? – Biztosítottak-e a stratégia tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai? – Biztosítottak-e a tevékenységek (képzés, kutatás,..) tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatai? – Biztosítottak-e olyan alapos, rutinszerűen alkalmazott módszerek, amelyek révén értékelik valamennyi olyan rendszer alkalmazását és hatékonyságát, amelyek a szervezet tevékenységeit szabályozzák és ellenőrzik? – Biztosított-e a támogató tevékenységek (pénzügy, igazgatás stb.) dokumentáltsága, ellenőrzöttsége? – Biztosított-e hogy az Ön szervezete az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja? – A folyamatokat optimalizálják-e a mért hatékonyságok alapján? – A változások bevezetését követően értékelik-e a folyamatokat? – A változások bevezetése után szükség esetén megtörténnek-e a korrekciók? – Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a Kar vezetése és a hallgatók közötti kapcsolat minőségét? – Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján az oktatásszervezés színvonalát? – Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a laboratóriumok, egyéb oktatástechnikai eszközökkel való ellátottságot? – Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a szakkönyvtári szolgáltatást? – Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján a tudományos közéletet? – Alapvetően a logikus problémamegoldás képességének kialakítására törekszenek. – A gyakorlatorientált követelményrendszer, az alkalmazásorientált ismeretek elsajátítását preferálja. – Milyennek ítéli a tudományos tevékenység értékelésének módszertanát? – Milyennek ítéli a szervezet változáshoz való hozzáállását? 54

2. Hallgatói kérdőívek eredményei Összesített HALLGATÓI eredmények_TMK I. 3,7

3,64

3,61

3,58

3,6 3,5 3,4 3,26

3,3

3,17

3,2

Kurzus értékelése Szervezeti önértékelés

3,07

3,1 3 2,9 2,8 2,7

elektronikus kitöltés nyomtatott kitöltés

átlag

SZÓRÁS - Hallgatói kérdőív 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1

7

13 19 25 31 37 43 49 55 61 67 73 79 85 91 97 103 109

55

1,00 értéke feletti kérdések – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A tantárgyat másoknak is ajánlanám. Az órák interaktívak voltak. Mindenki számára volt lehetőség az aktív részvételre. Mennyire használt rendszeresen oktatás-technikai segédeszközöket az oktató? Mennyire volt elérhető írott formában a tananyag? (semmilyen, előadásvázlat, nyomtatott jegyzet, tankönyv, cikkek, szakkönyvek, internet) Mennyire állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben és minőségben az oktató által használt (pl: írásvetítő fólia, szemléltető eszközök) segédanyagok? Mennyire megfelelő a tempó általában? Mennyire egészítik ki a gyakorlatok a tananyagot? Mennyire segíti a házi- ill. a tervezési feladat a tananyag elsajátítását? Mennyire segítik a táblára felírtak vagy az egyéb szemléltetés az anyag megtanulását? Mennyire tartja fontosnak a foglalkozásokat a tananyag elsajátítása szempontjából? Mennyire tanít a kurzus a problémamegoldásra? Mennyire segített a kurzus hatékonyan egy vagy több új készsége kialakítását? Mennyire segített a kurzus hatékonyan egy vagy több új készsége begyakorlását? Mennyire találta hasznosnak a tárgyat a jövendő szakmájára való felkészülésben? Az oktató általában pontosan kezdte el és fejezte be az órát? Maradt-e el pótlás nélkül tanóra az oktató tárgyai esetében? Mennyire tartja a kurzus időkereteit megfelelőnek? Kellő óraszám állt-e rendelkezésre az oktatás számára? Mennyire utal az oktató a tárgya és a többi tárgy összefüggésére? Mennyire adtak a tananyagon túlmenő élményt az oktató órái? Mennyire tekinti mintának az oktató pedagógiai munkáját a maga számára? Problémái megoldására mindig kapott segítséget? Fordulhat-e az oktatóhoz kérdésekkel a foglalkozásokon kívül is? Van elegendő konzultációs időpont a tárgyhoz? Kihasználta a konzultációs lehetőségeket? Az előadó mindig etikus magatartást tanúsított magatartást Önnel és másokkal szemben? Mennyire segítették az órák a tananyag elsajátítását? Mennyire voltak összhangban a számonkérési követelmények az átadott ismeretekkel? Mennyire vannak tudatában a hallgatók az alternatív vizsgáztatási módok elérhetőségével? Mennyire vannak az oktatók tudatában az alternatív vizsgáztatási módokra vonatkozó törvényi/szabályzati előírásokkal?* Mennyire élnek a hallgatók e lehetőségekkel?* Mennyire hajlandó az oktató figyelembe venni a hallgatóság igényeit a vizsgaidőpontok meghirdetésekor? (pl. más tantárgyak vizsgaidőpontjaival való ütközés elkerülése) Mennyire hajlandó az oktató/tanszék további vizsgaidőpontokat meghirdetni amennyiben a meghirdetett vizsganapok betelnek? Mennyire van lehetőség félévközi beszámolókkal /évfolyamdolgozatokkal megajánlott vizsgajegyet szerezni? Mennyire korrekt és következetes az előadó a vizsgán? Mennyire érzi a tudásához mérten reálisnak, igazságosnak a kapott jegyet? Mennyire korrekt a számonkérések értékelése? Szükség volt-e megalapozó tárgy(ak)ra a tananyag megértéséhez? Hogyan értékeli a gyakorlat/szeminárium és az előadások összhangját? Mennyire tartja fontosnak a kurzust szakmai céljai megvalósítása szempontjából? Mennyire találta hasznosnak a tárgyat a jövendő szakmájára való felkészülésben? Mennyire találja jónak a gyakorlati képzés színvonalát? Mennyire működött jól a szakmai tréningen a saját élményű tanulás? Mennyire kezelik rugalmasan az oktatók a hallgatói kéréseket? Mennyire vette figyelembe az oktató az oktatás során a hallgatók észrevételeit? Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a megvásárolható szolgáltatások megfelelőek, rugalmasak. (pl.: fénymásolás) Milyen(ek) az intézményen belüli étkezési lehetőségek? Mennyire találja jónak hallgatói önkormányzat tevékenységét a szociális juttatások és egyéb, hallgatóknak nyújtandó támogatások terén? Mennyire érzi igazságosnak a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét? Mennyire érzi igazságosnak a szociális alapú támogatások rendszerét? Ha lehetősége lenne, szívesen visszajönne az intézménybe második diplomát szerezni? Mennyire találja fejlettnek az intézményi demokráciát?*

