Az Egységes Szakképzési Önértékelési Modell (ESZÖM) II

Az Egységes Szakképzési Önértékelési Modell (ESZÖM) II. ALKALMAZÓI SZINT 1. VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS 1. a A vezetés személyes részvétele a szakképző intézmény értékrendjének és hosszú távú terveinek kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában 1. Milyen módon vesz részt a vezetés személyesen az intézmény értékrendjének, célrendszerének, stratégiai dokumentumainak és egyéb hosszú távú terveinek a kialakításában? Az iskola Pedagógiai Programjának legutóbbi átfogó felülvizsgálatára 2008/2009-es tanévben került sor. Az intézmény 5 fős vezetésének valamennyi tagja részt vett a dokumentum egyes elemeinek értékelésében és aktualizálásában olyan módon, hogy mint egy-egy dolgozói munkacsoport tagja közreműködött az iskola küldetését és jövőképét, céljait, indikátorait és ehhez kapcsolódó feladatait, a nevelés és oktatás elveit, szempontrendszerét és tevékenységeit meghatározni hivatott egyéni és csoportmunkában, majd az ezt követő tantestületi értekezlet munkájában. Közreműködtek a csoportmunka során megfogalmazott javaslatok véleményezésében, rendszerezésében, végleges formájuk meghatározásában, a csoportmunkát követő prezentációkat követő viták aktív résztvevői voltak. Ugyanebben az időszakban megtörtént a helyi tanterv és a szakmai program felülvizsgálata is, amely tevékenységet az intézmény igazgatója és a minőségügyi vezető koordinálta. A MIP átfogó felülvizsgálatára 2008-ban került sor legutoljára, amelyben az előbbiekben leírt módon vett részt az intézmény vezetése. A csoportmunka és testületi konszenzus eredményeit az iskola minőségügyi vezetője öntötte végleges formába. A hosszú távú tervek megvalósításával összefüggésben a vezetés példamutatásának legfontosabb eleme a stratégiai dokumentumokban rögzített célok és feladatok teljesülésének rendszeres vizsgálata és értékelése. 2. A vezetés miként vesz részt a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében? Az intézmény vezetése 2000-től kezdődően vesz részt évente legalább 2 napos belső minőségbiztosítási továbbképzéseken, amely azóta is a szervezetépítés egyik legfontosabb fóruma azáltal, hogy itt kerülhet sor a szervezet problémáinak feltárására, illetve megoldási, fejlesztési javaslatok kidolgozására. Ezzel összefüggésben a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentős elemeit minőségbiztosítási szakértő által vezetett tréningen kezdte tudatosan azonosítani a vezetés a nevelőtestülettel karöltve 2001-ben, majd 2004 augusztusában a vezetés döntése alapján összdolgozói szinten SWOT analízisre került sor teljes dolgozói körben, csoportmunkában, valamint a szervezeti kultúrára vonatkozó, 9 kérdésből álló kérdőívet töltött ki minden dolgozó. Mindezek eredményeként 2005-től kezdődően minden évben 1 vagy 2 napos minőségügyi továbbképzésre kerül sor a pedagógusok számára, ahol a vezetés tagjai csoportmunka keretében részt vesznek szervezeti kultúra fejlesztésére is vonatkozó kérdések feldolgozásában. Vezetői kezdeményezésre és közreműködéssel készült el 2006-ban a Hansági X parancsolat, valamint lett a szakmai munka egyik alapvető fóruma 2008-tól az egy osztályban tanítók közösségének évente két-két alkalommal megtartott értekezlete. Ugyancsak vezetői kezdeményezésre került sor 2002-től kezdődően pedagógus és nem pedagógus munkatársakkal három alkalommal elbeszélgetésre a szervezeti kultúra értékelése és fejlesztése érdekében. Az igazgató és minőségügyi vezető irányításával zajló hatszemközti beszélgetés dolgozói csoportjának és kérdéseinek kiválasztása az adott évben megvalósított, szegmentáltan kiértékelt igény- és elégedettségmérés eredményei alapján történt. Legutóbb a 2010/2011-es tanévben valósult meg ilyen elbeszélgetés-sorozat, a célcsoportot a szakoktatók alkották, kiemelt téma pedig a szakképzés fejlesztése (csoportszervezés. értékelés, kapcsolat a munkahelyekkel, stb.) volt.

1

3. Kik és milyen módon végzik a vezetés munkájának külső és belső értékelését? Az igazgató munkáját a fenntartó alapítvány kuratóriuma értékeli az éves iskolai beszámoló értékelésével egyidejűleg. Az iskola vezetésének értékelésére évente kerül sor az igazgató által, melynek folyamata a „Dolgozói értékelés szabályzata” elnevezésű dokumentumban szabályozott. Az eljárásnak része, hogy személy szerint a vezetés adott tagjáról felmérésben véleményt formálnak a tanulók és a pedagógus munkatársak is. A vezetés együttes, mint testület munkájának belső értékelését közvetlenül a munkatársak, külső értékelését a fenntartó végzi. A dolgozói igény és elégedettségmérés része a dolgozók véleménynyilvánítása az iskola vezetéséről. Az iskola nevelőtestülete és a nem pedagógus munkakörben dolgozók minden évben kérdőív segítségével öt adottságterületen értékelik a vezetés munkáját. A kérdőíveket külön töltik ki és kerülnek kiértékelésre a vezetők, pedagógusok, dolgozók esetében, továbbá iskolai átlag is meghatározásra kerül. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamata – 2010-től kezdődően az 1000Mester TISZK szempontjait is figyelembe véve – az IMIP-ben szabályozott. Az iskola fenntartója, az alapítvány kuratóriuma évente értékeli az iskola vezetésének tevékenységét, amelynek alapja az IMIP végrehajtásának éves értékelésére épülő az intézményvezetői beszámoló, amely felhasználja az ESZÖM modell kötelező, ajánlott kulcsindikátorait, valamint benchmarking indikátorait. Az értékelés eredménye a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveiben, kuratórium határozataiban nyomon követhető. A vezetés átfogó külső értékelése valósult meg 2007-ben a Peer Review Extended projekt keretében a „Tanulás és tanítás”, valamint az „Intézményi éthosz, stratégiai tervezés” területeken. A vezetésnek a külső értékelés alapján indított fejlesztések megvalósulásában betöltött szerepét a 2010es Peer Review Impact projekt keretében elkészített esettanulmány rögzítette. A vezetés tagjainak holisztikus komplex kompetenciamérő (emberi magatartás és viselkedés) RaDAr modell szerint felmérésére 2008-ban és 2009-ben került sor a szegedi QUALITAS szervezésében. 4. A vezetés az értékelési eredmények, visszajelzések alapján hogyan fejleszti saját tevékenységét? A vezetés tevékenysége fejlesztésének legfontosabb alapja a közvetlen partneri (szülők, tanulók, munkáltatók), valamint a dolgozói igény és elégedettségmérés eredményeinek éves értékelése. A közvetlen partnerek esetében intézkedések, intézkedési tervek születnek, melyek szükség szerint érintik a vezetői tevékenység fejlesztését (pl. a partneri kapcsolattartás megfelelő fórumainak megteremtése). A dolgozói elégedettségmérés eredményeit hasonlóan kezeli a vezetés, ugyanakkor fontos elem, hogy amennyiben indokolt, az adott dolgozó csoporttal személyes elbeszélgetést is kezdeményez a problémák és megoldási lehetőségek tisztázására. Az elbeszélgetések résztvevője a munkatárs mellett az igazgató és a minőségügyi vezető. 5. A vezetés milyen módon mutat példát a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében? A vezetés pedagógus tagjai a kötelező óraszámukon túl részt vesznek pedagógiai kísérletekben és szakmai fejlesztési tevékenységekben, szakmai továbbképzéseken. Ilyenek például integrált tartalmú tananyagok, projekt módszer szerinti oktatás, megtanító stratégia bevezetése és alkalmazása, kompetencia-alapú tananyagok használata. Közreműködnek az önerőből és pályázati támogatással megvalósuló tananyagfejlesztésekben és azok kipróbálásban, továbbá aktív résztvevői a központilag, vagy helyi kezdeményezéssel megvalósított továbbképzéseknek (Pl. SZFP I., HEFOP 3.1.3, 1000Mester TISZK képzései, belső informatikai továbbképzések). A vezetés tagjai külső szervezésben megvalósuló, az iskolai értékrend bemutatására lehetőséget adó szemináriumokon, konferenciákon vállalt előadásokkal, továbbképzések vezetésével is példát mutatnak a munkatársaknak. (Pl. A Peer Review tapasztalatainak megosztása 2007, 2008, 2009ben, a pályaorientáció szervezésének elvei, tapasztalatai 2010-ben, az „Intézményi minőségirányítási rendszer működtetése” TISZK továbbképzés vezetése2009-ben, Peer Review Nemzeti Hálózat szervezése 2010-ben)

2

Az intézményi értékrend érvényesülését biztosító vezetői elkötelezettséget és az ezzel kapcsolatos feladatokat az IMIP 4.1 A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM MŰKÖDTETÉSÉBEN című fejezete tartalmazza. 1. b A vezetés személyes részvétele a szakképző intézmény belső működési rendjének kialakításában, működtetésében és továbbfejlesztésében 1. A vezetés milyen szerepet vállal az oktatási-képzési tevékenységek megtervezésében és megvalósításában, az intézmény napi oktatási-képzési munkájában? Mi indokolja ezt a szerepvállalást? Az intézmény vezetése – az igazgató, 2 helyettese, gazdasági vezető, gyakorlati oktatásvezető –, a fenntartó kuratórium titkárának részvételével 2000-től kezdődően minden évben 2-3 napos minőségbiztosítási továbbképzést szervez. A napi működés aktuális teendőinek, a szervezeti kultúra elemeinek meghatározása mellett kerül sor ezen alkalmakon az oktatási-képzési tevékenység időszerű irányainak megtervezésére. (Pl. beiskolázási tervek, elektronikus középiskola szervezése, modulrendszerű képzés bevezetése, képzési idő, beszámíthatóság, meghatározása, új képzések lehetőségének számbavétele, stb.). A döntésekről készített emlékeztető alapján, a vezetés abban megnevezett tagjai munkálkodnak a tervek megvalósításán. A megfelelő előkészítést követően ők terjesztik vita és döntés céljából a tantestület elé a kimunkált terveket. A vezetés pedagógus tagjai nem csupán kötelező óraszámuk erejéig vesznek részt az oktatásban, képzésben, hanem közreműködnek új pedagógiai módszerek bevezetésében is (Pl. megtanító stratégia alkalmazása, kompetencia-alapú tananyagok alkalmazása, innovatív projektek megvalósítása általános iskolákkal). Ezt azon elv indokolja, hogy az iskola felelős vezetői nem szakadhatnak el a napi pedagógiai tevékenységtől, továbbá az iskola jövőjét befolyásoló pedagógiai kísérletekről személyes tapasztalataiknak kell lenniük 2. A vezetés milyen rendszerben hozza meg döntéseit, és a döntéshozatalhoz milyen döntéselőkészítési folyamatot alakított ki? A vezetés (igazgató, általános igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, minőségügyi vezető, gyakorlati oktatásvezető) minden héten egy alkalommal tart vezetőségi értekezletet. Ennek időpontja kötött. Amennyiben nem sikerül minden kérdést tisztázni, akkor hetente több értekezletre kerül sor. A döntéseket konszenzusos rendszerben hozza a vezetés. Ha nincs egyetértés, akkor a többségi elv alapján születik döntés. Azokban a kérdésekben, amelyek nevelőtestületi döntést igényelnek, a nevelőtestületi értekezlet előtt a vezetés egységes álláspontot alakít ki, amelyhez minden vezetőségi tag megkapja a szükséges információkat. Ezt követően a vélemények megfogalmazása és megvitatása után a vezetés az említett módon határoz és terjeszti a kérdést a nevelőtestület elé. Az előterjesztést az igazgató vagy az általa megbízott vezetőségi tag végzi. 3. Hogyan történik az intézmény működését szabályozó alapvető dokumentumok elkészítése és elfogadása, és ebben milyen feladatokat vállalnak a vezetés tagjai? Az intézmény alapdokumentumai a Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, melyet az iskolavezetés és a tantestület közös munkával készített el. Fölülvizsgálatára a törvényi változások, illetve a tevékenységek felülvizsgálata és módosítása okán kerül sor. A változtatások szellemében az esetleges jogszabályi előírások módosulása figyelembevételével szükség szerint a tantestület módosítja az iskolai SZMSZ-t, Házirendet, s az ellenőrzési tervet. Az erre vonatkozó javaslatot az igazgató illetve az iskolavezetés teszi meg, majd a munka mértékétől, jellegétől függően szükség szerint munkacsoportok alakulnak, amelyeknek tevékenységében részt vesznek a vezetés tagjai is. A Pedagógia Program és az IMIP céljainak megvalósítása érdekében a tanév elején a nevelőtestület éves munkatervet fogad el, amely tartalmazza a tanév feladatait, eseményeit és felelőseit, elvárt eredményeket. Erre a munkatervre a vezetés tesz javaslatot, de minden esetben tényleges vita dönt a véglegesen elfogadott tevékenységekről és azok felelőseiről. Az intézmény továbbképzési terve 5 évre készült (legutóbb 2008 márciusában) nevelőtestületi konszenzus alapján, figyelembe véve a jogszabályok idevonatkozó előírásait és az intézmény anyagi lehetőségeit.

3

4. A vezetés az intézményen belül hogyan kezdeményezi, szervezi a munkatársak és a munkatársi csoportok közötti együttműködést? Az iskola vezetése a hagyományos munkaközösségek működtetése helyett a konkrét feladatok elvégzésére létrejött, az együttműködést, az egy osztályban tanítók rendszeres konzultációját, együttmunkálkodását igénylő tevékenységek támogatását tekinti elsődlegesnek. Az egy osztályban tanítók közössége évente legalább 2-2 alkalommal tart megbeszéléseket. Ezen szerveződés működésének kereteit az „Egy osztályban tanítók együttműködésének szabályzata” tartalmazza. A vezetés ösztönzi a munkatársakat az együttműködésre, team-munkára, ehhez elsősorban a vezetők és az általuk bevont pedagógusok által írt pályázatokon sikerül anyagi forráshoz jutni (több közös tananyagfejlesztés történt – történik, új módszerek bevezetése, szakmai versenyek és külföldi tanulmányutak szervezése, egyéb versenyeken való részvétel és erre történő felkészülés, Egészségnap, Aktív nap szervezése, UNESCO Asszociált Iskolák programjainak szervezése, Határtalanul pályázat megvalósítása, Évkönyv készítése, stb.). A csoportokat irányító vezetők feladata a munka koordinálása és a csoport tagjainak megfelelő információkkal való ellátása. A munkakörülményeket is megfelelően igyekszik kialakítani a vezetés. Kezdeményezésükre alkotó terem is készült a közös munkához (természetesen számítógéppel és Internet hozzáféréssel). Jó lehetőséget nyújt a munkatársak, illetve csoportjaik közötti együttműködésre az iskolai alapdokumentumok aktuális felülvizsgálata, illetve új, a működés és a sikeresség szempontjából alapvető elveket és feladatokat megfogalmazó dokumentumok elkészítése. Az előbbire példa 2009/2010ben a Pedagógiai Program és a Házirend módosítása. Ez utóbbira példa a 2009/2010-es tanévben az esélyegyenlőségi terv összeállítása, a 2010/2011-es tanévben az Iskolabiztonság stratégia elkészítése. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy az iskola három pedagógusa mediátori 2 pedig multiplikátor tanári továbbképzésen vett/vesz részt. Az iskola vezetése kiemelten támogatja a kiképzettek és tantestület többi tagjának, elsődlegesen az osztályfőnököknek az együttműködését az iskolai konfliktusok sikeres megoldása érdekében. 5. A vezetés miként ellenőrzi a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi működésében? A jogszabályok betartásának ellenőrzése a mindennapi működésben elsősorban az alábbi területeket öleli fel: Az iskolai dokumentumok kitöltése és naprakész vezetése, záradékolása (naplók, törzslapok, bizonyítványok). A naplók ellenőrzése negyedévente, többi dokumentumé évente, illetve szükség szerint történik meg az általános igazgatóhelyettes által. Ugyanő ellenőrzi a szülői, illetve a jegyzői értesítések időben való kiküldésének megtörténtét a hiányzások alakulásának függvényében. Szintén az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi a vizsgaszervezés és lebonyolítással kapcsolatos jogi követelmények betartását az éves vizsgaidőszakok előkészítése és megvalósítása során és azt követően. A hiányosságokról feljegyzés készül és szükség szerinti intézkedések történnek. Az igazgató a munkatársak alkalmazásával, feladatkiosztásával kapcsolatos jogszabályok betartását felügyeli, továbbá saját hatáskörébe vonva folyamatosan figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos paragrafusok előírásainak maradéktalan betartatását. A pénzügyi szabályzók betartatásáért a gazdasági vezető felel a gazdálkodás minden területén, az ezzel kapcsolatos munkája a tevékenység jellege miatt folyamatos és a pénzügyi vonalon dolgozó valamennyi munkatársra kiterjed. A gyakorlati oktatásvezető az iskolai tanműhelyek HACCP követelményeinek való megfelelést ellenőrzi, továbbá a tanulók munkahelyen való foglalkoztatásának jogszerűségét felügyeli folyamatosan. A minőségügyi vezető a minőségügyi dokumentumok előírás szerinti meglétének biztosításáért, valamint az előírt mérések, értékelések, statisztikák elkészítéséért felel, ezzel kapcsolatos feladatai az IMIP 4.1.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége című fejezetben szabályozott. Feladati közé tartozik továbbá a pályázatok készítésének és megvalósításának koordinálása, ellenőrzése, valamint a tanári továbbképzések tervezése és dokumentálása a jogszabályoknak megfelelően.

4

6. Az intézmény vezetésének tagjai milyen feladatokat látnak el az intézményi működés értékelési rendszerének kialakításában, működtetésében és fejlesztésében? A 2001 júniusában elfogadott Pedagógia Program és benne az ellenőrzési, értékelési rendszer felülvizsgálata 2003/2004-es tanévben történt meg, amit az oktatási törvény 2003. évi módosítása indokolt. 2004-től a Minőségirányítási Program részét képező mérési, ellenőrzési, értékelési rendszert az iskola vezetése állította össze és vizsgálta fölül oly módon, hogy előzőleg beazonosította az iskola működését meghatározó folyamatokat. A 2006-tól rendszeresen folytatott dolgozói teljesítményértékelés folyamata szabályozottan a 2008-as módosítást követően része az IMIP-nek, amely szintén az iskola vezetésének az értékelést szabályozó munkacsoportban való aktív közreműködésével jött létre. Az érvényben lévő IMIP 4.3.5 Intézményi mérés, értékelés, indikátorrendszer című fejezete az alábbi pontokat tartalmazza a mérés-értékeléssel kapcsolatban: Az Intézményi Önértékelés rendje A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése A dolgozói értékelés szabályozása Az IMIP értékelési rendje A nevelő-oktató munka ellenőrzési-értékelési mátrixa A belső vizsgarendszer A Pedagógiai Programban szabályozott további mérés-értékeléssel kapcsolatos folyamatok Az iskolai indikátor rendszer A fenti fejezetekben meghatározott formában, körben és rendszerességgel történik az ellenőrzés és értékelés. Például az iskola belső működési rendjének biztosítása érdekében az igazgató, általános igazgatóhelyettes: a tanórák, gyakorlatok ellátását, pontos órakezdéseket, ügyeletek napi ellenőrzését, tanulói hiányzásának regisztrálását, osztálynaplók vezetését, ügyviteli dokumentumok, túlórák ellenőrzését havi rendszerességgel végzi. A dolgozói teljesítményértékelést az igazgató, két helyettese, a gyakorlati oktatásvezető, a pénzügyi vezető valósítja meg éves rendszerességgel. Az intézményi önértékelését, az erre a célra alakult értékelési csoport végzi 3 évente. 7. A vezetés milyen módon biztosítja a munkatársak részére a jogi szabályozók megismertetését és a változások figyelemmel kísérését? Az intézményben az alapítástól, azaz 1991 óta biztosított a jogszabályok ill. a jogszabályi változások folyamatos és rendszeres figyelemmel kísérése, mivel ezen időszaktól megrendelésre került a Magyar Közlöny és az Oktatási Közlöny. Ezeken kívül még a CD jogtár is rendelkezésre áll, hogy tájékozódni lehessen a jogszabályi környezet változásairól. Az általános igazgatóhelyettes feladata, hogy az információhordozók megjelenésekor azonnal, de legkésőbb 2 napon belül tájékozódjon azok tartalmáról. Ezt követő napon az aktuális jogszabályokról szóban tájékoztatja az igazgatót, valamint a hetente tartott vezetői értekezleten a vezetés többi tagját. Amennyiben indokolt a jogszabályokat, illetve azok elérhetőségét elektronikus levélben eljuttatja valamennyi érintetthez. Az igazgató, általános igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető szükséges esetben részt vesz külső szervezetek által tartott jogszabályi változásokról tartott tájékoztatókon. Mindezeken túl a vezetés valamennyi tagja a feladatköréhez kapcsolódóan folyamatosan figyeli a jogszabályi változásokat, illetve a napi munkájához szükséges jogszabályokat az Internetes adatbázisokat felhasználva megfelelően alkalmazza. A nevelőtestület minden tagját érintő jogszabályok másolata a tanári szobában lévő információs táblára kerülnek. Ezeken kívül a jogszabályi előírásokról, illetve azok változásairól a heti rendszeres információátadáson (nevelőtestület és egyéb alkalmazottak részére), rendkívüli nevelőtestületi ill. összdolgozói értekezleten vagy a negyedévente rendszeresen megtartásra kerülő nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és munkavédelmi szakember. A jogszabályozók figyelemmel kísérésével kapcsolatos tudnivalókat részletesen az IMIP a 4.1.2 A vezetés szerepe a jogszerű működés biztosítása című fejezet tartalmazza.

5

8. Milyen módon biztosítja a vezetés az intézmény működését szabályozó dokumentumok összehangoltságát, koherenciáját? A 2004-ben a Pedagógiai Program felülvizsgálata és a Minőségirányítási Program összeállításakor, valamint azok és az SZMSZ, illetve a Házirend későbbi módosításaikor figyelembe vételre kerültek azon a törvényi előírások, amelyek rendelkeztek az egyes dokumentumok kötelező tartalmi elemeiről. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az általános igazgatóhelyettes terjesztette elő. Mindezek mellett a minőségi célok és feladatok megfogalmazásánál figyelembe lett véve a Pedagógiai Programban korábban rögzített célok és feladatok, az indikátor-rendszer leírásánál pedig a Pedagógiai Programban kiemelt tevékenységek voltak irányadóak. Mivel az egyes dokumentumok tartalmaiban az évek során átfedések szerepeltek, ezért az IMIP 2008-as, illetve a Pedagógiai Program 2009-es módosítása során cél volt a redundáns elemek kiküszöbölése a szóban forgó dokumentumok esetében. Az egyes dokumentumok tartalmának összeegyeztetését a minőségügyi vezető végezte el. Ugyanakkor közeljövőben a négy alapdokumentum tartalmának teljes vezetés általi összehangolása indokolt lenne. 9. A vezetés hogyan biztosítja az intézményen belül a feladatok, a felelősségek és a hatáskörök szabályozottságát, megosztását? Milyen viszonyban vannak ezek a szabályozások a valós működéssel? Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának IV. pontjában kerül részletes bemutatásra a szervezet felépítése. Itt rögzítve lett a vezetés, a nevelőtestület tagjainak, a szülők és a tanulók jogköre, feladatai, de hatáskör, felelősség nincs rendelve melléjük. A munkatársak esetében a munkaköri leírások a feladatokat részletesen tartalmazzák, de hatáskör, felelősség ezekben sem szerepel. Fontos tény az is, hogy az SZMSZ ezen része egy korábban érvényben lévő szervezeti struktúrát rögzít, tehát a felülvizsgálat indokolt lenne. Gyengeségként ez már megfogalmazásra került korábban is, ez mindenképpen fejlesztendő terület. 10. Milyen minőségirányítási megközelítést alkalmaz az intézmény a mindennapi működés támogatására, és milyen szerepet vállal a vezetés annak működtetésében? Az iskola 2000-től kezdődően végez partneri igény- és elégedettségmérést, 2002-től különböző modellek alapján EFQM alapú önértékelést, ez utóbbit 2007-ig a teljes vezetés részvételével, azt követően pedig a kiválasztott tagjai az értékelési csoport munkájában közreműködve. Az intézmény 2004-től rendelkezik a törvényi előírásokat tartalmazó, azok alapján folyamatosan módosított Minőségirányítási Programmal, az ebben található, küldetést, jövőképet, minőségpolitikát, célokat a vezetés tagjai az erre feladatra alakult csoportok aktív tagjaiként fogalmazták meg, illetve véleményezték. Ugyanezen évtől kezdődött meg az azonosított folyamatok PDCA ciklus szerinti szabályozása. A folyamatok szabályozásai a minőségügyi vezető koordinálásával a vezetés és a Minőségirányítási csoport tagjainak közreműködődésével készültek el. A 2006-os évben, az SZFP I. keretében került sor az intézményi működés és a CQAF követelményeinek összehasonlítására és kezdődött meg annak a keretrendszerrel történő összehangolása. Ennek szellemében 2007-ben Nemzetközi Peer Review külső értékelés valósult meg az iskolában, majd 2008-ban az IMIP módosításakor deklarálásra került a keretrendszer magyarországi adaptálásaként létrejött SZMBK alkalmazása. Ennek megfelelően került többek közt felülvizsgálatra és kiegészítésre az IMIP indikátorrendszere a SZÖM indikátoraival. 2010-től az CQAF továbbfejlesztett változata, az EQUARF magyarországi adaptálásaként létrejött ESZMBK kiépítésével folytatódott a megkezdett munka, a TÁMOP 2.2.1-es, minőségbiztosítási alprojektje keretében. Az SZMBK bevezetésével és az ESZMK alkalmazásával kapcsolatos tevékenység a minőségügyi vezető koordinálásával, az igazgató és az általános helyettes, valamint a MICS közreműködésével valósul meg

6

1. c A vezetés együttműködése a szakképző intézmény közvetlen és közvetett partnereivel 1. A vezetés milyen feladatokat vállal a partnerek azonosításában, igényeik és elégedettségük mérésében, elemzésében és értékelésében? Az iskola teljes partneri körének meghatározását az iskola vezetése közösen végezte el 2001-ben. Összesen 11 kategóriában 72 partnert-partnercsoportot sikerült azonosítani. A lista frissítése szükség szerint, de legalább évente, a vezetés tagjainak javaslata alapján a minőségügyi vezető révén valósult/valósul meg. Az adatbázis átfogó felülvizsgálatára, új szempontok szerinti kategorizálására 2009-ben került sor az évek során szerzett külső és belső tapasztalatok alapján. A munka eredményeként 5 kategóriában 86 partnert-partnercsoportot sikerült azonosítani. A partneri adatbázis teljes körű elektronikus elérhetősége a minőségügyi vezető mellett a felnőttképzési kapcsolattartó munkája révén valósult meg. Az adatbázisban szereplő közvetlen partnerek elégedettségének évenkénti fölmérését az iskolai vezetés tagjaként a minőségügyi vezető irányítja. A kérdőívek összegyűjtése után a MICS tagjainak közreműködésével értékelik az adatokat, majd az erről készült jelentést a vezetés közösen elemzi, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. Az értékelés és elemzés eredményeit, az intézkedési tervet az iskola igazgatója és a minőségügyi vezető ismerteti dolgozói értekezleten, az eredmények Interneten történő közzétételéről az utóbbi vezető gondoskodik. 2. A vezetés hogyan vesz részt a partnerekkel való együttműködés rendszerének kialakításában, és milyen konkrét feladatokat vállal ebben az együttműködési rendszerben? Az egyes partnerekkel a vezetés tagjai feladatkörüknek megfelelően tartják a kapcsolatot. Például a közigazgatási, állami, társadalmi, felügyeleti szervekkel, kamarával, 1000Mester TISZK-kel, SZMK-val, DÖK-kel,általános és középiskolákkal, azkképző intézményekkel az igazgató és az általános igazgatóhelyettes. Az iskolával kapcsolatban lévő vállalkozókkal, kamarával az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető. Bankokkal, biztosítókkal, magán nyugdíjpénztárakkal, külső beszállítókkal a gazdasági vezető. A minőségbiztosításban érintett partnerekkel, pályázat kiírókkal és megvalósítókkal a minőségügyi vezető. A hivatalos, intézményi kapcsolaton túl a vezetés tagjai törekednek a napi és hosszabb távú feladataiknak ellátása érdekében személyes, informális kapcsolatok kialakítására az azonosított partnerintézmény képviselővel. 3. Az intézmény vezetése hogyan vonja be a partnereit, és hogyan működik velük együtt a folyamatos fejlesztési tevékenységekben? A vezetés személyesen tájékoztatja partnereit terveiről, tevékenységéről, elért eredményeiről. Ennek lehetséges formái: látogatás során beszélgetés keretében; fórumra – kerekasztal beszélgetésre való invitálás; szülői értekezleteken; vállalkozókkal történő tárgyalásokon, Közéleti Kávéházi rendezvényen, vacsoraesteken, szakmai versenyeken. Ezeken túl tájékoztató levelekkel, hirdetményekkel – körözvény formájában felolvasva, hirdetőtáblán, az iskolai honlapon elhelyezve, újságban megjelentetve – és lehetőség szerint rádióban, televízióban riportok keretében igyekszik az intézmény vezetése elérni partnereit. A közvetlen partnerekkel való személyes találkozókon, rendezvényeken – például az IMIP éves értékelésének ismertetése az SZMK, DÖK számára, verseny alkalmával szervezett szakmai fórum – lehetőség nyílik az iskola tevékenységének megismertetésére, kikérni a véleményüket a tevékenységek értékelése alapján megfogalmazott fejlesztési javaslatokról. (ezekről Jegyzőkönyv készül) Az iskola vezetésének kezdeményezésére 2010-től megszervezésre kerül a Végzett diákok találkozója. A tervek szerint hagyományosan a Hansági Napok keretében megvalósuló rendezvény célja az iskolai eredmények megismertetése, a partneri vélemények kikérése az iskola működéséről a jobbítás érdekében, példamutatás a még iskolában tanulók számára. Az iskola igazgatója tájékoztató levelet küld az intézményt szakképzési hozzájárulással támogató cégeknek arról, hogy a támogatás milyen célra került felhasználásra. A vezetés tagjainak munkakör szerinti faladata a szakmai napok, állásbörze, szülői vacsoraest, minőségbiztosítási továbbképzések, konferenciák megszervezése az iskola partnerei számára. Ha-

7

sonlóan fontos az iskola szempontjából a megfelelő beiskolázás. Az iskolaigazgató irányításával és személyes részvételével az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és minőségügyi vezető felvételi tájékoztatókat tart, nyílt napokon és iskolabörzén vesz részt. 4. A vezetés hogyan értékeli és ismeri el az eredményesen együttműködő partnerek tevékenységét? Az iskola vezetése évente rendszeresen a közvetlen partnerei tevékenységét értékeli, melynek alapja a partneri igény és elégedettségmérés, a dolgozói teljesítményértékelés, továbbá a tanulók esetében a tanulmányi előmenetel és közösségi munka. Mindezek eredményeként a pedagógusok esetében Év pedagógusa címet, anyagi és nem anyagi jellegű elismerést, a tanulók esetében Év diákja címet, jutalom kirándulást, mozi- színházlátogatást, iskolai rendezvényre való meghívást és jutalmat, tortát biztosít. Az ezekhez szükséges pénzügyi erőforrások előteremtésében az iskola igazgatója és a gazdasági vezető működik közre. 5. Az intézmény vezetése hogyan és milyen célkitűzésekkel kapcsolódik be a szakmai és civil szervezetek munkájába? Az iskola igazgatója, a minőségügyi vezető rendszeresen részt vesz az országos, regionális, vagy iskolai szervezésű minőségbiztosítási konferenciákon – Comenius konferencia, szentesi Kontavill, szegedi Közoktatási Minőségbiztosítási Konferencia, SZFP konferenciák (2004, 2006), Teljesítményértékelés, Nemzeti Peer Review Hálózat megalakítása – az ott szerezett tapasztalatokat részletesen ismertetik a vezetőség minőségügyi megbeszélésein. Mindketten szakértőként közreműködtek külső értékelésekben más intézményeknél (2008, 2009), valamint a minőségügyi vezető a TÁMOP 2.2.1 projekt minőségbiztosítási alprojektjében az egyik dél-alföldi mentorként tevékenykedett 2010-ben. A vezetés tagjai révén jó az intézmény kapcsolata az OH-val az RFKB-val, az 1000Mester TISZK-kel, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Ifjúsági tagozatával. Az iskola tagja az Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskolák Szövetségének. E szervezet keretein belül az intézmény vezetői és pedagógusai részt vállaltak új szakma szakmai programjának kidolgozásában és OKJ-ba való felvételének kezdeményezésében (HOFA). Egyéb civil szervezetekkel közös pályázatok révén, illetve az iskolai nevelési/pedagógiai célok megvalósítása érdekében került a vezetés által kezdeményezett együttműködés révén kapcsolatba az intézmény. Így például az évek során a Dél-Alföldi Munkanélküli Fiatalokért Alapítvánnyal, a Támasz Egyesülettel, Kamarával, KISOSZ-szal, a drogprevenció révén a Kapcsolat Alapítvánnyal, a toleranciára nevelés érdekében az Ősz Idő Idősek Otthonával, a siketet szegedi szakiskolájával, a Mozgáskorlátozottak Alternatív Egyesületével, a Sólyom Utcai Általános Iskola Alapítványával volt rendszeres a munkakapcsolat. Az együttműködéseink célja elsősorban a képzés és az iskolában folyó egyéb tevékenység minőségének javítása, a pályázati lehetőségeket kihasználva az intézmény eszközállományának és anyagi forrásainak bővítése, valamint szellemi értékek teremtése (pl. tananyagfejlesztés, módszertani megújulás). 1. d A vezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 1. A vezetés hogyan közvetíti a munkatársak felé az intézmény stratégiai terveit, értékrendjét, egyéb terveit és céljait, valamint a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtése iránti elkötelezettségét? Az intézmény vezetése az stratégiai terveit, értékrendjét közvetlenül az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken, valamint a szervezeti kultúrába illeszkedő fórumokon közvetíti a munkatársak felé. Ezek rendre: a hetente megtartott információáramlás, nevelési értekezletek, egy osztályban tanítók közösségének megbeszélései, Pedagógiai Programot, helyi tantervet, szakmai programot érintő eseti szakmai megbeszélések, évente a pedagógusok részvételével megtartott minőségbiztosítási továbbképzések, az iskola küldetésének, jövőképének, minőségpolitikájának, Hanságis X

8

parancsolat iskolában való közzététele, a minőséggel kapcsolatos eredmények nyilvánossá tétele (pl. az év tanára). Legalább ilyen fontos az értékrend közvetett módon történő közvetítése. Ezek rendre: az iskola stratégiai céljaihoz illeszkedő pályázatok keresése és megvalósítása (pl. SZFP I., HEFOP 3.1.3, Felkészítés kompetencia-alapú oktatásra, KözOKA, Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása konzorciumban, részvétel a HATÁRTALANUL programban, OFI Erőszakmentes, egészségtudatos iskola pályázat, drog prevenciós pályázatok, Peer Review Extended nemzetközi külső értékelés projektjei, stb.), az iskola terveihez, értékrendjéhez illeszkedő programok szervezése (Hansági Ferenc Szakmai Verseny, minőségbiztosítással kapcsolatos konferenciákon való részvétel, illetve ezek szervezése- ENIRDELM, ETF, Peer Review Nemzeti Hálózat szervezése). Hasonlóan módon az értékrend, célok, tervek közvetítését szolgálják az intézmény által támogatott továbbképzések kiválasztása. Ilyen jellegű továbbképzések az elmúlt időszakban: Minőségbiztosítás az iskolában, Mérés-értékelés az iskolában, SNI-sek támogatása, Iskolai agresszió kezelése, Pályaorientáció, SNI-sek, HHH-sok körében, IPR alkalmazása, mediátor, multiplikátor tanár képzése, Család, gyermek- és ifjúságvédelem, Országos kompetenciamérés eredményeinek iskolai hasznosítása 2. A vezetés hogyan biztosítja a rendszeres kommunikációt az intézmény teljes munkatársi körével? A rendszeres kommunikáció biztosítása érdekében minden héten, kedden a 6. órától kezdődően információáramlásnak nevezett értekezletre kerül sor a vezetés és a tantestület tagjainak részvételével. Az alkalom során az igazgató, az általános helyettese és a minőségügyi vezető a napi működéssel, projektek megvalósításának aktuális feladataival, rendezvények szervezésével kapcsolatos információkat osztják meg a pedagógusokkal. A tájékoztatást követően lehetőség van valamennyi résztvevő részéről további kérdések, problémák felvetésére, a szervezetet bármiféle módon érintő információ továbbadására. Az eredményes részvétel és munka érdekében az órarendet készítő minőségügyi vezető feladata a jelzett időpontban minél több munkatárs tehermentesítése. Az intézményi kommunikációt szolgálják még a minden tanév nyitásakor és a félévenként megtartott összdolgozói értekezletek, amelyeken az iskola igazgatója, gazdasági vezetője tart tájékoztatót az elmúlt időszak legfontosabb történéseiről, az iskola gazdálkodásáról, az aktuális teendőkről, valamint a közeljövő kiemelt, valamennyi munkatársat érintő feladatairól. A rendezvényeket megelőzően a gyakorlati oktatásvezető, valamint az általános igazgatóhelyettes szóban tájékoztatja az érintett munkatársakat a teendőkről. Ugyancsak a teljes munkatársi körrel való kommunikáció megvalósítását segíti a „nyitott ajtó” lehetőségének igénybe vétele: amennyiben más ügyben nem elfoglalt az érintett vezető, valamennyi munkatárs, előzetes bejelentés nélkül is megkeresheti megoldandó problémáival, kérdéseivel. A hirdető táblákon, amelyek a tanári szobában, szakoktatói szobában, dolgozói öltözőben, gazdasági irodában találhatók, a mindennapi feladatokhoz kapcsolódó információk, valamint a legfontosabb aktuális dokumentumok (pl. az információáramláson elhangzottak kivonata, munkaterv, dolgozói elégedettségmérés értékelése) olvashatók. A hirdető táblák tartalmát jellemzően az általános igazgatóhelyettes és a minőségügyi vezető frissíti. A kommunikációt segíti még az internetes levelezés, amely felhasználásával a vezetés és a munkatársak megoszthatják a szükséges dokumentumokat, illetve feladatokat. 3. A vezetés milyen eszközökkel segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében? Az intézmény vezetése az információk megosztása mellett a következő eszközökkel segíti a munkatársakat a terveik, feladataik megvalósításában: órakedvezményt biztosít a feladatok mértékének függvényében, figyelembe veszi a várható elfoglaltságokat az órarend elkészítése során, munkaköri leírás kiegészítés keretében hatásköröket juttat, eszközöket, anyagi forrásokat biztosít a feladatok elvégzéséhez, amennyiben indokolt új munkatársakat von be a sikeres végrehajtás érdekében.

