„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV
EGYEZTETÉSI TERV
DÉLI-HOMOKHÁTSÁG (HUKN20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Jogszabályi háttér: 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 13. számú melléklete 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet
Dátum: 2014. július 31.
Változat: Egyeztetési terv 01
Pályázat azonosítója: 1536259980 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás
Ügyfél: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: +36-1-214-5554 Fax: +36-1-212-9353 E-mail:
[email protected] Web: http://www.wwf.hu
Együttműködő fél: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 E-mail:
[email protected] Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu
Projektvezető: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Felelős tervező: Fülöp Gyula (Respect Kft.)
Közreműködő szakértők: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Siposs Viktória (WWF Magyarország) Dóka Richárd (KNPI) Krnács György (KNPI) Sipos Ferenc (KNPI) Kun András (Sziklagyep Bt.) Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.) Fülöp Gyula (Respect Kft.) Dr. Szilvácsku Zsolt (Respect Kft.) Szabó Balázs (Respect Kft.) Ganzer Gábor (Duna Infopark Bt.) Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft.) Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület) © WWF Magyarország 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető.
I.
NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV
TARTALOMJEGYZÉK
1. 1.1
TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI .......................................................................................... 4 Név ................................................................................................................................................ 4
1.2
Azonosító kód .............................................................................................................................. 4
1.3
Kiterjedés ..................................................................................................................................... 4
1.4
Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek .................................................................. 4
1.5
Érintett települések ..................................................................................................................... 5
1.6
Egyéb védettségi kategóriák ....................................................................................................... 6
1.7
Tervezési és egyéb leírások ......................................................................................................... 7
2.
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ............................................................................................ 8
3. 3.1.
KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA................................................................ 12 Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése .............................................................. 12
3.2.
Kezelési javaslatok .................................................................................................................... 16
3.2.1. Élőhelyek kezelése ............................................................................................................ 16 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés ....................................................................... 54 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ................................................................................................... 62 3.2.4. Kutatás, monitorozás ......................................................................................................... 64 3.2.5. Mellékletek ........................................................................................................................ 66 3.3. Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében ............................................................................................. 67 3.3.1. Agrártámogatások.............................................................................................................. 67 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer .................................................................. 67 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer ................................................................................. 68 3.3.2. Pályázati források .............................................................................................................. 71 3.3.3. Egyéb ................................................................................................................................. 71 3.4. Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja .................................................................... 72 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4.
Felhasznált kommunikációs eszközök............................................................................... 72 Kommunikáció címzettjei ................................................................................................. 73 Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ............................................................. 75 Kommunikációs mellékletek ............................................................................................. 75
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
1.
TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI
1.1
Név
Déli-Homokhátság
1.2
Azonosító kód
HUKN20008 Natura 2000 hálózat: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)
1.3
Kiterjedés
2.385,97 hektár
1.4
Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek
Jelölő fajok /kód/: kétéltű vöröshasú unka (Bombina bombina) /1188/ dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) /1993/
hüllő mocsári teknős (Emys orbicularis) /1220/
emlős vidra (Lutra lutra) /1355/ molnárgörény (Mustela eversmanii) /2633/ gerinctelen balogcsiga (harántfogú törpecsiga)(Vertigo angustior) /1014/ kis lemezcsiga (örvényes tányércsiga) (Anisus vorticulus) /4056/ hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) /1016/ magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) /4029/ _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
4
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
növény mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) /4096/ homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) /4098/ tartós szegfű (Dianthus diutinus) /4074*/ kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) /4081/ homoki kikerics (Colchicum arenarium) /2285/ Jelölő élőhelyek /kód/: Pannon szikes sztyeppek és mocsarak /1530*/ Pannon homoki gyepek /6260*/ Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/ Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/ Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) /91F0/ Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgy (Quercus spp.) fajokkal /91I0*/ Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) /91N0*/ * = kiemelt jelentősegű prioritás élőhely/faj
1.5
Érintett települések
A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. A helyrajzi számok teljes listája a Megalapozó Dokumentáció 1.3. Területhasználat című fejezetben található. Megye: Csongrád (Ásotthalom, Mórahalom, Öttömös, Röszke), Bács-Kiskun (Kelebia) Ingatlan nyilvántartás helyrajziszám bontású adatai alapján (KNPI, földkönyvi adat, 2013): Település
Érintett terület (ha)
Megoszlás (%)
Mórahalom
839,72
35,3
Kelebia
788,41
33,2
Öttömös
467,30
19,6
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
5
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Település
Érintett terület (ha)
Ásotthalom Röszke
Megoszlás (%)
252,60
10,6
30,87
1,3
A terület földrajzilag elkülönülő egységeinek neve (lásd 1. számú térkép – Áttekintő): - Madarász-tó - Tanaszi-semlyék - Csipak-semlyék - Ásotthalmi láprétek - Emlékerdő - Kelebiai halastavak és erdők - Öttömösi baromjárás - Bácsboristai legelő
1.6
Egyéb védettségi kategóriák
Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: a tervezési terület nincs átfedésben egyéb Natura 2000 területtel. Országos jelentőségű védett természeti terület (egyedi jogszabályban létesített: TT, TK, NP): a tervezési terület egy része (53,6 %-a, 1.279,33 ha) a védett természeti terület „Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet” része. A terület 24,1 %-a (574,76 ha) "Ex lege védett láp”, és 12,7 %-a (302,67 ha) „Ex lege szikes” kategóriába esik.
Natura 2000 terület
Ex lege szikes ha
DéliHomokhátság 302,67 HUKN20008
%
Ex lege láp ha
12,7 574,76
% 24,1
Nemzeti Park (magterület)
Természetvédelmi Terület
ha
%
ha
%
-
-
-
-
Tájvédelmi Körzet ha
%
1.279,33 53,6
Összterület ha 2.385,97
Nemzetközi jelentőségű területek (pl. Ramsari-terület): a tervezési terület nincs átfedésben nemzetközi természetvédelmi vonatkozású kijelöléssel. A terület nagyobb része a „Homokhátság” Magas Természeti Értékű Területbe tartozik (2009., MTÉT régebbi néven ÉTT). Országos Ökológiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (forrás: Országos Területrendezési Terv): magterület: 97 %; ökológiai folyosó: 3 %; puffer övezet: 0 %.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
6
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
1.7
Tervezési és egyéb leírások
Tervezési területre vonatkozó tervek: Természetvédelmi kezelési terv Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési terv: a tervezési terület egy részét lefedő „Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet” rendelkezik jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési tervvel (146/2012. /XII. 27./ VM rendelet). Körzeti erdőterv A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). Vadgazdálkodási terv A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák (Országos Vadgazdálkodási Adattár, vezeti: SZIE MKK VadVilág Megőrzési Intézet), a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A terület az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az AlsóTisza jobb part tervezési alegységhez (2-20) tartozik. Kapcsolódó információk, illeszkedések a 3.2.1. Élőhelyek kezelése című fejezetben találhatók. Fajmegőrzési terv A területen előforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg 3 növény- és 1 állatfajra van elfogadott fajmegőrzési terv: a területen jelölő fajként a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a tartós szegfű (Dianthus diutinus); nem jelölő fajként a délvidéki földikutya (Nannospalax /leucodon/ montanosyrmiensis) és az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum).
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
7
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
2.
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
A tervezési terület hivatalos Natura 2000 adatlapján (SDF, 2013.) az alábbi veszélyeztető tényezők es hatások szerepelnek, a tervezési területen és a terület körül:
Veszélyeztető tényezők és hatásaik a területen: Kód
A03.01
Érintett terület aránya (%)
Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás
13
kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, csigák és lepke: a legeltetés helyett, túl mély, nem megfelelő időben és hagyás terület nélkül végzett kaszálás illetve az indokolatlan tisztító kaszálás (pl. maghozás vagy hagyma felkészülésének megakadályozása) károsítja a jelölő növény- és állatfajok állományait és megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és a hozzájuk kötődő állatfajok életfeltételeit
10
kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, csigák és lepke: a túl intenzív legeltetés károsítja a jelölő növényfajokat, a gyepnövényzetet, a hozzájuk kötődő jelölő állatfajok állományait (koncentrált rágás, tiprás, trágyázás: lokálisan megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és borítását, köztük csökkenti a jelölő növényfajok állományát)
L
15
kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, lepke, molnárgörény: a rendszeres legeltetés hiánya megváltoztatja a gyep szerkezetét, amelyből eltűnnek a rágást-tiprást-trágyázást és nyíltabb borítást (részben kaszálást) igénylő növényfajok (köztük jelölő növényfajok is) és más növények szaporodnak el (köztük sok gyom- és inváziós növényfaj)
Veszélyeztető tényező Jelentősége
intenzív vagy intenzívebb kaszálás
A04.01 intenzív legeltetés
pásztorkodás A04.03 felhagyása, legeltetés hiánya
H
M
A06
egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés
H
16
A07
biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata
M
16
A08
trágyázás
M
16
B02
erdőgazdálkodás
H
13
kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növény- és állatfajok: szomszédos intenzív szántóföldi művelés tápanyag- és vegyszer vízzel való bemosódása és szél okozta deflációval ülepedése megváltoztatja a gyepek, a partmenti és a vízi növényzet összetételét (pl. gyomok és tápanyagkedvelők elszaporodása), rontja az élővíz és a talajvíz minőségét, tartamhatású mérgezést okozhat, zsákmányállatok csökkenésén keresztül hathat keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, borókás-nyárasok, homoki gyepek; ezekben előforduló jelölő növény- és állatfajok: a jelölő élőhelyek szomszédságában a tájidegen fafajokkal vagy mesterséges úton történő
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
8
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kód
Veszélyeztető tényező Jelentősége
Érintett terület aránya (%)
Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás felújítás tájidegen/inváziós fajokkal veszélyeztetheti ezen élőhelyeket, illetve azok nem kívánatos záródását okozhatja; jelölő fás élőhelyeken a nem megfelelő ápolás illetve véghasználat (tarvágás) károsítja az élőhelyet, csökkenti az idős korcsoportok és elegyfa és holtfa mennyiségét illetve a változatos erdei mikroélőhelyek arányát, utat nyithat az inváziós növényfajoknak (zöld juhar, amerikai kőris, bálványfa, ezüstfa)
intenzív, vagy F01.01 intenzívebbé váló haltenyésztés
I01
idegenhonos inváziós fajok jelenléte
J01.01 leégés
élőhelyiösszeköttetések J03.02 (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra
K02
természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok
L
M
M
M
M
7
vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, mocsári teknős, vidra: az intenzív horgászat, halgazdálkodás szennyezi a vizesélőhelyeket (tápanyagterhelés: trágya-takarmányetetőanyag, vegyszer, hulladék), a vízminőség romlásával és vízi-partmenti élőhelyek károsításával veszélyezteti a jelölő hüllőkétéltű fajokat, illetve a vidrát (zsákmányállat csökkenés, élőhelyi zavarás /partmenti részek bolygatása-cserjeirtása/, éjszakai horgászat zavarása)
40
kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, borókásnyárasok, jelölő növény- és állatfajok: az inváziós növényfajok kiszorítják az élőhely eredeti állományalkotó növényfajait
5
fás és füves jelölő élőhelyek, jelölő növényfajai, csigák és lepke: eseti hatású; a jelölő növényfajok illetve a gyepekhez kötődő jelölő állatfajok állományait (és tápnövényeit, élőhelyeit) elpusztítja, megváltoztatja a növényzet szerkezetét, gyom- és inváziós növényfajok terjedését segítheti
10
erdőssztyepp-tölgyesek, borókás-nyárasok, homoki és szikes gyepek, jelölő növénykétéltű- és hüllőfajok: módosuló művelés (pl. szántás, erdőfelújítás) hatására feldarabolódnak az élőhely egységek, földutak-autóutak és vonalas létesítmények (pl. villamosvezeték és pásztája, csatornák) elvágják egymástól az élőhelyeket és a fajok populációinak mozgását gátolják (fragmentáció növekszik, inváziós fajok terjedését segítik a pásztákban és az utak mentén, közutaknál kétéltűek elgázolása)
8
borókás-nyárasok, láp- és mocsárrétek, homoki és szikes gyepek, ezekhez kötődő jelölő fajok, hüllő-kétéltű fajok, vidra: nyíltabb fás élőhelyek borítása nő, gyepek becserjésednek, eutrofizáció folytán a vizesélőhely átalakulása, csökken a nyílt vízfelület és a növényzet benövi a sekélyebbé váló tavat, víztestet
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
9
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kód
Veszélyeztető tényező Jelentősége
J02
emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok
tipikus élőhelyi J03.01 adottságok csökkenése vagy megszűnése
H
Érintett terület aránya (%)
Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás
100
M
85
K01
abiotikus természetes folyamatok (lassú)
M
85
K05
csökkenő termékenység / genetikai leromlás
M
10
M01
abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások
M
85
keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, mocsár- és láprétek, szikes gyep; jelölő növény- és állatfajok: az élőhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása alapvetően és hosszútávra megváltoztatja a szárazföldi, vízparti és vízi növényzet összetételét és borítását, jelölő növényfajok tűnnek el, a kötődő jelölő állatfajok tápnövényeinek állományát csökkenti; ezeket a hatásokat felerősítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok
(magyarázat: Jentősége: „H” = nagy jelentőségű; „M” = közepes jelentőségű; „L” = kis jelentőségű) Veszélyeztető tényezők és hatásaik a terület körül: Kód
Veszélyeztető tényező
Jelentősége
A06
egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés
H
A08
trágyázás
M
J02
emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok
H
M01
abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások
M
Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás területtel érintkező szántók: kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növény- és állatfajok: szomszédos intenzív szántóföldi művelés tápanyag- és vegyszer vízzel való bemosódása és szél okozta deflációval ülepedése megváltoztatja a gyepek, a partmenti és a vízi növényzet összetételét (pl. gyomok és tápanyagkedvelők elszaporodása), rontja az élővíz és a talajvíz minőségét, tartamhatású mérgezést okozhat, zsákmányállatok csökkenésén keresztül hathat szomszédos területek vízviszonyai: keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, mocsár- és láprétek, szikes gyep; jelölő növényés állatfajok: az élőhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása alapvetően és hosszútávra megváltoztatja a szárazföldi, vízparti és vízi növényzet összetételét és borítását, jelölő növényfajok tűnnek el, a kötődő jelölő állatfajok tápnövényeinek állományát csökkenti; ezeket a hatásokat felerősítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok
(magyarázat: Jentősége: „H” = nagy jelentőségű; „M” = közepes jelentőségű; „L” = kis jelentőségű)
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
10
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Lényeges közvetlen emberi veszélyeztető tényezők: A területet alapvetően veszélyezteti a nem megfelelő vízkormányzás, vízvisszatartás (általános szárazodás). Terhelést jelent a tájidegen inváziós növényfajok terjedése, illetve az érintkező szántókról a növényvédőszerek illetve szerves- és műtrágyák bejutása. Veszélyezteti a jelölő erdei élőhelyeket a tájidegen fafajok jelenléte és főleg az inváziós fásszárúak terjedése, az intenzív erdőápolási-felújítási módszerek és véghasználat, valamint a túltartott nagyvadállomány. Veszélyeztető tényező a természetvédelmi céloknak nem megfelelő gyepkezelési gyakorlat: - a gyephasznosítás (rendszeres legeltetés, kaszálás) elmaradása, elsősorban a kíméletes legeltetés hiánya - a legeltetett állatok kívánatostól eltérő mennyisége (egyes területeken a túllegeltetés) és faja illetve fajtája, - a szükségtelen tisztítókaszálások, - a túl intenzív kaszálás, - a mozaikos-hagyásterületes kaszálási módszerek hiánya, - az élővilágot nem kímélő kaszálógéptípusok.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
11
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.
KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
3.1.
Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése
Részletes természetvédelmi célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be; az erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között: - a heterogén tér- és korszerkezet, - a legyengült egészségű fák jelenléte, - az álló és fekvő holtfák jelenléte, - a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek egyik állományában sem. Minden jelölő erdei élőhely állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 15%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő erdei élőhelyek - típusonként külön vizsgált - tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése: - ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba; - a célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30 %-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
12
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások – közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91F0 (keményfás ligeterdők) és 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább a típusonként külön összesített területük 30 %-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és az állományokat degradáló, természetes felújulást megakadályozó nagyvadállomány hatásának csökkentésével. Térbeli kapcsolataik javítása érdekében kiterjedésük felmérési időszakonként legalább 10 %-al növekedjen. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 15 %-án javuljon: - elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - a tájidegen inváziós növényfajok irtása, - a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése, - és a gyepkezelési gyakorlat javítása révén: o legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, o túllegeltetés megszüntetése, o szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, o mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása, o élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, o kaszálási módok diverzifikálása. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 15 %-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10 %-án növekedjen: - elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és - a gyepkezelési gyakorlat javítása révén: o zavarásra érzékeny nyílt homoki gyepeken a rendszeres gyephasználat felhagyása, o nagyobb főhozamuk miatt hasznosítható gyepeken a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, o túllegeltetés megszüntetése, o szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, o mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása, o élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, o a kaszálási módok diverzifikálása. A pannon homoki gyepek térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 2 %-al növekedjen.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
13
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését, pl.: - félszelvényű kotrások, - vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, - vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, - illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával – így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel – biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, kezeletlen élőhelyein a mérsékelt legeltetés biztosításával, továbbá nagyobb kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén – az aszályok kártételének csökkentése védett – az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Gladiolus palustris (mocsári kardvirág) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyein folyó gyepkezelés – kaszálás és legeltetés – javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5 %-al növelni szükséges. A Dianthus diutinus (tartós szegfű) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Az Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeik átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, állományrészei térbeli kapcsolatainak javításával, a számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, és az élőhelyeket degradáló nagyvadállomány csökkentésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10 %-al növelni szükséges. A Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló) állományait stabilan kimutatható méretűre szükséges növelni, a számára alkalmas sztyeppréti élőhelyek kiterjedésének és természetességének növelésével. A faj állománynagyságának megállapítása és ökológiai igényeinek felmérése érdekében intenzív állományfelmérést szükséges végezni utolsó ismert élőhelyein, illetve a térségbeli potenciális élőhelyeken.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
14
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A Bombina bombina (vöröshasú unka), a Triturus dobrogicus (dunai gőte) és az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban állományaik térbeli kapcsolatainak javításával, a számukra alkalmas vizes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával.
Természetvédelmi prioritások: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: - Bombina bombina (vöröshasú unka), - Triturus dobrogicus (dunai gőte), - Emys orbicularis (mocsári teknős). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: - 6260 (pannon homoki gyepek), - 6410 (kékperjés rétek), - 6440 (mocsárrétek), - 91F0 (keményfás ligeterdők), - 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek), - Colchicum arenarium (homoki kikerics), - Gladiolus palustris (mocsári kardvirág), - Dianthus diutinus (tartós szegfű), - Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom), - Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló).
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
15
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.2.
Kezelési javaslatok
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében kezelési egységeket (KE) határozunk meg, melyeket hasonló jellegű és azonos kezelési eljárást igénylő élőhelyfoltok/egységek alkotnak (alapját az ÁNÉR élőhelytérkép adja). A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet, jellemzően természetes határokat követ a lehatárolás (vízfolyás, fasor, út, árok, töltés, táblahatár, stb.). A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, egyaránt tartalmaznak közösségi jelentőségű jelölő es nem jelölő élőhelytípusokat és fajok élőhelyeit egyaránt. Köztük olyan részek is, amelyek a jelenlegi területalapú agrártámogatási rendszerben nem tartoznak a hasznosított mezőgazdasági területek közé (HMT), pl. mezsgyék, fasorok, mocsarak, vízállások. A kezelési egységeknél gazdálkodási jelleg szerint csoportosítva meghatározzuk azon intézkedéseket, amelyeket a közösségi jelentőségű élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési lehetőségekre is kitérünk.
3.2.1. Élőhelyek kezelése Külön jelenítjük meg a terület fenntartására vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatokat, illetve a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat. A kezelési javaslatokat elkülönítjük az élőhelytípusok és fajok megőrzése érdekében kötelezően betartandó előírásokra és az élőhelyek fejlesztése céljából önkéntesen vállalható (választható) előírás-javaslatokra, utóbbiakat pedig alap és emelt szintűekre az eltérő környezet- illetve természetvédelmi hatásuk alapján. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
16
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A tervezési területen élőhelyi jellemzők és gazdálkodási-hasznosítási szempontok alapján az azonos kezelést igénylő élőhelyekre vonatkozóan 9-féle kezelési egységet határoltunk le. Ezen kezelési egységek a következők: KE-1: Mocsár/láp KE-2: Üde rét KE-3: Száraz homoki gyep KE-4: Parlag KE-5: Természetközeli/féltermészetes erdő KE-6: Nem természetközeli faállomány KE-7: Szántó KE-8: Halastó KE-9: Csatorna A kezelési egységek térképi lehatárolását és megjelenítését a Mellékletben található 5. számú térkép – Kezelési egységek tartalmazza.
Gazdálkodáshoz nem köthető, általános fenntartási javaslatok (a teljes területre, az összes kezelési egységre vonatkoznak)
A)
Általános, területrendezés, építésügy -
A Természetvédelmi Törvény (1996. LIII. Tv.) védett természeti területekre vonatkozó szabályai kötelező előírások.
-
Védett természeti területen a jogszabályban elfogadott Természetvédelmi Kezelési Terv előírásai.
-
Követni kell a megyei és helyi rendezési tervek és építési szabályzatok előírásait.
-
A tervezési területen állandó épület, nyári szállás, karám, újabb földút csak a nemzeti park igazgatóság előzetes engedélyével létesíthető.
-
Szilárd burkolatú műút a területen nem létesíthető
Bányászat -
Homok, föld kitermelés tilos. o kivéve, ha szántóterületen végzett, jellemző talajvízszint alá nem hatoló kitermeléssel természetközeli állapotú élőhely kialakítására kerül sor a rekultivációt követően.
Vadászat, vadgazdálkodás -
A tervezési terület által érintett vadgazdálkodási egységek érvényes vadgazdálkodási üzemtervei értelmében a Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölő fajok állományát és/vagy a jelölő élőhelytípus fennmaradását veszélyezteti.
-
A vadgazdálkodási üzemterv természetvédelmi szempontú előírásainak értelmében előzetesen egyeztetni szükséges a nemzeti park igazgatósággal minden olyan tevékenység végzése előtt, amely a fenti állapot bekövetkezését eredményezheti, de különösen az alábbi esetekben:
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
17
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
o a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés; o a területen mesterséges vízivad tenyésztés, nevelés, kibocsátás; o vadászati, vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés, vadföld kialakítása. -
Vadászati létesítmény, berendezés (les, cserkelőút, szóró, sózó, dagonya, stb.) elhelyezése a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve történhet.
-
A létesítmény, berendezés kialakításakor ügyelni kell az adott területen található védett/jelölő fajok egyedeinek megóvására.
-
A kialakítás során törekedni kell a területre/tájegységre jellemző anyagok alkalmazására, a berendezések tájba illesztésére.
Vízgazdálkodás -
Az élőhelyek fenntartását biztosító, vízgazdálkodással összefüggő kezelési javaslatokat az egyes kezelési egységenként külön „Vizes élőhely - V” kategóriában megjelenített előírások tartalmazzák.
-
A kifejezetten vízgazdálkodást érintő kezelési előírásokat a jellemzően vizes élőhelyeket, azokhoz kötődő fajok előfordulási területeit magába foglaló kezelési egységek előírásai tartalmazzák (KE-1: Mocsár/láp, KE-6: Mesterséges nyílt állóvíz, KE-8: Csatorna).
-
Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT): a kezelési egységek vizekhez, vizes élőhelyekhez kötődő kezelései illeszkednek az OVGT kapcsolódó intézkedéseihez. Az OVGT 6.3., illetve részletesen a 8.3. Műszaki intézkedések mellékletében szereplő egyedi intézkedések közül a területen az alábbiak a leginkább relevánsak: o IP1. Területi agrár intézkedési csomag: - TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezetőrendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve o IP2. Vízfolyások ár- vagy hullámterére és az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedési csomag: - HA2: Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása o IP14: Károsodott, védett élőhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések: - VT3: Károsodott, víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatok érintő beavatkozások - VT6: Károsodott, állóvizektől függő élőhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása - VT9: A természetvédelmi szempontú területi agrárintézkedések
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
18
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
B)
Gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok (az összes, illetve az adott kezelési egységre vonatkoznak)
Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: Kötelezően betartandó előírások: Általánosan minden kezelési egységre érvényes (KE-1 – KE-9) előírások, a valós területhasználatnak (MEPAR lehatárolás) megfelelően alkalmazva! Gyepek: - A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet. Erdők: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdőterv rendelet, körzeti erdőterv - a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve
Adott kezelési egységekre vonatkozó meghatározások: Kezelési egység kódja: KE-1
Kezelési egység meghatározása: Mocsár/láp Ide tartoznak a mocsári és lápi vegetációk mellett a nádasok, zsombékoló sásosok, füzesedő sásosok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Kelebia 4, 76, 80, 84 A1
Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár
87
A1 X B1a
Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
90
A1 x O3
Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
B1a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
1
17, 56, 78, 86, 96
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
19
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
75
B1a x B3 x B5
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek
94
B1a x B3 x O3
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
5, 50
B1a x B5
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek
98
B1a x P2a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Őshonos fajokkal spontán cserjésedő-erdősödő területek
223
B1axOBm
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Jellegtelen üde gyepek
81
B3 x O2
Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete
85
B3 x O2 x O3
Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
95
B3 x O3
Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
18, 83
B5
Nem zsombékoló magassásrétek
B5xB1a
Nem zsombékoló magassásrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
3
BA
Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál
60
D34
Mocsárrétek
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
D34xB1xD2
Mocsárrétek x Nádasok és gyékényesek x Kékperjés rétek
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
D34xRA
Mocsárrétek x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
H5b
Homoki sztyeprétek
6260
Pannon homoki gyepek
O10 x O13
Fél-természetes növényzet mezsgyéken, rézsűkön és gátakon x Taposott gyomnövényzet
31
O2
Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete
82
O2 x O3
Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
97
O3
Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
21, 59
O5
Alföldi gyomos száraz gyepek
79
O5 x T10
Alföldi gyomos száraz gyepek x Fiatal parlag és ugar
225
OBxD34
Jellegtelen üde gyepek x Mocsárrétek
222
1012
1011, 1013 9 2, 77
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
20
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
19
P2a
Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek
101
P2a x B1a
Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
100
P2a x O3
Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
58
R2
Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel
57
R2 x B5 x D34
Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek
89
R2 x O3
Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet
25, 93
S6
Nem őshonos fafajok spontán állományai
16, 88, 92
S7
Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok
220
U10
Tanyák, családi gazdaságok
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén)
-
mocsárréteken és az egyéb füves élőhelyeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsősorban mérsékelt legeltetés, esetleg (szárazabb részeken vagy időszakban) térben és időben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélő fűkaszával; indokolt esetben szárzúzás is megengedhető
-
szomszédos szántóföldről/tanyás mezőgazdasági területről a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelő takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú művelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva
-
potenciálisan aratható nádas egy részének aratása
-
tartósan/időszakosan vízborította részek kezeletlenül hagyása
-
inváziós növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: legeltetés, kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben).
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
21
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-1 Alap szintű előírás-javaslatok
GY01
Felülvetés nem megengedett.
GY09
Fogasolás nem megengedett.
GY12
Gyepszellőztetés nem megengedett.
GY22
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
GY44
A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
GY63
Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.
GY67
Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.
GY68
Legeltethető állatfaj: juh.
GY70
Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).
GY98
A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.
GY102
A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.
GY104
Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.
GY117
Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
V50
A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.
V56
A nádaratás csak fagyott talajon végezhető.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok
GY08
Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.
GY59
Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.
GY79
Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.
GY92
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.
GY95
15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
V01
A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.
V06
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.
V44
A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
22
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
egyeztetve kell kijelölni. V67
A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemű beavatkozás tilos.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:
-
GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).
-
GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).
-
GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.
-
GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsűrűséggel történő legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintű/
-
GY új javaslat: Június 15. előtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkező kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintű/
-
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhető (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elősegítésére).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!). V06, V67: egyes, jellemzően vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelő szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen faj inváziós veszélye nem fenyeget.
