Fazekas József Általános Iskola Nev e lé si és p eda g ó g ia i pro g ra mja
2013.
Elfogadva: 2013. március 26. Érvényes: visszavonásig Hatályos: 2013. szeptember 1-től
1
Tartalomjegyzék 1.
Az iskola nevelési programja.......................................................................................................6 1.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................6
1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................10
1.3.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................11
1.3.1.
Az iskola jövőképe......................................................................................................12
1.3.2.
Alapelvek...................................................................................................................12
1.3.3.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek ........................................................................13
1.4.
Függést okozó szenvedélyek elleni feladatok .....................................................................14
1.4.1.
Az „áldozat” meghatározása, az áldozattá válást elősegítő tényezők ..........................14
1.4.2.
Elősegítő tényezők: ....................................................................................................14
1.4.3.
Az áldozattá válás kockázata ......................................................................................14
1.4.4.
A megelőzés célja.......................................................................................................15
1.4.5.
Az áldozattá válás módjai...........................................................................................15
1.4.6.
Az áldozattá válás megelőzési módjai.........................................................................16
1.4.7.
Tanórai foglalkozások.................................................................................................17
1.4.8.
Tanórán kívüli elfoglaltságok......................................................................................18
1.4.9.
Az intézménnyel együttműködő szervezetek:.............................................................18
1.4.10.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................19
1.5.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................20
1.5.1.
Közösségfejlesztés célja: ............................................................................................20
1.5.2.
A közösségfejlesztés feladata:....................................................................................20
1.5.3.
Az intézmény hagyományainak rendszere..................................................................22
1.6.
1.5.3.1.
Az iskola és a szülők kapcsolattartásának rendje.................................................22
1.5.3.2.
Az iskola és a diákönkormányzat kapcsolattartásának rendje .............................23
A pedagógusok helyi feladatai ...........................................................................................25
1.6.1.
A pedagógus feladatai................................................................................................25
1.6.2.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................27
1.7.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .....................28
1.7.1.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...................................28
1.7.2.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..............................30
1.7.3.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ...................33 2
1.7.4.
2.
A gyermekvédelmi feladatok ellátása.........................................................................33
1.8.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................................36
1.9.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...........................................36
1.10.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...............................................................38
1.11.
A tanulók felvételének és átvételének elvei ....................................................................39
Az intézmény helyi tanterve ......................................................................................................41 2.1. A választott kerettanterv megnevezése; a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások ............................................................................................41 2.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám.............................................................................45
2.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...................51
2.4.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...........53
2.4.1.
Nevelés – oktatás első szakasza .................................................................................53
2.4.2.
Tevékenységrendszerünk fő területei.........................................................................59
2.5.
Mindennapos testnevelés ...................................................................................................62
2.6.
A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .........................................62
2.7.
Projektoktatás....................................................................................................................62
2.8.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............64
2.8.1. A szöveges értékelés folyamata az első évfolyam végéig és a második évfolyam félévéig 65 2.8.2.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái:.................................................................67
2.8.3.
Az értékelés (érdemjegyszerzés) gyakorisága .............................................................69
2.8.4.
Az értékelés módja ....................................................................................................69
2.8.5.
A tantárgyi érdemjegyek követelményei szóbeli feleletek esetén:..............................70
2.8.6.
A tantárgyi értékelés követelményei, nevelőtestületi feladatai...................................71
2.8.7.
A beszámoltatások formái:.........................................................................................72
2.8.8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ..............................................................................................73 2.8.9.
Egységes eljárások alkalmazása..................................................................................74
2.8.10.
A magatartás és szorgalom helyi minősítésének rendje..............................................75
2.8.11.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei: ...................................................................77
2.9. 2.10.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...........................................80 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...............80
2.11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók lehetőségei a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerésére.................................................................82 2.12.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................................82 3
2.12.1.
Az iskolai környezeti nevelés......................................................................................82
2.12.2.
Az iskolai egészségnevelés .........................................................................................85
2.13.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések........................................................89
2.14.
A tanulók jutalmazásának elvei......................................................................................89
2.14.1.
A tanulók elismerésének fokozatai:............................................................................90
Kitüntetések:.............................................................................................................................91 3.
Melléklet...................................................................................................................................92
4
„Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért, s jóért, amit tehetünk!” (Széchenyi István)
5
1.
Az iskola nevelési programja
1.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
A nevelés célja mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedék formálása, kialakítása. Pedagógiai Programunk a XXI. század második évtizedének végéig fogalmazza meg azokat a célokat, amelyeket intézményünk fontosnak tart annak érdekében, hogy a jövő századra felkészíthesse növendékeit. Nevelni csak megfelelő értékrend kialakításával lehet. Ezért munkánkban az emberi kultúra általános alapértékei (igazság, jóság, szépség, szeretet) meghatározó jellegűek. Ehhez társulnak azok az értékek, amelyek iskolánk sajátos arculatát adják. Iskolánkban, a helyi igények ismeretében az elkövetkező időszakban szerkezetváltásra nem kerül sor, továbbiakra is 8 osztályos, 4 alsó, 4 felső tagozattal működő iskola. Eddigi munkánkat a gyermekszereteten alapuló, gyermekközpontú pedagógia jellemezte.
Ennek
szellemében
kívánjuk
munkánkat
folytatni.
Olyan
gyermekközpontú iskolát szeretnénk, ahol gyermekléptékű a tananyag; van idő a gyakorlásra; serkentőerő a sikerélmény és nem az elvárások; ahol a gyerekek szívesen tanulnak és tevékenykednek. Azt valljuk, hogy azok az emberek, akik gyermekkorukban magas szintű képzést kapnak, egész életükre hatékonnyá válnak.
Az általános iskola, így a mi iskolánk cél- és feladatrendszerét általános vonatkozásban a Nemzeti Alaptanterv alapelvei határozzák meg.
6
A köznevelési törvényben meghatározott funkciók:
Az általános iskola biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú oktatást, nevelést.
Tegye lehetővé a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást.
A személyiség teljes körű kibontakozásának segítése.
Fokozott gyermekvédelmi funkció.
A közvetlen társadalmi környezet (község, szülők, gyermekek) igényei által meghatározott funkciók:
Minden gyermeket meg kell próbálni sikeresen 8 osztályon végigvinni annak érdekében, hogy tovább tudjon tanulni.
Minden tanulónk számára biztosítanunk kell az alapkészségek elsajátítását, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek.
Kistelepülés kisiskolája lévén a szülők a minél többféle, változatos tartalmú tevékenységek szervezését igénylik.
Ezen
alapfunkciók
kibontakoztatásával,
ellátása
mellett
célunk
tehetséggondozással,
a
tanulók
korrepetálással
képességeinek egyenlő
esélyt
biztosítani az általános műveltség alapjainak elsajátításához.
Iskolánk hosszú múltra tekinthet vissza és büszke hagyományaira, ezért továbbra is célunk hagyományaink ápolása.
Hagyományos ünnepeink közös megtartása a község lakóival és a gyerekekkel.
Fazekas-napok.
A Hagyományőrző csoport tevékenysége.
Nyitottság és tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt.
Nevelő munkánk kiemelt szerepet szán a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumához tartozók azonosságtudatának tiszteletben tartását.
7
Emellett fontosnak tartjuk, hogy tanulóink képesek legyenek helytállni a globalizálódó világban. Nemcsak a nemzethez, hanem Európához való tartozásukat is hangsúlyozzuk.
A természet és a környezet szeretete és védelme.
A szűkebb-tágabb értelemben vett szülőföld megismerése kirándulások, túrák, táborozás kapcsán.
Jeles napok a természetvédelemben program.
Egészséges életmódra nevelés.
Az önkiszolgálás, egészséges és kulturált étkezés szokásainak kialakítása.
Az öltözködés, a tisztálkodás, a testi higiénia igényének kialakítása.
A testi és szellemi teherbíró képesség fejlesztése.
A magyar kultúra megismertetése, védelmére és továbbfejlesztésére való nevelés. A művészetek iránti igény felkeltése.
A szép, szépség felismerése, megbecsülése, megóvása.
Műélvezetre nevelés.
Színház, film, hangverseny, könyvtár, múzeumlátogatás.
A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemük kialakítása az iskolában folyó valamennyi tevékenység keretén belül.
A pedagógusoknak ismerniük kell és a fiatalok nevelésekor határozottan képviselniük kell a tradicionális emberi, a magyar és a helyi értékeket. A pedagógiai munka színvonalának emelése.
Részvételek továbbképzéseken, tanfolyamokon, tréningeken.
Az alkalmazott pedagógiai módszerek megismerése, megvitatása.
8
Nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása.
9
1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Célunk és feladatunk az egész gyermeki személyiség - az értelem, az érzelem, a fizikum, a jellem - harmonikus és differenciált fejlesztése.
Prioritások:
nyújtsunk minden alapműveltséget
tanulónak
egységes,
korszerű,
továbbépíthető
fejlesszük erkölcsi tulajdonságaikat, közösségi magatartásukat
tegyük képessé őket a szép befogadására, megóvására és megteremtésére
testileg, szellemileg egészségesek lehessenek gyermekeink.
Fentiek megkövetelik az iskola nyitottságának és társadalmi kapcsolatainak kiszélesítését, az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását.
A tudomány és technika fejlődése nélkülözhetetlenné teszi az állandó önművelődés igényének és készségének megalapozását, a képességek sokoldalú fejlesztését. Egyre fontosabbá válik a gondolkodási képességek, különösen a problémamegoldó képesség fejlesztése. Gyermekeink érdekében ezért minden lehetséges eszközzel igyekszünk elérni, hogy megakadályozzuk hátrányaik felhalmozódását, a lemorzsolódást. Fontos feladatunk, hogy hozzájáruljunk a különböző körülmények között élő tanulók
fejlődési
kibontakoztatásához,
esélyegyenlőségének képességeik
biztosításához,
fejlesztéséhez.