9

Ugyancsak a tervek, feladatok megvalósítását segíti a vezetés részéről a továbbképzések stratégiai célok és a pénzügyi források figyelembe vételével való támogatása, valamint munkatársi kedvezmények biztosítása. 4. A vezetés milyen szerepet vállal a munkatársak szakmai értékelési/teljesítményértékelési rendszerének kialakításában és működtetésében? A pedagógus teljesítményértékelés alapjait az igazgató, az általános helyettes és a minőségügyi vezető kezdte kidolgozni 2003-ban, majd többszöri, vezetői körben történt átalakítás után a 200/2005-ös tanévben került első alkalommal kipróbálásra. A teljesítményértékelési rendszer működésének értékelése alapján munkacsoport alakult, amely munkájában a vezetés két tagja dolgozott. A közreműködésük, majd véleményezésük alapján készült el, majd előterjesztésükben került elfogadásra a teljesítményértékelési rendszer mai formában használatos változata 2007-ben. Az érvényben levő teljesítményértékelési rendszert a vezetés működteti olyan módon, hogy az értékelést a teljes munkatársi körben minden évben elvégzi. Az igazgató, az általános helyettes, minőségügyi vezető a tanárok, a gyakorlati oktatásvezető a szakoktatók és egyes nem pedagógus munkatársak, a gazdasági vezető a nem pedagógus munkatársak értékelését végzi. Az előzetes egyeztetés alapján kialakított beosztásban minden vezető a hozzátartozó munkatárs tevékenységét kíséri figyelemmel az év során – beleértve a tanárok diákok, illetve munkatársak általi értékelését is –, majd a rendelkezésére álló információk alapján vezetői értekezleten javaslatot tesz az adott munkatárs értékelésére, amit a vezetés konszenzussal véglegesít. A végső értékelés az adott vezető és a munkatárs értékelő megbeszélését követően válik véglegessé. A dolgozói teljesítményértékelés A dolgozói értékelés szabályzata című dokumentumban szabályozott. 5. Az intézmény vezetése milyen egyéb eszközökkel segíti elő a munkatársak teljesítményének növelését, és hogyan ismeri el a munkatársak teljesítményét? A 2007-ben megvalósított Peer Review külső értékelés fejlesztendő területként jelölte meg a teljesítményértékelési rendszerre épülő ösztönző rendszer kialakítását. Ezt szem előtt tartva 2008-ban a minőségügyi vezető előterjesztésével, a teljes vezetés konszenzussal történő elfogadásával és a tantestület jóváhagyásával vált véglegessé a Pedagógus ösztönzőrendszer szabályzata. Az ösztönzőrendszer az évente elvégzett teljesítményértékelés alapján határozza meg a munkatársaknak adható pénzbeli és nem anyagi elismerések körét. Szintén a munkatársak teljesítményének növelését segítik a tananyagfejlesztésre kiírt belső pályázatok, amelyek során megfelelő teljesítményt felmutató résztvevőket a vezetés anyagi elismerésben részesíti. A teljesítmények egyfajta jutalmazását jelenti még az erkölcsi elismerés lehetőségének biztosítása: bemutatató órára való felkérés, konferencián, továbbképzéseken való részvétel, tanfolyamon való oktatás lehetőségének biztosítása, ajánlás szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe, pályázaton elnyert külföldi tanulmányút lehetőségének támogatása. 6. A vezetés milyen rendszerben vonja be a munkatársakat és képviselőiket az intézményi szintű döntések meghozatalába? A nevelőtestületi döntést igénylő kérdésekben az igazgató vagy az általa megbízott vezetőségi tag az előterjesztő, amely megoldásának előkészítésébe szükség szerint kompetenciájuk alapján munkatársi csoportokat is bevonnak. Az előkészített javaslatot az illetékes vezető a heti információáramlás, vagy rendkívüli értekezlet keretében szóban ismerteti, majd a tanári szobában írásban is elhelyezi a döntéshez szükséges információkat, felhívja a tanárok figyelmét a információs anyagra és az azzal kapcsolatos döntéshozatalra. A nevelőtestületi értekezleten az információk birtokában a többségi elv alkalmazásával születik döntés.

10

1. e A vezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében 1. Milyen információk alapján és hogyan határozza meg az intézmény a fejlesztési céljait és készít ezek megvalósítására rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési terveket? Milyen szerepet vállal ebben a vezetés? Az intézmény fejlesztési céljait és ezek megvalósítására készített fejlesztési terveit jellemzően a következő információk alapján határozza meg: A 2000-től végzett partneri igény- és elégedettségmérés feldolgozott eredményeit az intézmény vezetése a minőségügyi vezető előterjesztése alapján értékeli, majd javaslatot tesz a szükséges lépések megtételére a nevelőtestület felé (feladatok beépítése a következő évi munkatervbe, egyszeri intézkedések megtétele). Az intézmény 2002-től kezdve végez EFQM alapú önértékelést, azonban csak 2004-től kezdődően készít intézkedési terveket oly módon, hogy az értékelési csoport – amely munkájában korábban a kibővített vezetés tagjai vettek részt, 2010-ben esedékes értékelés során pedig a 6 fős teamben közülük ketten, a gazdasági és a minőségügyi vezető dolgoznak – összeállítja az értékelő könyv alapján az erősségek mellett a fejlesztendő területek rangsorolt listáját. Ez alapján a vezetés javasol fejlesztési célokat és különböző időtávú fejlesztéseket, amit nevelőtestületi vitát követően konszenzussal hagynak jóvá. Amennyiben az IMIP végrehajtásának 2005-től végzett éves értékelése indokolttá tette, úgy a működés javítása érdekében ezen a területen is születtek döntően rövid távú intézkedések. 2. Hogyan biztosítják a fejlesztési tervek megvalósításához és a változások bevezetéséhez szükséges erőforrásokat? A fejlesztések megvalósításához szükséges erőforrások egy részét (információ, idő – órakedvezmény, a tanárok szükség esetén szabaddá tétele, emberi munkaerő – a fejlesztési tervben rögzített feladatok elvégzésére, eszközök – tantermek, műszaki eszközök) az iskola megfelelő munkaszervezéssel, belső átcsoportosításokkal biztosította az eddigiek során minden alkalommal. A pénzügyi erőforrások tekintetében a kisebb léptékű kiadásokat az intézmény a saját költségvetéséből fedezi. Ilyenek például az utazások, tankönyvek, jegyzetek, szállás, helyettesítések költségei. A nagy léptékű fejlesztések anyagi hátterét döntően pályázatok segítségével biztosította fenntartó közreműködésével az iskola vezetése. Ilyen pályázatok voltak például az SZFP I. (2003), Akadálymentesítés (2005), a HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra (2006), a Munkaerőpiaci Alap decentralizált pályázatai (legutóbb 2008), a Mérés-értékelés és teljesítménymotivációs pályázatok (2007, 2008, 2009, 2010). 3. Hogyan ismertetik meg a fejlesztési célokat és a fejlesztési terveket az intézmény partnereivel? Az önértékelések, valamint a 2007-ben elvégzett külső értékelés alapján megfogalmazott célokat és fejlesztési terveket a nevelőtestület a vezetés által történt előterjesztést követően véleményezte és elfogadta, így e partneri kör számára értelemszerűen ismertek voltak. Más partneri kör számára csak azon célok és fejlesztések váltak ismertté, amelyek az IMIP céljainak megvalósítására is hatással voltak. Az IMIP 2005-től évente végzett értékelése alapján megfogalmazott célokat és fejlesztési terveket a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselői az ebből a célból szervezett tájékozatók keretében ismerhetik meg az iskolai igazgatója és a minőségügyi vezető közreműködésével. Ezek az anyagok, más partneri kör számára is az iskola honlapján hozzáférhetők. 4. A vezetés hogyan követi nyomon és hogyan ellenőrzi a fejlesztési tervek végrehajtását, megvalósulását, és hogyan értékeli a fejlesztések eredményességét? Az intézmény vezetése a minőségügyi vezető előterjesztésében az évente megszervezésre kerülő vezetői minőségbiztosítási konzultációk keretében követi nyomon, ellenőrzi a fejlesztési tervek megvalósulását, értékeli a fejlesztések eredményességét. Az értékelés során írásban rögzítésre kerül, hogy milyen területen milyen konkrét fejlesztésre került sor, mik volt e fejlesztés céljai, milyen elvárt eredmények kerültek megfogalmazásra, ehhez képest milyen konkrét eredmények valósultak meg. Végezetül megjegyzésekben felsorolásra kerülnek a vezetés tagjainak kiegészítő megjegyzé-

11

sei, valamint szükség szerint azok a javaslatok, amelyek fejlesztéssel kapcsolatos esetleges további teendőkre vonatkoznak. 5. Hogyan hasznosítják a fejlesztések értékeléséből származó információkat? Hogyan biztosítják, hogy az információk visszacsatolása szisztematikusan valósuljon meg? A fejlesztések értékelésének visszacsatolásai, amennyiben a vezetés eredményesnek tekintette a vezetés azok megvalósulását, a jellegétől függően épülnek be az iskola működésébe. Ez jelentheti a Pedagógiai Program, IMIP módosítását (pl. mérés-, értékelés fejlesztése, belső együttműködés szabályozása, módszertani eszköztár kiépítése, külső értékelés alkalmazása, ösztönzőrendszer kiépítése), vagy a napi gyakorlat továbbfejlesztését (pl. Az iskola honlapján on-line tanulói értékelési rendszer működtetése, félévente konzultáció a gyakorlóhelyek tanulófelelőseivel, vezetőivel, valamint részletes tájékoztató levél a vállalkozóknak az aktuális feladatokról, változásokról, előadások, esettanulmány készítése a Peer Review alkalmazásának gyakorlatáról, belső továbbképzések pályázatok szervezése). 6. A vezetés hogyan menedzseli és támogatja a fejlesztések, változtatások bevezetését? A vezetés mindamellett, hogy széles körű tájékoztatást nyújt a partnereinek, a korábbiakban leírt módon erőforrásokat biztosít a fejlesztések bevezetéséhez, konkrét személyes közreműködésével támogatja a fejlesztések megfogalmazását és azok megvalósítását. Ez abban nyilvánul meg, hogy egy-egy fejlesztési terület megvalósításához szükséges terv elkészítésére alakult csoportoknak a vezetés egy-egy tagja a vezetője, illetve a megvalósítás során a végrehajtás felelőse. 7. Az intézmény milyen külső értékelést alkalmaz, és ez hogyan, milyen rendszerben valósul meg? Az intézmény 2002-ben végzett először díjtípusú, EFQM alapú önértékelést a Csongrád Megyei Minőségdíj elkészítése kapcsán. Ezzel összefüggésben, majd 2003-ben került sor külső értékelésre, amely eredményeit elsősorban az intézményi alapdokumentumok (PP, IMIP) kialakításánál vett figyelembe az iskola vezetése. 2005-ben a KMD, 2006-ban a SHIBA Díj elbírálásának részeként valósult meg külső értékelés fejlesztési tervek megfogalmazása nélkül. A 2007-es évben a Peer Review Extended Leonardo projekt keretében került sor a CQAF követelményivel kompatibilis Peer Review nemzetközi külső értékelésre az iskolában, melynek intézményi koordinátora a minőségügyi vezető volt és részt vett benne az igazgató mellett az általános igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető is. Egy korábbi projekt során kifejlesztett Módszertani Kézikönyvbe foglalt eljárás szerint megvalósított külső értékelés elvei, eljárásrendje 2008-tól kezdődően az IMIP részét képezi a 4.3.4 Külső értékelés Peer Review eljárás keretében című fejezetként. A külső értékelés eredményességének visszamérésére 2010-ben került sor a Peer Review Impact elnevezésű, szintén Leonardo projekt keretében egy helyszíni szakértői értékelés keretében. A külső értékeléssel kapcsolatos intézményi elkötelezettséget jelzi, hogy az igazgató és a minőségügyi vezető 2008-ban és 2009-ben peerként működött közre más intézmények külső értékelésében, továbbá az iskola kezdeményezője volt 2010-ben a Nemzeti Peer Review Hálózat Dél-Alföldi regionális szerveződés létrehozásának, illetve a jövőben e szerveződés koordinátor intézményeként kíván működni. 8. Hogyan értékelik, elemzik és használják fel a külső értékelés eredményét, megállapításait? A külső értékelés eredményeként az iskola vezetésének kezdeményezésére összesen 4 új intézkedési terv készült, illetve 2 felülvizsgálatára és új elemekkel bővített végrehajtására került sor. Mindemellett sor került egyszeri beavatkozást igénylő fejlesztésekre, amelyek megvalósításához nem készült terv (pl. ösztönzőrendszer kialakítása). 9. Az intézmény vezetése hogyan ismerteti meg és teszi nyilvánossá a fejlesztések eredményeit és a külső értékelés visszajelzéseit a munkatársak és az egyéb partnerek számára? A vezetés a fejlesztések eredményeit azok időtartamától függően nevelési értekezleten, az évente tanárok részvételével szervezett minőségbiztosítási továbbképzéseken, valamint az IMIP éves értékelései alkalmával teszi nyilvánossá.

12

A külső értékelések visszajelzéseit 2007 előtt nevelőtestületi értekezleten, a tanári szoba faliújságján kifüggesztve, valamint az iskola honlapján ismerhették meg az érdeklődő munkatársak. A 2007-es Peer Review külső értékelést követően a peerek szóbeli értékelést tartottak, amely valamennyi munkatárs, SZMK tagok, DÖK képviselők, fenntartó részére nyitott volt. Ezzel a lehetőséggel a pedagógus munkatársak 2/3-a élt. A szóbeli visszajelzésre épülő írásbeli értékelést szintén nevelőtestületi értekezleten ismerhették meg, majd hirdetőtáblán, illetve az iskola honlapján tanulmányozhatták részletesen a munkatársak. 10. Hogyan történik a fejlesztések megvalósítása és a változások bevezetése során szerzett tudás megosztása az intézményen belül? A fejlesztések során megszerzett tudás megosztása a nevelőtestületi értekezleteken, illetve a minőségbiztosítási belső továbbképzések során valósult/valósul meg közvetlen módon. Ugyanakkor fontos szerepet töltött be ebben a tevékenységben az az 1000Mester TISZK keretében szervezett továbbképzés (2009), amelyen az intézmény 3 munkatársa vett részt és az intézmény minőségbiztosítási vezetője tartott részben az intézményben szerzett tapasztalatokra támaszkodva. Ugyancsak fontosak e megosztási folyamatban azok a konferenciák (2010: ENIRDELM, ETF, Nemzeti Peer Review Hálózat megalakítása), ahol a fejlesztések során szerzett tudás megosztására került sor a vezetés mellett pedagógus munkatársak részvételével. 2. INTÉZMÉNYI STRATÉGIA 2. a Információk gyűjtése és elemzése a szakképző intézmény stratégiai dokumentumainak és hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához 1. Az intézmény milyen külső forrásokból tájékozódik, milyen adatokat gyűjt, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának, felnőttképzési stratégiájának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? Az intézmény Pedagógiai Programjának, IMIP tartalmának, hosszú távú terveinek kialakításakor a külső jogszabályok változásait, a fenntartói, a partneri igény- és elégedettségmérés során a szülők, tanulók, vállalkozók által megfogalmazott elvárásokat, a szakmai szervezetek véleményét (RFKB – beiskolázás, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara –tanulószerződések, vizsgáztatás, 1000Mester TISZK – együttműködés az irányítási kézikönyv szerint), valamint az országos kompetenciamérés eredményeit és más iskolától kért adatokat, külső szakértői véleményeket veszi figyelembe az iskola vezetése. Az iskolabiztonság stratégia kidolgozásának előkészítéseként elvégzett helyzetfelmérés során (2010.) a munkatársak, szülők, tanulók, a fenntartó mellett véleményt alkotott az elvárásairól az iskolapszichológus, az iskolaorvos és a védőnő, valamint jogi és szakmai szempontból tanácsokat adott az OFI két szakértője. A helyi tanterv, szakmai program tartalmának kialakításában, a belső működés megszervezésében segítséget nyújtottak a külföldi szakmai utakon szerzett ismeretek elemzései, a jó gyakorlatok megismerése érdekében más iskolába tett látogatások, valamint az intézmény szakértőként működő munkatársai által begyűjtött külső tapasztalatainak hasznosítása. Hasonló súlyt képviselnek a külső konferenciákon, valamint továbbképzéseken szerzett ismeretek belső értékelései, melyek vezetői kezdeményezésre a nevelési értekezletek keretében valósulnak meg. 2. Az intézmény milyen belső forrásokból tájékozódik, milyen adatokat gyűjt, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának, felnőttképzési stratégiájának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? A Pedagógiai Program és egyéb hosszú távú tervek kialakításában szerepet játszanak az iskolai, éves rendszerességgel az IMIP-ben rögzített belső mérések és pedagógiai kísérletek során elvégzett szövegértési, matematikai, idegen nyelvi, informatikai kompetenciák, és mentális, szocio-kultúrális felmérések eredményeinek elemzése.

13

Lényeges információt szolgáltatnak a 2006-tól a SZÖM alapján, majd 2010-től az ESZÖM alapján éves rendszerességgel a minőségügyi vezető koordinálásával gyűjtött kulcs- és benchmarking indikátorok, amelyek elemzése segítséget nyújt a tervek kialakításához. Az indikátorok felhasználásával 3 évente készülő Intézményi Önértékelés, illetve az IMIP végrehajtásának éves értékelése szintén hozzájárul a hosszú távú tervezések megvalósításához. A belső fórumokon történő tájékozódáshoz sokban hozzájárulnak az iskolai rendezvények értékelései a nevelési értekezleteken, az egy osztályban tanítók közösségének évente legalább 2-2 alkalommal tartott megbeszélései, a szakmai oktatókkal folytatott konzultációk, az iskola stratégiaalkotó csoportjának tevékenysége során összegyűjtött elképzelések. 2. b A szakképző intézmény stratégiai dokumentumainak és hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 1. Az intézmény hogyan, milyen eljárás során fogalmazta meg a küldetését, a jövőképét és az értékrendjét, valamint a stratégiai és az egyéb céljait? A Pedagógiai Program módosítására 2001-ben, 2004-ben, majd 2009-ben, az IMIP elkészítésére 2004-ben, módosítására 2008-ban került sor a vezetés és pedagógusok közös munkájával. Ennek lényeges elemei voltak valamennyi esetben az iskola küldetésének és jövőképének újra gondolása, az ehhez kapcsolódó célok és feladatok megfogalmazása, majd ezek teljesülését mérő megfelelő sikerkritériumok megállapítása. Ezek csoportokban, majd tantestületi szinten kialakított konszenzus révén fogalmazódtak meg, és kialakításukban a vezetés és a tantestület jelentős mértékben támaszkodott a módosításokat megelőzően az iskola közvetlen partnerei (szülők, tanulók, vállalkozók) körében elvégzett mérés és személyes beszélgetések eredményeire. Hasonló módon figyelembe vette a testület a dokumentum módosításakor a fenntartó alapítvány céljait, elképzeléseit, valamint személyes elbeszélgetésen mondták el az iskola eddigi munkájáról és jövőbeli elvárásaikról véleményüket az iskola alapítói és támogatói. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a régió közoktatásának, képzésének fejlesztésére vonatkozó koncepciója is a tervezés alapját képezte, amelyről az iskola vezetése a rendelkezésre álló dokumentumokon, valamint az RFKB munkájában résztvevő, iskolát fenntartó alapítvány kuratóriumának titkárán keresztül kapott tájékoztatást. 2. Hogyan alakítja ki az intézmény a Pedagógiai Program, ezen belül a helyi tanterv, a szakmai program tartalmát? A Pedagógiai Program tartalmának kialakítása, illetve felülvizsgálata során a törvényi előírások és ezek iskolai megvalósításának gyakorlatát hangolták össze a közreműködő munkacsoportok. Mindezek mellett megjelenítették azokat az iskolai specialitásokat is, amelyek szabályozását jogszabály nem írja elő, de az iskolahasználók szempontjából lényeges ezek markáns megfogalmazása. Ilyen például a 4.9. A képzés egyedi vonásai című fejezet, amelyben meghatározásra és szabályozásra került többek közt: az integrált tananyagok szerinti oktatás leírása, multimédiakészítés, a szakiskola 9-10. osztályai projektszellemű tanítási foglalkozásainak leírása, kompetencia alapú tananyagok használata a szakiskola 9-10 évfolyamán, a projekt módszer alkalmazása a szakiskola 11. és 12. évfolyamán, felzárkóztató évfolyam működtetése a szakiskolában, a tanulók egyéni fejlesztése. Ugyancsak egyedinek tekinthető a belső vizsgarendszer koncepciójának rögzítése, valamint az iskolabiztonság stratégia Pedagógiai Program szintjére emelése a 2010-ben folytatott széleskörű partneri együttműködés eredményeként. A helyi tantervek tartalmának kialakításakor az iskola vezetése és a tantestület figyelembe vette a Pedagógiai Programban és az IMIP-ben megfogalmazott célokat és feladatokat. Ennek szellemében választott a szakiskolai kerettantervek közül, majd a módosításokat követően kötelezte el magát az SZFP-s kerettantervek használatában. A modulrendszerű oktatás eredményeit megtartandó döntött a szakközépiskolai világbanki tantervek koncepciójának megtartása mellett az érvényes szakközépiskolai tanterv alkalmazásáról. A helyi sajátosságok érvényesítése és a beszámíthatóság, valamint az átjárhatóság érdekében kezdeményezte a vezetés mindkét iskolatípusban az azonos tartalmú integ-

14

rált tantárgyi modulok létrehozását, kompetencia-alapú tananyagok használatát, projekt módszer szerinti oktatás bevezetését. A szakmai program kialakítása a szakmai elméletet és a szakmai gyakorlatot oktatók, valamint a gazdasági vezető kivételével a vezetés valamennyi tagjának együttműködésével valósult meg. A modul rendszerű szakmai program tartalmának meghatározásakor nem csupán a tananyagelemek feldolgozása volt kiemelt szempont, hanem a képzés időkeretének, megszervezhetőségének, súlyozott értékelési koncepciójának kialakítása is. 3. Hogyan, milyen lépéseken keresztül épülnek be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok a helyi tantervbe? A Pedagógiai Program 10 kiemelt célt tartalmaz, amelyek megvalósítása érdekében az iskola pedagógusai 66 olyan feladatot, tevékenységet fogalmaztak meg, amelyek egy része befolyásolja a helyi tanterv, szakmai program kialakításának koncepcióját, illetve azok tartalmát. Az egyes tantárgyak képviselői a tantestület által megfogalmazott ezen célok, illetve feladatok szellemében készítették el a kiválasztott kerettantervek alapján az adott tantárgyak helyi tanterveit. Ilyenek voltak például a teljesség igénye nélkül: a szakmai, orientációs és alapozó tárgyak vonatkozó részeinek hangsúlyos, életszerű helyzetben való oktatása (projektek, szakmai gyakorlatok), kompetencia alapú szintvizsga szervezése a 10. évfolyamon mindkét iskolatípusban, az iskola arculatának egyedi vonását tükröző integrált tananyagok szerinti oktatás folytatása, meglévő integrált anyagok továbbfejlesztése, aktualizálása és újak készítése, kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakiskola 9-10. évfolyamán, valamint a szakközépiskolában 2008-tól kezdődően felmenő rendszerben, tanulásmódszertan órarendbe iktatása a szakiskolában, szakkörök szervezése a szakközépiskolában, modulok, projektek alkalmazása a közismereti és szakmai képzésben, modulrendszerű szakképzés megvalósítása. 4. Az intézmény hogyan fogalmazta meg a minőségpolitikáját? A minőségpolitikát, amely a vezetőségnek a szervezet minőségi célkitűzéseivel, a minőség iránti elkötelezettségével kapcsolatban tett nyilatkozata, az iskola vezetése fogalmazta meg és a minőségügyi vezető öntötte végleges formába az IMIP elkészítése és a módosítása során. A minőségpolitika megfogalmazásakor figyelembe vették az intézmény küldetését, jövőképét és minőségi céljait. A minőségpolitikát az IMIP 3.3 Az iskola minőségpolitikája, a vezetés elkötelezettségének kinyilatkoztatását a 4.1.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége című fejezet tartalmazza. 5. Milyen rendszerben és milyen sikerkritériumok alapján biztosítják az intézmény Pedagógiai Programjának, helyi tantervének, Intézményi Minőségirányítási Programjának, felnőttképzési stratégiájának és egyéb hosszú távú terveinek, valamint kitűzött céljai megvalósulásának éves szintű értékelését? A Pedagógia Program, ezen belül a helyi tanterv és szakmai program éves értékelésére egyrészt a tanévzáró/tanévnyitó értekezlet keretében kerül sor, ahol az általános igazgatóhelyettes és a minőségügyi vezető által elkészített beszámolók hangzanak el a legfontosabb tevékenységek és számszerű eredmények bemutatásával. A helyi tanterv és szakmai program egyes területei, nevezetesen a pályaorientációs tevékenység, idegen nyelvi képzés, kompetencia-alapú tananyagok használata, illetve a modul rendszerű szakképzés szervezése, külső és belső vizsgák, országos kompetenciamérés eredményei, projekt szellemű oktatás megvalósítása kiemelten fontosak, így ezek szintén az értékelés fontos részei. Az éves értékelés alapján, amennyiben szükséges az óratervek, modulok, időpontok, szervezési feladatok módosítására kerül sor tantestületi jóváhagyással, majd ezek alapján készül el a tantárgyfelosztás és a következő tanév munkaterve és programja. A Pedagógiai Program éves értékelése – az IMIP-ben szabályozott folyamatival összefüggésben – másrészt az IMIP végrehajtásának értékelésével együtt valósul meg a 3/2002 (II. 15.), a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló OM rendelet 5.§-a értelmében. A minőségügyi vezető által minden év szeptemberében összeállított, az iskola igazgatója által jóváhagyott beszámoló átfogóan vizsgálja a PP-ban és az IMIP-ben megfogalmazott célok megva-

15

lósulását, a folyamatok működését, az intézmény indikátorokkal alátámasztott eredményességét, figyelembe véve a partneri igény- és elégedettségmérés eredményeit (szülők, tanulók, vállalkozók. Az IMIP értékelését, amelyen jelen van a DÖK képviselője, a nevelőtestület megvitatja majd intézkedéseket fogad el. Ezek az anyagok elé kerülnek az SZMK elé, amely szintén értékeli a beszámolóban elhangzottakat. Végezetül a teljes anyag a fenntartóhoz kerül, illetve minden érdeklődő számára hozzáférhetővé válik az iskola honlapján. 6. Milyen sikerkritériumok alapján és hogyan végzi az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának, felnőttképzési stratégiájának és egyéb hosszú távú terveinek, valamint célrendszerének átfogó felülvizsgálatát és módosítását? A felülvizsgálat és módosítás végrehajtása a vezetés által elkészített, fenntartó által támogatott részletes folyamatleírás szerint történik meg. Ennek lényegesebb elemei röviden: a Pedagógiai Program, illetve az IMIP felülvizsgálatára és módosítására a Programokban rögzített időpontokban és esetekben kerül sor, a törvényi környezet változásainak érvényesítésétől eltekintve. Ezen esetek közül a leglényegesebb a háromévente végrehajtott Intézményi Önértékelés eredményeinek értékelése alapján kezdeményezett felülvizsgálat. Erre a Programok részterületeiként, munkacsoportokban kerül sor. A munkacsoportok önkéntesen, de irányítottan alakulnak, ügyelve az arányos részvételre. Minden csoportnak választott vezetője van, a nevelőtestület jóváhagyásával ő lesz felelőse a munkának. A felülvizsgálat után, amely – beleértve az adott dokumentumban található célrendszert is – a részterület érvényességére, a benne kitűzött célok megvalósulására, az iskola terveivel, a megváltozott környezet új kihívásaival kapcsolatos új elemek számbavételére irányul, módosítási javaslatot tesznek a csoportok, amelyet a nevelőtestület megvitat és az egyetértésen alapuló végleges változatot hagyja jóvá. Fontos elem, hogy az IMIP célrendszerének felülvizsgálatára, a cél-indikátorok mátrix elkészítésére legutóbb egy külső tényező hatására, a TÁMOP 2.2.1 2. alprojektjének (minőségbiztosítási) keretében 2010-ben került sor, amely eredményeként a célok strukturálása mellet az indikátorrendszer aktualizálása is megtörtént. 7. Hogyan határozzák meg és elemzik a helyi igényeket az érintett partnerek bevonásával, és ez alapján hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben az új képzési irányokat/képzési programokat? Az új képzési irányok/programok indítása előtt az iskola vezetése felméri a régióban tapasztalható konkurenciát (Pl. 2006-ban reintegrációs oktatás, 2009-ben cukrász képzés indítása), számba veszi a képzési program megvalósíthatóságára hatással lévő külső partnerek álláspontját, irányelveit (SZFP programiroda, jegyző, RFKB, 1000Mester TISZK, Kamara, KVISZ szakmai tanácsai). Megvitatja a megvalósíthatóságot: tanterv, központi program adaptálásának lehetőségeit, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, az adminisztratív teendőket, kijelöli a képzési irány/program felelősét és résztvevőit. Az új képzési irány/program bevezetése a szükséges körülmények megteremtésével zárul. Elkészül a helyi tanterv, szakmai program, amelyekre támaszkodva a képzési irányok meghirdetésre kerülnek. 8. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítása? A 2010-es tanévben az iskola tanulóinak 67,1%-a tanulószerződéssel vesz részt a szakképzésben (korábbi két évben 34,1% és 58,5%). A munkavállalói szerep elsajátításához szükséges szakmai gyakorlat tekintetében magas a külső gyakorlóhelyen eltöltött és az összes gyakorlat aránya. Ez az egyes évfolyamokon felmenő rendszerben 54,2%, 78% és 76,9%. Jól segítik még a szóban forgó kulcskompetenciák elsajátítását a felsőbb évfolyamokon szervezett projektek (Szalagavató bál, A la Carte), valamint az iskola által felvállalt külső rendezvények (családi programoktól kezdődően az 500 fős konferenciákkal és bálokkal bezárólag). Ugyancsak hasznos a külföldi szakmai gyakorlatok lehetőségének biztosítása, amellyel 2002-től kezdődően napjainkig 288 tanuló élhetett.

16

Az iskola szakmai programja rögzíti, hogy valamennyi szakképző évfolyamra járó tanulónak minden iskolai és munkahelyi kötelezettségén túl évente legalább 40 óra erejéig közre kell működnie e külső rendezvények valamelyikén. Az eltöltött munkaórákat a gyakorlati oktatásvezető munkáját segítő vállalati kapcsolattartó munkatárs tartja nyílván. 9. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztése? Az iskola 2004-től kezdődően vezette be felmenő rendszerben 9-10. osztályban a kompetenciaszellemű, szakképző évfolyamokon a projekteket is alkalmazó képzést. Ennek értelmében, mind a szakiskolában, mind a szakközépiskolában az első két évben szakmai – elsősorban pályaorientációhoz – tárgyakhoz kapcsolódó integrált tartalmú modulok megtanítására kerül sor, amelyek többsége valamilyen projekt tevékenység megvalósításával zárul. Ilyen például a 9. évfolyamon a szülők számára szervezett teadélután, 10-ben a Bortúra, vagy Halászlé-készítés, 11-ben a multimédiakészítés, 12-ben a családi vacsoraest. A szakképző évfolyamokon Bemutatkozunk, Szalagavató bálra, illetve A la Carte vacsoraestekre kerül sor, amelyeket szellemi projektek egészítenek ki. Az alapkészségek és a személyes és szociális képességek fejlesztése szempontjából fontos még a szakképző évfolyamokon kötelező évi minimum 40 óra külső rendezvényen való részvétel. A családi eseményektől a szalagavató bálokon át, a rangos városi rendezvényekkel bezárólag széles skálán mozog azon lehetőségek köre, amelyek során a tanulók szakmai tudásukat gyarapíthatják, a csapatban dolgozást, az egymásért való felelősségvállalást, a munkában való helytállást gyakorolhatják. 10. Hogyan biztosítják a tantervek/képzési programok révén − vagy más módon − a tanulók/képzésben részt vevők számára az átjárhatóságot, illetve a magasabb szintű (szakmai) végzettség megszerzésének lehetőségét? Az iskola képzési kínálatában érettségi vizsga letételét, illetve alap-, középfokú szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét ajánlja a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. A szakképzést előkészítő pályaorientációs szakaszban az iskolai tanműhelyi foglalkozások és a külső gyakorlati munkahelyek rendszeres látogatása lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre, s elősegíti, hogy a tanulók az érdeklődésüknek megfelelő szakmát válasszák. Bár az intézmény összetett iskolaként működik más-más tantervekkel, azonban az egyes képzések helyi tantervének tananyaga lehetővé teszi a követelmények által előírt tantárgyakból úgynevezett különbözeti vizsgák letételével az átjárhatóságot a szakiskola és a szakközépiskola között. A Pedagógiai Program, a helyi tantervek részletesen tartalmazzák a továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltételét, a tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítését, illetve a más szakmai képzésbe való beszámíthatóság feltételeit. Az intézményben a szakiskola elvégzését követően lehetőség nyílik az érettségi megszerzésére, az előző tanulmányok beszámítása mellett nappali vagy esti tagozaton, azután pedig akár felsőfokú szakképesítést is szerezhetnek az arra vállalkozók, amelynek lehetősége az SZTE-vel karöltve valósul meg.,. 9-10, illetve a szakképző évfolyamokon lehetőség van más képzési formát, vagy szakmát választani, azonban különbözeti vizsgát kell tenniük a tanulóknak. 11. Hogyan hangolják össze az intézményen belül az iskolai rendszerű szakképzést és a felnőttképzést? Az iskola 2007-ig a felnőttképzés akkreditált intézményeként működött, majd azt követően az érdeklődés csökkenésével ez a tevékenység fokozatosan megszűnt. 2010-ben az 1000Mester TISZK-kel karöltve került sor 3 csoport (szakács, cukrász, pincér) beindítására. A tanfolyami tematika (óraszám, tananyag, modulok értékelése) a nappali tagozatos képzés szakmai programja alapján készült el, a képzés helyszíne, eszközei, oktatói pedig az iskolai rendszerűével egyezik meg. 2. c A szakképző intézmény stratégiai dokumentumainak és hosszú távú terveinek megismertetése, azok éves szintre történő lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül

17

1. Kik, milyen elvek alapján és hogyan azonosították az intézmény stratégiai céljainak megvalósításához szükséges kulcsfontosságú folyamatokat? Az intézmény kulcsfolyamatait az intézmény küldetése és jövőképe, a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok, feladatok, a helyi tanterv és szakmai program, a közvetlen partneri és fenntartói elvárások alapján határozta meg az iskola 7 fős vezetése 2001-ben. Az elkészült folyamatleltár alapján öt nagy területen kerültek azonosításra az iskolai kulcsfolyamatok: a menedzsmenthez, irányításhoz, intézményhez kapcsolódó folyamatok; a képzés szervezésével, kiszolgálásával kapcsolatos folyamatok; a nevelési/oktatási/képzési tevékenységgel kapcsolatos folyamatok; az intézményi teljesítmény mérése; a gazdálkodással kapcsolatos folyamatok. 2. Hogyan és milyen rendszerességgel vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját az intézmény Pedagógiai Programjával, felnőttképzési stratégiájával és más stratégiai céljaival? Az azonosított, illetve a működő kulcsfolyamatok, valamint a stratégiai célok összhangjának vizsgálatára először 2006-ban került sor az SZFP I. Minőségbiztosítási alprojektje keretében. Az iskolai minőségirányítási rendszer és a CQAF követelményeinek egybevetését célzó eljárás eredményeként került sor az IMIP 2008-as felülvizsgálata során a minőségcélok és a kulcsfolyamatok összhangjának megteremtésére irányuló első lépésre. A következő lépésként a TÁMOP 2.2.1 2. alprojektjének (minőségbiztosítási) keretében 2010ben került sor az intézmény EQARF magyarországi adaptálásával létrejött ESZMK bevezetésének előkészítésére. Ennek keretében Helyzetelemzés valósult meg, melynek során többek között elvégzésre került a célrendszer, a kulcsfolyamatok működtetésének áttekintése. A Helyzetelemzés alapján két éves időtartamú Bevezetési ütemterv készült. A bevezetés első lépéseként Intézményi Önértékelés készül, amely alapján felülvizsgálatra kerülnek a minőségcélok, majd az ezekhez kapcsolódó kulcsfolyamatok. 3. Hogyan, milyen lépéseken és dokumentumokon keresztül bontják le a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a felnőttképzési stratégia és az intézmény egyéb hosszú távú terveinek célkitűzéseit az éves szintű feladatokra? A Pedagógiai Programban, IMIP-ben megfogalmazott célkitűzések tanévi feladatokra történő lebontása az iskolai munkatervben történik. A szóban forgó két dokumentumban a kitűzött célokhoz a sikerkritériumok mellett meghatározásra kerültek azok feladatok is, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a célok elérése érdekében. Az IMIP végrehajtásának éves értékelésével, a feladatok elvégzésével, továbbá a célokkal összefüggő helyi tantervből, szakmai programból fakadó tevékenységekkel kapcsolatos teendőket tartalmazza az éves munkaterv. Ezt a dokumentumot az igazgató és az általános igazgatóhelyettes, valamint a minőségügyi vezető készíti el minden tanév kezdetét megelőző tantestületi értekezlet előkészítése során. A vezetőségi egyeztetetést követően nevelőtestületi értekezleten történik annak megismertetése és jóváhagyása a javaslatok figyelembevétele mellett. A munkaterv a tanári szoba hirdetőfalán egész évben megtalálható. 4. Az intézmény milyen módon ismerteti meg Pedagógiai Programját, Intézményi Minőségirányítási Programját, felnőttképzési stratégiáját és egyéb hosszú távú terveit, valamint nevelésioktatásiképzési és egyéb céljait az intézmény munkatársaival és más, az intézmény számára fontos partnereivel? A Pedagógiai Program módosításainak elfogadása előtt az iskola vezetése tájékoztatta és kikérte a Szülői Munkaközösség és a Diák Önkormányzat tagjainak véleményét a tervezett módosításokról. A szülők a tanév első szülői értekezletén, illetve az azt megelőző, az IMIP végrehajtásának éves értékelésére és az ezzel összefüggő célok, feladatok megismerésére szolgáló SZMK értekezleten tájékozódhatnak az iskola terveiről az igazgató és a minőségügyi vezető révén. A tanulók a tanév első osztályfőnöki óráin, valamint a diákparlament éves ülésein kaphatnak információkat. A vállalkozókkal az intézmény által szervezett találkozókon, a fenntartóval a kuratóriumi üléseken tud az iskola vezetése érdemben konzultálni a tervekről. Az intézmény más, hosszú távú terveinek kidolgozásában (PP, IMIP, Iskolabiztonság stratégia) közvetlenül részt vettek az iskola munkatársai, így ezekről a munkafolyamat révén megfelelő isme-

18

reteik vannak. Az aktuális terveket a tantestület a tanévnyitó értekezlet keretében ismerheti meg. A Szakiskolai Fejlesztési Program D2 komponense keretében elvégzett önértékelés eredményeként az intézmény vezetése 2004 februárjában intézkedési tervet készített azzal a céllal, hogy az iskola alapdokumentumait – Pedagógiai Program, MIP, SZMSZ, Házirend – hatékonyan megismertesse, és tudatos használatát előmozdítsa a tantestület, a diákok és a szülők körében. Ennek érdekében elkészült valamennyi alapdokumentum egy-egy kivonatos változata, azonban nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, ezért ez a 2007-es külső értékelés eredményeként ismét fejlesztendő terület lett. A 2010-es felülvizsgálat alapján a vezetés határozata szerint célszerű a stratégiai dokumentumokat a jövőben a szülők számára kezelhetőbb elemekre bontani és ezekben konzultálni velük (iskolabiztonság, szakképzési hozzájárulás - PP eszközlista). 5. Hogyan mérik fel és értékelik az intézményben a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a felnőttképzési stratégia ismeretét és tudatos használatát a munkatársak körében? A Pedagógiai Program és egyéb dokumentumok ismerete, tudatos használatának ellenőrzése két formában jelentkezik közvetlenül az intézményen belül: egyrészt a tanév elején a tanmenetek öszszevetése a helyi tantervvel (a helyi tantervtől nem térhetnek el a tanmenetek), másrészt a félévi és az év végi osztályzás, a tanulók értékelése nem lehet ellentétes a Pedagógiai Program idevágó fejezeteivel. Az IMIP-pel kapcsolatos ismeretek az egyes folyamatok megfelelő működtetése alapján mérhető le közvetlenül. Például a partneri igény- és elégedettségmérés, belső mérések és vizsgák, szöveges értékelés, projektek megvalósítása, teljesítményértékelés tartozik ehhez a területhez. 6. Hogyan biztosítják a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a felnőttképzési stratégia és az egyéb hosszú távú tervek hozzáférhetőségét az intézmény partnerei számára? Az elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program, IMIP, az IMIP éves értékeléséből fakadó célok és tervek valamennyi partner számára elérhető az Interneten az iskolai honlapon, az igazgató, a minőségügyi vezető hivatali helyiségében. 7. Hogyan vizsgálják az éves munkaterv értékelésekor a Pedagógiai Programból, az Intézményi Minőségirányítási Programból, a felnőttképzési stratégiából és az egyéb hosszú távú tervekből adott évre lebontott célok és feladatok teljesülését? A Pedagógiai Programból, az Intézményi Minőségirányítási Programból adott évre lebontott feladatok, célok az éves munkatervben szerepelnek. A munkaterv a feladatok mellett tartalmazza a végrehajtandó feladat sikerkritériumait, valamint az éves értékelés alkalmával lehetőség van megjegyzések formájában véleményezni a megvalósulás mértékét, az esetleges eltérések okait. A tanév végét követő értékelés szerves része azon indikátorok használata, amelyek segítségével vizsgálható, hogy a megfogalmazott sikerkritériumok milyen mértékben, és/vagy milyen hatékonysággal teljesültek. A célok és feladatok átfogó vizsgálatára a 3 évente sorra kerülő Intézményi Önértékelés keretében van lehetőség.

