N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

EGYEZTETÉSI TERV

FÜLÖPHÁZI HOSSZÚ-RÉT (HUKN20025) kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület

Jogszabályi háttér: 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 13. számú melléklete 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet

Dátum: 2014. június 30.

Változat: Egyeztetési terv 01

Pályázat MVH azonosítója: 1536257085 Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás Ügyfél: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: +36-1-214-5554 Fax: +36-1-212-9353 E-mail: [email protected] Web: http://www.wwf.hu Együttmőködı fél: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 E-mail: [email protected] Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu Projektvezetı: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Felelıs tervezı: Fülöp Gyula (Respect Kft.) Közremőködı szakértık: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Siposs Viktória (WWF Magyarország) Dóka Richárd (KNPI) Sipos Ferenc (KNPI) Kun András (Sziklagyep Bt.) Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.) Fülöp Gyula (Respect Kft.) Dr. Szilvácsku Zsolt (Respect Kft.) Szabó Balázs (Respect Kft.) Ganzer Gábor (Duna Infopark Bt.) Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft) Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület) © WWF Magyarország 2014 Ez a dokumentáció a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzıi jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelı hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthetı.

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

I.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI ........................................................................................................... 4 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

NÉV ........................................................................................................................................................ 4 AZONOSÍTÓ KÓD..................................................................................................................................... 4 KITERJEDÉS ............................................................................................................................................ 4 KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLİHELYEK .............................................................. 4 ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK ......................................................................................................................... 5 EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK .......................................................................................................... 5 TERVEZÉSI ÉS EGYÉB LEÍRÁSOK ............................................................................................................. 6

2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK ............................................................................................................. 7

3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................. 10 3.1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŐZÉS, A TERÜLET RENDELTETÉSE ............................................................ 10 3.2. KEZELÉSI JAVASLATOK ........................................................................................................................ 12 3.2.1. Élıhelyek kezelése....................................................................................................................... 12 3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés .................................................................................. 35 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................................................. 37 3.2.4. Kutatás, monitorozás .................................................................................................................. 39 3.2.5. Mellékletek .................................................................................................................................. 40 3.3. KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN ............................................................................................................ 41 3.3.1. Agrártámogatások ...................................................................................................................... 41 3.3.1.1. 3.3.1.2.

Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer ........................................................................................... 41 Javasolt agrártámogatási rendszer .......................................................................................................... 42

3.3.2. Pályázati források....................................................................................................................... 44 3.3.3. Egyéb .......................................................................................................................................... 45 3.4. TERV EGYEZTETÉSI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA..................................................................... 46 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ......................................................................................... 46 3.4.2. Kommunikáció címzettjei ............................................................................................................ 47 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel ........................................................................ 49 3.4.4. Kommunikációs mellékletek........................................................................................................ 49

HUKN20025 Fülöpházi Hosszú-rét Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________

1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI

1.1

Név

Fülöpházi Hosszú-rét

1.2

Azonosító kód

HUKN20025 Natura 2000 hálózat: kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület (kjKTT)

1.3

Kiterjedés

466,73 hektár

1.4

Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek

Jelölı fajok /kód/: kétéltő-hüllı vöröshasú unka (Bombina bombina) /1188/ dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus) /1993/ mocsári teknıs (Emys orbicularis) /1220/ gerinctelen nagy tőzlepke (Lycaena dispar) /1060/ vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) /1059/ Jelölı élıhelyek /kód/: Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival /7210*/ Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/ Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/ * = kiemelt jelentıségő prioritás élıhely _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

4


1.5

Érintett települések

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkezı utód helyrajzi számokra is kiterjed. A helyrajzi számok teljes listája a Megalapozó Dokumentáció 1.3. Területhasználat címő fejezetben található. Megye: Bács-Kiskun Ingatlan nyilvántartás alrészlet bontású adatai alapján (KNPI, földkönyvi adat, 2013): Település

1.6

Érintett terület (ha)

Megoszlás (%)

Ágasegyháza

151,48

30,1

Fülöpháza

351,88

69,9

Egyéb védettségi kategóriák

Egyéb érintett (átfedı) Natura 2000 terület: a tervezési terület nincs átfedésben egyéb Natura 2000 területtel. Országos jelentıségő védett természeti terület (egyedi jogszabályban létesített): a tervezési terület nincs átfedésben védett természeti területtel (TT, TK, NP). Nemzetközi jelentıségő területek (pl. Ramsari-terület): a tervezési terület nincs átfedésben nemzetközi természetvédelmi vonatkozású kijelöléssel. A terület 75,2 %-a (350,87 ha) "Ex lege védett láp” kategóriába esik. A terület részben a "Dunavölgyi-sík" Magas Természeti Értékő Területbe tartozik (MTÉT, régebbi néven ÉTT).

Natura 2000 terület

Fülöpházi Hosszú-rét HUKN20025

Ex lege szikes

Ex lege láp

ha

%

ha

-

-

350,87

% 75,2

Nemzeti Park (magterület)

Természetvédelmi Terület

Tájvédelmi Körzet

ha

%

ha

%

ha

%

-

-

-

-

-

-

Összterület ha 766,97

Országos Ökológiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (forrás: Országos Területrendezési Terv): magterület: 100 %; ökológiai folyosó: 0 %; puffer övezet: 0 %. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

5


1.7

Tervezési és egyéb leírások

Tervezési területre vonatkozó tervek: Természetvédelmi kezelési terv Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési terv nem készült a tervezési területre, illetve kezelési terv dokumentáció sem áll rendelkezésre. Körzeti erdıterv A tervezési területre vonatkozó erdıgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhetı Országos Erdıállomány Adattár erdıtervi adatai nyújtanak erdırészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet címő fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdırészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). Vadgazdálkodási terv A területet érintı vadgazdálkodási, vadászati fıbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák (Országos Vadgazdálkodási Adattár, vezeti: SZIE MKK VadVilág Megırzési Intézet), a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat címő fejezet tartalmazza. Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv A terület az Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Duna (rész)vízgyőjtıjéhez, annak a Dunavölgyi fıcsatorna tervezési alegységhez (1-10), azon belül a Kiskunsági-Homokhát kistájhoz tartozik. Kapcsolódó információk, illeszkedések a 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezetben találhatók. Fajvédelmi terv A területre vonatkozóan, az itt elıforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs elfogadott aktuális fajvédelmi terv érvényben.

_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

6


2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK

A tervezési terület hivatalos Natura 2000 adatlapján (SDF, 2013.) az alábbi veszélyeztetı tényezık es hatások szerepelnek, a tervezési területen és a terület körül:

Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a területen: Kód

A03.01

A04.01

Veszélyeztetı tényezı

intenzív vagy intenzívebb kaszálás

intenzív legeltetés

Jelentısége

H

M

Érintett terület aránya (%)

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás

40

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka: a legeltetés helyetti, túl mély (alacsony sástövek, zsombékok), nem megfelelı idıben (sarjadás hiánya) és hagyásterület nélkül végzett (maghozó állományok hiánya) kaszálás károsítja/megváltoztatja az eredeti növényzetet, így a lepkék tápnövényeit is károsítja

20

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka: a túl intenzív legeltetés károsítja az eredeti növényzetet, így a tápnövényeiken keresztül a hozzájuk kötıdı lepkéket (koncentrált rágás, töveket érı mély rágás, fokozott tiprás és trágyázás: megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és borítását) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka: a rendszeres legeltetés hiánya megváltoztatja a gyep szerkezetét, amelybıl eltőnnek a rágást-tiprást-trágyázást és nyíltabb borítást igénylı növényfajok (köztük rovar tápnövények is) és más növények szaporodnak el (köztük sok gyomés inváziós növényfaj)

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

M

5

A06

egyéves vagy évelı lágyszárú növénytermesztés

H

30

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

20

A08

trágyázás

M

20

D01

utak, vasútvonalak

L

2

A04.03

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs: szomszédos intenzív szántóföldi mővelés tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét elsısorban az 52-es fıút két oldalán lévı télisásos mocsárrét


7


Kód


Jelentısége

Érintett terület aránya (%)

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás állományokat vágja el egymástól, illetve a mély alapozás miatt környezı területek vízháztartását és vízmozgását is befolyásolja, ami kedvezıtlen hatású a többi érintett élıhelyre is; elvágja egymástól a védendı fajok állományait (elszigetelıdés), mozgásuk során akadályt és veszélyforrást képez (kétéltőek-hüllık gázolása), segíti az inváziós növényfajok behurcolását és terjedését

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

J01

tőz és tőz visszaszorulása

L

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

tipikus élıhelyi adottságok csökkenése vagy megszőnése

M

K01

abiotikus természetes folyamatok (lassú)

H

K02

természetes élıhely átalakulások, szukcessziós folyamatok

M

M01

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkezı változások

H

J03.01

5

kékperjés láprét: selyemkóró; az inváziós növényfajok kiszorítják az élıhely eredeti állományalkotó növényfajait