Meg
személyiségük kell
alapoznunk
pályaválasztásuk sikerét. 10
A családokkal együttműködve törekszünk a gyermekek komplex személyiségfejlesztésére. Hangsúlyt helyezünk a kulcskompetenciák kialakítására, vagyis az ismeretek,
készségek
és
attitűdök
többfunkciós
egységére,
amellyel
mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kötelező oktatás időtartama alatt elsajátított kulcskompetenciák a későbbiekben alapját képezik az egész életen át tartó tanulásnak.
1.3.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Egészségnevelésünk elsődleges célja, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel és módszerrel elősegítsük tanulóink és tantestületünk egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, ezáltal az eredményes tanulást. Célunk továbbá,
hogy
intézményünk
egészséges
környezetet
alakítson
ki,
együttműködést biztosítson a pedagógusok, az egészségügyi szervek, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között.
Olyan oktató-nevelő munka megvalósítására törekedünk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri a szakmai erőfeszítéseket, támogatja az előrejutást Ezen célok eléréséhez a következő területeken lényeges gondolkodásmódbeli változtatásokra, van szükség:
az egészséges étrend igényének a kialakítása
a mindennapos mozgás, testedzés
a szabadidő hasznos eltöltése
alapvető higiéniai szokások
a környezetünk tisztaságával szemben támasztott igények
társas kapcsolatok, konfliktuskezelés 11
1.3.1. Az iskola jövőképe
Szeretnénk, ha iskolánkban diákjaink tudatosabban foglalkoznának saját és társaik egészségével, egészséges környezetével. Étrendjükben a szénhidrát dús enni- és innivalókat felváltanák a gyümölcsök, gyümölcslevek, kiemeltebb szerepet kapna a víz. Intézményünk körüli kulturált szabad teret mind többen használnák a szabadidő hasznos eltöltésére, gyakrabban tartózkodnának a szabad levegőn. A tanórákon továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a helyes testtartásra, ezáltal tanulóinknál lényegesen csökkenne a gerincoszlop és a szem rendellenességeinek előfordulása. A környezeti nevelésen keresztül minden diákunkban maradéktalanul kialakulna a természethez való egészséges viszony.
1.3.2. Alapelvek
A mindennapi életben egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészség megőrzése, az élet védelme. A jóléti társadalmak életmódjából adódó betegségek egyre inkább érintik a fiatalabb korosztályt. Ezért már az általános iskolában nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra. Minden tanulónak tisztában kell lennie önmagával és egészségi állapotával. Fel kell ismernie bizonyos tevékenységek rizikófaktorait, azok vállalásának határait. Alapvető feladatunk megértetni diákjainkkal, hogy a szenvedélybetegségek elkerülésével nemcsak saját, de közvetlen környezetük életét is harmonikusabbá tehetik. A lelki problémák kezelésének más útjai is vannak, a drogok, alkohol, stb. fogyasztása nem megoldás. Meg kell értetni diákjainkkal, hogy a különböző sajtótermékek, médiahírek nem feltétlenül valós értékeket közvetítenek, a „divat” nagyon gyakran káros hatást gyakorol nemcsak serdülő ifjúságunkra, hanem a későbbi korosztályokra is. Meg kell tanítanunk őket a hírek szelektálására.
12
Az egészségfejlesztés és –nevelés rendszerét a környezeti neveléshez hasonlóan csak összetett módszerekkel lehet a diákok felé közvetíteni. Nagyon fontos, hogy e terület minden órán, minden tantárgynál jelen legyen. Minden lehetőséget
meg
kell
ragadnunk,
hogy
diákjainkban
kialakuljon
az
egészségtudatos szemlélet, tisztában legyenek az egészségüket veszélyeztető káros
anyagokkal,
magatartásformákkal,
a
megelőzési
módszerekkel.
Lehetőségeink a következők:
tanórákhoz kapcsolódó feladatok elvégzése
kirándulások, túrák
szakkörök, versenyek (pl.: környezetvédelmi, sport, stb.)
programok szervezése (közlekedésbiztonság, stb.)
csecsemőgondozás,
hagyományőrző,
1.3.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Az egészségfejlesztés és –nevelés rendszerét a környezeti neveléshez hasonlóan csak összetett módszerekkel lehet a diákok felé közvetíteni. Nagyon fontos, hogy e terület minden órán, minden tantárgynál jelen legyen. Minden lehetőséget
meg
kell
ragadnunk,
hogy
diákjainkban
kialakuljon
az
egészségtudatos szemlélet, tisztában legyenek az egészségüket veszélyeztető káros
anyagokkal,
magatartásformákkal,
a
megelőzési
módszerekkel.
Lehetőségeink a következők: a) tanórákhoz kapcsolódó feladatok elvégzése b) kirándulások, túrák c) szakkörök,
versenyek
(pl.:
csecsemőgondozás,
hagyományőrző,
környezetvédelmi, sport, stb.) d) programok szervezése (közlekedésbiztonság, stb.)
13
1.4.
Függést okozó szenvedélyek elleni feladatok
1.4.1. Az „áldozat” meghatározása, az áldozattá válást elősegítő tényezők Az „áldozatok” azokat a személyeket jelentik, akik - egyénileg vagy közösen – sérelmet szenvedtek. Ebbe beletartozik a testi vagy szellemi sérülés, a gazdasági veszteség vagy alapvető jogaik lényeges csorbulása. 1.4.2. Elősegítő tényezők:
személyi kör: kor, egészségi állapot, a családban meghatározott hely
a kapcsolat a szociális környezettel
a képzettség
a tér és az idő, mint objektív adottságok
1.4.3. Az áldozattá válás kockázata Az áldozattá válás kockázata nem azonos valamennyi gyermek esetében. Vannak gyermekek, akik sebezhetőbbek, nagyobb gyakorisággal válhatnak áldozattá. Ennek hátterében sok, egymással összefüggő kockázati tényező áll:
Érzelemszegény környezet: elősegítheti a szexuális áldozattá válást. Ezek a gyermekek vágyódnak a vonzalomra, az elismerésre. A tettesek előszeretettel szemelnek ki ilyen családból származó gyermekeket.
A gyermektől távol tartózkodó szülők: alkohol- esetleg kábítószer elvonó kezelésen, büntetőintézetben tartózkodik. Ezeknek a gyermekeknek kevés barátjuk van. Kerülik a kortárs csoportokat, mivel szégyellik, megbélyegzettnek érzik magukat.
Társadalmi elszigeteltség
Szerzett tehetetlenség: az ember tapasztalati úton tanulja meg, hogy magatartásának lehetnek negatív következményei, amelyekre nincs befolyással. Ha egy gyermekkel ez többször megtörténik, akkor kezd passzívan viselkedni, s még veszély esetén sem tesz semmit azért, hogy a veszélyt elhárítsa.
14
1.4.4. A megelőzés célja A megelőzés nagyon fontos kérdése, hogy a gyermekeket a számukra alkalmas módon már az óvodában és az általános iskolákban oktassuk a sérelmükre elkövethető bűncselekmények fajtáiról, azok minden lehetséges következményeiről. Kialakítsunk bennük olyan tudatos viselkedésformákat, amelyekkel tudjanak „nem”-et mondani az őket érő, esetenként csábítónak tűnő bűncselekményeknek.
Nagyon fontos, hogy a gyermekek oktatása mellett a szülők tájékoztatása is megtörténjen, folyamatos kapcsolat alakuljon ki az intézmény és a szülők között. 1.4.5. Az áldozattá válás módjai
vagyon elleni bűncselekmény (lopás, rongálás, stb)
okirattal való visszaélés
kábítószerrel való visszaélés
alkoholfogyasztás
testi sértés
nemi erkölcs elleni bűncselekmények
felelőtlenség és a megelőzhetőség figyelmen kívül hagyása (dicsekvés a mobiltelefonnal, pénzmutogatás stb)
befolyásolhatóság (vagányság, kortárscsoport „húzóereje”)
15
1.4.6. Az áldozattá válás megelőzési módjai Az
áldozattá
válás
megelőzésének érdekében az
intézmény
nevelés-
oktatáspolitikájának foglalkoznia kell a következőkkel:
a tanulási kudarcokkal kapcsolatos jelzőrendszer kialakítása, felzárkóztató programok kidolgozása.
az ifjúság- és gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógusok és a helyi bűnmegelőzésben, alkohol- és drog prevencióban érintett szakemberek együttműködése.
a szabadidő helyes eltöltését szolgáló programok kidolgozása.
erőszakmentes konfliktuskezelő technikák oktatása.
a döntéshozatali, a problémamegoldó, a kommunikációs készség, önértékelés és a stressz kezelési készség fejlesztése.
az iskolán belüli kirekesztettség felderítése, az ellenük való hatékony fellépés.