19

3. EMBERI ERŐFORRÁSOK MENEDZSELÉSE 3. a Az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése 1. Hogyan történik az intézményben az emberi erőforrások hosszú távú tervezése? Az emberi erőforrások hosszú távú tervezését az iskola igazgatója – az intézmény vezetésének az éves minőségbiztosítási továbbképzés keretében véleményét kikérve – a fenntartóval együttműködve végzi. A tervezés alapjául a következő szempontokat veszik figyelembe: új szakma (pl. cukrász), képzési forma, bevezetése, a meglévő szakmák oktatásának kibővítése (1/11 iskolai képzése), illetve leépítése (felzárkóztató), kerettantervek, illetve az ezekből készített helyi tantervek , modul rendszerű szakképzésben a 2 vagy 3 éves képzési idő bevezetése felmenő rendszerben, iskola hosszú távú tervei (tankonyha vállalkozásként való üzemeltetése, iskolabüfé saját fenntartásban való üzemeltetése, felnőttképzési tevékenység bevezetése). 2. Hogyan bontja le az intézmény az emberi erőforrásokkal kapcsolatos hosszú távú terveit éves tanítási-képzési ciklusokra? A hosszú távú tervek aktuális elemeinek megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások biztosítása fontos szempont az adott éves költségvetés megtervezéséhez. A tantestület létszámának az éves tanítási-képzési ciklusban való meghatározásának fontos dokumentuma a fentiek mellett a helyi tanterv alapján készülő tantárgyfelosztás. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója készíti el a fenntartóval való egyeztetések alapján legkésőbb minden év augusztus közepéig. 3. Milyen információk és elemzések alapján és hogyan készíti el az intézmény a továbbképzési programját? A vezetés együttműködésével és véleményezésével, a törvényi előírások és az iskola- és képzési szerkezet várható alakulása alapján legutóbb 2008-ban készült el a pedagógusok továbbképzésére vonatkozó középtávú, 5 éves koncepciót és a képzésekben való részvétel általános elveit is tartalmazó Továbbképzési Szabályzat. A mindenki számára hozzáférhető Szabályzat utolsó felülvizsgálata 2010 februárjában az általános igazgatóhelyettes közreműködésével valósult meg. 4. Hogyan működik az intézményben az új munkatársak kiválasztásának és betanításának rendszere? Az új alkalmazások előtt az igazgató és az általános igazgatóhelyettes, valamint szaktanár, szakmai tanár esetében a gyakorlati oktatásvezető jelenlétében meghallgatást tart a jelentkező alkalmasságának fölmérése érdekében. Az alkalmasság fő szempontjai a végzettség, a gyakorlat, a fellépés és az ötletgazdagság. Az igazgató a meghallgatáson résztvevők véleményét figyelembe véve terjeszti elő döntésre az iskolavezetés elé a pályázók névsorát. Az iskolában mentori szabályzat nem készült, viszont az újonnan kinevezett pedagógushoz egy, a szakjának megfelelő munkatársat rendel mentorként az iskola igazgatója, mindezek az általános igazgatóhelyettes és a minőségügyi vezető hasonló szerepet kap az új dolgozók felkészítésében. A próbaidő letelte után az iskolavezetés megvizsgálja, hogy az új munkatárs hogyan vált be és akkor véglegesíti, ha munkájával szemben sem a tanulóknak, illetve szüleiknek, sem közvetlen és fölső vezetőinek nem volt hibájaként fölróható kifogásuk. A szakmai munka értékelésének fő szempontja a partnerek (tanulók, munkatársak) személyre szabott értékelése, amely kiterjed többek közt a felkészültségre, munkafegyelemre, együttműködési képességre. Az értékelés további forrásai: a tanórai munka, versenyeredmények, felvételi eredmények, érettségi eredmények, munkafegyelem, az iskolai élet feladataiból vállalt terhek, alkotó munka az iskola érdekében, kapcsolat az iskola partnereivel, iskolán kívüli közéleti szerep, szakmai önfejlesztés, pályázatokban való közreműködés, tudományos tevékenység, publikáció. 5. Hogyan biztosítja az intézmény a személyes karriertervezés lehetőségét a munkatársak számára? Milyen módon érvényesülnek ebben a személyes motivációk és az intézmény céljai? A személyes karriertervezés lehetősége, bár írásban nem szabályozott, azonban mint a szervezeti kultúra egyik fontos és pozitív ismertetőjele azonosítható az iskola működésében. Az iskola vezetése nem gördít akadályt a munkatársak személyes motivációinak megvalósulása elé, sőt amennyire a

20

lehetőségek engedik, támogatja megvalósítani azokat. Időt, óracserét, helyettesítést biztosít szakértői munkához, hozzájárul más intézményben, szervezetben végzett munkához, fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot, fizetési előleget ad az egyéni tervek megvalósítása érdekében. Részben vagy teljesen támogatja a továbbtanulás költségeit attól függően, hogy a választott képzés milyen mértékben felel meg az iskola szakmai igényeinek. 6. Hogyan biztosítja az intézmény az egyenlő elbírálás elvét és az esélyegyenlőséget a munkatársak számára? Az iskolában a méretéből kifolyólag esélyegyenlőségi tervet nem kellett készíteni. Ugyanakkor a személyes karriertervezés támogatásához hasonlóan az esélyegyenlőség biztosítása szintén a szervezeti kultúra egyik fontos és pozitív ismertetőjele. A 2010/2011-es tanévben a 30 pedagógus munkatársból 18 fő nő. Esetükben, amennyiben kérik, az órarend összeállításánál az igényeik figyelembe vételre kerülnek, az egyenletes munkamegosztás szempontjai érvényesítése mellett a családi elfoglaltságok méltányolása is érvényesül. Hasonló támogatásban részesülnek a nem szegedi munkatársak, valamint a továbbtanulásban érintettek is. Az egyenlő elbírálás érdekében az iskola vezetése a teljesítményértékelést azonos szempontrendszer szerint, azonos eljárásrend alapján működteti valamennyi pedagógus, illetve nem pedagógus munkatárs esetében. 7. Hogyan szervezik meg az intézményen belüli munkarendet, és hogyan biztosítják ennek során a munkatársak egyenletes leterhelését? Az intézményi munkarend megszervezésével kapcsolatos elvek és gyakorlati teendők a tantestület és az iskola vezetésének együttműködésével elkészített Szervezeti Működési Szabályzatban kerültek rögzítésre. A munkarend megszervezésével kapcsolatban az általános igazgatóhelyettes készíti el az ügyeleti beosztást, valamint a kötelező helyettesítés rendjét. Ennek során figyelembe veszi az órarendi leterheltségeket, iskolán belüli és kívüli elfoglaltságokat, a kötelezettségek egyenletes elosztását. A belső helyettesítések alkalmával lehetőség szerint óracserével, szakszerű helyettesítéssel, más megoldás híján a kötelező helyettesítővel oldja meg a kialakult helyzetet. A fő elv ebben az esetben is az egyenletes munkaterhelés figyelembe vétele. Az iskola ünnepség szervezése évfolyamonként más-más osztály feladata, ilyen módon a megemlékezések egyenletes leterheltség mellett történő megvalósítása az osztályfőnökök körében biztosított. 8. Hogyan mérik a munkatársak igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Az iskolában 2000 óta minden évben elvégzett önértékelés az Európai Minőségi Díjon alapuló magyar Minőségi Díj modellje szerint készül el, az eredetiről az iskola profiljára átfogalmazott „Adottságok” kritériumok kérdései alapján. A kérdésekre, amelyek az iskola adottságaira, az intézmény működésére, dolgozói elégedettségre vonatkoznak egy 0-5 terjedelmű skáláról történő választással lehet választ adni. Ezek alapján az 50% alatti átlagokat a gyengeségnek 50% és 60% közötti értékeket labilisnak tekinti a vezetés az elemzések során. A legalább 60%-os eredményt az elfogadott értékek, a valamelyik dolgozói területen legalább 80%-os átlagot a pozitív tendenciájú területek, az iskolai szinten 80% felettieket az erősségek közé sorolja a vezetés. Az értékelés során a 10%-nál nagyobb romlásokat is vizsgálja a vezetés. Az értékelés során iskolai, vezetői, pedagógusi, dolgozói átlag kerül kiszámításra. Mivel az egyes felmérések végrehajtását követő értékelések során több alkalommal fölmerült a kérdések nehéz értelmezhetősége, ezért eddig két alkalommal – 2005-ben és 2009-ben – került felülvizsgálatra és módosításra a munkatársi igény- és elégedettségmérés kérdéssora. A módosításokat mindkét esetben a minőségügyi vezető kezdeményezte és hajtotta végre a tartalmi elemek változtatása nélkül, amit az iskola vezetése és a fenntartó képviselője hagyott jóvá.

21

A munkatársi igény- és elégedettségmérés az IMIP 4.3.5.1 A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérését bemutató folyamat, A dolgozói elégedettség mérése című fejezetében található leírásra. 9. Milyen más forrásból tájékozódnak a munkatársak véleményéről? A dolgozói fölmérések alapján 2000-től 2010-ig négy alkalommal került sor egyéni elbeszélgetés a munkatársakkal. Az első alkalommal csak a pedagógusokkal, a második alkalommal a teljes dolgozói körrel, majd két alkalommal csak a nem pedagógusokkal valósult meg. Az elbeszélgetés vázát azok a kérdések adták, amelyek az önértékelés során feltett kérdések esetében valamelyik dolgozói körben adott válasz a kritikus érték alatt szerepelt; ez 50% vagy annál rosszabb pontátlagot jelentett. A vezetés javaslata alapján, az elbeszélgetések során szóba kerültek azok a területek is, amelyeknél az előző évihez képest jelentős, legalább 10%-os romlás következett be. A kérdések és az elbeszélgetések ütemezése mindenki számára ismertek voltak. Természetesen a hatszemközti konzultációkon – igazgató, minőségügyi vezető, munkatárs – az előre leírtaktól eltérő problémák, kérések korlátozás nélkül szóba kerülhettek: elmondták személyes véleményüket az intézményben folyó munkáról és a tervekről. Szintén lehetőség volt és van a munkatársak véleményének kikérésére a hetente megtartott információáramlásokon, a tanévenként két alkalommal megtartott nevelési értekezleteken, az évente a pedagógus munkatársak számára szervezett minőségbiztosítási továbbképzéseken. Végezetül a munkatársak véleményeikkel, ötleteikkel, javaslataikkal bármikor közvetlenül is fordulhatnak az iskola vezetéséhez. 10. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársi igény- és elégedettségmérés eredményeit? A munkatársi igény- és elégedettségmérés eredményeit a feldolgozást követően az iskola vezetése értékelte. Az eredményektől függően elbeszélgetéseket kezdeményezett további információszerzés céljából, vagy intézkedéseket valósított meg a feltárt fejlesztendő területek alapján. Például többek közt javította az iskola pénzügyi helyzetével, az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos tájékoztatást, a SZMSZ-ben szabályozta a belső szellemi értékek védelmét, belső továbbképzéseket szervezett, munkaköri leírás kiegészítéseket készített. 3. b A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének felmérése és fejlesztése 1. Hogyan határozzák meg a szakképzési célokkal összhangban, a szakképző intézményben dolgozó munkatársak szakmai ismereteinek és szakmai alkalmasságának szempontjait, és milyen formában rögzítik ezeket? A szakmai alkalmasság szempontjait új alkalmazás esetén elsősorban a törvényben előírt végzettség alapján határozza meg az intézmény vezetése, továbbá a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok alapján szakmai/pedagógiai elvárásokat fogalmaz meg, Ezek meglétéről a pályázatok és a személyes elbeszélgetés alapján igyekszik meggyőződni. Az alkalmazásban levő pedagógusokkal szemben támasztott szakmai alkalmasság egyéb feltételei, szakmai ismeretek szempontjai az iskola küldetésére és jövőképére, valamint a Pedagógiai Programban található célokra és tevékenységekre támaszkodva a pedagógus teljesítményértékelés szempontrendszerében kerültek rögzítésre. Ezek az nevelési, képzési, oktatási feladatokkal összefüggésben rendre a következők: szakmai felkészültség, eredményesség, tanulásirányítás, együttműködés, kapcsolattartás, tanítványok ismerete, közösségalakító tevékenység, nevelői munka, képzés, önképzés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. 2. A szakképző intézmény mindenkori képzési céljai alapján hogyan történik a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek, kompetenciáinak felmérése, értékelése és fejlesztése? A munkatársak szakmai tudásának és képességeinek, kompetenciáinak felmérése, értékelése az évente elvégzett pedagógus teljesítményértékelés keretében történik meg. Ennek alapvető eszköze a tanárok esetében az értékeléssel összefüggésben a pedagógusonként legalább 2 óralátogatás és értékelés, amely eredménye felhasználásra kerül az éves értékelésben. A szakoktatók esetében a foglalkozáslátogatás mellett jelentőséggel bír a napi tevékenységek (étkeztetés, rendezvények előkészíté-

22

se és megvalósítása) során végzett szakmai munka megfigyelése is. Mindezeken túl az adott pedagógust értékelő vezető információt gyűjt az értékelt munkatársról a tudás, képességek, kompetenciák felmérésével összefüggésben többek között a még a következő területekről: jártasság a szakirodalomban, publikációs tevékenység (beleértve a belső publikációkat, tetszőleges formátumban), az órák előkészítettsége, szerkezeti formája, több információs csatorna alkalmazása, differenciált foglalkozás a tanítási órán, egyéni fejlesztés, korrekt tanár-diák kapcsolat, családi, szociális körülmények ismerete. Amennyiben a pedagógus értékelése alapján (dolgozói igény vagy az értékelés eredménye, pl. valamelyik terület esetleg alpont nem megfelelő eredménye miatt) fejlesztő/segítő beavatkozásra van szükség, úgy az intézkedésre jogosult vezető a rendelkezésre álló erőforrások alapján biztosítja a megfelelő formájú segítséget. Ezek általános formáit a „Dolgozói értékelés szabályzata” című dokumentum Visszacsatolás elnevezésű alpontja tartalmazza. 3. Hogyan történik a 7 éves továbbképzési kötelezettség teljesítésének egyéni szintű tervezése? A minőségügyi vezető a gazdasági vezetővel egyeztetve tartja nyílván az alkalmazottak végzettségét, a végzettség megszerzésének idejét (a 7 év elteltének pontos időpontját), az egyéni, vagy iskolai igények alapján elkezdett és befejezett képzéseken megszerzett kredit-pontokat, illetve az új felsőfokú szakképesítéseket. Az egyéni szintű tervezés alapja elsődlegesen a fentiek alapján felállított időterv. 4. Hogyan készíti el az intézmény az éves beiskolázási tervét? Hogyan veszi ennél figyelembe a munkatársak szakmai felkészültségének és szakmai munkájának értékeléséből adódó egyéni fejlesztési célokat? Hogyan hangolja össze az egyéni és csoportos képzési igényeket az intézmény továbbképzési programjával és az intézmény céljaival? Az akkreditált továbbképzés kiválasztásakor és évente a jelentkezési időszakban történő iskolavezetés általi elfogadáskor a következő szempontok érvényesülnek: mennyire hasznosítható az iskola szempontjából (megfelelő szakmai végzettség – szakirányú vagy egyetemi –megszerzésének preferálása), a továbbképzés „bekerülése” (mennyibe kerül, mekkora időterhet jelent, mekkora egyéb költségvonzata van), milyen mértékben fedi le a 120 órás kötelező továbbképzési időt. Amennyiben az anyagi lehetőségek nem engedik meg valamennyi beiskolázandó munkatárs továbbképzését, az iskola vezetésének az érintett pedagógus teljesítményértékelése szerint történik meg a besorolás. 5. Hogyan kapnak tájékoztatást a munkatársak a továbbképzési lehetőségekről? Az illetékes Minisztérium által megküldött továbbképzéseket tartalmazó Oktatási Közlöny, valamint a továbbképzést szervező intézmények által küldött tájékoztatók, azok megérkezése után a tanári szoba hirdetőtábláján kerülnek elhelyezésre. A heti rendszeres információáramlás során a munkatársak figyelmét szóban is felhívja az igazgató a lehetőségekre. Az igényekről és a lehetőségekről az érdeklődő kollegák személyes tájékoztatást is kapnak az igazgatótól és az általános igazgatóhelyettestől. 6. Mit tesz az intézmény a nem pedagógus/nem oktató munkatársak képzésének érdekében, és hogyan tervezi meg a továbbképzésüket? A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak továbbképzésének tervezésére nem kerül sor, azonban amennyiben a dolgozók igénye és az iskola érdekei egybeesnek, úgy az intézmény támogatja a dolgozói kezdeményezést (gazdasági területen dolgozók továbbképzése, diploma, szakács szakmai képesítés megszerzése). 7. Hogyan segíti elő az intézmény a külső képzőhelyen a gyakorlati oktatásban részt vevő munkatársak továbbképzését? A külső képzőhelyen a gyakorlati oktatásban résztvevő, valamint a vezető vállalkozók részére az iskola a korábbi időszakban HACCP továbbképzéseket (két alkalommal) szervezett, vállalkozót vont be a Szakiskolai Fejlesztési Program D1 komponense felkészítéseibe, valamint évi rendszerességgel tájékoztatást ad az iskolában bevezetésre kerülő új oktatási módszerekről (pl. projekt módszer, pályaorientáció, modul rendszerű szakképzés).

23

A 2004/2005 tanévben az iskola és a gyakorlóhely együttműködésének javítására intézkedési terv készült, amely 2007 után felülvizsgálatra került. Ezen intézkedésnek a vázát képezték a vállalkozói igények alapján szervezett szakmai továbbképzések, azonban lényegi áttörést nem sikerült elérni ezen a területen. 8. Hogyan végzik a továbbképzések értékelését és a továbbképzéseken szerzett tapasztalatok továbbadását? A továbbképzések, konferenciák tapasztalatait az iskola vezetése, valamint a tantestület tagjai nevelőtestületi értekezlet, valamint a heti információáramlás keretében a résztvevők beszámolója alapján ismeri meg, amiről írásos följegyzés is készül. Az idegen nyelvi területen sorra került továbbképzések eredményeit a tanulók bevonásával megtartott, írásos, szóbeli és képi beszámolók prezentálásával adják tovább a résztvevők az érdeklődőknek, amelyek közül a legjobbak az iskola folyosóján kerülnek elhelyezésre. 9. Hogyan valósítják meg a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek fejlesztését, a munkatapasztalatok megosztását és hasznosítását a belső képzési és tudásátadási lehetőségek révén? A belső képzések témáit az aktuális feladatok és dolgozók igényei függvényében a vezetés határozza meg. leggyakoribbak ezek közül az évek óta ismétlődő informatikai felkészítések, amelyek az ECDL Start követelmények átadása mellett célirányos EXCEL vagy interaktív tábla használatot támogatták. Ugyancsak sor került az iskolai multimédiás alkalmazások használatának és készítésének kiszélesítése érdekében célirányos ismeretek átadására, amit önként vállalt házi vizsga zárt, a résztvevőknek 5 tanítási óra anyagát kellett multimédiásan földolgozniuk. Az elkészült anyagokat az iskola informatikai tanárai értékelték, a feltételeket sikerrel teljesítőket az iskola szakkönyvvel, Internet előfizetéssel, hardver eszközökkel jutalmazta. Ugyancsak fontos szerepet töltött be az iskola életében a HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra pályázat keretében a szélesebb körű bevonás érdekében 9 pedagógus számára szervezett 34 órás belső továbbképzés 2007-ben. A tananyagok megismerése mellett módszertani és értékelési ismeretekkel is gyarapodhattak a résztvevők, a záró feladat pedig egy, a tanultak használatát bemutató óra megtartása volt. Ugyancsak ezen projekt keretében készült el az iskola jó gyakorlatok gyűjteménye, amely valamennyi munkatárs számára hozzáférhető. 3. c A munkatársak bevonása és felhatalmazása 1. Hogyan történik a munkatársak (pedagógus/oktató és nem pedagógus/nem oktató munkatársak) bevonása az intézmény tervezési, értékelési és fejlesztési folyamataiba? GyZs A munkatársak értékelési folyamatba való bevonása jellemzően a tanulók iskolai sikerességével van összefüggésben. A szaktanárok és az osztályfőnökök elvégzik a 9. évfolyamosok bemeneti, majd 10. osztály végéig félévente a követő mérését és értékelését, amely az egyéni fejlesztés egyik alapja. Tantestületi szinten kerül sor az IMIP végrehajtásának éves értékelésével összefüggésben az országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelésére, amit a 2010/2011-es tanévtől két olyan munkatárs is segít, akik ilyen irányú akkreditált képzést végeztek el. A partneri igény- és elégedettségmérés eredményeit a minőségirányítási csoport, az Intézményi Önértékelést az értékelési csoport tagjai dolgozzák fel és tesznek javaslatot az erősségek és fejlesztendő területek listájára. A tantestület a megismert anyag véleményezését követően alakítja ki és fogadja el a végleges értékelést. Minden év augusztusában az intézmény minőségbiztosítási napot szervez a pedagógusok és nem pedagógusok részére. Ezeken a fórumokon a résztvevőknek – munkacsoportokba szerveződve – az éves munka értékelésébe, az országos kompetenciamérés, valamint a partneri igény- és elégedettségmérés eredményeinek elemzésébe van lehetősége bekapcsolódni, illetve megoldási javaslatokat tenni. A munkacsoportok vegyes felépítésűek (reál-, humán-, szakmai oktató és vezető), javaslataikat az egész közösségnek bemutatják, azt a jelen lévők megvitatják, véleményezik, és (elfogadás esetén) egy munkacsoportot jelölnek ki az ötletek, javaslatok részletes kidolgozására. Ennek eredményét – a rögzítésre került határidő szerint – a tantestület/dolgozók tagjainak a csoport írásban a rendelkezésére bocsátja, majd egy szóbeli megbeszélést követően elfogadásra terjeszti elő. Ha a

24

többségnek kifogása van az előterjesztéssel, akkor lehetőség van a csoport munkájának módosítására. Amennyiben az intézmény alapdokumentumaiban történő változtatásról van szó, akkor – a pedagógusok és a dolgozók előzetes tájékoztatását követően – az érintett területeket munkacsoportok dolgozzák át, majd a fentiekben leírtak alapján (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, véleményezés) kerül elfogadási javaslatra a pedagógusok/dolgozók elé. Legutóbb 2010-ben az iskolabiztonság stratégia kialakításához szükséges helyzetfelmérésben (SWOT analízis) és az ehhez kapcsolódó rövid-, közép- és hosszú távú tervek kialakításában összedolgozói értekezlet keretében vettek részt a munkatársak. A dolgozók és a pedagógusok egyéni véleményüknek (a fentiektől eltérő esetben) a következő módokon adhatnak hangot: a) az érintett terület vezetőjének szóbeli/írásbeli tájékoztatása a felmerülő problémáról, szükség esetén egyéni javaslatok szóbeli/írásbeli csatolása b) információáramláson vagy az egy osztályban tanítók megbeszélésén a jelen lévők tájékoztatása a felmerülő problémáról, szükség esetén egyéni javaslatok szóbeli/írásbeli csatolása c) nevelőtestületi/összdolgozói értekezleten a közösség tájékoztatása a felmerülő problémáról, szükség esetén egyéni javaslatok szóbeli/írásbeli csatolása 4. Az intézmény vezetése szóban (szükség esetén írásban pl.: munkaköri leírás, munkafolyamatok változása stb.) tájékoztatja pedagógusait és dolgozóit az őket vagy munkájukat érintő minden fontos változásról a fent már említett információs fórumokon. Ezekben az esetekben szintén lehetősége van mindenkinek a véleményét, javaslatát előterjeszteni a közösség és/vagy vezetőség számára. Az iskola jeles eseményeivel (pl. ünnepségek, külföldi szakmai utak előkészítése, az iskola fennállása 20. évfordulójának megünneplése) kapcsolatban a szükséges tervek, koncepciók kimunkálása érdekében stratégiai tervező csoport alakul a vezetés és szakmai ismereteik, irányultságuk alapján kiválasztott munkatársak részvételével. A fejlesztési folyamatba fejlesztési tervek végrehajtása, valamint pályázatok készítése és pályázati projektek megvalósítása révén is bekapcsolódnak munkatársak 2. Hogyan történik a munkatársak (pedagógus/oktató és nem pedagógus/nem oktató munkatársak) – kompetenciájuk szerinti – bevonása az intézmény problémáinak meghatározásába és azok megoldásába? GyZs A pedagógus és nem pedagógus munkatársak bevonása problémák meghatározásába, azok megoldásába, tervezésbe és fejlesztésbe az alábbiak szerint történik: Az intézmény munkáját érintő problémák meghatározására alapvetően az elégedettségi kérdőívek alapján kerül sor. Az iskola 2000 óta írásban kikéri a dolgozók véleményét az iskola adottságairól. A felmérés alapján eddig négy alkalommal folyt egyéni elbeszélgetés a dolgozókkal. Az elbeszélgetés vázát azok a kérdések adták, amelyek az önértékelés során feltett kérdések esetében valamelyik dolgozói körben adott válasz a kritikus érték alatt szerepelt; ez 50%, vagy annál rosszabb pontátlagot jelent. A vezetés javaslata alapján, az elbeszélgetések során szóba kerülnek azok a területek is, amelyeknél az előző évihez képest jelentős, legalább 10%-os romlás következett be. Az elhangzott javaslatok a tervek végleges megfogalmazásánál figyelembe vételre kerültek. A munkatársak bevonása a fentiek mellett megvalósulhat a folyamatok működtetésére szerveződő munkacsoportok létrehozásával, a személyes vélemények információs fórumokon, ill. a vezetővel való közvetlen szóbeli közlése alapján. A problémák megoldása során az érintett munkatárs résztvevője lehet a jelzett probléma feloldására létrejött munkacsoportnak, valamint egyéni javaslatait szóban és írásban is a vezetőség részére bocsáthatja.

25

3. Milyen esetekben alkalmazzák az intézményben a team-munka módszerét? Hogyan, milyen szervezeti keretek és működési feltételek között dogoznak a teamek? Az iskolában 1996 óta dolgoznak együttműködve pedagógusaink egyes szakmai feladatok megoldásában. Az iskolában a team-munka alkalmazásának jellemző területei: minőségbiztosítással kapcsolatos mérések és értékelések, intézményi önértékelés, folyamatok leírása, pályázat-készítés, integrált tartalmú és multimédiás oktatási anyagok fejlesztése (diákok közreműködésével is), modul rendszerű oktatás, szakmai oktatási projektek összeállítása és végrehajtása, rendezvények szervezése. 4. Hogyan ösztönzik a munkatársakat az intézményen belüli fejlesztési tevékenységekben, a teammunkában, az intézményi rendezvények szervezésében való részvételre? A teamek tagjainak kiválasztása az oktatási programok esetében determinált, hiszen azokat meghatározott évfolyamokon az adott osztályban tanító pedagógusoknak kell megvalósítaniuk. A mérés-értékelés, folyamatok leírása és a nem tanulókkal közösen megvalósított tananyagfejlesztések, pályázatok készítése esetén a team munkában való részvétel önkéntes jelentkezésen alapul, építve a jelentkezők egyéni ambíciójára, önmegvalósítási igényére. Az ilyen irányú munkavégzésben való részvételt az anyagi ellentételezésen túl az iskola vezetése oly módon is támogatja, hogy a projektek megvalósításában magas fokú önállóságot, valamint egyéb erőforrásokat – órakedvezmény, továbbképzéseken való részvétel, informális beszélgetések tanulmányi látogatások megszervezése, szakértők bevonása, stb. – biztosít a résztvevők számára. A multimédiás és a hagyományos tananyagfejlesztésben, kompetencia-alapú tananyagok használatában, projektek alkalmazásában, minőségbiztosítási tevékenységben résztvevők munkájuk elismeréseként előadást tartottak az iskola által 2003ban és 2004-ben, 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben szervezett konferenciákon. Mindkét esetben a projektek megvalósításáért felelős vezető annak végrehajtása előtt tájékoztatja a résztvevőket projekt céljáról, többszöri végrehajtása esetén előéletéről, időtartamáról, a várható feladatokról, azok ütemezéséről, a szükséges külső források bevonási lehetőségeiről. A projektek végrehajtását azok vezetője ellenőrzi szakmailag és a megfelelő ütemterv betartásában. Annak befejeztével az előre meghatározott formában értékelik a csoportok a tevékenységüket. 5. Hogyan ismertetik meg a munkatársakkal a feladataikat, a felelősségeiket és a hatáskörüket, és hogyan történik a felhatalmazásuk? A munkatársak munkakörükkel kapcsolatos feladatait és a végrehajtásával kapcsolatos felelősségét a munkaköri leírásuk tartalmazza, amelyet pedagógusi, továbbá osztályfőnöki tevékenységük szabályozására kapnak meg. Amennyiben az éves munkaterv végrehajtásával kapcsolatos feladatok megvalósítása ezt megkívánja, úgy abban az esetben az adott tanévre, személyre szóló munkaköri leírás-kiegészítést kapnak, amelyben leírásra kerülnek a feladatok, felelősségek és a szükséges felhatalmazások. A legutóbbi tanévben a következő feladatok elvégzésével összefüggésben készültek munkaköri leírás kiegészítések pedagógus munkatársak részére: diákmozgalmat segítő tanár, beiskolázási felelős, ifjúság- és egészségvédelmi felelős, országos kompetenciamérés intézményi koordinátora, külföldi kapcsolatok felelőse, média kapcsolatok felelőse, minőségirányítási csoport munkájában való részvétel, szakkörök vezetői, UNESCO Asszociált iskolák programjának intézményi vezetője, 11.F/11.G Multimédia-készítés, pályaorientációs modulok koordinátora, szakképzési projektek koordinátora. 3. d A szakképző intézmény belső kommunikációs rendszerének kialakítása és működtetése 1. Hogyan határozták meg az intézmény kommunikációval kapcsolatos elveit, és hol, milyen dokumentumban rögzítették ezeket? GyZs Az intézmény külső kommunikációjával kapcsolatos alapelvek az SZMSZ Az iskola belső értékeinek, szellemi termékek, mediációban közreműködők védelme (Nyilatkozat a médiának, Az intézmény bemutatása konferenciákon, rendezvényeken, Publikációk) című fejezetében szabályozott. A belső kommunikáció elvei aHanságis X parancsolatban rögzítettek.

26

Az intézmény Pedagógiai Programjában a 4.9 A képzés egyedi vonásai és az 5. az Iskolahasználók az iskolai közéletben alpontok foglalkoznak még részletesen az iskolai kommunikációval. Ezen dokumentumok tartalmának kialakítása a korábban leírt konszenzusos folyamat szerint történt meg. 2. Hogyan mérik fel az intézményben a munkatársak munkáját és együttműködését támogató kommunikációs igényeket? A munkatársak munkáját és együttműködését támogató kommunikációs igények felmérésére évente sor kerül a dolgozói igény- és elégedettségmérés keretében. A minden munkatárs által kitöltésre kerülő elégedettségmérés öt területen több kérdés segítségével igyekszik azonosítani az ilyen irányú elvárásokat. A kérdések révén meg lehet tudni, hogy biztosít-e a vezetés a hatékony munkavégzéshez elegendő információt, egyezteti-e a munkatársakkal a munkakörükből adódó feladatokat, a velük szemben támasztott elvárásokat. Szervez-e megbeszéléséket, ahol a dolgozókat informálja, figyelik-e, hogy az információk pontosan és megbízhatóan jusson el a dolgozókhoz. Az igények a kérdőívek feldolgozását követően a nevelőtestülettel közösen elvégzett értékelés alapján válnak azonosítottá. 3. Hogyan, milyen fórumokon és milyen kommunikációs csatornák alkalmazásával folyik és milyen rendszerességgel a kommunikáció az intézményen belül? GyZs Az intézményen belüli kommunikációs csatornák: 1. Szóbeli kommunikáció a munkatársak között a) vezetőségi megbeszélések minden héten kedden délelőtt b) információáramlás a vezetőség és a pedagógusok/dolgozók között minden héten kedden 13.45-től c) információcsere az egy osztályban tanító pedagógusok között a szakképzésben és a szakközépiskolában (félévente a munkatervben rögzített időpont szerint) d) nevelőtestületi, összdolgozói értekezletek, nyitó- és zárókonferenciák a munkatervben rögzített időpontokban e) egyéni szóbeli kommunikációs formában a napi gyakorlat problémáinak megfelelően a vezetés tagjai, ill. a vezetés és a pedagógusok/dolgozók között 2. Írásbeli kommunikáció a) mindenkit érintő nyomtatott anyagok kihelyezése a tanáriban a hirdetőtáblákra b) személyre szóló nyomtatott anyagok a tanáriban a tanárok információs dobozaiban c) személyre szólóan elektronikus levél formájában 4. Hogyan biztosítják minden munkatárs bevonását az intézményen belüli párbeszédbe? GyZs A 3.d3 pont 1.a-d) alpontjában jelzett szóbeli kommunikációs fórumokon való részvétel mindenki számára kötelező. A 3.d3 pont 2. alpontjának írásbeli csatornái közül a tanáriban kihelyezett információk mindenki számára elérhetőek, a figyelemmel kísérésük a b) és c) pontban jelölt anyagokkal együtt kötelező. Az iskola vezetésének (igazgató, ált.ig.h., min.ir.vez., szakmai vez., gazd. vez.) ajtaja minden pedagógus/dolgozó számára nyitott: kérdésekkel, panasszal, javaslatokkal előre egyeztetett időpontban mindig kereshetők. 5. Hogyan történik az intézményen belüli kommunikációs rendszer működésének értékelése és fejlesztése? GyZs a) írásbeli visszajelzések alapján (pedagógusi és dolgozói, valamint a partneri elégedettségi kérdőív, a pedagógusértékelés megbeszélései során rögzítettek, valamint a munkacsoportok és az egyéni visszajelzések feldolgozásával) b) szóbeli visszajelzések alapján (a 3.d3 pontban jelzett szóbeli kommunikációs fórumok mindegyikén van lehetősége mindenkinek a kommunikációs rendszer működésének értékelésére, fejlesztésére vonatkozó észrevételt benyújtani)

27

3. e A munkatársak teljesítményének értékelése és elismerése, valamint gondoskodás a munkatársakról 1. Hogyan alakították ki, működtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak értékelési/ teljesítményértékelési rendszerét? A pedagógus értékelés alapjainak lerakása 2003-ben kezdődött el a bajai III. Béla Gimnázium tanárok tanulók általi értékelésnek adaptálásával és a tantestületi vitát követő elfogadásával, majd 2004ben első alkalommal történő alkalmazásával. Ezzel egy időben az iskola vezetése elkészítette a pedagógus teljesítményértékelés szempontrendszerét és eljárásrendjét, amelyek első alkalommal a 2004/2005-ös tanévben kerültek kipróbálásra. A teljesítményértékelési rendszer kipróbálását és módosításait követően a rendszer működésének értékelése alapján munkacsoport alakult, amely munkájában a vezetés két tagja dolgozott. A közreműködésük, majd véleményezésük alapján készült el, majd előterjesztésükben került elfogadásra a teljesítményértékelési rendszer mai formában használatos változata 2007-ben. A Dolgozói értékelés szabályzata az iskolai hálózat nyilvános helyén mindenki számára hozzáférhető. Az érvényben levő teljesítményértékelés első lépéseként a tanév első felében ismertetésre kerül, hogy melyik vezető mely munkatárs értékelését fogja elvégezni, mikor és hogyan történik az értékelés, az értékeléshez szükséges információk megszerzésének mik lesznek a forrásai és módjai, hogyan rögzítik azokat. A tanév során az érintett vezető figyelemmel kíséri a beosztás szerint hozzá tartozó dolgozó munkáját, amelyről szükség szerint a megfelelő formában feljegyzést készít A pedagógusok esetében az óralátogatásokról külön jegyzőkönyv is készül. A jegyzőkönyv az észrevételek mellett tartalmazza az órát követően kötelezően elvégzendő közös értékelés tapasztalatait is. A tanév végén (június végén, július elején), a dolgozói értékelés első lépéseként, vezetői értekezlet keretében az egyes dolgozói csoportok értékelésével megbízott vezető a feljegyzései alapján javaslatot tesz az egyes dolgozók minősítésére minden értékelési terület minden egyes alpontja esetében, amelyek az egyeztetés és elfogadás után az értékelőlapon rögzítésre kerülnek. Ezzel egyidőben valamennyi dolgozó szintén kitölti az értékelési szempontokat tartalmazó értékelő lapot (önértékelés), majd az értékelésért felelős vezető és a dolgozó értékelő megbeszélést tart, amely keretében megbeszélik az értékelések eredményeit. Egyeztetik az egyes területek és alpontjaik pontszámait, illetve az ehhez kapcsolható minősítéseket, megállapítják a dolgozó erősségeit, gyengeségeit (fejlesztendő területeit). Megállapításaikat írásban rögzítik. Ha van véleménykülönbség azt is dokumentálják. Amennyiben indokolt a vezető és munkatárs közös feladata a beszélgetés keretében az, hogy meghatározzák azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegíthetik az értékelt dolgozó az eredményesebb munkavégzéshez. Az értékelő megbeszéléseket követően az értékelő vezetők megfelelő köre áttekinti az értékeléseket. Mérlegeli az egyes véleménykülönbségeket, majd véglegesíti az egyes dolgozók minősítését. 2. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársak értékelésének/teljesítményértékelésének eredményeit? Amennyiben a dolgozói értékelés alapján (dolgozói igény vagy az értékelés eredménye, pl. valamelyik terület esetleg alpont nem megfelelő eredménye miatt) fejlesztő/segítő beavatkozásra van szükség, úgy az intézkedésre jogosult vezető a rendelkezésre álló erőforrások alapján biztosítja a megfelelő formájú segítséget. A fejlesztő/segítő beavatkozás tényét a dolgozói értékelő lapon kell rögzíteni, eredményességének értékelésére a következő dolgozói értékelés alkalmával kerül sor Amennyiben a dolgozó végső (összesített), százalékos eredménye nem éri el az 50%-ot, úgy az iskola igazgatója elbeszélgetést kezdeményez a dolgozóval felelősségének és a szükséges teendőknek a tisztázására.