20

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka: eseti hatás, a lepkék számára fontos tápnövényeket és élıhelyet elpusztítja, megváltoztatja a növényzet szerkezetét

60

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, nagy tőzlepke, vérfő-hangyaboglárka: az élıhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása megváltoztatja a szárazföldi és vízi növényzet összetételét és borítását, a lepkék tápnövényeinek állományát csökkenti; ezt felerısítik a természetes szukcessziós folyamatok

(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő) Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a terület körül: Kód


Jelentısége

A06

egyéves vagy évelı lágyszárú növénytermesztés

H

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

A08

trágyázás

M

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs: szomszédos intenzív szántóföldi mővelés tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét


8


Jelentısége

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás

nem folyamatos/szakaszos városiasodás

L

télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs: emberi lakó- és termelı környezetbıl származó zavarás illetve a pontszerő és vízfolyással terjedı szennyezés veszélye nı; tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

M01

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkezı változások

H

Kód

E01.02


télisásos mocsárrétek, kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka: az élıhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása megváltoztatja a szárazföldi és vízi növényzet összetételét és borítását, a lepkék tápnövényeinek állományát csökkenti; ezt felerısítik a természetes szukcessziós folyamatok

(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő) Lényeges közvetlen emberi veszélyeztetı tényezık: A területet alapvetıen veszélyezteti a nem megfelelı vízkormányzás, a vízvisszatartás hiánya. Legnagyobb probléma a vízhiány. A homokhátsági vízpótló/vízmegırzı projekt egyik tervezett helyszíne, fokozott vízmegırzés tervezett, a fajszegény télisásosok egy részének megkotrása a mederfeltöltıdés részbeni visszafordítását szolgálná, az élıhelyi és faji diverzitás újbóli növelését. Káros lehet a vonalas vízkormányzási létesítmények nem megfelelı idıben és módon végzett karbantartása, kotrása. Terhelést jelent a tájidegen inváziós növényfajok terjedése, elsısorban a tájidegen fásszárúak telepítése az érintkezı területeken, illetve az érintkezı szántókról a növényvédıszerek, illetve szerves- és mőtrágyák bejutása. Veszélyeztetı tényezı a természetvédelmi céloknak nem megfelelı gyepkezelési gyakorlat: - lokálisan a túl intenzív legeltetés és kaszálás, - vagy éppen a legeltetés vagy kaszálás elmaradása, - a legeltetett állatok kívánatostól eltérı mennyisége és faja illetve fajtája, - a szükségtelen tisztítókaszálások, - az alacsony tarlómagasság, - a mozaikos-hagyásterületes kaszálási módszerek hiánya, - az élıvilágot nem kímélı kaszálógéptípusok.


9


3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

3.1.

Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése

Részletes természetvédelmi célkitőzések: A jelölı élıhelyek kiterjedése és természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külsı ok (például idıjárási szélsıség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. A jelölı élıhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. - a jelölı élıhelyekkel érintkezı, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentı tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendı, - újonnan telepített, vagy erdıfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölı élıhelyek között legalább 20 m széles védızónát szükséges létesíteni ıshonos fásszárú növényzetbıl, vagy legalább 30 m széles védızónát lágyszárú növényzetbıl. Kékperjés rétek és folyóvölgyi mocsárrétek állapota javuljon A 6410 (kékperjés rétek) és a 6440 (folyóvölgyi mocsárrét) jelölı élıhelyek ökológiai állapota, természetessége felmérési idıszakonként (6 évenként), legalább összesített területének 20%-án javuljon. Ennek érdekében szükséges: - elsısorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - a tájidegen inváziós növényfajok irtása, - a szántóterületekrıl eredı zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása (a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élıvilágot kímélı kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása). Meszes lápok állapota javuljon A 7210 (meszes lápok télisással) jelölı élıhely ökológiai állapota, természetessége felmérési idıszakonként (hat évenként), legalább összesített területének 15%-án javuljon. Ennek érdekében szükséges: - elsısorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - az élıhelykezelési gyakorlat javítása (a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat, a nagyobb tarlómagasság és az élıvilágot kímélı kaszálógéptípusok elterjesztése). Vöröshasú unka és dunai gıte helyzete javuljon A vöröshasú unka (Bombina bombina) és dunai gıte (Triturus dobrogicus) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsısorban - olyan vizes élıhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, amelyek minden évben alkalmasak a szaporodásra, de esetleges idıszakos kiszáradásuk egyben a fajok viziragadozóinak számát is csökkenti, - a vonalas vízilétesítmények megfelelı vízkormányzásával (a vízhiányos idıszakokban vízmegırzéssel) biztosítani szükséges a bennük elıforduló jelölı fajok, a vöröshasú unka és dunai gıte állományainak túlélését, továbbá a jelölı vizes élıhelyek természetes vízháztartási viszonyait, _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

10


-

-

a vonalas vízilétesítmények karbantartása során biztosítani szükséges a bennük elıforduló jelölı fajok állományainak érdemi mértékő túlélését (például félszelvényő kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás idıpontjának megfelelı kiválasztásával), a kétéltőek természetes mozgástípusainak (szaporodóhelyre és telelıhelyre vándorlás, fiatalok szétterjedése) elısegítését célzó beavatkozásokkal a közutak mentén, szükség esetén a vízminıséget javító beavatkozások elvégzése a kapcsolódó lakott területeken, a kétéltőfajok telelését az erdıültetvények helyett ıshonos fafajokból álló erdık telepítésével, esetenként telelıhelyek mesterséges kialakításával is segíteni lehet, mőszaki létesítményekben (például aknákban) való telelés esetén a dunai gıte onnan való kijutás nem biztosított, a jelentısebb élıhely részeken ezt ellenırizni kell, esetenként a kijutást biztosító felület kialakítása is javasolt.

Természetvédelmi prioritások: Kiemelt fontosságú cél a következı fajok/élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 7210 (meszes lápok télisással), 6410 (kékperjés rétek), 6440 (folyóvölgyek mocsárrétjei), vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gıte (Triturus dobrogicus).


11


3.2.

Kezelési javaslatok

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott elıírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben elıforduló közösségi jelentıségő értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan elıírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövıbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az elıírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezıvé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létezı elıírások esetében azok kötelezı jellegét értelemszerően az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az elıírásokra csak utalást tesz. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében kezelési egységeket (KE) határozunk meg, melyeket hasonló jellegő és azonos kezelési eljárást igénylı élıhelyfoltok/egységek alkotnak (alapját az ÁNÉR élıhelytérkép adja). A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettıl jelentısen eltérhet, jellemzıen természetes határokat követ a lehatárolás (vízfolyás, fasor, út, árok, töltés, táblahatár, stb.). A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, egyaránt tartalmaznak közösségi jelentıségő jelölı es nem jelölı élıhelytípusokat és fajok élıhelyeit egyaránt. Köztük olyan részek is, amelyek a jelenlegi területalapú agrártámogatási rendszerben nem tartoznak a hasznosított mezıgazdasági területek közé (HMT), pl. mezsgyék, fasorok, mocsarak, vízállások. A kezelési egységeknél gazdálkodási jelleg szerint csoportosítva meghatározzuk azon intézkedéseket, amelyeket a közösségi jelentıségő élıhely és/vagy a faj megırzése érdekében javaslunk, illetve az élıhelyfejlesztési lehetıségekre is kitérünk.

3.2.1. Élıhelyek kezelése Külön jelenítjük meg a terület fenntartására vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthetı javaslatokat, illetve a gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatokat. A kezelési javaslatokat elkülönítjük az élıhelytípusok és fajok megırzése érdekében kötelezıen betartandó elıírásokra és az élıhelyek fejlesztése céljából önkéntesen vállalható (választható) elıírás-javaslatokra, utóbbiakat pedig alap és emelt szintőekre az eltérı környezet- illetve természetvédelmi hatásuk alapján. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

12


A tervezési területen élıhelyi jellemzık és gazdálkodási-hasznosítási szempontok alapján az azonos kezelést igénylı élıhelyekre vonatkozóan 8-féle kezelési egységet határoltunk le. Ezen kezelési egységek a következık: KE-1: Télisásos KE-2: Üde mocsár- és láprét KE-3: Egyéb mocsári-lápi vegetáció KE-4: Szárazgyep KE-5: Szántó KE-6: Faültetvény KE-7: Csatorna KE-8: Egyéb (út, tanya, fasor) A kezelési egységek térképi lehatárolását és megjelenítését a Mellékletben található 5. számú térkép – Kezelési egységek tartalmazza.

Gazdálkodáshoz nem köthetı, általános fenntartási javaslatok (a teljes területre, az összes kezelési egységre vonatkoznak)

A)

Területrendezés, építésügy -

Követni kell a megyei és helyi rendezési tervek és építési szabályzatok elıírásait.

-

A tervezési területen állandó épület, nyári szállás, karám, újabb földút csak a nemzeti park igazgatóság elızetes engedélyével létesíthetı.