16
1.4.7. Tanórai foglalkozások Az áldozattá válás megelőzése szorosan összefügg az egészségnevelési programmal, s szinte minden tantárgyba beépíthető: Tantárgy
Feladat
osztályfőnöki
Kiemelt szerepe van. D.A.D.A. program, rendvédelmi szervek által tartott előadások, védőnői szolgálat igénybe vétele. Konfliktuskerülő magatartásformák kialakítása beszélgetéssel, szituációs gyakorlatokkal, stb. A segítségnyújtó szervek megismertetése (családgondozói szolgálat, gyermek- és ifjúságvédelmi szervek, rendőrség, polgárvédelem, drogambulanciák, alkoholelvonók, stb.)
környezetismeret, természetismeret
Alsó tagozatban a helyes és helytelen magatartásformák megbeszélése, ezen belül a káros szenvedélyek és hatásaik ismertetése. Felső tagozatban 6. osztályban az egészségnevelés témakörében a káros szenvedélyekkel kapcsolatos feladatok megoldása.
biológia
Drog- és alkoholfogyasztás, hatásaik. Szexualitással kapcsolatos áldozattá válási lehetőségek megbeszélése, viselkedési formák taglalása. Oktatófilmek vetítése.
történelem
Egyes kultúr korok szokásainak megismertetése, ezzel bizonyos, ismétlődő helytelen szokásokra hívhatjuk fel a figyelmet.
idegen földrajz matematika
nyelv, Más népek kultúrájának megismerése, felkészülés egy ottani látogatáskor bekövetkező esetleges bűncselekményre. Az alapvető számolási készség kialakításával lehetőséget kap a gyermek a bolti csalások elkerülésére (rosszul adnak vissza)
17
1.4.8. Tanórán kívüli elfoglaltságok
Nagyon fontos szerepe van a szabadidő helyes eltöltési módjainak. Ezért a tanórán kívüli elfoglaltságok szervezésében fontos az együttműködés a település önkormányzatával, rendfenntartó szerveivel. Közös programok kialakításával lehet csökkenteni a fiatalok áldozattá válását:
Teleház működése
Falunap, közös ünnepélyek szervezése
rendvédelmi szervek bemutatói, előadásai
közös szülői fórumok tartása az esetleges veszélyhelyzetekben (gyermekkereskedelem, drogokkal való visszaélés, stb.)
versenyek, kirándulások szervezése
1.4.9. Az intézménnyel együttműködő szervezetek:
Polgárőrség helyi szervezete
A keszthelyi és a zalaszentgróti rendőrkapitányság
Védőnői szolgálat
TÉGY, Gyermek- és Ifjúságvédelem
Önkormányzat
Megyei Gyermekpszichiátria szakemberei
Fejlesztőpedagógusok
18
1.4.10.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatása évfolyamonként, a tanulók életkori sajátosságait, pszichés fejlettségét figyelembe véve folyik. Alsó tagozatban a cél:
veszélyhelyzetek környezetben),
megelőzése,
segítségkérés formáinak ismerete és gyakorlata,
segítő attitűd kialakítása,
elsősegélyláda tartalmának ismerete,
az elsősegélynyújtás elsősegélyt),
egyszerűbb sérülések tüneteinek felismerése, ellátása.
alapjainak
felismerése
ismerete
(iskolában,
(fogalma,
ki
otthon,
nyújthat
Felső tagozatban cél:
segítségnyújtás szabályainak ismerete,
baleseti szituáció értékelése, sérülések osztályozása,
mentőhívás módja,
elméleti tudásra épülő gyakorlati elsősegélynyújtás.
Módszerek:
előadás,
bemutató,
szituációs gyakorlatok,
gyakorlás sebimitációs készlettel, szemléltető eszközökkel.
19
1.5.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.5.1. Közösségfejlesztés célja:
gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése
a kollektíva és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása
a tanulók erkölcsi tulajdonságainak formálása
ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és életmód kialakításához, az életkornak megfelelő szinten
a tanulók egyéni és közösségi- közéleti tevékenységének szervezése.
1.5.2. A közösségfejlesztés feladata:
a.) A közösség és személyiség viszonyának fejlesztése érdekében:
a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése
a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása
a kollektíva iskolán belli és külső kapcsolatainak létrehozása, erősítése
nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre, a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása
a gyermekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakításának elősegítése
ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére
az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény kialakítása, felkészítés a társadalom életében való cselekvő részvételre
előkészítés a helyes családi életre, felkészítés a családban folyó életre
nevelés a magánélet és a közélet érdekeinek egyeztetésére
20
b.) A világnézeti, erkölcsi, politikai magatartás kialakítása érdekében:
a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása
az eredményes tanulás feltételeinek megteremtésére való nevelés
a tanulás motívumainak fejlesztése
a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátítatása
a továbbtanulási lehetőségek, a tanulók előtt nyitva álló szakmák, foglalkozások, életpályák megismertetése, előkészítés a tudatos iskola- és pályaválasztásra
meggyőzés a rendszeres tanulás és a jól végzett munka egyéni és társadalmi jelentőségéről, az egész életen át tartó önművelés fontosságáról
a tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése
biztonságos, egészséges életre, a tiszta megteremtésére, környezetvédelemre nevelés
az iskolai és iskolán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése
az egyént fejlesztő és a közösséget erősítő szabadidő-eltöltésre nevelés.
és
rendes
környezet
21
1.5.3. Az intézmény hagyományainak rendszere
Mivel településünkön már az 1700-as évektől működik iskola, nagy hangsúlyt fektetünk
hagyományaink
ápolására.
A
következő
ünnepélyeket,
megemlékezéseket rendezzük meg iskolánkban:
Tanévnyitó ünnepély,
Október 23-ai megemlékezés,
Mikulás ünnepély,
Karácsony,
Farsang,
Március 15-e,
Anyák napja,
Gyermeknap,
Ballagás,
Tanévzáró ünnepély.
1.5.3.1. Az iskola és a szülők kapcsolattartásának rendje
Intézményünk szoros kapcsolatot alakított ki a családokkal, mivel gyermekeink nevelésének hatékonysága nagyban függ attól, mennyire képes az iskola célkitűzéseit, nevelési elképzeléseit a szülőkkel elfogadtatni, illetve a szülőket ebbe a munkába bevonni, ezért - immár hagyományosan - a gyermekek családjával maximálisan jó együttműködésre törekszünk. Ennek érdekében erősítjük a már hagyományosnak mondható formák hatékonyságát.
22
Ennek lehetőségei:
szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás,
nyílt napok rendszeres szervezése minden évfolyamon,
pályaválasztási tájékoztató a 7.- 8. évfolyamok szülői számára,
közös ünnepségek osztály-, iskolai- és községi szinten,
szülők - pedagógusok bálja.
1.5.3.2. Az iskola és a diákönkormányzat kapcsolattartásának rendje
A diákönkormányzat szervezett formában és külön munkaterv alapján működik iskolánkban. A diáktanács minden évben újraválasztja elnökét, és képviselőt delegál más szervezetekbe. Felnőtt vezetőjét a diákok javaslata alapján a tantestület választja meg. Folyamatos feladataink közé tartozik az iskolai ügyeleti rend ellátása, az iskolarádió működtetése, a diákkezdeményezések képviselete. Önálló döntési, egyetértési, véleményezési jogukkal minden esetben élnek.
A diákönkormányzat tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolarádió létrehozásáról, működtetéséről, s diákvezetőjének megbízásáról.
23
A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is:
tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok, stb.)
sportélet,
túrák, kirándulások, táborok szervezése,
kulturális programok szervezése,
társadalmi munkák szervezése,
tanulói ügyelet megszervezése.
A diákönkormányzat szervezeti és
működési szabályzatát a
választó
tanulóközösség fogadja el, s a nevelőtestület hagyja jóvá. Egyedi diákjogi ügyben a diákönkormányzat állást foglal, s ezt az állásfoglalást hivatalosan az igazgató, a nevelőtestület tudomására hozza.
Diákközgyűlést évente egy alkalommal tartunk, mely az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma. Feladata a gyermeki jogok és tanulói jogok helyzetének áttekintése és értékelése. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket tehetnek fel, s válaszokat kell kapniuk az iskola vezetőitől. Lehetőséget nyújt az iskolában felmerült diákjogi problémák felvetésére, az iskolavezetéssel közösen elfogadható megoldások kezdeményezésére.
24
1.6.
A pedagógusok helyi feladatai
1.6.1. A pedagógus feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai
diákönkormányzatot
ünnepségek
és
segítő
rendezvények
25
iskolai dokumentumok közreműködés,
készítésében,
felülvizsgálatában
való
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
az iskola közös tereinek és az osztálytermeknek rendben tartása, a tanuló kiállított
munkáinak és a terem dekorációjának gondozása.
26
1.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában.
az osztályfőnöki órákra felkészül,
az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,
együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását,
segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,
kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,
szülői értekezletet tart,
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, szöveges értékelések és bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása,
segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait,
kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével,
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában,
a hatékony tanuló- és közösség-megismerés érdekében órát látogat az osztályban. 27
1.7.
A kiemelt figyelmet tevékenység
igénylő
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
1.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenység nevelő- oktató munkánk kiemelkedő feladata. Már óvodás korban elkezdődik ez a munka, s az iskola épít az itt szerzett alapokra, tapasztalatokra. A nevelés-oktatás folyamatában a differenciált foglalkoztatás került előtérbe, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges gyermek továbbfejlődjön, s a lassabban érő
is
kibontakoztathassa
képességeit.
Tanulóink
számára
változatos
tevékenységformákat kínálunk, melyekhez az intézmény biztosítja a kereteket s a szakszerű irányítást: - szakkörök - szaktárgyi, pl. angol, biológia, informatika - egyéb, pl. kézműves, színjátszó, hagyományápoló, sportkör, énekkar - versenyek - tanulmányi versenyek – helyi, régiós, megyei, országos, nemzetközi - vetélkedők - feladatmegoldó versenyek - pályázatok – tudományos diákköri, művészeti - kulturális bemutatók, szemlék
Az itt szerzett tapasztalatok, eredmények segítik önértékelésük fejlődését, s további ösztönző erőt jelent a későbbi erőpróbákra való felkészülésben.
