N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

EGYEZTETÉSI TERV

TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE (HUKN20028) kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület

Jogszabályi háttér: 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 13. számú melléklete 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet

Dátum: 2014. június 30.

Változat: Egyeztetési terv 01

Pályázat MVH azonosítója: 1536257085 Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás Ügyfél: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: +36-1-214-5554 Fax: +36-1-212-9353 E-mail: [email protected] Web: http://www.wwf.hu Együttmőködı fél: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 E-mail: [email protected] Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu Projektvezetı: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Felelıs tervezı: Fülöp Gyula (Respect Kft.) Közremőködı szakértık: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Siposs Viktória (WWF Magyarország) Dóka Richárd (KNPI) Sipos Ferenc (KNPI) Kun András (Sziklagyep Bt.) Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.) Fülöp Gyula (Respect Kft.) Dr. Szilvácsku Zsolt (Respect Kft.) Szabó Balázs (Respect Kft.) Ganzer Gábor (Duna Infopark Bt.) Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft) Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület) © WWF Magyarország 2014 Ez a dokumentáció a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzıi jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelı hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthetı.

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

I.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI ................................................................................................................................................. 4

1.1

Név ................................................................................................................................................ 4

1.2

Azonosító kód .............................................................................................................................. 4

1.3

Kiterjedés..................................................................................................................................... 4

1.4

Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek .................................................................. 4

1.5

Érintett települések ..................................................................................................................... 5

1.6

Egyéb védettségi kategóriák....................................................................................................... 6

1.7

Tervezési és egyéb leírások......................................................................................................... 6

2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK ................................................................................................................................................... 8

3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ....................................................................................................................... 12

3.1.

Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése .............................................................. 12

3.2.

Kezelési javaslatok .................................................................................................................... 15

3.2.1.

Élıhelyek kezelése ............................................................................................................ 15

3.2.2.

Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés ....................................................................... 62

3.2.3.

Fajvédelmi intézkedések ................................................................................................... 67

3.2.4.

Kutatás, monitorozás ......................................................................................................... 67

3.2.5.

Mellékletek........................................................................................................................ 70

3.3.

Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében............................................................................................. 71

3.3.1.

Agrártámogatások.............................................................................................................. 71

3.3.1.1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer.................................................................. 71 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer ................................................................................. 72 3.3.2.

Pályázati források .............................................................................................................. 74

3.3.3.

Egyéb................................................................................................................................. 75

3.4.

Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja .................................................................... 76

3.4.1.

Felhasznált kommunikációs eszközök............................................................................... 76

3.4.2.

Kommunikáció címzettjei ................................................................................................. 77

3.4.3.

Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel ............................................................. 78

3.4.4.

Kommunikációs mellékletek ............................................................................................. 79

HUKN20028 Alpár-Bokrosi ártéri öblözet Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________

1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI

1.1

Név

Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete

1.2

Azonosító kód

HUKN20028 Natura 2000 hálózat: kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület (kjKTT)

1.3

Kiterjedés

3.288,33 hektár

1.4

Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek

Jelölı fajok /kód/: emlıs vidra (Lutra lutra) /1355/ tavi denevér (Myotis dasycneme) /1318/ kétéltő-hüllı vöröshasú unka (Bombina bombina) /1188/ mocsári teknıs (Emys orbicularis) /1220/ dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus) /1993/ hal réti csík (Misgurnus fossilis) /1145/ lápi póc (Umbra krameri) /2011/

_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

4


gerinctelen kis lemezcsiga (Anisus vorticulus) /4056/ skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) /1086/ növény homoki kikerics (Colchicum arenarium) /2285/ Jelölı élıhelyek /kód/: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) /91E0*/ Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval /3130/ Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel /3150/ Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/ Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) /91F0/ * = kiemelt jelentısegő prioritás élıhely

1.5

Érintett települések

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkezı utód helyrajzi számokra is kiterjed. A helyrajzi számok teljes listája a Megalapozó Dokumentáció 1.3. Területhasználat címő fejezetben található. Megye: Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok Ingatlan nyilvántartás alrészlet bontású adatai alapján (KNPI, földkönyvi adat, 2013): Település

Érintett terület (ha)

Megoszlás (%)

Lakitelek

662,55

20,12

Tiszaug

140,77

4,28

Tiszaalpár

1.143,1

34,72

Tiszasas

705,24

21,42

Csongrád

640,93

19,46


5


1.6

Egyéb védettségi kategóriák

Egyéb érintett (átfedı) Natura 2000 terület: a kjKTT teljes területe átfedésben van az „Alpárbokrosi Tisza-ártéri öblözet HUKN10004” különleges madárvédelmi területtel. Országos jelentıségő védett természeti terület (egyedi jogszabályban létesített): a kjKTT lefedi a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári-rét magterületi területegységét (a kettı összesen 965,7 hektár, a terület 29,4 %-a). A terület – jelenlegi hivatalos hazai nyilvántartások alapján – 8,9 %-a (291,1 ha) "Ex lege védett láp” kategóriába esik. Ez a jövıben 28 %-ra nıhet (KNPI, SDF): a KNPI nyilvántartása szerint a terület 28%-a megfelel a törvény erejénél fogva védett lápterület jogi definíciójának. Az ex lege védett jogi jelleg földhivatali nyilvántartásba történı bejegyzését még meg kell elıznie a természetvédelmi hatóság ingatlanonkénti, lápterület kiterjedését meghatározó eljárásának. Az egész terület része a "A Tisza homokhátsági vízgyőjtıje" („Homokhátság mintaterület”) Magas Természeti Értékő Területnek (MTÉT; ESA).

Natura 2000 terület

Tisza AlpárBokrosi ártéri öblözete HUKN20028

Ex lege szikes

Ex lege láp

ha

%

ha

-

-

291,1

%

Nemzeti Park (magterület) ha

8,9 965,7

% 29,4

Természetvédelmi Terület

Tájvédelmi Körzet

Összterület

ha

%

ha

%

ha

-

-

-

-

3.288.33

Országos Ökológiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (forrás: Országos Területrendezési Terv): magterület: 79 %; ökológiai folyosó: 21 %; puffer övezet: 0 %.

1.7

Tervezési és egyéb leírások

Tervezési területre vonatkozó tervek: Természetvédelmi kezelési terv Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési tervet még nem fogadtak el a tervezési területre. A területet érintıen kezelési terv dokumentáció áll rendelkezésre: Tıserdı és az Alpári-rét területegységének kezelési terve (KNPI, 2009). Körzeti erdıterv A tervezési területre vonatkozó erdıgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhetı Országos Erdıállomány Adattár erdıtervi adatai nyújtanak erdırészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet címő fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdırészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

6


Vadgazdálkodási terv A területet érintı vadgazdálkodási, vadászati fıbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák (Országos Vadgazdálkodási Adattár, vezeti: SZIE MKK VadVilág Megırzési Intézet), a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat címő fejezet tartalmazza. Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv A terület az Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Tisza (rész)vízgyőjtıjéhez, nagyobb részt (kb. 80 %) annak az Alsó-Tisza jobb part (2-20) tervezési alegységéhez, kisebb részt (kb. 20 %, Lakitelek település révén) a Nagykırösi homokhát (2-12) tervezési alegységéhez tartozik. Kapcsolódó információk, illeszkedések a 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezetben találhatók. Fajvédelmi terv A területre vonatkozóan, az itt elıforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs elfogadott aktuális fajvédelmi terv érvényben. Egyéb terv A tervezési területen jelenleg folyamatban van egy KEOP projekt, amelynek jelentıs hatása lehet a terület vízháztartására: „Vizes élıhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetıségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” címő, KEOP-7.3.1.2/09-112011-0026 projekt, projektgazda a KNPI. A projekt területre kifejtett lehetséges hatásait, a tervezett beavatkozásokat a Fenntartási terv 3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés címő fejezet tartalmazza.


7


2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK

A tervezési terület hivatalos Natura 2000 adatlapján (SDF, 2013.) az alábbi veszélyeztetı tényezık es hatások szerepelnek, a tervezési területen és a terület körül: Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a területen: Kód

A02

A03.01

Veszélyeztetı tényezı

mővelési mód változása

intenzív vagy intenzívebb kaszálás

Jelentısége

M

M

Érintett terület aránya (%)

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás

35

folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki kikerics: rendszeres legeltetés helyetti kaszálás, máshol pedig a rendszeres kaszálás elmaradása alapvetıen változtatja meg a gyepek növényzetét (fajösszetétel, szerkezet, borítottság), a gyomcserje és inváziós növényfajok terjedését segíti elı

1

folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki kikerics: a legeltetés helyetti, illetve a túl mély, nem megfelelı idıben és hagyás terület nélkül végzett kaszálás és az indokolatlan tisztító kaszálás károsítja az eredeti növényzetet (töveik sérülnek, sarjadás-maghozás károsodik, borítottság megváltozása) folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki kikerics: a rendszeres legeltetés hiánya megváltoztatja a gyep szerkezetét, amelybıl eltőnnek a rágást-tiprást-trágyázást és nyíltabb borítást igénylı védendı növényfajok (rovar tápnövények is) és más növények szaporodnak el (köztük sok gyom- és inváziós növényfaj)

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

30

A06

egyéves vagy évelı lágyszárú növénytermesztés

H

20

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

30

A08

trágyázás

M

25

A04.03

folyóvölgyek mocsárrétjei, oligomezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, homoki kikerics, vidra, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga: gyepekkel és felszíni vizekkel szomszédos intenzív szántóföldi mővelés tápanyag- és vegyszer bemosódása (talajvízbe is) kedvezıtlenül megváltoztatja a gyepek, a partmenti és a vízi növényzet összetételét (nitrogén és foszfor túlsúly), rontja az élıvíz minıségét és csökkenti a táplálék mennyiségét, közvetlen és táplálékon keresztüli mérgezéssel veszélyezteti a vízhez


8


Kód


Jelentısége


B01

erdıtelepítés

M

12

B02

erdıgazdálkodás (ültetvényeken is)

M

18

F02

G01

H01

halászat, vízi erıforrások kiaknázása

szabadtéri sportok és szabadidıs tevékenységek; rekreációs tevékenységek

felszíni vizek szennyezése

M

M

M


éger-kıris ligeterdık, keményfás ligeterdık, tavi denevér, skarlátbogár: a tájidegen fafajokkal történı telepítés-felújítás inváziós fajokkal veszélyezteti ezeket az élıhelyeket; a nem megfelelı ápolás és felújítás illetve véghasználat (tarvágás) károsítja az élıhelyet, csökkenti az elegyfa és holtfa mennyiségét és a változatos erdei mikroélıhelyek arányát, utat nyit az inváziós növényfajoknak (zöld juhar, amerikai kıris, gyalogakác)

4

oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, réti csík, lápi póc, vidra: a védendı halfajok állományát károsíthatja, illetve a zsákmányhalak csökkenésén keresztül a vidráét is

4

oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga: az élıvizeket és a partmenti részeket szennyezheti, a védendı halfajok állományát károsíthatja

60

oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga, vidra: az élıvizeket és a partmenti részeket szennyezheti, táplálékbázist csökkenti, közvetlen és táplálékon keresztüli mérgezéssel veszélyezteti a vízhez kötıdı állatfajokat éger-kıris ligeterdık, keményfás ligeterdık: zöld juhar, amerikai kıris, gyalogakác; folyóvölgyek mocsárrétjei: gyalogakác; az inváziós növényfajok kiszorítják az élıhely eredeti állományalkotó növényfajait és a hozzájuk kötıdı állatvilágot

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

30

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

80

J03

egyéb élıhely átalakulások

M

5

K01

abiotikus természetes folyamatok (lassú)

H

80

éger-kıris ligeterdık, keményfás ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei, oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, homoki kikerics, vidra, tavi denevér, vöröshasú unka, dunai


9


Kód

K02


Jelentısége


M

80

természetes élıhely átalakulások, szukcessziós folyamatok


(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő) Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a terület körül: Kód

E01

H01


városi környezet, lakóterület

felszíni vizek szennyezése

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

Jelentısége


M

folyóvölgyek mocsárrétjei, oligomezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, homoki kikerics, vidra, tavi denevér, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga: emberi lakó- és termelı környezetbıl származó zavarás illetve a pontszerő talajvízzel illetve vízfolyással terjedı szennyezés veszélye nı; tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét, mérgezést okozhat

M

oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga, vidra: az élıvizeket és a partmenti részeket szennyezheti, táplálékbázist csökkenti, közvetlen és táplálékon keresztüli mérgezéssel veszélyezteti a vízhez kötıdı állatfajokat

H

éger-kıris ligeterdık, keményfás ligeterdık: zöld juhar, amerikai kıris, gyalogakác; folyóvölgyek mocsárrétjei: gyalogakác; az inváziós növényfajok kiszorítják az élıhely eredeti állományalkotó növényfajait és a hozzájuk kötıdı állatvilágot

H

éger-kıris ligeterdık, keményfás ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei, oligo-mezotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, homoki kikerics, vidra, tavi


10


Kód


Jelentısége

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás denevér, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, kis lemezcsiga: az élıhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása megváltoztatja a szárazföldi és vízi növényzet összetételét és borítását, a védendı állatfajok táplálékának változatosságát és mennyiségét csökkenti

(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő) Lényeges közvetlen veszélyeztetı tényezık: A területet veszélyezteti a természetes vízháztartási viszonyok felborulása, a védendı természeti értékeknek nem megfelelı vízkormányzás. A nyílt vízfelszínő eutróf tavakat veszélyezteti a túl intenzív eutrofizáció, a gyors feltöltıdés. Terhelést jelent a tájidegen inváziós növényfajok terjedése – közvetetten az árvízzel is, a tájidegen fafajok telepítése az erdı mőveléső területeken, illetve a védendı élıhelyekkel szomszédos részeken. Veszélyeztetı tényezı az érintkezı, beékelıdı szántókról a növényvédıszerek illetve szervesés mőtrágyák bejutása. Káros a magas véghasználati arány az erdészeti mővelésben és a túltartott nagyvad állomány. Veszélyeztetı tényezı a természetvédelmi céloknak nem megfelelı gyepkezelési gyakorlat: - a legeltetés vagy kaszálás/mechanikus irtás elmaradása, - a legeltetett állatok kívánatostól eltérı mennyisége és faja illetve fajtája, - a szükségtelen tisztítókaszálások, - a túl intenzív kaszálás, - a mozaikos-hagyásterületes kaszálási módszerek hiánya, - az élıvilágot kevésbé kímélı kaszálógéptípusok alkalmazása.