56

– – – – – – –

Mennyire ért egyet azzal, hogy a kívülállókban az intézményről kialakult image kiváló? Mennyire vannak tisztában az oktatók a kredittranszfer lehetőségeivel? Milyen(ek) a számítógéppel való ellátottság? Milyen(ek)gyakran kapott segítséget problémái megoldására?* Mennyire segítőkész és udvarias a nem oktató dolgozók (pl. a tanulmányi osztály adminisztrátorai) hozzáállása a hallgatókhoz és problémáikhoz?. Mennyire színvonalas, rugalmas és hallgató-centrikus a hallgatói ügyintézés a karon/az intézményben? Mennyire tartja be a kar/az intézmény a kiírt határidőket?

57

3. ALKALMAZÓ CÉGEK EREDMÉNYEI

Az intézmény hány volt hallgatóját alkalmazza?

1 intézmény nem adta meg ezt az információt 1 fő= 1 helyen 1 fő= 1 helyen 12-16 fő, futóverseny rendezés alkalmával 13 fő= 1 helyen 27 fő= 1 helyen 3 fő= 1 helyen 58 fő= 1 helyen

Ezek a munkatársak mennyi ideje állnak alkalmazásban?

2-3 éve 1 cég nem adott információt Változó. A legrégebben végzettek 36 éve, a legifjabbak 3 éve. Változó nem állnak alkalmazásban 1989 óta áll alkalmazásban 1 éve 2 éve 3 éve 4 éve 5 éve 6 éve 7 éve 8 éve 9 éve 10 éve 11 éve 12 éve 13 éve 14 éve 14 éve 16 éve 17 éve 18 éve 19 éve 20 éve 22 éve 25 éve 27 éve 29 éve 33 éve

58

Milyen beosztásban alkalmazzák őket?

1 cég nem adott információt tanárok Könyvtáros, informatikus könyvtáros munkakörökben Felső vezetőként 1 főt, középvezetőként 2 főt, szakterületi vezetőként 3 főt általában pedagógus munkakörben foglalkoztatottak versenybíró, rendező Vezető edző uszodamester nyelvtanár 7 fő napközis nevelő tanár 8 fő tanító 10 fő általános iskolai tanár 14 fő középiskolai tanár 19 fő

Képzettségüknek megfelel-e ez a beosztás/munkakör?

nem= 1 fő igen= 5 fő részben= 1 fő 1 cég nem adott információt 1 cég nem adott információt igen= 2 helyen -tanácsosi, főtanácsosi címet kapott 8 fő -tanár besorolás kiegészítve osztályfőnökséggel,munkaközösségvezetők

Részesültek-e e munkatársak előléptetésben alkalmazásuk ideje nem= 5 helyen alatt? Ha igen, hányszor, és -ez a kérdés nem alkalmazható a Family milyen beosztásba? sportegyesület számára -ilyen jellegű előmenetel nálunk nincs. -ez a legmagasabb szakmai rang az egyesületnél!

1 cég nem adott információt Általában igen= 1 helyen

Általában elégedettek az intézményből felvett végzettek teljesítményével?

igen= 4 helyen Nehezen találktuk meg a megfelelő szakmai tudással rendelkező jelentkezőket= 1 helyen Változó, de a többségével igen= 1 helyen

Mennyire elégedett az intézményből felvettek elméleti szakmai felkészültségével?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 0 közepes= 2 helyen erős= 4 helyen nagyon erős= 2 helyen nagyon nem kielégítő= 0

Mennyire elégedett az gyenge= 0 intézményből felvettek gyakorlati közepes= 2 helyen erős= 3 helyen szakmai felkészültségével?

nagyon erős= 3 helyen

59

Mennyire vannak tisztában a szakma legfrissebb elméleti és gyakorlati eredményeivel, alkalmazásaival?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 0 közepes= 2 helyen erős= 3 helyen nagyon erős= 3 helyen

Mennyire integrált a szakmai tudásuk?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 0 közepes= 5 helyen erős= 1 helyen nagyon erős= 2 helyen nagyon nem kielégítő= 0

Mennyire képesek a gyenge= 0 közepes= 3 helyen megtanultakat kreatív módon problémamegoldásra alkalmazni? erős= 3 helyen

nagyon erős= 2 helyen

Mennyire képesek a megtanultakat a munkakörükben elvárt módon továbbfejleszteni, bővíteni?


