N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

EGYEZTETÉSI TERV

MÓRICGÁTI LÁPOK (HUKN20026) kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület

Jogszabályi háttér: 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 13. számú melléklete 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet

Dátum: 2014. június 30.

Változat: Egyeztetési terv 01

Pályázat azonosítója: 1536257085 Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás Ügyfél: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: +36-1-214-5554 Fax: +36-1-212-9353 E-mail: [email protected] Web: http://www.wwf.hu Együttmőködı fél: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 E-mail: [email protected] Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu Projektvezetı: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Felelıs tervezı: Fülöp Gyula (Respect Kft.) Közremőködı szakértık: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Siposs Viktória (WWF Magyarország) Dóka Richárd (KNPI) Sipos Ferenc (KNPI) Kun András (Sziklagyep Bt.) Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.) Fülöp Gyula (Respect Kft.) Dr. Szilvácsku Zsolt (Respect Kft.) Szabó Balázs (Respect Kft.) Ganzer Gábor (Duna Infopark Bt.) Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft.) Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület) © WWF Magyarország 2014 Ez a dokumentáció a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzıi jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelı hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthetı.

I.

NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV

TARTALOMJEGYZÉK

1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI ........................................................................................................... 4 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

NÉV ........................................................................................................................................................ 4 AZONOSÍTÓ KÓD..................................................................................................................................... 4 KITERJEDÉS ............................................................................................................................................ 4 KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLİHELYEK .............................................................. 4 ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK ......................................................................................................................... 5 EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK .......................................................................................................... 5 TERVEZÉSI ÉS EGYÉB LEÍRÁSOK ............................................................................................................. 6

2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK ............................................................................................................. 7

3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................. 11 3.1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŐZÉS, A TERÜLET RENDELTETÉSE ............................................................ 11 3.2. KEZELÉSI JAVASLATOK ........................................................................................................................ 13 3.2.1. Élıhelyek kezelése....................................................................................................................... 13 3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés .................................................................................. 42 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................................................. 42 3.2.4. Kutatás, monitorozás .................................................................................................................. 43 3.2.5. Mellékletek .................................................................................................................................. 44 3.3. KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN ............................................................................................................ 45 3.3.1. Agrártámogatások ...................................................................................................................... 45 3.3.1.1. 3.3.1.2.

Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer ........................................................................................... 45 Javasolt agrártámogatási rendszer .......................................................................................................... 46

3.3.2. Pályázati források....................................................................................................................... 48 3.3.3. Egyéb .......................................................................................................................................... 49 3.4. TERV EGYEZTETÉSI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA..................................................................... 50 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ......................................................................................... 50 3.4.2. Kommunikáció címzettjei ............................................................................................................ 51 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel ........................................................................ 53 3.4.4. Kommunikációs mellékletek........................................................................................................ 53

HUKN20026 Móricgáti lápok Natura 2000 Fenntartási Terv _________________________________________________________________________________________________________________

1.

TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI

1.1

Név

Móricgáti lápok

1.2

Azonosító kód

HUKN20026 Natura 2000 hálózat: kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület (kjKTT)

1.3

Kiterjedés

766,97 hektár

1.4

Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek

Jelölı fajok /kód/: kétéltő-hüllı vöröshasú unka (Bombina bombina) /1188/ dunai tarajosgıte (Triturus dobrogicus) /1993/

hal réti csík (Misgurnus fossilis) /1145/ gerinctelen nagy tőzlepke (Lycaena dispar) /1060/ vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) /1059/ balogcsiga (Vertigo angustior) /1014/ növény kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) /4081/

_________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

4


Jelölı élıhelyek /kód/: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) /91E0*/ Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/ Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/ * = kiemelt jelentısegő prioritás élıhely

1.5

Érintett települések

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkezı utód helyrajzi számokra is kiterjed. A helyrajzi számok teljes listája a Megalapozó Dokumentáció 1.3. Területhasználat címő fejezetben található. Megye: Bács-Kiskun Ingatlan nyilvántartás alrészlet bontású adatai alapján (KNPI, földkönyvi adat, 2013): Település

1.6

Érintett terület (ha)

Megoszlás (%)

Jászszentlászló

510,59

65,9

Móricgát

264,58

34,1

Egyéb védettségi kategóriák

Egyéb érintett (átfedı) Natura 2000 terület: a tervezési terület nincs átfedésben egyéb Natura 2000 területtel. Országos jelentıségő védett természeti terület (egyedi jogszabályban létesített): a tervezési terület nincs átfedésben védett természeti területtel (TT, TK, NP). Nemzetközi jelentıségő területek (pl. Ramsari-terület): a tervezési terület nincs átfedésben nemzetközi természetvédelmi vonatkozású kijelöléssel. A terület 42,4 %-a (325,06 ha) "Ex lege védett láp” kategóriába esik. A terület részben a "A Tisza homokhátsági vízgyőjtıje" („Homokhátság mintaterület”) Magas Természeti Értékő Területbe tartozik (MTÉT, régebbi néven ÉTT). _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

5


Natura 2000 terület

Ex lege szikes

Ex lege láp

ha

%

ha

-

-

325,06

Móricgáti lápok HUKN20026

% 42,4

Nemzeti Park (magterület)

Természetvédelmi Terület

Tájvédelmi Körzet

ha

%

ha

%

ha

%

-

-

-

-

-

-

Összterület ha 766,97

Országos Ökológiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (forrás: Országos Területrendezési Terv): magterület: 35 %; ökológiai folyosó: 30 %; puffer övezet: 35 %.

1.7

Tervezési és egyéb leírások

Tervezési területre vonatkozó tervek: Természetvédelmi kezelési terv Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési terv nem készült a tervezési területre, illetve kezelési terv dokumentáció sem áll rendelkezésre. Körzeti erdıterv A tervezési területre vonatkozó erdıgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhetı Országos Erdıállomány Adattár erdıtervi adatai nyújtanak erdırészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet címő fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdırészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). Vadgazdálkodási terv A területet érintı vadgazdálkodási, vadászati fıbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák (Országos Vadgazdálkodási Adattár, vezeti: SZIE MKK VadVilág Megırzési Intézet), a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat címő fejezet tartalmazza. Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv A terület az Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyőjtıjéhez, annak az AlsóTisza jobb part tervezési alegységhez (2-20), azon belül a Bugaci-homokhát kistájhoz tartozik. Kapcsolódó információk, illeszkedések a 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezetben találhatók. Fajvédelmi terv A területre vonatkozóan, az itt elıforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs elfogadott aktuális fajvédelmi terv érvényben.


6


2.

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK

A tervezési terület hivatalos Natura 2000 adatlapján (SDF, 2013.) az alábbi veszélyeztetı tényezık es hatások szerepelnek, a tervezési területen és a terület körül: Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a területen: Kód

A03.01

A04.01

Veszélyeztetı tényezı

intenzív vagy intenzívebb kaszálás

intenzív legeltetés

Jelentısége

H

H

Érintett terület aránya (%)

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás

40

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga: a legeltetés helyetti, túl mély, nem megfelelı idıben és hagyás terület nélkül végzett kaszálás illetve az indokolatlan tisztító kaszálás károsítja az eredeti növényzetet és a hozzájuk kötıdı lepkéket, csigát

8

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga: a túl intenzív legeltetés károsítja a növényzetet, a hozzájuk kötıdı lepkéket és csigát (koncentrált rágás, tiprás, trágyázás: megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és borítását) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga: a rendszeres legeltetés hiánya megváltoztatja a gyep szerkezetét, amelybıl eltőnnek a rágást-tiprásttrágyázást és nyíltabb borítást igénylı növényfajok (köztük rovar tápnövények is) és más növények szaporodnak el (köztük sok gyomés inváziós növényfaj)

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

M

5

A06

egyéves vagy évelı lágyszárú növénytermesztés

H

34

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

30

A08

trágyázás

M

30

A04.03

B01

erdıtelepítés

M

2

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík: szomszédos intenzív szántóföldi mővelés tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét kékperjés láprét, éger-kıris ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei: a tájidegen fafajokkal történı telepítés-felújítás inváziós fajokkal veszélyezteti ezeket a szomszédos élıhelyeket; éger-kıris ligeterdık: a nem megfelelı ápolás és felújítás, illetve véghasználat


7


Kód


Jelentısége

Érintett terület aránya (%)

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás (tarvágás) károsítja az élıhelyet, utat nyit az inváziós növényfajoknak (zöld juhar)