Kezelési egység kódja: KE-2 Kezelési egység meghatározása: Üde rét Ide tartoznak a jellemzően nedvesebb fekvésű, változatos típusú gyepek, gyakran mozaikoló szerkezzettel, amelyek helyenként szikes és szárazgyep-foltokat is tartalmaznak.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
23
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Madarász-tó 38 43, 44
45
2
B1a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
B1axD34
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Mocsárrétek
B1xB6xOB
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Jellegtelen üde gyepek
35, 50
D2
Kékperjés rétek
54
D34
Mocsárrétek
41
D34xB1a
Mocsárrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
46
D34xD2xH5a
Mocsárrétek x Kékperjés rétek x Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek
49
D34xP2a
42 H5a 12, 13, 15, O6 20, 36 39, 55 OB 16
R1
18, 19 40
S2 T1
56
T10xOB
17, 21
U10
14
U7
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion 6440 dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion 6440 dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Kékperjés 6440, 6410, láprétek meszes, tőzeges 6250 vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), Síksági pannon lössztyeppek
Mocsárrétek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedő-erdősödő területek Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Alföldi gyomos üde gyepek Jellegtelen üde gyepek Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Nemesnyárasok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Fiatal parlag és ugar x Jellegtelen üde gyepek Tanyák, családi gazdaságok Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak
Tanaszi-semlyék 5, 8, 27, 37, 39, 48, 55, 56, 71, 75, 76, 82, 83, 89, 103, 129, B1a 133, 137, 144, 163, 175, 176, 180, 181, 187 4, 16
B1axB5
224
B1axB6
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Zsiókás és sziki kákás
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
24
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
72
B1axF2
33, 73, 99, B5 186 2, 11, 12, 24, 38, 40, 42, 44, 45, 46, 47,49, 52, 60, 63, 67, 70, 94, B6 107, 109, 120 ,138, 143, 164, 165, 170, 178, 182, 188, 189 102
B6xB1a
145
B6xF2
156
B6xF2
1
D1
szikes mocsarak Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Szikes rétek Nem zsombékoló magassásrétek
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Szikes rétek Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Szikes rétek Meszes láprétek, rétlápok
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
1530 1530 7230
7, 14, 20, 22, 59, 81, 88, 93, D2 101, 155, 168, 171, 193
Kékperjés rétek
17, 28, 32, D2xB5 57, 84
Kékperjés rétek x Nem zsombékoló magassásrétek
6410
Kékperjés rétek x Alföldi mocsárrétek
6410
3, 13, 34, 54, 77, D2xF2 158, 177
Kékperjés rétek x Szikes rétek
6410
100, 166, 212, 213, D34 215, 216, 218, 219
Mocsárrétek
6440
69, 167
D2xD4
222, 223 D34xD2
217
D34xF1b
21, 26, 92, D4 173 6, 19, 23, 25, 29, 53, F2 61, 65, 66, 68, 112,
Mocsárrétek x Kékperjés rétek
Mocsárrétek x Cickórós puszták
6410
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Kékperjés 6440, 6410 láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó 6440, 1530 mocsárrétjei, Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
Alföldi mocsárrétek
Szikes rétek
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
25
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
119, 124, 127, 146, 172, 179 9, 10, 43, 64, 106, 117, 118 30, 62, 74, 95, 114, 123, 126, 131, 132, 142, 147, 148, 153, 154, 157, 169, 184 51, 91, 108, 115, 116 90 18, 31, 36, 78, 80, 86, 96, 105, 130, 140, 152, 162, 174, 183 15, 161 225 214
F4
Üde mézpázsitos szikfokok
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
H5b
Homoki sztyeprétek
6260
Pannon homoki gyepek
H5bxF2
Homoki sztyeprétek x Szikes rétek
O13
Taposott gyomnövényzet
O5
Alföldi gyomos száraz gyepek
O6 OB OC
T1
Alföldi gyomos üde gyepek Jellegtelen üde gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
U10
Tanyák, családi gazdaságok
U7
Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak
6410
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
160
P2
202
RB
41, 50, 87, 185, 190 35, 191 98, 128, 220 110, 111, 113, 134, 135, 136, 149, 150, 151, 194 229 121
S7
U9 U9xS7
Állóvizek Állóvizek x Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok
Csipak-semlyék 2, 8, 9, 11, 17, 27, 32, 33, 42, 44, 46, 48, 49, 59, 78, 100, 102, B1a 110, 119, 127, 130, 145, 147, 148, 157 , 158, 160, 161 135
B4
5, 97, 120 B5
6, 98
B5xD2
18, 25, 28, 29, 31, 34, B6 35, 57, 89,
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek Nem zsombékoló magassásrétek Nem zsombékoló magassásrétek x Kékperjés rétek
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
26
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
104, 108, 116, 141 25
B6
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
65
B6xB1a
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
10, 13, 14, 22, 26, 41, 77, 91, 101, 113, D2 117, 123, 125, 126, 133, 134, 139, 142 132
38, 118, 156
D2xB1a
D2xF2
3, 19, 95, 122, 128, D2xH5b 167
144
12, 114
D2xR1
D34
94
D34xB1a
124
D34xD2
61, 92, 99, 143, 159, 162 15, 20, 60, 62, 74, 85, 93, 96, 105, 107, 109, 111, 112, 115, 165, 166 66 24, 30, 37, 51, 55, 81, 84, 103, 140, 146, 151, 154
Kékperjés rétek
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
6410
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
Kékperjés rétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy Kékperjés rétek x Szikes rétek 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos Kékperjés rétek x Homoki sztyeprétek 6410, 6260 talajokon (Molinion caeruleae), Pannon homoki gyepek Kékperjés láprétek Kékperjés rétek x Spontán beerdősödött meszes, tőzeges vagy területek részben betelepült cserje- és 6410 agyagbemosódásos gyepszinttel talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion Mocsárrétek 6440 dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion Mocsárrétek x Nem tőzegképző 6440 dubiihoz tartozó nádasok, gyékényesek és tavikákások mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Kékperjés Mocsárrétek x Kékperjés rétek 6440, 6410 láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
D4
Alföldi mocsárrétek
F2
Szikes rétek
F2xB6
Szikes rétek
F4
F4
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
Üde mézpázsitos szikfokok
1530
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak
Üde mézpázsitos szikfokok
1530
82, 83, 86 F5
Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete
1530
16, 21, 23, 36, 39, 52, H5b 53, 54, 58, 70, 87, 88,
Homoki sztyeprétek
6260
30
Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon homoki gyepek
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
27
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
90, 121, 149, 150, 152, 164 80 155 45, 47, 64, 129, 131, 136, 138, 163 50, 153 168
H5bxF2 H5bxF2
Homoki sztyeprétek x Szikes rétek Homoki sztyeprétek x Szikes rétek
O5
Alföldi gyomos száraz gyepek
O6
Alföldi gyomos üde gyepek Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
P2
1, 4, 7, 40, S7 63, 137 72, 73, 76 T1 69, 71, 75, 79, 106, U10 170
Tanyák, családi gazdaságok
Ásotthalom Kelet 2, 6, 9, 15, 17, 22, 27, B1a 61, 65, 67, 68, 72 26
B4
24, 25
B5
41
B5-B1a
42, 53, 58, B6 63 1, 3, 4, 5, 21, 28, 40, D2 60, 69, 71, 74
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
Kékperjés rétek
D2-B1a
Kékperjés rétek - Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
12
D2-D34
Kékperjés rétek - Mocsárrétek
D2-F2
Kékperjés rétek - Szikes rétek
10, 14, 43, D2-H5b 54
20, 23
Kékperjés rétek - Homoki sztyeprétek
D34
Mocsárrétek
52
F2
62
F2-B6
Szikes rétek Szikes rétek - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
11, 13, 29, 33, 35, 46, H5b 51, 57, 66 70 H5b-D2 8, 31, 49, O5
Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek
Nem zsombékoló magassásrétek Nem zsombékoló magassásrétek - Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
16, 36
38, 56
7230
Homoki sztyeprétek
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos 6410, 6440 talajokon (Molinion caeruleae), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos 6410, 6260 talajokon (Molinion caeruleae), Pannon homoki gyepek Folyóvölgyek Cnidion 6440 dubiihoz tartozó mocsárrétjei
6260
Pannon homoki gyepek
Homoki sztyeprétek - Kékperjés rétek Alföldi gyomos száraz gyepek
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
28
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
64 44
O6
73
S7
19, 34, 47, T10 50 7, 59 U10
Alföldi gyomos üde gyepek Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fiatal parlag és ugar Tanyák, családi gazdaságok
Ásotthalom Nyugat 2, 16, 27 B1a
40
25
B1axB4xB5xD2
B1axD2
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek x Nem zsombékoló magassásrétek x Kékperjés rétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Kékperjés rétek
6410
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és Mészkedvelő (meszes 33 B1axR1xB4xB5xD34 gyepszinttel x Lápi zsombékosok, 7230, 6440 talajú) üde láp- és zsombék-semlyék komplexek x Nem sásrétek zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem 28 B6xB1axB5xB4xD34 zsombékoló magassásrétek x Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek x Mocsárrétek Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Nem tőzegképző nádasok, 32 B6xB1axD34 gyékényesek és tavikákások x Mocsárrétek Kékperjés láprétek 1, 4, 5, 6, meszes, tőzeges vagy 15, 19, 22, D2 Kékperjés rétek 6410 agyagbemosódásos 31 talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos 34 D2xH5b Kékperjés rétek - Homoki sztyeprétek 6410, 6260 talajokon (Molinion caeruleae), Pannon homoki gyepek 3, 13, 24, H5b Homoki sztyeprétek 6260 Pannon homoki gyepek 26 53 H5bxD34 Homoki sztyeprétek x Mocsárrétek 6260 Pannon homoki gyepek 21 O6 Alföldi gyomos üde gyepek 51, 52 OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Spontán beerdősödött területek részben 36 R1 betelepült cserje- és gyepszinttel Jellegtelen telepített erdők részben 30 R3 betelepült cserje- és gyepszinttel Jellegtelen telepített erdők részben betelepült cserje- és gyepszinttel x 38 R3xR1 Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Őshonos lombos fafajokkal elegyes 48 RDb idegenhonos lombos és vegyes erdők 47 S1 Ültetett akácosok Nem őshonos fajú facsoportok, 35, 37 S7 erdősávok és fasorok 41 T10 Fiatal parlag és ugar _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
29
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kelebia 44, 51, 96 B1a 233
B1axB5xD34
239
B1axB5xOC
236
B1axB5xRB
20, 30, 54 B5
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek x Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Nem zsombékoló magassásrétek Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Pannon szikes sztyeppek és mocsarak, 1530, 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
29
B5 x D34
Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek
62
B5 x F2 x D34
Nem zsombékoló magassásrétek x Szikes rétek x Mocsárrétek
221
B5xB1a
232
B5xD34
228
D34
Mocsárrétek
6440
234
D34xB5m
Mocsárrétek x Nem zsombékoló magassásrétek
6440
H5b
Homoki sztyeprétek
6260
Pannon homoki gyepek
H5bxD34m
Homoki sztyeprétek x Mocsárrétek
6260, 6440
Pannon homoki gyepek, Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
28, 32, 103 219
52, 55
O1
53
O10
49 O13 15, 22, 26, 33, 47, 63, O6 69 237, 243 OB 226
OBxOCm
231, 242 OC 235 23, 24, 241
OCxB1a T1
224
U10xOCxT1m
238
U10xRAm
240
U4
230
U4xOCm
6440
Nem zsombékoló magassásrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok Fél-természetes növényzet mezsgyéken, rézsűkön és gátakon Taposott gyomnövényzet Alföldi gyomos üde gyepek Jellegtelen üde gyepek Jellegtelen üde gyepek x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók x Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
30
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Öttömös 26, 34
B1a
27
B5
33
B5xD34
2, 4, 7, 8, D34 9, 29 30
O1
18, 24
O5
35 1, 3, 17 5
OCxP2b T1 U10
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem zsombékoló magassásrétek Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek
6440
Mocsárrétek
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok Alföldi gyomos száraz gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén)
-
lápréteken, mocsárréteken, sásréteken, szikes és sztyeppréteken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: mérsékelt legeltetéssel vagy térben és időben szabályozott kaszálással (magas tarlóval és kímélő fűkaszával); indokolt esetben szárzúzás is megengedhető
-
beékelődő szántóföldek növénytermesztési művelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élőhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)
-
szomszédos szántóföldekről a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelő takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú művelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva
-
lokalizát foltszerű mocsári kardvirág, egyhajúvirág előfordulás esetén – amennyiben megoldható – kedvező hatású a késői (08.01., esetleg 09.01. utáni) kaszálás
-
inváziós növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: legeltetés, kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben)
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
31
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-2 Alap szintű előírás-javaslatok
GY01
Felülvetés nem megengedett.
GY09
Fogasolás nem megengedett.
GY12
Gyepszellőztetés nem megengedett.
GY22
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
GY44
A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
GY63
Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.
GY67
Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.
GY68
Legeltethető állatfaj: juh.
GY70
Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).
GY98
A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.
GY102
A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.
GY104
Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.
GY117
Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok
GY08
Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.
GY59
Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.
GY79
Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.
GY92
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.
GY95
15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
SZ51
Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.
SZ52
Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.
SZ54
Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
32
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:
-
GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).
-
GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).
-
GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.
-
GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsűrűséggel történő legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintű/
-
GY új javaslat: Június 15. előtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkező kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintű/
-
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a beékelődő szántók spontán gyepesedéssel történő vizes vagy gyepes élőhellyé történő alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetőleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölő fajok szempontjából kedvezőbb élőhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendő élőhelyeket.
Kezelési egység kódja: KE-3 Kezelési egység meghatározása: Száraz homoki gyep Ide tartoznak a szárazabb füves élőhelyek, jellemezően a száraz homoki gyepek (néhol beékelődő nedves gyep foltokkal), és kapcsolódó kisebb egyéb élőhelyfoltokkal. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Kelebia 3
34
1012
D34
Mocsárrétek
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
D34xB1xD2
Mocsárrétek x Nádasok és gyékényesek x Kékperjés rétek
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
33
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
1011, 1013 D34xRA 38
G1
35, 36, 37, 74 H5b
Mocsárrétek x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok
6440
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Nyílt homokpusztagyepek
2340
Mészkerülő ezüstperjések
Homoki sztyeprétek
6260
Pannon homoki gyepek
6260, 6440
Pannon homoki gyepek, Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
6260
Pannon homoki gyepek
6260
Pannon homoki gyepek
6260, 6440
Pannon homoki gyepek, Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
219
H5bxD34m
Homoki sztyeprétek x Mocsárrétek
72
O6
Alföldi gyomos üde gyepek
218
OC
Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
91
B6
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak
88
D34
Mocsárrétek
67
G1
Nyílt homokpusztagyepek
Öttömös
0, 68, 77, 89, 90, 97, 98, H5b 99, 100, 1010 61, 62, 64, O5 92, 95, 96
Homoki sztyeprétek Alföldi gyomos száraz gyepek
118
OCxP2b
Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek
76
S1
Ültetett akácosok
54, 55, 87, 110, 112
S7
Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok
63, 78
T1
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
Bácsborista 4, 5, 9, 13, 14 H5b
Homoki sztyeprétek
7, 10, 12, 15 H5bxD34
Homoki sztyeprétek x Mocsárrétek
11
OC
Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
3
OCxG1
Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Nyílt homokpusztagyepek
1
S1
Ültetett akácosok
8, 16
S2
Nemesnyárasok
2, 6
U7
Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
vízjárta területeknél: természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendő vizesélőhelyekkel kapcsolatban lévő talaj-vízháztartásuk miatt
-
homoki gyepek esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a gyepgazdálkodás megfelelő intenzitására, a feldarabolódás elkerülésére (szélek elszántása, földutak, fásszárúak terjedése)
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
34
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
-
-
a száraz gyepek hasznosítása erősen függ a csapadékviszonyoktól, így évjáratonként jelentős eltérés lehet a fűhozamban, aszályos években el is maradhat a kaszálás, korlátozott lehet a legeltetés (állateltartóképesség ingadozása) a száraz gyepeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: kíméletes legeltetéssel vagy térben és időben szabályozott kaszálással; indokolt esetben szárzúzás is megengedhető lokalizát foltszerű mocsári kardvirág, egyhajúvirág előfordulás esetén – amennyiben megoldható – kedvező hatású a késői (08.01., esetleg 09.01. utáni) kaszálás kívánatos szukcessziós folyamat kezdeti szakaszában lévő gyepes élőhelyek is lehetnek köztük, amelyek teret adhatnak a védendő fajok terjeszkedésének beékelődő, érintkező szántóföldekről a széllel tápanyag- és vegyszer elsodródás/csapadékkal bemosódás és gyomterhelés csökkentése: spontán vagy irányított (helyi magkeverék, szénaráhordás) gyepesedésük elősegítése, mechanikai ápolással kezelve (ahol megoldható legeltetés, illetve kaszálás/szárzúzás) inváziós növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: legeltetés, kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben)
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-3 Alap szintű előírás-javaslatok
GY22
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
GY44
A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
GY67
Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.
GY68
Legeltethető állatfaj: juh.
GY70
Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).