-

Szilárd burkolatú mőút a területen nem létesíthetı

Bányászat -

Homok, föld kitermelés tilos. o kivéve, ha szántóterületen végzett, jellemzı talajvízszint alá nem hatoló kitermeléssel természetközeli állapotú élıhely kialakítására kerül sor a rekultivációt követıen.

Vadászat, vadgazdálkodás -

A tervezési terület által érintett vadgazdálkodási egységek érvényes vadgazdálkodási üzemtervei értelmében a Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölı fajok állományát és/vagy a jelölı élıhelytípus fennmaradását veszélyezteti.

-

A vadgazdálkodási üzemterv természetvédelmi szempontú elıírásainak értelmében elızetesen egyeztetni szükséges a nemzeti park igazgatósággal minden olyan tevékenység végzése elıtt, amely a fenti állapot bekövetkezését eredményezheti, de különösen az alábbi esetekben:


13


o a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés; o a területen mesterséges vízivad tenyésztés, nevelés, kibocsátás; o vadászati, vadgazdálkodási célú élıhelyfejlesztés, vadföld kialakítása. -

Vadászati létesítmény, berendezés (les, cserkelıút, szóró, sózó, dagonya, stb.) elhelyezése a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve történhet.

-

A létesítmény, berendezés kialakításakor ügyelni kell az adott területen található védett/jelölı fajok egyedeinek megóvására.

-

A kialakítás során törekedni kell a területre/tájegységre jellemzı anyagok alkalmazására, a berendezések tájba illesztésére.

Vízgazdálkodás -

Az élıhelyek fenntartását biztosító, vízgazdálkodással összefüggı kezelési javaslatokat az egyes kezelési egységenként külön „Vizes élıhely - V” kategóriában megjelenített elıírások tartalmazzák.

-

A kifejezetten vízgazdálkodást érintı kezelési elıírásokat a jellemzıen vizes élıhelyeket, azokhoz kötıdı fajok elıfordulási területeit magába foglaló kezelési egységek elıírásai tartalmazzák (KE-1: Télisásos, KE-3: Egyéb mocsári-lápi vegetáció, KE-7: Csatorna).

-

Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv (OVGT): a kezelési egységek vizekhez, vizes élıhelyekhez kötıdı kezelései illeszkednek az OVGT kapcsolódó intézkedéseihez. Az OVGT 6.3., illetve részletesen a 8.3. Mőszaki intézkedések mellékletében szereplı egyedi intézkedések közül a területen az alábbiak a leginkább relevánsak: o IP1. Területi agrár intézkedési csomag: - TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezetırendszer használata nélkül, mővelési mód és mővelési ág váltással - TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve o IP2. Vízfolyások ár- vagy hullámterére és az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedési csomag: - HA2: Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása o IP14: Károsodott, védett élıhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések: - VT3: Károsodott, víztıl függı védett élıhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatok érintı beavatkozások - VT6: Károsodott, állóvizektıl függı élıhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása - VT9: A természetvédelmi szempontú területi agrárintézkedések


14


B)

Gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatok (az összes, illetve az adott kezelési egységre vonatkoznak)

Gazdálkodáshoz köthetı, támogatási rendszerbe illeszthetı kezelési elıírás-javaslatok: Kötelezıen betartandó elıírások: Általánosan minden kezelési egységre érvényes (KE-1 – KE-8) elıírások, a valós területhasználatnak (MEPAR lehatárolás) megfelelıen alkalmazva! Gyepek: - A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet. Erdık: - az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdıterv rendelet, körzeti erdıterv - a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve

Adott kezelési egységekre vonatkozó meghatározások: Kezelési egység kódja: KE-1 Kezelési egység meghatározása: Télisásos Ide tartoznak a télisásos lápos részek (jelölı élıhely: meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival /7210*/) Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység

1

37, 45, 47, 50, 52, 58

ÁNÉR 2011 élıhely kód

B1b

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés

Natura 2000 élıhely kód

Natura 2000 élıhely megnevezés

Úszólápok, tızeges nádasok és télisásosok

7210

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival


15


Gazdálkodáshoz köthetı általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitőzések, elérendı állapotok szempontjából legkedvezıbb kezelési eljárások: -

természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén)

-

télisásos lápterületeken extenzív kaszáló/rét jellegő gyepgazdálkodás folytatása: térben és idıben szabályozott kaszálás, elegendı hagyásterülettel, magas tarlóval és kímélı főkaszával (indokolt esetben hasonló feltételekkel szárzúzás is megengedhetı)

-

kaszálás helyett a mélyebb, tartósan vízborította részek kezeletlenül hagyása (inváziós növényfajokra figyelemmel)

-

szomszédos szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon/lucernán keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szomszédos gyepekrıl, szántóföldekrıl és tanyás mezıgazdasági területekrıl, faültetvényekbıl és erdıkbıl illetve csatornákból a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

megjelenı inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton

Önkéntesen vállalható elıírás-javaslatok: Kód

KE-1 Alap szintő elıírás-javaslatok

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

GY20

Kizárólag kaszálással történı hasznosítás.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.

GY98

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY102

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos.

E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintő elıírás-javaslatok

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos.

GY79

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı kaszálási terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.


16


GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY95

15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V67

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemő beavatkozás tilos.

E04

Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.

A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:

-

GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.

-

GY új javaslat: Június 15. elıtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkezı kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintő/

-

V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).

-

E04: Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendı; vagy ıshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védısáv telepítése szükséges.

Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését; illetve a Homokhátsági vízpótló program megvalósítása utáni vízállapotokat!). Általános elvként az életközösségek hosszútávú fenntartásához, jó ökológiai állapotához szükséges vízkészlet megırzésére kell törekedni. V67: egyes, jellemzıen vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelı szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen növényfaj inváziós veszélye nem fenyeget.

Kezelési egység kódja: KE-2 Kezelési egység meghatározása: Üde mocsár- és láprét Ide tartoznak a mocsárrétek és a kékperjés láprétek (jelölı élıhelyek: Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/; Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/) _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

17


Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység




18, 58

B1b


7210


48, 49, 59, 60

D2

Kékperjés rétek

6410

Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

D2xB1a

Kékperjés rétek x Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások

6410


87

2


54, 88

D2xD34m

Kékperjés rétek x Mocsárrétek

9, 10

D34

Mocsárrétek

11, 12, 42, 46, 53, 80

D34

Mocsárrétek

14, 16, 23, 38, 44, 94

D34

Mocsárrétek

6410, 6440

6440

6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei; Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

8, 17, 20, 21, 22, 30, 35, 51, 55, 57, 79, 86, 89

D34xD2m

Mocsárrétek x Kékperjés rétek

6440, 6410

13

D34xD2m


6410

69, 70, 75, 77

OB

Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok

41

RA

İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok

76

RC

İshonos fafajú keményfás jellegtelen erdık

15, 39, 56, 71

T1

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

T1/T10

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák / Fiatal parlag és ugar

T10 U10

Fiatal parlag és ugar Tanyák, családi gazdaságok

2 3, 40 19

Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei





18


-

mocsárréteken és kékperjés lápréteken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsısorban mérsékelt legeltetés, szárazabb részeken vagy idıszakban térben és idıben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélı főkaszával; indokolt esetben hasonló feltételekkel szárzúzás is megengedhetı

-

beékelıdı szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon/lucernán keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szomszédos gyepekrıl, szántóföldekrıl és tanyás mezıgazdasági területekrıl, faültetvényekbıl és erdıkbıl illetve csatornákból a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

potenciálisan aratható nádas egy részének aratása

-

inváziós növényfajok visszaszorítása (elsısorban selyemkóró), lehetıleg mechanikai úton



GY01


GY09


GY12


GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY26


GY44

A legeltetési sőrőséget a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethetı állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethetı állatfaj: juh.

GY70

Legeltethetı állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY98


GY102


GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

V35


E69



19


GY08


GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY79


GY92


GY95


SZ51

Szántó vizes élıhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ52

Szántó füves élıhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

V01


E04



-


-


-


-

GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-


-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését; illetve a Homokhátsági vízpótló program megvalósítása utáni vízállapotokat!). Általános elvként az életközösségek hosszútávú fenntartásához, jó ökológiai állapotához szükséges vízkészlet megırzésére kell törekedni. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

20


SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a beékelıdı szántók spontán (parlagon vagy lucernán keresztüli) gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési egység kódja: KE-3 Kezelési egység meghatározása: Egyéb mocsári-lápi vegetáció Ide tartoznak a nádas, cserjésedı-fásodó magassásos és zsombéksásos területek a terület déli részein (jelölı élıhelyek: Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/; Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/) Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység

88


D2xD34m




6410, 6440

3 89

D34xD2m


6440, 6410

Natura 2000 élıhely megnevezés Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei; Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)



-

idıszakonként (nem évente rendszeresen!) kaszált, vagy leginkább kíméletes legeltetı extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsısorban mérsékelt legeltetés, esetleg (szárazabb részeken 2-4 évente) térben és idıben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélı főkaszával; indokolt esetben hasonló feltételekkel szárzúzás is megengedhetı

-

szomszédos gyepekrıl, faültetvényekbıl és erdıkbıl illetve csatornákból a tápanyagés vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

potenciálisan aratható nádas egy részének aratása


21


-

tartósan/idıszakosan vízborította részek kezeletlenül hagyása

-




GY01


GY09


GY12


GY22


GY26


GY44


GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67


GY68


GY70


GY98


GY102


GY104


GY117


GY124

A gyepet csak kétévente lehet kaszálni.