E01

I01

városi környezet, lakóterület

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

H

3

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík: emberi lakóés termelı környezetbıl származó zavarás illetve a pontszerő és vízfolyással terjedı szennyezés veszélye nı; tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét

2

kékperjés láprét: selyemkóró, égerkıris ligeterdık: zöld juhar; az inváziós növényfajok kiszorítják az élıhely eredeti állományalkotó növényfajait kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga: eseti hatás, a lepkék és csigák számára fontos tápnövényeket és élıhelyet elpusztítja, megváltoztatja a növényzet szerkezetét

J01

tőz és tőz visszaszorulása

L

10

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

50

J03.01

tipikus élıhelyi adottságok csökkenése vagy megszőnése

M

50

J03.02

élıhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra

M

50

K01

abiotikus természetes folyamatok (lassú)

M

50

K02

természetes élıhely átalakulások, szukcessziós folyamatok

M

50

K05

csökkenı termékenység / genetikai leromlás

M

50

M01

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkezı változások

M

50

A02.03

gyepterület átalakítása szántóvá

M

2

kékperjés láprét, éger-kıris ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík, nagy tőzlepke, vérfő-hangyaboglárka, balogcsiga, kisfészkő aszat: az élıhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása megváltoztatja a szárazföldi és vízi növényzet összetételét és borítását, a lepkék-csiga tápnövényeinek állományát csökkenti; ezt felerısítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga: véglegesen eltőnik a gyepes élıhely és egyben puffer terület, megszőnik a fajok élettere, szomszédos élıhelyeket veszélyeztetni fogja a bemosódás és elsodródás révén


8


(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő)


9


Veszélyeztetı tényezık és hatásaik a terület körül: Kód


A06

egyéves vagy évelı lágyszárú növénytermesztés

H

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

A08

trágyázás

M

B01

erdıtelepítés

Jelentısége

kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík: szomszédos intenzív szántóföldi mővelés tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét

M

kékperjés láprét, éger-kıris ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei: a tájidegen fafajokkal történı telepítés-felújítás inváziós fajokkal veszélyezteti ezeket a szomszédos élıhelyeket; éger-kıris ligeterdık: a nem megfelelı ápolás és felújítás, illetve véghasználat (tarvágás) károsítja az élıhelyet, utat nyit az inváziós növényfajoknak (zöld juhar) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík: emberi lakó- és termelı környezetbıl származó zavarás illetve a pontszerő és vízfolyással terjedı szennyezés veszélye nı; tápanyag- és vegyszer bemosódása megváltoztatja a partmenti és a vízi növényzet összetételét, rontja az élıvíz minıségét

E01

városi környezet, lakóterület

M

J02

emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok

H

J03.02

élıhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra

M

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkezı változások

M

M01

Jelölı élıhelyre/fajra gyakorolt hatás

kékperjés láprét, éger-kıris ligeterdık, folyóvölgyek mocsárrétjei, vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík, nagy tőzlepke, vérfőhangyaboglárka, balogcsiga, kisfészkő aszat: az élıhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve „természetes” (klímaváltozás okozta) szárazodása megváltoztatja a szárazföldi és vízi növényzet összetételét és borítását, a lepkék-csiga tápnövényeinek állományát csökkenti; ezt felerısítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok

(magyarázat: Jentısége: „H” = nagy jelentıségő; „M” = közepes jelentıségő; „L” = kis jelentıségő) Lényeges közvetlen emberi veszélyeztetı tényezık: A területet alapvetıen veszélyezteti a nem megfelelı vízkormányzás, vízvisszatartás. Terhelést jelent a tájidegen inváziós növényfajok terjedése, illetve az érintkezı szántókról a növényvédıszerek illetve szerves- és mőtrágyák bejutása. Veszélyeztetı tényezı a természetvédelmi céloknak nem megfelelı gyepkezelési gyakorlat: - a legeltetett állatok kívánatostól eltérı mennyisége és faja illetve fajtája, - a szükségtelen tisztítókaszálások, - a túl intenzív kaszálás, - a mozaikos-hagyásterületes kaszálási módszerek hiánya, - az élıvilágot nem kímélı kaszálógéptípusok. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

10


3.

KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

3.1.

Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése

Részletes természetvédelmi célkitőzések: A jelölı élıhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külsı ok (például idıjárási szélsıség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élıhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata miatt következik be; erdei élıhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között: - a heterogén tér- és korszerkezet, - a legyengült egészségő fák jelenléte, - az álló és fekvı holtfák jelenléte, - a fajgazdag cserje- és gyepszint. A jelölı élıhelyek és fajok állományainak konnektivitása ne csökkenjen a területen. A jelölı fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. Kékperjés rétek, mocsárrétek ökológiai állapota javuljon Az erısebb vízhatást igénylı, javítandó természetvédelmi helyzető élıhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési idıszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10%-án javuljon, elsısorban: - a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - a tájidegen inváziós növényfajok irtása, - a szántóterületekrıl eredı zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása révén (a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élıvilágot kímélı kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása), A meglévı élıhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölı vizes élıhelyek újonnan történı kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitőzés teljes egészében a meglévı vizes élıhelyek kiterjedésének 10%-át kitevı rekonstrukcióval helyettesíthetı). A vonalas vízilétesítmények természetvédelmi célnak megfelelı vízkormányzása és karbantartása - célnak megfelelı vízkormányzással – így a vízhiányos idıszakokban vízmegırzéssel, nyílt viző és állandó vízterő területek kialakításával - biztosítani szükséges a bennük elıforduló jelölı fajok, így a vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gıte (Triturus dobrogicus), réti csík (Misgurnus fossilis) állományainak túlélését, továbbá a jelölı vizes élıhelyek természetes vízháztartási viszonyait,


11


-

karbantartásuk során biztosítani szükséges a bennük elıforduló jelölı fajok állományainak érdemi mértékő túlélését (például félszelvényő kotrások, vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, illetve a karbantartás idıpontjának megfelelı kiválasztásával, partmenti cserjeirtás szabályozásával).

A mocsári teknıs (Emys orbicularis) térségi helyzete javuljon: - betelepítéssel az alkalmas élıhelyet jelentı horgásztavakba, - természetes napozóhelyek kialakításával (pl. bedılt fák vízben hagyásával), - tojásrakóhely kialakításával (esetleg hálós védelmével), - ehhez kapcsolódóan vizes élıhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, nyílt viző, állandó területek kialakításával. A nagy tőzlepke (Lycaena dispar) és a vérfő-boglárka (Maculinea teleius) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsısorban: - az élıhelyeiken folyó természetvédelmi kezelés (kaszálás és legeltetés) javításával, - az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, - az élıhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, - az alkalmas élıhelyek kiterjedésének növelésével. A kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsısorban: - az élıhelyeit kedvezıtlenül megváltoztató vízelvezetések mérséklésével és megszüntetésével, - a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával, - az élıhelyeit érı, mezıgazdasági eredető zavaró hatások (így szervesanyag- és vegyszerbemosódások) csökkentésével, - az állományokat érintı mezıgazdasági területhasználat javítása révén (a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása).

Természetvédelmi prioritások: Kiemelt fontosságú cél a következı fajok/élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének helyreállítása: 6410 (kékperjés rétek), 6440 (mocsárrétek), Lycaena dispar (nagy tőzlepke), Maculinea teleius (vérfő-boglárkalepke), Cirsium brachycephalum (kisfészkő aszat).


12


3.2.

Kezelési javaslatok

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott elıírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben elıforduló közösségi jelentıségő értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan elıírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövıbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az elıírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezıvé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létezı elıírások esetében azok kötelezı jellegét értelemszerően az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az elıírásokra csak utalást tesz. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében kezelési egységeket (KE) határozunk meg, melyeket hasonló jellegő és azonos kezelési eljárást igénylı élıhelyfoltok/egységek alkotnak (alapját az ÁNÉR élıhelytérkép adja). A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettıl jelentısen eltérhet, jellemzıen természetes határokat követ a lehatárolás (vízfolyás, fasor, út, árok, töltés, táblahatár, stb.). A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, egyaránt tartalmaznak közösségi jelentıségő jelölı es nem jelölı élıhelytípusokat és fajok élıhelyeit egyaránt. Köztük olyan részek is, amelyek a jelenlegi területalapú agrártámogatási rendszerben nem tartoznak a hasznosított mezıgazdasági területek közé (HMT), pl. mezsgyék, fasorok, mocsarak, vízállások. A kezelési egységeknél gazdálkodási jelleg szerint csoportosítva meghatározzuk azon intézkedéseket, amelyeket a közösségi jelentıségő élıhely és/vagy a faj megırzése érdekében javaslunk, illetve az élıhelyfejlesztési lehetıségekre is kitérünk.