GY98
A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.
GY102
A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.
GY104
Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.
GY117
Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok
GY59
Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.
GY95
15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
35
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:
-
GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.
-
GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsűrűséggel történő legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza)./alap szintű/
-
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!).
Kezelési egység kódja: KE-4 Kezelési egység meghatározása: Parlag Ide tartoznak a parlagok (jellemzően idősebb, régebben felhagyott művelésű szántók), kapcsolódó egyéb füves és fás élőhelyekkel Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Ásotthalom Kelet 32 O5 19, 30, 37, 45, T10 47, 48, 50
Alföldi gyomos száraz gyepek Fiatal parlag és ugar
Ásotthalom Nyugat 9
T10
29
S7
50
T10xRAxU10
4
Fiatal parlag és ugar Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fiatal parlag és ugar x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok x Tanyák, családi gazdaságok
Öttömös 103 D34 70, 71, 72, 73, O5 74, 101, 102 109
S7
66, 69
T1
Mocsárrétek Alföldi gyomos száraz gyepek Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
36
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
kívánatos szukcessziós folyamat kezdeti szakaszában lévő élőhelyek, amelyek teret adhatnak a védendő fajok terjeszkedésének, tájra jellemző füves élőhelyek kialakulásának, jelölő élőhelyek körüli puffer területek létrejöttének, és elszigetelődőfeldarabolódó élőhelyeket köthetnek össze ökológiai folyosó elemként
-
egyes területeknél fontos szerepük, hogy a környező intenzív mezőgazdasági hasznosítási területek felől megóvják a védendő jelölő füves élőhelyeket, tompítják a szomszédos szántók, tanyák tápanyag- és vegyszerterhelését
-
cél az átalakuló szántóföldekről a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: spontán gyepesedésük elősegítése mechanikai ápolással
-
vízjárta területeknél: természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendő élőhelyekkel kapcsolatban lévő talaj-vízháztartásuk miatt
-
a kialakuló spontán gyepeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: irányított legeltetéssel vagy térben és időben szabályozott kaszálással (sokszor ideális a korai kaszálás június elejéig-közepéig), amit talaj- és gyomviszonyokól függően szárzúzással is lehet helyettesíteni
-
a gyepesedő talajfelszín károsodását el kell kerülni, a trágyázást (szerves- és mű egyaránt) és vegyszeres gyomirtás kerülni kell
-
inváziós növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: legeltetés, kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben)
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-4 Alap szintű előírás-javaslatok
SZ46
Melioráció tilos.
SZ51
Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.
SZ54
Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.
SZ64
A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.
GY22
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás.
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
GY44
A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
GY67
Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.
GY68
Legeltethető állatfaj: juh.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
37
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
GY70
Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).
GY117
Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok
SZ27
Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést.
SZ52
Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.
SZ62
Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos.
SZ63
Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.
SZ67
Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.
GY59
Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:
-
GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsűrűséggel történő legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza)./alap szintű/
-
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének, elsősorban a spontán gyepesedések elősegítése érdekében (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történő vizes vagy gyepes élőhellyé történő alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetőleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölő fajok szempontjából kedvezőbb élőhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendő élőhelyeket.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
38
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kezelési egység kódja: KE-5 Kezelési egység meghatározása: Természetközeli/féltermészetes erdő Ide tartoznak a természetközeli vagy féltermészetes erdőállományok, jellemzően a keményfás ligeterdő, a homoki borókás-nyáras állományok és a tölgy erdőssztyeppes (beékelődő egyéb kisebb élőhelyfoltokkal).
Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Kékperjés rétek x Nyílt homokpusztagyepek
6410
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
Nyílt homokpusztagyepek
2340
Mészkerülő ezüstperjések
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Madarász-tó 37
RBxS6
49
D34xP2a
Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Mocsárrétek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedő-erdősödő területek
Tanaszi-semlyék 85
P2
Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek
Ásotthalom Nyugat 7, 8 45 46 50 54
Jellegtelen telepített erdők részben R3 betelepült cserje- és gyepszinttel S1 Ültetett akácosok Őshonos lombos fafajokkal elegyes RDb idegenhonos lombos és vegyes erdők Fiatal parlag és ugar x Őshonos fajú T10xRAxU10 facsoportok, fasorok, erdősávok x Tanyák, családi gazdaságok OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
Emlékerdő 5
13, 24, 26
D2xG1
1, 2, 5, 9, 14, 16, 18, 23, G1 29, 30, 31, 1003 15, 22, 27
G1(D2)
Nyílt homokpusztagyepek (Kékperjés rétek)
2340
Mészkerülő ezüstperjések
10, 11
G1xM5
Nyílt homokpusztagyepek x Homoki borókás-nyárasok
2340, 91N0
Mészkerülő ezüstperjések, Pannon homoki borókásnyárasok (JuniperoPopuletum albae)
6
G1xR1
Nyílt homokpusztagyepek x Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel
7, 8, 12, 19, M5 20, 21, 25, 28 32 4, 17 33, 34, 36, 1000 3
O5(G1) R1 RDb S1
Homoki borókás-nyárasok
91N0
Pannon homoki borókásnyárasok (JuniperoPopuletum albae)
Alföldi gyomos száraz gyepek (Nyílt homokpusztagyepek) Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők Ültetett akácosok
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
39
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
1001, 1002 S2
Nemesnyárasok
Kelebia 48
B5
Nem zsombékoló magassásrétek
1010
D34xRA
Mocsárrétek x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok
6440
203
J6
Keményfás ártéri erdők
91F0
21 O5 192, 202, 208 OC 1, 39
40
R2
R2 x H5b
188, 209, 227 RB 200, 201
RBxS6
195, 196, 199, 207
RC
197
RCxS6
205, 214, 216 RDb 41
S1
206
S1xRBxS6
210, 211, 217 S1xS6 27, 190
S2
213, 215
S2xRBxS6
212 S4 7, 189, 191, S6 194 6 198
S7 U10xOC
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)
Alföldi gyomos száraz gyepek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Homoki sztyeprétek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők Ültetett akácosok Ültetett akácosok x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Ültetett akácosok x Nem őshonos fafajok spontán állományai Nemesnyárasok Nemesnyárasok x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Erdei- és feketefenyvesek Nem őshonos fafajok spontán állományai Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Tanyák, családi gazdaságok x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
elérendő, hogy ezen erdőkben ne a fanyagtermelés legyen az elsődleges cél, hanem a természetvédelmi célok érdekében történjen a művelés
-
számos területrészen a tájidegen fajok (pl. fenyő) egyedeinek eltávolításán, és az inváziós fajok visszaszorításán kívül hosszabb távon nincs szükség további erdészeti beavatkozásokra, kezeletlenül kellene hagyni ezen erdőállományokat; adott esetben megengedhető a felnyíló, kevésbé zárt erdőállományok kialakulása is
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
40
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
természetközeli erdőkben, faállományokban alapvető a tájidegen fa- és cserjefajok telepítésének elkerülése, helyettük a termőhelynek megfelelő őshonos fajokat kell alkalmazni (védett természeti területeken a Természetvédelmi Törvény /1996. LIII. Tv./ tiltja a nem őshonos fafajok alkalmazását az erdőtelepítésben)
-
ápolás és kitermelés-véghasználat során a talajt és az őshonos egyedeket, a fák egészségét és az erdei mikroélőhelyeket védő, heterogén tér- és korszerkezetet illetve holtfák jelenlétét biztosító módszerek alkalmazása javasolt
-
több területrészen is gondot jelent erdőfelújítások esetén a nagyvadállomány károkozása, elsősorban a túltszaporodott vaddisznóállomány kártétele
-
természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén)
-
inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben)
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-5 Alap szintű előírás-javaslatok
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
E09
A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.
E17
Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.
E27
A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkoronaés a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.
E28
Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetőség szerinti teljes eltávolítása.
E52
Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása.
E58
Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.
E78
A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
VA01
Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Emelt szintű előírás-javaslatok
E05
Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
41
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
E16
A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása.
E19
Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.
E57
Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása.
VA02
A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni.
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Kezelési egység kódja: KE-6 Kezelési egység meghatározása: Nem természetközeli faállomány A KE-5 kezelési egységbe nem tartozó faállományok, faültetvények (jellemzően nyárasok, akácosok).
Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Tanaszi-semlyék 199, 200, 201 S1
Ültetett akácosok
Ásotthalom Nyugat
6
17, 18
R3
43 44 1003
S2xS1 S1 T1
Jellegtelen telepített erdők részben betelepült cserje- és gyepszinttel Nemesnyárasok x Ültetett akácosok Ültetett akácosok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
S4
Erdei- és feketefenyvesek
99
P2a
Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek
109, 113, 115, 126, 127, 136, 139, 144,
RB
Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők
Emlékerdő 35
Kelebia
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
42
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
146, 151, 159, 171 158
RBxOC
111, 112, 121, 129, RBxS1 130, 134, 155, 170, 179 131, 142, 153 RBxS1xS2
140
RBxS1xS4
119
RBxS1xS6
116
RBxS2
132
RBxS4
122
RBxS6
167
RDb
108, 117, 172, 173, 177, 178, 184, 185, 186, 187
S1
125, 163
S1xRB
106, 135, 154 S2 107, 110, 114, 120, 128, 133, 137, 138, 143, 145, 147, 148, S4 156, 157, 160, 161, 166, 169, 174, 176, 180, 181, 183 123, 150, 152, 162, S4xRB 165, 168 164
S4xRBxS1
105, 124, S4xS1 149, 175, 182 141
S4xS2xS1
104
S7xOC
118
U11
229
U4
75 59, 76, 79
O5 S1
119, 120
S1xRBxS3
Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Ültetett akácosok Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Ültetett akácosok x Nemesnyárasok Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Ültetett akácosok x Erdeiés feketefenyvesek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Ültetett akácosok x Nem őshonos fafajok spontán állományai Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nemesnyárasok Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Erdei- és feketefenyvesek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők
Ültetett akácosok
Ültetett akácosok x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Nemesnyárasok
Erdei- és feketefenyvesek
Erdei- és feketefenyvesek x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Erdei- és feketefenyvesek x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Ültetett akácosok Erdei- és feketefenyvesek x Ültetett akácosok Erdei- és feketefenyvesek x Nemesnyárasok x Ültetett akácosok Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Út- és vasúthálózat Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók
Öttömös Alföldi gyomos száraz gyepek Ültetett akácosok Ültetett akácosok x Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Egyéb tájidegen lombos erdők
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
43
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
108
S7
123
T10
Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fiatal parlag és ugar
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
hosszú távú természetvédelmi cél a nem természetközeli faállományok itteni tájban és termőhelyen honos erdőállományokká történő átalakítása, illetve az átalakulásához szükséges feltételek biztosítása (akár nyíltabb, kevésbé záródó de őshonos fafajú erdőkké is)
-
felújításuk során kedvező lenne a termőhelynek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok alkalmazása, állományaik fokozatos lecserélése ezen fajokra
-
őshonos fafajú állományok / védett természeti területek esetén a felújítás során nem romolhat az erdő természetessége: táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajok alkalmazása szükséges (2009. XXXVII. Erdővédelmi Törvény / 1996. LIII. Természetvédelmi Törvény)
-
természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendő élőhelyekkel kapcsolatban lévő talajvízháztartásuk miatt
-
ezen állományokkal érintkező, szomszédos védendő jelölő élőhelyek érdekében fontos az innen terjedő inváziós növényfajok terjedésének megakadályozása, állományon belüli visszaszorítása, lehetőleg mechanikai úton
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-6 Alap szintű előírás-javaslatok
E09
A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével.
E17
Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.
E27
A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkoronaés a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása.
E58
Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása.
E62
Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.
E78
A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdőszegély kialakítása.
E79
Tájidegen fafaj erdőtelepítésben és erdőfelújításban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetve alkalmazható.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
44
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. Emelt szintű előírás-javaslatok
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
E19
Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.
E64
Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is).
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
-
E79: Tájidegen fafaj erdőtelepítésben és erdőfelújításban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetve alkalmazható (védett természeti területen kívül).
Kezelési egység kódja: KE-7 Kezelési egység meghatározása: Szántó Ide tartoznak a szántóként művelt területek (illetve a fiatalabb ugarok). Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Madarász-tó 2
T1
47
T1xT10m
48
T10
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Fiatal parlag és ugar Fiatal parlag és ugar
Tanaszi-semlyék 7
206, 207, 208 B5xB1a 221
OC
198
RBxS6
79, 97, 104, 125, 139, 141, 159, T1 192, 196, 197, 204,
Nem zsombékoló magassásrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők x Nem őshonos fafajok spontán állományai
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
45
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
210, 211, 226, 227, 228 203 205 195, 209
T1xU10 T2 U10
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Tanyák, családi gazdaságok Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok
Csipak-semlyék 67, 68, 169, T1 171 172
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
T1xT10
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Fiatal parlag és ugar
Ásotthalom Nyugat 10, 14, 23, 1004 11, 12
T1
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
T10
Fiatal parlag és ugar Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Zöldség- és dísznövénykultúrák, melegházak
49
T1xRA
20
T3
Kelebia 42 43, 46 45
H5b T1 T2
Homoki sztyeprétek Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák
6260
Pannon homoki gyepek
Öttömös
131
39, 45, 83, 85, 1007 10, 49, 50, 70
D2xD34
Kékperjés rétek x Mocsárrétek
D34
Mocsárrétek
O5
132
RC
52 122 21, 31, 32, 40, 57, 60, 69, 133, 135, 1006, 1009
S1 S4
Alföldi gyomos száraz gyepek Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Ültetett akácosok Erdei- és feketefenyvesek
T1
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
137
T1xT10
134 16, 51, 128, 130, 136
T2 U10
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos 6410, 6440 talajokon (Molinion caeruleae), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétje Folyóvölgyek Cnidion 6440 dubiihoz tartozó mocsárrétje
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Fiatal parlag és ugar Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendő élőhelyekkel kapcsolatban lévő talajvízháztartásuk miatt
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
46
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
cél a szántóföldek növénytermesztési művelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése (esetleg gyep telepítése), vagy adottságok esetén spontán vizes élőhely kialakulása; mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)
-
szántóföldekről a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelő takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú művelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva
-
inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetőleg mechanikai úton (kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás)
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-7
Alap szintű előírás-javaslatok SZ09
A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.
SZ10
Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.
SZ21
Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.
SZ36
Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket.
SZ43
Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.
SZ46
Melioráció tilos.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
Emelt szintű előírás-javaslatok SZ15
A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.
SZ17
Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.
SZ32
5 évente legfeljebb egyszer végezhető középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben.
SZ35
Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyagmennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket.
SZ51
Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.
SZ52
Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel.
SZ54
Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.
SZ63
Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos.
SZ65
A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.
SZ67
Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
47
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének, elsősorban a spontán gyepesedések elősegítése érdekében (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történő vizes vagy gyepes élőhellyé történő alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetőleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölő fajok szempontjából kedvezőbb élőhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendő élőhelyeket.