V35


V50

A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.

V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı.

E69


GY08


GY59


GY79


GY92


GY95



22


V01


V06

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V44

A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

V67

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemő beavatkozás tilos.

E04



-


-


-


-

GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-


-


-

V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elısegítésére).

-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését; illetve a Homokhátsági vízpótló program megvalósítása utáni vízállapotokat!). Általános elvként az életközösségek hosszútávú fenntartásához, jó ökológiai állapotához szükséges vízkészlet megırzésére kell törekedni. V06, V67: egyes, jellemzıen vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelı szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen faj inváziós veszélye nem fenyeget.


23


Kezelési egység kódja: KE-4 Kezelési egység meghatározása: Szárazgyep Ide tartoznak a magasabban fekvı szárazabb, jellegtelenebb gyepek és homoki sztyepprétek. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység

4


78 83, 85

D34xD2m H5b

90, 95, 96

O5xH5b

64

OB

92

RA

93, 97

T1

68

T1xRAm




Mocsárrétek x Kékperjés rétek Homoki sztyeprétek Alföldi gyomos száraz gyepek x Homoki sztyeprétek Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok


fontos szerepük, hogy a környezı intenzív mezıgazdasági hasznosítási területek felıl megóvják a védendı kékperjés lápréteket és mocsárréteket, tompítják a szomszédos szántók, tanyák és állattartó telep tápanyag- és vegyszerterhelését

-

másrészt egy szukcessziós folyamat kezdeti szakaszában lévı gyepes élıhelyek, amelyek teret adhatnak a védendı fajok terjeszkedésének

-

természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talajvízháztartásuk miatt

-

a gyepeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: legeltetéssel vagy térben és idıben szabályozott kaszálással; indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı

-

átalakuló szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: spontán gyepesedésük elısegítése, mechanikai ápolással kezelve

-



24




GY22


GY26


GY44


GY67


GY68


GY70


GY98


GY102


GY104


GY117


V35


E69


GY59


GY95


E04



-


-

GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza)./alap szintő/

-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

25


Kezelési egység kódja: KE-5 Kezelési egység meghatározása: Szántó Ide tartoznak a szántó területek. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység

5


ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok


65

OB

1, 4, 6, 24, 27, 71, 91

T1


62, 81

T1xRAm

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok




-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-

inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton


KE-5

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10

Trágya, mőtrágya: természetes vizektıl mért 200 m-en belül trágya, mőtrágya nem deponálható.

SZ21

Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.


26


SZ36

Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket.

SZ46

Melioráció tilos.

V35


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ32

5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben.

SZ51


SZ52


SZ53

Szántó füves élıhellyé alakítása spontán felhagyással.

SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének, elsısorban a spontán gyepesedések elısegítése érdekében (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). SZ51, SZ52, SZ53: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési egység kódja: KE-6 Kezelési egység meghatározása: Faültetvény A területen elıforduló faültetvények tartoznak ide (nemesnyárasok, vegyes állományú erdıfoltok, erdısávok).


27


Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység

6




61, 63, 66, 67, 72

RA

İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok

25, 32

S2

Nemesnyárasok

62, 68

T1xRAm

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok

31

U10xRAm

26

U10xS2m


Tanyák, családi gazdaságok x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok Tanyák, családi gazdaságok x Nemesnyárasok



-

ültetett/telepített fás vegetáció fenntartása természetvédelmi és vízgyőjtı védelmi illetve felszíni lefolyás biztosítási szempontból nem cél a területen, így pl. a felújítás nélküli véghasználatuk indokolt; újabb faállományok telepítése kerülendı és a terület mővelési ág váltása javasolható (elsısorban gyepesítés)

-

esetleges felújításuk esetén kedvezı lenne a termıhelynek megfelelı ıshonos fa- és cserjefajok alkalmazása, állományaik fokozatos lecserélése ezen fajokra

-

ezen állományokkal érintkezı, szomszédos védendı élıhelyek (kékperjés láprétek és mocsárrétek, kisebb részt télisásos) érdekében fontos az innen terjedı inváziós növényfajok (pl. selyemkóró) terjedésének megakadályozása, állományon belüli visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton



E04

Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett.

E05

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdıtelepítésben való alkalmazásának mellızése a teljes területen.

E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítı nyomok csak a közösségi jelentıségő fajok és élıhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetık ki.

E57

Az erdıfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.


28


E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.

VA01

Szóró, sózó vagy etetıhely a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos. Emelt szintő elıírás-javaslatok

E67

Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezéső erdık és fásítások felújításának elhagyása, azok más mővelési ágban (pl. gyep) történı hasznosítása.

E91

A terület további hasznosítása nem erdıgazdálkodási tevékenység keretében.



-


-

E91: Véghasználatot, tuskózást és talajrendezést követıen a terület további hasznosítása nem erdıgazdálkodási tevékenység keretében.

Kezelési egység kódja: KE-7 Kezelési egység meghatározása: Csatorna A területen futó csatornák, erek.

Kezelési egység megfeleltetése: (csatornák, erek partmenti részével közvetlenül érintkezı, kapcsolatban álló szomszédos területek!) Kezelési Területegység egység

7





18, 36, 37, 45, 47, 50, 52, 58

B1b


7210


49, 59

D2

Kékperjés rétek

6410


6410, 6440

Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae); Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

54

D2xD34m



29

HUKN20025 Fülöpházi Hosszú-rét Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________ 10, 14, 23, 38

D34

Mocsárrétek

42

D34

Mocsárrétek

8, 20, 21, 35, 51, 55, 89

D34xD2m

1, 6, 39

T1

2

T1/T10

3 33

T10 U9


6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

6440, 6410

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei; Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák / Fiatal parlag és ugar Fiatal parlag és ugar Állóvizek


vízkormányzás, vízelvezetés: a teljes tervezési területen alapvetı fontosságú, az évjárat csapadékviszonyaitól függı vízmegırzés és vízkormányzás vonalas létesítményei: vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén; hatások jelentıs: szomszédos védendı élıhelyekkel szoros kapcsolatban van a vízkészletük és vízforgalmuk

-

partrendezés, kotrás mellızése, vagy szakaszos elvégzése, de mindenkép szaporodási idıszakon kívüli végrehajtása; kotrás helyett hínárkaszálás végzése

-

védelmet nyújtó öblök, meder kiszélesítések kialakítása és mederbolygatás nélküli fenntartásuk, nyíltvíző részek fenntartása (hínárkaszálás)

-

gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelızése (lehetıleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás, cserjeirtás); cserjeirtás vegetációs idın kívüli elvégzése a talaj bolygatását kerülve,

-

gátakon, partmenti részeken tápanyagpótlás és növényvédıszer (kiemelten gyomirtók) használata kerülendı; érintkezı szántóföldeken célszerő lenne mechanikailag ápolt gyepes puffersáv kialakítása



GY26


SZ10


V01


V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V18

Hínárvágással kell nyílt vízfelületet kialakítani a mőködési terület szerinti nemzeti park


30


igazgatósággal egyeztetve, ahol egy kitisztított folt területe nem lehet 5 hektárnál nagyobb. V35


V44

A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

V50

A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.

V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. Emelt szintő elıírás-javaslatok

V06

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

E04


E69




-

V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elısegítésére).

-


Kezelési egység kódja: KE-8 Kezelési egység meghatározása: Egyéb (út, tanya, fasor) Ide tartoznak a közutak és fasorok, illetve a tanyák körüli kisparcellás, komplex mezıgazdasági területek is. Kezelési egység megfeleltetése: (tanyák, telephelyek területeivel közvetlenül érintkezı, kapcsolatban álló szomszédos területek!) Kezelési Területegység egység 8

32

ÁNÉR 2011 élıhely kód S2



Nemesnyárasok

1, 6, 27, T1 73


5, 7, 74

Tanyák, családi gazdaságok

U10


29, 31 U10xRAm Tanyák, családi gazdaságok x İshonos fajú facsoportok, fasorok, _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

31

HUKN20025 Fülöpházi Hosszú-rét Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________ erdısávok

U10xS2m

Tanyák, családi gazdaságok x Nemesnyárasok

43, 82, 84

U11

Út- és vasúthálózat

28

U9

Állóvizek

26



-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-

pontszerő talaj, talajvízszennyezések megelızése: depónia és tartós lerakat (pl. trágya, silótakarmány, melléktermék) elhelyezése a szomszédos jelölı élıhelytıl vagy felszíni víztıl minél távolabb, a vízjárási viszonyok figyelembe vételével történjen (elızetes nemzeti park igazgatósági egyeztetéssel)

-

inváziós növényfajok visszaszorítása (elsısorban selyemkóró), lehetıleg mechanikai úton


KE-8

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10


GY26


E69


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ36

Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket.