3.2.1. Élıhelyek kezelése Külön jelenítjük meg a terület fenntartására vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthetı javaslatokat, illetve a gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatokat. A kezelési javaslatokat elkülönítjük az élıhelytípusok és fajok megırzése érdekében kötelezıen betartandó elıírásokra és az élıhelyek fejlesztése céljából önkéntesen vállalható (választható) elıírás-javaslatokra, utóbbiakat pedig alap és emelt szintőekre az eltérı környezet- illetve természetvédelmi hatásuk alapján. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

13


A tervezési területen élıhelyi jellemzık és gazdálkodási-hasznosítási szempontok alapján az azonos kezelést igénylı élıhelyekre vonatkozóan 9-féle kezelési egységet határoltunk le. Ezen kezelési egységek a következık: KE-1: Mocsár/láp KE-2: Üde természetközeli rét KE-3: Jellegtelen gyep KE-4: Természetközeli faállomány KE-5: Faültetvény KE-6: Mesterséges nyílt állóvíz KE-7: Szántó KE-8: Csatorna KE-9: Egyéb (tanya, telephely, út) A kezelési egységek térképi lehatárolását és megjelenítését a Mellékletben található 5. számú térkép – Kezelési egységek tartalmazza.

Gazdálkodáshoz nem köthetı, általános fenntartási javaslatok (a teljes területre, az összes kezelési egységre vonatkoznak)

A)

Területrendezés, építésügy -

Követni kell a megyei és helyi rendezési tervek és építési szabályzatok elıírásait.

-

A tervezési területen állandó épület, nyári szállás, karám, újabb földút csak a nemzeti park igazgatóság elızetes engedélyével létesíthetı.

-

Szilárd burkolatú mőút a területen nem létesíthetı

Bányászat -

Homok, föld kitermelés tilos. o kivéve, ha szántóterületen végzett, jellemzı talajvízszint alá nem hatoló kitermeléssel természetközeli állapotú élıhely kialakítására kerül sor a rekultivációt követıen.

Vadászat, vadgazdálkodás -

A tervezési terület által érintett vadgazdálkodási egységek érvényes vadgazdálkodási üzemtervei értelmében a Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölı fajok állományát és/vagy a jelölı élıhelytípus fennmaradását veszélyezteti.

-

A vadgazdálkodási üzemterv természetvédelmi szempontú elıírásainak értelmében elızetesen egyeztetni szükséges a nemzeti park igazgatósággal minden olyan tevékenység végzése elıtt, amely a fenti állapot bekövetkezését eredményezheti, de különösen az alábbi esetekben:


14


o a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés; o a területen mesterséges vízivad tenyésztés, nevelés, kibocsátás; o vadászati, vadgazdálkodási célú élıhelyfejlesztés, vadföld kialakítása. -

Vadászati létesítmény, berendezés (les, cserkelıút, szóró, sózó, dagonya, stb.) elhelyezése a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve történhet.

-

A létesítmény, berendezés kialakításakor ügyelni kell az adott területen található védett/jelölı fajok egyedeinek megóvására.

-

A kialakítás során törekedni kell a területre/tájegységre jellemzı anyagok alkalmazására, a berendezések tájba illesztésére.

Vízgazdálkodás -

Az élıhelyek fenntartását biztosító, vízgazdálkodással összefüggı kezelési javaslatokat az egyes kezelési egységenként külön „Vizes élıhely - V” kategóriában megjelenített elıírások tartalmazzák.

-

A kifejezetten vízgazdálkodást érintı kezelési elıírásokat a jellemzıen vizes élıhelyeket, azokhoz kötıdı fajok elıfordulási területeit magába foglaló kezelési egységek elıírásai tartalmazzák (KE-1: Mocsár/láp, KE-6: Mesterséges nyílt állóvíz, KE-8: Csatorna).

-

Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv (OVGT): a kezelési egységek vizekhez, vizes élıhelyekhez kötıdı kezelései illeszkednek az OVGT kapcsolódó intézkedéseihez. Az OVGT 6.3., illetve részletesen a 8.3. Mőszaki intézkedések mellékletében szereplı egyedi intézkedések közül a területen az alábbiak a leginkább relevánsak: o IP1. Területi agrár intézkedési csomag: - TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezetırendszer használata nélkül, mővelési mód és mővelési ág váltással - TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve o IP2. Vízfolyások ár- vagy hullámterére és az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedési csomag: - HA2: Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása o IP14: Károsodott, védett élıhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések: - VT3: Károsodott, víztıl függı védett élıhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatok érintı beavatkozások - VT6: Károsodott, állóvizektıl függı élıhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása - VT9: A természetvédelmi szempontú területi agrárintézkedések


15


B)

Gazdálkodáshoz köthetı kezelési javaslatok (az összes, illetve az adott kezelési egységre vonatkoznak)

Gazdálkodáshoz köthetı, támogatási rendszerbe illeszthetı kezelési elıírás-javaslatok: Kötelezıen betartandó elıírások: Általánosan minden kezelési egységre érvényes (KE-1 – KE-9) elıírások, a valós területhasználatnak (MEPAR lehatárolás) megfelelıen alkalmazva! Gyepek: - A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet. Erdık: - az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdıterv rendelet, körzeti erdıterv - a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve

Adott kezelési egységekre vonatkozó meghatározások: Kezelési egység kódja: KE-1 Kezelési egység meghatározása: Mocsár/láp Ide tartoznak a nádasok, zsombékoló sásosok, rekettyés főzlápok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

Területegység

1

49

B1

Nádas

13

B1xD5m

Nádas x Patakparti és lápi magaskórósok

1, 8, 18

ÁNÉR 2011 élıhely kód

D2

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés

Kékperjés rétek

Natura 2000 élıhely kód

6410

Natura 2000 élıhely megnevezés

Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)


16


45

D2xD6xB1axRBxP2am

Kékperjés rétek x Ártéri és mocsári magaskórósok x Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások x Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Üde cserjések

19

D3

Üde gyep

6410


23, 51

D34

Mocsárrétek

6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

42, 43

D34xB1xRBm

Mocsárrétek x Nádas x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

J4xD34m

Főz-nyár ártéri erdık x Mocsárrétek

91E0

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

OCxRBxP2axD2m

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Üde cserjések x Kékperjés rétek

RAxU10xT10m

İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok x Tanyák, családi gazdaságok x Fiatal parlag és ugar

T1

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

85

T1xU9xRAm

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Állóvizek x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok

59

U9xRBm

Állóvizek x İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık

36

44

26

64, 81

6410


Gazdálkodáshoz köthetı általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitőzések, elérendı állapotok szempontjából legkedvezıbb kezelési eljárások: -

természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén)

-

mocsárréteken és kékperjés lápréteken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsısorban mérsékelt legeltetés, esetleg (szárazabb részeken vagy idıszakban) térben és idıben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélı főkaszával; indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı

-

beékelıdı szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon/lucernán keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)


17


-

szomszédos szántóföldekrıl/tanyás mezıgazdasági területekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-

potenciálisan aratható nádas egy részének aratása

-

tartósan/idıszakosan vízborította részek kezeletlenül hagyása

-

inváziós növényfajok visszaszorítása (elsısorban selyemkóró), lehetıleg mechanikai úton

Önkéntesen vállalható elıírás-javaslatok: Kód

KE-1 Alap szintő elıírás-javaslatok

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.

GY26

Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.

GY44

A legeltetési sőrőséget a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethetı állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethetı állatfaj: juh.

GY70

Legeltethetı állatfajok: lófélék (ló, szamár).

GY98

A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.

GY102

A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak.

GY104

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos.

V50

A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni.

V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı.

E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintő elıírás-javaslatok

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos.

GY59

Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal.

GY79

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı, természetvédelmi-


18


ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı kaszálási terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY95

15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.

SZ51

Szántó vizes élıhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ52

Szántó füves élıhellyé alakítása gyeptelepítéssel.

SZ54

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V06

A mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás.

V44

A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

V67

A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemő beavatkozás tilos.

E04

Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása.

A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében:

-

GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve.

-

GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-

GY új javaslat: Június 15. elıtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkezı kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintő/

-

V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén).