11


3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

3.1.

Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése

Részletes természetvédelmi célkitőzések: A jelölı élıhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltőnı élıhelyrészhez hasonló természetességő jelölı élıhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. A jelölı élıhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külsı ok (például idıjárási szélsıség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élıhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerően végzett talajmunka miatt következik be. Az erdei élıhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között: - a heterogén tér- és korszerkezet, - a legyengült egészségő fák jelenléte, - az álló és fekvı holtfák jelenléte, - a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölı erdei élıhelyek állományaiban. A jelölı élıhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében a jelölı élıhelyekkel közvetlenül vagy az árvízi elöntések révén közvetetten érintkezı, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentı tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendı. Jelölı erdei élıhelyek állapota javuljon -

Azokon a jelölı erdei élıhelyeken, amelyeken az erdıállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemzı módon (természetes sebességgel, állománysőrőséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerő felújítások lehetıségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerő felújításokat akadályozó hatások, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhetı.

-

A jelölı erdei élıhelyek állományainak tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdıgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra elıírható korosztályok, továbbá az ıket eggyel megelızı korosztály összesített területi kiterjedése. Ne kerüljön tehát véghasználatra több idıs erdıállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A célkitőzés megvalósulása tíz éves erdıtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdıtervezési ciklusonként véghasználat révén a 91E0 (láperdık) egyetlen korosztályának területi részaránya se csökkenjen 50%-os aránynál jobban, illetve a 91F0 (keményfás ligeterdık) esetében egyetlen korosztály területi részaránya se csökkenjen 30%-ot meghaladó mértékben.


12


-

A 91E0 (láperdık és puhafás ligeterdık) jelölı élıhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési idıszakonként (hat évenként) legalább 8%-al csökkenjen. A jelölı élıhely természetessége felmérési idıszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 8%-án növekedjen, elsısorban az elegyedı tájidegen növényfajok irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén.

-

A 91F0 (keményfás ligeterdık) jelölı élıhely állományainak összességén a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési idıszakonként (hat évenként) legalább 20%-al csökkenjen. A jelölı élıhely természetessége felmérési idıszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 15%-án növekedjen, elsısorban az elegyedı tájidegen növényfajok mechanikus vagy legeltetéses irtása és a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása révén. A kedvezı természetvédelmi helyzet helyreállításához célszerő az élıhely legalább egy részét legelıerdıként kezelni.

A mocsárrétek ökológiai állapota javuljon, természetessége felmérési idıszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 8%-án javuljon. Ennek érdekében elsısorban: - a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - a tájidegen inváziós növényfajok irtása, - a szántóterületekrıl eredı zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása szükséges (a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élıvilágot kímélı kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása). A meglévı mocsárrétek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható ugyanezen típusú élıhelyek újonnan történı kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitőzés teljes egészében a meglévı mocsárrétek kiterjedésének 8%át kitevı rekonstrukcióval helyettesíthetı). A 3150 (természetes eutróf tavak) jelölı élıhely természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében törekedni kell: - a túl intenzív eutrofizáció, a gyors feltöltıdés megelızésére, - és gondoskodni szükséges a természetes vízháztartási viszonyok, - és a nyílt vízfelszínek megırzésérıl. A jelölı fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A tavi denevér (Myotis dasycneme) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsısorban az alkalmas pihenıhelyek (idıs erdık, facsoportok és mesterséges denevérszállások) számának, illetve kiterjedésének növelésével. A kétéltőek-hüllık helyzete javuljon A vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gıte (Triturus dobrogicus) és mocsári teknıs (Emys orbicularis) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsısorban - olyan vízi kapcsolatrendszer (csatornahálózat) kialakításával, ami egyrészt kapcsolatot biztosít az egyes nagyobb egységek között és ezáltal ellensúlyozza a védett területbe ékelıdött nagy kiterjedéső szántók hatását, vízhiányos években pedig élı- és szaporodóhelyet is biztosít - a mocsári teknıs számára magasan fekvı tojásrakóhelyek biztosításával, hálós védelemmel. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

13


Természetvédelmi prioritások: Kiemelt fontosságú cél a következı élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének fenntartása: 3150 (természetes eutróf tavak). Kiemelt fontosságú cél a következı fajok/élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6440 (mocsárrétek), 91E0 (láperdık és puhafás ligeterdık), 91F0 (keményfás ligeterdık), tavi denevér (Myotis dasycneme).


14


3.2.

Kezelési javaslatok

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott elıírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben elıforduló közösségi jelentıségő értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan elıírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövıbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az elıírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezıvé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létezı elıírások esetében azok kötelezı jellegét értelemszerően az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az elıírásokra csak utalást tesz. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében kezelési egységeket (KE) határozunk meg, melyeket hasonló jellegő és azonos kezelési eljárást igénylı élıhelyfoltok/egységek alkotnak (alapját az ÁNÉR élıhelytérkép adja). A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettıl jelentısen eltérhet, jellemzıen természetes határokat követ a lehatárolás (vízfolyás, fasor, út, árok, töltés, táblahatár, stb.). A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, egyaránt tartalmaznak közösségi jelentıségő jelölı es nem jelölı élıhelytípusokat és fajok élıhelyeit egyaránt. Köztük olyan részek is, amelyek a jelenlegi területalapú agrártámogatási rendszerben nem tartoznak a hasznosított mezıgazdasági területek közé (HMT), pl. mezsgyék, fasorok, mocsarak, vízállások. A kezelési egységeknél gazdálkodási jelleg szerint csoportosítva meghatározzuk azon intézkedéseket, amelyeket a közösségi jelentıségő élıhely és/vagy a faj megırzése érdekében javaslunk, illetve az élıhelyfejlesztési lehetıségekre is kitérünk.

3.2.1. Élıhelyek kezelése Külön jelenítjük meg a terület fenntartására vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthetı javaslatokat, illetve a gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatokat. A kezelési javaslatokat elkülönítjük az élıhelytípusok és fajok megırzése érdekében kötelezıen betartandó elıírásokra és az élıhelyek fejlesztése céljából önkéntesen vállalható (választható) elıírás-javaslatokra, utóbbiakat pedig alap és emelt szintőekre az eltérı környezet- illetve természetvédelmi hatásuk alapján.


15


A tervezési területen élıhelyi jellemzık és gazdálkodási-hasznosítási szempontok alapján az azonos kezelést igénylı élıhelyekre vonatkozóan 11-féle kezelési egységet határoltunk le (a KE-11 nem került lehatárolásra). Ezen kezelési egységek a következık:


16


KE-1: Természetközeli/féltermészetes puhafás erdı és özöngyomos származékai KE-2: Természetközeli/féltermészetes keményfás erdı KE-3: Égeres KE-4: Gyenge természetességő faállomány és özöngyomos származékai KE-5: Üde rét és özöngyomos származékai KE-6: Töltés, gát féltermészetes gyepjei KE-7: Holtág parti növényzettel KE-8: Mocsár KE-9: Mesterséges állóvízi meder KE-10 Szántó KE-12:Egyéb (tanya, épület, út) A kezelési egységek térképi lehatárolását és megjelenítését a Mellékletben található 5. számú térkép – Kezelési egységek tartalmazza.

A)

Gazdálkodáshoz nem köthetı, általános fenntartási javaslatok (a teljes területre, az összes kezelési egységre vonatkoznak)

Területrendezés, építésügy -

Követni kell a megyei és helyi rendezési tervek és építési szabályzatok elıírásait.

-

A tervezési területen állandó épület, nyári szállás, karám, újabb földút csak a nemzeti park igazgatóság elızetes engedélyével létesíthetı.

-

Szilárd burkolatú mőút a területen nem létesíthetı

Bányászat -

Homok, föld kitermelés tilos. o kivéve, ha szántóterületen végzett, jellemzı talajvízszint alá nem hatoló kitermeléssel természetközeli állapotú élıhely kialakítására kerül sor a rekultivációt követıen.

Vadászat, vadgazdálkodás -

A tervezési terület által érintett vadgazdálkodási egységek érvényes vadgazdálkodási üzemtervei értelmében a Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölı fajok állományát és/vagy a jelölı élıhelytípus fennmaradását veszélyezteti.

-

A vadgazdálkodási üzemterv természetvédelmi szempontú elıírásainak értelmében elızetesen egyeztetni szükséges a nemzeti park igazgatósággal minden olyan tevékenység végzése elıtt, amely a fenti állapot bekövetkezését eredményezheti, de különösen az alábbi esetekben:


17


o a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés; o a területen mesterséges vízivad tenyésztés, nevelés, kibocsátás; o vadászati, vadgazdálkodási célú élıhelyfejlesztés, vadföld kialakítása. -

Vadászati létesítmény, berendezés (les, cserkelıút, szóró, sózó, dagonya, stb.) elhelyezése a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve történhet.

-

A létesítmény, berendezés kialakításakor ügyelni kell az adott területen található védett/jelölı fajok egyedeinek megóvására.

-

A kialakítás során törekedni kell a területre/tájegységre jellemzı anyagok alkalmazására, a berendezések tájba illesztésére.

Vízgazdálkodás -

Az élıhelyek fenntartását biztosító, vízgazdálkodással összefüggı kezelési javaslatokat az egyes kezelési egységenként külön „Vizes élıhely - V” kategóriában megjelenített elıírások tartalmazzák.

-

A kifejezetten vízgazdálkodást érintı kezelési elıírásokat a jellemzıen vizes élıhelyeket, azokhoz kötıdı fajok elıfordulási területeit magába foglaló kezelési egységek elıírásai tartalmazzák (KE-7: Holtág parti növényzettel, KE-8: Mocsár, KE9: Mesterséges állóvízi meder).