32


SZ51


SZ52


SZ53

Szántó füves élıhellyé alakítása spontán felhagyással.

SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.

Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: SZ51, SZ52, SZ53: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési javaslatok indoklása (összevontan a KE 1-8. kezelési egységekre): A víz elvezetése a területrıl, a szárazodás alapjában teszi tönkre a megırzendı élıhelyek növényzetét, kiszorulnak a vízhez/talaj vízállapotához kötıdı fajok és teret nyernek a szárazabb talaj adottságokat elviselı fajok, köztük az inváziós tájidegen növények is (pl. selyemkóró). A növényzet fajösszetétele mellett a szerkezete és a borítása is változik, amelyek közvetlenül kihatnak az adott növényzethez (tápnövény, szaporodóhely) kötıdı jelölı állatfajokra is, így azok állománya is csökken (nagy tőzlepke, vérfő-hangyaboglárka). Tartós vagy visszafordíthatatlan károsodást okozhat A túllegeltetés (a koncentrált és mély rágás, fokozódó tiprás és trágyázás hatására) megváltoztatja a talaj és a növényzet szerkezetét, fajösszetételét (megırzendı-állományalkotó növényfajok tőnhetnek el, nem kívánatos zsombékosodás indulhat el, vagy épp a zsombékok pusztulnak), és a hozzájuk kötıdı állatfajok állományát is csökkenti (pl. lepkék). Hatása lokálisan jelentıs lehet. A legeltetés vagy kaszálás éveken keresztüli elmaradása a védendı élıhelyekre veszélyes szukcessziós/inváziós folyamatot indíthat el, erısíthet föl – így adott esetben a jelölı élıhelyek leromlásához, fajok eltőnéséhez vezethet. A növények és állatok érzékeny periódusában (pl. virágzás, szaporodás) végzett kaszálás, illetve az utána következı főtáplálékban szegényebb idıszak károsítja az állományokat, vagy éppen segíti a gyomok maghozását, terjedését. A nyár közepi kaszálás egyes esetekben pedig fokozhatja a terület vízvesztését, az érzékenyebb növényfajokat visszavetheti (pl. sarjúban az adott tápnövény nem fejlıdik ki). A túl mélyen, alacsony tarlóval végzett gépi kaszálás, illetve a talajfelszínt és a növények tövét károsító főkasza géptípusok (dobos) visszaszorítják az erre érzékeny fajokat (pl. tömött bokrúak, zsombékolók), csökken a sarjadásuk, talajfelszínt érı bolygatásukkal pedig utat nyitnak a gyomoknak. Kaszáláskor lábon hagyott részek (hagyásterületek) lehetıvé teszik a megırzendı növények maghozását, búvóhelyültáplálékforrásul szolgálnak a védendı állatfajoknak és folyosóként szolgálnak a _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

33


terjedésükhöz, mozgásukhoz. Elegendı nagyságuk, minden kaszáláskor való meghagyásuk, és lehetıleg a szegélyekkel, szomszédos területekkel való érintkezésük növeli a kedvezı hatásukat. A kötelezı tisztító kaszálás ezt a hatásukat gátolja, az ıszre-télire eltőntetett hagyásterületek révén. A nagygépes (traktoros) főkaszával végzett kaszáláskor-szárzúzáskor a vadriasztó lánc használata segíti az állatok menekülését, hasonlóan a zárványterület nélküli kaszálási mód is. A szántóföldekrıl/tanyás mezıgazdasági területekrıl a szomszédos védendı élıhelyek, illetve felszíni és talajvizek felé történı trágya (N, P) és növényvédıszer (gyomirtó, gombaölı, rovarirtó) bemosódás/elsodródás veszélyezteti a talaj és víz tápanyagszintjére érzékeny növényfajokat (kisfészkő aszat), nitrogén kedvelı gyomok felszaporodását okozhatja, jelentısen megváltoztathatja a vizek tápanyagszintjét (algásodás, vízinövények egyoldalú felszaporodása) és méregként károsíthatja a vízi élıvilágot (vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, mocsári teknıs). Ezen anyagok felhasználásának csökkentés szükséges (intenzív növénykultúra elhagyása, integrált vagy ökológiai növényvédelem és tápanyagpótlás), illetve a bejutásuk megakadályozása (csökkentett és sekély talajmővelés, védıtávolság, gyepes/fás mechanikailag kezelt puffersáv). A vízhiányos idıszakokban a vízmegırzés, a célzott vízkormányzás és vízfelület biztosítás lehetıvé teszi a kétéltőek-hüllık és halak számára fontos nyílt viző és állandó vízterő területek kialakítását és folyamatos fenntartását (csatornák, tavak, nyílt vízfelszínő mocsárrészek). A felszíni vizek kezelése során a parti részt és a medret érintı mechanikai beavatkozások ronthatják a fajok életfeltételeit (pl. partrendezés, kotrás). Ezt csökkentheti a mederkotrás helyetti hínárkaszálás alkalmazása, és az elengedhetetlen beavatkozások szaporodási idın kívüli elvégzése. Felszíni vizek (csatorna, tó, vízállás) partmenti részeinek (töltés, gát) kezelésénél fontos, hogy szennyezıanyag (pl. növényvédıszer, munkagépekbıl üzem- és kenıanyag) és trágya ne juthasson az vízbe, és szántókkal való közvetlen érintkezés esetén elegendı szélességő (min. 5 méter) gyepes puffersáv kialakítása indokolt hosszútávon (lehetıleg mechanikai mőveléssel ápolva).


34


3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés Az elızı 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezetben az egyes kezelési egységeknél elsısorban a „választható elıírásoknál” megjelenı elıírások jelentıs része az élıhelyfejlesztés irányába mutat, általuk javítható az élıhelyek állapota és a hozzájuk kötıdı jelölı fajok helyzete (elsısorban a kifejezetten természetkímélı gyepkezelési, szántó- és erdımővelési beavatkozások által, valamint a természetes élıhely-változási folyamatok támogatása révén: spontán gyepesedés vagy vizes élıhely kialakulás támogatása). A vízgazdálkodás hatása alapvetı a terület természetvédelmi értékeinek megırzése szempontjából. Jelentıs pozitív hatást a vízmegırzést és megfelelı vízkormányzást biztosító célzott élıhely-rekonstrukciós beavatkozásokkal lehetne elérni – ehhez külön tervezési és forrás-biztosítási folyamat szükséges (pályázat, céltámogatás, fejlesztési keret). A jövıben esetlegesen tervezett rekonstrukciós és fejlesztési célú beavatkozásokhoz igénybe vehetı pályázatokról, illetve azokat célzottan vagy közvetve elısegítı agrártámogatási javaslatokról a következı 3.3. Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében címő fejezet tartalmaz információkat.

A tervezési terület természetvédelmi célkitőzéseinek megvalósítása szempontjából a legnagyobb problémát a terület nem megfelelı vízellátása, illetve vízkormányzása okozza. Ezzel kapcsolatos élıhely-rekonstrukció és fejlesztés elsıdleges fontosságú a természeti értékek fenntartása érdekében, amihez a tulajdonviszonyok megváltozása is hozzájárulhat. Vízpótlás, vízkormányzás A vízpótlás, a vízkormányzás módosítása mindegyik jelölı élıhely ökológiai állapotát javítja. Mélyebb fekvéső területrészeken a télisásos újbóli térnyerése valószínősíthetı, a jelenlegi állományokkal határos területrészeken (fıként magassásosok és másodlagos mocsárrétek helyén). Az elmúlt évtizedben az 52-es fıúttól északra csökkent az élıhelytípus kiterjedése, e kedvezıtlen tendencia megfordítható a vízpótlás révén. A vízpótlás a kékperjés láprétek kiterjedését várhatóan ugyancsak növeli, fıként jelenlegi állományaik szegélyén, a másodlagos szárazgyepek helyén. Ennél is fontosabb, hogy a jobb vízellátottság növelni fogja a biológiai sokféleséget, az érzékenyebb kísérıfajok számát és állománynagyságát. Jelenleg a jelölı fajként feltüntetett vöröshasú unka állománya elsısorban idıszakosan jelenik meg a területen, a csapadékosabb, tartósabb felszíni vízborítással jelentkezı években. A 201112-höz hasonló aszályos években a nyáron át kitartó felszíni vizek kiterjedése igen csekély (egyes, száz méteres nagyságrendő csatornaszakaszokra korlátozódik), tehát a kifejlett egyedek élettere igen szők (az unkák csak rövid idıszakokat vészelnek át a víztıl távol). A vízpótlás lényegesen kiterjedtebb életteret teremthet számukra (a fajszegény télisásosok egy részének megkotrásával, nyílt vízfelületek teremtésével egyidejőleg). A dunai tarajosgıték kifejlett egyedei nem ragaszkodnak annyira a vízborításhoz, mint a vöröshasú unkák, nyirkos élıhelyeken ennek híján is képesek fennmaradni, táplálkozni. A vízpótlással kialakított tartósabb, kiterjedtebb felszíni vizek ugyanakkor szaporodási esélyeiket jelentısen javítják, kedvezıbb táplálkozóhelyeket teremtenek, nyilvánvaló állománynövelı hatással. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