28
A nevelőtestületnek arra kell törekednie, hogy minden tanulóban megtalálja a benne rejlő értékeket, és mindent megtegyen ezek kibontakoztatása, fejlesztése érdekében. Fontos a tehetség mielőbbi felfedezése. A tehetség kibontakoztatásáért a barátok, a szülők és az iskola közös felelősséggel tartozik: A/ Iskolán kívüli segítségnyújtás:
család: a gyermek igényeire való reagálás, ingerekben gazdag környezet biztosítása
barátok: fontos a motiváló baráti közösségi kapcsolatok megléte
szervezett, iskolán kívüli elfoglaltságok. A gyermek olyan tevékenységekkel foglalkozhasson, amiket szeret, amiket nem tud megunni (sakk, sport, zene, honismeret, természetvédelem, állattartás, barkácsolás, stb.)
B/ Iskolai segítségnyújtás:
a tanulási folyamat gyorsítása (a közoktatási törvény lehetőségei szerint előbb íratják be az iskolába, több évet végez el egyszerre, stb.)
a szokásos tananyag egyéni dúsítása a terjedelem növelésével, vagy az ismeretek elmélyítésével
a tananyag bővítésének lehetőségei
a tanórai és a házi feladati tananyag differenciálása (külön személyre szabott feladatokkal)
nevelési tanácsadó szakmai segítségének kérése, folyamatos, szoros együttműködés
versenyekre jelentkezés, felkészítés, utaztatás, jutalmazás.
Az iskola fontos feladata, hogy a pedagógusokat felkészítse (tanfolyamok, továbbképzések) a tehetséges gyermekekkel való foglalkozásra.
29
A nevelőtestületnek toleránsnak kell lennie a tehetséges gyermekek újszerű, nem szokványos gondolkodásával, megoldásaival szemben. A tehetséggondozás szakmai, szaktárgyi jellegű feladatait valamennyi pedagógus, a tehetség területéhez legközelebb álló szaktanár pedig kiemelten köteles teljesíteni. A tehetséggondozó munka összehangolása, egyeztetése az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök egyéni fejlesztési tervet készít, nyomon követi a tanuló fejlődését, folyamatosan egyeztet és tájékoztat a nevelőtestület tagjaival. Szoros kapcsolatot tart a szülőkkel a gyermek képességeinek koordinált, céltudatos fejlesztése érdekében. A tehetséggondozó munkáról félévkor és a tanév végén beszámol. A tehetséggondozás valamennyi pedagógus feladata. A gyermek személyre szabott fejlesztését az osztályfőnök hangolja össze.
1.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását,
fejlesztését,
illetve
oktatásukhoz
–
nevelésükhöz 30
nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Alapelv
A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.
Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását,
A sajátos nevelési foglalkoztatását,
A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával,
A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.
igény
típusának
megfelelő
gyógypedagógus
31
Cél
A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása.
Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.
a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést
a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Feladat
Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.
Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.
A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.
A fejlesztés tervezése tanórai keretek között speciális tantervre építetten.
A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése.
A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése.
Tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.
Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvéte.
32
1.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus gyermekenként, tanulónként.
1.7.4. A gyermekvédelmi feladatok ellátása
A
gyermek-
és
ifjúságvédelem
átfogóan
tartalmazza
mindazokat
a
követelményeket, amelyek érvényesítése a gyermekek megfelelő testi, értelmi és érzelmi fejlődését szolgálják. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért, tevékenységekért alapvetően az intézmény mindenkori vezetője, valamint a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus a felelős.
A gyermek- és ifjúságvédelem megelőző szakaszában a veszélyeztetettség észlelésében és felderítésében, valamint az okok megszüntetésére irányuló visszajelzésben jelentős szerepet tölt be intézményünk.
33
A gyermekvédelmi felelős feladatai:
Intézményi mérések elvégzése (prevenció, helyzetfelmérés)
Nyilvántartások vezetése
Intézkedések megtétele
Kapcsolattartás (szülők, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, orvos, védőnő, egyéb szakemberek)
Gyermekek érdekeinek képviselete
Továbbképzéseken való részvétel
Szakirodalom követése, ajánlása
Iskolánkban minden tanév elején az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felméri a tanulók szociális helyzetét egy jól bevált kérdőív segítségével.
A leggyakrabban előforduló veszélyeztető tényezők:
környezeti ártalom,
negatív családi körülmény,
magatartási probléma,
szociális nehézség,
egészségi ártalom.
A legnehezebb dolgunk akkor van, amikor ezen tényezők együttesen jelennek meg a gyerekek, a családok életében.
34
Feladataink nevelőtestületen belül:
információk folyamatos gyűjtése, átadása
együttműködés
segítségnyújtás
tanácsadás
nevelési értekezleteken való részvétel
szakirodalom ajánlása
A szülők körében végzett feladatok:
szemléletformálás
együttműködés
életvezetési és nevelési tanácsok
programok ajánlása
tájékoztatás a törvényi háttérről
Alkalmazandó tevékenységformák:
differenciált nevelőmunka (beszélgetések, családlátogatások, egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás stb.)
a rászorultságnak megfelelő szociális gondoskodás (kedvezményes illetve ingyenes étkeztetés, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás stb.)
valamint a gyermek védelme érdekében a szülő támogatása (nevelési segély, szülő foglalkoztatása közhasznú munkásként)
illetve, figyelmeztetését célzó hatósági intézkedés kezdeményezését foglalja magába.
Fontos számunkra, hogy az iskolában jelentkező nehézségek nagy részét - segítő szakemberekkel - az iskola saját problémamegoldó kapacitásának bővítésével helyben is képesek legyünk megoldani.
35
1.8.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
saját működéséről,
a diákönkormányzat felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
1.9.
működéséhez
biztosított
anyagi
eszközök
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Az iskolaközösséget az alkalmazottak, szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogviszonyaikat különböző közösségek révén érvényesíthetik. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: -
az igazgató: a szülői munkaközösség választmányi ülésein, alkalmanként írásbeli tájékoztatón, összevont szülői értekezleten keresztül,
-
az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.
- A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatást: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli
tájékoztatók
a
tájékoztató
füzetben
adunk. 36
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. Iskolánkban Szülő Szervezet működik. Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztályok Szülői Szervezetét, akikkel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. Az iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Szervezet választmánya, amelynek munkájában az osztályok Szülői Szervezetének elnökei vesznek részt. A választmány a szülők javaslati alapján elnököt, elnökhelyettest és pénztárost választ. Az iskolai Szülői Szervezetet az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi
az
iskola
pedagógiai
programját,
házirendjét,
munkatervét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
37
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő
kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és vizsgabizottság megbízott tagjaira.
a
Osztályozó vizsgát tehet, akit:
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
38
A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 1.11. A tanulók felvételének és átvételének elvei A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezhet, erről az iskola igazgatója dönt. Iskolánk beiskolázási körzete: Sümegcsehi, Döbröce, Nagygörbő. Felvétel az elsős évfolyamra felvételi vizsga nem szervezhető. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből, melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát; 39
a gyermek lakcímkártyáját;
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.
Amennyiben iskolánk –a rendeletben megadott sorrend szerint- az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendtartalmazza.
Iskolánkba tanév közben érkező új tanulók számára-szükség esetén- az ismeret elsajátításhoz, alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyújtanak pedagógusaink.
40
2.
Az intézmény helyi tanterve
2.1.
A választott kerettanterv megnevezése; a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások
Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:
A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.
A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
41
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Magyar nyelv és irodalom Matematika
1 óra
1 óra
3. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Matematika
3. évfolyam
Környezetismeret
1 óra
4. évfolyam
2 óra
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Matematika
4. évfolyam
Környezetismeret
1 óra
5. évfolyam
Magyar nyelv
1 óra
5. évfolyam
Irodalom
1 óra
5. évfolyam
Matematika
1 óra
6. évfolyam
Magyar nyelv
1 óra
6. évfolyam
Irodalom
1 óra
6. évfolyam
Matematika
1 óra
7. évfolyam
Magyar nyelv
1 óra
7. évfolyam
Irodalom
1 óra
1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam
1 óra 1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
42
7. évfolyam
Matematika
1 óra
7. évfolyam
Kémia
0,5 óra
7. évfolyam
Földrajz
0,5 óra
8. évfolyam
Matematika
1 óra
8. évfolyam
Fizika
1 óra
8. évfolyam
Irodalom
0,5 óra
8. évfolyam
Biológia-egészségtan
0,5 óra
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja.
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
43
ÉVFOLYAM
VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam
Ének-zene:A változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam
Biológia A változat
5-8. évfolyam
Fizika A változat
5-8. évfolyam
Kémia A változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai
munkaközösségeinek,
illetve
–
amelyik
tantárgynál
nincs
munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:
2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon
2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon
2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon
2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel.
44
2.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettanterv alapján a helyi tantervünk tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Pirossal jelöltük a kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámát. Az elsajátítandó tananyag a kerettantervhez képest nem bővül, a megemelt óraszám az ismeretek
6+1
8.évf.
6+1
7.évf.
4.évf.
7+1
6.évf.
3.évf.
7+1
5.évf.
2.évf.
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret/ természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon-és népismeret Vizuális kultúra, média
1.évf.
Tantárgya k:
elmélyítését, a képességek jobb alapozását szolgálják.