-

Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv (OVGT): a kezelési egységek vizekhez, vizes élıhelyekhez kötıdı kezelései illeszkednek az OVGT kapcsolódó intézkedéseihez. Az OVGT 6.3., illetve részletesen a 8.3. Mőszaki intézkedések mellékletében szereplı egyedi intézkedések közül a területen az alábbiak a leginkább relevánsak: o IP1. Területi agrár intézkedési csomag: - TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezetırendszer használata nélkül, mővelési mód és mővelési ág váltással - TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve o IP2. Vízfolyások ár- vagy hullámterére és az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedési csomag: - HA2: Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása o IP14: Károsodott, védett élıhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések: - VT3: Károsodott, víztıl függı védett élıhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatok érintı beavatkozások - VT6: Károsodott, állóvizektıl függı élıhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása - VT9: A természetvédelmi szempontú területi agrárintézkedések


18


B)

Gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatok (az összes, illetve az adott kezelési egységre vonatkoznak)

Gazdálkodáshoz köthetı, támogatási rendszerbe illeszthetı kezelési elıírás-javaslatok: Kötelezıen betartandó elıírások: Általánosan minden kezelési egységre érvényes (KE-1 – KE-12) elıírások, a valós területhasználatnak (MEPAR lehatárolás) megfelelıen alkalmazva! Gyepek: - A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet. Erdık: - az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdıterv rendelet, körzeti erdıterv - a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve

Adott kezelési egységekre vonatkozó meghatározások: Kezelési egység kódja: KE-1

Kezelési egység meghatározása: özöngyomos származékai

Természetközeli/féltermészetes

puhafás

erdı

és

Ide tartoznak a természetközeli és féltermészetes puhafás erdık (jellemzıen főz-nyár ártéri erdık, láperdık), illetve ezek özöngyomos változatai. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

1

Területegység

21

ÁNÉR 2011 élıhely kód

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés

Natura 2000 élıhely kód

A3xA1xB2xJ 4xD4m

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Főznyár ártéri erdık x Alföldi mocsárrétek

3150

Natura 2000 élıhely megnevezés

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel


19


162

B1xB3xB5m

Nádasok és gyékényesek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek

111

B1xB5xJ1m

Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok

76

B1xR1xD4m

Nádasok és gyékényesek x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi mocsárrétek

B2xB3xB1xB 5g

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek

68, 69

B2xB5xB1g

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Nádasok és gyékényesek

25, 26

B4xJ3m

Lápi zsombékosok, zsombéksemlyék komplexek x Folyómenti bokorfüzesek

194

B5

Nem zsombékoló magassásrétek

18

B5xS6xB1m

Nem zsombékoló magassásrétek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek

44

D4

Alföldi mocsárrétek

6440

107

J1xB1m

Főz- és nyírlápok x Nádasok és gyékényesek

91E0

J1xB2xB1m

Főz- és nyírlápok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nádasok és gyékényesek

91E0

J2

Láp- és mocsárerdık

91E0

47

J2xJ3xB1m

Láp- és mocsárerdık x Folyómenti bokorfüzesek x Nádasok és gyékényesek

91E0

49

J3xB1m

Folyómenti bokorfüzesek x Nádasok és gyékényesek

91E0

1, 2, 9, 10, 13, 72, 184

J4

Főz-nyár ártéri erdık

91E0

27, 29

J4(xJ6)

Főz-nyár ártéri erdık (x Keményfás ártéri erdık)

91E0

71

58

45, 48

91E0

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

91E0


Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)


20


163

8

123

75, 213

J4mxR3mx P2mxS6mx B1mxO3m

Főz-nyár ártéri erdık x Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet

91E0


J4xA1

Főz-nyár ártéri erdık x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár

91E0


J4xA3m

Főz-nyár ártéri erdık x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár

91E0


J4xB1

Főz-nyár ártéri erdık x Nádasok és gyékényesek

91E0


91E0


91E0


91E0


91E0 és 91F0

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae); Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

91E0


91E0


189

J4xB1xA3m

193

J4xB2

188

J4xB5xB2m

Főz-nyár ártéri erdık x Nádasok és gyékényesek x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár Főz-nyár ártéri erdık x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Főz-nyár ártéri erdık x Nem zsombékoló magassásrétek x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

109

J4xJ6g

Főz-nyár ártéri erdık x Keményfás ártéri erdık

119

J4xP2

Főz-nyár ártéri erdık x İshonos fajokkal spontán cserjésedıerdısödı területek

J4xP2xS6m

Főz-nyár ártéri erdık x İshonos fajokkal spontán cserjésedıerdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai

J4xR2xP2g

Főz-nyár ártéri erdık x Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

50

J4xS6

Főz-nyár ártéri erdık x Nem ıshonos fafajok spontán állományai

91E0

24

J6

Keményfás ártéri erdık

91F0

172

112

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)


21


33

J6xR3m

23

J6xS6m

209

O1xS6m

138

O5xB5m

Keményfás ártéri erdık x Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel

O6

Alföldi gyomos üde gyepek

230

O6xP2m

Alföldi gyomos üde gyepek x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

54

P2

129

P2xR1m

167

P2xS6xS7

126

P3

198

P8

104

R1

Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel

22

R1xJ6m

Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Keményfás ártéri erdık

20

R2

Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel

31

R2xS1g

211

R3xJ4xS6

R3xP2xS6x R1

(91E0)- a facsoport része


(91E0)


91F0

Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

(91E0)


(91E0)


Keményfás ártéri erdık x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Alföldi gyomos száraz gyepek x Nem zsombékoló magassásrétek

51

166

91F0


İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nem ıshonos fajú facsoportok, erdısávok és fasorok Újonnan létrehozott, ıshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erdısítés Vágásterületek

Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ültetett akácosok Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Főz-nyár ártéri erdık x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel


22


200, 207, 176

R3xS6

Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem ıshonos fafajok spontán állományai (Főznyár ártéri erdık) Ültetett akácosok

210

R3xS6m (J4)m

122

S1

32

S1xR2g

Ültetett akácosok x Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel

208

S6xP2

Nem ıshonos fafajok spontán állományai x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

181

S6xP2m


S6xP2mx U8mxB1mx A3m

Nem ıshonos fafajok spontán állományai x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Folyóvizek x Nádasok és gyékényesek x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár

164, 191, 195

T1

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

121 131

T10 ?

Fiatal parlag és ugar ?

182

?

?

190

?

?

171

(91E0)


(91E0)


91E0


Gazdálkodáshoz köthetı általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitőzések, elérendı állapotok szempontjából legkedvezıbb kezelési eljárások: -

természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen; vízelvezetés csak havária helyzet esetén vagy természetvédelmi indokkal történhet (természetközeli állapotú vizes élıhelyek, védett és közösségi jelentıségő fajok hosszútávú fennmaradásához szükséges mennyiséget meghaladó víz vezethetı el)

-

természetközeli erdıkben, faállományokban alapvetı a tájidegen fa- és cserjefajok telepítésének elkerülése, helyettük a termıhelynek megfelelı ıshonos fajokat kell alkalmazni

-

ápolás és kitermelés-véghasználat során a környezı élıhelyeket, a talajt és a tájhonos egyedeket illetve az elegyfákat védı, az erdei mikroélıhelyeket létrehozó heterogén tér- és korszerkezetet, illetve a holtfák jelenlétét biztosító módszerek alkalmazása javasolt


23


-

az inváziós növényfajok (elsısorban inváziós fa- és cserjefajok (zöld juhar, amerikai kıris, gyalog akác) visszaszorítása szükséges, lehetıleg mechanikai úton; illetve terjedésük meggátolása a koronaszint záródását fenntartó mőveléssel és vízborítás biztosításával

Önkéntesen vállalható elıírás-javaslatok: Kód

KE-1 Alap szintő elıírás-javaslatok

E01

A Natura 2000 elsıdleges rendeltetés átvezetése a jelölı fajok és élıhelyek szempontjából kiemelkedı jelentıséggel bíró területek esetében.

E04

Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítı nyomok csak a közösségi jelentıségő fajok és élıhelyek védelmének figyelembe vételével.

E12

A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.

E16

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvı holtfa jelenlétének biztosítása.

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı (az erdei élıhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E23

Az egyéb, kijelölt részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) részleges vagy teljes háborítatlanságának biztosítása.

E27

A természetes erdıtársulás/közösségi jelentıségő élıhely megfelelı állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelıvágások során az alsó lombkoronaés a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelı záródásának fenntartása.

E28

İshonos fafajokkal jellemezhetı faállományokban a nevelıvágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetıség szerinti teljes eltávolítása.

E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.

E79

Tájidegen fafaj erdıtelepítésben és erdıfelújításban a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal elızetesen egyeztetve alkalmazható.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos.

VA01

Szóró, sózó vagy etetıhely a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Emelt szintő elıírás-javaslatok

E05

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdıtelepítésben való alkalmazásának mellızése.

E19

Az elı- és véghasználatok során az elızetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.

E21

Az erdırészletben megjelölt mikroélıhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérıt elérı álló és/vagy fekvı holtfa folyamatos fenntartása.

E33

Természetes, természetszerő és származék erdıkben a tarvágás mellızése.

E36

Az adott erdırészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása.


24


E37

Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idıs állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélıhely visszahagyása, lehetıleg az idıs állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában.

E57

Az erdıfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása.

E94

Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdı fennmaradását, egészségi állapotát jelentısen veszélyeztetı erdıvédelmi ok kivételével.

VA02

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetıség szerint be kell keríteni.

A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbi módon pontosított-kiegészített változatukat javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -

V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén, illetve természetvédelmi érdeken felüli vízmennyiség esetén).

-

E04: Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendı; vagy ıshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védısáv telepítése szükséges.

-

E33: Természetes, természetszerő és származék erdıkben a tarvágás mellızése (kivéve természetvédelmi érdekbıl, a felújíthatóság érdekében vagy erdı mővelési ágból történı kivonást megelızıen).

-

E37: Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idıs állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélıhely visszahagyása, lehetıleg az idıs állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában (kivéve természetvédelmi érdekbıl, a felújíthatóság érdekében vagy erdı mővelési ágból történı kivonást megelızıen).

-

E57: Az erdıfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása (kivéve, ha természetvédelmi érdeket nem sért az intenzíven nem terjedı tájidegen fafajjal végzett felújítás).

Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Legelıerdı Legelıerdı-részek, mintaterületek kialakítása: az élıhely természetességének növelése céljából, elsısorban a rohamosan terjedı inváziós fa- és cserjefajok visszaszorítása (rágásatiprása) érdekében indokolt lehet egyes részeken a szabályozott legeltetés megvalósítása pl. extenzív szarvasmarhafajtával.

Kezelési egység kódja: KE-2 Kezelési egység meghatározása: Természetközeli/féltermészetes keményfás erdı


25


Ide tartoznak a természetközeli és féltermészetes keményfás folyó menti ligeterdık, ártéri erdık (köztük a magasabban fekvı tölgyelegyes erdık, tájidegen telepített fafajokkal is). Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység




27

J4(xJ6)


91E0

109

J4xJ6g


91E0 és 91F0

24

J6

Keményfás ártéri erdık

91F0

33

J6xR3m


91F0

22

R1xJ6m

Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Keményfás ártéri erdık

91F0

2

Natura 2000 élıhely megnevezés Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae); Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ültetett akácosok Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel

31

R2xS1g

197

R3

200

R3xS6

Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem ıshonos fafajok spontán állományai

32

S1xR2g

Ültetett akácosok x Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserjeés gyepszinttel




26


-


-


-




E01


E04


E05


E09


E12


E16


E17


E23


E26

Az elıhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felsı lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetıség szerint a természetes erdıtársulásra/közösségi jelentıségő élıhelyre jellemzı összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.

E27


E28


E58

Az erdısítések során a természetes erdıtársulásnak megfelelı elegyfajok biztosítása.

E69


VA01



27


E19


E21


E33

Természetes, természetszerő és származék erdıkben a tarvágás mellızése.

E36

Az adott erdırészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása.

E37


E57


E94


VA02


V35




-


-

E33: Természetes, természetszerő és származék erdıkben a tarvágás mellızése (kivéve természetvédelmi érdekbıl, a felújíthatóság érdekében vagy erdı mővelési ágból történı kivonást megelızıen).

-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Legelıerdı Legelıerdı-részek, mintaterületek kialakítása: az élıhely természetességének növelése céljából, elsısorban a rohamosan terjedı inváziós fa- és cserjefajok visszaszorítása (rágásatiprása) érdekében indokolt lehet egyes részeken a szabályozott legeltetés megvalósítása pl. extenzív szarvasmarhafajtával. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

28


Kezelési egység kódja: KE-3 Kezelési egység meghatározása: Égeres Ide tartoznak az enyves éger alkotta puhafás ligeterdık. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység 45, 48




J2


91E0

J2xJ3xB1m


91E0

3 47

Natura 2000 élıhely megnevezés Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)



-


-


-


-

tarvágásos véghasználat alkalmazása természetvédelmi érdekbıl: a hatékonyabb felújíthatóság érdekében, vagy az erdı mővelési ágból történı kivonást megelızıen (pl. tartós vízártól kipusztult égeres kivonható erdı mővelési ágból, átminısítve pl. mővelésbıl kivett vízállássá)

Önkéntesen vállalható elıírás-javaslatok: _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

29


Kód


E01


E04


E05


E09


E12


E16


E17


E23


E26


E27


E28


E58

Az erdısítések során a természetes erdıtársulásnak megfelelı elegyfajok biztosítása.

VA01


E19


E21


E37


E57


E94


VA02



30


V35




-


-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Kipusztult égeresbıl vízállás: a nyári, meleg tartós árvízi vízborítás következtében több tíz hektáron pusztultak ki égeresek, illetve keményfás erdırészek. A kipusztult égerest, erdırészeket kivonnák az erdı mővelési ágból és átminısítenék mővelésbıl kivett vízállássá, amely területhasználati irány jobban igazodik a valós vízviszonyokhoz.