-

V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elısegítésére).

-

E04: Közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendı; vagy ıshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védısáv telepítése szükséges.


19


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a beékelıdı szántók spontán (parlagon vagy lucernán keresztüli) gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket. V06, V67: egyes, jellemzıen vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelı szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen faj inváziós veszélye nem fenyeget.

Kezelési egység kódja: KE-2 Kezelési egység meghatározása: Üde természetközeli rét Ide tartoznak a helyenként mozaikoló, kisebb szárazgyep-foltok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység 2

31, 32

ÁNÉR 2011 élıhely kód B5xD34xRBm




Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek x Puhafás pionír és jellegtelen erdık 6410


45

Kékperjés rétek x Ártéri és mocsári magaskórósok x Nem tızegképzı nádasok, D2xD6xB1axRBxP2am gyékényesek és tavikákások x Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Üde cserjések

6410


5

D2xH5

Kékperjés rétek x Sztyepprétek

6410


D2xOCxRB

Kékperjés rétek x Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

6410


1, 8, 12, 14, 15, D2 18

10

Kékperjés rétek

19

D3

Üde gyep

6410

23, 30

D34

Mocsárrétek

6440

42, 43

D34xB1xRBm


Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei


20


22

D34xRBm

Mocsárrétek x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

6440


41

D34xRBxB1m

Mocsárrétek x Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Nádas

6440


11

H5b

Homoki sztyeprétek

6260

36

J4xD34m


91E0

OB

Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok

34

OBxB5m

Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok x Nem zsombékoló magassásrétek

46, 47, 88

OBxRBm

Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

17, 50, 52

OC

7, 20, 27

4

OC (/ T10)

9

OCxD34m

44

OCxRBxP2axD2m

2

OCxT2m

16

OCxU10

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok (/ Fiatal parlag és ugar) Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Mocsárrétek Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Üde cserjések x Kékperjés rétek Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Évelı, intenzív szántóföldi kultúrák Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Tanyák, családi gazdaságok

26

RAxU10xT10m

İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok x Tanyák, családi gazdaságok x Fiatal parlag és ugar

40

RBxP2axB1m

İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık x Üde és nedves cserjések x Nádas

21, 33, 54, 56, 60, 63, 66, 69, 73, 78, 84, 89, 91, 92

T1


29

T10

Fiatal parlag és ugar

T1xU10m

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák x Tanyák, családi gazdaságok

85

T1xU9xRAm


37

U10xOC

Tanyák, családi gazdaságok x Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek

86, 87

Pannon homoki gyepek Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)


21


28

U10xRAxU9m

Tanyák, családi gazdaságok x İshonos fajú facsoportok, fasorok, erdısávok x Állóvizek

61

U10xT10m

Tanyák, családi gazdaságok x Fiatal parlag és ugar

62

U10xT1m

Tanyák, családi gazdaságok x Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák



-

kékperjés lápréteken és mocsárréteken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: mérsékelt legeltetéssel vagy térben és idıben szabályozott kaszálással (magas tarlóval és kímélı főkaszával); indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı

-

beékelıdı szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szomszédos szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva

-




GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY12

Gyepszellıztetés nem megengedett.

GY22


GY26


GY44


GY63

Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67


GY68


GY70



22


GY98


GY102


GY104


GY117


V35


E69


GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos.

GY59


GY79

Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı kaszálási terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es főtarló biztosítása.

GY95


SZ51


SZ52


SZ54

Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását.

E04



-

GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-

GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében).

-


-

GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintő/

-

GY új javaslat: Június 15. elıtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkezı kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintő/

-


-



23


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a beékelıdı szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési egység kódja: KE-3 Kezelési egység meghatározása: Jellegtelen gyep Ide tartoznak a vetett/felülvetett gyepek, óparlagok. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

Területegység


OCxU10

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Tanyák, családi gazdaságok

77, 78, 81

T1


39

T10


16 3





fontos szerepük, hogy a környezı intenzív mezıgazdasági hasznosítási területek felıl megóvják a védendı kékperjés lápréteket, mocsárréteket és égereseket, tompítják a szomszédos szántók, tanyák és állattartó telep tápanyag- és vegyszerterhelését

-

másrészt egy szukcessziós folyamat kezdeti szakaszában lévı gyepes élıhelyek, amelyek teret adhatnak a védendı fajok terjeszkedésének

-

természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talajvízháztartásuk miatt

-

a gyepeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: legeltetéssel vagy térben és idıben szabályozott kaszálással; indokolt esetben szárzúzás is megengedhetı

-

átalakuló szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: spontán gyepesedésük elısegítése, mechanikai ápolással kezelve

-

inváziós növényfajok visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton


24




GY22


GY26


GY44


GY67


GY68


GY70


GY98


GY102


GY104


GY117


V35


E69


GY59


GY95


E04



-


-

GY új: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsőrőséggel történı legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza)./alap szintő/

-


-


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

25


Kezelési egység kódja: KE-4 Kezelési egység meghatározása: Természetközeli faállomány Ide tartoznak az üzemtervezett erdıterület részét nem alkotó kisebb facsoportok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

4

Területegység





8

D2

Kékperjés rétek

6410


10

D2xOCxRB


6410


6

D34xP2axRBm

Mocsárrétek x Üde cserjések x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

36

J4xD34m


91E0


26

İshonos fajú facsoportok, fasorok, RAxU10xT10m erdısávok x Tanyák, családi gazdaságok x Fiatal parlag és ugar RB

İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık

53

RBxOBxB1m

İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık x Jellegtelen üde gyepek x Nádas

40

RBxP2axB1m


38

RBxU9xB1m

İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık x Állóvizek x Nádas

71

RC

İshonos fafajú keményfás jellegtelen erdık

28

U10xRAxU9m


59

U9xRBm


55, 94




26


-

természetközeli erdıkben, faállományokban alapvetı a tájidegen fa- és cserjefajok telepítésének elkerülése, helyettük a termıhelynek megfelelı ıshonos fajokat kell alkalmazni

-

ápolás és kitermelés-véghasználat során a talajt és az ıshonos egyedeket, a fák egészségét és az erdei mikroélıhelyeket védı, heterogén tér- és korszerkezetet illetve holtfák jelenlétét biztosító módszerek alkalmazása javasolt

-

inváziós növényfajok (elsısorban zöld juhar) visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton



E04


E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítı nyomok csak a közösségi jelentıségő fajok és élıhelyek védelmének figyelembe vételével.

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı (az erdei élıhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E27

A természetes erdıtársulás/közösségi jelentıségő élıhely megfelelı állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelıvágások során az alsó lombkoronaés a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelı záródásának fenntartása.

E28

İshonos fafajokkal jellemezhetı faállományokban a nevelıvágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre szorítása, illetve ehetıség szerinti teljes eltávolítása.

E52

İshonos fafajú faállomány táj- és termıhelyhonos fa- és cserjefajokkal történı felújítása.

E58

Az erdısítések során a természetes erdıtársulásnak megfelelı elegyfajok biztosítása.

E69

A környezı gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása.

E78

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkezı állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdıszegély kialakítása.

V35


VA01

Szóró, sózó vagy etetıhely a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Emelt szintő elıírás-javaslatok

E05

Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdıtelepítésben való alkalmazásának mellızése.

E16

A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvı holtfa jelenlétének biztosítása.

E19

Az elı- és véghasználatok során az elızetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.

E57

Az erdıfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása.

VA02

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem


27


éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetıség szerint be kell keríteni. A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -


-


Kezelési egység kódja: KE-5 Kezelési egység meghatározása: Faültetvény A KE-4 kezelési egységbe nem tartozó faállományok, faültetvények.

Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

5

Területegység



83

RB

İshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdık

38

RBxU9xB1m


70, 71

RC


65, 68

S2

Nemesnyárasok

78

T1


T1xU10m


86, 93





-

felújításuk során kedvezı lenne a termıhelynek megfelelı ıshonos fa- és cserjefajok alkalmazása, állományaik fokozatos lecserélése ezen fajokra


28


-

ezen állományokkal érintkezı, szomszédos védendı élıhelyek (égeresek, kékperjés láprétek és mocsárrétek) érdekében fontos az innen terjedı inváziós növényfajok (elsısorban zöld juhar, selyemkóró) terjedésének megakadályozása, állományon belüli visszaszorítása, lehetıleg mechanikai úton



E09

A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítı nyomok csak a közösségi jelentıségő fajok és élıhelyek védelmének figyelembe vételével.