0
0
0
0
2+1 2+1 3 3+1 1 2
2+1 2+1 3 3+1 1 2
1+1 2 3 3+1 1 2
2 2+0,5 3 3+1 1 2
4+1 1 0
4+1 1 0
4+1 1 0
2 4+1 1 0
1
1
1+1
1+1
2
2
0
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
2 1+0,5 2
1+1 2 1+0,5
0 2 0
0 2 0
0 2 0
0 2 0
0 1 1
0 1 0
1+0,5 1 0
2 1 0
2
2
2
2
1
1
1
1 45
Informatika Életvitel és gyakorlat/Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret
0 1
0 1
0 1
0 1
0 1
1 1
1 1
1 0
5
5
5
5
5
5
5
5
0 23 2
0 23 2
0 22 3
0 24 3
1 25 3
1 25 3
1 28 3
1 287 3
25
25
25
27
28
28
31
31
A választható órák/foglalkozások óraszáma Évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Óraszám
2
2
2
3
3
4
4
2
46
A kötelező tanulási időben végzendő kompetencia elemek (TÁMOP 3.1.4. pályázat fenntarthatóság) megvalósulási területe a tanévek függvényében. kompetencia elem szövegértés-
tanév 2010/2011
2011/2012
1-2. osztály 1-2-3.
szövegalkotás
2012/2013
2013/2014
2014/2015
1-2-3-4.
1. osztály
1-2. osztály
osztály
osztály
1. osztály
1. osztály
1. osztály
1. osztály
„A” műveltség terület tantárgyi bontás nélkül magyar nyelv és irodalom
1. osztály
matematika
5.-6.
5.-6.-7.
5.-6.-7. -8.
5.-6.-7.-8.
5.-6. -7. -8.
„A”
osztály
osztály
osztály
osztály
osztály
szociális és
4. osztály
3. osztály
3.-4.
3.-4.
3.-4.
osztály
osztály
osztály
életvitel „B” szociális és
1-2.
1-2.
1-2.
1-2.
1-2.
életvitel „C”
osztályos
osztályos
osztályos
osztályos
osztályos
napközis
napközis
napközis
napközis
napközis
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
IKT tartalom
Digitális tartalmak, eszközök gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése a bevont tanórákon a kompetencia alapú
47
foglalkozások 25%-ában Szociális és életvitel kompetenciaterület az alsó tagozat adott évfolyamán a tanévet átfogóan kompetencia alapú oktatási program (B programcsomag) alkalmazásával jelenik meg, napközi otthonos csoportban adott tanévet átfogóan kompetencia alapú oktatási program (C programcsomag) alkalmazásával jelenik meg. A szükséges időkeret a hagyományos magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül évi 30 óra modul felhasználásával jelenik meg. Innovációk 2010-
2011-
2012-
2013-
2014-
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
tanév
tanév
tanév
tanév
tanév
1-8.
1-8.
1-8.
1-8.
Három hetes projekt: „Víztől 1-8. a Földig”
osztály osztály
osztály
osztály
osztály
Témahét: „Ihaj-csuhéj”
1-8.
1-8.
1-8.
1-8.
osztály osztály
osztály
osztály
osztály
Önálló innováció:” Helyi
1-8.
1-8.
1-8.
1-8.
hagyományok értékeinek
osztály osztály
osztály
osztály
osztály
1-8.
1-8.
feltérképezése-A téli ünnepkör”
48
Moduláris oktatás
A
szövegalkotás
a
2011-
2012-
2013-
2014-
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
tanév
tanév
tanév
tanév
tanév
1-2.
1-2.
1-2.
1-2.
osztály
osztály
osztály
3-4.
3-4.
3-4.
osztály
osztály
osztály
5-6.
5-6.
5-6.
oktatás 1-2.
moduláris
bevezetése
2010-
szövegértés- osztály osztály kompetencia
területen 1-2. osztályban Két keréken biztonságosan
3-4.
3-4.
osztály osztály A moduláris oktatás-logikai 5-6.
5-6.
játékok a matematika órán
osztály osztály
osztály
osztály
osztály
Egészséges életmódra nevelés
7-8.
7-8.
7-8.
7-8.
osztály
osztály
osztály
Technika és életvitel
7-8.
osztály osztály
A Jó gyakorlatot, melynek címe: Az anyanyelvi kompetencia széles körű fejlesztése kooperatív technikák alkalmazásával 1-4. osztályban a 2010-2011-es tanévtől felmenő rendszerben alkalmazzuk.
A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha rendelet másképp nem írja elő –egy tanítási napon nem lehet több
az első-harmadik évfolyamon hat tanítási óránál,
a negyedik-nyolcadik évfolyamon hét tanítási óránál.
49
A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten nem lehet több
az első-harmadik évfolyamon 27 óránál,
a negyedik évfolyamon 29 óránál,
az ötödik-hatodik évfolyamon 31 óránál,
a hetedik-nyolcadik évfolyamon 35 óránál.
Az iskola az alábbi szabadon választható foglalkozásokat kínálja:
50
2.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége /illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok/ határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken/ tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösség a következő szempontokat veszi figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezettük be.
Szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben.
Tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez.
Tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen. 51
Adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást.
Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában.
Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon.
A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.
Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.
Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása.
Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.
Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.
Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen.
Amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk), 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével;
Amelyek jogosultak számára történő biztosítása az átmeneti években, amíg nem válnak minden tanuló számára ingyenessé, nem ró az intézményre indokolatlan többletkiadást.
Azokon az évfolyamokon és tantárgyakban, ahol a TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján kompetencia alapú nevelés folyik, a törvényben rögzített kompetencia alapú tankönyvek és taneszközök használata szükséges.
52
2.4.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
2.4.1. Nevelés – oktatás első szakasza
A bevezető és a kezdő szakasz fő feladata: az iskolába lépő kisgyermekben óvja, és tovább fejlessze a megismerés, a megértés a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.
Ezek a szakaszok a kíváncsiságra és az érdeklődésre építenek, és az ez által motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségek leküzdési folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális – kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadhatnak.
Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
53
54
A fejlesztés kiemelt területei
A test és a lélek harmonikus fejlesztése: A mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.
A szocializáció folyamatainak elősegítése: A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
Az
elemi
műveltségbeli
alapok
feltételrendszerének
megteremtése:
A
biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitűntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismertetek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.
55
Az alapfokú nevelés – oktatás második szakasza
Az alapozó és fejlesztő szakaszt foglalja magába. Szervesen folytatja az első szakasz nevelő - oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését.
Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik a érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6 évfolyamokon ezért az integratív – képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben valóélet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti 56
a természeti és épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.
Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelésioktatási
tevékenységével
az
iskola
fejleszti
a
tanulóban
a
nemzeti
azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más
népek
hagyományainak,
kultúrájának,
szokásainak,
életmódjának
megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.
A fejlesztés kiemelt területei
A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.
A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével,
a
mindennapi
életvitellel
összefüggő
praktikus
tudás
nyújtásával.
57
Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,
gyakoroltatásával.
gyakorlatközpontúság,
az
Az
életvitelhez
iskolai
tanulás
szükséges,
folyamatában
alkalmazható
a
tudás
gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett
tudásukat
valóságos
feladatok,
problémák
megoldásában,
konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció, és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. Az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez.
E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanuló kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti önbizalmukat. A tanulás folyamatában értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét.
58
2.4.2. Tevékenységrendszerünk fő területei
2.4.1.1. Nevelőtevékenységünk alapelvei:
az iskolai és szabadidős tevékenységek összegződésének (integrációjának) elve
a kötelező és szabadon választható tevékenységek egységének elve
a fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve.
Az iskolai tevékenységrendszerünk kialakításával a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését szeretnénk megalapozni. Figyelembe véve a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, az egyes életkorok sajátosságait, teljesítőképességüket. A tevékenységrendszer három fő terület kimunkálására irányul: - tanulási-tanítási tevékenység, - az egészséges életmódra irányuló tevékenység, - a tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység.
Tanítási-tanulási tevékenység
Pedagógiai munkánkban legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Tanulás-lélektani vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény teljesítményre sarkall, teljesítményképes tudást eredményez.
59
Feladatunk ebben a folyamatban:
szilárd alapokat próbáljuk teremteni, nyitottá, fogékonnyá, kreatívvá, az értékek befogadására képessé váljanak tanulóink.
Minden ez irányú tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság hatja át.
60
A speciális tanulási tevékenységek köre évfolyamonként: 1. osztály: A
kommunikációs
beszédművelés;
képességek
ismeretszerzés
fejlesztése; közvetlen
olvasás,
írás,
tapasztalatszerzés
(megfigyelés, cselekvés) útján; a matematikai gondolkodásmód alapelemeinek megszerzése. 2. osztály: Önálló szóbeli és írásbeli kifejezőkészség; anyanyelvi, matematikai képességek fejlesztése. 3. osztály: Tankönyvön kívüli más ismeretforrások beépítése a tanulásba (televízió, rádió, újságok, más könyvek); a konkréttól az absztrakt gondolkodásmód felé haladás; a tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása; könyvtárlátogatás. 4. osztály: Szöveges tanulás előkészítése; önálló feleletek szorgalmazása; természettudományi ismeretek bővítése; környezetvédelmi nevelés. 5. osztály: Speciális tanulási módok a több, tantárgy helyes tanulásának segítésére, az önálló ismeretszerzés erősítése és azok rendszerezési készségeinek fejlesztése; számítástechnika-informatika indítása; a memorizáló készség fejlesztése. 6. osztály: Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése. 7. osztály: Pályaorientáció segítése; az önismeret fejlesztése. 8. osztály:
61
Az elemi szintű általános műveltség hiányainak pótlása és ezzel kapcsolatban az igényszint növelése. 2.5.
Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelést a Nkt. 27. (11) bekezdése alapján szervezzük meg. 2.6.
A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
Tanulóink minden év május 20-ig megjelölhetik, hogy a szabadon választható foglalkozások közül (a napi illetve heti terhelés korlátait figyelembe véve) mit vesznek igénybe. A jelentkezés egész tanévre szól. Szintén május 20-ig jelentkezhetnek az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkör, énekkar, stb.). A felsorolt lehetőségek felkínálásakor megnevezzük az egyes foglalkozásokat tartó pedagógusokat.
2.7.
Projektoktatás
Minden tantárgy esetében szorgalmazzuk a tantervi tartalmak egy részének gyakorlat- illetve tevékenység-orientált, együttműködésen alapuló szervezését, és önálló tanulást is igénylő elsajátítását. A projektmunkák során célunk, hogy fejlesszük a gyerekek problémamegoldó képességét, kritikai gondolkodását, a különféle
ismeretforrások alkotó
felhasználására való képességüket, alakítsuk együttműködési készségüket, gazdagítsuk kommunikációs képességüket, és azt, hogy saját szerepüket, lehetőségeiket és határaikat világosan felismerjék a problémák megoldása során. Évente egy olyan projekthetünk van, amelyen az iskola minden tanulója részt vesz. 62
63
2.8.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítést alkalmazunk. Második év végétől a hagyományos osztályozással fejezzük ki a tanuló teljesítményét.
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását
akadályozó
tényezőket,
és
javaslatot
kell
tenni
az
azok
megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
A
tanuló
az
első
évfolyamon
csak
abban
az
esetben
utasítható
évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeknek az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló második és harmadik évfolyamon évismétlésre kötelezhető, ha az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette.
64
2.8.1. A szöveges értékelés folyamata az első évfolyam végéig és a második évfolyam félévéig
Az értékelésben a hangsúlyt a diagnosztizáló értékelésre kell helyezni. Arról adjon információt, hogy hol tart, hová kell fejleszteni a tanulót. A formatív, segítő értékelésnek órák közben mindig jelen kell lennie. Az összegző, lezáró értékelés a közös követelményről nyújtson minden gyerek számára visszajelzést.
Félévenként összegzés készül a szülők és a pedagógusok számára.
Ebben jelöljük: Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szintet, a tanulási tempót az előírt követelmények alapján. Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat. Ezeket személyre szabottan a következő szempontsor alapján rögzítjük:
Önállóság mértéke
Probléma iránti fogékonyság
Kutató, felfedező tevékenység
Problémamegoldó képessége
Együttműködési készség
Munkával szembeni igényesség
Kreativitás
Munkatempó
Munkamorál
Társakhoz, felnőttekhez való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat.
65
Szempontjai:
A másik ember tisztelete
Türelmesség
Egymásra figyelés
Segítőkészség
Együttműködési készség
Konfliktustűrés, konfliktuskezelés, konfliktusmegoldás készsége
Kompromisszumkötési készség
Egymás elfogadásának mértéke
Érdeklődési sajátosságait
Szempontjai:
Érdeklődési területei
Érdeklődésének tartóssága egy adott területen
Milyen új érdeklődése alakult ki a tanév során
Egyéni érdeklődése milyen konkrét tevékenységi formában nyilvánul meg
Milyen jellegű kezdeményezései vannak
Egyéb sajátosságait
Szempontjai:
Normák, szabályok betartása
Igényesség önmagával szemben
Döntéshozási képesség
Felelősségtudat
Nyitottság
Kíváncsiság
Érzelmi megnyilvánulások
66
2.8.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái:
diagnosztikus mérések
témazáró dolgozatok
felmérő dolgozatok
önálló fogalmazás írása
feladatlap kitöltése
rövid írásbeli felelet
tollbamondás
szódolgozat
Rendje: A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását szolgálja. Összefoglalás, rendszerezés előzi meg; a megírás idejét be kell jelenteni a tanulónak. A tanév eleji diagnosztikus mérés eredménye %-osan kerüljön az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe. A témazáró dolgozatok érdemjegyei piros színnel kerülnek az osztálynaplóba.
Korlátai:
A tantárgyi érdemjegyek nem születhetnek kizárólag írásbeli számonkérésből. Az írásbeli beszámoltatások és a szóbeli feleletek arányosak legyenek egymással.
A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél a szóbeliség domináljon.
Egy adott tanítási napon egy tanulócsoportban 1-6. évfolyamon csak egy, 7-8. évfolyamon pedig nem szabad kettőnél több témazáró dolgozatot íratni.
Hosszabb tanítási szünetet követő tanítási napon felmérést, témazáró dolgozatot nem szabad íratni.
Az írásbeli beszámolókat (dolgozatok, felmérések, stb.) legkésőbb két hét elteltével értékelve vissza kell adni a tanulónak.
Az osztály teljesítményét szóban értékeljük. 67
Szerepe:
Az alapozó tantárgyak éves tervezése előtt a diagnosztikus méréseket minden évfolyamon el kell végezni.
A diagnosztikus mérések alapján képet kapunk a tanulók tudásáról, képességeiről az adott időszakban, mely alapján meg lehet határozni a további feladatokat.
A felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a minőségirányítási programban lefektetett módon.
A felmérő és témazáró dolgozat alapján összehasonlítást lehet végezni, további feladatokat meghatározni.
Az írásbeli felelet, tollbamondás, stb. témakörön belül alkalmazható, kisebb egységek begyakorlása után.
Azt a témazáró dolgozatot, amelynek 40 %-a, vagy annál több elégtelen osztályzatot kap, begyakorlás után szóban vagy írásban javíttatni kell.
Súlya:
A tantárgy jellegéből fakadóan a pedagógus dönt arról, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés eredménye kapjon-e elsőbbséget.
A félévi és év végi tantárgyi osztályzat eldöntésénél a témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van.
Az írásbeli felelet (szódolgozat, tollbamondás, stb.) feleletértékű.
68
2.8.3. Az értékelés (érdemjegyszerzés) gyakorisága
A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján értékelhető a tanuló.
2.8.4. Az értékelés módja
2010. szept. 1-től felmenő rendszerben az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló hogyan teljesítette a tantervi követelményeket.
91-100 %
kiválóan megfelelt
76-90 %
jól megfelelt
41-75 %
megfelelően teljesített
0-40 %
felzárkóztatásra szorul
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a többi évfolyamon a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket alkalmazzuk.
Az
önálló
tantárgyként
tanított
készségtárgyakat
érdemjegyekkel minősítjük.
A magatartás- és szorgalom értékelése és minősítése minden évfolyamon érdemjegyekkel történik.
Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény esetén, év végén a jeles osztályzat mellett dicséret is adható; ennek minősítése: kitűnő.
69
2.8.5. A tantárgyi érdemjegyek követelményei szóbeli feleletek esetén: Jeles (5), ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Jó (4), ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási, fogalmazási hibákat vét. Közepes (3), ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány
hibával
eleget
tesz,
a
nevelői
segítségre
(javításra,
kiegészítésre) többször rászorul, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Válaszadása kényszerített. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2), ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális
ismeretekkel,
jártassággal
rendelkezik.
Egyszavas
válaszokat ad, fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1), ha a tanuló a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, a minimumot sem tudja.
70
2.8.6. A tantárgyi értékelés követelményei, nevelőtestületi feladatai
A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.
Értékeljük a sikeres és sikertelen tanulói munkát egyaránt.
Új tantárgynál az első hónapban különös gondot kell fordítani a tantárgy iránti érdeklődés felkeltésére.
Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját.
Helytelen viselkedésre, a tanórán való fegyelmezetlen magaviselet miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható!
Írásbeli felelet (feladatlap, ellenőrző dolgozat, témazáró) csak abban az esetben értékelhető érdemjeggyel, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégzik a megfelelő korrekciókat. Az írásbeli feleleteket két héten belül ki kell javítani, az értékelést el kell végezni.
A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől a tanév elején be kell szedni, illetve ne kerüljön kiosztásra a tankönyvekkel együtt.
A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, egy évig meg kell őrizni.
A témazáró dolgozatok érdemjegyét piros tintával kell a naplóba bejegyezni.
Az érdemjegyek osztálynaplóba és tájékoztató füzetbe való bejegyzése a szaktanár feladata. Az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe írt bejegyzésnek meg kell egyezni.
Ajánlatos a felelés témáját a tájékoztatóban az osztályzat előtt jelölni.
Az esetleges hiányok elkerülése érdekében az osztályfőnöknek legalább kéthavonta kötelessége a tájékoztatókat a naplóval egyeztetni. Az érdemjegyeknek a tájékoztató füzetben való pótlására az osztályfőnök jogosult.
Írásbeli ellenőrzéskor a helyesírási hibákat minden pedagógusnak kötelessége kijavítani.
Külalakjegyek a naplóban és a tájékoztató füzetben csak a külalak rovatba kerüljenek. Bármilyen tantárgy is az, nem lehet tantárgyi jegynek számítani. (Értékelni ugyanakkor fontos a külalakot legalább a magyar nyelv- és irodalom tantárgy kapcsán). 71
Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje (ne csak a 2. félévet), és ne csupán érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen.
Tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi.
A pontozással elvégezhető értékelésnél az érdemjegyek kialakítása alkalmával használatos értékelési normák legyenek ismertek a tanulók és a szülők előtt.
Szükséges az alsó és felső tagozat munkaközösségei között is az egyeztetés a zökkenőmentes átmenet érdekében.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.