Mennyire elégedettek az intézményből felvettek nyelvtudásával?

nagyon nem kielégítő= 1 helyen gyenge= 1 helyen közepes= 3 helyen erős= 2 helyen nagyon erős= 1 helyen

Mennyire elégedettek az intézményből felvettek informatikai ismereteivel?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 1 helyen közepes= 2 helyen erős= 4 helyen nagyon erős= 1 helyen

Mennyire elégedettek az intézményből felvettek kommunikációs képességeivel?


Mennyire elégedettek az intézményből felvettek általános műveltségével?


Mennyire felel meg munkakörüknek az intézményből alkalmazottak személyisége, hozzáállása, viselkedéskultúrája?


Mennyire képesek csapatban dolgozni az intézményből felvettek?


Mennyire tartja jónak az intézményről kialakult általános képet?


60

Mennyire tartja az intézmény a kapcsolatot a szűkebb szakterületének képviselőivel, cégekkel, kamarákkal?


Mennyire látja zavartalannak a cégek/város/régió és az intézmény együttműködését?


Mennyire igyekszik az intézmény Ön szerint a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kiszolgálni?


Mennyire igyekszenek Ön szerint a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeik kiszolgálását az intézménnyel végeztetni? Amennyiben munkatársait be kellene iskolázni, javasolná-e neki intézményünk olyan szakos képzését, melyen végzett munkatársakat már alkalmaz?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 2 helyen közepes= 4 helyen erős= 1 helyen nagyon erős= 1 helyen egyáltalán nem jellemző= 0 nem jellemző= 1 helyen közömbös= 1 helyen inkább jellemző= 3 helyen jellemző= 3 helyen

61

4. KÖZVETÍTŐKNEK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI Az intézmény hány volt hallgatóját közvetítették?

0 főt= 2 helyen 1 főt= 1 helyen Nem vezetnek ilyen statisztikát= 4 helyen

Ezek a munkatársak mennyi ideig maradtak alkalmazásban a kiközvetített helyen?

nincs információjuk= 7 helyen

Milyen beosztásban alkalmazták őket? Képzettségüknek megfelelt-e ez a beosztás/munkakör? Részesültek-e e munkatársak előléptetésben alkalmazásuk ideje alatt? Ha igen, hányszor, és milyen beosztásba? A munkaadók mennyire elégedettek az intézményből kiközvetítettek teljesítményével? Azok a cégek, ahová már közvetítettek ki az intézményben végzettet mennyire kérték, hogy a későbbiekben az intézményben végzetteket közvetítsenek/NE közvetítsenek ki hozzájuk?

általában végzettségüknek/képzettségüknek megfelelően= 2 helyen nincs információjuk= 5 helyen igen= 2 helyen nincs információ= 5 helyen

nincs információ= 7 helyen általában elégedettek= 2 helyen nincs róla adat= 5 helyen

nem volt ilyen= 2 helyen nincs információjuk= 5 helyen

Mennyire elégedettek a munkaadók a visszajelzések alapján az intézményből kiközvetítettek elméleti szakmai felkészültségével?

egyáltalán nem jellemző= 0 nem jellemző= 1 helyen közömbös= 2 helyen inkább jellemző= 2 helyen jellemző= 2 helyen

Mennyire elégedettek a munkaadók a visszajelzések alapján az intézményből kiközvetítettek gyakorlati szakmai felkészültségével?


Mennyire képesek a kiközvetítettek a megtanultakat kreatív módon problémamegoldásra alkalmazni a visszajelzések alapján?


Mennyire képesek a megtanultakat a munkakörükben elvárt módon továbbfejleszteni, bővíteni?


Mennyire elégedettek a munkaadók intézményből felvettek nyelvtudásával?

egyáltalán nem jellemző= 1 helyen nem jellemző= 2 helyen közömbös= 1 helyen inkább jellemző= 2 helyen jellemző= 1 helyen

Mennyire elégedettek a munkaadók intézményből felvettek informatikai ismereteivel?


62

Mennyire elégedettek a munkaadók intézményből felvettek kommunikációs képességeivel?


Mennyire elégedettek a munkaadók intézményből felvettek általános műveltségével?

egyáltalán nem jellemző= 0 nem jellemző= 1 helyen közömbös= 3 helyen inkább jellemző= 0 jellemző= 3 helyen

Mennyire felel meg munkakörüknek az intézményből alkalmazottak személyisége, hozzáállása, viselkedéskultúrája?


Mennyire képesek csapatban dolgozni az intézményből felvettek?



nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 2 helyen közepes= 2 helyen erős= 2 helyen nagyon erős= 1 helyen nagyon nem kielégítő= 0

Mennyire tartja az intézmény a kapcsolatot a gyenge= 2 helyen közepes= 3 helyen közvetítő cégekkel, kamarákkal?

erős= 1 helyen nagyon erős= 1 helyen



Mennyire igyekszik az intézmény Ön szerint a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kiszolgálni?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 2 helyen közepes= 3 helyen erős= 2 helyen nagyon erős= 0

Mennyire igyekszenek a Ön szerint a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeik kiszolgálását az intézménnyel végeztetni?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 2 helyen közepes= 5 helyen erős= 0 nagyon erős= 0

Amennyiben munkatársait be kellene iskolázni, javasolná-e neki intézményünk olyan szakos képzését, melyen végzett munkatársakat már alkalmaz?