35


Fülöpházi Hosszú-rét vízkormányzása A délre elnyúló, nagyobb medencéjébıl kisebb társulati csatorna (III/2 csat., nincs önálló hrsz.) vezeti vizeit északnak, az 52-es fıút felé, majd azt átlépve és nyugatnak fordulva, a nemzeti parki Szívós-szék felé. A beruházási cél itt vízmegırzı mőtárgyak létesítése, lehetıség szerint minden víz mindenkori helyben tartása. Általában nincs nagy vízmozgás, kevés az olyan esztendı, amikor tömeges vízkészlet visszatartásával számolhatunk. Natura 2000, ex lege, tehát gondosan kell eljárni, ámbár itt olyannyira helyben keletkezı vízkészletek megırzésérıl beszélünk, hogy abból nem lehet komoly természetvédelmi probléma. A nagy kiterjedéső télisásos állományok fajszegények, sok az avar, nagymérvő a feltöltıdés. 2012. május 21-én 25 cm víz volt a lecsapoló csatornában, a télisásosokon nem volt felszíni víz. Fél méter víz tavasszal nyugodtan kialakítható volna rajtuk, a területen több (sok) százezer köbméter víz megırizhetı volna - ha megjelenik ennyi. A biológiai sokféleséget jelentısen növelné a télisásosok részleges (sávos) megkotrása, a feltöltıdés részbeni visszafordítása. Ez a jelölı kétéltőfajok romló életkörülményeit is jelentısen javítaná. A Fülöpházi Hosszú-rét tározóterületként történı használatáról Forrás: „A Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezkedı két mintaterületen a klímaváltozásból eredı hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt – nyugati mintaterület. KEOP-7.2.2.1/b/10-2010-0001 elızetes RMT– projektkoncepció” Hosszú-rét: A térségben a legmagasabb fenékszintő tó. Délre elnyúló, nagyobb medencéjébıl kisebb társulati csatorna (III/2 csat.) vezeti vizeit északnak, az 52-es fıút felé, majd azt átlépve es nyugatnak fordulva, a nemzeti parki Szívós-szék fele. A lehetséges maximális tározóterülete 220 ha, az átlagos vízmélység legalább 0,3 m lehet. Fogadó-ülepítıelosztó szereppel bír, az évi saját vízszükséglet elsısorban tavaszi feltöltéssel 660 000 m3, amely a többi tó vízigénye szerint egészül ki. A természetes tározó ex lege terület, ami magántulajdonban, gazdálkodói környezetben van, ez érdekütközéssel járhat. Áthidaló megoldásként a telki szolgalom és a közérdekő kisajátítás lehetısége kerülhet szóba. Mint a fentiek bizonyítják a szükséges vízpótlás módja a Duna-völgyi fıcsatornából a víz eljuttatása a természetvédelmileg értékes területekre, majd a területeken a víz elosztása, visszatartása. A vízpótlás fogadására, elosztására a domborzati viszonyokból fakadóan a Hosszú-réti tározó a legalkalmasabb A Hosszú-réten történı víztározáshoz egy zsilipes mőtárgy szükséges az 52.sz út mellett, melyet a költségek csökkentese miatt úgy terveztünk kialakítani, hogy független legyen a meglevı közúti mőtárgytól. Ezzel a K-III/2.sz. csatorna vizei visszatarthatók a Hosszú-réten, es nem folynak tovább a Kondor tó fele. A Hosszú-rét tervezett tározási szintje 106,50 mBf. Ezen vízszintnél mintegy 6-800 ezer m3 víz lenne tározható a Hosszú-réten, azonban a tározó viszonylag kis vízgyőjtıje miatt a tározó feltöltése és vízpótlása csak erısen csapadékos években lehetséges. Az ökológiai igények szükségessé teszik a Hosszú-réten a télisásos növényzető terület részleges kotrását a lerakodott iszap es szerves anyag eltávolításával, ami mintegy 10 ha-os területen átlag 30 cm-es kotrást jelent. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

36


Területvásárlások A nemzeti park igazgatóság javaslata: a Fülöpházi Hosszú-rét az 52-es mőúttól északra csak a csatorna területének megvásárlása lehet cél, ehhez az érintett ingatlanok lehatárolása megfelelı. Célszerő, ha a csatorna vízjogi üzemeltetıjének vagyonkezelésébe kerül a területrész. A Hosszú-réti terület, az 52-es mőúttól délre: az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a KNPI javaslata, hogy azok kerüljenek megvásárlásra a vízmegırzés garanciáinak erısítése érdekében (a legeltetı gazdálkodók jobban, míg a kaszálók hasznosítói viszont kevésbé lehetnek ellenérdekeltek a vízmegırzésben). A nagy egybefüggı ingatlanok megosztása indokolt mély fekvéső megvásárolt, és magasabb fekvéső nem megvásárolt ingatlanrészekre (szántó, gyümölcsös, stb.). A Fülöpháza 065/123 hrsz-al kezdıdıen, és attól délre a tervezett maximális vízszint kívül esik a Natura 2000 területen, de ex lege védett természeti területet érint. A megvásárlás határát az ex lege védettséget indokoló élıhelyek határához indokolt igazítani, ez részletes terepi kiméréseket igényel. A Fülöpházi Hosszú-réten minden olyan ingatlan vagy ingatlan rész megvásárlása ésszerő lenne, amelyet a hidrológiai modell erısebb, érdemi vízhatásnak kitett területként jelenít meg (kb. 60-70 ha). Ezek tudomásunk szerint mindenekelıtt az 52-es fıúttól délre fekvı ingatlanokat jelentik. Jellemzıen a csatornától nyugatra a Fülöpszállás 055/65-tıl 055/102-ig húzódó, illetve a csatornától keletre a 065/59-tıl a 065/76-ig húzódó, vízhatással érintett ingatlanok, esetleg az elızıektıl délre fekvı további ingatlanok egészen a 055/105-ig (a tározó végéig).

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Hivatalosan elfogadott fajvédelmi terv alapján történı, célzott külön fajvédelmi intézkedést nem terveznek a területen. Jelentısebb védendı fajokkal kapcsolatos tervezett egyéb intézkedések A területen elıforduló jelölı állatfajok megırzése érdekében javasolt kezelési intézkedéseket alátámasztó állományváltozások és veszélyeztetı tényezık: mocsári teknıs (Emys orbicularis) Állomány változásának tendenciái és okai: Nincs ismert eltérés. Veszélyeztetı tényezık: vízelvezetés, nem megfelelı vízkormányzás, vonalas vízkormányzási létesítmények nem megfelelı idıben és módon végzett karbantartása-kotrása, part menti részekrıl tápanyag- és növényvédıszer bemosódás. Fajvédelmi intézkedés: a faj érdekében javasolt kezelési intézkedések megegyeznek a jelölı kétéltő fajok (vöröshasú unka, dunai tarajosgıte) megırzése érdekében tett kezelési javaslatokkal (részletesen az elızı 3.1. Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése címő fejezetben, és a II. Megalapozó dokumentáció 1.2.3. Tervezési területen elıforduló közösségi jelentıségő állatfajok címő fejezetben), kiemelten: - lényeges távlati cél a területet kettészelı 52. számú fıút alatti átjutás biztosítása, kiemelten a kétéltőek-hüllık számára _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