28

A tanári munka értékelése egyben egyik eleme a dolgozók jutalmazására kidolgozott azon szempontrendszernek, amit a „Pedagógus ösztönzőrendszer szabályzata” tartalmaz. 3. Hogyan alakították ki, működtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak anyagi és erkölcsi elismerési rendszerét? Hogyan teljesíti ez a rendszer a differenciálással és az ösztönzéssel kapcsolatos követelményeket? A Pedagógus ösztönzőrendszer szabályzata a 2007-ben elvégzett nemzetközi Peer Review külső értékelésben javasolt fejlesztés eredményeként jött létre 2008-ban, a minőségügyi vezető által előterjesztett, a vezetés és a nevelőtestület által véleményezett, majd elfogadott koncepció alapján. Alkalmazására először a 2008/2009-es tanévben került sor az előző évi teljesítményértékelés eredményeit felhasználva. Az ösztönzőrendszer differenciálása a pénzbeli jutalmazásban jelenik meg, amelyre évente egy alkalommal, a naptári év végén kerülhet sor a pedagógusok teljesítményértékelési rendszer alkalmazása során elért eredményei alapján. Eszerint jutalomban az a pedagógus részesíthető, aki 1 évnél régebben dolgozik intézményben és munkájának a MIP szerinti vezetői értékelésére az adott időpontig sor került. A jutalmak összegének meghatározása a következő módon történik meg: A mindenkori jutalom alapot négy kategória között 4:3:2:1 arányban kell felosztani. A teljesítményértékelés során kiemelkedő értékelést (80% feletti) kapott dolgozók között kell felosztani a jutalomalap 4 tizedét (I. kategória). A 3 tizedét kaphatják meg azok, akinek a teljesítménye az elvárásoknak megfelelő és a százalékos eredménye 70% és 80% közötti (II. kategória). 2 tizedét kaphatják meg azok, akinek a teljesítménye az elvárásoknak megfelelő és a százalékos eredménye 60% és 70% közötti (III. kategória). A 60%-nál rosszabb eredményt elért pedagógusok csak egyedi elbírálás alapján, csak egy-egy területen elért kimagasló eredményéért részesülhet jutalomban a fennmaradó jutalmazási alap 1 tizedéből (IV. kategória). A kategóriában szereplő pedagógusok között a rendelkezésre álló pénzösszeget a teljesítményértékelés százalékos eredményeit figyelembe véve differenciáltan kell felosztani. Amennyiben a legkisebb kiosztható pénzjutalom összege az I. kategóriában nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, úgy az egyes kategóriák között felosztandó pénzt „alulról felfele” át kell csoportosítani. Azaz a IV., III., II. kategóriákban csak akkor osztható jutalom, ha az előbbi elv maradéktalanul teljesül. Az öszönzőrendszer az anyagiakon túl további elismerési lehetőségeket is biztosít, ennek egyik hangsúlyos eleme az év pedagógusa cím adományozása az értékelésben legjobb eredményt elért pedagógus számára. 4. Milyen módon hangolja össze az intézmény a munkatársak elismerési és jutalmazási rendszerét a munkatársak értékelési/teljesítményértékelési rendszerével? A pedagógus ösztönzőrendszer működtetésének célja, hogy az intézmény vezetése, elsősorban a pedagógus teljesítményértékelési rendszer mutatóira alapozva az iskola, illetve a fenntartó biztosította keretek között elismerje a minőségi munkát végző pedagógusok eredményeit. További fontos rendeltetése, hogy mindenki számára átlátható módon – az éves teljesítményértékelés eredményeit felhasználva – mutassa be azokat az eszközöket, amelyek a kimagasló teljesítmények elismerésére szolgálnak, ezáltal ösztönözve valamennyi munkatársat egyéni teljesítményének javítására, amely a későbbiekben visszahat az egyének munkájának értékelés során mérhető minőségére. 5. Milyen juttatásokat nyújt és milyen más módszereket alkalmaz az intézmény a munkatársakról való gondoskodás érdekében? A pedagógusok ösztönzésére és a gondoskodás érdekében az alábbi juttatásokat nyújtja az intézmény: I. A pedagógusok elismerésére szolgáló egyéb eszközök a. továbbképzési tervben nem szereplő továbbképzésen való részvétel támogatása b. konferencián való részvétel támogatása c. felkérés bemutató óra megtartására

29

d. felkérés konferencián való előadásra (az SZMSZ-ben elfogadott elvek szerint) e. szakértői tevékenység támogatása (szakértő, mentor, vizsgaelnöki, kamarai képviselő) f. delegálás testületekbe (TISZK munkacsoportjai, felügyelőbizottság, stb.) II. A pedagógusok támogatására szolgáló egyéb eszközök a. egyedi igények figyelembe vétele az órarend összeállításakor b. egyedi szabadságolási kérelmek figyelembe vétele c. óracsere, helyettesítés engedélyezése egyéni elfoglaltság esetén d. díjmentes eszközhasználat (laptop, projektor stb.) engedélyezése e. az intézmény helyiségeinek, szolgáltatásainak kedvezményes igénybevétele magán célra (tanétterem, tankonyha) f. az intézmény helyiségeinek ingyenes igénybevétele (tanterem, tornaterem) g. kedvezményes (önköltségű) dolgozói étkeztetés h. Mikulás napi rendezvény szervezése a dolgozók gyermekeinek i. Évente három alkalommal a teljes dolgozói kör vendégül látása (Halfesztivál, Karácsonyi parti, tanévzáró) Mindezeken túl évente lehetőség és igény szerint szilveszter és farsang idején olyan rendezvényt szervez, amely a munkatársak és családtagjai számára ingyenes, vagy amelynek az önköltség fölötti részét az iskola fizeti. Az elmúlt években csoportos vagy egy-egy családos külföldi (Erdély 3 alkalommal, Rodosz 8 munkatárs) utazás költségeit támogatta az intézmény. 6. Az intézményben hogyan növelik a munkatársak tudatosságát az egészségvédelem, a környezetvédelem, a biztonságos munkavégzés és a társadalmi felelősségvállalás területén? (I+F) Az iskola vezetése minden tanév elején munkavédelmi tájékoztatót szervez valamennyi munkatárs számára. A környezetvédelem területén nagy előrelépést jelent a 2010/2011-es tanévtől bevezetett szelektív hulladékgyűjtés, amely propagálásában és megvalósításában az osztályfőnökök kulcsszerepet képviselnek. Ugyancsak fontos az ÖKO iskola cím elnyeréséhez szükséges feltételrendszer iskolán belüli közzététele 2010-ben, amit a teljesítés érdekében a környezetvédelemben érintett tanárok dolgoznak fel. A társadalmi szerepvállalás egyéni szintű tudatosítására a pedagógus teljesítményértékelés szempontrendszere szolgál. A Tanórán kívüli tevékenység értékelése során a Képviselet, tevékenység más szervezetekben, Részvétel az iskolán kívüli kulturális, sportéletben szempontok szerint azonban csak akkor kell a pedagógust értékelni, ha ez a pont rá értelmezhető. Intézményi szinten számos kezdeményezés támogatja a társadalmi szerepvállalás kihangsúlyozását. Ezek rendre a következők: kerékpáros munkába járás támogatása (fedett kerékpártároló kialakítása), véradás szervezése, jótékonysági rendezvények, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők támogatása (Ezüstkanál - nyugdíjas pedagógusok vendégül látása, jótékonysági ebéd a hajléktalanoknak Advent idején, közös programok a siketek szakiskolájával, Sólyom utcai Általános Iskola támogatása, karácsonyi vendéglátás általános iskoláknak).

4. KÖZVETETT PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA, ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS 4. a A szakképző intézmény közvetett partnerkapcsolatainak menedzselése 1. Hogyan végzik az intézmény működése és eredményessége szempontjából fontos közvetett partnerek és képviselőik azonosítását? Az iskola teljes partneri körének meghatározását az iskola vezetése közösen végezte el 2001-ben. Összesen 11 kategóriában 72 partnert-partnercsoportot - közvetlen és közvetett partnert – sikerült azonosítani. Az azonosítás alapja részben az intézmény működésével összhangban kialakuló hivatalos kapcsolatok kategorizálása, részben pedig a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés-

30

hez, stratégiához, folyamatokhoz való igazodás. Erre vonatkozóan még a napi gyakorlat ismeretén túl a kapcsolattartás minőségügyi és azonosítási dokumentumai segítették a vezetést a partnerek azonosításában. A lista frissítése szükség szerint, de legalább évente, a vezetés tagjainak javaslata alapján a minőségügyi vezető révén valósult/valósul meg. Az adatbázis átfogó felülvizsgálatára, új szempontok szerinti kategorizálására 2009-ben került sor az évek során szerzett külső és belső tapasztalatok alapján. A munka eredményeként 5 kategóriában 86 partnert-partnercsoportot sikerült azonosítani. A közvetett partnerek, összesen 53, két kategóriában - Akik befolyásolni tudják a nevelési programot, szerződéses partnerek, szolgáltatók - szerepelnek. 2. Mely közvetett partnerek igényeit és elégedettségét méri az intézmény, és milyen módon? Milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Az iskola eddig egyetlen azonosított közvetett partnerének sem mérte az elégedettségét. A közvetett partnerek közül a felügyeleti szervek, hatóság igényeivel, elégedettségével kapcsolatban rendelkezik az iskola írásos dokumentumokkal. Esetükben, az ellenőrzési tervükben meghatározott rendszerességgel sorra kerülő ellenőrzések, vizsgálatok jegyzőkönyvei mutatják be az intézménnyel kapcsolatos véleményüket. 3. A közvetett partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit? Az egyes közvetett partnerekkel a vezetés tagjai feladatkörüknek megfelelően, a kapcsolat jellegétől függően napi, heti, havi rendszerességgel, vagy szükség szerint tartják a kapcsolatot. Teljesség igénye nélkül például a közigazgatási, állami, társadalmi, felügyeleti szervekkel, szakmai szolgáltatókkal, szakszolgálatokkal, más iskolákkal és fönntartókkal az igazgató és az általános igazgatóhelyettes. Az iskolával kapcsolatban lévő vállalkozókkal, szakmai szervezetekkel az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető. Bankokkal, biztosítókkal, MÁK-kal. APEH-lal, magán nyugdíjpénztárakkal a gazdasági vezető, külső beszállítókkal a gazdasági vezető, gondnok, rendszergazda. 4. Hogyan, milyen rendszerességgel és milyen csatornákon keresztül tájékoztatja az intézmény a közvetett partnereit? Az intézmény közvetett partnereit írásban; levelezés útján, az iskola honlapjának folyamatos frissítésével, továbbá e-mailban és SMS-ben, valamint telefonon és személyes megkeresések, meghatározott kör részvételével kialakított kerekasztal beszélgetések során informálja az őket érintő kérdésekben, kéri ki a véleményüket. 5. Hogyan alakították ki követelményrendszerüket, értékelési eljárásukat a legfontosabb beszállítókkal kapcsolatban? Az iskola fontos beszállítóinak kiválasztása (tankönyvforgalmazó, tisztítószer, eszközök, építkezés, felújítás) az általuk adott árajánlatok, áru/szolgáltatás minősége, szállítási határidő, kiegészítő szolgáltatások megléte és jellege alapján történik meg, írásban nem rögzített, de a költségvetési lehetőségeket és a napi működés biztonságát figyelembe vevő szempontok alapján. A megkötött szerződés szerinti feltételek teljesülését, átvételt, valamint a szükség szerinti garancia teljesülését az adott terület iskolai felelőse ellenőrzi. 6. Milyen együttműködéseket alakítottak ki a közvetett partnerekkel az intézmény folyamatos fejlesztése érdekében? Néhány fontosabb kapcsolat alakítása és működtetése a közvetett partnerekkel: a. Az iskola a leendő tanulói és szülei számára nyílt napokat szervez, pályaválasztási börzén vesz részt az intézménnyel kapcsolatban lévő más külső partnerek részvételével b. Az iskola feladatainak megfelelően kapcsolatban van a működési engedélyt kiadó megyei önkormányzattal, szakmai kérdésekkel kapcsolatos konzultációk miatt az Oktatási Hivatal DélAlföldi Regionális Igazgatóságával d. Az iskola szerződés alapján külső tanácsadókat, szakértőket alkalmaz speciális feladatainak megoldásához (pl. Pedagógiai Program véleményezése, idegen nyelvű pályázatok, minőségbiztosítási anyagok fordítása)

31

f. Az iskola a szakképzési céljai megvalósítása érdekében együttműködik a Szegedi Tudományegyetemmel g. Az iskola rendszeres kapcsolatot ápol a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával vizsgáztatások és képzések területén, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója tagja az iskolát fenntartó alapítvány felügyelő bizottságának h. Megvalósítás alatt lévő pályázatok révén kapcsolatot tartott/tart fenn az intézmény külföldi (ÖIBF, Finnish National Board of Education, tanulókat fogadó iskolák), valamint hazai szakmai szervezetekkel. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül: OKMT (HEFOP, ESZA, MPA Decentralizált pályázatai), NSZFI, Tempus, KözOKA, Támasz egyesület, a KISOSZ Csongrád megyei szervezete, a Békéscsabai Regionális Munkaerő Képző Központ, a Mozgássérültek Alternatív Egyesülete. 4. b A szakképző intézmény pénzügyi erőforrásainak menedzselése 1. Az intézmény hogyan gyűjti és elemzi az adatokat, és hogyan alakítja ki a pénzügyi stratégiáját és a hozzá kapcsolódó pénzügyi terveit? (BBA) A pénzügyi egyensúly folyamatos fenntartása érdekében a tényleges adatok alakulásáról Finanszírozási tervet (Cash flow kimutatás) készít az iskola gazdasági vezetője. A kimutatásban a bevételi források, illetve a kiadások, ráfordítások főbb jogcímenkénti bontásban havonta két mérési időponttal (hónap 12. napja, hónap utolsó napja) kerülnek összehasonlításra. Ily módon folyamatosan követhető a kiadások finanszírozhatósága a gazdálkodási évben. A tényleges bevételek, kiadások alakulását, a tervezettől való eltérése szintén folyamatosan nyomon követésre kerül. A vezetés ennek eredményét döntéseiben felhasználhatja. 2. Hogyan osztják el és használják fel a pénzügyi erőforrásokat az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? (BBA) A szűkös pénzügyi erőforrások alapvetően a működési célú kiadásokat fedezik. Fejlesztésre külső források (1%, szakképzési hozzájárulás), pályázatok bevonásával van lehetőség, amelyekhez a stratégiai céloknak megfelelően keres pályázati kiírásokat, nyújt be projekteket az iskola vezetése. 3. Hogyan egyeztetik a pénzügyi terveket és a költségvetést a fenntartóval/a tulajdonossal? (BBA) A költségvetés, pénzügyi terv egy időben készül. Több verzió elkészítésére sor kerül mindkettő esetében. Az iskola vezetésével, a fenntartó képviselőjével kölcsönösen egyeztetett, elfogadott tervezet kerül a kuratórium elé minden év decemberében előterjesztésként. 4. Hogyan elemzik és értékelik az intézmény pénzügyi mutatóit és pénzügyi folyamatait? Szükség esetén hogyan avatkoznak be a pénzügyi folyamatokba? (BBA) Pénzügyi mutatók összeállítása, azok vezetőkhöz való eljuttatása a gazdasági vezető feladata. Új tevékenység bevezetése előtt vagy a már meg lévők átszervezésekor elemzés készül a pénzügyi folyamatokra gyakorolt hatásáról, gazdaságosságáról. A tevékenység eredményességére vonatkozó mutatók a stratégiai célok megvalósítása érdekében nem minden esetben kapnak prioritást. Pénzügyi mutatók közül a Cash flow adatai folyamatosan figyelemmel követésre kerülnek, ha szükséges minél gyorsabban be lehessen avatkozni a javítás érdekében. Például kiadások átcsoportosításával, vagy vevők fizetésre történő felszólításával. 5. Hogyan mérik és értékelik a pénzügyi erőforrás felhasználásának hatékonyságát? (BBA) Képzési formánként, osztályonként vizsgálatra kerül a bevételek és a költségek aránya, valamint, hogy mennyiben fedezi a bevétel a kiadásokat. A hatékonyság egyéb mutatói is vizsgálatra kerülnek: 9.b.6.a,9.b.6e,9.b.6.f,9.b.6.g,9.b.6.h 6. Milyen lépéseket tesznek az intézményben a pénzügyi források bővítésére? Hogyan használják fel ezeket az alternatív pénzügyi forrásokat az intézmény céljainak megvalósítása és a működés fejlesztése érdekében? (BBA) Alternatív pénzügyi források közül a pályázatok, illetve a szakképzési hozzájárulás a legjelentősebbek. A pályázatok programok megvalósításához, fejlesztésekhez, továbbképzésekhez jelenthet-

32

nek pluszforrást. Az adott feladatra szerveződő pályázatírói csoport sokat tesz, hogy minél több sikeres projek valósuljon meg. A Szakképzési hozzájárulás törvényi változása miatt a fenntartó TISZK-be lépésével a lehetőség továbbra is adott a szakképzés tárgyi fejlesztésére ilyen formában, de az áttételek miatt nehézkesebb a korábbi formánál. (9.b.6b,9.b.6c,9.b.6.d) 4. c A szakképző intézmény gazdálkodása ingatlanjaival, berendezéseivel, felszereléseivel és eszközeivel 1. Milyen módon mérik fel az intézmény eszközeinek és felszereléseinek bővítésére vonatkozó igényeket? (BBA) Az intézményi infrastruktúra kialakítását alapvetően a tanulói létszám, a helyi tanterv szerkezete, a Pedagógiai Programban rögzített célok, megoldandó tanári feladatok határozzák meg, ezek alapján készülnek el az iskolai beruházási, fejlesztési tervek. A tanulói létszám meghatározása fenntartói jóváhagyással történik, az elhelyezésükhöz szükséges helyiségeket szintén a fenntartó biztosítja. A célokból fakadó feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítását az intézmény költségvetéséből és pályázatokon nyert anyagi forrásokból fedezi az iskola, lehetőségei szerint. Az iskola szakértők segítségével 2001-ben elkészítette az oktatási törvényben előírt kötelező taneszközök listáját. A szakképzéshez szükséges eszközök listáját a Szakmai Vizsgakövetelmények tartalmazzák. Az eszközök beszerzése pályázatokon nyert pénzből és a költségvetésben elkülönített pénzből történik. Az egyéb taneszközök beszerzésre való igényt a kijelölt munkacsoportok vezetői mérik fel és juttatják el a vezetéshez. Az eszközt igénylő munkatársak lesznek a felelősei a már beszerzett eszköz tartós üzembetartásáért. A napi oktatási feladatatok ellátásának biztosítása mellett prioritást élveznek a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok közül a szakmai képzés magas színvonalát biztosító, valamint a multimédiás oktatási anyagok közismereti és szakmai tantárgyakban való alkalmazását lehetővé tevő eszközök beszerzései. 2. Milyen módon mérik fel az intézmény oktatási-képzési célra használt ingatlanjainak, berendezéseinek és eszközeinek állagát, megfelelőségét? (BBA) Az intézmény által használt ingatlanok felújítására előzetes bejárás során végzett felmérés után, új oktatási helyiségek kialakítására a dolgozói igények és az oktatásban ellátandó feladatok számbavételét követően kerül sor. A munkálatok elvégzéséhez szükséges összeg az intézményi költségvetésben szerepel. Az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésére vonatkozó javaslatokat a vezetés tagjai munkaterületük szerint gyűjtik, melyeket a vezetés évente rangsorol. A beszerzett eszközöket a pedagógusok névre szólóan, leltári felelősség mellett kapják, ezek meglétének és állagának ellenőrzésére az éves leltárok alkalmával kerül sor. Ahol lehetséges ott megállapított rend szerint közös berendezés és eszközhasználat valósul meg. (Tanári számítógépek és kiegészítők: hálózati nyomtató használat, számítógép-termek, tanétterem, tankonyha) 3. Hogyan készítenek beruházási, beszerzési, eszközfejlesztési terveket? Hogyan valósítják meg ezeket? (BBA) Az intézmény költségvetése a fenntartóval együtt kidolgozott folyamatleírás, elvek alapján készül el. A költségvetések elkészítéséhez a gazdasági vezető pénzügyi elemzéseket készít (pl. új programok pénzügyi hatásainak vizsgálata, pályázatok önrészének, utólagos elszámolások finanszírozhatósága, tanulási nehézségek kezelésére szolgáló program, stb.), évente sor kerül a bevételek szerkezetének áttekintésére. A költségvetési beszámolót évente egyszer, a fenntartó kuratórium vitatja meg és fogadja el. Az alternatív pénzügyi források feltárása a jövőképből adódó célok, feladatok megvalósítása érdekében: a) A pályázatok figyelése és készítése közösen kidolgozott folyamatleírás szerint történik;

33

b) A szakképzési hozzájárulások ügyében az iskola részéről az igazgató, gazdasági vezető és a gyakorlati oktatásvezető jár el, közösen kialakított rend szerint. 4. Hogyan biztosítják az ingatlanokkal, berendezésekkel, felszerelésekkel és eszközökkel történő észszerű, takarékos gazdálkodást? (BBA) Az ésszerű és nyomon követhető gazdálkodás érdekében minden egyes fő kiadási területnek „gazdája” van az intézményen belül, aki folyamatosan felügyeli az adott terület bevételeit, kiadásait, valamint azt, hogy az adott kiadás milyen célból és ki által engedélyezetten történt meg. A nyomtatvány, irodaszer felhasználás optimalizálása érdekében az elmúlt évek során racionalizáló intézkedések kerültek bevezetésre. A rontott, de még felhasználható papírokat a titkárságon „röpdolgozat”, vagy újbóli nyomtatás céljára összegyűjtik. Az adminisztratív munkahelyek számítógépeinek hálózatba kapcsolása lépéseket jelent a „papír-mentes” munkahely megvalósítása érdekében. A fénymásolópapír felhasználásának optimalizálását, a telefonálás nyomon követését egyéni kódokkal szabályozza az iskola vezetése. A fűtésrendszer fokozatosan korszerűsítésre kerül, a fűtés szabályozása a lehetséges keretek között a termek hőmérsékletének folyamatos ellenőrzésével történik. A térvilágítás automatizált. A vízfogyasztást energiatakarékos berendezésekkel korlátozott.(9.b.6.i, 9.b.6.j, 9.b.6.j) 5. Hogyan biztosítják az intézményi működés során használt anyagok, készletek, közüzemi fogyasztások optimalizálását? (BBA) A közüzemi fogyasztás optimalizálásával kapcsolatos lépések a föntiekben olvashatók. Az intézményi működése során használt anyagok az intézmény sajátosságainak megfelelően három csoportra bonthatóak: a) élelmiszeripari tartósított, félkész és nyersáru: A mindenkori oktatott létszámhoz, valamint az étkezést igénybe vevők számához igazodóan kerülnek beszerzésre: a tartósított és félkész anyagok havonta szállítással, a nyersáru heti/napi rendszerességgel előkalkulált és ütemezett mennyiségben kerülnek megvételre és azonnali felhasználásra. b) karbantartási anyagok: Az infrastrukturális adottságok miatt az anyagbeszerzést zömében a napi szükségletek határozzák meg. Tervezett mennyiségben a rendszeres megelőző karbantartási anyagok kerülnek beszerzésre, évi ütemezésben. Beszerzési szempont a megfelelő ár/minőség arány. c) takarító, tisztító és fertőtlenítő anyagok. A működés során használt anyagok közül tisztítószerek kiválasztásánál többfunkciós, széles felhasználási spektrumú ipari koncentrátumokat beszerzését valósítja meg az intézmény, amely során a környezetvédelmi szempontok is figyelembe vételre kerülnek. (8.c.1) 6. Hogyan biztosítják az intézményben a keletkező hulladék szakszerű kezelését, csökkentését, újrahasznosítását? (BBA) Az intézménynél keletkező hulladék legnagyobb hányada szokványos kommunális hulladék. Ez fólia- zsákokban gyűjtve, konténerben kerül tárolásra, amelyet kéthetente, illetve szükség szerint üríttetjük. A konyhai hulladék (ételmaradék) kezelés után zárt tároló edényben naponta elszállításra kerül. A veszélyes kategóriájú hulladék anyagok külön helyiségben, fajtánként elkülönítve, előírtan vannak tárolva. A szállítók visszaviszik és megsemmisítik ezeket az anyagokat. Újrahasznosításra a papírhulladékot, csomagolóanyagot gyűjtjük, és hetente elszállítatjuk. .(8.c.4) 7. Hogyan biztosítják az intézmény ingatlanjainak, berendezéseinek és eszközeinek biztonságosságát? (BBA) Az iskola megbízással munkavédelmi szakértőt foglalkoztat, aki részt vesz az évente megtartott intézményi bejáráson, melynek célja annak kiderítése, hogy az épületek, tantermek, kabinetek, az azokban található berendezések és eszközök a biztonsági előírásoknak megfelelnek-e. Hasonló szakértői vizsgálatra kerül sor új tanterem kialakításakor, berendezések fölújításakor, illetve új eszközök üzembe helyezését megelőzően. A vizsgálatokról jegyzőkönyv készül, amely magában foglalja a szükség szerinti, biztonság javítása érdekében végzendő teendőket is.

34

8. Milyen rendszerben biztosítják az ingatlanok és tárgyi eszközök állagmegóvását és karbantartását? (BBA) Az ingatlanok és tárgyi eszközök üzemeltetésének és állagmegóvásának érdekében napi és éves karbantartási és felülvizsgálati előírás készül. A napi meghibásodásokat az erre rendszeresített karbantartói füzetben rögzítik. Az eszközök és berendezések felülvizsgálata - ha erről külön rendszabály másként nem gondoskodik - a napi rendszeres és évenkénti átfogó vizsgálattal belső szakképzett munkatárs oldja meg. A tárgyi eszközök felülvizsgálata az évi leltározások során is megtörténik. Az ingatlanok állagmegóvása érdekében a felújításokra 3-5 éves időszaki tervek alapján tervezetten kerül sor. Az iskola ingatlanjainak felújítása éves terv alapján történik. Az éves költségvetésben erre elkülönített összeg szerepel. Az intézménybe kerülő eszközök használatára az érintett személyek megfelelő kiképzést kapnak. Az iskola épületében, eszközeiben elkövetetett rongálást a kárt okozónak kell megfizetnie az intézmény házirendjében leírtak szerint. Az elmúlt években folyamatosan került sor energiafogyasztást csökkentő, balesetet megelőző beruházásokra (pl. tanműhelyek, tantermek felújítása, épület akadálymentesítése) 9. Hogyan biztosítja az intézmény az egészséges, biztonságos és balesetmentes tanulási/oktatási/képzési körülményeket? (BBA) Az intézmény az egészséges és biztonságos körülmények biztosítása érdekében az alábbi tevékenységeket végezte el éves ütemezés szerint: a) Az iskolai tornaterem radiátorainak fa, az ablakainak és világítótesteinek fém védőráccsal való ellátása. b) Az iskolai lépcsőházak fordulóiban a lábmagasságban lévő ablakok védőráccsal való ellátása. c) A folyosói lengőajtók lecserélése. d) Az új folyosói ajtók védőráccsal való ellátása. e) Lépcsők éljavítása a balesetmentes használat érdekében. f) Lépcsők csúszásmentesítése. g) Homlokzatfelújítás a leeső vakolat és tégladarabok által okozott balesetek elkerülése érdekében. h) Biztonságos járda építése a főépület jobb megközelítése érdekében. i) Közvilágítás elhozatala az iskoláig. j) Elválasztó védőkorlát fölszereltetése az iskolához vezető járda mellé. k) Érintésvédelmi relé fölszereltetése a tankonyhában. l) Tanteremek megrongálódott PVC padlójának teljes fölújítása. m) Udvari világítás fölszerelése a főépületig vezető járda mentén. Balesetvédelmi oktatásról: a) A szakmai képzésben résztvevő tanulóink minden év kezdetén balesetvédelmi oktatásban részesülnek az intézmény balesetvédelmi vezetőjének irányításával. b) A tanév kezdetén az első napon megtartott osztályfőnöki órákon valamennyi tanuló tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül, ami kiterjed az iskolán kívüli biztonságos közlekedés szabályainak ismertetésére is. c) A tanulmányi kirándulásokat megelőző osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök ismertetik a biztonságos közlekedés szabályait. d) Szakmai rendezvények és szakmai vizsgák előtt a gyakorlati oktatásvezető illetve a kamara képviselője ismerteti a fontosabb munkavédelmi, balesetvédelmi szabályokat. A megfelelő tanulási környezet biztosítása a tanulóknak: A tantermek bútorzatának beszerzése, valamint berendezése az ergonómiai és egészségvédelmi előírásoknak megfelelően történik. A bevilágítottság fő szempontjai érvényesülnek: balkézről eső természetes fény, káprázatmentes felső mesterséges megvilágítás, íráshoz és rajzhoz előírt fénysűrűség. A világítótestek az ablak felő-

35

li sortól fokozatosan kapcsolhatók. A tantermek táblái részben krétás zöld színűek, melyek fehér filces zománctáblákra cserélése folyamatban van, csökkentve ezzel a porterhelést. 4. d A szakképző intézmény belső információs rendszerének kialakítása és működtetése, a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudásának hasznosítása 1. Hogyan biztosítják a kívülről jövő és az intézményben keletkező információk gyűjtését, értékelését és továbbadását az érintett munkatársaknak? Az intézményben keletkezett információk gyűjtése értékelése és továbbadása az érintetteknek: Az iskolával kapcsolatos adatok, statisztikák, pályázatok, működéssel kapcsolatos dokumentumok az iskola hálózatán föllelhetők. Az intézmény életével, működésével kapcsolatos szóbeli információk gyűjtése, megosztása hetente egyszer, kijelölt időpontban történik meg az iskola vezetése és a pedagógusok részvételével (ugyanitt megtörténik a kívülről jövő információk megosztása is). Az erről szóló emlékeztető, valamint más, napi tudnivalók tematikus rendszerezésben a tanári szoba hirdetőfalán megtalálhatók. A helyi tantárgyi, szociális, tanulói attitűd, minőségbiztosítási mérések, valamint országos tantárgyi fölmérések eredményeit szaktanárok, MICS érintett tagjai, minőségügyi vezető ismerteti a nevelőtestületi értekezleten a pedagógusokkal. Az információk gyűjtésében és megosztásában az intézmény jellegénél fogva kiemelt szerepet játszanak a vezetőknek a közvetlen partnerekkel folytatott informális beszélgetései is. A kívülről jövő információk gyűjtése és értékelése és továbbadása: A továbbképzések, konferenciák, tájékoztatók, iskolalátogatások, szakmai rendezvények, más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés tapasztalatait jellegénél fogva vezetőségi üléseken és információáramláson, vagy nevelőtestületi értekezleten osztják meg a résztvevők, ez utóbbiról írásos feljegyzés is készül, amely az érdeklődők számára hozzáférhetők. A beérkezett levelek írásban meghatározott irattárazási rend szerint kerülnek nyilvántartásba. Az igazgató dönt a tartalmuk alapján arról, hogy mely felelős vezető számára adja ki informálás, vagy intézkedés céljára. A telefonon érkező hivatalos információkat a felelős vezetők, vagy az iskolatitkár fogadja, megosztása a fentiekben ismertetett módon történik. A személyes találkozókon a téma szerint érintett személyek vesznek részt, az ott született döntés értelmében végzik a kijelölt feladataikat. A külföldi tanulmányi utakról nyilvános iskolai beszámolókon mondják el tapasztalataikat a résztvevők, a pályázatok által támogatott utakról írásos értékelések készülnek. 2. Hogyan biztosítják az intézményben a munkatársak számára a munkájuk elvégzéséhez szükséges ismeretekhez és információkhoz való hozzáférést? Az intézmény vezetése a heti információáramlás során osztja meg a napi munkavégzéshez szükséges leggyakoribb információkat a munkatársakkal. Hasonló célokat is szolgálnak a félévente kétkét alkalommal megtartott egy osztályban tanítók közösségének megbeszélései, valamint a félévente tartott nevelési értekezletek. Az eseti feladatok megoldására alakult csapatok számára (modulok értékelése, programok szervezése, pályázatok előkészítése, illetve megvalósítása, konfliktuskezelés, stb.) az ebből a célból szervezett megbeszélések alkalmával van mód a munkavégzéshez szükséges információk átadására. A tájékoztatás teljesebbé tételét teszi lehetővé az elvégzendő feladattal összefüggő anyagok elektronikus levélben vagy papír alapon való továbbítása az érintetteknek. Amennyiben az adott munkával összefüggő központi, regionális, vagy helyi tájékoztatóra, továbbképzésre kerül sor, úgy az érintettek részvételét az iskola biztosítja. 3. Milyen módon értékelik az intézmény információs rendszerének megfelelőségét a munkatársak igényei és az intézmény működése szempontjából? Az információs rendszer működésének munkatársak szempontjából való megfelelőségét éves rendszerességgel vizsgálja az iskola vezetése. Valamennyi dolgozói kör (vezetés, pedagógusok, dolgozók) írásban nyilvánít véleményt az információáramlás hatékonyságáról, arról, hogy biztosí-

36

tott-e a hatékony munkavégzéshez szükséges információ, továbbá arról, figyeli-e a vezetés, hogy mindezek pontosan, megbízhatóan jutnak-e el az érintettekhez. Mindezekről a kérdésekről a személyes elbeszélgetéseken is tájékozódik az igazgató és a minőségügyi vezető. Az iskolában folyó multimédiás oktatási anyagok, módszertani kísérletek innovációk publikációi CD-n illetve könyvben kerültek kiadásra, ennek jogtisztaságát és védelmét szerződés biztosítja. 4. Hogyan adják tovább az intézményben keletkezett új tudást, a nevelési-oktatási módszereket, a legjobb gyakorlatokat az intézményen kívülre, illetve hogyan biztosítják azok hozzáférhetőségét? Az intézményben keletkezett új tudás, a nevelési-oktatási módszerek, a legjobb gyakorlatok átadására, az intézményen kívülre más intézmény által, vagy az iskola által szervezett konferenciák, szemináriumok keretében nyílik lehetőség. (pl. iskolai szervezés-2003, 2004, 2005 multimédiakészítés, nyelvoktatás; Tempus-2007, NSZFI-2008 a Peer Review külső értékelés tapasztalatai; iskolai szervezések-HEFOP 3.1.3-2008 a kompetencia-alapú tananyagok használatának tapasztalatai; KözOKA-2010 alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása; ENIRDELM, ETF-2010 Minőségbiztosítási és önértékelési tapasztalatok, Tempus-2010 Comenius projekt bemutatása; iskolai szervezés-2010 Nemzeti Peer Review Hálózat szervezése). A jó gyakorlatok továbbadásában szerepet kaptak a szakmai publikációk is Ezek rendre a következők voltak: Esettanulmány az iskola minőségbiztosítási tevékenységérő (2007. OFI), A nemzetközi Peer Review tapasztalatainak leírása esettanulmányban (2008. Verlag Dashöffer), Az intézményi Peer Review bemutatása a Peer Review nemzetközi kiadványban (2009. ÖIBF). Szintén a jó gyakorlatok továbbadására szolgálnak az intézmény pedagógusai által végzett szakértői tevékenységek. Ilyen alkalom volt az SZFP II. keretében 2007-2009 között végzett mérésértékelési szakértői tevékenység, a 2008-2009-ben végzett minőségbiztosítási (önértékelési) szakértői munka. Az intézményben 2007-ben elvégzett nemzetközi Peer Review tapasztalatira építve az iskola igazgatója és a minőségügyi vezető 2008-ban és 2009-ben egy-egy iskola külső értékelésében vett részt, mint Peer team vezető. Az intézményi jó gyakorlatra és tudásra épült az 1000Mester TISZK iskolái számára szervezett 30 órás akkreditált minőségbiztosítási továbbképzés, amely tananyagának egyik kidolgozója és oktatója az iskola minőségügyi vezetője volt. Ugyancsak a fentiekkel függ össze a TÁMOP 2.2.1 projekt minőségbiztosítási alprojektje keretében végzett mentori tevékenység, amit a minőségügyi vezető a megye 18 iskolájában végzett. A publikációk, valamint a jó gyakorlatok hozzáférhetősége az SZMSZ XXV. Az iskola belső értékeinek és a szellemi termékek védelme című fejezete szerint szabályozott, illetve egyes publikációk esetében a jogtulajdonos szerinti mértékben korlátozott. 5. Mit tesz az intézmény az intézményben keletkező szellemi tulajdon védelme érdekében? Az intézményben keletkezett szellemi tulajdon védelme részletes szabályozásra került az SZMSZ XXV. Az iskola belső értékeinek és a szellemi termékek védelme című fejezetében. A részletesen kidolgozott anyagban rögzítésre kerültek az intézmény, a belső innovációk, eredmények bemutatásával kapcsolatos elvek (Nyilatkozat a médiának, Az intézmény bemutatása konferenciákon, rendezvényeken, Publikációk, Információk átadása intézményi együttműködés keretében), valamint az iskolában létrehozott szellemi, vagy materiális termékek védelme érdekében foganatosítani kívánt intézkedések.

37

5. A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FOLYAMATAI 5. a A szakképző intézményi folyamatok megtervezése, működtetése és fejlesztése 1. Hogyan azonosítja az intézmény a működésével kapcsolatos folyamatait? Hogyan térképezik fel és mutatják be a folyamatok kapcsolatrendszerét? Az iskola vezetése a tanárai karral közösen azonosította az iskola tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó folyamatokat, amelyeket az intézmény Minőségirányítási Programja tartalmaz. A partnerek felmérése alapján, az intézmény küldetésével egybevetve került megfogalmazásra az intézmény jövőképe, az ehhez kapcsolódó célok és a célok eléréséből fakadó legfontosabb tevékenységek; kulcsfolyamatok. Az elkészült folyamat-leltár alapján öt nagy területen kerültek azonosításra az iskolai kulcsfolyamatok, amelyek a PDCA logika szerint igyekezett a vezetés csoportosítani. Ezek rendre: a menedzsmenthez, irányításhoz, intézményhez kapcsolódó folyamatok; a képzés szervezésével, kiszolgálásával kapcsolatos folyamatok; a nevelési/oktatási/képzési tevékenységgel kapcsolatos folyamatok; az intézményi teljesítmény mérése; a gazdálkodással kapcsolatos folyamatok. A folyamatleltár és ezek kapcsolódásának felülvizsgálatát egyrészt az 1000Mester TISZK irányítási kézikönyve elkészülte, másrészt a TÁMOP 2.2.1 2. alprojektjének (minőségbiztosítási) keretében bevezetni szándékozott ESZMK kötelező folyamatai tették szükségessé. A 2010-ben elvégzett helyzetelemzés alapján kiderült, hogy az intézmény szabályozott folyamatai közül 4 megfelelő, 5 felülvizsgálandó, 7 pedig kidolgozandó az ESZMK iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó 16 kötelező folyamata közül. A folyamatok kidolgozására 2012 decemberéig szóló Bevezetési Ütemterv készült. 2. Hogyan szabályozza az intézmény a folyamatok működését? Az iskola szempontjából fontos folyamatok működtetését az iskola vezetése, tantestület felelőseivel karöltve igyekezett a PDCA ciklus alapján szabályozni. A napi szükségleteknek megfelelően került szabályozásra többek közt az egy osztályban tanítók közösségének működése, az integrált tananyagok szerinti oktatás, a projekt szellemű tananyagok, illetve a projektek szerinti oktatás, a dolgozók értékelése, szintvizsgák megvalósítása, egyéni fejlesztés végzése, a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje, a külföldi tanulmányi utak, mobilitások megvalósításának rendje. Az említett leírásokban szerepel a folyamatok keretében végzett tevékenységek meghatározása, célja, főbb részei, elemei, a folyamattal kapcsolatos tevékenységek megvalósításának lépései; tervezés, kivitelezés, ellenőrzés, visszacsatolás bontásban. A folyamatok működtetésében érintettek munkáját könnyítendő tartalmazzák a szabályzatok azon dokumentummintákat is, amelyek használata javasolt a megvalósítás során. partneri elégedettség vizsgálatára. Mivel az IMIP mellékletét képező folyamatok leírása különböző időpontokban készültek, a leírások különböző módon készültek el. Szerepel ezek között folyamatábra, táblázat és esszészerű szabályozás. Ilyen módon a tartalmi felülvizsgálat mellett a formai egységesítés is indokolja a folyamatok felülvizsgálatát. 3. Hogyan irányítják az intézményben a folyamataikat? Hogyan veszik figyelembe a folyamatirányítási rendszer kialakításakor az alkalmazott minőségirányítási megközelítéseket? Az intézmény vezetése törekszik a szabályozott folyamatok irányítását a leírások szerint megvalósítani. Sajnos egyrészt a megvalósításban érintett dolgozói kör nem minden esetben ismeri megfelelően az alkalmazandó folyamat követelményeit, másrészt az egyes folyamatok működésének értékelése, a célokhoz való visszacsatolása nem következetes. Ez a jövőben fejlesztendő terület. Az intézmény vezetése a folyamatirányítási rendszer kialakításakor figyelembe vette az EFQM követelményeit, az IMIP –ben kötelezően szabályozandó folyamatok körét, a partneri igény- és elégedettségmérés feladatait. 2010-től az CQAF továbbfejlesztett változata, az EQUARF magyarországi adaptálásaként létrejött ESZMBK kiépítésével folytatódott a folyamatirányítási rendszer kialakítása, illetve átalakítása, a TÁMOP 2.2.1-es, minőségbiztosítási alprojektje keretében.