63

5. ÖNKORMÁNYZATOKNAK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI

Mennyire fontos munkaadó az intézmény a város/megye/régió munkaadói között?

egyáltalán nem jellemző= 0 nem jellemző= 0 közömbös= 1 helyen inkább jellemző= 2 helyen jellemző= 0


nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 0 közepes= 3 erős= 1 nagyon erős= 0

Mennyire tekintik természetesnek az intézmény – és hallgatóinak – jelenlétét a város kulturális, sport és általában civil életében?

nem jellemző, vagy nem rendelkezem információval, elfogadhatatlan= 0 létezik, elfogadható, hiányos= 0 megfelelő= 1 közepesen fontos, átlagos= 1 jó, jellemző= 1

Mennyire toleránsak a város lakói az intézmény hallgatóival szemben?

nem jellemző, vagy nem rendelkezem információval, elfogadhatatlan= 0 létezik, elfogadható, hiányos= 0 megfelelő= 0 közepesen fontos, átlagos= 2 jó, jellemző= 1

Mennyire fontos gazdasági tényező az intézmény?

nagyon nem kielégítő= 0 gyenge= 0 közepes= 1 erős= 2 nagyon erős= 0

Mennyire függnek jelenlététől – és alkalmazottaitól, hallgatóitól, mint lehetséges piactól – a város/megye/régió szolgáltató és kereskedelmi cégei?

egyáltalán nem jellemző= 0 nem jellemző= 0 közömbös= 0 inkább jellemző= 2 helyen jellemző= 1 helyen


egyáltalán nem jellemző= 1 helyen nem jellemző= 0 közömbös= 0 inkább jellemző= 1 helyen jellemző= 1 helyen

Mennyire igyekszik Ön szerint az intézmény a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit kiszolgálni?


Mennyire igyekeznek Ön szerint a cégek/város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeik kiszolgálását az intézménnyel végeztetni?


Mennyire veszik figyelembe az intézmény érdekeit, stratégiáját a város/megye/régió fejlesztési terveinek elkészítésekor?


64

Mennyire veszik figyelembe ilyenkor az intézmény képviselőinek, vezetőinek véleményét?


Mennyire veszi figyelembe Ön szerint a város/megye/régió terveit, stratégiáját az intézmény saját terveinek készítésekor?


Mennyire vonja be ilyenkor a város/megye/régió döntéshozóit a tervek elkészítésébe?


Nem

Amennyiben munkatársait be kellene iskolázni, javasolná-e neki az intézmény valamelyik képzését?

Pénzügyi, Közgazdasági képzéseket Amennyiben a képesítési követelményeknek megfelelő szakiránnyal rendelkezik az intézmény, akkor természetesen. Nem

Tudatosan törekszik-e az önkormányzat, hogy Költségtakarékossági, célszerűségi munkatársait helyben, az intézményben szempontok, figyelembe vételével igen. iskoláztassa be? A képesítési előírásoknak megfelelő szakképzési lehetőség esetén.

65

6. VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVÉNEK EREDMÉNYE Mennyire használható a gyakorlatban a tantárgy ismeret-anyaga?

2-nem jellemző= 3 fő 7% 3-közömbös= 13 fő 32% 4-inkább jellemző= 19 fő 46% 5-jellemző= 6 fő 15%

Mennyire mutatnak rá az oktatók a tárgyon, és az adott tudományterületen belüli összefüggésekre, gyakorlati alkalmazásokra?

2-nem jellemző= 15% 3-közömbös= 12% 4-inkább jellemző=46% 5-jellemző=27%

Az ország melyik megyéjében él jelenleg?

Bács-Kiskun=2 fő 5% Fejér=2 fő 5% Győr-Moson-Sopron= 3 fő 7% Komárom-Esztergom= 1 fő 2% Pest= 14 fő 34% Somogy=4 fő 10% Tolna= 1 fő 2% Vas= 7 fő 17% Zala= 4 fő 10% Veszprém= 2 fő 5% KÜLFÖLD, Argentína=1 fő 2%

Milyen településen lakik? (Főváros, megyeszékhely, egyéb város, község)

Főváros= 13 fő 32% Megyeszékhely= 10 fő 24% Város= 12 fő 29% Nagyközség= 2 fő 5% Község= 4 fő 10%

Mikor és milyen szakon végzett?

2002= 1 fő 2% magyar-történelem 2004= 2 fő 5% magyar 1 fő nem írt szakot 1 fő 2005= 7 fő 17% magyar-történelem 1 fő művelődésszervező 6 fő 2006= 26 fő 63% magyar-történelem 1 fő művelődésszervező 15 fő kommunikáció-német 1 fő kommunikáció-magyar 1 fő angol nyelv és irodalom 1 fő angol-magyar 1 fő német-olasz 1 fő andragógia és közösségfejlesztés 1 fő francia-német 1 fő történelem 1 fő magyar-történelem 1 fő angol-művelődésszervező 1 fő 2007= 4 fő 10% 1 fő nem írt évet

66

A főiskolán folytatott tanulmányokat megelőzően szerzett-e képesítést más felsőoktatási intézményben? Ha igen, hol és milyen szakon?

nem= 34 fő 83% igen= 7 fő 17% Kolozsvár, matematika PUG Róma, teológia SZIE, élelmiszermérnök Pécsi Egyetem, magyar nyelv és irodalom Kaposvár-tanító, Pécs-müvelödésszervezö ELTE-TÓFK Siófok Már a főiskola alatt is dolgoztam/Munka mellett végeztem a főiskolát: 23 fő 56% 1 hét után: 1 fő 2% 2 hét után: 1 fő 2%

A főiskola elvégzését követően mikor helyezkedett el? (A végzés után három hónapon belül munkába álltam; Kerestem munkát, de csak …… hónap után tudtam elhelyezkedni; Nem akartam azonnal elhelyezkedni, és csak …… hónap elteltével kerestem állást; Egyéb)

1 hónapon belül: 1 fő 2% 2 hónapon belül: 1 fő 2% 3 hónapon belül: 4 fő 10% 4 hónap múlva: 1 fő 2% 6 hónap múlva: 1 fő 2% 8 hónap múlva: 1 fő 2% Egyéb: 2 fő 5% A hiányzó 15% nem konkretizálta.