Készségtárgyaknál javuló tendencia esetében 55 századtól kerekíthet felfelé a nevelőtestület
Alapozó tantárgyaknál 75 századtól, figyelembe véve a dolgozatok, témazárók (pirossal bejegyzett) érdemjegyeit.
Magatartás- és szorgalomjegyeknél 6 tizedtől.
2.8.7. A beszámoltatások formái:
Diagnosztikus, helyzetfeltáró mérések, amely a munka megtervezése előtt információk szerzése céljából történnek. Feltárják, hogy milyen képességekkel és ismeretekkel lépnek be a tanulók az oktatás-nevelés adott szakaszába. Pl. tanév elején tudásmérő tesztek íratása, amelyet a szaktanár %-os eredménnyel értékel, az elért szintet a tájékoztató füzetben a szülők tudomására hozza.
Formatív mérések, amelyek célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása, korrekció a tanulók teljesítményének hatékonysága érdekében. Pl. tudáspróba nagyobb tananyagegységek lezárása előtt, amelyet a szaktanár %-os szintelérési mutatóval értékel. A tudáspróba lehetőséget ad
72
a pedagógusnak a felzárkóztató munka megszervezésére, a tanulóknak a hiánypótlásra.
OM mérések központi feladatlapok, felmérőlapok alkalmazásával. A mérési eredmények ismeretében a tantárgyat tanító pedagógus fejlesztési tervet készít. Az országos mérések időpontjáról az iskola írásban értesíti a szülőket.
Szummatív mérések az oktatási-nevelési folyamat lezárása, eredmények megállapítása céljából, amely során a követelményrendszerre épülő készségek, jártasságok és ismeretek mérése történik. Pl. - Nagyobb tananyagegységek végén témazáró dolgozat íratása, amelyet érdemjeggyel értékel a szaktanár. A témazáró dolgozat íratását a szaktanár előre köteles a tanulókkal közölni, azt a haladási naplóban legalább ceruzával előre bejegyezni.
Írásbeli felelet, amelyet a pedagógus kisebb tananyagegységek elsajátításának ellenőrzése céljából írat. Az írásbeli feleleteket a pedagógus érdemjeggyel osztályozza. A pedagógus nem köteles előre tájékoztatni a tanulókat a dolgozat íratásáról.
Az éves munkatervben megjelölt tantárgyakból tanév végén tantárgyi mérések. Az év végi felméréseket a pedagógus érdemjeggyel értékeli. A felmérések időpontját a tanulókkal előre közli. Szummatív értékelést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felmérésekben a tantervi követelmények átfogó számonkérésére kerül sor (Nem minimum szint!).
Az írásbeli beszámoltatás értékelésére pontrendszert kell alkalmazni. Az iskolában alkalmazott pontrendszer átváltását érdemjegyre a helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák.
2.8.8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai
Az objektív értékelés nem egyeztethető össze az otthoni körülmények vagy egyéb tényezők közvetlen figyelembevételével. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben, az elmaradás okainak megszüntetésében vagy csökkentésében kell segíteni.
A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását kell hogy szolgálja.
Eredményessége visszajelzést ad a tanuló és a pedagógus számára a továbbhaladás lehetőségéről, illetve korlátairól. 73
A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka.
A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti.
A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.
A házi feladatnál a pedagógus vegye figyelembe a tanuló képességeit, ezért gyakorta éljen a differenciált házi feladat lehetőségével.
Hétvégére adható házi feladat, a következő korlátozással: péntekről hétfőre írásbeli házi feladatot a lehetőségekhez képest nem adunk.
A tanítási szünetek idejére mindenki számára kötelező házi feladatot nem adunk.
A tanítási szünetekre adott házi feladat – szükség esetén – csak a felzárkóztatást vagy a tehetséggondozást szolgálhatja.
A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt iránymutatóan minden esetben javítani kell. (A javítás módja irányított önellenőrzés is lehet.)
2.8.9. Egységes eljárások alkalmazása
A szóbeli és írásbeli számonkérés érdemjegyeit a naplóba és a tájékoztató füzetbe be kell írni és azt a nevelőnek kézjegyével el kell látni.
A tanulók írásbeli munkáit a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, kivételt képez a pedagógus objektív akadályoztatása.
A tanulónak havonta tantárgyanként megfelelő számú érdemjegyet kell adni.
A szülők korrekt tájékoztatása érdekében az osztályfőnök két havonta egyezteti a naplóba és a tájékoztató füzetekbe beírt jegyeket. Félév és tanév vége előtt legalább hat héttel az osztályfőnökök írásban tájékoztatják a szülőket, hogy mely tantárgy(ak)ból áll a tanuló bukásra.
A félévi és a tanév végi osztályzatoknak a naplóba írt érdemjegyek átlagát kell tükrözni. A tanulók tanórán kívüli eredményeit – az iskola értékelési rendjének megfelelően – a tájékoztató füzetbe be kell jegyezni.
74
Az osztályzatokat a naplóban (szóbeli-írásbeli) jól elkülönítetten kell jelölni. Az érdemjegyet ellenőrző útján kell a szülőkkel közölni, melyet mind a tanár, mind a szülő aláír.
Az elérhető teljesítmény függvényében alsó tagozatban: 0 – 36 %
1
37 –55 %
2
56 –75 %
3
76 –89 %
4
90 –100%
5
0 – 45 %
1
46 – 60 %
2
61 -80 %
3
81 – 90 %
4
91 – 100 %
5
Felső tagozatban:
2.8.10.
A magatartás és szorgalom helyi minősítésének rendje
Minősítését az osztályközösség minden hónapban végezze el, azt az osztályfőnök
véleményével
megerősítheti
vagy
korrigálhatja,
majd
adminisztrálja.
75
Magatartás Példás: a tanuló magatartása akkor, ha iskolai és iskolán kívüli magatartása példamutató, amely megnyilvánul abban, hogy az iskola házirendjét betartja, társait is annak betartására buzdítja. Udvarias, figyelmes, órák alatt aktív, társait segíti. Kezdeményező mindennemű tevékenységben. Önálló a vállalt feladatok elvégzésében. Felelősséget érez a közösség munkájáért is. Jó: a tanuló magatartása akkor, ha iskolai magatartása általában kifogástalan. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, s ezek is kismértékűek. A házirendet igyekszik betartani. Változó: a tanuló magatartása akkor, ha iskolai magatartásában bár nem súlyos, de elég sok fegyelmezési probléma adódik. A házirend betartására több ízben kell figyelmeztetni. Felnőttekkel, társaival gyakran udvariatlan, hányaveti. A tanítási órák menetét is sokszor megzavarja közbekiabálásával, a kiadott feladatok helyett mással foglalkozik. Rossz: a tanuló magatartása akkor, ha iskolai magatartásában súlyos fegyelmezési problémák adódnak. A házirend betartására sokszor kell figyelmeztetni. Társaival szemben durva.
Szorgalom Példás: a tanuló szorgalma akkor, ha kötelességteljesítése kifogástalan, rendszeretetben, pontosságban példamutató. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. Egyes tárgyakban a tananyagon felül érdeklődő és szorgalmas. Munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Igyekszik a pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre.
76
Jó: a tanuló szorgalma akkor, ha képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikumára kevésbé figyel. Változó: a tanuló szorgalma akkor, ha munkavégzésében törések mutatkoznak, a hanyag és a jó munkák egymást váltogatják, ami azt mutatja, hogy gyakran dolgozik képességein alul.
Ingadozó,
időszakonként dolgozik,
máskor
figyelmetlen, pontatlan. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: a tanuló szorgalma akkor, ha munkavégzésben a hanyag munkák döntő többségűek.
Képességeihez
képest
keveset
tesz.
Rendszeretetében,
pontosságában súlyos hiányosságok vannak.
2.8.11.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei:
Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból teljesítette a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket.
Az
iskola
igazgatója
a
szülő kérésére
legfeljebb egy alkalommal
engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.
A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
77
A szülő kérésére történő évfolyamismétlést az igazgató engedélyezi a köznevelési törvényben szabályozott módon.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
A javítóvizsgáról elfogadható indok nélküli távolmaradás osztályismétlést von maga után, egyéb esetben egy másik időpont jelölhető meg.
Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló osztályt ismételni köteles.
78
Sikeres osztályozóvizsga alapján léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha
mulasztása egy tanévben a 250 órát, illetve egy tantárgyból a kötelező óraszám 30 %-át meghaladja;
egy tanév alatt két tanév elvégzését a szülő írásban kéri;
magántanulóként folytatja tanulmányait, vagy a külföldön végzett tanulmányait itthon folytatja (utóbbinál csak a külföldön nem tanult tantárgyakból).
Osztályozó vizsgára kötelezett tanuló a készségtárgyakból felmenthető a vizsga alól, kivéve, ha mulasztása abból a tárgyból haladja meg a tanévi óraszám 30 %át.
79
2.9.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály – vagy csoportkeretben vesznek részt saját tantermükben vagy szaktantermekben, vagy csoportokban az ilyen célra kialakított tantermekben, helyiségekben
A választható tantárgyak esetében diákjainknak, amennyiben megtehetjük, lehetőséget
adunk,
hogy
megjelöljék,
melyik
pedagógusnál
szeretnék
tanulmányaikat folytatni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni a választható foglalkozásokat is, mintha kötelező tanórai foglalkozások lennének.
Iskolánkban csoportbontásban szervezzük a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat.
2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra.
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az összesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 80
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok:
helyből távolugrás
hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan
hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan
fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan
81
2.11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók lehetőségei a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerésére
A többségi társadalomhoz tartozók bevezetése a helyi kisebbségek kultúrájába a történelem és társadalomismeret valamint a hon- és népismeret helyi tantervében megfogalmazottak szerint történik.