Kezelési egység kódja: KE-4 Kezelési egység meghatározása: Gyenge természetességő faállomány és özöngyomos származékai Itt találhatók a KE-1, 2, 3 kezelési egységekbe nem tartozó gyengébb természetességő faállományok, faültetvények. Ebbe a kategóriába tartoznak a spontán felnıtt tájidegen faállományok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

4

Területegység

113, 63


A3xB2xB1g




Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nádasok és gyékényesek

3150



31


162

B1xB3xB5m

115

B1xB5xJ3m

233

B1xB5xP2m

76

B1xR1xD4m

38

B2xB1xJ1m

71

B2xB3xB1xB 5g

Nádasok és gyékényesek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x Folyómenti bokorfüzesek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek Nádasok és gyékényesek x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi mocsárrétek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nádasok és gyékényesek x Főz- és nyírlápok Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek

91E0



B2xB5xB1g

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Nádasok és gyékényesek

35

B2xB5xJ1m

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok

91E0

37

B2xJ1m

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Főz- és nyírlápok

91E0

J2


91E0

47

J2xJ3xB1m


91E0

29

J4(xJ6)


91E0

109

J4xJ6g


91E0 és 91F0

172

J4xP2xS6m

69

45, 48

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae); Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmusminor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

Főz-nyár ártéri erdık x İshonos 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és fajokkal spontán cserjésedımagas kıris (Fraxinus excelsior) erdısödı területek x Nem alkotta ligeterdık (Alno-Padion, _________________________________________________________________________________________________________________ ıshonos fafajok spontán Alnion incanae, Salicion albae) WWF Magyarország

32

HUKN20028 Alpár-Bokrosi ártéri öblözet Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________ állományai

J4xR1

Főz-nyár ártéri erdık x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel

J6xR3m


102, 227

O5

Alföldi gyomos száraz gyepek

221, 223

O5xP2

Alföldi gyomos száraz gyepek x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

232

33

67

O6

91

P2xO1m

60, 228

31

197, 234

R1

R2xS1g

R3

211

R3xJ4xS6

174

R3xO3x S6m

236

R3xO6

176

R3xS6m

210

R3xS6m (J4)m

122, 141

S1

Alföldi gyomos üde gyepek İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ültetett akácosok Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Főz-nyár ártéri erdık x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi gyomos üde gyepek Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem ıshonos fafajok spontán állományai (Főz-nyár ártéri erdık) Ültetett akácosok Ültetett akácosok x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel

156

S1xR1m

32

S1xR2g

Ültetett akácosok x Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserjeés gyepszinttel

S2

Nemesnyárasok

173, 206

91F0


(91E0)


(91E0)


(91E0)



33


117

S2mxO1mx O3mxO6m

178

S2mxS6m

142, 139

S2xS1

116, 179, 196

S2xS6

157

S4xS1

28, 46, 169

Nemesnyárasok x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Alföldi gyomos üde gyepek Nemesnyárasok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Nemesnyárasok x Ültetett akácosok Nemesnyárasok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Erdei- és feketefenyvesek x Ültetett akácosok

S6

Nem ıshonos fafajok spontán állományai

203

S6mxU8mx B1mxA1mx A2m

Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Folyóvizek x Nádasok és gyékényesek x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Rencés, kolokános lebegıhínár

199

S6xO3mx O6m

Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Alföldi gyomos üde gyepek

S6xP2


S6xP2mx U8mxB1mx A3m

Nem ıshonos fafajok spontán állományai x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Folyóvizek x Nádasok és gyékényesek x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár

S7

Nem ıshonos fajú facsoportok, erdısávok és fasorok

94, 175

171

144, 149, 153, 161

177

S7xS6

202

T1xO3x O1mxS6m

(91E0)


Nem ıshonos fajú facsoportok, erdısávok és fasorok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai




34


-



35


-


-

tarvágásos véghasználat alkalmazása természetvédelmi érdekbıl: a hatékonyabb felújíthatóság érdekében, vagy az erdı mővelési ágból történı kivonást megelızıen (pl. telepített nyáras vagy tartós vízártól kipusztult állomány kivonható erdı mővelési ágból, átminısítve pl. mővelésbıl kivett vízállássá)



E04


E09


E26


E28


E69


E79

Tájidegen fafaj erdıtelepítésben és erdıfelújításban a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal elızetesen egyeztetve alkalmazható. Emelt szintő elıírás-javaslatok

E19


E52

İshonos fafajú faállomány táj- és termıhelyhonos fa- és cserjefajokkal történı felújítása.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása.

E64

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdık véghasználata során a táj- és termıhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetıség szerint a cserjeszintben is).

V35




-



36


-

E64: Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdık véghasználata során a táj- és termıhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetıség szerint a cserjeszintben is); kivéve, ha természetvédelmi érdek a mesterséges felújítást indokolja, mert úgy valósítható meg hatékonyan a szerkezetváltás.

Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: E19, E52, E62, E64: A tájidegen vagy gyenge természetességő erdırészek támogatott átmenetével a tájra jellemzı illetve természetközelibb állapotú puha- vagy keményfás folyó menti ligeterdık felé lehet irányítani a területet.

Kezelési egység kódja: KE-5 Kezelési egység meghatározása: Üde rét és özöngyomos származékai Ide tartoznak elsısorban a mocsárrétek, magassásrétek és üde gyepek, illetve ezek özöngyomos változatai. A szárazabb gyepek, tisztások is ebbe a kategóriába sorolandók, valamint a parlagok és felhagyandó (gyepesítendı) szántók. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

Területegység

5

7



A1

Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár

A1xB2m

Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

21

A3xA1xB2xJ4xD4 m

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Főz-nyár ártéri erdık x Alföldi mocsárrétek

77

B1

162

B1xB3xB5m

135

B1xB5xR1m

84


3150



Nádasok és gyékényesek Nádasok és gyékényesek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel


37


76, 215

105

56

85

38

71

68, 69

35

43

15, 34

4

18

Nádasok és gyékényesek x Spontán beerdısödött B1xR1xD4m területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi mocsárrétek Harmatkásás, békabuzogányos, B2 pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Rencés, kolokános lebegıhínár x Békalencsés, rucaörömös, B2xA2xA1xA3xB3 tócsagazos úszóhínár x m Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB1xA1m növényzet x Nádasok és gyékényesek x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB1xJ1m növényzet x Nádasok és gyékényesek x Főz- és nyírlápok Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Vízparti B2xB3xB1xB5g virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB5xB1g növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Nádasok és gyékényesek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB5xJ1m növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok Nem zsombékoló B5 magassásrétek Nem zsombékoló magassásrétek x Harmatkásás, B5xB2m békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Nem zsombékoló B5xD4m magassásrétek x Alföldi mocsárrétek Nem zsombékoló magassásrétek x Nem B5xS6xB1m ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek

3150


91E0


91E0


6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei


38


17, 36, 40, 41, 44, 52, 53, 61, 108

D4


6440


3, 5, 19, 55

D4xB5m

Alföldi mocsárrétek x Nem zsombékoló magassásrétek

6440


87, 217, 218

D4xO5g

Alföldi mocsárrétek x Alföldi gyomos száraz gyepek

107

J1xB1m

Főz- és nyírlápok x Nádasok és gyékényesek

91E0


39

O1

Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok

O1xB2mx S6mxB1m

Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek

132, 133

O3xO4x O1xB2m

Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Ártéri félruderális gyomnövényzet x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

88, 90, 96, 101, 102, 110, 114, 151, 159, 227, 231

O5

Alföldi gyomos száraz gyepek

O5xD4xS6g

Alföldi gyomos száraz gyepek x Alföldi mocsárrétek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai

O5xP2

Alföldi gyomos száraz gyepek x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

O5xS6m

Alföldi gyomos száraz gyepek (91E0)- a facsoport része


118, 120

93

221, 223 70 51

O6


6, 65, 66, 67, 82, 99, 125

O6


100

O6xB5m

97

O6xD4m

130, 230

O6xP2m

Alföldi gyomos üde gyepek x Nem zsombékoló magassásrétek Alföldi gyomos üde gyepek x Alföldi mocsárrétek Alföldi gyomos üde gyepek x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek


39


64

P2xO1m

İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok

224

P2xO6

İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Alföldi gyomos üde gyepek

129

P2xR1m

İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel

150

R1xO5m

Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi gyomos száraz gyepek

31

R2xS1g

236

R3xO6

134

S6

95

S6xB2g

Tájidegen fafajokkal elegyes erdık részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ültetett akácosok Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi gyomos üde gyepek Nem ıshonos fafajok spontán állományai Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

S6xO3mx O6m


103, 106, 128, 164, 191, 214, 216, 225

T1


121

T10

Fiatal parlag és ugar

?

?

199

124, 158, 185, 186, 187



-

gyepterületeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: mérsékelt legeltetéssel vagy térben és idıben szabályozott kaszálással (magas tarlóval és kímélı főkaszával); indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı


40


-

beékelıdı szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szomszédos szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

inváziós növényfajok visszaszorítása (elsısorban gyalogakác), lehetıleg fenntartható módon marha legeltetéssel, ennek hiányában mechanikai úton (nagygépes erdészeti szárzúzó)



GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

GY15

Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.

GY32

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követıen a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.

GY44

A legeltetési sőrőséget a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY48

Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethetı állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethetı állatfaj: juh.

GY69

Legeltethetı állatfaj: kecske.

GY70

Legeltethetı állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY73

Kaszálás június 30. után lehetséges.

GY98

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY102

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges.

GY112

Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás.


41


GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintő elıírás-javaslatok

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY79

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı kaszálási terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY95

15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY113

A terület max. 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással.

GY118

Élıhelyrekonstrukció.

SZ51

Szántó vizes élıhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ52

Szántó füves élıhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

V35


E04


A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbi módon pontosított-kiegészített változatukat javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:

-

GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY73: Kaszálás június 30. után lehetséges (kivéve, ha a nemzeti park igazgatóság írásban rögzített szakvéleménye alapján nem okoz természetvédelmi kárt a korábbi kaszálás).

-

GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.

-

GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-

GY új javaslat: Június 15. elıtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkezı kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintő/

-


-



42


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a beékelıdı szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket. GY32, GY118: Hasonlóan kedvezı átalakulási irány lehet egy jellegtelen gyepen kialakuló puhafás erdı, amely folyamat a természetes ártéri dinamikát követi. A megjelenı cserjés vegetáció az átalakuló gyepnél aktuálisan magasabb természeti értékő és megırizendı jelölı élıhelyet képvisel (pl. pionír bokorfüzes, puhafás ligeterdı).

Kezelési egység kódja: KE-6 Kezelési egység meghatározása: Töltés, gát féltermészetes gyepjei Ide tartoznak a töltések, gátak sokszor jellegtelen és másodlagos gyepjei (mocsarak, sásosok növényzete és a ruderális gyomnövényzet is.) Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Terület- ÁNÉR 2011 egység egység élıhely kód

226 6 98

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés Nádasok és gyékényesek x Kiszáradó, jellegtelen és B1xO1xO3m másodlagos mocsarak és sásosok x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xA1m növényzet x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár


3150





-

gyepterületeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: mérsékelt legeltetéssel vagy térben és idıben szabályozott kaszálással (magas tarlóval és kímélı főkaszával); indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı


43


-




GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

GY15

Tőzpászták létesítése nem megengedett.

GY22


GY24

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet.

GY26


GY32


GY44


GY73


GY98


GY102


V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V06

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı.

E69


GY08


GY92


GY95

15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

GY118


E04



44



-

GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-


-

GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.

-

GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-


-


-

V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elısegítésére).

-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: GY32, GY118: Hasonlóan kedvezı átalakulási irány lehet egy jellegtelen gyepen kialakuló puhafás erdı, amely folyamat a természetes ártéri dinamikát követi. A megjelenı cserjés vegetáció az átalakuló gyepnél aktuálisan magasabb természeti értékő és megırizendı jelölı élıhelyet képvisel (pl. pionír bokorfüzes, puhafás ligeterdı).

Kezelési egység kódja: KE-7 Kezelési egység meghatározása: Holtág parti növényzettel Ide tartoznak a természetes eutróf tavak-holtágak, és azok vízi-mocsári-parti növényzete. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

Területegység

7

73

ÁNÉR 2011 élıhely kód A1xB1

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Nádasok és gyékényesek

Natura 2000 élıhely kód 3150

Natura 2000 élıhely megnevezés Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel


45


81, 92

A1xB1xB2m

Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Nádasok és gyékényesek x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

11, 12

A1xJ1m

Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Főzés nyírlápok

3150


14, 62, 74, 78

A3

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár

3150


21

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Békalencsés, A3xA1xB2xJ4xD4 rucaörömös, tócsagazos m úszóhínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Főz-nyár ártéri erdık x Alföldi mocsárrétek

3150


80

A3xB1xB2m

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Nádasok és gyékényesek x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

3150


A3xB2xB1g


3150


A3xB2xB5m

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek

3150


3150


3150


63, 113

89

219, 222

A3xP2

79

B1

235

B1xB5xP2xB3m

83

B2xB5xA1m

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek Nádasok és gyékényesek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár

3150



46


163


123

J4xA3m

213

189

193

J4xB1

J4xB1xA3m

J4xB2

188

J4xB5xB2m

203

S6mxU8mx B1mxA1mx A2m

190

?

Főz-nyár ártéri erdık x Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedıerdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Főz-nyár ártéri erdık x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár Főz-nyár ártéri erdık x Nádasok és gyékényesek Főz-nyár ártéri erdık x Nádasok és gyékényesek x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár Főz-nyár ártéri erdık x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Főz-nyár ártéri erdık x Nem zsombékoló magassásrétek x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Folyóvizek x Nádasok és gyékényesek x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Rencés, kolokános lebegıhínár ?