Mennyire volt elégedett azzal, ahogyan a főiskola segítette a végzős hallgatókat az elhelyezkedésben?

nem jellemző vagy nem rendelkezem információval, elfogadhatatlan= 37 fő 90% létezik, elfogadható, hiányos= 2 fő 5% megfelelő= 1 fő 2% jó, jellemző= 1 fő 2%

67

Csak azt tudom, hogy nem akartam a szakmában elhelyezkedni. tapasztalat, a tanultak gyakorlatban való használata üres pozíciók hiánya nincs igazán kereslet Nincs igény ilyen végzettségűekre. Nem tudom megítélni, nem kellett állást keresnem A piac telítettsége. Kevés munkalehetőség Vas- megyében. Nem volt elég munkahely tultelitettseg a tanari szakmaban, valamint info hianya arrol, hogy milyen poziciokban helyezkedhetek el a jelenlegi vegzettsegemmel gyakorlati képzés hiányosságai tapasztalatlanság, rutintalanság..elmélet ok.gyakorlat semmi:(

Amikor Ön végzett, mi jelentette a szakmában elhelyezkedők számára a legtöbb kevés állás gondot, nehézséget?

Telített a pálya, túlképzés történik országszerte. Személyes tapasztalatom nincs, de azon csoporttársaim szerint akik a diploma megszerzése után kerestek munkahelyet a kapcsolatok hiánya nehezítette elhelyezkedésüket. Gyakorlat hiánya A non-profit szektor egyre nehezebb helyzetbe kerulese, szinte semmilyen hirdetest nem talaltam a szakmamban. Ahol pedig lett volna egy-egy lehetoseg, ott felsofoku angol nyelvtudas volt szukseges. az első egyetem elvégzése után (2000)a szakmai tapasztalat hiánya az, amit több helyen is hiányoltak önmenedzselés hiánya egyre kevesebb gyerek, pedagógus elbocsátások, iskolák összevonása bármilyen szakmában nehéz az elhelyezkedés

68

A művszervesek túlkiínálata,vmint az ország általános, nem éppen a kezdőknek, frissen végzetteknek kedvező munkaerőpiaci helyzete. nem tudom A kevés munkahely Túl sok tanár túl kevés helyre nekem megvolt a munkahelyem, de a létszámleépítés az állami szférában megnehezítette csoporttársaim elhelyezkedését Kevés az álláshely, és azok jórészét sem szakirányos végzettségűekkel töltik be A telítettség. Amikor Ön végzett, mi jelentette a szakmában elhelyezkedők számára a legtöbb iskolak bezarasanak hire gondot, nehézséget?

igen=2 fő 5% (fél és másfél hónapig) nem= 39 fő 95%

A diploma megszerzése óta részesült-e munkanélküli segélyben? (Nem; Igen, egy alkalommal .... hónapig; Igen, több alkalommal, összesen .... hónapig)

nem,de a szerződésemet évről évre hosszabbítják nem, mert nem kértem Nem - de ennek semmi köze a diplomához. Olyan munka mellett tanultam, amihez nem volt szükség erre a diplomára.

Hányadik munkahelyén dolgozik jelenleg?

első=14 fő 34% második= 10fő 24% harmadik= 6 fő 15%

69

Sorolja fel időrendben, hogy a diploma megszerzése óta milyen munkahelyeken dolgozott! (A munkahely jellegének meghatározásához a következők közül szíveskedjék választani: saját vállalkozás, kis magáncég, közepes vállalat, nagyvállalat, multinacionális cég, közalkalmazotti terület, non-profit szféra, egyéb, mégpedig: ...)

saját vállalkozás=2 fő kis magáncég=5 fő közepes vállalat=3 fő multinacionális cég=5 fő közalkalmazott= 20 fő non-profit szféra= 2 fő egyéb= 2 fő (GYES, au-pair)

Milyen munkakörökben, beosztásokban dolgozott eddig?

adminisztratív főmunkatárs adminisztrátor- tolmács alkalmazott általános iskolai tanár angol tanar asszisztens au pair banki ügyintéző, pénztáros (külföld) bm hivatásos tiszt csomagoló egyéni fejlesztő Elado, recepcios értékesítő Felszolgáló gyermekfelvigyázó, hallgatói információs iroda vezetője HR asszisztens, HR kooridnator, HR specialista ifjúsági és közoktatási referens igazgatói asszisztens ingatlanforgalmi értékbecslő irodai adminisztrátor irodavezető Jelnyelvi Tolmácsszolgálaton diszpécseri beosztásban Kiemelt ügyfélmenedzser kisegítő adminisztrációs munkatárs kollégiumi nevelőtanár középiskolai tanár középvezető logisztikus magánvállalkozó Menedzser asszisztens/ Értékesítési asszisztens / Beszerzési asszisztens művelődésszervező, mb. műv.ház vezető non-profit szféra: egyesületi elnökmunkahely: kulturális referens Oktatási osztály - tréner munkakörben. pénzügyi asszisztens, stewardess személyi asszisztens, szervező - beosztott szoc. munkás, takarító tanár tanító tanszéki előadó tolmács ügyviteli alkalmazott

70

üzletvezető vezető vezető-helyettes

Jelenlegi munkakörében azon a szakterületen igen= 14 fő 34% nem= 27 fő 66% dolgozik-e, amit a főiskolán tanult?