2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1.
Az iskolai környezeti nevelés
Környezeti nevelésünk elsődleges célja, hogy tanulóinkat fogékonnyá és érzékennyé tegyük a környezet állapota iránt. Ezáltal igyekszünk kialakítani bennük a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő magatartást.
Célunk továbbá, hogy tanulóinkban alakuljon ki az igény a problémák megoldására. Közvetlen környezetük védelmével járuljanak hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A célok eléréséhez a következő készségek kialakítása, fejlesztése szükséges:
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
problémaérzékenység-megoldó gondolkodás
kreativitás
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítőkészség
konfliktuskezelés és - megoldás
Napjainkban az élet minden színterén a fenntartható fejlődés felé irányul a figyelem. A fenntarthatóság kialakítását már az általános iskolai oktatásban el kell kezdeni. Tanulóink számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a 82
szakmai képzéseken kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Meg kell értetnünk a diákokkal, hogy a helyi szintek kapcsolatai szorosan kihatnak a globális szintek kapcsolataira. Az elővigyázatosság alapvetően hozzájárul a biológiai és a társadalmi sokszínűség megőrzéséhez. Mivel a környezeti nevelés nemcsak a természeti környezet védelmével foglalkozik, hanem szoros kapcsolatban áll a társadalmi környezettel is, ezért a diákoknak meg kell tanulniuk az emberi jogok tiszteletét. Fel kell ismerniük, hogy
az
alapvető
emberi
szükségletek
mindenkinek
megjárnak,
s
cselekedeteikkel ők is befolyásolhatják ezeknek a szükségleteknek a meglétét, kialakítását.
A környezeti nevelés rendszerét csak összetett módszerek segítségével lehet a diákok felé közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget
meg
kell
ragadnunk,
hogy
tanulóinkban
kialakuljon
a
környezettudatos magatartásmód, egységes képet alkothassanak az őket körülvevő világról. Lehetőségeink a következők:
„Jeles napok” program
versenyek
szakköri foglalkozások
fásítási és virágosítási programokon, felhívásokon való részvétel
projektek (pl. kétéltű megfigyelések, madárszámlálás, 3 hetes projekt, témahét)
tanulmányi kirándulások, akadályversenyek
kézműves foglalkozások (pl. fazekas szakkör, ünnepkörökhöz kötődő)
tanórákhoz kapcsolódó kísérletek elvégzése
„látogatások”: múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok, gyárak (pl. herendi porcelángyár, kenyérgyár).
nyári
táborok,
tanulmányi
séták,
83
84
2.12.2.
Az iskolai egészségnevelés
Az egészségnevelés és –fejlesztés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozó területek:
egészséges táplálkozási szokások kialakítása
aktív szabadidő eltöltés
mindennapos testmozgás szorgalmazása
gyógytestnevelés
személyi és mentálhigiéné
felkészítés a harmonikus párkapcsolatra és a családi életre
családtervezési módszerek
egészséges és biztonságos környezet kialakítása
egészségkárosító magatartásformák elkerülése
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, az iskola szervezettségével. Minden pedagógus feladata kell, hogy legyen:
gondoskodni az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről
megfelelően tájékozódni a tanulók tanulást befolyásoló részképesség zavarairól, egészségi állapotáról
figyelni arra, hogy megfelel-e az osztálytermek állapota az egészségügyi szempontoknak (világítás, asztalok, székek mérete, stb.)
a tanulók helyes testtartásának rendszeres ellenőrzése, a megfelelő ültetési rend kialakítása, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni adottságait (rövidlátás, stb.)
ügyelni, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával egyenletes terhelést nyújtson a tanulók szemének és gerincének megterhelésében 85
86
Tanórai foglalkozások
Elsősorban a szaktárgyi órák témafeldolgozása foglalkozik a témakörrel, de minden tantárgynak van csatlakozási pontja. A kiemelt területek a következők:
egészségnevelés 6. és 8. osztály: testünk fejlődésével, növekedésével, a leggyakrabban előforduló betegségekkel és azok megelőzésével foglalkozik. Alapvető elsősegély nyújtási ismereteket közvetít.
biológia 8. osztály: az emberi test szervrendszereinek működését, az emberi egyedfejlődés főbb szakaszaival ismerteti meg a diákokat.
környezetismeret 3. és 4. osztály: már alsó tagozatban bemutatja a diákoknak a legalapvetőbb életműködéseket, foglalkozik a helyes táplálkozás kialakításával, a leggyakoribb, sajnos gyermekek körében is egyre inkább elterjedt betegségekkel.
osztályfőnöki órák: alsóbb évfolyamokon a személyi higiéné, a helyes táplálkozás, öltözködés, a rendszeres testmozgás a kiemelt egészségnevelési terület, felsőbb évfolyamokon ez kiegészül a serdülőkor fizikai és mentális sajátosságaival, szexuális neveléssel, családtervezéssel, AIDS és drog prevencióval, szenvedélybetegségekkel.
testnevelés: az egész órán történő testmozgás keretén belül folyamatos figyelem hárul a helyes testtartásra, gyógytestnevelésen keresztül a lábboltozat deformitásának korrigálása és a gerinc elváltozásainak javítása.
technika: udvarrendezési munkálatok biztosítják a szabad levegőn való tartózkodást
87
Tanórán kívüli foglalkozások
Intézményünk változatos programokkal kíván lehetőséget nyújtani a szabadidő helyes eltöltésére. Ezek a következők:
néptánc
mindennapos testnevelés program
sportkörök
sport versenyek
akadályversenyek, akciók, hétvégi iskolai programok
napközi, tanulószoba
szakkörök
tanulmányi kirándulások, túrák
a településen működő kézműves- és faluház szervezései (pl. asztalitenisz, aerobic)
A szabadidő eltöltésén kívüli egészségnevelő programok:
rendszeres iskolafogászat, tisztaságvizsgálatok
évente több alkalommal iskola orvosi vizsgálatok, veszélyeztetett tanulóinkkal folyamatos kapcsolattartás
baleset megelőzési programok a rendőrség szakembereinek segítségével.
egészségileg
88
2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola korrepetálásokat biztosít alsó és felső tagozaton alkalomszerűen az igényeknek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a szolgáltatást igénylő minden tanulónak biztosítsuk a tanulószobát, napközit. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a nehéz anyagi helyzetű családok gyermekeit. Őket javasolhatják az étkezési díj mérsékelt összegű teljesítésére.
Biztosítjuk intézményünkben a köznevelési és kapcsolódó szolgáltatások körében a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Törekszünk az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására, melynek egyik eszköze az együttműködésen alapuló csoportmunka, célunk továbbá az esélyteremtést támogató lépések megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulásának támogatása (fejlesztő foglalkozáson történő részvétel), az esélyegyenlőség megteremtése, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok, eljárások veszélyének kiszűrése. Célunk, hogy továbbra is maradéktalanul valósuljon meg iskolánkban a diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség,
az
oktatási,
ezáltal
a
társadalmi integráció támogatása. A fizikai akadálymentesítést lehetőségeinkhez képest megvalósítottuk, az épület adottságai ennek továbbfejlesztését a szűkös erőforrásaink mellett nem teszik lehetővé.
2.14. A tanulók jutalmazásának elvei
89
Azt a tanulók, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. 2.14.1.
A tanulók elismerésének fokozatai:
szaktanári, tanítói, napközis nevelői dicséret, mely az elért jó teljesítményhez kapcsolódik,
osztályfőnöki dicséret a jó tanulmányi-, sport- és kulturális eredmény elérése esetén, illetve az osztályban végzett kiváló közösségi munkáért, példamutató magatartásért és szorgalomért adható,
igazgatói dicséret a kiemelkedő tanulmányi-, sport- és kulturális eredmény elérése esetén, illetve az iskolai életet meghatározó közösségi munkáért, példamutató magatartásért és szorgalomért adható,
nevelőtestületi dicséret a tanév végén adható azoknak a tanulóknak, akik valamennyi tantárgyból jeles osztályzatot érnek el, magatartásuk, szorgalmuk példás.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az elismerés lehet jutalomkirándulás, színházi előadás, film, hangverseny, sportesemény megtekintése.
90
Kitüntetések:
Fazekas József Díj oklevél
átadásáról az osztályfőnök előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt,
átadása nyilvánosan a tanévzáró ünnepélyen történik,
kaphatja az a 8. osztályos tanuló, aki
a megyei tanulmányi versenyeken 1-3.helyezést,
területi vagy országos kulturális- és sportversenyeken 1-10.helyezést ér el,
több éven keresztül kiemelkedő közösségi tevékenységet folytat,
tevékenységével, példamutató szorgalmával és magatartásával példa társai előtt.
Fazekas-emlékplakett Feltételei:
csak végzős tanuló kaphatja,
kiemelkedő tanulmányi teljesítmény nyolc éven keresztül,
példamutató szorgalom és magatartás a tanulmányi idő alatt,
tanulmányi, kulturális vagy sportversenyen legalább megyei 1-3. helyezés.
(Megjegyzés: a kitüntetés a négy feltétel teljesülése esetén adható!)
91
3.
Melléklet 1. számú melléklet
A Fazekas József Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadása és jóváhagyása 1. A Fazekas József Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013. március 26-i értekezletén elfogadta.
Sümegcsehi, 2013. március 27.
Szabóné Nagy Erzsébet igazgató
2. A Fazekas József Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013. március 26-i értekezletén elfogadta, amelynek alapján a dokumentumot jóváhagyom.
Szabóné Nagy Erzsébet igazgató
92