38

4. Hogyan jelölik ki a folyamatok működtetésének felelőseit, és milyen feladatokat és hatáskört határoznak meg a számukra? A kulcsfolyamatok működtetésének felelősei alapvetően az intézmény vezetésének tagjai. Hatáskörük a folyamat működtetésére terjed ki, feladataikat részben a folyamatleírás, részben az SZMSZ részét képező munkaköri leírás tartalmazza. Az egyéb kulcsfolyamatok (pl. külföldi tanulmányutak szervezése) felelőseit a feladat jellegétől függően az iskola vezetése választja ki, feladataikat az azonosított folyamatok működtetésének leírása tartalmazza. Ugyanakkor a folyamatszabályozások felülvizsgálatának szükségességét támasztja alá az a tény, hogy folyamatok leírásában folyamatgazda egyetlen esetben sincsen megjelölve. 5. Milyen visszajelzéseket gyűjt az intézmény a folyamatok működéséről, teljesítményéről? Az intézmény folyamataival kapcsolatosan gyűjtött visszajelzések: az éves rendszerességgel 2005-től gyűjtött SZÖM, majd 2010-től ESZÖM indikátorok, statisztikák, szakértői elemzések, fenntartó, felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések jegyzőkönyvei, partneri felmérések értékelése, nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei, munkaközösségekben, modulokban, pályázó teamekben dolgozók, szaktanárok írott értékelése, az iskolai önértékelések eredményei, továbbá ez utóbbi alapján kezdeményezett személyes elbeszélgetések tapasztalatai, médiában megjelent ismertetők, írott és szóbeli reklamációk, támogató vélemények. 6. Hogyan használják fel a folyamatok értékeléséből származó adatokat, információkat a folyamatok továbbfejlesztéséhez? Az értékelésből származó információk alapján eddig egy folyamat érdemi továbbfejlesztésére került sor 2010-ben. Ez a 10. osztály végén megszervezésre kerülő szintvizsgák szabályozását érintette, a módosítás fő lépései a következők voltak: A visszajelzések alapján, az intézmény tanárai által megfogalmazott javaslatokat felhasználva az igazgató, az általános helyettes és a minőségügyi vezető készítette elő az adott folyamat fejlesztéséhez szükséges javaslatokat. A megszületett javaslatok alapján elkészült a szükséges módosításokat tartalmazó anyag. A folyamat fejlesztésének következő lépéseként a módosításokat nevelőtestületi értekezleten az általános igazgatóhelyettes és a minőségügyi vezető ismertette. A nevelőtestület jóváhagyása a javaslatot ismertető vitát követően nyílt szavazással született meg. A vita során elhangzott javaslatokat, észrevételeket, a szavazás eredményét jegyzőkönyv rögzítette. 7. Hogyan vezetik be a folyamatok fejlesztéséhez kapcsolódó változásokat, és hogyan értékelik a folyamatokban történt változások eredményességét? A szintvizsga folyamatának módosítását követően a az osztályfőnökök és szaktanárok tájékoztatták a tanulókat a bekövetkezett változás tartalmáról az ebből fakadó új kötelezettségekről és elvárásokról. Ugyancsak tájékoztatták a szülőket az osztályfőnökök szülői értekezlet keretében. A A tanulók szintvizsgára való felkészítése, illetve a vizsga az általános igazgatóhelyettes általi előkészítése és megszervezése és megvalósítása a módosított szabályzat tartalmának figyelembe vételével történik meg. A fejlesztési döntések bevezetésének eredményességét a vezetés a folyamatszabályozásban foglaltak megvalósulásának ellenőrzésével, a szintvizsga eredményeinek vizsgálatával, statisztikákkal, írásbeli szaktanári értékeléssel, hivatalos és informális megbeszélések tapasztalatainak értékelésével igyekszik alátámasztani. 5. b A szakképző intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megtervezése 1. Hogyan határozzák meg, és hol, milyen formában az intézmény pedagógiai értékrendje alapján a nevelési-oktatási-képzési tevékenységgel kapcsolatos közös követelményeket, és ezek a követelmények mely területekre terjednek ki? (VM) A nevelési-oktatási-képzési tevékenységgel kapcsolatos közös követelmények a Pedagógiai Program 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, EZEK MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK, TEENDŐK című fejezet

39

2.3. Általános elvek alfejezetében kerültek meghatározásra 1998-ban, a dokumentum elkészítésekor, illetve annak korábban részletezett felülvizsgálata és módosítása során. Az általános elvekhez kapcsolódó konkrét közös követelmények fogalmazódnak meg a 4. Az iskola belső életével, a képzési tevékenységével kapcsolatos főbb folyamatok című fejezet egyes alfejezetiben. Ezek rendre 4.1. Közösségfejlesztés, 4.2. Szabadidős tevékenység, tanulmányi kirándulás, 4.3. Hagyományok, 4.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, 4.7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, 4.8. Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, 7.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, 7.8. Az otthoni felkészülés, 7.10. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, 7.11. Belső vizsgarendszer, 7. számú melléklet, Az iskolabiztonság stratégia Hasonlóan az iskolai nevelés-oktatás-képzés közös követelményeihez kapcsolódik a pedagógusok e folyamatokban elvárt magatartását szabályozó 2006-ban készült dokumentum, amelyet a Hanságis X parancsolat tartalmaz. 2. Az intézmény hogyan határozza meg a cél- és feladatrendszeréhez illeszkedő nevelési-oktatásiképzési módszereket, eljárásokat, és hogyan tervezi meg a bevezetésüket? Az intézmény vezetése, valamint az iskola nevelőtestülete az évente megszervezett minőségbiztosítási továbbképzésen az intézmény Minőségirányítási programja végrehajtásának értékelésével – hosszabb távon az Intézményi Önértékelésekkel és a külső értékelésekkel – összefüggésben vizsgálja, hogy az alapdokumentumaiban meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében milyen oktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése indokolt. A szükséges változások meghatározásában figyelembe veszik a jogszabályi környezet esetleges előírásait (mérés-értékelési rendszer fejlesztése, 2007; modul rendszer bevezetése, 2008-2010; szakképzési idő hosszának változásai), a külső továbbképzéseken való részvétel során szerzett információkat, az aktuális és várhatóan kiírásra kerülő pályázatok által megcélzott fejlesztési területeket. Ez utóbbira volt példa 2003-ban az SZFP, 2005-ben és 2008-ban a HEFOP 3.1.3, Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra, 2007-től a mérés-értékelés fejlesztése, 2009-ben az erőszakmentes, egészségtudatos iskola, több évben az MPA decentralizált pályázatai, 2009-ben a KözOKA alternatív pedagógiai programok elterjesztését szolgáló pályázatok. A rendelkezésre álló információk és a vezetés javaslata alapján a tantestület dönt az alkalmazandó módszerekről, amelyek bevezetését egyrészt az iskola belső és külső továbbképzések, a tanév programjában megtervezett tematikus nevelési értekezletek, szakmai konzultációk, belső pályázatok szervezésével segíti (pl. projekt módszer, modul rendszerű képzés bevezetése, interaktív tábla, multimédiás oktatási anyagok alkalmazása). Másrészről a tervekhez illeszkedő pályázatok elkészítésével támogatja az innovációt az intézmény vezetése (lásd fent), amelyekhez részletes bevezetési munkaterv, ütemterv készül, amelyek a pályázat pozitív elbírálásával az intézményre nézve kötelező érvényűvé válnak. 3. Hogyan biztosítják az új nevelési-oktatási módszerek, eljárások megismerését és alkalmazhatóságuk értékelését az intézmény Pedagógiai Programjával, képzési tervével összhangban? Az intézményben alkalmazott új nevelési-oktatási módszerek, eljárások gyűjtése folyamatosan történik az iskola vezetői és pedagógusai közreműködésével. A gyűjtés prioritásait a Pedagógiai Programban meghatározott célok megvalósításából fakadó feladatok határozzák meg. A gyűjtés módszerei: Egyéni továbbképzéseken, külföldi tanulmányutakon, központi, regionális, helyi tájékoztatókon, szakmai programokon más intézményekbe szervezett tapasztalatcseréken való részvétel biztosítása, amelynek tapasztalatairól heti információáramláson, félévente tartott nevelési értekezlet keretében számolnak be a résztvevők. Külső előadók meghívása, a diákok számára egyéni és csoportos foglalkozások, felmérések szervezése, melyeket külső szakemberek végeznek (pszichológus, fejlesztő pedagógus), a munkatársak részére csoportos önértékelést, közösségi munkát, szervezetfejlesztést elősegítő foglalkozások, belső továbbképzések szervezése a kollégák, a tanulók és a szülők számára lehetőség biztosítása pszic-

40

hológussal történő egyéni megbeszélésre, folyamatos pályázás a nevelés-oktatás belső tartalmi fejlesztésének, megújításának támogatására, új módszerek bevezetésére. Iskolai konferenciák szervezése (2003, 2004, 2005, 2006, 2008, 2010), továbbiakon való részvétel biztosítása. A megismert módszerek alkalmazhatóságának elsődleges értékelését az intézmény vezetése végzi el a következő legfontosabb szempontok szerint: összhangban van-e a módszer, eljárás alkalmazása a fenntartó alapítvány által megfogalmazott célokkal, maradéktalanul szolgálják-e a Pedagógiai Programban rögzített nevelési-okatatási-képzési célok megvalósulását, rendelkezésre állnak-e a szükséges anyagi, emberi erőforrások az iskolai szintű bevezetéshez, milyen fokú külső szakmai segítség vonható be, az alkalmazandó módszer „megtérülési ideje” (mennyire sürgős a cél elérése). Amennyiben az emberi erőforrások megfelelő rendelkezésre állásának hiányában nem kerül a módszer, eljárás iskolai szintű bevezetésére, úgy azok jellegétől függően lehetőséget biztosít azok egyes tanárok általi alkalmazására. (Egyéni fejlesztés, interaktív eszközök alkalmazása, mediáció). 4. Hogyan történik a módszereknek megfelelő taneszközök, oktatást segítő eszközök kiválasztása, kifejlesztése és a gyakorlatba való bevezetésük támogatása? A módszereknek megfelelő taneszköz kiválasztása az általános gyakorlat szerint az adott osztályban tanító pedagógusok feladata minden tanévben azok megrendelését megelőző időszakban. A kiválasztás szempontjai: a módszereket, eljárásokat tartalmazó helyi tantervhez való minél nagyobb fokú illeszkedés, a tanulók bemeneti kompetenciamérés alapján meghatározott tudásszintje (kompetencia-alapú tananyagok alkalmazása), az azonos módszereket, eljárásokat alkalmazók lehetőség szerint azonos taneszközöket használjanak (több évig való használhatóság-ingyenes tankönyv, átjárhatóság), a taneszköz csomag megfizethetősége. Amennyiben nem áll rendelkezésre központilag forgalmazott megfelelő taneszköz úgy az iskola vezetése erkölcsileg és anyagilag támogatja azok kifejlesztését (kompetencia-alapú történelemkönyv, pincér, informatikai, idegen nyelvi tanulási segédlet). A tankönyvek, tanulási segédletek kiválasztásával kapcsolatos információkat a Pedagógiai Program 6.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei című fejezete tartalmazza. Az oktatást segítő eszközök kiválasztására a szaktanárok, szakoktatók, rendszergazda tesznek javaslatot az új módszer, eljárás, valamint a meglévő eszközök felhasználhatóságának ismeretében, szakmai tudásukra, más forrásokból megszerzett információkra támaszkodva. A végleges, beszerzésre kerülő eszközlistát az iskola vezetése a fenntartóval történt egyeztetést követően hagyja jóvá, Azon oktatást segítő eszközök esetében, amelyek használatában az iskola munkatársai nem rendelkeznek megfelelő ismerettel, az iskola belső felkészítéseket szervez. Például nagy értékű konyhai, cukrászati eszközök beüzemelésének, használatának segítése, interaktív tábla alkalmazásának támogatása. 5. Hogyan tervezik meg az intézmény céljai és a partneri igények alapján az intézmény oktatási, képzési szolgáltatásainak bevezetését, működtetését, beleértve a tanórán kívüli tevékenységeket és a szabadidős programokat? A tanórán kívüli tevékenységek és szabadidős programok megszervezésének alapját a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és az ezekhez kapcsolódó feladatok alkotják. Ilyen cél például az 5. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanulók ízlés és viselkedéskultúrájának, empatikus képességének pozitív fejlesztése, a másság iránti elfogadás, tolerancia fejlesztése, amely megvalósítás érdekében 10 kiemelt feladatot fogalmazott meg a tantestület. De tartalmaznak konkrét feladatokat az oktatási, képzési szolgáltatásokkal, tanórán kívüli tevékenységekkel kapcsolatban a 3. A nyelvi képzés színvonalának emelése, különös tekintettel a szakmai képzésbe bekapcsolódott tanulókra, a 6. Az egészséges életmódra nevelés lehetőségének megteremtése és a 10. Biztonságos iskola elnevezésű célok is. A célok és feladatok meghatározásánál az iskola küldetése és jövőképe mellett az évente elvégzett partneri igény és elégedettségmérés vonatkozó kérdései eredményeinek értékelése (Az iskola

41

megfelelő elfoglaltságot biztosít a tanuló számára, a tanároknak sikerül több dolog iránt felkelteni a tanuló érdeklődését), valamint a szülők és tanulók számára szervezett rendezvények írásos és szóbeli visszajelzései is figyelembe vételre kerültek A célok megvalósítását szolgáló konkrét feladatokat, tevékenységeket az éves munkaterv tartalmazza. 6. Hogyan készül az intézményben a tantárgyfelosztás és az órarend? A tantárgyfelosztást minden évben az iskola igazgatója készíti el az iskola Pedagógiai Programjának felhasználásával, a törvényi előírások, valamint a fenntartó alapítvány által biztosított költségvetési források figyelembe vételével. A munka során egyeztet az érintett pedagógusokkal, valamint a fenntartót képviselő kuratóriumi titkárral, valamint a gazdasági vezetővel. Az elkészült tantárgyfelosztást a minőségügyi vezetővel együttműködve ellenőrzi, vizsgálva az óratervek, osztályok számának és a tanárok kötelező óraszámainak összhangját, valamint az egyenletes leterheltséget. Amennyiben szükséges az igazgatató a fenntartó felé javaslatot tesz új alkalmazások létesítésére, illetve részmunkaidős szerződésmódosításokra. A nappali tagozatos órarendet a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján, a tanárok órarendre vonatkozó, igazgató által engedélyezett kéréseinek figyelembe vételével a minőségügyi vezető készíti el augusztus utolsó hetében, számítógépen. Az elkészült órarendet valamennyi tanár, szakoktató, illetve osztályfőnök megkapja annak érdekében, hogy ellenőrizhessék az órakiosztásokat, illetve javaslatot tehetnek óra-, illetve teremcserére. A minőségügyi vezető a figyelembe vehető kérelmeket átvezeti az órarendekbe, a végső változatot szeptember 1-én az osztályfőnökök hirdetik ki a tanulóknak. A végső változat a tanári szoba falára kerül ki, illetve az Interneten valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető. Az esti tagozat órarendjét az általános helyettes, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a tanfolyami képzésekét a vállalati kapcsolattartó állítja össze minden félév kezdetén. 7. Hogyan igazodnak a munkaerő-piaci elvárásokhoz, visszajelzésekhez és igényekhez a szakmaválasztást meghatározó beiskolázás kialakításánál? A szakmaválasztást meghatározó beiskolázás kialakításánál – amely befolyásolja az indított osztályok, szakmák számát, a felvételre kerülő létszámot – a következő elvárásokat, visszajelzéseket veszi figyelembe az intézmény vezetése a fenntartó alapítvánnyal együttműködve: a jogszabályok által előírt elvárások, változások érvényesítése (2, 3, majd ismét 2 éves és aztán megint 3 éves szakképzés, előrehozott szakképzés), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara előrejelzései és javaslatai, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ foglalkoztatási statisztikái és előrejelzései, az RFKB indítható szakmákra, kiemelten támogatott szakmákra, a felvehetők létszámára vonatkozó döntései, a napi működés során regisztrált piaci igények figyelése (felzárkóztató évfolyamra, esti oktatásra jelentkezők, tanfolyami képzés iránti érdeklődők száma), az 1000Mester TISZK-en belül született döntések (pl. 2009-től csak a Hanságiban indul cukrászképzés a megyében), a partneri igény- és elégedettségmérés eredményei, az iskolával kapcsolatban álló vállalkozókkal folytatott informális konzultációk tapasztalatai. 10. Hogyan történik a közismereti és a szakmai előkészítő, a szakmai alapozó képzés tartalmának összehangolása? (GyZs) A szakközépiskolai és a szakiskola közismereti képzés kompetenciafejlesztő és a szakmai előkészítésnek megfelelően kialakított. A szakmai előkészítő, alapozó képzés projektszellemű tananyagok megvalósításán keresztül történik. A projektszellemű tanítási foglalkozások az iskolában olyan integrált tartalmú tantárgyi modulokat (9. osztályban „Illik-nem illik a vendéglátásban, a családban”; „Étterem; „Piac, vitamin”;

42

10 osztályban „Utazás”; Hagyományok”; Munka világa”) jelentenek, amelyek során a valamennyi műveltségterület tanárai egy kiválasztott, szakmai orientációs, alapozó téma köré csoportosítva dolgozzák fel a szakközépiskolai, szakiskolai tanterv lényeges, kapcsolódó anyagait. Az egyes műveltségterületek feldolgozása során közösen egyeztetett rendszerben a kulcskompetenciák fejlesztése folyik, amelyek szorosan kapcsolódnak a szakiskola szakképzési szakaszának bemeneti kompetenciáihoz. A műveltségi területenként folyó kompetencia-fejlesztések készítik elő tanítási modult záró szintetizáló-záró rendezvényeket, foglalkozásokat, komplex tevékenységeket (rendezvények, tanulmányi kirándulás, záródolgozat). Ennek leírása és szabályzása iskolai dokumentumban rögzített: Pedagógiai Program 4.9 A képzés egyedi vonásai, 4.9.1. Integrált oktatás, 4.9.4. A szakiskola 9-10. osztályai projektszellemű tanítási foglalkozásairól című fejezetekben. A tananyagtartalmak, követelmények a Helyi tantervben rögzítettek. 11. Hogyan biztosítják a szakképzésben a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás közötti összhang megteremtését? (KH) Az iskola szakmai programjának 2008-as elkészítése, majd azt követően a 2010-es módosítások során (3, illetve 2 éves szakképzés) a szakmai elméletet és gyakorlatot oktató tanárok és szakoktatók közös munkaértekezletek keretében egyeztették az egyes szakmák moduljainak tartalmát. Ennek keretében meghatározták, mely tananyagelemeket milyen formában (elmélet-gyakorlat), milyen óraszámban szükséges feldolgozni, javaslatot tettek ezeknek az értékelésben betöltött százalékos arányára. Az ilyen módon elkészült szakmai program egységben, modulonként tartalmazza a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat tananyagelemeit. Az egyeztető munkában valamennyi, szakmai képzésben érintett munkatárs részt vett, melynek során felhasználták a célirányos továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat is. (Modulrendszer bevezetése) A szakmai elmélet és gyakorlat összhangjának megteremtése érdekében tett további lépés, hogy a tantárgyfelosztás elkészítése során elsődleges szempont, az adott szakma technológiájának és a gyakorlatának, illetve ezek felmenő rendszerben történő egy személyhez való rendelése. Amennyiben más szakoktatók bevonása indokolt a képzési folyamatba (1/11. évfolyam A-B hét), az érintettek szóban egyeztetik a megtanítandó tananyagot, az ismétlésre, elmélyítésre, gyakorlásra szánt elméleti és gyakorlati ismereteket. A jövőben indokoltnak látszik ezen egyeztetések tanév eleji, tanmeneti szinten történő megvalósítása. A szakmai elmélet és gyakorlat összehangolásának jó példája volt az az éveken át folytatott gyakorlat, amely szerint a nyelvtanárok heti rendszerességgel tartottak nyelvórát a szakmai gyakorlatok keretében. Ennek során valós környezetben és szituációban nyílt lehetőség a nyelvi és szakmai ismeretek egyidejű elmélyítésére, a képzés eszközei kiváló szemléltetésre adtak lehetőséget. A 20102011-es tanévben az órarend összeállítása során erre nem nyílott lehetőség, a nyelvtanárok jelzése alapján azonban célszerűnek látszik a visszaállítás lehetőségét a következő tanévben megkeresni. 5. c A szakképző intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megszervezése és megvalósítása a mindennapi működés során 1. Hogyan térképezi fel az intézmény a tanulók/képzésben részt vevők egyéni képességeit és tanulási nehézségeit? (GyZs) A tanulók egyéni képességeinek és tanulási nehézségeinek feltérképezését szolgáló források: a) felvételi elbeszélgetés (a szülő jelzése alapján írásban regisztrálja az iskola képviselője a tanulási nehézség formáját) b) adatlap (a beiratkozás során a szülő/tanuló adatlapot kap, melyen szintén jelezheti a tanulással kapcsolatos problémáit; ezt az osztályfőnök dolgozza fel) c) szülői értekezlet (már az első szülői értekezleten kéri az osztályfőnök, hogy akinek tanulási nehézsége, ill. erről dokumentuma van/volt, vagy úgy érzi, hogy szüksége lenne egy vizsgálatra, az személyesen is jelezze az iskola számára)

43

d) iskolai bemeneti mérések kilencedik évfolyamban a tanév első két hetében szövegértésből, matematikából, idegen nyelvből és informatikából, illetve követő mérések félévente szövegértésből, matematikából a 10. évfolyam befejezéséig (ezeket a szaktanár íratja meg és értékeli) 2. Hogyan építik be a pályaorientációs és a szakmai előkészítő, a szakmai alapozó képzésbe az egyéni szakmai képességek vizsgálatát? Milyen módon adnak a szakmai képességek vizsgálatáról visszajelzést a tanulóknak? (KH) A pályaorientáció és a szakmai előkészítő, szakmai alapozó képzés során modulokba rendezett tartalmak segítségével ismerkednek meg a tanulók az elsajátítandó ismeretekkel. A modulok anyagának kialakítása szakmai szempontok szerint történt meg és a lehetőségei szerint kapcsolódtak hozzá a közismeretei tantárgyak is. A modulok megtanítása során nagy hangsúlyt kapnak a pályaorientációs, szakmai alapozó (szakiskola heti 5, szakközépiskola heti 2,5 óra, illetve heti 4 óra) foglalkozások, amelyek jó alkalmat biztosítanak a szakmai képességek vizsgálatára. A foglalkozásokon a gyakorlati feladatok megoldása alatt a foglalkozást vezető tanárnak lehetősége van a csoport valamennyi tagja munkájának megfigyelésére, amelyet a szóbeli értékelést követően érdemjeggyel is véleményez. Mivel a modulok zárása többségében egy-egy projekt megvalósításával zárul, ez újabb lehetőséget nyújt a tanulók szakmai képességeinek vizsgálatára. Ezzel kapcsolatban 2006-ban folyamatszabályozás készült, amely tartalmazza az értékelés és visszajelzés eszközeit is. A tapasztalat szerint azonban az érintett szakmai tanárok, illetve szakoktatók csak korlátozott mértékben és számban használják ezeket az eszközöket, az értékelések és visszajelzések többnyire szóban és érdemjeggyel valósulnak meg. A 10. osztály végén mind a szakiskolában, mind a szakközépiskolában szintvizsgára kerül sor, amely tartalma alapvetően a szakképzés bemeneti kompetenciáinak szem előtt tartásával került kialakításra. A vizsga értékelése érdemjegyek adása mellett azon kompetenciák írásos kiértékelésével zárul, amelyek elengedhetetlenek a szakmai képzésbe való sikeres bekapcsolódáshoz. Ez írásos értékelést a tanulók az év végi bizonyítvány mellékleteként kapják kézhez. 3. A szakképző évfolyamokra történő jelentkezéskor − a szelekcióban − hogyan építenek a pályaorientációban és a szakmai előkészítő képzésben szerzett egyéni tanulói tapasztalatokra, a képességek vizsgálatára? (VM) A Pedagógiai Program a 3.1.3.5. pontban, valamint A szakközépiskola 10. osztályának végén szervezendő szintvizsga szabályozása és A szakiskola 10. osztályának végén szervezendő kompetencia-alapú szintvizsga szabályozása tartalmazza az elérendő készségeket és képességeket, továbbá a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat a 10. évfolyam végén. A szakképző évfolyamba lépésnek feltétele ezen meghatározott alapkompetenciák megszerzése. A 10. évfolyam végén a tanulók szintvizsgát tesznek a Pedagógiai Programban meghatározott, pályaorientációra, alapozóra és szakmai előkészítőre épülő tantárgyakból és módon. 4. Hogyan biztosítják a tanulók/képzésben részt vevők számára a pályaválasztáshoz, a munkába álláshoz szükséges információkat? (KH) Az iskolába kerülést megelőzően 2009-ben és 2010-ben összesen 16 projektet valósított meg az intézmény 7 szegedi és Szeged környéki általános iskola együttműködésével a KözOKA XXI-es pályázat támogatásával. A több mint 300 tanulót érintő, egy éves programsorozat célja a tanulók megalapozott pályaválasztásának elősegítése, illetve a szakmai képzésbe való sikeres bekapcsolódás megalapozása volt. Az iskolában csak vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport működik, így az ide jelentkező tanulók számára a szakmacsoporthoz tartozó szakmák választásának lehetősége biztosított. Az iskolát fenntartó alapítvány 2004 óta szorgalmazza a szakiskolában olyan pályaorientáció lehetőségének megvalósítását, amely eredményeként a 10. osztályt követően a tanulók a számukra legmegfelelőbb pályát választhatják ki. Sajnos ez a kezdeményezés, amelynek megvalósítását az 1000Mester TISZK keretében is szorgalmazza fenntartó, együttműködő partner szakiskola hiányában eddig nem valósult meg.

44

Szakközépiskolában a pályaválasztáshoz szükséges információk biztosításának hasznos gyakorlata az egyéni fejlesztés során felmért igények és kompetenciák alapján történő tájékoztatás. Ennek formái: személyes elbeszélgetések, E-Pálya használata, pályaválasztási tájékoztatók szervezése, osztályfőnökök, szakmai tanárok, szakmai igazgatóhelyettes tájékoztatója a 12. osztályos tanulók és szüleik számára, iskolai tanműhelyi és külső gyakorlati munkahelyek, rendezvények rendszeres látogatása, diákok, tanárok beszámolója szakmai utak tapasztalatairól, üzemlátogatások. A munkába álláshoz szükséges információkhoz a kétévente szervezett Állásbörzéken (vállalkozók, Munkaügyi Központ, biztosítók, bankok), évente az osztályfőnöki órákon, iskolai gyakorlati foglalkozásokon külső előadók által tartott tájékoztatókon, külső gyakorlóhelyen szerzett információk alapján juthatnak az érintett tanulók. 5. Hogyan biztosítják a tanulók/képzésben részt vevők számára a szakma/képzési program választásához szükséges információkat? (KH) A szakmaválasztáshoz szükséges információkat az intézmény sokrétűen igyekszik biztosítani. Ennek legfontosabb formája a pályaorientációs foglalkozások olyan módon történő szervezése, amely során forgó rendszerben a tanulók az iskolában oktatott szakmák alapjaival ismerkedhetnek meg két éven keresztül. A tanulók a 10. osztály végén már annak ismeretében tesznek eleget a bemeneti kompetenciákat mérő szintvizsga követelményeinek, hogy mely szakma tanulásába kívánnak bekapcsolódni a 11. évfolyamtól kezdődően. A fentiek mellett rendszeresen kerül sor ebben az időszakban a pályaválasztást könnyítendő külső üzemlátogatásokra, szakmai kirándulásokra (Bor modul – Hajós, Kalocsa, Csongrád, Étterem modul – Budapest), szakmai rendezvények látogatására (Borfesztivál, Paprikafesztivál, Halfesztivál), illetve a pályaorientációs foglalkozásokon szervezett előadásokra, külső előadók bevonásával. 7. Hogyan ismerik el a tanulók/képzésben részt vevők előzetesen megszerzett ismereteit, készségeit és kompetenciáit? A tanulók/képzésben részt vevők előzetesen megszerzett ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak elismerése a Pedagógiai Program helyi tantervében került részletesen szabályozásra a 7.6.3. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága, a szakmai képzési idő rövidítésének feltételei, című fejezetben, valamint a 7.1 Szakközépiskola, 2., Beszámíthatósággal kapcsolatos megjegyzéseben. Az említett rész iskolatípusonként számba veszi az elismerés feltételeit és az adható könnyítéseket (felmentés, képzési idő rövidítése, különbözeti vizsgától való eltekintés) szakközépiskolai, szakiskola 9-10. évfolyamra, szakképző 1/11-1/13 évfolyamokra történő felvétel esetén. Külön fejezet foglalkozik a korábbi vizsgák, valamint a nyelvvizsga-bizonyítvány beszámíthatóságával. Valamennyi eljárás fontos ismérve, hogy az előzetesen megszerzett ismeretek, készségek és kompetenciák elismerésére vonatkozó határozatot az iskola igazgatója hozza meg az általános igazgatóhelyettes és az érintett szaktanárok, szakoktatók véleményének figyelembe vételével. 8. Hogyan történik az intézményben az új oktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése? Hogyan biztosítják a tevékenység-központú módszerek elterjesztését? (ÓK) Mivel a szakiskola többnyire olyan diákok gyűjtőhelye, akik máshová nem nyertek fölvételt gyenge tanulmányi eredményeik miatt, ezért az ő problémájuk kezelésére az elmúlt évek során számos fejlesztést indított el az intézmény, amelyek közül a legfontosabbak az új módszerek alkalmazása mellett (megtanító stratégia), az integrált tartalmú tantárgyi modulok és multimédiás oktatási segédanyagok fejlesztése és alkalmazása volt. Számos pályázat eredményeként sikerült fejleszteni a szakmai és közismereti képzés tárgyi feltételeit. Az elnyert támogatások segítségével új képzési programokat indítottunk el, amelyek sikeres működtetése érdekében a tantestület tagjainak jelentős része vett, illetve vesz részt át- és továbbképzéseken pl. Operatív programokban (HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” 2006-2008, Mérés-értékelés fejlesztése 2007-2008, kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos szakmai-

45

módszertani belső továbbképzések szervezése 2007-től, Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása és elterjesztése konzorciumban 2009-2010). 9. Mely oktatási-képzési módszerekkel és hogyan biztosítják az alapkészségek és a kulcskompetenciák elsajátítását, valamint a differenciált tanulási-tanítási folyamatot és az egyéni haladás lehetőségét? (ÓK) Az egyéni fejlesztés keretében a szaktanárok már a 9. évfolyam megkezdésekor a bemeneti mérések során feltérképezik a diákok képességeit, kompetenciáit. A diákok, a szülők és az osztályfőnökök fejlesztési tervet dolgoznak ki, és folyamatosan nyomon követik a diákokat. A tanulók egyénre szabott fejlesztési lehetőségeit a „4.9.8 A tanulók egyéni fejlesztése” című fejezet tartalmazza. Az egyéni fejlesztés keretében a szövegértés és matematika kompetencia bemeneti mérését követően, a szaktanárok meghatározzák a mérés során leggyengébben teljesítő diákok körét, akik kiscsoportos formában, heti 1 óra rendszerességgel kompetenciafejlesztésen vesznek részt - kötelező jelleggel - szaktanárok segítségével a tanulmányi eredmények növelése, a lemorzsolódás csökkentése, továbbá az említett kompetenciák hatékonyabb fejlesztése céljából. A tanulásukban A Nevelési Tanácsadó, Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Szegedi Kistérségi Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által igazoltan akadályoztatott diákokkal pedig fejlesztő pedagógus is foglalkozik heti egy alkalommal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával, tanulási nehézségek enyhítésével a Pedagógiai program 3.1.6. alpontja foglalkozik. A tanulási siker elérése céljából, valamint a lemorzsolódás csökkentése érdekében különösen a szakiskola esetében elsősorban kompetencia-alapú tananyagok kerülnek alkalmazásra. Változatos tanítási módszerek – a páros, egyéni foglalkozások mellett első sorban, a projektek, kooperatív tanítási módszerek – alkalmazásával minden diákot igyekeznek a tanáraik eljuttatni a szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A szakiskola 9-10. évfolyamán órarendbe iktatva, csoportbontásban, heti egy óra tanulásmódszertan foglalkozás megtartására kerül sor. Más iskolatípusba, illetve évfolyamra járó, gyengébben teljesítő diákok számára Tanulás Módszertan szakkört biztosít az iskola, továbbá matematika és szövegértés kompetenciafejlesztés zajlik heti 1-1 órában a felzárkózást elősegítő és a lemorzsolódást csökkentő céllal. A differenciált egyéni munka mellett, a csoportmunka is fontos szerephez jut, melynek során a diákok tudás és képességszintjüknek megfelelő feladatokat vállalhatnak, mellyel a tehetségesek kibontakozhatnak, ugyanakkor egy-egy részfeladat teljesítése során a gyengébben teljesítő diák is sikeres lehet. A csoportmunka során pedig egymás támogatására, ill. a szociális kompetenciák fejlesztésére is lehetőség nyílik. A differenciálást az idegennyelv tanulása esetén elősegíti a csoportbontás, ezért a 9. év elején bemeneti mérés során mérésre kerül a diákok idegen nyelv tudása, majd a nyelvtanárok rangsorolják őket az elért eredményük szerint. Az itt meghatározott nyelvi szintjük alapján sorolják őket csoportba (haladó, kezdő), legalábbis azokban az osztályokban, ahol minden diák ugyanazt a nyelvet tanulja. A csoportbontás további szempontjait, pl. csoport méretét a Pedagógia Program 3.1.2.2 fejezete tartalmazza. 10. Milyen tanulásszervezési eljárásokkal, eszközökkel, és hogyan valósítják meg a tehetséggondozást, valamint a felzárkóztatást az intézményen belül? (VM) Az napi gyakorlatban működő tanulásszervezési eljárások, eszközök alkalmazásának célja a lemorzsolódás csökkentése, a hiányosságok pótlása, segítségnyújtás a tanulási nehézségek leküzdésében, illetve a tehetséges, valamilyen téren kiemelkedő teljesítménnyel, képességgel rendelkezők támogatása a Pedagógiai Programban meghatározott szempontok alapján. A 9. évfolyamon a tanév elején bemeneti mérést végeznek a pedagógusok matematika, magyar nyelv és irodalom, informatika és idegen nyelv tantárgyakból, majd ezt követően félévente követő mérést matematika-logika és szövegértés kompetencia területeken. Ennek keretében a szaktanárok a

46

közösen elkészített, az egyes évfolyamokon egységes kompetenciaalapú feladatlapok segítségével felmérik a tehetséges, valamilyen téren kiemelkedő teljesítménnyel, képességgel rendelkezőket illetve a tanulási nehézségekkel küzdőket. A feladatsorok és az évfolyamok tanulónkénti százalékos eredményei megtalálhatók az iskolai hálózaton a Közdok-Mérés-értékelés mappában. A mérések elvégzése és értékelése után a szaktanár döntése alapján kijelölt tanulóknak felzárkóztató foglalkozások megtartására kerül sor matematika és szövegértés területén, a 9-10. évfolyamon az órarendbe beillesztve. A felmérések eredményétől függetlenül a 9-10. osztályos szakiskolai tanulók csoportbontásban, órarendbe illesztve, heti egy-egy órában tanulásmódszertan foglalkozáson vesznek részt. Szintén az órarendbe beillesztve gyógypedagógusok segítségével foglalkozások megtartására kerül sor azon tanulók számára, akik szakértői vélemény szerint tanulási nehézségekkel küzdenek. A tehetséggondozás érdekében az új tanulók között - szaktanárok, osztályfőnökök segítségével felmérjük a tehetséges, kiemelkedő képességgel rendelkezőket. Ez alapján az iskola minden tanév elején, az előző évi tapasztalatokat is figyelembe véve szakkörök indítását ajánlja fel a tanulóknak, illetve a legjobb tanulókat kiscsoportos, illetve egyéni oktatással készítik fel a közismereti és szakmai versenyekre. Az eddigi gyakorlat szerint a kezdeti érdeklődést csak csekély arányú tényleges részvétel követi. (színjátszó szakkör, filmklub, SZKT felkészítés) A tehetséges tanulók nyelvi és szakmai fejlődése érdekében az intézmény külföldi szakmai utakat szervez kiterjedt külföldi partnerhálózata segítségével. A tanulók mozgásigényének kielégítésére és egészséges életmódra nevelése érdekében az iskola sportkört működtet. A 4,5 és a feletti átlagú tanulók - motivációs szempontok alapján - nem fizetnek tanulmányi hozzájárulást. Az elvégzett munka eredményét iskolán belül a foglalkozáslátogatások, véleménycserék mérik, a külső visszajelzések közül a versenyeredmények elemzése lényeges a következő évi tevékenységek megtervezésében. A Pedagógiai program 3.1.5. fejezete tartalmazza a Tehetséggondozást segítő tevékenységeket (Az alapképzést kiegészítő választható - nem tanórai – foglalkozásokat, tevékenységeket) 11. Hogyan szervezik a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat? A tanulócsoportok szervezésének és a csoportbontások kialakításának elvei: a) tanulók életkora megfeleljen a törvényi előírásoknak, b) az osztályba sorolás fő szempontja, hogy a tanuló milyen képzési irányt választott c) idegen nyelv tanításánál a 9. évfolyamokon a csoportbontás a választott idegen nyelv szerint valósul meg felmenő rendszerben. Kezdő és haladó nyelvi csoportok kerülnek kialakításra az osztályokon belül (Optimális létszám: min. 6, max. 14 fő, ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.). d) amennyiben ez szükséges és lehetséges megszervezésre kerülnek az évfolyam szintű idegen nyelvi csoportbontások a nagyobb hatékonyság és az igények jobb kielégítése érdekében. e) a szakképző évfolyamokon szakma szerinti csoportbontás történik a törvényben előírt létszámok figyelembe vételével f) a szakképző évfolyamokon a nyelvi csoportok kialakításánál figyelembe vételre kerül a gazdaságos működtetés (német nyelv esetében) g) A tantervben meghatározott egyes szakmai és közismereti tárgyak oktatása szintén csak csoportbontásban valósítható meg, ezen tárgyaknál osztályonként két csoport létrehozására kerül sor h) A 11-12. évfolyamokon a tanulócsoportok kialakítása tantárgyanként aszerint történik, hogy a tanuló milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni.