Kezelési egység kódja: KE-8 Kezelési egység meghatározása: Halastó Legalább részben nyílt vízfelületű halastó, horgásztó. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység
Területegység
ÁNÉR 2011 élőhely kód
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Madarász-tó 11, 29
8
A3
1, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 22, 23, 24, 25, 26, B1a 27, 28, 33, 34, 51, 52 30
BA
31
O5
53
U10xRC
32
U9
Békaszőlős, süllőhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál Alföldi gyomos száraz gyepek Tanyák, családi gazdaságok x Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Állóvizek
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások:
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
48
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
alapvetően természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő horgászati (halászati) hasznosítás: szennyezett befolyóvíz elkerülése, tótrágyázás és haltakarmányozás szabályozása, tájidegen inváziós halfajok telepítésének mellőzése (esetleges élővizekbe való kijutásuk elkerülése érdekében),
-
nyílt vízfelület kialakítása, fenntartása csak az illetékes nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján lehetséges
-
vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendő élőhelyekkel kapcsolatban lévő talaj-vízháztartásuk miatt
-
partmenti részeken a zavarás csökkentése (szaporodási időben talajbolygatás, cserjeirtás), horgászat okozta terhelés megelőzése (látogatólétszám, hulladék elhelyezése, éjszakai horgászat
-
gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelőzése (lehetőleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás, kivágás, sarjirtás – vegyszerhasználat kerülése!)
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-8 Alap szintű előírás-javaslatok
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
V01
A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.
V07
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.
V17
Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
V56
A nádaratás csak fagyott talajon végezhető.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok
V06
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.
V15
Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető.
V16
A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területről el kell szállítani.
V19
Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos.
V44
A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
49
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhető (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elősegítésére).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Kezelési egység kódja: KE-9 Kezelési egység meghatározása: Csatorna Csatornák, erek és közvetlen partmenti részeik.
Kezelési egység megfeleltetése: (Valamint minden érintett területi egységen a csatornák, erek partmenti részével közvetlenül érintkező, kapcsolatban álló szomszédos területekre is vonatkozik!) Kezelési egység
Területegység
3
ÁNÉR 2011 élőhely kód
BA
ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés
Natura 2000 élőhely kód
Natura 2000 élőhely megnevezés
Madarász-tó Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál
Tanaszi-semlyék 58
BA
Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál
B1a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
Csipak-semlyék 56
Ásotthalom Kelet 9
18, 39 55
B1a O6-B1a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Alföldi gyomos üde gyepek - Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
Ásotthalom Nyugat 42
BA
Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál
Kelebia -
-
-
Öttömös 113, 114, 116 OCxP2b
Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
50
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: -
vízkormányzás, vízelvezetés: a teljes tervezési területen alapvető fontosságú, az évjárat csapadékviszonyaitól függő vízmegőrzés és vízkormányzás vonalas létesítményei: vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén; hatások jelentős: szomszédos védendő élőhelyekkel szoros kapcsolatban van a vízkészletük és vízforgalmuk
-
partrendezés, kotrás mellőzése, vagy szakaszos elvégzése, de mindenkép szaporodási időszakon kívüli végrehajtása; kotrás helyett hínárkaszálás végzése
-
védelmet nyújtó öblök, meder kiszélesítések kialakítása és mederbolygatás nélküli fenntartásuk, nyíltvízű részek fenntartása (hínárkaszálás)
-
gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelőzése (lehetőleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás, cserjeirtás – vegyszerhasználat kerülése!); cserjeirtás vegetációs időn kívüli elvégzése a talaj bolygatását kerülve,
-
gátakon, partmenti részeken tápanyagpótlás és növényvédőszer (kiemelten gyomirtók) használata kerülendő; érintkező szántóföldeken célszerű lenne mechanikailag ápolt gyepes puffersáv kialakítása
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód
KE-9 Alap szintű előírás-javaslatok
GY26
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.
SZ10
Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható.
V01
A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.
V07
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.
V35
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos.
V56
A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. Emelt szintű előírás-javaslatok
V06
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.
E04
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.
E69
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.
A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
51
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).
-
V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhető (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elősegítésére).
-
E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges.
Kezelési javaslatok indoklása (összevontan a KE 1-9. kezelési egységekre): A víz elvezetése a területről, a szárazodás alapjában teszi tönkre a megőrzendő élőhelyek növényzetét, kiszorulnak a vízhez/talaj vízállapotához kötődő jelölő növényfajok és teret nyernek a szárazabb talaj adottságokat elviselő fajok, köztük az inváziós tájidegen növények is. A növényzet fajösszetétele mellett a szerkezete és a borítása is változik, amelyek közvetlenül kihatnak az adott növényzethez (tápnövény, szaporodóhely) kötődő jelölő állatfajokra is, így azok állománya is csökken. Tartós vagy visszafordíthatatlan károsodást okozhat A túllegeltetés (a koncentrált rágás, tiprás, trágyázás hatására) megváltoztatja a talaj (talajfelszín károsodás, tömörödés, tápanyagdúsulás) és a növényzet szerkezetét (rágástűrők felszaporodnak, zsombékosodás indulhat el), fajösszetételét (megőrzendő/állományalkotó növényfajok tűnhetnek el), és a hozzájuk kötődő állatfajok állományát is csökkenti. Hatása lokálisan jelentős lehet. A legeltetés vagy kaszálás éveken keresztüli elmaradása a védendő élőhelyekre veszélyes szukcessziós/inváziós folyamatot indíthat el, erősíthet föl – így adott esetben a jelölő élőhelyek leromlásához, fajok eltűnéséhez vezethet. A növények és állatok érzékeny periódusában (pl. virágzás, szaporodás) végzett kaszálás, illetve az utána következő fűtáplálékban szegényebb időszak károsítja az állományokat, vagy éppen segíti a gyomok maghozását, terjedését. A nyár közepi kaszálás egyes esetekben pedig fokozhatja a terület vízvesztését, az érzékenyebb növényfajokat visszavetheti. A túl mélyen, alacsony tarlóval végzett gépi kaszálás, illetve a talajfelszínt és a növények tövét károsító fűkasza géptípusok (dobos) visszaszorítják az erre érzékeny fajokat (pl. tömött bokrúak, zsombékolók), csökken a sarjadásuk, talajfelszínt érő bolygatásukkal pedig utat nyitnak a gyomoknak. Kaszáláskor lábon hagyott részek (hagyásterületek) lehetővé teszik a megőrzendő növények maghozását, búvóhelyül-táplálékforrásul szolgálnak a védendő állatfajoknak és folyosóként szolgálnak a terjedésükhöz, mozgásukhoz. Elegendő nagyságuk, minden kaszáláskor való meghagyásuk, és lehetőleg a szegélyekkel, szomszédos területekkel való érintkezésük növeli a kedvező hatásukat. A kötelező tisztító kaszálás ezt a hatásukat gátolja, az őszre-télire eltűntetett hagyásterületek révén. A nagygépes (traktoros) fűkaszával végzett kaszáláskor-szárzúzáskor a vadriasztó lánc használata segíti az állatok menekülését, hasonlóan a zárványterület nélküli kaszálási mód is. A szántóföldekről/tanyás mezőgazdasági területekről a szomszédos védendő élőhelyek, illetve felszíni és talajvizek felé történő trágya (N, P) és növényvédőszer (gyomirtó, gombaölő, rovarirtó) bemosódás/elsodródás veszélyezteti a talaj és víz tápanyagszintjére érzékeny növényfajokat, nitrogén-kedvelő gyomok felszaporodását okozhatja, jelentősen megváltoztathatja a vizek tápanyagszintjét (algásodás, vízinövények egyoldalú felszaporodása) és méregként károsíthatja a vízi élővilágot (pl. kétéltűek, csigák). _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
52
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Ezen anyagok felhasználásának csökkentés szükséges (intenzív növénykultúra elhagyása, integrált vagy ökológiai növényvédelem és tápanyagpótlás), illetve a bejutásuk megakadályozása (csökkentett és sekély talajművelés, védőtávolság, gyepes/fás mechanikailag kezelt puffersáv). A vízhiányos időszakokban a vízmegőrzés, a célzott vízkormányzás és vízfelület biztosítás lehetővé teszi a kétéltűek-hüllők és halak számára fontos nyílt vizű és állandó vízterű területek kialakítását és folyamatos fenntartását (csatornák, tavak, nyílt vízfelszínű mocsárrészek). A felszíni vizek kezelése során a parti részt és a medret érintő mechanikai beavatkozások ronthatják a fajok életfeltételeit (pl. partrendezés, kotrás). Ezt csökkentheti a mederkotrás helyetti hínárkaszálás alkalmazása, és az elengedhetetlen beavatkozások szaporodási időn kívüli elvégzése. Felszíni vizek (csatorna, tó, vízállás) partmenti részeinek (töltés, gát) kezelésénél fontos, hogy szennyezőanyag (pl. növényvédőszer, munkagépekből üzem- és kenőanyag) és trágya ne juthasson az vízbe, és szántókkal való közvetlen érintkezés esetén elegendő szélességű (min. 5 méter) gyepes puffersáv kialakítása indokolt hosszútávon (lehetőleg mechanikai műveléssel ápolva). A tájidegen fafajokkal végzett telepítés vagy felújítás, a nem megfelelően végzett ápolás és véghasználat (pl. tarvágás) veszélyezteti a természetközeli faállományok megőrzését. Az erdők talajának állapota romlik, a fák egészségi állapota és megújuló képessége gyengül, állományaik egybefüggősége csökken (feldarabolódnak, elszakadnak egymástól) – így a nagyobb hosszúságú szélső részeiken sérülékenyebbé válnak a szomszédos részek felől érkező állomány- és tájidegen vagy inváziós növényfajok betörésére, amelyek kiszorítják a tájhonos fa- és cserjefajokat, illetve a hozzájuk kötődő élővilágot. A jelenlegi szélsőséges termőhelyi viszonyok között és a természetvédelmi célokkal összhangban, adott esetben megengedhető lehet a lazábban záródott, felnyíló, őshonos fafajokból álló erdőállomány létrehozása a jelenlegi zárt, ám invazív fafajokból álló állományok helyett. Sok esetben ugyanis őshonos fafajokból nem, vagy aránytalanul nagy ráfordítással hozható létre zárt erdőállomány.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
53
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés A tervezési területen jelenleg nem folyik, illetve a közeljövőben nem terveznek élőhelyrekonstrukciós beavatkozást, vagy célzott és külön forrásból megvalósítandó élőhelyfejlesztési beavatkozást. Az előző 3.2.1. Élőhelyek kezelése című fejezetben az egyes kezelési egységeknél elsősorban a „választható előírásoknál” megjelenő előírások jelentős része az élőhelyfejlesztés irányába mutat, általuk javítható az élőhelyek állapota és a hozzájuk kötődő jelölő fajok helyzete (elsősorban a kifejezetten természetkímélő gyepkezelési, szántó- és erdőművelési beavatkozások által, valamint a természetes élőhely-változási folyamatok támogatása révén: spontán gyepesedés vagy vizes élőhely kialakulás támogatása). A vízgazdálkodás hatása alapvető a terület természetvédelmi értékeinek megőrzése szempontjából. Jelentős pozitív hatást a vízmegőrzést és megfelelő vízkormányzást biztosító célzott élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokkal lehetne elérni – ehhez külön tervezési és forrás-biztosítási folyamat szükséges (pályázat, céltámogatás, fejlesztési keret). A jövőben esetlegesen tervezett rekonstrukciós és fejlesztési célú beavatkozásokhoz igénybe vehető pályázatokról, illetve azokat célzottan vagy közvetve elősegítő agrártámogatási javaslatokról a következő 3.3. Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében című fejezet tartalmaz információkat.