91E0


91E0


91E0


91E0


91E0


91E0




-

partrendezés, kotrás mellızése, vagy szakaszos elvégzése, de mindenkép szaporodási idıszakon kívüli végrehajtása; kotrás helyett hínárkaszálás végzése

-

védelmet nyújtó öblök, meder kiszélesítések kialakítása és mederbolygatás nélküli fenntartásuk, nyíltvíző részek fenntartása (hínárkaszálás)

-

gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelızése (lehetıleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás, cserjeirtás); cserjeirtás vegetációs idın kívüli elvégzése a talaj bolygatását kerülve,


47


-

gátakon, partmenti részeken tápanyagpótlás és növényvédıszer (kiemelten gyomirtók) használata kerülendı; érintkezı szántóföldeken célszerő lenne mechanikailag ápolt gyepes puffersáv kialakítása



GY26


SZ10

Trágya, mőtrágya: természetes vizektıl mért 200 m-en belül trágya, mőtrágya nem deponálható.

V01


V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V15

Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhetı.

V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. Emelt szintő elıírás-javaslatok

V06


V08

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

V14

A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos.

V18

Hínárvágással kell nyílt vízfelületet kialakítani a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve, ahol egy kitisztított folt területe nem lehet 5 hektárnál nagyobb.

E04


E69




-


-



48


Kezelési egység kódja: KE-8 Kezelési egység meghatározása: Mocsár Ide tartoznak a különféle növényzető mocsarak. A kategóriába értendık a nagyobb kiterjedéső, holtágak medreihez nem kötıdı, nyílt vizekkel mozaikoló nádasok, harmatkásások, zsiókások is (pl. tiszaalpári Nagy-tó). Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

8

Területegység

63

30




A3xB2xB1m


3150


A3xB2xP1

Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x İshonos fafajú fiatalosok

3150


162

B1xB3xB5m

233

B1xB5xP2m

235

B1xB5xP2xB3m

180

B1xO3m

76

B1xR1xD4m

42, 105, 192

B2


Nádasok és gyékényesek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak Nádasok és gyékényesek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Nádasok és gyékényesek x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel x Alföldi mocsárrétek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet


49


56

71

68

59

35

34

4 61

58

49

163

Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Rencés, kolokános lebegıhínár x Békalencsés, rucaörömös, B2xA2xA1xA3xB3 tócsagazos úszóhínár x m Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Vízparti B2xB3xB1xB5g virágkákás, csetkákás, vízi hídırös, mételykórós mocsarak x Nádasok és gyékényesek x Nem zsombékoló magassásrétek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB5xB1g növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Nádasok és gyékényesek Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem zsombékoló B2xB5xD4xA1m magassásrétek x Alföldi mocsárrétek x Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti B2xB5xJ1m növényzet x Nem zsombékoló magassásrétek x Főz- és nyírlápok Nem zsombékoló magassásrétek x Harmatkásás, B5xB2m békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Nem zsombékoló B5xD4m magassásrétek x Alföldi mocsárrétek

3150


6440


91E0


6440


D4


6440


J1xB2xB1m

Főz- és nyírlápok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nádasok és gyékényesek

91E0


J3xB1m

Folyómenti bokorfüzesek x Nádasok és gyékényesek

91E0



Főz-nyár ártéri erdık x Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedıerdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet

91E0



50


J4xP2

Főz-nyár ártéri erdık x İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

120

O1xB2mx S6mxB1m

Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nádasok és gyékényesek

54

P2

İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek

167

P2xS6xS7

İshonos fajokkal spontán cserjésedı-erdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Nem ıshonos fajú facsoportok, erdısávok és fasorok

60

R1

Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel

119

166

R3xP2xS6x R1

117

S2mxO1mx O3mxO6m

Jellegtelen telepített erdık részben betelepült cserje- és gyepszinttel x İshonos fajokkal spontán cserjésedıerdısödı területek x Nem ıshonos fafajok spontán állományai x Spontán beerdısödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel Nemesnyárasok x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Alföldi gyomos üde gyepek

181

S6xP2m


131

?

?

182

?

?

(91E0)


(91E0)


91E0




-

mocsárréteken és lápréteken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsısorban mérsékelt legeltetés, másodsorban (szárazabb részeken vagy idıszakban) térben és idıben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélı főkaszával; indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı


51


-

szomszédos szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

potenciálisan aratható nádas egy részének aratása

-

tartósan/idıszakosan vízborította részek kezeletlenül hagyása

-




GY22


GY26


GY32


GY44


GY73


GY98


GY102


GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges.

SZ10


V01


V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı.

E69


GY08


GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY79

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı kaszálási terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY92



52


GY118


V06


V08

Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével.

V14


V18


V44

A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

V67

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemő beavatkozás tilos.

E04



-


-

GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-


-

V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén, illetve természetvédelmi érdeken felüli vízmennyiség esetén)

-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: GY32, GY118: Hasonlóan kedvezı átalakulási irány lehet egy jellegtelen gyepen kialakuló puhafás erdı, amely folyamat a természetes ártéri dinamikát követi. A megjelenı cserjés vegetáció az átalakuló gyepnél aktuálisan magasabb természeti értékő és megırizendı jelölı élıhelyet képvisel (pl. pionír bokorfüzes, puhafás ligeterdı). V67: egyes, jellemzıen vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelı szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen faj inváziós veszélye nem fenyeget.


53


Kezelési egység kódja: KE-9 Kezelési egység meghatározása: Mesterséges állóvízi meder Ide tartoznak a mesterséges kialakítású tavak (tızegbánya-tavak), jellemzıen hínár növényzettel. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység 57, 86

ÁNÉR 2011 élıhely kód A1

9 16

A4xA3m




Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár Lápi hínár x Békaszılıs, süllıhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár


alapvetıen természetvédelmi szempontokat figyelembe vevı horgászati (halászati) hasznosítás: tájidegen, inváziós halfajok telepítésének mellızése (kapcsolódó élıvizekbe való kijutásuk elkerülése érdekében)

-

vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talaj-vízháztartásuk miatt

-

gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelızése (lehetıleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás)



GY26


SZ10


V01


V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. Emelt szintő elıírás-javaslatok

V06

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a


54


nádaratás. V14


V16

A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területrıl el kell szállítani.

V18


V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

E04


E69




-


-


Kezelési egység kódja: KE-10 Kezelési egység meghatározása: Szántó Ide tartoznak a szántó hasznosítású földterületek, illetve néhány ugar. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

10

Területegység



133

O3xO4x O1xB2m

Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Ártéri félruderális gyomnövényzet x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet

138

O5xB5m

Alföldi gyomos száraz gyepek x Nem zsombékoló magassásrétek




55


S6xO3mx O6m


143, 146, 152, 154, 160, 168, 170, 191, 205, 212, 214, 229,

T1


148, 220

T10

Fiatal parlag és ugar

T10mxO3m

Fiatal parlag és ugar x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet

201

204

202

T1xO3x O1mxS6m

165

T1xT10

136, 147, 155

?

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet x Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok x Nem ıshonos fafajok spontán állományai Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák ?


természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen, a szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talaj-vízáramlásuk miatt is, vízelvezetés csak havária helyzet esetén vagy természetvédelmi indokkal történhet (természetközeli állapotú vizes élıhelyek, védett és közösségi jelentıségő fajok hosszútávú fennmaradásához szükséges mennyiséget meghaladó víz vezethetı el)

-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása (mővelési ág váltással): parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés); elsısorban a füves élıhelyek közé beékelıdı szántóknál

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: vetésforgó, évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-

inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton


56



KE-10

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10


SZ21

Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ36

Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket.

SZ43

Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ46

Melioráció tilos.

SZ49

Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajmővelés nem végezhetı.

SZ50

Lejtıirányú mővelés nem megengedett.

GY26


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ17

Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı, illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

SZ32

5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben.

SZ35


SZ51


SZ52


SZ54


SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

V35





57


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési egység kódja: KE-12 Kezelési egység meghatározása: Egyéb (tanya, épület, út) Ide tartoznak a tanyák, épületek, szabadidıs területek, mőutak. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

12

Területegység


70

O5xS6m

214

T1

140, 145 183 137

U10 U11 ?




Alföldi gyomos száraz gyepek Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Tanyák, családi gazdaságok Út- és vasúthálózat ?


természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen, a szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talaj-vízáramlásuk miatt is, vízelvezetés csak havária helyzet esetén vagy természetvédelmi indokkal történhet (természetközeli állapotú vizes élıhelyek, védett és közösségi jelentıségő fajok hosszútávú fennmaradásához szükséges mennyiséget meghaladó víz vezethetı el)

-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása (mővelési ág váltással): parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-

pontszerő talaj, talajvízszennyezések megelızése: depónia és tartós lerakat (pl. trágya, silótakarmány, melléktermék) elhelyezése a szomszédos jelölı élıhelytıl vagy felszíni víztıl minél távolabb, a vízjárási viszonyok figyelembe vételével történjen (elızetes nemzeti park igazgatósági egyeztetéssel)

-

inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton


58



KE-12

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10


GY26


E69


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ36


SZ51


SZ52


SZ54


SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.


59


Kezelési javaslatok indoklása (összevontan a KE 1-12. kezelési egységekre): A víz elvezetése a területrıl, a szárazodás alapjában teszi tönkre a megırzendı élıhelyek növényzetét, kiszorulnak a vízhez/talaj vízállapotához kötıdı fajok-életközösségek és teret nyernek a szárazabb talaj adottságokat elviselı fajok, köztük az inváziós tájidegen növények is. A növényzet fajösszetétele mellett a szerkezete és a borítása is változik, amelyek közvetlenül kihatnak az adott növényzethez (tápnövény, szaporodóhely) kötıdı védendı állatfajokra is, így azok állománya is csökken. Tartós vagy visszafordíthatatlan károsodást okozhat A tartós vízborítás, árvízi elöntések szintén alapvetıen változtatják meg a növényzetet, fásszárúak esetén is elıfordul az állományok visszaszorulása (kipusztult égeres, nyáras). Az árvízi elöntéssel terjed a gyalogakác, ami az egyik legveszélyesebb inváziós faj a területen. A megfelelı vízkormányzás ezen hatásokat is mérsékelni tudja (nyári gát módosítása, fokgazdálkodás, leeresztı mővek szabályozása). A tájidegen fafajokkal végzett telepítés vagy felújítás, a nem megfelelıen végzett ápolás és véghasználat (pl. tarvágás) veszélyezteti a természetközeli faállományok megırzését. Kiszorítja a tájhonos egyedeket illetve az elegyfákat, nem teszi lehetıvé az erdei mikroélıhelyeket létrehozó heterogén tér- és korszerkezetet, illetve nem biztosítja holtfák jelenlétét. Állományaik egybefüggısége csökken (feldarabolódnak, elszakadnak egymástól) – így a nagyobb hosszúságú szélsı részeiken sérülékenyebbé válnak a szomszédos részek felıl érkezı állomány- és tájidegen vagy inváziós növényfajok betörésére (zöld juhar, amerikai kıris, gyalogakác), amelyek kiszorítják a tájhonos fa- és cserjefajokat, illetve a hozzájuk kötıdı élıvilágot (skarlátbogár, tavi denevér). A túllegeltetés (a koncentrált rágás, tiprás, trágyázás hatására) megváltoztatja a talaj és a növényzet szerkezetét, fajösszetételét (megırzendı-állományalkotó növényfajok tőnhetnek el, zsombékosodás indulhat el), és a hozzájuk kötıdı állatfajok állományát is csökkenti (pl. lepkék). Hatása lokálisan jelentıs lehet. A legeltetés vagy kaszálás éveken keresztüli elmaradása a védendı élıhelyekre veszélyes szukcessziós/inváziós folyamatot indíthat el, erısíthet föl – így adott esetben a jelölı élıhelyek leromlásához, fajok eltőnéséhez vezethet. A növények és állatok érzékeny periódusában (pl. virágzás, szaporodás) végzett kaszálás, illetve az utána következı főtáplálékban szegényebb idıszak károsítja az állományokat, vagy éppen segíti a gyomok maghozását, terjedését. A nyár közepi kaszálás egyes esetekben pedig fokozhatja a terület vízvesztését, az érzékenyebb növényfajokat visszavetheti. A túl mélyen, alacsony tarlóval végzett gépi kaszálás, illetve a talajfelszínt és a növények tövét károsító főkasza géptípusok (dobos) visszaszorítják az erre érzékeny fajokat (pl. tömött bokrúak, zsombékolók), csökken a sarjadásuk, talajfelszínt érı bolygatásukkal pedig utat nyitnak a gyomoknak. Kaszáláskor lábon hagyott részek (hagyásterületek) lehetıvé teszik a megırzendı növények maghozását, búvóhelyül-táplálékforrásul szolgálnak a védendı állatfajoknak és folyosóként szolgálnak a terjedésükhöz, mozgásukhoz. Elegendı nagyságuk, minden kaszáláskor való meghagyásuk, és lehetıleg a szegélyekkel, szomszédos területekkel való érintkezésük növeli a kedvezı hatásukat. A kötelezı tisztító kaszálás ezt a hatásukat gátolja, az ıszre-télire eltőntetett hagyásterületek révén. A nagygépes (traktoros) főkaszával végzett kaszáláskor-szárzúzáskor a vadriasztó lánc használata segíti az állatok menekülését, hasonlóan a zárványterület nélküli kaszálási mód is.