Mennyire hasznosítja itt az egyetemen szerzett szakismereteit?

egyáltalán nem jellemző= 2 fő 5% nem jellemző= 12 fő 29% közömbös= 9 fő 22% inkább jellemző= 13 fő 32% jellemző= 5 fő 12%

Mennyire elégedett a jelenlegi munkájával?

egyáltalán nem jellemző= 2 fő 5% nem jellemző= 5 fő 12% közömbös= 8 fő 20% inkább jellemző= 16 fő 39% jellemző= 10 fő 24%

Ha nem teljesen elégedett, akkor mivel elégedetlen a leginkább?

– alacsony fizetés – diploma megszerzésével nem soroltak át másik közalkalmazotti kategóriába – Egyedül a leépítésekkel nem értek egyet – feladatokkal, kihívással, – főnök-beoszott viszony, – hiányos eszközök – idovel (szabaduszo tanarkent ossze vissza vannak oraim), – külső körülményekkel, dilettantizmussal. – mást szertnék csinálni, de pillanatnyilag ez van – Messze van a lakóhelyemtől. – munka mennyisége, elosztása – munkahelyi környezet – nem a végzettségemnek megfelelő – Nem elég perspektivikus a munkaterület – nem jelent kihívást – nem olyan értelmiségi munkát végzek,amit szeretnék. – Nem tudok azon a szakteruleten elhelyezkedni, amit tanultam, es amibol diplomat szereztem. – nincs előrelépési lehetőség – rossz vezetés – Sablonos munka – sok utazgatassal – Társadalmi megbecsülés – terhek aránytalan és indokolatlan növekedése

Mennyire elégedett a jelenlegi fizetésével?

nagyon nem kielégítő= 4 fő 10% gyenge= 9 fő 22% közepes= 22 fő 54% erős= 5 fő 12% nagyon erős= 1 fő 2%

71

Tervezi-e, hogy munkahelyet változtat?

igen= 19 fő 46% nem= 22 fő 54%

Dolgozott-e már külföldön? Ha igen, akkor hol és mennyi ideig?

nem= 31 fő 76% igen= 10 fő 24% – EU, 2 év – Németország, 2 év – Argentinaban, mar lassan egy éve – Svájc, 2 1/2 év – 2006-ban es jelenleg is ott elek. – London, 3 év – Magyarország (román állampolgár), 7 év – Németország, 8 hónap – Ausztriában, szezonális munkát végeztem – London, 9 honapja

Tervez-e külföldi munkavállalást a következő öt évben?

igen= 10 fő 24% nem= 31 fő 76%

Emlékezete szerint hogyan hatott a választott szakma iránti érdeklődésére a főiskolai képzés? (számottevően növelte; nem változtatott rajta; kiábrándított belőle)

kiábrándított belőle= 4 fő 10% nem változtatott rajta= 21 fő 51% növelte= 9 fő 22% számottevően növelte= 7 fő 17%

Milyen volt Ön szerint az oktatók többségének szakmai felkészültsége?

közepes= 7 fő 17% erős= 26 fő 63% nagyon erős= 8 fő 20%

Mennyire tudták tanárai átadni az ismereteiket a hallgatóknak?

Soroljon fel néhány olyan oktatót, akik leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai elhivatottsága erősödjék!

gyenge= 1 fő 2% közepes= 18 fő 44% erős= 19 fő 46% nagyon erős= 3 fő 7% – Balogh Éva, – Barta Gábor. – Bartak Balazs, – Bartak Henrietta, – Bokanyi Peter, – Böhm tanár úr, – Csiszár Zsófia, – Csóka Tibor, – dr Horváth Andrea – dr Krajczárné Cierna Lubica, – Dr. Czetter Ibolya, – Dr. Cseresznyak Monika, – Dr. Csider Sándor, – Dr. Fuzfa Balazs, – dr. Guttmann Miklós, – Dr. Lang Gusztav, – Dr. Lőrinczy Huba, – Dr. Manko Maria, – Dr. Marko Julianna, – Dr. Molnar Zoltan, – Dr. Nagy Gábor, – Dr. Stipkovics Ferenc, – Dr. Szabó Árpád, – Dr. Szabo Geza, – Dr. Szatmari Jozsefne – Dr. Tóth Ferenc,

72

– dr. Vígh Kálmán, – Foki Livia, – Gelencser Ildiko, – Hajba Renáta, – Juhász Andrea, – Katja Wohlgemuth, – ...né Petra (német tanszék) – Katona Attila, – Kézy Eta, – Kiss Erika, – Kiss Judit, – Kovács Balázs – Landgráfné Mózer Ibolya, – Márcziné Nyíri Márta – Maurer Péter, – Molnár György, – Molnar Katalin, – Murai András, – Murai Gábor, – Nemes Gaspar, – Némethné Péter Valéria – Némethné Tóth Ágnes – Polgár Mariann, – Prof. Horanyi Ozseb, – Roznárné – Sütz Péter – Szalai Szilvia – Szántó Imréné, – Szántóné Balázs Edit, – Szatmári Petra, – Szücs judit – Takács Dóra, – Takács Erzsébet, – Tasnádi Róbert, – Török Gábor, – Velics Gabriella, – Vincze Szilvia