Természetvédelmi kezelési terv előírásai A tervezési terület döntő részét lefedő Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet jogszabályban (146/2012. /XII. 27./ VM rendelet) kihirdetett természetvédelmi kezelési tervének 4.2. Részletes kezelési előírások című fejezetében rögzített művelési ághoz nem köthető, illetve művelési ághoz köthető előírások részletesen megadják az élőhelyek fenntartása és fejlesztése érdekében javasolható kezeléseket a védett területrészeken. Az élőhelyek hasonlósága és kiterjedése miatt a nem védett területrészeken is lényegében hasonló elvárások fogalmazhatók meg. Az előírásokat részletesen a fenti rendelet, illetve a kezelési terv említett fejezet tartalmazza! Előírások témakörei: Művelési ághoz nem köthető -
Földtani, felszínalaktani természeti értékek védelme Élőhelyek kezelése, fenntartása Fajok védelme Táji, kultúrtörténeti értékek Látogatás Kutatások, vizsgálat Terület- és földhasználat
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
54
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Művelési ághoz, földhasználati módhoz köthető -
Szántó művelési ágú területek kezelése Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése Nádas művelési ágú és természetben nádas területek kezelése Erdők kezelése Halastó művelési ágú területek kezelése Művelés alól kivett területek kezelése
Kiemelt élőhelyfejlesztési intézkedések – általánosan: Vízviszonyok javítása A területen húzódó csatornák és árkok a területre érkező csapadékvizet vezetik el, ezért a terület szárazodásában fontos szerepet játszanak. Célszerű lenne egyes árkok és régóta nem funkcionáló sekélyebb csatornák betemetése, illetve a működő csatornák vízkormányzó műtárgyainak szükség szerinti helyreállítása és a víz megtartása céljából történő működtetése (elzárása). A terület vízállapotának javítása főként a csapadékvíz visszatartásra támaszkodhat. A vízvisszatartás javulását nagyban elősegítheti a területen jelentős arányban jelenlevő szántók és parlagok gyepesítése illetve ezek spontán gyepesedésének elősegítése. A gyeppel borított felszínek esetében a párologtatásos vízveszteség általában alacsonyabb, mint a csupasz felszínek, szántók párologtatása. Mivel vízelvezető árkok és csatornák jellemzően a terület mélyebb fekvésű részein helyezkednek el, ezért kedvező csapadékjárású időszakokat feltételezve a természetes növényzet regenerációja viszonylag gyors lehet a vízelvezető árkok és csatornák betemetéssel kialakult nyílt felszíneken. Erőteljes gyomosodással nem kell számolni. Számos területegységnél az árkokkal közvetlenül érintkező inváziós állományok nem találhatók, így ezek terjedése nem várható. A szénaráhordással kombinált kezelés például hatékony lehet a regeneráció gyorsítására. Szántók gyepesítése A jelölő füves élőhelyek szempontjából további veszélyforrást jelentenek a közelben található szántók és parlagok. A szántókról jelentős mennyiségű talajszemcse, hozzákötődve vegyszer illetve tápanyag (főként műtrágya NPK hatóanyag) kerülhet a szél hatására por formájában a levegőbe, illetve a csapadékkal a talajvízbe. Amely kiülepedve és lemosódva a gyepek területére, kedvezőtlenül befolyásolhatja a vegetáció illetve az ott élő állatközösségek (rovarok) összetételét és tömegességi viszonyait. Széles körben ismert az a jelenség, hogy ha produktív gyepközösségekbe többlettápanyag kerül, akkor a domináns füvek biomassza produkciója megemelkedik, ami a kísérőfajok visszaszorulásához vezet. Ez a teljes ökoszisztémát módosítja; általában a biodiverzitás jelentős mértékű csökkenését eredményezi a ritka, védett fajok eltűnése miatt. A szántók, és különösen a felhagyott ugarok/parlagok lehetőséget teremtenek a gyomok, inváziós növényfajok megtelepedéséhez és további szárazodás esetén érintetlen gyepállományokban történő terjedéséhez. Előzőek alapján javasolt a jelölő füves élőhelyek környezetében található szántók illetve fiatal parlagok gyepesítése spontán módon (vagy felhagyott lucernán keresztül), esetleg telepítéssel (tájhonos magkeverék vetésével), illetve a megfelelő gyepekről származó széna ráhordásával. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
55
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Az ugarok és parlagok, gyepesedő szántók gyomok és inváziós fajok elleni kezelése fontos, amelyre leginkább a legeltetés (adott körülmények esetén), és könnyebben megoldhatóan a mechanikai gyomirtás (rendszeres kaszálás, szárzúzás) alkalmas. Védőfásítás Egyes területegységeknél megfelelő kiegészítő megoldást jelentene a rétek mikroklímájának kedvezőbbé tétele a környezetükben kialakítandó erdősáv, védőfásítás létrehozásával. Mindenképpen őshonos, kevéssé párologtató fafajokból álló állományok telepítésével javasolt. Ennek segítségével a szél szárító hatásának mérséklése, a pára visszatartása és a szél okozta porterhelés csökkentése lehetséges volna a rétek jelentős területén. Kevésbé záródó őshonos erdőállományok Természetvédelmi szempontból hosszú távú célkitűzés a jelenleg nagy arányban található akácos és fenyves állományok őshonos és termőhelyhez illő állományokra való lecserélése. Ez elsősorban megfelelő ösztönzők, támogatások mentén lehetséges. De emellett – a klmíaváltozás kedvezőtlen hatásait is figyelembe véve – egyes esetekben nem feltétlenül szükséges erőltetni a zárt őshonos állományokat (nagy ráfordítással), és helye lehet a kevésbé zárt, felnyíló (akár legelőerdő-szerű) de őshonos fafajú állományoknak. Inváziós fajok irtása (kivonat a Kőrös-éri TK természetvédelmi kezelési tervéből) Inváziós fásszárúak irtására alkalmazható módszer: A) módszer: Augusztus-szeptember hónapokban az egyedeket ki kell termelni kézi erővel (gépi eszközök igénybevétele mellett). Az 5 cm-nél vastagabb törzsátmérőjű egyedek metszlapjába (vágáslapjába) 10-12 mm átmérőjű és 5 cm mélységű furatot kell készíteni. A 10-15 cm vastag tönkökbe 2-3 db, a 15-20 cm vastag tönkökbe 4-5 db, a 20-30 cm vastag tönkökbe 6-10 db furatot kell készíteni. A furatokba gyökérzetet elpusztító, vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű vegyszert kell juttatni. Az 5 cm-nél vékonyabb törzsátmérőjű egyedek kitermelése után, azok metszlapjára (vágáslapjára) gyökérzetet elpusztító környezetkímélő vegyszert kell kijuttatni – ecsetelni. A későbbiekben minden év augusztus-szeptember hónapjaiban el kell végezni a munkálatot, ameddig az inváziós fásszárúak kihajtanak. A magról kelt magoncokat minden év augusztus-szeptember hónapjaiban kézzel ki kell egyenként húzni a földből. B) módszer: Augusztus-szeptember hónapokban a kell a faegyedeket vegyszerrel injektálni. A lábon álló fa törzsébe mellmagasságban 45 °-os szögben lejtő, 10-12 mm átmérőjű, és 5 cm mélységű furatot kell készíteni. A furatot tömény formában beinjektált vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű vegyszert kell feltölteni, a furatot gyurmával vagy fatapasszal kell lezárni. Az 5-10 cm törzsátmérıjő egyedekbe 1 db, a 10-15 cm vastag 2-3 db, a 15-20 cm vastag 4-5 db, a 20-30 cm vastag egyedekbe 6-10 db furatot kell készíteni. Az 5 cm-nél vékonyabb törzsátmérőjű egyedek kitermelése után, azok metszlapjára (vágáslapjára) gyökérzetet elpusztító környezetkímélő vegyszert kell kijuttatni; ecsetelni. A későbbiekben minden év augusztus-szeptember hónapjaiban el kell végezni a munkálatot, ameddig az inváziós fásszárúak kihajtanak. A magról kelt magoncokat minden év augusztus-szeptember hónapjaiban kézzel ki kell egyenként húzni a földből.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
56
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Inváziós lágyszárúak irtására alkalmazható módszer: C) módszer: A területen jelenlévő és terjedő selyemkóró (Asclepias syriaca) és amerikai aranyvessző fajok (Solidago gigantea, S. canadensis) irtására előírt módszer a következő: A selyemkórót június 1. és június 30. között, az amerikai aranyvessző fajokat július 1-15. között kell egyedenként vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű vegyszerrel – annak előírásszerű keverésével – ecsetelve kezelni. A selyemkóró esetében a hígított vegyszert a növény egy szárlevelének fonákjára és hajtáscsúcsára kell kijuttatni. Az amerikai aranyvessző fajok esetében a hígított vegyszert a növény szárleveleinek fonákjára (legalább azok 10 %-át kezelve) és hajtáscsúcsára kell kijuttatni.
Kiemelt élőhelyfejlesztési intézkedések – területegységenként: Madarász-tó Tekintettel a 6410 kékperjés láprétre (88,0-89,0 mBf térszinten), a Paphalmi-főcsatornába torkolló mellékcsatornák lezárása egész évben, illetve legalább 88,3 mBf térszintig őrizni a vizet egész évben az indokátorállomány területén. A tó korábbi, természetes állapotában legalább részben szikes jellegű tó volt. Erre utal vizének jelenleg is magas szalinitása, fajlagos elektromos vezetőképessége, valamint erről tanúskodnak a történeti források (lásd Dr. Gaskó Béla jelentéséből Okrucky Aurél egykori szegedi közjegyző leírását). Jelenlegi állapotában erősen módosított víztestnek tekinthető, mind hidromorfológiai jellege, mint vízháztartási viszonyai jelentősen meg lettek változtatva. A tó ökológiai állapota erősen módosított víztestként is rossznak tekinthető. A tó egykori természetes vízháztartási viszonyait a KNPI ökológus szakemberei szerint csak a vízátvezetés (és ezzel együtt a halastavi gazdálkodás) megszüntetésével, az őt érintő csatornák nyomvonalának megváltoztatásával, a természetes hidromorfológiai jelleg helyreállításával (töltések elbontásával) lehetne közelíteni, így vízutánpótlást csak természetes vízgyűjtőjéről kapna. Vízminőségét a környező szántókról bemosódó vizeket előszűrő pufferzóna kialakításával, az akkumulálódott szennyezéseket tartalmazó felső talajréteg eltávolításával lehetne tovább javítani. Az előbbi kezelések végrehajthatóságának valószínűsége ugyanakkor csekély, ezért a KNPI ökológus szakemberei inkább az erősen módosított víztesten kialakítható legjobb ökológiai potenciál elérését javasolják célkitűzésként. Az ezt szolgáló legfontosabb lépések a kutatók javaslatai alapján: a bevezetett vizek minőségének jelentős javítása, elsősorban a foszforterhelés és szervesanyag-terhelés csökkentésével; a halgazdálkodás extenzívebbé tétele (így takarmányozás megszüntetése) vagy megszüntetése, természetközeli összetételű és sűrűségű halközösség kialakítása.
Tanaszi-semlyék Az északi semlyék gyepjeinek nagy részét, és kisebb arányban a nádasokat is géppel kaszálják. Természetvédelmi szempontból mindenképpen szükséges volna a nagyobb tarlómagasság alkalmazása. Ugyancsak fontos lenne a korábbi vízviszonyok visszaállítása, a gyep területébe ékelődő szántó felhagyása, és a szántó mellett húzódó ezüstfa-sor eltávolítása. A Dél-Tanaszi semlyéknek kisebb hányadát kaszálják, mint az Észak-Tanasziét, azonban a tarlómagasság a legtöbb esetben itt sem megfelelő. A Tanaszi-semlyéken összeségében alig vannak jelen inváziós növényfajok, ezek nagy része is telepített, ritkább esetben elhagyott _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
57
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
tanya környezetében spontán terjedő facsoportokhoz kötődik. Ezek eltávolításával, és a néhány kisebb foltban megjelenő Asclepias syriaca és Aster lanceolatus kiírtásával a terület lényegében mentesülne az inváziós fajok okozta nyomástól. A terület kiemelt értékét adja, hogy a nedves élőhelyekre jellemző fokozottan védett vidra és a törpeegér is előfordul a területen. Utóbbi mindenképpen a terület természetességét jelzi. A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: mivel a területen erőteljes kiszáradás nyomai mutatkoznak, az időközönként jellemző kiszáradás, majd feltöltődés ellenére mindenképpen a vízvisszatartásra van szükség.
Csipak-semlyék A gyepet jelenleg gépi kaszálással hasznosítják. Rendszerint július végén kezdik a kaszálást, amely a mélyebb, vizenyős talajú részeken akár szeptember közepéig is elhúzódhat. A traktor által kifejtett erős taposóhatás a vizenyős talajon helyenként nyomvályúk, bolygatott, csupasz talajfelszínek kialakulásához vezet. Néhány évtizeddel ezelőtt a környező tanyák tulajdonosai kaszálták a területet, a sok tulajdonos miatt a semlyék teljes területének lekaszálása hetekighónapokig elhúzódhatott. A nedvesebb foltokon – pl. magassásosok – rendszerint másodszori kaszálás is volt, míg a gyep nagy részén sarjúlegeltetés folyt. Javasolt kezelés a kíméletes, szabályozott legeltetés illetve kaszálás.
Ásotthalmi láprétek Javasolt élőhelyfejlesztési kezelések (az előző általános részben kifejtve): - Vízviszonyok javítása - Szántók gyepesítése - Védőfásítás Ritkább kaszálás: A nedvesebb és kaszálást csak ritkábban igénylő állományok (pl. mocsári vegetáció, kubikgödrök) esetében a kaszálási beavatkozások megritkítása (5-6 évente vagy még ritkábban alkalmazott évi egyszeri kaszálás elegendő lehet), vagy mérsékelt legeltetéssel történő kiváltása indokolt lehet. A kaszálás a szakirodalmi adatok alapján jelentős mértékben fokozza a terület kiszáradását. A gyakoribb kaszálást igénylő láprétek esetében javasolható a késői kaszálás (nyár vége-ősz eleje), illetve a mozaikos, nem minden évben a teljes területre kiterjedő kaszálás alkalmazását. A láprét foltok esetében a kaszálást a száraz években nem javasolt. A terület emlőstani szempontból legértékesebb része a nyugati oldalon található bojtorjános– aszatos gyomterület. Itt a bőséges tápláléknak köszönhetően változatos emlősközösség található. A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: javasolt a terület északi szélén lévő szántóföld megvásárlása és visszagyepesítése; a nádas további terjedését is meg kell akadályozni, kaszálással is. Keleti rész: Csodarét Általában elmondható, hogy a kaszálás vagy enyhe legeltetés mindenütt alkalmazható, de a mocsárfoltokat, kubikokat nem kell kezelni, nem gyomosak, hagyni lehet lassú feltöltődésüket. A korábban kaszált (vagy legeltetett) állományok kezelését azonban továbbra _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
58
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
is folytatni kell. A kaszálás időpontját érdemes térben és időben változtatni, mozaikos kezelést alkalmazni. Általában érdemes minden foltban az ott előforduló védett növények életciklusához alkalmazkodni. A korábbi kezelésről egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy eléggé változatos volt, azonban feltételezhető, hogy a nyerhető széna minősége szerint időzítették. A védett fajok egy részének ez kedvezett, más része pedig elviselte. Nagyon kockázatos a javaslat, de elképzelhető, hogy egyszer-egyszer egy korai, „hagyományos” júniusi kaszálás is jót tenne akár a kardvirágnak is! Talán egy kisebb területen lehetne kézi kaszálásos kísérletet tervezni. A védett terület déli és keleti felén, ahol a védett fajok csak kisebb foltokban fordulnak elő, sok a zavart, degradált gyep, de ha megfelelő kezelést kapnak, van remény a javulásukra, ugyanis a fajkészlet a közelben megvan. Itt már bátrabban lehet kísérletezni, és érdemes lenne a közelben gyűjtött magok vetésével is próbálkozni. A beékelődő felhagyott szántók intenzívebb helyreállításával is bátran lehetne kísérletezni, azzal kárt nem okozunk. Nyugati rész: Bővítés Összességében a gyepek jó állapotúnak tekinthetők, hosszútávú beavatkozásként a szántók és felhagyott szántók regenerációját kellene segíteni, a meglehetősen rendezetlen tulajdonviszonyok ellenére.
Emlékerdő Az erdőterület a térség legidősebb érintetlen természeti területének nevezhető, noha kisebbnagyobb erdészeti beavatkozások időnként manapság is érik. Az Emlékerdő körüli parcellákban igen intenzív faültetvény művelés folyik, ami a szegélyeken hatással van az Emlékerdőre (a gyepnövényzetre és a fás állományokra egyaránt). A terület egyik fontos értékét a denevérek jelentik. Egy odúban vízi denevér kolóniát és háromban rőt koraidenevér kolóniát is találtak. A rágcsálók rendkívül kis egyedszámban fordultak elő a területen, ami elsősorban a ritka aljnövényzetnek tulajdonítható. A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: a feketefenyő folyamatos leváltását kell megcélozni őshonos fafaj csoportok kialakításával; a fehérnyarak jelentős része széltörést szenvedett, ezek helyett újabb facsoportokat kell kialakítani; a mozaikos szerkezet megtartása a cél.