E17

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı (az erdei élıhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E27

A természetes erdıtársulás/közösségi jelentıségő élıhely megfelelı állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelıvágások során az alsó lombkoronaés a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelı záródásának fenntartása.

E58

Az erdısítések során a természetes erdıtársulásnak megfelelı elegyfajok biztosítása.

E62

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása.

E69


E78

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkezı állományok esetében a nemzeti park igazgatósággal egyeztetett szélességben erdıszegély kialakítása.

V35

Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos. Emelt szintő elıírás-javaslatok

E04


E19

Az elı- és véghasználatok során az elızetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése.

E64

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdık véghasználata során a táj- és termıhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása (az alsó- és lehetıség szerint a cserjeszintben is).

A fenti táblázatban szereplı elıírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetıségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: -


-



29


Kezelési egység kódja: KE-6 Kezelési egység meghatározása: Mesterséges nyílt állóvíz Halastó, horgásztavak. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési Területegység egység



20

OB


46

OBxRBm


53

RBxOBxB1m


38

RBxU9xB1m


85

T1xU9xRAm


28

U10xRAxU9m


6




alapvetıen természetvédelmi szempontokat figyelembe vevı horgászati (halászati) hasznosítás: tájidegen, inváziós halfajok telepítésének mellızése (kapcsolódó élıvizekbe való kijutásuk elkerülése érdekében)

-

vízkormányzás: víz megırzése az évjárat csapadékviszonyaitól függıen (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén), szomszédos védendı élıhelyekkel kapcsolatban lévı talaj-vízháztartásuk miatt

-

gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelızése (lehetıleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás)



GY26


V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet


30


végezni. V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı.

E69


V06


V16

A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területrıl el kell szállítani.

V19

Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos.

V44

A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni.

E04




-


-


Kezelési egység kódja: KE-7 Kezelési egység meghatározása: Szántó Ide tartoznak a szántó területek. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység

Területegység



7

52

OC

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok

2

OCxT2m

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Évelı, intenzív szántóföldi kultúrák




31


3, 21, 25, 48, 54, 57, 58, 69, 72, 73, 74, 75, 82, 92

T1


24, 39

T10


86, 93

T1xU10m


35

T2

Évelı, intenzív szántóföldi kultúrák

37

U10xOC


61

U10xT10m


62, 67

U10xT1m




-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-



KE-7

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10

Trágya, mőtrágya: természetes vizektıl mért 200 m-en belül trágya, mőtrágya nem deponálható.

SZ21

Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ36

Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem


32


haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. SZ46

Melioráció tilos.

V35


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ17

Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı, illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók.

SZ32

5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, maximum 25 cm mélységben.

SZ51


SZ52


SZ53

Szántó füves élıhellyé alakítása spontán felhagyással.

SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.



Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenı víz megtartása alapvetı feltétele az élıhely fejlesztésének, elsısorban a spontán gyepesedések elısegítése érdekében (figyelembe véve a környezı területeket is veszélyeztetı havária helyzetek megelızését!). SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési egység kódja: KE-8 Kezelési egység meghatározása: Csatorna Csatornák, erek. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

33


Kezelési egység megfeleltetése: (csatornák, erek partmenti részével közvetlenül érintkezı, kapcsolatban álló szomszédos területek!) Kezelési egység

Területegység

8

8, 12





D2

Kékperjés rétek

6410


10

D2xOCxRB


6410


19

D3

Üde gyep

6410


23, 30

D34

Mocsárrétek

6440


42, 43

D34xB1xRBm


22

D34xRBm

Mocsárrétek x Puhafás pionír és jellegtelen erdık

6440


11

H5b

Homoki sztyeprétek

6260

Pannon homoki gyepek

J4xD34m


91E0


OB


34

OBxB5m


88

OBxRBm


52

OC

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok

9

OCxD34m

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Mocsárrétek

36

20, 27

44

2

55

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x OCxRBxP2axD2m Puhafás pionír és jellegtelen erdık x Üde cserjések x Kékperjés rétek Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x OCxT2m Évelı, intenzív szántóföldi kultúrák İshonos fafajú puhafás RB jellegtelen vagy pionír erdık

53

RBxOBxB1m


40

RBxP2axB1m



34


38

RBxU9xB1m


65

S2

Nemesnyárasok

33, 54, 56, 57, 58, 60, 63, 66, 69, 73, 74, 75, 77, 78, 81, 84

T1


24, 29, 39

T10


28

U10xRAxU9m


67

U10xT1m


59

U9xRBm



vízkormányzás, vízelvezetés: a teljes tervezési területen alapvetı fontosságú, az évjárat csapadékviszonyaitól függı vízmegırzés és vízkormányzás vonalas létesítményei: vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén; hatások jelentıs: szomszédos védendı élıhelyekkel szoros kapcsolatban van a vízkészletük és vízforgalmuk

-

partrendezés, kotrás mellızése, vagy szakaszos elvégzése, de mindenkép szaporodási idıszakon kívüli végrehajtása; kotrás helyett hínárkaszálás végzése

-

védelmet nyújtó öblök, meder kiszélesítések kialakítása és mederbolygatás nélküli fenntartásuk, nyíltvíző részek fenntartása (hínárkaszálás)

-

gátakon, partmenti részeken, szomszédos gyepes részeken az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésük megelızése (lehetıleg mechanikai módszerekkel: szárzúzás, kaszálás, cserjeirtás); cserjeirtás vegetációs idın kívüli elvégzése a talaj bolygatását kerülve,

-

gátakon, partmenti részeken tápanyagpótlás és növényvédıszer (kiemelten gyomirtók) használata kerülendı; érintkezı szántóföldeken célszerő lenne mechanikailag ápolt gyepes puffersáv kialakítása



GY26



35


SZ10


V01

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.

V07

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.

V35


V56

A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. Emelt szintő elıírás-javaslatok

V06


E04


E69




-


-


Kezelési egység kódja: KE-9 Kezelési egység meghatározása: Egyéb (tanya, telephely, út) Ide tartoznak a tanyák körüli kisparcellás, komplex mezıgazdasági területek is. Kezelési egység megfeleltetése: (tanyák, telephelyek területeivel közvetlenül érintkezı, kapcsolatban álló szomszédos területek!) Kezelési egység

Területegység

9

8, 14, 15

ÁNÉR 2011 élıhely kód D2

ÁNÉR 2011 élıhely megnevezés Kékperjés rétek

Natura 2000 élıhely kód 6410

Natura 2000 élıhely megnevezés Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)


36


10

D2xOCxRB


6410


11

H5b

Homoki sztyeprétek

6260

Pannon homoki gyepek

36

J4xD34m


91E0


34

OBxB5m


88

OBxRBm


9

OCxD34m

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Mocsárrétek

16

OCxU10

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok x Tanyák, családi gazdaságok

26

İshonos fajú facsoportok, fasorok, RAxU10xT10m erdısávok x Tanyák, családi gazdaságok x Fiatal parlag és ugar

38

RBxU9xB1m


70

RC


65

S2

Nemesnyárasok

21, 64, 66, 69, 73, 84, 89, 91, 92

T1


24

T10


T1xU10m


T2

Évelı, intenzív szántóföldi kultúrák

U10

Tanyák, családi gazdaságok

37

U10xOC


28

U10xRAxU9m


61

U10xT10m


62, 67

U10xT1m


86, 87, 93 35 76, 79, 80, 90, 95

Gazdálkodáshoz köthetı általános kezelési javaslatok: _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

37


Természetvédelmi célkitőzések, elérendı állapotok szempontjából legkedvezıbb kezelési eljárások: -


-

szántóföldek növénytermesztési mővelésének felhagyása: parlagon keresztüli spontán gyepesedése vagy spontán vizes élıhely kialakulása, mechanikai gyomirtással kezelve (szárzúzás, kaszálás, legeltetés)

-

szántóföldekrıl a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelı takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú mővelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffersáv szárzúzva/kaszálva

-

pontszerő talaj, talajvízszennyezések megelızése: depónia és tartós lerakat (pl. trágya, silótakarmány, melléktermék) elhelyezése a szomszédos jelölı élıhelytıl vagy felszíni víztıl minél távolabb, a vízjárási viszonyok figyelembe vételével történjen (elızetes nemzeti park igazgatósági egyeztetéssel)

-



KE-9

Alap szintő elıírás-javaslatok SZ09

A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.