60


A szántóföldekrıl/tanyás mezıgazdasági területekrıl a szomszédos védendı élıhelyek, illetve felszíni és talajvizek felé történı trágya (N, P) és növényvédıszer (gyomirtó, gombaölı, rovarirtó) bemosódás/elsodródás veszélyezteti a talaj és víz tápanyagszintjére érzékeny növényfajokat, nitrogén kedvelı gyomok felszaporodását okozhatja. Jelentısen megváltoztathatja a vizek tápanyagszintjét (algásodás, vízinövények egyoldalú felszaporodása) és méregként károsíthatja a vízi élıvilágot (vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, réti csík, lápi póc, lemezcsiga, vidra). Ezen anyagok felhasználásának csökkentés szükséges (intenzív növénykultúra elhagyása, integrált vagy ökológiai növényvédelem és tápanyagpótlás), illetve a bejutásuk megakadályozása (csökkentett és sekély talajmővelés, védıtávolság, gyepes/fás mechanikailag kezelt puffersáv). A vízhiányos idıszakokban a vízmegırzés, a célzott vízkormányzás és vízfelület biztosítás lehetıvé teszi a kétéltőek-hüllık és halak számára fontos nyílt viző és állandó vízterő területek kialakítását és folyamatos fenntartását (csatornák, tavak, nyílt vízfelszínő mocsárrészek). A felszíni vizek kezelése során a parti részt és a medret érintı mechanikai beavatkozások ronthatják a fajok életfeltételeit (pl. partrendezés, kotrás). Ezt csökkentheti a mederkotrás helyetti hínárkaszálás alkalmazása, és az elengedhetetlen beavatkozások szaporodási idın kívüli elvégzése. Felszíni vizek (csatorna, tó, vízállás) partmenti részeinek (töltés, gát) kezelésénél fontos, hogy szennyezıanyag (pl. növényvédıszer, munkagépekbıl üzem- és kenıanyag) és trágya ne juthasson az vízbe, és szántókkal való közvetlen érintkezés esetén elegendı szélességő (min. 5 méter) gyepes puffersáv kialakítása indokolt hosszútávon (lehetıleg mechanikai mőveléssel ápolva).


61


3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés

Vízgazdálkodás A terület alapvetıen függ a vízviszonyoktól, azok idıszakos változásaitól. Egyik fı probléma, hogy a jelen állapotú nyárigát miatt az ártéri öblözetekre jellemzı, kívánatos természetes ártéri dinamika nem tud kialakulni. Több víz jön be az öblözetbe, viszont levonulni már nem tud megfelelı ütemben, így nagy területen és huzamos ideig marad meg a pangó víz, amely számos természeti érték mellett még a ligeterdıket is kipusztítja. Ez a jelenlegi rendszer nem ideális sem a gazdálkodóknak, sem a természetvédelemnek! Hosszabb távon a nyílt árterő öblözet kialakítása felé kell elmozdulni, természetesen a vízügyi szereplıkkel egyeztetve és közösen megvalósítva. Fenntarthatósága érdekében az ehhez igazított gazdálkodási módokat, területhasználatokat kellene elınyben részesíteni, támogatni.

Vízgazdálkodási rekonstrukciós projekt: A területen folyamatban lévı „Vizes élıhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetıségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” címő KEOP-7.3.1.2/09-11-20110026 projekt rövid ismertetése:

A projekt átfogó célja: Az Alpár-Bokrosi nyílt ártéri öblözetben található egyik legjelentısebb vizes élıhely a Tiszaalpári Nagy-tó. A területen annak ellenére erısen felgyorsultak az eutrofizációs folyamatok, hogy az utóbbi néhány évben a nyárigát átrobbantása miatt folyamatos vízutánpótlást kap. A projekt célja egy olyan különbözı szukcessziós stádiumban lévı mocsár kialakítása, ami hosszú távon biztosítja az itt élı védett és fokozottan védett fajok fennmaradását.

A projekt specifikus céljai: Az alpári Nagy-tó revitalizációja, állandó, nyílt vízfelület létrehozása egy kb. 7,0 hektáros, 11,5 méter mély nyílt vízfelület kialakításával. A Nagy-tóval szomszédos Tiszaalpári Holt-Tiszával kapcsolatot biztosító, de szinte teljesen beiszapolódott féltermészetes ér kikotrása, a rajta lévı zsilip felújítása, ezzel a feltételek megteremtése a víz és ebbıl kifolyólag a halak szabályozott ki- és beeresztésére, egy fokgazdálkodási mintaterület kialakítására. A Nagy-tóhoz szervesen kapcsolódó Tızegbánya-tó revitalizációja, összekapcsolása a vizes élıhelyekkel féltermészetes ér kialakításával és átereszek behelyezésével. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

62


Vadgazdálkodás A területen jelen lévı nagyvad állomány gyérítése nem megfelelı mértékő. A túlszaporodott vaddisznó állomány lokálisan intenzív jelenlétével (túrásával, tiprásával) jelentıs károkat okoz a védendı gyepterületeken (növénytani értékek megsemmisítése, földön fészkelı madárfajok pusztítása). Szintén problémát jelent az erdıtelepítésekben okozott nagyvadkár, ami a tervezett telepítések megvalósíthatóságát is veszélyezteti. Elızıek alapján nem indokolt a vadkíméleti övezet jelenlegi lehatárolású/elıírású fenntartása! Hasonló okokból megfontolandó a vadkerítéses megoldás alkalmazása, megfelelı finanszírozás rendelkezésre állása esetén.

Legelıerdı Szükséges lenne legelıerdı mintaterületek ligeterdıkben, másodsorban puhafás erdıkben.

kialakítására,

elsısorban

a

keményfás

A jelölı erdei élıhelyek természetességének növelése céljából, elsısorban a rohamosan terjedı inváziós fa- és cserjefajok visszaszorítása (rágása-tiprása) érdekében indokolt lehet egyes részeken a szabályozott legeltetés megvalósítása pl. extenzív szarvasmarhafajtával (azonban jelenleg jogszabályütközés áll fent az erdei legeltetés kapcsán!); mintaterületen szabályozott és monitorozott körülmények között mielıbb vizsgálni kellene a kivitelezhetıségét, hosszabb távú hatásait-hatékonyságát.

Speciális élıhelyfejlesztési kezelési elıírások Az egyes mővelési ágak kötelezı és választható gazdálkodási elıírásain túlmutató, kifejezetten élıhelyfejlesztési vagy fajvédelmi szempontú elıírások a területre vonatkozóan: Szántók -

-

-

A megelızı három évben szántóföldként nem hasznosított és természetszerőtermészetközeli állapotba visszagyepesedett, de az ingatlan-nyilvántartásban szántóként szereplı területek újra nem törhetık fel, mővelési águkat a valós állapothoz kell igazítani. Hasznosításuk a célállapotot képviselı gyepes kezelési egység elıírásaiban foglaltak szerint engedélyezett (kivéve a természetvédelmi érdekbıl végzett fajvédelmi vagy élıhely rekonstrukciós tevékenység során bekövetkezı gyepés talajbolygatást). A csatornák partélétıl számított, szántóföldként mővelt 6 méteres sáv a következı 1 éven túl szántóként nem mővelhetı tovább. Fél éven belül az ingatlan tulajdonosának a mővelésiág-váltást kell kezdeményeznie. A szomszédos idıszakos- és állandó vízállások hosszabbik érintkezı partszegélyével a mővelési irányt mindig párhuzamosan kell kialakítani.


63


-

-

A szántóterületekben egyedül vagy csoportosan ıshonos fafajokból álló fagyedeket meg kell ırizni, azonban ezen faállományok alatt az inváziós növények irtásáról gondoskodni kell. Szántóterületen ıshonos magyar gyümölcsfa-fajták telepítése engedélyezett.

Gyepek -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

A gyepen keletkezı természetes vizek vízkészletének közvetlen beavatkozással történı mesterséges csökkentése, elvezetése tilos, kivéve a harmadfokú belvízvédekezés idıszakában a lakóingatlanok védelme érdekében indokolt vízszabályozást; illetve a nyárigát miatt betorlódó rendkívüli nyári zöldárak – amik nem távoznak el természetes sebességgel – idınként természetvédelmi szempontból is indokolttá teszik a vízelvezetést. A Baromjárás gyepjeit nyári kaszálással, majd sarjúlegeltetéssel kell kezelni, elsısorban szarvasmarhával. A vizes élıhelyek kezelése történhet bivallyal és mangalicával is. Gyep és gyepesedett terület szántóvá, valamint erdıterületté alakítása tilos; utóbbi kivéve, ha a spontán megtelepedett, vagy mesterségesen telepített erdıállomány az átalakuló gyepnél aktuálisan magasabb természeti értékő jelölı élıhelyet képvisel (nincs természetes újulata az idıs puhafás ligeterdıknek, csak az árvíz után spontán vetényült állományok, friss iszaplepleken, idınként korábbi gyepet érintve) Nádállományt nem hordozó és gyepként mővelhetı, kivett mocsár, kivett nádas vagy kivett vízállás mővelési ágú területekre a gyep mővelési ágú területekre vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. Gyepeken gépjármővel közlekedni tilos. A korlátozás nem vonatkozik az engedélyezett tevékenységet végzı mezıgazdasági gépekre. Törekedni kell a természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos cserjék és fák megırzésére, kivágásukra gazdasági okból nem kerülhet sor. A természetvédelmi kezelésért felelıs szerv hozzájárulásával, természetvédelmi céllal, a természetes gyepek túlzott térvesztésének elkerülése érdekében állományuk gyéríthetı. Égı gyepen, amennyiben a tőz nem fenyeget közvetlenül emberéletet, épületet, nagyértékő mezıgazdasági létesítményt vagy több hektáros kiterjedéső erdıterületet, tilos a tőz terjedése ellen szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, illetve vegyszer kijuttatással védekezni. A gyepeken a kaszálás július 1. után kezdhetı meg, kivéve haris fészkelı területén, amely gyepeken augusztus 1. után kezdhetı meg; kivéve egyes szárazgyep/üde rét átmenetet képviselı gyepeken. Legelıterületen a tisztítókaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az ıshonos legelıgyomokkal terhelt területrészek se kerüljenek 50 %-nál nagyobb arányban eltávolításra. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl, az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálatlanul hagyott foltokat tilos olyan módon fennhagyni, hogy abban inváziós növény állománya legyen. Kaszálást követıen szarvasmarhával sarjúlegeltetést javasolt végezni. Az éves kaszálási-legeltetési rendnek megfelelıen a sarjúlegeltetést másodkaszálással pótolni lehet.


64


-

-

Legeltetés szarvasmarha, ló és házi bivaly, mangalica, kecske fajokkal engedélyezhetı. Adott legelı területen a legeltethetı állatfajok körének megállapítása során a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelésért felelıs szerv szakvéleményét köteles figyelembe venni. Spontán felhagyású gyepesedı területeken sarjúkaszálást, szárzúzást a felhagyást követı elsı 5 évben kell végezni. Legelı állatok intenzív terelése tilos. Villanypásztor használata engedélyezhetı. Legeltetés március 15. és december 15. között engedélyezett. A gyepeken legeltetett jószágállomány számára kialakított idıszakos szállásokon és gyepeken, kiegészítı takarmány (pl. silókazal stb.) elhelyezése tilos.

Vizes élıhelyek, nádasok -

-

A természetközeli állapotú vizes élıhelyek, holtágak, morotvák területére szennyezett, rendkívüli szennyezéssel érintett vagy elemi foszforral, illetve foszforvegyülettel erısen terhelt vizek bevezetése tilos. Összefüggı, hasznosítható nádállományt nem hordozó, mezıgazdaságilag nem hasznosított, de nádas mővelési ágban szereplı területek mővelés alól történı kivonását 1 éven belül kezdeményezni kell.