Kelebiai halastavak és erdők (észak) Kelebiai halastavak rész A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: a délvidéki földikutya élőhelyének védelme a gyepek és gyepesedett területek megőrzésével biztosítható; a denevérfajok és a vidrapopulációk szempontjából a vizes élőhelyeken a vízmegtartás és állandó vízszint biztosítása az elsődleges fontosságú; egyes területrészeken a túllegeltetés következtében nincs alkalmas táplálék a rágcsálók megtelepedésére; az öreg odvas fák védelme, kímélete is szükséges emlősvédelmi indokok alapján.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
59
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Kelebia északi rész A nagy III-as és a IV. tóegység összességében jó ökológiai állapotúnak minősíthető, bár inkább a kategória "alsó" széléhez közelebb, és vízhiányos időszakban könnyen leromolhatnak. Az I. és kis III-as tóegység összességében mérsékelt ökológiai állapotúnak tekinthető (utóbbi ezen kategória alsó határán), a II. tóegység gyenge ökológiai állapotúnak. A vízhiány, vagy a kis III-as tóegységben az intenzív haltenyésztés folytatása állapotukat könnyen tovább ronthatja. Az egykori természetes mocsári-lápi vonulat eredeti állapotának visszaállításához a KNPI ökológus szakemberei szerint a Körös-éri-főcsatorna vízháztartási viszonyokat szabályozó mivoltának megszüntetésére, a csatorna nyomvonalának máshová helyezésére, a helyben jelentkező vízkészletek maradéktalan megőrzésére, a korábbi hidromorfológiai viszonyok rekonstruálására, a töltések elbontására lenne szükség. Az előbbi kezelési alternatíva megvalósítási lehetősége csekély, ezért az Igazgatóság ökológus szakemberei inkább az erősen módosított víztest maximális ökológiai potenciáljának elérését tartják reális célkitűzésnek. Ez a kutatók javaslatai alapján mindegyik tóegység területén vízmegőrzéssel oldható meg, amelynek során a tavasszal betározott vizek év közben természetes módon csökkennek. A tóegységekben legfeljebb extenzív halgazdálkodás mellett maradhat fenn jó ökológiai állapot, ez a takarmányozás mellőzését, és a természeteshez közeli összetételű és sűrűségű halállomány kialakulását jelentené. A Körös-éri-főcsatornából betáplálható (a korábban természetes módon összegyűlő vizeket pótló) víz minőségével nincs jelentős gond, minősége természetesen azért tovább javítható, különösen az összes foszfor koncentrációt illetően. A vízmegőrzés - tóegységenkénti - részleteit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során szükséges lesz kidolgozni. A SZTE Ökológiai Tanszéke a II. tóegység esetében a fásszárú növényzet eltávolítását és mederkotrást is megfontolandónak tartana amennyiben azt érdemi vízmegőrzés követi. Gyepek helyreállítása: azon élőhelyfoltok esetében – a jelenlegi vizsgálati területen ezek leggyakrabban a homoki sztyeprétek (mm Á-NÉR H5b) – amelyeknél a táji környezet és a vegetáció szomszédossága (a foltok közötti kontinuitás biztosítása, a propagulumforrás megléte) alkalmas, érdemes lehet gyepesítéssel próbálkozni. Ilyenek a fiatal faültetvények, felhagyott szántók és parlagok. Problémát jelenthet azonban a sokszor magas borítással jelenlévő adventív fajok visszaszorítása. Be nem avatkozás: ez is egyfajta kezelési mód azokra a területekre, amelyek az emberi hatásoktól mentesek, ill. a területhasználat nem veszélyezteti (esetleg fenntartja) az egyes élőhelyeket, természeti értékeket. Kaszálás: terepbejárásaink során csak néhány, kisebb foltszerű kaszálást láttunk, pedig erre – akárcsak a legeltetésre – jóval nagyobb kiterjedésű területek alkalmasak lennének. Az utak és csatornák szegélynövényzetének kezelésére, az ott gyakran magas borítással jelenlévő inváziós fajok visszaszorítására is sűrűbben alkalmazni kellene ezt a módszert. Legeltetés: a vizsgálati terület jelentős része legeltetésre kiválóan alkalmas. A homoki sztyepprét foltok, a kevert fajkészletű jellegtelen üde gyepek és mocsárrétek, valamint a felnyíló, szikes rétek felé átmenetet mutató magassásrétek ezirányú kihasználtsága jelenleg igen alacsony. Jelenleg néhány tíz marha és alig másfél száz juh legel a terület egy kisebb részén. A területen több élőhelytípusban is kedvezőtlen folyamatok indultak el (őshonos fajok inváziója (cserjésedés) és az idegenhonos fajok erőteljes terjeszkedése). Ezek a folyamatok a gyakoribb legeltetéssel, nagyobb állatlétszámmal szinten tarthatók lennének. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
60
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Ugyanakkor komolyabb odafigyelést igényel a terület Ény-i részén lévő homokbuckás részeken lévő sztyeprétek, gyepek legeltetése. Ezeken az élőhelyeken a túllegeltetés több védett faj (Bulbocodium versicolor, Colchicum arenarium, Onosma arenaria) állományát is veszélyeztetheti. Szükséges mennyiségű víz biztosítása: a vizes élőhelyek kiszáradásának és gyomosodásának megakadályozásához elengedhetetlen annak a vízmennyiségnek a biztosítása, amely az ott lévő növénytársulások fennmaradásához szükséges. A mélyebb fekvésű részek (a halastavak és az azokkal vízügyi kapcsolatban álló más vizes élőhelyek: magassásosok, mocsárrétek, jellegtelen nádasok-gyékényesek) jövőbeli kezelésénél fontos lenne a területre jutó víz megtartása a még meglévő lecsapoló csatornahálózat felszámolásával. A későbbiekben esetleg egy meglévő csatorna (pl. a Kőröséri-főcsatorna) állandó vízellátásának biztosításával és az egyes tavak közötti összekötő ágak létesítésével megteremtődnének egy összefüggő vizes élőhely kialakításának feltételei. Cserjésedés és az inváziós fajok arányának visszaszorítása: a halastavak belső részeiről és a csatornák széléről az akác, a galagonya, a bodza, a zöld kőris, valamint a két fűz (Salix alba, de főleg a S. cinerea) egyedeinek kivágása, tisztító kaszálásának rendszeres elvégzése igen fontos lenne. Egyes helyeken akár a legeltetés alkalmazása is szóba jöhet. Öttömösi baromjárás Javasolt élőhelyfejlesztési kezelések (az előző általános részben kifejtve): - Vízviszonyok javítása, - Szántók gyepesítése. A magasabb térszíneken található száraz élőhelyi közösségeket (homoki sztyepprét, nyílt homoki gyepek) a vízhiány nem veszélyezteti. A vízhiány hosszabb távú következményeként a nyílt homoki élőhelyek kiterjedése nőni fog. Napjainkban a sztyepprétek tetőhelyzethez közeli térszineken helyezkednek el. Ezek részben lehúzódhatnak a mélyebben fekvő részek irányába a szárazodás miatt. A terület emlősfaunája nem jelentős. A magasfüves társulások segítenének a gazdagabb táplálékkínálat kialakításában, ezért ilyen magasfüves foltok meghagyása lehet cél. A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: szükséges az ezüstfák kiváltása őshonos cserjékre, annak ellenére, hogy az ezüstfa is változatosságot és búvóhelyet nyújthat az emlősök számára; legelőszéli cserjések kialakítása a cél.
Bácsboristai legelő A legfőbb állattani értéket - a Kelebiai halastavak és erdők területegysége mellett - itt is a délvidéki földikutya jelenti, mely a terület déli részén 30-nál nem nagyobb egyedszámmal fordul elő. A kissé nedvesebb részeken nagy egyedszámú, természetes rágcsálóközösség is kialakult. A terület javasolt kezelése emlősvédelmi szempontból: a terület kaszálása mozaikosan, időben eltolva javasolt.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
61
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A területen előforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg 3 növény- és 1 állatfajra van elfogadott fajmegőrzési terv: a területen jelölő fajként a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a tartós szegfű (Dianthus diutinus); nem jelölő fajként a délvidéki földikutya (Nannospalax /leucodon/ montanosyrmiensis) és az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum). A fenti fajok megőrzése érdekében tervezett intézkedések nagy részét általánosságban lefedik az egyes kezelési egységeken javasolt kezelések, előírások. Az ezeken túlmutató, speciális faj- vagy terület szempontú kezelések meghatározása eseti szinten, egyedileg történik. Egyes védendő fajokkal kapcsolatos egyéb, célzott fajmegőrzési javaslatok Délvidéki földikutya (Nannospalax /leucodon/ montanosyrmiensis) védelme: Cél a kritikusan veszélyeztetett, a világon egyedülállóan csak a Körös-ér menti térségben előforduló délvidéki földikutya (Nannospalax /leucodon/ montanosyrmiensis) populációinak védelme és megerősítése élőhelyfejlesztéssel, új gyepek létrehozásával. A Kelebia-Ásotthalom közelében található délvidéki földikutya állomány helyzete, védelme: - az egyik legfontosabb fenyegető tényező volt a védetté nyilvánítás előtt az erdősítés, mely a legjobban jövedelmező mezőgazdasági ágazat a térségben; az erdősítés veszélye elsősorban a szántókra (parlagokra) terjedt ki; - a másik jelentős veszélyforrás az évekig parlagon heverő földterületek (melyeken földikutyák telepedtek meg időközben) ismételt művelésbe vonása (szántóföldi növénytermesztés): mindez azon túl, hogy nem engedi kialakulni a földikutya számára megfelelő növénytársulást, az egyedek pusztulását is okozhatja (szántás, mélyszántás); - a spontán befásodás, cserjésedés valamint az özöngyomok is jelentős veszélyeztető tényezők. Sajnálatos módon a jelek szerint úgy tűnik, hogy a jelenlegi töredék-állományok önmagukban nem életképesek, ezért a jogi védelem és a jelenlegi helyzet konzerválásán túl szükségük van a töredékállományok folyosókkal történő összekötésének biztosítására. Ezáltal egyrészt a szétaprózott szubpopulációk közötti kapcsolat megteremthető, másrészt az egyedszám növekedés lehetősége is lehetővé válik. Biztosítani kell a megfelelő kezelést legeltetés révén, és gondoskodni kell a fás növényzet, a cserjék és az özöngyomok visszaszorításáról is. Csak ezek megvalósítása után van esély a délvidéki földikutya megőrzésére. Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) védelme: Cél a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) legnagyobb hazai állományának védelme, az állomány növelése élőhelyfejlesztéssel. Az Ásotthalom és Kelebia közelében található egyhajúvirág állományok helyzete, védelme: - több élőhelynél megoldás lenne a környező mezőgazdasági területek megvásárlása, vagy vagyonkezelési jogának átvétele, ha szükséges helyrajziszám megosztással; _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
62
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
-
-
-
veszélyeztető tényező a szélerózió egyes területek nyíltsága miatt, illetve a környező mezőgazdasági területekről bemosódó kemikáliák; fontos lenne egyes érintett területrészek határán fasortelepítés, pl. a lápréttel érintkező mezőgazdasági területeken (ezeket a területeket ki kell vonni a művelésből, és pufferterületet kijelölni a láprét mellett); több populációnál a gyepek szabályozott kaszálását, cserjésedés és erdősülés megakadályozását kell elvégezni illetve folytatni; meg kell kezdeni a faj legnagyobb dél-alföldi állományából szedett magokból az exsitu szaporítást; majd a nevelt egyedekkel el kell végezni egyes kijelölt állományok megerősítését; több erdős területegységnél meg kell kezdeni a nyár és akác kíméletes lecserélését tölgyre, vagy kezdeményezni kell a művelésiág-változtatást gyepre; nagyvadak okozta vadkárt meg kell előzni (pl. vadkerítéssel); Kelebiai populációnál szabályozni kell a területen a legeltetést (meg kell akadályozni a túllegeltetést) vagy más gyepkezelést végezni.
Vöröshasú unka (Bombina bombina) és dunai gőte (Triturus dobrogicus) védelme: - vizes élőhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, nyílt vizű, állandó területek kialakításával; - megfelelő vízkormányzással a térségben zajló halászat-horgászat és a természetvédelem érdekeinek összehangolásával biztosítani szükséges az előforduló jelölő kétéltűfajok, a vöröshasú unka és dunai gőte állományainak túlélését, növekedésé; - a területen található halas- illetve horgásztavak infrastrukturális fejlesztéseinek természetvédelmi érdekekkel összeegyeztetett megvalósítása, többek között a vízmegosztás, a telepített halfajok összetétele, a jelentős vízminőségi hatással járó etetés és a gyepkezelés területén; - a csatorna mentén végzett cserjeirtás szabályozása. Mocsári teknős (Emys orbicularis) védelme: - betelepítéssel az alkalmas élőhelyet jelentő halas- illetve horgásztavakba (állományváltozásában nincs ismert eltérés, betelepítését a jelenlegi körülmények lehetővé teszik, megfelelő előkészítéssel végrehajtva); - természetes napozóhelyek kialakításával (pl. bedőlt fák vízben hagyásával); - tojásrakóhely kialakításával (esetleg hálós védelmével); - ehhez kapcsolódóan vizes élőhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, nyílt vizű, állandó területek kialakításával. Mindehhez egyeztetés, együttműködés szükséges a térségi szereplőkkel, kiemelten a horgásztavak kezelőjével és a horgászokkal.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
63
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.2.4. Kutatás, monitorozás A teljes tervezési területet magába foglaló teljes körű, tudományos igényű felmérés egyelőre nem készült. Nagyobbrészt botanikusok végeztek ez idáig részletesebb felméréseket a Kiss Ferenc Emlékerdő, az Ásotthalmi „Csodarét” és a Csipak-semlyék térségében. Teljesnek mondható a Kiss Ferenc Emlékerdő madarairól és emlősfaunájáról készültjegyzék, mely Csizmazia György (1979) és Magyar Levente érdeme (1970, 1980). Gaskó Béla és munkatársai korábbi, sok évre kiterjedő kutatásaik alapján részletes listát állítottak össze a területegységeken előforduló védett állatfajokról, továbbá a területek jellemzését is elkészítették. A Körös-éri Tájvédelmi Körzet területegységeinek széles körű felmérésére 2006-2007. évben megtörtént. Elkészült a területek élőhelytérképe. Az élőhelyfoltok szöveges jellemzése, és tipikus fajaik feltüntetése mellett szerepel azok természetessége, a jelenlévő inváziós fajok borítása, valamint a kezelési javaslatok. A jellemző foltokban cönológiai felvételek, az egyes területeken flóralisták készültek. GPS készülék segítségével a védett fajok populációinak földrajzi középpontjai bemérésre kerültek. Lehetőség szerint az állomány nagysága is feltüntetésre került, emellett a szakirodalmi adatok összegyűjtése is megtörtént. Áttekintették a vizsgálati területen található gyepterületek természetvédelmi jogi és hasznosítási helyzetét, kiemelték a művelési ágnak nem megfelelő hasznosítást. A botanikai vizsgálatok mellett felmérésre került a TK területegységeinek kisemlős faunája, valamint 25 pontban a pókok, poloskák, egyenesszárnyúak főhálós módszerrel végzett mintavételezése is lezajlott. Megtörtént a víztestek halfaunájának vizsgálata, a VKI szerinti minősítésük, valamint ökológiai állapotértékelésük a fitoplankton és perifiton alapján.
Vizes élőhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata (Kutatási jelentés, kivonat, KNPI, 2009) A Déli-Homokhátság vizsgálatára is sor került a KNPI vizes élőhelyek védelmére kijelölt, csatornák által jelentősen befolyásolt vízháztartású Natura 2000 területeinek felmérése keretében, annak megválaszolása érdekében, hogy megőrizhetők-e jelölő vizes élőhelyeik a kijelöléskori állapot jelentős megváltozása nélkül, a jelenlegi vízkormányzási viszonyok mellett. A tervezési terület két kiemelt területegységén készültek hosszútávú monitorozási célokat szolgáló, rögzített növénycönológiai felvételek, illetve rögzített helyű dokumentumfotók. Védett növények állományadatainak (nem teljeskörű) felmérésére is sor került. Az inváziós növényfajok általi fertőzöttség is felmérték. Két kiemelt területegység: Öttömösi Baromjárás: A fokozottan védett homoki kikerics és védett budai imola előfordulási adatai lettek rögzítve. 10 db monitorozási célú cönológiai felvétel készült a területen. Előforduló vizes élőhelyek: szikesedő mocsárrétek, igen kis kiterjedésben szikes mocsárfoltok, kékperjés láprétfoltok. Minden élőhely, a legmélyebb fekvésű területrészeken is erőteljesen szárad. A területen átvezető Bogárzói-csatornában nincs állandó víz, ha van, annak megőrzése sem biztosított.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
64
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A csatornában időszakosan vezetett vizek megőrzése, a gyepekben húzott csapadéklevezető árkok betemetése elengedhetetlen volna a természetvédelmi célok teljesítéséhez. A vízmegőrzési lehetőségek elmulasztása felróható szerepet játszana az ökológiai állapot további romlásában. Ásotthalmi láprétek: 12 db monitorozási célú cönológiai felvétel készült. A terület egésze erőteljesen szárad, a Madarásztói-főcsatornán biztosított vízmegőrzési lehetőség ellenére. A csatorna 2009 folyamán szinte teljes évben ki volt száradva. Csapadékosabb években is elengedhetetlen a vízmegőrzés. Az üde gyepek mikroklímáját maximálisan kímélő területkezelés javasolt. Száraz években az üde rétek kaszálásának elhagyása, általánosságban is a kaszálások gyakoriságának csökkentése. Mozaikos, nyár végi - ősz eleji kaszálás alkalmazása. Ahol lehet, legeltetésre váltás a kaszálás helyett, mert utóbbi nagyon jelentős nyári szárazság-stresszt okoz. Őshonos fafajokból a szél szárító hatása ellen védő, részleges árnyékolást biztosító fasorok, mezővédő erdősávok telepítése a gyepek körül.