47

12. Hogyan ösztönzi az intézmény a tanulók/képzésben részt vevők aktív részvételét a tanulási/képzési folyamatban? (ÓK) Az iskolában projekt szellemű oktatás folyik, melynek megvalósításához szükség van a diákok aktív részvételére. A projektmódszer kiválóan alkalmas a kompetenciafejlesztésre is. A fölmenő rendszerben bevezetésre került módszer alkalmazásával a központi programok és szakmai vizsgakövetelmények alapján számba vett kompetenciák fejlesztése folyik a szakmai képzés keretein belül. A szakmai projektek keretében életszerű gyakorlati feladatok megoldása révén, lehetővé válik a tanulók számára az aktív tapasztaláson és a saját élményéken alapuló tanulás, ismeretszerzés, amelynek fontos eleme a tanulók tanulói irányítással való közreműködése. A projekt összetett megoldandó feladatot tartalmaz, melyet a tanulók-és tanárok közös tervező, kivitelező és értékelő tevékenység során oldanak meg. A munka középpontjában valós gyakorlati feladat megoldása áll, ami egyben a projekt célja és amihez kapcsolódnak a megoldáshoz szükséges ismeretek. A szakmai projektek tartalma ilyen módon több tantárgy anyagából (technológia, gyakorlat, élelmiszerismeret, idegen nyelv, vendéglátó gazdálkodás), integrált módon tevődnek össze. A célok megvalósítása során nagyban építünk a tanulók együttműködésére, önálló munkavégzésére, akik projekt alakításának aktív közreműködői a tervezés fázisától a szervezésen, kivitelezésen át egészen az értékelésig. Az iskola fontos hangsúlyt fektet az élethosszig tartó tanulást segítő kulcskompetenciák elsajátíttatására, beleértve az önálló tanulás képességét is ezért ezt a kompetenciát a diákok a projektek során is gyakorolhatják. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a különféle szakmai anyagok felkutatásában. Az integrált oktatáshoz kapcsolódóan, a helyi tanterv egyes projektjei zárásakor vacsoraest keretében a diákok vendégül látják a szülőket, vagy más rendezvények megtervezésében, megszervezésében és lebonyolításában tevékenykednek egymással együttműködve. További példák: „Illik, nem illik a családban; illik, nem illik a vendéglátásban” (teadélután), Bortúra családi vacsoraestek „Bemutatkozunk”, „A la carte”. A Pedagógiai Program a 4.9.4-5-6-os pontjaiban ír a projekt szellemű, a kompetencia alapú valamint a projekt módszer alkalmazásáról részletesen. 13. Hogyan biztosítják, hogy a tanulók/képzésben részt vevők megismerhessék és elsajátíthassák a számukra megfelelő, az önálló ismeretszerzést segítő módszereket? Milyen módon támogatják az önálló tanulást az intézményben? (ÓK) A tanulók számára megfelelő tanulási módszerek elsajátíttatása: Minden 9. osztályban tanévkezdés után egynapos tanulás-technikai tréning szervezésére kerül sor szakember irányításával. Az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak tanulás-módszertannal osztályfőnöki órák során, illetve 2004. őszétől kezdve intézményben tanulás-módszertani szakkör működik a szakközépiskolai diákok számára. A pályaorientációs tanulók számára a 2006/2007-es tanévtől kezdődően a tanulás módszertani tréning az órarendbe beépítve, kötelező jelleggel működik heti 1 órában, Oroszlányi Péter, „A tanulás tanítása” című könyve alapján. Ezt a lehetőséget megpróbáljuk a szakközépiskolai diákok számára is minél vonzóbbá tenni, viszont mivel erre kötelezni nem lehet őket, ezért meglehetősen gyér érdeklődésről lehet csak beszámolni. Azon diákok kiszűrése, akiknek ajánlott lenne a tréningen való részvétel, az év eleji felmérések, illetve az általános iskolai eredmények alapján, az osztályfőnökök ajánlásának köszönhetően történik. Az iskolai könyvtárban megfelelő szakkönyvek is rendelkezésre állnak. A nevelőtestület számára minden évben szervezünk szakirányú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezetők irányításával tanulás-módszertani tréninget. Így a pedagógusok mindennapi munkájukba be tudják építeni az aktuális ismereteket. Az önálló tanulás támogatása: A Pedagógiai Programban preferált a tanulói önálló feladatmegoldásra irányuló módszerek alkalmazása. Ilyenek pl. a kiselőadások megtartása, kiadott szempontsor alapján készített dolgozatok, könyvtári kutatómunkák, interjúk készítése, kisebb projektek megvaló-

48

sítása. Mindezen önálló munkák a szokásos osztályzatok mellett általában szövegesen is kiértékelésre kerülnek. Az integrált tartalmú tantárgyi modulok alkalmazása során a diákok többször kerülnek olyan helyzetbe, ahol az egyéni kutatásra, munkára, leleményre van szükség. Az értékelés során ezeket külön kiemeljük. Ugyanez jellemző a projektek során kiosztott egyéni feladatok elvégzésére, beadandó házi dolgozatok, projektzáró dolgozatok elkészítésére, vacsoraestek gyerekek általi megszervezésére. 14. Hogyan épít az intézmény a tanulás folyamatában a tanulók/képzésben részt vevők együttműködésére, és hogyan segíti az együttműködésük javítását? (ÓK) A Pedagógiai program 3.1.3.4-es fejezetének Tanulásra vonatkozó részében az eredményes tanulás módszerei között említi a csoportos tanulás módszereit valamint a kooperatív csoportmunkát. A kompetenciaalapú tananyagok használata során kulcsszerepet kapnak a kooperatív tanulási technikák. A csoportos munka során a tanulóknak lehetősége nyílik különböző csoportszerepek kipróbálására, egyben a munkát követően gyakorolhatják mind önmaguk, mind a társaik reális értékelését. A pályaorientációs és a szakképző évfolyamokon modulok, illetve szakmai projektek keretében folyik az idegen nyelv és szakmai tárgyak többségének oktatása. A projektmunkán alapuló, valamint az integrált tantárgyi tartalmú oktatás a plusz ismereteken túl, a tanulókban kialakítja az önálló tananyag-feldolgozás és a teamben való együttdolgozás képességét, hiszen egyes követelmények csak aktív tanulói kooperációval teljesíthetőek. (A célok megvalósítása során nagyban kell építeni a tanulók együttműködésére, önálló munkavégzésére, akik projekt alakításának aktív közreműködői a tervezés fázisától a szervezésen, kivitelezésen át egészen az értékelésig.) A Pedagógiai Program a 4.9.4-5-6-os pontjaiban ír a projekt szellemű, a kompetencia alapú valamint a projekt módszer alkalmazásáról részletesen. 15. Milyen részterületeken és hogyan történik a tanulók/képzésben részt vevők teljesítményének értékelése? (VM) A tanulók, képzésben résztvevők teljesítményének a jogszabályokban előírt (félévi, év végi, országos kompetencia-mérés, kimeneti – érettségi és szakmai vizsga) kötelező értékelésén túl a Pedagógiai Program, illetve az IMIP a következő értékeléseket tartalmazza: Minden tanév szeptemberében kerül sor a kilencedikes tanulók bemeneti mérésére szövegértésből, matematikából, idegen nyelvből és informatikából, majd követő mérésekre félévente szövegértésből és matematikából. A szaktanárok által megvalósított mérések a felzárkóztató foglalkozásokra történő besorolást, illetve a tanulók egyéni fejlesztés keretében történő nyomonkövetését szolgálják. A 10. évfolyam végén kompetencia-alapú szintvizsga kerül megszervezésre a szakközépiskolában és szakiskolában a „A szakközépiskola 10. osztályának végén szervezendő szintvizsga szabályozása” és „A szakiskola 10. osztályának végén szervezendő kompetencia-alapú szintvizsga szabályozása” elnevezésű dokumentumokban meghatározott tárgyakból, rögzített eljárásrend szerint. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciáihoz igazított követelmények teljesítéséről az érdemjegyek mellett szöveges értékelést is kapnak résztvevők, amelyet a az év végi bizonyítványuk mellékleteként kapnak meg a tanulók. A szakképzésben résztvevő tanulók félévi és év végi, a vizsgakövetelményeknek megfelelően súlyozott értékelése mellett tanév közben visszajelzést kapnak a szakoktatóiktól az iskolai szakmai projekteken (Bemutatkozunk, A la Carte, Szalagavató), valamint a kötelező 40 órás rendezvénygyakorlatukon nyújtott teljesítményükről is. (Ez utóbbi teljesítése egyben alapfeltétele a továbblépésüknek, illetve a szakközépiskolások esetében a szakmai beszámíthatóságnak). Ugyancsak a szakképzésben résztvevők számára a szakmai program szerint előírt a kamarai szintvizsga követelményeinek teljesítése. Szakmai vizsgát csak az a tanuló tehet, aki a gyakorlati vizsga értékelése szerint sikeresen megfelelt legalább a minimum követelményeknek. A külföldi tanulmányútra kiutazó szakközépiskolai és szakképzésben résztvevő tanulók nyelvi kompetenciái, szakmai attitűdje kiutazás előtt és után felmérésre és kiértékelésre kerül, továbbá az elsajátított kompetenciákról, azok szintjeiről EUROPASS bizonyítványt kapnak az érintettek. A külföldi tanulmányi utak szervezése, beleértve a tanulók értékelését az IMIP részét képező „A kül-

49

földi szakmai gyakorlatok és tapasztalatcserék megvalósításának szabályzata” elnevezésű dokumentumban szabályozott. 16. Milyen értékelési szempontok alapján és hogyan, milyen módszerekkel történik az elméleti és a tanműhelyi gyakorlati oktatás értékelése? (KH) Az elméleti és a tanműhelyi gyakorlati oktatás intézményi szintű értékelésére az IMIP végrehajtásának értékelését előkészítő tantestületi minőségbiztosítási értekezlet keretében kerül sor minden év augusztusában. Az értékelés szempontjai: szakmai vizsgák eredményei, a szakmai képzéshez kapcsolódó indikátorok eredményei (lemorzsolódottak, bukottak, képzést sikeresen befejezők aránya, partneri igény- és elégedettségmérés vonatkozó kérdései), rendezvények szervezésének tapasztalatai, szervezeti kérdések, a képzés szervezésének tapasztalatai. Az elméleti és a tanműhelyi gyakorlati oktatás egyéni szintű átfogó értékelésére a pedagógus teljesítményértékelés keretében, a teljesítményértékelési szabályzatban meghatározott eljárásrend és szempontrendszer alapján történik meg a gyakorlati oktatásvezető által, minden tanév végén. Az értékelések közötti időszakban az iskola igazgatója, a gyakorlati oktatásvezető a tudomására jutott információk alapján a belső ellenőrzést végez az esetleges problémák, hiányosságok, konfliktusok okainak kiderítésére a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 17. Hogyan történik a külső képzőhelyen a gyakorlati oktatás értékelése, és milyen rendszerben értesül az intézmény a külső képzőhelyeken történő értékelések eredményéről? (KH) A külső képzőhelyen történő gyakorlati oktatás értékelése a munkahelyi képzési felelősök által történik meg, amely elsődleges szempontja az ott dolgozó tanuló szakmai előmenetelének alakulása. Ez utóbbi segítése érdekében minden évfolyam számára készült egy, az iskola honlapján, saját azonosítóval elérhető értékelés. A gyakorlati munkanaplóban is lehet szövegesen értékelni a gyakorlati oktatás tapasztalatait, illetve a kihelyezett tanulót. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy igen kevés gyakorló képzőhely él ezekkel a lehetőségekkel. Az évente elvégzett partneri igény- és elégedettségmérés egy fejezete a gyakorlóhely gyakorlati oktatásban való közreműködésének minőségét méri. Az érintett partnerek 60-90%-a által kitöltött elégedettségi kérdőívek ezen fejezete évek óta a legmagasabb elégedettséggel kitöltött része. 18. Hogyan készíti fel az intézmény a szakmai vizsgára a tanulókat? Alkalmaznak-e köztes vizsgákat, szerveznek-e kiegészítő képzéseket? (KH) A képzésben a tanmenetek a vizsga szempontjainak figyelembe vételével vannak összeállítva, a végzősök az utolsó évben vizsga feladatokat gyakorolnak az iskolai gyakorlatok keretében. A szakiskolai képzés félidején – a harmadik félév, illetve az első év végén – un. „szintvizsga” megszervezésére kerül sor a Kereskedelmi és Iparkamara szintvizsga szabályzatát figyelembe véve. A tanulók a vizsgán – amelynek lebonyolítása a szakmai képesítő vizsgával egyező – az időarányosan elsajátított felkészültségükről és gyakorlati képességükről adnak számot. A szakmai képesítő vizsgát mindenkor megelőzi egy 25 órás felzárkóztató felkészítés, melyet az érintett modulok oktatásában érintett pedagógusok végeznek. 20. Hogyan történik a tanulókra vonatkozó információk gyűjtése és továbbadása az intézményen belüli nyomonkövetés érdekében? (GyZs) A tanulókra vonatkozó adatokat az intézményen belül két helyen gyűjtik: a) iskolatitkárság b) osztályfőnök. Az iskolatitkár rögzíti a személyes adatokat, a felmentéseket, a szakértői bizottság véleményeit, az iskolapszichológushoz járók névsorát, a vizsgákkal és továbbtanulással, valamint az átjelentkezéssel kapcsolatos adatokat. Az osztályfőnökök a diákok tanulmányi munkájával, magatartásával, személyiségével, motiváltságával, eredményességével kapcsolatos információkat gyűjtik a tanuló portfoliójában és az iskolai dokumentumokban (napló, magatartás füzet) (házi dolgozatok, felmérők, dicséretek, büntetések, hiányzások igazolása). Ezek listája a következő: egyéni fejlesztési lapok, bemeneti mérések, követő mérések, házi dolgozatok, a szaktanár által fontosnak ítélt dolgozatok, felmentések. Az adatok alapján a tanár a diákkal és a szülővel kitölti az egyéni fejlesztési lapot, melyben célokat, fejlesztendő területeket jelöl ki, és konkrét megoldási javaslatokat dolgoz ki. Az eredményeket évente egyszer visszacsatolja, értékeli, majd ez alapján – szükség esetén – módo-

50

sítja a korábbi vállalásait. Az így keletkező dokumentáció végig nyomon követi a tanuló iskolán belüli mozgását a képzési szintek között és az egyéni fejlődését. Az egyéni fejlesztés meghatározását, ill. alkalmazásának részletes leírását a PP-ben a 4.9.8. A tanulók egyéni fejlesztése pont és az IMIP Az egyéni fejlesztés leírása c. pont tartalmazza. 21. Milyen korai figyelmeztető rendszerek működtetésével és hogyan oldják meg a lemorzsolódás veszélyének figyelemmel kísérését, megelőzését? (GyZs) Az iskolába való felvételkor megkezdődik a tanulók eredményeinek, lehetséges problémáinak feltérképezése: elbeszélgetés a szülővel és a tanulóval, majd a bemeneti mérések eredménye, az első félév tantárgyi osztályzatai, a szülőkkel való ismételt találkozás (szülői értekezlet, fogadóóra, teadélután) ezt a célt szolgálja. Az első féléves osztályzatok, a szaktanárokkal való személyes beszélgetések (alkalomszerűen, valamint az egy osztályban tanító pedagógusok megbeszélésén) a későbbiekben mindezt kiegészítik. Az osztályfőnök és a szaktanár feladatkörébe tartozik, hogy ha szükségesnek érzi, felvegye a kapcsolatot a szülővel, külső szakértőkkel, az iskola vezetésével a felmerülő problémák megoldása érdekében. Erről a későbbiekben tájékoztatja az osztályban tanító munkatársakat a félévente tartott, egy osztályban tanítók közösségének megbeszéléseinek keretében. A megoldáskeresés lehetséges módjai: egyéni fejlesztési lap kitöltése, iskolai fejlesztő pedagógus, iskolai fejlesztő foglalkozások (szövegértés, matematika), iskolai pszichológus, korrepetálás, megbeszélés a szülővel és a tanulóval, iskolán kívüli szakemberek igénybe vétele. 22. Hogyan működik az intézményben a szakmai munkaközösségek/teamek rendszere? 2004-re világossá vált, hogy a hagyományos munkaközösségek, különösen az egymás közötti kommunikációban nem váltják be a hozzáfűzött reményeket. Az iskola vezetése a hagyományos szakmai munkaközösségek működtetése helyett a konkrét feladatok elvégzésére létrejött, az együttműködést, illetve az egy osztályban tanítók rendszeres konzultációját, együttmunkálkodását igénylő tevékenységek támogatását tekinti elsődlegesnek. Az évek óta művelt integrált tantárgyi modulok szerinti oktatás jól szolgálta az egy osztályban tanító különböző tanárok együttműködését. Ezért döntött úgy az iskola vezetése, hogy 2004-től a hagyományos munkaközösségek helyett, a szakmai szempontok mellett az ilyen típusú szerveződések működését támogatja. Ennek szellemében az említett időponttól mind a szakiskolában, mind a szakközépiskolában integrált modulok alkalmazása, projekt-szellemű oktatás folyik a pályaorientáció keretében, a szakképző évfolyamokon projekt módszer alkalmazása került előtérbe. Ezen tevékenységek szabályozását következő dokumentumok tartalmazzák: Az egy osztályban tanítók együttműködésének szabályzata, A szakközépiskola 9-12. osztályai integrált tananyagok szerinti oktatásának szabályozása, A 9-10. osztály projektszellemű tanítási foglalkozásainak szabályozása, Szakmai projektek alkalmazása a szakiskola 11-12. évfolyamán, a szakképző szakaszban. Hasonlóan, az új módszerek alkalmazásához kapcsolódva jöttek létre a 9-10. osztályban, illetve a szakképző évfolyamokon alkalmazott oktatási projektek fejlesztésében és alkalmazásában érintettek munkacsoportjai. Az egyéb tevékenységek elvégéséhez állandó, vagy eseti jelleggel további pedagógus munkacsoportok alakulnak. Ilyenek például a multimédiás oktatási anyagok, külföldi tanulmányi utak-nyelvi képzés fejlesztésében, fejlesztési tervek kidolgozásában érintett szakmai közösségek létrehozása. A konkrét feladat megoldására alakult csoportok létrehozását támogatja az iskola vezetése. 23. Hogyan és milyen formában valósul meg az egy osztályban/képzési csoportban tanító pedagógusok/oktatók együttműködése az intézményben? (ÓK) Lásd az előző pontot! 24. Milyen módon biztosítják a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatók, valamint a külső képzőhelyek oktatóinak együttműködését a képzés tartalmának összehangolása érdekében? (KH) Az iskola és a gyakorlati munkahely között létrejött megállapodás tartalmazza mindkét fél számára a képzés során elérendő célt, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételrendszert, az iskola szakoktatói és a gyakorlati képzőhely tanulófelelősei közötti kapcsolattartás, kommunikáció formá-

51

it: képzési terv megküldése; munkanapló vezetése, személyes találkozás lehetőségének biztosítása. Ennek megvalósítása, a megvalósítás követése fejlesztendő terület. A fentiek szellemében az intézmény minden tanév elején konzultációt szervez az iskolai oktatók és a külső képzőhely vezetői és oktató között, egyeztetni a szakmai képzés feladatait és a közös munka kereteit. Az elmúlt években sajnálatos módon nem sikerültek túl eredményesre ezek a találkozók, a külső képzőhelyek érdektelensége miatt. A korábbi években elkezdett törekvések – az iskolában közös szakmai konzultációk szervezése – ennek ellenére továbbra is folytatásra érdemesek. A meghiúsult találkozókon továbbadni tervezett információkat minden tanév elején, illetve félévkor a gyakorlati oktatásvezető levélben juttatja el a képző helyekre. Az iskola Pedagógiai Programja, szakmai programja az intézmény honlapján elérhető, a személyes, illetve telefonos, elektronikus konzultáció lehetősége biztosított. 25. Hogyan biztosítja az intézmény a külső gyakorlóhely oktatási ügyekért felelős vezetőjének a bevonását az intézménnyel közös nevelő-oktató-képzési munkába? (KH) A korábbi években külső gyakorlóhelyek oktatási ügyekért felelős egyik vezetője is részt vett Szakiskolai Fejlesztési Program feladatainak megvalósításában (2003-2006). Az iskola 57 vendéglátó vállalkozással tart kapcsolatot a szakmai képzés területén, amelyek élővé tételét a szakmai igazgatóhelyettes, majd később a gyakorlati oktatásvezető közvetlen irányításával 2004 őszétől vállalkozó látogató szakoktató segítette. A 2010/2011-es tanévtől ezt a tevékenységet döntően a gyakorlati oktatásvezető végzi. Az intézmény gyakorlati oktatásvezetője félévente levélben tájékoztatja együttműködő partnereit a tanulóképzésben bekövetkezett törvényi változásokról, az iskola fejlesztési terveivel kapcsolatos új információkról. A Pedagógiai Program szakmai programjának aktuális módosításaikor az intézmény vezetése konzultációt tartott az iskolával kapcsolatban álló vállalkozókkal a szakmai képzés fejlesztési lehetőségeiről. Az iskola minden tanévben számos üzemlátogatást szervez a külső gyakorló helyekre, ahol megpróbálja bevonni az oktatási munkába az ottani tanulófelelősöket. A Hansági Ferenc Emlékversenyen résztvevő tanulók felkészítését külső gyakorlóhely is végezheti. Az ehhez szükséges szempontokat, feladatokat a gyakorlati oktatásvezető juttatja el a külső gyakorlóhely oktatási ügyekért felelős vezetőjének. 26. Amennyiben az intézmény tanulói között vannak kollégisták, hogyan biztosítja az intézmény a kollégiummal történő nevelési együttműködést, és milyen területekre terjed ki ez az együttműködés? (VM) Az osztályfőnökök a kollégiumi nevelőtanárt telefonon, levélben vagy a nevelők személyes megkeresésekor tájékoztatják a kollégista tanulók tanulmányi előmeneteléről, esetleges magatartási problémáiról a félév végén, év végén. A kapcsolatfelvételt ez esetben a kollégium kezdeményezi. A kollégista tanulók hiányzása illetve tanulmányi eredményük romlása esetén az osztályfőnökök veszik fel a kapcsolatot a kollégiumi nevelőkkel az ok kiderítése céljából illetve a további probléma megelőzése érdekében. 27. Az intézmény hogyan méri fel az igényeket, és hogyan szervezi meg prevenciós tevékenységeit, illetve szolgáltatásait a tanulói mentálhigiéné és az ifjúságvédelem terén? (VM) A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Biológiaórán a diákok megismerkednek a szervrendszerek egészségtanával, az osztályfőnöki órákon lehetőség van beszélgetni a dohányzás, a kábítószer, a túlzott alkoholfogyasztás okozta súlyos következményekről. Esetenként külső előadók meghívására is sor kerül előadások megtartására.

52

Minden év novemberében a Hansági Napok programsorozat keretében egy úgynevezett egészségnap megtartására kerül sor. A szervezésért és megvalósításáért az ifjúságvédelmi tanár a felelős. Tanulók láthatják és gyakorolhatják az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. Az iskola egészségügyi szolgálata (iskolaorvos, védőnő) évente két alkalommal a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatát végzi el. A tanulók fogászati szűrővizsgálatát az iskolával szerződésben álló fogorvos látja el. Az iskola területén minden héten más osztály végez szelektív hulladékgyűjtést egy szaktanár segítségével. Az iskola biztosítja a diákok számára a tömegsportot, a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A testnevelés órák keretén belül a szaktanár minden félévben elviszi a diákokat jégkorcsolyázni, fallabdázni, bowlingozni, teniszezni. Minden év novemberében a Hansági Napok programsorozat keretében a Hansági Labdarugó Kupa kerül megrendezésre, szervezéséért és lebonyolításáért felelős a testnevelő tanár. Minden tanév utolsó hetében sportnapot szervez a testnevelő tanár Aktív nap elnevezéssel. Az ifjúságvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök és az iskola pszichológusa látják el szorosan együttműködve. Évente két alkalommal kerül sor az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletére, ahol a résztvevők felhívják a figyelmet azokra a tanulókra, akik hátrányos helyzetűek, beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzdenek. Az osztályfőnökök feladata a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, személyes beszélgetés a diákokkal. 28. Hogyan biztosítják a tanulók/képzésben részt vevők számára az esélyegyenlőséget az oktatási, képzési tevékenységekben? (ÓK) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgálja a rendszeres szaktanári megbeszélés (egy osztályban tanító pedagógusok), a két tanulói adatlap, valamint a szülői beszélgetések során szerzett információk feldolgozása. Így válik lehetővé, hogy a meglévő problémák, hátrányt jelentő adottságok felszínre kerüljenek, az osztályfőnök és a szaktanárok szervezett körülmények között a kollégák tudomására hozzák, és ennek megfelelően kidolgozzák a szükséges megoldásokat. Ilyen megoldás lehet az egyéni haladási ütem, a szociális juttatások (ingyenes tankönyv, kedvezményes étkeztetés, a tanulmányi hozzájárulás befizetésének átütemezése) biztosítása, a gyengébb képességű diákok számára a pedagógiai intézettől szakvélemény kérése, melynek javaslatai beépítésre kerülnek a tanuló egyéni képzésébe, korrepetálási, felzárkóztatási, illetve tehetséggondozási foglalkozásokat megtartására kerül sor, figyelembe véve a szülők és a tanulót foglalkoztató vállalkozó véleményét, javaslatát a tanulóval való foglalkozás szervezésekor. A Pedagógiai Program 4.8 fejezete részletesen foglalkozik az esélyegyenlőséggel, annak általános és konkrét céljaival, a 4.9.8. fejezete pedig a tanulók egyéni fejlesztésével. A közoktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos konkrét intézkedések az intézmény Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési tervében találhatók meg, melyet minden év december 31-ig készít el, figyelembe véve a tanulók, szülők visszajelzéseit a korábbi elégedettségmérések során. A Pedagógiai program 3.1.6. pontja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával, tanulási nehézségek enyhítésével foglalkozik, valamint a 3.1.7-es pontja a hátrányok ellensúlyozását taglalja a képesség kibontakoztató felkészítés kapcsán. 5. d A szakképző intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének értékelése és fejlesztése 1. Milyen időközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül az intézmény a nevelésioktatásiképzési tevékenységével kapcsolatos közös követelményeket? A nevelési-oktatási-képzési tevékenységgel kapcsolatos közös követelményeket a Pedagógiai Program tartalmazza, amelynek felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenységre a 2.b 5. és 6-ban meg-

53

fogalmazottak szerint kerül sor. Kivételt képez ez alól a 7.10. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei című fejezettel összefüggésben a Házirend fegyelmező intézkedéseinek és az ehhez kapcsolódó szankcióknak az áttekintése. Erre minden évben a tantestületi tanévkezdő minőségbiztosítási továbbképzés keretében, csoportban történő együttgondolkodást, majd vitát követően konszenzusos döntéssel kerül sor 2. Milyen információk alapján és hogyan végzik a tantervek, a szakmai program, a képzési program, a tanmenetek, a tananyagok tartalmának felülvizsgálatát és fejlesztését annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a változó szakmai elvárásoknak? A helyi tantervek, szakmai program tartalmának felülvizsgálatára a Nemzeti Alaptanterv módosulásakor, új kerettanterv, központi program (képzési idő, nyelvi képzés bevezetése a felnőttoktatásban, szakmai követelmények változása, pl. 2010-ben) kerül sor. Ugyancsak átfogó felülvizsgálat és módosítás történik a helyi tantervekben, amennyiben egy pályázati program kapcsán erre az intézmény kötelezett. Ez legutóbb 2007-ben, illetve 2009-ben valósult meg a HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” elnevezésű projekt keretében. Az iskola vezetése folyamatosan tájékozódik a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapján elérhető aktuális adatokról, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától, a fenntartótól, az RFKB-tól, az 1000Mester TISZK-től a beiskolázási és elhelyezkedési lehetőségekről, az évente megrendezésre kerülő állásbörze, tanulói nyomon követés, évente megtartott partneri találkozók révén a munkaerő-piaci elvárásokról. Hasonlóképpen évente tájékozódik az intézmény a szülők, tanulók körében arról, hogy milyennek ítélik meg az iskola nevelési-oktatási tevékenységének minőségét és eredményességét, ezen belül a képzéseivel biztosított elhelyezkedési esélyeket, mik az esetleges elvárások. A föntiek alapján szintén sor kerülhet a helyi tanterv, szakmai programok, tanmenetek, tananyagok fölülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására. (pl. új képzés bevezetése: vendéglátó szakmenedzser, szakközépiskolai helyi tanterv beszámíthatóság érdekében történő felülvizsgálata, idegenforgalmi ügyintéző, szállodai portás, recepciós szakma bevezetése, HOFA képzés, stb.) Az előzőeken túl a helyi tantervek egyes elemeinek – projektek, modulok esetleges tartalmi változtatása, újak bevezetése, időtartam, zárási mód meghatározása – áttekintésére minden tanév kezdetén sor kerül az adott évfolyamon tanító, az adott projektben közreműködő tanárok részvételével csoportmunka keretében. Az érintett tanárok e módosítások figyelembe vételével felülvizsgálják, módosítják tanmeneteiket és a szükséges helyeken átírják, kiegészítik tananyagaikat (új kompetencia modul felvétele, információs lap módosítása, projekt-, óra- és foglalkozástervek készítése, stb.) Természetesen a helyi tanterv, szakmai program korábban leírt indokok alapján, nem évente történő változtatását hasonló módon a tanmenetek és az alkalmazott tananyagok felülvizsgálata és módosítása követi. 3. Hogyan értékelik a tanulói teljesítménymérések és a kompetenciamérések (kiemelten az országos mérés-értékelés) eredményeit, és miként csatolják vissza ezeket az eredményeket az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének továbbfejlesztéséhez, szakmai programjainak módosításához? (GyZs) A kilencedikesek szeptemberben bementi mérést írnak matematikából szövegértésből, idegen nyelvből és informatikából. Emellett az iskolában a 9.és a 10.évfolyam alatt további három alkalommal történik kompetenciaalapú mérés matematikából és szövegértésből. Az eredményeket a szaktanár értékeli, majd erről tájékoztatja az osztályfőnököt (szóban és írásban), a tanulókat (órán szóban), a kollegákat (bemutató formájában információáramláson), a szülőket (fogadóórán). A szülőket az osztályfőnök külön értesíti, amennyiben azt a gyenge eredmény szükségessé teszi. Az eredmények további felhasználásáról a szaktanár dönt: lemaradás esetén módosíthat a tanmenetén, az órákon alkalmazott módszereken, fejlesztő foglalkozásokat iktathat be, kérheti egyes tanulók külön vizsgálatát (képességvizsgáló bizottság, iskolai pszichológus). Intézményi szinten intézkedések, fejlesztési programok indítása valósul meg a kompetenciamérések eredményeinek értékelése alapján, amennyiben ez indokolt. Ilyen lépés volt a HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-

54

alapú oktatásra” elnevezésű programba való bekapcsolódás (2006), Mérés-értékelés fejlesztése pályázati támogatással (2007-2008). Mindkért esetben intézkedési tervek valósultak meg (pl. a mérésértékelés fejlesztése-belső vizsgák szabályozására, a belső együttműködés és továbbképzések szabályozására, a módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazá-sának szabályozására, a kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavételére), sor került a helyi tantervek módosítására, valamint belső továbbképzések megtartására. A kompetenciamérések eredményeit minden évben a nyilvánosságra hozatalukat követően az iskolai MICS csoport – a vezető irányításával – értékeli, majd erről előadás formájában tájékoztatja a tantestületet és a vezetést. Amennyiben az eredmények szükségessé teszik, az augusztusi minőségirányítási napon munkacsoport felállítását kezdeményezik – a felmerülő problémákat megoldó – cselekvési terv elkészítésére, illetve az IMIP végrehajtásának értékelésével összefüggésben, a kompetencia-mérések értékelése során megfogalmazott észrevételek, partneri igény és elégedettségmérés értékelése alapján fejlesztések megvalósítására tesznek javaslatot. 5. Hogyan értékelik a szakmai vizsgák eredményeit? (KH) A szakmai vizsgák eredményeit elsőként az intézmény vezetése értékeli ki a tanévet záró értekezlet előkészítése során. A vizsgák számszerű adatainak elemzése mellett fontos szempont a szervezés, a megvalósítás tapasztalatainak számbavétele, a vizsga közben esetlegesen felmerült problémák elemzése. Ezt követően az intézményi szintű értékelésre az IMIP végrehajtásának értékelését előkészítő tantestületi minőségbiztosítási értekezlet keretében kerül sor minden év augusztusában. Itt a szakoktatóknak és szakmai tárgyakat oktató tanároknak lehetőségük van csoportokban elemezni az elért eredményeket, illetve javaslatot tenni az felmerült problémák megoldására. A vizsgák eredményeinek átfogó értékelésére a 3 évente elkészített Intézményi Önértékelés vonatkozó kérdései és az indikátorok tendenciáinak elemzése (pl. vizsgaeredmények, képzést megkezdett és sikeresen befejezettek arány, stb.) alapján nyílik lehetőség. 6. Hogyan használják fel a Pedagógiai Program és az Intézményi Minőségirányítási Program éves végrehajtásának értékeléséből származó eredményeket az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének a fejlesztéséhez? A Pedagógiai Program és az Intézményi Minőségirányítási Program éves végrehajtásának értékelését minden év szeptemberében a minőségügyi vezető állítja össze, amely alapját az előbbi dokumentumok céljai és feladatai felhasználásával készített éves munkaterv értékelése képezi. Az értékelés tartalmazza a célokat, feladatokat és az ezekhez rendelt indikátorok szöveges értékelését, valamint mellékletben a feladatok megvalósulását alátámasztó statisztikai adatokat, indikátorokat. Az elkészült anyagot a vezetés véleményezi, majd a tantestületi vitát követően e testület fogadja el a fejlesztési javaslatokkal együtt. Ezen fejlesztési javaslatok egy része, mint feladat megjelennek a következő évi munkatervben. Azon javaslatok, amelyek megvalósítása valamely alapdokumentum (PP, Helyi tanterv, Szakmai program, tanmenetek, IMIP, Házirend) módosítását igénylik, a tanév során a vezetés, vagy munkacsoportok által kidolgozott tartalmak alapján a korábban leírt eljárás szerint épülnek be azokba. 7. Milyen időközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül a tanulók/képzésben részt vevők értékelési rendszerét? Hogyan történik a rendszer fejlesztése az értékelés eredményei alapján? (VM) A tanulók értékelési rendszerének felülvizsgálatára az évente megvalósított vizsgák és tanulmányi munka értékelések tapasztalatainak elemzése alapján az éves minőségbiztosítási értekezlet keretében kerül sor. Jellemző vizsgálati pontok: a 10. osztályos szintvizsgák megvalósításának, a moduláris oktatás bevezetésének, a súlyozott értékelés megvalósításának, egységes százalékok alapján történő érdemjegy kialakításának eredményei és hiányosságai. 8. Milyen módon és milyen rendszerben értékelik és fejlesztik tovább az intézmény nevelési-oktatási módszereit, alkalmazott eljárásait? Hogyan biztosítják a nem eredményes, vagy nem kellően hatékony nevelési-oktatási módszerek, eljárások azonosítását? Az 1996-ban bevezetett integrált tantárgyi modulok szerinti képzés esetében az egyes modulok lezárásakor történt az elemzés és értékelés; ez a résztvevő tanárok szóbeli konzultációját jelentette

55

egyrészt, másrészt a tanulók által elkészített munkák írásos értékelését, valamint a tanév végén a modulok rövid írásbeli értékelése történt meg. Az intézmény nevelési-oktatási módszereit, alkalmazott eljárásait a 2000-es években kialakult gyakorlat szerint a bevezetésüket követően félévente értékelte az intézmény vezetése az érintett tanárok közreműködésével, kiadott szempontrendszer alapján elkészített írásbeli beszámolók és statisztikai adatok felhasználásával. Ilyen módon valósult meg a 2002/2003-as tanévben elkezdett, a megtanító stratégia alkalmazásával, 2004-től bevezetett projekt szellemű oktatással, valamint 2006-tól a felzárkóztató oktatás bevezetésével és ugyanekkortól a kompetencia-alapú tananyagok használatával kapcsolatos eredmények értékelése. A mai gyakorlat szerint a bevált módszerek esetében az értékelés évente egy alkalommal, a Pedagógiai Program és az IMIP végrehajtásának éves értékelése során, az éves munkatervvel összefüggésben valósul meg az eredmények számbavétele. A bevált nevelési-oktatási módszerek, eljárások továbbfejlesztése a belső tudás és innováció kiaknázásával a következő módokon valósul meg: belső továbbképzések szervezése (számítógépes, oktatási anyag fejlesztése, pszichológiai, közismereti tréning, stb), pályázatok kiválasztása és elkészítése, belső pályázatok kiírása, bemutató órák megtartása, belső fejlesztések magvalósításának anyagi támogatása, ajánlás országos programokban való részvételre, konferenciák szervezése, konferenciákon való részvétel. A nem eredményes, vagy nem kellően hatékony nevelési-oktatási módszerek, eljárások azonosítása, részben partneri fölmérések eredményeiből, valamint a rendelkezésre álló eredményességi mutatóknak az iskola elvárásaival való összehasonlításával, valamint az adott iskolatípusban elvárt követelmények változásainak követése, rendelkezésre álló erőforrások számbavétele révén kerül az intézményben azonosításra. Ilyen módon került a megtanító stratégia az intézményi szintű alkalmazás helyett a pedagógusok számára ajánlott jó gyakorlatok körébe, vagy került megszüntetésre például a szakiskolai tanulók haladási indexének alkalmazása. 9. Hogyan értékelik és fejlesztik a külső képzőhelyek módszertani kultúráját, alkalmazott eljárásait? (KH) A külső képzőhelyek módszertani kultúrájának és alkalmazott módszereinek, eljárásainak értékelésére az évente a vezetés részvételével megvalósított minőségbiztosítási továbbképzés keretében kerül sor. Mivel a partneri igény- és elégedettségmérés erre vonatkozóan nem tartalmaz kérdéseket, az értékelés alapja a munkahelyi látogatásokon megfigyelés alapján szerzett tapasztalatok, informális találkozók tapasztalatai, a tanulók által beszélgetések során elmondottak alapján kialakult benyomások. Az iskola a fentiek figyelembe vételével minden tanév elején kezdeményezi többek között a módszertani kultúrát is javító iskolai tájékoztató szervezését, ez azonban a csekély érdeklődés miatt kevés sikerrel jár. A fentiek alapján ez fejlesztendő terület. 5. e A szakképző intézmény közvetlen partnerkapcsolatainak menedzselése és fejlesztése 1. Hogyan végzik a közvetlen partnerek és képviselőik azonosítását, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az azonosított partnerek körét és a rájuk vonatkozó információkat? A közvetlen partnerek vezetők közreműködésével történő azonosításának módját a 1.c.1 tartalmazza. Az azonosított közvetlen partnerek körének és a rájuk vonatkozó információk fölülvizsgálata a következő: a. A fönntartó alapítvány kuratóriumában bekövetkezett változásokról az iskola igazgatója személyes tájékoztatást kap a kuratóriumi üléseken, hivatalos formában pedig a kuratórium elnöke és titkára írásban küldi meg a szükséges változásokat. b. A tanulók szüleinek, gondviselőinek azonosítása a tanulók beíratásakor kötött szerződés alapján történik meg, az ezekben bekövetkezett változásokat az osztályfőnökök folyamato-