Erdık - A védett természeti területen található erdık elsıdleges rendeltetése a természetvédelmi értékek megırzése, és fejlesztése, ezért minden beavatkozást ennek kell alárendelni (alapvetı ennek átvezetése a körzeti erdıtervben minden erdırészletre). - Távlatilag a potenciális erdıtársulásoknak megfelelı összetételő, kedvezı természetességi állapotú (elegyes, vegyeskorú, mozaikos szerkezető stb.) állományokat kell kialakítani, illetve fenntartani. - Az erdıgazdálkodási tevékenység során a hagyományos vágásos üzemmód helyett fokozatosan be kell vezetni a folyamatos erdıborítást biztosító erdıgazdálkodási módszereket. - A nem ıshonos fafajokból álló facsoportok - termıhelynek megfelelı - természetes, vagy természetszerő életközösségekké átalakítását el kell kezdeni. - Az ıshonos fafajú erdırészletekben a véghasználati kort a biológiai vágásérettségi korhoz kell igazítani. - Fahasználat ıshonos fafajokból álló erdıben szeptember 1. – február 28. között, idegenehonos erdıben augusztus 1. – március 15. között engedélyezett. - İshonos fafajú erdıállományban száradéktermelés csak különleges indokból, kifejezett természetvédelmi érdekbıl történı felújítás miatt végezhetı. - Vénic- és mezei szil, galagonya kitermelése tilos, kivéve, ha azt kifejezett természetvédelmi érdek indokolja. - Kocsányos tölgy, magyar kıris, vénic- és mezei szil, galagonya védelmét az erdıgazdálkodási tevékenységek elıírása során biztosítani kell. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

65


-

-

-

-

-

-

-

-

-

Fahasználat a természetvédelmi kezelésért felelıs szervvel történt egyeztetés után végezhetı, a deponálóhelyek, megközelítı útvonalak, hagyásfacsoportok kijelölését követıen. Az állományok felújítása és nevelıvágásai során kerülni kell a homogén állományszerkezetet átörökítı, sematikus eljárásokat. Nem ıshonos fafajokkal erdıfelújítás, illetve erdıtelepítés nem végezhetı. Az inváziós vagy idegenhonos fásszárúak alkotta erdıállományokat, letermelésük után csak ıshonos fajokból álló elegyes állományokkal lehet felújítani. A hazai fafajok sarjadztatására és mageredető újulattal történı felújítására alkalmas állományokban a természetes erdıfelújítási módot kell alkalmazni, szükség esetén kiegészítve a részleges talajelıkészítéses erdıfelújítással. Az inváziós fásszárúak felújulását meg kell akadályozni. Az alsó lombkorona szintben jelen lévı ıshonos keményfák védelmérıl gondoskodni kell, a fahasználatokkal járó tevékenységeket olyan módon kell végezni, hogy az elısegítse azok terjedését és növekedését. Gondoskodni kell a természetszerő erdık megırzésérıl, természetességi mutatóik növelésérıl. Inváziós vagy idegenhonos fásszárúak alkotta faállomány a természetvédelmi hatóság elızetes engedélyével teljes talajelıkészítéssel is lecserélhetık ıshonos fafajú állományra. Természetes társulásba tartozó erdıállomány csak természetvédelmi céllal alakítható át egyéb típusú élıhellyé, területté. Állami tulajdonú természetes vagy természetközeli állapotú erdıállományban, az idegenhonos fásszárúak kiirtását célzó beavatkozásokon és fahasználaton kívül, egyéb erdészeti tevékenység csak kifejezett természetvédelmi érdekbıl, az erdei életközösség hosszútávú fenntartása érdekében folytatott tevékenységként végezhetı (például erdıfelújítási érdekbıl, aljnövényzet egyedi értékének védelme érdekében, stb.) Egyéb fakitermelésre csak különlegesen indokolt esetben kerülhet sor: egészségügyi indokkal csak súlyos, kiterjedt járványszerően fellépı nem ıshonos károsító elleni aktuális védekezés kapcsán; egyéb különleges indok lehet fenntartandó úthálózaton a közlekedési akadályok elhárítása. İshonos kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezés nem végezhetı. Az erdıtervezett erdıkben elhelyezkedı gyepeket, tisztásokat meg kell ırizni. Erdıállományba beékelıdı és spontán kialakult (nem gyomvegetációjú) gyepeket felújításkor beerdısíteni tilos. Az erdei tisztások cserjésedését vissza kell szorítani. Az erdıgazdálkodási tevékenység nem járhat természetes gyepek állapotának idıszakos rontásával sem. Az erdıállományok önritkulása vagy sikertelen sarjadztatás következtében kialakult 0,1 ha kiterjedést elérı üres foltokban biztosítani kell a természetvédelmi érdekkel egyezı kezelést. Az ıshonos fafajokból álló, de közösségszerkezetük alapján egyértelmően megállapíthatóan nem természetes erdıtársulásba tartozó erdıállományokban törekedni kell a biológiai sokféleséget növelı, természetes vagy természetszerő erdıszerkezet kialakítására; kivéve, ha a természetvédelmi érdek másként indokolja (pl. holt égeres). Az erdei mikroklíma fenntartása érdekében a legalább 50 %-ban ıshonos fafajok alkotta erdıállományok véghasználatának kiterjedése maximum 1,0 ha-os lehet.


66


-

-

-

-

A nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell végezni. Idegenhonos fafajok elegyetlen elıfordulása esetén a állományokat fokozatosan elı kell készíteni a szerkezet-átalakításra. Az inváziós és idegenhonos fafajok alkotta erdırészletekben a véghasználat üzemtervi elıírását legfeljebb a mőszaki szempontokat is figyelembe vevı vágásérettségi korig lehet kitolni. A vágásterületeken az ıshonos fafajokból álló faállomány – területi kiterjedésben számolt – 10%-át hagyásfacsoport formájában vissza kell hagyni. Inváziós fafajok egyedei hagyásfaként vagy hagyásfacsoportban történı meghagyása tilos. A tőzpászták száma és kiterjedése nem növelhetı, a meglévı tőzpásztákon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok megtelepedésének megakadályozásáról az erdıgazdálkodónak gondoskodnia kell. Tilos azon erdıállományok tarvágásos véghasználata, ahol az ıshonos fafajok részaránya meghaladja az 50 %-t; kivéve, ha a természetvédelmi érdek másként indokolja (pl. holt égeres, hazai nyaras-akácos, akácos erdei fenyves).

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

Hivatalosan elfogadott fajvédelmi terv alapján történı, célzott külön fajvédelmi intézkedést nem terveznek a területen. A jelölı fajok illetve egyéb elıforduló védendı növény- és állatfajok tekintetében alkalmazandó fajvédelmi intézkedéseket jórészt lefedik a 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezet elıírás-javaslatai.

3.2.4. Kutatás, monitorozás Vizes élıhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata (Kutatási jelentés, KNPI, 2009) A Tiszaalpár-Bokrosi öblözet vizsgálatára is sor került a KNPI vizes élıhelyek védelmére kijelölt, csatornák által jelentısen befolyásolt vízháztartású Natura 2000 területeinek felmérése keretében, annak megválaszolása érdekében, hogy megırizhetık-e jelölı vizes élıhelyeik a kijelöléskori állapot jelentıs megváltozása nélkül, a jelenlegi vízkormányzási viszonyok mellett. Mindegyik területen készültek hosszútávú monitorozási célokat szolgáló, rögzített növénycönológiai felvételek, illetve rögzített helyő dokumentumfotók. Védett növények állományadatainak (nem teljeskörő) felmérésére is sor került. Az inváziós növényfajok általi fertızöttséget is felmérték. Az Alpár-Bokrosi öblözet Natura 2000 élıhelyeinek térképezése (a jövıben tervezett vízkormányzás hatásainak vizsgálatához alapállapot felmérése). A felmérés célja olyan ökológiai alapállapot-felvétel elkészítése a jelölı élıhelyeket illetıen, amely kiinduló alapját képezi a térségben bekövetkezı jövıbeli vízkormányzási változások és árvízvédelmi fejlesztések ökológiai hatását vizsgálni hivatott élıhelymonitorozásnak. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

67


A vizsgálat során élıhelytérkép és védett faj ponttérkép készült (utóbbi tájékoztató jellegő, nem teljes körő), valamint a jelölı élıhelytípusokban 40 db rögzített helyő, hosszútávú monitorozásra alkalmas cönológiai felvétel. A felmérés során a következı védett növényfajok állományai kerültek elı (kiemelve az újdonságértékő elıfordulások): rostostövő sás (lakiteleki tızegbányató környékérıl), tiszaparti margitvirág, gyilkos csomorika (alpári Nagy-tó környékérıl, elızıleg évtizede nem került elı), kisfészkő aszat, Tallós-nıszıfő, békaliliom, mocsári lednek, fehér tündérrózsa, tündérfátyol, rucaöröm, kolokán, tızegpáfrány, súlyom, lápi csalán. Megjegyzendı, hogy az elmúlt évben a KNPI munkatársai révén további védett fajok is elıkerültek a területrıl, így a ritka kunsági bükköny (tiszaalpári szürkemarha legelı szegélyében), valamint az óriás bocskorosgomba (lakiteleki Tıserdıben). A Natura 2000 jelölı élıhelyek ökológiai állapotáról a következıket állapították meg a kutatók: -

A természetes eutróf tavak (3150 élıhelykód) nagy kiterjedésben, jó ökológiai állapotban fordulnak elı.

-

Az édesviző mocsárréteknek (6440 élıhelykód) a felmért területen csak elvétve találhatók jó állapotú, fajgazdag állományai. A jó állapotú foltok csak rendkívül töredékesen, a mély fekvéső területek (holtágak, mocsarak) szegélyén, keskeny sávokban találhatók. A meglévı állományok többsége fajszegény, homogén. A területen folyó természetvédelmi kezelés (gyepvetés, gyalogakác irtás, legeltetés) a vizsgálat szerint egyértelmően javítja a mocsárrétek természetvédelmi helyzetét, növeli kiterjedésüket és segíti a jobb ökológiai állapot kialakulását. Legjobb kezelésnek a szürke marha legeltetést tartják a kutatók, a kaszálás megfigyelésük szerint többször túl alacsony főtarló visszahagyása mellett történik (vizsgálataik a nem nemzeti parki területekre is kiterjedtek!), a nehézgépek pedig erıs talajtömörödést okoznak.

-

A puhafás ligeterdıknek (91E0 élıhelykód) kiterjedt állományai fordulnak elı a területen, közöttük jó ökológiai állapotúak is, de a tájidegen fásszárúakkal való fertızöttség gyakorlatilag minden állományban rontja a természetességet. Az aktív irtáson kívül a megfelelıen erıs (de nem túl erıs) vízhatásnak való kitettség és a lombkoronaszint záródásának megırzése segíti jó ökológiai állapotuk fenntartását.

-

A keményfás ligeterdık (91F0 élıhelykód) jó ökológiai állapotú, jelentısebb kiterjedéső állományai sajnos már nem fordulnak elı a területen, maradványaik azonban így is jelentıs természeti értéket képviselnek. A fafajkészletüket és állományszerkezetüket illetıen egyaránt természetközelinek tekinthetı állományok rendkívül kis kiterjedésőek. Az állományok nagy része mára eljellegtelenedett, lágyszárú szintje alig különbözik a puhafás erdıkétıl. A degradálódás legfontosabb okai között szerepel a korábbi évtizedek vízjárása, amely nagymértékben eltért a természetes keményfás ligeterdei termıhelyekétıl (hosszú évtizedekig tartó kiszárítás, majd több évben is tartós és magas árvízi elöntések), továbbá a tájidegen fásszárúak intenzív terjedése. Állapotuk javításához a hidrológiai viszonyok kedvezıbbé tételére és az inváziós fajok elleni aktív védekezésre egyaránt szükség volna.


68


A kutatási jelentés keményfás ligeterdıkre vonatkozó, meglehetısen lesújtó - bár nem a meglepetés erejével ható - megállapításai nyomán a KNPI célszerőnek látja legalább kísérleti jelleggel egyes keményfás ligeterdı állományok szürkemarhával történı legeltetését (cserjeirtás és erdı mővelési ágból történı kivonás után, utóbbira a legeltetést tiltó erdıtörvényi rendelkezések miatt van szükség). Ez a kezelési forma az egykori legelıerdık használatára emlékeztetne, és a tájidegen cserjefajok elleni védekezés hatékonyabb eszközét jelentené az idıszakos, és jóval drágább mechanikus irtásnál. Természetesen a legelıerdı természetszerő felújítása bonyolult lenne, ez azonban a jelenlegi, inváziós fajokkal erısen fertızött állományokra még hatványozottabban igaz.

A gyalogakác (Amorpha fruticosa) inváziós faj irtásával kapcsolatos tapasztalatok (KNPImonitorozás): A tartós és magas felszíni vízborítás még a több méter magas, igen erıs, zárt állományait is maradéktalanul kipusztította. Helyükön nádas és gyékényes alakult ki. Magasabb fekvésben stabilabbak az állományai. Elterjedését alapvetıen a vízviszonyok szabják meg. A szürkemarhával való legeltetés látványosan képes visszaszorítani az állományait, helyükön mocsári-mocsárréti növényzet regenerálódik.

Javasolt monitorozási feladatok Rendszeres élıhely- és fajfelmérés: -

6 évente élıhelytérképezés – ÁNÉR (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)

-

6 évente jelölı fajok állományfelmérése (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)

Kiegészítı felmérések: A rendszeres élıhely- és fajfelmérések megfelelıen biztosított elvégzésén felül, csak a szükséges plusz erıforrások (szakember, költségkeret) rendelkezésre állása esetén javasolható a monitoring-programba illesztésük. A területen kiemelendı értékei közül kevés információ áll rendelkezésre a réti csík, lápi póc és tavi denevér állományokról, emiatt ezen fajok célzott alaposabb vizsgálata elsıbbséget élvez – amennyiben korlátosak az erıforrások. Elsı kettı fajhoz szorosan kapcsolódhat a kompetíciós veszélyt jelentı, inváziós amurgéb vizsgálata.