37


Elızıek mellett a továbbiak: - tojásrakóhelyek kialakítása és védelme, - célzott monitorozó tevékenység és szükség esetén az (térségben is megjelent) idegenhonos ékszerteknıs begyőjtése és elszállítása. nagy tőzlepke (Lycaena dispar) Állomány változásának tendenciái és okai: a KNPI területén összefoglalóan jellemzı: A legfontosabb potenciális élıhelyeként szolgáló élıhelytípusok: mocsárrétek, kékperjés láprétek, sásrétek. A klimatikus változások, sem a homokhátsági regionális talajvízszintsüllyedés nem kedveznek neki (ámbár utóbbi már amúgy is eltüntette a hátsági állományok jelentıs részét), a jelenlegi állománynagyság még kielégítınek tőnik, és folyóvölgyi populációi hosszútávon is fenntarthatónak. Az állomány erısen ingadozó idıjárástól függıen, de nem észlelhetı határozott trend. Az utóbbi évtizedben érdemben nıtt a szarvasmarhaállomány a Turjánvidéken, ez kedvezett a fajnak (mert az üde gyepeken a marhalegeltetés biztosítja az ideális feltételeket a Rumex tápnövények fejlıdésének). Az aszályos évek természetesen negatív hatást gyakoroltak, a 2010-es év jelentıs állománynövekedést eredményezett. Az ellentétes irányú hatások eredıje nagyjából stagnálást eredményezett. Homokhátság populációi egyre inkább izolálódnak (többségük már el is tőnt). Veszélyeztetı tényezık: Tápnövényein keresztül a szárazodás (vízelvezetés-csatornázás), a klimatikus viszonyok változása, a gyepkezelés elmaradása illetve a legeltetés helyetti intenzív kaszálás veszélyezteti. Fajvédelmi intézkedés: a faj érdekében javasolt kezelési intézkedések megegyeznek a jelölı élıhelyek (meszes lápok télisással, kékperjés láprétek, folyóvölgyek mocsárrétjei) megırzése érdekében tett kezelési javaslatokkal. vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Állomány változásának tendenciái és okai: A Homokhátsági állományra összességében a csökkenés volt jellemzı. A szakértı által megfelelı kezelésőnek tartott területeken is történt csökkenés, a fogyás egyik okát a sorozatosan bekövetkezı aszályos évek jelentették. Másrészt, sajnos sokfelé volt jellemzı a fajnak nem kedvezı gyepkezelési gyakorlat, vagy vízelvezetés. A minıségi javítás szükségessége az elsıdleges a meglévı élıhelyeken, de a Homokhátságon erısen megfogyatkozott maga a kékperjés láprét élıhelytípus is, ezáltal egyre izoláltabbá válnak a még meglévı állományok. Veszélyeztetı tényezık: Vízelvezetés (pl. csatorna karbantartást /kotrást/ követıen a terület fokozott leszáradása); elégtelen kiterjedéső hagyásfoltok visszahagyása a kaszált gyepeken; nyárközepi kaszálások a tápnövény újrasarjadzását lehetıvé tevı korábbi vagy az elvirágzást követı késıi idıpontban végzett kaszálások helyett; túlságosan alacsony tarlóval végzett kaszálás; túllegeltetés. Fajvédelmi intézkedés: a faj érdekében javasolt kezelési intézkedések megegyeznek a jelölı élıhelyek (meszes lápok télisással, kékperjés láprétek, folyóvölgyek mocsárrétjei) megırzése érdekében tett kezelési javaslatokkal.


38


3.2.4. Kutatás, monitorozás Vizes élıhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata (Kutatási jelentés, KNPI, 2009) A Fülöpházi Hosszú-rét vizsgálatára is sor került a KNPI vizes élıhelyek védelmére kijelölt, csatornák által jelentısen befolyásolt vízháztartású Natura 2000 területeinek felmérése keretében, annak megválaszolása érdekében, hogy megırizhetık-e jelölı vizes élıhelyeik a kijelöléskori állapot jelentıs megváltozása nélkül, a jelenlegi vízkormányzási viszonyok mellett. Mindegyik területen készültek hosszútávú monitorozási célokat szolgáló, rögzített növénycönológiai felvételek, illetve rögzített helyő dokumentumfotók. Védett növények állományadatainak (nem teljeskörő) felmérésére is sor került. Az inváziós növényfajok általi fertızöttség is fel lett mérve. Fülöpházi Hosszú-rét felmérésen eredménye összefoglalva: 23 db monitorozási célú cönológiai felvétel készült a területen. A védett növényfajok közül a szibériai nıszirom, fátyolos nıszirom, mocsári kosbor, budai imola, kisfészkő aszat, mocsári lednek állományainak elıfordulási adatai lettek rögzítve. A kutatók szerint az ország legnagyobb mocsárréti jellegő télisásos állománya található a területen. (Egyéb, erısen lápi jellegő télisásos állományok is léteznek!) Az üde gyepek és a télisás állományok is erısen vízhiányosak, emiatt romló ökológiai állapotúak. Ahol sor kerül rá, ott az intenzív kaszálás és legeltetés is rontja a jelölı élıhelyek állapotát. Aktív vízmegırzés nélkül nem tartható fenn a kijelöléskori ökológiai állapot. A vízmegırzési lehetıségek elmulasztása felróható szerepet játszana az ökológiai állapot további romlásában. A kutatási jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgált területek többségén a jövıben aktív vízmegırzési intézkedéseket kell megvalósítani annak érdekében, hogy fennmaradhasson a Natura 2000 területek kijelölése idején fennálló ökológiai állapot. Ezen intézkedések megtervezésére minél hamarabb, legkésıbb a Natura 2000 fenntartási tervek, illetve a természetvédelmi kezelési tervek készítésekor szükséges volna sort keríteni. Az elkészült cönológiai felvételek megfelelı alapállapot felvételül szolgálnak a jövıben lejátszódó élıhelyváltozási folyamatok vizsgálatához. A Fülöpházi Hosszú-réten készült cönológiai felvételek az itt tervezett homokhátsági vízpótlás hatásainak felmérésében jól felhasználhatók.

Javasolt monitorozási feladatok Rendszeres élıhely- és fajfelmérés: -

6 évente élıhelytérképezés – ÁNÉR (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)

-

6 évente jelölı fajok állományfelmérése (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)


39


Kiegészítı felmérések: A rendszeres élıhely- és fajfelmérések megfelelıen biztosított elvégzésén felül, csak a szükséges plusz erıforrások (szakember, költségkeret) rendelkezésre állása esetén javasolható a monitoring-programba illesztésük. A területen kiemelendı érték a Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival /7210*/ jelölı élıhely, amely állományok minél alaposabb vizsgálata elsıbbséget élvez – amennyiben korlátosak az erıforrások.

Területkezelések hatásainak monitorozása Amennyiben jelentıs arányban történik beavatkozás vagy a kezelések kiterjedése és intenzitása növekszik – ami a terület jelölı élıhelyének megırzés szempontjából már középtávon is elengedhetetlen – mindenképpen ki kell alakítani egy megfelelı monitorozó rendszert, hogy a beavatkozások hatásai ismertekké váljanak és így megfelelı tervezés illetve módosítás mellett lehessen azokat folytatni. A vizsgálatokat elsısorban a terület Natura 2000 jelölı élıhelyeire és fajaira kell összpontosítani. Ennek érdekében vizsgálni kellene: − a vízborítás, a talajvízszint változásainak hatásait − a legeltetés hatásait − a kaszálás hatásait − a szárzúzás, illetve cserjeirtás hatásait − a cserjésedés ütemét − az inváziós fajok terjedését (fajszintő monitorozással kapcsolat) − az élıhelytípusok területi változásait (élıhely-térképezéssel kapcsolat)

Fajszintő monitorozás (inváziós fajokra) A terület megfelelı állapotban tartásához az inváziós fajok (elsısorban a selyemkóró) terjedésének monitorozásának beindítása szükséges, melynek javasolt lépései a következık: − mintavételi helyek hálózatának kijelölése − lokális állományméret becslése − lokális állományok vitalitásának becslése − elterjedtség a teljes Natura 2000 területen − elterjedése a jelölı élıhelyekkel érintkezı, Natura 2000 területen kívül esı szomszédos területeken

3.2.5. Mellékletek 5. számú térkép – Kezelési egységek: a tervezési terület kezelési egységeinek földrajzi lehatárolása. Mővelési ág váltással érintett területrészek: nincs ilyen területrész a tervezési területen. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

40


3.3.

Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintı, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi illetve természetkímélı gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási illetve kapcsolódó támogatások: -

-

egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel agrár-környezetgazdálkodási támogatások (idıszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetık a szigorúbb elıírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési összeggel járó zonális természetkímélı gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a „Homokhátság mintaterület” Magas Természeti Értékő Területbe tartozik (MTÉT) nem termelı beruházások támogatása (idıszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) elızıekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezıen betartandó egységével: Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi illetve madár- és élıhelyvédelmi elıírásai alap szinten segítik a mezıgazdaságilag hasznosított területekhez kötıdı jelölı élıhelyek és fajok megırzését.

Fontosabb erdıgazdálkodási támogatások: -

88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdı-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdıszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól


41


3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezıen betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintő általános elıírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezıen alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megırzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Elıbbi 3 elıírás-csomag összességében egy alapszintő és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetıen kedvezı hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsısorban a területek állapotának megırzését segítik, további romlásukat megelızik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következı Európai Uniós tervezési idıszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezıbb megvalósításában. Elsısorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak elırelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrárkörnyezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét mőveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós illetve élıhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 idıszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következı (jellemzıen területalapú) alintézkedések és mőveleteik lehetnek közvetlenül kedvezı hatással a terület természeti értékeinek megırzése és fıként az élıhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körő megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: - Nem termelı beruházások támogatása mezıgazdasági területeken: -

Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzın fészekodúk/)

-

Élıhelyfejlesztési célú nem termelı beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterülteken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezıgazdasági táblák szegélyein)

-

Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása)

szolgáló

vízi

- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása -

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezıvédı fásítás kialakítása)

- Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások -

Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdıszerkezet átalakítás ıshonos fajokkal, mikroélıhelyek kialakítása és fenntartása)


42


- Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élıhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélı gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékő Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható elıírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, elıírások eltérı környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépı-alapválasztható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel)

- Ökológiai gazdálkodás támogatása -

Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélı gazdálkodás)

- Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdıterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs területeken -

kifizetések

vízgyőjtı-gazdálkodási

tervekbe

felvett

mezıgazdasági

Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv)

- Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megırzése és takarmánytermı kultúrák támogatása) - Erdı-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) - Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévı környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezıgazdasági tájkép megırzését -

Együttmőködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintő, komplex tájhasználati mintaprojektek)

Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélı gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadó állomány felkészítésével. A jelenlegi agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bıvíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékő Területeken tevékenykedı szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával mőködhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintő képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történı ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

43


Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendı számú, példamutató természetkímélı gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élıhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörı szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek elızıeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevı gazdálkodók felkészítését és ellenırzéseit.

Erdıterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdıterületek esetében célszerő lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a késıbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdıterületeket érintı tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibıvítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 elıírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelı mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után ıshonos fafajokból álló erdı létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínőleg értékesítenék az erdıtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ez azonban csak akkor jelenthet kedvezı és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendı erıforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvı erdıterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelı kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolásaújraszámítása mellett.

3.3.2. Pályázati források A területet érintıen jelenleg és jövıben várhatóan elérhetı fontosabb hazai illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élıhely-rekonstrukciót és élıhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzıen nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési idıszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

44


LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élıhelyekkel vagy jelölı fajokkal) összefüggı komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzıen komplex vagy nagyobb kiterjedéső, hosszabb távú illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.

3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.


45


3.4.

Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

I. Érintettek levélben történı megkeresése és tájékoztatása 2013 júniusában a legfontosabb érintettek a WWF Magyarország által kiküldött postai levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról, tervezett ütemtervérıl és a bekapcsolódási, véleményezési lehetıségekrıl. A levél mellékleteként a tervezés alatt álló Natura 2000 területegység(ek) térképét, valamint egy elérhetıségek egyeztetését és a részvételi szándék kifejezését lehetıvé tévı kérdıívet mellékeltünk. A válaszokat postán a WWF Magyarország Alapítvány címére vagy e-mailben a [email protected] címre kértük. Összesen körülbelül 100 db levelet (az érintett államigazgatási szervek esetében átfedés lehet másik területekkel) küldtünk ki a helyi tájhasználók és területtulajdonosok közül a fontosabbaknak, az önkormányzatoknak és a területileg illetékes hatóságoknak és hivataloknak. A visszajelzés aránya 10% körüli volt. A következı értesítést a társadalmi vitára alkalmas terv tervezet on-line közzététele után, a gazdafórumok meghívójával együtt fogjuk kiküldeni 2014 tavaszán.

II. Honlap A tervezés híreit a jól ismert www.natura.2000.hu weboldalon tesszük közzé. Eddig a munka indulását és a tervezést végzı szervezeteket tettük közzé, 2013 júniusában. Innen lesz majd letölthetı a terv társadalmi vitára bocsátott tervezete is (az önkormányzati közzététel mellett).

III. Jegyzıkönyvezett terepbejárás A tervezés indulásakor elızetesen meg kívántuk ismerni a területen a legjelentısebb földhasználók szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat terveztünk a legfontosabb területhasználókkal. Az interjúkhoz készítettünk egy részletes kérdéssort, ami alapján minden fontos téma érinthetı és a kapott válaszok írásban dokumentálhatóak. A terepbejárásokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ırei bonyolították le 2013 júliusa és szeptembere között. Az elhangzottakról a helyszínen emlékeztetı készült. A személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követıen választottuk ki: a jelentısebb területhasználókat és tulajdonosokat, a természetvédelmi ırök által korábban azonosított kritikus személyeket és a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintetteket kerestük meg. Összesen 5 területhasználóval készült interjú, akik között gyepgazdálkodást (kaszálás/legeltetés) folytatók, és szántómővelést folytató gazdák voltak, 3tól 30 hektárig terjedı használt földterülettel, változatos állattartási gyakorlattal. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

46


A kapott információkat a kezelési javaslatok megfogalmazásához és a további kommunikációhoz felhasználjuk.

IV. A terv tervezetének elkészülését követıen a következı további kommunikációs eszközöket fogjuk alkalmazni a társadalmi vita során: o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) a közzététele a www.natura.2000.hu honlapon és írásbeli vélemények kérése o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) önkormányzati közzététele az érintett 2 település polgármesteri hivatalában, lehetıség szerint híradás a helyi újságban vagy települési honlapon. o Gazdafórum szervezése a két érintett település egyikén, 2014 március-áprilisa során. A fórumon részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeirıl, vélemények, visszajelzések kérése, mind szélesebb körő ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása. A fórumon a tervet a WWF munkatársai, ill. annak megbízottjai, továbbá a KNPI munkatársai fogják képviselni. o Nyomtatott ismertetı készítése a végleges fenntartási tervrıl, és átadása az érintett 2 önkormányzatnak, a falugazdászoknak, a természetvédelmi hatóságnak, az erdészeti hatóságnak, a vízügyi igazgatóságnak és az agrár érdekképviseleti szervezetnek, továbbá elhelyezésük a KNPI központjában.

3.4.2. Kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet elvárásait és a korábbi fenntartási tervek készítésére irányuló „Naturaterv” projekt tapasztalatait áttekintve a következıkben azonosítottuk: A fenntartási tervben elıírtak végrehajtásában érintettek: o

érintett földhasználók, gazdálkodók

o

érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelık

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek

o

érintett önkormányzatok

o

bányászati jogosultak

o

érintett vízgazdálkodási társulatok

o

érintett vadgazdálkodási szervek

o

érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai


47


A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o

helyi érintettségő környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek

o

területileg illetékes falugazdászok és szaktanácsadók

o

területileg illetékes agrárkamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek

Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen mőködı civil és érdekképviseleti szervek elérhetıségei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelık megkeresése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2013 januárjában beszerezte a legfrissebb földhivatali adatokat. A levélben történı megkeresésekhez a földhivatali adatbázisból származó címeket használtuk fel.

Az elsı tájékoztató levelet a következı, a területen érintett célcsoportok kapták meg: o

Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelıi (2 hektár területnagyságtól felfelé)

o

gazdálkodók (legalább 2 hektár nagyságú területen földhasználati lappal bejelentett földhasználók)

o

Ágasegyháza és Fülöpháza települési önkormányzata

o

megyei Agrárkamara

o

bányászati jogosultságok jogosítottjai

o

vízgazdálkodási társulatok

o

vadgazdálkodási egységek

o

Natura 2000 területen illetékességi vagy mőködési területtel rendelkezı területi államigazgatási szervek

A terv tervezetének elkészülésekor a második értesítést az elsı körben megkeresett célcsoportok mellett a helyi érintettségő környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek, falugazdászoknak, az ágazati érdekképviseleteknek és szakmai szövetségeknek is el fogjuk küldeni.

Jegyzıkönyvezett terepbejárások (interjúk) célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzıkönyvezett terepbejárásra a jelentısebb nagyságú területen gazdálkodó területhasználók – akik legtöbb esetben földtulajdonosok is – és a területi természetvédelmi ırök által javasolt helyi gazdálkodók esetében kerül sor. A listát a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintettekkel egészítettük ki. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

48


3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel A területi kezelı szervek közül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttmőködı félként vesz részt.

A további területi hatósági és vagyonkezelı szerveknek a tervezés elindulásáról szóló tájékoztató levél 2013 júniusában kiküldésre került: o

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

o

Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi Kirendeltség

o

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

o

Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége

o

Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

3.4.4. Kommunikációs mellékletek A területhasználókkal közös terepbejárások helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegő területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-rıl? Mit tud a programról és célkitőzéseirıl? Mikor és honnan/kitıl hallott róla elıször? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekrıl? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által mővelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élıhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, elıírások kapcsán? Kiktıl? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000t érintı kérdésekrıl? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekrıl, változásokról, friss információkról? _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

49


6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdıterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 10. Ha erdıterülete van, kerültek-e be új elıírások a területre vonatkozó erdıtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetıen? 11. Ha kerültek be új elıírások az erdıtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle elınye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati elıírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik elıírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 elıírásokkal vagy azok betartásának ellenırzésével kapcsolatban? 17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekrıl a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelmősége, az elıírások érthetısége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában?

érintı

21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggı problémája? (A Natura 2000-tıl függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következı 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegőt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e mővelési ág váltást a következı 3-5 évben? (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdıtelepítést, vizes élıhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezıvédı erdısávot, füves mezsgyét, stb.) _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország

50


25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendı szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélı gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelıen szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert elıírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben,

tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élıvilág? Voltak-e ebben kiemelkedı környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?


51

N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

Recommend Documents