56

san követik, de minden tanév kezdetén kötelezően vizsgálniuk kell az esetleges módosulásokat. c. A tanulók azonosítása a beiratkozások alkalmával történik, az esetleges változásokat szükség szerint, de legalább évente két alkalommal az osztályfőnökök közreműködésével az iskolatitkár és a gazdasági iroda ügyintézője regisztrálja. d. A vállalkozók esetében az azonosítás dokumentuma a velük kötött „Együttműködési megállapodás”. Az esetleges változásokat a gyakorlati oktatásvezető, valamint a vele együttműködő nem pedagógus beosztású vállalati kapcsolattartó munkatárs regisztrálja szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a tanév kezdését megelőzően. e. A többi partner esetében a velük kapcsolatot tartó iskolai munkatárs ad szükség szerint azonnal, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatást a rájuk vonatkozó információkban bekövetkezett változásokról. f. A minőségügyi vezető a partnerektől közvetlenül kapott információkat (telefon, e-mail) azonnal átvezeti a partneri adatbázisba. A partnerek azonosításának és a velük kapcsolatos adatok frissítésének lépései a MIP 4.1.5.1 A partnerek azonosításának folyamata című fejezetében szabályozottak. 2. Hogyan mérik a közvetlen partnerek igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Az iskola 2000. óta kérdőíves formában rendszeresen kikéri a legfontosabb partnereinek véleményét az iskola működéséről. 2001-től kezdődően a Comenius program kérdőívét az iskola fontosnak ítélt kérdéseivel kiegészítve használja az említett partneri kör véleményének kikérésére. A felmérés az iskola tanulóira, a tanulók szüleire, valamint az iskola tanulóinak gyakorlóhelyet biztosító vállalkozókra terjedt ki. A kiválasztás a tanulók és szülő esetében a teljes névsorból úgy történik, hogy az iskola tanulóinak neveiből ABC szerinti lista készül, amelyből az elejétől kezdve minden harmadik tanuló szülei, végétől kezdve pedig minden harmadik tanuló kap az iskolára vonatkozó kérdőívet. A tanulókkal foglalkozó vállalkozók mindegyike megkérdezésre kerül az iskolai nyilvántartás alapján. A MIP indikátor rendszerében rögzített, hogy milyen arányú válaszadást tekint az intézmény elfogadhatóknak a szülők és a tanulók esetében. A kérdőíveket a MICS dolgozza fel és értékeli, valamint javaslatot tesz az erősségekre és a fejlesztendő területekre. Az értékelés szempontjai a következők: A kérdésekre egy 0-5 fokú skálából történő választással lehetett válaszolni. Az átlagolást követően a kritikusnak vélt 2,5 alatti átlagokkal, valamint az előző évihez képest legalább 0,5-es romlásokkal foglalkozik az iskola vezetése. Ezekre az eredményekre intézkedéssel, vagy intézkedési tervvel reagál az iskola, melyet szükség szerint a minőségügyi vezető állít össze a vezetés által megfogalmazott elvek szerint. A 2,5-3-as átlag közöttieket labilis területként kezeli az intézmény. A MIP-ben rögzített indikátor rendszer alapján elfogadható értéknek 3 feletti, optimálisnak, vagyis erősségeknek a 4, vagy a feletti értékeket tekinti a vezetés. A partneri igény és elégedettségméréssel kapcsolatos lépéseket a MIP 4.3.5.1 A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérését bemutató folyamat című fejezete tartalmazza. A partneri igény és elégedettségmérés felülvizsgálatára eddig a dolgozók esetében került sor 2008-ban. Ennek célja az alkalmazott kérdőív egyszerűsítése, érthetővé tétele volt. A módosított kérdéseket a minőségügyi vezető javaslata alapján az iskola vezetése hagyta jóvá. A következő, átfogó felülvizsgálatra 2010/2011-es tanévben kerül sor az iskolai és az 1000Mester TISZK partneri igény- és elégedettségmérésében foglalt elvek, kérdések, folyamatlépések összehangolása érdekében. 3. A közvetlen partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit, és ezeket mely dokumentumokban fogalmazták meg? A közvetlen partneri igények szerinti kapcsolattartás követelményeit gyakoriság, forma, módszer, alapelvek az iskolai MIP 4.1.5.2 A partnerkapcsolatok irányítása, 4.1.5.4 A kapcsolattartás

57

a szülőkkel, 4.1.5.5 A kapcsolattartás a tanulókkal című fejezetei tartalmazzák. Hasonló tartalmak találhatók a Pedagógiai Program „Iskolahasználók az iskolai közéletben” című fejezetében, az iskolai SZMSZ-ben. Az említett dokumentumokat illetve szóban forgó részeit az iskolavezetés előterjesztése alapján a tantestület megtárgyalta, majd a módosításokkal együtt hagyta jóvá. 4. Hogyan történik a közvetlen partnerektől érkező visszajelzések, panaszok kezelése? Amennyiben a partnerektől névtelen panasz érkezik, azt a vezetés nem vizsgálja ki. Az iskola vezetéséhez, osztályfőnökökhöz, munkatársakhoz érkező szülői, diák, gazdálkodói, más partnerek, szervezetek észrevételeit az érintettek bevonásával az iskola igazgatója vizsgálja ki és tárgyalás formájában tisztázza a vitás kérdéseket, lehetőség szerint a jövőre nézve konszenzusos megállapodással lezárja azokat. Amennyiben szükséges ennek eléréséhez igénybe veszi az iskola mediációs, mediátor tanári végzettségű munkatársainak segítségét, illetve a Házirend alapján fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetést, súlyosabb esetben az Országos Közvetítői Szolgálat segítségét. Az egyeztetésről, illetve a megállapodásról emlékeztető vagy szükség esetén jegyzőkönyv készül. Ha személyes megbeszélésre nincs lehetőség, akkor belső vizsgálat után készül jegyzőkönyv, írásos dokumentum, intézkedés, ezeket postán kapják meg az érdekeltek. 5. Az intézmény milyen tevékenységekbe és fejlesztésekbe és hogyan vonja be a közvetlen partnereit? Az intézmény vezetése jellemzően a következő tevékenységekbe, fejlesztésekbe vonta be a közelmúltban, illetve rendszeresen a közvetlen partnereit: a) Az iskola tanulói számára évente megszervezi a diákparlamentet, valamint a Pedagógiai Program céljainak megfelelően az éves munkatervben meghatározott programokat valósít meg (Egészségnap, Aktív nap, Hansági Focikupa, Szavalóverseny, Fánksütés, Karácsonyi Parti, látogatás az idősek otthonában, közös program a siketek iskolájának tanulóival, stb.); b) Az elsős szülők számára rendkívüli szülői értekezletet szervez a tanév elején, ahol a szülők az igazgató általi tájékoztatásukat követően konzultálhatnak az őket érintő kérdésekről; c) Az iskola a 2010/2011-es tanévtől kezdődően szülői klubot szervez a szülőket érintő kérdések megbeszélésére; d) Az iskola valamennyi munkatársa, az iskolapszichológus, szülők és tanulók képviselői, a fenntartó képviselője részt vett az iskolabiztonság stratégia kidolgozásához szükséges helyzetelemzés elkészítésében 2010-ben; e) A fenntartó képviselői (gazdasági vezető, kuratórium titkára) állandó résztvevői az évente megszervezésre kerülő minőségbiztosítási továbbképzéseknek, nevelési értekezleteknek, iskolai rendezvényeknek; f) A szülők tevőleges részvételével, a tanulók szervezésében és közreműködésével évente családi vacsoraest, teadélután megszervezésére kerül sor több évfolyamon; g) 2009-ben és 2010-ben 7 általános iskolával együttműködve összesen 15 projektet valósított meg az intézmény; h) Az intézmény anyagi lehetőségeihez mérten meghívott iskolák versenyzésével teszi színvonalassá a Hansági Emlékverseny programját; i) Az iskola 2008 óta együttműködő partnere az SZTE-nek vendéglátó szakmenedzser felsőfokú képzésben. Az intézmény 2009-ben vendégül látta az SZTE több munkatársát egy, az indonéz nagykövet részvételével zajló projektzáró rendezvényen. 2010-ben az SZTE KOVI szervezésében létrehozott ENIRDELM konferencia egyik szekciójának adott helyszint az iskola, amely során bemutatta a minőségbiztosítási rendszerét a vezetés tevékenységén keresztül; j) Az 1000Mester TISZK által szervezett rendezvények vendéglátását felkérésre az iskola végzi. Az intézmény vezetése 2010-ben közös gondolkodáson, kerekasztal beszélgetésen látta vendégül a TISZK menedzsmentjét. Ugyanebben az évben az iskola munkatársai részt vet-

58

tek a TISZK felnőttképzési programjai akkreditációra történő előkészítésében (szakács, cukrász, pincér szakmákban). Az iskola előkészítője volt a Nemzeti Peer Review Hálózat délalföldi szerveződése létrehozásának, ebben a tevékenységben együttműködött a TISZK minőségirányítási csoportjával. 6. Milyen módon tájékoztatják az intézmény közvetlen partnereit jogaikról és kötelességeikről? A partnerek jogairól a következő formában informálja a partnereit az intézmény: tanulmányi, együttműködési szerződésekben, a Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend iskolai honlapon való közzétételével, a minőségügyi vezetőnél papír alapon való hozzáférhetőségével, a vonatkozó pontok szóbeli ismertetésével az év első osztályfőnöki óráján, szülői értekezletén, a vonatkozó pontok szóbeli ismertetésével fegyelmi tárgyalásokon, záróvizsgákon a vonatkozó pontok írásbeli ismertetésével a fentieken született írásbeli határozatokban, jegyzőkönyvekben. 7. Hogyan történik a tájékoztatás a tanulók/képzésben részt vevők előmeneteléről? A tanulók tanulmányi előmeneteléről a tájékoztatás a következő módon és formában történik: a) Szülői kérésre naponta SMS-ben (SULI-INFO) b) Szülői megkeresésre e-mailban c) Szülői megkeresésre telefonon d) Szülői megkeresésre – telefonon egyeztetett időpontban – személyesen e) Fogadó órákon, szülői értekezleteken f) A félév és az év vége előtt a bukásra álló tanulók szüleinek írásos értesítése g) Félévi és év végi értesítők kiadásával h) A tantárgyi modulok tanulói teljesítéséről írásban (tanulót) i) A 10. évfolyamon szervezett szintvizsgát követően írásos értékelés a két év alatt elsajátított kompetenciákról 8. Hogyan kísérik figyelemmel, követik nyomon a tanulók/képzésben részt vevők szakmai pályáját és hogyan használják fel ezeket az információkat? Az iskola első alkalommal 2002-ben végezte el a tanulók nyomonkövetését, ez ekkor még a QUALITAS Kft. közreműködésével és szervezésében valósult meg. Ezt követően 2005-től kezdődően évente sor kerül a nyomonkövetésre oly módon, hogy az rendelkezésre álló címekre (postai, elektromos) az iskola eljuttatja a nyomonkövetés kérdőívét, illetve 2009-től annak az iskolai honlapon való elérhetőségét, valamint a kitöltési útmutatót az adott tanévet fél évvel megelőzően végzett tanulók számára. Amennyiben a visszaérkezett kérdőívek száma alacsony – nem éri el a megcélzott minimum 10%-ot -, úgy a volt osztályfőnökök telefonon próbálják elérni a volt tanítványaikat. Az eddigi gyakorlat szerint 2009-ben nem sikerült az elvárt minimumot teljesíteni, így az adott év felmérése nem volt érvényesnek tekinthető. A visszaérkezett kérdőíveket a minőségügyi vezető dolgozza fel, ezek eredményeit a „Tanulói utánkövetés eredményeinek értékelése, 20XX” című dokumentumban teszi hozzáférhetővé. Az így nyert információk egy része az évente gyűjtött ESZÖM indikátorok részét képezik, másik része az IMIP végrehajtásának éves értékelésében jelenik meg, sajnos a folyamatosan alacsony válaszadás miatt a nyert adattokból csak nagybizonytalansággal lehet megfelelő következtetést levonni. A nyomonkövetéshez folyamatleírás nem készült, az alacsony válaszadás javítása érdekében ez fejlesztendő terület. 9. Milyen csatornákon keresztül és hogyan valósul meg az intézmény tevékenységének és eredményeinek a megismertetése, az intézmény PR-tevékenysége? (GyZs) Az intézmény eredményei a helyi sajtóban, tv-ben, rádióban és az intézmény honlapján jelennek meg. Ezt az iskola médiafelelőse koordinálja. A médiafelelős munkája külön munkaköri leírás által szabályozott. Ez alapján tájékoztatja a médiát az iskolai programokról, eseményekről, nyilvántartást vezet a sajtómegjelenésekről, intézi az iskolai hirdetéseket (szövegek kezelése, a rendelkezésre álló pénz felhasználása, szerződéstervezet ellenőrzése). A megjelenések gyakorisága függ a médiaesemények rangjától, elismertségétől, számától, a reklámra költhető összeg nagyságától.

59

6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 6. a A közvetlen partnerek véleménye a szakképző intézményről és teljesítményéről 1. A szakképző intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységével kapcsolatos partneri vélemények: a. a munkába állásra történő felkészítéssel vagy a tanulók/képzésben részt vevők továbblépésével kapcsolatban b. a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összhangjával kapcsolatban c. a szakmai gyakorlat színvonalával kapcsolatban d. a szakmai ismeretek korszerűségével kapcsolatban e. a tanulók/képzésben részt vevők elhelyezkedési lehetőségeivel, elhelyezkedésük támogatásával kapcsolatban) j. a tanórán kívüli tevékenységek biztosításával kapcsolatban k. az egyéni haladás lehetőségének biztosításával kapcsolatban l. a tanulók/képzésben részt vevők értékelésével kapcsolatba. A tanulói vélemények: A tanítás, nevelés "minősége" Iskolai átlag 2006 Iskolai átlag 2009

5

Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2010

Iskolai átlag 2008

4 3 2 1 0 1/a

1/b

1/c

1/d

1/e

1/f

1/g

1/h

1/i

1/j

a) Elégedett vagyok az iskolában folyó szakmai képzés színvonalával b) Elégedett vagyok az iskolában folyó általános elméleti képzés színvonalával c) Elégedett vagyok a gyakorlóhelyeken való képzés színvonalával.

Iskolai átlag 2006 Iskolai átlag 2008 Iskolai átlag 2010

Nevelési-oktatási eredmények 5

Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2009

4 3 2 1 0 2/a

2/b

2/c

2/d

2/e

2/f

2/g

2/h

a) Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg tőlem. b) A tanáraim törődnek azzal, ha nem úgy teljesítek az iskolában, ahogy tudnék.

60

d) Az iskola megfelelő elfoglaltságokat biztosít számomra más terülteken is (pl. sport, szakkör, rendezvények, stb.) e) Úgy érzem, a tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet több dolog iránt f) Azt érzem, a képességeimnek megfelelően terhelnek. g) Jól érzem magam ebben az iskolában. h) Általában elégedett vagyok a pedagógusok módszereivel. i) Személyes törődést is kapok ebben az iskolában a problémáim közösen megbeszélve próbáljuk megoldani. j) Megfelelőnek tartom a munkám értékelését.

c) Véleményem szerint az iskola eredményesen fejleszti az idegennyelv-tudásomat. d) Jónak ítélem meg az iskolánkban szerezhető tudással és végzettséggel való elhelyezkedésem esélyeit. e) Elégedett vagyok az iskola tanulókkal szembeni fegyelem elvárásával. f) Ebben az iskolában megszerettetik velem a mozgást, az egészséges életmódot. g) Elégedett vagyok a tanuláshoz való viszonyommal. h) Elégedett vagyok az iskoláról a városban kialakult képpel.

Szülői vélemények: Iskolai átlag 2007. Iskolai átlag 2009.

A tanítás, nevelés "minősége" 5

Iskolai átlag 2008. Iskolai átlag 2010.

4 3 2 1 0 1/a

1/b

1/c

1/d

1/e

1/f

1/g

1/h

1/i

1/j

a) Elégedett vagyok az iskolában folyó szakmai képzés színvonalával. b) Elégedett vagyok az iskolában folyó általános elméleti képzés színvonalával

Nevelési-oktatási eredmények

5 Iskolai átlag 2007

Iskolai átlag 2008

Iskolai átlag 2009

Iskolai átlag 2010

2/e

2/g

4 3 2 1 0 2/a

2/b

2/c

2/d

2/f

2/h

c) Elégedett vagyok a gyakorlóhelyeken való képzés színvonalával. d) Az iskola megfelelő elfoglaltságokat biztosít a gyermekem számára más területeken is (pl. sport, szakkör, stb.) e) Úgy látom, a tanároknak sikerült felkelteni a gyermekem érdeklődését több dolog iránt. f) A gyermekemet a képességeinek megfelelően terhelik. g) Gyermekem jól érzi magát ebben az iskolában. h) Általában elégedett vagyok a pedagógusok módszereivel. i) Személyes törődést is kap a gyermekem ebben az iskolában. j) Megfelelőnek tartom a gyermekem munkájának értékelését. c) Véleményem szerint az iskola eredményesen fejleszti a gyermekem idegennyelv-tudását. d) Jónak ítélem meg az iskolánkban szerezhető tudással és végzettséggel való elhelyezkedés esélyeit. e) Elégedett vagyok az iskola tanulókkal szembeni fegyelemelvárásával. f) Ebben az iskolában megszerettetik a gyermekemmel a mozgást, az egészséges életmódot. g) Elégedett vagyok a gyermekem tanuláshoz való viszonyával. h) Elégedett vagyok az iskoláról a városban kialakult képpel.

a) Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg a gyermekemtől. b) A gyermekem tanárai törődnek azzal, ha a gyermekem nem úgy teljesít az iskolában, ahogy tudna.

Vállalkozói vélemények: A tanulókat foglalkoztató vállalkozók e légede ttsége az iskola tanítás, ne ve lés minőségéve l 5

2007. 2008. 2009.

4

2010.

3 2 1 0 1/a

1/b

1/c

1/d

1/e

1/f

61

a) Elégedettek vagyunk a foglalkoztatott tanuló(k) munkája alapján az iskolában folyó szakmai képzés színvonalával. b) Elégedettek vagyunk a foglalkoztatott tanuló(k) viselkedéskultúrájával. c) Megfelelőnek tartjuk a foglalkoztatott tanuló(k) szakmai munkájának iskolai értékelését. d) Megfelelőnek tartjuk, ahogyan az iskola figyeli, ellenőrzi a gyakorlaton levő tanulókat. e) Úgy látjuk, a tanároknak sikerült felkelteni a tanulók érdeklődését a szakma iránt. f) Úgy tapasztaljuk a tanulók jól érzik magukat az iskolában.

a) Az a megítélésünk a foglalkoztatott tanuló(k) munkája alapján, hogy az iskola magas szakmai színvonalú teljesítményt követel meg az iskolában a tanulóktól. b) Az iskola törődik azzal, ha a foglalkoztatott tanuló(k) nem úgy teljesít a gyakorlóhelyen, ahogy tudna. c) Véleményünk szerint az iskola eredményesen fejleszti a tanulók idegennyelvtudását. d) Jónak ítéljük meg az iskolában szerezhető tudással és végzettséggel való elhelyezkedés esélyeit. e) Elégedettek vagyunk a foglalkoztatott tanuló(k) munkahelyi fegyelmével. f) Elégedettek vagyunk a foglalkoztatott tanuló(k) munkához való viszonyával. g) Elégedettek vagyunk az iskoláról a városban kialakult képpel.

A tanulókat foglalkoz tató vállalkoz ók e lé gede ttsé ge 2007. az iskola tanítási, ne ve lé si e re dmé nye ive l 2008.

5

2009. 4

2010.

3 2 1 0 2/a

2/b

2/c

2/d

2/e

2/f

2/g

m. a megszerzett tudás gazdaság elvárásainak való megfelelősége (AK) Lásd még az egyes partneri csoportok 2.d kérdéseinek eredményét! 6.a 1.m A megszerzett tudás gazdaság elvárásainak megfelelősége Isk. átl. 2006.

Isk. átl. 2007.

Isk. átl. 2008.

100%

Isk. átl. 2008.

Isk. átl. 2009.

82,1%

90%

80,0%

71,3%

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tanulók

Szülők

Vállalkozók

n. a képzés után elhelyezkedők véleménye a képzés hasznosíthatóságáról (AK) A szakmai ismeretek hasznosíthatóságával 52,9% kapcsolatos elégedettség

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

te l

je s

60%

2007.

50%

2008. 2010. 11,8%

17,6%

17,6%

en kb

t de ge e lé

m ne i nt m t,

is iset l ed lé g

e

be áb je s in k te l

n,

nt mi

k r té mé

.. . n be

e

ed lé g

e tl

en

Ne

m

ja tu d N

em

vá

las

Az e lmé le ti ismere te k hasz nosíthatósága 47,1% 35,3%

40% 30%

17,6%

20% 10%

0%

r té mé

b áb in k

2006.

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0% is . m en olt dja ise.. ne tu sz etl g a t d é l n m el ge vá mi Ne int elé 2006. sm tt, em e n m e j N e b n, ed tel k e g l é 2007. é t e el ért ed b m g b é s 2008. ká el je in b tel áb 2010. k in ék ért

lt zo

n be

2. A nevelő-oktató-képzési munka körülményeivel kapcsolatos partneri vélemények: a. az intézmény környezetével, létesítményeinek, épületeinek megfelelőségével, állapotával kapcsolatban (I+F) b. az elméleti oktatás tárgyi felszereltségével kapcsolatban (I+F) 62

c. a tanműhelyek, gyakorlóhelyek állapotával, felszereltségével kapcsolatban (I+F) d. a szakmai gyakorlat arányával kapcsolatban az intézményi tanműhely és az üzemi vagy vállalkozói gyakorlóhely között (I) e. a tanulóknak/képzésben részt vevőknek biztosított juttatásokkal kapcsolatban (I+F) A tanulói vélemények: Az iskolai környezet 5

Iskolai átlag 2006 Iskolai átlag 2009

Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2010

Iskolai átlag 2008

4 3 2 1 0 3/a

3/b

3/c

3/d

3/e

3/f

3/g

3/h

a) Az iskolai közismereti oktatás felszereltségét jónak látom. b) Az iskola szakmai oktatás felszereltségét jónak látom. c) Az iskolának biztonságos, védett környezete van. d) Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. e) Az iskola berendezési tárgyai megfelelőek. f) Helyénvalónak találom az iskola belső díszítéseit. g) Elégedett vagyok az iskola külső megjelenésével. h) Úgy látom, mindenféle foglalkozásra megfelelő helyet tud biztosítani az iskola részemre.

Szülői vélemények: Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2008 Iskolai átlag 2009 Iskolai átlag 2010

Az iskolai környezet

5 4 3 2 1 0 3/a

3/b

3/c

3/d

3/e

3/f

3/g

63

3/h

a) Az iskolai közismereti oktatás felszereltségét jónak látom. b) Az iskola szakmai oktatás felszereltségét jónak látom. c) Az iskolának biztonságos, védett környezete van. d) Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. e) Az iskola berendezési tárgyai megfelelőek. f) Helyénvalónak találom az iskola belső díszítéseit. g) Elégedett vagyok az iskola külső megjelenésével. h) Úgy látom, mindenféle foglalkozásra megfelelő helyet tud biztosítani az iskola a gyerekeknek.

Vállalkozói vélemények: 5

2007.

A vállalkozók elégedettsége az iskolai környezettel

2008. 2009.

4

2010.

3

a) Az iskola szakmai oktatási felszereltségét jónak látjuk. b) Az iskolának biztonságos, védett környezete van. c) Elégedettek vagyunk az iskola tisztaságával. d) Elégedettek vagyunk az iskola külső megjelenésével.

2 1 0 3/a

3/b

3/c

3/d

3. A közvetlen partnerekkel kialakított kapcsolat menedzselésével kapcsolatos partneri vélemények: a. a közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartással kapcsolatban (I+F) b. a közvetlen partneri megkeresésekre való reagálással kapcsolatban (I+F) c. az intézmény által szolgáltatott információkkal és azok hozzáférhetőségével kapcsolatban d. a panaszok és reklamációk kezelésével kapcsolatosan (I+F) A tanulói vélemények: Tanulókkal való kapcsolattartás 5

Iskolai átlag 2006 Iskolai átlag 2009

Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2010

Iskolai átlag 2008

4 3 2 1 0 4/a

4/b

4/c

4/d

4/e

4/f

a) Elégedett vagyok a tanáraimmal történő személyes találkozási lehetőségekkel. b) Megfelelő kapcsolatot tudok fenntartani a tanáraimmal. c) Van lehetőségem arra, hogy bekapcsolódjak a diákokat érintő döntések előkészítésébe. d) A tanáraim minden aggodalmammal, problémámmal komolyan foglalkoznak. e) Úgy érzem, hangot tudok adni a véleményemnek a tanulókat érintő kérdésekben f) Szerintem elegendő információt ad az iskola magáról a környezetének.

Szülői vélemények: Szülőkkel való kapcsolattartás Iskolai átlag 2007 Iskolai átlag 2009

Iskolai átlag 2008 Iskolai átlag 2010

5 4 3 2 1 0 4/a

4/b

4/c

4/d

4/e

64

4/f

a) Elégedett vagyok a pedagógusokkal történő személyes találkozási lehetőségekkel. b) Megfelelő kapcsolatot tudok fenntartani gyermekeim tanáraival. c) Van lehetőségem arra, hogy bekapcsolódjak az iskola neveléssel kapcsolatos tevékenységeibe. d) Az iskola minden aggodalmammal, problémámmal komolyan foglalkozik. e) Úgy érzem, hangot tudok adni a véleményemnek a gyermekemet érintő kérdésekben. f) Szerintem elegendő információt ad az iskola magáról a környezetének.

Vállalkozói vélemények:

5

A tanulókat foglalkoztató vállalkoz ók elé ge de ttsé ge az iskolával való kapcsolattartás minőségével

2007. 2008. 2009. 2010.

4 3 2 1 0 4/a

4/b

4/c

4/d

4/e

4/f

a) Elégedettek vagyunk az iskola képviselőivel, oktatókkal, pedagógusokkal történő személyes találkozási lehetőségekkel. b) Megfelelő, hasznos kapcsolatot tudunk fenntartani az iskola képviselőivel. c) Van lehetőségünk arra, hogy bekapcsolódjunk az iskola szakmai képzéssel kapcsolatos tevékenységeibe. d) Az iskola minden problémánkkal, felvetésünkkel komolyan foglalkozik. e) Úgy érezzük, hangot tudunk adni a véleményünknek a az iskolát érintő kérdésekben. f) Szerintünk elegendő információt ad az iskola magáról a környezetének.

4. A szakképző intézmény munkatársaival kapcsolatos partneri vélemények: a. a vezetés magatartásával és példamutatásával kapcsolatban (I+F) b. a munkatársak (pl. szaktanárok, szakoktatók, felnőttképzési vezető, szabadidő-szervező, iskolapszichológus) felkészültségével kapcsolatban (I+F) c. a pedagógusok/oktatók oktatói tevékenységének eredményességével kapcsolatban (I+F) 5. Az intézmény hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos partneri vélemények: a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban (I) b. az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatban (I) d. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban (I+F)

6. b A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok 1. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a nevelő-oktató-képzési munka körülményeivel kapcsolatban: a. szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek aránya (K) (I) b. 10. évfolyamról a 11. szakképző évfolyamokra belépettek aránya (K), (I) 6.b 1.a Jelentkezettek és felvettek aránya képzési típusonként 2007/2008

2008/2009

2009/2010

6.b 1.b 10. évfolyamról a 11. szakképző évfolyamokra belépettek aránya

2010/2011

400%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

313,6%

350%

293,5%

300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% Szakiskola

97%

2004/2005

Szakközépiskola

65

96%

2005/2006

100,0%

2006//2007

90,9%

93,8%

2007//2008

2008//2009

83,3%

2009//2010

c. a kötelező tárgyieszköz-jegyzék előírásaihoz képest való felszereltség (B) (I+F) d. egy tanteremre jutó audio-vizuális eszközök száma (B) (I+F) 6.b 1.c A kötelező eszköz és felszerlésjegyzék előírásaihoz képesti felszereltség

6.b 1.d Egy tanteremre jutó audiovizuális eszközök száma 5

100% 90%

85,0%

80,0%

85,0%

4,5

85,0%

4

80%

3,5

70%

3

60%

2,9

2,9

2007.

2008.

2,7

3,3

3,1

2009.

2010.

2,5

50% 40%

2

30%

1,5

20%

1

10%

0,5

0%

0 2006.

2007.

2008.

2009.

2006.

e. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K) (I) 6.b 1.e Egy főre jutó számítógépek s záma

0,20 0,18

0,16 0,15

0,16 0,14 0,12

0,12

0,11

2004

2005

0,12

0,13

2006

2007

0,11

0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0,00 2008

2009

2010

g. a hálózatba kötött számítógépek aránya az összes számítógéphez viszonyítva (B) (I+F) h. az intézményi számítógépek és az internetcsatlakozások aránya (B) (I+F) 6.b 1.h S zámítógépek és az Internetkapcsolatok aránya

6.b 1.g Hálózatba kötött számítógépek száma 100%

100%

90% 80%

90% 80%

70%

70%

60%

60%

50%

50%

40%

40% 30%

30% 20%

20% 10%

10% 0%

0% 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

i. a tanulóknak/képzésben részt vevőknek nyújtott juttatások és ezek mértéke (I+F) j. a tanulók/képzésben részt vevők munka- és tanulási körülményeinek javítása érdekében tett fejlesztések és ezek mértéke (I+F)

66

k. az iskolakönyvtár éves gyarapodásának mértéke (B) (I) l. a munkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) 6.b 1.k A könyvtári állomány gyarapodása

6.b 1.l Amunkaruhára, védőfelszerelésre fordított összeg és a tanulók aránya

60% 53,3%

5000

50%

4500 4000

40%

3500 3000 2500

30% 13,6%

20%

2000 4,4%

9,5%

10%

1500 1000

4,9% -3,1%

500

0% 2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

0

0

0

0

0

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

0

2010.

-10%

Megjegyzés: A 2009es évben szereplő adat az októberi statisztika adata. A könytári állomány tényleges száma 2009. nov. 13-án a leltárkönyv alapján 9234!!!! A statisztikába a ténylegesnél 938-cal több állomány került. A 2010-es adat a ténylegesnek megfelelő, a korábbi eltéréseket „símítja”. m. 11. szakiskolai évfolyamokra felvehető és felvett tanulók aránya (AK) (I) n. a magasabb szintű képzésre visszatérők aránya a szakképzést megkezdőkhöz viszonyítva (AK) (I) 6.b 1.m Szakiskolai évfolyamra felvett és felvehető tanulók aránya 140%

127,1%

120% 100%

6.b 1.n Magasabb szintű képzésre visszatérők aránya a szakképzést megkezdőkhöz képest

119,8% 35%

104,9%

98,6%

31,8%

30%

90,0%

25%

80%

20%

60%

15% 40%

10%

20%

5%

0%

0% 2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

0,0%

0,0%

0,0%

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

p. egy tanulóra jutó könyvtári egységek száma (K) (I) q. hordozható számítógépek aránya az iskolában használt összes munkaállomáshoz képest (K) (I)

67

2. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a velük kialakított kapcsolattartás eredményességével és hatékonyságával kapcsolatban: a. a közvetlen partnerek együttműködésekbe történő bevonásának eredményességi mutatói) b. a Diákönkormányzat eredményes működésének mutatói (I) c. a Szülői Munkaközösség eredményes működésének mutatói (I) d. az iskolaszék eredményes működésének mutatói (I) e. a közvetlen partnerekkel történő kapcsolattartás és kommunikáció eredményességének mutatói (I+F) f. a második/többedik szakmát szerzett tanulók/képzésben részt vevők aránya a szakképző intézményi tanulói/képzésben részt vevői létszámához viszonyítva (B) (I+F) g. az intézmény által működtetett szervezetek (pl. intézményi alapítvány) támogatottsága (I) h. a közvetlen partnerek, pl. szülők, tanulók, képzésben részt vevők) által tett ajánlások száma i. a közvetlen partnerektől beérkező panaszok, reklamációk száma (AK) (I+F) j. a gyakorlati képzésben együttműködő munkáltatók aránya az oktatott szakképesítések számához viszonyítva (B) (I) 6.b 2.j A gyakorlati képzésben együttműködő munkáltatók aránya az oktatott szakképesítések számához viszonyítva 2000%

1833,3%

1800% 1400%

1425,0%

1466,7%

1600% 1333,3% 1133,3%

1200%

1000,0%

1000% 800% 600% 400% 200% 0% 2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

k. gyakorlati férőhelyek aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) l. a közvetlen partnerek részvételi aránya az intézmény által szervezett rendezvényeken (I+F) m. a szakképző iskolai képzésben külső gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (AK) n. tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részesülők aránya az intézmény gyakorlati képzésben részesülő tanulóinak összlétszámához viszonyítva (K) (I) 6.b 2.m Külső gyakorlóhelyen eltöltött és az összes gyakorlat aránya 100%

91,5%

91,5%

6.b 2.n Tanulószerződes tanulók aránya

91,5% 100%

90% 75,2%

80%

63,0%

70% 60%

77,3%

90%

68,5%

61,8%

82,0%

80%

61,8%

70%

50% 40%

60%

30% 20%

40%

50%

10% 0% 2006/2007

2007/2008

Tanulószerződéssel:

2008/2009

2009/2010

69,0%

2009/2010

2010/2011

39,6%

30% 20%

0 2005/2006

63,1%

10% 0%

2010/2011

2007/2008

Együttműködéses tanulók:

68

2008/2009

o. 9-10. évfolyamra vonatkozóan az iskolai gyakorlaton részt vettek arányszáma a létszám alapján (K) (I) p. 9-10. évfolyamra vonatkozóan az iskolán kívüli gyakorlaton részt vettek arányszáma a létszám alapján (K) (I) 6.b 2.p A 9-10. évfolyamra vonatkozóan az iskolán kívüli gyakorlaton részt vettek arányszáma a létszám alapján

6.b 2.o A 9-10. évfolyamra vonatkozóan az iskolai gyakorlaton részt vettek arányszáma a létszám alapján 120%

25%

100%

20%

19,3% 15,3%

80%

15%

12,0%

60%

10% 40%

5%

20%

0,0% 0%

0% 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2007/2008

2010/2011

2008/2009

2009/2010

2010/2011

3. Egyéb, a szakképző intézmény számára fontos, a közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok. A tanulók külföldi szakmai tanulmányutjainak adatai: 2002 Kiut. diákok száma Pályázati tám.(EUR) Önerő (EUR) Összesen (EUR):

2003

2004

2005

2006

23

26

25

36

74

18189

18938

45942

56922

92839

3729

4344

21019

11154

21918

23282

66961

68076

2007

2008

10

12

13985

700

2009

2010

Össz.

Forintban (napi áron)

34

48

288

38295

64800

350610

16879 109718 13985 700 38295

1045

58170

15 705 900 Ft

65845

408780

110 370 600 Ft

94 664 700 Ft

A tandíjmentesek számának alakulása az elmúlt 6 tanévben 20%

13,0% 15%

7,9%

10%

3,9%

5%

2,6%

0% Phare szk.

2004/2005

Szakképzés

2005/2006

Esti+Szkk. szk.

2006/2007

2007/2008

69

2008/2009

Összesen:

2009/2010

7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. a A munkatársak véleménye a szakképző intézményről és teljesítményéről 1. A munkatársak véleménye a nevelési-oktatási-képzési munka területéről: a. a tantárgyfelosztással kapcsolatban (I+F) b. a tanulók/képzésben részt vevők egységes értékelési rendszerének kialakításával kapcsolatban c. a képzési kínálattal kapcsolatban (I+F) d. a képzési program megfelelőségéről (F)

Technológia szempontjából 12. ...szakmai eszközök és módszerek, technológiák értékelése az iskolai gazdálkodás egészére gyakorolt befolyásuk szempontjából? 13. .,hogy az iskola pozíciójának megőrzése a érdekében új technológiákat alkalmaznak? (Pl. új tanterv, módszer, képzési forma, stb.) 2. A munkatársak véleménye a szakképző intézmény szakmai munkájának értékeléséről: a. az értékelési rendszer működésével kapcsolatban (I)

Az iskolában biztosított 10. …a rendszeres minőségügyi megbeszélés? 11.…a minőségügyet is tartalmazó saját kiadvány? b. az értékelés megfelelőségével (objektivitásával) kapcsolatban (I)

12. Biztosított az iskolában, hogy minőségügyi rendszer szabványokat (például ISO 9000-et) alkalmaznak a folyamatok (tevékenységek) irányításban?

70

c. az értékelés eredményeinek felhasználásával kapcsolatban (I)

7. A vezetők időben felismerik és valamilyen formában elismerik-e beosztottjaiknak a minél jobb, minőségi munka érdekében kifejtett erőfeszítéseit? 8. Az iskolában biztosított, hogy az eredményességi mutatókra épülő legfontosabb terveket felülvizsgálják; és eredményétől függően módosítják? 3. A munkatársak véleménye a szakképző intézmény továbbképzési rendszeréről: a. a munkatársak továbbképzésének tervezésével és a továbbképzés megvalósításával kapcsolatban (I+F) b. a munkatársak egyéni képzési igényeinek teljesítésével kapcsolatban (I+F) c. a munkatársak képességeinek és tudásának fejlesztését szolgáló belső képzésekkel kapcsolatban (I+F) 4. A munkatársak véleménye a vezetés területéről: a. az alkalmazási feltételekkel kapcsolatban (I+F)

3.7 Az iskola összhangba hozza-e az emberi erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját az iskola jövőképével, küldetésével és üzleti tervével, minőségpolitikájával?

b. a feladatok felosztásával kapcsolatban (I+F) c. a munkatársak támogatásával kapcsolatban a feladataik teljesítésében (I+F)

71

1.3 A vezetők meghallgatják-e mások ötleteit, és segítik-e azok megvalósítását'? 2.9 Az iskolában biztosított, hogy minden dolgozóval konzultálnak az eredményességi mutatókra épülő legfontosabb tervek készítése folyamán, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósulásához? 3.9 Az iskola megismerteti-e az új dolgozókkal az iskola küldetését és értékrendjét, és azt, hogy miként tudnak azok megvalósulásához személy szerint hozzájárulni?

d. a munkatársak észrevételeinek figyelembevételével kapcsolatban (I+F) e. a vezetői ellenőrzéssel kapcsolatban (I+F) f. a teljesítményértékelési rendszer működésével kapcsolatban (I) g. a vezetés hatékonyságával és hatásosságával/eredményességével kapcsolatosan (I+F)

1.1 A vezetők világosan megfogalmazott irányvonalakat határoznak-e meg az iskola jövőjével, valamint megoldandó távlati és napi feladatokkal kapcsolatban? 1.2 A vezetők példát mutatnak-e az iskolában adódó feladatok megoldása és a megoldások javításának irányítása során? 1.4 A vezetők törekszenek-e saját személyes teljesítményük javítására továbbképzés útján, és megkérdezik-e beosztottjaikat arról, hogy ők, mint vezetők hogyan fejlődhetnének? 1.10 A vezetők teremtenek-e új iskolai értékeket és támogatják-e az iskola már meglévő értékeinek megóvását az intézményen belül (pedagógiai, szakmai értékek, eszközök, épület stb.)?