SZ10


GY26


E69


Emelt szintő elıírás-javaslatok SZ15

A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

SZ36

Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket.

SZ51


SZ52


SZ53

Szántó füves élıhellyé alakítása spontán felhagyással.

SZ63

Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.

SZ65

A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.

SZ67

Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának


38


elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.


39


Élıhely-rekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: SZ51, SZ52, SZ54: Fontos lenne a szántók spontán gyepesedéssel történı vizes vagy gyepes élıhellyé történı alakítása, az inváziós növényfajok (és veszélyes gyomfajok) irtását lehetıleg mechanikailag végezve (szárzúzás, kaszálás). Ezzel a jelölı fajok szempontjából kedvezıbb élıhely alakulhat ki, amely nem veszélyezteti a szomszédos védendı élıhelyeket.

Kezelési javaslatok indoklása (összevontan a KE 1-9. kezelési egységekre): A víz elvezetése a területrıl, a szárazodás alapjában teszi tönkre a megırzendı élıhelyek növényzetét, kiszorulnak a vízhez/talaj vízállapotához kötıdı fajok (kisfészkő aszat) és teret nyernek a szárazabb talaj adottságokat elviselı fajok, köztük az inváziós tájidegen növények is (pl. selyemkóró). A növényzet fajösszetétele mellett a szerkezete és a borítása is változik, amelyek közvetlenül kihatnak az adott növényzethez (tápnövény, szaporodóhely) kötıdı jelölı állatfajokra is, így azok állománya is csökken (nagy tőzlepke, vérfő-hangyaboglárka, balogcsiga). Tartós vagy visszafordíthatatlan károsodást okozhat A túllegeltetés (a koncentrált rágás, tiprás, trágyázás hatására) megváltoztatja a talaj és a növényzet szerkezetét, fajösszetételét (megırzendı-állományalkotó növényfajok tőnhetnek el, zsombékosodás indulhat el), és a hozzájuk kötıdı állatfajok állományát is csökkenti (pl. lepkék). Hatása lokálisan jelentıs lehet. A legeltetés vagy kaszálás éveken keresztüli elmaradása a védendı élıhelyekre veszélyes szukcessziós/inváziós folyamatot indíthat el, erısíthet föl – így adott esetben a jelölı élıhelyek leromlásához, fajok eltőnéséhez vezethet. A növények és állatok érzékeny periódusában (pl. virágzás, szaporodás) végzett kaszálás, illetve az utána következı főtáplálékban szegényebb idıszak károsítja az állományokat, vagy éppen segíti a gyomok maghozását, terjedését. A nyár közepi kaszálás egyes esetekben pedig fokozhatja a terület vízvesztését, az érzékenyebb növényfajokat visszavetheti. A túl mélyen, alacsony tarlóval végzett gépi kaszálás, illetve a talajfelszínt és a növények tövét károsító főkasza géptípusok (dobos) visszaszorítják az erre érzékeny fajokat (pl. tömött bokrúak, zsombékolók), csökken a sarjadásuk, talajfelszínt érı bolygatásukkal pedig utat nyitnak a gyomoknak. Kaszáláskor lábon hagyott részek (hagyásterületek) lehetıvé teszik a megırzendı növények maghozását, búvóhelyül-táplálékforrásul szolgálnak a védendı állatfajoknak és folyosóként szolgálnak a terjedésükhöz, mozgásukhoz. Elegendı nagyságuk, minden kaszáláskor való meghagyásuk, és lehetıleg a szegélyekkel, szomszédos területekkel való érintkezésük növeli a kedvezı hatásukat. A kötelezı tisztító kaszálás ezt a hatásukat gátolja, az ıszre-télire eltőntetett hagyásterületek révén. A nagygépes (traktoros) főkaszával végzett kaszáláskor-szárzúzáskor a vadriasztó lánc használata segíti az állatok menekülését, hasonlóan a zárványterület nélküli kaszálási mód is. A szántóföldekrıl/tanyás mezıgazdasági területekrıl a szomszédos védendı élıhelyek, illetve felszíni és talajvizek felé történı trágya (N, P) és növényvédıszer (gyomirtó, gombaölı, rovarirtó) bemosódás/elsodródás veszélyezteti a talaj és víz tápanyagszintjére érzékeny növényfajokat (kisfészkő aszat), nitrogén kedvelı gyomok felszaporodását okozhatja, jelentısen megváltoztathatja a vizek tápanyagszintjét (algásodás, vízinövények egyoldalú felszaporodása) és méregként károsíthatja a vízi élıvilágot (vöröshasú unka, dunai tarajosgıte, réti csík). Ezen anyagok felhasználásának csökkentés szükséges (intenzív növénykultúra elhagyása, integrált vagy ökológiai növényvédelem és tápanyagpótlás), illetve _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

40


a bejutásuk megakadályozása (csökkentett és sekély talajmővelés, védıtávolság, gyepes/fás mechanikailag kezelt puffersáv). A vízhiányos idıszakokban a vízmegırzés, a célzott vízkormányzás és vízfelület biztosítás lehetıvé teszi a kétéltőek-hüllık és halak számára fontos nyílt viző és állandó vízterő területek kialakítását és folyamatos fenntartását (csatornák, tavak, nyílt vízfelszínő mocsárrészek). A felszíni vizek kezelése során a parti részt és a medret érintı mechanikai beavatkozások ronthatják a fajok életfeltételeit (pl. partrendezés, kotrás). Ezt csökkentheti a mederkotrás helyetti hínárkaszálás alkalmazása, és az elengedhetetlen beavatkozások szaporodási idın kívüli elvégzése. Felszíni vizek (csatorna, tó, vízállás) partmenti részeinek (töltés, gát) kezelésénél fontos, hogy szennyezıanyag (pl. növényvédıszer, munkagépekbıl üzem- és kenıanyag) és trágya ne juthasson az vízbe, és szántókkal való közvetlen érintkezés esetén elegendı szélességő (min. 5 méter) gyepes puffersáv kialakítása indokolt hosszútávon (lehetıleg mechanikai mőveléssel ápolva). A tájidegen fafajokkal végzett telepítés vagy felújítás, a nem megfelelıen végzett ápolás és véghasználat (pl. tarvágás) veszélyezteti a természetközeli faállományok megırzését. Az erdık talajának állapota romlik, a fák egészségi állapota és megújuló képessége gyengül, állományaik egybefüggısége csökken (feldarabolódnak, elszakadnak egymástól) – így a nagyobb hosszúságú szélsı részeiken sérülékenyebbé válnak a szomszédos részek felıl érkezı állomány- és tájidegen vagy inváziós növényfajok betörésére (pl. zöld juhar), amelyek kiszorítják a tájhonos fa- és cserjefajokat, illetve a hozzájuk kötıdı élıvilágot.


41


3.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhelyfejlesztés A tervezési területen jelenleg nem folyik, illetve a közeljövıben nem terveznek élıhelyrekonstrukciós beavatkozást, vagy célzott és külön forrásból megvalósítandó élıhelyfejlesztési beavatkozást. Az elızı 3.2.1. Élıhelyek kezelése címő fejezetben az egyes kezelési egységeknél elsısorban a „választható elıírásoknál” megjelenı elıírások jelentıs része az élıhelyfejlesztés irányába mutat, általuk javítható az élıhelyek állapota és a hozzájuk kötıdı jelölı fajok helyzete (elsısorban a kifejezetten természetkímélı gyepkezelési, szántó- és erdımővelési beavatkozások által, valamint a természetes élıhely-változási folyamatok támogatása révén: spontán gyepesedés vagy vizes élıhely kialakulás támogatása). A vízgazdálkodás hatása alapvetı a terület természetvédelmi értékeinek megırzése szempontjából. Jelentıs pozitív hatást a vízmegırzést és megfelelı vízkormányzást biztosító célzott élıhely-rekonstrukciós beavatkozásokkal lehetne elérni – ehhez külön tervezési és forrás-biztosítási folyamat szükséges (pályázat, céltámogatás, fejlesztési keret). A jövıben esetlegesen tervezett rekonstrukciós és fejlesztési célú beavatkozásokhoz igénybe vehetı pályázatokról, illetve azokat célzottan vagy közvetve elısegítı agrártámogatási javaslatokról a következı 3.3. Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében címő fejezet tartalmaz információkat.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Hivatalosan elfogadott fajvédelmi terv alapján történı, célzott külön fajvédelmi intézkedést nem terveznek a területen.