Részt vett-e főiskolai évei alatt külföldi részképzésben? Ha igen, hol?

nem= 41 fő 100%

73

Véleménye szerint milyen ismeretekből nyújtott kevesebbet Önnek a főiskola a szükségesnél? (Több választ is adhat!) (Gazdasági ismeretek; Pszichológia; Jog; Kommunikáció; Társadalomismeret; Idegen nyelv; Számítástechnika; Egyéb, éspedig:)

– Gazdasági Ismeretek, – Gazdasái és jogi – gyakorlati iskolai oktatás-nevelés – gyakorlati megközelítés – Gyakorlati oktatás egyáltalán nem volt a szakirányunkon (PR-protokoll). Ez hatalmas hátrányt jelentett!!!!! – Idegen nyelv – Kommunikáció, – Kommunikációs – módszertan (az órák alacsony száma) – Módszertan, a hétköznapi tanításban jól hasznosítható ismeretek. – művelődéstörténet – nincs ilyen – PR ismeretek, – protokoll – Pszichológia – Pszichologia, Didaktika, Gyakorlati ismeretek – pszihológiai ismeretekből – rendezvényszervezés – rendezvényszervezés, – semmilyen – számítástechnika – tanítási gyakorlat – társadalomismeret

A főiskola megfelelő elméleti ismereteket nyújtott a szakma sikeres gyakorlásához?

nem jellemző= 1 fő közömbös= 12 fő inkább jellemző= 22 fő jellemző= 6 fő

A főiskola megfelelő gyakorlati ismereteket nyújtott a szakma sikeres gyakorlásához?

egyáltalán nem jellemző=6 fő nem jellemző= 10 fő közömbös= 14 fő inkább jellemző= 5 fő jellemző= 5 fő

A főiskola jól felkészített olyan feladatok ellátására, amelyek nem tartoznak ugyan szorosan a szakmámhoz, de gyakran előfordulnak a munkám során?

egyáltalán nem jellemző=2 fő nem jellemző= 10 fő közömbös= 18 fő inkább jellemző= 8 fő jellemző= 3 fő egyáltalán nem jellemző=22 fő

A főiskola megfelelő feltételeket teremtett a nem jellemző= 7 fő szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv közömbös= 6 fő inkább jellemző= 3 fő elsajátításához? jellemző= 3 fő

A főiskolai képzés ideje alatt lehetőség volt megismerkedni a szakmában alkalmazott legkorszerűbb módszerekkel és technikákkal?

egyáltalán nem jellemző=5 fő nem jellemző= 7 fő közömbös= 15 fő inkább jellemző= 10 fő jellemző= 4 fő

74

A főiskolán szerzett első diplomáját követően tanult-e tovább felsőoktatási intézményben? Ha igen, hol és milyen képesítést szerzett?

Tervez-e a közeljövőben további iskolarendszerű tanulást? Ha igen, hol és mit tanulna?

nem= 35 fő igen= 6 fő – ELTE kiegészítő egyetemi képzés, francia szak, folyamatban – BDF angol szak – kigészítő képzés PTE-BTK, magyar – még folyamatban van. – ELTE BTK nemet egyetemi kiegeszitö szak – PTE FEEK, művelődészszervező, egyetemi KL-képzés. Végzés éve 2008.

nem= 22 fő igen= 19 fő – Filmelméletet, ill. antropológiát szeretnék tanulni a későbbiekben. Terveim szerint úgy öt éven belül fognék bele. – grafika – magyar szak – amikor lesz andragógiai területen mesterképzés. – de még nem döntöttem el mit – ELTE vagy POTE Jogi Kar – ELTE, pszichológia – magasabb szinten andragógiát, közösségfejlesztést – mindenkeppen egyetemen (ELTE, SZTE, PTE), leginkabb bolcseszkaron leginkabb filozofiat, pszichologiat, magyart, kommunikaciot – mindenképpen egyetemi diplomát szeretnék mindkét szakomból. Hogy melyik egyetemen, azon még nem gondolkodtam. – nem tudom még – önkormányzati igazgatást. – szeretnem a diplomam egyetemi szintu kiegeszito kepzeset elvegezni. Vagy angol nyelv szak. – a BDF-en egészségfejlesztés szakra jelentkeztem. – Igen. BDF BTK magyar – igen..talán az ELTE-n – kiegészítő képzésben vennék részt, nyelvet tanulnék még – NYME Humánerőforrásmenedzsment – szociológia, Budapest vagy Pécs

Szerzett-e Ön tudományos doktori címet (Ph.D)?

igen= 1 fő nem= 40 fő

Ha még nem szerzett, tervezi-e, hogy részt vesz valamelyik doktori programban? Ha ige, hol?

nem= 36 fő igen= 5 fő Budapest v. Pécs ELTE BTK Pécs

Szokott-e Ön publikálni (a szakmai konferencia-előadást is beleértve)?

nem= 41 fő 100%

75

Van-e szabadalmazott találmánya? Jelenlegi nyelvtudása lehetővé teszi-e szalmai tevékenységek elvégzését?

nem= 41 fő 100%

Járt-e külföldön szakmai tanulmányúton?

nem= 36 fő igen= 5 fő

Ha igen, mennyi ideig tartott a leghosszabb tanulmányútja?