72

5. A munkatársak véleménye a munkakörülmények területéről: a. a bérrel és egyéb juttatásokkal kapcsolatban (I+F) b. a képzések megvalósítási feltételeivel kapcsolatban (I+F)

Pénzügyi szempontból biztosított az iskolában 4.1 ...a pénzügyi források elosztása az iskola meghatározott céljainak és jövőképének megvalósítására? 4.2 hogy a pénzügyi stratégia (irányvonal) a folyamatos fejlesztés elvének megfelelően történjen? 4.3 ...hogy a lehető legalsóbb szinten is ismerik az iskola aktuális pénzügyi helyzetét? 4.4 .a befektetések, beruházások (továbbképzések befektetései, eszközök vásárlása, pályázatok pénzeinek felhasználása, építkezések, stb.) folyamatos értékelése? c. a munka-egészségügyi és munkavédelmi körülményekkel kapcsolatban (I+F) d. a munkahelyi környezettel és annak biztonságosságával kapcsolatban (I+F) e. az elméleti oktatás eredményes megvalósítását szolgáló eszközállomány korszerűségével kapcsolatban (I+F) f. a gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi felszereltség biztosításával kapcsolatban (I+F)

Anyaggazdálkodási szempontból biztosított az iskolában, 4.8...hogy a beszerzett - eszközöket (Pl. tankönyveket használják-e; olcsóbbat választanak-e), - nyersanyagokat, alapanyagokat, tisztítóeszközöket és anyagokat, - valamint ezek beszállítóit ,(cégek, üzletek), - külső munkavégzőket (szerelők, épület munkálatok, stb) hatékonyan, és gazdaságosan választják ki? 4.9...hogy az anyagokat és termékeket gazdaságosan használják fel az oktatás és munkavégzés feltételeinek és az iskolai szolgáltatás színvonalának, valamint a teljesítménynek a növelése érdekében?

73

6. A munkatársak véleménye az együttműködés területéről: a. a munkaközösségekkel és a munkaközösségek munkájának támogatásával kapcsolatban (I)

1.12. A vezetők támogatják-e a helyi szervezeteket (SZMK, Diák önkormányzat, munkaközösségek, PHARE képzésben résztvevők, multimédiakészítés, stb.)?

b. a pedagógusok/oktatók együttműködésével kapcsolatban (I+F) c. a belső információs rendszerrel kapcsolatban (I+F)

2.6 Biztosított-e az iskolában, hogy megvizsgálják az információáramlás hatékonyságát, kiértékelve azt, hogy a dolgozók mennyire ismerik a küldetést, illetve a legfontosabb terveket? 3.3 Az iskola elősegíti és támogatja-e egy hatékony javaslattevő rendszer működtetését (különböző munkakörben dolgozók javaslatai hogyan jutnak el az illetékesekhez, kapnak e visszajelzéseket a javaslat értékeléséről)? 3.4 szervez-e rendszeresen olyan megbeszéléseket, ahol mindenki lehetőséget kap az őt foglalkoztató kérdések, gondolatok kifejtésére, ahol informálja a dolgozókat, és kérdéseiket megválaszolja? 4.5. Biztosított-e az iskolában, hogy az összes dolgozót ellátják a munkájuk hatékony végzéséhez szükséges információval? 4.6. Biztosított-e az iskolában annak az állandó figyelése és javítása, hogy az információk pontosan és megbízhatóan jussanak el dolgozókhoz?

74

4.7. Biztosított-e az iskolában, hogy a vevőktől és beszállítóktól származó, illetve a nekik szolgáltatott információ hozzáférhető legyen a fejlesztési törekvések előmozdítása érdekében?

d. az intézménynek a közvetlen partnerekkel való együttműködésével kapcsolatban (I+F)

1.8. A vezetők elkövetnek-e mindent azért, hogy hatékony, jó kapcsolatokat építsenek ki az iskola külső vevőivel (szülők, tanulók, más iskolák, tanulók meglévő illetve leendő munkahelyei, intézmények, akiknek az iskola rendezvényt szervezhet, intézményekkel, amelyek az iskolát felügyelik)? 1.9. A vezetők elkövetnek-e mindent azért, hogy hatékony kapcsolatokat építsenek ki a külső beszállítókkal (szülők, általános iskolák, ahonnan tanulókat várunk, vállalkozók, akik gyakorlóhelyeket biztosítanak, az iskolába eszközöket, anyagokat beszállítók, az iskola számára munkát végzők)?

7. A munkatársak véleménye a bevonás területéről: a. a küldetés, a jövőkép, a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a felnőttképzési stratégia és az egyéb hosszú távú tervek tartalmának kialakításába történő bevonással kapcsolatban (I+F, vonatkozó jellemzők)

2.1 Biztosított-e az iskolában az egyértelmű küldetés, jövőkép és egységes, mindenki által követhető értékrend? 2.2 Biztosított-e az iskolában annak ismerete, hogy melyek az iskola közeli és távlati céljai és hogyan akarja azokat elérni? 3.9 Az iskola megismerteti-e az új dolgozókkal az iskola küldetését és értékrendjét, és azt, hogy miként tudnak azok megvalósulásához személy szerint hozzájárulni?

75

b. a munkatársak tervezésbe, döntés-előkészítésbe és döntésekbe történő bevonásával kapcsolatban (I+F)

2.5. Biztosított-e az iskolában, hogy a legfontosabb terveket megismerjék és magukénak vallják azok, akik hatással vannak annak sikerére? 2.7. Biztosított-e az iskolában, hogy az eredményességi mutatókra épülő, legfontosabb kitűzött célok tervezésének folyamán, kezdetén figyelembe veszik az összes lényeges adatot (vevőktől, beszállítóktól, az oktatási piacelemzésből, társadalmi elvárásokból és jogszabályokból)? 2.9. Biztosított-e az iskolában, hogy minden dolgozóval konzultálnak az eredményességi mutatókra épülő legfontosabb tervek készítése folyamán, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósulásához?

c. a team-munka alkalmazásával kapcsolatban (I+F) d. a team-munkában való részvételre történő ösztönzéssel kapcsolatban (I+F)

3.6 Az iskola felhatalmazza-e a dolgozóit fejlesztéseik bevezetésére? 3.8 Az iskola figyelemmel kíséri-e munkatársai észrevételeit és a munkához való hozzáállását? e. a fejlesztő teamek munkakörnyezetének, a team-munka feltételeinek kialakításával kapcsolatban (I+F) 8. A szakképző intézmény hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos munkatársi vélemények: a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban (I) b. az Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatban (I) d. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban (I+F)

76

7. b A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok 1. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a nevelési-oktatási-képzési munka területén: a. a munkatársak szakmai (tovább)képzéseinek köre és eredményességük mutatói (B) (I+F) b. egyetemre/főiskolára járó munkatársak száma a munkatársi létszámhoz viszonyítva (B) (I+F) c. a pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktatók aránya az összes szakoktatóhoz viszonyítva (K) (I) 7.b 1.c Pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktatók aránya az összes szakoktatóhoz képest

7.b 1.b Egyetemre, főiskolára járók aránya 30%

28,6%

30% 25,0%

25%

22,2%

25%

20% 15,9%

20,0%

20,0%

20,0%

2007/2008

2008/2009

2009/2010

20%

15,4%

15%

15%

8,9%

10%

10%

4,1%

5%

3,8%

3,3%

2009/2010

2010/2011

5% 0%

0% 2005.

2006.

2007.

2008/2009

2005/2006

2006/2007

2010/2011

d. dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező szakképző iskolai pedagógusok aránya (K) (I) e. legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező szakképző intézményi pedagógusok/ oktatók aránya (AK) (I+F) 7.b 1.d Papírral igazolt számítástechnikai végzettség

100%

100%

7.b 1.e Papírral igazolt legalább középfokú nyelvvizsga

90%

90% 80%

80%

70%

70%

60%

60% 50,0%

50,0%

50,0%

50%

46,7%

50%

40%

40%

30%

30%

20%

20%

10%

10%

0%

61,5%

65,4% 60,0%

46,4%

0%

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

f. a szaktanárok és gyakorlati oktatók ismeretátadási, készség- és képességfejlesztési módszereinek bővítésével és e módszerek alkalmazásával kapcsolatos eredményességi mutatók (I) g. a Pedagógiai Program, a felnőttképzési stratégia ismertségét és elfogadottságát jellemző mutatók (I+F, vonatkozó jellemzők) h. a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező elméletet oktató pedagógusok aránya (K) (I)

77

i. az intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre jutó szakképző iskolai tanulók aránya (K) (I) j. idegennyelv-tudással rendelkező, fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok aránya a fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok összlétszámához viszonyítva (K)

2. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a szakképző intézmény szakmai munkájának értékelése területén: a. a szakmai alkalmasság és a szakmai munka értékelésének szempontjaihoz illeszkedő mutatók (I+F) b. szakképző iskolai szakos ellátottság mértéke (AK) (I) c. főfoglalkozású pedagógusok aránya az összes pedagógus foglalkoztatotthoz viszonyítva (K) (I) 7.b 2.b A szakos ellátottság mértéke 100%

7.b 2.c Főfoglalkozású pedagógusok aránya az összes pedagógus foglalkoztatotthoz viszonyítva 96,3%

100,0%

95%

99,5% 90%

99,0% 85%

98,3%

98,5%

80,9%

80,4% 80%

98,0%

75%

97,5%

70%

97,0% 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2010/2011

d. gyakorlati oktatók szakmai kompetenciája (I+F) e. óralátogatások száma az oktatási-képzési tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (B) f. óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B) (I+F) g. értékelő megbeszélésen részt vevő munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (B) (I) 7.b 2.e Egy főre eső óralátogatások száma

7.b 2.g Értékelő megbeszélésen részt vett pedagógusok aránya

5

100%

4,5 99%

4 3,5 3

98%

3 2,45

2,5 2

2,1

2

97%

1,9

96,0%

96,0%

2008/2009

2009/2010

96%

1,5 1

95%

0,5 0

94% 2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

h. a munkatársak teljesítményértékeléséből származó mutatók (I) 3. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a munkatársak továbbképzése területén: a. az intézményben megvalósított belső és külső képzések eredményességére vonatkozó mutatók (I+F)

78

b. a tanévben tanfolyami továbbképzésen részt vevő szakképző iskolai pedagógusok aránya (K) (I) c. egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkező, szakképző intézményben tanító/oktató munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi/oktatói létszámhoz viszonyítva (B) (I+F) 7.b 3.b Tanfolyami továbbképzésen részt vevők aránya 100%

100%

90%

90%

80%

80%

70%

70%

60%

7.b 3.c Egynél több felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok aránya

60%

50%

42,9%

34,6%

40%

50% 40%

30,8%

26,5%

30%

46,7%

42,9% 36,3%

34,0%

2005/2006

2006/2007

40,0%

42,31%

2008/2009

2009/2010

36,7%

30%

20%

20%

10%

10%

0% 2006.

2007.

2008.

2009.

0%

2010.

2007/2008

2010/2011

d. szakértői tevékenységet folytató szakképző intézményi pedagógusok/oktatók aránya az öszszes, szakképző intézményben tanító pedagógus/oktató létszámához viszonyítva (B) (I+F) e. külföldi tanulmányúton részt vevő szakképző intézményi pedagógusok/oktatók aránya (B) 7.b 3.e Külföldi tanulmányúton résztvett pedagógusok aránya

7.b 3.d Szakértő pedagógusok aránya

115,4%

120%

100% 90%

100%

80% 70%

80%

60%

59,1% 60%

50%

46,2%

45,5%

40% 40%

30%

20,0%

17,9%

20%

11,4%

12,5%

2005/2006

2006/2007

19,2%

27,5%

28,6%

28,0%

2006.

2007.

2008.

20%

4,5%

10% 0%

0% 2004/2005

2007/2008

2008/2009

2004.

2009/2010

2005.

2009.

2010.

f. egy főre jutó belső továbbképzések óraszáma (I+F) g. egy főre jutó külső továbbképzések óraszáma (B) (I+F) 7.b 3.g Egy főre eső külső továbbképzések óraszáma

7.b 3.f Belső továbbképzések egy főre eső óraszáma 5

100

4,5

90

4

80

3,5

70

3,5

62,6 60

60

3

50

2,5

37,5

40

2

1,5

30

1,2

1,5 1

30

30

2006/2007

2007/2008

20

0,7

0,5

0,4

0,5

2008/2009

2009/2010

10 0

0 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2005/2006

2008/2009

2009/2010

h. a szakképző intézmény egy pedagógusára/oktatójára jutó továbbképzési költség (AK) 7.b 3.h Átlagos an egy pedagógus ra jutó továbbképzés i költs ég 70000 57979

60000

51855

50000

44957

40000 30000

25782 15996

13184

2008.

2009.

20000 10000 0 2004.

2005.

2006.

79

2007.

i. bemutató órák száma (I) 4. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a vezetés területén: a. a vezetés eredményes működésére vonatkozó mutatók (I+F) b. az egyének és a teamek elismerésének mutatói (I+F) c. elismerésben részesült szakképző intézményi pedagógusok/oktatók aránya (AK) (I+F) d. munkaügyi jogviták száma (B) (I+F) 7.b 4.d Munkaügyi jogviták aránya

7.b 4.c Jutalmazott pedagógusok aránya 10% 100%

9%

90%

8%

80% 62,9%

70%

64,0%

7%

60,0%

6%

60%

5%

45,5%

50% 30% 20%

3,6%

4%

40%

3%

20,5%

2,0%

2%

10% 0%

1%

0,0%

0,0%

0,0%

2005/2006

2006/2007

0,0%

0,0%

2008/2009

2009/2010

0% 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2004/2005

2009.

2007/2008

e. kilépő pedagógusok/oktatók száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B) f. kilépő pedagógusok/oktatók száma (beleértve a nyugdíjazást is) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B) 7.b 4.f Kilépő pedagógusok aránya (nyugd. együtt)

7.b 4.e Kilépő pedagógusok aránya (nyugd. nélkül) 100%

100%

90%

90%

80%

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50% 40%

40% 30% 20% 10% 0%

30% 20%

16,3% 4,5%

9,8%

7,1%

4,5%

3,8%

0,0%

12,2%

16,3% 7,1%

10%

3,8%

0,0%

2009.

2010.

0% 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2006.

2010.

2007.

2008.

g. az engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya (B) (I) h. óraadó pedagógusok/oktatók aránya (B) (I+F) i. egy szakképző intézményi pedagógusra/oktatóra jutó táppénzes napok száma (AK) (I+F) 7.b 4.h Óraadók aránya

7.b 4.i A táppénzes napok számának alakulása 20

100%

18

90% 80%

16

70%

14 12

60%

10,3

9,86

10

50%

6,43

8

40%

5,52

6

30%

19,4%

20% 10%

13,4

18,8%

11,8%

4,5%

2005/2006

2006/2007

2,6

4

12,5% 4,8%

2 0

0% 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2004.

2010/2011

80

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

5. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a munkakörülmények területén: a. az alkalmazottak éves bruttó átlagjövedelme (B) (I+F) b. a jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez (B) (I+F) 7.b 5.b Jutalom aránya az összes bruttó bérhez

7.b 5.a Bruttó jövedelem teljes alkalmazotti körben 3000000

10% 2260827

2500000 2000000

1915250

9% 8%

2050595

2040959

7% 6%

1500000

4,7%

5% 4%

1000000

3% 2%

500000

1%

3,1%

2,9%

2007.

2008.

0,0%

0% 0

2006. 2006.

2007.

2008.

2009.

2009.

c. a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos fejlesztések eredményességének mutatói d. a munkatársak munkakörülményeinek javítására tett intézkedések és ezek eredményességi mutatói (I+F) e. egy alkalmazottra jutó számítógépek száma (B) (I+F) 7.b 5.e Egy alkalmazottra jutó s zámítógépek s záma 5 4 3 2

1,4

1,6

2007/2008

2008/2009

1,9

1,8

2009/2010

2010/2011

1,0 1

0,6

0 2005/2006

2006/2007

6. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok az együttműködés területén: a. egy szakképző intézményi pedagógusra jutó túlórák száma (B) (I) 7.b 6.a Egy pedagógus ra jutó túlórák száma 100 79,96

90

74

80 70 60 50

43,57

40

38,53

30 20 10 0 2006.

2007.

2008.

2009.

b. egy szakképző intézményi pedagógusra/oktatóra jutó helyettesítések száma (B) (I+F) c. az intézményen belüli tapasztalatok összegzésének és átadásának eredményességi mutatói d. a munkaközösségek munkájának eredményességére vonatkozó mutatók (I) 7. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok a bevonás területén: a. a munkatársak bevonásának és felhatalmazásának mutatói b. a munkatársak bevonásának mértéke a Pedagógiai Program, a helyi tanterv, a felnőttképzési stratégia kialakításába (I+F, vonatkozó jellemzők) c. a fejlesztő teamek és a fejlesztésben részt vevő munkatársak száma (I+F) 81

d. a team-munka elterjedését igazoló mutatók (I+F) e. team-munkában részt vevő szakképző intézményi pedagógusok/oktatók aránya (AK) (I+F) 7.b 7.e Team munkában résztvevők aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

f. a munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézményi fejlesztésekbe (I+F) g. a munkatársak bevonását igazoló mutatók a döntések előkészítésébe (I+F) h. a nem pedagógus/nem oktató munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézmény fejlesztési tevékenységébe (I+F)

82

8. A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI ÉS KÖZÉLETI HATÁSÁVALKAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 8. a A társadalom és a közvetett partnerek véleménye a szakképző intézményről és tevékenységéről, valamint a társadalomra gyakorolt hatásáról 1. a közösség és a közvetett partnerek számára fontos információk megosztásával kapcsolatban(I+F) 2. az intézmény és képviselőinek etikai magatartásával kapcsolatban (I+F) 3. a társadalmi és közvetett partneri igények és elvárások kielégítésével kapcsolatban (I+F) 4. a társadalmat képviselő szervezetekkel és az intézmény közvetett partnereivel történő együttműködés hatékonyságával kapcsolatban (I+F) 5. a közösen szervezett rendezvények megítélésével kapcsolatban (I+F) 6. a közvetett partnerek véleménye a szakképző intézmény képzési kínálatáról (I+F) 7. a közvetett partnerek véleménye az oktatási-képzési munka színvonaláról (I+F) 8. együttműködések száma közös pályázatokban (I+F) 8. b A társadalom és a közvetett partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok 1. a szakképző intézmény által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (AK) (I+F) 2004.

2005. 23

2006. 52

2007. 38

2008. 13

2009. 1

2010. 2

0

Megjegyzés: 2008-ban változott az elismerések számítási módja: a pozitív hangvételű cikkek nincsenek benne, csak a tényleges díjak 2. a közösen szervezett rendezvények számának alakulása (I+F) 3. a szakképző intézmény számára kötelezően előírt társadalmi és törvényi követelményeknek való megfelelés (például ÁNTSZ-előírások, munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzések), amelyeket ezen ellenőrzéseken való megfelelések igazolnak (I+F) 4. a szakképző intézmény társadalmi szerepvállalása és e szerepvállalásra adott sajtóvisszhang (nem az oktatási-képzési munka elismerésére vonatkozó sajtóvisszhang) (I+F) 2002. Újság TV Rádió Összesen:

2003. 6 5 4 15

2004. 8 10 5 23

2005. 6 12 5 23

2006. 22 18 12 52

2007. 11 12 15 38

5 15 56 76

2008. 5 12 76

2009.

93

2010. 10 14 58 82

8. c A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését alátámasztó számszerű adatok 1. az energiafelhasználás alakulása (I+F) Megnevezés Gázfelhasználás (m3) Áramfelhasználás (kWh) Vízfelhasználás (m3)

2008. év 35503 75760 1395

2009. év 37895 90884 1546

2. a megújuló energiák használatának aránya (I+F)

83

2010. év 44125 93966 1414

15 4 94 113

2. az újrahasznosítható anyagok használatának mértéke (I+F) Felhasznált fénymásolópapír mennyisége (doboz) 2008.év 78

2009.év 90

2010.év 64

4. a keletkező szemét mennyiségének alakulása (I+F) Keletkező szemét mennyisége m3-ben megnevezés vegyes szelektív összesen

2008. év 88 10 98

2009. év 88 16 104

2010. év 88 11 99

8. d A környezetterhelés megelőzése érdekében tett erőfeszítéseket alátámasztó számszerű adatok 1. a hang- és zajterhelés csökkentésének mértéke (I+F) 2. a veszélyes anyagok felhasználásának alakulása (I+F) 3. a veszélyes hulladékok keletkezésének aránya (I+F) 4. tárolt és ártalmatlanításra elszállított veszélyes anyagok aránya (I+F)

84

9. A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 9. a A szakképző intézmény kulcsfontosságú eredményei 1. A szakképző intézmény kulcsfontosságú eredményei a képzési programban kitűzött nevelési célok teljesülésével kapcsolatban: a. a tanulók/képzésben részt vevők viselkedésének fejlődésére vonatkozó eredmények (I+F) b. a gondozás, a jólét biztosításának és a tanulók/képzésben részt vevők védelmének eredményei (I+F) c. a tanulók/képzésben részt vevők személyes és szociális képességeinek fejlesztésében elért eredmények (I+F) d. az ifjúságvédelem területén elért eredmények (I) e. külső ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülő szakképző iskolai tanulók aránya (B) (I) 9.a 1.e Küls ő ifjús ágvédelmi szervek eljárásába kerülő diákok aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 9,3%

20% 10%

1,7%

6,8%

6,4%

2006/2007

2007/2008

3,6%

0% 2005/2006

2008/2009

2009/2010

f. a szociális hátrányok enyhítése és leküzdése érdekében tett intézkedések eredményei (I+F) g. a hátrányos helyzetű tanulók/képzésben részt vevők integrációjának eredményei (I+F) h. az etikus, erkölcsös magatartás elterjedtségének, megvalósításának eredményei (I) i. integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók aránya az intézmény tanulólétszámára vetítve (K) (I) j. tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók aránya az intézmény tanulólétszámára vetítve (K) (I)

k. részkompetencia-zavarokkal küzdő tanulók aránya az intézmény tanulói létszámához viszonyítva (K) (I) A 2007/2008-as tanévtől a 2009/2010-es tanévig minden évben 0 fő. 2. A szakképző intézmény kulcsfontosságú eredményei a képzési programban kitűzött oktatásiképzési célok teljesülésével kapcsolatban:

85

a. képzést lezáró eredmények/vizsgaeredmények vagy minősítések szakmánként (K) (I) 9.a 2.a Vizsgaeredmények szakmánként hagyományos rendszerű vizs gán 2006/2007 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

2007/2008

2008/2009

2009/2010 4,1 3,9

3,66 3,1

0 szakács elmélet

0

cukrász elmélet

p incér elmélet

szakács gy akorlat

cukrász gy akorlat

p incér gy akorlat

9.a 2.a Vizs gaeredmények s zakmánként modul rendszerű vizsgán 2009/2010 100% 90%

88,0% 76,0%

80% 70% 60%

71,0%

74,5%

79,0% 69,5%

64,0%

63,5%

51,0%

50% 40% 30% 20% 10% 0% sz 142806

sz 142906

sz 146406

sz 146506

p 147006

p 147106

p 147206

p 147306

p 147406

b. a szakképző intézményi lemorzsolódás mértéke (intézményt elhagyó tanulók/képzésben részt vevők aránya) (K) (I+F) c. adott képzést sikeresen befejezett tanulók / képzést megkezdett tanulók / részt vevők aránya (K) (I+F) 9.a 2.b Lemorzslódás mértéke inézményi szinten (esti kivételével) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

14%

14%

12,4%

11,1% 7,8%

10% 0% 2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

d. az SZKTV-n az országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) e. a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyén (SZÉTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) f. az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) g. az érettségit adó képzésen továbbtanuló tanulók aránya a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (B) (I) 9.a 2g Éretts égit adó képzés en továbbtanulók s záma 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

35,3% 28,6%

30% 20%

19,0%

17,1%

14,6%

2009/2010

2010/2011

10% 0% 2006/2007

2007/2008

2008/2009

86

h. a tanulók/képzésben részt vevők kulcskompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban elért eredmények (I+F) i. a tanulók./képzésben részt vevők alapkészségeinek elsajátításával kapcsolatban elért eredmények (I+F) j. a tartalom átadását szolgáló eszközrendszerek korszerűsítésének és bővítésének eredményei k. a tehetséggondozást támogató és a felzárkóztató programok eredményei (I) l. a tanulási nehézségek leküzdését célzó tanulástámogatási programok eredményei (I) m. elhelyezkedés a végzett szakképző intézményi tanulók/képzésben részt vevők arányában (AK) (I+F) n. végzettségük szerint elhelyezkedő szakképző intézményi tanulók/képzésben részt vevők aránya (AK) (I+F) 9a. 2.m;n Elhelyezkedés a végzett s zakképzőiskolai tanulók arányában Jelenleg főállású vendéglátós

Jelenleg főállás mellett vendéglátós

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%

40,2%

41,2% 35,3% 26,0%

14,5% 0,0%

10% 0% 2002.

2005.

14,3% 9,5%

25,0% 16,6% 11,8%

2006.

2007.

0,0%

2008.

2010.

u. a hátrányos helyzetű − képzést sikeresen befejező − szakképző intézményi tanulók/képzésben részt vevők aránya az összes, képzést sikeresen befejezőhöz viszonyítva (AK)(I+F) 2007/2008 2008/2009 2009/2010 0 0 0

v. záróvizsgára jelentkezettek száma/eredményesen vizsgázottak száma (K) (I+F) 9.a 2.v A vizs gára jelentkezettek és a sikeresen végzettek aránya 2006/2007 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2007/2008

2008/2009

90,9%

2009/2010 93,8%

2009/2010M OD

57,1% 50,0%

0,0%

Szakács

Pincér

Cukrász

w. sikeres szakmai vizsgát tett tanulók életkor szerinti besorolása (K) (I+F) Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók életkor szerinti besorolása Életkor (éves) 2007/2008 2008/2009 2009/2010 19 0 4 20 5 5 21 2 12 22 1 3 23 0 1 24 1 1 Összesen: 9 26

87

7 8 12 3 7 4 41

3. A szakképző intézmény egyéb kulcsfontosságú eredményei: a. az Intézményi Minőségirányítási Program, a felnőttképzési stratégia végrehajtásának, a minőségirányítási rendszer működtetésének értékelésével kapcsolatos eredmények (I+F, vonatkozó jellemzők) b. az intézmény kiemelt fejlesztéseivel kapcsolatos eredmények (I+F) c. a fenntartó/tulajdonos/képzési tevékenységet ellenőrző szerv, hatóság által végzett ellenőrzések eredményei (I+F) d. az intézmény egyéb kulcsfolyamatainak eredményei (I+F)

9. b A szakképző intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerű adatok 1. Neveléssel kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerű adatok: a. igazolt és igazolatlan/mulasztott órák száma és aránya (I) c. szakképző intézményi tanulókra/képzésben részt vevőkre jutó igazolatlan/mulasztott órák száma (AK) (I+F) d. egy szakképző iskolai tanulóra jutó fegyelmező bejegyzések száma egy tanévben (B) (I) 9.b 1.c Egy főre eső igazolatlan órák száma iskolai szinten

9.b 1.d Fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi intézkedések aránya az összes tanulók számához képest 100%

50

90%

45

80%

40 35

70%

31

60%

30 25

50%

21

40%

20 15 10

13,1

30%

10,8

20%

19,8%

20,2%

2008/2009

2009/2010

11,0% 9,5%

10%

5 0

0%

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2006/2007

2009/2010

2007/2008

e. egy szakképző iskolai tanulóra jutó dicsérő bejegyzések száma egy tanévben (B) (I) f. magatartásjegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképző iskolában (B) (I) g. szorgalomjegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképző iskolában (B) (I) h. a nevelési problémák megoldására tett intézkedések eredményességi mutatói (I) i. az alkalmazott nevelési módszerek értékelésének eredményességi mutatói (I) j. az új nevelési módszerek bevezetésének eredményességi mutatói (I) k. a tanulók együttműködésére vonatkozó eredményességi mutatók (I) 2. Oktatással, képzéssel kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerű adatok: a. évfolyamismétlésre kötelezett szakképző iskolai tanulók aránya (K) (I) b. a több tantárgyból bukott szakképző iskolai tanulók aránya az összes, szakképző iskolában megbukott tanulóhoz viszonyítva (B) (I) 9.b 2.a Évfolyamismétlésre kötlezettek aránya iskolai szinten

9.b 2.b Egynél több tárgyból bukott nappalis tanuló az összes bukotthoz képest

100% 90%

100%

80%

90% 80%

70%

70%

60%

50% 40%

40% 30% 20%

59,3%

60%

50%

13,8% 5,0%

4,2%

4,4%

6,5%

2004/2005

2005/2006

2006//2007

2007//2008

10%

34,4%

30% 20%

4,3%

10% 0%

0% 2008//2009

2008/2009

2009//2010

c. PISA-mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként (B) (I)

88

2009/2010

d. az országos kompetenciamérés szakképző iskolai eredményei (AK) (I) 9.b 2.d A szakiskolai szövegértés kompetencia mérés eredményei pontokban 600 500

500

499 407

400

501 399

506

497

398

393

500

496 392

400

489 398

300

300

200

200

376

401

399

100

441

434

418

419

393

414

423

100

430

428

Orsz. átlag

499

497

506

501

494

500

496 491

491

400

M at em at ik a2 00 9

M at em at ik a2 00 8

Orsz. átlag

Országos szakisk. átlag

9.b 2.d A matematikai kompetenciaterületen elért szakközépiskolai eredmény

600

497

500

496

M at em at ik a2 00 7

Iskolában elért pontszám

Országos szakisk. átlag

9.b 2.d A szövegértés kompetenciaterületen elért szakközépiskolai eredmény

500

M at em at ik a2 00 6

M at em at ik a2 00 3

ve gé r té s2 00 9 Sz ö

ve gé r té s2 00 8 Sz ö

ve gé r té s2 00 7 Sz ö

Sz ö

ve gé r té s2 00 6

ve gé r té s2 00 4 Sz ö

ve gé r té s2 00 3 Sz ö

Iskolában elért p ontszám

M at em at ik a2 00 4

0

0

600

9.b 2.d A szakiskolai matematika kompetencia mérés eredményei pontokban 499 500 497 499 490 408 396 405 399

600

492

499

499

490

489

493

495

484

483

444

476

400 300

300

200

200

448

463

474

513

477

100

468

473

478

100 0

0

Matematika2004 Matematika2006 Matematika2007 Matematika2008 Matematika2009

Szövegértés2004 Szövegért és2006 Szövegértés2007 Szövegértés2008 Szövegértés2009

Elért pontszám

Orsz. átlag

Elért pontszám

Szakk. átlag

Orsz. átlag

Szakk. átlag

e. hozzáadott pedagógiai érték (I+F) 9.b 2e A hoz z áadott pe dagógiai é rté k alakulása a sz akköz é piskolában

9.b 2e A hozzáadott pedagógiai érték alakulása: szakiskola

Szövegértés2009

Szövegértés2008

Szövegértés2007

Szövegértés2006

Szövegértés2004

Szövegértés2003

Matematika2009

-40

Matematika2008

-30

Matematika2007

-20

Szövegértés2008

Szövegértés2007

Szövegértés2006

Szövegértés2004

Szövegértés2003

Matematika2009

Matematika2008

Matematika2007

Matematika2006

-60

Matematika2004

-40

Matematika2003

-20

Matematika2006

-10 0

Matematika2004

20

Matematika2003

0

-50 -60 -70

-80

-80 -100

-90

-120

-100

f. egy szakképző iskolai tanulóra jutó, csoportbontásban megtartott órák száma (B) (I) g. a projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) h. a szakkörökön részt vevő szakképző iskolai tanulók száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) 9.b 2.g Projekt módszer szerinti oktatásban részt vett szakképző iskolai tanulók aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

i. az év végén és az év elején a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevők aránya (I)

89

j. a felzárkóztató foglalkozáson részt vevő szakképző iskolai tanulók száma a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B) (I) k. a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképző iskolai tanulók közötti bukások aránya (B) (I) 9.b 2.k Felzárkóztató foglalkozáson résztvevők közül bulottak aránya

9.b 2.j Felzárkóztató foglalkozáson résztvevők aránya 100%

100%

90%

90% 80%

80%

70% 60%

70% 60%

50% 40%

50% 40% 30% 20%

15,8%

16,3%

30% 20%

12,0%

19,0% 11,4%

10%

10% 0%

0% 2008/2009

2009/2010

2008/2009

2010/2011

2009/2010

l. a szakirányban továbbtanulók száma (I) 9.b 2.l Tevékenység a végzést követően 2002.

2005.

2006.

2007.

2008.

2010.

60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% újabb vend. szakképesít ést szerzet t

szakirányú középfokú képzésben vet t részt

szakirányú felsőfokú képzésben vet t részt

egyéb felsőfokú képzésben vet t részt

egyik sem

m. az igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképesítést szerző tanulók létszámához viszonyítva (I+F) n. a kiállított EuroPass bizonyítványt kiegészítő dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók/képzésben részt vevők arányában (I+F) o. a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon részt vevő tanulók aránya az intézmény tanulói létszámára vetítve (K) (I) 2007//2008 2008//2009 2009//2010 0 0 15 p. a nem kötelező tanórai foglalkozásokon részt vevő tanulók aránya az intézmény tanulói létszámára vetítve (K) (I) 2007//2008 2008//2009 2009//2010 0 0 100 3. A szakképző intézmény szakmai modellszerepét alátámasztó számszerű adatok: a. bázisiskolai vagy gesztorintézményi szerepek száma (B) (I+F) b. az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma (AK) (I+F) c. az intézmény által tartott konferenciák száma (B) (I+F) 9.b 3.b Szakmai bemutatók száma

9.b 3.c Az iskola által szervezett konferenciák száma 5

5 4

4 3

3

3

3

3

3

3 2

2 1

1

1

1

1

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

1

1 0

0 2006//2007

2007//2008

2008//2009

2009//2010

2010//2011

90

2010/2011

d. más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma (B) (I+F) e. szakképzési témájú szakmai publikációk száma (B) (I+F) 9.b 3.d Más szervezetekkel közösen indított projektek száma

9.b 3.e Szakmai publikációk száma

16

5

14 4

12 10

3

8 2

6 4

1

2 0

0 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

4. A szakképző intézmény működésének hatékonyságát alátámasztó számszerű adatok: a. a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (I) b. a szakképző iskolában teljes munkaidőben tanító pedagógusokra jutó szakképző iskolai tanulók aránya (K) (I) 9.b 4.b Egy pedagógusra jutó tanulók száma 25

19,4

20

19,2

15,5

15,5

15

11,4 10

9,1

5 0 2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

c. egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a közismereti tárgyak esetében, kivéve idegen nyelv (B) (I) d. egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma az idegen nyelvek esetében (B) (I) 9.b 4.d Egy nyelvtanárra jutó tanulók száma

9.b 4.c Egy közismereti tanárra jutó szakképző iskolai tanulók száma 105 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

100 100

38,5

97

33,3

32,3

93,2 95

27,2

90

87

85 80 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2007/2008

91

2008/2009

2009/2010

2010/2011

e. egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzői iskolai tanulók száma a szakmai gyakorlati oktatásban (B) (I) f. egy szakképző iskolában tanító pedagógusra jutó szakképző iskolai tanulók száma a szakmai elmélet oktatásában (B) (I) 9.b 4.f Egy tanárra jutó tanulók száma szakmai elmélet tárgyból

9.b 4.e Egy szakoktatóra jutó tanulók száma 120

60 100,0

97,0

100 80

45,5

48,5

50

87,0

36,3

40

38,8

58,3

60

30

40

20

20

10

0

0 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

5. A szakképző intézmény kapacitásának kihasználtságát alátámasztó számszerű adatok: a. a szakképző iskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként (B) (I) 9.b 5.a Szakközépiskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként az elmúlt 3 évben

9.b 5.a Az osztálylátszámok átlaga (összes osztály)

2006/2007

50 45

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

40 35 30 25 20

27,5 20,8

20,8

2006/2007

2007/2008

26,9

24,9

15 10 5 0 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010

34

31

25

24

24

2010/2011

po9.

22,5

2010/2011

25

2006/2007

szk10.

2007/2008

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

36 24

23,5

21,5

2009/2010

22

szk11.

szk12.

9.b 5.a Szakképzős osztályok átlaglétszáma évfolyamonként az elmúlt 3 évben

40 31

2008/2009

szk9.

9.b 5.a 9-10-es pályaorientációs osztályok átlaglétszáma évfolyamonként az elmúlt 3 évben

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

32,3 25,3

po10.

1/11.

20

1/12.

1/13.

b. az egy tornateremre jutó osztályok száma (B) (I) c. az egy tanteremre/oktatóteremre jutó tanulók/képzésben részt vevők száma (B) (I+F) d. a szaktantermek aránya az összes tanteremhez viszonyítva (B) (I+F) e. az oktatási helységekre jutó heti órák száma (AK) (I+F) 9.b 5.c Egy tanteremre jutó tanulók száma

9.b 6.e Oktatási helyiségekre jutó heti órák száma

50

50

45

45

40

40

35 26,9

30 25

35

29,4

30

25,9

21,8

25

20

20

15 10

15 10

5 0

5 0 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

22,5

2007/2008

92

24,3

25,7

2008/2009

2009/2010

22,6

2010/2011

6. A szakképző intézmény pénzügyi eredményeit alátámasztó számszerű adatok: a. a költségvetés egy tanulóra/képzésben részt vevőre jutó része (B) (I+F) b. egy tanulóra/képzésben részt vevőre jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (B) 9.b 6.b Egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel

9.b 6.a A költségvetés egy tanulóra jutó része 500000

449146

434454

450000 400000

250000

369610

341429

350000 300000

200000

326700

224911 170992 131804

150000

250000

109285

200000 150000

100000

100000 50000

50000

87576

95000

2008.

2009.

0

0 2005.

2006.

2007.

2008.

2004.

2009.

2005.

2006.

2007.

c. egy tanulóra/képzésben részt vevőre jutó, pályázaton nyert fejlesztési összeg (B) (I+F) d. nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya (B) (I+F) 9.b 6.c Egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg 120000 100000

98154

95603 89036

80000

71338

60000 40000 20000

16702

18100

2008.

2009.

0 2004.

2005.

2006.

2007.

e. a személyi kifizetések aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B) (I+F) f. a karbantartási és felújítási költségek aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B) (I+F) 9.b 6.e Személyi kifizetések aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

9.b 6.f Felújítási, karbantartási költségek aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva 5%

76,3%

76,8%

71,7%

4%

64,3%

3% 2%

1,32% 0,6%

1%

0,49%

0,46%

0,3%

2006.

2007.

2008.

0% 2006.

2007.

2008.

2009.

2005.

2009.

g. az eszközök karbantartására, működtetésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B) (I+F) h. az épület karbantartására fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B) (I+F) 9.b 6.g Eszközök karbantartására, működtetésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva

9.b 6.h Az épületek karbantartására fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva 0,50%

0,50% 0,4% 0,40%

0,33%

0,40%

0,31%

0,30%

0,30% 0,25% 0,20%

0,20%

0,17%

0,2% 0,16% 0,07%

0,10%

0,10%

0,00%

0,00% 2006.

2007.

2008.

2006.

2009.

93

2007.

2008.

2009.

i. a szemléltetőeszközök beszerzésére fordított összeg a szakképző intézmény tanulóira/képzésben részt vevőire vetítve (AK) (I+F) j. a szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított összeg a szakképző intézmény tanulóira/képzésben részt vevőire vetítve (AK) (I+F) 9.b 6.i Szemléltető eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összeg 20000

9.b 6.j Szakmai eszközök beszerzésére fordított egy tanulóra jutó összege

18138

18000

60000

16000

54585

50000

14000 10000

30000

8000

6021

37424

36021

40000

12000

25933

20000

6000 4000

13921 9312

10000

2000

0

167

0

0

2006.

2007.

2008.

2009.

0

0 2004.

2005.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

k. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított éves összeg a költségvetés arányában (B) (I+F) l. egy tanulóra jutó egyéb technikai eszközök száma (K) (I) 9.b 6.k Szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva 5% 4,1% 4% 2,9%

3% 2% 1%

0,65%

0,70%

2006.

2007.

0% 2008.

2009.

94