Jelentısebb védendı fajokkal kapcsolatos tervezett egyéb intézkedések Vöröshasú unka (Bombina bombina) és dunai gıte (Triturus dobrogicus) védelme: -

vizes élıhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, nyílt viző, állandó területek kialakításával;

-

megfelelı vízkormányzással a térségben zajló horgászat és a természetvédelem érdekeinek összehangolásával biztosítani szükséges az elıforduló jelölı kétéltőfajok, a vöröshasú unka és dunai gıte állományainak túlélését, növekedésé;

-

a területen létesült dinamikusan fejlıdı horgászközpont infrastrukturális fejlesztéseinek természetvédelmi érdekekkel összeegyeztetett megvalósítása, többek között a vízmegosztás, a telepített halfajok összetétele, a jelentıs vízminıségi hatással járó etetés és a gyepkezelés területén;

-

a csatorna mentén végzett cserjeirtás szabályozása.


42


Mocsári teknıs (Emys orbicularis) védelme: -

betelepítéssel az alkalmas élıhelyet jelentı horgásztavakba (állományváltozásában nincs ismert eltérés, betelepítését a jelenlegi körülmények lehetıvé teszik, megfelelı elıkészítéssel végrehajtva);

-

természetes napozóhelyek kialakításával (pl. bedılt fák vízben hagyásával);

-

tojásrakóhely kialakításával (esetleg hálós védelmével);

-

ehhez kapcsolódóan vizes élıhelyrészek rehabilitációjával és rekonstrukciójával, nyílt viző, állandó területek kialakításával.

Mindehhez egyeztetés, együttmőködés szükséges a térségi szereplıkkel, kiemelten a horgásztavak kezelıjével és a horgászokkal.

3.2.4. Kutatás, monitorozás Vizes élıhelyek fenntartására jelölt, Homokhátsági Natura 2000 területek hosszútávú fenntartási esélyeinek vizsgálata (Kutatási jelentés, KNPI, 2009) A Móricgáti láp vizsgálatára is sor került a KNPI vizes élıhelyek védelmére kijelölt, csatornák által jelentısen befolyásolt vízháztartású Natura 2000 területeinek felmérése keretében, annak megválaszolása érdekében, hogy megırizhetık-e jelölı vizes élıhelyeik a kijelöléskori állapot jelentıs megváltozása nélkül, a jelenlegi vízkormányzási viszonyok mellett. Mindegyik területen készültek hosszútávú monitorozási célokat szolgáló, rögzített növénycönológiai felvételek, illetve rögzített helyő dokumentumfotók. Védett növények állományadatainak (nem teljeskörő) felmérésére is sor került. Az inváziós növényfajok általi fertızöttség is felmérték. Móricgáti lápok területén 14 db monitorozási célú cönológiai felvétel készült. A védett konkoly, budai imola, kisfészkő aszat, mocsári lednek, mocsári kosbor, fehér zászpa állományainak elıfordulási adatai lettek rögzítve. Erıteljes szárazodás tapasztalható a területen. A csatornákon vízmegırzést kellene megvalósítani, az illegális vízilétesítményeket (talajvíztavakat) meg kellene szüntetni (évek óta jogerıs határozattal megszüntetésre ítélt is van közöttük!), a kaszálások intenzitását csökkenteni kellene. A csatornák többségében nincs víz. A kijelöléskori állapot megırzése a fenti védelmi intézkedések megtétele esetén sem garantálható teljes biztonsággal. A vízmegırzési lehetıségek elmulasztása felróható szerepet játszana az ökológiai állapot további romlásában.

Javasolt monitorozási feladatok Rendszeres élıhely- és fajfelmérés: -

6 évente élıhelytérképezés – ÁNÉR (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)

-

6 évente jelölı fajok állományfelmérése (idızítése: egyéb kapcsolódó jelentéshez, pl. EU Natura 2000 közösségi monitorozáshoz igazítva)


43


Kiegészítı felmérések: A rendszeres élıhely- és fajfelmérések megfelelıen biztosított elvégzésén felül, csak a szükséges plusz erıforrások (szakember, költségkeret) rendelkezésre állása esetén javasolható a monitoring-programba illesztésük.

Területkezelések hatásainak monitorozása Amennyiben jelentıs arányban történik beavatkozás vagy a kezelések kiterjedése és intenzitása növekszik – ami a terület jelölı élıhelyének megırzés szempontjából már középtávon is elengedhetetlen – mindenképpen ki kell alakítani egy megfelelı monitorozó rendszert, hogy a beavatkozások hatásai ismertekké váljanak és így megfelelı tervezés illetve módosítás mellett lehessen azokat folytatni. A vizsgálatokat elsısorban a terület Natura 2000 jelölı élıhelyeire és fajaira kell összpontosítani. Ennek érdekében vizsgálni kellene: − a vízborítás, a talajvízszint változásainak hatásait − a legeltetés hatásait − a kaszálás hatásait − a szárzúzás, illetve cserjeirtás hatásait − a cserjésedés ütemét − az inváziós fajok terjedését (fajszintő monitorozással kapcsolat) − az élıhelytípusok területi változásait (élıhely-térképezéssel kapcsolat)

Fajszintő monitorozás (inváziós fajokra) A terület megfelelı állapotban tartásához az inváziós fajok (selyemkóró, aranyvesszı, bálványfa), az akác állományainak, terjedésének monitorozásának beindítása szükséges, melynek javasolt lépései a következık: − mintavételi helyek hálózatának kijelölése − lokális állományméret becslése − lokális állományok vitalitásának becslése − elterjedtség a teljes Natura 2000 területen − elterjedése a jelölı élıhelyekkel érintkezı, Natura 2000 területen kívül esı szomszédos területeken

3.2.5. Mellékletek 5. számú térkép – Kezelési egységek: a tervezési terület kezelési egységeinek földrajzi lehatárolása. Mővelési ág váltással érintett területrészek: nincs ilyen területrész a tervezési területen. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

44


3.3.

Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintı, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi illetve természetkímélı gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási illetve kapcsolódó támogatások: -

-

egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel agrár-környezetgazdálkodási támogatások (idıszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetık a szigorúbb elıírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési összeggel járó zonális természetkímélı gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a „Homokhátság mintaterület” Magas Természeti Értékő Területbe tartozik (MTÉT) nem termelı beruházások támogatása (idıszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) elızıekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezıen betartandó egységével: Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi illetve madár- és élıhelyvédelmi elıírásai alap szinten segítik a mezıgazdaságilag hasznosított területekhez kötıdı jelölı élıhelyek és fajok megırzését.

Fontosabb erdıgazdálkodási támogatások: -

88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdı-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdıszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdıterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól


45


3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezıen betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintő általános elıírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezıen alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megırzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Elıbbi 3 elıírás-csomag összességében egy alapszintő és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetıen kedvezı hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsısorban a területek állapotának megırzését segítik, további romlásukat megelızik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következı Európai Uniós tervezési idıszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezıbb megvalósításában. Elsısorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak elırelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrárkörnyezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét mőveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós illetve élıhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 idıszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következı (jellemzıen területalapú) alintézkedések és mőveleteik lehetnek közvetlenül kedvezı hatással a terület természeti értékeinek megırzése és fıként az élıhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körő megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: - Nem termelı beruházások támogatása mezıgazdasági területeken: -

Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzın fészekodúk/)

-

Élıhelyfejlesztési célú nem termelı beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterülteken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezıgazdasági táblák szegélyein)

-

Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása)

szolgáló

vízi

- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása -

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezıvédı fásítás kialakítása)

- Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások -

Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdıszerkezet átalakítás ıshonos fajokkal, mikroélıhelyek kialakítása és fenntartása)


46


- Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élıhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélı gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékő Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható elıírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, elıírások eltérı környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépı-alapválasztható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel)

- Ökológiai gazdálkodás támogatása -

Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélı gazdálkodás)

- Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdıterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs területeken -

kifizetések

vízgyőjtı-gazdálkodási

tervekbe

felvett

mezıgazdasági

Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv)

- Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megırzése és takarmánytermı kultúrák támogatása) - Erdı-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) - Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévı környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezıgazdasági tájkép megırzését -

Együttmőködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintő, komplex tájhasználati mintaprojektek)

Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélı gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadó állomány felkészítésével. A jelenlegi agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bıvíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékő Területeken tevékenykedı szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával mőködhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintő képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történı ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

47


Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendı számú, példamutató természetkímélı gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élıhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörı szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek elızıeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevı gazdálkodók felkészítését és ellenırzéseit.

Erdıterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdıterületek esetében célszerő lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a késıbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdıterületeket érintı tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibıvítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 elıírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelı mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után ıshonos fafajokból álló erdı létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínőleg értékesítenék az erdıtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ez azonban csak akkor jelenthet kedvezı és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendı erıforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvı erdıterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelı kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolásaújraszámítása mellett.

3.3.2. Pályázati források A területet érintıen jelenleg és jövıben várhatóan elérhetı fontosabb hazai illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élıhely-rekonstrukciót és élıhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzıen nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési idıszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

48


LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élıhelyekkel vagy jelölı fajokkal) összefüggı komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzıen komplex vagy nagyobb kiterjedéső, hosszabb távú illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.

3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.


49


3.4.

Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

I. Érintettek levélben történı megkeresése és tájékoztatása 2013 júniusában a legfontosabb érintettek a WWF Magyarország által kiküldött postai levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról, tervezett ütemtervérıl és a bekapcsolódási, véleményezési lehetıségekrıl. A levél mellékleteként a tervezés alatt álló Natura 2000 területegység(ek) térképét, valamint egy elérhetıségek egyeztetését és a részvételi szándék kifejezését lehetıvé tévı kérdıívet mellékeltünk. A válaszokat postán a WWF Magyarország Alapítvány címére vagy e-mailben a [email protected] címre kértük. Összesen körülbelül 110 db levelet (az érintett államigazgatási szervek esetében átfedés lehet másik területekkel) küldtünk ki a helyi tájhasználók és területtulajdonosok közül a fontosabbaknak, az önkormányzatoknak és a területileg illetékes hatóságoknak és hivataloknak. A visszajelzés aránya 10% körüli volt. A következı értesítést a társadalmi vitára alkalmas terv tervezet on-line közzététele után, a gazdafórumok meghívójával együtt fogjuk kiküldeni 2014 tavaszán.

II. Honlap A tervezés híreit a jól ismert www.natura.2000.hu weboldalon tesszük közzé. Eddig a munka indulását és a tervezést végzı szervezeteket tettük közzé, 2013 júniusában. Innen lesz majd letölthetı a terv társadalmi vitára bocsátott tervezete is (az önkormányzati közzététel mellett).

III. Jegyzıkönyvezett terepbejárás A tervezés indulásakor elızetesen meg kívántuk ismerni a területen a legjelentısebb földhasználók szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat terveztünk a legfontosabb területhasználókkal. Az interjúkhoz készítettünk egy részletes kérdéssort, ami alapján minden fontos téma érinthetı és a kapott válaszok írásban dokumentálhatóak. A terepbejárásokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ırei bonyolították le 2013 júliusa és szeptembere között. Az elhangzottakról a helyszínen emlékeztetı készült. A személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követıen választottuk ki: a jelentısebb területhasználókat és tulajdonosokat, a természetvédelmi ırök által korábban azonosított kritikus személyeket és a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintetteket kerestük meg. Összesen 5 területhasználóval készült interjú, akik között gyepgazdálkodást (kaszálás/legeltetés) folytatók, erdıgazdálkodók és szántómővelést folytató gazdák voltak, 3 hektártól 130 hektárig terjedı használt földterülettel. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

50


Állattartást a juh képviselte. A kapott információkat a kezelési javaslatok megfogalmazásához és a további kommunikációhoz felhasználjuk.

IV. A terv tervezetének elkészülését követıen a következı további kommunikációs eszközöket fogjuk alkalmazni a társadalmi vita során: o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) a közzététele a www.natura.2000.hu honlapon és írásbeli vélemények kérése o A fenntartási terv tervezetének (majd a végleges tervnek) önkormányzati közzététele az érintett 2 település polgármesteri hivatalában, lehetıség szerint híradás a helyi újságban vagy települési honlapon. o Gazdafórum szervezése a két érintett település egyikén, 2014 március-áprilisában. A fórumon részletes beszámoló az érintett gazdálkodók, döntéshozó és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeirıl, vélemények, visszajelzések kérése, mind szélesebb körő ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása. A fórumon a tervet a WWF munkatársai, ill. annak megbízottjai, továbbá a KNPI munkatársai fogják képviselni. o Nyomtatott ismertetı készítése a végleges fenntartási tervrıl, és átadása az érintett 2 önkormányzatnak, a falugazdászoknak, a természetvédelmi hatóságnak, az erdészeti hatóságnak, a vízügyi igazgatóságnak és az agrár érdekképviseleti szervezetnek, továbbá elhelyezésük a KNPI központjában.

3.4.2. Kommunikáció címzettjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet elvárásait és a korábbi fenntartási tervek készítésére irányuló „Naturaterv” projekt tapasztalatait áttekintve a következıkben azonosítottuk: A fenntartási tervben elıírtak végrehajtásában érintettek: o

érintett földhasználók, gazdálkodók

o

érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelık

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek

o

érintett önkormányzatok

o

bányászati jogosultak

o

érintett vízgazdálkodási társulatok

o

érintett vadgazdálkodási szervek

o

érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai


51


A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o

helyi érintettségő környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek

o

területileg illetékes falugazdászok és szaktanácsadók

o

területileg illetékes agrárkamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban

o

területileg illetékes területi államigazgatási szervek

Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen mőködı civil és érdekképviseleti szervek elérhetıségei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelık megkeresése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2013 januárjában beszerezte a legfrissebb földhivatali adatokat. A levélben történı megkeresésekhez a földhivatali adatbázisból származó címeket használtuk fel.

Az elsı tájékoztató levelet a következı, a területen érintett célcsoportok kapták meg: o

Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelıi (2 hektár területnagyságtól felfelé)

o

gazdálkodók (legalább 2 hektár nagyságú területen földhasználati lappal bejelentett földhasználók)

o

Móricgát és Jászszentlászló települési önkormányzata

o

megyei Agrárkamara

o

bányászati jogosultságok jogosítottjai

o

vízgazdálkodási társulatok

o

vadgazdálkodási egységek

o

Natura 2000 területen illetékességi vagy mőködési területtel rendelkezı területi államigazgatási szervek

Jegyzıkönyvezett terepbejárások (interjúk) célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzıkönyvezett terepbejárásra a jelentısebb nagyságú területen gazdálkodó területhasználók – akik legtöbb esetben földtulajdonosok is – és a területi természetvédelmi ırök által javasolt helyi gazdálkodók esetében kerül sor. A listát a visszaküldött kérdıíven az interjún történı részvételi szándékot jelzı érintettekkel egészítettük ki. A terv tervezetének elkészülésekor a második értesítést az elsı körben megkeresett célcsoportok mellett a helyi érintettségő környezetvédelmi társadalmi szervezeteknek, falugazdászoknak, az ágazati érdekképviseleteknek és szakmai szövetségeknek is el fogjuk küldeni. _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

52


3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel A területi kezelı szervek közül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttmőködı félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelı szerveknek a tervezés elindulásáról szóló tájékoztató levél szintén kiküldésre került: o

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

o

Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltség

o

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi Igazgatósága

o

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

o

Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége

o

Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság

o

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

3.4.4. Kommunikációs mellékletek

A területhasználókkal közös terepbejárások helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegő területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-rıl? Mit tud a programról és célkitőzéseirıl? Mikor és honnan/kitıl hallott róla elıször? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekrıl? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által mővelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élıhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, elıírások kapcsán? Kiktıl? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000t érintı kérdésekrıl? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekrıl, változásokról, friss információkról? _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

53


6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdıterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó elıírásokkal?) 10. Ha erdıterülete van, kerültek-e be új elıírások a területre vonatkozó erdıtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetıen? 11. Ha kerültek be új elıírások az erdıtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle elınye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati elıírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik elıírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 elıírásokkal vagy azok betartásának ellenırzésével kapcsolatban? 17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdıkörnyezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetıség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekrıl a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelmősége, az elıírások érthetısége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában?

érintı

21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggı problémája? (A Natura 2000-tıl függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következı 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegőt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e mővelési ág váltást a következı 3-5 évben? (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdıtelepítést, vizes élıhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezıvédı erdısávot, füves mezsgyét, stb.) _________________________________________________________________________________________________________________ WWF Magyarország, 2014

54


25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendı szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélı gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettıl veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelıen szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert elıírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben,

tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élıvilág? Voltak-e ebben kiemelkedı környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?


55

N A T U R A F E N N T A R T Á S I T E R V

Recommend Documents