Javasolt monitorozási feladatok Rendszeres élőhely- és fajfelmérés: -
6 évente élőhelytérképezés – ÁNÉR (időzítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)
-
6 évente jelölő fajok állományfelmérése (időzítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)
Kiegészítő felmérések: A rendszeres élőhely- és fajfelmérések megfelelően biztosított elvégzésén felül, csak a szükséges plusz erőforrások (szakember, költségkeret) rendelkezésre állása esetén javasolható a monitoring-programba illesztésük. A vizsgálatokat elsősorban a terület Natura 2000 jelölő élőhelyeire és fajaira kell összpontosítani. Aránylag kevés információ áll rendelkezésre illetve kiemelt figyelmet kell fordítani: molnárgörény, gerinctelenek (elsősorban magyar ősziaraszoló); a területen nem jelölő fajok közül: délvidéki földikutya, egyhajúvirág (utóbbiak ponttérképezése javasolható). Területkezelések hatásainak monitorozása Amennyiben jelentős arányban történik beavatkozás vagy a kezelések kiterjedése és intenzitása növekszik – ami a terület jelölő élőhelyének megőrzés szempontjából már középtávon is elengedhetetlen – mindenképpen ki kell alakítani egy megfelelő monitorozó rendszert, hogy a beavatkozások hatásai ismertekké váljanak és így megfelelő tervezés illetve módosítás mellett lehessen azokat folytatni. Ennek érdekében vizsgálni kellene: − a vízborítás, a talajvízszint változásainak hatásait − a legeltetés hatásait − a kaszálás hatásait − a szárzúzás, illetve cserjeirtás hatásait _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
65
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
− a cserjésedés ütemét − az inváziós fajok terjedését (fajszintű monitorozással kapcsolat) − az élőhelytípusok területi változásait (élőhely-térképezéssel kapcsolat) Fajszintű monitorozás (inváziós fajokra) A terület megfelelő állapotban tartásához az inváziós fajok (selyemkóró, aranyvessző, zöld juhar, amerikai kőris, bálványfa, nyugati ostorfa, keskenylevű ezüstfa), az akác állományainak, terjedésének monitorozásának beindítása szükséges, melynek javasolt lépései a következők: − mintavételi helyek hálózatának kijelölése − lokális állományméret becslése − lokális állományok vitalitásának becslése − elterjedtség a teljes Natura 2000 területen − elterjedése a jelölő élőhelyekkel érintkező, Natura 2000 területen kívül eső szomszédos területeken
3.2.5. Mellékletek 5. számú térkép – Kezelési egységek: a tervezési terület kezelési egységeinek földrajzi lehatárolása. Művelési ág váltással érintett területrészek: nincs ilyen konkrétan kijelölt területrész a tervezési területen.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
66
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.3.
Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében
3.3.1. Agrártámogatások
3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintő, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi illetve természetkímélő gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási illetve kapcsolódó támogatások: -
-
egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel agrár-környezetgazdálkodási támogatások (időszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetők a szigorúbb előírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési összeggel járó zonális természetkímélő gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a „Homokhátság” Magas Természeti Értékű Területbe tartozik (MTÉT) nem termelő beruházások támogatása (időszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) előzőekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezően betartandó egységével: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi illetve madár- és élőhelyvédelmi előírásai alap szinten segítik a mezőgazdaságilag hasznosított területekhez kötődő jelölő élőhelyek és fajok megőrzését.
Fontosabb erdőgazdálkodási támogatások: -
-
-
-
88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
67
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezően betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintű általános előírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezően alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megőrzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Előbbi 3 előírás-csomag összességében egy alapszintű és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetően kedvező hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsősorban a területek állapotának megőrzését segítik, további romlásukat megelőzik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következő Európai Uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezőbb megvalósításában. Elsősorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak előrelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrárkörnyezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét műveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós illetve élőhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következő (jellemzően területalapú) alintézkedések és műveleteik lehetnek közvetlenül kedvező hatással a terület természeti értékeinek megőrzése és főként az élőhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körű megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: - Nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken: -
Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekodúk/)
-
Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterülteken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein)
-
Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása)
szolgáló
vízi
- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása -
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezővédő fásítás kialakítása)
- Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások -
Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdőszerkezet átalakítás őshonos fajokkal, mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása)
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
68
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
- Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -
Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, előírások eltérő környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépő-alapválasztható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel)
- Ökológiai gazdálkodás támogatása -
Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélő gazdálkodás)
- Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdőterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs területeken -
kifizetések
vízgyűjtő-gazdálkodási
tervekbe
felvett
mezőgazdasági
Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv)
- Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megőrzése és takarmánytermő kultúrák támogatása) - Erdő-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) - Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését -
Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, komplex tájhasználati mintaprojektek)
A terület jelenleg része a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) rendszerének, így elvileg a jövőben is magasabb kifizetési összegekkel járó és nagyobb természetvédelmi hozadékkal bíró programok/előírások igénybevételét teszi lehetővé a térség gazdálkodóinak.
Legeltető állattartás A síkvidéki gyepek, füves élőhelyek kezelésénél természetvédelmi szempontból legtöbb esetben előnyösebb a kíméletes (extenzív, szabályozott) legeltetésre alapuló hasznosítás, szemben a csak kaszálással (főként a szárzúzással) történő hasznosítással. Ezért, illetve a jóval nagyobb beruházási- és munkaerő igénye miatt is célszerű az agrártámogatások és főleg kifizetések (pl. agrár-környezetgazdálkodás, Natura 2000 gyep) esetében arányaiban magasabb összeggel kiemelten támogatni a legeltetéses állattartást a csak kaszálásos gyephasznosítással szemben. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
69
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélő gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadó állomány felkészítésével. A jelenlegi agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élőhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi/természetvédelmi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdálkodók felkészítését és ellenőrzéseit.
Erdőterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőterületek esetében célszerű lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a későbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdőterületeket érintő tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibővítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 előírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után őshonos fafajokból álló erdő létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínűleg értékesítenék az erdőtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ennek akkor van létjogosultsága, ha a helyi gazdálkodó maga nem indítja el az állományt tájbaillő őshonos erdő irányába, ehhez nem vesz igénybe célzott (pl. jelenleg „fafajcserés erdőszerkezet átalakítás”) támogatást. A tulajdonosváltás azonban csak akkor jelenthet kedvező és tartós megoldást, ha az új tulajdonos nemzeti park igazgatóság elegendő erőforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvő erdőterületeinek hosszú távú és szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelő kezeléséhez.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
70
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolásaújraszámítása mellett.
3.3.2. Pályázati források A területet érintően jelenleg és jövőben várhatóan elérhető fontosabb hazai illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élőhely-rekonstrukciót és élőhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzően nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési időszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.
3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
71
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.4.
Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja
3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök
I. Érintettek levélben történő megkeresése és tájékoztatása 2013 júniusában a legfontosabb érintettek a WWF Magyarország által kiküldött postai levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról, tervezett ütemtervéről és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. A levél mellékleteként a tervezés alatt álló Natura 2000 területegység(ek) térképét, valamint egy elérhetőségek egyeztetését és a részvételi szándék kifejezését lehetővé tévő kérdőívet mellékeltünk. A válaszokat postán a WWF Magyarország Alapítvány címére vagy e-mailben a
[email protected] címre kértük. Összesen körülbelül 180 db levelet (az érintett államigazgatási szervek esetében átfedés lehet másik területekkel) küldtünk ki a helyi tájhasználók és területtulajdonosok közül a fontosabbaknak, az önkormányzatoknak és a területileg illetékes hatóságoknak és hivataloknak. A visszajelzés aránya 10 % alatt volt. A visszajelzések alapján az érintettek címlistáját frissítettük. A következő értesítést a társadalmi vitára alkalmas terv tervezet on-line közzététele után, a gazdafórumok meghívójával együtt fogjuk kiküldeni 2014 közepén. II. Honlap A tervezés híreit a jól ismert www.natura.2000.hu weboldalon tesszük közzé. Eddig a munka indulását és a tervezést végző szervezeteket tettük közzé, 2013 júniusában. Innen lesz majd letölthető a terv társadalmi vitára bocsátott tervezete is (az önkormányzati közzététel mellett). III. Jegyzőkönyvezett terepbejárás A tervezés indulásakor előzetesen meg kívántuk ismerni a területen a legjelentősebb földhasználók szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat terveztünk a legfontosabb területhasználókkal. Az interjúkhoz készítettünk egy részletes kérdéssort, ami alapján minden fontos téma érinthető és a kapott válaszok írásban dokumentálhatóak. A terepbejárásokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei bonyolították le 2013 júliusa és szeptembere között. Az elhangzottakról a helyszínen emlékeztető készült. A személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követően választottuk ki: a jelentősebb területhasználókat és tulajdonosokat, a természetvédelmi őrök által korábban azonosított kritikus személyeket és a visszaküldött kérdőíven az interjún történő részvételi szándékot jelző érintetteket kerestük meg. Összesen 5 területhasználóval készült interjú, akik között leginkább gyepgazdálkodást (kaszálás/legeltetés) folytató, nagyobb területtel bíró gazdák voltak, változatos állattartási gyakorlattal, ami egyiküknél növénytermesztéssel egészült ki. Megkérdeztük továbbá a területen érintett két nagy állami erdőgazdálkodó vállalat _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
72
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
képviselőjét is. A kapott információkat a kezelési javaslatok megfogalmazásához és a további kommunikációhoz felhasználjuk.
IV. A terv tervezetének elkészülését követően a következő további kommunikációs eszközöket fogjuk alkalmazni a társadalmi egyeztetés során: o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) a közzététele a www.natura.2000.hu honlapon és a közreműködő szervezetek honlapján is, a www.wwf.hu és a http://knp.nemzetipark.gov.hu oldalakon, és írásbeli vélemények kérése. o A fenntartási terv tervezetének önkormányzati közzététele az érintett 5 település polgármesteri hivatalában, lehetőség szerint híradás a helyi újságban vagy települési honlapon. o Gazdafórum szervezése két helyen az érintett települések közül választott helyszínen, 2014 közepén. A fórumokon részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, vélemények, visszajelzések kérése, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása. A fórumon a tervet a WWF munkatársai, ill. annak megbízottjai, továbbá a KNPI munkatársai fogják képviselni. o Nyomtatott ismertető készítése a végleges fenntartási tervről, és átadása az érintett 5 önkormányzatnak, a falugazdászoknak, a természetvédelmi hatóságnak, az erdészeti hatóságnak, a vízügyi igazgatóságnak és az agrár érdekképviseleti szervezetnek, továbbá elhelyezésük a KNPI központjában.
3.4.2. Kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet elvárásait és a korábbi fenntartási tervek készítésére irányuló „Naturaterv” projekt tapasztalatait áttekintve a következőkben azonosítottuk: A fenntartási tervben előírtak végrehajtásában érintettek: o
érintett földhasználók, gazdálkodók
o
érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelők
o
területileg illetékes területi államigazgatási szervek
o
érintett önkormányzatok
o
bányászati jogosultak
o
érintett vízgazdálkodási társulatok
o
érintett vadgazdálkodási szervek
o
érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
73
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o
helyi érintettségű környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek
o
területileg illetékes falugazdászok és szaktanácsadók
o
területileg illetékes agrárkamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban
o
területileg illetékes területi államigazgatási szervek
Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen működő civil és érdekképviseleti szervek elérhetőségei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelők megkeresése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2013 januárjában beszerezte a legfrissebb földhivatali adatokat. A levélben történő megkeresésekhez a földhivatali adatbázisból származó címeket használtuk fel.
Az első tájékoztató levelet a következő, a területen érintett célcsoportok kapták meg: o
Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői (2 hektár területnagyságtól felfelé)
o
gazdálkodók (legalább 2 hektár nagyságú területen földhasználati lappal bejelentett földhasználók)
o
Ásotthalom, Kelebia, Mórahalom, Öttömös, Röszke települési önkormányzata
o
megyei Agrárkamara
o
bányászati jogosultságok jogosítottjai
o
vízgazdálkodási társulatok
o
vadgazdálkodási egységek
o
Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek
A terv tervezetének elkészülésekor a második értesítést az első körben megkeresett célcsoportok mellett a helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek, falugazdászoknak, az ágazati érdekképviseleteknek és szakmai szövetségeknek is el fogjuk küldeni.
Jegyzőkönyvezett terepbejárások (interjúk) célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzőkönyvezett terepbejárásra a jelentősebb nagyságú területen gazdálkodó területhasználók – akik legtöbb esetben földtulajdonosok/vagyonkezelők is – és a területi természetvédelmi őrök által javasolt helyi gazdálkodók esetében került sor. A listát a visszaküldött kérdőíven az interjún történő részvételi szándékot jelző érintettekkel egészítettük ki.
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
74
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területi kezelő szervek közül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttműködő félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelő szerveknek a tervezés elindulásáról szóló tájékoztató levél 2013 júniusában kiküldésre került: o
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
o
Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltség
o
Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
o
Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi Kirendeltség
o
Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
o
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága
o
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
o
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
o
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
o
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége
o
Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság
o
Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
3.4.4. Kommunikációs mellékletek
A területhasználókkal közös terepbejárások helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegű területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-ről? Mit tud a programról és célkitűzéseiről? Mikor és honnan/kitől hallott róla először? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekről? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által művelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élőhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, előírások kapcsán? Kiktől? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000t érintő kérdésekről? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, friss információkról? _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
75
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdőterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 10. Ha erdőterülete van, kerültek-e be új előírások a területre vonatkozó erdőtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetően? 11. Ha kerültek be új előírások az erdőtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle előnye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati előírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik előírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 előírásokkal vagy azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatban? 17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdőkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdőkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekről a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelműsége, az előírások érthetősége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában?
érintő
21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggő problémája? (A Natura 2000-től függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következő 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegűt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e művelési ág váltást a következő 3-5 évben? (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdőtelepítést, vizes élőhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezővédő erdősávot, füves mezsgyét, stb.) _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
76
HUKN20008 Dél-Homokhátság Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________
25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendő szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélő gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelően szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert előírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben,
tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élővilág? Voltak-e ebben kiemelkedő környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?
_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014
77