69


Területkezelések hatásainak monitorozása Amennyiben jelentıs arányban történik beavatkozás vagy a kezelések kiterjedése és intenzitása növekszik – ami a terület jelölı élıhelyének megırzés szempontjából már középtávon is elengedhetetlen – mindenképpen ki kell alakítani egy megfelelı monitorozó rendszert, hogy a beavatkozások hatásai ismertekké váljanak és így megfelelı tervezés illetve módosítás mellett lehessen azokat folytatni. Kiemelt fontosságú témakör lehet a legelıerdı mintaterületek kialakítása kemény és puhafás ligeterdıkben, célzottan monitorozva a folyóvölgyi ligeterdık extenzív legeltetési módszereinek hatásait. A vizsgálatokat elsısorban a terület Natura 2000 jelölı élıhelyeire és fajaira kell összpontosítani. Ennek érdekében vizsgálni kellene: − a vízborítás, a talajvízszint változásainak hatásait − a legeltetés hatásait − a kaszálás hatásait − a szárzúzás, illetve cserjeirtás hatásait − a cserjésedés ütemét − az inváziós fajok terjedését (fajszintő monitorozással kapcsolat) − az élıhelytípusok területi változásait (élıhely-térképezéssel kapcsolat) Fajszintő monitorozás (inváziós fajokra) A terület megfelelı állapotban tartásához az inváziós fajok (zöld juhar, amerikai kıris, gyalogakác, amurgéb) állományainak, terjedésének monitorozásának beindítása szükséges, melynek javasolt lépései a következık: − mintavételi helyek hálózatának kijelölése − lokális állományméret becslése − lokális állományok vitalitásának becslése − elterjedtség a teljes Natura 2000 területen − elterjedése a jelölı élıhelyekkel érintkezı, Natura 2000 területen kívül esı szomszédos területeken

3.2.5. Mellékletek 5. számú térkép – Kezelési egységek: a tervezési terület kezelési egységeinek földrajzi lehatárolása. Mővelési ág váltással érintett területrészek: nincs ilyen területrész a tervezési területen.


70


3.3.

Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintı, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi illetve természetkímélı gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási illetve kapcsolódó támogatások: -

-

egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel agrár-környezetgazdálkodási támogatások (idıszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetık a szigorúbb elıírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési összeggel járó zonális természetkímélı gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a „Homokhátság mintaterület” Magas Természeti Értékő Területbe tartozik (MTÉT) nem termelı beruházások támogatása (idıszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) elızıekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezıen betartandó egységével: Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi illetve madár- és élıhelyvédelmi elıírásai alap szinten segítik a mezıgazdaságilag hasznosított területekhez kötıdı jelölı élıhelyek és fajok megırzését.

Fontosabb erdıgazdálkodási támogatások: -

88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdı-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdıszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól


71


3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezıen betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintő általános elıírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezıen alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megırzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Elıbbi 3 elıírás-csomag összességében egy alapszintő és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetıen kedvezı hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsısorban a területek állapotának megırzését segítik, további romlásukat megelızik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következı Európai Uniós tervezési idıszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezıbb megvalósításában. Elsısorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak elırelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrárkörnyezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét mőveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós illetve élıhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 idıszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következı (jellemzıen területalapú) alintézkedések és mőveleteik lehetnek közvetlenül kedvezı hatással a terület természeti értékeinek megırzése és fıként az élıhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körő megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: - Nem termelı beruházások támogatása mezıgazdasági területeken: -

Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzın fészekodúk/)

-

Élıhelyfejlesztési célú nem termelı beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterülteken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezıgazdasági táblák szegélyein)

-

Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása)

szolgáló

vízi

- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása -

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezıvédı fásítás kialakítása)

- Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások -

Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdıszerkezet átalakítás ıshonos fajokkal, mikroélıhelyek kialakítása és fenntartása)


72


- Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élıhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélı gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékő Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható elıírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, elıírások eltérı környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépı-alapválasztható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel)

- Ökológiai gazdálkodás támogatása -

Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélı gazdálkodás)

- Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdıterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs területeken -

kifizetések

vízgyőjtı-gazdálkodási

tervekbe

felvett

mezıgazdasági

Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv)

- Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megırzése és takarmánytermı kultúrák támogatása) - Erdı-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) - Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévı környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezıgazdasági tájkép megırzését -

Együttmőködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintő, komplex tájhasználati mintaprojektek)

Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélı gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadó állomány felkészítésével. A jelenlegi agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bıvíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékő Területeken tevékenykedı szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával mőködhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintő képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történı ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

73


Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendı számú, példamutató természetkímélı gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élıhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörı szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek elızıeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevı gazdálkodók felkészítését és ellenırzéseit.

Erdıterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdıterületek esetében célszerő lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a késıbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdıterületeket érintı tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibıvítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 elıírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelı mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után ıshonos fafajokból álló erdı létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínőleg értékesítenék az erdıtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ez azonban csak akkor jelenthet kedvezı és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendı erıforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvı erdıterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelı kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolásaújraszámítása mellett.

3.3.2. Pályázati források A területet érintıen jelenleg és jövıben várhatóan elérhetı fontosabb hazai illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élıhely-rekonstrukciót és élıhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzıen nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési idıszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

74


LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élıhelyekkel vagy jelölı fajokkal) összefüggı komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzıen komplex vagy nagyobb kiterjedéső, hosszabb távú illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.

3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.


75


3.4.

Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök I. Érintettek levélben történı megkeresése és tájékoztatása 2013 júniusában a legfontosabb érintettek a WWF Magyarország által kiküldött postai levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról, tervezett ütemtervérıl és a bekapcsolódási, véleményezési lehetıségekrıl. A levél mellékleteként a tervezés alatt álló Natura 2000 területegység(ek) térképét, valamint egy elérhetıségek egyeztetését és a részvételi szándék kifejezését lehetıvé tévı kérdıívet mellékeltünk. A válaszokat postán a WWF Magyarország Alapítvány címére vagy e-mailben a [email protected] címre kértük. Összesen körülbelül 160 db levelet (az érintett államigazgatási szervek esetében átfedés lehet másik területekkel) küldtünk ki a helyi tájhasználók és területtulajdonosok közül a fontosabbaknak, az önkormányzatoknak és a területileg illetékes hatóságoknak és hivataloknak. A visszajelzés aránya 10 % alatt volt. A következı értesítést a társadalmi vitára alkalmas terv tervezet on-line közzététele után, a gazdafórumok meghívójával együtt fogjuk kiküldeni 2014 tavaszán. II. Honlap A tervezés híreit a jól ismert www.natura.2000.hu weboldalon tesszük közzé. Eddig a munka indulását és a tervezést végzı szervezeteket tettük közzé, 2013 júniusában. Innen lesz majd letölthetı a terv társadalmi vitára bocsátott tervezete is (az önkormányzati közzététel mellett). III. Jegyzıkönyvezett terepbejárás A tervezés indulásakor elızetesen meg kívántuk ismerni a területen a legjelentısebb földhasználók szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat terveztünk a legfontosabb területhasználókkal. Az interjúkhoz készítettünk egy részletes kérdéssort, ami alapján minden fontos téma érinthetı és a kapott válaszok írásban dokumentálhatóak. A terepbejárásokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ırei bonyolították le 2013 júliusa és szeptembere között. Az elhangzottakról a helyszínen emlékeztetı készült. A személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követıen választottuk ki: a jelentısebb területhasználókat és tulajdonosokat, a természetvédelmi ırök által korábban azonosított kritikus személyeket és a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintetteket kerestük meg. Összesen 5 területhasználóval készült interjú, akik között gyepgazdálkodást (kaszálás/legeltetés) folytatók, és szántómővelést folytató gazdák voltak, 17 hektártól többszáz hektáros használt földterülettel, változatos állattartási gyakorlattal. A kapott információkat a kezelési javaslatok megfogalmazásához és a további kommunikációhoz felhasználjuk.


76


IV. A terv tervezetének elkészülését követıen a következı további kommunikációs eszközöket fogjuk alkalmazni a társadalmi vita során: o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) a közzététele a www.natura.2000.hu honlapon és írásbeli vélemények kérése. o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) önkormányzati közzététele az érintett 5 település polgármesteri hivatalában, lehetıség szerint híradás a helyi újságban vagy települési honlapon. o Gazdafórum szervezése (igény esetén több) az érintett települések egyikén, 2014 március-áprilisa során. A fórumokon részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeirıl, vélemények, visszajelzések kérése, mind szélesebb körő ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása. A fórumon a tervet a WWF munkatársai, ill. annak megbízottjai, továbbá a KNPI munkatársai fogják képviselni. o Nyomtatott ismertetı készítése a végleges fenntartási tervrıl, és átadása az érintett 5 önkormányzatnak, a falugazdászoknak, a természetvédelmi hatóságnak, az erdészeti hatóságnak, a vízügyi igazgatóságnak és az agrár érdekképviseleti szervezetnek, továbbá elhelyezésük a KNPI központjában.

3.4.2. Kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet elvárásait és a korábbi fenntartási tervek készítésére irányuló „Naturaterv” projekt tapasztalatait áttekintve a következıkben azonosítottuk: A fenntartási tervben elıírtak végrehajtásában érintettek: o

érintett földhasználók, gazdálkodók

o

érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelık

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek

o

érintett önkormányzatok

o

bányászati jogosultak

o

érintett vízgazdálkodási társulatok

o

érintett vadgazdálkodási szervek

o

érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai

A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o

helyi érintettségő környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek

o

területileg illetékes falugazdászok és szaktanácsadók

o

területileg illetékes agrárkamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek


77


Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen mőködı civil és érdekképviseleti szervek elérhetıségei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelık megkeresése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2013 januárjában beszerezte a legfrissebb földhivatali adatokat. A levélben történı megkeresésekhez a földhivatali adatbázisból származó címeket használtuk fel.

Az elsı tájékoztató levelet a következı, a területen érintett célcsoportok kapták meg: o

Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelıi (2 hektár területnagyságtól felfelé)

o

gazdálkodók (legalább 2 hektár nagyságú területen földhasználati lappal bejelentett földhasználók)

o

Tiszaalpár, Tiszasas, Tiszaug, Csongrád és Lakitelek települési önkormányzata

o

megyei Agrárkamara

o

bányászati jogosultságok jogosítottjai

o

vízgazdálkodási társulatok

o

vadgazdálkodási egységek

o

Natura 2000 területen illetékességi vagy mőködési területtel rendelkezı területi államigazgatási szervek

A terv tervezetének elkészülésekor a második értesítést az elsı körben megkeresett célcsoportok mellett a helyi érintettségő környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek, falugazdászoknak, az ágazati érdekképviseleteknek és szakmai szövetségeknek is el fogjuk küldeni.

Jegyzıkönyvezett terepbejárások (interjúk) célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzıkönyvezett terepbejárásra a jelentısebb nagyságú területen gazdálkodó területhasználók – akik legtöbb esetben földtulajdonosok is – és a területi természetvédelmi ırök által javasolt helyi gazdálkodók esetében kerül sor. A listát a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintettekkel egészítettük ki.

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel A területi kezelı szervek közül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttmőködı félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelı szerveknek a tervezés elindulásáról szóló tájékoztató levél 2013 júniusában kiküldésre került: o

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség


78


o

Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltség

o

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

o

Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége

o

Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

o

Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltség

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi Igazgatósága

o

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

o

Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége

o

Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

o

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara

o

Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

o

Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság

3.4.4. Kommunikációs mellékletek A területhasználókkal közös terepbejárások helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegő területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-rıl? Mit tud a programról és célkitőzéseirıl? Mikor és honnan/kitıl hallott róla elıször? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekrıl? _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

79


3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által mővelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élıhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, elıírások kapcsán? Kiktıl? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000t érintı kérdésekrıl? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekrıl, változásokról, friss információkról? 6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdıterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 10. Ha erdıterülete van, kerültek-e be új elıírások a területre vonatkozó erdıtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetıen? 11. Ha kerültek be új elıírások az erdıtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle elınye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati elıírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik elıírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 elıírásokkal vagy azok betartásának ellenırzésével kapcsolatban? 17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekrıl a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelmősége, az elıírások érthetısége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában?

érintı


80


21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggı problémája? (A Natura 2000-tıl függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következı 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegőt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e mővelési ág váltást a következı 3-5 évben? (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdıtelepítést, vizes élıhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezıvédı erdısávot, füves mezsgyét, stb.) 25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendı szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélı gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelıen szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert elıírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben,

tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élıvilág? Voltak-e ebben kiemelkedı környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?


81

N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

Recommend Documents