1 nap 10 nap néhány hét 1 hónap

Hogyan gondolja most, ha újra pályaválasztás előtt állna, ismét ezt a főiskolát választaná-e?

nem= 10 fő igen= 26 fő talán= 4 fő nem tudom= 1 fő

És ugyanezt a szakot választaná-e?


Melyik kar kérte fel Önt a kérdőív kitöltésére?

BTK= 40 fő TMK= 1 fő


76

III. KONSZENZUSOS ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE ADOTTSÁG ELEMEK Adottság megnevezése VEZETÉS Értékelési szempont: 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében? (A) Megközelítés 65%

(D) Alkalmazás 72%

(A R) Áttekintés 68%

Átlag

68%

Adottság megnevezése VEZETÉS Értékelési szempont: 1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? (A) Megközelítés 45%

(D) Alkalmazás 40%


Átlag

44%

Adottság megnevezése VEZETÉS Értékelési szempont: 1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését? (A) Megközelítés 67%

(D) Alkalmazás 78%


Átlag

76%

Adottság megnevezése VEZETÉS Értékelési szempont: 1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel (A) Megközelítés 75%

(D) Alkalmazás 70%


Átlag

73%

Átlag Elérhető max. pontszám: 34

65% Tényleges pontszám: 22

77

ADOTTSÁG ELEMEK Adottság megnevezése STRATÉGIA KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? (A) Megközelítés 48%

(D) Alkalmazás 42%


Átlag

44%

Adottság megnevezése STRATÉGIA KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? (A) Megközelítés 48%

(D) Alkalmazás 43%


Átlag

44%

Adottság megnevezése STRATÉGIA KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás (A) Megközelítés 57%

(D) Alkalmazás 57%


Átlag

55%

Adottság megnevezése STRATÉGIA KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja) (A) Megközelítés 60%

(D) Alkalmazás 57%


Átlag

59%

Átlag

50%

Elérhető max. pontszám: 27

Tényleges pontszám: 13,5

78

ADOTTSÁG ELEMEK Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése (A) Megközelítés 58%

(D) Alkalmazás 53%

Átlag

(A R) Áttekintés 58% 56%

Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés (A) Megközelítés 67%

(D) Alkalmazás 63%

Átlag


Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés (A) Megközelítés 67%

(D) Alkalmazás 68%

Átlag


Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága (A) Megközelítés 57%

(D) Alkalmazás 52%

Átlag


Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról (A) Megközelítés 58%

(D) Alkalmazás 62%

Átlag


Adottság megnevezése A MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 3.f Terhelés mérése (A) Megközelítés 62%

(D) Alkalmazás 70%


Átlag

63%

Átlag

60%


Tényleges pontszám: 18

79

ADOTTSÁG ELEMEK Adottság megnevezése ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, (A) Megközelítés 30%

(D) Alkalmazás 33%


Átlag

32%

Adottság megnevezése ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága (A) Megközelítés 22%

(D) Alkalmazás 25%


Átlag

23%

Adottság megnevezése ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 4.c Információ és tudásmenedzselés (A) Megközelítés 53%

(D) Alkalmazás 50%


Átlag

50%

Adottság megnevezése ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése (A) Megközelítés 45%

(D) Alkalmazás 42%

Átlag


Adottság megnevezése ERŐFORRÁSOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont:4.e Partnerkapcsolatok menedzselése (A) Megközelítés 60%

(D) Alkalmazás 60%


Átlag

58%

Átlag

41%



80

ADOTTSÁG ELEMEK Adottság megnevezése FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása (A) Megközelítés 57%

(D) Alkalmazás 55%


Átlag

53%

Adottság megnevezése FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 5.b A kutatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása (A) Megközelítés 38%

(D) Alkalmazás 37%


Átlag

37%

Adottság megnevezése FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 5.c FOI támogató folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága (A) Megközelítés 40%

(D) Alkalmazás 40%


Átlag

39%

Adottság megnevezése FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 5.d FOI irányítási folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága (A) Megközelítés 48%

(D) Alkalmazás 42%


Átlag

45%

Adottság megnevezése FOLYAMATOK KIÉRTÉKELÉSE Értékelési szempont: 5.e Elitképzés rendszerének bemutatása és értékelése (A) Megközelítés 47%

(D) Alkalmazás 47%


Átlag

46%

Átlag

44%



81

EREDMÉNY ELEMEK Adottság

megnevezése 6. A MUNKATÁRSAKKAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK (A szöveges értékelés szempontjai) Értékelési szempont: 6.a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása (R) Eredmény 28%

(S) Kiterjedtség 30%

Átlag

29%

Értékelési szempont: 6.b A követelmény-, teljesítményértékelési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése (R) Eredmény 32%

karriertervezési,


Átlag

32%

Értékelési szempont: 6.c Létszám mennyiségi és minőségi változási, fluktuáció, megtartó képesség fokozása, értékelése (R) Eredmény 48%


Átlag

46%

Átlag

36%



82

EREDMÉNY ELEMEK Adottság megnevezése: 9. Szervezeti eredmények Értékelési szempont: 9.a Az oktatási tevékenységre vonatkozóan (R) Eredmény 48%


Átlag

47%

Értékelési szempont: 9.b A kutatási tevékenységre vonatkozóan (R) Eredmény 43%


Átlag

42%

Értékelési szempont: 9.c A szervezet gazdálkodására vonatkozóan (R) Eredmény 42%


Átlag

40%

Átlag

43%



83

TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN 2 II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 51

Recommend Documents